Fertőrákos Község Önkormányzat

Képviselő-testületének

17/2017. (XII. 12.) önkormányzati rendelete

a településkép védelméről

Fertőrákos Község Önkormányzat Képviselőtestülete, Magyarország alaptörvénye 32. cikk (1) a.) pontjában kapott felhatalmazása alapján, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a)-h) pontjaiban kapott felhatalmazással élve a feladatok ellátásával kapcsolatban a településképe alakítása és védelme szabályairól a következőket rendeli el.

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet célja, tartalma és hatálya

1. §

(1)  A rendelet célja Fertőrákos Község meghatározó településképének – a közösséggel egyeztetett módon való

      – alakítása és védelme.

(2)  A rendelet tárgya:

  a.  A helyi épített és táji örökölt értékek területi és egyedi védelme alakításának (továbbiakban: helyi védelem)  

      meghatározásával, a védetté nyilvánítás, nyilvántartás és megszüntetés, valamint a tulajdonosi kötelességek

      szabályozása.

  b.  A településkép szempontjából jellegzetes, értékes, hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert

       hordozó vagy meghatározó, vagy ilyen jellemzőkkel bíró terület, vagy területrészek (továbbiakban településképi   

       szempontból meghatározó területek) meghatározása.

  c.  A településképi követelmények megállapítása a Településképi Arculati Kézikönyvre alapozva.

  d.  A településkép érvényesítésének szabályozása.

(3) A településkép védelmének önkormányzati eszközökkel történő ösztönzésének módjára vonatkozó

     szabályok megállapítása.

(4) A rendelet hatálya kiterjed Fertőrákos Község teljes közigazgatási területén végzett építési munkákra

     – függetlenül attól, hogy az adott munka a jogszabályok szerint építésügyi hatósági engedélyhez, egyszerű 

       bejelentéshez, illetve településképi bejelentéshez kötött, vagy sem, kivéve az e rendeletben szabályozott

       eseteket.

(5) A rendelet személyi hatálya kiterjed minden természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem 

    rendelkező szervezetre (a továbbiakban: építtető, illetve tervező), aki/amely Fertőrákos Község közigazgatási

     területén az (4) bekezdés szerinti építési munkát kíván végezni, az elvégzendő építési munkával összefüggésben 

     építészeti-műszaki tervdokumentációt készít, ahhoz véleményt ad, vagy engedélyez.

II. FEJEZET

A helyi védelem

A helyi védelem célja, feladata nyilvántartása

                                       2.§                                   

(1)  A védelem célja, hogy az országos védelmeken túl, a település és a táj kapcsolatának, a település sajátos arculatának, karaktert teremtő értékeinek megóvása, a kultúrtörténeti, régészeti, történeti, településszerkezeti és építészeti értékek helyi védelme.

(2)  A helyi értékvédelem feladata

a) a helyi különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, településképi (kilátás, rálátás), táji, természetvédelmi, építészeti, néprajzi, településtörténeti, régészeti, művészeti, műszaki-ipari, természeti, esztétikai szempontból védelemre érdemes értékek – körének számbavétele és meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal való megismertetése,

b) a védett értékek károsodásának megelőzése, fenntartásuk, illetve megújulásuk elősegítése.

 (3) A helyi védelem alá helyezést, vagy annak megszüntetését minden jogi vagy természetes személy kezdeményezheti. Ennek során

a)  a kezdeményezést indokolni kell, amely fényképes és leíró részből áll,

     b) a kezdeményezést nyilvánosságra kell hozni és az érintett tulajdonost (tulajdonosokat) a kezdeményezésről külön értesíteni kell, befogadhatóvá az ő beleegyezésével válik a kezdeményezés,

c)  a kezdeményezéstől a képviselő-testületi döntésig terjedő időszakban az építményt védettnek kell tekinteni, és átmeneti szabályozásként a helyi védelemre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.

(4) A szakmai előterjesztést a vonatkozó kormányrendelet által meghatározott jogosultsággal rendelkező szakember készítheti, mely tartalmazza a rendeletben meghatározott vizsgálatot és a védelemmel érintett területet,

(5) A helyi védelem nyilvántartása a jegyző feladata. A nyilvántartás tartalmát a hatályos kormányrendelet tartalmazza.

(6) A védettség megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha

  a)  a védetté nyilvánított helyi érték megsemmisül,

  b)  a védett terület, illetve érték, a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elveszítette,

  c)  a védelem tárgya a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek már nem felel meg,

  d)  a védett érték magasabb (műemléki) védettséget kap.

(7) A helyi védettség elrendelésétől és megszüntetéséről értesíteni kell:

  a)  az ingatlan tulajdonosát, haszonélvezőjét, használóját,

  b)  a kezdeményezőt,

  c)  rendezési tervkészítésen kívüli esetben a Győr – Moson – Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal

       Hatósági Főosztály Építésügyi és Örökségvédelmi Osztályát,

A helyi védelem tárgya és tartalma

                                                                                    3.§

  (1) A helyi védelem tárgyait a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza és a 2. számú térképmellékleten található

       a pontos helyük.

 (2) Helyi egyedi védelem alatt álló építményekre vonatkozó követelmények a következők:

a) Az épületek jellegzetes tömegét, formáját, arányait meg kel tartani, nem magasíthatók, sem homlokzatmagasságuk sem gerincmagasságuk nem emelhető. Bővítés esetén az új épülettömeg, arányai, jellege, anyaghasználata a védett épülettel harmóniát kell, alkosson.

b) A közterületről látható oldalon a hagyományos homlokzatképzés tagozatai, nyílásai, nyílászárói nem változtathatók meg (nagy kapubehajtó, hagyományos hatszemes faszerkezetű nyílászárókkal, párkány, stb.).

c) A vakolt homlokzati felületeken a homlokzati díszítések az eredeti állapotnak megfelelően rekonstruálandók: az ablakok, kapuk profilált vagy egyszerű szalag – keretezése, az egyéb homlokzati díszek (pl. pilaszterek, oszlop fejezetek, oromzati monogramok-évszámok) visszaállítandók.

d) A tetőzet hajlásszöge, cserép fedése, a fedés és az oromfal kapcsolatának eredeti megoldása nem változtatható.

e) A védett épület utcai homlokzatán tilos a műszaki berendezések (parabola-antenna, klíma-kültéri egység, égéstermék elvezető, stb.) elhelyezése.

f) A két kápolna hiteles állapotot őrző megtartása, felújítása.

g) A védett szobrok jókarban tartásáról gondoskodni kell. A szobrok nem helyezhetők át, és a környezetük rendben tartásáról, szükség szerinti megújításáról a közösségnek gondoskodni kell, beleértve a kapcsolódó zöldfelületet, növényzetet is.

h) A Fő utca kutjainak jókarban tartásáról gondoskodni kell.  

