Vámosszabadi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2019 (XI.30.) önkormányzati rendelete

a Helyi Építési Szabályzatról (HÉSZ)

Hatályos: 2022. 09. 23

Vámosszabadi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2019 (XI.30.) önkormányzati rendelete

a Helyi Építési Szabályzatról (HÉSZ)

2022.09.23.

Vámosszabadi Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontban kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésében és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva – a településfejlesztési koncepcióról, az integrált városfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012 (XI.8.) Korm. Rendelet rendelkezéseivel összhangban a következő rendeletet alkotja:

Az előírások hatálya és alkalmazása

1. § (1) Jelen rendelet hatálya Vámosszabadi Község közigazgatási területére terjed ki.

A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetést megváltoztatni (továbbiakban együtt: építési munkát folytatni) az általános érvényű jogszabályok rendelkezései, és jelen rendelet és mellékletét képező szabályozási terv szerint szabad.
(2) 1

A szabályozás elemei

2. §2

Építési engedélyhez kötött tevékenységek

3. § A vonatkozó jogszabályban3 felsoroltak szerint kell a település közigazgatási területén belül építési munkát végezni.

Területfelhasználás

4. § (1) A település közigazgatási területe építési szempontból:

a) beépítésre szánt (beépített, további beépítésre kijelölt), illetőleg

b) beépítésre nem szánt területként került besorolásra

(2) A beépítésre szánt terület építési használata szerint lehet:

a) lakóterület: falusias lakó (Lf)

kisvárosias lakó (Lk)
b) vegyes terület: településközponti vegyes (Vt)
c) kereskedelmi szolgáltató terület (Gksz)
d) ipari terület (Gipe)
e) különleges terület: intézményi terület (Kint)
idegenforgalmi terület (Kif)
mezőgazdasági üzemi terület (Kmü)
sportterületek (Ksp)
temetkezési célú (Kt)
(3) Beépítésre nem szánt terület lehet:
a) közlekedési és közműterület (KÖu)
b) közlekedési és közműterületen belüli parkoló terület (KÖu p)
b) zöldterület közpark (Zkp)
közkert (Zkk)
közlekedési és közmű területen belüli zöldterület
c) erdőterület: védelmi erdő (Ev)
gazdasági erdő (Eg)
közjóléti erdő (Ek)
d) mezőgazdasági terület: általános (Má)
kertes (Mk)
e) vízgazdálkodási terület (V)
f) különleges terület: bánya terület (Kbb)
sportterületek (Kbsp)

Telekalakításra vonatkozó előírások

5. § (1) A település területén telekalakítás csak az építési törvény és a vonatkozó telekalakításról egyéb jogszabálynak4 megfelelően végezhető.

(2) Ha a szabályozási terv kialakult utca hosszú telkeit új utca kiszabályozásával megoszthatónak jelöli, akkor az új utcáról feltárandó telkeknél kell figyelembe venni az övezeti jelben előírt megengedett legkisebb telekszélességet, a meglévő kialakult utcáról feltárt telkek akkor is megoszthatók, ha a megengedett minimális telekszélességnél kisebb a szélességük.

(3) A falusias lakóterületen lévő közterületekkel határolt telektömbök saroktelkei az övezeti jelben meghatározott paraméterektől eltérő teleknagysággal és telekszélességgel is alakíthatók az alábbiak szerint:

A telekalakítás eredményeként létrejövő és visszamaradó telek területe érje el az 500 m2 területnagyságot, és átlagos telekszélessége és telekmélysége pedig a 14,0 m méretet akár csak a saroktelek, vagy a vele szomszédos telek telekalakításba való bevonásával is. Falusias lakóterületen és településközpont vegyes területen az övezeti jelben szereplő minimálisan kialakítható minimális teleknagyság saroktelek esetén 500 m2.

6. § Rendezettnek tekintendő a telek és nem szükséges az övezeti határ mellett telket alakítani külterületen, ha az övezeti határ egy telken belül alrészleteket választ el és az övezeti határ melletti telekosztás a telekalakításra vonatkozó szabályok miatt (az alrészletnek nincs önállóan lejegyzett közút vagy magánút kapcsolata) nem megvalósítható.

7. § (1) Telekalakítás nélkül is rendezettnek tekintendő a telek, ha

a) a szabályozási vonallal meghatározott, tervezett útterület a tömbbelsőbe esik, és a telekalakításra vonatkozó jogszabályok előírásai miatt önálló telekként még nem alakítható ki;

b) a szabályozási vonal meglévő út kiszélesítését szolgálja, és nem történik útlejegyzés vagy kisajátítás, és a már beépített telken a rendeltetési egységek száma – a kiegészítő épületeket nem számítva – a tervezett építési tevékenységgel nem nő, vagy lakóövezet esetében legfeljebb két lakásosra nő.

(2) Az (1) bekezdés a) és b) esetben az építési telket a rendezési terv szerint akkor is kialakultként kell figyelembe venni, ha a kötelező szabályozási vonallal határolt közterületek kialakítása még nem történt meg. Ebben az esetben a szabályozási vonalat az elő-, oldal- és hátsókert meghatározásánál figyelembe kell venni, (amennyiben az építési hely határvonala nincs szabályozva), míg az övezeti előírásokat úgy kell betartani, hogy azok a közterület céljára szükséges telekrész területével csökkentett telekre vonatkozóan teljesüljenek. Az ingatlan beépítésénél a szabályozási vonalakkal és/vagy övezethatárokkal határolt területrészt lehet figyelembe venni.

(3) A település területén belül új nyeles telek nem alakítható ki.

(4) Lakóterületen belül telket összevonni 40 méteres telekszélességig lehet lakóépület elhelyezése céljából, falusias lakóövezetben.

(5) Az építési telek a rendezési terv szerint akkor tekinthető rendezettnek, amennyiben a kötelező szabályozási vonallal határolt, a telek közterületi kapcsolatát biztosító közterület kialakítása és az önkormányzati közúthoz történő csatolása megtörtént.

(6) Amennyiben a telekosztás nem a szabályozási terven jelölt "irányadó telekhatár" mentén valósul meg, ott az építési helyet értelem-szerűen a kialakuló telekhatártól kell értelmezni.

Közterület alakításra vonatkozó előírások

8. § (1) Telekalakítás nélkül is rendezettnek tekintendő a telek, ha

a) a szabályozási vonallal meghatározott, tervezett útterület a telekalakításra vonatkozó jogszabályok előírásai miatt önálló telekként még nem alakítható ki;

b) a szabályozási vonal meglévő út kiszélesítését szolgálja, és nem történik útlejegyzés vagy kisajátítás, és a már beépített telken a rendeltetési egységek száma – a kiegészítő épületeket nem számítva – a tervezett építési tevékenységgel nem nő, vagy lakóövezet esetében legfeljebb két lakásosra nő.

(2) Az építési telket a rendezési terv szerint akkor is kialakultként kell figyelembe venni, ha a kötelező szabályozási vonallal határolt közterületek kialakítása még nem történt meg. Ebben az esetben a szabályozási vonalat az elő-, oldal- és hátsókert meghatározásánál figyelembe kell venni, (amennyiben az építési hely határvonala nincs szabályozva), míg az övezeti előírásokat úgy kell betartani, hogy azok a közterület céljára szükséges telekrész területével csökkentett telekre vonatkozóan teljesüljenek. Az ingatlan beépítésénél a szabályozási vonalakkal és/vagy övezethatárokkal határolt területrészt lehet figyelembe venni.

