Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2019. (III. 21.) önkormányzati rendelete
Hajdúszoboszló Város településképének védelméről
Hatályos: 2024. 06. 01Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2019. (III. 21.) önkormányzati rendelete
Hajdúszoboszló Város településképének védelméről
Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében, továbbá a épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXIII. tv. 57. § (3) bekezdésében és 62. § (6) bekezdése 6.pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és Magyarország helyi önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva – a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. §-ban biztosított véleményezési jogkörében eljáró az állami főépítészi hatáskörében eljáró Hajdú – Bihar Megyei Kormányhivatal; Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, Miniszterelnökség, mint a kulturális örökség védelméért felelős miniszter, Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság; valamint a partnerségi egyeztetés szabályai szerint bevont partnerek (teljes helyi lakosság, érdekképviseleti, civil és gazdálkodó szervezetek, vallási közösségek) véleményének kikérésével – a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS - BEVEZETŐ-RENDELKEZÉSEK
1. A rendelet hatálya
1. § A Város sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása
a) a helyi építészeti örökség egyedi védelem (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás a védelem megszüntetés szabályozásával;
b) településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával;
c) településképi követelmények meghatározásával;
d) településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával.
2. A helyi védelem célja
2. § (1) A Város településképe és történelme szempontjából meghatározó, hagyományt őrző, a közösségek munkáját és kultúráját tükröző, sajátos megjelenésű építészeti örökség kiemelkedő, településképet meghatározó értékű elemeinek védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.
(2) A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.
(3) Tilos a helyi védett építészeti örökség elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése.
3. A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja
3. § A településkép szempontjából meghatározó területek megállapításának célja a településképhez illeszkedő településképi követelmények megállapításával a jellegzetes, értékes, helyi hagyományt őrző építészeti arculat megőrzése, a településkép kedvező alakítása:
a) az építési tevékenységgel érintett építményekre – ideértve a sajátos építményfajtákat is,
b) a helyi egyedi építészeti örökség védelmére, védetté nyilvánítására, a védettség megszüntetésére,
c) a reklámok és reklámhordozók, cégérek és egyéb műszaki berendezések elhelyezésére, alkalmazására, illetve tilalmára vonatkozóan.
4. A rendelet területi hatálya és alkalmazása
4. § (1) E rendelet területi hatálya a Város teljes közigazgatási területére terjed ki.
(2) E rendelet előírásait az önkormányzat Képviselő-testülete által elfogadott településszerkezeti tervekkel és leírással, helyi építési szabályzattal és a hozzátartozó szabályozási tervvel együtt kell alkalmazni.
(3) A beépítésre nem szánt területeket a helyi építési szabályzat és a hozzá tartozó szabályozási terv tartalmazza, ezen belül a településkép szempontjából meghatározó, természeti, régészeti védelemmel érintett területeket 15. § (2) szerint a szabályozási terven kell beazonosítani.
(4)1 Hajdúszoboszló Város Képviselő- testülete e rendelet szerinti településképi véleményezési, településképi bejelentési eljárás lefolytatása, továbbá a településképi kötelezés kiadása és bírság kiszabása eseteiben a hatósági jogkör gyakorlását Hajdúszoboszló Város Polgármesterére ruházza át.
5. Értelmező rendelkezések (e rendelet alkalmazásában)
5. § (1) Cégtábla: kereskedelmi-, szolgáltató-, vagy vendéglátó létesítmény (helyiség, együttes) nevét és az ott folytatott tevékenységet a bejáratnál feltüntető tábla, illetve felirat, mely e rendelet szempontjából nem minősül reklámnak.
(2) CityLight formátumú eszköz: olyan információs vagy más célú berendezésnek minősülő rögzített, függőleges elrendezésű berendezés, mely legfeljebb 120/180 cm méretű látható papíralapú reklám közzétételére alkalmas felülettel, vagy legfeljebb 90" képátlójú, 16:9 arányú, álló helyzetű digitális kijelzővel rendelkezik.
(3) CityBoard formátumú eszköz: olyan 2,5 métertől 3,5 magassági mértékig terjedő aszimmetrikusan elhelyezett lábon álló információs vagy más célú berendezés, melynek reklám közzétételére alkalmas mérete 7-9 m2. Látható papír vagy fólia alapú, nem ragasztott, hátulról megvilágított reklám közzé tételételére alkalmas hátulról megvilágított felülettel, vagy ilyen méretű digitális kijelzővel rendelkezik.
(4) Címtábla: e rendelet szempontjából reklámnak nem minősülő, az intézmény vagy vállalkozás nevét, esetleg egyéb megjelölő adatait feltüntető tábla, névtábla.
(5)2 Egyedi mobil megállító tábla: információs vagy más célú berendezésnek minősülő olyan nem rögzített, egyedi méretű, egyedi anyaghasználatú és akár változó feliratú tájékoztató, hirdető berendezés, mely a kereskedelmi- szolgáltató-vendéglátó tevékenység szolgáltatásairól – pl. étlapjáról stb. – ad tájékoztatást
(6) Egyedi gazdasági tájékoztató és útirányjelző tábla: információs vagy más célú berendezésnek minősülő olyan – rögzített, egyedi méretű, állandó tartalmú – hirdető berendezés, melyen a város a gazdasági-, kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó tevékenységet végzők helyéről, irányáról, megnevezéséről, tevékenységéről, telephelyéről, nyitva tartásáról, megközelítéséről, ill. a település szolgáltató épületeiről, utcáiról ad idegenforgalmi és egyéb információt, amelyen a szervezet arculatának megfelelő felirat és logó is szerepelhet.
(7) Épület főgerince: Az épület tömegét meghatározó, jellemzően az utcai traktus legmagasabb és leghosszabb tetőfelépítményi gerince.
(8) Eredeti állapot: a védett építmény építésekor fennálló állapot vagy egy olyan későbbi állapot, melyet az értékvizsgálat a védelem elrendelésekor védendő értékként határozott meg.
(9) Értékvizsgálat: a települési érték helyi védelem alá helyezésének szakmai megalapozására szolgáló, a Korm. rendeletben meghatározottak szerint annak minősülő munkarész
(10) Földszínek: (más néven terra színek) tört, sötét, meleg színek, melyek színtartománya a vörös-narancs- sárga-zöldessárga.
(11)3 Funkcionális célokat szolgáló utcabútor: Olyan információs vagy más célú berendezésnek minősülő berendezés, mely az adott közterület használatához telepített és a berendezés funkciójából következően közösségi, továbbá a közterületet igénybe vevők igényeit szolgálja (különösen: település ismertségét növelő, térbeli kialakítású feliratok és műtárgyak, padok, virágládák, kerékpár rögzítők, szökőkutak és tartozékai, telefonfülke, hulladék ládák stb.).
(12) Helyi védett érték: Településszerkezet, településkarakter szempontjából jelentős helyi védett településszerkezet, helyi védett utcakép és helyi egyedi védett épület, műtárgy (építmény) egyedi védett növényzet összessége.
(13) Hirdető vitrin: az üzlet és egyéb kereskedelmi- szolgáltató funkciójú épület üzlethelyiségével közvetlen kapcsolatban nem lévő, az épület homlokzatára, vagy a kerítésre ill. közterületre helyezett, információs vagy más célú berendezésnek minősülő üvegezett felületű, doboz jellegű hirdető berendezés.
(14)4 Információs vagy más célú berendezés: Részben reklámnak nem minősülő információs cél vagy egyéb cél megvalósításával közérdeket is szolgáló berendezés, melyen a reklám céljára hasznosítható felületének legfeljebb kétharmadán tehető közzé reklám, illetve helyezhető el reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés. Különösen: CityBoard, CityLight formátumú eszköz, egyedi gazdasági tájékoztató és útirányjelző tábla, egyedi mobil tájékoztató megállító tábla, hirdető vitrin, önkormányzati információs tábla, totemoszlop vagy reklámpylon, oszlop tartószerkezetű információs tábla, és reklámzászló, függesztett reklámhordozó, napellenző, transzparens vagy molinó, útba igazító tábla.
(15) Kirakat: elsősorban gazdasági reklámnak minősülő áru bemutatására is szolgáló, az üzlet és egyéb kereskedelmi-szolgáltató funkciójú épület üzlethelyiségével közvetlen kapcsolatban lévő, közterületre néző, vagy közterületről látható, üvegezett portál jellegű homlokzatrész.
(16) Önkormányzati információs tábla: olyan rögzített, egyedi méretű, e rendelet szempontjából reklámnak nem minősülő hirdető-berendezés, mely a helyi lakosok számára nyújt, rendszeresen változó tartalommal, közérdekű információkat, továbbá lehetőséget biztosít lakossági apróhirdetések, kisméretű hirdetések elhelyezésére.
(17) Önkormányzati faliújság: Az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen az önkormányzat testületei, szervei, tisztségviselői tevékenységéről a lakosságot tájékoztató információs vagy más célú berendezés, mely az önkormányzat működését szolgáló épületek homlokzatán kerül elhelyezésre és amely a közérdekű tájékoztató célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat.
(18) Pasztellszín: a színek nagyon világos és kis telítettségű árnyalatai, melyeknek (a szín mellett) csak fehértartalma van, fekete nincs.
(19) Rikító szín: nagyon élénk, erőteljes, figyelemfelkeltő színek, melyeknek nagy a színtelítettsége. Ilyenek különösen: élénk vörös, élénk kék, okkersárga, neon zöld, neon lila színek.
(20)5 Totemoszlop, vagy reklámpylon: olyan információs célú berendezés, amely jellemzően kétoldalas, vagy térbeli kialakítású nem papír alapon megjelenített ábrázolást hordozó és egy vagy több vállalkozás megnevezését, cégérét, cégtábláját tartalmazó reklámhordozó eszköz. Magasságának és szélességének hányadosa legalább 3, és vastagsága az oszlop teljes magasságában legalább 30 cm. Nem minősül totemoszlopnak az üzemanyag töltő állomás területén elhelyezett cégjelzést és üzemanyagárat tartalmazó tábla.
(21) Transzparens vagy molinó: kifeszített vagy köztér felett átfeszített textil vagy textil jellegű egyéb anyagból készült reklámhordozó.
(22) Üzletfelirat: kereskedelmi-, szolgáltató- vagy vendéglátó, egy vagy több egységet magába foglaló építményen, a benne folyó tevékenységet hirdető feliratot hordozó berendezés, mely nem minősül reklámnak. Méretére, anyagára jelen rendelet általános követelményein túl nincs további követelmény.
(23) Vállalkozást népszerűsítő felirat: vállalkozást népszerűsítő felirata benne folyó tevékenységet hirdető feliratot hordozó berendezés, mely e rendelet szempontjából nem minősül reklámnak. Méretére, anyagára jelen rendelet általános követelményein túl nincs további követelmény.
(24) Vállalkozást népszerűsítő grafikai megjelenítés: E rendelet szempontjából reklámnak nem minősülő tetszőleges grafikai megjelenítéssel készített, azt hordozó hirdető berendezés a vállalkozás szolgáltatásaival összefüggő tartalommal. Méretére, anyagára, magánterületen lévő épület homlokzatához való arányaira jelen rendelet általános követelményein túl nincs további követelmény.
