Enying Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2019. (X.31.) önkormányzati rendelete
A képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról
Hatályos: 2023. 12. 01Enying Város Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2019. (X.31.) önkormányzati rendelete
A képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról
Enying Város Önkormányzatának képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. Alapvető adatok
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Enying Város Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat)
(2) Az önkormányzat székhelye, címe: 8130 Enying, Kossuth Lajos utca 26.
(3) Az önkormányzat képviselő-testülete: Enying Város Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület).
(4) Az önkormányzat működési területe: Enying város közigazgatási területe, mely magában foglalja: Enying, Balatonbozsok, Alsótekeres, Kabókapuszta, Leshegy településrészeket.
(5) A képviselő-testület hivatalának neve: Enyingi Polgármesteri Hivatal.
(6) A Polgármesteri Hivatal székhelye: 8130 Enying, Kossuth Lajos utca 26.
(7) Az önkormányzat intézményei: a Enyingi Szirombontogató Óvoda, az Enying Város Önkormányzatának Városgondnoksága, az Enyingi Család- és Gyermekjóléti Központ, az Enyingi Városi Bölcsőde és a Vas Gereben Művelődési Ház és Könyvtár.
(8) Az önkormányzat tagja az Enying Mikrokörzeti Szociális és Gyermekjóléti Intézményi Társulásnak, melynek intézménye az Enyingi Egyesített Szociális Intézmény.
2. § (1) Az önkormányzat hivatalos lapja: az Enyingi Hírmondó, mely papír alapon jelenik meg, szükség szerinti időközönként, de legalább negyedévente.
(2) Az önkormányzat internetes honlapjának címe: www.enying.eu
3. § A képviselő-testület és szervei által használt bélyegzők leírásáról és lenyomatáról, használatáról külön önkormányzati rendelet rendelkezik.
4. § Az önkormányzat jelképeit – a címer és a zászló – és azok használatának rendjét a helyi címer és zászló szabályozására vonatkozó külön önkormányzati rendelet állapítja meg.
5. § A képviselő-testület által adható helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására vonatkozó szabályokat az Enying Város kitüntetéseinek és elismeréseinek adományozása tárgykörben megalkotott külön önkormányzati rendelet tartalmazza.
6. § Az Önkormányzat testvérvárosi és partnervárosi kapcsolatokat tart fenn. A testvérvárosok és partnervárosok névsorát a 1. melléklet tartalmazza.
2. Nyilvánosság és a lakosság tájékoztatása, együttműködés a lakossággal és egyéb szervekkel
7. § (1) A nyilvánosság és a lakosság tájékoztatása érdekében az önkormányzati rendeleteket az önkormányzat hirdetőtábláján kell kihirdetni, ez kihirdetés helyben szokásos módja.
(2) A lakosság informális tájékoztatása az (1) bekezdésben megjelölt hirdetőtáblán kívül az önkormányzat honlapján, hivatalos facebook oldalán és az Enyingi Hírmondón keresztül történik.
(3) A lakossági együttműködés keretében a Polgármester gondoskodik róla, hogy azoknak az önszerveződő civil közösségeknek a képviselőit meghívja a képviselő-testület vagy az illetékes bizottság ülésére, melyeket az adott ülésen tárgyalt napirend érint. Az így meghívottakat tanácskozási jog illeti meg az adott ülésen.
(4) A város lakosságának széles körét érintő kérdésben lakossági fórumot lehet tartani, melyet a polgármester hív össze. A képviselő-testület ilyen irányú döntése alapján lakossági fórumot kell összehívni. A lakosági fórumra szóló meghívót az önkormányzat hirdetőtábláján kell közzétenni a fórum előtt legalább öt nappal, továbbá meg kell jeleníteni az önkormányzat honlapján. A meghívó közzé tehető a (2) bekezdésben meghatározott további tájékoztatási módszerrel is.
(5) A lakossági fórumot a polgármester vezeti, a fórumon elhangzottak lényegéről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyzőkönyvvezető írja alá.
(6) A lakossági fórumon elhangzottakról a polgármester tájékoztatja a képviselő-testületet a soron következő testületi ülésen. A tájékoztatást a polgármester napirend előtt, szóban teszi meg. Amennyiben a lakossági fórumon elhangzottak további intézkedést vagy testületi döntést igényelnek, úgy az ülésre írásbeli előterjesztést is kell készíteni külön napirendi pont alatt.
(7) Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 1. mellékletében meghatározott közzétételi listán szereplő adatokat az önkormányzat honlapján kell közzétenni.
(8) A képviselő-testület vagy a bizottságai által zárt ülésen meghozott határozatokat a képviselő-testület vagy a bizottság soron következő nyílt ülésén az ülést vezető elnök napirend előtt ismerteti.
(9) A képviselő-testület és a szakbizottságok üléseire meg kell hívni a napirenddel érintett szervek érintett tisztviselőit. Továbbá minden ülésre meg kell hívni a Fejér Megyei Kormányhivatal képviselőjét.
Önkormányzat, hatáskörök, a képviselő-testület és szerveinek működése
3. Az önkormányzat feladat és hatásköre
8. § (1) A képviselő-testület állandó bizottságaira átruházott hatásköreinek felsorolását és az állandó bizottságok feladatköreit az e rendelet 2. melléklete tartalmazza.
(2) A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatáskörök felsorolását az e rendelet 3. melléklete tartalmazza.
9. § Az Önkormányzat önként vállalt feladatainak felsorolását a 4. melléklet tartalmazza.
10. § Az önkormányzati alaptevékenységek kormányzati funkciók szerinti besorolását a 5. melléklet tartalmazza.
11. § A feladatellátásban az önkormányzat képviselő-testülete, az 1. § (8) bekezdésében felsorolt intézmények, az önkormányzat állandó és eseti bizottságai, a polgármester, a polgármesteri hivatal, a jegyző és a társulás.
12. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma 8 fő képviselő és a polgármester.
(2) A képviselő-testület tagjainak jegyzékét a rendelet 1. függeléke tartalmazza.
4. Hatáskör átruházásának szabályai
13. § (1) A képviselő-testület hatásköréből át nem ruházható hatásköröket a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 42. §-a tartalmazza.
(2) Az átruházott hatáskörök gyakorlásához a képviselő-testület utasítást adhat, továbbá az átruházott hatásköröket visszavonhatja, az átruházott hatáskörben hozott döntéseket megsemmisítheti és megváltoztathatja, továbbá a hatáskör gyakorlását bármikor magához vonhatja.
(3) Az átruházott hatáskörök gyakorlásáról az azt gyakorló szerv szükség szerint, de legalább évente egyszer köteles a képviselő-testületnek beszámolni.
(4) A polgármester az Mötv. 68. § (2) és (3) bekezdéseiben foglaltak esetében az alábbi önkormányzati ügyekben hozhat döntést a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett:
a) az egészségügyi alapellátásra ellátására vonatkozó finanszírozási szerződés megkötése az OEP illetékes szervével,
b) a közfoglalkoztatási programokkal kapcsolatos hatósági szerződések megkötése az állami foglalkoztatási szervvel,
c) az önkormányzat részére kizárólag előnyt jelentő ingyenes-, valamint térítésmentes szerződések megkötése,
d) a 100%-os támogatási intenzitású pályázatok vonatkozásában jognyilatkozatok megtétele,
e) olyan szerződések megkötése, amelyek kötelezettséget nem keletkeztetnek, továbbá kötelezettséget terhesebbé nem tesznek (technikai jellegű szerződésmódosítások),
f) a szerződések érdemi részét (főkötelezettséget) nem érintő, egyes a szerződések teljesítésének biztosítását kikényszerítő, mellékkötelezettséget érintő jognyilatkozatok megtétele, az ilyen módosító szerződések megkötése,
g) azon szerződések megkötése, továbbá azon jognyilatkozatok megtétele, melyek elmaradása az önkormányzat részére anyagi vagy egyéb hátrányt okoznának.
5. A képviselő-testület üléseinek száma és a munkaterv
14. § A képviselő-testület alakuló, soros és – szükség esetén – soron kívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart.
15. § (1) Az Mötv. 47. § (1) bekezdése alapján a képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselőknek több mint a fele, azaz legalább 5 fő jelen van.
(2) Ha fentiekben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen, a levezető elnök az ülést bezárja, a nem tárgyalt napirendet, vagy soron kívüli ülésen, vagy a következő soros ülésen tárgyalja a képviselő-testület.
16. § (1) A képviselő-testület fő szabályként – a rendelet 18. § (5) bekezdésében szabályozott eltéréssel – havonta, de évente legalább 6 alkalommal ülésezik.
(2) A képviselő-testület adott évi soros üléseinek konkrét számát és időpontját a képviselő-testület által határozattal elfogadott éves munkaterv tartalmazza. Az éves munkatervben az (1) bekezdésben meghatározott ülésszámtól több ülést is elő lehet írni.
(3) A munkatervet minden év január 31-éig a polgármester terjeszti elő, melyet a beérkezett javaslatok alapján a jegyző – a gazdasági programot és a munkaprogramot figyelembe véve – állít össze.
(4) A munkaterv tartalmazza:
a) az ülések és a közmeghallgatás időpontját,
b) az adott ülésen tárgyalandó témákat, napirendeket,
c) szükség szerint az egyeztetési kötelezettséget, és
d) szükség szerint az előterjesztéssel, adott napirend előkészítésével kapcsolatos követelményeket, különösen:
da) azoknak az ügyeknek a pontos megjelölése, amelyek eldöntéséhez a képviselő-testület igényli a lakossági fórumok segítségét és közreműködését, vagy az ügyben közmeghallgatást tart,
db) az előkészítésben résztvevők felsorolását,
dc) a napirend előterjesztőjének (felelősének) a megjelölését.
6. A képviselő-testületi ülések összehívása, az ülésre meghívottak köre, határozatképesség
17. § (1) Az alakuló ülésre a képviselő-testület tagjain túl és az e rendeletben meghatározottakon kívül meg kell hívni a Helyi Választási Bizottság Elnökét és tagjait.
(2) A képviselő-testület alakuló ülésén résztvevőket a helyi választási bizottság és a helyi választási iroda vezetője tájékoztatja a polgármester és a képviselők választásának eredményéről és törvényességéről.
(3) A megválasztott képviselőktől és a polgármestertől a választási bizottság elnöke veszi ki az Mötv. 28. § (2) bekezdésében meghatározott esküt, a képviselők és a polgármester a képviselő-testület előtt tesz esküt.
(4) Az alakuló ülésről távollevő képviselő az esküt vagy fogadalmat azon a testületi ülésen teszi le, amelyen először vesz részt.
(5) Az alakuló ülés összehívására a soros ülésre vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni.
18. § (1)1 A képviselő-testület soros ülését – figyelembe véve az elfogadott éves munkatervet – a polgármester hívja össze és vezeti. A képviselő-testületi soros üléseket fő szabály szerint a hónap utolsó szerdai napjára kell összehívni, ettől azonban az ülés összehívója eltérhet, ha az ülés napja vagy a 19. § (4) bekezdésében szereplő határnap szabad- vagy munkaszüneti napra esne.
(2) Az ülés összehívója abban az esetben is eltérhet az (1) bekezdésben foglalat időponttól, ha azt egyéb soron kívüli körülmény – különösen, de nem kizárólag magasabb szintű jogszabályban meghatározott határidő betartása – indokolja.
(3) Ha a polgármesteri tisztség betöltetlen, vagy a polgármester tartósan akadályoztatva van, akkor a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester látja el az (1) bekezdés szerinti feladatokat.
(4)2 A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetén a korelnök hívja össze a képviselő-testületet, és vezeti annak ülését.
(5) A képviselő-testület a közmeghallgatást nem tartalmazó üléseit – fő szabályként – az önkormányzat székhelyén, a Polgármesteri Hivatal tanácstermében tartja.
(6) A képviselő-testület a nyári szabadságolások miatti ülésszüneteket minden év július 1-től július 31-ig terjedő időben állapítja meg. A polgármester az ülésszünet idejére is jogosult soron kívüli ülést összehívni.
(7) Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülését a székhelyen kívül máshová is össze lehet hívni.
19. § (1) A képviselő-testület soros ülésének összehívása a meghívó kiküldésével, Enying város honlapján, továbbá a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján történő megjelentetéssel történik.
(2) A meghívónak tartalmaznia kell:
a) az ülés helyét,
b) az ülés időpontját,
c) a tervezett napirendeket,
d) a napirendek előadóit,
e) a képviselő-testület ülése összehívójának megnevezését.
