1. § A rendelet megalkotásának célja, hogy a szociális segítségre szorulók védelmét érvényesítve a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvénnyel (a továbbiakban: Lakás törvény) összhangban – a polgári jog alapelveit szem előtt tartva – megteremtse Balmazújváros Város Önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat) a tulajdonában lévő önkormányzati lakásokkal és nem lakás céljára szolgáló helyiségekkel való eredményesebb gazdálkodás feltételeit.

2. § A rendelet hatálya kiterjed az önkormányzat tulajdonában álló valamennyi lakás – ideértve a szükséglakást is -, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadására és ezen ingatlanok elidegenítésére, továbbá kiterjed az önkormányzati tulajdonú lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérlőire és igénylőire.

3. § (1) E rendelet alkalmazása során használt fogalmakra a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben, valamint a Lakás törvényben foglalt értelmező rendelkezések és meghatározások az irányadók.

(2) Hasznos alapterület: az alapterületnek azon része, amelyen a belmagasság legalább 1,9 méter . (A fogalom nem vonatkozik a terek használhatóságára.)

(3) Forgalmi érték: az ingatlanforgalmi szakértő által a lakottság tényének figyelembevételével megadott érték.

(4) A lakások bérbeadása esetén a jövedelmi helyzet megállapítása során a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben (a továbbiakban: Szt.) és a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III.27.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Korm. rendelet) foglalt szabályokat is alkalmazni kell.

4. § (1) A lakások és helyiségek felett a tulajdonosi jogokat Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület), Balmazújváros Város Polgármestere (a továbbiakban: polgármester), a Képviselő-testület felhatalmazása alapján Balmazújváros Város Önkormányzat Egészségügyi, Szociális, Kulturális, Oktatási, Sport és Környezetvédelmi Bizottsága (a továbbiakban: bizottság), a (2) bekezdés szerinti kezelő (a továbbiakban: bérbeadó), valamint a Balmazújvárosi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Közös Önkormányzati Hivatal) útján gyakorolja.

(2) E rendelet hatálya alá tartozó ingatlanok üzemeltetője és kezelője a Balmazújvárosi Városgazdálkodási Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság.

5. § A Közös Önkormányzati Hivatal, továbbá a bérbeadó – a jogszabály keretei között – jogosult nyilvántartani és kezelni mindazokat a személyes adatokat és jövedelemigazolásokat, amelyek e rendelet alapján a bérbeadás feltételeinek megállapítása, megtagadása, a bérbeadói hozzájárulásról való döntés érdekében a tudomására jutottak.

6. § (1) Az önkormányzati lakások hasznosításának jogcímei:

(2) Az önkormányzat a tulajdonában álló lakások 42 %-át szociális jelleggel, 8 %-át költségalapú bérbeadással, továbbá 50%-át piaci alapú bérbeadással hasznosítja.

(3) Mindegyik lakás hasznosítható a (2) bekezdésben meghatározott bármely módon.

(4) A hivatal folyamatosan figyelemmel kíséri a lakások bérbeadásának (2) bekezdés szerinti megosztását és az ott meghatározottakra figyelemmel készíti elő a lakásokkal kapcsolatos pályázati felhívásokat.

7. § (1) A lakásbérleti jogviszonyt a bérbeadó és a bérlő írásba foglalt szerződése határozott időre, vagy feltétel bekövetkezéséig hozza létre.

(2) A bérbeadás feltétele, hogy

(3)⁴ Amennyiben megállapítást nyer, hogy a bérlő a szerződésben vállalt vagy a jogszabályban előírt lényeges kötelezettségét nem teljesíti, nem lakik életvitelszerűen a lakásban, abban az esetben a bérbeadó jogosult a bérleti szerződést felmondani. Felek a bérleti szerződésben határozzák meg, az életvitelszerű tartózkodás feltételeit.

8. § (1) A képviselő-testület a Bocskai utca 3. II. emelet 7. szám alatti ingatlant szükséglakás céljára fenntartja.

(2) A polgármester meghatározott időtartamra és feltételekkel kijelölheti az (1) bekezdésben megjelölt önkormányzati lakás bérlőjeként azt a személyt, akinek a lakása elemi csapás következtében elpusztult, illetőleg az építésügyi hatóság életveszély miatt a lakóingatlan lebontását rendelte el, ha e személy saját elhelyezéséről nem tud gondoskodni. A meghatározott idejű bérlet az elpusztult lakás felépítéséig, helyreállításáig, illetőleg az életveszély elhárításáig tarthat, de egy évnél hosszabb nem lehet.

(3)⁵

(4)⁶ A polgármester határozott időtartamra az (1) bekezdésben megjelölt ingatlant azonnali megoldást igénylő krízishelyzetben lévő balmazújvárosi állandó lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező személy(ek) lakhatásának megoldása érdekében átmeneti elhelyezésként bérbe adhatja. A határozott időtartamú bérlet maximum fél évig tarthat szociális alapú bérleti díj megfizetése mellett.

9. § (1) Szociális helyzet alapján önkormányzati bérlakásra igénylést nyújthatnak be azok a Balmazújvároson lakóhellyel, tartózkodási hellyel rendelkező magánszemélyek, akiknek családjában – a vele együtt költözött családtagokat számítva – az egy főre jutó nettó jövedelem az igénylés, illetve a bérleti szerződés meghosszabbítását megelőző 6 hónap átlagát tekintve nem haladja meg a szociális vetítési alap 300%-át, egyedül élő, valamint gyermekét egyedül nevelő szülő esetében a 500%-át.

