Enying Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2023. (XII. 14.) önkormányzati rendelete

Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek bérletéről és elidegenítéséről

Hatályos: 2024. 02. 02

Enying Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2023. (XII. 14.) önkormányzati rendelete

Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek bérletéről és elidegenítéséről

2024.02.02.

Enying Város Önkormányzata Képviselő-testülete a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló, 1993. évi LXXVIII. törvény 3. § (1) –(2) bekezdésében, 12. § (5) bekezdésében, 13. § (1) – (2) bekezdésében, 15. § (1) bekezdésében, 19. § (1) bekezdésében, 20. § (3) bekezdésében, 21. § (6) bekezdésében, 23. § (3) bekezdésében, 31. § (2) bekezdésében, 33. § (3) bekezdésében,34. § (1) – (2) bekezdésében, 36. § (2) bekezdésében, 42. § (1) – (2) bekezdésében, 52. § (1) – (2) bekezdésében, 58. § (1) – (2) bekezdésében, 80. § (1) – (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a.) pontjában, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 9. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. § A rendelet hatálya kiterjed Enying város közigazgatási területén lévő, önkormányzati tulajdonban álló valamennyi lakásra és nem lakás céljára szolgáló helyiségre (a továbbiakban: lakás, helyiség), ideértve a kizárólag szociális bérlakás céljára szolgáló úgynevezett «Vályogvető közfoglalkoztatási mintaprogram» keretében épített ingatlanokat.

2. § Az önkormányzati tulajdonú, bérbe adható lakások és helyiségeket e rendelet 1. sz. melléklete, valamint az önkormányzati tulajdonú forgalomképes lakások és helyiségeket az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás szabályairól szóló 14/2023. (V. 23.) önkormányzati rendelet tartalmazza.

3. § A «Vályogvető közfoglalkoztatási mintaprogram» keretében épített, kizárólag szociális bérlakás céljára szolgáló önkormányzati ingatlanok bérbeadására vonatkozóan az e rendelet III. fejezetében meghatározott eltérő szabályokat kell alkalmazni.

II. Fejezet

Az önkormányzati lakások bérbeadása és a bérleti jogviszony megszűnése

1. Az önkormányzati lakások bérbeadásának általános feltételei

4. § Az önkormányzati lakásokat önkormányzati érdekből szolgálati jogviszonyban lévő személyek részére költségelven lehet kiadni.

5. § (1) Önkormányzati érdekből szolgálati jelleggel lakás csak annak a személynek adható bérbe aki

a) az önkormányzattal vagy annak valamely költségvetési szervével

aa) köztisztviselői jogviszonyban vagy

ab) közalkalmazotti jogviszonyban vagy

ac) egészségügyi szolgálati jogviszonyban vagy

ad) munkaviszonyban áll, vagy

b) a településen egészségügyi szolgáltatást végez vagy

c) Enying területén állami köznevelési közfeladat ellátására a Tankerületi Központtal közalkalmazotti jogviszonyban, vagy munkaviszonyban áll vagy

d) az Enyingi Rendőrőrs állományának tagja.

(2) Lakásbérleti jogviszonyt a bérlő és bérbeadó határozott vagy határozatlan időre köt.

(3) A határozott idő elteltét követő 30 napon belül a bérlő köteles az önkormányzati lakást üresen, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadó rendelkezésére bocsátani.

(4) A lakásbérleti szerződés annak lejártát megelőző 3 hónapon belül, a bérlő kérelmére meghosszabbítható.

(5) Az önkormányzat tulajdonában lévő - bérbe adható - lakások felsorolását e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

6. § (1) Az önkormányzati lakás bérbeadása iránti kérelmet a 5. melléklet szerinti formanyomtatványon, az Enyingi Polgármesteri Hivatalhoz kell benyújtani.

(2) Egy háztartásban életvitelszerűen együtt lakó közeli hozzátartozók csak egy önkormányzati lakásra köthetnek szerződést.

7. § Önkormányzati lakás bérbeadásáról az önkormányzat Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottsága dönt, mely döntés előkészítésében és végrehajtásában a Polgármesteri Hivatal működik közre.

2. A bérlőtársi szerződés megkötésének és a lakásban maradó társbérlő részére a megüresedett társbérleti lakrész bérbeadásának feltételei

8. § Önkormányzati lakást, illetve annak egy részét albérletbe adni, a bérleti jogviszonyát folytatni, a lakásra bérlőtársi jogviszonyt létesíteni, a lakást nem lakás céljára hasznosítani nem lehet.

3. A felek jogai és kötelezettségei

9. § (1) A bérbeadó köteles a lakást komfortfokozatának megfelelő lakberendezésekkel együtt a bérleti szerződésben megjelölt időpontban, tisztán rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban, leltár szerint a bérlő használatába adni. A bérlő az átvételt – észrevételeinek rögzítésével- a helyszínen készült leltár aláírásával elismeri.

(2) A bérlő kötelessége az épület közös részeinek tisztántartása, a háztartási szemétszállítás költségeinek, valamint a közüzemi díjaknak a megfizetése, az udvar, járda rendszeres tisztántartása, rendben tartása az időjárási viszonyoknak megfelelően.

(3) A bérlő köteles gondoskodni a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak, gépészeti és elektromos szerelvényeinek, berendezéseinek karbantartásáról, felújításáról. Ezek szükséges pótlása, illetőleg cseréje a bérbeadó feladata.

(4) A bérlemény átalakításáról, korszerűsítéséről, felújítási, karbantartási munkák elvégzéséről, különösképpen a tartószerkezetet, héjazatot, szigeteléseket, gépészeti és elektromos alapvezetékeket érintő munkákról, a baleset-, az élet-, vagy a vagyonbiztonságot fokozó munkákról a bérbeadó gondoskodik.

(5) Átalakítás, korszerűsítés, nagyobb felújítási és karbantartási munkák esetén a kölcsönös értesítési kötelezettségnek a munkák megkezdése előtt legalább 30 nappal eleget kell tenni.

(6) A bérlő az azonnali beavatkozást igénylő munkát a bérbeadó írásbeli felszólítása nélkül is elvégezheti bérbeadó értesítési kötelezettségével.