(3) A meghívóhoz – a szavazati- vagy tanácskozási joggal részt vevőknek – mellékelni kell az előterjesztéseket, a bizottsági jegyzőkönyveket vagy a határozati javaslatokat.
(4) A képviselő-testület soros ülésének meghívóját, annak időpontja előtt 5 nappal ki kell küldeni.
(5) A meghívót az alábbi személyeknek kell megküldeni
a) a képviselő-testület tagjainak,
b) a jegyzőnek, aljegyzőnek, pénzügyi vezetőnek,
c) a tanácskozási joggal rendelkező önszerveződő közösségek képviselőinek a tevékenységi körét érintő kérdés, napirend esetében,
d) a nem állandó meghívottaknak:
da) az előterjesztőknek és
db) akiket az ülés összehívója indokoltnak tart.
e) a járási hivatalvezetőnek.
(6) Az (5) bekezdésben megjelölt személyek részére a meghívó és melléklete elektronikus úton (e-mail) kerül kiküldésre. A mellékleteket kiküldöttnek kell tekinteni – figyelemmel az elektronikus levelek méretkorlátjaira – internetes felületre történő feltöltéssel és az érintettek részére való megosztással, oly módon, hogy a megtekintéshez vagy letöltéshez szükséges webes linket kell megküldeni elektronikus levélben az (5) bekezdésben megjelöltek részére.
(7) A helyi médiában lehetőség szerint közzé kell tenni a képviselő-testületi ülések időpontját, helyét és napirendjét, valamint azt, hogy a napirendek anyagát meg lehet tekinteni a polgármesteri hivatal titkárságán.
20. § (1) A képviselő-testület soron kívüli ülésének összehívása a soros ülésekre vonatkozó szabályok szerint, meghívóval és a vonatkozó előterjesztések, bizottsági jegyzőkönyvek vagy a határozati javaslatok csatolása mellett történik az e §-ban foglalt eltérésekkel.
(2) Soron kívüli ülést kell összehívni
a) az Mötv. 44. §-ában meghatározott esetekben, a kezdeményezést követő 15 napon belüli időpontra,
b) ha a képviselő-testület eseti határozattal soron kívüli ülés összehívásáról dönt,
c) ha azt más hivatalos szervek kezdeményezik.
(3) Soron kívüli ülést hívhat össze a polgármester vagy az alpolgármester a (2) bekezdésben foglalt eseteken túl, ha megítélése szerint olyan döntés sürgős meghozatalára van szükség, ami a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.
(4) Ilyen sürgős, halasztást nem tűrő esetben a képviselő-testületi ülés összehívására az ülés előtt 24 órával is lehetőség van.
(5) A szóbeli meghívás esetében lehetőség szerint biztosítani kell az előterjesztések meghívottakhoz történő eljuttatását. A sürgősség okát azonban mindenképpen közölni kell.
21. § A közmeghallgatást igénylő napirendeket tárgyaló ülések időpontját, helyét legalább 8 nappal az ülés előtt – a helyben szokásos módon – nyilvánosságra kell hozni.
22. § (1) A képviselő-testület ülésén a képviselők szavazati joggal vesznek részt.
(2) A meghívottak közül a jegyzőt és az aljegyzőt tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan.
(3) Tanácskozási jog illeti meg az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan a meghívottak közül
a) az e rendelet 7. § (3), (4) és (9) bekezdésében megjelölt személyeket és az ott megjelölt szervezetek képviselőit,
b) az önkormányzat intézményének vezetőjét, annak helyettesét, az Enyingi Polgármesteri Hivatal osztályvezetőit,
c) továbbá azt, akit a napirenddel kapcsolatban az ülésére meghívtak.
7. A képviselő-testület ülésének nyilvánossága
23. § A képviselő-testületi ülések – fő szabályként – nyilvánosak, így azon bárki részt vehet a hallgatóság tagjaként. A hallgatóság azonban az ülésen csak a részére kijelölt helyen foglalhat helyet, az ülést a hallgatóság tagja nem zavarhatja, továbbá tanácskozási joggal nem rendelkezik.
24. § (1) A képviselő-testület zárt ülést rendelhet el minősített többséggel meghozott döntéssel az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában foglalt esetben meghatározott üzleti érdek alapján. Ilyen üzleti érdeknek tekintendő különösen – de nem kizárólag –, ha az ülésen
a) peres üggyel kapcsolatos pertaktikáról dönt a képviselő-testület,
b) olyan pályázati feltétel meghatározásáról dönt a képviselő-testület, melynek nyílt ülésen való tárgyalása sértené a tisztességes versenyt,
c) olyan ajánlatról dönt a képviselő-testület, aminek nyilvánosságra hozatala más szellemi tulajdonhoz fűződő jogát sértené,
d) olyan – tipikusan, de nem kizárólag közbeszerzési eljárásban meghozott közbenső – döntés esetén, melynek részletei a nyilvános tárgyalás esetén a tisztességes versenyt sértené vagy torzítaná,
e) olyan döntés esetén, amelynek nyilvános tárgyalása az önkormányzat vagy az önkormányzat partnere vagyoni érdekeit sérti.
(3) Zárt ülés tartását indítványozhatja:
a) a polgármester,
b) bármely képviselő,
c) a jegyző, az aljegyző vagy
d) az érintett személy.
(4) A zárt ülés jegyzőkönyvébe – a polgármesteren, a jegyzőn és az arra feljogosított hatósági személyen kívül – csak a képviselő-testület tagjai és a tárgyban közvetlenül érdekelt vagy annak hivatalos jogi képviselője tekinthet be.
8. A képviselő-testület ülésének vezetése és a szavazás
25. § (1) A képviselő-testület ülésének vezetése során ellátandó feladatok:
a) az ülés megnyitása, a képviselő-testület ülése e rendelet szerint történő összehívásának megállapítása,
b) a képviselő-testület határozatképességének megállapítása, ami az ülés alatt folyamatosan ellenőrzendő,
c) javaslattétel a jegyzőkönyv-hitelesítők személyére, javaslat elfogadtatása, jegyzőkönyv-vezetésére felkérés,
d) a napirend előterjesztése, elfogadtatása,
e) az ülés jellegének (nyílt vagy zárt) megítélése, bejelentése, szükség esetén szavazásra bocsátása,
f) napirendenként
fa) a vita levezetése, ezen belül hozzászólásokra, kérdésekre, kiegészítésekre a szó megadása,
fb) a vita összefoglalása,
fc) az indítványok szavazásra való feltevése,
fd) a határozati javaslatok szavaztatása,
fe) a szavazás eredményének megállapítása pontosan, számszerűen,
ff) a napirend tárgyában hozott döntés vagy döntések kihirdetése,
g) a rend fenntartása,
h) az ügyrendi kérdések szavazásra bocsátása és a szavazás eredményének kihirdetése,
i) az időszerű kérdésekről tájékoztatás,
j) tájékoztatás az előző képviselő-testületi ülésen elhangzott bejelentések nyomán tett intézkedésekről,
k) tájékoztatás a lejárt határidejű határozatokról és egyéb önkormányzati döntésekről,
l) az ülés bezárása,
m) tájékoztatás a következő ülés várható időpontjáról, napirendjéről.
(2) A képviselő-testület a napirendről és a jegyzőkönyv-hitelesítők személyéről vita nélkül határoz.
26. § Az ülést levezető személy előterjeszti – a meghívó szerinti – napirendi pontokat. Az ülésvezető és a képviselő-testület tagja a napirend elfogadásakor vagy az ülés során javaslatot tehet a napirendi pontok felcserélésére, új napirendi pontok felvételére vagy a javasolt napirendi pontok törlésére.
27. § (1) A zárt ülés elrendeléséről az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) és b) pontjai szerint meghatározott esetekben szavazni nem kell. A testületi ülést levezető személynek kell a napirend közlésével egyidejűleg hivatkozni a zárt ülésre vonatkozó törvényi előírásra.
(2) A képviselő-testület minősített többséggel, határozattal dönt a zárt ülés elrendeléséről az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja szerint meghatározott esetekben.
28. § Az ülést levezető elnök a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során:
a) az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet,
b) az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előterjesztő köteles rövid választ adni,
c) a képviselő-testületi ülés napirendjeként kiküldött előterjesztésben szereplő határozatok módosítására a lezajlott vita alapján, a képviselő-testület tagja szóban is jogosult javaslatot tenni. Több javaslat esetén az ülést levezető elnök a vita lezárása után szavazást rendel el a rendeletben meghatározottak szerint.
29. § (1) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A felszólalás időtartama legfeljebb 5 perc. Ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalás időtartama a 2 percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt a levezető elnök figyelmezteti a felszólalót.
(2) Amennyiben a levezető elnök lépi túl az időkeretet, bármely képviselő javaslatára a képviselő-testület szótöbbséggel figyelmezteti az időkeret betartására.
(3) Napirend előtti felszólalásra az ülést levezető elnöktől írásban vagy szóban bármelyik képviselő és tanácskozási joggal meghívott személy kérhet engedélyt.
(4) Ha az ülést levezető elnök az engedélyt megtagadja, a képviselő kérésére a tárgyban a képviselő-testület felszólalás és vita nélkül határoz.
(5) A napirend előtti felszólalás legfeljebb 3 percig tarthat. A felszólaláshoz kapcsolódóan hozzászólás végett egy-egy képviselő 2 percre kaphat szót.
(6) Napirend előtti felszólalás esetén határozathozatalnak helye nincs.
(7) Az ülésvezető soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.
(8) Az előterjesztő, a polgármesteri hivatal napirendben érintett dolgozója, az előterjesztésben illetékes bizottság elnöke (vagy a bizottság megbízott képviselője), a polgármester és a jegyző több alkalommal is hozzászólhat. Ez esetben is az (1) és (2) bekezdésben megfogalmazottakat kell alkalmazni.
30. § (1) A tárgyalt napirendet érintő ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő bármikor szót kérhet és javaslatot tehet. A javaslat felett a képviselő-testület vita nélkül határoz. Ügyrendi kérdésben az ülést vezető köteles azonnal szót adni.
(2) Az önkormányzati bizottság bármely előterjesztéshez – az ezekhez benyújtott módosító javaslatokat is értékelő – ajánlást nyújthat be a képviselő-testülethez.
(3) Az előterjesztő a javaslatot, továbbá a képviselő-testület tagja a módosító javaslatát a vita lezárásáig megváltoztathatja, és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja.
(4) Ha a képviselő-testület tagja a módosító javaslatát megváltoztatja, akkor az elnök azt újabb javaslatként véleményezésre a tárgy szerint érintett bizottságnak átadhatja.
31. § (1) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának a korlátozására a képviselő-testület bármely tagja tehet javaslatot. E javaslatról a képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel határoz. A vita lezárása után a napirend előterjesztője válaszol a hozzászólásokra.
(2) A vita lezárása után, a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.
(3) Bármelyik képviselő-testületi tag, továbbá a napirend előterjesztője a szavazás megkezdéséig javasolhatja a téma napirendről történő levételét. A javaslatról a képviselő-testületet vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.
32. § (1) Az ülést levezető személy az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület – az elhangzás sorrendjében – majd – abban az esetben, ha a módosító, vagy kiegészítő indítványok nem kerültek elfogadásra – az eredeti határozati javaslatról. Ha a módosító, vagy kiegészítő indítványokat a testület elfogadta, akkor az eredeti határozati javaslattal egységes szerkezetbe foglalt javaslatot kell szavazásra bocsátani.
(2) A javaslat elfogadásához a jelenlévő települési képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges, amennyiben az ügy jogszabály szerint nem igényel minősített többséggel meghozott döntést.
(3) A képviselő-testület döntéshozatalából történő kizárásra az Mötv. 49. § (1) bekezdése szabályait kell alkalmazni.
(4) A képviselő-testület tagja köteles bejelenteni, ha a döntéshozatallal érintett ügy, őt vagy a Polgári Törvénykönyvről szóló törvényben meghatározott közeli hozzátartozóját érinti.
(5) Amennyiben a képviselő-testület tagja a (4) bekezdésben meghatározott személyes érintettségről szóló bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a képviselő-testület minősített többséggel meghozott döntése alapján tiszteletdíját három havi időtartamra csökkentheti a tiszteletdíjak tárgyában megalkotott önkormányzat rendeletben foglaltak figyelembevételével és értelemszerű alkalmazásával.
