Enying Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2016. (IX.8.) önkormányzati rendelete
a közterületek használatának rendjéről
Hatályos: 2022. 09. 03- 2024. 04. 30Enying Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2016. (IX.8.) önkormányzati rendelete
a közterületek használatának rendjéről
Enying Város Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 54. § (5) bekezdésében és a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 37. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 2. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. Általános rendelkezések
1. § (1) A rendelet célja a településüzemeltetési szempontok szerinti azon helyi szabályoknak a megállapítása, melyek környezetvédelmi, ellátási és közlekedésbiztonsági szempontok figyelembevételével határozzák meg a közterület-használatot, ezen belül a közlekedési területek és zöldfelületek használatát, a hirdető berendezések, valamint a plakátok elhelyezését is.
(2) A közterületet az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 54. § (5) bekezdésében foglaltak alapján a rendeltetésének megfelelően bárki használhatja a jelen rendeletben meghatározott szabályok szerint.
2. § E rendelet alkalmazásában közterület a közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény 27. § a) pontjában meghatározott terület.
2. Közterület-használati engedélyhez kötött tevékenységek, engedély nélkül végezhető tevékenységek, a közterületen tiltott, nem engedélyezhető tevékenységek
3. § (1) Közterület-használati engedélyt kell beszerezni:
a) a közterületbe nyúló üzlethomlokzat, előlépcső, rámpa, kirakat-szekrény, üzleti védőtető, ernyőszerkezet, hirdető berendezés (pl. fényreklám), továbbá cég- és címtábla, árusító automata elhelyezésére;
b) árusító és egyéb fülke (pl. élelmiszer, cukorka, gyümölcs, virág, könyv, hírlap árusítására szolgáló bódé, pavilon) elhelyezésére;
c) a közúti közlekedéssel és fuvarozással kapcsolatos állomáshely, indítófülke, pénztárfülke, fedett várakozóhelyiség, üzemanyagtöltő állomás, iparvágány elhelyezésére;
d) az egyes létesítményekhez a közút területén kívül szükséges gépjármű várakozóhelyek kialakítása céljára;
e) a köztisztasággal kapcsolatos 1 köbméter (a továbbiakban: m3) vagy azt meghaladó nagyságú építmények és tárgyak elhelyezésére;
f) szobor, emlékmű, díszkút, díszmedence, szökőkút, alapzatos zászlórúd, önálló hirdető berendezés és köztárgyak (pl. pad, figyelmeztető és tájékoztató táblák) elhelyezésére;
g) zöldfelület, mások használatát korlátozó vagy kizáró módon történő bármilyen célú igénybevételére,
h)1 valamint építési munkával kapcsolatos körülkerítésre/elhatárolásra;
i) alkalmi és mozgóárusításra, javító, szolgáltató tevékenységre, mozgóbolti árusításra,
j) közterület filmforgatás célú igénybevételére vonatkozóan,
k) vendéglátóegységhez előkert létesítéséhez, üzleti szállítás vagy rakodás alkalmával göngyöleg elhelyezésére, árukirakodásra;
l) kiállítás, vásár, alkalmi vásár, sport és kulturális rendezvények, továbbá mutatványos tevékenység céljára;
m) közhasználatra még át nem adott közterületnek, (pl: meg nem nyitott utca) ideiglenes hasznosítására,
n) kerékpártartó kihelyezésére;
o) közterületen történő zenéléshez,
p) közterületen végzett mélyépítési munkálatok végzéséhez.
(2) Nem kell közterület-használati engedélyt kérni:
a) a közút (járda) építésével, javításával, fenntartásával kapcsolatban a közút (járda) területének elfoglalásához;
b) a fegyveres erők, a fegyveres testületek, a rendészeti szervek, a mentők, továbbá a vízügyi szolgálat létesítményei elhelyezéséhez;
c) az úttartozékok és a közúti közlekedés irányításának célját szolgáló berendezések elhelyezéséhez;
d) a közterületen, illetőleg az alatt vagy felett elhelyezett közművezetékek, postai vagy egyéb távközlési kábelek hibaelhárítása érdekében végzett munkákhoz;
e) magánszemélyek esetében építőanyagok, építéshez szükséges szerkezetek, tüzelő anyagok 72 óránál rövidebb időtartamra történő elhelyezéséhez, illetve lerakáshoz, feltéve, hogy az a közlekedést nem akadályozza;
f) a köztisztasággal kapcsolatos 1 m3–nél kisebb nagyságú építmények és tárgyak elhelyezésére;
g) a 3,5 tonna vagy annál kisebb össztömegű járművek közterületen történő parkolásához.