10. § (1) A bérbeadó köteles a lakást komfortfokozatának megfelelő lakberendezésekkel együtt a bérleti szerződésben megjelölt időpontban, tisztán rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban, leltár szerint a bérlő használatába adni. A bérlő az átvételt – észrevételeinek rögzítésével- a helyszínen készült leltár aláírásával elismeri.

(2) A bérlő kötelessége az épület közös részeinek tisztántartása, a háztartási szemétszállítás költségeinek, valamint a közüzemi díjaknak a megfizetése, az udvar, járda rendszeres tisztántartása, rendben tartása az időjárási viszonyoknak megfelelően.

(3) A bérlő köteles gondoskodni a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak, gépészeti és elektromos szerelvényeinek, berendezéseinek karbantartásáról, felújításáról. Ezek szükséges pótlása, illetőleg cseréje a bérbeadó feladata.

(4) A bérlemény átalakításáról, korszerűsítéséről, felújítási, karbantartási munkák elvégzéséről, különösképpen a tartószerkezetet, héjazatot, szigeteléseket, gépészeti és elektromos alapvezetékeket érintő munkákról, a baleset-, az élet-, vagy a vagyonbiztonságot fokozó munkákról a bérbeadó gondoskodik.

(5) Átalakítás, korszerűsítés, nagyobb felújítási és karbantartási munkák esetén a kölcsönös értesítési kötelezettségnek a munkák megkezdése előtt legalább 30 nappal eleget kell tenni.

(6) A bérlő az azonnali beavatkozást igénylő munkát a bérbeadó írásbeli felszólítása nélkül is elvégezheti bérbeadó értesítési kötelezettségével.

11. § (1) A szerződés fennállása alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni. Amennyiben a bérlő e kötelezettségének nem tesz eleget,- az indokolt távollét esetét kivéve- jogviszonya megszűnik.

(2) A bérlő két hónapot meghaladó távolléte az alábbi esetekben indokolt:

a) iskolai tanulmányok folytatása,

b) gyógykezelés, egészségügyi ok,

12. § A bérbeadó szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal köteles ellenőrizni a lakás rendeltetésszerű használatát és a bérlőt terhelő kötelezettségek teljesítését. Az ellenőrzés munkanapokon 8-16 óra között végezhető. A bérlő a helyszíni ellenőrzéseket tűrni köteles.

4. A lakáshasználati díj emelésének mértéke és feltételei

13. § (1) Ha az önkormányzati lakásban olyan személy marad vissza, aki sem a a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló, 1993. évi LXXVIII. törvény, sem a jelen rendelet előírásai alapján nem tarthat igényt elhelyezésre, az önkormányzati lakást köteles 30 napon belül elhagyni.

(2) Ha a lakást jogcím nélkül használó lakáselhagyási kötelezettségének nem tesz eleget, az önkormányzati lakás elhagyásának megtörténtéig az önkormányzati lakás használatának első két hónapjában az önkormányzati lakásra megállapított lakbér mértékét, 2-12 hónap között a lakbér kétszeres összegének megfelelő, azt követően a lakbér háromszoros összegének megfelelő használati díjat köteles fizetni.

(3) A fizetési kötelezettségről, esedékességének időpontjáról, valamint a fizetendő összeg mértékéről az Enyingi Polgármesteri Hivatal a jogcím nélküli használat kezdetét követő 15 napon belül írásban értesíti a lakáshasználót.

5. A bérlő által a lakásba befogadható személyek köre és a befogadás feltételei

14. § (1) A bérlő a lakásba más személyt – házastársa, kiskorú gyermeke, befogadott gyermekének az együttlakás ideje alatt született gyermeke, valamint szülője kivételével – a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával fogadhat be.

(2) Az önkormányzati lakásba a bérlő a bérbeadó írásbeli hozzájárulása nélkül is befogadhatja házastársát, kiskorú gyermekét, befogadott gyermekének az együttlakás ideje alatt született gyermekét, valamint szülőjét.

(3) Ha a bérlő a lakásba más személyt befogad, úgy a bérbeadó a bérleti szerződést jogosult felmondani.

(4) A befogadáshoz történő hozzájárulás iránti kérelmet írásban kell az Enyingi Polgármesteri Hivatalhoz benyújtani.

(5) A kérelemhez csatolni kell:

a) a bérlő nyilatkozatát, hogy a befogadott személyt az önkormányzati lakásba 3 napon belül bejelenti, és ezt bérbeadó felé igazolja, és

b) a befogadott személy arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy a bérleti szerződés megszűnésekor az önkormányzati lakást 3 napon belül elhagyja.

6. A lakásbérlet megszűnése

15. § A bérbeadó a szerződést írásban felmondhatja, ha

a) a bérlő a lakbért a fizetésre megállapított időpontig nem fizeti meg,

b) a bérlő a szerződésben vállalt vagy jogszabályban előírt egyéb lényeges kötelezettségét nem teljesíti,

c) a bérlő vagy a vele együttlakó személyek a bérbeadóval vagy a lakókkal szemben az együttélés követelményeivel ellentétes, botrányos, tűrhetetlen magatartást tanúsítana

d) a bérlő vagy a vele együttlakó személyek a lakást, a közös használatra szolgáló helyiséget, illetőleg területet rongálják vagy a rendeltetésükkel ellentétesen használják.

16. § (1) A szerződés megszűnik, ha

a) a bérbeadó és a bérlő a szerződést közös megegyezéssel megszüntetik,

b) a lakás megsemmisül,

c) az arra jogosult felmond, és nincs a lakásbérleti jog folytatására jogosult személy,

d) a bérlő meghal,

e) a bérlő a lakást elcseréli,

f) a bérlőt Magyarország területéről kiutasították,

g) a bérlő lakásbérleti jogviszonyát a bíróság megszünteti,

h) a bérlő lakásbérleti jogviszonya a hatósági határozat folytán megszűnik.

(2) A határozott időre szóló, illetőleg valamely feltétel bekövetkezéséig tartó lakásbérleti jog a szerződésben meghatározott idő elteltével, illetőleg a feltétel bekövetkezésekor szűnik meg.