(3) Területi védelem – kilátásvédelem esetén megtartandó követelmények:

a) Fertőrákos teljes közigazgatási területén a tájhasználat során biztosítani kell a táji jellegzetességek (esztétikai, természeti értékek), a tájra jellemző természeti rendszerek és egyedi tájértékek megóvását. Ennek megfelelően a település területén a táj jellegét, látképi, természeti értékeit veszélyeztető, károsító tevékenység folytatására alkalmas építményt elhelyezni tilos.

b) A „kilátás és látványvédelem” irányából feltáruló tájképi látvány megőrzése érdekében ezek területén:

ba.) a jelenleg hatályos rendezésitervben szereplő beépítéseken túl újabb, beépítésre szánt terület nem jelölhető ki,

bb.) új villamos energia ellátási, táv- és hírközlési vezeték kizárólag terepszint alatt vezethető, kivéve, ha

- a természetvédelmi hatóság véleménye szerint a terepszint alatti vezetés védendő értéket károsítana,

- a földkábeles vezetésre nincs megfelelő technológia,

bc.) művelési ág változtatás kizárólag a tájkarakter erősítése, a természeteshez közelítő állapot elérése érdekében engedélyezhető, kivéve a közlekedési és közmű-létesítmények indokolt elhelyezését.

A védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek

4.§

(1) A helyi egyedi védelem alatt álló épületek elbontása, csak kivételes esetben, a megfelelő műszaki állapot helyreállításának igazoltan aránytalan költségei esetében lehetséges.

(2) Védett épület esetében, a védelem tárgyát képező építészeti elemeket, eredeti formájában kell megtartani, illetve felújítani.

(3) Védett épület bővítése, csak azzal harmonikus egységet alkotó épületrész, épület (épületegyüttes) formájában lehetséges, összhangban a védelem tartalmával.

(4) A helyi védett érték jókarban tartását (épületszerkezeti megoldás, alkalmazott anyagok köre, színezés, kiegészítő formai és egyéb elemek), a védelem tárgyának értékvesztesége nélkül kell elvégezni.

(5) A helyi védett érték területén, homlokzatán csak a védett környezethez illeszkedő „cégtábla, üzletfelirat, a vállalkozást népszerűsítő egyéb felirat, grafikai megjelenítés, gazdasági reklám” helyezhető el.

(6) A védelem személyi hatálya a helyi védelem alá vont területek és építészeti értékek tulajdonosaira, üzemeltetőire, bérlőre, használóra terjed ki.

III. fejezet

Településképi szempontból meghatározó és egyéb területek

A településképi szempontból meghatározó és egyéb területek meghatározása

5.§

(1) A településképi szempontból meghatározó területek:

a). Meghatározó karakterű történeti településmag

b). Karakteres, domborzat által meghatározott területek

c). Településközpont

(2) Egyéb, településképi szempontból nem meghatározó településrészek

a). Átalakuló, új beépítésű településrész

b). Üdülőterület

c). Különleges területek

d). Beépítésre nem szánt terület.

(3) Az eltérő karakterű településrészeket a rendelet 3. melléklete tartalmazza.

IV. fejezet

településképi követelmények

Településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó

településképi követelmények

6.§

 (1) Meghatározó karakterű történeti településmag a Fő utcának a temetőhöz vezető Fő utca szakasz és a Fertő utca közötti részének mindkét oldala, az Arculati Kézikönyv terület-lehatárolási térképén sárga színnel fedett területre előírt területi követelmények

1) Beépítésre vonatkozóan:

a). a területen csak földszintes, vagy földszint+tetőtér beépítéses, a meglévő meghatározó épületekével megközelítőleg azonos párkány- és gerincmagasságú épületek helyezhetők el,

b). a területen a történeti beépítési vonalat változatlanul tartva, jellemzően oldalhatáron álló, utcára merőleges gerincű oromfalas épületek helyezhetők el,

c). felújításkor a hagyományos épületformát átépíteni nem szabad, azt meg kell tartani,

d). a területen ma nincs beépítetlen építési telek, így felújítás, bővítés, rendeltetés változás, teljes átépülés esetén a ma a telken lévő, vagy az eredetileg igazoltan a telken állt épületek településképi megjelenéséből, jellegzetes hosszúházas, mélységében több lakóegységet soroló tömegformálásból kell kiindulni,

e). a Fertő felőli telekvégeken tervezett építés arra is figyelemmel kell lenni, hogy a terület hagyományos beépítési karakterét (a hossztengelyhez képes keresztben álló pajták sora) a tó felől nézve is változatlanul megőrizze,

f). azoknál az itt gyakori történeti beépítéseknél, ahol közös udvarra nézően mindkét telekhatár mentén épület áll, ezen nem szabad változtatni, ez a beépítési és tér-arány struktúra megtartandó,

g). a jelen karakter területén lévő védett épület telkén, valamint az azzal utcafronton szomszédos telkeken csak a védett épülethez illeszkedő, a védett épület értékeinek érvényesülését biztosító épület helyezhető el, más nem.

2) Utcai kerítések, kapuk vonatkozásában:

a). a kerítés a történeti minta szerint a főépület homlokzatához kapcsolódó,  tömör, jellemzően falazott-vakolt jellegű legyen, megengedett legnagyobb magassága 1,80 m.

b). a kapuszerkezetek kialakítása is a hagyományos  formakincs alkalmazásával, természetes anyagokkal történjen (pl. a kapulábak, kapuoszlopok kialakítása hagyományos falazott-vakolt felületű, a kapuk utcai felülete pedig fával burkolt legyen),

c). a kaput az utcavonalról nem szabad visszahúzni, az a történeti építési vonalon, az épülethomlokzat részeként létesítendő

d). az utcával párhuzamos tetőgerincű épületek esetén a hagyományos nagy, faszerkezetű, vagy fával burkolt áthajtó-kapuk megtartandók, vagy a régivel azonos mérettel, a kerékvetők megtartásával, mintakövető megoldással újjá tervezhetők.