(3) Nem adható közterület-használati engedély:
a) tűz- és robbanásveszélyes tevékenység – kivéve szakhatósági engedéllyel végzett tűzijáték szolgáltatási tevékenység – gyakorlására, továbbá erotikus termékek bemutatására és értékesítésére;
b) szeszes ital (kimért és palackozott) árusítására és fogyasztására, kivéve az önkormányzat által szervezett vagy engedélyezett rendezvények területére és idejére;
c) a közlekedés biztonságát veszélyeztető berendezések és anyagok elhelyezésére;
d) város- és utcaképbe nem illeszkedő berendezések létesítésére;
e) jármű tárolásra szolgáló sátor, garázs létesítésére;
f) elárusító helyek, üzletek környékén áru és göngyöleg tárolására;
g) közterület felett átfeszített transzparens elhelyezésére 5 napnál hosszabb időtartamra;
h) a lakosság nyugalmát, avagy a közerkölcsöt sértő tevékenység gyakorlására;
i) a (4) bekezdésben meghatározott tiltott tevékenységekre.
(4) Tilos a közterületen:
a) szeszes italt árusítani és azt fogyasztani;
b) 3,5 tonna össztömeget meghaladó gépjárművet 22.00 óra és 6.00 óra közötti időszakban tárolni;
c) az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységeket engedély nélkül végezni;
d) a (3) bekezdésben meghatározott tevékenységeket végezni,
e) forgalomból kivont, üzemképtelen vagy hatósági jelzéssel nem rendelkező járművet tárolni;
f) a 64-es számú főút mentén, a zöldterületi részen gépjárművet tárolni, vagy ott gépjárművel parkolni, megállni;
g) a Vas Gereben utca mentén – személygépkocsi kivételével – a zöldterületi részen gépjárművet tárolni, vagy ott gépjárművel parkolni, megállni;
(5) A 3. § (1) bekezdés a)-f) pontjaiban, a k), n) és p) pontokban, valamint a (2) bekezdésben foglalt tevékenységek – kivéve a 3. § (2) bekezdésének g) pontjában meghatározott esetet – vonatkozásában tulajdonosi hozzájárulást kell kérni, melyet a Polgármester ad ki az önkormányzat nevében. A (2) bekezdés d) pontjában foglalt munkák esetén utólag kell bejelenteni a munkavégzést, legkésőbb annak megkezdését követő 8 napon belül. A tulajdonosi hozzájárulás alapvető feltétele az eredeti állapot visszaállítása, melynek megtörténtét a Polgármesteri Hivatal ellenőrzi.
(6) Az (5) bekezdésben foglaltaktól eltérően továbbá nem kell tulajdonosi hozzájárulást kérni a rendészeti szervek közfeladataik ellátásához szükséges ideiglenes közterület használatához.
(7) Abban az esetben, ha a közterület-használat során bontási- vagy földmunka végzése válik szükségessé, úgy a közterület-használati engedélyen és tulajdonosi hozzájáruláson túl, be kell szerezni közterület-bontási engedélyt. A bontási engedélyben meg kell határozni a helyreállítás kötelezettjének megnevezését (nevét, címét), módját, minőségét, határidejét és a jótállási kötelezettséget. A bontási engedély belefoglalható a közterület-használati engedélybe.
(8) A hibaelhárítás érdekében végzett tevékenység során megvalósuló közterület-bontást, utólag a munkálatokat követően legkésőbb 30 napon belül be kell jelenteni a Polgármesteri Hivatalban a helyreállítási kötelezettség ellenőrzésének és az előző bekezdésben felsorolt kötelezettségek megállapításának érdekében.
(9) Az eredeti állapot szerinti visszaállítás részleteiről a bontási engedélyben kell rendelkezni, erre hivatkozni kell a tulajdonosi hozzájárulásban.
(10) A tulajdonosi hozzájárulással kapcsolatos hatásköröket és eljárási rendet – az e rendeletben foglalt eltérésekkel – az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás szabályairól szóló rendelet tartalmazza.