7. A szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén a másik lakás bérbeadására, a pénzbeli térítés mértékére és megfizetésére vonatkozó szabályok

17. § Amennyiben a felek az önkormányzati lakásra kötött szerződést közös megegyezéssel szüntetik meg és a bérbeadó rendelkezik másik lakással, akkor a bérbeadó joga, hogy felajánljon a bérlőnek másik lakást.

18. § A bérlő pénzbeli térítésre nem jogosult.

8. A cserelakás felajánlása helyett fizethető pénzbeli térítés mértéke és feltételei

19. § A bérlő pénzbeli térítésre nem jogosult.

9. Az elhelyezési kötelezettség vállalásának feltételei

20. § Ha az önkormányzati lakásban olyan személy marad vissza, aki sem a Lakástörvény, sem a jelen rendelet előírásai alapján nem tarthat igényt elhelyezésre, az önkormányzati lakást köteles 30 napon belül elhagyni.

10. A lakbérek mértéke

21. § (1) A lakásbérleti jogviszony fennállása alatt a bérlő lakbért köteles fizetni.

(2) A lakbérek mértékét e rendelet 7. melléklete tartalmazza.

(3) A lakbérek mértékét a Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság minden év december 31.napjáig felülvizsgálja és meghatározza a következő évi lakbér összegét.

(4) A bérlő a lakbért előre, minden hónap 15. napjáig köteles megfizetni a bérbeadó által megjelölt számlára és az általa meghatározott módon.

(5) Az önkormányzat nem differenciálja a lakbér mértékét.

11. A lakbértámogatás mértéke, a jogosultság feltételei és eljárási szabályai

22. § Az önkormányzat lakbértámogatást nem állapít meg.

12. A bérbeadó által nyújtott külön szolgáltatás díja

23. § A havi bérleti díjon felül a bérlő viseli a következő különszolgáltatások költségeit:

a) vízellátás és a csatornahasználat biztosítása

b) a fűtés és melegvíz-ellátás

c) a közös használatra szolgáló helyiségekben, kertben lévő berendezések használata, melyek egyedi fogyasztása méréssel vagy számítással határozható meg,

d) az épület és a közvetlen környezetének takarítása

e) a kéményseprés

f) a hibaelhárítás

g) a lakás használatával kapcsolatos közmű és egyéb költségek,

h) gyommentesítés, kaszáltatás.

III. Fejezet

A „Vályogvető közfoglalkoztatási mintaprogramban” épített, szociális bérlakások bérbeadására vonatkozó feltételek

13. Általános rendelkezések

24. § E rendelet alkalmazásában:

a) család: a szociális igazgatásról és a szociális ellátásról szabályozási tárgykörben alkotott törvényben meghatározott család fogalom.

b) közeli hozzátartozó: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 8:1. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott közeli hozzátartozó.

c) vagyon: a szociális igazgatásról és a szociális ellátásról szabályozási tárgykörben alkotott törvényben meghatározott vagyon fogalom.

25. § (1) Az e fejezet rendelkezései kiterjednek:

a) Enying Város közigazgatási területén bejelentett lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkező magyar állampolgárokra,

b) a bevándoroltakra és a letelepedettekre,

c) a magyar hatóságok által menekültként elismert személyekre,

d) a hontalanokra,

e) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (a továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyekre, amennyiben a pályázat vagy kérelem benyújtásának az időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát a Magyarország területén gyakorolják, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint Enying Város közigazgatási területén bejelentett lakóhellyel rendelkeznek.

(2) A lakóhely és a tartózkodási hely megállapítása szempontjából a személyi adat- és lakcímnyilvántartás adatai irányadóak.

26. § (1) A lakások tulajdonosi feladatait és jogait Enying Város Önkormányzata látja el. E feladatokat a bérleti szerződés részletezi.

(2) Vályogvető közfoglalkoztatási mintaprogramban épített, szociális bérlakások bérbeadásával kapcsolatos bérbeadói döntéseket a képviselő-testület hozza.

(3) A bérlakások igénylésével kapcsolatos pályázati eljárások, kérelmek és a bérleti szerződések megkötésével kapcsolatos előkészítő, adminisztratív feladatokat az Enyingi Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: hivatal) látja el. Az e fejezet alapján bérbe adható lakások bérbeadása pályázati eljárás keretében történik.

(4) Az e fejezetben meghatározottak szerint bérbe adandó bérlakások bérleti jogának megszerzésére irányuló pályázatot a képviselő-testület hirdeti meg úgy, hogy a megüresedő lakások bérbeadása lehetőleg folyamatos legyen.

(5) Az e fejezet szerinti önkormányzati lakás nem lakás céljára nem adható bérbe.

(6) Az e fejezet hatálya alá tartozó lakások felsorolását a 2. melléklet tartalmazza.

14. A pályázati felhívás

27. § (1) A bérleti jog elnyerésére irányuló pályázati felhívást helyben írásos hirdetmény útján kell közzétenni.

(2) A pályázati hirdetménynek tartalmazni kell:

a) a pályázati jogosultság feltételeit,

b) a bérbeadásra meghirdetett meglévő üres bérlakások számát.

c) a bérleti jogviszony határozott időtartamát,

d) a lakbér összegét,

e) a pályázati kérelem benyújtásának helyét, módját és határidejét és

f) a pályázatok elbírálásának valamint az eredmény ismertetésének várható határidejét.

(3) A pályázati adatlap tartalmazza:

a) a pályázó alapvető személyazonosító adatait, állampolgárságát, lakó-, illetve tartózkodási helyét,

b) a pályázó fennálló lakhatásának jogcímét a pályázat benyújtásának időpontjában,

c) a pályázóval együtt lakó és jogszerűen együtt költöző személyek alapvető személyazonosító adatait, hozzátartozói minőségét és

d) a pályázó és a pályázóval jogszerűen együttköltözők jövedelemére vonatkozó igazolását, valamint a szociális és vagyoni helyzetére vonatkozó adatokat.

(4) Egy pályázó egyidejűleg egy lakásra nyújthat be pályázatot.

(5) Aki valótlan adatok közlésével, valós adatok elhallgatásával, vagy más módon a pályázat előkészítőjét vagy a pályázat elbírálóját szándékosan megtéveszti vagy tévedésben tartja, azt a pályázók közül törölni kell, és 5 évig bérleti jog megszerzésére irányuló pályázati eljárásban nem vehet részt.