 (2). Meghatározó karakterű történeti településmag területekre vonatkozó egyedi településképi követelmények:

1) A tetőformaára vonatkozóan:

a). a közvetlen környezetébe illeszkedő, 40-45 fokos hajlású magastető készülhet, a tető legnagyobb megengedett szélessége legfeljebb 8,0 m lehet,

b).  a tetőfedés csak hagyományos habarcsolt megoldással húzható rá az oromzatra, nem állhat túl azon az utca felé,

c). ettől eltérő lehet a meglévő, utcával párhuzamos gerincű épületek szélessége, amelyek a 8,0 m-t kialakult állapotukban is meghaladják.

2) A kiegészítő épülettömegekre vonatkozóan:

a).  az utcai oromfalas magastetős épület-főtömeghez kisebb keresztnyerges, vagy lapostetős kiegészítő épülettömeg kapcsolódhat, a teljes  tetőfelület legfeljebb 25 %-ában,

b). A keresztszárnyat az épület homlokvonalától mérve legalább 6 méterrel hátra húzva, az utcára merőleges fő tömegnek alárendelt módon kell megformálni.

3)Tetőfelépítmények, tetőablakok vonatkozásában:

a).  tetőtér-beépítés esetén a hagyományos karaktert és arányokat őrző kialakítású tetőfelépítmény („kutyaól”) készülhet,

b). a tetőfelépítmények megengedett legnagyobb szélessége 1,5 m, a köztük megtartandó megbontatlan tetőfelület megengedett legkisebb szélessége 2,5 m lehet,

c). elsősorban itt nagyon fontos az is, hogy a hagyományos arányokat és kialakítást korhű, vagy azt mai építészeti eszközökkel megjelenítő megoldás épüljön, kerülendők az aránytalanul vastag hőszigeteléssel, vakolattal, külső redőnyszekrényekkel épített megoldások,

d). tetősíkban fekvő ablak beépítése az utcai tetősíkon, ill. az utcai homlokzat vonalától mért 4,5 m-en belül nem megengedett,

e). a tetőn napelem, napkollektor is csak az utcavonaltól legalább 6,0 m-el hátra húzva helyeztető el.

4) A tetőhéjazat vonatkozásában:

a). meghatározóan cserépfedés legyen,

b). kisebb mértékben, kiegészítő építészeti elemként korcolt fémlemez, vagy üvegtetős fedés alkalmazása megengedett,

c). más héjazati anyag (pl. bitumenzsindely, hullámpala, síkpala, cserepes lemez) használata tilos.

5) A homlokzati arányok, anyagok, színek vonatkozásában:

a). a történeti oromfalas és utcával párhuzamos tetőgerincű homlokzatok arányrendjét, nyílásrendjét megtartani, követni kell,

b). alapvetően fehér, vagy világos színű vakolt felületképzéstől eltérő nem készülhet,

c). a meglévő vakolati tagozatokat, vakolathímeket, egyéb kiegészítő elemeket, díszítéseket (oromzati szellőzőnyílásokat, szoborfülkéket) felújításkor meg kell őrizni, helyre kell állítani,

d). tilos a tagozatképző, vagy korábbi tagozatokat takaró elemként a homlokzatra ragasztott csempe- vagy tört kőlap burkolat használata,  a tetőfedés  hagyományos vörös színű legyen, attól eltérni nem szabad,

e). tilos a műszaki berendezések (parabola-antenna, klíma-kültéri egység, égéstermék elvezető, stb.) utcai homlokzatra szerelése.

6) A homlokzati nyílászárók vonatkozásában:

a). a meglévő, hagyományos utcai homlokzati nyílászárók megtartása és karbantartása szükséges,

b). nyílászáró-korszerűsítés szándéka esetén legalább a homlokzati külső ablakszárnyakat az eredetivel azonosan fa anyagból, a hagyományos ablakosztással kell elkészíteni, vagy ott az eredetit felújítani és megtartani,

c). az utcai oromfalas, és utcával párhuzamos tetőgerincű homlokzaton a nyílászárók hagyományos rendje követendő új építésnél is, utcai oldali erkély, loggia nem alakítható ki,

d). árnyékolási igény esetén az utcai homlokzaton csak rejtett redőnytokos vagy fa/fém-táblás, illetve zsalugáteres árnyékoló-szerkezetek alkalmazása megengedett,

e). utólagos felszerelésű redőnytok nem helyezhető el az utcai homlokzaton.

7) A melléképületek vonatkozásában:

a). a telken a főfunkciót kiegészítő (mellék-)épületek, építmények építészeti minősége, anyaghasználata nem térhet el a főfunkció épületétől,

b). A meglévő pajta – akár új hasznosítással – megtartandó, javasolt a meglévő ilyen épületek megőrző felújítása, vagy új építés esetén is a történeti keresztcsűrös megoldás alkalmazása.

8) A meglévő növényállományt folyamatosan vizsgálni kell, gondoskodva azok szükség szerinti tervezett cseréjéről az alábbi követelmények szerint:

a). az értékes homlokzatokat, kisemlékeket eltakaró örökzöldeket, a túlnőtt, légkábeleket elérő, és a járdán vagy a közúti közlekedést zavaró egyedeket, ki kell vágni, ahol szükséges helyükön megfelelő fajtákkal pótlást végezni,

b). a közterületi zöldfelületeken tiltani kell a gépkocsik parkolását, arra parkolókat kell kialakítani,

c). az előkertekben és a szűk udvarokba nagy lombkoronát és gyökérzetet növesztő fák – saját és a szomszéd épület veszélyeztetése miatt – nem ültethető. (Ld. 1. a. sz. függeléket.)

d). a kertek szép idős fáit – a lehetséges időig – meg kell őrizni,

e). az engedély alapján kivágott, elhalt, továbbá engedély nélkül eltávolított növényzet pótlásáról gondoskodni kell,

f). ha a fa kivágására építéssel összefüggésben kerül sor, akkor a pótlás helyét módját kiültetendő növény fajtáját az építési engedélyezési, vagy egyszerű eljárással készülő terv részeként lehet csak meghatározni,

g). az épületek, építmények környezetének rendezése során tilos (az 1. b. sz. függeléktben szereplő) inváziós fafajták telepítése

(3) Karakteres, domborzat által meghatározott beépítésű terület a Patak sor, a három Szikla sor, a Kovácsdomb és Kovácshegy területe tartozik ide, az Arculati Kézikönyv terület-lehatárolási térképen narancssárga színnel jelölt területre előírt területi követelmények .