Korlátozások, védőterületek

9. § (1) Építési korlátozás alá esnek az alábbi területek védőtávolság miatt:

a) a 14 sz. tervezett elkerülő út tengelyvonalától számított 100 m távolságon belül

b) a 14 sz. főút tengelyvonalától számított 100 m távolságon belül

c) b) az országos közutak külterületi szakaszain a tengelyvonaltól számított 50-50 m távolságon belül

d) a vízbázis védőövezettel, illetve védőidommal érintett ingatlanok

ahol épületet, építményt elhelyezni, csak a mindenkor hatályos jogszabályok szerint lehet.

(2) Építési korlátozás alá esnek a közművezetékek és közműlétesítmények védőtávolságán belül a mindenkor hatályos jogszabályok szerint.

(3) Építési korlátozás alá esik a szabályozási tervlapon hosszú távú területbiztosítás területe.

(4) Építési korlátozás alá esik a temetők 50 m-es környezete, ahol kegyeletsértő, zajos tevékenység nem folytatható.

Közművek előírásai

10. § (1) A közüzemi közműhálózatokat és közműlétesítményeket közterületen, vagy közmű-üzemeltető telkén belül kell elhelyezni. Ettől eltérő esetben szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a helyet biztosítani. Az elhelyezésnél az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat be kell tartani.

(2) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor, a kiváltandó feleslegessé vált közművet fel kell bontani, felhagyott vezeték nem maradhat a földben.

(3) A település újonnan beépítésre szánt vagy jelentős átépítésre kerülő építési övezeteiben előírt közművesítettség mértéke:

a) lakóterületi övezetekben: teljesen közművesített (szennyvízcsatornánál amennyiben 50 m-en belül található közműhálózat)

b) településközpont vegyes terület övezetekben: teljesesen közművesített

c) gazdasági terület övezetekben: legalább részlegesen közművesített

d) különleges beépítésre szánt területek övezeteiben: legalább részlegesen közművesített

(4) A település már kialakult beépítésre szánt övezeteiben előírt közművesítettség mértéke:

a) lakóterületi övezetekben: teljesen közművesített (szennyvízcsatornánál amennyiben 50 m-en belül található közműhálózat)

b) településközpont vegyes terület övezetekben: részlegesen közművesített

c) gazdasági terület övezetekben: részlegesen közművesített

d) különleges beépítésre szánt területek övezeteiben: részlegesen közművesített

(5) A közművesítettség mértékét a vonatkozó jogszabály5 részletezi.

(6) Az építési telkeken a csapadékvíz elvezetését telken belül kell megoldani.

(7) A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni. A csak távlatban várható közmű számára is a legkedvezőbb nyomvonal-fektetési helyet szabadon kell hagyni, nem szabad elépíteni.

(8) Közművek számára szorgalmi jogot új beépítésű területen csak olyan telekrészre szabad bejegyezni, ahol az építési korlátozást nem okoz.

(9) Közút területén közművek elhelyezéséhez az út kezelőjének hozzájárulása szükséges.

(10) Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a településképi megjelenítésre, esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.

(11) A településen az új lakóterületek, településközponti vegyes területeken új utcák kialakításánál és meglévők felújítása során a közműveket és egyéb vezetékeket terepszint alatt, földkábelben vagy alépítményben vezetve kell elhelyezni. Légvezeték csak ideiglenes jelleggel, meghatározott időre és céllal létesíthető.

(12) A teljes közművel nem rendelkező területeken a közművek kiépítéséig a szennyvíztárolást zárt szennyvíztárolóval, vagy más korszerű közműpótló eszközzel kell megoldani.

(13) A település újonnan beépítésre szánt területén gazdasági területet kialakítani csak a zárt szennyvízelvezető hálózatra való csatlakozás kiépítésével szabad. Ha a hálózati csatlakozási lehetőség távolsága meghaladja az 500 m-t, vagy a zárt rendszerű szennyvízelvezető hálózat az elvezetésre nem megfelelő, akkor a vonatkozó jogszabályban6 részletezett részleges közművesítettség is elfogadott.

(14) Az ivóvízhálózaton minimum 200 méterenként tűzcsapot kell elhelyezni.

(15) Új közvilágítási hálózat létesítésekor, meglévő közvilágítási hálózat rekonstrukciója esetén csak energiatakarékos lámpatestek, és izzók elhelyezése engedélyezhető.

(16) A 20 kV-os nagyfeszültségű vezetéknél külterületen a tengelytől mért 6 méteres védőtávolságon belül, belterületen a tengelytől mért 2,5 méteres védőtávolságon belül huzamos emberi tartózkodásra szolgáló építmény nem helyezhető el. Egyéb építmény az érintett közműszolgáltató hozzájárulásával létesíthető.

(17) Közművek védőtávolságán belül mindennemű építési munka csak az illetékes közmű-üzemeltető hozzájárulásával engedélyeztethető.

(18) Középnyomású földgázellátás esetén építési telkenként egyedi nyomásszabályozót kell elhelyezni.

(19) Mindennemű építési tevékenységnél a meglévő és megmaradó közművezetékek vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell.

(20) Új út építésénél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek kiépítéséről, illetve szükséges rekonstrukciójáról gondoskodni kell.

(21) Elektronikus hírközlési szolgáltatók (nem előfizetők) táv és hírközlési antennája huzamos emberi tartózkodásra szolgáló épülettől minimum 200 m távolságra létesíthető.

(22) Új beépítés esetén az építési telekhez önálló közműbekötések létesítendők.

(23) Új beépítésű területek, utcák kialakításánál a közművek védőtávolságának biztosítása, biztosíthatósága érdekében közterület-alakítási tervet kell elkészíteni.

(24) Új területek beépítésénél, új közterületek kialakításánál, illetve meglévő közterületek felújításánál a megadott mintakeresztszelvények szerint kell eljárni.

Építés általános szabályai

11. § (1) Épület, építmény belterületen csak építési telken vagy közterületen helyezhető el.

(2) Épület, építmény a település területén elhelyezni az építéshez legközelebb eső magasabb szintvonal magasságában rendezett terepszinten és minimum a 111,6 mBf. települési átlag terepszint magasságban lehet. Az új beépítésű részeken az épületek földszinti padlóvonal magassága a járda tőszintjétől mért 0,02-0,06 méter között legyen, a már túlnyomórészt meglévő, kialakult beépítésű területeken a csatlakozó szomszédos épületek földszinti padlóvonalának szintjéhez igazodjon. Építés esetén a településen mért 109,73 mBf.-es talajvízszint átlagmagasságot kell figyelembe venni. Az előírt tereprendezési feltételeket a telken építendő épület használatba vételi eljárás megkezdéséig kell biztosítani. Az építési engedély megadásakor figyelembe kell venni a területre korábban kiadott tereprendezésre vonatkozó bejelentéseket vagy engedélyeket. A terepszint magasságait a szintvonaltérkép és a szabályozási tervlapok tartalmazzák.

(3) Az építési övezetekben a nem kialakult (még nem vagy jellemzően nem beépített, illetve átalakításra szánt) területeken a telkek kialakításának, illetve beépítésének szabályait a vonatkozó építési övezeti előírások szerint kell betartani.

(4) Az építési övezeti előírásoktól eltérően kialakult telekméreteket, telekhasználatot, vagy megvalósult épületet és bármely más, a követelményeknek meg nem felelő övezeti tényezőt, ha az jogszerűen vagy jóhiszeműen valósult meg a HÉSZ közreadása előtt; továbbá, ha annak megvalósulása érvényes építési engedély alapján folyamatban van, kialakultnak kell tekinteni.