(25) Vállalkozás szerinti árú árujelző ismertségét növelő felirat: E rendelet szempontjából reklámnak nem minősülő hirdető feliratot hordozó berendezés a vállalkozás áruival összefüggő tartalommal. Méretére, anyagára jelen rendelet általános követelményein túl nincs további követelmény.
(26) Tájba illesztés: A tájba illesztés célja a tájban bekövetkező antropogén (az ember tevékenységéből eredő, ahhoz kapcsolódó) eredetű változásoknak a természeti adottságokhoz való igazítása, közelítése, a meglévő természeti, táji értékekkel való összhang megteremtése, valamint az értékek károsodásainak mérséklése, kiküszöbölése. Épületek esetében, valamint telekalakításkor a természeti és művi elemek összhangjának megteremtése érdekében leginkább az adott tájban történelmileg kialakult hagyományokat célszerű figyelembe venni. Jellemző lehet a telek alakja, az építmények elhelyezkedése a telken belül, az anyag- és színhasználat, az építmény és részeinek szerkezete, magassága, szélessége, stílusa. Az anyaghasználatban általában előnyösnek mondható a tájegységben előforduló természetes alapanyagok alkalmazása. A méretek meghatározásánál a domborzati viszonyok függvényében legtöbb esetben a minél kisebb területfoglalásra és magasságra érdemes törekedni. A színválasztásnál domináns a létesítmény közvetlen környezetének színvilága, amelybe harmonikusan kell illeszkednie az új tájelemnek.
(27)6 Áttört kerítés: olyan kerítés, amelynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 50%-nál nagyobb mértékben nem korlátozott.
(28)7 Részben áttört kerítés: olyan kerítés, amelynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 50 és 90 % között korlátozott.
(29)8 Tömör kerítés: olyan kerítés, amelynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 90%-nál nagyobb mértékben korlátozott.
(30)9 Napellenző: Árnyékolásra, csapadékvédelemre szolgáló információs célú berendezés, mely homlokzati síkra rögzített, vagy attól függetlenül önálló, állványos tartószerkezetű. A napellenzők különösen: könyökkaros - tokozott, állványos, ollókaros, ejtőkaros, vagy kar nélküli – nem könyökkaros, önálló tartószerkezet nélkül kifeszített ponyva, vászon továbbá a lábakon álló árnyékoló reklámsátor.
A HELYI VÉDELEM
6. A helyi védelem feladata
6. § (1) A helyi védelem feladata a helyi védelmet igénylő építészeti örökség:
a) meghatározása, dokumentálása,
b) védetté nyilvánítása, nyilvántartása,
c) megőrzése, megőriztetése,
(2) A védelem alatt álló építészeti örökség károsodásának megelőzése, illetve a károsodás csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése.
7. A helyi védelem alá helyezés és a védelem megszűnésének szabályai
7. § (1) Helyi védelem alá helyezésről, illetve annak megszüntetéséről a Képviselő-testület rendelettel dönt.
(2) A helyi védelem alá helyezés alapjául az értékvizsgálat szolgál.
(3) Értékvizsgálat alapján bármely természetes vagy jogi személy írásban kezdeményezheti a védelem alá helyezést, illetve annak megszüntetését, továbbá az Önkormányzat részéről az hivatalból is megindítható.
(4) A kezdeményezésnek tartalmaznia kell.
a) egyedi építmények és természeti értékek esetén:
aa) a védendő értékek megnevezését, szükség esetén körül határolását,
ab) a pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, illetve telekrész),
ac) a védendő érték rövid leírását, dokumentálását (irodalom, fotók),
ad) a kezdeményezés indoklását (különösen: az örökség eredetét, történetét, a hozzá kapcsolható eseményt, történetet)
b) településszerkezet, településkép, utcakép, karakter védelemre javasolt együttes esetén:
ba) az együttes megnevezését,
bb) körül határolását,
bc) a védendő érték rövid leírását, dokumentálását,
bd) a kezdeményezés indoklását.
(5)10 A jegyzőnél benyújtható, megszüntetésre irányuló kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a kezdeményezéssel érintett érték megnevezését, leírását, ismertetését,
b) a védelem megszüntetésének rövid indokolását,
c) a kezdeményezéssel érintett érték helyének ingatlan-nyilvántartási azonosítására vonatkozó adatait (utca, házszám, helyrajzi szám, épület vagy telekrész megjelölését, tulajdonos), terület esetében annak pontos körül határolását tartalmazó adatokat,
d) a kezdeményezéssel érintett érték fényképét,
e) valamint a kezdeményező nevét és címét.
(6)11 A helyi védelem alá helyezett épületekről, értékekről és elemekről, szobrokról valamint emlékművekről, továbbá ezek megszüntetésről szóló képviselőtestületi döntést át kell vezetni a 3. számú mellékletbe.
8. A védett érték nyilvántartása
8. §12 (1) A helyi védettségről nyilvántartást kell vezetni, mely nyilvános, és abba bárki betekinthet.
(2) A helyi védelem kategóriája lehet:
a) egyedi védelem, ezen belül a védelem tárgya: építmény (épület és műtárgy), építményrészlet, képzőművészeti alkotás, szobor, egyedi tájérték, növényzet, valamint ezek egész telke, vagy része,
b) területi védelem, ezen belül a védelem tárgya: településszerkezet, utcakép, növényzet védelem.
(3) Az egyedi helyi védelem tárgya lehet:
a) teljes épület védelem, jele: ÉTV
b) részleges épület védelem, ezen belül a védelem irányultsága:
ba) homlokzat részleges védelme; jele: ÉHR
bb) utcai homlokzat védelme; jele: ÉHU
bc) az épület teljes -utcai és udvari- homlokzat védelme; jele: ÉHT
bd) épülettömeg, - tagoltság és nyílásarány védelme; jele: ÉT
be) épületszerkezetek védelme; jele: ÉSZ
c) műtárgy védelme, jele: M
d) képzőművészeti alkotás, szobor, utcabútor védelme, jele: K-SZ
e) egyedi tájérték, növényzet védelme. jele: E-TN
(4) A területi védelem tárgya lehet:
a) településszerkezeti védelem jele: T-TSZ
b) utcakép védelem jele: T-UK
c) növényzet védelem jele: T-N
(5) A nyilvántartás tartalmazza:
a) a védett érték megnevezését,
b) védelmi nyilván tartási számát,
c) a védettségi kategóriát,
d) a helyi védelem tárgyát, irányultságát és jelét,
e) a védelem szakszerű, rövid indoklását,
f) fotódokumentációt,
g) a helyrajzi számot.
(6) Egyedi védettség esetén az (5) bekezdésben felsoroltakon kívül tartalmaznia kell:
a) a védett érték pontos helyét (utca, házszám, helyrajzi szám),
b) helyszínrajzot,
c) a védett érték rendeltetését és használatának módját.
(7) Területi védelem esetén az (5) bekezdésben foglaltakon kívül a nyilvántartásnak tartalmaznia kell a szabályozási tervvel azonosítható, a védett terület határát egyértelműen rögzítő helyszínrajzot.
9. A védett érték megjelölése
9. § (1) A helyi védelem alatt álló épületet, építményt, emlékművet egységes táblával lehet megjelölni. A tábla szövege: Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának Képviselő-testülete helyi védetté nyilvánította, évszám.
(2) Helyi védelem alatt álló növényt, növény-együttest az e célra rendszeresített „Helyi védelem alá vont növény ……..(évszám)” vagy „Helyi védelem alá vont növény-együttes ……..(évszám)” feliratú táblával kell megjelölni, annak közvetlen környezetében. A tábla elhelyezését a tulajdonos tűrni köteles. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.
(3) Védett növényzet esetén az (1) bekezdés szerinti táblán a növény magyar és latin nevét is fel kell tüntetni.
(4) A helyi védettség tényét közlő táblán kívül az önkormányzat elhelyezhet egyéb, a védettséggel összefüggő tényt, adatot is közlő táblát a védett értéken vagy annak környezetében.
(5) A tábla elkészíttetéséről, elhelyezéséről – esetleges pótlásáról – a polgármester gondoskodik.
10. Testületi döntéssel összefüggő feladatok
10. § (1) A kezdeményezés alapján induló eljárás során a döntés-előkészítés a települési főépítész feladata.
(2) A szükséges értékvizsgálat előkészítéséről és elkészíttetéséről a Képviselő-testület gondoskodik.
(3) A helyi védelem alá helyezés kezdeményezéshez kapcsolódó előkészítéshez be kell szerezni az érintett ingatlan-tulajdonosok együttes álláspontját.
(4) A helyi védettség alá helyezési, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról az érdekelteket értesíteni kell:
a) az egyedi értékre vonatkozó kezdeményezés esetén az értesítést az érdekeltnek írásban kézbesíteni kell.
b) nem egyedi érték esetén az értesítés történhet kizárólag a helyben szokásos közhírré tétellel.
c) a használó értesítése a tulajdonos útján történik.
d) amennyiben az érdekeltek felkutatása aránytalan nehézségekbe ütközne, az értesítésüket a közhírré tétellel megtörténtnek kell tekinteni.
(5) A védettséggel kapcsolatos javaslatot – az erről szóló döntést megelőzően a helyben szokásos módon 15 napra közhírré kell tenni.
(6) A közhírré tétel időtartama alatt a helyi védetté nyilvánítás javaslatát és a kapcsolódó értékvizsgálat megtekinthetőségét a polgármesteri hivatalban biztosítani kell.
11. § (1) Védett építmény teljes bontása csak a védelem megszüntetése után végezhető. A védelem megszüntetésének, vagy részleges bontásának feltételeként az egyes épületrészeknek, tartozékoknak, az új épületbe (épületeibe) történő beépítése, vagy annak megőrzése előírható.
(2) Védett növényzet kivágása csak a védelem megszűnését követően, illetve a növényzet kipusztulása esetén, továbbá közvetlen élet- vagy balesetveszélyes helyzet megszüntetése érdekében engedélyezhető. A védett növényzet kipusztulását kertészeti szakvéleménnyel kell igazolni. A védett növényzet esetleges pótlásáról a jegyző által meghatározottak szerint kell intézkedni.
12. § (1) A helyi védettség elrendelését vagy megszüntetését az ingatlan nyilvántartásba be kell jegyeztetni.
(2) Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésről a jegyző gondoskodik.
(3) A bejegyzés esetleges elmaradása a védettséget nem érinti.
11. A helyi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek
13. § (1) A védett értékek jó karbantartása, állapotuk megóvása, a tulajdonos kötelessége.
(2) A védett értékek megfelelő fenntartását és megőrzését – egyebek között – a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.
(3) Amennyiben a rendeltetéstől eltérő használat a védett érték állagának romlásához vagy megsemmisüléséhez vezetne, úgy a polgármester-a helyrehozatali kötelezettség részeként a rendeltetés szerinti használatra, továbbá településképi kötelezés formájában az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti.
12. A helyi területi és egyedi védelem meghatározása
14. § (1) A helyi védettségű területeket a 2. számú melléklet tartalmazza.
(2) A helyi területi (településszerkezeti, településképi) védelem a védelem alá helyezett településrész beépítésének telepítési módját, az utcakép egységét védi.
(3) A területi védelem helyrajzi számosan is beazonosítható helyét a helyi építési szabályzat mellékletét képező szabályozási tervlap tartalmazza.
(4) Az egyedi védelem alá vont épületek, szobrok és emlékművek körét, jegyzékét a 3. sz. melléklet tartalmazza.