1) A beépítés vonatkozásában:

a). a területen csak földszintes, vagy földszint+tetőtér beépítéses, a meglévő meghatározó épületekével megközelítőleg azonos párkány- és gerincmagasságú épületek helyezhetők el, egyéb nem,

b). a területen a történeti beépítési vonalat változatlanul tartva, jellemzően oldalhatáron álló, utcára merőleges gerincű épületek helyezhetők el,

c). ahol van előkert, ott az előkerti méretet, vagy a beépítés utcai építési vonalát a szomszédos épületekhez is alkalmazkodva meg kell tartani, az épületek hátrahúzása a telken nem megengedett,

d). a kialakult telekmérettől eltérő, pl. összevonással kialakuló telken sem építhető a környező épületektől eltérő léptékű épület,

e). az épületek terepre ültetése minél kisebb beavatkozással járjon az eredeti terepfelszínhez viszonyítva,

f). bármely a kialakult terepviszonyokat, utcai épülettő-csatlakozást megváltoztatni kívánó tereprendezési beavatkozás tilos,

g). a területen minden építés esetén kötelező vizsgálni a kilátást és rálátást befolyásoló hatásokat a meglévő kilátás „elépítése” a beépíthetőség jogszerűségén túl, tilos.

2) Utcai kerítések, kapuk a mikrokörnyezetében kialakulthoz igazodjon:

a). a történeti minta szerint a főépület homlokzatához kapcsolódó, tömör, jellemzően falazott-vakolt

     jellegű legyen, megengedett legnagyobb magassága 1,80 m lehet,

aa). a kapuszerkezetek kialakítása is a hagyományos formakincs alkalmazásával, természetes

      anyagokkal történhet (pl. a kapulábak, kapuoszlopok kialakítása hagyományos falazott-vakolt felületű, a 

     kapuk utcai felülete pedig fával burkolt legyen),

ab). a kaput az utcavonalról nem szabad visszahúzni, az a történeti építési vonalon, az épülethomlokzat

      részeként létesítendő,

b). ahol az áttört kerítések a meghatározóak, a kapu oszlopok legfeljebb 1,80 m-es magasak, a kerítés,

     kapu áttört, legfeljebb 1,60 m magas, legfeljebb 0,60 m tömör lábazattal, esetleg növényzettel

     kombinálva készülhetnek,

ba). a kapuszerkezetek kialakítása is, akár a hagyományos formakincs alkalmazásával, akár modern

      formában természetes anyagokkal történjen,

bb). az utcával párhuzamos tetőgerincű épületek esetén a hagyományos nagy, faszerkezetű, vagy fával

      burkolt áthajtó-kapuk megtartandók, vagy a régivel azonos mérettel, a kerékvetők megtartásával,

      mintakövető megoldásokkal újjá tervezhetők.

(4). Karakteres, domborzat által meghatározott beépítésű területen elrendelt egyedi településképi követelmények:

1) A tetőforma vonatkozásában:

a). a közvetlen környezetébe illeszkedő, 40-45 fokos hajlású magastető készülhet, a tető legnagyobb    

     megengedett szélessége legfeljebb 8,0 m lehet,

b). oromzatos homlokzat esetén a tető nem húzható rá az oromzatra, nem állhat túl azon az utca felé,

c). az utcával párhuzamos gerincű épületek tetőszélessége legfeljebb10,0 m lehet.

2) A kiegészítő épülettömegek vonatkozásában::

a). az utcai oromfalas, magastetős épület-főtömeghez kisebb keresztnyerges, vagy lapostetős

     kiegészítő épülettömeg kapcsolódhat, a teljes tetőfelület legfeljebb 25 %-ában,

b). a keresztszárnyat az épület homlokvonalától mérve legalább 6 méterrel hátra húzva, az utcára

     merőleges fő tömegnek alárendelt módon kell megformálni.

3) A tetőfelépítmények, tetőablakok vonatkozásában:

a). tetőtér-beépítés esetén tetősíkban fekvő, vagy a hagyományos karaktert és arányokat őrző

     kialakítású tetőfelépítmény („kutyaól”) készülhet,

b). a tetőfelépítmények megengedett legnagyobb szélessége 1,5 m, a köztük megtartandó

     megbontatlan tetőfelület megengedett legkisebb szélessége 2,5 m lehet,

c). tetősíkban fekvő ablak beépítése az utcai tetősíkon, ill. az utcai homlokzat vonalától mért 4,5 m-en

     belül nem megengedett,

d). a tetőn napelem, napkollektor csak az utcavonaltól legalább 6,0 m-el hátra húzva, utcával

     párhuzamos tetőfelületen egyáltalán nem helyeztető el.

4) A tetőhéjazat vonatkozásában:

a). kötelezően pikkelyes, meghatározóan cserépfedés lehet,

b). kisebb mértékben, kiegészítő építészeti elemként korcolt fémlemez, vagy üvegtetős fedés

    alkalmazása megengedett,

c). más héjazati anyag (pl. bitumenzsindely, hullámpala, síkpala, cserepes lemez) használata tilos.

5) A homlokzati arányok, anyagok, színek vonatkozásában:

a). a történeti oromfalas és utcával párhuzamos tetőgerincű homlokzatok arányrendjét, nyílásrendjét

     megtartani, követni kell,

b). alapvetően fehér, vagy világos színű vakolt felületképzéstől eltérő nem készülhet,

c). a meglévő vakolati tagozatokat, vakolathímeket, egyéb kiegészítő elemeket, díszítéseket

     (oromzati szellőzőnyílásokat, szoborfülkéket) felújításkor meg kell őrizni, helyre kell állítani,

d). Tilos a tagozatképző, vagy korábbi tagozatokat takaró elemként a homlokzatra ragasztott csempe-

     vagy tört kőlap burkolat használata,

e). tilos a műszaki berendezések (parabola-antenna, klíma-kültéri egység, égéstermék elvezető, stb.)

     utcai homlokzatra szerelése.

