1. § (1) E rendelet célja, hogy meghatározza a helyi sajátosságoknak megfelelő szociális rászorultságtól függő pénzben és természetben biztosított szociális ellátások formáit, az eljárási és jogosultsági szabályokat, azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit.

(2) A Képviselő-testület kinyilvánítja, hogy az általa biztosított és megszervezett szociális gondoskodás célja és rendeltetése az, hogy segítséget nyújtson azoknak, akik életkoruk, egészségi állapotuk, jövedelmi és vagyoni helyzetük folytán problémáik megoldására önerőből nem képesek.

2. § (1) A rendelet hatálya – a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban Szoc. tv.) 3. §-ában foglaltak alapján - kiterjed:

(2) Az önkormányzat hatáskörére és illetékességére tekintet nélkül köteles az arra rászorulónak – ide értve a Szoc. tv. 3. § (2) bekezdésében foglalt személyeket is – települési támogatást, étkezést, illetve szállást biztosítani, ha ennek hiánya az arra rászoruló személy életét, testi épségét veszélyezteti.

3. § (1) E rendeletet az Szoc. tv.-vel és a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Korm. rend.) együtt kell alkalmazni.

(2) A szociális ellátásra jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) A szociális ellátásban részesülő a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni a megállapító szervet.

(4) Az e rendelet alapján adható pénzbeli és természetbeni szociális ellátások iránti kérelmet a Polgármesteri Hivatal szociális irodájában lehet előterjeszteni, az idevonatkozó jogszabályokban leírt tartalomnak megfelelően rendszeresített formanyomtatvány kitöltésével.

(5) Amennyiben a szociális ellátást kérő az általa kérelmezett ellátás helyett más ellátásra lenne jogosult, erre a tényre a figyelmét fel kell hívni, illetve amennyiben a benyújtott iratok alapján annak feltételei fennállnak, az ellátást részére hivatalból meg kell állapítani.

(6) A rendszeres ellátások folyósítása havonta utólag, kifizetése minden hónap 5-ig, a nem rendszeres ellátások kifizetése a határozat kézhezvételét követő 5 munkanapon belül történik.

4. § (1) A rendelet által alkalmazott fogalmak értelmezésére az Szoc. tv. 4. §‑ában foglaltakat kell alkalmazni.

(2) A jövedelem számításakor a havi rendszerességgel járó – nem vállalkozásból, illetve őstermelői tevékenységből származó – jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját megelőző hónap jövedelmét, a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból vagy őstermelői tevékenységből származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző 12 hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát kell figyelembe venni.

(3) A kérelmező által benyújtott jövedelemnyilatkozathoz minden esetben csatolni kell a jövedelem valódiságát igazoló iratokat. Ezek különösen a következők lehetnek: a munkáltató által kiadott keresetigazolás, rendszeres pénzellátásoknál az azt megalapozó határozat vagy a kifizetésről szóló igazolószelvény (pl. nyugdíjszelvény), egyéb jövedelmeknél az azokat megalapozó határozat, kifizetési bizonylat, igazolás, szerződés, stb.

(4) Nincs szükség igazolásra azon adatok tekintetében, melyek a hatóság nyilvántartásaiban fellelhetők.

(5) A Korm. rendelet által említett ellátások tekintetében a kérelemhez az ott felsorolt bizonyítékokat kell csatolni. Az egyéb ellátások tekintetében a Korm. rendelet 1. számú mellékletében szereplő vagyon-nyilatkozatot kell alkalmazni.

5. § (1) A döntésre jogosult szerv döntését a benyújtott kérelem, annak mellékletei valamint környezettanulmány alapján köteles meghozni.

(2) Mellőzni kell a környezettanulmány felvételét, ha a kérelmező a kérelem benyújtását megelőző három hónapon belül már valamilyen ellátásban részesült, és vélelmezhető, hogy körülményeiben nem állt elő változás.

(3) Amennyiben a környezettanulmány eredményeként vélelmezhető, hogy a kérelmező jövedelmi és vagyoni helyzetére vonatkozóan valótlan adatot közölt, az Szoc. tv. 10. § (2) bekezdés szerint felhívhatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és a családja tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására. Abban az esetben, ha a fenntartási költségek meghaladják a jövedelemnyilatkozatban szereplő jövedelem 50%-át, a jövedelem a fenntartási költségek figyelembevételével vélelmezhető.

