Fertőrákos község képviselő testületének 13/2017 (VIII.29.) önkormányzati rendelete
a helyi építési szabályzatról
Hatályos: 2021. 03. 02Fertőrákos község képviselő testületének 13/2017 (VIII.29..)
Fertőrákos Község Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2017. (VIII. 29.) önkormányzati rendelete a helyi építési szabályzatról
Fertőrákos Község Önkormányzata az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv.) 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és az Étv. 6. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 28. § (1) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró, annak 9. mellékletében meghatározott államigazgatási szervek véleményének kikérésével, a következő rendeletet alkotja:
Általános rendelkezések
Általános előírások
1. A rendelet hatálya
1. § (1) 1-2-3-4 A rendelet hatálya Fertőrákos közigazgatási területére terjed ki.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, építési telket és területet alakítani, továbbá – a bányaműveléshez szükséges földalatti építmények kivételével – építményeket tervezni, építeni, felújítani, helyreállítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni és lebontani, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű hatósági előírásoknak és e rendeletben előírtaknak megfelelően szabad.
(3) A rendeletet mellékleteivel együtt kell alkalmazni.
(4) A rendelet mellékletei:
a) 1. számú melléklet: Szabályozási és övezeti terv I/1 (munkaszám: Rp.I.259-4) (továbbiakban SZ-J terv)
b) 2. számú melléklet: Szabályozási és övezeti terv I/2 (munkaszám: Rp.I.259-4) (továbbiakban SZ-J terv)
c) 3. számú melléklet: Szabályozási és övezeti terv II. (munkaszám: Rp.I.259-2) (továbbiakban SZ-J terv)
d) 4. számú melléklet: Út mintakeresztszelvények
e) 5. számú melléklet: Ültethető és nem ültethető fafajok jegyzéke
f) 6. számú melléklet: A lakóterületi építési hely határai
g) 7. számú melléklet: A vegyes területi építési hely határai
h) 8. számú melléklet: A gazdasági területi építési hely határai
i) 9. számú melléklet: Az üdülőterületi építési hely határai
2. Értelmező rendelkezések
2. § E rendelet alkalmazásában:
1. Kötelező szabályozási elemek
a) a beépített, illetve beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek határa
b) szabályozási vonal
c) a meglévő és a megmaradó közterületi határvonal
d) az építési övezet, övezet határa,
e) az építési hely határa,
f) az építési vonal.
2. Irányadó szabályozási elem: az irányadó telekhatár jellel jelölt, javasolt telekhatár.
3. Alakítható legkisebb telekszélességnél a telekszélesség értelmezése: a telek utcai határvonalának mérete.
4. Épület utcai homlokzatszélességénél a homlokzatszélesség értelmezése: az utcai telekhatárhoz legközelebb álló homlokzat(ok) és az attól legfeljebb 3,0 m távolságban álló, azzal legfeljebb 45°-ot bezáró homlokzat(ok) szélességének összege.
5. Kialakult beépítésű övezet: Az az övezet, melyben a telkek több mint 50%-a fő funkciójú épülettel beépített.
6. Kialakult telekosztású övezet: Az az övezet, melyben a telkek több mint 50%-a az övezeti előírásoknak megfelelően kialakított.
7. Telekegység: Olyan telkek területének az összessége, amelyben egy közúttal határos, útként nem lejegyzett telek több önálló helyrajzi számon lejegyzett lakóépület megközelítését biztosítja.
8. Település védendő területe: lakóterület, vegyes terület, üdülőterület, zöldterület, különleges terület, kivéve a szennyvízátemelő, a vízmű, valamint a nyersanyaglelőhelyek különleges területét.
9. Tömör kerítés: olyan kerítés, melynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 50%-nál nagyobb mértékben korlátozott.
10. Települési védőterület: a település lakó-, vegyes-, üdülő-, zöldterületei és különleges területei közül a temető, a rendezvénytér, az idegenforgalmi terület, mint védett területek határától mért 500 m-es területsáv.
11. Zártsorúsodó beépítési övezet: olyan övezet, melyben az oldalkert mérete 6,0 m-nél kisebb, jellemzően 1,0-4,0 m közötti, az épületek zártsorúan csatlakoznak egymáshoz, vagy a közöttük lévő kapuzat és kerítés legalább 75%-ban tömör kialakítású.
3. Szabályozási elemek
3. § (1) A kötelező szabályozási elemek helyének megváltoztatásához – kivéve a (2)-(5) bekezdésben szabályozott eseteket –a szabályozási terv és szükség esetén a helyi építési szabályzat módosítása szükséges.
(2) Az azonos területfelhasználású építési övezetek közötti övezeti határvonal a vele határos telkeket érintően az SZ-J terven jelölttől az övezeti előírások paramétereinek betartása mellett, az övezetek megszűnését nem eredményező módon elmozdítható.
(3) 3Az eltérő építési övezetbe tartozó azon telkek telekhatárai, amelyek az eltérő építési övezet felé esnek, az érintett telekkel határos telkeket érintően, az övezeti határvonal helyétől függetlenül, az övezeti előírások paramétereinek betartása mellett, az övezetek megszűnését nem eredményező módon elmozdíthatók, figyelemmel a (4) bekezdésben foglaltakra. 5
(4) Az SZ-J terven vízilétesítmény, árok megnevezésű jellel jelölt árkok nyomvonala csak a teljes vízgyűjtőterületük felülvizsgálatával szüntethető meg, változtatható meg.
(5) 4A szabályozási terven jelölt szabályozási vonal, útépítési tervekkel pontosítottan legfeljebb ±5,0m mértékkel mozdítható el abban az esetben, amennyiben az nem eredményezi Natura 2000 terület újonnan történő igénybevételét.
4. A telekalakítás szabályai
4. § (1) A kialakítható legkisebb telek méreteit az övezeti előírások tartalmazzák.
(2) A kialakult telekosztású övezetben, kivéve a telekcsoport újraosztással érintett területet, a kialakítható telek legkisebb szélességére vonatkozó előírást csak abban az esetben kell alkalmazni, amennyiben a telekalakítás érinti a kialakult telekszélesség megváltozását. Amennyiben a telket magában foglaló övezetre előírt kialakítható legkisebb telekterület mind a megmaradó, mind a telekmegosztás eredményeként létrejövő új telek esetében teljesül, a telekmegosztás engedélyezhető.
(3) Lakó- és vegyes területfelhasználású övezetben, amennyiben a kialakult telekosztású övezet telkeinek területe nem felel meg az övezeti előírásokban rögzítettnek, telekalakítás abban az esetben végezhető, amennyiben az alakuló telkek mérete vagy eléri a 300 m2-t, vagy az övezeti előírásokhoz közeledik.
(4) 4Lakó, településközpont vegyes, valamint mezőgazdasági területfelhasználású övezetben nyeles telek nem alakítható, kivéve, ha a részletes övezeti előírások másként rendelkeznek.
(5) 4 Lakó és településközpont vegyes területfelhasználású övezetben magánút nem alakítható, kivéve, ha a részletes övezeti előírások a telektömb feltárhatósága érdekében másként rendelkeznek, valamint figyelemmel a 47. §-ban foglaltakra. Magánút alakítása esetén a magánútra az övezeti előírásokban szereplő telekméreteket nem kell alkalmazni.
(6) Közlekedési területen építményt elhelyezni, számára telket alakítani abban az esetben lehetséges, amennyiben biztosítható, a közlekedési területen a közlekedés résztvevőinek biztonságos, gyors és zavartalan közlekedése.
(7) 4A Köu* jellel jelölt közlekedési terület, kiszolgáló út övezet telke az SZ-J terv szerint alakítandó ki; a telkét határoló szabályozási vonal és az övezethatár nem mozdítható, a telek a határoló kiszolgáló út területével nem vonható össze.
5. A telek beépítésének általános szabályai
5. § (1) Azokban az övezetekben, ahol az SZ-J terv a telkek megosztásának lehetőségét új közút terület kialakításával tartalmazza, ott a közútterület kialakítása számára a helyet biztosítani kell. A közút számára kijelölt telekrész a telek beépítettségének számításánál nem vehető figyelembe. A helybiztosítás nem minősül építési tilalomnak.
(2) A már beépített építési telkeken közterület bővítés helybiztosítása céljából szabályozási vonallal lehatárolt, a közterület felé eső telekrész a telek beépítettségének számításánál nem vehető figyelembe. Az építési hely határát a szabályozási vonaltól kell számítani. A helybiztosítás nem minősül építési tilalomnak.
(3) Közterület bővítéssel érintett beépítetlen telek csak az SZ-J terven jelölt telekalakítás végrehajtása után építhető be.