(6) Az (5) bekezdésben meghatározott szankció alkalmazásakor a képviselő-testület mérlegeli a döntés súlyát, amelynek során a képviselő elmulasztotta érintettségét bejelenteni, és ennek megfelelően dönt a tiszteletdíj csökkentéséről, valamint annak mértékéről és időtartamáról.
(7) A képviselő-testület minősített többségének szavazata szükségesaz Mötv. 50. §-ában foglalt eseteken túlmenően az alábbi esetekben:
a) a képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti feloszlatáshoz,
b) a polgármester elleni kereset benyújtásához,
c) az önkormányzat vagyonával, tulajdonával való rendelkezés 2 millió Ft értékhatáron felül,
d) közalapítvány rendeléséhez,
e) hitelfelvételhez,
f) sürgősségi indítvány elfogadásához,
g) kitüntetés, díszpolgári cím adományozásához,
h) soron kívüli előterjesztés elfogadásához,
i) önkormányzati per indításához,
j) az e rendelet szerint minősített többségi döntést igénylő ügyek eldöntéséhez.
33. § (1) A képviselő-testület döntéseit (határozat, rendelet) nyílt vagy titkos szavazással hozza. A nyílt szavazás esetén név szerinti szavazás is elrendelhető. A képviselőknek szavazni csak személyesen lehet.
(2) A képviselő-testületi ülésen a nyílt szavazás – a 37. §-ban foglalt eltérésekkel – kézfeltartással történik.
34. § (1) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat az Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben. A szavazás titkosságáról a képviselő-testület egyszerű többséggel dönt.
(2) Az ülést levezető személy nyomatékosan felhívja a figyelmet a tárgyalt ügy bizalmas kezelésére és azzal kapcsolatos titoktartási kötelezettségre.
35. § (1) Titkos szavazás borítékba helyezett, az önkormányzat bélyegzőlenyomatával ellátott szavazólapon, urna igénybevételével történik.
(2) Érvényesen szavazni csak a szavazólapon szereplő jelöltre, jelöltekre és döntési alternatívákra lehet.
(3) Igen szavazatnak a jelölt(ek) nevének, továbbá a döntési alternatívának a megjelölése, ellenszavazatnak pedig a jelölt(ek) nevének, továbbá a döntési alternatívának meghagyása számít. A szavazáshoz kék tintájú tollat kell használni.
(4) Érvénytelen a szavazat, ha:
a) nem hivatalos – bélyegzőlenyomat nélküli – szavazólapon adták le,
b) ceruzával töltötték ki a szavazólapot,
c) nem lehet kétséget kizáróan megállapítani, hogy a képviselő kire, vagy milyen döntési alternatívákra szavazott, vagy
d) a szavazó képviselő-testületi tag a megválaszthatónál több jelölt nevét, továbbá több döntési alternatívát jelöl meg a szavazólapon.
36. § (1) A titkos szavazás lebonyolításában a képviselő-testület tagjai közül egyszerű többséggel választott három fős – elnök és két tag – szavazatszedő bizottsági tagok működnek közre.
(2) A szavazatszedő bizottság megállapítja a titkos szavazás eredményét, melyről tájékoztatja a képviselő-testületet.
(3) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza:
a) a szavazás helyét, napját, kezdetét és végét,
b) a szavazatszedő bizottság tagjainak nevét és tisztségét, és
c) a szavazás során felmerült körülményeket.
(4) A jegyzőkönyvet a szavazatszedő bizottság tagjai aláírásukkal hitelesítik.
(5) A képviselő-testület a titkos szavazással hozott döntést is alakszerű határozatba kell foglalni.
37. § (1) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha:
a) azt a törvény írja elő,
b) azt a jelenlévő képviselők több mint fele írásban indítványozza,
c) az önkormányzati vagyon vagy tulajdon megterhelésénél, elidegenítésénél, 10 millió forint értékhatár felett,
d) 10 millió forint értékhatárnál magasabb összegű hitel felvételénél,
e) a település jogi státuszát érintő ügyeknél.
(2) A név szerinti szavazás esetén a jegyző felolvassa a jelenlévő képviselők nevét ABC sorrendben, akik a nevük felolvasásakor az „igen”, „nem”, vagy a „tartózkodom” szavak érthető kimondásával szavaznak.
(3) Ügyrendi kérdésben név szerinti szavazást tartani nem lehet.
(4) A név szerinti szavazást mindig kötelező jegyzőkönyvben rögzíteni. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
(5) A szavazatok összeszámlálásáról a levezető elnök gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel vagy, ha azt valamelyik települési képviselő kéri, az elnök a szavazást köteles megismételtetni.
9. A tanácskozás rendjének fenntartása
38. § (1) A képviselő-testületi ülésen résztvevő képviselők, továbbá minden jelenlévő személy köteles a tanácskozás rendjét betartani és az ülés méltóságát tiszteletben tartani.
(2) A tanácskozás rendjének fenntartásáról az ülést levezető személy gondoskodik.
(3) Amennyiben valaki a felszólalása során a képviselő-testület tekintélyét sérti vagy más személyre sértő kifejezést használ, továbbá, ha egyébként a szabályzatnak a tanácskozási rendre és a szavazásra vonatkozó szabályait megszegi, az ülésvezető elnök rendre utasítja.
(4) A tanácskozás rendjének megtartása érdekében az ülés levezető elnöke:
a) a tárgytól eltérő vagy önmagát ismétlő felszólalót figyelmezteti, ismétlődő figyelmeztetés esetében megvonja tőle a szót. Akitől a szót megvonták, az ugyanabban a tárgykörben nem szólalhat fel újra,
b) rendreutasítja azt a képviselőt, aki a képviselő-testületi ülés méltóságát sértő kifejezést használ. Súlyos esetben jegyzőkönyvi megrovásban részesíthető a képviselő,
c) rendzavarás esetén figyelmeztetésben részesíti a rendbontót. Amennyiben a rendzavarás a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi az ülést határozott időre félbeszakíthatja a jelenlévő képviselők többségének támogató szavazatával.
(5) Ha a (3) bekezdés szellemét az ülést levezető elnök sérti meg, akkor a képviselő-testület bármely tagja figyelmezteti az elnököt és a korelnök rendre utasítja.
(6) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén az ülést levezető személy rendre utasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti.
(7) Az ülést vezető elnöknek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.
(8) A képviselő-testület ülése alatt a teremben a mobiltelefonokat ki kell kapcsolni, vagy annak csengőhangját el kell némítani akkor is, ha erre az ülést levezető elnök nem hívja fel a figyelmet.
39. § (1) A képviselő-testületi ülés legfeljebb 4 óra időtartamú. A képviselő-testületi ülés soron kívüli okból történő idő előtti bezárásához, vagy időtartamának meghosszabbításához a képviselők minősített többségű szavazata szükséges.
(2) Annak a napirendi pontnak a tárgyalását, melyben a képviselő-testület 1 óra alatt nem tud dönteni, a napirend tárgyalásának folytatására vonatkozó minősített többségű szavazat hiányában, a következő testületi ülésre kell elhalasztani, és az illetékes bizottságnak átdolgozásra vissza kell adni.
(3) Az ülést vezető elnök szükség esetén szünetet rendelhet el.
(4) Rendkívüli esemény esetén az ülést a levezető elnök szünetet rendel el, amennyiben a rendkívüli esemény a szünet keretében nem hárítható el, úgy az ülést félbeszakítja.
(5) A félbeszakadt ülésen nem tárgyalt napirendet az eredeti ülés időpontjától számított 8 napon belül lehet újabb ülés összehívása nélkül megtárgyalni. A félbeszakadt ülés folytatásáról a levezető elnök meghívó megküldésével tájékoztatja a képviselő-testület tagjait és az érintetteket, melyet a soron kívüli ülésre vonatkozó összehívás szabályai alapján kell elkészíteni és kézbesíteni.
(6) A félbeszakadt ülés folytatása esetén nem kell a napirendet elfogadni, az ülésen csak a félbeszakadt ülésen meg nem tárgyalt napirendek tárgyalhatók.
(7) A félbeszakadt ülésen elfogadott napirendet nem kell újra elfogadni, a jegyzőkönyv hitelesítők személyes – szükség szerint – újra meghatározható. A félbeszakadt ülés folytatásáról folytatólagos jegyzőkönyvet kell készíteni, amiben utalni kell a megelőző ülés félbeszakadására.
10. Az előterjesztés
40. § (1) Előterjesztésnek minősül – különösen – a munkatervbe felvett, a képviselő-testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó tájékoztató, beszámoló, rendelet-tervezet az indoklással és határozati javaslat az indoklással vagy a bizottsági jegyzőkönyvvel.
(2) Az előterjesztést a beterjesztésért felelős az ülést megelőző 6. napig írásban vagy elektronikus úton terjesztheti elő az ülést levezető személynél, de soron kívüli esetben – a 6 napos határidő mellőzésével – szóban történő előterjesztésre is lehetőség van. Rendelet-tervezet csak írásban terjeszthető be.
(3) A (2) bekezdés szerinti soron kívüliség esetén az előterjesztés napirendre tűzéséről a képviselő-testület minősített többséggel dönt. Ilyen szóbeli előterjesztés esetén az előterjesztő köteles megfogalmazni az e rendeletben szabályozott tartalmú határozati javaslatot.
(4) A képviselő-testülethez előterjesztést nyújthat be:
a) a polgármester,
b) a képviselő,
c) a képviselő-testület bizottsága,
d) a tanácsnok(ok),
e) a jegyző, az aljegyző,
f) akit a polgármester felkér.
(5) Az előterjesztésnek különösen az alábbiakat kell tartalmaznia:
a) az előterjesztő megnevezését,
b) az előterjesztés iktatószámát,
c) az előterjesztés készítőjének, az előkészítésben résztvevő(k)nek megnevezését,
d) az előterjesztés tárgyát,
e) az előzetes véleményezés megtörténtét,
f) annak megjelölését, hogy a képviselő-testület vagy szervei, továbbá jogelődje foglalkozott-e korábban az előterjesztés tárgykörével, és ha igen, milyen döntést hozott és milyen eredménnyel történt meg annak végrehajtása,
g) a lehetséges döntés jogszabályi alapját,
h) a döntési javaslat indokait,
i) a határozati javaslatot, továbbá a rendelet tervezetét,
j) szükség szerint a határidőt, a végrehajtásért, továbbá az ellenőrzésért felelős megnevezését. A határidőt általában évre, hónapra, napra kell meghatározni, szükség esetén részhatáridőt lehet alkalmazni. Eltérő végrehajtási határidők esetén pontonként, egyébként a határozati javaslat végén kell a végrehajtási határidőt, a felelősökkel együtt feltüntetni. Amennyiben a határozati javaslatban foglalt feladat végrehajtása értelemszerűen folyamatos vagy azonnali tevékenységet igényel, a végrehajtás határidejére a „folyamatos”, továbbá „azonnal” megjelölés alkalmazandó a végrehajtásról szóló jelentés pontos rögzítése mellett (pl: „határidő: végrehajtásra folyamatos, jelentéstételre ... év ... hó ... nap”).
11. A sürgősségi indítvány
41. § (1) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, mely az ülés meghívójában nem szerepel. A képviselő-testület – az ülésvezető javaslatára – minősített szótöbbséggel, soron kívül dönt az előterjesztés napirendre vételének tárgyában.
(2) A sürgősségi indítvány – a sürgősség tényének rövid indokolásával – legkésőbb az ülést megelőző nap 12 óráig írásban nyújtandó be az ülésvezetőnél. Sürgősségi indítványt nyújthat be: a polgármester, a bizottságok, a képviselők, a jegyző és az aljegyző.
(3) Ha a polgármester vagy valamely képviselő ellenzi az azonnali tárgyalást, akkor a – sürgősség kérdését – a napirend elfogadása után – vitára kell bocsátani. A polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid megindokolására.
(4) Ha a képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni, s a napirendek meghatározásakor kell állást foglalni arról, mikorra tűzik napirendre.
12. A felvilágosítás-kérés (interpelláció), a kérdés
42. § (1) A képviselőnek joga van a képviselő-testületi ülésen az Mötv. 32. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott felvilágosítás-kérési joggal élni, melyet a polgármesterhez, alpolgármesterhez, a képviselő-testület bizottságának elnökéhez, valamint a jegyzőhöz intézhet.