6) A homlokzati nyílászárók vonatkozásában:

a). a meglévő, hagyományos utcai homlokzati nyílászárók megtartása és karbantartása szükséges,

b). nyílászáró-korszerűsítés szándéka esetén legalább a homlokzati külső ablakszárnyakat az

    eredetivel azonosan fa anyagból, a hagyományos ablakosztással kell elkészíteni, vagy ott az eredetit

    felújítani és megtartani,

c). az új épületek építése esetén az utcai oromfalas, és utcával párhuzamos tetőgerincű homlokzaton a nyílászárók hagyományos rendje követendő új építésnél is, erkély, loggia nem alakítható ki,

d). árnyékolási igény esetén az utcai homlokzaton csak rejtett redőnytokos vagy fatáblás zsalugáteres

    árnyékoló-szerkezetek alkalmazása megengedett,

e). utólagos felszerelésű műanyag redőnytok nem helyezhető el az utcai homlokzaton.

7) A melléképületek vonatkozásában:

a). a telken a főfunkciót kiegészítő (mellék-)épületek, építmények építészeti minősége, anyaghasználata

    nem térhet el a főfunkció épületétől,

b). a meglévő pajta – ha rendeltetést kaphat – megtartandó. Javasolt a meglévő ilyen rendeltetésű

   épületek megőrző felújítása, vagy új építés esetén  megfelelő rendeltetés esetén a történeti keresztcsűrös   

   megoldás  alkalmazása.

8) A meglévő növényállományt folyamatosan vizsgálni kell, gondoskodva azok szükség szerinti tervezett

    cseréjéről az alábbi követelmények szerint:

a). az értékes homlokzatokat, kisemlékeket eltakaró örökzöldeket, a túlnőtt, légkábeleket elérő, és a

    járdán vagy a közúti közlekedést zavaró egyedeket, ki kell vágni, ahol szükséges helyükön megfelelő

    fajtákkal pótlást végezni,

b). a közterületi zöldfelületeken tiltani kell a gépkocsik parkolását, arra parkolókat kell kialakítani,

c). az előkertekben és a szűk udvarokba nagy lombkoronát és gyökérzetet növesztő fák – saját és a

    szomszéd épület veszélyeztetése miatt – nem ültethető, (Ld. 1. a. sz. függeléket.)

d). a kertek szép idős fáit – a lehetséges időig – meg kell őrizni,

e). az engedély alapján kivágott, elhalt, továbbá engedély nélkül eltávolított növényzet pótlásáról

    gondoskodni kell,

f). ha a fa kivágására építéssel összefüggésben kerül sor, akkor a pótlás helyét módját kiültetendő

    növény fajtáját az építési engedélyezési, vagy egyszerű eljárással készülő terv részeként lehet

    csak meghatározni,

g). a közterületek, közterek, közparkok és közkertek alakítása, karbantartása szakembert igényel

h). z épületek, építmények környezetének rendezése során tilos (az 1. b. sz. függelékben szereplő)

    inváziós fafajták telepítése

(5) Településközpont a település középső részén alakult ki, ez a templom és a püspöki kastélykörüli terület.

      Ide tartoznak még a közintézmények, iskolák területei is. az Arculati Kézikönyv terület-lehatárolási

      térképen szürke színnel jelölt területen elrendelt követelmények:

1. Az itt található lakóépületek esetében az (1) bekezdésben előírtakat kell alkalmazni, azzal a többlettel,

    hogy e terület elsősorban település-szintű közintézmény elhelyezésére szolgál.

2. Fokozottan ügyelni kell a meglévő épületek karakteréhez, a beépítéséhez való léptékkövető

     illeszkedésre, figyelemmel arra, hogy a társadalmat és kultúrát szolgáló közösségi épületek

     dominanciája megmaradjon.

(6) A fenti területeken egységesen alkalmazandó, a részletképzésre vonatkozó és egyéb követelmények:

1) Anyaghasználatra vonatkozóan:

a). a vakolt homlokzat mellett, látszó-tégla, fa alkalmazása, csak kiegészítő jelleggel lehetséges,

b). ragasztott lapburkolat, függőleges (fal, lábazat, kerítés egyéb) felületeken, kiegészítő jelleggel sem alkalmazható,

c). a tetőfedés során, csak pikkelyszerű fedés lehetséges, kívánatos az agyag cserép használata.

2) A kerítésalakításra vonatkozóan:

a). hagyományos falazott kerítés és kapuoszlopok készülhetnek, benne a kapu, ajtó fából, a

    hagyományos felújításával, vagy a történeti minták mai újra értelmezésével,

b). látszóbeton kerítés, trapézlemez borítású kapu nem létesíthető.

3) A színekre vonatkozóan: a falfelületeken első sorban fehér, vagy halvány tört színek, a fából

    készült épületrészeken, nyílászárókon a településen hagyományosan jellemző természetes,

    barna és zöld, illetve fehér színek alkalmazhatóak, más nem.

 (7) Különleges területek a településen, – a Páneurópai Piknik és Akadémiai Emlékpark, a Repülőtér,

      a Kőfejtő, a Kőbánya, a Homokbánya, a Temető, a Kikötő , a Meteorológiai állomás, és a Rekultiválandó

      szemét és fahulladék telep –, melyek beépíthetősége a helyi építési szabályzatban részletesen

      szabályozva van.

 További követelmények:

1. A kilátásvédelmet a településkép védelme szempontjából jelen rendelet 3.§ (3) bekezdése szabályozza.

2. A nem kilátó helyek karakterisztikai korlátok közé nem illeszthető különleges területek, amelyek

    beépíthetősége esetenként mérlegelendő! (Ld. településképi véleményezés – 10 – 12.§-ok.)

Egyéb, településképi szempontból nem meghatározó területekre vonatkozó

településképi követelmények

7.§

 (1) Egyéb – településképi szempontból nem meghatározó – területen, az építmények anyaghasználatára vonatkozó előírások:

1. Az átépülő, új beépítésű településrész vonatkozóan:

a) tetőhéjazat kialakításaként, pikkelyes fedéstől eltérő anyag,

b) közterületről látható függőleges felületen, ragasztott lapburkolat

nem alkalmazható.

2. Az üdülőterület vonatkozóan:

a) tetőhéjazat kialakításaként, pikkelyes fedéstől eltérő anyag,

b) közterületről látható függőleges felületen, ragasztott lapburkolat

nem alkalmazható.

(2) Beépítésre nem szánt területekre vonatkozó követelmények:

1. Az ún. „természetközeli területen” – Fertőrákos külterületének legnagyobb része – tilos épületet, kerítést létesíteni bármely anyagból, ez alól eltérést a FHNPI mint természetvédelmi kezelő és a győri természetvédelmi hatóság engedélyéhez kötött bármely változás engedélyezése, ha a jogszabályi környezet az építést lehetővé teszi.