(4) Azokban a telektömbökben, ahol az SZ-J terv a telkek megosztásának lehetőségét új közút terület kialakításával, vagy a meglévő közútterület bővítésével tartalmazza, ott a közútterület kialakítása vagy bővítése számára a helyet biztosítani kell. A közút számára kijelölt telekrész a telek beépítettségének számításánál nem vehető figyelembe. A helybiztosítás nem minősül építési tilalomnak.
(5) A nem telekhatáron vezető övezeti határvonal által érintett építési telek az övezeti határ vonala által jelölt tervezett telekmegosztás végrehajtása nélkül is beépíthető, amennyiben az övezetre vonatkozó egyéb előírásoknak megfelel. A beépíthetőségnél a telek övezeti határvonallal leválasztott telekrésze nem vehető figyelembe. Az építési hely hátsókerti határát az övezeti határvonaltól kell számítani.
(6) Telekcsoport újraosztással érintett övezetben építmény csak a szabályozási és övezeti előírásoknak megfelelő telekalakítás után helyezhető el. A telekcsoport újraosztása történhet szakaszosan is. Az egyes szakaszoknak egymással érintkezőnek kell lenniük.
(7) A már beépített lakó területfelhasználású övezet telkén - figyelembe véve az (1)-(5) bekezdések előírását - amennyiben annak
a) mérete
b) beépítettsége
a telket magába foglaló övezetre vonatkozó előírásoknak nem felel meg, építési engedélyköteles tevékenység akkor végezhető, amennyiben az a telek beépítettségét nem növeli.
(8) A telekegység beépítettsége az egységbe tartozó telkek összterülete alapján számítandó.
(9) A telket kiszolgáló közút 46. § (9) b) pontja szerinti, úttengellyel párhuzamos szakaszos megvalósítása esetén a telek beépítése csak a teljes útkeresztszelvény kiépítésével történhet.
(10) A be nem építhető teleksáv jellel megjelölt telekrészen építmény nem építhető.
6. A létesítmények elhelyezésének általános szabályai
6. § (1) Kialakult beépítésű lakó területfelhasználású övezetben az építési hely előkerti határvonala az épületek kialakult utcai beépítési vonala. Az előkerti építési hely határvonalhoz legközelebb álló főépítményt erre a határvonalra, vagy attól a telek belseje felé legfeljebb 3,0 m távolságra kell építeni, kivéve saroktelek esetén, valamint amennyiben a részletes övezeti előírások másként rendelkeznek. Előkert nélküli beépítésnél az építési hely előkerti határvonala egyben beépítési vonal.
(2) Saroktelken épület – amennyiben a részletes övezeti előírások másként nem rendelkeznek - a beépítési oldallal párhuzamos telekhatártól 3,0 m távolságon belül, figyelemmel a (3) bekezdésre, a beépítési oldalra merőleges utcai telekhatártól a már beépült tömb esetén a jellemző kialakult távolságra, beépítetlen tömb esetén 5,0 m-re építhető, figyelemmel a 6. § (3) bekezdésében foglaltakra. Amennyiben a saroktelket nem a beépítési oldalon határolja gyalogút, a gyalogút felőli előkert mérete kialakult, vagy 3,0 m.
(3) Az oldalhatáron álló építési hely – beépítetlen többen – K-Ny-i telekfekvésnél az északi oldalhatáron, É-D-i telekfekvésnél a nyugati oldalhatáron áll. Már többnyire beépült tömbben az építési oldalhatár a tömbre jellemző beépítési oldal. Oldalhatáron álló beépítésnél a 18,0 m-nél keskenyebb telken a főépítménynek az építési hely beépítési oldal szerinti határán, vagy attól legfeljebb 1,0 m távolságban kell állnia.
(4) Az övezeti előírásokban előírt beépítési mód új épület építésére vonatkozik. Ettől eltérő, meglévő beépítés esetén a meglévő épület felújítható, lakóépület új, önálló lakást nem eredményező módon átalakítható, továbbá legfeljebb egy alkalommal, 25 m2-rel bővíthető.
(5) Zártsorú beépítésnél a szomszédos telken álló épületek földszinti padlóvonala között legfeljebb 45 cm eltérés lehet.
(6) A 3,5 tonna önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára önálló parkolóterület és garázs csak a részletes övezeti előírásokban megjelölt övezetben helyezhető el.
7. § Az SZ-J terv hatálya alá tartozó területen napelempark, valamint a háztartási méretű kiserőművek közül széltorony, szélerőmű– az akként szabályozott területen kívül - nem építhető, nem helyezhető el.
7. Állattartó épületek építése
8. § (1) Állattartó épület elhelyezése szempontjából tiltott övezetek:
a) településközpont terület
b) intézmény terület
c) hétvégi házas üdülőterület
d) kereskedelmi, szolgáltató terület
e) különleges terület
f) kertes mezőgazdasági terület
g) korlátozott felhasználású mezőgazdasági terület
(2) Állattartó épület legfeljebb 10 m2 nettó alapterülettel és 25 m3 térfogattal építhető:
a) kertvárosias lakóterület
b) falusias lakóterületen a tiltott övezetek 20 m-es körzetébe eső telkeken, vagy telekrészeken
c) a települési védőterület határán belül az általános mezőgazdasági övezetben a tiltott övezetek 20 m-es körzetébe eső telkeken, vagy telekrészeken.
(3) Állattartó épület legfeljebb 200 m2 nettó alapterülettel és 600 m3 térfogattal építhető:
a) falusias lakóterületen -kivéve a (2) b) pontot- az utcai telekhatártól legalább 50 m, a szomszédos telek, telkek hátsókerti telekhatárától legalább 20 m távolságban
b) A települési védőterület határán belül az általános mezőgazdasági övezetben, kivéve a (2) c) pontot.
(4) Állattartó épület külön méretkorlátozás nélkül, de a részletes övezeti előírásokat és az egyéb jogszabályokban meghatározott korlátokat és feltételeket figyelembe véve építhető:
a) a települési védőterület határán kívüli általános mezőgazdasági övezetben.
b) üdülőházas üdülőterületen, csak a lovas turizmust szolgáló lóistállóként.
8. Közművek előírásai
9. § (1) A belterületi közterületeken a közmű vezetékeket úgy kell elhelyezni, hogy a védőtávolságok betartásával legalább az alábbi közművek elhelyezhetők legyenek térszín alatt:
a) ivóvíz vezeték
b) szennyvíz vezeték
c) gázvezeték
d) távbeszélő földkábel
e) villamos energia vezeték
f) telefon vezeték
g) kábel TV vezeték
h) nyílt árok vagy zárt csapadékvíz elvezető csatorna és műtárgyaik
(2) A vízvezeték-hálózat körvezetékes módon kerüljön kiépítésre.
(3) Az SZ-J terven vízilétesítmény–árok megnevezésű jellel jelölt árkok nyomvonala csak a teljes vízgyűjtőterületük felülvizsgálatával szüntethető meg, változtatható meg.
(4) Az építési övezeteket, figyelemmel az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendeletben foglaltakra, valamint a részletes övezeti előírásokra - teljes közművel kell ellátni azzal a kitétellel, hogy az építési övezetek telkeinek csapadékvize közút árkába nem vezethető.
Korlátozó elemek
9. A rendelet által elrendelten
10. § (1) Települési védőterület
a) a település védendő területének határától mért 500 m széles területsáv.
b) védőterületen belül állattartó épület a 8. § szerint építhető.
(2) A temető védőterülete a telekhatártól számított 50,0 m széles területsáv. A védőterületen belül a temető működését zavaró, a falusias lakóterület átlagos forgalmát meghaladó forgalmat vonzó építmény nem építhető.
(3) Repülőtér miatti magassági korlátozás a fertőrákosi Piuszpusztai repülőtér miatti magassági korlátozással érintett terület jellel megjelölt területen a kifutópálya küszöbpontjától mért 150 m távolságú ponttól indulóan, vízszintes értelemben a pályatengelytől 15-15°-os szögű egyenessel határolt, a ponttól 2%-os emelkedésű sík fölé 15 km távolságig építmény nem nyúlhat.
10. Külön jogszabályban elrendelten
11. § (1) Közlekedési létesítmények védőterülete országos mellékutak külterületi szakaszának tengelyétől mért 50,0 – 50,0 m
(2) 4 Vízgazdálkodási területek védőterülete
a) kizárólagos állami tulajdonú vízfolyás és összefüggő árokrendszer 6,0-6,0 m széles parti sávja
b) vízbázis „A” hidrogeológiai védőidoma
c) vízbázis „B” hidrogeológiai védőidoma
d) vízbázis külső védőterületének határa
(3) Közművek védőterülete kisfeszültségű elektromos szabadvezeték tengelytől mért 7,0-7,0 m széles védőterülete
(4) Régészeti lelőhely építési tevékenységgel történő érintése feltételekhez kötött.
