Fertőrákos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2007. (III. 21.) önkormányzati rendelete

Fertőrákos Község Szabályozási Tervéről és Helyi Építési Szabályzatáról

Hatályos: 2007. 04. 20- 2007. 06. 30

Fertőrákos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2007. (III. 21.) önkormányzati rendelete

Fertőrákos Község Szabályozási Tervéről és Helyi Építési Szabályzatáról

2007.04.20.

Fertőrákos Község Önkormányzatának Képviselő- testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló helyi önkormányzatokról szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 6. §. (3) bekezdésének c. pontjában kapott felhatalmazása alábbi rendeletet alkotja:

I. Fejezet

A rendelet hatálya és alkalmazása

1. § (1) A rendelet hatálya Fertőrákos község teljes igazgatási területére terjed ki.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. Törvény és az Országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) / továbbiakban OTÉK / szabályozási tervek készítésére vonatkozó előírásainak megfelelően építési tevékenységet, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni a 37/2007. (XII. 13.) ÖTM sz. rendelet szerint szabad, valamint a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény és jelen helyi építési szabályzat és szabályozási terv szerint szabad.

(3) Jelen rendelet csak a rendelet mellékletét képező szabályozási (Sz-1, Sz-2, Sz-3)

tervlapok hitelesített másolatával együtt érvényes.

II. Fejezet

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

Engedélyhez kötött építési munkák

2 §

Jelen rendelet hatálya alá tartozó területen az építési tevékenységgel kapcsolatos

hatósági engedélyezési eljárásról szóló 46/1997. (XII.29.) KTM rendelet 9. §-ában

meghatározott építési munkákon kívül az alábbi építési munkákhoz szükséges építési engedély beszerzése:

a) melléképítmény létesítése:

- kirakatszekrény

- kerti víz- és fürdőmedence, nap kollektor,

- kerti lugas, továbbá lábon álló kerti tető, legfeljebb 20 m2-vízszintes vetülettel,

- háztartás célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem,

- állatkifutó,

- trágyatároló, komposztáló,

- siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló,

- szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop.

b) utcafronti kerítés létesítése

Az építési engedélykérelem tartalma

3 §

(1) Az építési engedély kérelemhez a 45-46/1997. (XII.29.) KTM rendelet 7 § (4), 12 § és

17 §- aiban meghatározottakon túlmenően a műemléki védettségű / MJ / területen az

alábbi munkarészeket kell csatolni:

a) a tervezett ingatlan legalább 1-1 szomszédját bemutató színezett ,

a tervezett épületen beazonosítható színkódokkal ellátott utcaképet,

és látványtervet (fotómontázst, vagy számítógépes grafikát)

b) melléképítmény, és kerítés létesítése esetén helyszínrajzot, alaprajzot,

legalább egy metszetet , minden eltérő homlokzatot, és műszaki leírást

c) reklám, hirdetés, antenna, védőrács felszerelése esetén a szerkezet minden

eltérő nézetét, M = 1:100-as léptékű homlokzati rajzot, vagy fotomontázst

az érintett homlokzatról, műszaki leírást a szerkezet anyagáról, színéről

felszerelésének módjáról.

(2) Azon kialakult esetekben, ahol az építmények, épületek közti távolság kisebb 6,0 m-nél az építési engedélyezési eljárás során az eljáró hatóságnak minden esetben meg kell kérnie a tűzvédelmi szakhatósági véleményt.

Az ilyen esetek gyakorisága miatt a falusias lakó illetve a a településközpont vegyes

övezetekben a Szabályozási terv egységesen 4,0 m-es épületek közötti legkisebb tá-

volságot kér, eltérési engedéllyel, abban az esetben ha, az átfedő homlokzatok magassága az 5,0 m-t nem haladja meg, továbbá legalább az egyik épületnek a másikra néző homlokfalán teljesülnek az OTÉK 37. §. (4) bekezdésének előírásai.

(3) A szabályozási tervben rögzített tetőszélességen a tetőszerkezetet tartó falak külső síkjai

közti távolságot értjük

(4) Az épületek MJ területen a kialakult történelmi beépítési módnak megfelelően oldalhatáros beépítési módnál csurgótávolságra, azaz 40-100 cm is elhelyezhetők egymástól.

Kétlépcsős építési engedélyezési eljárás

4. § (1) A jelen rendelet az egyes építési övezetek részletes leírásában meghatározza azokat az övezeteket, amelyek esetében az egyedi hatósági ügyeket - az egyéb rendelkezések keretei között - kétlépcsős engedélyezési eljárás – a telek beépítését tisztázó kötelező elvi engedély, majd ezt követően az egyes épületekre vonatkozó építési engedély - keretében kell elbírálni. A településrendezési előírások előzetes tisztázása, pontosítása érdekében, a települési környezetbe, illetve a településképbe való illeszkedés igazolására az elvi építési engedély kérelemhez Fertőrákos község kijelölt főépítésze, vagy az illetékes tervtanács állásfoglalásának csatolása szükséges. A településrendezési előírások (pl. telek kialakíthatósága, beépíthetősége, az építmény(ek) elhelyezhetősége) előzetes tisztázása, illetve pontosítása érdekében, a települési környezetbe, illetve a településképbe való illeszkedés bizonyításához szükséges elvi engedély célja annak igazolása, hogy az ingatlanon a javasolt rendeltetés(ek) megvalósíthatók úgy, hogy az a szomszédos telkek rendeltetésszerű használatát, valamint lehetséges beépíthetőségét és fejlesztését, illetve a környező közterületek forgalmát nem korlátozza, illetve akadályozza, illetve műemléki ill, természetvédelmi érdekeket nem sért. Ennek érdekében az elvi engedélyhez 1:500/1:200 méretarányú tanulmánytervet kell benyújtani.

(2) A faluképbe, vagy pedig a környező tájba való illeszkedés, illetve a kívánatos távlati falukép kialakulásának igazolásához az elvi engedélyezi eljárás keretében utcaképi tervet ( a szomszédos épületek homlokzatát is bemutató utcai homlokzatot) és látványtervet , (fotomontázst, vagy számítógépes grafikát) kell benyújtani.

Településrendezési eszközök

5 §

(1) A kötelező erejű szabályozási elemek a település egésze szempontjából legfontosabb elemek, amelyek megváltoztatásához a helyi építési szabályzat és a szabályozási terv, valamint bizonyos esetekben a településszerkezeti terv módosítása szükséges.

A szabályozási terven (a továbbiakban: a terv) kötelezőnek kell tekinteni és meg kell tartani:

· a kötelező szabályozási vonalat és a szabályozási szélességet

· az építési helyet, abban az esetben amennyiben a telek megosztás, vagy összevonás nélkül ( az utak szélesítésére történő lejegyzések kivételével) kijelölhető az adott területen.

. a kötelező építési helyhez tartozó kötelező építési vonalakat

· az előírt elő-, oldal- és hátsókertek méretét,

· az övezeti besorolást és az övezeti jellemzőket,

· az övezeti határokat,

· a védőterületeket,

· a kötelező megszüntetéseket

(2) A terven szaggatott vonallal jelölt irányadó szabályozási vonalat, javasolt telekhatárokat, a javasolt megszüntetéseket és a javasolt egyéb szabályozási elemeket, mint például a telkek megosztásával, vagy összevonásával kialakuló építési helyeket és a hozzá tartozó építési vonalakat irányadónak kell tekinteni. Az irányadó szabályozási elemek a szabályozás lehetséges, településképi szempontból javasolt változatára utalnak, vagy pontosításuk továbbtervezést - telekalakítás, elvi építési engedélyezés - igényel. Az ezektől való eltérés a jelen rendeletben foglalt rendelkezések keretei között a rendelet, illetve a terv módosítása nélkül engedélyezhető.

(3) A szabályozás egyes elemeit az építési hatósági engedélyezés szempontjából a következőképpen kell értelmezni:

- Kötelező szabályozási vonal:

A kötelező szabályozási vonal a terv távlatában megvalósítandó kötelező közterület szabályozást jelzi.

-Kötelező építési hely:

A kötelező szabályozás által előírt területkorrekció után megmaradó telekterület elő-oldal és hátsókerttel, továbbá egyéb védőtávolságokkal csökkentett része, amelyen

épület, építmény elhelyezhető a szabályozási terv többi utasításának figyelembe- vételével .

-Kötelező megszüntetés:

Kötelező hatályú a megszüntető jel magánterület-közterület határán a közterület számára történő területátadások (utak számára történő lejegyzések) esetén.

- Javasolt telekhatár:

Az érintett tulajdonosok szándékától függő, nem kötelezően megvalósítandó, illetve a továbbtervezés során pontosítandó és azt követően kötelezővé váló szabályozási javaslat. A javasolt telekosztási rendtől eltérni csak akkor lehet , ha a telektömb valamennyi telke szabályos építési telekké alakítható.

- Javasolt megszüntetés:

Magánterületek közös határát megváltoztató, az érintett tulajdonosok szándékától függő, nem kötelezően megvalósítandó szabályozási javaslat.

- Irányadó telekalakítás, irányadó építési hely :

Az irányadó telekalakítás nem kötelező erejű, illetve attól el lehet térni a szabályozási és övezeti előírások betartása mellett a képlépcsős építési engedélyezési eljárás során. Az

irányadó építési hely, az irányadó telekalakítással kialakult telekre vonatkozó, épületek és építmények elhelyezésének lehetőségét kijelölő telekrész. Az irányadó építési hely a

telekalakítás függvényében módosulhat, illetve válhat kötelező elemmé a szabályozási

tervben megadott , és az adott tömbre jellemző paraméterek alkalmazásával, kétlépcsős

építési engedélyezési eljárás keretében.

- Övezeti határ:

A terv szerinti övezeti besorolás kötelező érvényű. A beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek, illetőleg az azokon belüli egyes területrészek lehatárolása, az egyes területrészeken belül a közterületek és az egyéb területek elkülönítését. Amennyiben övezethatárral egybeeső telekhatár változik, az övezet értelemszerűen módosul.

Belterületi határ

6. § (1) A jelen rendelet hatálya alá tartozó területen a belterület határát – a Településszerkezeti Terv -ben foglaltakkal összhangban, a Szabályozási Terv (2.melléklet) SZ-1, és SZ-2 szabályozási tervlapjai jelzik.

(2) A belterületbe vonás feltétele:

a.) a kérelmezett ingatlan a településszerkezeti terv szerint, illetve a jelen rendelethez

tartozó szabályozási terven belterületbe vonásra tervezett területen fekszik,

b) a belterületbe vonás iránti kérelemhez, az önkormányzatnak vizsgálnia kell, hogy:

- az ingatlan a meglévő belterülethez csatlakozzon, és ne legyen természetvédelmi

védettség alatt

- a terület felhasználásának infrastrukturális feltételei biztosítva legyenek.

c.) az érintett tulajdonosok tegyenek eleget a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvényben előírt kötelezettségeiknek.

(3) A jelen rendelet mellékletét képező szabályozási tervlap szerint Fertőrákos község belterületéhez csatolható területek a következők:

a jelenlegi belterületi határhoz csatlakozó területek a következők : Lke-01, Lke-02 kertvárosi lakóterületek / Kőhíd tábla /, külön ütemezésnek megfelelő feltételrendszer szerint, az Lf-04, Lf-08, / Kápolna út melletti falusias lakóterület, továbbá a Vt-05, és Vt-08 településközpont vegyes területek, az Üh-03 /Virágosmajor/ hétvégi házas üdülő területek, a K-07 Vitorlás kikötő különleges terület, továbbá a Virágosmajorhoz vezető 0228 hrsz-ú út, összesen 227 ha területtel.

Az elő, az oldal- és a hátsókertre , valamint a terepszint alatti beépítésekre vonatkozó előírások

7. § (1) Jelen rendelet hatálya alá tartozó területen az elő-, az oldal- és a hátsókertre vonatkozó szabályokat az egyes építési övezetek előírásai tartalmazzák, illetve a szabályozási terv tünteti fel, egyéb esetekben pedig az OTÉK 35 §-a alapján kell eljárni.

(2) A jelen rendelet hatálya alá tartozó területeken a terepszint alatti építmények alapterülete

legfeljebb 20 %-al haladhatja meg a felette elhelyezkedő főépület alapterületét.

Önállóan, három oldalról és felülről növényzettel fedett felszín alatti építmény esetében

az épület maximális alapterülete 30 m2 lehet.

Kerítés és támfal létesítésére vonatkozó előírások

8. § Kerítés és támfal létesítésére vonatkozó általános előírásokat az OTÉK 44. §.-a tartalmazza, az attól eltérő előírásokat az egyes övezeti előírások határozzák meg.

Környezetalakítási, környezetvédelmi előírások

9. § (1) Talajvédelem , földvédelem

a.) A beépítésre nem szánt és közlekedési célra ki nem jelölt területeken biztosítani kell a zöldfelületi borítottság erózióvédelemhez szükséges mértékét.

b.) A létesítmények elhelyezésekor, illetve a kialakításakor a talaj felső 20 cm-es humusz rétegét kell letermelni. A létesítés, illetve a kialakítás ideje alatt gondoskodni kell a depóniák gyommentesen tartásáról, a talajszennyezés elkerüléséről. A létesítés, illetve a kialakítás befejeztével a termőföldet a lehetséges mértékig helyben kell felhasználni, a fennmaradó rész felhasználásáról humusz-gazdálkodási tervet kell készíteni. A termőréteg megmentéséről belterületen az MSZ 21476. Sz. szabvány szerint kell gondoskodni .

Külterületen a területfelhasználás vonatkozásában a beruházáshoz a Növény- és Talajvédelmi Szolgálat szakhatósági hozzájárulását be kell szerezni.

c.) Jelen rendelet hatálya alá tartozó területen csak olyan tevékenység folytatható, illetve csak olyan új tevékenység működése engedélyezhető, amelynél szennyező (fertőző, mérgező) anyag - a szakhatóságok megítélése alapján - a talajt nem károsítja, illetve a „Fertő táj, Kultur táj – Világörökség ” kezelési terve ide vonatkozó javaslataira épül.

(2) Felszíni, felszín alatti vizek védelme

a.) Fertőrákos közigazgatási területe a 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet felszín alatti víz

állapota szempontjából érzékeny területeken lévő települések besorolása szerint az

érzékeny kategóriába tartozik.

b.) A felszíni vizekbe csak a 28/2004.(XII.25.) KvVM rendelet szerint 2. egyéb védett vízmi-

nőség-védelmi terület kategóriájának megfelelő minőségű csapadékvíz és szennyvíz vezethető, amennyiben a befogadó időszakos vízfolyás, úgy a 3. kategóriára vonatkozó határértéket kell betartani.

c.) A terület szennyvizeit közcsatornába kell vezetni a minderkori hatályos előírások

határértékeitnek betartásával, melyek jelenleg a 28/2004. (XII. 25.) KvVM Kormány-

rendelet által előírt küszöbértékek.

d) Jelen rendelet területén lévő Rákos-patak parti sávjára vonatkozóan a 46/1999.

(III. 18) Korm. rendeletben foglaltakat be kell tartani.

Minden a Fertőt és a Rákos patakot érintő beavatkozás vízbevezetés, horgásztó létesítése

vízjogi létesítési engedély köteles, a meder-keresztezések / felszíni és felszín alatti /

esetében vízügyi szakhatósági hozzájárulás beszerzése szükséges, valamint a „Fertő táj

Kultur táj- Világörökség kezelési tervébe nem ütközik.

e,) A területen lévő vízbázisok, távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi

létesítmények védelmére a 123/1997.(VII.18.) Kormány rendelet előírásait kell

alkalmazni. A védőterületek határait a településszabályozási tervlapok szerint az Sz-1,

Sz-2, Sz-3 szabályozási tervlapok tartalmazzák. Az Lf-04* építési övezetre , amely már

korábban a vízbázis külső védőidomára települt, külön előírásokat tartalmaz az övezeti

leírásokat tartalmazó táblázat.

f.) Jelen rendelet hatálya alá tartozó területen gépkocsi tárolót, gépek elhelyezésére szolgáló területet létesíteni, gépeket karbantartani csak jogszabályba nem ütköző helyen és csak vízzáró, burkolt felületen lehet.

g.) Jelen rendelet hatálya alá tartozó területen új, gépkocsiforgalmat lebonyolító utat kialakítani, meglévő utat felújítani csak a talaj- és felszíni vizek fokozott védelme mellett lehet.

h.) A (f) és (g) pontokban foglalt építmények esetében biztosítani kell a megfelelő felszíni vízelvezetést és gyűjtést, valamint az összegyűjtött vizek olajfogó műtárgyon való keresztülvezetését.

i.) Jelen rendelet hatálya alá tartozó területen tilos a talaj kutakba a vízminőséget bármilyen módon veszélyeztető szennyező anyagot bevezetni, ilyen anyagot szikkasztani, illetőleg megfelelő tisztítás nélkül az élővizekbe juttatni.

j.) Jelen rendelet hatálya alá tartozó területen új beépítés, épületbővítés csak abban az esetben engedélyezhető, ha az építtető tagja az érintett területen közműépítésre alakult közösségnek és írásos nyilatkozatban nyilatkozik arról , hogy a használatbavételig rácsatlakozik a kiépített kommunális közműhálózatra, amely használatbavételi engedély kiadásának feltétele. Új közműpótló műtárgyak (szikkasztó, szennyvízakna stb.) kialakítása nem engedélyezhető.

k.) A 10%-nál nagyobb lejtésű területeken az új beépítéseknél a tereprendezés során - amennyiben műszakilag lehetséges – olyan terepet kell kialakítani, amely a felszíni vízelvezetést telken belül oldja meg. Szomszédos telekre lejtő terep esetben a telektulajdonosnak gondoskodni kell a csapadékvíz-elvezetés olyan megoldásáról, amely saját telkének csapadékvízével az érintett telkeken található értékeket nem veszélyezteti, értéküket nem csökkenti, használatukat nem korlátozza.

l.) Jelen rendelet hatálya alá tartozó területen ipari szennyvizet kibocsátani csak a környezetvédelmi hatósággal és a csatornázási művekkel egyeztetett módon lehet a vonatkozó jogszabályok betartása mellett. / 205/2001.(X..26.) Korm. rendelettel módosított 38/1995. (IV.5.) Korm. rendelet 3. § (7) szerint, valamint a csatornabírságról szóló 204/2001. (X. 26) Korm rendelet szerint. /

m.) A szennyvízelvezetés és tisztítás , valamint a csapadékvíz elvezetés terveit előzetesen egyeztetni kell az illetékes osztrák vízügyi hatósággal is az 1959. évi 32. törvényerejű rendelet alapján.

(3) Levegőtisztaság védelem

a.) Fertőrákos teljes közigazgatási területe „A” fokozottan érzékeny levevőtisztaságvédelmi kategóriába tartozik. Jelen rendelet hatálya alá tartozó területen csak olyan tevékenység engedélyezhető, amelynek:

- légszennyezőanyag emissziója nem haladja túl az „A” fokozottan érzékeny levegőtisztaság védelmi területi kategória vonatkozó határértékeit,

- megfelel a 21/2001. ( II. 14.) a levegő védelmével kapcsolatos Korm. rendelet

vonatkozó rendelkezéseinek.

b.) Jelen rendelet hatálya alá tartozó területen csak olyan anyag helyezhető el, amely nem tartalmaz illékony és az egészségre ártalmas hatást, vagy bűzhatást kiváltó alkotóelemet, illetőleg csak olyan tevékenység engedhető meg, amelyeknél a fentiekben foglalt hatások nem állnak elő.

(4) Zaj- és rezgésvédelem

Jelen rendelet hatálya alá tartozó területen csak olyan zajhatás engedélyezhető, amely nem ellentétes a 8/2002. (III. 22. ) KöM-EüM együttes rendelettel.

a. Új létesítményt úgy kell megtervezni, hogy építése, rendeltetésszerű használata során keletkező zaj a területre megengedett zaj- és rezgésvédelmi határértéket nem lépje túl. A követelmények betartása érdekében zajkibocsátási határértéket kell kérni az első fokú környezetvédelmi hatóságtól.

b. A terület jelenlegi zajterhelését ( „ nulla állapot ” ) terepi mérésekkel kell megállapítani. A várható zajkibocsátásokat számítással kell prognosztizálni a zajvédelmi beavatkozások szükségességének és mértékének eldöntése érdekében.

c. A környező lakóterületek határán a 4/1984. (.23.) EüM rendelet 1.sz. mellékletének területi kategóriák szerinti, az adott beépítési terv szerinti, pontos meghatározásra alapozott, a megengedettel egyenértékű A-hangnyomásszintnek kell teljesülnie. A nem lakóterülen létesítendő, zajvédelmi szempontból védendő objektumok, (pl: szolgálati lakás, igazgatási épület, stb. ) a fenti rendelet 1. sz. melléklete 4. sorszám alatti határértékeinek kell teljesülnie.

