Téglás Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (XI. 16.) önkormányzati rendelete

Téglás Város helyi építési szabályzatáról

Hatályos: 2024. 03. 06

Téglás Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2023. (XI. 16.) önkormányzati rendelete

Téglás Város helyi építési szabályzatáról

2024.03.06.

Téglás Város Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésében és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésének 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, valamint a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 28. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljáró:

- állami főépítészi, környezetvédelmi és természetvédelmi, népegészségügyi, közlekedési hatósági, örökségvédelmi, ingatlanügyi, földügyi igazgatási, erdészeti hatáskörben eljáró Hajdú- Bihar Vármegyei Kormányhivatal,

- bányafelügyeleti hatáskörében eljáró Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága,

- Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága,

- Hajdú- Bihar Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság,

- Országos Vízügyi Főigazgatóság,

- Vízügyi Igazgatóság,

- ÉKM Közlekedésért Felelős Államtitkárság

- ÉKM Légügyi Felügyeleti Hatósági Főosztály,

- Honvédelmi Minisztérium Állami Légügyi Főosztály,

- Honvédelmi Minisztérium Hatósági Főosztály,

- Hajdú- Bihar Vármegyei Rendőr-főkapitányság,

- Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság,

- Hajdú- Bihar Vármegyei Önkormányzat,

- Hajdúhadház Város Önkormányzata,

- Hajdúböszörmény Város Önkormányzata,

- Újfehértó Város Önkormányzata,

- Hajdúdorog Város Önkormányzata,

- Bököny Község Önkormányzata,

valamint a partnerségi egyeztetés szabályairól szóló önkormányzati rendelet szerinti partnerek véleményének kikérésével, továbbá a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 40. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében az állami főépítészi hatáskörben eljáró Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal állami főépítészének záró szakmai véleményében foglaltak figyelembe vételével a következőket rendeli el:

1. A rendelet hatálya és alkalmazása

1. § (1) E rendelet területi hatálya Téglás Város közigazgatási területére terjed ki.

(2) E rendeletet az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK), a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet, (továbbiakban: Rendelet) valamint Téglás Város Önkormányzata Képviselő-testületének a településkép védelméről, továbbá a helyi jelentőségű védett természeti területek védettségének fenntartásáról szóló önkormányzati rendeletek előírásaival együttesen, az azokban foglalt célok, feltételek és korlátozások érvényesítésével kell alkalmazni.

(3) E rendelet mellékletei:

a) 1. melléklet: S-1 szabályozási terv (M= 1: 6000); Belterület

b) 2. melléklet: S-2 szabályozási terv (M= 1: 11000); Külterület

c) 3. melléklet: Építési övezetek szabályozási határértékei.

d) 4. melléklet: Építési övezetek közművesítettségének mértékei

2. Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában

1. Átmenő telek: Olyan önálló helyrajzi számú építési telek, melynek két – egymással szemközti elhelyezkedésű nem szomszédos – telekhatára közterülettel, vagy közforgalom céljára megnyitott magánúttal határos. Nem minősül átmenő teleknek az a telek, mely nem szemközti, hanem egymással szöget bezáró két utcával határos.

2. Kismélységű telek: Olyan önálló helyrajzi számú telek, melynek az utcai homlokvonala nagyobb, mint az átlagos telekmélysége, és ezen telekmélység nem éri el a 30 métert és a legkisebb és legnagyobb mélységének különbsége legfeljebb 10,0 méter.

3. Legkisebb és legnagyobb telekmélység: a telek szabályozott homlokvonalától merőlegesen mért legközelebbi és legtávolabbi telekpont, mely merőlegestől eltérő oldalhatárok esetén nem feltétlen a hátsó telekhatár metsző pontnak felel meg.

4. Átlagos telekmélység: a telek legkisebb és legnagyobb mélységének átlaga.

5. Haszonállat: e rendelet szempontjából a sertés, juh, kecske, szarvasmarha, ló, szamár, öszvér és egyéb, a kifejlett pulykánál nagyobb testű haszonállat.