Az épített és természeti értékek és a környezeti elemek védelme
11. Az épített környezet alakítására vonatkozó szabályok
12. § (1)
a) Az új területfelhasználású vagy telekcsoport újraosztásával létrejövő lakóterületi övezetben az egymással szomszédos telkek utcai telekszélességének aránya nem lehet több 1,5-nél.
b) A már kialakult telekosztású lakóterületi terület-felhasználású övezetben, amennyiben a telekalakítás (telekegyesítés, telekfelosztás, telekhatárrendezés) a kialakult telek szélességének megváltoztatását eredményezi, a telekátalakítással létrejövő telek szélessége és a vele szomszédos telkek szélessége közötti arány (a nagyobb mérethez a kisebb méretet hasonlítva) legfeljebb 1,5 lehet. Amennyiben az új telekszélességgel számított arányszám meghaladja az előírtat, de a telekátalakítás előtti állapothoz képest ahhoz közeledik, a telekátalakítás engedélyezhető.
12. Világörökségi területe
13. § (1) A világörökségi terület határvonalát az SZ-J terv tartalmazza.
(2) A terület kezelésére vonatkozó szabályok a kezelési tervben, valamint a külön jogszabályban rögzítettek.
13. Műemlékvédelem
14. § (1) A műemlékeket az SZ-J terv és a rendelet 1. számú függeléke tartalmazza.
(2) A műemléki környezetet az SZ-J terv és a rendelet 1. számú függeléke tartalmazza.
14. Régészeti értékek védelme
15. § (1) A régészeti lelőhelyeket az SZ-J terv tartalmazza.
15. Természetvédelem
16. § (1) A NATURA 2000 kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek felsorolását a rendelet 2.számú függeléke tartalmazza.
(2) A nemzeti ökológiai hálózatba tartozó területeket az SZ-J terv tartalmazza. A területeken a meglévő természetszerű művelési ágak (gyep, erdő) nem változtathatók meg, művelési ág változtatás csak intenzívebb művelési ágakból természetszerű ágak irányába engedélyezhető. Új erdő csak őshonos fafajok alkalmazásával telepíthető.
(3) A külterületi fásítások növényzetét legalább 80%-ban a tájra jellemző őshonos fafajokból kell kialakítani. A javasolt, tájra jellemző fafajokat az 5. számú melléklet tartalmazza.
16. Táj- és látványvédelem
17. § (1) A tájképvédelmi terület övezetét az SZ-J terv tartalmazza.
18. § (1) Az SZ-J terven jelölt fő kilátópontokból a védendő látványelemek védelmét biztosítani kell.
17. Zöldfelületek
19. § (1) A közterületi zöldfelületeket az SZ-J terven és a részletes övezeti előírásokban megjelölt funkciójuknak megfelelően kell kialakítani és fenntartani. A zöldfelületeken díszfákat és díszcserjéket kell ültetni, a burkolatlan felületeket füvesíteni kell. A zöldfelületek öntözhetőségét biztosítani kell.
(2) A nem közterületi zöldfelületek közül az intézmények kertjeit az intézmény jellegének megfelelően kell kialakítani.
(3) A gazdasági terület telkeinek le nem burkolt és be nem épített felszínét gondozott zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani.
(4) Az új lakóutcákon utcai fasorokat kell létrehozni, a meglévő, hiányos utcafásításokat pótolni kell.
(5) Lakóterületen az előkert és az oldalkertnek az előkerttől mért 20,0 m-es sávja területének legfeljebb 35%-a burkolható le, kivéve a parkoló kialakításához szükséges területet. A fennmaradó területrészt növényzettel borított felületként kell kialakítani.
(6) Közterületi fa kivágása esetén a kivágott fák darabszámával megegyező számú, legalább 12/14 méretű 2xi, fasorban sorfát, egyéb helyen parkfát kell elültetni.
18. Környezetvédelem
20. § (1) Levegőtisztaságvédelmi besorolás: 10. számú légszennyezettségi zóna.
(2) Vízvédelemi besorolás:
a) felszín alatti víz állapota szempontjából: fokozottan érzékeny, valamint kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi terület,
b) felszíni víz szempontjából: 2. egyéb védett területen lévő befogadó, 4. általánosan védett
(3) Talajvédelem: Művelési ág váltás csak a jobb talajvédő hatású művelési ág irányába történhet.
(4) A beépítésre szánt terület környezetvédelmi előírásai:
a) Hulladékelbánás: Kötelező hulladékelszállítás a községi rendszer keretében, vagy saját szervezésben lerakó, vagy ártalmatlanító helyre.
b) Szennyvízelvezetés: Kötelező szennyvízcsatorna rákötés, amennyiben a részletes övezeti előírások másként nem rendelkeznek.
(5) A beépített, illetve beépítésre szánt területen, valamint annak határától mért 2000 m távolságon belül nőivarú nyárfa nem ültethető.
Területfelhasználási, övezeti előírások
Terület-felhasználás az általános és a sajátos használat szerint
21. § (1) A település igazgatási területének tagolódása:
a) beépített és beépítésre szánt terület,
b) beépítésre nem szánt terület,
(2) Beépített és beépítésre szánt terület
a) Lakóterület
1. kertvárosias Lke
2. falusias Lf.
b) Vegyes terület
1. településközpont Vt
2. intézményi Vi
c) Gazdasági terület
1. kereskedelmi, szolgáltató Gksz
d) Üdülőterület
1. üdülőházas Üü
2. hétvégi házas Üh
e) Különleges terület
1. szennyvízátemelő területe Kszt
2. vízmű területe Kvm
3.4 közforgalom elől elzárt magánút Km.út
(3) Beépítésre nem szánt terület
a) Különleges terület
1. temető terület Kbt
2. bányaterület Kbb
3. rendezvénytér Kbrt
4. kikötő területe Kbk
5. kutatás, fejlesztési terület Kbkf
6. idegenforgalmi terület Kbi
7. napelempark Kbn
b) Közlekedési terület
1. közút terület KÖu
2. közút terület fásított területe KÖuft
3. légi közlekedési terület KÖl
c) Közműterület KÖ
d) Zöldterület: közkert Zkk
e) Erdőterület
1. védelmi erdő Ev
2. gazdasági erdő Eg
3. közjóléti erdő Ek
f) Mezőgazdasági terület
1. általános mezőgazdasági terület Má
2. kertes mezőgazdasági terület Mk
3. korlátozott felhasználású mezőgazdasági terület Mkf
g) Vízgazdálkodási terület: vízműkút Vk
Beépítésre szánt terület
19. Lakóterület
22. § (1) A lakóterület besorolása a sajátos használat szerint:
a) kertvárosias lakóterület Lke
b) falusias lakóterület Lf
(2) 4 A lakóterület telkei építési helyének meghatározását a 6. § (1), (2) bekezdésében, valamint az 58.§ szerinti részletes övezeti előírásokban foglalt eltérésekkel, a rendelet 6. számú melléklete tartalmazza.
20. Kertvárosias lakóterület
23. § (1) A kertvárosias lakóterületen elhelyezhető épület – a lakó rendeltetésen kívül –:
a) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató,
b) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
c) kulturális,
d) szállás jellegű és
e) sport
rendeltetést is tartalmazhat.
(2) A kertvárosias lakóterületen telkenként egy, legfeljebb kétlakásos lakóépület építhető.
(3) A kertvárosias lakóterületen telkenként egy főépítmény építhető.
(4) A kertvárosias lakóterületen melléképítményként gépjármű és egyéb tároló építhető.
(5) A kertvárosias lakóterületen a megengedett legnagyobb beépítési sűrűség értéke 0,6.
21. Falusias lakóterület
24. § (1) A falusias lakóterületen elhelyezhető épület a lakó rendeltetésen kívül
a) mező- és erdőgazdaság, valamint a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági tevékenységi célú,
b) kereskedelmi, szolgáltató,
c) szállás jellegű,
d) igazgatási, iroda,
e) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
f) kulturális, közösségi szórakoztató és
g) sport
rendeltetést is tartalmazhat.
(2) A falusias lakóterületen telkenként egy, legfeljebb kétlakásos lakóépület építhető, amennyiben a részletes övezeti előírások másként nem rendelkeznek.