(5) Az övezetben kialakult vagy az övezetben előírt legkisebb telekmélységet kétszeresen meghaladó mélységű telek esetében az építési hely mélysége nem haladhatja meg az 50 m-t.

(6) Az építési övezetekben a már kialakult területeken a jelen rendelet 11. § (1) bekezdésben hivatkozott előírásoktól az alábbiak szerint lehet eltérni:

a) ha a telek jelenlegi beépítettsége meghaladja az övezetre előírtat, akkor a meglévő épület felújítható az övezetre előírt épületmagasság betartása mellett, de a telek beépítettsége tovább nem növelhető. A szintterület növelése a tetőtér beépítésével az Lk övezet kivételével lehetséges. Ha az épület lebontásra kerül, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni, és az (1) bekezdés előírásait kell alkalmazni.

b) ha a telek jelenlegi területe kisebb, mint az övezetre előírt (azaz a kialakítható telekterület), akkor a telek csak akkor építhető be, ha az épület elhelyezésére vonatkozó szabályok (tűztávolság, oldal-, elő-, és hátsókert méretek) betarthatók. A jelenlegi telekméretek – közterületi határrendezést kivéve – tovább nem csökkenthetők.

c) ha a telek jelenlegi építményeinek magassága meghaladja az övezetre előírtat, akkor a meglévő épület felújítható-bővíthető, de átépítés esetén az új épület magassága nem haladhatja meg a szomszédos épületek épületmagasságának átlagát.

d) ha a telek jelenlegi beépítési módja nem felel meg az övezetre előírtnak, vagy az előírás szerinti beépítési mód a szomszédos telken kialakult állapot miatt átépítésnél, vagy új épület elhelyezésénél nem érvényesíthető, akkor az épület az övezeti előírástól eltérő beépítési móddal is elhelyezhető, a telekre vonatkozó egyéb építési előírások betartása mellett.

(7) A beépítésre szánt területek esetében az egyes telkeken az épületek elhelyezésekor a következő szabályt kell figyelembe venni:

a) ha a szabályozási terven van jelölt építési vonal, akkor az előkert mélységét mindig az határozza meg.

b)7 ha a szabályozási terven építési hely került meghatározásra, akkor az építményt az építési helyen belül bárhol el lehet helyezni.

c) ha kialakult beépítésnél a szabályozási terven nincs jelölt építési vonal, akkor az új épületet a meglévő épületek vonalára, ill. minimum 5,00 m-es előkerttel kell építeni. Ha az utcában nem egységes a kialakult előkert méret, akkor a szomszédos telkek előkert méretének valamelyikéhez kell igazodni vagy minimum 5,00 m-es előkerttel kell az épületet elhelyezni.

d) oldalhatáron álló beépítés esetén a szabályozási terven jelölt helyen, ahol a szabályozási terv nem jelöli,

· kelet-nyugati fekvésű teleknél az északi oldalhatáron
· dél-kelet – észak-nyugati fekvésű teleknél az észak-keleti oldalhatáron
· észak-kelet – dél-nyugati fekvésű teleknél az észak-nyugati oldalhatáron
· észak-déli fekvésű teleknél a keleti oldalhatáron
kell az épületeket elhelyezni.
e) oldalhatáron álló beépítés esetén az elő- oldal- és hátsókerti méretek betartásával kialakuló oldalhatáron álló építési helyen belül az épület szabadon állóként is elhelyezhető.
f) ha a szabályozási terven nem kialakult beépítésnél nincs jelölt építési vonal, akkor a vonatkozó jogszabály8 előírásai szerint kell az épületet elhelyezni.
g) ha időben a fő funkciójú építmény elhelyezése előtt kerül a telekre melléképítmény, akkor a melléképítményt nem kell az építési vonalra vagy a kialakult épületek vonalára helyezni.
h) ha a telek mélysége kisebb mint 25 m, akkor a hátsókert 3 m-ig csökkenthető.
i) 9
(8) Falusias lakóterületen és településközpont vegyes területen lévő saroktelek esetén, ha nincs jelölt építési vonal a telek hosszabb oldalhatárával párhuzamos előkert mérete 2 m-ig csökkenthető.
(9) Saroktelek esetén a kialakítható legkisebb telekméret 500 m² falusias lakóterületen (Lf), kisvárosias lakóterületen (Lk) és településközponti vegyes területen (Vt).
(10) A közérdekű környezetalakítás céljából az ingatlan növényzettel történő beültetése kötelező a területek használatbavételének időpontjáig megvalósítandó módon.
(11) Terepszint alatti építmény a telek – építési előírásokban meghatározott – beépíthető területének 100%-a, és a telek nem beépíthető (szabad) területének 50% alatt létesíthető.
(12) Az építmények közötti legkisebb távolságok esetében a vonatkozó jogszabályban10 foglaltak szerint kell eljárni.
(13) Azokon a helyeken, ahol szabályozási vonallal, illetve beépítési tilalommal tervezett utakat jelölnek, ott az utak nyomvonalában épületeket elhelyezni nem lehet.
(14) A vonatkozó jogszabályban11 meghatározott létesítményeket akadálymentesen kell kialakítani, vagy átalakítani.
(15) Az övezeten belül szabályozott telken belüli védőfásítás területén épület nem építhető. Az építési telkeken a kötelező telken belüli védőfásítás a telkek gyalogosan és gépjárművel történő megközelítése céljából megszakítható. Telken belüli védőfásításban parkoló kialakítható. A telken belüli védőfásítást háromszintű (gyep és minimum 40 db cserje/150 m2 és minimum 1 db nagy lombkoronájú, kétszer iskolázott fa/150 m2) növényzettel kell megoldani. Az épületek, építmények környezetének rendezése során, ahol fásítani kell, az kizárólag tájba illő, nem invázív, őshonos növényekkel történhet. A telepítésre javasolt fafajok listáját a TKR 8. számú melléklete tartalmazza.
(16) Amennyiben az építési vonal vagy a hátsó építési határvonal egy meglévő épületet keresztül vág, a meglévő épület
a) felújítható, és/vagy
b) ha az egyéb övezeti paraméternek megfelel, újabb szinttel (emeletráépítéssel vagy tetőtér beépítéssel) bővíthető, és/vagy
c) építési helyen belül bővíthető.
(17) Az építési övezetek területén a gépjárművek elhelyezését a vonatkozó építési övezeti előírások szerint kell betartani saját telken belül.
(18) Lakóterületeken minden egyes lakó rendeltetési egység után 1 személygépjármű elhelyezését biztosítani kell saját telken belül.
(19) Telekalakítás nélkül is rendezettnek tekintendő a telek, ha a szabályozási vonallal meghatározott, tervezett útterület a tömbbelsőbe esik, és a telekalakításra vonatkozó jogszabályok előírásai miatt önálló telekként még nem alakítható ki.
(20) A közforgalom számára megnyitott magánút minimum 12,0 m. A közforgalom elől elzárt magánút szélessége lehet kevesebb, de minimum 5 m, amennyiben csak 2 lakóegység megközelítésére szolgál. A 3-8 lakóegység kiszolgálásához a közforgalom elől elzárt magánút szélessége nem lehet kevesebb 8 m-nél. Magánút maximum 8 lakóegység kiszolgálásáig alakítható ki, az utak végére forduló kialakítása kötelező.
(21) Az épületmagasság meghatározások a hírközlési épületekre, építményekre és műtárgyakra nem vonatkoznak. Elektronikus hírközlési szolgáltatók (nem előfizetők) táv és hírközlési antennája huzamos emberi tartózkodásra szolgáló épülettől minimum 200 m távolságra létesíthető.
(22) A használatbavételi engedély kiadásának feltétele a védőfásítás megléte.
(23) Kapubehajtó, gyalogjárda kikötés és egyéb telekfeltárás biztosítása a 14. számú főútra nem megengedhető.
(24) 12
(25) 13
(26) 14

1.2. RÉSZLETES ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK

Beépítésre szánt építési övezetek előírásai

12. § (1) A beépítésre szánt terület a beépítés jellemzői alapján helyi építési övezetekre tagolódik.