(4) Amennyiben a döntésre jogosult a szociális ellátás igénylésére vonatkozó kérelemben foglaltaknak helyt ad, az ügyben egyszerűsített határozat hozható.

6. § (1) Az e rendeletben meghatározott feltételek hiányában vagy e rendelet megsértésével nyújtott szociális ellátást meg kell szüntetni, és az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vevőt kötelezni kell:

(2) A jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevett ellátás megtérítését az igénybevételről való tudomásszerzésétől számított 3 hónapon belül rendelheti el a hatáskör gyakorlója. Nem lehet a megtérítést elrendelni, ha az igénybevételtől, illetve folyamatos ellátás esetén az ellátás megszűnésétől 1 év már eltelt.

(3) A jogosulatlan igénybe vett ellátás és annak kamatai megtérítése elrendelése esetén a hatáskör gyakorlója az Szoc. tv. 17. § (5) bekezdésében foglaltak alapján méltányossági jogkört gyakorolhat.

7. § (1) A képviselő-testület a települési támogatáson belül az alábbi ellátási formákat állapítja meg:

(2)² Az (1) bekezdés a) e), és j) pontjában meghatározott ellátásról - átruházott hatáskörben – az Egészségügyi és Szociális Bizottság dönt.

(3) Az (1) bekezdés b), c), d), g), h) i) pontjában meghatározott ellátásról – átruházott hatáskörben – a Polgármester dönt.

8. § (1)³ Valamennyi települési támogatási forma – a 7. § (1) bekezdés g) pontjában szabályozott ellátások kivételével – pénzbeli és természetbeni ellátásként is nyújtható.

(2)⁴ Természetbeni ellátás különösen az élelmiszer, gyógyszer, tüzelő, tankönyv, tanszer, tandíj biztosítása, gyógyászati, nőgyógyászati eszköz stb.

(3) A települési támogatás természetbeni ellátás formájában – az eset összes körülményeit mérlegelve - különösen akkor nyújtható, ha

(4) A kérelmezőnek a (3) bekezdés a) pontjáról a kérelem benyújtásakor nyilatkoznia kell.

(5)⁵ A 7. § (1) bekezdés j) pontjára vonatkozóan a kérelemhez csatolni kell a szakorvosi javaslatot és a jövedelem igazolást. Nőgyógyászati, méhen belüli eszköz annak a személynek biztosítható, akinek

9. § (1) A Képviselő-testület átruházott hatáskörében az Egészségügyi- és Szociális Bizottság a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő személyek részére rendkívüli települési támogatást állapít meg.

(2) Rendkívüli települési támogatás abban az esetben állapítható meg, ha:

(3) A (2) bekezdésben szabályozottakon túlmenően is azokat a személyeket indokolt rendkívüli települési támogatásban részesíteni, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások, különösen betegség, elemi kár miatt anyagi segítségre szorulnak.

(4) A rendkívüli települési támogatás összege esetenként legalább 5.000.-Ft és legfeljebb 30.000 forint.

(5) Ha a rendkívüli települési támogatás iránti kérelem elbírálásakor a Polgármesteri Hivatal ügyintézője által készített környezettanulmány, valamint a hivatal köztudomása alapján bizonyosságot nyer, hogy a kérelmező a részére megállapított rendkívüli önkormányzati támogatást nem a saját vagy családja létfenntartásához nélkülözhetetlen árucikkekre fordítaná, részére a rendkívüli települési támogatást kizárólag természetben lehet megállapítani.

(6) Az Egészségügyi és Szociális Bizottság a döntése meghozatala során figyelembe veszi azt is, hogy a kérelmező milyen egyéb szociális ellátást kap az önkormányzattól, vagy önkormányzati intézménytől.

(7) Annak a kérelmezőnek, akinek a tárgy évben korábban már két alkalommal biztosított az Egészségügyi és Szociális Bizottság rendkívüli települési támogatást a harmadik kérelem elbírálása során kötelező környezettanulmányt végezni. (az 1. melléklet az Egészségügyi és Szociális Bizottságnak címezve)

9/A. § (1) Az Egészségügyi- és Szociális Bizottság legfeljebb 100.000,- Ft krízistámogatást állapíthat meg azon kérelmező részére, akinek az általa lakott saját tulajdonú lakásában természeti katasztrófa, vagy rendkívüli esemény miatt súlyos kár keletkezett.