(3) A falusias lakóterület telkein lakóépület megléte vagy egyidejű építése esetén építhető:
a) főépítmények közül a mező- és erdőgazdasági, valamint a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági tevékenységi célú épület,
b) melléképítmények közül állat ól, állatkifutó, trágyatároló.
(4) A falusias lakóterületen azokban az építési övezetekben, ahol a megengedett legnagyobb párkánymagasság 4,5 m, az utcai telekhatártól 20,0 m-en túl épülő mező- és erdőgazdasági építmények megengedett legnagyobb párkánymagassága: 5,0 m.
(5) A falusias lakóterületen a megengedett legnagyobb beépítési sűrűség értéke 0,5.
(6) Az övezet vízmű külső védőterület határába eső telkein a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló jogszabály előírásait figyelembe kell venni.
22. Vegyes terület
25. § (1) A vegyes terület besorolása a sajátos használat szerint:
a) településközpont terület Vt
b) intézményi terület Vi
(2) A vegyes terület telkei építési helyének meghatározását a 6. § (1), (2) bekezdésében foglalt eltérésekkel, a rendelet 7. számú melléklete tartalmazza.
23. Településközpont terület
26. § (1) A településközpont területen elhelyezhető épület a lakó rendeltetésen kívül
a) igazgatási, iroda,
b) kereskedelmi, szolgáltató, szállás,
c) a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges egyéb közösségi szórakoztató,
d) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
e) kulturális, közösségi szórakoztató és
f) sport
rendeltetést is tartalmazhat
(2) A településközpont terület telkein a megengedett legnagyobb beépítettség számításánál az építési övezetre előírt kialakítható legkisebb telekterület kétszerese vehető figyelembe.
(3) A településközpont területen a megengedett legnagyobb beépítési sűrűség értéke 2,4.
24. Intézményi terület
27. § (1) Az intézmény terület elsősorban igazgatási, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális rendeltetést szolgáló épületek elhelyezésére szolgál.
(2) Az intézmény területen elhelyezhető épület az (1) bekezdésben foglaltakon kívül
a) iroda,
b) kereskedelmi, szolgáltató, szállás,
c) kulturális, közösségi szórakoztató,
d) hitéleti és
e) sport
rendeltetést is tartalmazhat.
(3) A terület övezetein a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás a részletes övezeti előírásokban foglaltak szerint alakítható ki.
(4) Az intézményi területen a megengedett legnagyobb beépítési sűrűség értéke 3,5.
25. Gazdasági terület
28. § (1) A gazdasági terület besorolása a sajátos használat szerint: kereskedelmi, szolgáltató Gksz
(2) A gazdasági terület telkei építési helyének meghatározását a rendelet 8. számú melléklete tartalmazza.
26. Kereskedelmi, szolgáltató terület
29. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban a környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.
(2) A kereskedelmi, szolgáltató területen a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló, telkenként legfeljebb két lakás kialakítható.
(3) A kereskedelmi, szolgáltató területen a megengedett legnagyobb beépítési sűrűség értéke 2,0.
27. Üdülőterület
30. § (1) Az üdülőt terület besorolása a sajátos használat szerint:
a) üdülőházas terület Üü
b) hétvégi házas terület Üh
(2) Az üdülőterület telkei építési helyének meghatározását a rendelet 9. számú melléklete tartalmazza.
28. Üdülőházas terület
31. § (1) Az üdülőházas területen kettőnél több üdülőegységet magába foglaló üdülő rendeltetésű épület, üdülőtábor és kemping, a területet használók ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátó épület, valamint a lovas turizmust szolgáló lóistálló helyezhető el.
(2) Az övezet telkein a keletkező szennyvíz elvezetése egyedi szennyvíztisztító alkalmazásával is biztosítható, az övezet telkeivel határos közterületen a közüzemi szennyvízhálózat kiépítéséig. A hálózat kiépítése után kötelező az arra való csatlakozás.
(3) Az üdülőházas területen a megengedett legnagyobb beépítési sűrűség értéke 1,0.
29. Hétvégi házas terület
32. § (1) A hétvégi házas területen legfeljebb két üdülőegységet magába foglaló üdülőépület helyezhető el. Telkenként egy fő funkciójú épület építhető.
(2) A meglévő lakóépületek bővítést nem eredményező felújítása lehetséges.
(3) Az övezet telkein a keletkező szennyvíz elvezetése egyedi szennyvíztisztító alkalmazásával is biztosítható az övezet telkeivel határos közterületen a közüzemi szennyvízhálózat kiépítéséig. A hálózat kiépítése után kötelező az arra való csatlakozás.
(4) az épületek rendeltetésszerű használatához szükséges ivóvíz (közműves, vagy saját kútról táplált) szükség esetén technológiai vízellátással is biztosítható.
(5) A hétvégi házas területen a megengedett legnagyobb beépítési sűrűség értéke 0,2.
30. Különleges terület
33. § (1) A különleges terület besorolása a sajátos használat szerint:
a) szennyvízátemelő területe Kszt
b) vízmű területe Kvm
c) 4 közforgalom elől elzárt magánút Km.út
(2) 4A különleges terület (1) bekezdés a) és b) pontban jelölt övezetében a megengedett legnagyobb beépítési sűrűség értéke 2,0.
31. Szennyvízátemelő telep terület
34. § (1) A területen a szennyvízátemelő működéséhez szükséges épületek és technológia építmények helyezhetők el.
(2) Az építési hely határai:
a) előkert. 5,0 m
b) oldalkert 5,0 m
c) hátsókert 5,0 m
32. Vízmű terület
35. § (1) A területen a vízmű működéséhez szükséges épületek és technológiai építmények helyezhetők el.
(2) Az építési hely határai:
a) előkert 5,0 m
b) oldalkert 5,0 m
c) hátsókert 10,0 m
32/A4Közforgalom elől elzárt magánút
35/A. § 4]
Az övezetben közforgalom elől elzárt magánút alakítható ki az SZ-J terven meghatározott szélességgel.
Beépítésre nem szánt terület
33. Különleges terület
36. § (1) A különleges terület besorolása a sajátos használat szerint:
a) temető terület Kbt
b) bányaterület Kbb
c) rendezvénytér Kbrt
d) kikötő terület Kbk
e) kutatás, fejlesztési terület Kbkf
f) idegenforgalmi terület Kbi
g) napelempark Kbn
34. Temető terület
37. § (1) A területen a temető működéséhez és fenntartásához szükséges építmények építhetők.
(2) A sírhelyeken és építményeken kívül eső területen fásszárú növényzetet kell telepíteni. A növényzet számára fenntartott terület 10%-a leburkolható.
(3) Az övezetben a keletkező szennyvíz elvezetése egyedi szennyvíztisztító alkalmazásával is biztosítható, az övezet telkeivel határos közterületen a közüzemi szennyvízhálózat kiépítéséig. A hálózat kiépítése után kötelező az arra való csatlakozás.
35. Bányaterület
38. § (1) A területen a bánya működéséhez szükséges építmények építhetők.
(2) Építési hely határa: a telekhatároktól mérten 10,0 m, portaépület esetén 5,0m.
36. Rendezvénytér
39. § 3]
(1) A területen
a) rendezvényeket kiszolgáló színpad, lelátó, kiállítási építmény,
b) sportolással kapcsolatos építmények, játék- és pihenést szolgáló kerti építmények,
c) igazgatási építmény és mindezeket kiszolgáló kereskedelmi, vendéglátó, szociális és fenntartó épületek,
d) tűzoltószertár és az ahhoz kapcsolódó építmények,
e) gépjárműtároló, valamint az a)-d) funkcióhoz kapcsolódó gazdasági építmények építhetők a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló jogszabály figyelembe vételével.
(2) Övezeti előírások - Az építési hely határai:
(2a) Előkert. kialakult, vagy 5,0 m
(2b) Oldalkert 5,0 m
(2c) Hátsókert 5,0 m.
37. Kikötő terület
40. § (1) A területen a kikötő működéséhez kapcsolódó közlekedési, kiszolgáló, valamint kereskedelmi, szolgáltatási építmények helyezhetők el.
(2) Az építési hely határai:
a) előkert. 5,0 m
b) oldalkert 5,0 m
c) hátsókert 5,0 m.
38. Kutatás-fejlesztési terület
41. § (1) A területen a meteorológiai állomás működéséhez kapcsolódó kutatás-fejlesztési építmények helyezhetők el.
(2) Az építési hely határai:
a) előkert. 10,0 m
b) oldalkert 10,0 m
c) hátsókert 10,0 m.
39. Idegenforgalmi terület
42. § Kbi jelű övezet]
(1) A területen a barlangszínház működéséhez kapcsolódó szcenikai, bemutató, kereskedelmi, szolgáltató, szociális, gazdasági rendeltetésű építmény, valamint kilátó helyezhető el.
