Nyírábrány Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2023. (VI. 30.) önkormányzati rendelete
a köztisztaságról, a hulladék elszállításáról és az állattartás szabályairól
Hatályos: 2023. 07. 02- 2024. 08. 29Nyírábrány Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2023. (VI. 30.) önkormányzati rendelete
a köztisztaságról, a hulladék elszállításáról és az állattartás szabályairól1
Nyírábrány Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva; az Alaptörvény a 32. cikk (2) bekezdésében, az Mötv. 13. § (1) bekezdés 5. pontja, a 2012. évi CLXXXV. sz. tv. a hulladékról (továbbiakban: Ht.) 35. § (1) bekezdés h.) pontja, a (4) – (7) bekezdése, a 88. § (4) bekezdés c.) pontja, a 31. § (2) bekezdés a,) és a 61. § (25) kezdésben meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a Ht. rendelkezéseire a köztisztaság, az elhagyott hulladék elszállításának helyi szabályozásáról, az alábbiak szerint rendelkezik
Általános rendelkezések:
1. § (1) A rendelet célja:
a) az emberi egészség védelme, a természeti és az épített környezet megóvása, a fenntartható fejlődés biztosítása és a környezettudatos magatartás kialakítása a hulladékgazdálkodás eszközeivel;
b) a természeti erőforrásokkal való takarékoskodás, a környezet hulladék által okozott terhelésének minimalizálása, szennyezésének elkerülése érdekében a hulladékkeletkezés megelőzése (a természettől elsajátított anyag minél teljesebb felhasználása, hosszú élettartamú és újrahasználható termékek kialakítása), a képződő hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentése.
(2) Az önkormányzati rendeletben előírtak betartása elsőrendű közegészségügyi és környezetvédelmi szempontból is fontos érdek, ezért végrehajtásában mindenki köteles hathatósan közreműködni.
(3) A hulladékképződés megelőzése és a hulladékgazdálkodás során az alábbi tevékenységek elsőbbségi sorrendként történő alkalmazására kell törekedni:
a) a hulladékképződés megelőzése,
b) a hulladék újra használatra való előkészítése,
c) a hulladék újrafeldolgozása,
d) a hulladék egyéb hasznosítása, így különösen energetikai hasznosítása, valamint
e) a hulladék ártalmatlanítása.
(4) A hulladékbirtokos gondoskodik a hulladék kezeléséről, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység és a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység körébe eső hulladék kezeléséről a külön jogszabályban meghatározott szolgáltató útján gondoskodik.
(5) A települési önkormányzat a Mötv. 13. § (1) bekezdés 5. pontjában foglalt köztisztasági feladatok ellátása körében eleget tesz a közterületen elhagyott hulladék felszámolásával összefüggő kötelezettségének. A köztisztasági feladatok ellátása körében a közterületi kihelyezett gyűjtőedényekből vagy egyéb módon a közterületről összegyűjtött települési hulladék kezeléséről a külön jogszabályban foglaltak alapján gondoskodik. A hulladékgazdálkodási tevékenységekre miniszteri rendeletben, a tárgyévet megelőző év november 30. napjáig meghatározott, a hulladékgazdálkodási intézményi résztevékenység ellátásával összefüggő díjszabás alkalmazandó.
(6) Az ingatlanok tisztán tartásáról az ingatlanok felett rendelkezni jogosult (tulajdonos, kezelő, használó, haszonélvező, illetve megbízott) továbbiakban: a tulajdonos, másnak a használatában lévő helyiségek tisztán tartásáról a bérlő köteles gondoskodni.
(7) Az önkormányzati rendelet hatálya kiterjed jogi személyekre, intézményekre, magánszemélyekre, mind belterületen, mind külterületen is.
(8) Az önkormányzat a települési támogatás és szociális ellátások helyei szabályairól szóló 12/2021. (VIII.19.) önkormányzati rendelet 12. §-ban foglaltak szerint a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjat teljes egészében átvállalja.
A hulladékra vonatkozó általános szabályok, a környezet és az emberi egészség védelme, a fogyasztó kötelezettségei
2. § (1) A fogyasztó köteles a szervezett hulladékbegyűjtést - ideértve a szelektív hulladék-begyűjtési rendszereket is - igénybe venni.
(2) Azok a gazdálkodó szervezetek, amelyeknek fogyasztói tevékenysége során hulladék képződik, az (1) bekezdés szerinti kötelezettség alól mentesülnek, ha a hulladék kezeléséről a hulladék termelőjére vonatkozó szabályok szerint gondoskodnak.