2. A nem beépítésre szánt mezőgazdasági területeken, ahol építmény elhelyezése nem kizárt, a Fertő táj hasonló rendeltetésű épületek szerinti építési hagyományától eltérő anyagokat nem lehet alkalmazni.

A felszíni közmű létesítményekkel kapcsolatos előírások

8.§

(1) A település közcélú ellátását biztosító felszíni és felszí feletti energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek az alábbiak:

a) külterületi közlekedési és közműterületek.

b) a gazdasági területek.

 (2) Az (1) bekezdés szerinti sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére az alábbi területek nem alkalmasak:

a) a természetvédelem és tájvédelem területei, és 500m-es védőtávolságuk,

b) a műemlékvédelem területei, és 500m-es védőtávolságuk,

c) a településképi szempontból meghatározó területek, és 500m-es védőtávolságuk,

b) közparkok, közkertek, közterek területei,

c) a védelmi és közjóléti rendeltetésű erdőterületek,

d) vízgazdálkodási területek.

e) Natura2000 és ökológiai hálózatba tartozó területek, illetve egyéb,

g) az építészeti értékek helyi védelméről szóló rendeletben területi védelemmel megjelölt területeken.

V. fejezet

a reklámokra sajátos építményekre és egyéb műszaki létesítményekre vonatkozó településképi követelmények

Reklámhordozókra sajátos építményekre és egyéb műszaki létesítményekre vonatkozó településképi követelmények

9.§

(1) Fertőrákos Község köz- és magán területén, mint a Fertő -táj világörökség részén, a törvény erejénél fogva

    reklám – jogszabályban meghatározott kivétellel – nem helyezhető el.

1. Közterületen reklám csak időszakosan kioszkon, utasvárón és közművelődési célú hirdetőoszlopon

   helyezhető el, az igénybe vehető felület 50%-án.

2. Külterületen és beépítésre nem szánt területen a közutak mellett szabályozottan – a rá vonatkozó

    szabályozás szerint – reklám és reklámhordozó elhelyezhető.

3. A közvilágítási berendezésen és hírközlési oszlopokon reklám  nem helyezhető el.

 (2) Az épületeken elhelyezhető cégérekre, feliratokra és információra vonatkozó településképi követelmények.

1. A lakóépületek szállás céljára történő értékesítése a településen egységes arculattal hirdethető.

2.  Közterületen engedélyezett mobil hirdetőeszköz, fa szerkezetű lehet, hirdető felülete az 1,0 m² – t nem

     haladhatja meg.

3. A homlokzatokon a felirat az épület stílusához illő betű típussal, a felirat elhelyezésére megtervezett,

    kialakított tagozaton / felületen lehet.

4. Az épületeken cégér (fodrász, cipész, gyógyszertár, borkimérés, stb.) elhelyezhető

5. Tetőfelületre cégér, cégtábla és cégfelirat nem helyezhető el.

6. A település látogatható értékekeit ismertető táblák a településen (lehetőleg a világörökségi teljes területen) egységesen alakítandók ki.

7. Az információs táblák egységes oszlop és felirati vagy  piktogram -rendszer  alkalmazásával létesíthetők.

(3) Sajátos építmények és egyéb műszaki berendezések elhelyezési követelményei:

1. Belterületen újonnan kialakuló, vagy átfogóan megújuló közterületen a közmű- infrastruktúra hálózatot, az elektronikus hírközlési hálózatokat földalatti elhelyezéssel kell építeni. Az új épületek villamosenergia és hírközlési csatlakozását, valamint új ingatlan bekötéseket is rejtetten, földkábellel kell kialakítani.

2. A már beépített területen, ahol a villamosenergia és elektromos hírközlési hálózatok földalatti elhelyezéssel üzemelnek új villamosenergia és vezetékes elektronikus hírközlési, egyéb gyengeáramú hálózatokat, vagy a meglevők rekonstrukcióját földalatti elhelyezéssel kell építeni.

3. A már beépített területeken, ahol a villamosenergia, a vezetékes elektronikus hírközlés és egyéb hálózatok föld feletti vezetésűek, új elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell elhelyezni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.

4. A vezeték nélküli szolgáltatás elektronikus hírközlési létesítményét kellő takarással, megfelelő műszaki megoldással, pl. templomtoronyban, épület padlásterén is el lehet helyezni, ha ezt egyéb előírás nem tiltja.

5. A megmaradó térszíni műtárgyakat jó karban kell tartani és építészeti eszközzel, vagy telepített növényzettel a műtárgy gazdájának takarnia kell Az elavult eszközök, létesítmények felújításakor a műszakilag lehetséges legkisebb berendezés-méreteket kell alkalmazni, amit lehet térszín alatt kell elhelyezni.

6. Külterületen új elektronikus hírközlési hálózatokat területgazdálkodási és táképvédelmi okokból a meglévő villamosenergia elosztási, közvilágítási és egyéb hírközlési szabadvezetékekkel közös, egyoldali oszlopsorra kell elhelyezni.

7. Új vezeték nélküli szolgáltatás építménye:

a) Természet- és tájkép védelmi területen, és annak 500 m-es körzetében nem helyezhető el.

b) Belterületen, beépítésre szánt területen önálló építményként nem telepíthető, azt csak meglévő építményre telepítve lehet elhelyezni, ha az adott építményre, településrészre vonatkozó egyéb előírás ezt nem zárja ki. Elsődlegesen gazdasági területen (lakóépületek kivételével) lehet elhelyezni, de a hírközlési létesítmény magassága (legmagasabb pontja) nem haladhatja meg 10,0m-t.

c) Külterületen, nem védett általános mezőgazdasági területen, továbbá beépítésre nem szánt különleges területen csak egyéb hasznosítással összekötve (kilátó, vendéglátóhely, mezőgazdasági gazdasági építmény, egyéb ipari, közműszolgáltatási építmény – ha egyéb ok nem zárja ki –, stb.) telepíthető. 

8. Az elektronikus hírközlési és villamosenergia szolgáltató létesítmények karbantartásáról a szolgáltatónak kell gondoskodni. A funkciót vesztett létesítmények maradéktalan felszámolása és a környezet állapotának visszaállítása a funkcióvesztés után a szolgáltató feladata.