(11) A bontási kérelem nyomtatvány mintáját a rendelet 1. melléklete tartalmazza.
(12)2 Az önkormányzat megállapodást köthet a közszolgáltatóval arra vonatkozóan, hogy a közszolgáltató a (8) bekezdésben meghatározott szabályok szerint bonthassa fel a közterületet olyan esetekben, amikor a közszolgáltatóval szerződésben álló nem teljesítése miatt a közterület alatt húzódó közművezeték megközelítése a szolgáltatás korlátozása érdekében válik szükségessé.
3. Az engedély iránti kérelem
4. § (1) A közterület használati engedélyt – legalább nyolc nappal, ha a használat a közterület felbontásával jár, legalább tizenöt nappal a tervezett közterület-használat megkezdését megelőzően – annak kell kérnie, aki a közterületet használni kívánja. A kérelem mintáját a rendelet 2. melléklete tartalmazza.
(2) Ha a közterület használata építési (létesítési) engedélyhez kötött épület vagy más építmény elhelyezése céljából szükséges, a közterület-használati engedélyt az építtetőnek kell kérnie.
(3) Ha a közterület ideiglenes jellegű használata építési munka végzésével kapcsolatos állvány, építőanyag, törmelék elhelyezése céljából szükséges, az engedélyt a kivitelezőnek kell kérnie.
(4) A közterület használati engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:
a) az engedélyt kérő nevét és állandó lakhelyének illetve telephelyének címét;
b) a közterület használat célját és időtartamát vagy azt, hogy a közterületet állandó jelleggel kívánja használni;
c) a közterület használat helyének, módjának és mértékének pontos meghatározását (telepítési helyszínrajzzal);
d) a közterületen folytatni kívánt tevékenység gyakorlására jogosító okirat (pl. vállalkozói, működési engedély) egy másolati példányát;
e) a közterület használat tárgyától és a közterület rendeltetésétől függően a terület helyreállítására vonatkozó nyilatkozat egy példányát;
f) a kérelem nyomtatványon szereplő adatokat teljes körűen.
(5) Az engedély iránti kérelemhez az engedélyező vagy egyéb hatóság (rendőrség, közterület-felügyelő) felhívására be kell mutatni a közterületen folytatni kívánt tevékenység gyakorlására jogosító okiratot.
4. Az engedély megadása
5. § (1) Az engedély megadásáról vagy a kérelem elutasításáról az engedélyező határozattal dönt.
(2)3 A közterület-használattal kapcsolatos engedélyezési, ellenőrzési és jogkövetkezményekkel kapcsolatos eljárás során – az e rendeletben foglaltak figyelembevételével – az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény előírásait kell alkalmazni.
(3) A közterület használat engedélyezéséről szóló döntés az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvényben előírtakon túl tartalmazza:
a) az engedélyes nevét és állandó lakó- illetve telephelyének címét,
b) a közterület használat célját és időtartamát, vagy azt, hogy az engedély milyen feltétel bekövetkeztéig érvényes, vagy azt a tényt, hogy állandó jellegű;
c) a közterület használat helyének, módjának, mértékének és feltételeinek pontos meghatározását;
d) az engedélyezési eljárásban esetlegesen közreműködő szakhatóságok hozzájárulásában foglalt előírásokat;
e) az engedély megszüntetése vagy visszavonása esetére az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó kötelezettség előírását; f) a közterület használati díj fizetési kötelezettség esetén a díj mértékét és fizetésének módját..
(4) Az anyagok és szerkezetek tárolásával kapcsolatos engedélyben azt is ki kell kötni, hogy a tárolás csak a munka-, baleset-és egészségvédelmi rendszabályokban előírt módon történhet.
(5) A közterület használat – a (4) bekezdésében említett esetben – csak az építési munka végzésének tartamára engedélyezhető.
6. § (1) A közterület-használati engedélyezési eljárással kapcsolatos hatáskörét a képviselő-testület a polgármesterre ruházza át. A közterület-használattal kapcsolatos bontási engedélyt és tulajdonosi hozzájárulást a polgármester adja ki.
(2) Az eljárás során fizetendő illetéket az önkormányzat illetékbeszedési számlájára kell megfizetni.