(6) Az e fejezet hatálya alá tartozó bérlakás csak annak a kérelmezőnek, pályázónak adható bérbe, aki a rendeletben meghatározott pályázati feltételeknek megfelel. A pályázatokat az arra rendszeresített formanyomtatványokon kell benyújtani, melyet e rendelet 7. melléklete tartalmaz.

15. A pályázat elbírálása, a bérleti jog keletkezése, elvesztése

28. § (1) A pályázatok elbírálásáról a képviselő-testület a rendelet 3. mellékletében szereplő szempontrendszer alapján dönt. A döntés során figyelembe veszi az 4. mellékletben feltüntetett döntés-előkészítői véleményeket.

(2) A 3. melléklet és a 4. melléklet szerinti szempontrendszer alapján számított pontok összegéből rangsort kell felállítani a pályázókról.

(3) A bérleti jogot az ingatlanok tekintetében a ragsorban első helyre kerülő pályázó nyeri el.

(4) Amennyiben a (2) bekezdésben szereplő szempontok alapján a pályázók között azonos pontszám alakul ki, úgy sorsolással kell dönteni a bérleti jogot szerző nyertes pályázó személyéről.

(5) A sorsolás részletszabályait a képviselő-testület állapítja meg.

(6) Az e fejezetben szabályozott bérlakásokra az e rendelet 6. mellékletében található kérelem nyomtatványon lehet pályázni, melyhez csatolni kell az e rendeletben meghatározottak szerinti igazolásokat, dokumentumokat.

(7) A pályázat eredményéről a pályázókat a Hivatal a döntéstől számított 8 napon belül értesíti.

(8) A pályázat nyertese a döntés közlésétől számított 20 napon belül köteles a Hivatalban megjelenni és a bérleti szerződést megkötni. Amennyiben e határidőn belül a pályázó részéről nem kerül sor a bérleti szerződés aláírására, elveszíti a bérleti jogot.

(9) A képviselő-testület által kijelölt bérlők vonatkozásában a bérleti szerződést az önkormányzat nevében a polgármester köti meg és írja alá.

(10) A pályázó a pályázati eredmény közlésétől számított 90 napon belül köteles beköltözni a bérlakásba, ennek elmulasztása esetén elveszíti a bérleti jogot és a közléstől számított 2 évig önkormányzati bérlakásra újabb pályázatot nem nyújthat be.

(11) A bérlő nem veszíti el a bérleti és az újabb pályázat benyújtásának a jogát, ha a (4) és (6) bekezdésben meghatározott cselekmény elmulasztásától számított 30 napon belül a mulasztás okát alapos indokkal, hitelt érdemlően igazolja és az akadály megszűnésétől számított 30 napon belül a bérlakásba beköltözik illetve a bérleti szerződést megköti.

(12) A bérleti jog elvesztése esetén a képviselő-testület ismételten dönt a benyújtott pályázatok alapján a bérlő kiválasztásáról.

(13) A pályázati eljárást a képviselő-testület jogosult eredménytelennek minősíteni.

16. A bérleti jogra történő pályázás feltételei

29. § (1) Az önkormányzati bérlakások bérleti jogának elnyerésére pályázhat az a személy:

a) aki a pályázat benyújtásának időpontjában Magyarország területén nem rendelkezik beköltözhető lakóingatlan tulajdonjogával, haszonélvezetével vagy önálló lakásnak minősülő tulajdoni hányaddal, erről nyilatkozik;

b) aki megfelel az a) pontban meghatározott feltételeknek és a vele együtt jogszerűen költöző hozzátartozója a pályázat benyújtásának időpontjában Magyarország területén nem rendelkezik beköltözhető lakóingatlan tulajdonjogával, haszonélvezetével vagy önálló lakásnak minősülő tulajdoni hányaddal, erről nyilatkozik;

c) aki megfelel az a) pontban meghatározott feltételeknek és akinek a vele együtt jogszerűen költöző hozzátartozója a pályázat benyújtását megelőző 5 éven belül önkormányzati bérlakás bérleti jogáról nem mondott le, vagy bérleti jogviszonya nem a bérlőnek felróható okból szűnt meg,

d) aki megfelel az a) pontban meghatározott feltételeknek és akinek a vele együtt jogszerűen költöző hozzátartozója a pályázat benyújtásának időpontjában nem rendelkezik vagyonnal.

(2) A pályázat benyújtásának az (1) bekezdésben foglaltakon kívül további feltétele, hogy a pályázót a pályázat benyújtását megelőző tíz éven belül önkormányzati bérlakásból végrehajtás útján a kötelezettségszegése miatt nem költöztették ki.

(3) A pályázatot érdemi bírálat nélkül el kell utasítani, ha a következő feltételek közül bármelyik fennáll:

a) a pályázónak köztartozása van,

b) a pályázó büntetett előéletű,

c) a pályázó büntetőeljárás hatálya alatt áll.

(4) A pályázó a (3) bekezdés a) pontjában foglalt feltétel fenállásáról köteles az állami adóhatóságtól összevont adóigazolást beszerezni és azt a pályázati adatlappal egyidejűleg benyújtani.

(5) A pályázó a (3) bekezdés b) pontjában foglalt feltétel fennállásának igazolásául köteles hatósági erkölcsi bizonyítványt beszerezni és azt a pályázati adatlappal egyidejűleg benyújtani.

(6) A pályázó a (3) bekezdés c) pontjában foglaltakról nyilatkozatot tesz és azt a pályázati adatlappal egyidejűleg nyújtja be. A hiányos pályázat vonatkozásában egy alkalommal van helye hiánypótlásnak, ha a pályázati anyag ezt követően is hiányos, úgy azt érdemi elbírálás nélkül el kell utasítani.

17. A lakások bérletével kapcsolatos jogok és kötelezettségek

30. § (1) A bérlő a bérleti szerződésben szereplő időpontban jogosult a bérlakást, a komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel együtt rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban átvenni és azt használni.