(3) A hulladékról szóló törvényben (Ht.) meghatározott esetekben a fogyasztó köteles a hulladékká vált terméket az annak visszavételére kötelezettnek, illetve feljogosítottnak visszaszolgáltatni.
Közterületek tisztán tartása
3. § (1) A települési környezet tisztaságának biztosítása érdekében Nyírábrány Nagyközség Önkormányzatára (a továbbiakban: Önkormányzat) háruló köztisztasági feladatok ellátásához – az e rendeletben foglaltak szerint – mindenki köteles hozzájárulni.
(2) Mindenki köteles tartózkodni a közterületek – különösen a zöldterületek – szennyezését vagy károsítását eredményező tevékenységtől, illetve magatartástól.
4. § A 5–8. §-ban foglaltak kivételével a közterületek tisztán tartása, a közparkok ápolása és gyom mentesítése, a – közterületi parkok, parkolók, parkoló gépkocsik által elzárt területek, külterületi járdák és külterületi kerékpárutak kivételével – a burkolt területek és szabadvezetésű járdák síkosság mentesítése, valamint a hó eltakarítása az Önkormányzat feladata.
5. § (1) Az ingatlanhasználó köteles
a) az ingatlan előtti – úszótelek esetén az ingatlan körüli – járdát, járda hiányában egy méter széles területsávot, valamint a járda melletti zöldsáv úttestig terjedő teljes területét gondozni, tisztán tartani, hulladék- és gyom mentesíteni, a burkolt területeket síkosság mentesíteni, valamint a havat eltakarítani;
b) az ingatlan előtti nyílt árkot és ennek műtárgyait tisztán tartani, hulladék- és gyom mentesíteni, valamint a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagokat és a hulladékot eltávolítani.
(2) Amennyiben az ingatlant több közterület határolja, akkor az (1) bekezdésben rögzített kötelezettség az ingatlanhasználót valamennyi, az ingatlannal határos közterület irányában terheli.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben rögzített kötelezettség az üresen álló ingatlan tulajdonosát is terheli.
(4) Az ingatlanhasználónak a közterület tisztán tartása során keletkező hulladékot a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás igénybevételére rendszeresített hulladékgyűjtő edényben kell elhelyeznie.
6. § (1) Az ingatlanhasználó köteles az ingatlanról a járda és az úttest fölé nyúló, a gyalogos- illetve a közúti forgalom biztonságát, és az elektromos légvezetékeket veszélyeztető és a közúti tábla láthatóságát zavaró ágakat eltávolítani, és a nyesedéket elszállítani.
(2) A patakmedrek tisztításáról a kezelő gondoskodik.
7. § (1) Az üzlethelyiségek és elárusítóhelyek előtti járdákat a közterület, a helyiség használója köteles tisztán tartani.
(2) Az utcai árusok kötelesek a részükre kijelölt helyet és annak közvetlen környékét tisztán tartani, az árusításból keletkezett hulladékot összegyűjteni és annak elszállításáról gondoskodni.
(3) Közterületi rendezvény és vásár szervezője köteles gondoskodni a várható forgalomnak megfelelő számú illemhely üzemeltetéséről.
(4) A közterületen állat által okozott szennyeződés eltávolításáról az állat felügyeletét ellátó, ennek hiányában az állat tulajdonosa köteles haladéktalanul gondoskodni.
(5) Az állati hullák közterületről történő elszállításáról a Polgármesteri Hivatal bejelentés után haladéktalanul intézkedik.
8. § (1) Közterületen szemetet, hulladékot elszórni, eldobni, szennyes vagy egészségre ártalmas folyadékot kiönteni, oda kivezetni tilos.
(2) Szemetet, hulladékot csak az utcai szemétgyűjtőbe szabad dobni.
(3) A csapadékelvezető árokba tilos szennyezett vizet, valamint eldugulás vagy rongálódás okozására alkalmas anyagot belevezetni.
(4) A csapadékvizet az ingatlanokról a közterületre, közútra, járdára vezetni tilos.
Avar és kerti hulladék égetésére vonatkozó szabályok
9. § (1) Avar és kerti hulladék megsemmisítése elsősorban komposztálással történhet.
(2) Tűzgyújtás és égetés minden év június 1. napjától augusztus 31. napjáig tilos. Ezen időszakon kívül a kellően száraz avar és kerti hulladék égetése kizárólag pénteki napokon az ingatlanokon belül, csapadékmentes és szélcsendes időben megengedett. Az égetést a lehető leggyorsabban be kell fejezni és el kell oltani. A tűzvédelmi szabályok szigorúan betartandók.