(2) Nem jogosult szociális helyzet alapján önkormányzati bérlakásra:

(3) Az (1) bekezdésben megjelölt feltételeknek megfelelő személyek közül előnyben kell részesíteni azokat a családokat (személyeket)

10. § Szociális helyzet alapján legfeljebb az alábbi szobaszámú lakás adható bérbe az együtt lakó személyek számától függően:

11. § (1) A szociális helyzet alapján történő bérbevétel iránti igényeket (a továbbiakban: szociális alapú lakásigénylés) meghatározott formanyomtatványon a Közös Önkormányzati Hivatalnál kell benyújtani.

(2) A szociális alapú lakásigényléshez csatolni kell:

(3) A Közös Önkormányzati Hivatal a benyújtott igényléseket megvizsgálja és a jogszabályok alapján megállapítja, hogy az igénylő szociális helyzete alapján önkormányzati bérlakás bérletére jogosult vagy nem. Ennek megfelelően a kérelmező személyeknél/családoknál környezettanulmányt készít, az igénylést nyilvántartásba veszi és erről az érdekeltet értesíti vagy az igénylés elutasítására tesz javaslatot a bizottság felé.

12. § (1) Önkormányzati lakás megüresedése esetén a kezelő a megüresedés tényét jelzi a Közös Önkormányzati Hivatal felé.

(2) A Közös Önkormányzati Hivatal Szociális Csoportja önkormányzati lakás megüresedése és ezt követően szociális alapú bérbeadása esetén – a kiutalást megelőző időszakban – a nyilvántartásban szereplő kérelmezők jövedelmi helyzetét felülvizsgálja. Jogosultsági feltételek hiánya esetén a nyilvántartásba vett kérelmezőt / családot törölni kell.

(3) A jogosultsági feltételek fennállása esetén – a nyilvántartásba vett kérelmezők/családok közül – a bizottság határozattal dönt a bérlő/bérlők személyének kijelöléséről.

(4)⁷ A TOP- 4.3.1-16-HB1-2017-00004 azonosítószámon nyilvántartott „Infrastruktúrafejlesztés az újtelepi szegregátum rehabilitációja érdekében” című pályázat keretein belül felújított önkormányzati tulajdonú lakások szociális alapon adhatók bérbe a pályázat megvalósítási és fenntartási időszakában.

13. § (1) Önkormányzati bérlakásra szociális helyzet alapján legfeljebb 2 évi, határozott idejű, illetve valamely feltétel bekövetkezéséig köthető bérleti szerződés.

(2) A szociális alapon bérbe adott lakásokra további 1 évi határozott idejű, illetve valamely feltétel bekövetkezéséig köthető bérleti szerződés, amennyiben a bérlő a 9. § (1) bekezdésben meghatározott jogosultsági feltételeknek megfelel.

(3)⁸ Szociális rászorultság fennállása esetén – a piaci alapú díj megfizetése mellett – a bérleti szerződés további egy évvel meghosszabbítható. Ez a rendelkezés nem alkalmazható a TOP-4.3.1-16-HB1-2017-00004 azonosítószámon nyilvántartott „Infrastruktúrafejlesztés az újtelepi szegregátum rehabilitációja érdekében” című pályázat keretein belül felújított önkormányzati tulajdonú lakások esetében, ezen lakások bérlői az egy évvel történő meghosszabbítás esetén is a szociális alapú bérleti díjat fizetik.

(4) A határozatlan idejű szociális jelleggel történt bérbeadás feltételeit a Közös Önkormányzati Hivatal Szociális Csoportja évente egyszer felülvizsgálja. Amennyiben a szociális jellegű bérbeadás feltételei a felülvizsgálat eredményeként már nem állnak fenn, abban az esetben az ennek megállapítását követő hónap első napjától a bérlő a piaci alapú díjat köteles fizetni.

(5) Abban az esetben, ha a szociális jellegű bérbeadás feltételeinek hiányában a bérlő piaci alapú díjfizetésre kötelezett, azonban a jövedelmi helyzetében negatív irányú változás áll be soron kívül kérheti a felülvizsgálatot és visszakerülését a szociális alapú fizetésbe, melyről a bizottság határozattal dönt.

14. § (1) A költség- vagy piaci alapon bérbe adott lakásokra határozott idejű bérleti szerződés köthető, amelynek időtartama 5 év.

(2) A Rendelet bérbeadás időtartamára vonatkozó rendelkezését a hatályos bérleti szerződésekre is alkalmazni kell.

(3) A bérleti jogviszony felmondással való megszüntetését vagy a határozott idejű szerződés határnapjának lejártát követően a bérlő(k) új pályázat benyújtására, illetve lakás bérleti jogának elnyerésére nem jogosult.

(4) Költség- vagy piaci alapon meghatározott lakbérű bérlakásra kiírt pályázat alapján azzal a pályázóval kell bérleti szerződést kötni, aki a (3) bekezdésben említett kizáró tényezők egyikével sem bír, valamint jelen rendelet 1. melléklet vagy 2. melléklet szerinti pontrendszer alapján az igénylők közül az elérhető maximális pontszámból a legtöbbet szerzi meg.

(5) A költség- vagy piaci alapon meghatározott lakbérű bérlakásra kiírt pályázatra nem nyújthat be pályázatot az, aki

15. § (1) A pályázat üres lakás esetén, illetve akkor írható ki, ha a lakásban lakó személy írásbeli nyilatkozata alapján az üressé válás időpontja ismert.

(2) A pályázónak lehetővé kell tenni, hogy a lakást megtekintse.

(3) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

(4) A benyújtott pályázatot zárt, címzés nélküli, feladót és más jelet nem tartalmazó borítékban a Közös Önkormányzati Hivatal iktatójában kell leadni, ahol az átvételkor a boríték a Közös Önkormányzati Hivatal fejlécével ellátott tasakban kerül elhelyezésre. A pályázatot tartalmazó borítékot sorszámmal kell ellátni. E sorszámot átvételi elismervényen kell az átadóval közölni. Az átvételi elismervényre az átvétel dátumán és sorszámán, valamint az átvevő nevén a Közös Önkormányzati Hivatal bélyegzőjén kívül más nem jegyezhető fel. A kiadott sorszámokról nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartást a pályázatok benyújtására megállapított időpont lejártakor a jegyző zárja le.