(2) Az övezeti előírásokat az általános előírásokkal együttesen kell alkalmazni.

(3) A településen belül a beépítés jellemző módja

· SZ: szabadon álló,
· O: oldalhatáron álló,
· Z: zártsorú
(4) Épületek elhelyezése:
· már beépült utcák foghíjbeépítései esetén az elő- és oldalkert méreteknek egységesen az utcában, vagy az övezet területén már jellemzően kialakult méretekhez kell igazodni.
· új beépítésű területeken, ahol a szabályozási terv nem jelöl építési helyet vagy építési vonalat, az elő-, oldal- és hátsókert méretek meghatározása az OTÉK 35 és 36 §-ban foglaltak figyelembe vételével történhet.
(5) Az oldalhatáron álló beépítés esetén az előkerti, oldalkerti, hátsókerti méretek betartásával meghatározott építési helyen, az épület szabadon állóként is elhelyezhető. Zártsorú beépítés esetén az előkerti, oldalkerti, hátsókerti méretek betartásával meghatározott építési helyen, az épület oldalhatáron állóként is elhelyezhető.
(6) Lakó és vegyes területeken, kialakult beépítésű részeken, intézményi, egészségügyi, kulturális, kereskedelmi, szolgáltató funkció esetén a vonatkozó jogszabály15 által előírt parkoló szám közterületen is kialakítható a jogszabálynak megfelelően, amennyiben az a telek 500 m-es körzetében megvalósítható. Mindenképpen a telken belül vagy közvetlenül a telek előtti közterületszakaszon biztosítandóak a fenti funkciójú ingatlanok közvetlen működéséhez szükséges parkolók (árufeltöltés stb.) valamint a mozgáskorlátozottak számára kialakított előírás szerinti számú parkoló.
(7) Az építési övezetek paramétereit területfelhasználási egységenként táblázatok összesítik a szabályozási tervlapokon.

Lakóterületek építési övezetei

13. § (1) A lakóterület sajátos építési használata szerint lehet:

a) falusias lakóterület (Lf)

b) kisvárosias lakóterület (Lk)

(2) A lakóterületek építési övezetekre való tagolását a szabályozási terv tartalmazza.

(3) A lakóterületeken a környezetvédelmi és biztonsági előírásokat a vonatkozó jogszabály16 szerint kell alkalmazni.

(4) A falusias lakóterület legfeljebb 7,5 m-es épületmagasságú lakóépületek, a mező- és az erdőgazdasági építmények, továbbá a lakosságot szolgáló környezetre jelentős hatást nem gyakorló kereskedelmi, szolgáltató építmények elhelyezésére szolgál.

(5) A falusias lakóterületen a vonatkozó jogszabály17 szerinti funkciójú épületek helyezhetők el.

(6) A szabályozási tervlapon alkalmazott övezetre vonatkozó előírás, amennyiben a telekalakításra és beépítésre vonatkozó egyéb jogszabályokat nem sért, szabadon álló beépítési módra változtatható.

(7) Falusias lakóterületen (Lf) a rendeltetési egységek meghatározásánál a következők a szabályok:

a) 800 m2 telekterület alatt egy lakás és egy egyéb rendeltetési egység helyezhető el egy épületben Az egyik rendeltetési egység hasznos alapterülete a másik rendeltetési egység hasznos alapterületének 50%-át nem haladhatja meg. Lakás nélkül önállóan is létesülhet egy, a HÉSZ által megengedett más rendeltetési egység.

b)18

c) amennyiben a telek területe 1200-1600 m2 között van, akkor legfeljebb két rendeltetési egységet magában foglaló egy db épület helyezhető el. Lakás nélkül önállóan is létesülhet egy, a HÉSZ által megengedett más rendeltetési egység.

d) amennyiben a telek területe nagyobb, mint 1600 m2, három rendeltetési egység helyezhető el, melyből lakás maximum kettő lehet. Az egyéb rendeltetési egység a legnagyobb alapterületének 50%-a lehet. A lakásokat egy épülettömegben kell elhelyezni. Lakás nélkül önállóan is létesülhet egy, a HÉSZ által megengedett más rendeltetési egység.

e) nem tekintendő külön rendeltetési egységnek a lakóépülettől külön épületben elhelyezett garázs, tároló.

f) egy épülettömegűnek akkor tekintjük a lakásokat, ha a két lakás helyiséggel, vagy legalább 1,5 m széles teljesen fedett épületrésszel csatlakozik egymáshoz.

(8) A falusias lakóterületen melléképítmény az építési helyen belül bárhol elhelyezhető. A melléképítmény magassága nem haladhatja meg a fő funkciót hordozó épület épületmagasságát.

(9) A lakóterületen a melléképületek közül járműtároló, háztartási tároló, kiskereskedelmi üzlet, műhely, műterem, pince, présház, állattartó, gabonatároló, pajta létesíthető. Az állattartó épület beépíthető alapterülete a telek területének max. 10%-a lehet, a beépítettség előírt mértékén belül. Állattartó épület csak kis haszonállat tartására építhető.

(10) A melléképítmények közül kerti építmény, növényház, terepszint alatti építmény, hulladéktároló, kirakatszekrény, közműcsatlakozó, közműpótló, kemence, tűzrakóhely, jégverem létesíthető.

(11) Falusias lakóterületen a vonatkozó jogszabályban19 felsorolt jármű-elhelyezési igény 100 %-át telken belül kell kielégíteni. Lakófunkció esetén a jármű-elhelyezési igény megállapításakor jelen rendelet 11. § (18) pontját kell figyelembe venni.

(12) Falusias lakóterületen nem helyezhető el 3,5 tonna önsúlynál nehezebb vagy az ilyet szállító jármű számára önálló parkolóhely vagy garázs illetve önálló garázs két jármű feletti célra.

(13) A falusias lakóterületen használatba vételi engedély a vonatkozó jogszabály20 szerinti teljes közművesítettség megléte esetén adható, amennyiben szennyvízcsatorna 50 m-en belül található.

(14) A kisvárosias lakóterület sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 7,5 m-es épületmagasságot meg nem haladó elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.

(15) A kisvárosias lakóterületen a vonatkozó jogszabály21 szerinti funkciójú épületek helyezhetők el, jelen § (22) bekezdés figyelembe vételével.

(16) A kisvárosias lakóterületen nem helyezhető el önálló parkolóterület vagy garázs a 3,5 tonna önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára, valamint üzemanyagtöltő.

(17) Kisvárosias lakóterületen a vonatkozó jogszabályban22 felsorolt jármű-elhelyezési igény 100 %-át telken belül kell kielégíteni. Lakófunkció esetén a jármű-elhelyezési igény megállapításakor jelen rendelet 11. § (18) pontját kell figyelembe venni.

(18) A kisvárosias lakóterületen elhelyezhető lakóépület, a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény, sportépítmény, üzemanyagtöltő, és a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági tevékenység céljára szolgáló épület.