(3) Égetni csak megfelelően kialakított helyen, a vagyoni és személyi biztonságot nem veszélyeztető módon lehet. Az égetést végző személy a tűzrakó hely oltásáról az égetést befejezően köteles gondoskodni.
(4) Az égetendő hulladék nem tartalmazhat ipari eredetű hulladékot, (műanyagot, gumit, vegyszert, festéket, illetve ezek maradékait).
(5) Tilos védett természetvédelmi területen, véderdő, fás vagy fenyves erdő területén tüzet gyújtani. Száraz nád és más vízi növényzet égetéséhez a vízfolyások területén hatósági engedély szükséges.
(6) Hatóságilag elrendelt általános tűzrakási tilalom alól a rendelet nem ad felmentést.
10. § (1) A szabadban tüzet gyújtani, tüzelő berendezést használni csak úgy szabad, hogy az a környezetére tűz- vagy robbanás veszélyt ne jelenthessen.
(2) A szabadban tüzet és üzemeltetett tüzelő berendezést őrizetlenül hagyni nem szabad, s veszély esetén vagy ha arra szükség nincs, a tüzet azonnal el kell oltani.
(3) A tüzelés, a tüzelő berendezés használatának színhelyén olyan eszközöket és felszereléseket kell készenlétben tartani, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, a tűz eloltható.
Anyagok szállításából és mezőgazdasági művelésből adódó szennyeződés eltávolítása
11. § (1) Mindennemű anyag szállítását úgy kell végezni, hogy a közterület ne szennyeződjön, és a szállítási útvonalon a szállítmányból semmi ne hulljon ki, csepegés ne keletkezzen. Könnyen kihulló anyag (pl.: homok, murva, salak, papír stb.) csak olyan járművön szállítható, amelynél a lehullás megakadályozása biztosított.
(2) Ha bármely szállítmány fel- vagy lerakásánál, közútra történő felhajtás és szállítás során a közterület beszennyeződik, annak feltakarításáról a szennyeződés előidézője, a jármű üzembentartója, üzemeltetője köteles haladéktalanul gondoskodni, és a további szennyeződés megakadályozásáról gondoskodni.
12. § (1) A mezőgazdasági célra használt területek művelését az ingatlan tulajdonosa köteles úgy végezni, hogy az ne eredményezze a közterületek szennyeződését.
(2) Amennyiben a mezőgazdasági célra használt területek művelése a közterület szennyeződésével jár, a szennyeződés előidézője köteles azt haladéktalanul eltávolítani, és a közterületet a szennyeződéstől maradéktalanul megtisztítani és az eredeti állapotot helyreállítani.
(3) A mezőgazdasági területek művelése során tilos minden olyan tevékenység, amely az árkokat eltömíti, a csapadékvíz zavartalan elfolyását megakadályozza, és azt eredményezi, hogy a víz a közútra kifolyjon.
Az elhagyott hulladék felszámolása
13. § Amennyiben a közterületen engedély nélkül hulladékot lerakó, vagy elhagyó személy az arra irányuló felszólításban foglalt határidő alatt saját költségén nem gondoskodik a hulladék eltávolításáról és a területben keletkezett károk helyreállításáról, az Önkormányzat a kötelezett költségére és felelősségére gondoskodik a felszólításban foglaltak teljesítéséről.
Lakás és egyéb tartózkodásra szolgáló épületek tisztán tartása
14. § (1) A lakásra és tartózkodásra szolgáló épületek közösen vagy idegenek által is használt részeinek /udvar, kapubejáró, folyosó, terasz, pince, padlásrész/ tisztán tartásáról az épület tulajdonosa köteles gondoskodni.
(2) Az ingatlan, a lakás és az ahhoz tartozó mellékhelyiségek tisztán tartásáról, rendszeres takarításáról, a szemét eltávolításáról, valamint az ingatlanon esetleg előforduló rovarok, rágcsálók rendszeres irtásáról az ingatlan tulajdonosa, használója köteles gondoskodni.
(3) Ha alaposan feltehető, hogy a (2) bekezdésben említett, valamely helyiség tisztán tartása nem megfelelő, a közegészségügyet veszélyezteti, azt az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat dolgozója a nappali órákban megszemlélheti. Az ellenőrzés megakadályozója bírságfizetésre kötelezhető.
(4) Az ingatlanok tulajdonosai, illetve használói kötelesek az ingatlanon, annak épületén lévő időszerűségüket vesztett falragaszokat, festékeket, reklámokat eltávolítani.