6. Háromszintes növényzet: ahol a felületi minőség legalább a nem burkolt felületeken gyep vagy talajtakaró és 40 db cserje/150 m2 továbbá 1 db közepes vagy nagy lombkoronájú fa/150 m2.

7. Hulladéktartály-tároló: előkertben elhelyezett, a kerítés részeként megtervezett melléképítmény.

8. Kerti tető: legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel rendelkező, lábon állóan kialakított, helyiséget nem tartalmazó, pihenést szolgáló melléképítmény, amelynek legmagasabb pontja legfeljebb 4,5 méter.

9. Kézműipari építmény: olyan kisüzemi rendeltetésű építmény, amelyben a főhelyiségek összes alapterülete nem haladja meg a 100 m2-t, a foglalkoztatottak száma legfeljebb 5 fő és az üzem működése során megfeleltethető a lakóterületre megállapított egészségügyi és környezetvédelmi követelményeknek.

10. Kialakult érték (KÉ): konkrét szabályozási határértékkel meg nem határozott építési övezeti szabályozás, ahol a külön jogszabály szerinti településrendezési illeszkedés követelménye alkalmazandó.

11. Oldalhatáron álló épület elhelyezés: az oldalhatáron álló beépítési módhoz tartozó olyan épület elhelyezés, amely kötelező oldalkerti építési vonal hiányában a főépítmény utca felé eső legalább 5 méteres épületrésze a telekhatárral azonos építési határvonaltól 3,0 méteren belül kerül elhelyezésre.

12. Szabadon álló épület elhelyezés: (oldalhatáron álló beépítési mód esetén): az oldalhatáron álló beépítési módhoz tartozó olyan épület elhelyezés, ahol az épület a telekhatárral azonos építési határvonaltól mérten (eltérő előírás hiányában) a szabályozott épületmagasság fele távolságra, de legalább 3 méterre kerül elhelyezésre, a szemközti oldalkert legkisebb szélességi mérete megegyezik az oldalhatáron álló beépítési mód szerinti oldalkerti mérettel. Az ilyen épület elhelyezés az építési hely hátsókerti határvonaláig biztosított, legalább 18 méter telekszélesség esetén alkalmazható.

13. A - területfelhasználás szerinti - terület használatát nem korlátozó, attól védelmet nem igénylő rendeltetés: Az OTÉK 10. § (2) bekezdés követelménye szerint megállapított olyan rendeltetés, mely kiegészíti az egyes építési övezetekben, övezetekben megengedett rendeltetéseket.

14. Szabályozott eltérés: A Rendelet 12 § szerinti követelmények helyi sajátosságokra tekintettel történő alkalmazása. Ennek megfelelően a szabályozott eltérés kizárólag a kialakult állapotra tekintettel alkalmazható a kedvezőbb településképi illeszkedés biztosítása érdekében. Ez olyan pontosítási előírás, mely az eltérés mértékét és az alkalmazás feltételeit rögzíti. Alkalmazása építési jogot nem érinthet, a szomszédos telek építési jogát nem korlátozhatja.

15. Várostűrő fa: a káros környezeti hatásoknak (különösen levegőszennyezés, talaj-, talajvíz szennyezettség, sózás) ellenálló fafajta.

3. Szabályozási elemek

3. § (1) A szabályozási elemeket, azok jelkulcsát az 1–2. melléklet szerinti Szabályozási terv és jelmagyarázata tartalmazza.

(2) A Szabályozási terv jelmagyarázata szerint kötelező, egyéb jogszabály által meghatározott kötelező, tájékoztató és javasolt szabályozási elemeket tartalmaz. A kötelező szabályozási elemek módosításához - ide nem értve az építési jogot nem érintő szabályozott eltérés szerinti pontosításokat - az érintett Szabályozási terv módosítása szükséges.

(3) A más jogszabály által elrendelt szabályozási elemek esetén e rendelet előírásain túl a kapcsolódó jogszabályok előírásait is alkalmazni kell.