(5) Hulladék elhelyezés

a.) Jelen rendelet hatálya alá tartozó területen belül, az arra kijelölt helyeken csak olyan jellegű hulladék tárolható, amely

- nem ellentétes a 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet előírásaival,

- nem okoz bűzhatást,

- felporzást,

- mérgezéssel járó diffúz légszennyezést,

- az anyagbemosódással talajszennyezést,

- látványával vizuális zavaró hatást.

b.) Az a.) pontban felsorolt folyamatok ellenőrzése az érintett szakhatóság feladata.

c.) A meglévő Hanga erdő területén működő szeméttelepet bánya rekultivációs eljárással meg

kell szüntetni . A keletkező szemetet külön megállapodás alapján szakosodott vállalkozás szállítja el Fertőrákos község közigazgatási területéről.

A zöldfelületek általános védelméről

10. § (1) A területen - magánkertek kivételével - 10 cm törzs körméretet meghaladó fa, vagy 10 m²-t meghaladó összefüggő fás-cserjés állomány csak előzetes önkormányzati engedély alapján vágható ki, a kivágandó fa zöldfelületi értékének megfelelő fapótlás kötelezettsége mellett.

(2) Jelen rendelet hatálya alá tartozó területen engedélyköteles építési munka során, (építés, felújítás, bontás, használati-mód változtatás) a kötelezően előírt mértékű zöldfelületeket és a szilárd burkolat nélküli területeket aktív zöldfelületként kell kialakítani, betartva az értékvédelemre és a favédelemre vonatkozó helyi és országos szabályokat.

/ OTÉK 1. sz. melléklet 73. /

(3) A közterületek , és a magánterületek zöldfelületeinek kialakítása során , jelen rendelet

5. számú mellékletében szereplő tájhonos növények, növénycsoportok ültetését kell

megvalósítani.

(4) A 12,0 m-es szabályozási szélességű közlekedési területeken egyoldali, míg a 16,0 és

22,0 m-es szabályozási szélességű közlekedési területeken kétoldali fasor képzést kell

megvalósítani. Az alkalmazható faegyedek listáját az 5. számú melléklet tartalmazza.

Az alkalmazott faegyedeket a „ Fertő táj,- Kulturtáj Világörökség” kezelési terve 2.2.6.2.

„növényzet” ajánlásai szerint kell telepíteni.

Közművesítés, közműlétesítmények

11. § (1) A közművezetékek és létesítmények helyét és védőtávolság igényét az OTÉK előírásai, az MSZ 7487 szabvány, továbbá a megfelelő ágazati szabványok és előírások figyelembevételével kell biztosítani, ugyanakkor be kell tartani a Fertő Táj-Kulturtáj Világörökség kezelési terve 4.2.1.3. bekezdésben foglaltakat.

(2) A meglevő és a tervezett közműhálózatok és műtárgyaik a vízellátás, a szennyvíz- és

csapadékvíz elvezetés, a villamosenergia-ellátás, a vezetékes gázellátás, a távközlés, a

kábel TV és azok biztonsági övezete számára a helyigényt közterületen, ettől eltérő

esetben szolgalmi jog bejegyezéssel kell biztosítani.

(3) Útrekonstrukciónál a közművek egyidejű rekonstrukciójáról is gondoskodni kell.

(4) Jelen rendelet hatálya alá tartozó területen a tervezett és a rekonstrukcióra kerülő közművezetékek építése a nagyfeszültségű ( 20 kV-nál nagyobb) távvezeték kivételével csak föld alatti vezetéssel engedélyezhető.

(5) A feleslegessé váló közművezetékeket és a műtárgyakat el kell bontani.

(6) Jelen rendelet hatálya alá tartozó területen levő telkeket a közterületi hálózathoz saját bekötővezetékekkel és mérési hellyel kell csatlakoztatni, ettől eltérő esetben a bekötést és a mérési helyet szolgalmi jog bejegyezésével kell biztosítani.

(7) Jelen rendelet hatálya alá tartozó területen új beépítés, épület bővítése esetén használatbavételi engedély a területen csak teljes közművesítés biztosításával adható ki.

A tervezett létesítményeket vezetékes szennyvízelvezetéssel kell ellátni. Jelen rendelet hatálya alá tartozó területen építési engedély csak abban az esetben adható ki, amennyiben az építtető igazolja szennyvíz csatorna építésére alakult társaságban való tagságát, továbbá írásban nyilatkozik arról, hogy a használatbavételi eljárás idejére telke minden, a rendeltetéshez szükséges közművel rendelkezik. Használatbavételi engedély nem adható ki, míg a vezetékes szennyvízelvezetés nem biztosított.

(8) A tervezett új vízvezetékekre csak földfeletti tűzcsap szerelhető.

(9) Új beépítésű területeken, továbbá a Község intézményeinek környezetében a csapadékvíz elvezetésére zárt csapadékvíz-elvezető rendszert kell kiépíteni. A régi meglévő területeken a meglévő vízelvezető árkok, és átereszek folyamatos tisztítását, és karbantartását biztosítani kell. A befogadó ezen a területen a Rákos patak, és a Fertő tó lehet.

(10) A csapadékvíz élővízbe történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgyat kell elhelyezni.

Az új koncentrált vízbevezetések létesítési engedély kötelesek.

(11) A 20, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolókat kiemelt szegéllyel kell kialakítani, hogy a felületen összegyűjthető legyen a csapadékvíz, az ne folyhasson közvetlen a zöldfelületre. Ezekről a nagyobb parkoló felületekről összegyűlő csapadékvíz csak hordalék- és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető be a közcsatornába. „Zöld” parkoló létesítése tilos.

(12) A meglevő gázfogadók 10-10 m-es biztonsági övezete az érvényes előírások szerint biztosítandó. A nagyközép nyomású vezetékeknél a védőtávolság meglévő vezeték esetében 9-9 m, új vezeték létesítés esetén 5-5 m.

(13) A föld feletti villamos távvezetékek biztonsági övezetének teljes terjedelme a szélső áramvezetőktől a nyomvonalukra merőlegesen kifelé mért távolságok és a szélső vezetők közötti távolság összege.

- az 1-35 kV-os légvezeték mentén a szélső vezetőtől külterületen kifelé 5,0 m

- az 1-35 kV-os légvezeték mentén a szélső vezetőtől belterületen kifelé 2,5 m

- kisfeszültségű légvezeték mentén a szélső vezetőtől kifelé belterületen 1,0 m

- kisfeszültségű földkábel tengelyétől mérten belterületen 1,0 m

(15) Az újonnan ellátandó utcákban, biztosítani kell az elektronikus hírközlési építmények elhelyezésének lehetőségét a 2003. évi C. Törvény a hírközlésről 94 §-ának (1)-es bekezdése alapján. A hírközlési és kábeltelevíziós rendszerek vezetékeit földkábeles kialakítással kell létesíteni . Az elektronikus hírközlési építmények létesítését , a vonatkozó 9/2000. (IV.19) KHVM rendelettel módosított 29/1999. (X.6.) számú. KHVM rendelet szerint kell engedélyeztetni.

(16) Jelen rendelet hatálya alá tartozó területen villamos energia ellátási (nagy-, közép- és kisfeszültségű, valamint közvilágítási) hálózatot építeni, meglevő hálózat rekonstrukcióját engedélyezni csak földkábeles elhelyezéssel lehet.

(17) A rekonstrukcióra kerülő és a tervezett közvilágítási hálózat építésekor energiatakarékos lámpatesteket kell felszerelni.

(18) Az előírások szerinti védőtávolságokat biztosítani kell, a védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető és szakhatóságok hozzájárulása esetén engedélyezhető.

(19) A közművek elhelyezésénél a közművek kiépítőjének az utcák fásítási igényeit is figyelembe kell venni.

(20) A szabályozási terven nem geodéziai felmérés nyomán jelölt, de a szabályozást befolyásoló közművezeték nyomvonala minden további tervkészítés, minden egyes építési engedély során nyomvonalfeltárással pontosítandó.

Régészeti védelem

12. § (1) A nyilvántartott régészeti lelőhelyek jegyzékét az 4. számú melléklet tartalmazza, helyét a településszerkezeti terv szerint, valamint a szabályozási terv SZ-1 és SZ-2 és Sz-3 tervlapjai jelölik.

(2) A (1) bekezdésben meghatározott területeken, lelőhelyeken a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről szóló 2001. Évi LXIV. törvény szerint kell eljárni.

(3) A nyilvántartott régészeti lelőhelyek esetében a 2001. Évi LXIV tv. alapján a földmunkával járó fejlesztésekkel, beruházásokkal veszélyeztetett régészeti lelőhelyeket előzetesen, amennyiben a feltárás korábban még nem történt még fel kell tárni.

(4) A szakmailag szükséges mértékű megfelelő feltárás, dokumentálás, elsődleges leletkonzerválás teljes és a leletelhelyezés rendkívüli költségeit a fejlesztések, beruházások költségeiből kell fedezni oly módon, hogy a tervezés során a teljes bekerülési költség legalább 9 ezrelékét kell erre a célra biztosítani.

(5) Amennyiben jelen rendelet hatálya alá tartozó területen a terepszint alatti munkavégzések során régészeti lelet kerül elő, azt haladéktalanul jelenteni szükséges a területileg illetékes múzeumnak.

Az épített környezet védelme

13. § (1) A jelen rendelet hatálya alá tartozó területen országos és a helyi védettség alatt álló illetve a helyi védelemmel rendelkező építmények, épületek és épületegyüttesek felsorolását a 3. számú melléklet tartalmazza.

(2) Az országos műemlékek védelmét a 2001. évi XLIV. Törvény alapján kell biztosítani.

A műemléki jelentőségű területen és műemléki környezetben a KÖH szakhatóságként jár el építési engedélyezési eljárások során.

(3) Egyedi, helyi védelem biztosítandó mindazon épületek , építmények és növényegyedek számára, melyek egyedi értéke hozzájárul a jellegzetes helyi városképhez, településképhez, melyek megtartása, értékőrző fejlesztése a község arculatának egyediségét, gazdagítását eredményezi. A helyi védelemre javasolt épületek –építmények felsorolását a 3. számú melléklet , a védelemre javasolt egyedi növények és táji értékek felsorolását pedig a 5. számú melléklet tartalmazza.

(4) A helyi védelemmel rendelkező épületeken, építményeken és azok környezetében (szomszédos, a telekkel érintkező helyrajzi számú ingatlanokon) építési munkát végezni csak kétlépcsős építési engedélyezési eljárás alapján lehet, amelynek során a terveket a KÖH mint szakhatóság, és egy felállított Tervtanács, mint szakmai tanácsadó testület is véleményezi.

Az ásványi vagyon védelme

14. § Fertőrákos közigazgatási területén a Sz-3-as tervlapon az EOV koordináták

alapján területileg jelölt, megkutatott és nyilvántartott bányákkal kapcsolatosan az

1993. évi XLVIII. törvény (Bt.) 39. §-ának (3) bekezdése szerint kell eljárni. Az érintett

területeken (jelölt területek és az azokkal érintkező helyrajzi számú területek) az építési

engedélyezési eljárásba a Veszprémi Bányakapitányságot, és a Magyar Geológiai

Szolgálatot szakhatóságként be kell vonni.

III. Fejezet

A BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK FELHASZNÁLÁSÁNAK ÉS BEÉPÍTÉSÉNEK FELTÉTELEI ÉS SZABÁLYAI

15. § A beépítésre szánt területek felhasználásuk szerint:

Lakóterületek

-Kertvárosias lakóterület ( Lke)

-Falusisas lakóterület ( Lf )

Vegyes területek

-Településközpont vegyes terület ( Vt )

Üdülő területek

- Üdülőházas üdülőterület ( Üü )

- Hétvégiházas üdülőterület ( Üh )

Különleges területek ( K )

A területfelhasználás a világörökségi területeken a világörökségi státuszból eredően a

Kezelési terv 2.2.7.1. kulturtáj típusok „Fertőrákos ” fejezet ajánlásaira épül

Kertvárosi lakóterület

16 §.

(1) A lakóterületre vonatkozó általános előírásokat az OTÉK .13 §-a tartalmazza.

(2) A kertvárosi lakóterületek építési övezetének előírásait az alábbi táblázat tartalmazza: tervi jelük: Lke-01 / beépítése ütemezési feltételhez kötött /

Területfelhasználási egység övezeti tagozódása : .kertvárosi lakóterület : Lke-01

ahol a

Lke-01

jelű övezetben

5,0

900

/1/

Elhelyezhető funkciók

Legfeljebb kétlakásos lakóépület továbbá az OTÉK ,13 §,

(2) bekezdés 2,3,4 pontjai szerint

/2/

A közművesítés feltételei:

Az övezet építési telkei csak a használatbavétel időpontjában meglévő teljes közművesítettség esetén
Kaphatnak használatbavételi engedélyt. Az építési engedély feltétele közműépítő társaságban való tagság.

/3/

A telekalakítás lehetőségei : Telekhatár-rendezés. Telekegyesítés és telekmegosztás engedélyezhető

A kialakítható telek

Legkisebb területe

900 m2

Legkisebb utcai homlokvonala

20 m

/4/

Az övezet kialakult telkeinek megengedett

Beépítése

Legnagyobb beépítettsége

Legnagyobb szintterület sűrűség

Legkisebb zöldfelület (%)

szabadonálló

20 %

0,6

65 %

/5/

A beépítés paraméterei

Az övezet telkein

Elhelyezhető

Megengedett legkisebb

Beépítési mód

épületek száma

Melléképítmények

előkert

oldalkert

hátsókert

Csak egy főépület
lehet

Csak OTÉK
1.sz.mell.54.

a),b). c), d) ,e)
f), g), h), m)

5,0 és 10,0 m
a szabályozási tervlap
szerint

3,0 m

6,0 m

szabadonálló

/6/

Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések

Megengedett legnagyobb

Tetőzet és a tető hajlásszöge

Tető

építménymagasság

Tetőzet formai kialakítása

maximális szélessége

héjazata

5 ,0 m

Magastető lehet,
Hajlásszög min: 40 fok
max: 45 fok

8,0 m

Cserépfedés
Festett patinázott
Fémlemez fedés
Természetes pala

/7/

Az övezetben található védettségi kategóriák: -

/8/

Kerítésre vonatkozó előírások: maximálisan 40 cm magas épített és természetes anyaggal burkolt lábazaton max.
1,8 m magas drótfonattal kiegészített sövénykerítés építhető, a szükséges terepmegfogási műtárgyak kivételével
( támfalkerítések amelyeket szintén növényzettel kombináltan kell kialakítani.) A kapuszerkezetek kialakítása
természetes anyagokkal történjen. ( pl: kapuoszlopok kialakítása kővel burkolt felületű, vagy faszerkezetű, a kapuk felülete pedig fával burkolt.

- A Kőhíd-tábla kialakítandó építési telkei a sopronkőhidai szennyvíztisztító műtárgy

technológiai váltásával, és ezáltal védőtávolságának csökkentésével egyidejűleg válnak

lakóépületekkel beépíthetővé.

-Az épületek domináns utcafronti gerinciránya utcára merőleges kialakítással készülhet

(3) A kertvárosi lakóterületek építési övezetének előírásait az alábbi táblázat tartalmazza:

tervi jelük: Lke-02 / beépítése ütemezési feltételhez kötött /

Területfelhasználási egység övezeti tagozódása : .kertvárosi lakóterület : Lke-02

ahol a

Lke-02

jelű övezetben

5,0

1200

/1/

Elhelyezhető funkciók

Legfeljebb kétlakásos lakóépület továbbá az OTÉK ,13 §,

(2) bekezdés 2,3,4 pontjai szerint

/2/

A közművesítés feltételei:

/3/

A telekalakítás lehetőségei : Telekhatár-rendezés. Telekegyesítés és telekmegosztás engedélyezhető

A kialakítható telek

Legkisebb területe

1200 m2

Legkisebb utcai homlokvonala

18 m

/4/

Az övezet kialakult telkeinek megengedett

Beépítése

Legnagyobb beépítettsége

Legnagyobb szintterület sűrűség

Legkisebb zöldfelület (%)

szabadonálló

15 % de max 250 m2

0,5

70 %

/5/

A beépítés paraméterei

Az övezet telkein

Elhelyezhető

Megengedett legkisebb

Beépítési mód

épületek száma

Melléképítmények

előkert

Oldalkert

hátsókert

Csak egy főépület
lehet

Csak OTÉK
1.sz.mell.54.

a),b). c), d) ,e)
f), g), h), m)

5,0 és 10,0 m
a szabályozási tervlap
szerint

3,0 m

6,0 m

szabadonálló

/6/

Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések

Megengedett legnagyobb

Tetőzet és a tető hajlásszöge

Tető

építménymagasság

Tetőzet formai kialakítása

maximális szélessége

héjazata

5 ,0 m

Magastető lehet,
Hajlásszög min: 40 fok
max: 45 fok

8,0 m

Cserépfedés
Festett patinázott
Fémlemez fedés
Természetes pala

/7/

Az övezetben található védettségi kategóriák: Műemléki környezet területe : Hrsz: 0106/4

/8/

- A Kőhíd-tábla kialakítandó építési telkei a sopronkőhidai szennyvíztisztító műtárgy technológiai váltásával, és ezáltal védőtávolságának csökkentésével egyidejűleg válnak lakóépületekkel beépíthetővé.

-Az épületek domináns utcafronti gerinciránya utcára merőleges kialakítással készülhet

Falusias lakóterület

17 §.

(1) A lakóterületre vonatkozó általános előírásokat az OTÉK .14§-a tartalmazza.

(2) A falusias lakóterületek építési övezetének előírásait az alábbi táblázat tartalmazza: tervi jelük: Lf-01

Területfelhasználási egység övezeti tagozódása : .falusias lakóterület : Lf-01

ahol a

Lf-01

jelű övezetben

4,5

600

/1/

Elhelyezhető funkciók

Legfeljebb kétlakásos lakóépület továbbá az OTÉK ,14 §,

(2) bekezdés 2,3,4,5 pontjai szerint

/2/

A közművesítés feltételei:

/3/

A telekalakítás lehetőségei : Telekhatár-rendezés. Telekegyesítés és telekmegosztás engedélyezhető

A kialakítható telek

Legkisebb területe

600 m2

Legkisebb utcai homlokvonala

14,0 m

/4/

Az övezet kialakult telkeinek megengedett

Beépítése

Legnagyobb beépítettsége

Legnagyobb szintterület sűrűség

Legkisebb zöldfelület (%)

Szabadon álló

20 %

0,5

65 %

/5/

A beépítés paraméterei

Az övezet telkein

Elhelyezhető

Megengedett legkisebb

Beépítési mód

épületek száma

Melléképítmények

előkert

oldalkert

hátsókert

Csak egy főépület
lehet

Csak OTÉK
1.sz.mell.54.

a),b). c), d) ,e)
f), g), h), i), j), k), m)

5,0 m
a szabályozási tervlap
szerint

3,0 m

6,0 m

Szabadon álló

/6/

Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések

Megengedett legnagyobb

Tetőzet és a tető hajlásszöge

Tető

építménymagasság

Tetőzet formai kialakítása

maximális szélessége

héjazata

4 ,5 m

Magastető lehet,

Hajlásszög min: 40 fok
max: 45 fok

8,0 m

Cserépfedés

Természetes pala

/7/

Az övezetben található védettségi kategóriák: -

/8/

- Ahol a szabályozási tervlap építési helyet nem jelöl, ott építés a vonatkozó táblázat adatai

alapján lehetséges

(3) A falusias lakóterületek építési övezetének előírásait az alábbi táblázat tartalmazza:

tervi jelük: Lf-02

Területfelhasználási egység övezeti tagozódása : .falusias lakóterület : Lf-02

ahol a

Lf-02

jelű övezetben

4,5

2500

/1/

Elhelyezhető funkciók

OTÉK ,14 §,

(2) bekezdés 1,2,3,4,5,6,7 pontjai szerint

/2/

A közművesítés feltételei:

/3/

A telekalakítás lehetőségei : Telekhatár-rendezés. Telekegyesítés és telekmegosztás engedélyezhető

A kialakítható telek

Legkisebb területe

2500 m2

Legkisebb utcai homlokvonala

40,0 m

/4/

Az övezet kialakult telkeinek megengedett

Beépítése

Legnagyobb beépítettsége

Legnagyobb szintterület sűrűség

Legkisebb zöldfelület (%)

Szabadon álló

30 % de max. épületenként 250 m2

0,5

50 %

/5/

A beépítés paraméterei

Az övezet telkein

Elhelyezhető

Megengedett legkisebb

Beépítési mód

épületek száma

Melléképítmények

előkert

oldalkert

hátsókert

Több főépület
lehet

Csak OTÉK
1.sz.mell.54.

a),b). c), d) ,e)
f), g), h), m)

5,0 m
a szabályozási tervlap
szerint

3,0 m

6,0 m

szabadonálló

/6/

Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések: Kétlépcsős engedélyezési eljárás.

Megengedett legnagyobb

Tetőzet és a tető hajlásszöge

Tető

építménymagasság

Tetőzet formai kialakítása

maximális szélessége

héjazata

4,5 m

Magastető lehet,

Hajlásszög min: 40fok
max: 45 fok

12,0 m

Cserépfedés

Természetes pala
Nád

/7/

Az övezetben található védettségi kategóriák: -

/8/

- Lakófunkció esetén főépületenként maximum két lakást lehet kialakítani- Ahol a szabályozási tervlap építési helyet nem jelöl, ott építés a vonatkozó táblázat adatai alapján lehetséges.