(2) A Hivatal a lakásnak a lakásbérlő részére történő átadásakor lakásátadási jegyzőkönyvet és leltárt készít, amelyben köteles feltüntetni a lakásban előforduló esetleges hibákat, hiányosságokat és az átadott berendezési tárgyakat. A bérlő a lakás átvételét észrevételeinek írásbeli rögzítésével a lakásátadási jegyzőkönyv aláírásával ismeri el.

(3) A bérlő jogosult a bérleményben életvitelszerűen tartózkodni, a 2 hónapot meghaladó távollétet és annak időtartamát írásban köteles bejelenteni a Hivatalban. Ezen rendelkezés a bérleti szerződés kötelező tartalmi eleme. A bérlő bejelentett – elsősorban egészségügyi ok, munkahely megváltozása, tanulmányok folytatása miatt történő – távolléte alatt erre hivatkozással a szerződést a bérbeadó részéről felmondani nem lehet. Nem lehet felmondani a szerződést abban az esetben sem, ha a bérlő a bejelentést menthető okból mulasztotta el, és erről a bérbeadót annak felhívására írásban tájékoztatja.

(4) A bérlő köteles a lakbért és a külön szolgáltatások díját a szerződésben meghatározott összegben és időpontban az önkormányzatnak, a közüzemi szolgáltatások díját a szolgáltatónak megfizetni. A bérlő köteles a lakás lakbérét és költségeit mindaddig megfizetni, amíg azt rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak át nem adja.

(5) A bérlő és a bérlőtársak a határozott idő lejártát megelőző 60 napon belül kérelmezhetik a bérleti szerződés meghosszabbítását. A kérelemhez csatolni kell a jövedelmi vagyoni helyzet igazolására szolgáló dokumentumokat, és igazolni kell, hogy nincs lakbér és közüzemi díjtartozásuk. A bérleti szerződés meghosszabbítása csak abban az esetben tagadható meg, ha a bérlő körülményeinél fogva e rendelet szerint lakásbérleti pályázat benyújtására nem lenne jogosult.

(6) Ha a bérlő lakást vásárol, illetve új lakást épít, az adásvételi szerződés megkötésétől, vagy a használatbavételi engedély kiadásától számított 30 napon belül köteles ennek tényét bejelenteni a bérbeadó felé és 90 napon belül köteles kiköltözni az önkormányzati bérlakásból.

31. § (1) A bérbeadó köteles gondoskodni a bérleti díj ellenében

a) az épület karbantartásáról,

b) az épület központi berendezésének állandó üzemképes állapotáról és a keletkezett hibák megszüntetéséről.

(2) Bérbeadó nem járul hozzá a lakás átalakításához.

32. § (1) A bérbeadó és a bérlő írásban megállapodhatnak abban, hogy a lakásbérleti szerződés megszűnésekor a lakást és berendezéseit az önkormányzat teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá.

(2) Az (1) bekezdésben említett megállapodás csak akkor köthető meg, ha a bérlő vállalja, hogy legkésőbb a kiköltözését követő 30 napon belül a költségeket a bérbeadó részére egy összegben megtéríti.

(3) Ha a bérlő a rendelet alapján szociálisan rászoruló személynek minősül, akkor a költséget több, de legfeljebb 12 havi részletben is megtérítheti. A részletfizetést a képviselő-testület kérelem alapján engedélyezheti. Ennek konkrét feltételeit megállapodásban kell meghatározni.

18. A lakás visszaadásával kapcsolatos eljárás

33. § (1) A bérbeadó a lakás visszaadásakor jegyzőkönyvet készít, amelyben rögzíti az esetleges hibákat, hiányosságokat. A bérlőnek a jegyzőkönyvben nyilatkoznia kell az őt terhelő hibák, hiányosságok megszüntetésének a módjáról és határidejéről.

(2) Amennyiben a bérlő a hibák és hiányosságok megszüntetéséről, vagy az ellenérték megtérítéséről nem nyilatkozik, illetőleg a bérbeadó a bérlő nyilatkozatát nem fogadja el, az bérbeadó a kötelezettség behajtása érdekében eljár.

(3) Amennyiben a bérlő a saját költségén létesített lakásberendezéseket, felszereléseket a lakás visszaadásakor leszereli, a bérbeadónak köteleznie kell a bérlőt az eredeti állapot visszaállítására vagy a visszaállítás költségeinek megtérítésére.

19. A használat ellenőrzése

34. § 1) Bérbeadó képviselője a lakások rendeltetésszerű használatát, továbbá a bérlői kötelezettségek teljesítését a bérlő nyugalmának zavarása nélkül, előzetes írásbeli értesítés alapján, a lakásban munkanapokon 8-16 óra közötti időben évente legalább négy alkalommal, minden év december hó 31. napjáig köteles ellenőrizni. A bérlő arra alkalmas időben a lakásba történő bejutást biztosítani, és az ellenőrzést tűrni köteles.

a) Az ellenőrzés során feltárt hiányosságok megszüntetésére a Hivatal a bérlőt 15 napon belül írásban, határidő kitűzésével köteles felhívni és a végrehajtást ellenőrizni.

b) A képviselő-testület és a Hivatal tudomására jutott olyan körülmények esetén, amelyek fennállása a lakás állagmegóvását veszélyezteti, vagy a bérlők magatartása indokolja, előzetes bejelentés nélkül soron kívüli ellenőrzést tart.

c) Amennyiben a bérbeadó képviselője az ellenőrzés során vagy más módon tudomást szerez arról, hogy a bérlő a lakást előzetes bérbeadói hozzájárulás nélkül más célra használja, bérleti jogát másnak átengedte, a lakást elcserélte vagy albérletbe adta, illetve a lakást nem lakja, köteles erről a körülményről a képviselő-testületet tájékoztatni. A bérlővel szemben alkalmazandó eljárásról a képviselő-testület dönt.

d) A hivatal a pályázatok elbírálása előtt szükség szerint a lakásbérleti szerződések meghosszabbítására irányuló kérelmek elbírálását megelőzően minden esetben átfogó környezettanulmányt készít a kérelmezők jövedelmi, vagyoni viszonyaira, családi és lakáskörülményeire, valamint a rendeltetésszerű lakáshasználatra vonatkozóan.