(2) A felvilágosítás-kérést az ülést levezető elnöknek az ülés előtt 5 munkanappal írásban kell benyújtani. Kivételesen – fontos közérdekű téma esetén – szóban is megtehető. Ebben az esetben az interpelláció tárgyát legkésőbb az ülés megkezdése előtt az ülést levezető személy tudomására kell hozni.
(3)3 Amennyiben a felvilágosítás-kérést a (2) bekezdésben előírt határidőn túl vagy a képviselő-testület ülés megkezdése után nyújtják be, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben az ülést követő 15 napon belül, írásban kell válaszolni. Ez esetben a válasz elfogadásáról, ha a választ az interpelláló nem fogadja el, a képviselő-testület a soron következő ülésén dönt.
(4) Az ülésen az adott válasz elfogadásáról először a felvilágosítást kérő képviselő nyilatkozik. A képviselőnek az ülésvezető elnök kérdésére egy szóban (igen vagy nem) nyilatkoznia kell az interpellációra adott válasz elfogadásáról. A válasz érdemi részét nem kommentálhatja. Ha a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt. Amennyiben a választ a képviselő-testület elutasítja, elrendeli a felvilágosítás-kérés tárgyának részletes kivizsgálását. Az interpelláció tárgyának érdemi vizsgálatába az interpelláló képviselőt is be kell vonni. A képviselő-testület részletes vizsgálatot is elrendelhet, ezzel megbízhatja a polgármestert, az alpolgármestert, valamely önkormányzati bizottság elnökét.
(5) Amennyiben az interpellációra határidőben nem érkezik válasz, a munkáltatói jogkör gyakorlója – tanácsnok és bizottsági elnök esetében a polgármester – megvizsgálja ennek okát és erről a soron következő ülésen írásban tájékoztatja a képviselő-testületet.
43. § (1) Ha az írásban interpelláló képviselő az ülésen nincs jelen az interpellációt a napirendről le kell venni.
(2) Az interpelláló képviselő az írásban benyújtott interpellációját legfeljebb 2 percben szóban is elmondhatja.
(3) Az interpellációra a kérdezett, vagy az, akinek az ügy hatáskörébe tartozik, az ülésen legfeljebb 5 percben köteles válaszolni.
44. § Az interpellációnak tartalmaznia kell:
a) az interpelláló nevét,
b) az interpelláció tárgyát,
c) annak feltüntetését, hogy az interpellációt szóban is elő kívánja-e adni.
45. § Az interpellációkról a jegyző rendszeres és folyamatos nyilvántartást vezet.
13. 11. A képviselő-testület döntései
46. § (1) A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a képviselő-testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, és szükség esetén a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését.
(2) A képviselő-testület hatósági határozataira – az Mötv.-ben foglalt eltérésekkel – az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
47. § (1) A képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A határozatok sorszáma mellett fel kell tüntetni a határozathozatal pontos időpontját (év, hó, nap megjelöléssel).
(2) A határozatok és rendeletek jelölése a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendeletben foglaltaknak megfelelően történik.
48. § A jegyző gondoskodik a képviselő-testületi határozatok nyilvántartásáról. A határozat-nyilvántartás formái
a) a határozatok nyilvántartása sorszám szerint,
b) a határozat-kivonatok nyilvántartása sorszám szerint növekvő sorrendben,
c) a határozatok kézbesítésének nyilvántartása.
49. § A határozatokat jegyzőkönyv aláírását követően azonnal, de legfeljebb három munkanapon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek, szerveknek.
50. § A határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket, jelentéseket a Polgármester – a végrehajtásért felelősök közreműködésével – készíti elő és terjeszti a képviselő-testület elé.
51. § (1) Az ügyrendi javaslatnak minősül: a képviselő-testület vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő, eljárási kérdésekre vonatkozó javaslat.
(2) Ügyrendi javaslat céljából a képviselők az ülés során bármikor szót kérhetnek, ha a levezető elnök megállapítja, hogy a javaslat nem ügyrendi, a képviselőtől megvonja a szót.
(3) Az ügyrendi javaslatról a képviselő-testület vita nélkül dönt.
(4) Nem minősül vitának a jegyzőnek az adott ügyrendi javaslat jogszabályba ütközése tekintetében kifejtett álláspontja.
52. § (1) Rendelet alkotását
a) a polgármester,
b) a képviselő,
c) a tárgy szerint illetékes bizottság, vagy
d) a jegyző, az aljegyző
írásban kezdeményezheti.
(2) Rendeletalkotás esetén a képviselőt-testületnek joga van a beterjesztett javaslat felett általános és részletes vitát is tartani. Az erre vonatkozó indítványról a képviselő-testület vita nélkül dönt.
(3) A rendelet-tervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik, aki e tevékenységébe szükség szerint bevonja a polgármesteri hivatal tárgy szerinti illetékes személyeit, valamint – szükség esetén – külső szakértőt.
(4) A rendelet – és szükség esetén határozat – helyben szokásos kihirdetésének módja a Polgármesteri Hivatal hirdetőtáblájára történő kihelyezés.
53. § (1) Az önkormányzati rendelet megalkotására vonatkozó fő szabályokat a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény és a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet tartalmazza.
(2) A rendelet-tervezet előkészítése során a képviselő-testület a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél elveket, szempontokat állapít meg.
(3) A rendelet-tervezet véleményezése során
a) a tervezetet – a jegyző véleményével együtt – megvitatás céljából a tárgy szerint érintett bizottság elé kell terjeszteni. Erre az ülésre szükség szerint más, külső szakembereket is meg kell hívni.
b) a polgármester – a jegyző véleményének meghallgatása után – egyes rendelet-tervezeteket – az érdemi vita előtt – közmeghallgatásra bocsát.
54. § (1) A jegyző gondoskodik a képviselő-testület rendeleteinek – sorszám szerinti, a rendelet címét is tartalmazó – nyilvántartásáról.
(2) A jegyző gondoskodik a módosított önkormányzati rendeletek egységes szerkezetbe történő foglalásáról.
(3) A hatályos önkormányzati rendeleteket a polgármesteri hivatal titkárságán ügyfélfogadási időben az érdeklődőknek betekintésre át kell adni.
14. A jegyzőkönyv
55. § (1) A képviselő-testület üléséről az Mötv. 52. §-ában és az e rendeletben foglalt szabályok szerint jegyzőkönyvet kell készíteni, amely a megjelent képviselők és meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás számszerű eredményét és a hozott döntéseket tartalmazza. Határozat és rövidebb rendelet esetében azt a jegyzőkönyv szövegébe beépítve, terjedelmesebb rendeletek esetében a jegyzőkönyv mellékleteként kell kezelni. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik. A képviselő-testület üléséről hangfelvétel is készül.
(2) A nyílt képviselő-testületi ülésről három, a zárt képviselő-testületi ülésről két példányban kell jegyzőkönyvet készíteni. Ebből:
a) az eredeti és további egy példányt a jegyző kezel,
c) egy példányt – a zárt ülésről készült jegyzőkönyv kivételével – pedig el kell helyezni a városi könyvtárban.
(3) A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót és a mellékleteit, az elfogadott rendeleteket, a jelenléti ívet. A képviselő kérelmére az írásban is benyújtott hozzászólást mellékelni kell a jegyzőkönyvhöz.
(4) A jegyzőkönyv az Mötv. 52. § (1) bekezdésén túl tartalmazza:
a) az ülés jellegét (alakuló, soros, soron kívüli, közmeghallgatás),
b) az ülés nyilvános vagy zárt ülési módját,
c) a távol maradt képviselők névsorát utalva a távolmaradás bejelentésének vagy annak elmaradása tényére,
d) az ülésen tanácskozási joggal résztvevők nevét,
e) az ülés megnyitásának időpontját,
f) a határozathozatal módját,
g) az ülésvezető esetleges intézkedéseit, az ülésen történt fontosabb eseményeket,
h) az elhangzott kérdéseket, interpellációkat, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat és határozatokat,
i) az ülés bezárásának az időpontját.
56. § (1) A képviselő-testület ülésének a jegyzőkönyvét a polgármester, a jegyző és a két hitelesítő írja alá.
(2) A választópolgárok az Mötv. 52. § (3) bekezdésének figyelembevételével tekinthetnek be a képviselő-testületi előterjesztésekbe és ülésének jegyzőkönyvébe, azzal, hogy a jegyzőkönyvek anyagát a Polgármesteri Hivatalban csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni.
A képviselő, a bizottság, a polgármester, az alpolgármester, a jegyző és a tanácsnok
15. A települési képviselő
57. § (1) A települési képviselő jogállását az Alaptörvény és az Mötv. III. fejezete rendelkezései határozzák meg.
(2) A helyi önkormányzati képviselő a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 459. § 11. pontjának i) alpontja szerint hivatalos személynek minősül.
(3) Minden települési képviselő jogai és kötelezettségei azonosak. A képviselő-testület tagjai részére az önkormányzat a testületi munka elősegítése céljából mobil informatikai eszközt biztosít a választási ciklus idejére. Az informatikai eszköz az önkormányzat tulajdonát képezi, mely a választási ciklus végén, maradványértéken vagy a képviselő-testület által meghatározott értéken a használó képviselő által megvásárolható.
(4) A képviselő – az Mötv. 32. § (2) bekezdés i-k) pontjaiban meghatározottakon túl – köteles
a) kapcsolatot tartani a választóival, tájékoztatni őket a képviselő-testület működése során hozott közérdekű döntésekről,
b) lehetőség szerint előre bejelenteni, ha a testületi ülésen nem tud megjelenni,
c) képviselőhöz méltó magatartást tanúsítani, a képviselő-testület és szervei tekintélyét, hitelét óvni,
d) a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti, valamint magán titkot megőrizni.
e) a testület munkájának segítéséhez kapott önkormányzati tulajdonú eszközökkel kapcsolatban az eszközök használatára vonatkozó szabályokat betartani.
(5) Az Mötv.-ben meghatározott kötelezettségeit megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját, természetbeni juttatását a polgármester előterjesztésére a Képviselő-testület legfeljebb tizenkét havi időtartamra csökkentheti, megvonhatja. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés vagy a megvonás újra megállapítható.
16. A képviselő-testület bizottságai
58. § (1) A képviselő-testület – meghatározott önkormányzati feladatok ellátására – állandó vagy ideiglenes bizottságokat választhat. A képviselő-testület állandó bizottságai az e rendelet 2. melléklete szerinti, vagy külön önkormányzati rendeletben meghatározott önkormányzati feladatokat látnak el.
(2) A képviselő-testület elé kerülő tárgyalandó ügyeket fő szabályként a bizottság elé kell utalni.
59. § (1) A képviselő-testület Humán Bizottság (rövid elnevezése: HB), valamint Pénzügyi- és Településfejlesztési Bizottság (rövid elnevezése: PTFB) elnevezéssel két állandó bizottságot hoz létre.
(2)4 A Humán Bizottság tagjainak száma öt fő, melyből mind az öt fő önkormányzati képviselő.
(3) A Humán Bizottság szervezeti felépítése:
a) egy fő elnök,
b)5 négy fő bizottsági tag.
(4) A Pénzügyi- és Településfejlesztési Bizottság tagjainak száma öt fő, melyből mind az öt fő önkormányzati képviselő.
(5) A Pénzügyi- és Településfejlesztési Bizottság szervezeti felépítése:
a) egy fő elnök,
c) négy fő bizottsági tag.
60. § (1)6 A bizottságok működése tekintetében a képviselő-testület működésére vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell az e rendeletben meghatározott eltérésekkel.
(2) A képviselő-testület az általa szükségesnek tartott esetben, – meghatározott feladat ellátására – ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, vagy – amennyiben erre sor kerül – az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart. Működésére az állandó bizottságokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(3) A Bizottság munkaterv alapján működik.
(4)7 A Humán Bizottság soros ülését a képviselő-testület soros ülését megelőző hét hétfői nap tartja. A Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság soros ülését a képviselő-testület soros ülését megelőző hét hétfői nap tartja. A bizottsági ülések meghívóit a bizottsági ülés időpontja előtt 5 nappal ki kell küldeni.
61. § (1)8 A bizottsági üléseket a bizottsági elnök hívja össze és vezeti le. A bizottsági elnök akadályoztatása vagy a bizottsági elnöki pozíció betöltetlensége esetén a bizottság működésével összefüggő teendőket a megválasztott tanácsnok látja el.