(4) A Szabályozási terven egy közterülethez csatlakozó két szomszédos telek között, - a közterületre merőleges, vagy közel merőleges telkek esetén - a kijelölt építési övezethatár, mint kötelező szabályozási elem a Szabályozási terv módosítása nélkül telekalakítás során két azonos terület-felhasználásba tartozó lakó vagy két azonos területfel-használásba tartozó vegyes építési övezet közös határán legfeljebb 5 méterrel, pontosíthatók, de pontosítás következtében nem állhat elő egyik telek vonatkozásában sem építési övezet váltás. Ennek megfelelően az építési övezethatár az építési jogot nem érintő szabályozott eltérés alkalmazásával úgy pontosítható, hogy az így kialakuló telekterület nem csökkenhet az érintett építési övezetekben előírt, az újonnan kialakítható telek legkisebb területe és telekszélesség alá.

4. Közterület alakítására vonatkozó előírások

4. § (1) A közterületi szabad tér egységes kialakítása érdekében a települési önkormányzat építészetet, kertépítészetet, gyalogos és gépjármű közlekedést közmű- és felszíni vízelvezetést, hírközlést is magába foglaló közterület-alakítási tervet készíttethet.

(2) Az (1) bekezdés szerinti közterület-alakítási terv Téglás Város településképének védelméről szóló önkormányzati rendelet szerinti, településkép szempontjából meghatározó területekre az abban foglalt tartalommal összhangban készíthető.

(3) Közterületen pavilonok csak kioszk funkcióval (információs pavilon, hírlap, virág árusító, fagylaltos pavilon stb.), a közlekedést nem gátolva, annak legalább 3,00 méter szabad területsávot hagyva helyezhetők el.

(4) A közterületek közlekedésre igénybe nem vett részén, a közlekedést és az egyes ingatlanok használatát nem korlátozó módon

a) zöldfelületek alakíthatók,

b) köztárgyak elhelyezhetők,

c) védőtávolságot nem igénylő közmű műtárgyak - ahol műszakilag megoldható - terepszint alatt valósíthatók meg.

(5) Új közterületek kialakításakor, vagy a meglévő közterületek közműveket is érintő átépítésekor a legalább 16 méter szabályozási szélességű közlekedési célú közterületeken kétoldali, a 16 méternél kisebb, de legalább 12 méter szabályozási szélességű közlekedési célú közterületeken legalább egyoldali várostűrő fasort kell telepíteni.

5. Az épített környezet alakítására vonatkozó általános előírások

5. § (1) Az épített környezet elemei:

a) közterületek,

b) építési telkek, területek,

c) építmények, építményrészek, építmény együttesek,

d) burkolt és zöldfelületek.

(2) A (1) bekezdés szerinti közterületi elemek szabályozási követelményeit a szabályzat vonatkozó fejezetei és mellékletei tartalmazzák.

(3) A közterületen és telken belüli parkolók kialakításánál várostűrő fákat kell ültetni úgy, hogy az elhelyezésre szánt szilárd burkolttal el nem látott felületnek - a fa törzse körül min. 1,0 m szélességben - legalább 1, 5 m2/fa méretűnek kell lennie.

6. A táj és a természeti környezet védelmére vonatkozó előírások

6. § (1) A településen található országos és helyi jelentőségű védett természeti területeket a Szabályozási terv ábrázolja. A természetvédelmi területtel érintett, beépítésre nem szánt övezetben elhelyezhető építmények közül kizárólag a természetvédelmi (kezelési) céllal összhangban lévő, különösen: kutatási, oktatási, bemutatási, ismeret-terjesztési, ökoturisztikai rendeltetési célú építmények helyezhetők el, amennyiben az érintett övezet előírásai azt lehetővé teszik.

(2) A Szabályozási tervlapon jelölt ökológiai hálózat magterület övezetében az érintett övezetben egyébként elhelyezhető építmények közül csak természetvédelmi fenntartási célú, különösen: kutatási, oktatási, bemutatási, ismeret-terjesztési célú, ökoturisztikai rendeltetés céljára szolgáló építmények helyezhetők el, amennyiben az érintett övezet előírásai azt lehetővé teszik.