(5) A pályázati kiírást legalább a Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján, az önkormányzat honlapján kell, továbbá a helyi televízióban lehet közzétenni. A pályázatok benyújtására legalább 10 napos határidőt kell biztosítani.

(6) A pályázati ajánlatokat a meghirdetett lakásokra a Közös Önkormányzati Hivatal által rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani a szükséges mellékletek csatolásával, a pályázati kiírásban megjelölt szervhez.

(7) A költség- és piaci alapú pályázatokról a bizottság dönt. Pontazonosság esetén a végső sorrendet sorsolással kell eldönteni. A sorrend alapján a bizottság határozattal dönt a bérlő személyéről.

(8) Abban az esetben, ha a nyertes pályázó önhibájából a bizottsági döntést követő 30 napon belül nem kerül sor a szerződés megkötésére, az érintett pályázó egy évig nem pályázhat önkormányzati tulajdonú lakásra.

(9) A bizottság a pályázatok rangsorolása után az érvényes pályázatok között bizottsági határozatban rögzített tartaléklistát képez. A tartaléklistában szereplő pályázók pontazonossága esetén a bizottság a végső sorrendet sorsolással dönti el.

(10) Szerződéskötés meghiúsulása, illetve újabb lakás 1 éven belül történő megüresedése esetén a tartaléklistán szereplő pályázók közül a legmagasabb pontszámot elért pályázó automatikusan jogosult a bérbevételre.

(11)⁹

16. § (1) A bérbeadói feladatokat ellátó szerv a bizottság bérlő kijelöléséről szóló döntését követő 30 napon belül köteles a megjelölt személlyel a bérleti szerződést megkötni.

(2) Ha a kijelölt bérlő mulasztása vagy ilyen irányú nyilatkozata miatt a bérleti szerződés nem jön létre, az ajánlati kötöttség megszűnik, bérbeadó ezt a kijelölt személlyel 5 napon belül közli.

17. § (1) Az önkormányzat hivatala és intézményei részére megfelelő szakember ellátása érdekében pályázati eljárás mellőzésével költségalapú díjazással lakás biztosítható annak a szakembernek, akinek alkalmazása az önkormányzat hivatala, vagy valamely intézményének kötelező feladata ellátásához feltétlenül indokolt.

(2) Önkormányzati bérlakást az a szakember kaphat, aki az önkormányzat hivatalánál, vagy intézményénél munkaviszonyban (köztisztviselői, vagy közalkalmazotti jogviszony) áll, vagy önkormányzati feladatot vállalkozási formában (önkormányzattal kötött szerződés alapján), illetve vállalkozó alkalmazottjaként lát el.

18. § (1) Szakember elhelyezés céljára lakást a 17. § (2) bekezdésében meghatározott munkaviszony fennállásának időtartamára, de legfeljebb 5 éves időtartamra lehet bérbe adni.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt bérbeadás esetén a szerződésben ki kell kötni

(3) Rendkívül indokolt esetben a bérlet időtartama maximum 1 évvel meghosszabbítható.

(4)¹⁰ A korábban városi érdekből megkötött bérleti szerződés a bérlő kérelmére további, legfeljebb 1 év időtartamra meghosszabbítható, amennyiben vállalja a költségalapú lakbér megfizetését és bérleti-, valamint közüzemi díj tartozása nem áll fenn. A szakember alkalmazásának szükségességét a munkáltató igazolásával kell igazolni.

19. § (1) Szakember elhelyezés esetén a beadott kérelemhez mellékelni kell az igénylő munkáltatójának írásbeli javaslatát.

(2) Szakember elhelyezése céljából a lakás bérbeadására a képviselő-testület jogosult a Bizottság véleményének kikérése mellett.

20. § (1) A bérbeadó a lakást a bérlő részére leltár szerint tisztán és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban adja át.

(2) A lakás átadásakor észlelt hibák, hiányosságok megszüntetéséről a bérbeadó köteles gondoskodni. Ha a bérbeadó e kötelezettségét nem teljesíti, a bérlő a szükséges munkát helyette és költségére elvégezheti a bérbeadó írásban történő felhívását követően.

(3) A lakás átadásakor leltárt kell felvenni, melyben fel kell tüntetni a lakás, illetőleg a lakberendezések tényleges állapotát (pl. a lakásberendezések hiánya, a burkolatok, festés, mázolás állapota), valamint a bérlő esetleges észrevételeit. A bérlő az átvételt a leltár aláírásával köteles elismerni.

(4)¹¹

(5) Ha a felek megállapodnak, hogy a lakást a bérlő a megtekintett állapotban elfogadja és ő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá, akkor a bérleti szerződés megkötésével egyidejűleg megállapodásban rögzíteni kell

(6) A bérlőt az (5) bekezdés szerint meghatározott költségei erejéig 50% lakbérmérséklés illeti meg (lakbérbeszámítás).

(7) A bérlő, illetve a nyilvántartásba vett kérelmező köteles a 9. §-ban meghatározott szempontokban, családi összetételben bekövetkezett változást 15 napon belül a bérbeadónak, nyilvántartásba vett személyek esetében a Közös Önkormányzati Hivatal Szociális Csoportjának bejelenteni. Amennyiben a nyilvántartásba vett kérelmező bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy az a nyilvántartásból való törlését vonja maga után.

(8)¹² A szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén a bérbeadó másik lakást nem ad bérbe.