A növények és a zöld felületek védelme
15. § (1) Az ingatlanok tisztántartásáról az ingatlanok tulajdonosai, illetve használói kötelesek gondoskodni, továbbá kötelességük, hogy ingatlanukat folyamatosan gyomtól, gaztól megtisztítsák, rendszeresen kaszáljanak, gyommentesítést végezzenek.
(2) Növények ültetésénél be kell tartani a megfelelő védőtávolságot. Ültetésnél előnyben részesítendők a tájba illő, őshonos, alacsonyra növő fafajok.
(3) Az ingatlan tulajdonosa köteles az ingatlan területén és az ingatlanát határoló zöldsávban az ott lévő növényzet karbantartásáról gondoskodni. A karbantartás magában foglalja a növényzet és a talaj folyamatos ápolását, gondozását, védelmét, a növényzet pótlását, időszakos cseréjét és a rendszeres fűnyírást, kaszálást a vegetációs időszakban.
(4) Az ingatlan tulajdonosa köteles gondoskodni az ingatlanról a járda és az úttest fölé nyúló ágak és bokrok megfelelő nyeséséről úgy, hogy azzal biztosítsa a gyalogos-, illetve a közúti közlekedés akadálymentességét.
(5) Az ingatlan tulajdonosa az ingatlanát határoló zöldsávban növénysor telepítést és füvesítést saját költségén a következő szabályok betartásával végezhet:
a) fák, bokrok és cserjék a gyalogos és közúti forgalmat nem veszélyeztethetik, ezért a járda felett a fák ágai maximum 2 méter magasságig, az útszelvény felett maximum 3 méter magasságig érhetnek le. Az útkereszteződéseknél a saroktól számított 5 méteren belül sövény, cserje és bokor nem telepíthető. A telepített cserjék magassága maximum 1 méter lehet,
b) a növények védelme során környezetre legkevésbé káros növényvédő-szereket kell alkalmazni,
c) a permetezéssel kapcsolatos rendelkezések és a permetszerek használatára vonatkozó utasítások betartása kötelező. Minden ingatlantulajdonos a permetezés időpontját a szomszédokkal egyeztetni köteles.
Állattartás
16. § (1) Az állattartó köteles
a) állatának állatorvosi ellátásáról rendszeresen gondoskodni;
b) jogszabályban meghatározott fajú és létszámú állat tartása esetén állomány-nyilvántartást vezetni és az állatorvosi ellátást írásbeli szerződéssel biztosítani, az állat(ok) állat-egészségügyi felügyeletét ellátó állatorvost, illetve a települési önkormányzat jegyzőjét a tartott állatok fajáról, létszámáról, az állatok tartási helyéről és a fent felsoroltakban bekövetkezett változásról azonnal tájékoztatni;
c) állata betegségéről vagy annak gyanújáról az állatorvost értesíteni, a beteg, betegségre gyanús állatát megvizsgáltatni, az állatorvosnak az állat (állomány) kezelésére és a betegség továbbvitelének megakadályozására adott utasításait - jogszabályban meghatározott esetekben haladéktalanul - végrehajtani;
d) állatának az állategészségügyi hatóság által járványügyi, illetve higiéniai okból elrendelt vizsgálatát, kezelését, védőoltását, elszállítását és leölését tűrni, a feladatot ellátó állatorvos részére segédszemélyzetről gondoskodni, és a kárenyhítési kötelezettségének mértékéig közreműködni.
(2) A község belterületén, a közterületeken a legeltetés tilos.
(3) Állatok tartására szolgáló létesítményeket, és azok helyiségeit, ólakat, ketreceket, naponta legalább egyszer, de szükséghez képest többször is takarítani kell. A fertőtlenítést szükség szerint kell végezni. A gazdasági udvart elkerítve, tisztán kell tartani.
(4) Az állati trágyát az állatok elhelyezésére szolgáló helyiségekből naponta ki kell hordani trágyagödörbe. A trágyatelep helyét úgy kell kijelölni, hogy a telepre víz ne folyhasson. Az istállóban és ólakban keletkezett trágyalevet csak szivárgásmentes, zárt tárolóban szabad gyűjteni. Erre a célra vízhatlan aljzatú és oldalfalas trágyatelepet kell kiépíteni. Az udvari trágyatelepen évente összegyűlt trágyát évente egy alkalommal kell üríteni.
(5) Kutyát zárt helyen ( zárt udvar, kenel) szabad tartani. Többlakásos lakóház udvarán kutyát csak a háztulajdonosok jóváhagyásával és az erre kijelölt zárt helyen szabad tartani.