(2) Katasztrófasegély abban az esetben állapítható meg, ha

(3) A Katasztrófasegély iránti kérelmet írásban postai úton vagy személyesen a Polgármesteri hivatal szociális irodájában, az Egészségügyi- és Szociális Bizottságnak címezve kell benyújtani. A kérelemben igazolni kell a jogosultsági feltételek fennállását, és csatolni kell a súlyos károsító esemény bekövetkeztét alátámasztó bizonyítékokat (pl. fényképek, hatóság igazolások és bizonyítványok stb.). (1. melléklet)

10. § (1) A Képviselő-testület átruházott hatáskörében eljárva a Polgármester rendkívüli azonnali települési támogatást állapíthat sürgős szükség esetén, ha az igénylő életkörülményei az azonnali segítséget indokolják. Sürgős szükségnek minősül különösen:

(2) A kérelmezőnek a fennálló sürgős szükséghelyzetet a kérelmében igazolnia (orvosi beutaló, orvosi vény, igazolás stb..), illetve valószínűsítenie szükséges, amellyel megalapozza az azonnali települési támogatás igénybevételét.

(3) A kérelemről a Polgármesternek legkésőbb 3 napon belül döntenie kell.

(4)¹² A rendkívüli azonnali települési támogatás alkalmankénti összege legfeljebb 20.000 forint vagy azzal egyenértékű természetbeni juttatás lehet.

(5) Hivatalból megállapított támogatás esetén a 9. §. (2) bekezdésében foglalt egy főre jutó jövedelem vizsgálata mellőzhető.

(6)¹³ A kormány által elrendelt veszélyhelyzet időtartama alatt vagy az energia áremelkedés miatt megemelkedett közüzemi számlák kompenzálására lakóingatlanonként 1 fő állandó bejelentett lakóhellyel rendelkező, nagykorú, cselekvőképes személy részére 10.000.-Ft-tól 30.000.-Ft-ig terjedő összegben hivatalból támogatást állapíthat meg a polgármester.

11. § (1)¹⁴ Temetéshez nyújtott települési támogatást az a tartásra kötelezett hozzátartozó kérelmező kaphat, akinek a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti és a családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el aa szociális vetítési alap 200 %-át , egyedül élő esetén 300 %-át.

(2) Temetéshez nyújtott települési támogatás nem állapítható meg annak, aki a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény 16. §-a alapján temetési hozzájárulásban részesül.

(3) A temetéshez nyújtott települési támogatás iránti kérelemhez mellékelni kell a temetés költségeiről - a kérelmező vagy vele egy háztartásban élő családtagja nevére kiállított - számlák másolati példányát.

(4) A kérelemmel egyidejűleg be kell mutatni az elhunyt halotti anyakönyvi kivonatát is, amennyiben az elhunyt személy nem nyírábrányi lakos volt, vagy nem a település területén hunyt el.

(5) A temetéshez nyújtott temetési hozzájárulás összegét a Képviselő- testület minden évben felülvizsgálja a helyben szokásos legolcsóbb temetés összegének figyelembevételével. A helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének meghatározására a nyírábrányi köztemetőben alkalmazott, tárgyév január 1-jei árak az irányadók. A temetéshez nyújtott települési támogatás összege ennek az összegnek legalább a 10%-a, kivételes esetben, ha a temetési költségek viselése a kérelmezőnek vagy családjának a létfenntartását veszélyezteti, akkor a temetéshez nyújtott önkormányzati segély összege elérheti a számlával igazolt temetési költség teljes összegét.

(6) A temetéshez nyújtott települési támogatásról a Képviselő-testület átruházott hatáskörében a Polgármester dönt.

(7) A temetéshez nyújtott települési támogatás kifizetése a döntést követő 8 napon belül a Polgármesteri Hivatal házipénztárából történik.

(8) A temetéshez nyújtott települési támogatásra vonatkozó kérelem a temetést követő 6 hónapon belül nyújtható be. (2. számú melléklet)

11/A. §¹⁵ A polgármester - átruházott hatáskörben - a köztemetés költségeinek megtérítése alól teljes egészében mentesíti azt az eltemettetésre köteles személyt, akinek a családjában az egy főre eső jövedelem nem éri el a szociális vetítési alapot és az eltemettetés költsége az eltemettetésre kötelezett személy létfenntartását veszélyeztetné.