21. § (1)¹³

(2)¹⁴ A költség- és piaci alapú bérbeadás esetén a bérlő a havi bérleti díj kétszeresének megfelelő óvadékot köteles megfizetni a bérleti szerződés megkötésekor. Az óvadék a bérleti szerződés megszűnésekor visszajár, ha a bérlő a lakást tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmasan adja vissza, továbbá a lakás bérletével kapcsolatban hátraléka nem áll fenn.

(3)¹⁵

(4) A bérlőnek a bérleti szerződésben kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy az e rendeletben foglalt mindenkori hatályos bérleti díjat fizeti meg.

22. § A bérbeadó a rendeltetésszerű használatot, valamint a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését előzetes értesítés alapján a szerződésben meghatározottak szerint évente kettő alkalommal, minden év június 15. és december 15. napjáig, illetőleg rendkívüli esetben (vészhelyzet, káresemény, hibaelhárítás) ellenőrzi. A bérlő arra alkalmas időben a lakásba történő bejutást köteles biztosítani és az ellenőrzést tűrni.

26. § (1) Lakásbérleti jog fennállása esetén a lakás és helyiségek használatáért a bérlő lakbért köteles fizetni. A bérlő a lakbéren felül köteles a közüzemi szolgáltatók felé megfizetni a lakáshoz tartozó szolgáltatásokért fizetendő díjakat.

(2)¹⁹ A bérbeadó a lakásbérleti jogviszony keretében – a szolgáltatók által biztosított közüzemi szolgáltatásokon kívül – külön szolgáltatásokat nem nyújt.

(3) A bérlő a lakásbérleti jogviszony keretében a lakáshoz tartozó területeket és helyiségeket, továbbá a közös használatra szolgáló területeket és helyiséget bérleti díj nélkül jogosult használni.

(4) Lakásbérleti jog fennállása esetén a társasházi közös költségeket a bérlő köteles a bérbeadónak minden hó utolsó napjáig egy összegben megfizetni.

(5) A Balmazújváros, Bocskai u. 1-3. szám alatti társasház bérlői a társasház panel plusz típusú hitelkiegyenlítésének időpontjáig a megemelt közös költség 50%-át kötelesek a bérbeadónak a (4) bekezdésben megjelölt időpontig egy összegben megfizetni.

27. § (1) A lakások havi bérleti alapdíját a 3. melléklet és 4. melléklet tartalmazza.

(2) Városközponti lakások esetében a havi lakbér mértékét 15%-kal magasabb összeggel kell megállapítani. Az ingatlanok övezeti besorolását Balmazújváros Településrendezési terv-belterületi szabályozási terve határozza meg.

(3) Balmazújváros Településrendezési terv-belterületi szabályozási terve alapján városközponti fekvésű lakások a következők:

(4)²⁰

(5) A költségalapon meghatározott lakbérű lakások esetében a lakbér mértékét a 3. melléklet tartalmazza.

(6)²¹

(7)²² A víz- és csatornadíjnak a lakások és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérlőre való áthárításáról szóló 18/1990.(I.31.) MT rendelet 2. § (2) bekezdés (b) pontja szerinti esetekben a víz- és csatornadíjak bérlőre történő áthárítása a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. Törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 58/2013.(II.27.) Korm. rendelet 8. melléklete szerinti normák alapján történik.

28. § (1) Lakbérkedvezményre az a szociális helyzet alapján bérbe adott lakás bérlője jogosult, akinek, valamint vele életvitelszerűen együtt lakó hozzátartozójának egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg a szociális vetítési alap legkisebb összegének kétszeresét, egyedül élő, valamint gyermekét egyedül nevelő esetén két és félszeresét.

(2) Nem jogosult az (1) bekezdésben meghatározott lakbérkedvezményre az a bérlő, aki a Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vagyonnal rendelkezik, továbbá aki a mindenkor hatályos lakáscélú támogatásról szóló jogszabályban meghatározott jogos lakásigény felső határának mértékénél nagyobb lakásban lakik.

(3) Meg kell vonni a lakbérkedvezményt attól a bérlőtől, akinek legalább 2 havi lakbér, közüzemi díj, vagy közös költség fizetési hátraléka keletkezik. A megvonás a második havi hátralék bekövetkezését követő hónap első napjától esedékes.

(4) Elemi károsultak részére központi támogatás igénybevételével vásárolt ingatlanban elhelyezett családot (személyt) 2 évig lakbérmentesség illeti meg.

(5) A lakbérkedvezmény havi mértéke

(6) A bérlő a lakbérkedvezmény iránti kérelmét a jogosultságot érintő jövedelemváltozást követően nyújthatja be a bérbeadónál. A lakbérkedvezményre való jogosultság a bérleti szerződés kötésekor vizsgálandó. A lakbérkedvezményre való jogosultságot a kérelem benyújtását követő hó 1. napjától kell megállapítani.

(7) A bérbeadó a lakbérkedvezményre vonatkozó jogosultság fennállását évenként felülvizsgálja és a feltételek megszűnése esetén a lakbérkedvezmény nyújtását megszünteti.

29. § (1) A lakbért módosítani kell – ha a lakás alapterületében vagy komfortfokozatában, illetőleg a lakbér mértékét növelő vagy csökkentő 27–28. §-ban részletezett tényezőkben változás következik be – a változás bekövetkezését követő hónap 1. napjától.

(2)²³ Ha a bérlő a bérbeadóval külön jogszabály – a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény - alapján kötött megállapodásában a bérbeadót terhelő kötelezettségeket a lakbér mérséklése ellenében egészben vagy részben magára vállalta, a bérfizetési kötelezettsége a megállapodásnak megfelelően alakul. Ilyen esetben a fizetendő lakbér maximum 50 %-kal mérsékelhető. A megállapodásnak rendelkeznie kell a bérleti jogviszony megszűnésének esetére a még vissza nem térített beruházások értéke megtérítésének módjáról is.