7. § A közterület-használat iránti kérelmet a polgármester elutasítja, ha a kérelemből megállapítható, hogy a közterület-használat célja zavarja vagy zavarhatja mások alapvető jogát, vagy az adott tevékenység az önkormányzat érdekeivel ellentétes.
5. A közterület használat díja, mentesség a díj megfizetése alól
8. § (1) A 3. § (1) bekezdésében meghatározott közterület-használatért közterület-használati díjat kell fizetni a következőkben foglalt eltérésekkel.
(2) A közterület-használatért fizetendő díjat az e rendelet 3. melléklete tartalmazza.
(3)4 A közterület-használatért fizetendő díj az általános forgalmi adót nem tartalmazza.
(4)5 A közterület-használati díjról az önkormányzat számlát állít ki.
9. § (1) A létesítménnyel elfoglalt közterület nagyságának meghatározásánál a létesítmény közterületre eső vízszintes vetület (cég- cím, hirdető tábla, hirdető berendezés esetén annak hirdetési felületét is) négyzetméterben meghatározott mértékét kell figyelembe venni.
(2) A közterület-használati díj szempontjából minden megkezdett év, hó, nap, négyzetméter (a továbbiakban: m2) és folyóméter egésznek számít.
10. § A közterület eredeti állapotának helyreállítása érdekében a kérelmezőtől szükség szerint óvadék kérhető, amely arányban van a terület nagyságával, továbbá a végezni kívánt tevékenység következtében várható helyreállítási költségekkel.
11. § Nem kell közterület-használati díjat fizetni:
a) az e rendelet 3. § (2) bekezdésében foglalt közterület-használat esetén;
b) közműszolgáltatók (elektromos áram, földgáz, víz, távhő, szennyvízcsatorna szolgáltatók) által a feladatuk ellátásához elhelyezett közérdekű létesítmények;
c) postai és távközlési tevékenységgel kapcsolatos létesítmények és berendezések elhelyezése;
d) szobrok, emlékművek, dísz kutak, vízmedencék, szökőkutak, alapzatos zászlórudak és egyéb köztárgyak (pl.: pad, szemétgyűjtő edényzet);
e) a közvetlen veszély elhárításának céljára történő közterület-használat esetén;
f) a 22. §-ban foglalt esetben.
12. § A 15. §-ban foglaltak szerint teljes vagy részleges közterület-használati díjmentesség állapítható meg.
6. A közterület használattal kapcsolatos egyéb szabályok, a közterület-használati engedély megvonása, megszüntetése
13. § A 3. § (4) bekezdés a) pontjában foglalt tilalom nem vonatkozik az önkormányzat által szervezett vagy engedélyezett rendezvények területére és idejére, továbbá az engedéllyel rendelkező vendéglátóhelyek előkertjére, teraszára, valamint minden év december 31-én 18.00 órától január 1-jén 06.00 óráig terjedő időszakra.
14. § A közterület használati engedély jogosultja (a továbbiakban: engedélyes) köteles az igénybevett területet és környezetét tisztán tartani, a keletkezett hulladék, szemét elszállításáról az engedélyben foglaltaknak megfelelően gondoskodni.
15. § (1) A közterület használat határozott időre engedélyezhető. A határozott időre szóló közterület használat legkisebb időtartama egy nap, leghosszabb időtartama három év, kivételes esetben – hatósági szerződéssel – legfeljebb tíz évre is megadható, ha az engedélyes a közterületen a tulajdonos által jóváhagyott beruházást végez a következő bekezdésekben foglaltak szerint.
(2) A rendelet 2. mellékletében feltüntetett díjtétel alapján számított közterület-használati díj, a hatósági szerződésben részben vagy teljes mértékben csökkenthető – a fejlesztéssel érintett közterület vonatkozásában – a közterület fejlesztése érdekében elvégzett munka ellentételezéseként.
(3) Az önkormányzat tulajdonában álló közterület – magánszemély vagy jogi személy által történő önkéntes és a tulajdonos által engedélyezett – fejlesztése tekintetében:
a) a közterület-használati díj megfizetése alól, legfeljebb tíz évre vonatkozóan teljes mértékben mentesíthető a közterület használatért fizetendő díj megfizetése alól az az engedélyes, aki ötszázezer forint, vagy azt meghaladó költségű beruházást valósít meg,
b) legfeljebb tíz éves időtartamra az éves közterület-használati díja legfeljebb 40%-kal csökkenthető annak az engedélyesnek a részére, aki legalább kétszázötvenezer forint értékben valósít meg beruházást.