(4) A falusias lakóterületek építési övezetének előírásait az alábbi táblázat tartalmazza: tervi jelük: Lf-03

Területfelhasználási egység övezeti tagozódása : .falusias lakóterület : Lf-03

ahol a

Lf-03

O ( SZ, IKR )

30, K*

jelű övezetben

4,5 **

600, K*

/1/

Elhelyezhető funkciók

Legfeljebb kétlakásos lakóépület továbbá az OTÉK ,14 §,

(2) bekezdés 2,3,4,5, 6 pontjai szerint

/2/

A közművesítés feltételei:

/3/

A telekalakítás lehetőségei : Telekhatár-rendezés.,telekegyesítés és telekmegosztás engedélyezhető
Mj területen telekhatár módosítás csak a szabályozási tervlapon jelölt helyeken lehetséges a KÖH
hozzájárulásával

A kialakítható telek

Legkisebb területe

600 m2

Legkisebb utcai homlokvonala

14,0 m

/4/

Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett

Beépítése

Legnagyobb beépítettsége

Legnagyobb szintterület sűrűség

Legkisebb zöldfelület (%)

Oldalhatáron álló
Kialakult esetben szabadon álló és ikres

30 % és kialakult *

0,5 és kialakult

40 %

*Ahol a kialakult beépítés , vagy telekméret meghaladja, vagy eltér a táblázat adataitól ott építés csak a kialakult állapot szerint engedélyezhető

/5/

A beépítés paraméterei

Az övezet telkein

Elhelyezhető

Megengedett legkisebb

Beépítési mód

épületek száma

Melléképítmények

előkert

oldalkert

hátsókert

Több főépület
lehet

Csak OTÉK
1.sz.mell.54.

a),b). c), d) ,e)
f), g), h), i), j), k), m)

K, 0,0 5,0 10,0m
a szabályozási tervlap
szerint

K, 3,0 4,0 6,0 m a szabályozási tervlap
szerint

6,0 10,0 m
a szabályozási tervlap
szerint

Alapvetően oldalhatáron álló, attól 1,0m-re elhelyezett.
Kialakult és kivételes esetben szabadonálló és ikres kialakítású .

/6/

Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések:
Egy épület brutto alapterülete nem haladhatja meg a 200 m2-t .

Megengedett legnagyobb

Tetőzet és a tető hajlásszöge

Tető

építménymagasság

Tetőzet formai kialakítása

maximális szélessége

Héjazata

** 4,5 m
Amennyiben a telek lejtése az építési helyen belül a 10% meghaladja az építménymagasság 5,5m, gazdasági épület elhelyezése esetén 7,0m utcafronton kialakult állapotban szomszédok utcai (H1+H2):2 +/-0,6 m

Magastető lehet,

hajlásszög :
min: 40 fok
max: 45 fok

8,0 m

Cserépfedés

Természetes pala
Mj-Mk területen csak
cserépfedés és nád
alkalmazható

/7/

Az övezetben található védettségi kategóriák: - Régészeti védettségű terület : Hrsz: 1051/9 , 1064/4 helyi védelemre javasolt kápolna Hrsz: 1085 , és Szt Sebestyén szobor Hrsz: 313/1 , és Béke utcai lakóházak Hrsz: 690, 706, és Patak sori alsó volt vízimalom Hrsz: 497/1, és volt terménytároló Hrsz: 886/1 Műemléki védettségű városfal érintkező területe Hrsz: 713 , Műemléki védettségű szobor : Nepomuki Szt. János szobor Hrsz: 886/1

/8/

Kerítésre vonatkozó előírások: Kápolna - Pataki István utcák és környékén: maximálisan 40 cm magas épített és természetes anyaggal burkolt lábazaton max.1,8 m magas drótfonattal kiegészített sövénykerítés építhető, a szükséges terepmegfogási műtárgyak kivételével ( támfalkerítések amelyeket szintén növényzettel kombináltan kell kialakítani.) A kapuszerkezetek kialakítása természetes anyagokkal történjen. ( pl: kapuoszlopok kialakítása kővel burkolt felületű, vagy faszerkezetű, a kapuk felülete pedig fával burkolt.
Béke u. Szikla sorok, Patak sor és környékük előkert nélküli állapotban falazott, vakolt téglakerítés fa kapuszer-kezettel. Egyéb esetben falazott lábazat és falazott oszlopok között fa mezőkkel, fa kapuszerkezetekkel

- Ahol a szabályozási tervlap építési helyet nem jelöl, ott építés a vonatkozó táblázat adatai alapján lehetséges.

(5) A falusias lakóterületek építési övezetének előírásait az alábbi táblázat tartalmazza: tervi jelük: Lf-04

Területfelhasználási egység övezeti tagozódása : .falusias lakóterület : Lf-04

ahol a

Lf-04

jelű övezetben

4,5 **

800

/1/

Elhelyezhető funkciók

Legfeljebb kétlakásos lakóépület továbbá az OTÉK ,14 §,

(2) bekezdés 2,3,4,5 pontjai szerint

/2/

A közművesítés feltételei:

/3/

A telekalakítás lehetőségei : Telekhatár-rendezés. Telekegyesítés és telekmegosztás engedélyezhető

A kialakítható telek

Legkisebb területe

800 m2

Legkisebb utcai homlokvonala

16,0 m

/4/

Az övezet kialakult telkeinek megengedett

Beépítése

Legnagyobb beépítettsége

Legnagyobb szintterület sűrűség

Legkisebb zöldfelület (%)

Oldalhatáron álló

30 %

0,5

50 %

/5/

A beépítés paraméterei

Az övezet telkein

Elhelyezhető

Megengedett legkisebb

Beépítési mód

épületek száma

Melléképítmények

előkert

oldalkert

hátsókert

Több főépület
lehet

Csak OTÉK
1.sz.mell.54.

a),b). c), d) ,e)
f), g), h), i), j), k), m)

0,0 5,0 10,0 m és
a szabályozási tervlap
szerint

6,0 m és
a szabályozási tervlap
szerint

6,0 és 10,0 m és
a szabályozási tervlap
szerint

Oldalhatáron álló,
attól 1,0 m-re elhelyezett.

/6/

Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések:
Egy épület brutto alapterülete nem haladhatja meg a 200 m2-t .

Megengedett legnagyobb

Tetőzet és a tető hajlásszöge
Tető

Tető

építménymagasság

Tetőzet formai kialakítása

maximális szélessége

héjazata

** 4,5 m
Amennyiben a telek lejtése az építési helyen belül a 10% meghaladja az építménymagasság 5,5m, gazdasági épület elhelyezése esetén 7,0m

Magastető lehet,
Hajlásszög min: 40 fok
max: 45 fok

8,0 m

Cserépfedés

Természetes pala
Mj-Mk területen csak
Cserép és nádfedés
alkalmazható

/7/

Az övezetben található védettségi kategóriák: - - Régészeti védettségű terület : Hrsz: 1123, 1124 , 1125 , 1126 ,
1127

/8/

Kerítésre vonatkozó előírások: Kápolna - Pataki István utca és a Kőfejtő melletti tömb előkertes környékén: maximálisan 40 cm magas épített és természetes anyaggal burkolt lábazaton max.1,8 m magas drótfonattal kiegészített sövénykerítés építhető, a szükséges terepmegfogási műtárgyak kivételével ( támfalkerítések amelyeket szintén növényzettel kombináltan kell kialakítani.) A kapuszerkezetek kialakítása természetes anyagokkal történjen. ( pl: kapuoszlopok kialakítása kővel burkolt felületű, vagy faszerkezetű, a kapuk felülete pedig fával burkolt.

- Ahol a szabályozási tervlap építési helyet nem jelöl, ott építés a vonatkozó táblázat adatai

alapján lehetséges.

(6) A falusias lakóterületek építési övezetének előírásait az alábbi táblázat tartalmazza:

tervi jelük: Lf-04*

Ez a terület a védett vízbázis külső védőidomára települt a korábbi, és jelenleg is érvényes

szabályozási terv szerint.

Területfelhasználási egység övezeti tagozódása : .falusias lakóterület : Lf-04*

ahol a

Lf-04*

jelű övezetben

4,5 **

800

/1/

Elhelyezhető funkciók

Kizárólag egylakásos lakóépület , vagyis OTÉK ,14 §,

(2) bekezdés 1 pontja szerint

/2/

A közművesítés feltételei:

Az övezet építési telkei csak az építési engedély kiadásának időpontjában meglévő teljes közművesítettség esetén építhetőek be. A Tókerti feltáró út burkolatának és annak csapadékvíz elvezetésének megléte az építési engedély kiadásának szintén feltétele.

/3/

A telekalakítás lehetőségei : Telekhatár-rendezés. Telekegyesítés és telekmegosztás engedélyezhető

A kialakítható telek

Legkisebb területe

800 m2

Legkisebb utcai homlokvonala

16,0 m

/4/

Az övezet kialakult telkeinek megengedett

Beépítése

Legnagyobb beépítettsége

Legnagyobb szintterület sűrűség

Legkisebb zöldfelület (%)

Oldalhatáron álló

20 %

0,5

65 %

/5/

A beépítés paraméterei

Az övezet telkein

Elhelyezhető

Megengedett legkisebb

Beépítési mód

épületek száma

Melléképítmények

előkert

oldalkert

hátsókert

Csak egy főépület
lehet

Csak OTÉK
1.sz.mell.54.

a), c), e)
f), g), h), m)

0,0 5,0 10,0 m és
a szabályozási tervlap
szerint

6,0 m és
a szabályozási tervlap
szerint

6,0 és 10,0 m és
a szabályozási tervlap
szerint

Oldalhatáron álló,
attól 1,0 m-re elhelyezett.

/6/

Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések:
Egy épület brutto alapterülete nem haladhatja meg a 150 m2-t .

Megengedett legnagyobb

Tetőzet és a tető hajlásszöge
Tető

Tető

építménymagasság

Tetőzet formai kialakítása

maximális szélessége

héjazata

** 4,5 m
Amennyiben a telek lejtése az építési helyen belül a 10% meghaladja az építménymagasság 5,5m, gazdasági épület elhelyezése esetén 7,0m

Magastető lehet,
Hajlásszög min: 40 fok
max: 45 fok

8,0 m

cserépfedés
nádfedés

/7/

Az övezetben található védettségi kategóriák: - védett vízbázis külső védőterülete

/8/

Kerítésre vonatkozó előírások:
Tókert és környékén max.20 cm lábazat faszerkezetű oszlop és kerítésmezőkkel, fa kapuszerkezettel. A kerítésmezők anyagául a nád és nádfonat is felhasználható.

Táblázat alatti kiegészítő feltétel:

- Az övezet beépíthetőségének feltétele a vízbázis működésének megszűntetése.

- Ahol a szabályozási tervlap építési helyet nem jelöl, ott építés a vonatkozó táblázat adatai

alapján lehetséges.

- A lakóterületen állattartás a vízbázis védelme miatt tilos. /Kivéve kisállat, kutya, macska /

- Az övezet telkein belüli szenny és csapadékvíz elvezetésének módját meg kell terveztetni, és

az illetékes szakhatóságokkal engedélyeztetni kell.

- Az övezet telkein szigorított hulladék kezelési és szállítási rendet kell megkövetelni mind az

építési időszak, mind pedig a használat ideje alatt .

(7) A falusias lakóterületek építési övezetének előírásait az alábbi táblázat tartalmazza: tervi jelük: Lf-04**

Területfelhasználási egység övezeti tagozódása : .falusias lakóterület : Lf-04**

ahol a

Lf-04**

jelű övezetben

4,0 **

800

/1/

Elhelyezhető funkciók

Legfeljebb kétlakásos lakóépület továbbá az OTÉK ,14 §,

(2) bekezdés 2,3,4,5 pontjai szerint

/2/

A közművesítés feltételei:

/3/

A telekalakítás lehetőségei : Telekhatár-rendezés. Telekegyesítés és telekmegosztás engedélyezhető

A kialakítható telek

Legkisebb területe

800 m2

Legkisebb utcai homlokvonala

16,0 m

/4/

Az övezet kialakult telkeinek megengedett

Beépítése

Legnagyobb beépítettsége

Legnagyobb szintterület sűrűség

Legkisebb zöldfelület (%)

Oldalhatáron álló

30 %

0,5

50 %

/5/

A beépítés paraméterei

Az övezet telkein

Elhelyezhető

Megengedett legkisebb

Beépítési mód

épületek száma

Melléképítmények

előkert

oldalkert

hátsókert

Több főépület
lehet

Csak OTÉK
1.sz.mell.54.

a),b). c), d) ,e)
f), g), h), i), j), k), m)

0,0 5,0 10,0 m és
a szabályozási tervlap
szerint

6,0 m és
a szabályozási tervlap
szerint

6,0 és 10,0 m és
a szabályozási tervlap
szerint

Oldalhatáron álló,
attól 1,0 m-re elhelyezett.

/6/

Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések:
Egy épület brutto alapterülete nem haladhatja meg a 200 m2-t .

Megengedett legnagyobb

Tetőzet és a tető hajlásszöge
Tető

Tető

építménymagasság

Tetőzet formai kialakítása

maximális szélessége

héjazata

** 4,0 m
Amennyiben a telek lejtése az építési helyen belül a 10% meghaladja az építménymagasság 6,0m, gazdasági épület elhelyezése esetén 7,0m

Magastető lehet,
Hajlásszög min: 38 fok
max: 45 fok

8,0 m

Cserépfedés
Természetes pala
Nádfedés

/7/

Az övezetben található védettségi kategóriák: - - Régészeti védettségű terület : Hrsz: 1123, 1124 , 1125 , 1126 ,
1127

/8/

- Ahol a szabályozási tervlap építési helyet nem jelöl, ott építés a vonatkozó táblázat adatai

alapján lehetséges.

(8) A falusias lakóterületek építési övezetének előírásait az alábbi táblázat tartalmazza: tervi jelük: Lf-05

Területfelhasználási egység övezeti tagozódása : .falusias lakóterület : Lf-05

ahol a

Lf-05

O ( SZ)

K*, 30

jelű övezetben

4,5 **

/1/

Elhelyezhető funkciók

Legfeljebb kétlakásos lakóépület továbbá az OTÉK ,14 §,

(2) bekezdés 2,3,4,5, pontjai szerint

/2/

A közművesítés feltételei:

Az övezet meglévő építési telkein bővítés , átalakítás és felújítás esetén használatbavételi engedély csak a meglévő közművekre való rácsatlakozás esetén adható. Az építési engedély kiadásának feltétele
a rácsatlakozási nyilatkozat tervdokumentációhoz való csatolása.

/3/

A telekalakítás lehetőségei : Telekhatár-rendezés, telekegyesítés és telekmegosztás engedélyezhető.

A kialakítható telek

Legkisebb területe

800 m2

Legkisebb utcai homlokvonala

Kialakult de új teleknél 16,0 m

/4/

Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett

Beépítése

Legnagyobb beépítettsége

Legnagyobb szintterület sűrűség

Legkisebb zöldfelület (%)

Oldakhatáron álló
Kialakult esetben szabadon álló is lehet

30 % és kialakult *

0,5 és kialakult

55 %

*Ahol a kialakult beépítés , vagy telekméret meghaladja, vagy eltér a táblázat adataitól ott építés csak a kialakult állapot szerint engedélyezhető

/5/

A beépítés paraméterei

Az övezet telkein

Elhelyezhető

Megengedett legkisebb

Beépítési mód

épületek száma

Melléképítmények

előkert

oldalkert

hátsókert

Több főépület
lehet

Csak OTÉK
1.sz.mell.54.

a),b). c), d) ,e)
f), g), h), i), j), k), m)

Jellemzően 0,00 m
K
kialakult állapot
szerint

K, 4,0 m

kialakult állapot
szerint

6,0 m ill. az építési hely hátsó határát a
szabályozási tervlap tartalmazza

Alapvetően oldalhatáron álló, attól 1,0m-re elhelyezett.
Kialakult esetben szabadonálló

/6/

Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések:

Megengedett legnagyobb

Tetőzet és a tető hajlásszöge

Tető

építménymagasság

Tetőzet formai kialakítása

maximális szélessége

Héjazata

** K, 4,5 m Gazdasági épület elhelyezése esetén
7,0m
Utcafronton kialakult állapotban szomszédok utcai (H1+H2):2 +/-0,6 m

Magastető lehet,
Hajlásszög min: 40 fok
max: 45 fok

8,0 m

Csak
cserépfedés

/7/

Az övezetben található védettségi kategóriák: - Régészeti védettségű terület : Hrsz: 1123, 1124 , 1125 , 1126 ,
1127 Műemléki környezet : Hrsz: 290, 293

/8/

Kerítésre vonatkozó előírások:
Fő utca, Kőfejtő, és a Fertőre levezető u. és környékük előkert nélküli állapotban falazott, vakolt téglakerítés fa kapuszerkezettel. Egyéb esetben falazott lábazat és falazott oszlopok között fa mezőkkel, fa kapuszerkezetekkel.

- Az épületek tetőformájának domináns utcafronti gerincirányának meg kell egyeznie a két szomszédos épület gerincének irányával. Amennyiben a két szomszédos épület gerincvonala nem egyező állású, úgy az új, vagy átalakított épület gerincvonala az utca vonalára mindig merőleges kialakítású.

- Ahol a szabályozási tervlap építési helyet nem jelöl, ott építés a vonatkozó táblázat adatai

alapján lehetséges.

- Az Lf-05 építési övezetben a Fő utcai (hrsz: 591-től , 655-ig) telkeken a Fő utcai telekhatártól 60 m-es távolságig akkor is engedélyezhető építési tevékenység , amennyiben az Lf-04 övezeti határhoz tartozó telekalakítások még nem történtek meg. Ebben az esetben a beépítettség és a zöldterületi fedettséget az Lf-04 övezeti telekhatárig tartó telekterületre vonatkoztatva kell számítani.

(9) A falusias lakóterületek építési övezetének előírásait az alábbi táblázat tartalmazza: tervi jelük: Lf-06

A táblázat előírásai egy telekegységre vonatkoznak. Ennek az övezetnek a sajátossága, hogy egy önálló helyrajzi számú belső udvarról több önálló helyrajzi számú lakóegység közelíthető meg. Ezt az aprózódással kialakult helyrajzi szám együttest nevezzük telekegységnek.

Területfelhasználási egység övezeti tagozódása : .falusias lakóterület : Lf-06

ahol a

Lf-06

K, 30

jelű MJ övezetben

/1/

Elhelyezhető funkciók

OTÉK 14. §,

(2) bekezdés1, 2,3,4,5, 6 pontjai szerint

/2/

A közművesítés feltételei:

/3/

A telekalakítás lehetőségei : Telekhatár-rendezés., telekegyesítés és telekmegosztás a MJ területen a történelmi telekszerkezet megőrzésével, illetve visszaállításával, csak a szabályozási tervlapon jelölt helyeken lehetséges a KÖH szakhatósági hozzájárulásával

/4/

Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett

Beépítése

Legnagyobb beépítettsége

Legnagyobb szintterület sűrűség

Legkisebb zöldfelület (%)

Oldalhatáron
néhány esetben attól csurgótávolságban
(kb.1m )álló

30 % és kialakult *
telekegységre vonatkozóan

0,5 és kialakult

40% vagy a kialakult beépítés függvénye telekegységre vonatkozóan

*Ahol a kialakult beépítés , vagy telekméret meghaladja, vagy eltér a táblázat adataitól ott építés csak a kialakult állapot szerint engedélyezhető

/5/

A beépítés paraméterei

Az övezet telkein

Elhelyezhető

Megengedett legkisebb

Beépítési mód

épületek száma

Melléképítmények

előkert

oldalkert

hátsókert

Több főépület
lehet

Csak OTÉK
1.sz.mell.54.

a),b). c), e)
g), h), i), j), k), m)

0,0 m

Kialakult,
bővítés és átalakítás során min. 4,0 m ill. a
szabályozási tervlap szerint

6,0 m ill. az építési hely hátsó határát a
szabályozási tervlap tartalmazza
a meglévő pajtaépületek kivételével.

Oldalhatáron
álló

/6/

Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések:
A bővítményeknek, átalakításoknak, valamint az új épületeknek és épületrészeknek mind anyaghasználatában mind pedig formai kialakításában illeszkednie kell a körülötte kialakult épületállomány karakteréhez.
A tetőterek beépítése és tetőablak elhelyezése az utcai homlokvonaltól számított 10 m-en belül alapvetően nem lehetséges. Tetőablak elhelyezése utcafronton, vagy attól 10 m távolságon belül csak akkor lehetséges, ha a műemléki vagy a Világ-örökség védelmére tartott Tervtanács szakvéleménye azt támogatja A hátulsó traktusok tetőtereinek beépítési során csak a hagyományos padlásfeljáró mintájára max. 0,9 m névl. nyílászáró szélességi mérettel épült tetőablak alkalmazható, 3 db/ 10 tetőfolyóméter gyakorisággal, és a hátulsó oromfalon helyezhetők el nyílászárók. A meglévő pajtaépületek lakó, kereskedelmi- vendéglátó-szolgáltató, kézműves műhely és szálláshely-szolgáltató funkciót kaphatnak a hagyományos tároló funkció mellett. Új pajtaépület mezőgazdasági tárolási funkcióval, és az átalakításnál felsorolt új funkciókkal csak a régi elbontott pajta helyén létesülhet a meglévő hasonló pajták építménymagasságával, és kialakítási módjával.