A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK ÉS TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
13. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása
15. § (1) A településszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottság alapján a településképi szempontból meghatározó területek térképi lehatárolását a belterületre vonatkozóan e rendelet 1. melléklete tartalmazza.
(2) Településkép szempontjából meghatározó karakterű területek
a) városközponti településrész vegyes karakterrel,
b) városközponti településrész telepszerű beépítéssel,
c) kisvárosias és egyéb lakóterületi településrészek,
d) idegenforgalmi, sport és rekreációs területek,
e)13 világörökségi helyszín és védőövezetének területe,
f) régészeti érdekű terület és a régészeti lelőhely területe,
g)14 természetvédelemmel érintett területek: NATURA 2000 terület, fokozottan védett természetvédelmi terület, „ex lege” védett–természeti emlék területek, az országos ökológiai hálózat magterülete és az ökológiai folyosó területe,
h) tájképvédelmi terület, egyedi tájérték területe,
i) helyi jelentőségű természetvédelmi terület és a védett természeti érték,
j) a műemlék területe, a műemléki környezet területe
(3)15 A településkép szempontjából meghatározó természeti és örökség védelemmel érintett, 15. § (2) e)-j) pontok szerinti területek
a) a településkép védelméről szóló törvény értelmében egyúttal településkép védelme szempontjából kiemelt jelentőségű területnek is minősülnek és
b) területi lehatárolásukat a 4. § (3) figyelembevételével, továbbá az országos jogszabályok alapján kell megállapítani.
14. Teljes közigazgatási területen az építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények
16. § (1) A közterület felé eső legközelebbi épületek, építmények tetőszerkezete nem fedhető és nem újítható fel hullámpala, műanyag hullámlemez és műanyag trapézlemez, valamint bitumenes hullámlemez alkalmazásával.
(2) A tetőfedő anyagok közül a rikító színek, - különösen élénkvörös, élénk kék, okkersárga, neon zöld - nem alkalmazhatók.
(3) A homlokzatok színezésére a pasztell árnyalatú földszíneken túl további színek nem alkalmazhatók. A színek közül nem használható olyan szín, mely nem illeszkedik, nem harmonizál az épület egyéb homlokzati és tetőfedő anyagainak színvilágával.
(4) Homlokzatokon és tetőhéjazatként zavaró fényhatást okozó, csillogó, tükröződő felületek nem alkalmazhatók. Ebbe a körbe az üvegfelületek nem értendők bele.
15. Belterületen a beépítésre szánt, településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi követelmények
17. §16 (1) A helyi területi védelemmel nem érintett meghatározó területek esetén a 27. § (2) előírásai alkalmazandók, kivéve ha a 21. § szerinti egyedi építészeti követelmények egy adott épületre vonatkoztatva ettől eltérő, vagy kiegészítő építészeti követelményeket írnak elő.
(2) A 18. § és 19. § szerinti tájba illesztési és a 20. § világörökségi területi külön szabályok egyben a területi építészeti követelményként is alkalmazandók.
16. A beépítésre nem szánt, településkép szempontjából meghatározó természet - és régészeti védelemmel érintett területekbe ékelődő állattartó, üzemi, gazdasági-, mezőgazdasági üzemi, különleges, valamint tanya funkciójú épületek tájba illesztési szabályai
18. § (1) Több épület esetén az épületek, építmények majorszerűen csoportosítva, szabadon állóan, az alkalmazott üzemelés technológia és használat szerint csoportosítva helyezendők el.
(2) Majorszerűen csoportosított (egymáshoz közel elhelyezett olyan néhány épületből álló épületcsoport, melyet beépítetlen területek vesznek körül) mezőgazdasági építmények helyezhetők el, melyek épülettömegükben az alföldi mezőgazdasági tájra jellemző alacsony, hosszúkásan nyújtott tömegarányú, viszonylag meredek héjazatú épületek képét tükrözik vissza.
(3) Az egyes épület összeépítések csak technológiával igazolt módon és esetben lehetségesek.
(4) Az állattartó épület tető hajlásszöge legalább 30 fokos, míg az épületek hossza a magasságukhoz viszonyítva kb. 5-7:1 arányú. 12 m fesztávolságot meghaladó szélességű épület esetében a min. 30 fokos tető hajlásszöget elegendő a külső falsíktól mért 5 m távolságig biztosítani és ezáltal manzárd tetőt kialakítva a bentebb levő részen kisebb hajlásszögű tetősíkot képezni. Ilyen megoldás esetén a tető kontyolással is kialakítható.
(5) Az állattartó épületek nyílászárói jellemzően kis felületűek, a szükséges légcsere és a közlekedés céljaira méretezettek.
(6) A héjazat anyaga elsősorban égetett cserép vagy nád. Fémlemez tetőfedés csak akkor készülhet, ha felületi tagolása cserépfedés megjelenésű. A héjazat színe cserépszínű, barna, vagy szürke.
19. § (1) Az újonnan kialakításra kerülő termelő, tároló és különleges funkciójú épületeket hosszúkásan legalább 1:2 arányban nyújtott tömeggel, magastetős kialakítással kell kialakítani. Ettől eltérni csak technológiával igazolt módon és esetben lehetséges.
(2) Az ipari funkciójú épületek esetén az egyszerű ipari formák alkalmazása az elsődleges, ezen belül nagy fesztávú ipari csarnokszerkezet, félnyeregtetős és lapostetős kialakítású egyedi szerkezet is építhető.
(3) Szociális és iroda épületeken a hagyományos építőanyagok - különösen: tégla agyagcserép, natúr fa – kizárólagos alkalmazása nem kötelező és síkban eltolt tömegkialakítással is építhetők. A túlságosan tördelt és manzárd tető kialakítás nem lehetséges.
(4) A szélvédelem és a táji látványvédelem biztosítása érdekében intenzív fásítás szükséges.
(5) Az épület homlokzatok világos, pasztell színezésűek lehetnek. Tájidegen színezésnek minősülnek a rikító színek, különösen a neon sárga, neon zöld, élénkpiros, lila, élénk kék színezések.
(6) Az épületek tetőfedése, homlokzati burkoló eleme, technológiai építménye nem készülhet tükröződő felülettel. Csak matt színezés, matt fémfelület alkalmazható.
17. Világörökségi helyszínen mezőgazdasági üzemi funkciójú épületek külön szabályai
20. § (1) Falazott szerkezetű, kizárólag hagyományos alapanyagú (tégla, vályogtégla), homlokzat vakolattal ellátott épület létesíthető. A homlokzatképzés fehér színű mész, mész alapanyagú homlokzatfesték vagy vékony vakolat (nemesvakolat) lehet. Nem megengedett fém, műanyag, nem hagyományos alapanyagú falszerkezet, és ezen anyagok homlokzatképzésre sem építhetők be.
(2) Az épületek fedése csak nyeregtetővel történhet (a teljes, vagy részleges kontyolás megengedett), kivételt képez a technológiai építmények és a teljes épületfedés 20 %-át meg nem haladó épületrészek eltérő lefedése.
(3) Az épületek tetőfedő anyaga kerámia alapú cserép, hagyományos cserép vagy nád lehet. Tetőhéjazat kialakítása cserép esetében egyenes- vagy íves vágású szalagcseréppel, továbbá hódfarkú cseréppel történhet. A tetőhéjazat színe agyag, terrakotta vörös és barna, szürkésbarna lehet. Cserepek befoglaló mérete legfeljebb 25x45 cm lehet.
(4) A nyílászárók faanyagúak és hagyományos szerkezetűek, arányúak lehetnek. A meglévő védett és védelemre jelölt épületek kivételével a megengedett legnagyobb homlokzatmagasság a HÉSZ szerinti érték. Az épületek tetőidoma: nyeregtető, a legmagasabb pontja legfeljebb 7 m lehet. A tetőhajlásszög: 30-45 fok között lehet.
(5) Tér- és szilárd burkolatok kialakítására öntött beton és aszfalt nem használható. Ilyen célra téglaburkolatot utánzó betonkő (térkő) vagy tégla (klinker tégla, hagyományos tégla) burkolat engedhető meg.
18. A belterületi településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
21. § (1) Rikító színű fémlemez, cserepes lemezfedés nem alkalmazható.
(2) Rönkház gerendaház, továbbá műanyag lambériás borítású homlokzat nem építhető.
(3) Az épület szélességének, hosszanti méretének, arányainak megválasztása a környezet kialakult állapotához igazodjon.
(4) Az építéssel érintett telken tervezett építési tevékenység a településképbe illesztés biztosításához igazodjon a környezetében lévő:
a) tetőidomokhoz, azok formáihoz, az épület főgerinc irányokhoz,
b) kialakult párkánymagasságokhoz,
c) tetőfelépítmények jellegéhez, arányaihoz,
d) homlokzati arányokhoz, tömegarányokhoz.
(5) A környezethez való illeszkedés határozza meg az egyedi homlokzatkialakítás módját. Ebből következően:
a) az illeszkedés érdekében a településrészen jellemző homlokzati nyílások arányrendszere, teljes homlokzati felülethez való aránya, a homlokzati díszítő elemek és tagozatok, továbbá színezés veendő figyelembe,
b) a tetőszerkezet kialakítása, hajlásszöge, a tetőgerinc magassága, tetőfelépítménye, anyaghasználata, annak színhasználata a környezet adottságaihoz illeszkedjen, akár lépcsőzetes magasságok alkalmazásával is,
c) az épület-ornamentika (díszítőelemek), a homlokzaton megjelenő takart épületgépészeti berendezések anyaghasználat, homlokzati felületi megjelenés tekintetében arányosan illeszkedjenek a homlokzat tagolásához, a nyílászárók méretéhez és arányrendszeréhez, illetve illeszkedő legyen a környezetéhez is.
d) A területen faház, faház jellegű építmény (pavilon) - az alkalmazott építőanyagtól függetlenül - nem helyezhető el.
(6)17 Meglevő többlakásos, több szintes épületek homlokzat felújításánál homlokzatképző elemeket – különösen az előtetőket, zárt és nyitott erkélyeket, loggiákat, nyílászáró redőnytokokat – egységes, a környezetet is figyelembe vevő anyaghasználattal és színvilággal kell kialakítani.
(7)18 A közterületi utcai kerítés kialakítására vonatkozó előírások:
a) áttört kerítés esetén oszlopos-lábazatos, fa vagy fém (vagy ilyen hatású) betétmezős kerítés építése szükséges, jellemzően 1/3 lábazat és 2/3 áttört betétmező résszel,
b) tömör és részben áttört kerítés esetén a kerítés kapu és gépkocsi bejárati kapu áttört kialakítású kivitelben kell készüljön. Ettől eltérni csak vagyonbiztonsági okból lehetséges,
c) tömör kerítés esetén lábazat kialakítása, továbbá a lábazat anyagától eltérő kerítés betét szakasz beépítése szükséges a kerítés hosszának legalább a felén,
d) színezésében és anyaghasználatában a fő rendeltetésű épület homlokzati megjelenéséhez illeszkedő kialakítás, ettől eltérő esetben a lábazaton kívüli vakolat színezéséhez föld- és pasztell színek alkalmazandók. Kovácsolt vas kerítés esetén a föld színeken túl sötétszürke és fekete színek is alkalmazhatók. A fa kerítésbetét föld színekre festhető, pácolható,
e) kerítésbetétként nem alkalmazható előre gyártott beton elem és műanyag lemez.