(3) Ha a bérlő a lakást saját költségén beszámítási igény nélkül úgy alakítja át vagy korszerűsíti, hogy a lakás alapterülete vagy komfortfokozata megváltozik, e címen a lakbér a lakásbérleti jogviszony megszűnéséig nem módosítható.

30. § (1)²⁴ A bérbeadó lakbér elengedését, illetőleg 50 %-os mértékű mérséklését állapíthatja meg 30-90. napra, amíg a bérbeadó karbantartási, felújítási, pótlási, cserekötelezettségét a bérlő által írásban a bérbeadóhoz eljuttatott felszólítása ellenére sem teljesíti és a bérlő a lakást vagy annak legalább egy helyiségét 30-90. napig rendeltetésszerűen nem használhatja. A lakbér mérséklésének időtartama megegyezik a bérbeadó karbantartási, felújítási, pótlási, cserekötelezettségének nem teljesítési időtartamával.

(2) Az a személy, akinek a bérbeadóval kötött lakásbérleti szerződése megszűnt, a jogcím nélküli használat kezdetétől számított 2 hónap elteltével az alábbi emelt összegű lakáshasználati díjat köteles fizetni

(3)²⁵

(4)²⁶

(5)²⁷

31. § (1) A rendelet 28. § (1) bekezdésében szabályozott kedvezményeket, ha azt jogosulatlanul és rosszhiszeműen veszik igénybe, meg kell szüntetni és a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vevőt pedig kötelezni kell a kapott kedvezmény megfizetésére.

(2) Az (1) bekezdés szerinti megtérítést a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben meghatározott kamattal megemelt összegben kell megfizetni.

(3) A bérbeadó a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett kedvezmény megtérítését az igénybevételről való tudomásszerzéstől számított három hónapon belül rendelheti el visszamenőlegesen maximum egy év időtartamra.

32. § (1) A bérleti jogviszony meghosszabbítására irányuló kérelmet a szerződésben meghatározott időtartam lejárta előtt legalább 30 nappal korábban kell benyújtani a Közös Önkormányzati Hivatalhoz. Amennyiben a bérleti jogviszony meghosszabbítására irányuló kérelem adott határidőig nem kerül benyújtásra, úgy a bérleti szerződés nem hosszabbítható meg.

(2) Szociális alapú lakásbérlet esetén – amennyiben a szociális rászorultság feltételei továbbra is fennállnak – a bérlet meghosszabbításáról a bizottság dönt. A döntésnél figyelemmel kell lenni az önkormányzat érdekeire és a 22. §-ban foglalt ellenőrzés tapasztalataira.

(3) A szerződésben meghatározott idő elteltével a bérleti jogviszony megszűnik és a bérlő külön felszólítás nélkül és mindennemű elhelyezési- és térítési igény nélkül a lakást köteles visszaadni a bérbeadónak.

(4) A bérbeadónak a lakás visszaadásakor meg kell állapítania a lakás- és lakberendezések tényleges állapotát, illetőleg az esetleges hibákat, hiányosságokat és megállapításokat írásba kell foglalni.

(5) Nyilatkoztatni kell a bérlőt az őt terhelő hibák és hiányosságok megszüntetésének, illetőleg az ellenérték megtérítésének a módjáról és határidejéről.

(6)²⁸

(7)²⁹

35. § (1) A bérlő a lakásba a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával befogadhatja

(2) A fenti rendelkezést értelemszerűen a bérlőtársak esetében is alkalmazni kell.

(3) A bérbeadónak hozzájárulásában ki kell kötnie, hogy a lakásbérleti szerződés megszűnését követően a – (1) bekezdésben említett – jogcím nélkül visszamaradó személyek a lakásból legkésőbb a kérelmezővel egyidőben kötelesek kiköltözni.

(4) Amennyiben a bérbeadó tudomására jut, hogy a lakásban a bérbeadó hozzájárulása nélkül más személy is lakik befogadottként, és a bérlő a bérbeadó hozzájárulását 8 napon belül nem kéri meg, a befogadott személy köteles 8 napon belül a lakásból kiköltözni.

(5)³²

37. § (1)³⁴

(2) Bérlőtársi jogviszony esetén a felmondás valamennyi bérlőtársra csak akkor terjed ki, ha a felmondási ok velük szemben is megvalósult és a bérbeadó a felmondást valamennyi bérlőtárssal közölte.

(3) Ha a bérlő a bérfizetésre megállapított időpontig a lakbért nem fizeti meg, a bérbeadó köteles a bérlőt – következményekre figyelmeztetéssel – a teljesítésre írásban felszólítani. Ha a bérlő a felszólításnak nyolc napon belül nem tesz eleget, a bérbeadó további nyolc napon belül írásban felmondással élhet.

(4)³⁵

(5) Ha a bérlő vagy a vele együtt lakó személyek magatartása szolgál a felmondás alapjául, a bérbeadó köteles a bérlőt – a következményekre figyelmeztetéssel – a magatartás megszüntetésére vagy megismétlésétől való tartózkodásra a tudomására jutástól számított nyolc napon belül írásban felszólítani. A felmondást az alapjául szolgáló magatartás folytatásától vagy megismétlésétől számított nyolc napon belül írásban kell közölni.

(6) A felmondást nem kell előzetes felszólításnak megelőznie, ha a kifogásolt magatartás olyan súlyos, hogy a bérbeadótól a szerződés fenntartását nem lehet elvárni. A felmondást a tudomásra jutástól számított nyolc napon belül írásban kell közölni.

(7)³⁶

(8) A bérbeadó a határozatlan időre szóló szerződést írásban felmondhatja, ha a bérlő részére egyidejűleg ugyanazon a településen cserelakást ajánl fel bérleti jogviszony létesítésére. A felmondási idő azonban három hónapnál rövidebb nem lehet.