Megengedett legnagyobb

Tetőzet és a tető hajlásszöge

Tető

építménymagasság

Tetőzet formai kialakítása

maximális szélessége

Héjazata

Kialakult
Átalakítás, bővítés, új épületrész elhelyezése esetén a megengedett legna-gyobb építménymagasság +/- 60 cm -el
Térhet el a telekegység épületeinek kialakult építménymagasság átlagától.
A pajtaépület magassága a kialakult építménymagasság számításánál nem
Vehető figyelembe.

Magastető lehet,

A területen a hajlásszög :
38 fok
45 fok

A telekegységben kialakult
jellemző tetőszélességek
szerint

Csak égetett agyag
színű
cserépfedés
alkalmazható

/7/

Az övezetben található védettségi kategóriák: - Műemléki védettségű városfal csatlakozó ingatlanjainak Hrsz: 719, 718, 717, 716, 714 , 720, Műemléki védettségű épületek Hrsz: 740, 751 , 754, 801, 804 , 812, 829, 838/1, 846,
864

/8/

Kerítésre vonatkozó előírások:
A Fő utcai utcafronti kerítések kialakítása csak falazott, vakolt téglakerítés lehet, fa kapuszerkezettel, a kialakult utcaképbe való illeszkedéssel.

- Ahol a szabályozási tervlap építési helyet nem jelöl, ott építés a vonatkozó táblázat adatai

alapján lehetséges.

- A történetileg védett településrészeken , műemléki jelentőségű területen az épületek utcafronti homlokzatát és a falazott kerítéseket vakolt felületképzéssel és fehér színezéssel kell kialakítani.

- Ahol a vizsgálatok igazolják, hogy a korábbi állapot eredetileg íves lezárású kaput és falazott utcafronti kerítést tartalmazott, ott ezek visszaállítására kell törekedni. Figyelembe kell venni továbbá a korábbi homlokzati nyílások arányát és osztásrendjét az utcafronti homlokzatokon.

(10) A falusias lakóterületek építési övezetének előírásait az alábbi táblázat tartalmazza: tervi jelük: Lf-07

Az övezetben védett pajtasor területe található. A szabályozás célja a funkcióval ellátott

műemlékileg védett épületsor közönség számára történő bemutatási lehetősége a magántulajdon érdekeinek figyelembevételével. A pajták az építésjog szerint a saját telekegységükhöz tartoznak, a táblázatban javasolt funkciókkal átépíthetők, a telekegységüktől telken belül fa szerkezetű kerítéssel a szabályozási tervlapon jelölt határvonal mentén elkülöníthetők. A szabályozás szerint a védett pajtasor övezetén keresztül gyalogút átvezetése, továbbá a közterületi kapcsolattal nem rendelkező helyrajzi számú, mezőgazdasági művelésű telkek megközelíthetősége szolgalmi joggal biztosítandó. A terület közterületről a Fő utca temető felé vezető bővületéről és a Fő utcai postaépület melletti , illetve a Tókert felé kivezetett 6,0 m szélességre szabályozott közútról közelíthető meg. A belső, közterületi kapcsolattal nem rendelkező telekrészeken semmiféle építmény nem létesíthető, csak mezőgazdasági művelés folytatható.

Területfelhasználási egység övezeti tagozódása : .falusias lakóterület : Lf-07

ahol a

Lf-07

K , 30

jelű MJ övezetben

/1/

Elhelyezhető funkciók

OTÉK 14. §,

(2) bekezdés1, 2,3,4,5, 6 pontjai szerint

/2/

A közművesítés feltételei:

/3/

/4/

Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett

Beépítése

Legnagyobb beépítettsége

Legnagyobb szintterület sűrűség

Legkisebb zöldfelület (%)

Oldalhatáron
néhány esetben attól csurgótávolságban
(kb.1m )álló

30 % és kialakult *
telekegységre vonatkozóan

0,5 és kialakult

40% vagy a kialakult beépítés függvénye telekegységre vonatkozóan

*Ahol a kialakult beépítés , vagy telekméret meghaladja, vagy eltér a táblázat adataitól ott építés csak a kialakult állapot szerint engedélyezhető

/5/

A beépítés paraméterei

Az övezet telkein

Elhelyezhető

Megengedett legkisebb

Beépítési mód

épületek száma

Melléképítmények

előkert

oldalkert

hátsókert

Több főépület
lehet

Csak OTÉK
1.sz.mell.54.

a),b). c), e)
g), h), i), j), k), m)

0,0 m

Kialakult,
bővítés és átalakítás során min. 4,0 m ill. a
szabályozási tervlap szerint

A védett pajtasor területének Fő utca felé eső határvona-lától számított
6,0 m.

Oldalhatáron
álló

/6/

Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések:
A bővítményeknek, átalakításoknak, valamint az új épületeknek és épületrészeknek mind anyaghasználatában mind pedig formai kialakításában illeszkednie kell a körülötte kialakult épületállomány karakteréhez.
A tetőterek beépítése és tetőablak elhelyezése az utcai homlokvonaltól számított 10 m-en belül nem lehetséges. Tetőablak elhelyezése utcafronton, vagy attól 10 m távolságon belül csak akkor lehetséges, ha a műemléki vagy a Világ-örökség védelmére tartott Tervtanács szakvéleménye azt támogatja A hátulsó traktusok tetőtereinek beépítése során csak a hagyományos padlásfeljáró mintájára max. 0,9 m névl. nyílászáró szélességi mérettel épült tetőablak alkalmaz-ható, 3 db/ 10 tetőfolyóméter gyakorisággal, ill. a hátulsó oromfalon helyezhetők el nyílászárók. A meglévő pajtaépületek lakó, kereskedelmi- vendéglátó-szolgáltató, kézműves műhely és szálláshely-szolgáltató funkciót kaphatnak a hagyományos tároló funkció mellett. Új pajtaépület mezőgazdasági tárolási funkcióval, és az átalakításnál felsorolt új funkciókkal csak a régi elbontott pajta helyén létesülhet a meglévő hasonló pajták építménymagasságával, és kialakítási módjával.

Megengedett legnagyobb

Tetőzet és a tető hajlásszöge

Tető

építménymagasság

Tetőzet formai kialakítása

maximális szélessége

Héjazata

Magastető lehet,

A területen a hajlásszög :
40 fok
45 fok

A telekegységben kialakult
jellemző tetőszélességek
szerint

Csak égetett agyag
színű
cserépfedés
alkalmazható

/7/

Az övezetben található védettségi kategóriák: - Műemléki védettségű épületek: Hrsz: 285, 280, 279, 259, 249/2/3,
248, 245/1, 238, 236, 225, 224, 181, 139, 138/5/6/7/8/10 , 118, 116, 109, 108, 107/1/2/3 ,106, 105, 104, 101, 100, 99, 98, 77, 72, 71, 70, 67, 49, 48, 46/1/2/5, 45, 16, 12, Műemléki védettségű városfal csatlakozó ingatlanok Hrsz: 244/1, 11, 9, 8,

/8/

Kerítésre vonatkozó előírások:
A Fő utcai utcafronti kerítések kialakítása csak falazott, vakolt téglakerítés lehet, fa kapuszerkezettel, a kialakult utcaképbe való illeszkedéssel. A védett pajtasor területének Fő utca felé eső határvonalán a telken belül létesített
kerítés teljes egészében fa szerkezettel készülhet a szükséges terepmegfogási műtárgyakkal. Magassága a támfal nélkül max. 1,2 m.

- Ahol a szabályozási tervlap építési helyet nem jelöl, ott építés a vonatkozó táblázat adatai alapján lehetséges.

- A történetileg védett településrészeken , műemléki jelentőségű területen az épületek utcafronti

homlokzatát és a falazott kerítéseket vakolt felületképzéssel és fehér színezéssel kell

kialakítani.

-Ahol a vizsgálatok igazolják, hogy a korábbi állapot eredetileg íves lezárású kaput és falazott

utcafronti kerítést tartalmazott, ott ezek visszaállítására kell törekedni. Figyelembe kell venni

továbbá a korábbi homlokzati nyílások arányát és osztásrendjét az utcafronti homlokzatokon.

(11) A falusias lakóterületek építési övezetének előírásait az alábbi táblázat tartalmazza: tervi jelük: Lf-08

Területfelhasználási egység övezeti tagozódása : .falusias lakóterület : Lf-08

ahol a

Lf-08

jelű övezetben

4,5

1000

/1/

Elhelyezhető funkciók

Legfeljebb kétlakásos lakóépület továbbá az OTÉK ,14 §,

(2) bekezdés 2,3,4,5 pontjai szerint

/2/

A közművesítés feltételei:

/3/

A telekalakítás lehetőségei : Telekhatár-rendezés. Telekegyesítés és telekmegosztás engedélyezhető

A kialakítható telek

Legkisebb területe

1000 m2

Legkisebb utcai homlokvonala

16,0 m

/4/

Az övezet kialakult telkeinek megengedett

Beépítése

Legnagyobb beépítettsége

Legnagyobb szintterület sűrűség

Legkisebb zöldfelület (%)

szabadonálló

20 %

0,5

65 %

/5/

A beépítés paraméterei

Az övezet telkein

Elhelyezhető

Megengedett legkisebb

Beépítési mód

épületek száma

Melléképítmények

előkert

Oldalkert

hátsókert

Csak egy főépület
lehet

Csak OTÉK
1.sz.mell.54.

a),b). c), d) ,e)
f), g), h), i), j), k), m)

5,0 m és 10,0 m
ill.
a szabályozási tervlap
szerint

3,0 m

6,0 m ill 10,0 m
a szabályozási tervlap
szerint

szabadonálló

/6/

Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések

Megengedett legnagyobb

Tetőzet és a tető hajlásszöge

Tető

építménymagasság

Tetőzet formai kialakítása

maximális szélessége

héjazata

4,5 m

Magastető lehet,
Hajlásszög min: 40 fok
max: 45 fok

8,0 m

-Cserépfedés

Természetes pala
Nádfedés
Mj-Mk területen csak
Cserép és nádfedés
alkalmazható .

/7/

Az övezetben található védettségi kategóriák: -

/8/

- Ahol a szabályozási tervlap építési helyet nem jelöl, ott építés a vonatkozó táblázat adatai

alapján lehetséges.

(12) A falusias lakóterületek építési övezetének előírásait az alábbi táblázat tartalmazza: tervi jelük: Lf-09

Területfelhasználási egység övezeti tagozódása : .falusias lakóterület : Lf-09

ahol a

Lf-09

K , 30

jelű MJ övezetben

/1/

Elhelyezhető funkciók

OTÉK 14. §,

(2) bekezdés1, 2,3,4,5, pontjai szerint

/2/

A közművesítés feltételei:

/3/

/4/

Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett

Beépítése

Legnagyobb beépítettsége

Legnagyobb szintterület sűrűség

Legkisebb zöldfelület (%)

Oldalhatáron
néhány esetben attól csurgótávolságban
(kb.1m )álló
Szabadonálló

30 % és kialakult *

0,5 és kilalakult

40 %
ill.
kialakult

*Ahol a kialakult beépítés meghaladja, vagy eltér a táblázat adataitól ott építés csak a kialakult állapot szerint engedélyezhető

/5/

A beépítés paraméterei

Az övezet telkein

Elhelyezhető

Megengedett legkisebb

Beépítési mód

épületek száma

Melléképítmények

előkert

oldalkert

hátsókert

Több főépület
lehet

Csak OTÉK
1.sz.mell.54.

a),b). c), e)
g), h), i), j), k), m)

kialakult

Kialakult,
bővítés és átalakítás során min. 4,0 m ill. a
szabályozási tervlap szerint

Kialakult
6,0 m ill. az építési hely hátsó határát a
szabályozási tervlap tartalmazza

Oldalhatáron
álló
Szabadon
álló

/6/

Megengedett legnagyobb

Tetőzet és a tető hajlásszöge

Tető

építménymagasság

Tetőzet formai kialakítása

maximális szélessége

Héjazata

Kialakult
Átalakítás, bővítés, új épületrész elhelyezése esetén a megengedett legna-gyobb építménymagasság
+/- 60 cm -el térhet el a telekkel szomszédos telkeken elhelyezkedő épületek építménymagasságának átlagától.

Magastető lehet,

A területen a hajlásszög :
40 fok
45 fok

A telekegységben kialakult
jellemző tetőszélességek
szerint

Csak égetett agyag
színű
cserépfedés
alkalmazható

/7/

Az övezetben található védettségi kategóriák: -

/8/

Kerítésre vonatkozó előírások:
A Fő utcai utcafronti kerítések kialakítása csak falazott, vakolt téglakerítés lehet, fa kapuszerkezettel, a kialakult utcaképbe való illeszkedéssel.

(13) A falusias lakóterületek építési övezetének előírásait az alábbi táblázat tartalmazza: tervi jelük: Lf-10

Területfelhasználási egység övezeti tagozódása : .falusias lakóterület : Lf-10

ahol a

Lf-10

O ( Láncház )

jelű övezetben

/1/

Elhelyezhető funkciók

Legfeljebb kétlakásos lakóépület továbbá az OTÉK ,14 §,

(2) bekezdés 3,4,5 pontjai szerint

/2/

A közművesítés feltételei:

Teljes közművesítettség

/3/

A telekalakítás lehetőségei : Telekhatár-rendezés , telekegyesítés és telekmegosztás nem engedélyezhető

A kialakítható telek

Legkisebb területe

kialakult

Legkisebb utcai homlokvonala

kialakult

/4/

Az övezet kialakult telkeinek megengedett

Beépítése

Legnagyobb beépítettsége

Legnagyobb szintterület sűrűség

Legkisebb zöldfelület (%)

Oldalhatáron álló
Láncház jellegű kialakítás

30 %

0,5 és kialakult

50%

/5/

A beépítés paraméterei

Az övezet telkein

Elhelyezhető

Megengedett legkisebb

Beépítési mód

épületek száma

Melléképítmények

előkert

oldalkert

hátsókert

Csak egy főépület
lehet

Csak OTÉK
1.sz.mell.54.

a),b). c), d) ,e)
f), g), h), m)

kialakulr

Nem értelmezhető

20,0 m

Oldalhatáron álló és
Láncház jellegű

/6/

Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések

Megengedett legnagyobb

Tetőzet és a tető hajlásszöge

Tető

építménymagasság

Tetőzet formai kialakítása

maximális szélessége

Héjazata

kialakult

Magastető lehet,
Hajlásszög min: 40 fok
max: 45 fok

Meglévő
kialakult

Cserépfedés

/7/

Az övezetben található védettségi kategóriák: - Régészeti védettségű terület Hrsz: 1051/12/13/16/17/20/21/41/42

/8/

(14) A falusias lakóterületek építési övezetének előírásait az alábbi táblázat tartalmazza: tervi jelük: Lf-11

Területfelhasználási egység övezeti tagozódása : .falusias lakóterület : Lf-11

ahol a

Lf-11

O-SZ

30 *

jelű övezetben

5,0 **

1800

/1/

Elhelyezhető funkciók

Legfeljebb kétlakásos lakóépület továbbá az OTÉK ,14 §,

(2) bekezdés 2,3,4,5 pontjai szerint

/2/

A közművesítés feltételei:

/3/

A telekalakítás lehetőségei : Telekhatár-rendezés engedélyezhető, telekegyesítés és telekmegosztás nem engedélyezhető

A kialakítható telek

Legkisebb területe

1800 m2

Legkisebb utcai homlokvonala

25,0 m

/4/

Az övezet kialakult telkeinek megengedett

Beépítése

Legnagyobb beépítettsége

Legnagyobb szintterület sűrűség

Legkisebb zöldfelület (%)

Oldalhatáron álló
Szabadon álló
Szabályozási tervlap szerint

30 %

0,5

50%

*Ahol a kialakult beépítés meghaladja, vagy eltér a táblázat adataitól ott építés csak a kialakult állapot szerint engedélyezhető

/5/

A beépítés paraméterei

Az övezet telkein

Elhelyezhető

Megengedett legkisebb

Beépítési mód

épületek száma

Melléképítmények

előkert

oldalkert

hátsókert

Töb főépület
lehet

Csak OTÉK
1.sz.mell.54.

a),b). c), d) ,e)
f), g), h), i), j), k), m)

10,0 m
ill.
a szabályozási tervlap
szerint

4,0 m

Oldalhatáron álló és
Szabadon álló
A
Kialakult állapot szerint

/6/

Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések

Megengedett legnagyobb

Tetőzet és a tető hajlásszöge

Tető

építménymagasság

Tetőzet formai kialakítása

maximális szélessége

héjazata

5 ,0 m
** Gazdasági épület esetében 7,0 m

Magastető lehet,
Hajlásszög min: 40 fok
max: 45 fok

8,0 m

Cserépfedés

/7/

Az övezetben található védettségi kategóriák:

/8/

Településközpont vegyes terület

18. § (1) A településközpont vegyes területek általános előírásokat az OTÉK 16. §-a tartalmazza.

(2) A fentieken kívül az övezetben az alábbi előírások betartása szükséges.

a.) Az intézmények üzemelése, funkcióváltása, illetve használati módjának megváltoz-tatása csak közhasználatú a lakosság ellátását szolgáló, más használati módra engedélyezhető és csak olyan lehet, amely a környező lakások használatát nem zavarja.

b.) A rendeltetésszerű használathoz szükséges parkolószám telken belül biztosítandó.

(3) A Vt-01, Vt-01*, Vt-02, - Vt-08 jelű, elsődlegesen a helyi települési szintű létesítmények elhelyezésére szolgáló településközpont vegyes területek építési övezetének előírásai az alábbiak:

tervi jelük: Vt-01 , Vt-01*, Vt-02, Vt-03, Vt - 04, Vt-05 , Vt-06, Vt-07, Vt-08,

(4) A településközponti vegyes területek építési övezetének előírásait a következő táblázat

tartalmazza. Tervi jele: Vt-01

Területfelhasználási egység övezeti tagozódása : .településközpont vegyes Vt-01

ahol a

Vt-01

K, O, Z

K*,50

jelű MJ övezetben

K, 6,0

/1/

Elhelyezhető funkciók

OTÉK 16. §,

(2) bekezdés 1, 2,3,4, pontjai szerint

/2/

A közművesítés feltételei:

/3/

/4/

Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett

Beépítése

Legnagyobb beépítettsége

Legnagyobb szintterület sűrűség

Legkisebb zöldfelület (%)

Kialakult
Oldalhatáron álló
zártsorú

50 % és kialakult *

2,0 és kialakult

30 %

*Ahol a kialakult beépítés , vagy telekméret meghaladja, vagy eltér a táblázat adataitól ott építés csak a kialakult állapot szerint engedélyezhető

/5/

A beépítés paraméterei

Az övezet telkein

Elhelyezhető

Megengedett legkisebb

Beépítési mód

épületek száma

Melléképítmények

előkert

oldalkert

hátsókert

Több főépület
lehet

Csak OTÉK
1.sz.mell.54.

a), b), c),
m)

0,0 m
és
kialakult

Kialakult,
bővítés és átalakítás során min. 4,0 m ill. a
szabályozási tervlap szerint

Kialakult
és 0,0 m

Oldalhatáron
álló
Zártsorú

/6/

Megengedett legnagyobb

Tetőzet és a tető hajlásszöge

Tető

építménymagasság

Tetőzet formai kialakítása

maximális szélessége

Héjazata

Kialakult
6,0 m

Magastető lehet,

A területen a hajlásszög :
40 fok
45 fok

12,0 m

Csak égetett agyag
színű
cserépfedés
alkalmazható

/7/

Az övezetben található védettségi kategóriák: - Műemléki védettségű épület Hrsz: 863,

/8/

Kerítésre vonatkozó előírások:
Az utcafronti kerítések kialakítása csak falazott, vakolt téglakerítés lehet, fa kapuszerkezettel, a kialakult utcaképbe való illeszkedéssel.

- Ahol a szabályozási tervlap építési helyet nem jelöl, ott építés a vonatkozó táblázat adatai

alapján lehetséges.

- A területen lévő telkeken épületek csak kétlépcsős építési engedélyezési eljárás

keretében valósíthatók meg .( lásd 4. §. (1-3)

- A műemléki védettségű ingatlanokon KÖH az engedélyező hatóság.

- A védett ingatlanokkal érintkező ingatlanokon végzett építési tevékenység esetén az építési

engedélyezési eljárásban szakhatóságként a KÖH -t is be kell vonni.