(2) Az építési hely határai:
a) előkert: 10,0 m, porta építése esetén 5,0 m. Az előkert meghatározásánál a Fő utcát kell figyelembe venni.
b) oldalkert 10,0 m
c) hátsókert SZ-J terven jelölt
43. § Kbi1 jelű övezet]
(1) Az övezetben idegenforgalmi célú bemutató, az ehhez kapcsolódó kereskedelmi, szolgáltató,gazdasági, valamint szállás rendeltetésű építmény helyezhető el.
(2) Az építési hely határai:
a) előkert. 10,0 m, porta építése esetén 5,0 m
b) oldalkert 5,0 m
c) hátsókert 5,0 m
40. Emlékpark
44. § (1) A területen az emlékpark növényállományát nem veszélyeztető módon, az emlékparkhoz kapcsolódó emlékmű, továbbá pavilon helyezhető el.
41. Napelempark
45. § (1) Az övezetben napelempark és az annak működésével összefüggő építmények helyezhetők el.
(2) 4 Az övezetben épület legfeljebb 4,5 m párkánymagassággal helyezhető el.
42. Közlekedési terület
46. § (1) A közlekedési terület besorolása a sajátos használat szerint:
a) közút terület KÖu
b) légi közlekedési terület Köl
(2) A közút területek szabályozási szélessége a 3. § (5) bekezdésének figyelembe vételével:
a) az SZ-J terven „M” jellel jelölt esetben meglévő, megmaradó
b) az SZ-J terven számadattal jelölt új, vagy megváltozott szélességű területeknél a számadatnak megfelelő.
(3) A közút területek besorolása az úthálózatban betöltött szerepük szerint:
a) Országos közút - országos mellékút
b) Helyi közút
1. településközi mellékút, K.V. A. 50,
2. kiszolgáló út, B.VI.d.A.50,
3. kerékpárút
4. gyalogút B. X.
(4) Közterületi tömbparkoló az SZ-J terven P jellel jelölt terület. A közparkoló területén épület nem építhető. A parkoló területének minden 5 férőhelye után 1 db lombos fa ültetendő.
(5) Kerékpárút az SZ-J terven akként jelölt terület.
(6) Keresztmetszeti elrendezések -Kiszolgálóút: legalább 6,0 m széles útburkolat, kétoldali beépítés esetén kétoldali legalább 1,5-1,5 m széles, egyoldali beépítés esetén legalább egyoldali, 1,5 m széles járda, legalább egyoldali árnyékadó növényzet (fasor), kétoldali, az útkorona és járda között szabadon hagyandó legalább 2,0-2,0 m zöldsáv. a KÖu* jelű kiszolgálóút alatt kétéltű áteresz.
(7) Az új közutak területén a rendelet 4. számú mellékletben ábrázoltaknak megfelelő, vagy azzal legalább egyenértékűnek tekinthető útépítési elemeket kell kialakítani.
(8) A rendelet hatálya alá tartozó területen végforduló nélkül 150 m-nél hosszabb zsákutca nem alakítható, kivéve a szakaszosan megépítendő, végső kiépítésében nem zsákutca utcaszakaszokat.
(9) A közutak telkének kialakítása szakaszosan is történhet az alábbiak szerint:
43. Magánút
47. § 4]
(1) Magánút a 4., 35/A., 58., valamint jelen paragrafusban rögzítettek figyelembe vételével létesíthető.
(2) Közforgalom számára megnyitott magánút legalább 12,0 méter szélességgel létesíthető.
(3) A közforgalom számára megnyitott magánút keresztmetszeti elrendezése:
a) gazdasági terület: legalább 6,0 m széles útburkolat, legalább egyoldali, 1,5 m széles járda, legalább egyoldali árnyékadó növényzet (fasor), kétoldali, az útkorona és járda között szabadon hagyandó legalább 2,0-2,0 m zöldsáv.
b) mezőgazdasági terület: legalább 3,5 m széles útburkolat, legalább kétoldali 1,5-1,5 m széles padka, legalább egyoldali, legalább 1,5 m széles árok, legalább egyoldali árnyékadó növényzet (fasor).
c) intézményi terület: legalább 5,5 m széles útburkolat, legalább egyoldali, 1,5 m széles járda, legalább egyoldali árnyékadó növényzet (fasor).
d) lakóterület
aa) legalább 4,5 m széles burkolat
ab) legalább egyoldali, 1,5 m széles járda
ac) legalább egyoldali, 1,5 m széles árnyékadó növényzet (fasor).
ad) zárt csapadékcsatornás vízelvezetés.
44. Légi közlekedési terület
48. § (1) A területen a repülőtér működéséhez kapcsolódó közlekedési, tároló, kereskedelmi, szolgáltató építmények helyezhetők el a 10. § (3) bekezdésében foglaltakat is figyelembe véve.
(2) Az építési hely határát az SZ-J terv tartalmazza.
45. Közműterület
49. § (1) Közműterület az SZ-J terven KÖ jellel jelölt terület.
(2) A közműterületen a telekterületet igénylő közművi építmények helyezhetők el.
46. Zöldterület
50. § (1) A zöldterület besorolása a sajátos használat szerint: közkert Zkk
(2) 3 A közkert Zkk jelű övezetében épület nem építhető, a melléképítmények közül a kerti melléképítmények helyezhetők el.
(3) 3 A közkert Zkk1 jelű övezetében közösségi érdekből létesített épület, továbbá kerti melléképítmények helyezhetők el.
47. Erdőterület
51. § (1) Erdőterületek az Országos Erdőállomány Adattárban erdőként nyilvántartott, valamint az SZ-J terven E jellel jelölt területek.
(2) Az erdőterület övezeti felosztása az erdő elsődleges rendeltetése szerint:
a) védelmi erdő Ev
b) gazdasági erdő Eg
c) közjóléti erdő Ek
52. § (1) A védelmi erdők övezetében – az erdei kilátó és a magasles kivételével – épületet elhelyezni nem lehet. Közművezeték a szükséges legrövidebb szakaszon érintheti.
(2) A gazdasági erdők övezetében az elsődleges rendeltetést nem akadályozó, a turizmust, természetjárást szolgáló erdei melléképítmények, továbbá az erdőműveléshez szükséges építmények helyezhetők el. A huzamos emberi tartózkodásra szolgáló épületek megengedett legnagyobb párkánymagassága 3,5 m.
(3) A közjóléti erdők övezetében a turizmust, természetjárást szolgáló erdei melléképítmények, továbbá az erdőműveléshez szükséges építmények helyezhetők el. A huzamos emberi tartózkodásra szolgáló épületek megengedett legnagyobb párkánymagassága 6,0 m.
48. Mezőgazdasági terület
53. § (1) A mezőgazdasági terület besorolása a sajátos használat szerint:
a) általános mezőgazdasági terület Má
b) kertes mezőgazdasági terület Mk
c) korlátozott felhasználású mezőgazdasági terület Mkf
(2) Az övezetben az emberi tartózkodásra szolgáló építmények elhelyezésének feltételei
a) a villamosenergia (közüzemi, vagy helyi) ellátás biztosított,
b) az épületek rendeltetésszerű használatához szükséges ivóvíz (közműves, vagy saját kútról táplált) – szükség esetén technológiai vízellátás is biztosított,
c) a keletkező szennyvíz elvezetése egyedi szennyvíztisztító alkalmazásával, vagy közüzemi szennyvízcsatornával biztosított,
d) a felszíni vizek nyílt árkos elvezetése, illetve megfelelő szikkasztása biztosított,
e) a használat során keletkező hulladékok elszállítása biztosított,
f) a terület megközelíthetősége biztosított (az egyes beépíthető földrészletek gépjárművel közútról közvetlenül, de legalább magánútról megközelíthetők).
49. Általános mezőgazdasági terület
54. § (1) Má övezet
a) Az övezetben birtoktest létesíthető.
a) A birtoktesthez tartozó birtokközpont területén
1. a megengedett legnagyobb beépítettség 10%.
2. az épület megengedett legnagyobb párkánymagassága 6,0 m, lakóépület megengedett legnagyobb párkánymagassága 4,5m
3. beépítési mód szabadon álló
4. építési hely határa
4.1. előkert 20,0 m
50. Kertes mezőgazdasági terület
55. § (1) Az övezet a szőlő, gyümölcs és kertművelési ágú területek kialakítására, az ezzel kapcsolatos terményfeldolgozás, tárolás és vendéglátás építményeinek elhelyezésére szolgál.
(2) Az övezetben birtokközpont nem alakítható ki.