22. § (1) Közterületi vendéglátóipari terasz egyedi építészeti követelményei: árnyékoló szerkezeteként az épület homlokzati síkjára rögzítve vagy önálló tartószerkezetre szerelten:
a) a falsíkból kiálló esetben, kitekerhető kialakítással, a homlokzat tagolásához igazodóan,
b) az épület színezéséhez illeszkedő homogén színvilágú vászon borítással,
c) cég felírat, reklám csak a lelógó szegélyen megjelenve,
d) szélfogóval, össze nem építve,
létesíthető.
(2) Téliesített terasz kioszk-jellegűen, áttetsző, merev lehatárolással, épülethez közvetlenül csatlakozva, vagy önálló, épülettől független elhelyezéssel. alakítható ki.
(3) Csak egységes arculatú növényültető ládák kerülhetnek elhelyezésre. Műnövényeket térelhatárolásra, dekorációs célra használni nem lehet.
(4) A teraszon csak egységes arculatú, a környezetében már meglévők stílusához igazodó asztalok és székek helyezhetők el.
(5) A terasz területén legfeljebb két darab egyedi tájékoztató - ajánló tábla helyezhető el.
(6) Dobogót kialakítani legfeljebb 30 cm magassággal lehet.
23. § (1) Az építmények elhelyezésénél biztosítani kell a lehető legnagyobb összefüggő zöldfelület kialakítását:
a) az épület telken kialakult ill. HÉSZ által meghatározott telepítéstől nem eltérő telepítésével,
b) a táj és a termőhelyi adottságoknak megfelelő őshonos fásszárú növények telepítésével.
(2) A zöldfelület kialakítása során
a) nem ültethető: allergén, nem őshonos növényzet, különösen fehér akác, amerikai kőris, mirigyes bálványfa, cserjés gyalogakác, kései meggy, zöld juhar fafajok,
b) a telekhatár mentén nem telepíthető fás szárú növényzet úgy, hogy az a szomszédos telek használatát korlátozza és ezzel szükségtelen zavarást okozzon. A telepítési távolságokra a 18/ 2003. (X. 16.) Ör rendelet 7. melléklete előírásai az irányadók.
c) amennyiben közcélú épület elhelyezés történik, úgy az épület - a helyi építési szabályzat keretein belül - mélyebb előkerttel is telepíthető, ha az így kialakított megnövekedett előkertet közkertként alakítják ki és azt megnyitják közhasználatra. Ettől eltérően nem lehet mélyebb az előkert.
24. § (1) Épületen, építményen, előkertbe az energiafogyasztást mérő berendezések takarás nélkül nem helyezhetők el. Elhelyezésük módjára a 21. §. (5) c) előírásai alkalmazandók.
(2) Épületeken újonnan parapet konvektor, vagy klímaberendezés kültéri egysége az utcai homlokzaton és az oldalkerti homlokzat első 5 méterén közvetlenül, elsősorban épületrész általi takarás nélkül nem helyezhető el. Elhelyezésük módjára a 21. §. (5) c) előírásai alkalmazandók. Az épületrész általi takarás előírása alól kivétel, ha az épület homlokzata nem rendelkezik olyan épületelemmel, épületrésszel, vagy tagozattal, ami a takart elhelyezést lehetővé tenné. A látványában történő takarás - ha műszakilag megoldható - ekkor is biztosítandó.
(3) Épületek utcai homlokzatán antenna, hírközlési berendezés nem helyezhető el. Az épület oldalkerti homlokzatán az utcai homlokzattól számított 5 méteren túl helyezhetők el.
(4) A bejárati előlépcsőt, az akadálymentesítésre szolgáló építményt (rámpát és elemeit), közterületbe nyúló épületrészt és az utcai kerítést nem lehet úgy kialakítani, hogy
a) az a kapcsolódó közterület funkcionális használatát akadályozza, és ne igazodjon annak használatához.
b) a rámpa az utcaképben - előkert nélküli épület elhelyezést biztosító helyi építési szabályzati előírás esetén - részben takarást biztosító építészeti kialakítás nélkül jelenjen meg.
c) rámpa, előlépcső lefedésére az épületen alkalmazott homlokzatképző anyagokhoz, színekhez nem alkalmazkodó kialakítású legyen.
(5) Magastetős épületen utcaképben megjelenő síktáblás napelem, napkollektor a ferde tetősíktól eltérő hajlásszögben nem helyezhető el. Lapostetős épületen utcaképben megjelenő síktáblás napelem, napkollektor takarás nélkül 7,5 m magasság alatt nem helyezhető el.
19. Nyilvántartott műemléki értékre vonatkozó kiegészítő településképi követelmények
25. § (1) Nyilvántartott műemléki értékkel érintett ingatlanon elhelyezhető új épületek kialakítása igazodjon a védett épület, épületegyüttes eredeti struktúrájában betöltött pozíciójához. Biztosítani kell a védett épület látványának megőrzését. A szerkezeti homlokzatképzési, tömegképzési arányok, hangsúlyok nem tolódhatnak el a védett épülettől az új épület irányába.
(2) Nyilvántartott műemléki érték esetén a védett érték méltó településképi, illetve tájképi megjelenésének biztosítása érdekében az épület hordozta, örökséget képviselő műszaki megoldások és építőanyagok elsődlegességét biztosítani kell.
20. A helyi védelemben részesülő értékre vonatkozó általános építészeti követelmények
26. § (1) A helyi védett értékek körét e rendelet 2. és 3. számú mellékletei tartalmazzák.
(2) Amennyiben a helyi védett érték magasabb szintű jogszabály alapján országos védelemre kerül, azt az értéket a rendelet érintett mellékletéből törölni kell.
(3) Helyi védett érték felújítása esetén a védett érték méltó településképi, illetve tájképi megjelenésének biztosítása érdekében a hagyományos örökséget képviselő műszaki megoldások és építőanyagok elsődlegességét biztosítani kell az épület felújítás, átalakítás, bővítés és a külső térhasználat kialakítása (udvar) esetén is.
(4) A helyi védettségű területi érték használata, építési beavatkozása során:
a) meg kell őrizni a kialakult utcahálózatot, annak térbeli szerkezetét, vonalvezetését, teresedéseit, a telekszerkezetét, a telekosztásokat.
b) a közterületek burkolata, zöldfelülete, az utcabútorok a hirdető berendezések és cégérek a kialakult főtér jellegzetességeinek megtartásával, a már meglevő burkolatok, zöldfelületek, hirdető berendezések és cégérek jellegzetességeihez illeszkedő műszaki megoldásokkal, anyaghasználattal alakítandók ki és helyezhetők el.
(5) Az építéssel érintett telken tervezett építési tevékenység a településképbe illesztés biztosításához igazodjon a környezetében lévő:
a) tetőidomokhoz, azok formáihoz, az épület főgerinc irányokhoz,
b) kialakult párkánymagasságokhoz,
c) tetőfelépítmények jellegéhez, arányaihoz,
d) homlokzati arányokhoz, tömegarányokhoz.
e) az illeszkedés érdekében a településrészen jellemző homlokzati nyílások arányrendszere, teljes homlokzati felülethez való aránya, a homlokzati díszítő elemek és tagozatok, továbbá színezés veendő figyelembe,
f) a tetőszerkezet kialakítása, hajlásszöge, a tetőgerinc magassága, tetőfelépítménye, anyaghasználata, annak színhasználata a környezet adottságaihoz illeszkedjen, akár lépcsőzetes magasságok alkalmazásával is,
g) az épület-ornamentika (díszítőelemek), anyaghasználat, homlokzati felületi megjelenés tekintetében az épülethez legyen arányos, illetve illeszkedő a környezetéhez.
(6) Meglevő épület átalakítása, bővítése, felújítása során- a jellegzetes településkép érvényre juttatása érdekében meg kell őrizni az épületek
a) tömegformáját, tömegarányait,
b) tetőformáját, tetőfelépítményeit,
c) homlokzati tagozatait,
d) homlokzati díszítőelemeit,
e) nyílásrendjét, nyílásosztását és nyílásméreteit,
f) nyílászáróinak, falfelületének, lábazatának, tetőfedésének anyaghasználatát.
21. A helyi területi védelemhez kapcsolódó egyedi építészeti követelmények
27. § (1) Építési anyaghasználat
a) Lábazatképzés: Kő, műkő, vagy egyéb igényes anyag, fém kivételével.
b) Falfelületek
ba) Vakolt, vagy falburkolattal ellátott (tégla, mészhomok tégla, kőburkolat, vagy ezek kombinációja, plasztikus, igényes, tagolt homlokzatképzéssel, a helyi építési hagyományok szerint.
bb) Nem alkalmazható fém homlokzatburkolat, eternit jellegű homlokzatburkolat, csempe, függönyfal-szerűen alkalmazott üveg és fémszerkezet.
c) Tető, előtető
ca) A tetőfedés anyaga cserép, pala, eternit pala (amennyiben a meglévő környezethez illeszkedik) legyen.
cb) Nem alkalmazható fém tető héjalás, fémlemezfedés, cserepes fémlemezfedés (kivételt képez a nem teljes felületen alkalmazott rézlemez, horgany, cink az egyes tetőrészletek kiegészítő fedéseként)
cc) Abban az esetben, ha a védett területen belül hagyományosan megjelenik fémlemezfedés (bádogfedés), akkor az a hagyományos anyaghasználatnak, vagy korszerű változatának (cink lemezfedés) megfelelő lehet.
(2) Homlokzati arányrendszer és építészeti térarányok, utcaképek védelme
a) Térarányok, utcaképek:
aa) A homlokzaton a tetőfelületen önálló, álló tetőablak nem építhető.
ab) A homlokzat 1/3 részét meg nem haladó mértékben a homlokzat részeként megjelenő homlokzati hangsúlyt adó tetőfelépítmény megjelenhet akár megszakított, akár végig futó tetőpárkánnyal.
ac) Fekvő tetőablak mind egyedileg, mind sorolva elhelyezhető.
ad) A felsorolt szabályok a műemléki területen az épületek udvari és utcai homlokzatára egyaránt vonatkoznak.
b) Homlokzati arányrendszer védelme:
ba) A műemléki környezetben az egyes épületek homlokzatain nagy, összefüggő nyílásfelületek nem jelenhetnek meg (szalagablak, erkélysor stb.).
bb) A nyílás és falfelületek aránya a műemléki épületekhez és védett értékekhez hasonló arányrendszerrel és tagozati gazdagsággal jelenjen meg, a földszinten is a portálok esetében.
bc) A műemléki környezetben a tervezett épületek igazodjanak a meglévő épületek párkánymagasságához.
c)19 Tető, előtető
ca) A tetőfedés meglévő környezethez illeszkedő égetett agyag vagy beton cserép, pala, eternit pala, fém korcolt síklemez.
cb) Nem alkalmazható fém tető héjalásként, trapéz fémlemezfedés, cserepes fémlemezfedés cc) Abban az esetben, ha a védett területen belül az utcaképben hagyományosan megjelenik fémlemezfedés (bádogfedés), akkor azt a hagyományos anyaghasználatnak, vagy korszerű változatának (cink lemezfedés) megfelelően lehet alkalmazni.