(5) A településközponti vegyes területek építési övezetének előírásait a következő táblázat

tartalmazza. Tervi jele: Vt-01*

Területfelhasználási egység övezeti tagozódása : .településközpont vegyes Vt-01*

ahol a

Vt-01*

K, O, Z

K*,80

jelű MJ övezetben

K, 6,0

/1/

Elhelyezhető funkciók

OTÉK 16. §,

(2) bekezdés 1, 2,3,4, pontjai szerint

/2/

A közművesítés feltételei:

/3/

/4/

Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett

Beépítése

Legnagyobb beépítettsége

Legnagyobb szintterület sűrűség

Legkisebb zöldfelület (%)

Kialakult
Oldalhatáron álló
zártsorú

80 % és kialakult *

2,0

10 %

*Ahol a kialakult beépítés , vagy telekméret meghaladja, vagy eltér a táblázat adataitól ott építés csak a kialakult állapot szerint engedélyezhető

/5/

A beépítés paraméterei

Az övezet telkein

Elhelyezhető

Megengedett legkisebb

Beépítési mód

épületek száma

Melléképítmények

előkert

oldalkert

hátsókert

Több főépület
lehet

Csak OTÉK
1.sz.mell.54.

a), b), c),
m)

0,0 m
és
kialakult

Kialakult,
bővítés és átalakítás során min. 4,0 m ill. a
szabályozási tervlap szerint

Kialakult
és 0,0 m

Oldalhatáron
álló
Zártsorú

/6/

Megengedett legnagyobb

Tetőzet és a tető hajlásszöge

Tető

építménymagasság

Tetőzet formai kialakítása

maximális szélessége

Héjazata

Kialakult
6,0 m

Magastető lehet,

A területen a hajlásszög :
40 fok
45 fok

8,0 m

Csak égetett agyag
színű
cserépfedés
alkalmazható

/7/

Az övezetben található védettségi kategóriák: - Műemléki védettségű épület Hrsz: 880,

/8/

Kerítésre vonatkozó előírások:
Az utcafronti kerítések kialakítása csak falazott, vakolt téglakerítés lehet, fa kapuszerkezettel, a kialakult utcaképbe való illeszkedéssel.

- Ahol a szabályozási tervlap építési helyet nem jelöl, ott építés a vonatkozó táblázat adatai

alapján lehetséges.

- A területen lévő telkeken épületek csak kétlépcsős építési engedélyezési eljárás

keretében valósíthatók meg .( lásd 4. §. (1-3)

- A műemléki védettségű ingatlanokon KÖH az engedélyező hatóság.

- A védett ingatlanokkal érintkező ingatlanokon végzett építési tevékenység esetén az építési

engedélyezési eljárásban szakhatóságként a KÖH -t is be kell vonni.

(6) A településközponti vegyes területek építési övezetének előírásait a következő táblázat

tartalmazza. Tervi jele: Vt-02 Püspöki palota és kertje, M, műemlék

Területfelhasználási egység övezeti tagozódása : .településközpont vegyes Vt-02

ahol a

Vt-02

jelű MJ övezetben

/1/

Elhelyezhető funkciók

OTÉK 16. §,

(2) bekezdés 2,3,5, pontjai szerint. Továbbá
kultúrális funkciók

/2/

A közművesítés feltételei:

Az övezet építési telkei csak a teljes közművesítettség esetén kaphatnak építési engedélyt

/3/

A telekalakítás lehetőségei : Telekhatár-rendezés., telekegyesítés és telekmegosztás nem engedélyezhető .

/4/

Az övezet kialakult telkeinek megengedett

Beépítése

Legnagyobb beépítettsége

Legnagyobb szintterület sűrűség

Legkisebb zöldfelület (%)

Kialakult

Nem változtatható meg.

Nem változtatható meg

Meglévő,
kialakult.

/5/

A beépítés paraméterei

Az övezet telkein

Elhelyezhető

Megengedett legkisebb

Beépítési mód

épületek száma

Melléképítmények

előkert

oldalkert

hátsókert

Több főépület
lehet

Csak OTÉK
1.sz.mell.54.

a), b), c), h),
m)

0,0 m
és
kialakult

Kialakult,

Kialakult

/6/

Az övezetben végezhető építési tevékenységre vonatkozó megkötések:
A meglévő műemléki védettségű épületen belső funkcióváltás miatti restaurálási felújítási , modernizálási munkák végezhetők. A védett kert a növényzetével együtt eredeti helyreállított formájában megőrzendő.

Megengedett legnagyobb

Tetőzet és a tető hajlásszöge

Tető

építménymagasság

Tetőzet formai kialakítása

maximális szélessége

Héjazata

Kialakult

Meglévő-kialakult

Csak égetett agyag
színű
cserépfedés
alkalmazható

/7/

Az övezetben található védettségi kategóriák: - Műemléki védettségű épületek és kertje Hrsz: 875, 876, 877

/8/

Kerítésre vonatkozó előírások:
Meglévő kerítés felújítása, restaurálása

(7) A településközponti vegyes területek építési övezetének előírásait a következő táblázat

tartalmazza. Tervi jele: Vt-03 Iskolák,

Területfelhasználási egység övezeti tagozódása : Településközpont vegyes terület : Vt-03

ahol a

Vt-03

jelű övezetben

7,0

/1/

Elhelyezhető funkció:

Az OTÉK 16, §,

(2) bekezdés : 5), pontjai szerinti építmények,

/2/

A közművesítés feltételei:

A teljes közművesítettség

/3/

A telekalakítás lehetőségei: Telekegyesítés, telekmegosztás telekhatár-rendezés nem engedélyezhető.

A kialakítható telek

Legkisebb területe

Legkisebb utcai homlokvonala

/4/

Az övezet kialakult és kialakítható telkeinek megengedett

Beépítése

Legnagyobb beépítettsége

Legnagyobb szintterület sűrűség

Legkisebb zöldfelület (%)

Szabadon álló

25 %

1,0

50 %

/5/

A beépítés paraméterei

Az övezet telkein

Elhelyezhető

Megengedett legkisebb

Beépítési mód

épületek száma

melléképítmények

előkert

oldalkert

hátsókert

függvényében

Több főépület lehet

Csak OTÉK
1.sz.mell.54.

a,) b,) c,) d,)
e),h),n),

Szabályozási terv szerint

Szabadon álló

/6/

Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések

Megengedett legnagyobb

Tetőzet és a tető hajlásszöge

Tető

építménymagasság

Tetőzet formai kialakítása

maximális szélessége

héjazata

7,50m

Magastető lehet,
Hajlásszög: min 20, max 45 fok

Lapos és íves tetőfelületek alkalmazása
Lehetséges az összes tetőfelület max 40%-os arányában.

8,0 m (csak magastetős)
14,0 m ( magas és
lapostetős kombináció)

Cserépfedés
festett ,
fémlemez fedések
természetes pala
nád

/7/

Az övezetben található védettségi kategóriák: -

/8/

Kerítésre vonatkozó előírások: A területen csak maximum 1,8 m áttört, falazott, esetleg favázas áttört kerítés építhető A kapuszerkezetek kialakítása természetes anyagokkal történjen.

- A területen lévő telkeken épületek csak kétlépcsős építési engedélyezési eljárás

keretében valósíthatók meg .( lásd 4. §. (1-3)

(8) A településközponti vegyes területek építési övezetének előírásait a következő táblázat

tartalmazza. Tervi jele: Vt-04 Templom, parókia

Területfelhasználási egység övezeti tagozódása : Településközpont vegyes terület : Vt-04

ahol a

Vt-04

jelű övezetben

/1/

Elhelyezhető funkció:

OTÉK 16, §,

(2) bekezdés : 3, 5, pontjai szerinti építmények

/2/

A közművesítés feltételei:

A teljes közművesítettség

/3/

A telekalakítás lehetőségei: Telekegyesítés, telekmegosztás telekhatár-rendezés nem engedélyezhető

A kialakítható telek

Legkisebb területe

meglévő, kialakult

Legkisebb utcai homlokvonala

kialakult

/4/

Az övezet kialakult telkeinek megengedett

Beépítése

Legnagyobb beépítettsége

Legnagyobb szintterület sűrűség

Legkisebb zöldfelület (%)

Szabadon álló, oldalhatáron álló

40 %

1,2

30 %

/5/

A beépítés paraméterei

Az övezet telkein

Elhelyezhető

Megengedett legkisebb

Beépítési mód

épületek száma

melléképítmények

előkert

oldalkert

hátsókert

függvényében

Hrsz: 841Csak egy fő-épület lehet
Hrsz: 840Csak egy fő-
épület lehet
Hrsz: 842/2 több főépület lehet

Csak OTÉK
1.sz.mell.54.

a,) b,) c,) m,)

kialakult

Kialakult

6,0 m

Szabadon álló
Oldalhatáron álló

/6/

Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések *

Megengedett legnagyobb

Tetőzet és a tető hajlásszöge

Tető

építménymagasság

Tetőzet formai kialakítása

maximális szélessége

héjazata

Kialakult +/- 0,6 m
A kialakult építménymagasság számításánál a templomot figyelmen kívül kell hagyni

Magastető lehet,
Hajlásszög: min 40, max 45 fok

10,0m (csak magastetős)

csak
Cserépfedés

/7/

Az övezetben található védettségi kategóriák: Régészeti védettségű terület : Hrsz : 841 Műemléki védettségű épület hrsz: 841, 842/2

/8/

Kerítésre vonatkozó előírások: A területen csak a meglévő kerítés tartható meg.

- A területen lévő telkeken épületek csak kétlépcsős építési engedélyezési eljárás

keretében valósíthatók meg .( lásd 4. §. (1-3)

- A védett ingatlanokon KÖH az engedélyező hatóság.

- A védett ingatlanokkal érintkező ingatlanokon végzett építési tevékenység esetén az építési

engedélyezési eljárásban szakhatóságként a KÖH -t is be kell vonni

(9) A településközpont vegyes területek építési övezetének előírásait az alábbi táblázat tartalmazza: tervi jelük: Vt-05

Területfelhasználási egység övezeti tagozódása : Településközpont vegyes terület : Vt-05

ahol a

Vt-05

jelű övezetben

6,0

900

/1/

Elhelyezhető funkciók

OTÉK ,16 §,

(2) bekezdés 1,2,3, pontjai szerint
(3) bekezdés 1, pontja szerint

/2/

A közművesítés feltételei:

/3/

A telekalakítás lehetőségei : Telekhatár-rendezés. Telekegyesítés és telekmegosztás engedélyezhető

A kialakítható telek

Legkisebb területe

900 m2

Legkisebb utcai homlokvonala

20 m

/4/

Az övezet kialakult telkeinek megengedett

Beépítése

Legnagyobb beépítettsége

Legnagyobb szintterület sűrűség

Legkisebb zöldfelület (%)

szabadonálló

30 %

1,2

40 %

/5/

A beépítés paraméterei

Az övezet telkein

Elhelyezhető

Megengedett legkisebb

Beépítési mód

épületek száma

Melléképítmények

előkert

oldalkert

hátsókert

Csak egy főépület
lehet

Csak OTÉK
1.sz.mell.54.

a),b). c), d) ,e)
f), g), h), m)

5,0 és 10,0 m
a szabályozási tervlap
szerint

3,0 m

6,0 m

szabadonálló

/6/

Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések: max. egyemeletes épületek építhetők
tetőtérbeépítéssel

Megengedett legnagyobb

Tetőzet és a tető hajlásszöge

Tető

építménymagasság

Tetőzet formai kialakítása

maximális szélessége

héjazata

6 ,0 m

Magastető lehet,
Hajlásszög min: 40 fok
max: 45 fok

8,0 m

Cserépfedés
Festett patinázott
Fémlemez fedés
Természetes pala

/7/

Az övezetben található védettségi kategóriák: - Régészeti védettségű terület
Hrsz: 0106/121/120/117/116/113/112/111/109, 0106/33/34/35/37/38/41/42/45

/8/

- A Kőhíd-tábla egy részének kialakítandó építési telkei a sopronkőhidai szennyvíztisztító műtárgy technológiai

váltásával, és ezáltal védőtávolságának csökkentésével egyidejűleg válnak lakóépületekkel beépíthetővé.

- Az épületek domináns utcafronti gerinciránya utcára merőleges kialakítással készülhetnek.

- A telepített funkciókhoz tartozó az OTÉK 42§ által kötelezően előírt parkolókat saját telken belül kell kialakítani.

- A terület beépítésére az SZ-1 szabályozási tervlapon feltüntetett ütemezésben , akkor nyílik lehetőség, amennyiben

a közvetlenül előtte lévő beépítési ütem telkeinek legalább a 80%-a a főfunkciónak megfelelő épülettel már beépült

(10) A településközpont vegyes területek építési övezetének előírásait az alábbi táblázat tartalmazza: tervi jelük: Vt-06

Területfelhasználási egység övezeti tagozódása : Településközpont vegyes terület : Vt-06

ahol a

Vt-06

jelű övezetben

6,0

2500

/1/

Elhelyezhető funkciók

OTÉK ,16 §,

(2) bekezdés 2,3,4, pontjai szerint

/2/

A közművesítés feltételei:

Az övezet építési telke csak a használatbavétel időpontjában meglévő teljes közművesítettség esetén
kaphat használatbavételi engedélyt. Az építési engedély feltétele közműépítő társaságban való tagság.

/3/

A telekalakítás lehetőségei : Telekhatár-rendezés. Telekegyesítés és telekmegosztás engedélyezhető

A kialakítható telek

Legkisebb területe

2500 m2

Legkisebb utcai homlokvonala

30 m

/4/

Az övezet kialakult telkeinek megengedett

Beépítése

Legnagyobb beépítettsége

Legnagyobb szintterület sűrűség

Legkisebb zöldfelület (%)

szabadonálló

40 %

1,2

30 %

/5/

A beépítés paraméterei

Az övezet telkein

Elhelyezhető

Megengedett legkisebb

Beépítési mód

épületek száma

Melléképítmények

előkert

oldalkert

hátsókert

Több főépület
lehet

Csak OTÉK
1.sz.mell.54.

a),b). c), d) ,e)
f), g), h), m)

10,0 m
a szabályozási tervlap
szerint

6,0 m

10,0 m

szabadonálló

/6/

Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések: max. egyemeletes épületek építhetők
tetőtérbeépítéssel. Egy épület maximális bruttó földszinti beépített alapterülete 500 m2 lehet . Lakások csak a tetőterekben helyezhetők el.

Megengedett legnagyobb

Tetőzet és a tető hajlásszöge

Tető

építménymagasság

Tetőzet formai kialakítása

maximális szélessége

héjazata

6 ,0 m

Magastető lehet,
Hajlásszög min: 40 fok
max: 45 fok

12,0 m

Cserépfedés
Festett patinázott
Fémlemez fedés
Természetes pala

/7/

Az övezetben található védettségi kategóriák: -

/8/

Kerítésre vonatkozó előírások: A területen kerítés nem létesíthető

- Az épületek domináns utcafronti gerinciránya a bevezető úttal párhuzamos

kialakítással készülhet

- A telepített funkciókhoz tartozó az OTÉK 42§ által kötelezően előírt parkolókat saját

telken belül kell kialakítani.

- A területen lévő telkeken épületek csak kétlépcsős építési engedélyezési eljárás

keretében valósíthatók meg . lásd 4. §. (1-3)

(11) A településközpont vegyes területek építési övezetének előírásait az alábbi táblázat tartalmazza: tervi jelük: Vt-07

Területfelhasználási egység övezeti tagozódása : Településközpont vegyes terület : Vt-07

ahol a

Vt-07

jelű övezetben

5,0

2500

/1/

Elhelyezhető funkciók

OTÉK ,16 §,

(2) bekezdés 1,2,3,4,5,6, pontjai szerint

/2/

A közművesítés feltételei:

Az övezet építési telkei csak a használatbavétel időpontjában meglévő teljes közművesítettség esetén
kaphatnak használatbavételi engedélyt. Az építési engedély feltétele közműépítő társaságban való tagság.

/3/

A telekalakítás lehetőségei : Telekhatár-rendezés. Telekegyesítés és telekmegosztás engedélyezhető

A kialakítható telek

Legkisebb területe

2500 m2

Legkisebb utcai homlokvonala

50 m

/4/

Az övezet kialakult telkeinek megengedett

Beépítése

Legnagyobb beépítettsége

Legnagyobb szintterület sűrűség

Legkisebb zöldfelület (%)

szabadonálló

40 %

1,2

30 %

/5/

A beépítés paraméterei

Az övezet telkein

Elhelyezhető

Megengedett legkisebb

Beépítési mód

épületek száma

Melléképítmények

előkert

oldalkert

hátsókert

Több főépület
lehet

Csak OTÉK
1.sz.mell.54.

a),b). c), d) ,e)
f), g), h), m)

10,0 m
a szabályozási tervlap
szerint

4,0 m

6,0 m

szabadonálló

/6/

Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések: max. földszintes épületek építhetők
tetőtérbeépítéssel. Egy épület maximális bruttó földszinti beépített alapterülete 1000 m2 lehet . Lakások csak a tetőterekben helyezhetők el.

Megengedett legnagyobb

Tetőzet és a tető hajlásszöge

Tető

építménymagasság

Tetőzet formai kialakítása

maximális szélessége

héjazata

5 ,0 m

Magastető lehet,
Hajlásszög min: 40 fok
max: 45 fok

12,0 m

Cserépfedés
Festett patinázott
Fémlemez fedés
Természetes pala
Nádfedés

/7/

Az övezetben található védettségi kategóriák: -

/8/

Kerítésre vonatkozó előírások: Kerítésre vonatkozó előírások: maximálisan 40 cm magas épített és természetes anyaggal burkolt lábazaton max. 1,8 m magas drótfonattal kiegészített sövénykerítés építhető, a szükséges terepmegfogási műtárgyak kivételével (támfalkerítések amelyeket szintén növényzettel kombináltan kell kialakítani.) A kapuszerkezetek kialakítása természetes anyagokkal történjen. ( pl: kapuoszlopok kialakítása kővel burkolt felületű, vagy faszerkezetű, a kapuk felülete pedig fával burkolt. Kerítésmezőként nád, nádfonat felhasználható.

- A telepített funkciókhoz tartozó az OTÉK 42§ által kötelezően előírt parkolókat saját

telken belül kell kialakítani.

- A területen lévő telkeken épületek csak kétlépcsős építési engedélyezési eljárás keretében valósíthatók meg . lásd 4. §. (1-3)

(12) A településközpont vegyes területek építési övezetének előírásait az alábbi táblázat tartalmazza: tervi jelük: Vt-08

Területfelhasználási egység övezeti tagozódása : Településközpont vegyes terület : Vt-08

ahol a

Vt-08

jelű övezetben

5,0

/1/

Elhelyezhető funkciók

OTÉK ,16 §,

(2) bekezdés 3,4,6, pontjai szerint

/2/

A közművesítés feltételei:

/3/

A telekalakítás lehetőségei : Telekmegosztás nem engedélyezhető

A kialakítható telek

Legkisebb területe

Kialakult-meglévő

Legkisebb utcai homlokvonala

Kialakult-meglévő

/4/

Az övezet kialakult telkeinek megengedett

Beépítése

Legnagyobb beépítettsége

Legnagyobb
Szintterület sűrűség

Legkisebb zöldfelület (%)

szabadonálló

30 %

1,0

50 %

/5/

A beépítés paraméterei

Az övezet telkein

Elhelyezhető

Megengedett legkisebb

Beépítési mód

épületek száma

Melléképítmények

előkert

oldalkert

hátsókert

Több főépület
lehet

Csak OTÉK
1.sz.mell.54.

a),b). c), d) ,e)
f), g), h), m)

6,0 m
a szabályozási tervlap
szerint

6,0 m

szabadonálló

/6/

Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések: max. földszintes épületek építhetők tetőtérbeépítéssel. Egy épület maximális földszinti bruttó beépített alapterülete 1000 m2 lehet .

Megengedett legnagyobb

Tetőzet és a tető hajlásszöge

Tető

építménymagasság

Tetőzet formai kialakítása

maximális szélessége

héjazata

5 ,0 m

Magastető lehet,
Hajlásszög min: 40 fok
max: 45 fok

12,0 m

Cserépfedés
Nádfedés

/7/

Az övezetben található védettségi kategóriák:

/8/

- A telepített funkciókhoz tartozó az OTÉK 42§ által kötelezően előírt parkolókat saját telken

belül kell kialakítani.

- A területen lévő telkeken épületek csak kétlépcsős építési engedélyezési eljárás

keretében valósíthatók meg . lásd 4. §.

Üdülőházas üdülőterület

19 §.

(1) Az üdülőterületre vonatkozó általános előírásokat az OTÉK .22 §-a tartalmazza.

(2) Az üdülő házas üdülőterületek építési övezetének előírásait az alábbi táblázat tartalmazza: tervi jelük: Üü-02

Területfelhasználási egység övezeti tagozódása : Üdülő házas üdülőterület : Üü-01

ahol a

Üü-01

jelű övezetben

5,0

K, 10000

/1/

Elhelyezhető funkciók

OTÉK ,22 §,

(1) bekezdés szerinti üdülőépületek (apartmanház, panzió camping) és kiszolgáló épületei

/2/

A közművesítés feltételei:

/3/

A telekalakítás lehetőségei : Telekhatár-rendezés. Telekegyesítés és telekmegosztás engedélyezhető

A kialakítható telek

Legkisebb területe

10.000 m2

Legkisebb utcai homlokvonala

60 m

/4/

Az övezet kialakult telkeinek megengedett

Beépítése

Legnagyobb beépítettsége

Legnagyobb
Szintterület sűrűség

Legkisebb zöldfelület (%)

szabadonálló

30 %

1,0

50 %

/5/

A beépítés paraméterei

Az övezet telkein

Elhelyezhető

Megengedett legkisebb

Beépítési mód

épületek száma

Melléképítmények

előkert

oldalkert

hátsókert

Több főépület
lehet

Csak OTÉK
1.sz.mell.54.

a),b). c), d) ,e)
f), g), h), m)

a szabályozási tervlap
szerint

A szabályozási
Tervlap szerint

szabadonálló

/6/

Megengedett legnagyobb

Tetőzet és a tető hajlásszöge

Tető

építménymagasság

Tetőzet formai kialakítása

maximális szélessége

héjazata

5 ,0 m

Magastető lehet,
Hajlásszög min: 40 fok
max: 45 fok

8,0 m

Cserépfedés
Nádfedés

/7/

Az övezetben található védettségi kategóriák: 1651 (tehenészet két épülete, továbbá a volt jégverem épülete) Helyi védettségű épület

/8/

- A telepített funkcióhoz tartozó az OTÉK 42. § által kötelezően előírt parkolókat saját telken

belül kell kialakítani.