(9) A cserelakás megfelelőségénél figyelembe kell venni mindkét lakás

(10) Ha a felmondással érintett lakásra a bérleti jog határozatlan időre szólt, ezt a cserelakás megfelelőségénél is fegyelembe kell venni. A felajánlott lakás akkor is megfelelő, ha a lakások közötti eltérést a felajánlott lakás más előnye kiegyenlíti. A bérlő kevesebb szobaszámú, kisebb alapterületű lakást csak akkor köteles elfogadni, ha ez reá vagy a vele együtt lakó személyekre nézve nem jár jelentős érdeksérelemmel.

(11) A bérbeadó nem köteles cserelakást felajánlani, ha a bérlőnek a bérelt lakással azonos településen megfelelő és beköltözhető lakása van.

(12) A szociális helyzet alapján bérbe adott önkormányzati lakás esetén a (8) bekezdés szerinti felmondásra csak az épület (a benne lévő lakás) átalakítása, korszerűsítése, lebontása vagy társbérlet megszüntetése céljából kerülhet sor.

(13)³⁷ A szerződés bérbeadó részéről történő rendes felmondása esetén -cserelakás felajánlása helyett-megállapodás alapján pénzbeli térítés is fizethető bérlő részére. A pénzbeli térítés összege a havi bérleti díj ötszöröse. A pénzbeli térítés összegét a bérbeadó a rendes felmondás alapján a bérleti jogviszony megszűnésétől számított 30. napon belül utalással teljesíti bérlő részére.

38. § (1) A szerződés 35. § alapján történő megszűnése után a lakásban visszamaradó személy akkor tarthat igényt másik lakásra, ha a Lakás törvény vagy e rendelet alapján a bérleti jog folytatására jogosult.

(2) A lakásban visszamaradt és a bérleti jog folytatására jogosult személyt kell másik lakásban elhelyezni, ha a lakás a visszamaradt és a vele közös háztartásban élők lakásigényét több mint egy lakószobával meghaladja.

(3)³⁸

39. § (1) Önkormányzati lakás bérleti joga kizárólag másik lakás bérletére vagy tulajdonjogára cserélhető a bérbeadó hozzájárulásával. Egy lakás több lakásra is cserélhető.

(2)³⁹

41. § (1) Az önkormányzati lakás rész albérletbe adásához a bérbeadó hozzájárulása szükséges. Az albérletbe adás alapfeltétele, hogy a bérlő(k) jogos lakásigény mértékének alsó határa biztosított maradjon.

(2) Az albérleti szerződéshez a bérbeadó előzetes hozzájárulása szükséges, melynek elbíráláshoz a bérlő csatolni köteles a közte és az albérlő között létrejött albérleti szerződést.

(3)⁴¹

(4) Amennyiben a bérbeadó tudomására jut, hogy hozzájárulása nélkül a bérlő a lakásba albérlőt fogadott be, felszólítja, hogy az albérletbe adáshoz szükséges hozzájárulást nyolc napon belül szerezze be.

(5)⁴²

(6)⁴³

42. § Ha a szociális intézményből elbocsátott személy korábban pénzbeli térítés ellenében lemondott az önkormányzati bérlakása bérleti jogviszonyáról, az intézményből történő elbocsátása esetén a pénzbeli térítés a Ptk. szabályai szerinti jelen összegű visszafizetése ellenében a jogos lakásigényének megfelelő nagyságú, legalább komfortos bérlakás biztosítható részére.

43. § Az önkormányzat tulajdonában lévő helyiségek bérletének létrejöttére, a felek jogaira és kötelezettségeire, valamint a bérlet megszűnésére a lakásbérlet szabályait az alábbiakban szabályozott eltérésekkel kell alkalmazni.

44. § Az önkormányzat a tulajdonában álló helyiségeket bérbeadás útján hasznosítja, értékesítésre helyiséget nem jelöl ki.

45. § (1) Helyiséget – a kötelező elhelyezési, illetve önként vállalt feladatok kivételével – csak versenytárgyalás útján lehet bérbe adni. A versenytárgyalás a képviselő-testület döntése alapján mellőzhető olyan önkormányzati tulajdonba kerülő helyiségek esetében, amelyek a tulajdonba vétel előtt is bérleményként voltak hasznosítva. Ezen esetekben a bérleti szerződés a korábbi bérlővel is megköthető.

(2) A bérbeadó az üres vagy megüresedett önkormányzati tulajdonban lévő helyiségekre csak határozott időre szóló bérleti szerződést köthet.

(3) A határozott időre szóló bérleti szerződés legfeljebb 5 évi időtartamra szólhat. Bérleti szerződés legfeljebb 5 évre – több alkalommal is – meghosszabbítható.

(4) A bérlő köteles a felmondási idővel azonos időtartamú bérleti díjat előre megfizetni, ami háromhavi bérleti díjnál kevesebb nem lehet.

47. § (1) A pályázati hirdetményeknek tartalmaznia kell

(2) A pályázatok benyújtására legalább 15 napos határidőt kell biztosítani.

(3) A pályázati ajánlatot írásban kell benyújtani, amelynek tartalmaznia kell

(4) A pályázati tárgyaláson csak az a pályázó vehet részt, aki pályázati ajánlatát az előírt időben és tartalommal benyújtotta.

(5) Ha az előírt határidőben csak egy pályázati ajánlat érkezik, a bérleti szerződést a pályázati hirdetményben szereplő feltételekkel e pályázóval kell megkötni.

48. § (1) A pályázók közül az részesül előnyben, aki a pályázatban megjelölt helyiség legtöbb havi lakbérének egyösszegű megfizetését vállalja.