(3) Az épületek homlokzati színezésénél a környezetébe illeszkedő színezést, vagy ha fellelhető, az eredeti színt kell elsősorban alkalmazni. Nem megengedett a rikító színek és a túlzott kontrasztok alkalmazása.
(4) Az utcai személy- és gépkocsi bejárat számára fémlemez kapu nem alkalmazható. Utcai homlokzaton csak egy gépjármű bejárat, vagy gépkocsi tároló alakítható ki, de építési tevékenység esetén az ettől eltérő állapot megtartható.
(5) Az épületek utca irányú homlokzatán épületgépészeti berendezések, azok tartozékai a 21. § (5) c) előírásai betartásával, hirdetés és reklám csak a rendeltetésével összefüggően, a 31. § (1) bekezdés betartásával helyezhető el.
22. A helyi egyedi védett épület építészeti követelményei
28. § (1) A helyi egyedi védett épület felújítása, átalakítása, bővítése, korszerűsítése során meg kell őrizni az épület:
a) tömegformáját, tömegarányait,
b) tetőformáját, tetőfelépítményeit,
c) homlokzati tagozatait,
d) homlokzati díszítőelemeit,
e) nyílásrendjét, nyílásosztását és nyílásméreteit,
f) nyílászáróinak, falfelületének, lábazatának, tetőfedésének anyaghasználatát.
(2) Az eredeti állapot szerinti épülettartozékok - különösen rács, vasalat, világítótest, korlát, kerítés - helyettesíthetők.
(3) A helyi védett épület homlokzati színezésénél a környezetébe illeszkedő földszíneket, vagy ha fellelhető az eredeti színt, színeket kell elsősorban alkalmazni. Nem alkalmazhatók rikító színek és túlzott kontrasztok.
(4) A helyi egyedi védett épületeket bővíteni oly módon lehet, hogy a bővítésnek a védett épület eredeti állapotának formai megjelenésével, szerkezetével, anyagaival összhangban kell lennie.
(5) A helyi egyedi védett épületek belső korszerűsítése, belső átalakítása, tetőterének beépítése a védett értékek megőrzését szolgáló településképi követelmények betartása mellett megengedett.
(6) A helyi egyedi védett épületek utca irányú homlokzatán egyéb műszaki, épületgépészeti berendezések, azok tartozékai nem, hirdetés és reklám csak a rendeltetésével összefüggően, továbbá a 31. § (1) bekezdés előírásait is betartva helyezhető el.
23. Egyes sajátos építmények, műtárgyak teljes közigazgatási területen történő elhelyezése
29. § (1) A település teljes ellátását biztosító elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban nem alkalmasak a településképi szempontból meghatározó területek.
(2) A településkép szempontjából meghatározó területen a felszíni hírközlés sajátos építményei (antennatartó, átjátszó torony) nem helyezhetők el, amennyiben azok a település teljes ellátásának biztosítása érdekében szükségesek. Külterületen elhelyezett antennatartó szerkezet (torony) és a lakóterület között legalább 200 méter távolságnak kell lennie.
(3) A felszíni energiaellátás nyomvonalas építményei elhelyezésére a település teljes igazgatási területe alkalmas. A területi védelemmel érintett területen, műemléki környezetben és az üdülőhely határán belül, továbbá a Dózsa György úton az energiaellátást és a hírközlési hálózatot felszín alatti elhelyezéssel kell biztosítani.
(4) Ahol belterületen vezetékes hálózat megengedett, ott új vezeték földkábelben vagy meglévő oszlopsoron vezethető, új oszlopsor nem építhető. Kivétel az az eset, amikor a meglevő felszín feletti szabadvezeték kis mértékű bővítése történik. Új oszlopsor építése, meglevő bővítése esetén utcánként csak azonos kialakítású tartószerkezet helyezhető el.
(5) A településkép szempontjából meghatározó területen a település ellátásához szükséges közmű műtárgyak: különösen transzformátor, kapcsolószekrény, elosztószekrény, gáznyomás-szabályozó a közterület karakteréhez, annak egyes elemeihez illeszkedő megjelenéssel helyezendők el.
(6) Természetvédelemmel érintett, településkép szempontjából meghatározó területeken:
a) amennyiben műszakilag lehetséges, az energiaellátást földkábellel kell biztosítani. Ettől eltérő esetben, amennyiben a nyomvonal vezetése lehetővé teszi, az új villamos kisfeszültségű és közvilágítási, továbbá a távközlési szabadvezetékeket közös, egyoldali oszlopsoron kell vezetni. Kivétel az az eset, amikor a meglevő felszín feletti szabadvezeték kis mértékű bővítése történik.
b) reklámhordozó berendezések nem helyezhetők el.
c) kültéri világítás kialakítása – beleértve az állattartó telepek kültéri megvilágítását is - csak biztonsági szempontok, különösen élet- és vagyonvédelem esetén, teljesen ernyőzött, síkburás világító eszközzel lehetséges.
A TELJES KÖZIGAZGATÁSI TERÜLETEN REKLÁMOKRA, REKLÁMHORDOZÓKRA VONATKOZÓ TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
24. Reklám közzétételére és reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezésére vonatkozó területi szabályok
30. § (1) A város területén tiltott valamennyi e rendeletben, a településképről szóló törvényben, valamint e törvény felhatalmazása alapján kiadott, a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Korm. rendeletben tiltott, vagy nem szabályozott reklám közzététele.
(2) Közterületeken és köztulajdonban álló ingatlanok esetén reklám közzététele és reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezése
a) a beépítésre szánt területen belül a településközpont és intézményi vegyes területeken továbbá a nagyvárosias és kisvárosias lakóterületeken kizárólag utcabútor igénybevételével lehetséges, e rendelet szempontjából egyéb besorolású, helyi sajátosságot hordozó szabályozási elem szerinti területen nem megengedett. A fő és mellékutak, a gyűjtőutak és a kiszolgáló utak e rendelet szempontjából az adott beépítésre szánt területfelhasználás részeiként kezelendők.
b) a beépítésre nem szánt területeken nem megengedett.
(3) Magánterületen reklám közzététele és reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezése
a) beépítésre szánt területen belül a buszpályaudvar és a vasútállomás területét kivéve nem megengedett,
b) beépítésre nem szánt területeken nem megengedett.
(4) A területi besorolások alatt a 104/2017. (IV.28.) Korm. r. 2. § (4)-(5) bekezdéseiben, míg a köztulajdonban álló ingatlan és magánterület alatt az 1. § 9. és13. pontjaiban foglaltakat kell érteni.
(5)20 A 15. § (2) b-f) pontok szerinti, településkép szempontjából kiemelten meghatározó, fokozott védelem alatt álló területen lévő közterületen és magánterületen reklámhordozó és reklám – a vonatkozó jogszabályban meghatározott kivétellel – nem helyezhető el.
(6)21 A 15. § (2) f) pont szerinti a régészeti érdekű terület és a régészeti lelőhely területe közterületein és magánterületein a külön jogszabályban meghatározott, az adott terület fokozott védelmi besorolása szerinti jelleget nem befolyásoló funkcionális célokat szolgáló utcabútor elhelyezhető.
25. Reklám közzétételének és reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezésének szabályai
31. § (1)22 Az épületek homlokzatain elhelyezhető cégéreket, cég- és címtáblákat, napellenzőket, hirdető vitrint, reklámzászlót, függesztett reklámhordozót és üzlet feliratokat és grafikai megjelenéseket továbbá a funkcionális célokat szolgáló utcabútor elhelyezését, különösen a nem vonal szerű, térbeli kialakításúakat úgy kell kialakítani, hogy azok illeszkedjenek a homlokzatok meglévő vagy tervezett vízszintesés függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival. Ha cégérek, cég- és címtáblák utólagos elhelyezésénél ez nem biztosítható, akkor az utólagos elhelyezés nem engedhető meg.
(2)23 Az épületek közterületről látható, településképben megjelenő egy-egy homlokzatának 10%-ánál nagyobb felületén nem helyezhető el cég- és címtábla, információs vagy más célú berendezés.
(3)24 Információs vagy más célú berendezés, amennyiben reklámot is tartalmaz a magánterületen nem helyezhető el.
(4)25 Közvilágítási berendezésen, egyéb közműberendezésen, hírközlési oszlopon reklám célú felület nem helyezhető el. A funkcionális célokat szolgáló utcabútor esetén nincs tiltás.
(5)26 Önkormányzati információs tábla és egyedi mobil tájékoztató megállító tábla, totemoszlop, oszlop tartószerkezetű információs tábla, továbbá egyedi gazdasági tájékoztató és útirány jelző tábla, útba igazító tábla, reklámzászló, transzparens vagy molinó, továbbá funkcionális célokat szolgáló utcabútor közterületen a közlekedést nem zavaró módon helyezhető el. Közterületen a gyalogos forgalmat nem zavarónak minősül, ha legalább1,5 m szabad, közlekedésre alkalmas burkolt terület biztosított az információs vagy más célú berendezés, vagy a funkcionális célokat szolgáló utcabútor mellett.
(6)27 Reklámhordozó kerékpárúton, közúti közlekedés útkereszteződéseinek rálátási háromszögben nem helyezhető el, és nem akadályozhatja a közterület rendeltetésszerű használatát.
32. § (1)28 Totemoszlop csak üzemanyag töltő állomáson és 300 m2-nél nagyobb ipari-, kereskedelmi- és szolgáltató egységek esetén lehet elhelyezni. Reklámpylon, CityLight, CityBoard területi elhelyezésére a 31.§ (5) szerinti, a közlekedést nem zavaró elhelyezés követelménye vonatkozik.
(2)29 Épület tetőfelületre cégér, fényreklám, reklám felírat nem helyezhető el.
(3)30 A kioszkon és az utasváró tetején reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés nem helyezhető el. Ezt meghaladóan a kioszk és az utasváró teljes felülete felhasználható reklám közzétételére.
(4)31 Az egyedi mobil megállító tábla elhelyezése a közterületen a terület építészeti arculatához és a már meglévő hirdető berendezések kialakításához illeszkedő kialakítással, a gyalogosforgalmat 31. § (5) szerinti nem akadályozó módon történjen.
(5)32 A Hősök tere - Szilfákalja - Debreceni út (József Attila utca - Kemping utca közötti szakasza) – szerinti közterületeken oszlop tartószerkezetű és talajhoz rögzített cégtábla és címtábla nem helyezhető el.
(6)33 A reklámhordozón közzé kell tenni a reklám közzé tévőjének adatait. A reklámhordozó tulajdonosa köteles gondoskodni a reklámhordozó folyamatos, jó karban tartásáról.
25/A.34 Az igazgatási területen reklámhordozók, megjelenésének különös formai követelményei
33. § (1)35 Funkcionális célokat szolgáló utcabútorként elsősorban minőség tanúsítással rendelkező, azonos vizuális megjelenésű gyártmányok helyezhetők el. Egyedi gyártás esetén a közterületi arculathoz és az azt határoló térfalak építészeti karakteréhez illeszkedő anyagú és színvilágú funkcionális célt szolgáló utcabútor helyezhető el.
(2)36 Az információs vagy más célú berendezés esetén elsősorban minőség tanúsítással rendelkező, azonos vizuális megjelenésű gyártmányok helyezhetők el. Egyedi gyártás esetén megjelenésében, anyagában közterületi arculathoz és az azt határoló térfalak építészeti karakteréhez illeszkedő anyagú és színvilágú, elsősorban a fa, a fém vagy fémhatású műanyag és az üveg, opálüveg domináljon.