(3) Az övezetben új lakóépület, vagy lakást is magába foglaló épület nem helyezhető el. A meglévő lakóépületek bővítést nem eredményező felújítása lehetséges.
(4)
a) Az övezetben az 1 ha-t elérő, vagy azt meghaladó nagyságú földrészleten telkenként egy, tároló, pihenő, terményfeldolgozó, vendéglátó rendeltetést is tartalmazó épület és egy pince és présház építhető.
b) A telek megengedett legnagyobb beépítettsége 10%. Telkenként az épületek összes alapterülete:
1. Vendéglátó rendeltetést is tartalmazó épület esetén legfeljebb 150m2 lehet.
2. Vendéglátó rendeltetést nem tartalmazó épület esetén legfeljebb 60m2 lehet.
3. A pince és a hozzá kapcsolódó présház esetén legfeljebb 50m2 lehet.
c) az MK1 jelű övezetben az alakítható legkisebb telek területe 3000 m2.
(5) Az épületeket oldalhatáron állóan, 4,0 m-es oldalkerttel, a feltáró út melletti 10-40 m-es sávban lehet elhelyezni.
(6) Az épületek utcai homlokzatszélessége legfeljebb 7,0m, legnagyobb párkánymagassága 6,0 m lehet.
51. Korlátozott felhasználású mezőgazdasági terület
56. § 4]
(1) Az övezet telkei természet- és tájképvédelmi szempontból védett területek részei, vagy a védett területekkel határosak.
(2) Az övezetben elhelyezhető
a) növénytermesztés, az állattartás és állattenyésztés és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos, a saját termék feldolgozására, tárolására és árusítására szolgáló építmény,
b) a természetvédelmet bemutató, a természetvédelmi gazdálkodást, a tudományos kutatást szolgáló építmény,
(3) 3 Az övezetben új építmény létesítése, a meglévő épületek és építmények átalakítása kialakult telek esetén az 1 ha nagyságot elérő földrészleten; újonnan kialakított telek esetén a legalább 2 ha nagyságú földrészleten lehetséges.
(4) Az övezetben a megengedett legnagyobb beépítettség: 3%, a megengedett legnagyobb párkánymagasság: 4,5 m. Kilátótorony a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott rendeltetés esetén, az eredeti terepszinttől számított legfeljebb 10,0 méteres magassággal létesíthető.
(5) Az övezetben nyeles telek nem alakítható.
52. Vízgazdálkodási terület
57. § (1) A vízgazdálkodási terület övezetei:
a) kizárólagos állami tulajdonú vízfolyás
b) vízműkút
Részletes övezeti előírások
58. §
Övezet sorszáma |
Előírás |
01101 |
Az övezetet érinti a fertőrákosi vízbázis „B” hidrogeológiai védőidoma. |
01102 4 |
Az övezetet érinti a fertőrákosi vízbázis „B” hidrogeológiai védőidoma. |
01103 |
Az övezetet érinti a fertőrákosi vízbázis „B” hidrogeológiai védőidoma. |
01104 |
Az övezetet érinti a fertőrákosi vízbázis „B” hidrogeológiai védőidoma. |
01105 |
Az övezetet érinti a fertőrákosi vízbázis „B” hidrogeológiai védőidoma. |
01106 |
Az övezetet érinti a fertőrákosi vízbázis „B” hidrogeológiai védőidoma. |
01107 |
Az övezetet érinti a fertőrákosi vízbázis „B” hidrogeológiai védőidoma. |
01108 |
Az övezetet érinti a fertőrákosi vízbázis „B” hidrogeológiai védőidoma. |
01109 |
Az övezetet érinti a fertőrákosi vízbázis „B” hidrogeológiai védőidoma. |
01110 |
Az övezetet érinti a fertőrákosi vízbázis „B” hidrogeológiai védőidoma. |
01111 |
Az övezetet érinti a fertőrákosi vízbázis „B” hidrogeológiai védőidoma. |
01112 |
Az övezetet érinti a fertőrákosi vízbázis „B” hidrogeológiai védőidoma. |
01113 |
Az övezetet érinti a fertőrákosi vízbázis „B” hidrogeológiai védőidoma. |
01114 |
Az övezetet érinti a kizárólagos állami tulajdonú vízfolyás 6,0 m széles parti sávja |
01115 |
Az övezetet érinti a kizárólagos állami tulajdonú vízfolyás 6,0 m széles parti sávja |
01116 |
Az övezetet érinti a fertőrákosi vízbázis „B” hidrogeológiai védőidoma. |
01117 |
Az övezetet érinti a fertőrákosi vízbázis „B” hidrogeológiai védőidoma. |
01118 4 |
Az övezetben telekegység található. A telekegység megszűnését eredményező telekalakítás esetén a 24. §-ban meghatározottnál több lakás is elhelyezhető telkenként azzal, hogy új lakás nem építhető, a meglévő építmények felújítása, átalakítása lehetséges. Az övezet telekegységgel nem érintett telkein az általános övezeti előírások érvényesek. |
01119 |
Az övezetet érinti a fertőrákosi vízbázis „B” hidrogeológiai védőidoma. |
01120 |
Beépítés a telekcsoport újraosztása után kialakított telkeken lehetséges. |
01121 |
Az övezetet érinti a fertőrákosi vízbázis „B” hidrogeológiai védőidoma. |
|
Zártsorúsodó beépítésű övezet. Az épületek zárt sora legfeljebb 3,0 m-es építményközzel megszakadhat. Ahol az épületek nem alkotnak zárt sort, ott a zártsorúságot a kerítés és kapuzat kialakításával kell biztosítani. |
01123 |
Az övezetet érinti a fertőrákosi vízbázis „B” hidrogeológiai védőidoma. |
01124 |
Az övezetet érinti a fertőrákosi vízbázis „B” hidrogeológiai védőidoma. |
01125 |
Az övezetet érinti a fertőrákosi vízbázis „B” hidrogeológiai védőidoma. |
01126 |
Az övezetet érinti a fertőrákosi vízbázis „B” hidrogeológiai védőidoma. |
01127 |
Beépítés – a már beépített telkek kivételével – a telekcsoport újraosztása után kialakított telkeken lehetséges. |
01128 4 |
Zártsorúsodó beépítésű övezet. Ahol az épületek nem alkotnak zárt sort, ott a zártsorúságot a kerítés és kapuzat kialakításával kell biztosítani. |
01129 |
Az övezetet érinti a fertőrákosi vízbázis „A” hidrogeológiai védőidoma. |
01130 |
Az övezetet érinti a fertőrákosi vízbázis „A” hidrogeológiai védőidoma. |
01131 |
Beépítés a telekcsoport újraosztása után kialakított telkeken lehetséges. |
01132 |
Beépítés a telekcsoport újraosztása után kialakított telkeken lehetséges. |
01133 4 |
Zártsorúsodó beépítésű övezet. Az épületek zárt sora legfeljebb 3,0 m-es építményközzel megszakadhat. Ahol a kialakult köz mérete meghaladja az előírtat, ott új épület építésénél közelíteni kell az előírt értékhez. Ahol az épületek nem alkotnak zárt sort, ott a zártsorúságot a kerítés és kapuzat kialakításával kell biztosítani. |
01134 |
Beépítés a telekcsoport újraosztása után kialakított telkeken lehetséges. |
01135 |
Zártsorúsodó beépítésű övezet. Az épületek zárt sora legfeljebb 3,0 m-es építményközzel megszakadhat. Ahol a kialakult köz mérete meghaladja az előírtat, ott új épület építésénél közelíteni kell az előírt értékhez. Ahol az épületek nem alkotnak zárt sort, ott a zártsorúságot a kerítés és kapuzat kialakításával kell biztosítani. |
01136 |
Az övezetet régészeti lelőhely érinti. |
01137 |
Az övezetet régészeti lelőhely érinti. |
01138 4 |
Zártsorúsodó beépítésű övezet. Az épületek zárt sora legfeljebb 3,0 m-es építményközzel megszakadhat. Ahol a kialakult köz mérete meghaladja az előírtat, ott új épület építésénél közelíteni kell az előírt értékhez. Ahol az épületek nem alkotnak zárt sort, ott a zártsorúságot a kerítés és kapuzat kialakításával kell biztosítani. |
01139 |
Az övezetben műemlék található |
01140 |