(4) Kérelemre a polgármester – átruházott hatáskörben – első fokon hatósági szerződést köthet az önkormányzat tulajdonában lévő közterületek – magánszemély, vagy jogi személy által történő önkéntes – fejlesztése és ezzel kapcsolatban a közterület használat tekintetében.
16. § (1) A közterület használati engedély érvényét veszti, ha a közterületen folytatott tevékenységre jogosító okirat érvénye megszűnik.
(2) A meghatározott időre szóló engedély érvénye az engedélyesnek az engedélyezett időtartam lejárta előtt tizenöt nappal benyújtott kérelmére meghosszabbítható. Az engedély szüneteltetésére nincs lehetőség.
17. § (1) Megvonható a közterület-használati engedély, ha az engedélyes
a) a közterületen elhelyezett árusítóhely folyamatos tisztántartásáról, fenntartásáról nem gondoskodik;
b) az engedélyezettnél nagyobb területet foglal el;
c) az engedélytől eltérő terméket árul;
d) a számára engedélyezett közterület használatot másnak átengedi;
e) a közterület használati díjat határidőig nem fizeti meg.
(2) Meg kell vonni az engedélyt, ha az engedélyes a közterületen folytatott tevékenységével szabálysértést követ el, vagy a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást valósít meg továbbá, ha fizetési kötelezettségének a felszólítást követő 30 napon belül nem tesz eleget, valamint akkor is, ha a 7. §-ban meghatározottak a kérelemből nem állapíthatóak meg, hanem azok a közterület-használat közben merülnek fel.
(3) Ha a közterület-használat az (1) vagy (2) bekezdésben említett módon szűnt meg, a már esedékessé vált és befizetett közterület-használati díjat visszakövetelni nem lehet.
18. § (1) Ha az engedélyes a közterület használatát meg kívánja szüntetni, köteles ezt a szándékát az engedély egyidejű visszaadása mellett az engedélyező hatóságnak bejelenteni.
(2) A közterület-használati engedély másra át nem ruházható. Tartós árusítóhely (pl.:pavilon) tulajdonjogának átruházása esetén az engedélyes köteles az előző bekezdésben foglaltak szerint a közterület használatot megszüntetni, ezzel egyidejűleg az új tulajdonos a 3. alcímben foglaltak alapján engedélykérelmet előterjeszteni.
19. § Ha az engedély érvényét veszti, az engedélyes a saját költségén köteles az eredeti állapotot – minden kártalanítási igény nélkül – helyreállítani.
7. Filmforgatás célú közterület-használat
20. § (1) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény (a továbbiakban: Mgtv.) szerinti filmalkotás forgatása céljából történő közterület-használat (a továbbiakban: filmforgatás célú közterület-használat) vonatkozásában az e rendelet szabályait az ezen alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A filmforgatás célú közterület-használat a hatvan napot nem haladhatja meg.
(3) A filmforgatás célú közterület-használat naponta 7.00 és 21.00 óra közötti időtartamra vonatkozhat.
(4) A forgatást akadályozó, de a kérelmezőnek fel nem róható esemény, így különösen közmű üzemzavara elhárításának szükségessége, vagy helyre nem hozható károsodással fenyegető helyzet (a továbbiakban együtt: kárral fenyegető helyzet) esetén önkormányzati döntés alapján az engedélyes a közterület, vagy annak a kárral fenyegetett helyzettel érintett része igénybevételét a döntés kézbesítésétől számított legkésőbb három órán belül megszünteti.
(5) A kárral fenyegető helyzet elhárítását követően legkésőbb három napon belül a közterület-használatot biztosítani kell.
(6) Rendkívüli természeti esemény esetén a (7) bekezdés szabályait kell alkalmazni.
(7) A filmforgatási célú közterület-használat igénybevételére a rendkívüli természeti esemény megszűnését, vagy, ha a rendkívüli természeti esemény a természetes, vagy épített környezetet érintően olyan következményekkel járt, amely alól a település közigazgatási területét, vagy egy részét mentesíteni kell, a mentesítés befejezését követően legkésőbb 30 napon belül a közterület-használatot biztosítani kell.