- Az új funkciók telepítésénél a meglévő tehenészet , a virágosmajori úthoz közelebb eső, az

1908-as kataszteri térképeken szereplő két épülete és a volt jégverem épülete szerkezete-

inek, és formai karaktereinek felhasználásában kell gondolkodni. A többi tehenészeti

épület elbontható, helyettük új épület-épületek elhelyezése lehetséges . Az új beépítés kia-

lakításánál ügyelni kell a régi majorsági hangulat megtartására. A teljes területet helyi

védelemre javasolja a szabályozási terv. A funkcióváltás előtt a szerves szennyezettség

mértékének megfelelően talajcserét kell végrehajtani a területen.

- A területen lévő telkeken épületek csak kétlépcsős építési engedélyezési eljárás

keretében valósíthatók meg . lásd 4. §. (1-3)

Hétvégi házas üdülő terület

20 §.

(1) A hétvégi házas üdülőterületre vonatkozó általános előírásokat az OTÉK 23 §-a tartalmazza.

(2) A hétvégi házas üdülőterületek építési övezetének előírásait az alábbi táblázat tartalmazza: tervi jelük: Üh-01

Területfelhasználási egység övezeti tagozódása : hétvégi házas üdülőterület : Üh-01

ahol a

Üh-01

jelű övezetben

4,5

1200

/1/

Elhelyezhető funkciók

Legfeljebb két üdülőegységes üdülő épület továbbá az
OTÉK , 23. §,

(3) bekezdés szerint

/2/

A közművesítés feltételei:

/3/

A telekalakítás lehetőségei : Telekhatár-rendezés. Telekegyesítés és telekmegosztás engedélyezhető

A kialakítható telek

Legkisebb területe

1200 m2

Legkisebb utcai homlokvonala

16 m

/4/

Az övezet kialakult telkeinek megengedett

Beépítése

Legnagyobb beépítettsége

Legnagyobb
Szintterület sűrűség

Legkisebb zöldfelület (%)

Szabadon álló

10 % de max: 120 m2

0,2

75 %

/5/

A beépítés paraméterei

Az övezet telkein

Elhelyezhető

Megengedett legkisebb

Beépítési mód

épületek száma

Melléképítmények

előkert

oldalkert

hátsókert

Csak egy főépület
lehet

Csak OTÉK
1.sz.mell.54.

a),b). c), d) ,e)
f), g), h), m)

10,0 m
a szabályozási tervlap
szerint

4,0 m

10,0 m

Szabadon álló

/6/

Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések

Megengedett legnagyobb

Tetőzet és a tető hajlásszöge

Tető

építménymagasság

Tetőzet formai kialakítása

maximális szélessége

héjazata

4,5 m

Magastető lehet,
Hajlásszög min: 30 fok
max: 45 fok

8,0 m

Cserépfedés
Festett patinázott
Fémlemez fedés
Természetes pala

/7/

Az övezetben található védettségi kategóriák: - Műemléki környezet : Hrsz: 074/18

/8/

- A Kőhíd-tábla kialakítandó építési telkei a sopronkőhidai szennyvíztisztító műtárgy

technológiai váltásával, és ezáltal védőtávolságának csökkentésével egyidejűleg válnak

lakóépületekkel beépíthetővé.

- Az épületek domináns utcafronti gerinciránya utcára merőleges kialakítással készülhet

- Az épületek homlokzatai sziliklátanyagú, vagy vakolt meszelt felülettel kell készüljenek.

(3) A hétvégi házas üdülőterületek építési övezetének előírásait az alábbi táblázat tartalmazza: tervi jelük: Üh-02

Területfelhasználási egység övezeti tagozódása : hétvégi házas üdülőterület : Üh-02

ahol a

Üh-02

jelű övezetben

4,5

1200

/1/

Elhelyezhető funkciók

Legfeljebb két üdülőegységes üdülő épület továbbá az
OTÉK , 23. §,

(3) bekezdés szerint

/2/

A közművesítés feltételei:

/3/

A telekalakítás lehetőségei : Telekhatár-rendezés. Telekegyesítés és telekmegosztás engedélyezhető

A kialakítható telek

Legkisebb területe

1200 m2

Legkisebb utcai homlokvonala

16 m

/4/

Az övezet kialakult telkeinek megengedett

Beépítése

Legnagyobb beépítettsége

Legnagyobb
Szintterület sűrűség

Legkisebb zöldfelület (%)

Oldalhatáron
attól 1 m-re álló

10 % de max: 120 m2

0,2

75 %

/5/

A beépítés paraméterei

Az övezet telkein

Elhelyezhető

Megengedett legkisebb

Beépítési mód

épületek száma

Melléképítmények

előkert

oldalkert

hátsókert

Csak egy főépület
lehet

Csak OTÉK
1.sz.mell.54.

a),b). c), d) ,e)
f), g), h), m)

10,0 m
a szabályozási tervlap
szerint

6,0 m

10,0 m

Oldalhatáron álló

/6/

Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések

Megengedett legnagyobb

Tetőzet és a tető hajlásszöge

Tető

építménymagasság

Tetőzet formai kialakítása

maximális szélessége

héjazata

4,5 m

Magastető lehet,
Hajlásszög min: 30 fok
max: 45 fok

8,0 m

Cserépfedés
Bitumenes zsindely
Festett patinázott
Fémlemez fedés
Természetes pala

/7/

Az övezetben található védettségi kategóriák: -

/8/

- A Kőhíd-tábla kialakítandó építési telkei a sopronkőhidai szennyvíztisztító műtárgy

technológiai váltásával, és ezáltal védőtávolságának csökkentésével egyidejűleg válnak

lakóépületekkel beépíthetővé.

- Az épületek domináns utcafronti gerinciránya utcára merőleges kialakítással készülhet

- Az épületek homlokzatai szilikátanyagú, vagy vakolt meszelt felülettel kell készüljenek.

(5) A hétvégi házas üdülőterületek építési övezetének előírásait az alábbi táblázat tartalmazza: tervi jelük: Üh-03

Területfelhasználási egység övezeti tagozódása : hétvégi házas üdülőterület : Üh-03

ahol a

Üh-03

jelű övezetben

/1/

Elhelyezhető funkciók

Legfeljebb két üdülőegységes üdülő épületcsoportok továbbá az OTÉK , 23. §,

(2) bekezdés szerint

/2/

A közművesítés feltételei:

/3/

A telekalakítás nem megengedett.

A kialakítható telek

Legkisebb területe

Kialakult

Legkisebb utcai homlokvonala

Kialakult

/4/

Az övezet kialakult telkeinek megengedett

Beépítése

Legnagyobb beépítettsége

Legnagyobb
Szintterület sűrűség

Legkisebb zöldfelület (%)

Kialakult

60 %

/5/

A beépítés paraméterei

Az övezet telkein

Elhelyezhető

Megengedett legkisebb

Beépítési mód

épületek száma

Melléképítmények

előkert

oldalkert

hátsókert

Kialakult

Csak OTÉK
1.sz.mell.54.

a), b), c), e)
g), h),

Kialakult

/6/

Az övezetben elhelyezhető épületekre vonatkozó megkötések

Megengedett legnagyobb

Tetőzet és a tető hajlásszöge

Tető

építménymagasság

Tetőzet formai kialakítása

maximális szélessége

Héjazata

4,5 m

Magastető lehet,
Hajlásszög min: 30 fok
max: 45 fok

8,0 m

nádfedés

/7/

Az övezetben található védettségi kategóriák: helyi védettségű kápolna Hrsz:08/1

/8/

Kerítésre vonatkozó előírások: Drótfonattal kombinált sövény kerítés létesíthető, max. 1,8 m magassággal

- A területen lévő telken épületek csak kétlépcsős építési engedélyezési eljárás

keretében valósíthatók meg . lásd 4. §. (1-3)

Különleges terület

21. § (1) A különleges területek általános előírásait az OTÉK 24. §-a tartalmazza.

(2) A különleges területek céljuk és használatuk szerint az alábbiak:

a.) Pánerurópai Piknik és Akadémiai Emlékpark K-01

b.) Repülőtér K-02

c.) Kavicsbánya K-03

d.) Kőfejtő K-04

e.) Kőbánya - Homokbánya K-05

f.) Temető K-06

g.) Kikötő K-07

h.) Meteorológiai állomás K-08

i.) Rekultiválandó szemét és fahulladék telep K-09

Egyéb különleges területek

22. § (1) A különleges terület felhasználása szerint:

tervi jele K-01 egyéb különleges terület / Páneurópai Piknik és Akadémiai Emlékparkok területe

Akadémiai emlékpark Hrsz: 050/1 a, b földrészlet területén

Csak az emlékpark fenntartásához és gondozásához szükséges építmények helyezhetők el.

Beépítés paraméterei:

Kialakítható legkisebb telekméret: Kialakult

Beépítési mód: szabadonálló

Beépítettség legnagyobb mértéke: 30 m2

Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6 m

Megengedett legkisebb zöldterület: 95 %

A területen telekhatár rendezés megengedett.

Páneurópai piknik emlékhely Hrsz: 057 c, d, f földrészlet területén

Az emlékhely területe a Hrsz: 057 külterületi általános mezőgazdasági terület elhatárolt része.

Telekhatár rendezés - telekmegosztás-telekösszevonás a területen csak az emlékhely teljes területének leválasztása esetén engedélyezhető. / A területre a Fertő-Hanság Nemzeti Park által kezdeményezett természetvédelmi védettséget biztosító eljárás van folyamatban./

A területen kulturális-szórakoztató és azt kiszolgáló épületek helyezhetők el.

Az építés feltétele a teljes közművesítettség megléte az építési engedély kiadásának időpontjában.

A Fertő-táj kultúrtáj Világörökség részeként a „kezelési terv” 4.2.1-2-3 fejezeteiben foglaltaknak megfelelően kell a tájba illesztést végrehajtani.

Beépítés paraméterei:

Kialakítható legkisebb telekméret: Kialakult

Beépítési mód: szabadonálló

Beépítettség legnagyobb mértéke: 500 m2

Megengedett legnagyobb építménymagasság: 6 m

Megengedett legkisebb zöldterület: 95 %

A területen telekhatár rendezés megengedett.

c) Az övezetben építési engedély csak kétlépcsős építési engedélyezési eljárás keretei

között adható a jelen rendelet 4. § (1-3) pontjának megfelelően., ahol az első lépcsőben

a már ismert építési program alapján a beépítés feltételei tovább finomíthatóak.

(2) A különleges terület felhasználása szerint:

tervi jele K-02 egyéb különleges terület / Piusz pusztai repülőtér területe

a) A Piusz puszta sportrepülőtér területe Hrsz:064

A repülőtér létesítéséhez hatástanulmány megléte szükséges.

b) A területtel szomszédos Hrsz: 054/1 helyrajzi számú telek.

A telken a repülőtér működtetéséhez szükséges kiszolgáló épületek és építmények helyezhetők el.

Beépítés paraméterei:

Kialakítható legkisebb telekméret: 12 000 m2

Beépítési mód: szabadonálló

Beépítettség legnagyobb mértéke: 10 %

Megengedett legnagyobb építménymagasság: 7,5 m

Megengedett legkisebb zöldterület: 70 %

c) Az övezetben építési engedély csak kétlépcsős építési engedélyezési eljárás keretei

között adható a jelen rendelet 4. § (1-3) pontjának megfelelően., ahol az első lépcsőben

a már ismert építési program alapján a beépítés feltételei , és az elhelyezni kívánt építmények magassági és formai megoldásai tovább finomíthatóak

(3) A különleges terület felhasználása szerint:

tervi jele K-03 egyéb különleges terület / Boglárhegy bányaművelésű területe

a, A Boglárhegyen a Hrsz: 073/3 egy része, 073/4, 073/5, 073/9, 073/10, 073/11, 0,74/7 074/11, 074/151, /161, /162 097/1 területeken jelenleg is kavicsbányászat folyik , ahol a

bányászat üzemi terv alapján , az illetékes Bányakapitányság engedélye alapján végezhető.

b, A nyersanyaglelőhelyek (bányák) telkei, építményei különleges övezet

kizárólag a bányászattal kapcsolatos technológiai építmény, és a működésükhöz

szükséges:

-segédüzemi építmény,

- adminisztrációs épület,

- szociális épület

elhelyezésére szolgál.

c, Külszíni bányászati tevékenység számára kutatásba vonható területen bányatelek lefektetése, bányaművelés megkezdése, bányatelek bővítése kizárólag az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén lehetséges a 2003. évi XXVI. tv. 11. § a) pont felhatalmazása alapján:

ca) a külszíni bányaműveléssel összefüggő tevékenységek kizárólag általános mezőgazdasági területbe tartozó területet érinthetnek,

cb) tájképvédelmi területet nem érinthetnek,

cc) nem érinthetnek Fertőrákos átlagos termőhelyi adottságánál jobb minőségű

mezőgazdasági területet,

cd) nem érinthetnek tervezett vagy meglévő országos közúttól, vasúttól 50 m-en

belül fekvő területet,

ce) a szállítási útvonalat úgy kell kijelölni, hogy a bányatelektől a forgalmi utakig tartó szállításból eredő zaj, rezgés és légszennyező hatás összefüggő lakóterületet, üdülőterületet és rekreációs funkciót betöltő területet nem érinthet.

d, A külszíni bányászat következtében roncsolt felületek újrahasznosítására, tájrehabilitációjára vonatkozó terveknek tartalmazniuk kell a környezetbeillesztés érdekében szükséges tereprendezési és növénytelepítési terveket, munkarészeket. A növénytelepítés tervezésekor a térségben honos fajok alkalmazását előnyben kell részesíteni.

e, A külszíni bányaterület felhagyását követően haladéktalanul meg kell

valósítani a tájrendezési tervnek megfelelő tájrehabilitációt.

f, Régészeti védelmű terület : Hrsz: 074/11 , 074/151

g, A térképi megjelenítés szempontjából csak a jelenleg művelt, vagy felhagyott bányaterületek vannak besorolva „különleges terület” területfelhasználási kategóriába. A már felmért, de még ki nem termelt bányavagyon határát az SZ-3 Külterületi szabályozási tervlapja ábrázolja.

(4) A különleges terület felhasználása szerint:

tervi jele K-04 egyéb különleges terület / Kőfejtő Hrsz : 344/1, 344/2, 345

a) Az 1950-es évek végén befejeződött a területen a kőfejtés. Jelenleg országos jelentőségű

Kulturális Intézmény a Barlangszínház működik a volt kőfejtő területén, kiszolgáló

létesítményeivel együtt. A Kőfejtő területének felszínén amely szabadtéri múzeum és

kilátó hely is egyben , építési helyet csak a meglévő étterem épület (hrsz: 344/2)

100 %-os beépítéssel történő bővítéseként és az azzal szemben a Szabályozási terven jelölt

helyen alakítottunk ki. Az építési helyen kötelező vonallal jelölt beépítési kontúr

beépítése esetén a Barlangszínház bejáratának építészeti kapuzata alakítható ki.

Létesíthető funkciók a jelölt építési helyen belül : kereskedelmi-szolgáltató építmények,

földszint + tetőteres kialakítással ,maximálisan 5,0 m építménymagassággal, amelyeknek

funkciói a barlangszínház és a kőfejtő működéséhez köthetők . (jegypénztár, szuvenír

bolt, delikát ,.... illemhely, stb)

Az építés feltétele a telek teljes közművesítettsége. A terület keleti oldalán egy 3,0 m

széles gyalogutat alakít ki a Szabályozási Terv , amelyen keresztül a "Szikla-sorok"

gyalogosan megközelíthetők. A kőfejtő szabadtéri fennsíkjának legmagasabb pontján, az

Sz-1 szabályozási tervlapon jelölt helyen természetes anyagokból (kő-fa) kilátó torony

építhető a környező táj panorámájának megtekintéséhez.

b) A meglévő és telepített funkciókhoz tartozó az OTÉK 42§ által kötelezően előírt

parkolókat saját telken belül kell kialakítani.

c) A területen épületek csak kétlépcsős építési engedélyezési eljárás

keretében valósíthatók meg . lásd 4. §. (1-3)

(5) A különleges terület felhasználása szerint:

tervi jele K-05 egyéb különleges terület / bányaművelésű terület

a, A Hrsz: 038/8, 039/1, 039/2 területeken mészkőbányászat folyik , ahol a bányászat üzemi terv alapján , az illetékes Bányakapitányság engedélye alapján végezhető.

b, A nyersanyaglelőhelyek (bányák) telkei, építményei különleges övezet

kizárólag a bányászattal kapcsolatos technológiai építmény, és a működésükhöz

szükséges:

-segédüzemi építmény,

- adminisztrációs épület,

- szociális épület

elhelyezésére szolgál.

c, A már felhagyott bányaművelésű területen a terület egyes részeinek tervezett rekultivációja után , elő oldal és hátsókertként egyaránt 10,0 m-t alkalmazva, épületenként maximálisan bruttó 300 m2 alapterülettel , 4,5 m építménymagassággal idegenforgalmi-turisztikai-művészeti célú bemutató épületek, és az ezekhez kapcsolódó kereskedelmi funkciójú épületek létesíthetők.

Beépítés paraméterei:

Kialakítható legkisebb telekméret: 10 000 m2

Beépítési mód: szabadonálló

Beépítettség legnagyobb mértéke: 20 %

Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m

Megengedett legkisebb zöldterület: 60 %

Több főépület elhelyezhető, épületenként max. bruttó 450 m2 alapterülettel.

d, Külszíni bányászati tevékenység számára kutatásba vonható területen bányatelek lefektetése, bányaművelés megkezdése, bányatelek bővítése kizárólag az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén lehetséges a 2003. évi XXVI. tv. 11. § a) pont felhatalmazása alapján:

ca) a külszíni bányaműveléssel összefüggő tevékenységek kizárólag általános mezőgazdasági területbe tartozó területet érinthetnek,

cb) tájképvédelmi területet nem érinthetnek,

cc) nem érinthetnek Fertőrákos átlagos termőhelyi adottságánál jobb minőségű

mezőgazdasági területet,

cd) nem érinthetnek tervezett vagy meglévő országos közúttól, vasúttól 50 m-en

belül fekvő területet,

e, A külszíni bányászat következtében roncsolt felületek újrahasznosítására, tájrehabilitációjára vonatkozó terveknek tartalmazniuk kell a környezetbeillesztés érdekében szükséges tereprendezési és növénytelepítési terveket, munkarészeket. A növénytelepítés tervezésekor a térségben honos fajok alkalmazását előnyben kell részesíteni.

f, A külszíni bányaterület felhagyását követően haladéktalanul meg kell

valósítani a tájrendezési tervnek megfelelő tájrehabilitációt.

g, Az övezetben építési engedély csak kétlépcsős építési engedélyezési eljárás keretei

között adható a jelen rendelet 4. § (1-3) pontjának megfelelően., ahol az első lépcsőben

a már ismert építési program alapján a beépítés feltételei , és az elhelyezni kívánt építmények magassági és formai megoldásai tovább finomíthatóak

h, Régészeti védelmű terület : Hrsz: 039/1 , 039/2

i, A térképi megjelenítés szempontjából csak a jelenleg művelt , vagy felhagyott bányaterületek vannak besorolva „különleges terület” területfelhasználási kategóriába. A már felmért, de még ki nem termelt bányavagyon határát a SZ-3 Külterületi szabályozási tervlapja ábrázolja.

(6) A különleges terület felhasználása szerint:

tervi jele K-06 egyéb különleges terület / temető

Olyan intézményterület, amelyet a temetési funkció figyelembe vétele mellett alapvetően zöldfelületi jelleggel kell kialakítani és fenntartani.

a, A működő temetőt 2,0 m tömör falazott kerítéssel kell körülvenni, a meglévő falazott kő

kerítés szakaszokat felújítani és kiegészíteni. A kerítés kiegészítés falazó anyagául

kisméretű tégla és fertőrákosi kő használható .

b, A működő temető körül a lakó és kereskedelmi szolgáltató terület felé 50 m-es

védőtávolság biztosítandó, vagy tömör falazott kerítés mögött a temető területén belül a

védőtávolság 10,0 m-re csökkentendő a szabályozási tervlap szerint.