VI. fejezet

Kötelező szakmai konzultáció

Rendelkezés a szakmai konzultációról

10.§

(1) Fertőrákos Község közigazgatási területén minden építési engedélyezéssel, egyszerű bejelentéssel (Étv. 33/A§) és bejelentési kötelezettséggel járó építés esetén kötelező lefolytatni az előzetes szakmai konzultációt és tanácsadást.

(2) A szakmai konzultáció részletes szabályai:

1. A hatáskört a polgármester gyakorolja, aki a konzultációt és a tanácsadást a főépítész szakértői

   véleményére alapozva végzi.

2. A konzultáció szükséges dokumentumait benyújthatja az építtető vagy egyéb módon érintett kérelmező,

    illetve az általa megbízott tervező.

3. A kérelmet a rendelkezésre álló adatokkal és információkkal a település önkormányzatán a jegyző

   részére kell benyújtani. A jegyző – a kérelem csatolásával – haladéktalanul értesíti a főépítészt,

    egyezteti a kérelmezővel a konzultáció 8 napon belüli idejét és helyét.

4. A konzultációra alkalmas dokumentáció tartalma:

a) Épület esetén: helyszínrajz; a rendeltetést, nagyságot mutató alaprajzi vázlat; tömegvázlat.

b) építmény esetén: helyszínrajz, rendeltetés, megjelenési vázlat.

5. A konzultáció és a tájékoztatás eredménye egy olyan – a hatályos településképi rendeleten és

    településrendezési eszközökön alapuló – tájékoztató tartalmú (szöveges és térképi adatokat

     tartalmazó) dokumentum, melyben meg kell jelölni

a)  a kötelező (a településképi rendelet és a településrendezési eszköz előzetes megváltoztatása nélkül

    nem módosítható),

b)  az irányadó (orientáló jellegű), valamint

c) a tájékoztató (pl. a műemléki, illetve helyi építészeti értékvédelemmel kapcsolatos), tartalmi és

    eljárási (pl. a településképi véleményezési eljárásra vonatkozó) elemeket.

7. A konzultáció és tájékoztató írott formában történő kiadásáról és nyilvántartásáról – a kérelem

   beérkezésétől számított 8 napon belül – a főépítész gondoskodik.

8. A konzultáció és tájékoztató benyújtása díj- és illetékmentes, kiadása ingyenes.

9. Konzultáció tájékozódó jelleggel is kérhető. Ennek két formája lehetséges:

- tájékoztatás kérés a megvásárolni kívánt telek beépíthetőségéről akár a rendeltetés ismeretében, akár annak vázlatos ismeretében;

- vagy kérdés a rendeltetés pontos ismeretében, annak a település területén való elhelyezhetőségéről.

VII. fejezet

Településképi vleményezési eljárás

A kötelező véleményezési eljárás esetei

11.§

(1) Fertőrákos Község közigazgatási területén a jelen rendelet előírásai szerint településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni a világörökségi területen a település közigazgatási területén új épület építéséhez, meglévő épület bővítéséhez, valamint a településképet érintő homlokzati felújításához vagy átalakításához, ha az nem tartozik magasabb szintű tervtanács hatáskörébe.

A véleményezési eljárás részletes szabályozása

12.§

(1) A településképi véleményezési eljárás az építtető, illetve az általa megbízott felelős tervező (a továbbiakban együtt: kérelmező) által a polgármesterhez benyújtott – digitális, vagy papíralapú – kérelemre indul. A kérelmező a kérelem benyújtásával egyidejűleg

a) a véleményezendő építészeti-műszaki tervdokumentációt papíralapon 2 pld-ban, vagy

b) digitális adathordozón /CD, DVD,  vagy e-mailben  küldve átadja.

(2) A településképi véleményben a polgármester a tervezett építési tevékenységet engedélyezésre

a)  javasolja, vagy feltétellel javasolja, ha a feltétel műszakilag egyértelműen meghatározható

b) nem javasolja, mert a benyújtott dokumentáció hiányos.

c) nem javasolja, mert a terv nem felel meg a településképi és egyéb

elvárásoknak.

(3) A településképi véleményt – a kérelem beérkezésétől számított legfeljebb 15 napon belül – meg kell

    küldeni a kérelmezőnek (digitálisan, pdf. formátumban).

(4) A véleményezési építészeti-műszaki tervdokumentációnak – a településfejlesztési koncepcióról,

    az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes

    településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 26/A. § (3)

    bekezdésében foglaltakat kell tartalmaznia (munkaközi, de bírálható szinten).

(5) A településképi véleményezési eljárás során vizsgálni kell, hogy az építészeti-műszaki tervdokumentáció

a) megfelel-e a településképi követelményeknek és elvárásoknak

b) megfelel-e a településrendezési eszközben foglalt kötelező előírásoknak,

c) figyelembe veszi-e az előzetes szakmai tájékoztatóban és a világörökségi kezelési tervben szereplő

    további – a település táji és építészeti illeszkedésre/harmóniára vonatkozó – javaslatokat, illetve, hogy

d) a településrendezési eszköz irányadó szabályozásától, valamint a b) pont szerinti javaslatoktól eltérő

    megoldás azokkal egyenértékű vagy kedvezőbb beépítést, illetve településképi megjelenést eredményez-e.

(6) A vizsgálat részletezése

1. A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

a) a beépítés módja megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének,

b) megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult, illetve a világörökség miatt is átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit,

c) miként veszi figyelembe a tájjal és az időjárással harmóniában élő ember energia-tudatosságának

    mai igényeit,

d) nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok benapozását, illetve építmények

   kilátását, a telek használatát,

2. Több építési ütemben megvalósuló új beépítés, illetve építmények bővítése esetén

a).biztosított lesz, vagy marad-e az előírásoknak és az illeszkedési követelményeknek megfelelő

   további fejlesztés, bővítés megvalósíthatósága,

b).a beépítés javasolt sorrendje – annak minden ütemében – megfelel-e a rendezett településképpel

   kapcsolatos követelményeknek.

3. Az alaprajzi elrendezéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

a) a földszinti alaprajz – a tervezett rendeltetés, illetve az azzal összefüggő használat sajátosságaiból

    eredően – nem korlátozza-, illetve zavarja-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok

    rendeltetésszerű használatát,

b) az alaprajzi megoldások nem eredményezik-e az épület tömegének, illetve homlokzatainak

   településképi szempontból kedvezőtlen megjelenését,

c) az épület használhatósága és a megrendelői kívánság harmóniában vannak-e, beleértve a

    kerthasználatot is. 