(2)⁴⁵

(3) A pályázati tárgyaláson sorrendben következő legtöbbet ajánló a nyertes pályázó visszalépése esetén a bérbeadó felhívására nyolc napon belül eredeti ajánlatának fenntartása mellett szerződést köthet a helyiségre.

(4) Az eljárási költségek, illetve használatbavételi díjak pénzügyi elszámolása a Közös Önkormányzati Hivatal költségvetésén belül történik.

49. § (1) Az önkormányzati tulajdonban lévő helyiségre azonos vagy hasonló tevékenységet folyató igénylők közül írásbeli közös kérelmük alapján bérlőtársi szerződés is köthető.

(2) Ha valamelyik bérlőtárs jogviszonya megszűnik, a visszamaradt bérlőtárs az egész helyiség bérlőjévé válik.

(3) Ha a visszamaradt bérlő a (2) bekezdésben foglalt jogával élni nem kíván, a helyiséget kisebb helyiségre cserélheti vagy a bérbeadótól kisebb cserehelyiséget igényelhet, ha a cserélő fél a helyiségre fennálló bérleti szerződés feltételeit magára nézve kötelezőnek ismeri el.

51. § (1) Az önkormányzati tulajdonban lévő helyiség csak másik önkormányzati tulajdonú helyiségre cserélhető, az eredeti bérleti szerződésben foglalt feltételek mellett.

(2) A bérbeadó a helyiség bérleti jogának elcseréléséhez hozzájárul, ha az új bérlő:

(3) Ha olyan helyiséget kívánnak elcserélni, melyre határozatlan idejű bérleti szerződés áll fenn, a csere csak akkor hagyható jóvá, ha a felek közös megállapodással módosítják a bérleti szerződést maximum 5 évre szóló határozott időtartamúvá.

52. § Az önkormányzati tulajdonban és pályázati úton bérbe adott és hasznosított e rendelet hatálya alá tartozó lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásával kapcsolatos feladatokat a képviselő-testület, az Egészségügyi, Szociális, Kulturális, Oktatási, Sport és Környezetvédelmi Bizottság, valamint a Pénzügyi és Jogi Bizottság, a Közös Önkormányzati Hivatal és a Balmazújvárosi Városgazdálkodási Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság látja el.

53. §⁴⁷ A polgármester dönt:

54. § (1) A képviselő-testület dönt

(2) Amennyiben a képviselő-testület előzetesen nem döntött az (1) bekezdés a) pontja szerinti értékesítésre történő kijelölésről, abban az esetben ingatlan vásárlására irányuló kérelem nem tárgyalható.

55. § (1) A bizottság dönt

(2) Véleményt ad szakember elhelyezés céljára történő bérbeadás esetén.

(3) Ellátja a lakások cseréjével, befogadással, tartási szerződéssel, bérleti jogviszony folytatásával, bírói ítéletek végrehajtása esetén kötelező elhelyezéssel, a házasság felbontása esetén önkormányzati lakás elhagyására saját elhelyezési kötelezettség kimondása nélküli kötelezett fél elhelyezésével és a szociális intézményből végleg távozott személy elhelyezésével kapcsolatos feladatokat.

56. § (1) Ellátja a pályázatok meghirdetésével és a pályázati eljárások lefolytatásával kapcsolatos feladatokat.

(2) Folyamatos nyilvántartást vezet az önkormányzat tulajdonában lévő és e rendelet hatálya alá tartozó bérbeadás útján hasznosított lakásokról és nem lakás céljára szolgáló helyiségekről.

(3) A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a vagyonnyilvántartásra vonatkozó mindenkor hatályos magasabb szintű jogszabályban meghatározott időtartamot.

(4) A jogszabály keretei között jogosult nyilvántartani és kezelni mindazokat a személyes adatokat, amelyek e rendelet alapján a bérbeadás feltételeinek megállapítása, megtagadása, a bérbeadói hozzájárulásról való döntés érdekében a tudomására jutottak.

57. § (1) A bérleti szerződéseket a döntésre jogosult értesítése alapján a kezelő szerv köti meg a bérlővel.

(2) A kezelő szerv nyilvántartást vezet az önkormányzat tulajdonában lévő és e rendelet hatálya alá tartozó bérbeadás útján hasznosított lakásokról és nem lakás céljára szolgáló helyiségekről, mely tartalmazza:

(3) A 22. §-ban foglaltaknak megfelelő ellenőrzésről készült tapasztalatairól az ellenőrzés elvégzését követő 30 napon belül beszámol a tulajdonos önkormányzatnak.

(4) A kezelő szerv eleget tesz a 12. § (1) bekezdésében meghatározott feladatának.

58. § (1) Az elővásárlási jog jogosultság fennállása esetén a vételár, a bérlő által a lakásra fordított és meg nem térített értéknövelő beruházások értékével csökkentett forgalmi érték. A lakások forgalmi értékét – a Lakás törvény 52. §-ában rögzített szempontok figyelembevételével készített ingatlanforgalmi értékbecslés alapján – a képviselő-testület határozza meg.

(2) Annak, aki saját tulajdonú lakással rendelkezik és az e rendeletben foglalt feltételeknek megfelel, a vételár a forgalmi érték 100%-a.

(3) Amennyiben az elővásárlási jog jogosultja nem saját, hanem egyenesági rokona, örökbefogadott gyermekei javára szerez tulajdonjogot, a vételár a forgalmi érték 100%-a, melyet egy összegben a szerződés aláírásával egyidejűleg kell megfizetni.