Az övezetet régészeti lelőhely érinti. |
01141 4 |
Zártsorúsodó beépítésű övezet. Az épületek zárt sora legfeljebb 3,0 m-es építményközzel megszakadhat. Ahol a kialakult köz mérete meghaladja az előírtat, ott új épület építésénél közelíteni kell az előírt értékhez. Ahol az épületek nem alkotnak zárt sort, ott a zártsorúságot a kerítés és kapuzat kialakításával kell biztosítani. |
01142 |
Az övezetet műemléki környezet érinti. |
01143 4 |
Zártsorúsodó beépítésű övezet. Az épületek zárt sora legfeljebb 3,0 m-es építményközzel megszakadhat. Ahol a kialakult köz mérete meghaladja az előírtat, ott új épület építésénél közelíteni kell az előírt értékhez. Ahol az épületek nem alkotnak zárt sort, ott a zártsorúságot a kerítés és kapuzat kialakításával kell biztosítani. |
01144 |
Az övezetet érinti a kizárólagos állami tulajdonú vízfolyás 6,0 m széles parti sávja |
01145 |
Az övezetet érinti a kizárólagos állami tulajdonú vízfolyás 6,0 m széles parti sávja |
01146 |
Beépítés – a már beépített telkek kivételével – a telekcsoport újraosztása után kialakított telkeken lehetséges. A kialakult terep átalakítását az épületek elhelyezéséhez szükséges legkisebb mértékűre kell méretezni. |
01147 |
Az övezetet érinti a kizárólagos állami tulajdonú vízfolyás 6,0 m széles parti sávja |
01148 4 |
Az övezetet érinti a fertőrákosi vízbázis „B” hidrogeológiai védőidoma. |
01149 |
Az övezetet érinti a fertőrákosi vízbázis „B” hidrogeológiai védőidoma. |
01150 |
Az övezetet érinti a kizárólagos állami tulajdonú vízfolyás 6,0 m széles parti sávja |
01151 |
Az övezetet régészeti lelőhely érinti. |
01152 |
Az övezetet érinti a fertőrákosi vízbázis „B” hidrogeológiai védőidoma. |
01153 |
Az övezetet érinti a fertőrákosi vízbázis „B” hidrogeológiai védőidoma. |
01154 |
Az övezetet érinti a fertőrákosi vízbázis „B” hidrogeológiai védőidoma. |
01155 |
Az övezetet régészeti lelőhely érinti. |
01156 |
Az övezetben az építési hely előkerti határa kialakult. |
01157 |
Az övezetet érinti a fertőrákosi vízbázis „B” hidrogeológiai védőidoma. |
01158 |
Beépítés a telekcsoport újraosztása után kialakított telkeken lehetséges |
01159 |
Az övezetben nyeles telek, magánút alakítható. |
01160 |
Az övezetet érinti a fertőrákosi vízbázis „B” hidrogeológiai védőidoma. |
01161 4 |
Az övezetet érinti a fertőrákosi vízbázis „B” hidrogeológiai védőidoma. |
01162 |
Az övezetet érinti a fertőrákosi vízbázis „B” hidrogeológiai védőidoma. |
01163 |
Az övezetet régészeti lelőhely érinti. |
01164 |
Az övezetet érinti a fertőrákosi vízbázis „B” hidrogeológiai védőidoma. |
01165 |
Az övezetet érinti a kizárólagos állami tulajdonú vízfolyás 6,0 m széles parti sávja. |
01166 |
Az övezetet érinti a fertőrákosi vízbázis „B” hidrogeológiai védőidoma. |
01167 |
Az övezetet régészeti lelőhely érinti. |
01168 |
Beépítés a telekcsoport újraosztása után kialakított telkeken lehetséges. |
01169 |
Az övezetet érinti a fertőrákosi vízbázis „B” hidrogeológiai védőidoma. |
01170 |
Az övezetet érinti a fertőrákosi vízbázis „B” hidrogeológiai védőidoma. |
01171 4 |
Az övezetet érinti a fertőrákosi vízbázis „B” hidrogeológiai védőidoma. |
01201 |
Az övezetet régészeti lelőhely érinti. |
01202 |
Az övezetet régészeti lelőhely érinti. |
01203 |
Az övezetet érinti a fertőrákosi vízbázis „B” hidrogeológiai védőidoma. |
02101 |
Az övezetet érinti a fertőrákosi vízbázis „A” hidrogeológiai védőidoma. |
02102 |
Az övezetet műemléki környezet érinti. |
02103 |
Az övezetet műemléki környezet érinti. |
02201 |
Az övezetben található templom párkánymagassága az övezetre előírt párkánymagasságot meghaladhatja. |
02202 |
Az övezetben műemlék található. |
02203 |
Az övezetet régészeti lelőhely érinti. |
02204 |
Az övezetet régészeti lelőhely érinti. |
02205 |
Az övezetet érinti a kizárólagos állami tulajdonú vízfolyás 6,0 m széles parti sávja |
02206 |
Az övezetet érinti a fertőrákosi vízbázis „B” hidrogeológiai védőidoma. |
03101 |
Az övezetet régészeti lelőhely érinti. |
04101 |
Az övezetet érinti a fertőrákosi vízbázis „B” hidrogeológiai védőidoma. |
04201 |
Az övezetet érinti a fertőrákosi vízbázis „B” hidrogeológiai védőidoma. |
04202 |
Az övezetet érinti a Sopron-Tómalom-Csalánkert vízbázis „B” hidrogeológiai védőidoma. |
04203 |
Az övezetet érinti a Sopron-Tómalom-Csalánkert vízbázis „B” hidrogeológiai védőidoma. |
04204 |
Az övezetet érinti a Sopron-Tómalom-Csalánkert vízbázis „B” hidrogeológiai védőidoma. |
04205 |
Az övezetet érinti a Sopron-Tómalom-Csalánkert vízbázis „B” hidrogeológiai védőidoma. |
04206 |
Az övezetet érinti a Sopron-Tómalom-Csalánkert vízbázis „B” hidrogeológiai védőidoma. |
04207 |
Az övezetet érinti a Sopron-Tómalom-Csalánkert vízbázis „B” hidrogeológiai védőidoma. |
04208 |
Az övezetet érinti a Sopron-Tómalom-Csalánkert vízbázis „B” hidrogeológiai védőidoma. |
04209 |
Az övezetet érinti a Sopron-Tómalom-Csalánkert vízbázis „B” hidrogeológiai védőidoma. |
04210 |
Az övezetet érinti a Sopron-Tómalom-Csalánkert vízbázis „B” hidrogeológiai védőidoma. |
04211 |
Az övezetet érinti a Sopron-Tómalom-Csalánkert vízbázis „B” hidrogeológiai védőidoma. |
04212 |
Az övezetet érinti a Sopron-Tómalom-Csalánkert vízbázis „B” hidrogeológiai védőidoma. |
05101 |
Az övezetet érinti a fertőrákosi vízbázis „A” hidrogeológiai védőidoma. |
05201 |
Az övezetet érinti a Natura 2000 kiemelt jelentőségű természet megőrzési terület határa. |
06101 |
Az övezetet régészeti lelőhely érinti. |
06201 |
Az övezetet díszkertként kell kialakítani. |
06301 4 |
Az övezetet érinti a fertőrákosi vízbázis „A” hidrogeológiai védőidoma. |
06401 |
Az övezetet érinti a Natura 2000 kiemelt jelentőségű természet megőrzési terület határa. |
06501 |
Az övezetet érinti a fertőrákosi vízbázis „B” hidrogeológiai védőidoma. |
06502 |
Az övezetet régészeti lelőhely érinti. |
06503 |
Az övezetet régészeti lelőhely érinti. |
06601 |
Az övezetet érinti a fertőrákosi vízbázis „B” hidrogeológiai védőidoma. |
06701 |
Az övezetet érinti a Sopron-Tómalom-Csalánkert vízbázis „B” hidrogeológiai védőidoma. |
06702 |
Az övezetet érinti a Sopron-Tómalom-Csalánkert vízbázis „B” hidrogeológiai védőidoma. |
06801 |
Az övezetet régészeti lelőhely érinti. |
07101 |
Az övezetet régészeti lelőhely érinti. |
07102 |
Az övezetet érinti a kizárólagos állami tulajdonú vízfolyás 6,0 m széles parti sávja |
Záró rendelkezések
59. § (1) Ez a rendelet a kihirdetést követő 30. napon lép hatályba.
(2) Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Fertőrákos község Önkormányzata Képviselő-testületének a Fertőrákos község helyi építési szabályzatról szóló 4/2007. (III. 21.) önkormányzati rendelete, valamint az azt módosító 10/2007.(VII.1.), 8/2008.(X.21.), 2/2009. (II. 25.), 3/2011. (III. 1.) és 10/2012. (V.15.) önkormányzati rendeletei.