4. Az épület homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

a) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a Fertő-táj és a település kialakult,

    illetve a településképi rendelet és a településrendezési eszköz szerint átalakuló épített környezethez,

b) a homlokzatok tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület rendeltetésével

    és használatának sajátosságaival,

c) a terv javaslatot ad-e a rendeltetéssel összefüggő reklám- és információs berendezések

    elhelyezésére és kialakítására,

d) a terv településképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb

    berendezései, tartozékai elhelyezésére, továbbá, hogy

e) a tetőzet kialakítása – különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítményei – megfelelően

    illeszkednek-e a domináns világörökségi környezet adottságaihoz.

5. A határoló közterülettel való kapcsolatot illetően vizsgálni kell, hogy

a) a közterülethez közvetlenül kapcsolódó szint alaprajzi kialakítása, illetve ebből eredő használata

   korlátozza-e a közúti közlekedést és annak biztonságát,

b) korlátozza-, illetve zavarja-e a gyalogos és a kerékpáros közlekedést és annak biztonságát,

c) logikus-e az épület, a kerthasználat és a közterület kapcsolatrendje,

d) megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, műtárgyait,

    valamint növényzetét, illetve ebből eredően

e) a terv megfelelő javaslatokat ad-e az esetleg szükségessé váló – a közterületet érintő –

     beavatkozásokra,

f) az esetleg a közterület fölé benyúló építmény-részek, illetve szerkezetek és berendezések

    milyen módon befolyásolják a közterület használatát, különös tekintettel a meglévő, illetve a

    telepítendő fákra, fasorokra.

VIII. fejezet

a településképi bejelentési eljárás

A bejelentési eljárással érintett építmények, reklámhordozók és rendeltetésváltozások köre

13.§

 (1) Építmények

a) Nem építési engedély köteles szobor, emlékmű létesítése talapzatával együtt.

b) Kerítés.

c) Közterületi homlokzaton napkollektor és klíma berendezés kültéri egységének, égéstermék elvezetőnek elhelyezése.

d)¹ Az épületek, építmények és a belterületi ingatlanok rendeltetésének megváltoztatása.

(2) Reklámok.

a) A jelen rendelt 9.§ (1) bekezdése szerinti reklámhordozók és reklámok esetén

b) Cégérek, feliratok az meghatározó karakterű települési területen.

A bejelentési eljárás részletes szabályai

14.§

(1) A bejelentési eljárás az ügyfél „kérelmére” indul. A bejelentési dokumentációt a polgármester részére

     kell digitálisan és egy papír alapú dokumentációban benyújtani, a kérelemmel (tartalma a Kr. szerint)

    együtt.

(2)¹ A dokumentáció műszaki tartalma (a kérelem és a településképi megfelelést alátámasztó indokoknak megfelelően – értelemszerűen).

      a) Érintett homlokzat(ok) és változásuk.

      b) Érintett alaprajz(ok), eredeti és változó rendeltetés szerint is.

      c) Helyszínrajz, tereprajz, az ingatlan rendeltetésváltozásának térképe.

      d) Műszaki leírás, benne a rendeltetésre, műszaki megvalósításra és pl. időtartamra vonatkozó leírással.

      e) Kiegészítő látványterv, fotó, fotomontázs.

(3) A polgármester a tervezett építési tevékenységet, reklámelhelyezést vagy rendeltetésváltoztatást –

     kikötéssel, vagy anélkül – tudomásul veszi és a bejelentőt erről a tényről igazolás megküldésével értesíti,

     ha a bejelentés

a) megfelel a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a

    településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről

    szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben meghatározott, továbbá – a csatolandó dokumentációt

    illetően az előírt követelményeknek,

b) a tervezett építési tevékenység, illetve cégér illeszkedik a településképbe,

c) a tervezett rendeltetés-változás illeszkedik a szomszédos és a környező beépítés sajátosságaihoz,

    azok, valamint a határoló közterületek rendeltetésszerű és biztonságos használatát indokolatlan

    mértékben nem zavarja, illetve nem korlátozza.

(4) A polgármester a tervezett építési tevékenységet, reklámelhelyezést vagy rendeltetésváltoztatást –

     kikötéssel, vagy anélkül – elutasítja és a bejelentőt erről a tényről a vélemény megküldésével értesíti,

       ha a bejelentés

a) nem felel meg a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a 

  településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló

  314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben meghatározott, továbbá – a csatolandó dokumentációt illetően az

  előírt követelményeknek,

b) a tervezett építési tevékenység, illetve cégér nem illeszkedik a településképbe,

c) a tervezett rendeltetés-változás nem illeszkedik a szomszédos és a környező beépítés

  sajátosságaihoz, azok, valamint a határoló közterületek rendeltetésszerű és biztonságos

   használatát indokolatlan mértékben zavarja, illetve korlátozza.

(5) Az eljárásért az építtetőnek, illetve a tervezőnek igazgatási szolgáltatási díjat nem kell fizetnie.

(6) A polgármester a településképi bejelentési eljárásban hozott döntését a benyújtó részére 15 napon

    belül adja meg. A határidő jogvesztő hatályú.

(7) A polgármester véleményét a települési főépítész – szükség szerint szakértő bevonásával – készíti elő.

(8) A polgármester határozata megfellebbezhető a település képviselő testületénél.

IX. fejezet

településképi kötelezés, településképi bírság

A településképi kötelezési eljárás

15.§

(1) A településképi és településrendezési elhatározások betartását a főépítész ellenőrzi. A mulasztásokat,

      amennyiben tudomására jut, kivizsgálja.

 (2) A településképi bírság összege

1. Az egyes településképi szempontból meghatározó területeken az egyedi építészeti követelmények

   be nem tartása esetén, eltérési tételenként 200 000 forint,

3. Egyéb településképi, reklámhordozókra és egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó követelmények

   be nem tartása esetén 100 000 forint,

X. fejezet

záró rendelkezések

Hatálybalépés

16. §

(1) Ez a rendelet 2018. január 1-én lép hatályba.

Hatályon kívül helyező rendelkezések

17. §

 (1) Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a településképi bejelentési eljárásról és a

      településképi kötelezésről szóló 5/2013. (III. 26.) önkormányzati rendelet.

Kihirdetve: 2017. december 12. napján.

……………………….  ……………………..

       jegyző