21. § (1) Kizárólag stáb-parkolás vagy technikai kiszolgálás céljából történő közterület-használathoz az e rendelet szerinti közterület-használati engedély szükséges.
(2) A filmforgatás során a szomszédos lakó ingatlanok gyalogos vagy gépkocsival történő megközelítését a közterület-használó köteles folyamatosan biztosítani. E kötelezettséget nem tartalmazó hatósági szerződés nem hagyható jóvá.
(3) Ha az Mgtv. szerinti hatósági szerződés megküldésének időpontjában a közterületre vonatkozóan érvényes közterület-használati szerződés van, a közterület-használat jóváhagyását meg kell tagadni.
22. § Mentes a díj fizetés alól a mozgóképről szóló törvény szerinti közérdekű célokat szolgáló film forgatása, ha forgatás időtartama nem haladja meg a tizenöt napot, filmművészeti állami felsőoktatási képzés keretében készülő film forgatása esetén a harminc napot.
8. Hirdető berendezések és plakátok elhelyezésének szabályai
23. § (1) Tilos plakátot és hirdető berendezést elhelyezni épület falára, élő fára, köztéri padokra, szobrokra, elektromos és világító berendezések oszlopaira, szekrényeire, közlekedési jelzőberendezésekre, jelzőtáblákra, a forgalom szabályozására vagy védelmére szolgáló berendezésekre, úttartozékokra, továbbá az autóbuszvárókra.
(2) A szükségtelenné, feleslegessé, okafogyottá vált, továbbá az idejétmúlt plakátokat az elhelyező köteles tizenöt napon belül eltávolítani.
24. § (1) A közterületen engedély nélkül elhelyezett hirdető berendezést, táblát, plakátot az engedélyező hatóság a nyolc napon belül történő eltávolításra vonatkozó felszólítás eredménytelen elteltét követően a tulajdonos költségére leszerelheti, eltávolíthatja és intézkedhet az eredeti állapot helyreállításáról.
(2) Amennyiben az előző bekezdésben említett esetben nem állapítható meg a hirdető berendezés, tábla, plakát tulajdonosa, úgy az engedélyező hatóság intézkedhet a leszerelésről, eltávolításról és az eredeti állapot helyreállításáról.
(3) Ha a (2) bekezdésben említett hirdető berendezés, tábla, plakát tulajdonosa később ismertté válik, úgy a (2) bekezdésben említett intézkedés költsége ráhárítható.
25. § Választási plakátok vonatkozásában a választási eljárási törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
9. A közterület engedély nélküli használatának jogkövetkezményei
26. § (1) A közterület engedélyhez kötött, de engedély nélküli használata esetén a használó az engedélyező hatóság felhívására köteles a használatot megszüntetni és a közterület eredeti állapotát a saját költségén – minden kártalanítási igény nélkül – helyreállítani.
(2) A közterület engedély nélküli, vagy engedélytől eltérő használata esetén külön rendeletben – a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről – meghatározott eljárás és jogkövetkezmények mellett az engedély nélküli, vagy az eltérő használat tartamára az egyébként fizetendő közterület-használati díj megfizetésére kell kötelezni.
(3) Ha a használó az (1) bekezdésben előírt kötelezettségének nem tesz eleget, úgy az engedélyező hatóság a használó terhére, veszélyére és költségére gondoskodik a közterület-használat megszüntetéséről (pl. elhelyezett tárgyak, berendezések elszállíttatása; eredeti állapot visszaállítása).
10. Záró rendelkezések
27. § (1) Ez a rendelet 2016. október 1. napján lép hatályba.
(2) Hatályát veszti a közterület-használat helyi szabályozásáról szóló 11/1999. (V. 10.) önkormányzati rendelet.
28. § (1) A korábban kiadott közterület használati engedélyek az azokban meghatározott időpontig érvényesek az engedélyben meghatározott feltételekkel.
(2) A folyamatban lévő ügyekben jelen rendelet szabályait a hatálybalépéstől alkalmazni kell.
Módosította: 22/2020. (X.30). Ör.; Hatályos: 2020.11.01-től
kiegészítette az 1/2017. (I.26.) önkormányzati rendelet
Az 5. § (2) bekezdése az Enying Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2022. (IX. 2.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
kiegészítette a 29/2020.(XII.16.) önkormányzati rendelet
kiegészítette a 29/2020.(XII.16.) önkormányzati rendelet