1. számú függelék a 13/2017. (VIII. 29.) önkormányzati rendelethez
Cím |
Megnevezés |
Helyrajzi szám |
|
Fő utca 119. |
R. k. templom |
Műemlék |
841 |
Fő u. 119. |
Nep. Szt. János szobor |
Műemlék |
841 |
Fő u. 139. |
Pellengér |
Műemlék |
342 |
Fő u. 153. |
Volt püspöki palota |
Műemlék |
876 |
Fő utca 222 |
Városfalmaradványok |
Műemlék |
880, 12, 244/1, 245/1, 714, 717, 718, 719, 720 |
Fő utca 60. előtt (Közterület) |
Szentháromság-oszlop |
Műemlék |
342 |
Fő u. 60 . |
Lakóház |
Műemlék |
285 |
Fő u. 159. |
Lakóház |
Műemlék |
880 |
Fő u. 188. |
Lakóház |
Műemlék |
48 |
Patak sor 19 . |
Nepomuki Szt. János-szobor |
Műemlék |
886/1 |
Fő u. 141. |
Turistaszálló, Püspöki malom |
Műemlék |
863 |
Mithras-szentély maradványai |
Műemlék |
049 |
|
Fő utca 60/A. |
Károly Imre lakóháza |
Műemlék |
285 |
Fertőrákos műemléki |
Műemléki jelentőségű |
236, 235, 234, 233, 232, 110, 109, 98, 99, 100, 101, 91, 92, 93, 94, 96, 87, 90, 89, 88, 80, 81, 79, 73, 74, 75, 76, 70, 72, 71, 69, 884/3, 884/2, 874, 883, 875, 876, 877, 878, 879, 880, 53, 124, 245/1, 244/1, 214/1, 222, 26, 794, 132, 133/3, 713, 716, 715, 714, 717, 718, 719, 720, 721, 722/2, 722/1, 722/3, 722/4, 722/5, 722/6, 238, 239, 240, 241, 237, 873, 886/1, 838/1, 95, 160/3, 185, 175/2, 204, 218, 220, 230/1, 229/1, 710, 711, 712, 757, 769, 755, 756, 773, 771, 770, 782, 781, 778, 811, 809, 793, 826, 824, 823, 822, 847, 14/1, 61/1, 61/2, 159, 200/1, 210, 200/2, 209/1, 209/2, 728, 706, 180, 842/2, 843, 35, 840, 145/2, 205, 125, 55, 54, 77, 78, 84/7, 83, 14/2, 112, 111, 123, 113/1, 142, 135/1, 707, 708, 709, 888/3,115/3, |
|
Fő u. 154. |
Lakóház |
Műemlék |
101, 98, 99, 100 |
Fő u. 136. |
Lakóház |
Műemlék |
138/5, 138/6, 138/7, 138/10, 138/8, 138/9 |
Fő u. 129. |
Lakóház |
Műemlék |
846 |
Fő u. 121. |
plébániaház |
Műemlék |
842/1, 842/2 |
Fő u. 92 . |
Lakóház |
Műemlék |
238, 237, 239, 240, 241 |
Fő u. 76 . |
Lakóház |
Műemlék |
257, 258, 259 |
Fő u. 66 . |
Lakóház |
Műemlék |
279 |
Fő u. 77 . |
Lakóház |
Műemlék |
751 |
Fő u. 137. |
Lakóház |
Műemlék |
864 |
Fő u. 192. |
Lakóház |
Műemlék |
46/2, 46/4 |
Fő u. 71 . |
Lakóház |
Műemlék |
740 |
Fő u. 222. |
Lakóház |
Műemlék |
12 |
Fő u. 94 . |
Lakóház |
Műemlék |
233, 236, 237, 235, 232, 234, 231 |
Fő u. 101. |
Lakóház |
Műemlék |
804, 805, 807, 806 |
Fő u. 111. |
Lakóház |
Műemlék |
829, 827, 828, 830 |
Fő u. 117. |
Lakóház |
Műemlék |
838/1, 838/2 |
Fő u. 144. |
Lakóház |
Műemlék |
118, 122, 120, 121, 119 |
Fő u. 146. |
Lakóház |
Műemlék |
114, 115/3, 115/4, 117/1, 117/2, 117/3, 117/4 |
Fő u. 148. |
Lakóház |
Műemlék |
106, 108, 110, 107/1, 107/2, 107/3, 109 |
Fő u. 150. |
Lakóház |
Műemlék |
104/3 |
Fő u. 166. |
Lakóház |
Műemlék |
70, 71, 72, 76 |
Fő u. 186. |
Lakóház |
Műemlék |
49 |
Fő u. 196. |
Lakóház |
Műemlék |
41, 40, 42, 43 |
Fő u. 64 . |
Lakóház |
Műemlék |
280 |
Fő u. 79 . |
lakóépület |
Műemlék |
754 |
Fő u. 82 . |
Lakóház |
Műemlék |
248, 246, 247, 250 |
Fő u. 84 . |
Lakóház |
Műemlék |
245/1, 245/2 |
Fő u. 86. |
Lakóház |
Műemlék |
245/1, 245/2 |
Fő u. 99 . |
Lakóház |
Műemlék |
801, 800, 803, 797, 798, 799 |
Fő u. 103. |
Lakóház |
Műemlék |
812 |
Fő u. 116-118. |
Lakóépület |
Műemlék |
181, 184, 183, 182 |
Fő u. 134. |
Lakóépület |
Műemlék |
139, 140, 141 |
Fő u. 152. |
Lakóház |
Műemlék |
104/1 |
Fő u. 172. |
Lakóház |
Műemlék |
67 |
Fő u. 214. |
Lakóház |
Műemlék |
17, 18, 19, 16 |
Fő u. 98 |
Lakóház |
Műemlék |
224, 225 |
2. számú függelék a 13/2017. (VIII. 29.) önkormányzati rendelethez
3. számú függelék a 13/2017. (VIII. 29.) önkormányzati rendelethez
HÉSZ |
Külön jogszabály |
11. § (1) a) |
1988. évi I. törvény a közúti közlekedésről |
11. § (2) a) |
83/2014. (III. 14.) Korm. rendeleta nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról |
11. § (2) b),c) |
123/1997. (VII. 18.) Korm. rendeleta vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről |
11. § (3) a) |
2/2013. (I. 22.) NGM rendelet a villamosművek, valamint a termelői, magán- és közvetlen vezetékek biztonsági övezetéről |
11. § (4) |
393/2012. (XII. 20.) Korm. rendeleta régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról |
13. § (2) |
A világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény |
14. §, 15. § |
393/2012. (XII. 20.) Korm. rendeleta régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról |
16. § |
275/2004. (X. 8.) Korm. rendeletaz európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről |
19. § (1) |
306/2010. (XII. 23.) Korm. rendeleta levegő védelméről |
19. § (2) |
28/2004. (XII. 25.) KvVM. rendelet a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól |
20. §-56. § |
253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletaz országos településrendezési és építési követelményekről |
24. § (6), 39. § (1) |
123/1997. (VII. 18.) Korm. rendeleta vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről |
4. melléklet
5. számú melléklet a 13/2017. (VIII. 29.) önkormányzati rendelethez
6. számú melléklet a 13/2017. (VIII. 29.) önkormányzati rendelethez
Beépített tömbben |
Beépítetlen tömbben |
||||
Oldalhatáron álló, zártsorúsodó beépítésű övezet |
Oldalhatáron álló |
Zártsorú |
Szabadonálló |
Oldalhatáron álló |
|
Előkert |
kialakult |
5,0 m |
|||
Oldalkert |
kialakult, vagy 3,0 m |
6,0 (4,5 m) |
0,0 m |
3,0 m |
6,0 m |
Hátsókert |
6,0 m (4,0 m) |
6,0 m |
6,0 m (4,0 m) |
||
7. számú melléklet a 13/2017. (VIII. 29.) önkormányzati rendelethez
Beépített tömbben |
|||
Oldalhatáron álló |
Zártsorú |
Szabadon álló |
|
Előkert |
kialakult |
5,0 m |
|
Oldalkert |
kialakult, vagy 4,0 m |
0,0 m |
3,0 m |
Hátsókert |
kialakult, vagy 6,0 m |
6,0 m |
|
8. számú melléklet a 13/2017. (VIII. 29.) önkormányzati rendelethez
Beépítetlen tömbben |
|
Szabadonálló |
|
Előkert |
5,0 m |
Oldalkert |
6,0 m |
Hátsókert |
6,0 m |
9. számú melléklet a 13/2017. (VIII. 29.) önkormányzati rendelethez
Szabadonálló |
|
Előkert |
5,0 m |
Oldalkert |
4,0 m |
Hátsókert |
10,0 m |