(2)9
62. § (1) A bizottság üléséről – a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvére irányadó szabályok szerinti – jegyzőkönyvet, valamint hangfelvételt kell készíteni. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és a bizottság egy tagja írja alá.
(2) A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a képviselő-testület hivatala látja el. A bizottság döntéseiről a jegyző nyilvántartást vezet.
(3) A bizottság szükség szerint, de legalább évenként beszámol a képviselő-testületnek a bizottság tevékenységéről. A beszámoló előterjesztésének elkészítéséről a bizottság elnökének kell gondoskodnia. Az átruházott hatáskörben hozott döntésről a bizottság elnöke a legközelebbi testületi ülésen tájékoztatást ad.
(4) A bizottság határozatképességére és döntéshozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
63. § (1) Bármely képviselő-testületi tag javaslatot tehet valamely – a bizottság feladatkörébe tartozó – ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozó képviselő-testületi tagot.
(2) A bizottsági döntéshozatalból kizárható – az Mötv. 49. §-a alapján – az, akit vagy akinek a közeli hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról az elnök esetén a polgármester, bizottsági tag esetén a bizottság minősített többséggel dönt.
(3) A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott állami és szolgálati titkot megőrizni.
17. A polgármester, az alpolgármester, a jegyző és a tanácsnok
64. § (1) A polgármester az Mötv. 67. §-ában meghatározott feladatokon túli további feladatai:
a) gyakorolja a képviselő-testület által átruházott hatásköröket, melyet e rendelet 3. melléklete tartalmaz,
b) meghatározza a jegyző képviselő-testületi tevékenységével kapcsolatos feladatait,
c) képviseli az önkormányzatot,
d) kapcsolatot tart a választópolgárokkal, valamint a helyi társadalmi és egyéb szervezetekkel,
e) nyilatkozik a sajtónak,
f) gondoskodik az önkormányzati intézmények, gazdasági szervezetek, valamint az önkormányzat más szervezetének ellenőrzéséről,
g) segíti a képviselők és a bizottságok munkáját,
h) rendszeres időközönként (minden héten csütörtöki napokon) fogadónapot tart,
i) ápolja az önkormányzat hazai és nemzetközi kapcsolatait,
j) évente legalább egy alkalommal feladategyeztető megbeszélést tart a bizottság elnökével,
k) összehívja és vezeti a képviselő-testület üléseit,
l) szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat,
m) biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülését.
n) indítványozhatja a bizottság összehívását.
o) gyakorolja az önkormányzat – mint intézmény – közvetlen alkalmazásában lévő, nem intézményvezetői munkakört betöltő foglalkoztatottak – ideértve a munka törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállalókat, és közfoglalkoztatottakat, valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerint foglalkoztatott közalkalmazottakat – felett a munkáltatói jogokat.
(2) A polgármester – a véleménye szerint önkormányzati érdeket sértő – képviselő-testületi döntés ismételt megtárgyalását kezdeményezheti. A kezdeményezést az ülést követő három napon belül nyújthatja be, a képviselő-testület a benyújtás napjától számított 15 napon belül dönt.
65. § A polgármester felfüggeszti a bizottság döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésen határoz.
66. § Döntési jog illeti meg a polgármestert az önkormányzat éves költségvetési rendeletben meghatározott „polgármesteri céltartalék” felhasználása tekintetében.
67. § (1) A polgármester szabadságának ütemezéséről szóló előterjesztést úgy kell benyújtani a képviselő-testületnek, hogy arról a képviselő-testület a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 225/C. § (2) bekezdésében meghatározott határnapig döntést tudjon hozni.
(2) A Kttv. 225/C. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a polgármester előző évben igénybe vett szabadságának mértékével kapcsolatos előterjesztést minden évben a képviselő-testület januári soros ülésére kell előterjeszteni.
68. § (1) A képviselő-testület az Mötv. 74. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint – tagjai közül – társadalmi megbízatású alpolgármestert választ. Feladataira és hatáskörére az Mötv. 74. § (2) bekezdésében foglaltak az irányadók.
(2) A képviselő-testület – amennyiben a polgármester ilyen előterjesztést tesz – a polgármester javaslatára további egy fő alpolgármestert választ, aki nem tagja a képviselő-testületnek. A nem testületi tag alpolgármester jogállására és feladataira az Mötv. 74. §-ában és a 75. § (2) bekezdésében foglaltak az irányadók.
69. § (1) A képviselő-testület az Mötv. 34. §-a alapján a képviselők közül tanácsnokot (tanácsnokokat) választhat.
(2) A tanácsnok köteles az általa felügyelt ügykörben a bizottságot és a képviselő-testületet tájékoztatni munkájáról. A polgármesternek rendszeresen szóban, a képviselő-testületnek évente egy alkalommal köteles írásban beszámolni.
(3) A tanácsnok ügykörében kezdeményezett képviselő-testületi intézkedést a képviselő-testület soron következő ülésének napirendjére fel kell venni.
(4) A tanácsnokok feladatait a képviselő-testület határozza meg.
70. § A képviselők, a bizottság elnök, alelnök és a bizottság tagjai tiszteletdíjának és természetbeni juttatásának megállapítására és mértékére vonatkozó szabályokat – az Mötv. 35. § (1) bekezdésében foglaltak alapján – külön önkormányzati rendelet határozza meg.
71. § (1) A jegyző vezeti a polgármesteri hivatalt, megszervezi annak munkáját.
(2) A polgármester az Mötv. 82. § (1) bekezdése alapján nevezi ki a jegyzőt, ugyanezen jogszabályi hely alapján – a jegyző javaslatára – aljegyzőt nevez ki.
(3) A jegyző az Mötv. 81. § (1) és (3) bekezdésben felsoroltokon kívüli kiemelt feladatai:
a) tájékoztatást nyújt a képviselő-testületnek a hatáskörét érintő jogszabályokról,
b) szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal tájékoztatja a képviselő-testületet a hivatal munkájáról, az ügyintézésről,
c) gondoskodik a hivatali dolgozók továbbképzéséről,
d) biztosítja az önkormányzati rendeletek, a határozatok érintettekkel való megismertetését,
e) rendszeres időközönként fogadóórát tart,
f) ellátja a közigazgatási tevékenység korszerűsítésével és fejlesztésével összefüggő feladatokat,
g) gondoskodik a különböző kerületi civil közösségek, érdek-képviseleti szervek megfelelő tájékoztatásáról.
72. § (1) Amennyiben a jegyzői és az aljegyzői tisztség betöltetlen, továbbá tartós akadályoztatásuk esetén – legfeljebb 6 hónap időtartamra – a polgármester döntése alapján, a jegyzői feladatokat a jegyző képesítési és alkalmazási feltételeinek megfelelő hivatali köztisztviselő is elláthatja.
18. A polgármesteri hivatal
73. § (1) A polgármesteri hivatal önállóan működő költségvetési szerv, az önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve, egyidejűleg önkormányzati igazgatási szervezet.
(2)10 Működését az Mötv. 84. §-ában foglaltakon túl a vonatkozó jogszabályok alapján, továbbá a Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata alapján folytatja.
(3) A polgármesteri hivatal igény és szükség szerint köteles adatokat szolgáltatni és jelentést készíteni a képviselő-testületnek és az önkormányzati bizottságnak.
A lakossággal való kapcsolati formák, lakossági fórumok,
a közmeghallgatás
19. A közmeghallgatás
74. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább egyszer közmeghallgatást tart az Mötv. 54. §-ában foglaltak szerint.
(2) A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések képviselői közérdekű ügyben, helyi önkormányzati ügyben, a képviselő-testülethez, az egyes települési képviselőkhöz, a polgármesterhez, alpolgármesterhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, továbbá közérdekű javaslatokat tehetnek.
(3) A közmeghallgatást a polgármester hívja össze, melynek helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján, és lehetőség szerint a helyi média útján kell tájékoztatást adni a rendezvény előtt legalább 8 nappal.
(4) A közmeghallgatást a polgármester vezeti, akadályoztatása, távolléte esetén a képviselő-testületi ülés vezetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(5) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, tartalmára, készítésére a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok érvényesülnek.
20. Lakossági fórum
75. § A polgármester az e rendelet 7. § (4)-(6) bekezdéseiben meghatározott esetben és az ott leírtak szerint lakossági fórumot tarthat.
A társulásokra és együttműködésre vonatkozó
általános szabályok
21. Az önkormányzati társulásokról
76. § (1) Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és észszerűbb megoldása érdekében társulásokban vehet részt. A képviselő-testületet elsősorban a megyei közgyűléssel, más települések képviselő-testületeivel, gazdasági, szolgáltató szervezetekkel, közszolgáltatásokat nyújtó intézményekkel hozhat létre jogi személyiséggel rendelkező társulásokat.
(2) A képviselő-testület társulási megállapodások megkötése során az Mötv. IV. fejezetében foglaltak, valamint a vonatkozó magasabb rendű jogszabályokban foglaltak szerint jár el.
22. Együttműködés a nemzetiségekkel
77. § (1) Az önkormányzat együttműködik a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: Nek. tv.) hatálya alá tartozó nemzetiségi önkormányzatokkal.
(2) Az önkormányzat minden olyan kérdésben kikéri a véleményét a településen működő nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületétől, amely az adott nemzetiséghez tartozó polgárok jogait, kötelezettségeit érinti.
(3) A (2) bekezdésben szereplő kérdések vonatkozásában oly módon kell a véleménynyilvánítás lehetőségét biztosítani az érintett nemzetiségi önkormányzat részére, hogy a döntéshozatalt megelőzően elegendő idő álljon a rendelkezésére a véleményének kinyilvánítására.
(4) A (3) bekezdésben foglaltak érdekében a nemzetiségi önkormányzat vélemény nyilvánításával kapcsolatos ügyekben a nemzetiségi önkormányzatot – lehetőség szerint – a döntéshozatalt megelőzően legalább nyolc nappal írásban – a nemzetiségi önkormányzat e-mail címére megküldött elektronikus levélben – fel kell hívni a véleményének a közlésére.
(5) A nemzetiségi önkormányzat a véleményét elektronikus úton küldheti meg a polgármesternek címezve.
(6) A nemzetiségi önkormányzat véleményét – amennyiben az legkésőbb a döntés meghozatala előtti napon 16 óráig elektronikus levélben megérkezik a polgármesterhez – a polgármester beterjeszti a képviselő-testület elé, mely a döntés során figyelembe veszi a véleményben foglaltakat, ugyanakkor az abban foglaltakhoz a döntése meghozatalakor nincsen kötve.
(7) A nemzetiségi önkormányzat kezdeményezheti, hogy az önkormányzat képviselő-testülete a nemzetiségi önkormányzatot érintő kérdést tárgyalja, ennek érdekében a soros képviselő-testület ülése előtt legalább nyolc nappal írásban – a polgármester részére küldött elektronikus levélben – kell megküldeni az előterjesztést és a konkrét döntési javaslatot.
(8) A (7) bekezdésben foglaltaknak megfelelően megküldött kezdeményezést a polgármester a képviselő-testület elé terjeszti a következő soros ülésen.
(9) Az önkormányzat a Nek. tv. 80. §-ában foglaltak alapján megállapodást köt a nemzetiségi önkormányzattal az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeiről, továbbá a működéssel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról.
(10) A nemzetiségi önkormányzattal kötött megállapodás a jelen rendelet 6. mellkeletét képezi.
23. Együttműködés más szervezetekkel
78. § (1) A képviselő-testület a rendelkezésre álló (szellemi és anyagi) eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny együttműködéseit is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok (közügyek) megoldására irányulnak.
(2) A lakossági önszerveződő szervezetekkel való együttműködés célja és rendeltetése különösen:
a) tervek, fejlesztési koncepciók, programok egyeztetése,
b) a lakossági szükségletek kielégítésére szolgáló beruházási és településfejlesztési tervek véleményeztetése,
c) a lakosság közügyek intézésébe való bevonása, a jogi felvilágosító munkával kapcsolatos tapasztalatok, módszerek közös konzultációkon történő megvitatása.
24. Együttes képviselő-testületi ülések szabályai
79. § (1) Szükség eseten – két vagy több települést érintő kérdésben – Enying Város Önkormányzata, más önkormányzat képviselő-testületével együttes ülést tarthat.
(2) Az együttes képviselő-testületi ülések összehívására az érintett önkormányzatok polgármesterei közösen jogosultak.
