Mány Község Önkormányzata
Mány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2012. (III.29.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának és elidegenítésének feltételeiről egységes szerkezetben a 21/2012. (XI.29.) és a 7/2014. (III.27.) önkormányzati rendelettel
Hatályos: 2014. 03. 27- 2016. 03. 30Mány Község Önkormányzata
Mány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2012. (III.29.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának és elidegenítésének feltételeiről egységes szerkezetben a 21/2012. (XI.29.) és a 7/2014. (III.27.) önkormányzati rendelettel
2014-03-27-tól 2016-03-31-ig
Mány Község Önkormányzata Képviselő-testületének
8/2012. ( III.29.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás
céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának és elidegenítésének feltételeiről
egységes szerkezetben a 21/2012. (XI.29.) és a 7/2014. (III.27.)
önkormányzati rendelettel
Mány Község Önkormányzata Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikke (1) bekezdésének a) pontjában, továbbá a (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, valamint a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 3. § (1)–(2) bekezdésében, a 12. § (5) bekezdésében, a 13. § (1)–(2) bekezdésében, a 10. § (2) bekezdésében, 15. §-ában, a 17. § (2) bekezdésében, a 18. § (1) bekezdésében, 19. §-ában, a 9. § (1) bekezdésében, a 20. § (3) bekezdésében, a 21. § (6) bekezdésében, a 23. § (3) bekezdésében, a 27. § (2) bekezdésében, a 31. § (2) bekezdésében, a 33. § (3) bekezdésében, a 34. § (1)–(2) és (4)–(5) bekezdésében, a 35. § (2) bekezdésében, a 36. § (2) bekezdésében és a 42. §-ában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el.
I. Általános rendelkezések
1. A rendelet hatálya
1. § (1) A rendelet hatálya az Önkormányzat (a továbbiakban: bérbeadó) tulajdonában álló lakásokra és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre (a továbbiakban: helyiség), illetve azok bérlőire, használóira (a továbbiakban: bérlő) terjed ki.
(2) Azokra a lakáshoz, helyiségekhez tartozó helyiségekre, amelyekre a lakásbérleti jogviszony kiterjed, és azokra a közös használatra szolgáló helyiségekre és területekre, amelyeket a lakásbérleti jogviszony keretében a lakás bérlője a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. Törvény (a továbbiakban: Törvény) rendelkezései alapján használhat, a lakások bérletére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
II. Az Önkormányzat tulajdonában álló lakások bérbeadása
2. A bérlet jellege
2. § Mány Község Önkormányzata szociális alapon nem ad bérbe lakást.
3. § Költségelvű bérletre vonatkozó szerződési feltételeknek megfelelő bérleti jogviszonyt létesíteni olyan személlyel lehet,
- aki az Önkormányzatra jelentős erkölcsi, vagy anyagi értéket képviselő ingó vagy ingatlan vagyont hagyományoz, illetőleg ajándékoz,
- aki az Önkormányzat Hivatala alkalmazásában álló köztisztviselő,
- az Önkormányzat vagy költségvetési szerve által foglalkoztatott közalkalmazott,
- akinek a lakás bérbeadására más önkormányzattal való megállapodás alapján történik,
- akinek lakását az Önkormányzat kérelmére kisajátították,
- aki az önkormányzat által kötelezően ellátandó feladat végzésére szerződött.
- aki Mány község közbiztonságnak és közrendjének védelmére lett kirendelve vagy erre szerződött,
- aki Mány Község közigazgatási területén közalkalmazottként köznevelési feladatokat lát el.[1]
4. § A 3. §-ban meghatározott eseteken kívül a lakásbérlet csak piaci alapú lehet.
3. A lakásbérleti jogviszony tartalma
5. § A lakásbérleti jogviszony csak határozott időre, legfeljebb öt évre köthető.
6. § A 3. § b), c), f) és g) pontjában foglalt esetekben – függetlenül attól, hogy a lakásbérleti jogviszonyt határozott, vagy határozatlan időre kötötték -, a lakásbérleti jogviszony mind a bérlő, mind a bérlőtársa tekintetében, legfeljebb a munkaviszony, vagy a feladatvégzés fennállásának időtartamáig tart.
7. § A bérlő az azonos lakásban lakó, a 3. § b), c), f) és g) pontjában meghatározottak kivételével – bérlőtársi jogviszonyt nem létesíthet.
8. § A bérleti jogviszony folytatására a közvetlen hozzátartozók sem jogosultak.
9. § Tilos a lakás egy részének albérletbe adása, vagy más célra történő hasznosítása.
10. § A lakásbérleti szerződés fennállása alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni. A bérlő a lakásból történő két hónapot meghaladó távollétét és annak időtartamát köteles írásban a bérbeadó részére bejelenteni.
11. § (1) A bérbeadó jogosult a bérlemény használatát, kifejezette bérlemény használatának vizsgálata céljából egy évben legalább két alkalommal ellenőrizni.