12. § (1) A lakásfenntartási települési támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás hulladék-közszolgáltatási díjának megfizetésére nyújtott ellátás.

(2)¹⁶ Lakásfenntartási települési támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap 240%-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. Egyszemélyes háztartás esetében a szociális vetítési alap 300%-át.

(3) A lakásfenntartási települési támogatás összege negyedévente 4.865.- Ft. A támogatást, a kérelem benyújtását követő negyedévre lehet megállapítani, egy éves időtartamra.

(4) Lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. (3. számú melléklet)

13. § (1)¹⁷ Idősek települési támogatása nyújtható Nyírábrány Nagyközség területén életvitelszerűen élő azon 65 éves kor feletti személynek, akiknek a családjában (nyilatkozatuk alapján) az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap ötszörösét. (142.500.-Ft). Egyedül élő 65 év feletti személy esetében a a szociális vetítési alap hatszorosát. (171.000.-Ft).

(2)¹⁸ A támogatás évente egy alkalommal igényelhető, kizárólag gyógyszervásárlásra, melynek összege 20.000.-Ft./fő.

(3) A kérelmet írásban kell benyújtani a Nyírábrány Nagyközség Önkormányzatához, melyhez csatolni kell a jövedelem/nyugdíj igazolásokat, valamint a gyógyszer javaslatot a háziorvostól vagy szakorvostól. (4. számú melléklet)

15. §²⁰ A fűtési kiadások viseléséhez kérelemre egyszeri támogatás nyújtható, akinek a háztartásában az együtt élő személyek egy főre jutó jövedelme nem haladja meg a a szociális vetítési alap 353 %-át (100.605.-Ft), egyedül álló személy esetében a 403 %-át (114.855.-Ft). A támogatás ugyanazon lakcímre csak egy jogosultnak állapítható meg függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. Külön lakásnak kell tekinteni a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit. A támogatás és a kérelem benyújtásának feltételeit évente rendeletben határozza meg a Képviselő-testület.

16. § (1) Első gyermekük születését követően egyszeri 50.000.-Ft pénzbeli támogatásban részesülhet minden Nyírábrányban bejelentett lakcímmel rendelkező szülő, ha az alábbi feltételek teljesülnek:

(2) A kérelem benyújtására a gyermek születését követő 6 hónapon belül kerülhet sor. (5. számú melléklet)

17. § (1)²² A Képviselő-testület átruházott hatáskörében eljárva a polgármester évente egy alkalommal beiskolázási és óvodáztatási települési támogatásban részesíthet minden nyírábrányi bejelentett lakcímmel rendelkező óvodás, általános és középiskolai, nappali tanulmányokat folytató tanulót, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap 500%-át. ( 142.500.-Ft)

(2)²³ A beiskolázási és óvodáztatási települési támogatás évente egy alkalommal adható és összege gyermekenként óvodás és általános iskolás gyermek esetén 10.000.- Ft, középiskolai, nappali tanulmányokat folytató tanulók, valamint államilag finanszírozott nappali tagozatos főiskolai és egyetemi hallgatók esetében 15 000.- Ft pénzbeli ellátás, maximum családonként 50 000.- Ft.

(3) A támogatásra irányuló kérelem a 6. számú melléklet szerinti formanyomtatványon, a tárgy év szeptember hónap 10-ig nyújtható be, amelyhez csatolni szükséges az (1) bekezdés szerinti tanulói jogviszony fennállását, vagy az adott tanévre szóló beiratkozási dokumentumot, valamint a jövedelemigazolást.

18. § (1)²⁴ A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993.évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 60. § (1)-(2) bekezdése az alábbiakról rendelkezik: „60. § (1) A falugondnoki, illetve tanyagondnoki szolgáltatás célja a falvak és a külterületi vagy egyéb belterületi, valamint a tanyasi lakott helyek intézményhiányából és a közösségi közlekedés nehézségéből eredő hátrányainak enyhítése, az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatáshoz, valamint egyes alapszolgáltatásokhoz való hozzájutás biztosítása, továbbá az egyéni, közösségi szintű szükségletek teljesítésének segítése.