(3) Az együttes ülés összehívását lehetőség szerint össze kell hangolni az érintett önkormányzatok szervezeti és működési szabályzatában foglaltaknak megfelelően.
(4) Együttes képviselő-testületi ülések esetén el lehet térni a jelen rendeletben megállapított általános szabályoktól azzal, hogy az Enying Város Önkormányzata tekintetében kizárólag az e rendeletben meghatározott személyek jogosultak az összehívásra.
(5) Az együttes képviselő-testületi ülések tekintetében is érvényesülnie kell annak a szabálynak, hogy az ülést csak olyan környezetben lehet megtartani, ahol érvényesül a testületi ülés méltóságának megőrzéséhez kapcsolódó feltétel, továbbá nyilvános ülés esetén biztosítani kell a jelen rendeletben foglalt nyilvánossági szabályokat.
(6) Az együttes képviselő-testületi ülések helyszínének és időpontjának meghatározásáról az érintett önkormányzatok polgármesterei egyezettnek és konszenzussal döntenek.
(7) Az összehívásra lehetőség szerint úgy kell sort keríteni, hogy a meghívó az e rendeletben meghatározottak szerinti határidőben közzé tehető, továbbá a képviselőknek kiküldhető legyen.
(8) Együttes képviselő-testületi ülést az ülést megelőző legkevesebb 24 órával korábban kell összehívni.
Az önkormányzat gazdálkodása és vagyona
25. Az önkormányzat vagyona
80. § (1) Az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket külön önkormányzati rendelet határozza meg, melyben a képviselő-testület összhangban a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény rendelkezéseivel megállapítja:
a) a törzsvagyonba tartozó vagyontárgyak körét,
b) az üzleti vagyonba tartozó vagyontárgyak körét.
(2) Saját hatáskörében az önkormányzat vagyonát vagy tulajdonát érintő ügyekben – az éves költségvetésben jóváhagyott előirányzatokon belül – a polgármester 500 000 forint összeghatárig köthet szerződéseket, vállalhat kötelezettségeket, írhat alá megállapodásokat.
(3) A képviselő-testület hitelt csak abban az esetben vesz fel, amennyiben más finanszírozási mód nem lehetséges vagy gazdaságilag célszerűtlen.
(4) A polgármester az önkormányzati vagyon helyzetének alakulásáról köteles tájékoztatni az állampolgárokat.
(5) A (3) bekezdés vonatkozásában hitelnek minősül a kötvénykibocsátás és a pénzügyi lízing
26. Az önkormányzat költségvetése
81. § (1) A képviselő-testület az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 23. § és 24. §-aiban foglaltak alapján éves költségvetéséről rendeletet alkot.
(2) A polgármester az önkormányzat gazdálkodásáról (az esetleges többletbevételekről, valamint a várt bevételek elmaradásáról) az Áht. 34. § (4) bekezdésében foglaltak szerint tájékoztatja a képviselő-testületet.
82. § (1) A költségvetési rendelettervezetet – fő szabály szerint – a Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság véleményével és esetleges javaslataival kell a képviselő-testület elé beterjeszteni.
(2) A zárszámadási rendelettel kapcsolatban az Áht. 91. §-ának rendelkezéseit kell alkalmazni. Elkészítésére és előterjesztésére e rendelet rendelkezései az irányadók.
27. Az önkormányzati gazdálkodás főbb szabályai
83. § (1) Az önkormányzat gazdálkodásának feladatait a polgármesteri hivatal látja el. E körben különösen:
a) jogszabály által előírt módon és időben elkészíti a költségvetési tájékoztatót, a költségvetési beszámolót, és mindezeket megküldi az illetékes szerv részére,
b) beszedi az önkormányzat saját bevételeit,
c) igényli a címzett és céltámogatásokat,
d) gondoskodik az önkormányzat által létrehozott és működtetett intézmények pénzellátásáról,
e) biztosítja az önkormányzat pénzforgalmi szemléletű kettős könyvvitelének szabályszerű vezetését, s ezen belül – a pénzügyért felelős miniszter által meghatározottak szerint – kialakítja a saját számviteli politikáját, valamint iránymutatást ad az intézmények számviteli politikájának elkészítéséhez,
f) biztosítja az önkormányzat törzsvagyonának elkülönített nyilvántartását,
g) elkészíti az önkormányzat éves vagyonleltárát, s azt csatolja az év végi költségvetési beszámolóhoz. Az éves zárszámadáshoz a vagyonállapotról – külön jogszabályban meghatározott – vagyonkimutatást készít.
h) az önkormányzat költségvetési számláját kezelő pénzintézeten keresztül intézkedik az önkormányzat tartozásainak és az önkormányzat intézményei működési kiadásainak a kiegyenlítéséről, továbbá annak teljesítéséről.
(2) Az önkormányzat kiemelt feladatként kezeli az intézmények zavartalan működését. Az intézmények működés biztonságát veszélyeztető felhalmozási kiadás nem tervezhető és nem teljesíthető. Az intézmények finanszírozása kiskincstári rendszerben történik. Az intézmény finanszírozásának meghatározása az intézmény által vállalt esedékes kötelezettségek és intézmény teljesült saját bevételei figyelembevételével történik. Az intézmény részére biztosított éves költségvetési előirányzatot csak a képviselő-testület csökkentheti, vonhatja el, továbbá zárolhatja. Az intézmények többletbevételeiket működési és fejlesztési kiadásokra felhasználhatják.
(3) A polgármesteri hivatal és az önkormányzat által fenntartott intézmények vezetői a kisebb összegű készpénz kifizetéseiket a házipénztárban kezelt ellátmányból – a pénzkezelési szabályzatában meghatározott szabályok szerint – teljesítik.
84. § A képviselő-testület az önkormányzat gazdálkodásának belső ellenőrzéséről jogszabályban meghatározott képesítésű belső ellenőr útján gondoskodik. A belső ellenőr feladatait, tevékenységének rendjét a Polgármesteri Hivatal belső ellenőrzési kézikönyve tartalmazza. A képviselő-testület évenként egy alkalommal jóváhagyja a belső ellenőrzési ütemtervet és a tárgyév végén az ellenőrzésről készített összegző jelentést.
28. A képviselő-testület gazdasági programja
85. § (1) A képviselő-testület a megbízatásának időtartama alatt a gazdasági program alapján működik.
(2) A gazdasági program tervezetének elkészítéséről, valamint a képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik.
Vagyonnyilatkozat
29. A vagyonnyilatkozat nyilvántartása és ellenőrzése
86. § A vagyonnyilatkozatot a Pénzügyi- és Településfejlesztési Bizottság tartja nyilván és ellenőrzi.
Záró rendelkezések
87. § (1) Ez a rendelet 2019. november 01. napján lép hatályba.
(2) E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult eljárásokban és ügyekben, a képviselő-testületi ülések vonatkozásában a hatálybalépését követő első soros testületi ülésen kell alkalmazni.
(3) A (2) bekezdésben említett képviselő-testületi ülések vonatkozásában, a testületi ülések összehívására, vezetésére vonatkozó és a testületi ülések jegyzőkönyveivel, előterjesztéseivel és döntéseivel kapcsolatos eljárási szabályok értendők.
(4) E rendelet hatálybalépését megelőzően indult eljárásokban az Enying Város Önkormányzatának a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló 26/2017. (XI.30.) önkormányzati rendeletének rendelkezéseit kell alkalmazni.
(5) Hatályát veszti Enying Város Önkormányzatának a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló 26/2017. (XI.30.) önkormányzati rendelete.
1. melléklet
2. melléklet
I. Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság
1. Véleményezési jog illeti meg az önkormányzatot és intézményeit érintő valamennyi pénzügyi és vagyoni kérdésben, továbbá a településfejlesztéssel és környezetvédelemmel kapcsolatos valamennyi kérdésben.
2. Javaslattételi jog illeti meg:
Pénzügyi, gazdasági és településfejlesztési tárgykörben:
a) a vállalkozások fejlesztésére, támogatására,
b) költségvetés összeállítására,
c) az önkormányzat és intézményei vagyonával való rendelkezésre,
d) a beruházásokra, fejlesztésekre, beszerzésekre,
e) hitelfelvételre,
f) intézmény alapításra, összevonására, megszüntetésére, átszervezésére,
g) önkormányzati társulás létrehozására, társuláshoz, érdek-képviseleti szervhez csatlakozásra,
h) az önkormányzat gazdasági programjának összeállítására,
i) a helyi adó mértékének megállapítására,
j) közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás átvételére és átadására,
k) követelések elengedésére, és
l) a település közbiztonsági koncepciójának tartalmára,
m) a településfejlesztéssel és környezetvédelemmel kapcsolatos fejlesztésekre,
n) településfejlesztéssel és környezetvédelemmel kapcsolatos helyi szabályozásra,
o) az ingatlan elidegenítés, megterhelés ügyében,
p) helyi közlekedés fejlesztésére, közszolgáltató intézmény alapítására,
q) a település szerkezeti és szabályozási tervének, valamint a Helyi Építési Szabályzat elfogadására, módosítására,
r) a helyi közszolgáltatások megoldására, a vállalkozások letelepülésének, fejlődésének elősegítésére,
s) a lakásépítési koncepció kialakítására.
3. Döntési jog illeti meg:
Pénzügyi, gazdasági és településfejlesztési tárgykörben:
a) előirányzat-módosítási hatáskörében a költségvetési tartalék előirányzatának átcsoportosítására, ahol az esetenkénti átcsoportosítás kettőmillió forintot nem haladhatja meg,
b) az önkormányzat éves költségvetési rendeletben meghatározott „Társadalmi szervezetek támogatása” kiemelt előirányzat felosztása tekintetében, és
c) a saját tulajdonú személygépkocsi külföldi kiküldetésen való használatáért fizetett költségtérítés elszámolásának engedélyezése,
d) a környezetvédelmi alap felhasználására,
e) önkormányzati tulajdonú földek haszonbérbe adására,
f) önkormányzati tulajdonú nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadására vonatkozó versenytárgyalás kiírására, azok bérbeadására, illetve minimális bérleti díja mértékének megállapítására,
g) önkormányzati lakás bérbeadására.
4. Ellenőrzési joga kiterjed:
a) a költségvetés végrehajtására,
b) az önkormányzat és intézményeinek pénzforgalmára, és
c) az önkormányzat gazdálkodására,
d) a településfejlesztési és környezetvédelmi célú pénzeszközök felhasználására.
5. A Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság feladata az önkormányzati képviselők és a polgármester, valamint hozzátartozóik vagyonnyilatkozatának kezelése, a vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos eljárás lefolytatása.
6. Feladata az önkormányzati képviselő ellen kezdeményezett méltatlansági és összeférhetetlenségi ügyben előterjesztés benyújtása a képviselő-testületnek.
7. A bizottság a közrend, közbiztonság és a bűnmegelőzés terén együttműködik az illetékes hatóságokkal és más szervezetekkel a sértetté válás megelőzésében, a drogellenes intézkedésekben és az ifjúságvédelemben, az elkövetővé válás megelőzésében, a bűnmegelőzési szervezet fejlesztése terén, a város polgárai elvárásainak és a jogszabályok előírásainak képviseletében.
II. Humán Bizottság
1. Véleményezési jog illeti meg az önkormányzatot és intézményeit érintő valamennyi oktatási, köznevelési és egészségügyi kérdésben, továbbá a szokásos rendezvényeken kívüli, önkormányzati ingatlant érintő esemény helyszínének meghatározásában.
2. Javaslattételi jog illeti meg:
Humán tárgykörben:
a) az egészségügyi alapellátást, ügyeleti szolgálatot teljesítő orvosok alkalmazására, az egészségügyi alapellátást, ügyeleti szolgálatot teljesítő vállalkozásokkal történő szerződéskötésre, az ügyeleti szolgálat szakmai vezetőjének személyére,
b) bölcsődevezető személyére,
c) a gyógyító és megelőző munka javítására szolgáló intézkedésekre és eszközbeszerzésekre,
d) a közegészségügyi problémák megoldását elősegítő javaslatok kidolgozására,
e) a város szociális helyzetének ismeretében az egyéni és csoportos problémák megoldására, a szociális juttatások, támogatások elveire javaslatok készítése,
f) a helyi kitüntetések adományozására,
g) az egészségügyi szolgáltatások díjának megállapítására,
h) az egészségügyi ellátást érintő kérdésekben –
i) az oktatási, kulturális intézmények vezetőinek személyére,
j) az oktatási, kulturális és sport intézmények létesítésére, megszüntetésére, átszervezésére, összevonására, alapítvány létrehozására,
k) az oktatási, nevelési, kulturális feltételek javítására,
l) külföldi önkormányzatokkal kapcsolat felvétele, nemzetközi önkormányzatokhoz való csatlakozásra,
m) a tömeg, diák és versenysport feltételeinek biztosítására,
n) emlékmű, díszkút, köztéri alkotás felállítására, létesítésére,
o) bíróságok ülnökeinek személyére,
p) közterületek elnevezésére, annak megváltoztatására és
q) kitüntetések adományozására.