20. A befogadás és az albérletbe adás szabályai

35. § A bérlő a lakásba más személyt a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló, 1993. évi LXXVIII. törvény. rendelkezéseiben foglaltakon kívül a bérbeadó hozzájárulásával fogadhat be.

a) A befogadáshoz való hozzájárulást a beköltözés előtt a bérlő és a befogadandó együttes írásbeli kérelemmel kezdeményezheti a képviselő-testülettől

b) A kérelemben meg kell jelölni a befogadás okát, a befogadandó és a befogadó esetleges rokoni kapcsolatát, a befogadandó eddigi lakásának címét, az ott lakás jogcímét, a lakás komfortfokozatát, méretét, szobaszámát és az ott lakók számát.

c) A képviselő-testület a hozzájárulást megtagadhatja, ha a befogadó a befogadást indokolni nem tudja, a befogadás indoka nem valós, vagy a lakás nagysága miatt a zavartalan együttélés nem biztosított.

d) Nem adható hozzájárulás, ha a befogadni kívánt személy beköltözhető lakástulajdonnal vagy önkormányzati bérlakás bérleti jogával rendelkezik.

36. § (1) A bérlő bérleti szerződésének megszűnését követően a képviselő-testület hozzájárulásával befogadott, lakásban visszamaradó személy a lakást a szerződés megszűnésétől számított 30 napon belül köteles elhagyni, másik önkormányzati lakásra nem tarthat igényt.

(2) A bérlő halála esetén a lakásbérleti jogviszony folytatására a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló, 1993. évi LXXVIII. törvény rendelkezéseiben és a 22. §-ban meghatározott befogadott személyeken túl más személy nem jogosult. A bérlő halála esetén a befogadottnak a halál bekövetkezésének időpontját követő 90 napon belül a lakást el kell hagynia és elhelyezési igényt nem támaszthat.

(3) A bérbeadó a teljes vagy részleges albérletbe adásához nem járul hozzá.

21. A bérleti díj

37. § (1) A lakásbérleti jogviszony fennállása esetén a bérlő lakbért köteles fizetni, melynek mértéke havi kétszáz forint négyzetméterenként, azaz nyolcezer-hatszáz forint ingatlanonként.

(2) A lakbér az alábbi szolgáltatások ellenértékét tartalmazza:

a) lakás használata,

b) a lakás és az épület üzemeltetése, a lakbérek közlése és beszedése,

c) A lakás és az épület fenntartása:

ca) a szavatossági felelősség a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotáért;

cb) az üzemelés során keletkező hibák kijavítása, az életveszély elhárítása;

cc) az épület állagát veszélyeztető hiányosságok megszüntetése;

(3) A bérlő a lakásbérleti jogviszony keretében a lakáshoz tartozó területet (kertet) térítés nélkül jogosult használni. A bérlő a lakáshoz tartozó területen – az építésügyi előírások betartásával - melléképületet létesíthet.

22. A bérleti szerződés megszűnése, megszüntetése

38. § (1) A képviselő-testület a szociális bérlakásokat 5 évre adja bérbe.

(2) A bérbeadó a bérleti szerződést felmondhatja, ha:

a) a bérlő a lakbért a fizetésre megállapított időpontig nem fizeti meg;

b) a bérlő a szerződésben vállalt vagy jogszabályban előírt egyéb lényeges kötelezettségét nem teljesíti;

c) a bérlő vagy a vele együttlakó személyek a lakást rongálják, a lakást vagy a hozzá tartozó kertet rendeltetésükkel ellentétesen használják,

(3) A 25 800 forint alatti lakbértartozás esetén a szerződés bérbeadó részéről történő felmondása előtt, a képviselő-testület a lakásbérleti-díjtartozás közlésével tájékoztatja a bérlőt a tartozás részletekben történő megfizetésének lehetőségéről.

(4) Amennyiben a bérlő a képviselő-testület tájékoztatásának kézhezvételétől számított 30 napon belül a fennálló lakbértartozása részletekben történő megfizetését nem kérelmezi vagy a megállapodásban szereplő kötelezettségét a megállapodás aláírása után három egymást követő hónapban nem teljesíti, a képviselő-testület a lakásbérleti szerződést a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló, 1993. évi LXXVIII. törvény szerint meghatározott módon felmondja.

(5) Amennyiben a bérlő a szerződés megszűnését követően a bérleményt nem adja át, az Önkormányzat a szerződés megszűnésétől számított 6 hónapon belül köteles a lakás kiürítése iránt a peres eljárást megindítani.

23. A bérleti szerződés meghosszabbítása

39. § (1) A szociális rászorultság fennállása esetén a bérlő 5 év elteltével újra pályázhat a lakás bérleti jogára.

(2) Az ismételten pályázó bérlő pályázatát érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha a pályázat benyújtásakor lakbér vagy közüzemidíj-tartozása áll fenn.

IV. Fejezet

A helyiségbérlet szabályai

40. § (1) Nem lakás céljára szolgáló helyiség csak versenytárgyalás lefolytatása során adható bérbe.

(2) Nem kell versenytárgyalást lefolytatni – ugyanerre a helyiségre vonatkozó – három eredménytelenül zárult versenytárgyalási eljárást követően, továbbá ezen § (5) bekezdésében foglaltak esetén.

(3) A versenytárgyalás kiírására vonatkozó hirdetménynek – melyet a helyben szokásos módon kell közzétenni legalább a versenytárgyalás előtt 15 nappal – tartalmaznia kell:

a) a bérbeadásra meghirdetett helyiség címét, alapterületét, rendeltetését, felszereltségi állapotát,

b) a helyiség hasznosításának célját és az abban folytatható tevékenység megjelölését,

c) a bérleti jogviszony időtartamát,

d) a helyiség használatra alkalmassá tételéhez szükséges, a leendő bérlő által saját költségen elvégzendő építési munkákat és azok elvégzésének határidejét, továbbá az esetleges eredeti állapot helyreállítási kötelezettséget,

e) az ajánlattételre jogosultak körét (egyéni vállalkozó, gazdasági társaság, stb.)

f) az ajánlattétel benyújtásának módját, helyét és határidejét, továbbá a tárgyalás megtartásának helyét és időpontját, és

g) a fizetendő bérleti díj alsó határát vagy a minimum bérleti díj m2-re megállapított mértékét.