(3)37 Az egyes információs vagy más célú berendezés (2) bekezdésen kívüli egyedi formai követelményeit az adott fogalom meghatározás rögzíti, mely követelmények együtt alkalmazandók a 32-33. §-ok vonatkozó előírásaival.
(4)38 Helyi védett épület esetén csak térbeli betűkből, vagy grafikai megjelenéssel készülhet az üzlet felírat, a vállalkozást népszerűsítő felirat. Ezek az épület homlokzati kialakításához és nyílászáró rendjéhez igazítottan helyezhetők el, de a betűk nem lehetnek nagyobbak 50 cm - nél.
(5)39 Reklámhordozón papír alapú reklám kizárólag feszített vagy fixen rögzített módon tehető közzé, ragasztva a közművelődési hirdető oszlop kivételével nem.
(6)40 Üzletenként legfeljebb két cégtábla és egy darab cégér helyezhető el. Saroktelek esetén mindkét közterület irányába elhelyezhető a cég és címtáblák és 1-1 db cégér. A cégér csak egyedi kovácsolt vas ill. azt le kepéző korszerű anyaghasználatú lehet.
(7)41 Az üzletfelirat hossza legfeljebb 5,0 m, magassága 1,0 m, vastagsága 15 cm lehet. Külső megvilágítása egyedi fali karos külső világítással történhet. Belső megvilágítása káprázatmentesség biztosításával történhet. Anyagában a fa, a fém és az üveg, opálüveg domináljon
26. Reklámhordozókra vonatkozó követelményektől való eltérés szabályai
34. § (1) A település szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében egy évben összesen 12 naptári hét időtartamára köztulajdonban álló ingatlanon a településközpont és intézményi vegyes területeken továbbá a nagyvárosias és kisvárosias lakóterületeken nem csak utcabútor igénybevételével lehetséges, míg a különleges és e rendelet szempontjából egyéb, helyi sajátosságot hordozó szabályozási elem szerinti területen – a gazdasági területeket kivéve - utcabútor igénybevételével lehetséges.
a) Beépítésre nem szánt területek közül közkertben, közparkban és egyéb területen burkolt vagy fásított köztéren utcabútor igénybevételével lehetséges.
b) Önkormányzat által támogatott rendezvényekről, eseményekről tájékoztatás bármelyik információs vagy más célú berendezésen is lehetséges.
(2) Építési reklámháló az építés időtartamára alkalmazható. Ennek során az építési naplóban kell igazolni az építés-felújítás megkezdését.
(3) A reklám közzé tevője az eltérést a településképi bejelentési eljárás lefolytatására irányuló írásbeli kérelmével kezdeményezi.
(4) E rendelet szempontjából nem minősülnek reklámnak az 5. § (1), (4), (16), (22), (23), (24) és (25) pontjai szerinti berendezések. Ezek a vonatkozó településképi követelmények betartásával bárhol elhelyezhetők a település igazgatási területén.
27.42 Reklámvilágításra vonatkozó településképi követelmények
35. § (1) Reklámvilágítással, magán és közterületi térvilágítással fényszennyezést, kápráztatást, vakítást, ártó fényhatást okozni, és ez által a közlekedés biztonságát, az emberi egészséget veszélyeztetni, az ingatlan biztonságos használatát korlátozni nem szabad.
(2) A fényszennyezés elkerülésére vonatkozó további követelményeket a HÉSZ állapítja meg és azok e rendelet előírásaival együtt alkalmazandók.
(3) Az épületek homlokzatfelületein és tetőzetén csak áttört és meleg színhatású vonalszerű fényfelirat helyezhető el.
(4) Kültéri világító berendezések úgy alakítandók ki, hogy azok a fényt a talaj felé sugározzák. Egyéb ferde megvilágítású berendezés csak élet- és vagyonbiztonsági okból alakítható ki.
(5) Talajszintbe épített fényvető berendezés csak akkor építhető, ha annak fénye a megvilágított építményen teljes mértékben elnyelődik.
RENDELKEZÉS TELEPÜLÉSKÉP-ÉRVÉNYESÍTŐ ESZKÖZÖKRŐL
28. Településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció
36. §43 (1) A településképi követelményekről a főépítész az építéssel érintett telken tervezett építési munkák végzéséhez, kérelemre, a kérelem beérkezését követő 8 napon belül szakmai konzultációt és ezen belül szakmai tájékoztatást biztosít melyért díj nem számítható fel.
(2) Szakmai konzultáció az építés megkezdése előtt legalább egyszer kötelező:
a) településkép szempontjából meghatározó területen:
aa) új épület építése, bele értve az egyszerű bejelentéshez kötött lakó funkciójú épületeket is,
ab) meglévő épület átalakítása, bővítése, utólagos hőszigetelése,
ac) meglévő épület homlokzatszínezéssel járó felújítása,
ad) új cégér, reklámhordozó és tartó berendezés elhelyezése
eseteiben.
b) A településkép szempontjából egyéb, nem meghatározó besorolású területeken
ba) 4, vagy attól több rendeltetési egységet tartalmazó új épület építése,
bb) 4, vagy attól több rendeltetési egységet tartalmazó meglévő épület átalakítása, bővítése esetén, ha az eredeti épület tömege, tetőszerkezete a közterület felé eső, illetve az oldalkert irányából utca, ill. egyéb közterület felől látható módon megváltozik,
bc) egyszerű bejelentéshez kötött lakó funkciójú épület
eseteiben.
(3) A szakmai konzultáció az kérelmező által a polgármesterhez benyújtott kérelemmel indul. A bejelentéshez papír alapú vagy a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozót kell mellékelni. A kérelemnek és annak mellékletének tartalmaznia kell:
a) az építtető vagy kérelmező nevét, és címét, telefonos elérhetőségét,
b) a tervezett építési tevékenység helyét, az érintett telek helyrajzi számát,
c) az építési tevékenység rövid leírását.
(4) A kérelem mellé csatolni kell
a) új épület esetén az építési munka jellegétől függő tartalommal a tervezett építési munkát bemutató helyszínrajzot, műszaki leírást, építészeti-műszaki rajzi munkarészeket,
b) nem új épületen történő beavatkozás esetén helyszínrajzot műszaki leírást és az építési tevékenységgel érintett mértékig alaprajzokat, metszeteket, homlokzatokat tartalmazó műszaki terveket a megértéshez szükséges méretarányban.
(5) A településképi konzultáció során a főépítész javaslatot tesz a településképi követelmények érvényesítése módjaira emlékeztető készül. Az abban foglaltak a településképi bejelentési és véleményezési, valamint a kötelezési eljárás során kötik az önkormányzatot.
(6) A településkép védelmi tájékoztatás és szakmai konzultációban foglaltak betartását a főépítész ellenőrzi.
29. Helyi Építészeti-Műszaki Tervtanács
37. § (1) A polgármester a településképi követelmények érvényre juttatása, és az Étv. illeszkedési szabályai érvényesülésének elősegítése érdekében helyi építészeti műszaki tervtanácsot (továbbiakban: Tervtanács) működtet.
(2) A Tervtanács szakmai tanácsadó testület, elnöke a városi főépítész.
(3) A Tervtanács működésével kapcsolatos adminisztratív feladatokat a Polgármesteri Hivatal feladatkör szerint illetékes szervezeti egysége látja el.
(4) Tervtanácsi tagot az elnök javaslatára a polgármester bízza meg legfeljebb négyéves időtartamra. A megbízás bármikor visszavonható.
(5) A Tervtanács az elnökkel együtt öt taggal ülésezik, de a Tervtanács összehívásának akadályoztatása esetén három taggal már határozatképes. Az akadályoztatás eseteit az ügyrendben kell meghatározni.
(6) A tervtanácsi tagok álláspontját az elnök foglalja össze, a tervtanács véleményét többségi szavazattal hozza meg. Szavazat egyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
(7) A Tervtanács üléséről jegyzőkönyv készül, melyet az elnök és a jelen lévő tagok hitelesítenek.
(8) A Tervtanács működésének és eljárásának egyéb szabályait a Tervtanács ügyrendje határozza meg, melyet az elnök javaslata alapján a Tervtanács fogad el.
(9) A Tervtanács tagjait, elnökét az ügyrendben megállapított tiszteletdíj illeti meg. Nem jár tiszteletdíj önkormányzati köztisztviselő tagnak, elnöknek.
(10) A Tervtanács véleményezési eljárása díj és illetékmentes.
(11) A Tervtanács a 38. § (2) szerinti esetekben alakít ki szakmai véleményt.
30. Településképi véleményezési eljárás
38. § (1)44 A 4. mellékletben meghatározott területekre településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni új építmény építésére, meglévő építmény bővítésére, településképet érintő átalakítására irányuló építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljárások hatálya alá tartozó azon építési tevékenységekkel összefüggésben, melyekre jogszabály tervtanácsi vélemény beszerzését nem írja elő.
(2) Településképi véleményezési eljárás lefolytatása kötelező még az építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljárások esetén a 4. számú mellékletben lehatárolt területeken kívül eső területeken az alábbi esetekben:
a)45 Helyi védett értéket érintő építmény bővítése, településképet érintő felújítása, átalakítása esetén.
b) Idegenforgalmi, sport és rekreációs területen új építmény építése, meglévő építmény bővítése, településképet érintő átalakítása (fő, ill.azt kiegészítő rendeltetésű épület, árusító pavilonok) esetén.
c) Minden, a b) pontba nem tartozó közhasználatú építmény építése, bővítése, településképet érintő átalakítása esetében, mely beépítésre szánt területeken helyezkedik el, és bruttó szintterülete 300 m2-től nagyobb.
d) Minden 500 m2 bruttó szintterületet meghaladó egyéb épület létesítése esetén.
(3)46 A polgármester településképi véleményezési eljárást a 419/2021.(VII.15.) Korm. rendelet előírásai szerint folytatja le. A településképi vélemény kérelem nyomtatvány a rendelet 7. melléklete.
(4) A polgármester településképi véleményét minden esetben a városi tervtanács szakmai véleménye alapozza meg.
(5)47 A településképi véleményezései eljárás során a településkép szempontjából nem meghatározó területeken az építészeti-műszaki dokumentáció értékelésekor a településképi rendelet teljes igazgatási terület anyaghasználatára vonatkozó, követelményeinek való megfelelést, a telepítés (a környezetbe illeszkedés, a beépítés vagy az építészeti jellegzetesség és látvány, a helyi jelleg védelme) településképbe való illesztését, a helyi építészeti érték védelmének érvényre juttatását, azokra gyakorolt hatását, továbbá a közterület mentén az épület kialakításának módját és feltételeit, valamint közterületi építés során a közterület elemeinek kialakítását kell vizsgálni.
(6) A településképi vélemény kialakításának részletes szempontjai.
a) a homlokzat, a tetőzet, a tömeg védendő városképi adottságoknak és értékeknek, való megfelelése a 39. § (2) a), b) és e) pontjai szerint,
b) a telepítésnek a kialakult telekszerkezetnek, utcaképnek való megfelelősége a 39. § (1) pontja szerint,
c) építészeti összhang az alaprajz, a funkció, a homlokzat és a tömeg között,
d) tartalmaz e a terv a rendeltetéssel összefüggő információs berendezést, reklámot, gépészeti berendezést és azok megjelenése, elhelyezése hogyan van összhangban a homlokzattal a tetőformával, az épület tömegével a 39. § (2) c) és d) pontjai szerint,
e) településképi arculati kézikönyvben foglalt ajánlásokkal való összhang biztosított e.