3. Döntési jog illeti meg:
Humán tárgykörben:
„Rendezvények támogatása” kiemelt előirányzat felosztása tekintetében,
a) az önkormányzat rendeleteiben meghatározott ügyekben
b) az önkormányzat éves költségvetési rendeletben meghatározott
c) külföldi és belföldi tanulmányi ösztöndíjban való részesítésre,
d) a Bursa Hungarica pályázathoz kapcsolódó önkormányzati támogatási keret felosztásában, a pályázaton való részvétellel kapcsolatos döntésben és
e) az Arany János tehetséggondozó program keretében támogatottak kiválasztásában.
4. Ellenőrzési joga kiterjed:
a) a bölcsőde működtetésére,
b) az önkormányzat költségvetésének egészségügyi és szociális célra meghatározott előirányzatai felhasználására,
c) az oktatási, kulturális és sport célú pénzeszközök felhasználására,
e) az egészségügyi alapellátás és az ügyeleti szolgálat pénzellátására,
d) a szociális ügyekben történt intézkedések teljesítésére.
3. melléklet11
1. A gyermekvédelmi ellátásokról szóló 5/2019. (III.28.) önkormányzati rendelet 8. § (5) bekezdése
2. A települési támogatásról szóló 8/2018. (IV.18.) önkormányzati rendelet 2. §- a
3. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 48. § (1) bekezdésében foglalt feladat- és hatáskör
4. A közterületek használatának rendjéről szóló 25/2016. (IX.8.) önkormányzati rendelet 3. § (5) bekezdése, 6. § -a, 15. § (4) bekezdése
5. Az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás szabályairól szóló 8/2012. (III.1.) önkormányzati rendelet 6. §-a 6. A képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló 15/2019. (X.31.) önkormányzati rendelet 64. § (1) bekezdés o.) pontja
4. melléklet
6. melléklet13
I. A megállapodás jogi háttérszabályozása:
1. a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: Nek. tv.),
2. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény,
3. az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (továbbiakban: Áht.),
4. az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet, (továbbiakban: Ávr.)
5. az államháztartás számviteláről szóló 4/2013. (I.11.) Korm. rendelet (továbbiakban: Áhsz.)
6. a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet.
II. Az önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat együttműködését meghatározó szabályok
7. a helyi nemzetiségi önkormányzat működésének biztosítása, szakmai segítség nyújtása, a működéssel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátása, [Nek. tv. 80. § (1)-(2) bekezdései]
8. a helyi önkormányzat és a helyi nemzetiségi önkormányzat költségvetésének előkészítésével és megalkotásával, ezzel összefüggő adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos határidőket és együttműködési kötelezettségeket, felelősök és határidők kijelölésével, [Nek. tv. 80. § (3) bekezdés a) pont]
9. a nemzetiségi önkormányzat kötelezettségvállalásaival kapcsolatos, helyi önkormányzatot terhelő ellenjegyzési, érvényesítési utalványozási, szakmai teljesítésigazolási feladatokat, felelősök konkrét kijelölését, [Nek. tv. 80. § (3) bekezdés b) pont]
10. a kötelezettségvállalás szabályait, különösen az összeférhetetlenségi, nyilvántartási kötelezettségekre, [Nek. tv. 80. § (3) bekezdés c) pont]
11. a nemzetiségi önkormányzat működési feltételeinek és gazdálkodásának eljárási és dokumentációs részletszabályait, a belső ellenőrzést, valamint az ezeket végző személyek kijelölésének rendjét és az adatszolgáltatási feladatok teljesítésével kapcsolatos előírásokat, feltételeket, [Nek. tv. 80. § (3) bekezdés d) pont]
III. Általános rendelkezések
12. Szerződő felek megállapodnak, hogy jelen jogviszonyuk keretében a kötelezettségeik teljesítése és jogaik gyakorlása során kölcsönösen együttműködve, egymást segítve, illetve egymás jogos érdekeit figyelembe véve kötelesek eljárni.
13. Felek megállapítják, hogy a nemzetiségi önkormányzat rendelkezik önálló fizetési számlával, adószámmal, illetve törzskönyvi nyilvántartásba vétele már megtörtént.
IV. Nemzetiségi Önkormányzat működése, a személyi és tárgyi feltételek biztosítása
14. Az Önkormányzat ingyenesen biztosítja a Nemzetiségi Önkormányzat üléseinek lebonyolításához, illetve közmeghallgatásaihoz, fórumaihoz szükséges helyiséget a 8130 Enying, Kossuth Lajos utca 26. szám alatti épületben, szükség esetén az Enyingi Polgármesteri Hivatal tanácstermében. [A tanácsteremterem használatát előre kell egyeztetnie az elnöknek a polgármesterrel, vagy a jegyzővel.] Az Önkormányzat továbbá lehetővé teszi a Nemzetiségi Önkormányzat részére az önkormányzati intézményekben a rendezvényeinek ingyenes megszervezését. [Az épületek, termek használatát előre kell egyeztetnie az elnöknek az intézmény vezetőjével és a polgármesterrel vagy a jegyzővel.]
15. A képviselő-testület az Enyingi Polgármesteri Hivatalon keresztül biztosítja a Nemzetiségi Önkormányzat kérésének megfelelően a postai, kézbesítési, gépelési, sokszorosítási feladatok ellátását és az ezzel járó költségek viselését, a Nemzetiségi Önkormányzat működéséhez szükséges tárgyi és személyi feltételeket. A nemzetiségi önkormányzat elnöke és képviselői részére szükség esetén fogadóórájuk megtartásához külön – arra alkalmas – helyiséget biztosít az Önkormányzat.
16. A Nemzetiségi Önkormányzat képviselő-testületi ülésein, közmeghallgatásán a jegyző vagy az aljegyző vesz részt. A jegyző és az aljegyző akadályoztatása esetén gondoskodik megfelelő képesítéssel rendelkező helyettesítő köztisztviselő részvételéről. A jegyző és az aljegyző, vagy a fent említett megbízottjuk jelzi, ha a testületi ülésen törvénysértést észlel.
17. A Nemzetiségi Önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, iratkezelési feladatokat a jegyző az Enyingi Polgármesteri Hivatalon keresztül biztosítja.
18. A Nemzetiségi Önkormányzat üléseinek előkészítését (meghívók, előterjesztések kiküldése, jegyzőkönyvek előkészítése, sokszorosítás, jegyzőkönyv közzététele stb.) a jegyző biztosítja.
19. Ahhoz, hogy az Önkormányzat és a jegyző, illetve az Eniyngi Polgármesteri Hivatal (továbbiakban: hivatal) a fenti, és jelen együttműködés szerinti valamennyi kötelezettségeit teljesíteni tudja a Nemzetiségi Önkormányzat elnökének szoros együttműködése, iránymutatása szükséges.
V. A költségvetési határozat elkészítésének és elfogadásának rendje
20. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény jelenleg hatályos rendelkezései nem írnak elő költségvetési koncepció, tervezési irányelvek elkészítésére vonatkozóan rendelkezeséket. Amennyiben akár a jegyző, akár a nemzetiségi önkormányzat elnöke ezt szükségesnek ítéli kezdeményezheti ennek elkészítését. Ebben az esetben a jegyző által megbízott köztisztviselő a költségvetési koncepció összeállítása kapcsán áttekinti a nemzetiségi önkormányzat elnökével a nemzetiségi önkormányzat következő költségvetési évre vonatkozó feladatait, kiadásait és bevételi forrásait.
21. Amennyiben készül költségvetési koncepció, a jegyző által elkészített előterjesztés szerint az elnök a tárgyév január 1-e előtt benyújtja a képviselő-testületnek. A koncepciót, irányelveket a Nemzetiségi Önkormányzat képviselő-testülete megtárgyalja, és határozatot hoz a költségvetés-készítés további munkálatairól, ütemezéséről.
B) A Nemzetiségi Önkormányzat költségvetési határozatának elkészítése
22. A költségvetési törvény kihirdetését követően, legkésőbb január 15-ig a költségvetésre vonatkozó részletes információk ismeretében a jegyző vagy megbízottja folytatja az egyeztetést a Nemzetiségi Önkormányzat elnökével, ezen egyeztetés keretében egymás rendelkezésére bocsátják a költségvetés megtervezéséhez szükséges adatokat.
23. A jegyző vagy a megbízottja a Nemzetiségi Önkormányzat elnökének közreműködésével készíti elő a Nemzetiségi Önkormányzat költségvetési határozatának tervezetét. A tervezetet a jegyző január 31. napjáig kell elkészíteni.
A Nemzetiségi Önkormányzat képviselő-testülete megtárgyalja, és önálló határozatában elfogadja a Nemzetiségi Önkormányzat költségvetését. A költségvetési határozat tervezetét legkésőbb az Áht. 24. § (3) bekezdése és 26. § (1) bekezdése szerinti időpontban kell benyújtani a képviselő-testületnek.
C)A költségvetési előirányzatok módosításának rendje
24. Ha a Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testülete az eredeti előirányzatán felül többletbevételt ér el, vagy bevételkiesése van, illetve kiadási előirányzatain belül átcsoportosítást hajt végre, módosítja a költségvetésről szóló határozatát. A módosítást a hivatal Pénzügyi osztálya az elnök kérésére készíti elő figyelemmel az Áht. 34. §-ában foglaltakra.
25. A Nemzetiségi Önkormányzat költségvetési előirányzatai a Nemzetiségi Önkormányzat képviselő-testületének határozata alapján módosíthatók.
Az elnök a költségvetési határoztban foglaltaknak megfelelően módosíthatja saját hatáskörben a költségvetési előirányzatokat
D)Információszolgáltatás a költségvetésről
26. A Nemzetiségi Önkormányzat költségvetési határozatát úgy fogadja el, és erről információt a Pénzügyi osztálya úgy szolgáltat, hogy az a költségvetésével kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségének határidőben eleget tudjon tenni.
E)A beszámolási kötelezettség teljesítésének rendje
27. A Nemzetiségi Önkormányzatnak a naptári évről december 31-i fordulónappal éves költségvetési beszámolót kell készítenie. Az elnök a Nemzetiségi Önkormányzat gazdálkodásának 1. féléves helyzetéről szeptember 30-ig, míg harmadik negyedéves helyzetéről november 30-ig tájékoztatja a Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testületét. A tájékoztató tartalmazza a Nemzetiségi Önkormányzat költségvetési előirányzatainak időarányos alakulását, a tartalék felhasználását, a hiány (többlet) összegének alakulását, valamint az Önkormányzat költségvetése teljesülésének alakulását.
28. Az elnök a fentiekre kiterjedően a Pénzügyi Osztály útján az Önkormányzatnak a beszámolási kötelezettség teljesítéséhez információt szolgáltat és beszámol a Nemzetiségi Önkormányzat képviselő-testületének a Nemzetiségi Önkormányzat költségvetési határozatának időarányos teljesítéséről.
VI. A költségvetési gazdálkodás bonyolításának rendje, kötelezettségvállalás
29. A Nemzetiségi Önkormányzat gazdálkodásának végrehajtásával kapcsolatos feladatokat a jegyző a hivatal Pénzügyi Osztályán,keresztül látja el.
B)Kötelezettségvállalás rendje
30. A Nemzetiségi Önkormányzat nevében a Nemzetiségi Önkormányzat feladatainak ellátása (végrehajtása) során kötelezettséget vállalni (továbbiakban: kötelezettségvállalás) kizárólag az elnök, vagy távollétében, vagy az elnök összeférhetetlensége, érintettsége esetén a nemzetiségi önkormányzati képviselő (elnökhelyettes) jogosult.
31. A kötelezettségvállalás előtt a kötelezettséget vállalónak meg kell győződnie arról, hogy a rendelkezésre álló, fel nem használt előirányzat biztosítja-e a kiadás teljesítésére a fedezetet. Kötelezettségvállalás 200.000 forint, azaz kétszázezer forint felett csak írásban és a kötelezettség ellenjegyzése után történhet.