(4) A nem lakás céljára szolgáló helyiség bérletére vonatkozó ajánlatot a Polgármesteri Hivatalhoz kell benyújtani, melynek tartalmaznia kell:

a) az ajánlattevő (a továbbiakban: pályázó) nevét és címét, bérleti díjra vonatkozó ajánlatát, a tevékenység folytatására feljogosító okirat másolatát, nemleges tartozásigazolást a helyi önkormányzati adókról, és

b) nyilatkozatot arról, hogy a bérbevétellel kapcsolatos hatályos önkormányzati rendeletben, illetve a versenytárgyalási kiírásban foglalt feltételeket megismerte, azokat elfogadja.

(5) A versenytárgyaláson csak az a pályázó vehet részt, aki ajánlatát az előírt időben és tartalommal benyújtotta.

(6) A versenytárgyalás nyertese az a pályázó, aki a legmagasabb összegű ajánlatot teszi. Több ajánlattevő esetén a versenytárgyalás nyertesét minden esetben licitálás útján kell kiválasztani. A licitálás nyertese az a pályázó, aki a legmagasabb összegű ajánlatot teszi. A pályázók közül előnyben részesül az, aki a helyiség minimum hat havi bére (legmagasabb összegű) előre történő egyösszegű megfizetését vállalja. Amennyiben a rendelet ezen §-ban szabályozottak szerinti versenytárgyalásra az előírt határidőben és tartalommal csak egy ajánlat érkezik, illetve a pályázó a versenytárgyalás megkezdése előtt ajánlatát visszavonja és emiatt csak egy érvényes ajánlat marad, úgy a versenytárgyalás megtartása nélkül, az ajánlatban tett áron, illetve díjon, de minimum a kiírásban meghatározott alapáron illetve díjon köthető szerződés.

(7) Minden pályázó kéthavi bérleti díj összegének megfelelő szerződéskötési biztosítékot köteles fizetni, amelynek megfizetését a versenytárgyaláson igazolnia kell. Ezen szerződéskötési biztosítékra a nyertes esetében a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013.évi V. törvény foglalóra vonatkozó szabályait kell alkalmazni, a többi pályázó részére a versenytárgyalás végeztével a szerződéskötési biztosítékot vissza kell fizetni.

(8) Önkormányzati tulajdonú nem lakás céljára szolgáló helyiség bérbeadásáról, valamint a bérbeadást megelőző versenytárgyalás kiírásáról az önkormányzat Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottsága dönt a Polgármesteri Hivatal közreműködésével.

(9) A bérleti szerződést minden esetben írásba kell foglalni.

(10) A bérleti szerződés csak határozott időre, legfeljebb 5 éves időtartamra szólóan köthető. A helyiség gondos és rendeltetésszerű használatának ellenőrzését, a bérlői kötelezettségek teljesítését a bérlő tevékenységének zavarása nélkül évente egyszer a Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság 2 tagja végzi. A bérlő az ellenőrzést tűrni köteles.

(11) A bérlemény bérleti jogát a bérlő bérbeadó hozzájárulásával ruházhatja át. Bérbeadó hozzájárulásának feltételei:

a) bérlő a bérleti jogának átruházásáról szóló szerződéstervezetet köteles megküldeni bérbeadó részére.

b) bérbeadó hozzájárulása esetén az erről szóló értesítés kézhezvételétől számított 3 napon belül bérlő köteles megfizetni 6 havi bérleti díjnak megfelelő bánatpénzt bérbeadó önkormányzat részére.

c) a bérleti jog átruházásáról szóló szerződés kizárólag a bérlő és bérbeadó közti eredeti bérleti szerződésben foglalt célra és időtartamra köthető.

(12) A bérleti díj mértékét az önkormányzat Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottsága állapítja meg minden év december 31. napjáig. A bérleti díjak összegét jelen rendelet 7. melléklete tartalmazza.

41. § (1) A bérbeadó a helyiséget leltár alapján köteles a bérlőnek átadni.

(2) A bérlő köteles gondoskodni:

a) a helyiség rendeltetésszerű használatára alkalmatlanná vált burkolatainak felújításáról, pótlásáról, illetőleg cseréjéről,

b) a helyiséghez tartozó üzlethomlokzat (portál), kirakatszekrény, védő (elő-)tető, ernyős szerkezet, biztonsági berendezések, karbantartásáról,

c) a helyiségben folytatott tevékenység körében felmerülő felújításról, pótlásról illetőleg cseréről,

d) az épület olyan központi berendezéseinek karbantartásáról, amelyeket a bérlő kizárólagosan használ, illetőleg tart üzemben a felek megállapodásának alapján és annak megfelelően,

e) a bérlemény, a közös használatra szolgáló helyiségek és területek, továbbá a helyiség előtti közterület tisztántartásáról, megvilágításáról,

f) a közszolgáltatók felé a közüzemi díjak megtérítéséről, a kommunális hulladék elszállításáról.

(3) A bérlő a helyiséget a bérleti jogviszony megszűnésekor az átadási állapotban és felszereltséggel köteles átadni.

(4) Az önkormányzat tulajdonában lévő egyéb ingatlanok bérletére – kivéve a közfoglalkoztatási program keretében épített szociális bérlakásokat – az e rendelet 40. § (4) bekezdésében, valamint a 40. § (5) bekezdéséven meghatározott versenytárgyalás szabályait értelemszerűen kell alkalmazni.

V. Fejezet

A lakások és helyiségek elidegenítése

42. § (1) A lakások és helyiségek elidegenítéséről Enying Város Önkormányzatának Képviselő-testülete dönt. A döntés előkészítését és végrehajtását a Polgármesteri Hivatal látja el.