(6) Kutyát csak felügyelet mellett szabad közterületre bocsátani.
(7) A haszonállat tartására szolgáló épület létesítésének szabályait a Nyírábrány Nagyközség Helyi Építési Szabályzatáról szóló rendelete tartalmazza.
Állati hullák megsemmisítése
17. § (1) Az állattartó köteles:
a) Az állat elhullását vagy állatorvosi közreműködés nélkül történt kényszervágását az állatorvosnak bejelenteni, és az állatot vizsgálatra bemutatni;
b) a jogszabályban meghatározott esetekben a levágott állatát állatorvossal megvizsgáltatni;
c) az elhullott állata tetemének, vagy az állati eredetű mellékterméknek és hasznosíthatatlan állati eredetű anyagnak az ártalmatlanná tételéről gondoskodni;
d) az állategészségügyi hatóságot - annak felhívására - az állati hulladék ártalmatlanná tételének jogszabályban megengedett módjáról tájékoztatni.
(2) Az állati hulladékot ártalmatlanná kell tenni.
(3) Az állati hulladék ártalmatlanná tételéről - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - annak tulajdonosa, vagy ha a tulajdonos ismeretlen az állati hulladék helye szerint illetékes önkormányzat köteles gondoskodni.
(4) Az állategészségügyről szóló 2005. évi CLXXVI. törvény mellékletében megnevezett állatbetegségek megelőzése, felderítése és felszámolása során keletkezett állati hulladék ártalmatlanná tétele állami feladat, amelynek végrehajtása iránt az állati hulladék helye szerint illetékes állomás intézkedik.
(5) A hulla eltávolítására használt járművet fűrészporral, homokkal, szalmával, vagy egyéb nedvszívó anyaggal kell kibélelni. Az állathullán a természetes nyílásokat kóccal, vagy más anyaggal be kell tömni. A hullaszállító járműveket az előírt módon fertőtleníteni kell.
Az önkormányzat kötelezettségei, ellenőrzés
18. § (1) A települési önkormányzat kötelező feladatként gondoskodik
a) az állati hulladék ártalmatlanná tételével kapcsolatos feladatok ellátásáról;
b) a település belterületén a kóbor ebek befogásával, őrzésével, értékesítésével vagy ártalmatlanná tételével, továbbá az emberre egészségügyi szempontból veszélyes, valamint az állatállomány egészségét veszélyeztető betegség tüneteit mutató vagy betegségre gyanús ebek és macskák kártalanítás nélküli kiirtásával kapcsolatos feladatok ellátásáról;
(2) A köztisztasággal összefüggő önkormányzati hatósági hatáskör gyakorlását a Képviselő-testület a Nyírábrányi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzőjére (a továbbiakban: Jegyző) ruházza át. A köztisztasággal összefüggő önkormányzati hatósági ügyekben hozott döntések végrehajtását a Jegyző foganatosítja.
(3) A jegyző hatáskörébe tartozik a bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegségek gyanúja esetén - a külön jogszabályban meghatározott - hatósági intézkedések megtétele, valamint a méhek vándoroltatásával kapcsolatos nyilvántartás vezetése.
19. § A köztisztasági önkormányzati rendeletben foglaltak megtartásának ellenőrzéséről és a köztisztasági szolgáltatás működésének ellenőrzéséről a Polgármesteri Hivatal gondoskodik.
20. § (1) Aki e rendeletben foglaltakat megszegi, az közösségellenes magatartásnak minősül, melyet a jegyző közigazgatási bírsággal sújthat.
(2) Közigazgatási szabályszegés esetén a hatósági eljárás lefolytatására és közigazgatási szankció kiszabására - átruházott hatáskörben - a Jegyző jogosult.
(3) Hatósági eljárás során 5.000,- Ft-tól 50.000,- Ft-ig terjedő helyszíni bírság vagy természetes személy esetén 50.000,- Ft-tól 200.000 Ft-ig terjedő közigazgatási bírság, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén 50.000,- Ft-tól 2.000.000 Ft-ig terjedő közigazgatási bírság szabható ki.
Vegyes rendelkezések
21. § E rendeletben nem szabályozott kérdésekben a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvényben foglaltak szerint kell értelemszerűen eljárni.
22. §2
23. § Ez a rendelet 2023. július 1-jén lép hatályba.
Az önkormányzati rendeletet a Nyírábrány Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2024. (VIII. 30.) önkormányzati rendelete 17. §-a hatályon kívül helyezte 2024. augusztus 30. napjával.
A 22. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.