(19) A kisvárosias lakóterületen nem helyezhető el szálláshely szolgáltató épület (a megengedett lakásszámot meg nem haladó vendégszobaszámú egyéb kereskedelmi szálláshely épület kivételével), egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület, önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

(20) A kisvárosias lakóterületen használatba vételi engedély a vonatkozó jogszabály23 szerinti teljes közművesítettség megléte esetén adható.

(21) Az Lk-11 és az Lk-21 építési övezetben az övezeti előírások az alábbiak szerint növelhetőek:

a) a fő rendeltetésű épület 3. szintje az épületmagasság betartásával beépíthető

b) és a lakásokhoz kapcsolódó tárolókon és gépkocsi tárolókon felüli-, többlet rendeltetési egységek a tetőtérben alakíthatók ki.

(22) Az Lk-11 övezetében a szintterületi mutató maximum értéke 1,5 lehet. A kialakuló tetőtéri beépítési lehetőség során a rendeltetési egységek száma maximum 50%-kal növelhető, de a növekmény csak egyéb rendeltetésű egység lehet.

(23) Az Lk-21 övezetében a szintterületi mutató maximum értéke 2,0 lehet. A kialakuló tetőtéri beépítési lehetőség során a rendeltetési egységek száma maximum 50%-kal növelhető, de a növekmény csak egyéb rendeltetésű egység lehet.

(24) Az Lk-11 és az Lk-21 területeken maximum 15 lakó rendeltetésű egység alakítható ki és maximum 7 egyéb rendeltetési egység, azaz összesen 22 rendeltetési egység alakulhat ki telkenként.

(25) Az Lk-1, Lk-2, Lk-11 és Lk-21 jelű övezetekben minden lakórendeltetési egység után egységesen, az OTÉK 4. sz. melléklet és az OTÉK 42. § szerinti személygépkocsi parkoló szám 1,25-szörös szorzóval alakítandó ki.

(26) Az Lk-1 és Lk-2 építési övezetében maximum 8 lakóegység, ezen felül legfeljebb 2 egyéb rendeltetési egység alakítható ki.

Településközponti vegyes terület előírásai

14. § (1) A község területén a vegyes területek sajátos építési használata szerint településközponti vegyes terület található, amely terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra. A területen a vonatkozó jogszabály24 szerinti építmények helyezhetők el.

(2) A vegyes területek építési övezetekre való tagolását a szabályozási terv tartalmazza.

(3) A területen a vonatkozó jogszabály25 szerinti építmények helyezhetők el, a jelen § (4) bekezdés figyelembe vételével.

(4) A településközponti vegyes területen nem helyezhető el önálló parkolóterület vagy garázs a 3,5 tonna önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

(5) A vonatkozó jogszabályban26 felsorolt jármű-elhelyezési igény 100 %-át telken belül kell kielégíteni.

(6) A településközponti vegyes területen építési munka a vonatkozó jogszabály27 szerinti teljes közművesítettség megléte esetén végezhető.

(7) Adott épület szintszámának meghatározásánál a pinceszintet nem kell figyelembe venni.

(8) Az építési övezetben állattartási és termelő kertészeti építmény nem helyezhető el.

(9) A településközponti vegyes területeken a környezetvédelmi és biztonsági előírásokat a vonatkozó jogszabály28 szerint kell alkalmazni.

(11)29

Gazdasági területek építési övezetei

15. § (1) A gazdasági terület sajátos építési használata szerint lehet:

a) kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz)

b) ipari gazdasági terület (Gipe)

(2) A gazdasági területek építési övezetekre való tagolását a szabályozási terv tartalmazza.

(3) A gazdasági területeken a környezetvédelmi és biztonsági előírásokat a vonatkozó jogszabály30 szerint kell alkalmazni.

(4) A gazdasági területeken a telkek korlátlanul összevonhatóak.

(5) A gazdasági területen, a telken belüli a jelölt helyeken és méretben kötelező védőfásítást telepíteni.

(6) A gazdasági területen építési munka a vonatkozó jogszabály31 szerinti részleges közművesítettség megléte esetén végezhető, részletesen a 10. § (13) bekezdése szerint.

(7) A kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál. A területen a vonatkozó jogszabály32 szerinti építmények helyezhetők el.

(8) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági övezetben az előírt maximális átlagos épületmagasság értékét meghaladó magasságú, technológiai célú építményrész (kémény vagy kürtő) alaprajzi kiterjedése nem haladhatja meg a teljes létesítmény bruttó alapterületének 10 %-át.

(9) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen a vonatkozó jogszabály33 szerinti gépjármű elhelyezési igényt a jogszabálynak megfelelően kell teljesíteni.

(10) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen használatba vételi engedély a vonatkozó jogszabály34 szerinti teljes közművesítettség esetén adható.

(11) Az ipari terület, olyan gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el. A területen a vonatkozó jogszabály35 szerinti építmények helyezhetők el.

(12) Az ipari gazdasági övezetben a telephely kiszolgálását célzó alárendelt funkciójú építmények (pl. porta, kerékpártároló, egyéb üzemviteli tároló), épületek elhelyezhetők legalább 3,0 m-es oldal- és hátsókerttel, legfeljebb 12,50 m-es épületmagassággal.

(13) Az építési telkek területének minimum 25%-át zöldfelületként, ezen belül a telkek zöldfelülettel borított részének legalább felét háromszintű (gyep- cserje- és lombkoronaszint együttesen) növényzet alkalmazásával kell kialakítani.

(14) Az ipari övezeten belüli és közvetlen közterületi környezetében lévő föld feletti vezeték biztonsági övezetében tilos olyan növényzet telepítése és tűrése, amelynek magassága kifejlett állapotban meghaladja a 4 métert, illetve amely a nyomvonal és az oszlopok járművel való megközelítését akadályozza.

(15) Minden új létesítmény építésekor a vonatkozó jogszabály36 szerinti parkolóhelyeket kell megépíteni telken belül.

(16) Az övezetekben előírt legnagyobb épületmagasságtól egyedi esetekben – ha azt a technológia megköveteli (pl. kémény, siló stb.) – az eltérést beépített alapterület 5%-ában lehet engedélyezni 20 méter magasságig.

Különleges beépítésre szánt területek építési övezetei

16. § (1) A különleges terület sajátos használata szerint lehet:

a) intézményi terület (Kint)

b) idegenforgalmi terület (Kif)

c) sportterület (Ksp)

d) mezőgazdasági üzemi terület (Kmü)

e) temető terület (Kt)

(2) A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyeken az elhelyezhető építmények rendeltetésük miatt jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek.

(3) A különleges területek építési övezetekre való tagolását a szabályozási terv tartalmazza.

(4) A különleges területeken a környezetvédelmi és biztonsági előírásokat a vonatkozó jogszabály37 szerint kell alkalmazni.

(5) A különleges területen építési munka a vonatkozó jogszabály38 szerinti részleges közművesítettség megléte esetén végezhető, azonban konkrét beruházásokra vonatkozóan az érintett hatóságok egyedi előírásait kell figyelembe venni, hozzájárulásuk esetén a hiányos közművesítettség is megfelelő.

(6) Használatba vételi engedély a vonatkozó jogszabály39 szerinti teljes közművesítettség megléte esetén adható.

(7) A különleges területeken, a telken belül található beerdősödött területeket, mint erdőterületeket meg kell tartani.

(8) A különleges területeken, a telken belüli a jelölt helyeken és méretben kötelező védőfásítást telepíteni.

(9) A különleges területen a vonatkozó jogszabály40 szerinti gépjármű elhelyezési igényt a jogszabálynak megfelelően kell teljesíteni.