(2) Üresen álló, beköltözhető lakás és valamennyi nem lakás céljára szolgáló helyiség csak nyilvános versenytárgyalás útján értékesíthető. A kikiáltási ár azonos a lakás, helyiség forgalmi értékével. A versenytárgyalás szabályaira ezen rendelet 40. § (4)–(6) bekezdését megfelelően alkalmazni kell. A versenytárgyalásról szóló hirdetményt a Fejér Megyei Hírlapban és a helyben szokásos módon kell közzétenni legalább a versenytárgyalás előtt 30 nappal. A hirdetménynek az alábbiakat tartalmaznia kell:

a) a lakás, helyiség fekvési helyét, helyrajzi számát, alapterületét, komfortfokozatát, szobaszámát, minőségét,

b) a lakás, helyiség forgalmi értékét,

c) a versenytárgyalás megtartásának helyét és időpontját, és a figyelemfelhívást, hogy az ajánlatot az írásbeli kapcsolattartás valamely formájában (pl.: postai út, személyesen átadott irat, stb.) kell benyújtani a Polgármesteri Hivatalhoz, melynek a következőket tartalmaznia kell: az ajánlattevő nevét, címét, a nyilatkozatot arról, hogy a kiírásban szereplő feltételeket elfogadja, a lakás, helyiség megvételének összegére vonatkozó ajánlatot.

(3) Önkormányzat az adásvétel tárgyát képező ingatlant csak tulajdonjog fenntartással értékesítheti, azaz a vevő a megvásárolt ingatlan tulajdonjogát a teljes vételár megfizetésekor szerzi meg. A vételárat vevő az adásvételi szerződés aláírását követő két hónapon belül köteles megfizetni.

(4) Az önkormányzati lakások és helyiségek értékesítéséből befolyt vételárat a Polgármesteri Hivatal köteles elkülönített számlán kezelni, és a számla egyenlegéről évente a Képviselő-testületet tájékoztatni.

(5) A befolyt vételárral - kamataival - szemben az alábbi költségek számolhatók el:

a) - az épület elidegenítésére való előkészítésével,

b) - a földrészlet megosztásával,

c) - a társasházzá való átalakítással,

d) - a forgalmi érték megállapításával,

e) - az elidegenítés lebonyolításával.

f) Az ingatlan értékesítésével kapcsolatos valamennyi költség a vevőt terheli.

(6) Az önkormányzat tulajdonában lévő egyéb ingatlanok elidegenítésére – kivéve a közfoglalkoztatási program keretében épített szociális bérlakásokat – az e rendelet 40. § (4) bekezdésében, valamint a 40. § (5) bekezdésében meghatározott versenytárgyalás szabályait értelemszerűen kell alkalmazni.

VI. Fejezet

Adatvédelmi rendelkezések

43. § E rendelettel kapcsolatban az érintett állampolgárok személyes adataira vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettsége kiterjed az állampolgár nevére, lakcímére, születési helyére és idejére, anyja nevére és személyi igazolvány számára. A személyes adatok kizárólag a lakás igények elbírálásához használhatóak fel, illetőleg azokból személyazonosító adat nélkül statisztikai adatszolgáltatás teljesíthető.

VII. Fejezet

Záró rendelkezések

44. § Ez a rendelet 2024. február 1-jén lép hatályba.

45. §1

1. melléklet a 28/2023. (XII. 14.) önkormányzati rendelethez

Bérbe adható lakások és helyiségek

Sorszám

Megnevezés

Cím

Hrsz.

Megjegyzés

1

Lakás

Enying-Balatonbozsok, Fő u. 63/a

86/5

2

lakás (társasház)

Kossuth L. u. 13/A

1406/A/1

4

Családi ház

Enying, Szabadság tér 10.

2290

5

Landy-ház (volt okmányiroda)

8130 Enying, Ady E. u. 2.

8130 Enying, Ady E. u. 2.

6

Belmajor istálló

8130 Enying, Székely Bertalan utca

1507/87, 88, 89

7

Enyingi Járási Hivatal Foglalkoztatási Osztály

8130 Enying, Kossuth L. u. 38.

496/4

8

F.M. Rendőr-főkapitányság

8130 Enying, Kossuth L. u. 26.

483

2. melléklet a 28/2023. (XII. 14.) önkormányzati rendelethez

Vályogvető közfoglalkoztatási mintaprogram keretében épített szociális bérlakások

Sorszám

Lakások

Cím

Hrsz.

Helyiségek

1

Vályogház-szociális lakás

Dr. Belák Sándor utca 7.

2442/1

1 db szoba 19,68 m2/ 1 db konyha 15,71 m2/1 db előtér 1,87 m2/ 1db fürdő 2,56 m2/ 1 db wc 1,44 m2/ 1 db kamra 1,44 m2

2

Vályogház-szociális lakás

Dr. Belák Sándor utca 13.

2439

1 db szoba 19,68 m2/ 1 db konyha 15,71 m2/1 db előtér 1,87 m2/ 1db fürdő 2,56 m2/ 1 db wc 1,44 m2/ 1 db kamra 1,44 m2

3

Vályogház-szociális lakás

Dr. Belák Sándor utca 17.

2437

1 db szoba 19,68 m2/ 1 db konyha 15,71 m2/1 db előtér 1,87 m2/ 1db fürdő 2,56 m2/ 1 db wc 1,44 m2/ 1 db kamra 1,44 m2

4

Vályogház-szociális lakás

Dr. Belák Sándor utca 19.

2436

1 db szoba 19,68 m2/ 1 db konyha 15,71 m2/1 db előtér 1,87 m2/ 1db fürdő 2,56 m2/ 1 db wc 1,44 m2/ 1 db kamra 1,44 m2

5

Vályogház-szociális lakás

Dr. Belák Sándor utca 21.

2435

1 db szoba 19,68 m2/ 1 db konyha 15,71 m2/1 db előtér 1,87 m2/ 1db fürdő 2,56 m2/ 1 db wc 1,44 m2/ 1 db kamra 1,44 m2

6

Vályogház-szociális lakás

Dr. Belák Sándor utca 23.

2433/2

1 db szoba 19,68 m2/ 1 db konyha 15,71 m2/1 db előtér 1,87 m2/ 1db fürdő 2,56 m2/ 1 db wc 1,44 m2/ 1 db kamra 1,44 m2

7. melléklet a 28/2023. (XII. 14.) önkormányzati rendelethez

A lakásbérleti díjak összege

1. összkomfortos lakás esetén 979,-Ft + áfa/m2/hó

2. komfortos lakás esetén 719,-Ft + áfa/m2/hó

3. félkomfortos lakás esetén 472,-Ft + áfa/m2/hó

1

A 45. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.