(2)²⁵

(3)²⁶

(4)²⁷

(5)²⁸

(6)²⁹

(7)³⁰

(8)³¹

(9)³²

(10)³³

19. §³⁴ (1) A szolgáltatás során az önkormányzat rendeletében a tanyagondnoki szolgáltatás számára meghatározott közvetlen, személyes szolgáltatások közül alapfeladatnak minősül:

(2) A szolgáltatás során az önkormányzat rendeletében a tanyagondnoki szolgáltatás számára meghatározott közvetlen, személyes szolgáltatások közül kiegészítő feladatnak minősülnek a lakossági szolgáltatások, így

(3) A szolgáltatás során az önkormányzat rendeletében a tanyagondnoki szolgáltatás számára meghatározott, az önkormányzati feladatok megoldását segítő, közvetett szolgáltatásnak minősül

(4) A (3) bekezdésben meghatározott feladatok a szolgáltatásnyújtás legfeljebb 50%-át tehetik ki.

(5) A tanyagondnok tevékenységét a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter által meghatározott, a Szociális Ágazati Portálon közzétett tevékenységnaplóban kell dokumentálni. A szolgáltatáshoz használt gépjármű menetlevelén fel kell tüntetni, hogy a gépjárművet a tanyagondnoki szolgáltatás ellátásához veszik igénybe.

(6) A tanyagondnoki munkakörben csak olyan személy foglalkoztatható, akit a foglalkoztatás kezdő időpontjában a munkáltató bejelentett a munkakör betöltéséhez szükséges falu- és tanyagondnoki alapképzésre, és azt a munkakör betöltője a foglalkoztatás kezdő időpontjától számított egy éven belül elvégzi.

(7) Tanyagondnoki szolgáltatás

19/A. § (1) A szolgáltatás igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselőjének kérelmére történik.

(2) A szolgáltatások igénybevétele iránti igényeket a tanyagondnoknál kell bejelenteni személyesen, telefonon, vagy írásban. Az igények elbírálása fontossági szempont alapján történik, előnyben kell részesíteni a szociális alapellátási feladatokhoz kapcsolódó igényeket.

19/B. § A tanyagondnoki szolgálat gondozási körzete Nyírábrány nagyközség közigazgatási külterületi lakott részeit foglalja magában az alábbiak szerint:

19/C. § Az étkeztetést, a házi segítségnyújtást, a családsegítést a Nyíradonyi Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatási Központ látja el.

20. § (1)³⁶ A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője szóbeli vagy írásbeli kérelmére, indítványára történik az intézmény vezetőjénél, illetve a tanyagondnoknál. A család- és gyermekjóléti szolgálat esetében a szolgáltatás igénybevételét kezdeményezheti az ügyfél, hozzátartozója, vagy az észlelő- és jelzőrendszer bármely tagja. A kérelmet a HONESTAS Nyírábrányi Idősek Otthona Nyírábrány, Határőr u. 89. sz. alatti szociális intézménybe kell beadni.

(2)³⁷ Az intézményi jogviszony keletkezését a kérelem benyújtását követően az intézmény vezetőjének döntése alapozza meg. A döntést írásban meg kell küldeni az ellátást igénylőnek, illetve törvényes képviselőjének.Az intézményi jogviszony keletkezése esetén az intézmény vezetője, az ellátás igénybevételének időpontjában az ellátást igénylővel, illetve törvényes képviselőjével megállapodást köt. A megállapodás közös megegyezéssel módosítható. A megállapodás tartalmazza:

(3)³⁸ Amennyiben az igénylő egészségi állapota vagy személyes körülményei a szolgáltatás átmeneti jellegű vagy halaszthatatlan biztosítását teszi szükségessé, a házi segítségnyújtás az intézményvezető döntése alapján legfeljebb három hónapos időtartamra a gondozási szükséglet vizsgálata nélkül is nyújtható.

(4)³⁹ Ha a kérelmező élete, vagy testi épsége veszélybe kerül, az intézményvezető döntése alapján azonnali ellátás biztosítható.

(5)⁴⁰ Több soron kívüli kérelem esetén az igény kielégítésének sorrendjéről az intézményvezető dönt.

(6)⁴¹ Az intézményi jogviszony megszűnik az Szt. 100. §-ában foglalt esetekben, illetve azt az intézmény vezetője megszüntetheti az 101. §-ában foglaltaknak megfelelően. Az intézmény vezetője az intézményi jogviszony megszüntetéséről, valamint a megszüntetés ellen tehető panaszról írásban értesíti a jogosultat vagy törvényes képviselőjét.