17. § A különleges intézményi területen szociális és egészségügyi tevékenységhez kapcsolódó építmények és ezek kiegészítő építményei elhelyezésére szolgál.

18. § (1) A különleges idegenforgalmi területen a turista- és idegenforgalommal kapcsolatos építmények és a forgalom ellátását szolgáló szálláshely, vendéglátó, a pihenést, sportolást, szabadidős tevékenységet és a terület fenntartásához szükséges, továbbá nem jelentős zavaró hatású gazdasági célú (melyeknek a szennyezési kibocsátási paraméterei nem haladják meg a lakóterületre előírt maximum értékeket), szolgálati lakás, iroda építmények helyezhetőek el.

(2) Az idegenforgalmi területen nem valósítható meg önálló hulladéklerakó.

(3) Az idegenforgalmi területen építési munka a vonatkozó jogszabály41 szerinti részleges közművesítettség esetén is végezhető, azonban konkrét beruházásokra vonatkozóan az érintett hatóságok egyedi előírásait kell figyelembe venni, hozzájárulásuk esetén a hiányos közművesítettség is megfelelő.

19. § (1) A különleges sportterületen a sportolási tevékenységhez kapcsolódó, és az azt kiszolgáló, továbbá vendéglátó-kereskedelmi, szálláshely, szolgáltató funkciójú építmények helyezhetők el.

20. § (1) A különleges mezőgazdasági üzemi terület a művelésből kivont majorok, illetve állattartó telepek területe, amelyek elsősorban az állattenyésztéssel, illetve növénytermesztéssel kapcsolatos mezőgazdasági tevékenység (termékfeldolgozás, tárolás, igazgatás stb.) építményeinek elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezetben az állattartás nem megengedett.

(3) A különleges mezőgazdasági üzem területén építési munka a vonatkozó jogszabály42 szerinti részleges közművesítettség esetén is végezhető.

(4) Az övezetben a tulajdonos vagy üzemeltető és a személyzet számára ottlakást biztosító lakóépület, kereskedelmi és szolgáltató létesítmények is elhelyezhető. A területen lakóépület gazdasági épület nélkül nem építhető.

(5) Az övezetben előírt legnagyobb épületmagasságtól egyedi esetben, csak ha azt a technológia megköveteli (pl. kémény, siló stb.) beépítethető terület 5%-ában el lehet térni.

(6) A különleges mezőgazdasági üzemi terület övezetben terepszint alatti építmények elhelyezhetők.

21. § (1) A különleges-temető övezetbe a község temetői, illetve kegyeleti park és azok bővítési területei tartoznak.

(2) Az övezetben maximum 2 %-os beépítettség mellett a temetkezés céljait szolgáló, valamint az azokat kiegészítő építmények (ravatalozó, kápolna, kegyeleti hely, urnafal, szerszámtároló, őrzés építményei stb.) helyezhetők el.

(3) A temetési helyek a temető területének max. 65 %-át foglalhatják el. Egyéb kérdésekben a vonatkozó jogszabály43 betartása kötelező.

(4) Legkisebb zöldfelületi arány a telek 60%-a. A sírok területét a zöldfelületi arány számításánál 100%-ban zöldfelületként kell figyelembe venni.

(5) Az övezetben szolgálati lakás nem létesíthető.

(6) A temetőn belül keletkezett hulladékot a vonatkozó jogszabályok44 előírásai szerint kell kezelni. A hulladékgyűjtő helyet gépjárművel könnyen megközelíthető helyen kell kijelölni, és gondoskodni kell a hulladék rendszeres elszállításáról vagy – szerves hulladék esetén – helyszíni komposztálásáról. A szerves és szervetlen hulladékot egymástól elkülönített, zárt (szerves hulladék estén áttört) tárolóban kell elhelyezni.

Beépítésre nem szánt övezetek előírásai

Közlekedési területek övezet előírásai

22. § (1) A közlekedési terület sajátos használata szerint lehet:

a) közúti közlekedési és közmű terület (KÖu)

b) közúti közlekedési és közmű területen belüli parkoló terület (KÖu p)

(2) A közúti közlekedési övezet elsősorban

a) gyorsforgalmi út,

b) főforgalmi út (országos főút),

c) forgalmi út (országos mellékút),

d) gyűjtőút,

e) kiszolgáló út,

f) kerékpárút,

g) gyalogút,

h) parkoló,

i) úttartozék,

j) közmű,

k) járda,

l) az úthoz tartozó zöldfelület,

m) az úthoz tartozó környezetvédelmi berendezés

n) üzemanyagtöltő állomás

elhelyezésére szolgál

(3) A közlekedési területek övezeti tagolását és szabályozási szélességét a szabályozási terv, valamint az út mintakeresztszelvények tartalmazzák.

(4) Közlekedési területen a vonatkozó jogszabály45 szerinti építmények helyezhetők el.

(5) A közlekedési területeken a környezetvédelmi és biztonsági előírásokat a vonatkozó jogszabály46 szerint kell alkalmazni.

(6) A közutak és közterületek számára a szabályozási tervben meghatározott építési területet kell biztosítani. A szabályozási szélesség akkor csökkenthető, ha az illetékes hatóság a keresztmetszeti elemek helyszükségletének méretezése alapján ehhez hozzájárul.

(7) A külterületi utak szabályozási szélessége csak irányadó jellegű, a konkrét szabályozási szélességek csak engedélyezési szintű úttervek alapján határozhatók meg.

(8) A szabályozási szélességgel meghatározott területsávok mentén létesítményt elhelyezni csak az út szabályozási szélességének megtartásával szabad.

(9) A szabályozási szélességen belül a közút létesítményei, berendezései, parkoló, térszint alatti parkoló és közművek létesíthetők, illetve növényzet telepíthető. Egyéb létesítmény csak a község mindenkor hatályos közterület-használati rendelete alapján helyezhető el.

(10) Új kialakítású utcák esetén minimum egyoldali (kétszer iskolázott) fasor telepítendő az út kialakításával egyidejűleg.

(11) Meglévő utcák rekonstrukciója esetén a tervezett útkeresztmetszetek szerinti zöldfelületek kötelezően kialakítandóak.

(12) A közterületeket és a közforgalom számára megnyitott magánutakat a vonatkozó jogszabálynak47 megfelelően akadálymentesen kell kialakítani.

(13) A közutakra rácsatlakozást kialakítani csak az út kezelőjének hozzájárulásával lehet.

(14) Az útkereszteződésekben a rálátási háromszöget a biztonságos közlekedés érdekében szabadon kell hagyni, ezen belül semmiféle létesítmény, és a kilátást akadályozó növényzet nem helyezhető el.

(15) A gyalogos közlekedés feltételeit az útkeresztmetszetekben a közúti ágazati előírásoknak megfelelően biztosítani kell.

(16) A területen belül a gyalogos közlekedési terület a közterületi gyalogos zónák, és gyalogutak területe. A gyalogos közlekedési terület útkeresztmetszete, burkolatai és az ott elhelyezésre kerülő építmények a gyalogos közlekedés elsőbbségének figyelembe vételével alakítandók ki. A gyalogos közlekedési területre gépjárművel csak célforgalmi jelleggel lehet behajtani.

(17) A szabályozási terven jelölt kerékpárút nyomvonalakon a kerékpáros közlekedés feltételeit a tervezett útkeresztmetszeteknek és a vonatkozó közúti ágazati előírásoknak megfelelően kell biztosítani.