Kialakult beépítés, továbbá a temető tartalék területe mellett kialakítható új beépítési

területek esetén a védőtávolságot a meglévő lakótelkek szélétől a temető irányába kell

biztosítani, temetési korlátozással, amely azt jelenti, hogy védőtávolságon belül csak

urnás temetés, ill. a már meglévő sírboltba történő temetés engedélyezhető.

c, A temető, és épületeinek rekonstrukciója, bővítése , esetleg új , a temetési funkciót

kiszolgáló épület , vagy épületek elhelyezése csak a zöldfelületi és műemlékvédelmi

szempontokat figyelembe vevő részletes kertészeti tervdokumentáció elkészítésével

együttesen történhet , melyhez a hatósági állásfoglalások beszerzése és figyelembe

vétele szükséges.

d, Az övezetben építési engedély csak kétlépcsős építési engedélyezési eljárás keretei

között adható a jelen rendelet 4 §-ának (1-3 ) bekezdéseinek megfelelően.

(7) A különleges terület felhasználása szerint:

tervi jele K-07 egyéb különleges terület / kikötő

a, A Virágosmajorban Hrsz: 08/4 a meglévő vitorlás kikötő és kiszolgáló létesítményei további épületekkel nem bővíthetők. A területen a kialakult teleknyúlványon szabadtéri sportolásra alkalmas felületek, (teniszpályák-kosárlabda pálya) helyezhetők el a szükséges védő drótfonat kerítéssel együttesen.

b, A telepített funkciókhoz tartozó az OTÉK 42§ által kötelezően előírt parkolókat saját

telken belül kell kialakítani.

(8) A különleges terület felhasználása szerint:

tervi jele K-08 egyéb különleges terület / meteorológiai állomás

Meglévő kialakult állapot szerint épület felújítási-karbantartási munkák végezhetők

Új épület, építmény a területen nem létesíthető.

(9) A különleges terület felhasználása szerint:

tervi jele K-09 egyéb különleges terület / rekultiválandó szeméttelep

A Hanga erdő egy részén hrsz: 038/2, korábbi bányaművelésű területen működött a

község szeméttelepe. Jelenleg a szeméttelep már nem működik, rekultivációja és

megszüntetése részletes tájtervek alapján hajtandó végre. Mivel a terület egy védett gyep

tábla közepén található, így a rekultiváció célja a védett gyep felület helyreállítása.

IV. Fejezet

A BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK FELHASZNÁLÁSÁNAK ÉS BEÉPÍTÉSÉNEK FELTÉTELEI ÉS SZABÁLYAI

24. § A beépítésre nem szánt területek használatuk szerint:

(1) Közlekedési és közműterületek

-Közút területek KÖu

-Közműterületek Kö

(2) Zöldterületek Z

-Közpark Zkp

-Sportterület Zsp

(3) Erdőterületek E

-Gazdasági erdő Eg

-Védett és védő erdő Ev

-Egészségügyi ,szociális,turisztikai erdő Ee

(4) Mezőgazdasági területek

-Általános mezőgazdasági területek Má

(Má1-szántó, Má2-gyep, legelő, Má3-szőlő)

- Kertes mezőgazdasági területek Mk

(5) Egyéb területek

-Vízgazdálkodási terület V

Közlekedési és közműterületek

25. § (1) Az országos közlekedési ellátást biztosító közterületek - közlekedési övezet - és az egyes építési övezetekben a közlekedés céljára szolgáló közutak területét, azok szabályozási szélességeit a szabályozási terv tünteti fel. / Ezen területek övezetei a Fertő táj-Kulturtáj Világörökség kezelési terve 4.2.II.3. pontokban a kerékpárutakra maghatározott szempontok szerint lettek kialakítva. /

(2) A közlekedési területen belül a műtárgyakat, a közvilágítást, a közterületi építményeket és a növényzetet úgy kell elhelyezni, hogy azok a közlekedést, az utak láthatóságát ne akadályozzák.

(3) A terv területén az országos közutak mellett, valamint az egyéb közterületeken az egységes városképi és forgalombiztonsági szempontok érdekében a reklámtábla létesítése minden esetben építési engedélyköteles. A reklámok és tájékoztató feliratok egységes arculatba illesztését egy egységes, a településképhez illeszkedő információs rendszer megterveztetésével kell biztosítani. A településképbe nem illeszkedő reklámhordozókat és tájékoztató feliratokat el kell távolítani. Az eltávolítás határidejét az település önkormányzatának intézkedési tervében kell szerepeltetni.

(4) Az építési telkeken az építmények rendeltetésszerű használatához az érvényben levő normatívák alapján számított mennyiségű gépjárműparkolót kell elhelyezni

(OTÉK 42. §.)

(5) Forgalmi utak beépítésénél és új gyűjtő utak létesítésnél helyet kell biztosítani az utat kísérő újonnan telepített fasorok számára az út mindkét oldalán és gondoskodni kell azok telepítéséről, fenntartásáról. A szabályozási tervlap csak a kiemelten fontos fásítandó útszakaszokat jelöli.

(6) A közúti közlekedési területeket és létesítményeket, azok szabályozási szélességét és

védőtávolságát a szabályozási tervlapok tartalmazzák.

(7) A közúti közlekedési területen az alábbi övezetek alakítandók ki.

a) KÖu-1 övezet (B.V. típusú utak)

b) KÖu-2 övezet (B.V. típusú utak)

c) KÖu-3 övezet (B.VI. típusú utak)

d) KÖu-4 övezet (B.VI. típusú utak)

e) KÖu-5 övezet (B.VI. típusú utak)

f) KÖu-K övezet (B.VI. típusú utak)

g) KÖu-6 övezet (gyalogút)

(8) KÖu-1. övezet Gyűjtő utak, melyek fő jellemzője a 22,00 m-es szabályozási szélesség és a 7,00 m széles szilárd burkolat. Az ÚT 2-1.201 számú, Közutak tervezése című útügyi műszaki előírás szerint B.V. típusú utak. A várható fokozott és kerékpáros gyalogos forgalom miatt kerékpárút és gyalogjárda kiépítése javasolt - közlekedésbiztonsági okokból mindkét oldalon. Az úttest mindkét oldalán zöldsáv ill. fasor telepíthető. A tömegközlekedés ezen utakon megoldható, a burkolatszélesség megfelelő, a szabályozási szélesség lehetővé teszi az autóbuszmegállók öbleinek kialakítását. Ez esetben a gyalogos és kerékpáros forgalom közös felületen a buszöböl mögött vezethető.

A gyalogos és kerékpáros forgalmat az útkereszteződésekben kijelölt átkelőhelyeken kell átvezetni.

Ezen utakat a „KÖu-1” közlekedési övezetbe soroltam.

(9) KÖu-2 övezet Kiszolgáló utak, melyek azonban a község közlekedésében gyűjtő út

szerepet töltenek be. Fő jellemzőjük a 16,00 m-es szabályozási szélesség és a 7,00 m széles szilárd burkolat. Az ÚT 2-1.201 számú, Közutak tervezése című útügyi műszaki előírás szerint B.V. típusú utak. A várható fokozott gyalogos forgalom miatt gyalogjárda kiépítése javasolt - közlekedésbiztonsági okokból mindkét oldalon és kerékpárút létesítése egy oldalon. Az úttest mindkét oldalán zöldsáv ill. fasor telepíthető.

A tömegközlekedés ezen utakon is megoldható, a burkolatszélesség megfelelő, a szabályozási szélesség lehetővé teszi az autóbuszmegállók öbleinek kialakítását. Ez esetben a gyalogos és kerékpáros forgalom közös felületen a buszöböl mögött vezethető.

A gyalogos és kerékpáros forgalmat az útkereszteződésekben kijelölt átkelőhelyeken kell átvezetni.

Ezen utakat a „KÖu-2” közlekedési övezetbe soroltam.

(10) KÖu-3 övezet Mellékutak 1, melyek jellemzője a 12,00 m-es szabályozási szélesség és

a 6,50 m széles szilárd burkolat. Az ÚT 2-1.201 számú, Közutak tervezése című útügyi műszaki előírás szerint B.VI. típusú utak. A várható gyalogosforgalom miatt gyalogjárda kiépítése javasolt mindkét oldalon. Az úttest legalább egy oldalán zöldsávot és kisnövésű faegyedekből álló fasort kell kialakítani és fenntartani.

Ezen utakat a „Köu-3” közlekedési övezetbe soroltam.

(11) KÖu-4 övezet Mellékutak 2, melyek jellemzője a 8,00 m-es szabályozási szélesség és

a 4,00 m széles szilárd burkolat. Az ÚT 2-1.201 számú, Közutak tervezése című útügyi műszaki előírás szerint B.VI. típusú utak. A várható gyér gyalogosforgalom miatt gyalogjárda kiépítése nem szükséges.

Ezen utakat a „KÖu-4” közlekedési övezetbe soroltam.

(12) KÖu-5 övezet Mellékutak 3,melyek jellemzője a 6,00 m-es szabályozási szélesség és a

4,00 m széles szilárd burkolat. Az ÚT 2-1.201 számú, Közutak tervezése című útügyi műszaki előírás szerint B.VI. típusú utak. A várható gyér gyalogosforgalom miatt gyalogjárda kiépítése nem szükséges.

Ezen utakat a „KÖu-5” közlekedési övezetbe soroltam.

(13) KÖu-K övezet Mellékutak 4, melyek jellemzője a kialakult szabályozási szélesség és

a min. 6,00 m széles szilárd burkolat. Az ÚT 2-1.201 számú, Közutak tervezése című útügyi műszaki előírás szerint B.VI. típusú utak. Ahol a rendelkezésre álló keresztmetszet lehetővé teszi, gyalogjárda és zöldsáv kiépítése, továbbá fasor telepítése javasolt.

Ezen utakat a „Köu-K” közlekedési övezetbe soroltam.

(14) KÖu-6 övezet Gyalogutak, melyek jellemzője az 3,00 m-es szabályozási szélesség.

Szilárd burkolat létesítése nem kötelező.

Ezen utakat a „Köu-6” közlekedési övezetbe soroltam.

A tervezett utak vízszintes vonalvezetésében a minimálisan előírt 25,00 m-es körívsugarak biztosíthatók, az útcsatlakozásokban a lekerekítő ívek minden esetben a műszaki előírás által előírt 8,00 m sugarúak.

(15) A Kö közműterület övezeti előírásai a következők

Az övezetbe a közművek és a hírközlés épületei helyezhetők el, szükséges esetben külön telekalakítással.

Zöldterületek (közpark területek)

26. § (1) A zöldterületek általános előírásait az OTÉK 27. §-a tartalmazza.

(2) A zöldterületeken, közpark területeken - kertépítészeti kiviteli tervek alapján - többszintes növényállományt kell kialakítani, illetőleg fenntartani.

(3) Az övezetben építési engedély csak kétlépcsős építési engedélyezési eljárás keretei között adható a jelen rendelet 4. § (1-3) pontjainak megfelelően.

(4) A zöldterületek növénytelepítésénél a Fertő táj-Kultur táj Világörökség kezelési terve szerinti tájra jellemző növényegyedeit kell alkalmazni.

(5) Az új parkolók csak fásított formában, egyoldali parkoló típus esetén 3 gépkocsi állásonként, kétoldali parkoló típus esetén 6 gépkocsi állásonként egy-egy min. kétszer iskolázott 14/16 cm törzsátmérőjű, legalább közepes növekedésű tájjellegű fa kiültetésével létesíthetők.

(6) A zaj és levegőszennyezés enyhítésére a Köu1 és a Köu2 utaknál háromszintű / gyep, cserje, fa / zöldsávot kell létrehozni, a rendelkezésre álló legnagyobb szélességben

(7) A Zkp jelű közpark területek övezeteinek előírásai az alábbiak:

a.) tervi jele: Zkp

- az övezetben elhelyezhető építmények : OTÉK 27. §. (4) a, c, ( sétaút, kerékpárút,

tornapálya , gyermekjátszótér, pihenőhely, a terület fenntartásához szükséges épületek)

(b) tervi jele: Zsp

- az övezetben elhelyezhető építmények : OTÉK 27. §. (4) a, c, ( sétaút, kerékpárút,

tornapálya , gyermekjátszótér, pihenőhely, sportpályák (csak füvesített lehet ),

a terület és a sportpályák fenntartásához, és üzemeltetéséhez szükséges

épületek, vendéglátó épület ).

Az övezet beépítési paraméterei:

-Telekalakítás nem engedélyezett, telekhatár-rendezés engedélyezett.

-Minimális telekméret: 10 000 m2

-Építménymagasság: 3,0 m

-Maximális beépíthetőség: 2,0 %

Erdőterületek

27. § (1) Az erdőterületek általános előírásait az OTÉK 28. §-a tartalmazza.

(2) A hagyományos erdőterületeken kívüli erdősítések esetén a Világörökség kezelési terve szerinti őshonos növényegyedek telepítését kell megvalósítani.

(3) A terv területén levő Eg tervi jellel jelölt meglévő az elsődleges renteltetésének

megfelelően, gazdasági rendeltetésű erdőterületeken tervezett módon folyik a

erdőművelés és fakitermelés. A területen a 100.000 m2-t meghaladó területnagyságú

telken az erdőműveléshez és az erdőgazdaság üzemeléshez

szükséges építmények helyezhetők el 0,5 % os beépítettséggel.

(4) A terv területén Ev jellel jelölt , a Fertő-Hanság Nemzeti Park területén található védett és

védő erdőterületeken épületet elhelyezni nem lehet.

(5) A terv területén Ee tervi jellel egészségügyi -szociális-turisztikai rendeltetésű

erdőterületek. A területen a 100.000 m2-t meghaladó területnagyságú telken a

rendeltetésszerű használatot biztosító erdei építmények helyezhetők el 3 %-os

beépítettséggel, 5,0 m maximális építménymagassággal.

Az egészségügyi -szociális-turisztikai erdőterületeken egészséges faegyedeket

csoportosan nem szabad kitermelni, az erdőszakasz megújítása csak kisebb egységekben

ütemezetten valósítható meg.

Mezőgazdasági területek

28 §

(1) A mezőgazdasági területek általános előírásait a OTÉK 29. §-a tartalmazza.

(2) A terv területén lévő Mk tervi jellel jelölt kertes mezőgazdasági területek előírásait az

OTÉK 29 §-ának előírásainál a jelen szabályozás szigorúbb keretek között határozza meg az alábbiak szerint:

1. Fertőrákos külterületein az alábbi kertes mezőgazdasági területek találhatóak:

Új Hegy, Kopár , Felső Kurucföld, Felső Savanyúkút.

2. Felső Kurucföld, Felső Savanyúkút egységek a Fertő-Hanság Nemzeti Park területén

helyezkednek el.

3. A területen elhelyezhető építményekre vonatkozó előírások az alábbiak:

a. 1500 m2-t el nem érő területű telken építményt elhelyezni nem szabad.

b. 1500- 3000 m2 közötti területnagyságú telken 2%-os beépítettséggel elsősorban

a tárolás célját szolgáló egy gazdasági épület, és/vagy terepszint alatti építmény

(pince) helyezhető el.

c. 3000 m2 telekterületet és 12 m utcafronti telekszélességet meghaladó telken

építmény 2%-os beépítettséggel helyezhető el szabadonálló kialakítással.

d. A kertes mezőgazdasági területeken csak egy db főépület helyezhető el telken-

ként.

e. A területen a Kopár megnevezésű területegységen (041/3-044 hrsz-ig

bezárólag )önálló lakóépület 6000 m2-es telekterület, és 16 m utcafronti

telekszélességet meghaladó telken helyezhető el 1,5%-os de maximum 200 m2/épület beépítettséggel , maximálisan 4,5 m építménymagassággal, szabadonálló kialakítással, tájba simuló homlokzat anyaghasználattal. (kő és fa falburkolat , égetett agyagcserép és nád tető-fedés). Az épületek, építmények telken való elhelyezésénél az OTÉK 35 § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, és figyelemmel kell lenni az OTÉK 50 § (2) pontja által előírt

kialakításra. Lakóépület telepítése esetén a teleknek rendelkeznie kell vezetékes

víz, csatorna és elektromos közmű csatlakozással. Emésztőgödör, zárt szenny-

víztározó és más csatornapótló berendezés létesítése nem engedélyezhető.

f. Birtokközpont ezen a területen nem létesíthető.

(3) A terv területén lévő Má tervi jellel jelölt általános mezőgazdasági területek előírásai

az alábbiak : ( Má-1 szántó , Má-2 rét gyep legelő , Má-3 szőlő )

- Az általános mezőgazdasági területek a település beépítésre nem szánt területének

nagytáblás növénytermesztés , és/vagy állattenyésztés továbbá az ezekkel kapcsolatos

termékfeldolgozás és tárolás , együttesen mezőgazdasági termelés és az ahhoz

szükséges építmények elhelyezésére szolgáló része.

Fertőrákos külterületén található általános mezőgazdasági területeket azok területi elhelyezkedése szempontjából három területi csoportba soroljuk.

a, A Fertőrákos-Mörbisch leendő országos közút, Fertőrákos belterületének keleti határa és a Fertő tóra kivezető út , továbbá Fertőrákos község keleti közigazgatási terület- határa által bezárt területen elhelyezkedő általános mezőgazdasági területek: (Má-1/A, Má-2/A , és Má-3/A területek )

1. Ez a terület teljes egészében világörökség része , továbbá a Fertő-Hanság Nemzeti Park területén belül helyezkedik el, és jelentős részén védett vízbázis belső és külső védőterülete található. A Fertőrákos –Mörbisch leendő országos közút, továbbá a Virágosmajorba vezető út mentén főként szántó területek, míg a Fertő nádasa felé főként gyep-legelő-rét területek találhatók.

2. Ezen a területen kereskedelmi-szolgáltató (vendéglátó ) valamint ipari-gazdasági tevékenység nem folytatható.

3. A területen elhelyezhető épületek-építmények funkcióik szerint állattartás és növénytermesztés és az ehhez kapcsolódó tároló- kiszolgáló épületek-építmények helyezhetők el kiegészítve a területen gazdálkodó tulajdonos 1 db szolgálati lakását

tartalmazó lakó funkcióval.

4. A területen építményt –épületet elhelyezni csak kétlépcsős engedélyezési eljárás keretében lehetséges, jelen rendelet 4 §-ának (1)-(3) pontjai szerint az Észak-dunántúli

Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség szakhatóságként való bevonásával.

5. A kialakítható telek legkisebb mérete 10.000 m2 azaz ( 1 ha )

6. A kialakult, vagy kialakított beépíthető terület legkisebb mérete 10.000 m2 azaz ( 1 ha ) , beépítettsége 3 %. a birtokközpont telkén a beépítettség a 45 % nem haladhatja meg.

7. Az építmények-épületek legfeljebb 5,5 m-es maximális építménymagassággal, az OTÉK 50. §-a (2) pontja szerinti tájba simuló formai kialakítással, és homlokzati anyaghasználattal helyezhetők el a területen. A homlokzatokon csak kő illetve fa falburkolat alkalmazható. Csak magastetős kialakítás engedélyezhető : tetőhajlás

38 és 45 fok közötti lehet, a tető héjalásaként csak égetett agyagcserép vagy nádfedés alkalmazható

8. Az építmények –épületek csak szabadonálló kialakítással helyezhetők el a területen.

Az építési hely meghatározásánál előkertként a területeket övező közutaktól ( országos

vagy települési közút, kerékpárút, mezőgazdasági földút) 50 m-es távolság alkalma-

zandó. Oldal és hátsókertek tekintetében az OTÉK 35 §-a alkalmazható. ( a hrsz: 032/16 területen létesítendő kilátó építmény az 50 m-es előkertben is elhelyezhető)

9. A védett vízbázisok belső és külső védőterületein továbbá „A” és „B” hidrogeológiai

védőidomain belül elhelyezkedő területeken a 123/1997 (VII.18.) Korm. rendelet előírásait kell alkalmazni.

10. Kerítés a telekhatáron nem létesíthető. Vagyonvédelmet biztosító kerítés csak az épületek körül , a terület közterületi határától legalább 30 m távolságra telepíthető, amelyet csak lábazat nélküli barna vagy zöld színű fa vagy fém oszlopokkal kialakított

maximálisan 1,8 m magas zöld drótfonattal kombinált cserje növénytelepítéssel lehet kialakítani. A kerítés kapuzata áttört kialakítású, fával vagy kővel burkolt lehet, a telepítendő cserjéket pedig jelen rendelet 5. számú , a területen öshonos növények listájából lehet kiválasztani.

11. A területen épületet csak olyan telken lehet elhelyezni, amelyik az építési

engedély kérelem időpontjában rendelkezik vezetékes víz, csatorna és elektromos

közmű csatlakozással.

Emésztőgödör, zárt szennyvíztározó és más csatornapótló berendezés létesítése nem

engedélyezhető.

12. A területen az OTÉK 29§ (5),(6), (7), és (8) pontjai alapján birtokközpont kialakítása

lehetséges az alábbi módosítássokkal és kiegészítésekkel:

a birtokközpont minimális területe 10.000, m2

a maximális beépíthetőség 3 %, és a birtokközpont telkén a beépítettség a 45 % nem

haladhatja meg.

A maximális építménymagasság 5,5 m lehet, amely szolgálati lakó és gazdasági

feldolgozó - tároló épületekre egyaránt vonatkozik.