(7)⁴² A Képviselő-testület, mint intézményt fenntartó – a személyes gondoskodás körébe tartozó szociális ellátásért térítési díjat (a továbbiakban: intézményi térítési díj) állapít meg, amelyet az Szoc. tv.-ben, a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II. 17.) Korm. rendeletben, e rendeletben, valamint az Szoc. tv. 94/B. szerinti megállapodásban foglaltak szerint kell megfizetni. A Bentlakásos Idősek Otthonában az intézményi térítési díj mértéke:

(8)⁴³ Az Önkormányzat az Idősek Otthona létesítésének és működésének költségeit és bevételeit elkülönítetten kezeli, a keletkező többletet az idős ellátási rendszerek tárgyi, személyi feltételeinek javítására kell fordítani.

20/A. §⁴⁴ (1) A térítési díjat az ellátást igénybevevő, törvényes képviselője, illetve tartásra, gondozásra köteles és képes hozzátartozója, továbbá tartásra, gondozásra szóló szerződés alapján az erre köteles személy fizeti.

(2) Az intézményvezető a kötelezett által fizetendő térítési díjat (a továbbiakban: személyi térítési díj) állapít meg konkrét összegben és arról az ellátást igénylőt az ellátás igénybevételét megelőzően írásban tájékoztatja. A személyi térítési díj megállapításánál a fizetésre kötelezett – Szoc. tv. 119/C. §-a szerinti jövedelemvizsgálat alapján kiállított igazolásban szereplő – havi jövedelmét kell figyelembe venni. Ha az ellátásra jogosult tartási, vagy öröklési szerződést kötött, a térítési díj fizetésére a tartást és gondozást szerződésben vállaló a kötelezett. Ilyen esetben a személyi térítési díj az intézményi térítési díjjal azonos összegű.

(3) Az Idősek Otthonában ellátásban részesülő személyi térítési díja nem haladhatja meg havi jövedelmének 80 %-át. A személyi térítési díj összege a megállapítás időpontjától függetlenül évente két alkalommal vizsgálható felül és változtatható meg, kivéve, az ellátott jövedelme

(4) Az intézményvezető ingyenes ellátásban részesíti azt az ellátottat,

(5) Az intézményvezető a megállapított személyi térítési díjat 25 %-kal csökkentheti, amennyiben a kérelmező jövedelme nem éri el a szociális vetítési alap összegét.

20/C. §⁴⁷ (1) A Képviselőtestület az átlagot jóval meghaladó minőségű elhelyezési körülményeket és szolgáltatásokat biztosító tartós bentlakásos intézményben a személyi térítési díj mellett, az intézményi elhelyezéskor egyszeri hozzájárulást állapít meg. Az egyszeri hozzájárulás összege 1.500.000 Ft.

(2) Az ellátást igénylő, vagy a térítési díjat megfizető más személy mentesül az egyszeri hozzájárulás megfizetése alól, amennyiben vállalja a mindenkori intézményi térítési díjjal azonos személyi térítési díj megfizetését. Ebben az esetben az Szoc. tv. 117/A. §. (1) – (2) bekezdésben foglalt költőpénzre vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni, továbbá nem kell elvégezni az Szoc. tv. 119/C. §-a szerinti jövedelemvizsgálatot, ugyanakkor biztosítani kell, hogy az ellátást ilyen módon igénylő érintett ne kerüljön előnyösebb helyzetbe, mint ha a vállalást ő, vagy a térítési díjat megfizető más személy nem tenné meg.

20/D. § (1)⁴⁹

(2)⁵⁰

20/E. § Az Idősek Otthonában elsősorban azoknak a személyeknek az ápolását, gondozását végzik, akiknek egészségi állapota rendszeres gyógyintézeti kezelést nem igényel, azonban az Idősek Otthonában, demens betegek részére ellátást biztosít.

21. § A Képviselőtestület Szociálpolitikai Kerekasztalt hoz létre, melynek feladata a szolgáltatás-tervezés koncepció kidolgozása. A szociális kerekasztal tagjai:

22. § (1) Ez a rendelet 2021. augusztus 19-én lép hatályba.

(2)⁵¹