(3) A Szabályozási tervlapon jelölt ökológiai folyosó és ökológiai magterület jelkulccsal lehatárolt területein új külszíni művelésű bánya nem nyitható, meglévő külszíni művelésű bánya nem bővíthető, hírközlési, energetikai célú magasépítmény, környezetszennyező építmények (különösen: szennyvíziszap tároló-, hígtrágyatároló stb.) nem helyezhetők el az övezetek védelme érdekében. Bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni.

(4) A Szabályozási tervlapon jelölt tájképvédelmi terület jelkulccsal lehatárolt térségi övezetének területein csak a tájképi egység megőrzését nem veszélyeztető, a településkép védelmi rendelet tájba illesztési követelményeit is érvényesítő építészeti-műszaki megoldások alkalmazhatók.

7. Környezetvédelmi előírások

7. § (1) Az egyes rendeltetések megengedett igénybevételi, kibocsátási, szennyezettségi határértékeit (környezetterhelési határértékeket) külön jogszabály állapítja meg.

(2) A zaj elleni védelmi zónák tagolása:

a) csendes zóna: a temetők, a közkertek, és a burkolt köztér,

b) átlagos érzékenységű zóna: minden egyéb az a.) ponttól eltérő települési terület,

c) nem érzékeny zóna: az igazgatási terület települési területen kívüli része.

(3) Külterületen elhelyezni tervezett telep, üzemi létesítmény telekhatártól mért védőtávolsága által lefedett védőterület lakó és beépítésre szánt különleges építési övezetet nem érintheti.

8. Veszélyeztetett területekre vonatkozó előírások és a terepalakítás szabályai

8. § (1) A mély fekvésű, belvízzel veszélyeztetett és lejtős területeken építeni - a rendelet építési tevékenységgel érintett övezeti, építési övezeti előírásainak figyelembe vétele mellet - az alábbiak betartásával lehet:

a) a csapadékvíz elvezetés, belvízrendezés megoldásra kerül az egész érintett telektömbben,

b) az építési telken talajfeltöltést kell alkalmazni. Szükséges méretűnek tekintendő a talaj egészének, vagy egy részének mély fekvése, továbbá lejtős felszíne miatti tereprendezés,

c) eltérő terepszintű szomszédos telkek között a tereprendezés által megkívánt mértékig saját telken támfal építhető úgy, hogy az nem akadályozhatja a szomszédos ingatlan rendeltetésszerű használatát és

d) az épületek megvalósításánál az alapozási és a vízszigetelési technológiát úgy kell megválasztani, hogy a belvíz veszélyeztetettség ellenére az épület a rendeltetési céljának megfelelve biztonságosan használható legyen épületrészi, alapozási, épületszerkezeti, és egyéb beépített berendezések károsodása nélkül.

(2) A talajfeltöltés szintjének a telek előtti burkolt út koronaszintjéhez viszonyított és a terep lejtését is figyelembe véve - 0,15 cm és 0,25 cm magasság különbségen belül, a földszinti padlóvonalnak a feltöltés szintjéhez képest legalább +25 cm magasan kell lennie.

(3) A talajfeltöltés területét úgy kell kialakítani, az utcafronti kerítéstől számítva, a telek teljes szélességében, hogy az igénybe vett építési helyet meghaladóan, a hátsókert irányába, legalább 10,0 méterrel azt meghaladja. Talajfeltöltés során a felszínt úgy kell kialakítani, hogy a természetes csapadékvíz a szomszédos telekre nem vezethető át és a szomszédos ingatlanokban kárt nem okozhat.

(4) Pinceszint, terepszint alatti műtárgy kizárólag csak talajvíznyomás elleni szigetelés kialakításával építhető.

9. Korlátozási előírások honvédelmi építmények védőtávolságai által lefedett védőterületekre

9. § (1) A Honvédelmi Minisztérium építményei déli irányban Hajdúhadház Város területén találhatóak, ezek 1000 és 1500 méteres védőtávolságaikkal lefedett védőterületeivel érintik a város területét.