39. § (1) A telepítéssel kapcsolatos részletes vizsgálati szempontok:
a) a tervezett beépítés megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult, illetve átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit,
b) figyelembe veszi-e a rálátásból adódó városképi igazodás helyi jellegét és követelményeit,
c) a tervezett személy- és gépjármű forgalom közterületi kapcsolata kellően biztonságos-e,
d) több építési ütemben megvalósuló új beépítés, vagy meglévő építmény bővítése esetén:
da) biztosított lesz, vagy megmarad-e az előírásoknak és az illeszkedési követelményeknek megfelelő további fejlesztés, bővítés megvalósíthatósága,
db) a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek,
dc) amennyiben az építési tevékenységet ütemezetten kívánják megvalósítani, az egyes befejezett ütemek megfelelnek-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek.
(2) Az épület homlokzatának, tetőzetének és tömegének kialakításával kapcsolatos részletes szempontok:
a) az alkalmazott építészeti megoldások megfelelően illeszkednek-e a kialakult, illetve a településrendezési eszközök által rögzített előírások szerint átalakuló épített környezethez,
b) a homlokzat tagolása, a nyílászárók mérete, arányrendszere, kiosztása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
c) megfelelő-e a rendeltetéssel összefüggő reklám- és információs berendezés kialakítása, elhelyezése,
d) a tervezett homlokzati megoldás gépészeti és egyéb beépített berendezései, tartozékai elhelyezése, takarása, megfelelő-e a városképi megjelenésben,
e) a tetőzet kialakítása – hajlásszöge, esetleges tetőfelépítményei, anyaga, jellemző részletei – megfelelően illeszkednek-e a környezet adottságaihoz, elősegítik-e az építmény városképi szempontból előnyösebb megjelenését.
(3) A polgármester településképi véleményét a főépítész készíti elő.
(4) A polgármester településképi véleményét 15 napon belül adja ki.
31. Településképi bejelentési eljárás
40. §48 (1) A polgármester - az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr) alapján, a teljes eljárás szabályai szerint - településképi bejelentési eljárást folytat le a műemléket, műemléki környezetet vagy műemléki területet érintő, az örökségvédelmi hatósághoz történő bejelentéshez vagy örökségvédelmi engedélyhez, építési engedélyhez, az Étv. 33/A §-a szerint egyszerű bejelentéshez kötött, továbbá Étv. 33/A §-a szerint egyszerű bejelentéshez nem kötött, kutatási vizsgálati kiállítási célt szolgáló és lakó rendeltetést bemutató épület építése kivételével:
a) a településkép védelme érdekében a Város közigazgatási területén levő közterületen, és köztulajdonban álló ingatlanokon, valamint közterületnek nem minősülő magánterületen közterületről látható esetekben reklám közzétételére, reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezéséhez a reklám elhelyezési kormányrendeletben szereplő általános elhelyezési és e rendelet szerinti településképi követelmények érvényesítése érdekében. A reklám, reklámhordozó elhelyezéséhez szükséges bejelentési kérelem nyomtatvány a rendelet 6. számú melléklete.
b) az 5. mellékletben lehatárolt, a településkép szempontjából meghatározó területeken az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról is szóló kormányrendeletben építési engedélyhez nem kötött építési tevékenységek tekintetében:
ba) épület homlokzatának megváltoztatása, teljes homlokzatfelületet érintő újbóli színezés,
bb) szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel és talpazatának építése, elhelyezése, meglévő átalakítása,
bc) növénytermesztésre szolgáló üvegház, fóliasátor építése, átalakítása, bővítése, felújítása,
bd) 20 m2-nél kisebb alapterületű kereskedelmi vendéglátó rendeltetésű épület építése, legfeljebb 20 m2-re történő bővítése, átalakítása,
be) Vendéglátó terasz létesítése esetén, ha az 15 napot meghaladóan áll fenn,
bf) Közterületen telefonfülke, pavilon létesítése, meglévő felújítása, átalakítása, bővítése esetén.
c) az építmény, építményen belüli rendeltetési egység rendeltetésének módosítása vagy rendeltetési egysége számának megváltoztatása tekintetében. A rendeltetés megváltoztatásának igazolásához szükséges bejelentési kérelem nyomtatvány a rendelet 8. számú melléklete.
(2) Ha a rendeltetésváltoztatás megfelel a helyi építési szabályzat vonatkozó követelményeinek, a polgármester kérelemre - az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetés céljából – 15 napon belül hatósági bizonyítványt állít ki az építmény, az építményen belüli önálló rendeltetési egység rendeltetésének módosításáról, az új rendeltetésről és az építmény rendeltetési egységei számának megváltozásáról, az új rendeltetés számáról.
(3) A kérelemhez mellékelni kell:
a) gépjármű elhelyezési kötelezettség esetén annak teljesítésére vonatkozó igazolást,
b) a kérelmezett rendeltetés változtatás megvalósításának befejeződésére vonatkozó igazolást.
(4) A kérelemben foglaltak szerinti megvalósítás megfelelőségét a főépítész ellenőrizheti.
(5) Az építési engedélyhez nem kötött építési tevékenységek bejelentéséhez szükséges bejelentési kérelem nyomtatvány a rendelet 7. melléklete.
41. §49 (1) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott bejelentési kérelemmel indul. A bejelentéshez 2 példány papír alapú és a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozót kell mellékelni. A kérelem és annak melléklete, a hiánypótlás és az ügyfél által tett nyilatkozat csak írásban terjeszthető elő.
(2) A településképi követelményeket igazoló építészeti-műszaki dokumentációnak – a bejelentés tárgyától függően – legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:
a) meglévő állapotról, helyszínről fényképfelvételt,
b) műszaki leírást a telepítés és a műszaki kialakítás módjáról, a településképi követelményeknek való megfelelésről,
c) építési tevékenység esetén a műszaki terveket és helyszínrajzot a megértéshez szükséges méretarányban,
d) a műszaki berendezés által igénybe vett helyszínt és elhelyezésének módját,
e) reklám elhelyezésének helyétől környezetbe illesztett látványtervet.
f) rendeltetés változtatás esetén a HÉSZ rendeltetésekre, ill. az egyéb vonatkozó követelmények teljesítését igazoló dokumentációt különösen
fa) parkoló mérleg számítást,
fb) helyszínrajzot a szomszédos ingatlanok ábrázolásával azok főbb adataival, funkciójával, parkoló és rakodó helyek bemutatásával,
fc) felmérési meglévő alaprajzot és a rendeltetés változtatás szerinti alaprajzot.
(3) A dokumentáció tartalmát az önkormányzati főépítész ellenőrzi. Amennyiben a benyújtott dokumentáció nem felel meg az (2) bekezdésben meghatározott tartalmi követelményeknek, vagy az okafogyottá válik, a polgármester megszünteti a bejelentési eljárást.
(4) Amennyiben a benyújtott dokumentáció hiánytalan, a polgármester feltétellel vagy a nélkül tudomásul veszi a bejelentést, illetve elutasítja, ha az nem felel meg a településképi követelményeknek vagy nem illeszkedik a településképbe.
(5) A polgármester a döntését a kérelem benyújtását követő 15 napon belül hatósági határozatban hozza meg.
(6) A reklám és hirdető berendezések elhelyezéséről, a rendeltetésváltoztatás végrehajtásáról 6 hónapon belül gondoskodni kell. A tervezett építési tevékenységet bejelentéstől számított 6 hónapon belül kell megkezdeni, ellenkező esetben ismételten be kell jelenteni.
(7) Amennyiben a településképi bejelentési eljárás lefolytatásához kötött tevékenység közterület- használati hozzájáruláshoz is kötött, a közterület-használati hozzájárulás kiadására csak a településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően, a megengedő határozat birtokában és az abban meghatározott kikötések figyelembevételével kerülhet sor.
42. § (1)50 Az 5. melléklet szerinti területet érintő bejelentési eljárás során vizsgálni kell, hogy a tervezett építési tevékenység összhangban van-e
a) az épített és természeti örökséggel,
b) a település kialakult, vagy kialakulandó arculatával,
c) településrendezési eszközökben foglalt kötelező előírásokkal
ca) a telepítés és beépítés módjában (elő-, oldal- és hátsókert biztosított-e),
cb) az épület tömegképzésében (magasság, tetőforma, anyaghasználat).
(2) A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy:
a) a beépítés módja – az (1) bekezdés a) pontjában foglaltakon túl – megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének,
b) megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult, vagy átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit,
c) nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok benapozását, vagy nem sérti-e egyéb vonatkozásokban a szomszédos ingatlanok tulajdonosainak, használóinak a jogos érdekeit, a szabályoknak megfelelő beépíthetőségét.
d) több építési ütemben megvalósuló új beépítés, vagy meglévő építmények bővítése esetén
da) biztosított lesz az előírásoknak és az illeszkedési követelményeknek megfelelő további fejlesztés, bővítés megvalósíthatósága, és
db) a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek.
(3) Az épület homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy:
a) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult, és a településrendezési eszköz szerint átalakuló épített környezethez,
b) a homlokzat tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
c) a terv megfelelő javaslatot ad-e a rendeltetéssel összefüggő reklám- és információs berendezések elhelyezésére és kialakítására,
d) a terv városképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület műszaki és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére.
43. § (1) A településképi bejelentési kötelezettség és a bejelentett tevékenység folytatását a polgármester ellenőrzi.
(2)51 Amennyiben a bejelentés elmulasztását vagy eltérő végrehajtást tapasztal, akkor a kötelezési eljárást lefolytatja és szükség esetén kötelezést bocsát ki. Ugyanígy jár el, amennyiben a bejelentésre irányuló kérelmet elutasította.
(3) Reklám és reklámhordozó elhelyezése esetén tapasztalt eltérő végrehajtás esetén értesíti az illetékes kormányhivatalt.
32. Önkormányzati támogató és ösztönzőrendszer
44. § (1) A helyi védelem alá helyezett építészeti örökség védettségből eredő és a rendeltetésszerű használathoz szükséges mértéket meghaladó, vagy a védettségből eredő kötelezettség teljesítéséhez szükséges költségekhez való hozzájárulás, valamint e szerinti településképi követelmények alkalmazásának elősegítése érdekében az Önkormányzat részéről helyileg támogatás (a továbbiakban: Támogatás) nyújtható:
a) az államháztartáson kívüli forrás átvételéről és átadásáról szóló külön önkormányzati rendelet szabályai szerint;
b) a helyi adókról szóló jogszabályokkal összhangban, adókedvezmény, vagy adómentesség biztosításával, külön önkormányzati rendeletben.
(2) Nem adható Támogatás, ha a védett értékkel összefüggésben engedély nélkül, vagy az engedélytől eltérően, valamint szabálytalanul végeztek bármilyen – elsősorban – építési munkát.