(2) A bérlő a bérlemény ellenőrzését tűrni köteles, és köteles a bérbeadó képviselőjének a lakásba történő bejutását – az előre egyeztetett időpontban – biztosítani.
12. § A lakásbérleti jogviszony megszűnése esetén a bérlő elhelyezésre nem tarthat igényt.
13. § A bérbeadó lakáscseréhez nem járul hozzá.
14. § Közös megegyezéssel történő lakásbérleti jogviszony megszüntetése esetén a bérlő sem cserelakásra, sem pénzbeli térítésre nem tarthat igényt.
15. § A bérbeadó a bérleti szerződésben elhelyezési kötelezettséget nem vállal.
16. § Nem lehet bérbe adni lakást annak, akinek az Önkormányzattal szemben bármilyen adó- vagy bérleti, használati díj tartozása, illetőleg adók módjára behajtandó köztartozása van.
4. A lakásbérleti szerződés tartalmára vonatkozó szabályok
17. § A lakásbérleti szerződést köteles a bérlő a bérlőkiválasztásra irányuló döntés tudomására jutásától számított 15 napon belül megkötni. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.
18. § A bérleti szerződést a 2. melléklet szerinti bérleti szerződés felhasználásával kell megkötni.
19. § A bérleti szerződés megkötésének feltétele olyan közjegyzői okirat bérbeadónak való átadása, amelyben a bérlő úgy nyilatkozik, hogy a bérleti jogviszony – bármilyen okból történő – megszűnése esetén a lakásból a vele együttlakó személyekkel kiköltözik, s a lakásban lévő vagyontárgyait a lakásból elszállítja, és kiköltözési kötelezettségének nem teljesítése esetén, a bérbeadó jogosult a lakásban lévő vagyontárgyak kötelezett költségére és kárveszélyére - raktárba – történő elszállíttatására.
20. § A birtokbaadás a rendelet 4. mellékletében rögzített átadás-átvételi jegyzőkönyvvel és az 5. mellékletében szereplő leltár felvételével történik.
21. § A lakásbérleti jogviszony megszűnése esetén a lakás átadás-átvétele a 3. mellékletben rögzített átadás-átvételi jegyzőkönyvvel és az 5. mellékletében szereplő leltár felvételével történik.
5. A lakbér mértéke
22. § A lakbér mértékét a lakás komfortfokozata, alapterülete, valamint a bérlet jellege alapján kell kiszámítani.
23. § A lakbér mértékét az 1. melléklet határozza meg.
24. § Ha a bérlő a lakást saját költségén, térítés nélkül, a komfort fokozat növelésével korszerűsíti, e jogcímen a lakbér a bérlő lakásbérleti jogviszonya megszűnéséig nem módosítható.
25. § A lakbér mértékének meghatározása legkésőbb minden év március 31. napja.
26. § A 22. § szerint megállapított bérleti díjat minden tárgyév április 15-től kell alkalmazni.
27. § Ha a Képviselő-testület nem határozza meg a tárgyévi bérleti díj mértékét, a bérleti díjat a KSH által meghatározott inflációval azonos mértékben kell növelni.
28. § A bérleti díjat a bérbeadó bankszámlájára kell megfizetni.
29. § A bérbeadó a bérlő részére külön szolgáltatást nem vállal.
III. Az Önkormányzat tulajdonában álló helyiségek bérbeadása
6. A helyiségbérleti szerződés tartalmára vonatkozó szabályok
30. § (1) A helyiség bérletére a lakásbérletnél meghatározott szabályokat kell alkalmazni a 6. fejezetben foglaltakkal eltéréssel.
(2) A helyiség bérbeadásáról rendelkező határozatban meg kell jelölni a helyiség rendeltetését, amelytől a bérlő csak a helyiség átminősítését engedélyező határozat birtokában térhet el.
31. § A közös használatra szolgáló helyiségek csak akkor adhatók bérbe a meglévő nem lakás céljára szolgáló helyiségek bővítésére, vagy új helyiségek kialakítására, ha az az épületben lévő lakások, lakáshoz tartozó helyiségek, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségek rendeltetésszerű használatát nem akadályozza.
32. § Nem lehet bérbe adni azokat a helyiségeket, amelyek felújításáról, lebontásáról, átalakításáról, korszerűsítéséről a Képviselő-testület döntött, és az említett munkák elvégzésére már szerződést is kötött.
33. § Nem lehet bérbe adni a helyiséget annak, akinek az Önkormányzattal szemben bármilyen adó- vagy bérleti, használati díj tartozása, illetőleg adók módjára behajtandó köztartozása van.
34. § Helyiség csak határozott időre adható bérbe. A helyiségbérleti szerződés időtartama legfeljebb 5 év.
35. § A helyiség albérletbe adásához hozzájárulni nem lehet.
36. § A helyiségbérleti jogot átruházni és cserélni nem lehet.