(18) A külterületi utak tengelyétől mért 6-6 méteres távolságon belül építmény nem helyezhető el.

(19) Üzemanyagtöltő állomás külön hatástanulmány alapján készíthető elvi építési engedélyezési eljárás keretében.

(20) A közlekedési területen belüli zöldfelület növényzettel fedett közlekedési terület, melyet közkert jelleggel kell kialakítani.

Zöldterületek övezeti előírásai

23. § (1) A zöldterület az állandóan növényzettel fedett közterület, mely nagysága és sajátos használata szerint lehet:

a) közkert (Zkk)

b) közpark (Zkp)

(2) A zöldterületek övezeti tagolását a szabályozási terv tartalmazza.

(3) Zöldterületen a vonatkozó jogszabályban48 megengedett építmények helyezhetők el.

(4) A zöldterületeken terepszint alatti parkoló nem helyezhető el.

(5) Zöldterület létesítése, rekonstrukciója, azokban építmények elhelyezése csak kertészeti szakvélemény, terv alapján történhet.

(6) Zöldterületen fák kivágása, csonkolása csak akkor engedhető meg, ha a fa egészségi állapota, a balesethárítás, vagy a közegészségügyi szempontok azt feltétlenül szükségessé teszik.

(7) Közhasználatú zöldterületként biztosítania kell a Zkk, Zkp jelölésű területek (lásd: szabályozási tervlapok) szabad bejárhatóságát és gondozott zöldterületi kialakítását.

(8) Korlátolt közhasználatú zöldterületnek tekintendő a településen a temető és bővítési területe. A temetőben a ravatalozó épülete helyezhető el.

24. § A közkert területének 80%-át növényzettel fedetten kell kialakítani, illetve fenntartani.

25. § A közpark területének legalább 80%-át növényzettel fedetten kell kialakítani, illetve fenntartani.

Erdőterület övezeti előírásai

26. § (1) Erdőterület a földhivatali nyilvántartás szerinti erdőművelési ágban nyilvántartott terület.

(2) Az erdőterület a területfelhasználási célja szerint lehet:

védelmi erdő (Ev)
gazdasági erdő (Eg)
közjóléti erdő (Ek)
(3) Az erdőterületek övezeti tagolását a szabályozási terv tartalmazza.
(4) Erdőterületen a vonatkozó jogszabályban49 megengedett építmények helyezhetők el.

27. § Védelmi erdő területe elsődlegesen környezetvédelmi, tájvédelmi célokat szolgál, rajta épület nem létesíthető kivéve, ha az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem zavarják.

28. § (1) A gazdasági erdő területén a 100.000 m²-t (10 ha) meghaladó telken az erdő rendeltetésének megfelelő építmény helyezhető el maximum 0,5 %-os beépítés mellett. Az építmények épületmagassága a 3,5 métert nem haladhatja meg.

(2) A gazdasági erdő területeken épületek hiányos közművesítettség mellett is elhelyezhetők, amely a vízellátást (fúrt, ill. ásott kút vagy vezetékes víz), elektromos energia ellátást és a zárt szennyvíztárolást foglalja magába.

(3) A közjóléti erdő területe oktatási, turisztikai, gyógy és sporttevékenységek célját szolgálja. Csak a terület funkciójához szorosan kapcsolódó épületek, építmények helyezhetők el, maximum 5 %-os beépítés mellett.

Mezőgazdasági területek övezeti előírásai

29. § (1) Mezőgazdasági terület a tájjelleg, földhasználat, a beépítettség intenzitása alapján lehet:

a) mezőgazdasági általános művelésű terület (Má)

b) mezőgazdasági zártkert terület (Mk)

(2) A mezőgazdasági területek övezeti tagolását a szabályozási terv tartalmazza.

(3) A mezőgazdasági területek tagozódásánál gondoskodni kell a területek úttal történő megközelíthetőségének biztosításáról. Zárványterületek nem alakíthatóak ki, a meglévők feltárásáról gondoskodni kell.

(4) A mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattenyésztés és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos terményfeldolgozás és –tárolás építményei, valamint a működéshez szükséges karbantartó és segédüzemi létesítmények valamint lakóépületek helyezhetőek el.

(5) A mezőgazdasági területeken építményt a vonatkozó jogszabály50 alapján lehet elhelyezni, figyelembe véve jelen előírást:

Mezőgazdasági területen lévő, zártkerti művelés alól kivett telken építmény legfeljebb 3%.os beépítettséggel helyezhető el. A különálló lakóépület beépítési magassága legfeljebb 4,5 m lehet.
(6) Mezőgazdasági területen épület hiányos közművesítettség mellett is elhelyezhető, amely a vízellátást (fúrt, ill. ásott kút vagy vezetékes víz), elektromos energia ellátás és a zárt szennyvíztárolást foglalja magába.
(7) A mezőgazdasági területeken meglévő a deflációs hatást csökkentő (kétszer iskolázott) fasorokat, erdősávokat fenn kell tartani, és a fák szakszerű pótlását el kell végezni.
(8) Természetvédelemmel érintett területeken épület, építmény nem helyezhető el, birtokközpont nem alakítható.
(9) A mezőgazdasági területen elhelyezhető gazdasági funkciójú épületek épületmagassága maximum 9,50 m lehet. Különálló lakóépület(ek) épületmagassága maximum 7,50 m lehet.
(10) Birtoktest és birtokközpont alakítása esetén a vonatkozó jogszabály51 előírásait kell alkalmazni, figyelembe véve jelen § előírásait.
(11) Birtokközpont telkén több lakóépület is elhelyezhető.
(12) Birtokközpont beépítése csak olyan módon történhet, hogy a beépítés a szomszédos telkek rendeltetése, valamint a természeti értékek megőrzését ne veszélyeztesse.
(13) Birtokközpont telkén a (4) pontban felsoroltakon túl tájba illeszkedően elhelyezhető sport, vendéglátó, szálláshely funkciójú épület, maximum 10 m épületmagassággal.
(14) Birtokközpont beépített területrészének határán zöldsáv, legalább kétsoros (kétszer iskolázott) fasor telepítendő. A birtokközpont építési engedélyezési tervének a birtokközpont kialakítására vonatkozó kertépítészeti tervet is kell tartalmaznia.

30. § (1) Az általános mezőgazdasági területen elhelyezhető gazdasági funkciójú épületek épületmagassága maximum 9,50 m lehet. Különálló lakóépületek épületmagassága maximum 7,50 m lehet.

(2) Technológiai kényszer (pld. torony-szerű siló) esetén – kivételként – ettől a beépített alapterület 5 %-ában eltérés engedélyezhető 20 méteres magasságig.

(3) Mezőgazdasági hulladék, szerves trágya, alom és takarmánytárolása csak a lakóterületektől a vonatkozó jogszabályok szerint, tűzvédelmi és környezetvédelmi szabályok betartásával lehetséges. Az utak melletti területen az Önkormányzat a tárolás módját külön is meghatározhatja.

(4) Az általános mezőgazdasági területen kerítést csak ott lehet létesíteni, ahol épületek kerültek elhelyezésre.

(5) A rét művelési ágú területeket évente kétszer kaszálni kell.

31. § A mezőgazdasági zártkert területek elsősorban a gyümölcs- és zöldségtermesztés, illetve a rekreációs hobbitelkek területei. A területen állattartó épületek, komposztáló, siló, trágyatároló és provizórikus jellegű épület nem helyezhető el, telephely nem alakítható ki.