33. Településképi kötelezési eljárás, településkép védelmi bírság kiszabásának esetei, és mértéke
45. §52 (1) A polgármester településképi követelmények teljesítése érdekében – a IV. fejezet szerintiek kivételével - hivatalból vagy kérelemre - az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény alapján településképi kötelezési eljárást folytat le és szükség szerint kötelezést bocsát ki.
(2) A polgármester rendeltetésváltoztatás, továbbá a helyi építési szabályzatban foglaltak, vagy a településrendezési illeszkedés követelményének megsértése esetén is az (1) bekezdés szerint jár el.
46. §53 (1) Ha az ingatlan tulajdonosa a településképi rendeletben foglalt településképi követelményeket – a rendeltetésváltozás esetén a helyi építési szabályzatban foglaltakat vagy a településrendezési illeszkedés követelményét – megsértette, a polgármester figyelmeztető döntésben megfelelő határidő biztosításával felhívja az ingatlantulajdonost a jogszabálysértés megszüntetésére.
(2) Az (1) bekezdés szerinti határidő eredménytelen eltelte esetén a polgármester településképi kötelezés formájában - hatósági döntéssel - településképi követelmények érvényesítésére, a rendeltetésváltozás esetén a helyi építés szabályzat előírásainak betartására kötelezi. Ezzel egyidejűleg a kötelezettet településkép védelmi bírság megfizetésére is kötelezi.
(3) Az (1) bekezdés szerinti határidő eredménytelen eltelte esetén helyszíni bírság is alkalmazható.
(4) A településkép védelmi bírság összege
a) településképi szempontból meghatározó területeken területi és egyedi építészeti követelmények be nem tartása esetén, amennyiben az egyedi védett építményt érint természetes személyeknek 150.000 - 200.000 forint, jogi személyeknek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek 250.000- 500.000 forint,
b) településképi szempontból meghatározó területeken területi és egyedi építészeti követelmények be nem tartása esetén, amennyiben az egyedi védett építményt nem érint természetes személyeknek 100.000 - 200.000 forint, jogi személyeknek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek 200.000- 500.000 forint,
c) az a) és b) pontokon kívüli egyéb településképi és műszaki berendezésekre vonatkozó követelmény be nem tartása esetén természetes személyeknek 100. 000 - 150.000 forint, jogi személyeknek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek 150.000- 250.000 forint.
34. A településkép védelmi bírság kiszabásánál mérlegelendő szempontok és megfizetésének módja
47. § (1)54 A polgármester a településkép-védelmi bírság kiszabása esetén a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvény alapján dönt a bírság 46. § szerinti összegéről.
(2) A településkép védelmi bírság befizetésének módja:
a) a kötelezettnek a bírságot a bírság összegét megállapító határozat véglegessé válásától számított 15 napon belül az önkormányzatnak a határozatban is megjelölt számlájára kell átutalási megbízással teljesíteni, vagy készpénz-átutalási megbízással postai úton befizetni.
b)55 az a) pontban szereplő megfizetési mód elmaradása esetén az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény végrehajtási szabályai szerint kell eljárni.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
35. Hatálybalépés
48. § (1) A rendelet az elfogadást követő 30. napon lép hatályba.
(2) A rendelet előírásait a hatályba lépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.
36. Hatályon kívül helyező rendelkezések
49. § (1) Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének a helyi környezet és természet védelméről szóló 18/2003. (X.16.) önkormányzati rendeletének
b) 9. § (4) bekezdése,
c) 2/A, 2/B, 2/C számú mellékletei.
(2) Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének a reklámok és reklámhordozók elhelyezéséről szóló 22/2017. (XII. 21.) önkormányzati rendelete
(3) Hajdúszoboszló Város Szabályozási Tervéről és a Helyi Építési Szabályzat megállapításáról szóló 14/2016. (V. 26.) sz. önkormányzati rendeletének
a) 1. § h) pontja,
b) 12. § (2) bekezdése,
c) 14. § (3) bekezdés „a főépülettel építészetileg illeszkedő homlokzatokkal kialakítva faház, vagy faház jellegű építmény nem építhető” szövegrésze,
d) 15. § (4) és (5) bekezdései,
e) 16. § (2) bekezdésének ab), ac), ag) pontjai,
f) 16. § (2) bekezdésének b) pontja,
g) 17. §-a,
h) 24. § (6) bekezdésének a), b), c), e), g) pontjai,
i) 24. § (7) bekezdésének a) pontja.
(4) Hatályát veszti továbbá a 14/2016. (V. 26.) önkormányzati rendelet
a) 24. § (8) bekezdése,
b) 30. § (5) bekezdése,
c) 31. § (11) bekezdés „csak egységesen…azonos építészeti megjelenéssel …magastetővel, vagy zöldtetővel.” szövegrésze,
d) 36. § (3) bekezdése,
e) 37. § (4) bekezdésének második szövegtörzse,
f) 38. § (3) bekezdésének utolsó mondata,
g) 39. § (5) bekezdése,
h) 64. § (3) bekezdése,
i) 65. § (2) bekezdés e) pontjának második mondata,
(5) Hatályát veszti továbbá a 14/2016. (V. 26.) önkormányzati rendelet
a) 66. § (2) bekezdésének „magastetős, a helyi hagyományoknak megfelelő megjelenésű és anyaghasználatú” szövegrésze,
b) 67. § (3) bekezdése és 68. § (4) bekezdésének „tömbösített” szövegrésze,
c) 69. § (6) bekezdése,
d) 71. § (6) bekezdése,
e) 71. § (7) bekezdése,
f) 72. § (3) és (6) bekezdései,
g) 75. §- a,
h) 76. § (3) bekezdésének a), aa), ab) pontjai
i) 76. § (3) bekezdésének g), ca), cb) pontjai.
50. § Ez a rendelet az elfogadást követő 30. napon lép hatályba.
A 4. § (4) bekezdését a Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (V. 25.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
Az 5. § (5) bekezdése a Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2024. (V. 16.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 5. § (11) bekezdése a Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2024. (V. 16.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 5. § (14) bekezdése a Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2024. (V. 16.) önkormányzati rendelete 1. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 5. § (20) bekezdése a Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2024. (V. 16.) önkormányzati rendelete 1. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 5. § (27) bekezdését a Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (V. 25.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.
Az 5. § (28) bekezdését a Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (V. 25.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.
Az 5. § (29) bekezdését a Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (V. 25.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.
Az 5. § (30) bekezdését a Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2024. (V. 16.) önkormányzati rendelete 1. § (5) bekezdése iktatta be.
A 7. § (5) bekezdését a Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (V. 25.) önkormányzati rendelete 3. §-a iktatta be.
A 7. § (6) bekezdését a Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (V. 25.) önkormányzati rendelete 3. §-a iktatta be.
A 8. § a Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (V. 25.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
A 15. § (2) bekezdés e) pontja a Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2024. (V. 16.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 15. § (2) bekezdés g) pontja a Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2024. (V. 16.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 15. § (3) bekezdése a Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2024. (V. 16.) önkormányzati rendelete 2. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 17. § a Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (V. 25.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.
A 21. § (6) bekezdését a Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (V. 25.) önkormányzati rendelete 6. §-a iktatta be.
A 21. § (7) bekezdését a Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (V. 25.) önkormányzati rendelete 6. §-a iktatta be.
A 27. § (2) bekezdés c) pontját a Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (V. 25.) önkormányzati rendelete 7. §-a iktatta be.
A 30. § (5) bekezdése a Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2024. (V. 16.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 30. § (6) bekezdése a Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2024. (V. 16.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 31. § (1) bekezdése a Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2024. (V. 16.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
A 31. § (2) bekezdése a Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2024. (V. 16.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
A 31. § (3) bekezdése a Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2024. (V. 16.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
A 31. § (4) bekezdése a Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2024. (V. 16.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
A 31. § (5) bekezdése a Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2024. (V. 16.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
A 31. § (6) bekezdése a Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2024. (V. 16.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
A 32. § (1) bekezdése a Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2024. (V. 16.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.
A 32. § (2) bekezdése a Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2024. (V. 16.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.
A 32. § (3) bekezdése a Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2024. (V. 16.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.
A 32. § (4) bekezdése a Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2024. (V. 16.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.
A 32. § (5) bekezdése a Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2024. (V. 16.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.
A 32. § (6) bekezdése a Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2024. (V. 16.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.
A 25/A. alcím címét a Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2024. (V. 16.) önkormányzati rendelete 6. §-a iktatta be.
A 33. § (1) bekezdése a Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2024. (V. 16.) önkormányzati rendelete 7. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 33. § (2) bekezdése a Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2024. (V. 16.) önkormányzati rendelete 7. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 33. § (3) bekezdése a Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2024. (V. 16.) önkormányzati rendelete 7. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 33. § (4) bekezdése a Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2024. (V. 16.) önkormányzati rendelete 7. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 33. § (5) bekezdése a Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2024. (V. 16.) önkormányzati rendelete 7. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 33. § (6) bekezdése a Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2024. (V. 16.) önkormányzati rendelete 7. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 33. § (7) bekezdését a Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2024. (V. 16.) önkormányzati rendelete 7. § (2) bekezdése iktatta be.
A 27. alcím címe a Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (V. 25.) önkormányzati rendelete 8. §-ával megállapított szöveg.
A 36. § a Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (V. 25.) önkormányzati rendelete 9. §-ával megállapított szöveg.
A 38. § (1) bekezdése a Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (V. 25.) önkormányzati rendelete 10. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 38. § (2) bekezdés a) pontja a Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (V. 25.) önkormányzati rendelete 10. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 38. § (3) bekezdése a Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (V. 25.) önkormányzati rendelete 10. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 38. § (5) bekezdése a Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2020. (II. 20.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 40. § a Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (V. 25.) önkormányzati rendelete 11. §-ával megállapított szöveg.
A 41. § a Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (V. 25.) önkormányzati rendelete 11. §-ával megállapított szöveg.
A 42. § (1) bekezdése a Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (V. 25.) önkormányzati rendelete 12. §-ával megállapított szöveg.
A 43. § (2) bekezdése a Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (V. 25.) önkormányzati rendelete 13. §-ával megállapított szöveg.
A 45. § a Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (V. 25.) önkormányzati rendelete 14. §-ával megállapított szöveg.
A 46. § a Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (V. 25.) önkormányzati rendelete 14. §-ával megállapított szöveg.
A 47. § (1) bekezdése a Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (V. 25.) önkormányzati rendelete 15. §-ával megállapított szöveg.
A 47. § (2) bekezdés b) pontja a Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2020. (II. 20.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. melléklet a Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (V. 25.) önkormányzati rendelete 16. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. mellékletet a Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (V. 25.) önkormányzati rendelete 16. § (2) bekezdése iktatta be.
A 3. mellékletet a Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (V. 25.) önkormányzati rendelete 16. § (3) bekezdése iktatta be.
A 4. mellékletet a Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (V. 25.) önkormányzati rendelete 16. § (4) bekezdése iktatta be.
Az 5. mellékletet a Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (V. 25.) önkormányzati rendelete 16. § (5) bekezdése iktatta be.
A 6. mellékletet a Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (V. 25.) önkormányzati rendelete 16. § (6) bekezdése iktatta be.
A 7. mellékletet a Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (V. 25.) önkormányzati rendelete 16. § (7) bekezdése iktatta be.
A 8. mellékletet a Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (V. 25.) önkormányzati rendelete 16. § (8) bekezdése iktatta be.
A 8. melléklet 1. függeléket a Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (V. 25.) önkormányzati rendelete 16. § (9) bekezdése iktatta be.