13. Az övezetben a szántó művelési ágú területeket gyep-legelő , vagy szőlő művelési ágba

lehet átsorolni. A gyepterületek művelési ága nem változtatható meg, de a terület ligete-

sen fásítható.

14. Művelési ág megváltoztatásának feltétele a Soproni Történelmi Borvidék Hegyközségi Tanácsa jóváhagyó nyilatkozatának beszerzése.

b, A Fertő tóra vezető út , Fertőrákos belterületének déli határa , a Pintytetőre vezető út továbbá Fertőrákos község keleti és déli közigazgatási területhatára által bezárt területen elhelyezkedő általános mezőgazdasági területek: ( Má-1/B, Má-2/B és Má-3/B területek)

1. Ez a terület teljes egészében világörökség része , továbbá a Fertő-Hanság Nemzeti Park területén belül helyezkedik el. A Fertőrákos -Balf országos közút mindkét oldala mentén , továbbá a Felső-kereszthegyen főként szőlő művelésű területek, míg a Fertő nádasa felé főként gyep-legelő és szántó területek találhatók.

2. Az Má-3 övezet státusza a (Savanyukút, Galagonyás területén) a szőlőtermesztés a tájvédelem és természetvédelem maximális érvényesülése okán, valamint a Világörökség státuszából eredően épület nem helyezhető el.

3. Ezen a területen kereskedelmi-szolgáltató (vendéglátó ) tevékenység nem folytatható.

4. Kerítés a telekhatáron nem létesíthető. A telepítendő cserjéket jelen rendelet 5. számú , a területen őshonos növények listájából lehet kiválasztani.

5. Az övezetben a szántó művelési ágú területeket gyep-legelő , vagy szőlő művelési ágba

lehet átsorolni. A gyepterületek művelési ága nem változtatható meg, de a terület ligete-

sen fásítható.

c, Fertőrákos község északi és nyugati közigazgatási területhatára, továbbá a Felső erdő, Fertőrákos község belterületének nyugati határa és a Pintytetőre vezető út által bezárt területen elhelyezkedő általános mezőgazdasági területek: ( Má-1/C, Má-2/C és

Má-3/C területek )

1. Ez a terület nem teljesen a világörökség része , illetve nagy része a Fertő-Hanság Nemzeti Park területén kívül helyezkedik el, azonban jelentős részén védett vízbázis belső és külső védőterülete található. A területen elhelyezkedő Akadémiai Emlékpark és Páneurópai Piknik területeinek (hrsz: 050/1-2, 057/a,b,c,d ) természetvédelmileg védetté nyilvánítása folyamatban van. A Fertőrákos – St. Margarethen leendő országos közút keleti oldalán főként felhagyott szőlőművelésű , a nyugati oldalán vegyesen szántó területek, és gyep-legelő-rét területek találhatók. A Szárhalmi erdő területébe beékelődött területeken szántó és gyep-legelő-rét területek találhatóak.

2. Ezen a területen kereskedelmi-szolgáltató (vendéglátó ) tevékenység nem folytatható.

3. A területen elhelyezhető épületek-építmények funkcióik szerint állattartás és növénytermesztés , és az ehhez kapcsolódó tároló- kiszolgáló épületek-építmények helyezhetők el kiegészítve a területen gazdálkodó tulajdonos 1 db szolgálati lakását

tartalmazó lakó funkcióval.

4. A területen építményt –épületet elhelyezni csak kétlépcsős engedélyezési eljárás keretében lehetséges, jelen rendelet 4 §-ának (1)-(3) pontjai szerint , illetékességi területén a Fertő-Hanság Nemzeti Park szakhatóságként való bevonásával.

5. A kialakítható telek legkisebb mérete 30.000 m2 azaz ( 3 ha )

6. A kialakult, vagy kialakított beépíthető terület legkisebb mérete 30.000 m2 azaz ( 3 ha ) , beépítettsége 2,0 % de maximum 300 m2/ épület lehet.

7. Az építmények-épületek legfeljebb 5,5 m-es maximális építménymagassággal, az OTÉK 50. §-a (2) pontja szerinti tájba simuló formai kialakítással, és homlokzati anyaghasználattal helyezhetők el a területen. A homlokzatokon vakolat, kő illetve fa falburkolat alkalmazható. Csak magastetős kialakítás engedélyezhető : tetőhajlás

38 és 45 fok közötti lehet, a tető héjalásaként csak égetett agyagcserép vagy nádfedés alkalmazható.

8. Az építmények – épületek csak szabadonálló kialakítással helyezhetők el a területen.

Az építési hely meghatározásánál előkertként a területeket övező közutaktól ( országos

vagy települési közút, kerékpárút, mezőgazdasági földút) 50 m-es távolság alkalma-

zandó. Oldal és hátsókertek tekintetében az OTÉK 35 §-a alkalmazható.

9. A védett vízbázisok belső és külső védőterületein továbbá „A” és „B” hidrogeológiai

védőidomain belül elhelyezkedő területeken a 123/1997 (VII.18.) Korm. rendelet előírásait kell alkalmazni.

10. Kerítés a telekhatáron nem létesíthető. Vagyonvédelmet biztosító kerítés csak az épületek körül, a terület közterületi határától legalább 30 m távolságra telepíthető, amelyet csak lábazat nélküli barna vagy zöld színű fa vagy fém oszlopokkal kialakított

maximálisan 1,8 m magas zöld drótfonattal kombinált cserje növénytelepítéssel lehet kialakítani. A kerítés kapuzata áttört kialakítású, fával vagy kővel burkolt lehet, a telepítendő cserjéket pedig, jelen rendelet 5. számú, a területen őshonos növények listájából lehet kiválasztani.

11. A területen építmény-épületet csak olyan telken lehet elhelyezni, amelyik az építési

engedély kérelem időpontjában rendelkezik vezetékes víz, csatorna és elektromos

közmű csatlakozással.

Emésztőgödör, zárt szennyvíztározó és más csatornapótló berendezés létesítése nem

engedélyezhető.

12. A területen az OTÉK 29§ (5),(6), (7), és (8) pontjai alapján birtokközpont kialakítása

lehetséges az alábbi módosítássokkal és kiegészítésekkel:

a birtokközpont minimális területe 10.000, m2

a maximális beépíthetőség 3 % és a birtokközpont telkén a beépítettség a 45 % nem

haladhatja meg.

A maximális építménymagasság 5,5 m lehet, amely szolgálati lakó és gazdasági

feldolgozó - tároló épületekre egyaránt vonatkozik.

13. Az övezetben a szántó művelési ágú területeket gyep-legelő , vagy szőlő művelési ágba

lehet átsorolni. A gyepterületek művelési ága nem változtatható meg, de a terület ligete-

sen fásítható.

Vízgazdálkodási terület

29. § (1) Az egyéb terület általános előírásait az OTÉK 30. §-a tartalmazza.

(2) Az egyéb terület, amely jelen esetben a tervezési területen áthaladó Rákos patak

vízgazdálkodásával összefüggő medre és partja, továbbá a patak által táplált a Kőhíd

tábla déli oldalán elhelyezkedő horgász tavak területe. A területen gazdasági célú

halastavak nem alakíthatóak ki.

Tervi jele : V

(3) A területen vízkárelhárítási és sporthorgászás célját szolgáló közösségi épület helyez-

hetők el.

-Csak telekhatár-rendezés engedélyezett.

-Minimális telekméret: 10 000 m2

-Építménymagasság: 3,0 m

-Maximális beépíthetőség: 2,0 % de max. 120 m2/épület

(4) A horgász tavak kialakítása a Sopronkőhidai szennyvíztisztító telep technológiai

váltásával összhangban valósítható meg. A tavak kialakítása előtt a területen már

meglévő, veszélyes hulladéknak is minősített patak hordalék-iszap a területről

eltávolítandó.

(5) Az egyéb terület ,amely a Fertőrákosi és Sopronkőhidai ivóvízellátást biztosító vízbázisok

vízkitermelő kútjainak üzemi, és elsőfokú védőterületeit tartalmazza.

Tervi jelük: V

(6) Az ivóvízellátást biztosító vízkivételi helyek, vízbázisok különböző fokozatú

hidrogeológiai védőterületeit a Szabályozási Terv SZ-1, SZ-2 és SZ-3 tervlapjai tartalmazzák.

(7) A vízbázisok területein csak a vízkivételi helyek műtárgyai , és a rendeltetésszerű

üzemelést biztosító építmények és műtárgyak helyezhetők el.

V. Fejezet

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI FELADATOK MEGVALÓSÍTÁSÁT BIZTOSÍTÓ SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK ELŐÍRÁSAI

30. § A terv területével összefüggő településrendezési feladatok megvalósítását az Étv 17-30. §. szerinti általános szabályokon túlmenően az alábbi helyi előírások biztosítják.

Telekalakítás, helyi közút céljára történő lejegyzés

31. § (1) A jelen terv és helyi építési szabályzat által meghatározott telekalakítások csak az egyes telkek kiszolgálásához szükséges utak megléte, vagy egyidejű kialakítása esetén engedélyezhetők.

Helyi közút számára történő lejegyzés esetén, amennyiben a megmaradó telek minden szabályozott feltételnek megfelel, de területe a szabályzatban szereplő legkisebb telekterületnél legfeljebb 20 %-kal kisebb, hivatalosan nem tekinti az önkormányzat használatra alkalmatlannak.

(2) A telekalakításokhoz szükséges közterületek és utak kialakítása az Étv. 27. §. (3) szerint történhet.

(3) Amennyiben a telekalakítás, útlejegyzés a tulajdonos érdekében történik azaz magán-érdekeket szolgál, úgy a tulajdonos kártérítésre nem tarthat igényt.

(4) Nagyobb új beépítésű tömbök esetében, amennyiben a teljes úthálózat nem egy ütemben alakul ki, a már a Szabályozási Terv szerint kialakított út (közterület) szakaszhoz tartozó építési telkek önállóan kialakíthatók és beépíthetők a beépítés további feltételeinek megléte esetén. A további útterületek kialakítása csak a már meglévő útterület szakaszhoz csatlakozóan valósulhat meg, a teljes úthálózat kialakításáig.

VI. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hatályba léptető rendelkezések

32. § (1) A jelen építési szabályzat és mellékletét képező szabályozási (Sz-1, Sz-2, sz-3) tervlapok a kihirdetést követő 30. napon lépnek hatályba.

(1) A jelen építési szabályzat és mellékletét képező Szabályozási Terv hatálybalépésével Fertőrákos Község Közgyűlésének többször módosított 4/1998.(IV.24.) KP rendelete, amely egységes szerkezetben a Község Összevont Rendezési Terve építési-szabályozási előírásai , a terv területére vonatkozóan hatályát veszíti.

(3) A belterületbe vonással és a művelés alóli kivonással ütemezetten igénybe vehető fejlesztési területeket a tényleges igénybevételt megelőző átmeneti időszakban a földtörvény vonatkozó előírásai szerint, a jelenlegi használati módjukban megfelelően kell művelni, hasznosítani.

(4) A Kőhíd tábla beépítésének ütemezéséről annak időbeli feltételrendszerének kidolgozásáról a jegyző gondoskodik.

(5) Jelen helyi építési szabályzat előírásait a hatályba lépést követően a még el nem bírált, folyamatban lévő ügyekben az ügyfél számára kedvezőbb megoldás szerint kell eljárni.

(6) A jelen építési szabályzat kihirdetéséről a helyben szokásos módon a jegyző gondoskodik.

1. melléklet

1-2. sz tervlapok

(A melléklet szövegét a(z) Sz_1 tervlap, 1 számú melléklet.pdf elnevezésű fájl tartalmazza.)

(A melléklet szövegét a(z) Sz_2 tervlap, 1. számú melléklet.pdf elnevezésű fájl tartalmazza.)

2. melléklet

3. sz tervlap

(A melléklet szövegét a(z) Sz_3 tervlap, 2. számú melléklet.pdf elnevezésű fájl tartalmazza.)

3. melléklet

A tervezési területen meglévő és helyi védelemre javasolt létesítmények jegyzéke

Meglévő műemléki védettségű középületek

1. R. k. templom Fő u. 119. sz. hrsz.: 841

2. R. k. plébánia Fő u. 121. sz. hrsz.: 842/2

3. Püspöki kastély Fő u. 153. sz. hrsz.: 876, 875, 877

4. Püspöki vízimalom; turistaszálló Fő u. 141. sz. hrsz.: 863

Meglévő műemléki védettségű lakóházak

1. Fő utca 60. sz. lakóépület, bolt, vendéglő hrsz.: 285

2. Fő utca 60/A sz. rom hrsz.: 285

3. Fő utca 64. sz. hrsz.: 280

4. Fő utca 66. sz. hrsz.: 279

5. Fő utca 71. sz. hrsz.: 740

6. Fő utca 76. sz. lakóépület, vendéglő hrsz.: 259

7. Fő utca 77. sz. hrsz.: 751

8. Fő utca 79. sz. hrsz.: 754

9. Fő utca 82. sz. hrsz.: 248, 249/2, /3

10. Fő utca 84. sz. hrsz.: 245/1

11. Fő utca 86. sz. hrsz.: 245/1

12. Fő utca 92. sz. hrsz.: 238

13. Fő utca 94. sz. hrsz.: 236

14. Fő utca 96 – 98. sz. hrsz.: 224, 225

15. Fő utca 99. sz. lakóépület / múzeum hrsz.: 801

16. Fő utca 101. sz. hrsz.: 804

17. Fő utca 103. sz. hrsz.: 812

18. Fő utca 111. sz. hrsz.: 829

19. Fő utca 117. sz. hrsz.: 838/1

20. Fő utca 116-118. sz. hrsz.: 181

21. Fő utca 129. sz. hrsz.: 846

22. Fő utca 134. sz. hrsz.: 139

23. Fő utca 136. sz. hrsz.: 138/5, /6, /7,

/8, /10

24. Fő utca 137. sz. hrsz.: 864

25. Fő utca 144. sz. lakóépület, vendéglő hrsz.: 118

26. Fő utca 146. sz. hrsz.: 116

27. Fő utca 148. sz. hrsz.: 106, 107 ,

108, 109,110

28. Fő utca 150. sz. hrsz.: 105

29. Fő utca 152. sz. hrsz.: 104

30. Fő utca 154. sz. hrsz.: 101, 100,

99, 98

31. Fő utca 159. sz. lakóépület, romemlék hrsz.: 880

32. Fő utca 166. sz. hrsz.: 70, 71, 72,

76, 77

33. Fő utca 172. sz. hrsz.: 67

34. Fő utca 186. sz. hrsz.: 49

35. Fő utca 188. sz. hrsz.: 48

36. Fő utca 192. sz. hrsz.: 46/1, /2, /4, /5

37. Fő utca 196. sz. lakóépület, panzió, pajta hrsz.: 41, 45

38. Fő utca 214. sz. hrsz.: 16

39. Fő utca 222. sz. lakóépület, kávéház hrsz.: 12

Helyi védelemmel RENDELKEZŐ létesítmények

1. Virágos-major Majorsági épületek

és jégverem hrsz.: 1651

kápolna hrsz.: 08/1

2. Alsó Kápola Fő u. hrsz.: 1085

3. Szt. Sebestyén szobor Fő u. 30 sz. előtt hrsz.: 313/1

4. Szt. Donát szobor Kovács hegy utca hrsz.: 943

5. Lakóépület Béke u. hrsz.: 690

6. Lakóépület Béke u. hrsz.: 706

7. Egykori malom épülete Patak sor hrsz.: 497 /1

8. Patak sor 19. hrsz.: 885, 886/1

9. Fő utcai kutak

Műemlék védettségű kisemlékek

1. Mithras-szentély maradványai hrsz.: 2868

2. Fő utca 60. sz. előtti Szentháromság-oszlop hrsz.: 285

3. Fő utca 119. sz. előtti Szt. János-szobor hrsz.: 119

4. Fő utca 139. sz. ház előtt álló pellengér hrsz.: 866

5. Patak sor 19. sz. ház előtt álló Nepomuki Szt. János-szobor hrsz.: 885

6. Fő u. 55-159. sz. Városfal maradványok hrsz.: 713, 714, 716,

717, 718, 719, 720, 244/1

4. melléklet

Régészeti védettségű terület

1-2. Fertőrákos, Golgota dűlőben hrsz.: 073/3, /4,

/5, /11, 074/11,

/ 150, /151

3. Fertőrákos, Boglár-hegy hrsz.: 074/11, /151

4. Fertőrákos – Kőhidai-dűlő hrsz.: 0106/ 109,

/111, /112, /113,

/116, /117, /120,

/121

5. Sopronkőhida, Kecske-hegy hrsz.:

5/b. Fertőrákos, Gaishügel hrsz.:

6. Mithras szentély hrsz.: 2868

7. Fertőrákos, Hegy u. 1. hrsz.: 1051/9,

1064/4

8. Fertőrákos, Fő u. 175. hrsz.: 1051/9,

1064/4

9. Fertőrákos, Fő u. 242. hrsz.: 1123, 1124,

1125, 1126, 1127

10. Fertőrákos, Fő u. hrsz.: 1051/ 12, /13,

/16, /17, /21, /21,

/41, /42

11. Fertőrákos- Alsóültetvény dűlő hrsz.: 0219/ 29,

0219/17-/28

12. Fertőrákos- Unterfeld / Ültetvényvég / dűlő hrsz.: 0219/ 4

13. Fertőrákos – Homokbánya hrsz.: 039/1, /2

5. melléklet

A VÉDENDŐ TERMÉSZETI ÉRTÉKEK:

Már védett területek:

1. A Fertő-Hanság Nemzeti Park, az ökológiai hálózat területei
2. A Fertőrákosi Kőbánya értékei
3. A sziklagyep maradványok
4. Régészeti lelőhelyek /részletesen lásd a helyi építési szabályzat 4.sz. mellékletében/
5. Műemlékek /részletesen lásd a helyi építési szabályzat 3.sz. mellékletében/

Védelemre javasolt egyedi tájértékek:

6. A szép, idős mezei juhar (Acer campestre) – hrsz:0123/3 területen az 1001 hrsz-ú lakótelek végénél, a gyalogút mellett.

7. A látványos panoráma, kilátópontok:

a Kőfejtő tetejéről

a határ felé vezető út Ausztria felé eső feléről

a temető területéről

a kikötőtől

a sportpályáról

Telepítésre javasolt növények listája

Fertő-tó medencéjébe, a mélyfekvésű területekre (a településtől K-re és D-re):

Fák:

Alnus glutinosa - mézgás éger
Fraxinus angustifolia sp. pannonica - magyar kőris
Fraxinus excelsior - magas kőris
Padus avium - zelnicemeggy
Populus nigra - fekete nyár
Populus alba - fehér nyár
Populus canescens - szürke nyár
Quercus robur - kocsányos tölgy
Salix alba - fehér fűz
Ulmus laevis - vénic szil

Cserjék:

Crataegus monogyna - egybibés galagonya
Crataegus oxyacantha - cseregalagonya
Cornus sanguinea - veresgyűrű som
Corylus avellana - mogyoró
Frangula alnus - kutyabenge
Salix fragilis - törékeny fűz
Salix viminalis - kosárkötő fűz
Viburnum opulus - kányabangita

A dombvidéki területekre és a belterületre:

Fák:

Acer campestre - mezei juhar
Cerasus fruticosa „Globosa” - gömbkoronájú csepleszmeggy
Fraxinus ornus - virágos kőris
Juniperus communis - közönséges boróka
Sorbus aucuparia - madárberkenye
Sorbus terminalis - barkócaberkenye
Quercus cerris - csertölgy
Qercus pubescens - molyhos tölgy
Qercus petraea - kocsánytalan tölgy
Pinus silvestris - erdei fenyő
Tilia platyphyllos - nagylevelű hárs

Cserjék:

Cornus mas - som
Cotinus coggygria - cserszömörce
Crataegus monogyna - egybibés galagonya
Colutea arborascens - pukkanó dudafürt
Euonymus verrucosus - bibircses kecskerágó
Ligustrum vulgare - közönséges fagyal
Philadelphus coronarius - jezsámen
Reynoutria aubertii - tatáriszalag
Spiraea vanhoutti - gyöngyvessző
Syringa vulgaris - közönséges orgona
Viburnum lantana - ostorménfa

Szűk utcákba és a pajtasor alatti lakóterületre alkalmazható 5 m-nél nem magasabb növények:

Fák:

Acer platanoides „Globosum” - gömbkornájú juharfa
Cerasus fruticosa „Globosa” - gömbkornájú csepleszmeggy
Crataegus monogyna „Compacta” - gömbkornájú galagonya
Fraxinus ornus „Mecsek” - gömbkornájú kőris
Betula pendula „Youngii” - csüngő ágú nyírfa
Morus alba „Pendula” - csüngő ágú eperfa
Sorbus borbasii”Herkulesfürdő” - Borbás berkenye

Cserjék:
Amygdalus triloba „Multiplex” - babarózsa
Cotinus coggygria - cserszömörce
Crataegus monogyna”Stricta” - oszlopos galagonya
Clematis alpina - hegyi iszalag
Juniperus sabina - nehézszagú boróka
Salix caprea - kecskefűz
Tamarix tetrandra - tamariska
Taxus baccata „Fastigiata” - oszlopos tiszafa
Viburnum lantana - ostorménfa