IV. A lakásokra és helyiségekre vonatkozó közös szabályok
7. Hatásköri szabályok
37. § A Képviselő-testület
a) a bérletre történő kijelölésen,
b) ugyanazon bérlemény bérletére jelentkező több bérlőjelölt esetén történő
bérlőkiválasztáson,
c) az elidegenítésen,
d) a felújításra, állagmegőrzésre vonatkozó döntéseken,
e) a bérlőkijelölési jogon
kívüli hatásköreit a polgármesterre ruházza át.
8. A bérbeadó a bérlemény fenntartással, felújítással kapcsoaltos jogai és kötelezettségei
38. § (1) A bérlemény bérlője a bérbeadó helyett vállalhatja a lakás rendeltetésszerű használatra való alkalmassá tételét, illetve azt, hogy a bérleményt ellátja a megfelelő bérlemény berendezésekkel.
(2) A bérbeadó az (1) bekezdésben meghatározott megállapodásban köteles rögzíteni, hogy a bérlő csak - az átlagos kivitelezésű – lakhatást, használatot biztosító kiadások legfeljebb 500.000,- Ft összegig terjedő anyag költségeinek megtérítésére tarthat igényt. A feleknek írásban kell megállapodniuk az elvégzendő munkálatokról, és arról, hogy a bérlőnek a költségek közül összegszerűen mennyit térít meg a bérbeadó. Ehhez a bérbeadó szükség esetén szakmai tanácsadót vesz igénybe.
(3) A (2) bekezdés alapján meghatározott összeget a bérbeadó a bérleti díj előirányzatból, havonta, folyamatosan, az összeghatár eléréséig levonhatja.
(4) A bérleti jogviszony megszűnésével a (2) bekezdés alapján meghatározott összeg még hátralévő részének, valamint azon munkáknak, amelyet elvégeztek, de a bérbeadóval annak megtérítésére megállapodás nem jött létre, megtérítési igénye elévül. Erre a tényre a megállapodás megkötésekor a bérlőt a megállapodásban figyelmeztetni kell.
39. § A bérbeadó nem vállalja, hogy a bérlő helyett elvégzi a lakás karbantartásával kapcsolatos munkálatokat.
9. A lakás- és helyiség használati díj
40. § (1) A lakást vagy helyiséget jogcím nélkül használó személy használati díjat köteles fizetni. A használati díj a lakbérrel, helyiségbérleti díjjal azonos összeg.
(2) A használati díj mértéke az (1) bekezdésben meghatározott összeg után a jogcím nélküli használat kezdetétől számított
- két hónap elteltével 50 %-al,
- négy hónap elteltével további 50 %- al,
- hat hónap és minden további két hónap elteltével további 100%-al
megemelkedik.
(3) Az egy hónapban fizetendő használati díj mértéke nem haladhatja meg a lakbér, helyiségbérleti díj tízszeres összegét.
41. § A használati díj mértékéről a jogcím nélküli használót a bérbeadó értesíti. A 40. § (2) bekezdésben rögzített díj előírásának feltétele, hogy a bérbeadó a jogcím nélküli használót a lakás, helyiség elhagyására - a díjemelést megelőzően legalább 15 nappal - írásban felszólítsa.
10. Az óvadék kikötése
42. § (1) A bérleti szerződés megkötése előtt köteles a bérlő két havi lakbér összegének megfelelő óvadékot megfizetni.
(2) Az óvadékot a bérbeadó a bérlővel szembeni, a bérleti jogviszonnyal összefüggő bármilyen ki nem elégített követelésére jogosult közvetlenül felhasználni.
(3) Az óvadék felhasználást követően a bérbeadó annak pótlására, illetve kiegészítésére szólítja fel a bérlőt.
(4) Ha a bérlemény bérleti díja növekszik, az óvadék mértéke is ennek megfelelően nő, és a letett óvadékot a bérleti díj emelkedés mértékének megfelelően ki kell egészíteni.
(5) Az óvadékot a bérbeadó köteles elkülönítve kezelni, és a bérleti szerződés megszűnésekor a bérlő részére visszaadni. Az óvadék nem kamatozik.
43. § A bérlő köteles a bérleményre vonatkozó közmű számlák kifizetéséről szóló igazolást a bérbeadónak kéthavonta bemutatni.
11. Elidegenítés
44. § Az önkormányzat tulajdonában lévő, bérleti joggal terhelt lakások és helyiségek nem adhatók el.
Záró rendelkezések
45. § A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
46. § A bérlő köteles a 19. §-ban meghatározott közjegyzői nyilatkozatot a már élő bérleti szerződések esetében 2012. július 31-ig a bérbeadóhoz benyújtani.
47. § Hatályát veszti a 9/2008. (IX.25.) sz. rendelet, valamint az azt módosító 7/2009. (V. 27.) számú és a 9/2009. sz. rendelet.
Ugron Zoltán Gábor s.k. dr. Majoros Ildikó s.k.
polgármester körjegyző
Kihirdetve: 2012. március 29-én. dr. Majoros Ildikó körjegyző s.k.
Egységes szerkezetbe foglalva: 2014. március 27. dr. Majoros Ildikó jegyző.