32. A kötelezettségválalással kapcsolatosan be kell tartani a hivatal jegyzője által kiadott gazdálkodási szabályzatot (kötelezettségvállalási szabályzatot) is.
C)Utalványozás
33. A Nemzetiségi Önkormányzatnál a kiadás teljesítésének, a bevétel beszedésének vagy elszámolásának elrendelésére (továbbiakban: utalványozásra) kizárólag az elnök, vagy távollétében, vagy összeférhetetlensége, érintettsége esetén az általa felhatalmazott, a nemzetiségi önkormányzati képviselő/elnökhelyettes jogosult. Utalványozni csak érvényesítés után lehet. Pénzügyi teljesítésre az utalványozás után és az utalványozás ellenjegyzése mellett kerülhet sor.
34. Az utalványozással kapcsolatosan be kell tartani a hivatal jegyzője által kiadott gazdálkodási szabályzatot (kötelezettségvállalási szabályzatot).
D)Pénzügyi ellenjegyzés
35. Pénzügyi ellenjegyzésre a helyi nemzetiségi önkormányzat kiadási előirányzata terhére vállalt kötelezettség esetén a polgármesteri hivatal pénzügyi vezetője vagy az általa írásban kijelölt, a polgármesteri hivatal állományába tartozó köztisztviselő jogosult. A kötelezettséggvállalás pénzügyi ellenjegyzésére feljogosított személynek a felsőoktatásban szerzett pénzügyi- számviteli végzettséggel vagy legalább középfokú iskolai végzettséggel és emellett pénzügyi-számviteli képesítéssel kell rendelkeznie.
36. A kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzése, valamint az utalványrendelet pénzügyi ellenjegyzését a Nemzetiségi Önkormányzat elnökének megbízása alapján Enying Város Önkormányzatának pénzügyi vezetője, vagy távollétében, összeférhetetlensége, érintettsége esetén helyettese végzi. A kötezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzése csak az előirányzat és a fedezet meglétének, valamint jogszerűségének ellenőrzésére irányul. Az utalványrendelet pénzügyi ellenjegyzése nem jelenti egyben a kötelezettségvállalás (utólagos) ellenjegyzését.
37. A kötelezettségvállalást, utalványozást, valamint az ellenjegyzést – ugyanazon gazdasági eseményre vonatkozóan – azonos személy nem végezheti. Kötelezettségvállalási, érvényesítési, utalványozási, ellenjegyzési feladatot nem végezhet az a személy, aki ezt a tevékenységét közeli hozzátartozója, vagy a maga javára látná el.
38. Összeférhetetlenségi szabályok:
a) a kötelezettségvállaló és a pénzügyi ellenjegyző ugyanazon gazdasági esemény tekintetében azonos személy nem lehet,
b) az érvényesítő ugyanazon gazdasági esemény tekintetében nem lehet azonos a kötelezettségvállalásra, utalványozásra jogosult és a teljesítést igazoló személlyel,
c) kötelezettségvállalási, pénzügyi ellenjegyzési, érvényesítési, utalványozási és teljesítés igazolására irányuló feladatot nem végezheti az a személy, aki ezt a tevékenységét a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója vagy maga javára látná el.
39. Az érvényesítéssel kapcsolatosan be kell tartani a hivatal jegyzője által kiadott gazdálkodási szabályzatot (kötelezettségvállalási szabályzatot).
E)Teljesítés igazolása
40. A szakmai teljesítés igazolására jogosult személyeket – az adott kötelezettségvállaláshoz kapcsolódóan – a kötelezettségvállaló írásban jelöli ki. A teljesítés igazolásának minden esetben a kiadás érvényesítése és utalványozása előtt kell megtörténnie.
41. Az teljesítésigazolással kapcsolatosan be kell tartani a hivatal jegyzője által kiadott gazdálkodási szabályzatot (kötelezettségvállalási szabályzatot).
F)Érvényesítés
42. Kifizetések esetén a teljesítés igazolása után történik. Az érvényesítést minden esetben az okmány utalványozása előtt kell elvégezni. Az érvényesítésre jogosult személyre a pénzügyi ellenjegyzésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
43. Az érvényesítést a Pénzügyi Osztály tisztviselője végzi.
44. Az érvényesítéssel kapcsolatosan be kell tartani a hivatal jegyzője által kiadott gazdálkodási szabályzatot (kötelezettségvállalási szabályzatot).
Enying Város Roma Nemzetiségi Önkormányzatának pénzforgalmi számlája
45. Az Enying Város Roma Nemzetiségi Önkormányzat számlavezető pénzintézet neve, számlaszáma: Takarékbank Zrt. Enying Város Roma Nemzetiségi Önkormányzat Elszámolási számla: 50440016-10016006
46. A Nemzetiségi Önkormányzat gazdálkodásával és pénzellátásával kapcsolatos minden pénzforgalmi számlájához kapcsolódó – külön a részére és kizárólagos használatára megnyitott fenti pénzforgalmi számlán bonyolódik.
47. Felek megállapodnak, hogy a nemzetiségi önkormányzat ugyan annál a szolgáltatónál vezeti számláját, ahol a települési önkormányzat.
48. A pénzkezeléssel kapcsolatosan be kell tartani a hivatal jegyzője által kiadott pénzkezelési szabályzatot (kötelezettségvállalási szabályzatot) is
VII. Vagyoni és számviteli nyilvántartás, adatszolgáltatás rendje
49. A hivatal Pénzügyi osztálya a helyi nemzetiségi önkormányzat vagyoni, számviteli nyilvántartásait a helyi önkormányzat nyilvántartásain belül elkülönítetten vezeti.
50. Az adatszolgáltatás során szolgáltatott adatok valódiságáért, a számviteli szabályokkal és a statisztikai rendszerrel való tartalmi egyezőségéért a nemzetiségi önkormányzat tekintetében az elnök felelős.
VIII. Belső ellenőrzés
51. A belső ellenőrzési tevékenység külső szolgáltatóval biztosított, megbízási szerződés keretében. A belső ellenőr munkáját a nemzetközi, valamint az államháztartásért felelős miniszter által közzétett belső ellenőrzési standardok, útmutatók figyelembevételével, valamint a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzésről szóló 370/2011. (XII.31.) Korm.rendelet előírásainak megfelelően elkészített, az Enyingi Polgármesteri Hivatal Jegyzője által jóváhagyott Belső Ellenőrzési Kézikönyv, mely a 370/2011.(XII.31.) Korm.rendelet 17. § (1) bekezdése alapján egyetértéssel jóváhagyásra kerül Enying Város Roma Nemzetiségi Önkormányzata Elnöke részéről. A feladatellátáshoz kapcsolódó költségeket a helyi önkormányzat viseli.
52. Enying Város Önkormányzata Képviselő-testülete által elfogadott éves ellenőrzési terv rögzíti Enying Város Roma Nemzetiségi Önkormányzatánál ellátandó ellenőrzési feladatokat is.
53. A nemzetiségi önkormányzat belső ellenőrzése a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületének megbízásából és számára készül.
54. Enying Város Roma Nemzetiségi Önkormányzata Képviselő-testülete által előzetesen kerül elfogadásra a következő évi munkaterv.
55. A belső ellenőrzés Enying Város Roma Nemzetiségi Önkormányzata gazdálkodásával kapcsolatos megállapításainak realizálása Enying Város Roma Nemzetiségi Önkormányzata Elnökének a feladata, aki a Képviselő-testületét tájékoztatja a belső ellenőrzés megállapításairól, és a szükséges intézkedés érdekében döntést kezdeményez.
56. A megbízólevél aláírója/jóváhagyója: Enying Város Roma Nemzetiségi Önkormányzata Elnöke, Enyingi Polgármesteri Hivatal jegyzője
57. Ellenőrzési program készítője: belső ellenőrzési vezető
Egyetértést gyakorol: Enying Város Roma Nemzetiségi Önkormányzata Elnöke, Enyingi Polgármesteri Hivatal jegyzője.
IX. Alkalmazandó szabályzatok
58. A helyi nemzetiségi önkormányzat működése során alkalmazandó, a jegyző által kibocsátott szabályzatok: Gazdasági szervezet ügyrendje, Számviteli Politika, Leltározási Szabályzat, Értékelési Szabályzat, Pénzkezelési Szabályzat, Önköltségszámítási Szabályzat, Gazdálkodási Szabályzat (Kötelezettségvállalási szabályzat), Bizonylati Szabályzat, Beszerzési Szabályzat, Selejtezési Szabélyzat, Közbeszerzési Szabályzat, Reprezentációs Szabályzat, Kiküldetés Szabályzat, Belső Ellenőrzési Kézikönyv, Integritási Szabályzat, Kockázatkezelési Szabályzat, Belső kontrollrendszer szabályzat, Közzétételi Szabályzat, Adatvédelmi szabályzat, Informatikai biztonsági szabályzat, Iratkezelési Szabályzat, Tűzvédelmi Szabályzat, Munkavédelmi Szabályzat.
59. Fenti szabályzatok alkalmazása során azok mindenkor hatályos változatát kell alkalmazni.
X. Záró rendelkezések
60. A felek jelen szerződést határozott időre, a helyi nemzteiségi önkormányzat megbizatásának idejére kötik, melyet szükség szerint, jogszabályváltozás, általános vagy időközi választás esetén az alakuló ülést követő harminc napon belül felül kell vizsgálni.
61. Jelent szerződést Enying Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Kt. határozatával, míg az Enying Város Roma Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testülete 33/2021 (XII.17.) Kt. határozatával hagyta jóvá.
62. Szerződő felek rögzítik, hogy jelen szerződés időtartama alatt, valamint azt követően is kölcsönösen betartják a hatályos magyar és európai uniós adatvédelmi szabályokat, ideértve különösen, de nem kizárólagosan az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény („Infotv.”), valamint a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679. számú rendelet („GDPR”) rendelkezéseit.
63. Szerződő felek rögzítik továbbá, hogy jelen szerződéses együttműködés során személyes adatokat csak és kizárólag a jelen szerződés teljesítéséhez szükséges mértékben kezelnek. Ezeket az adatokat bizalmasan kezelik, és csak azok számára biztosítanak ezekhez hozzáférést, akik részére ez indokolt és szükséges. Harmadik fél részére egyebekben ezeket az adatokat nem adják át, nem hozzák nyilvánosságra és nem teszik hozzáférhetővé.
64. Felek megállapodnak, hogy a jelen szerződésből eredő esetleges jogvitájukat elsősorban békés úton tárgyalással rendezik, végső esetre a Székesfehérvári Járásbíróság, illetve hatásköri hiány esetén a Székesfehérvári Törvényszék kizárólagos illetékességét kötik ki.
65. A jelen megállapodásban nem szabályozott kérdésekben az I. fejezetben meghatározott jogszabályok és a szerződés megkötésekor hatályos Ptk. (2013. évi V. törvény) rendelkezései az irányadók.
Jelen megállapodás 2022. január 1. napján lép hatályba. Jelen megállapodás hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a 2014. január 12. napján megkötött Együttműködési Megállapodás. Jelen megállapodást felek mint az akaratukkal mindenben megegyezőt, elolvasás és értelmezést követően jóváhagyólag írták alá.
1. függelék
2. függelék14
3. függelék
A 18. § (1) bekezdése az Enying Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2022. (II. 24.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 18. § (4) bekezdése az Enying Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2023. (XI. 30.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 42. § (3) bekezdése az Enying Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2023. (XI. 30.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
Az 59. § (2) bekezdése az Enying Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2022. (V. 26.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 59. § (3) bekezdés b) pontja az Enying Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2022. (V. 26.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 60. § (1) bekezdése az Enying Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2023. (XI. 30.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 60. § (4) bekezdése az Enying Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2022. (I. 27.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 61. § (1) bekezdése az Enying Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2023. (XI. 30.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
A 61. § (2) bekezdését az Enying Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2023. (XI. 30.) önkormányzati rendelete 5. §-a hatályon kívül helyezte.
A 73. § (2) bekezdése az Enying Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2022. (II. 24.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 3. melléklet az Enying Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2023. (IV. 27.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
Az 5. melléklet az Enying Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2023. (VIII. 31.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 6. melléklet az Enying Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2022. (I. 27.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 2. függeléket az Enying Város Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2022. (I. 27.) önkormányzati rendelete 3. §-a hatályon kívül helyezte.