(4)⁴⁸ Ha a lakást a bérlő vagy bérlőtárs készpénzért vásárolja meg, a vételárat csökkenteni kell a szerződés tárgyát képező lakásra, a bérlő által az önkormányzat vagy jogelődje részére, ténylegesen befizetett lakáshasználatba vételi díj összegével. A lakáshasználati díj összege a bérlő által az önkormányzattal vagy jogelődjével kötött megállapodásban megállapított és ténylegesen befizetett használati díj. Ez a kedvezmény a bérlőt csak akkor illeti meg, ha a saját részére szerez tulajdonjogot és csak arra az összegre, melyet a bérbeadón keresztül az önkormányzat vagy jogelődje javára fizetett meg.

59. § (1) A lakás vételárát az elővásárlási jog jogosultja készpénzben, pénzintézeti hitelből egy összegben vagy legfeljebb 15 évi részletfizetési kedvezménnyel fizetheti meg.

(2) Az elővásárlási jog jogosultját a szerződéskötéssel egyidejű egyösszegű teljesítés esetén a vételárból 5% kedvezmény illeti meg.

(3) Részletfizetés esetén kamatot kell fizetni, melynek mértéke:

(4) Részletfizetés esetén a szerződés megkötésekor a vételár minimum 20%-át egy összegben kell megfizetni.

(5) Ha a vevő a szerződésben foglalt fizetési feltételektől eltérően előbb kifizeti a még fennálló teljes vételárat, kedvezmény illeti meg. A kedvezmény összege egyenlő a még fennálló vételár 5%-ával.

(6)⁴⁹

60. § (1) A nem lakás céljára szolgáló helyiségek vételára – ha azt elővásárlási jog jogosultja vásárolja meg – azonos a helyiség beköltözhető forgalmi értékével.

(2) Az üresen álló nem lakás céljára szolgáló helyiségeket versenytárgyalás útján kell értékesíteni. A kikiáltási ár azonos a helyiség beköltözhető forgalmi értékével.

(3) A nem lakás céljára szolgáló helyiség értékesítése esetén a vételár megfizetésének feltételeit a képviselő-testület egyedileg dönti el.

62. § (1) A Lakás törvény 49. § (1) bekezdése alapján fennálló elővásárlási jog esetén az elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó nyilatkozatot a jegyzőhöz írásban kell bejelenteni.

(2) Az elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó bejelentéshez mellékelni kell:

(3) A jegyző megvizsgálja az elővásárlási jog fennállását, erről értesíti az önkormányzati tulajdonú lakások kezelőjét és a nyilatkozattevőt.

(4)⁵¹ Elővásárlás esetén az ajánlatnak tartalmaznia kell az elővásárlással érintett lakás, lakóépület helyrajzi számát, a városban való elhelyezkedését, utca házszám, a lakás alapterületének méretét, szobák számát, helyiségek felsorolását, a falazat, a héjazat anyagát, a lakás, lakóépület komfortfokozatát, közművekkel való ellátottságát, az építés évét, valamint a megajánlott vételár összegét, a vételár kifizetésének feltételeit és idejét, az elővásárlási joggal rendelkező személy vagy személyek személyes adatait, nevet, születési nevet, születési helyet, születési időt, lakcímet, személyazonosító igazolvány, lakcímkártya számát, TAJ számot, adóazonosító számot, számlaszámot, számláját vezető pénzintézet nevét, a lakás birtokbavételének idejét, az elővásárlási joggal rendelkezővel költöző családtagok ugyanezen adatait. Az ajánlatot a Balmazújvárosi Közös Önkormányzati Hivatal (4060 Balmazújváros, Kossuth tér 4-5.) címére kell eljuttatni a felhívásban megjelölt határidőre. Az ajánlat érvényességi ideje 60 nap.

63. § (1) A képviselő-testület előzetes értékesítésre vonatkozó határozata alapján elidegeníthető ingatlanokat a kezeléssel megbízott készíti elő értékesítésre.

(2) Az adásvételi szerződés-tervezet elkészíttetése, illetve a tulajdonjog bejegyzéssel kapcsolatos feladatok és költségek a vevőt terhelik.

(3) Az értékesítések bonyolításával összefüggő jegyzői feladatok

64. § (1) Ha a lakás, illetve helyiség üresen áll, vagy az elővásárlási jog jogosultja lemondott a jogának gyakorlásáról és az önkormányzat a lakást vagy a helyiséget értékesítésre kijelölte, a lakást nyilvánosan meghirdetett versenytárgyalás útján lehet értékesíteni.

(2) Annak a bérlőnek a lakását, aki nyugdíjas vagy nyugdíjszerű ellátásban részesül és az elővásárlási jogával nem él, a szerződésének fennállásáig harmadik személy részére csak a bérlő írásbeli hozzájárulásával lehet elidegeníteni.

(3) A versenytárgyalásról hirdetményt a Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján és egy megyei napilapban kell közzétenni legalább 30 nappal korábban.

(4) Versenytárgyalás útján történő értékesítés esetén a vételárat –egy összegben kell kiegyenlíteni.

65. § (1) A jegyző az értékesítésből befolyó vételárat elkülönített számlán köteles kezelni a kamatokkal együtt.

(2) A befolyt vételárral és kamatokkal szemben a törvényben előírt költségek számolhatók el.

(3) A lakások elidegenítéséből származó bevétel új önkormányzati lakás építésére vagy használt lakás vásárlására fordítható.

66. § (1) Az értékesítésre kijelölt épületen, lakásban a kezelő csak azonnali beavatkozást igénylő munkákat végezhet el. Amennyiben a karbantartás körét meghaladó mértékű javítási munka kerül elvégzésre, arról a Közös Önkormányzati Hivatalt értesíteni kell és az ingatlan vételárát újból meg kell állapítani.

(2)⁵³

(3)⁵⁴

67. § A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó szabályokról szóló 19/2018.(IX. 19.) önkormányzati rendelet.

68. §⁵⁵ Ez a rendelet 2023. június 16-án lép hatályba.