Vízgazdálkodási terület övezeti előírásai

32. § (1) A vízgazdálkodási területbe (V) tartoznak a vízgazdálkodással kapcsolatos összefüggő területek, a vízfolyások, tavak, tározók, vízmedrek és partjuk, vízbeszerzési területek és védő területeik, illetve vízmű területek.

(2) A vízgazdálkodási terület övezetekre való tagolását a szabályozási terv tartalmazza.

(3) Vízgazdálkodási területen a vízkár elhárítási, vízgazdálkodási létesítmények, továbbá a vízi sport, strandolás, horgászat közösségi építményei alakíthatók ki a külön jogszabályok52 figyelembevételével.

(4) A vízgazdálkodási területen belül, a medrek partja mentén a karbantartási munkálatok elvégezhetősége érdekében a fenti jogszabályban előírt mértékű parti sávot szabadon kell hagyni, ott épületet, építményt csak kivételes esetben, a jogszabály 3. §-nak megfelelően lehet.

(5) Az árvízvédelmi töltések fenti jogszabályban meghatározott védősávján belül épület, építmény, nyomóvezeték és földkábel nem helyezhető el. Út, parkoló elhelyezhető, amelynek árvíz elleni védekezés céljára történő igénybevételét az illetékes hatóság számára biztosítani kell.

Természetközeli terület övezeti előírásai

33. § (1) A természetközeli területbe (Tk) tartoznak a vízgazdálkodással és a mezőgazdasággal kapcsolatos területek határán elhelyezkedő, a vízfolyásokhoz kapcsolódó, mocsaras, nádas, sziklás területek, az ökológiai folyosó szerves részei.

(2) A természetközeli területen épületet, építményt elhelyezni nem lehet.

(3) A természetközeli terület övezetekre való tagolását a szabályozási terv tartalmazza.

(4) A természetközeli területeken a környezetvédelmi előírásokat a vonatkozó jogszabály53 szerint kell alkalmazni.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

34. § (1) Jelen rendelet 2020. január 1. napján lép hatályba.

(2) Jelen rendelet rendelkezéseit a hatályba lépést követően indított ügyekben kell alkalmazni.

(3) Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a következő rendeletek:

a) 7/2001 (IX. 10.) sz. önkormányzati rendelet
b) 12/2006 (VI. 08.) sz. önkormányzati rendelet
c) 1/2009 (I. 27.) sz. önkormányzati rendelet
d) 2/2010 (V. 07.) sz. önkormányzati rendelet
e) 11/2010 (X. 01.) sz. önkormányzati rendelet
f) 20/2010 (XII. 08.) sz. önkormányzati rendelet
g) 7/2011 (IV. 22.) sz. önkormányzati rendelet
h) 8/2013 (XI. 23.) sz. önkormányzati rendelet
i) 89/2013 (IV. 29.) sz. önkormányzati rendelet
j) 203/2013 (XI. 07.) sz. önkormányzati rendelet
k) 5/2014 (VI. 23.) sz. önkormányzati rendelet
l) 73/2014 (IV. 24.) sz. önkormányzati rendelet
m) 13/2015 (VII. 08.) sz. önkormányzati rendelet
n) 15/2018 (XII. 14.) sz. önkormányzati rendelet
o) 2/2019 (II. 25.) sz. önkormányzati rendelet
Kihirdetési záradék:
Kihirdetve: Vámosszabadi, 2019. november 30. napján

Domjánné dr. Fehérvári Diána
aljegyző

1. sz. melléklet54

2. sz. melléklet55

3. sz. melléklet56

4. sz. melléklet57

1

A rendelet 1. §-ának (2) bekezdését a Kúria Önkormányzati Tanácsának Köf.5.011/2022/4. számú határozata megsemmisítette. Hatályos: 2022.09.23-tól

2

A rendelet 2. §-át a Kúria Önkormányzati Tanácsának Köf.5.011/2022/4. számú határozata megsemmisítette. Hatályos: 2022.09.23-tól

5

OTÉK 8. §

7

A rendelet 11. §-ának (7) bekezdésének b) pontját a Kúria Önkormányzati Tanácsának Köf.5.011/2022/4. számú határozata visszaemelte. Hatályos: 2022.09.23-tól

8

OTÉK 35. §

9

Hatályon kívül helyezte a 11/2021. (VI.25.) önkormányzati rendelet 1. §-a.

10

OTÉK 36. §

12

A rendelet 11. §-ának (24) bekezdését a Kúria Önkormányzati Tanácsának Köf.5.011/2022/4. számú határozata megsemmisítette. Hatályos: 2022.09.23-tól

13

A rendelet 11. §-ának (25) bekezdését a Kúria Önkormányzati Tanácsának Köf.5.011/2022/4. számú határozata megsemmisítette. Hatályos: 2022.09.23-tól

14

A rendelet 11. §-ának (26) bekezdését a Kúria Önkormányzati Tanácsának Köf.5.011/2022/4. számú határozata megsemmisítette. Hatályos: 2022.09.23-tól

15

OTÉK 4. sz. melléklete illetve az OTÉK 42. § (11)

16

OTÉK 53. § és 54. §

17

OTÉK 14. § (2)

18

A rendelet 13. §-ának (7) bekezdésének b) pontját a Kúria Önkormányzati Tanácsának Köf.5.011/2022/4. számú határozata megsemmisítette. Hatályos: 2022.09.23-tól

19

OTÉK 4. sz. melléklet és az OTÉK 42. §

20

OTÉK 8. §

21

OTÉK 12. § (2)

22

OTÉK 4. sz. melléklete és az OTÉK 42. §

23

OTÉK 8. §

24

OTÉK 16. §

25

OTÉK 16. §

26

OTÉK 4. sz. melléklet és az OTÉK 42. §

27

OTÉK 8. §

28

OTÉK 53. § és 54. §

29

A rendelet 14. §-ának (11) bekezdését a Kúria Önkormányzati Tanácsának Köf.5.011/2022/4. számú határozata megsemmisítette. Hatályos: 2022.09.23-tól

30

OTÉK 53. § és 54. §

31

OTÉK 8. §

32

OTÉK 19. § (2)

33

OTÉK 4. sz. melléklete és az OTÉK 42. §

34

OTÉK 8. §

35

OTÉK 20. § (3) (4) (5)

36

OTÉK 42. §

37

OTÉK 53. § és 54. §

38

OTÉK 8. §

39

OTÉK 8. §

40

OTÉK 4. sz. melléklete és az OTÉK 42. §

41

OTÉK 8. §

42

OTÉK 8. §

44

OTÉK 49. §

45

OTÉK 26. §

46

OTÉK 53. § és 54. §

47

1998. évi XXVI. Törvény, és 100/1999. (XII.10.) OGY. határozat

48

OTÉK 27. §

49

OTÉK 28. §

50

OTÉK 29. § (3)-(4)

51

OTÉK 29. § (5-7)

54

A rendelet 1. sz. mellékletét a Kúria Önkormányzati Tanácsának Köf.5.011/2022/4. számú határozata megsemmisítette. Hatályos: 2022.09.23-tól

55

A rendelet 2. sz. mellékletét a Kúria Önkormányzati Tanácsának Köf.5.011/2022/4. számú határozata megsemmisítette. Hatályos: 2022.09.23-tól

56

A rendelet 3. sz. mellékletét a Kúria Önkormányzati Tanácsának Köf.5.011/2022/4. számú határozata megsemmisítette. Hatályos: 2022.09.23-tól

57

A rendelet 4. sz. mellékletét a Kúria Önkormányzati Tanácsának Köf.5.011/2022/4. számú határozata megsemmisítette. Hatályos: 2022.09.23-tól