(2) A korlátozásmentes honvédelmi célú használat biztosítása érdekében a védőterületeken belül építési engedélyhez kötött építési tevékenységet folytatni csak akkor lehet, ha a hatósági engedélyezési eljáráskeretén belül igazolható, hogy a tervezett építmény építése, használata a honvédelmi, katonai és nemzetbiztonsági építmények működését, rendeltetésszerű használatát nem akadályozza, korlátozza. Az így elhelyezhető építmények kizárólag az építési övezet szerint elhelyezhető rendeltetések céljára létesíthetők.

(3) Az objektum középpontjától mért, szabályozási terven feltüntetett, 1.000 méter sugarú kör által lefedett védőterületen belül a korlátozásmentes honvédelmi célú használat biztosítása érdekében a (2) bekezdéstől eltérően a nem építési engedélyhez kötött egyéb építési tevékenységek végzésének feltételei:

a) a védőterületen belül sík felületű építmények, különösen parkoló felületek, sport és szabadidős tevékenységek felületi építményei helyezhető el.

b) nem keletkezhet nyílt vízfelület (pihenőtó, bányató),

c) bányászati tevékenység nem végezhető,

d) kerítés nem építhető és

e) tűzveszélyes, robbanásveszélyes közepes és magas tűzveszélyességi kockázatú anyag tárolására építmény nem helyezhető el.

(4) A középponttól mért szabályozási terven feltüntetett 1-1,5 km sugarú körök közötti területeken a korlátozásmentes honvédelmi célú használat biztosítása érdekében a (2) bekezdéstől eltérően a nem építési engedélyhez kötött egyéb építési tevékenységek végzésének feltételei:

a) tűzveszélyes robbanásveszélyes, magas tűzveszélyességi kockázatú anyag tárolására építmény nem helyezhető el,

b) nem keletkezhet nyílt vízfelület (pihenőtó, bányató),

c) bányászati tevékenység nem végezhető.

10. Egyes sajátos jogintézményekkel kapcsolatos előírások

10. § (1) A településrendezési feladatok megvalósításához közérdekből szükséges ingatlanok – részben vagy egészben - az arra vonatkozó külön jogszabályokban szabályozott esetekben és módon sajátíthatók ki és jegyezhetők le kiszolgáló és lakóút céljára, a meglévők építési területének bővítésére a Szabályozási terven tervezett szabályozási vonallal érintett ingatlanok tekintetében.

(2) Közterület alakítás a szabályozási terv szerinti helyeken és mértékben a 4. § -ban meghatározottak figyelembe vételével lehetséges.

11. Közművek előírásai

11. § (1) Közműveket közterületen, magánúton, vagy közműszolgáltatást igénybe vevő telkén belül kell elhelyezni.

(2) Minden övezetben és építési övezetben elhelyezhető sajátos építményfajta:

a) záportározó,

b) vízműkút és

c) közművezetékek és kapcsolódó műtárgya.

(3) A kiépült közmű vezetékekre rá kell kötni, közműpótlót ezt követően nem lehet a közművesítés feltételeként figyelembe venni.

12. Katasztrófavédelmi osztályba sorolás alapján meghatározott elégséges védelmi szint követelményei

12. § (1) A települések katasztrófavédelmi besorolásáról, valamint a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól szóló rendelet alapján Téglás Város a II-es katasztrófavédelmi osztályba került besorolásra.

(2) Valamennyi építési övezetben, övezetben elhelyezhetők a katasztrófa védelem ellátásához szükséges műtárgyak, berendezések.

13. Általános telekalakítási előírások

13. § (1) A beépítésre szánt területek építési övezeteiben kialakítható legkisebb telekterület, szélesség és mélység méretét a 3. melléklet tartalmazza.

(2) Kertvárosias és falusias lakó építési övezetekben az utcaképet alakító épületek- kivéve az ott elhelyezhető középületeket - ritmusának biztosítása érdekében a kialakításra kerülő telkek az utcavonalon legfeljebb 40,0 méter szélességűek lehetnek, az újonnan kialakítható legnagyobb telekterület mérete pedig nem haladhatja meg a 2500 m2-t.

(3) A lakó és vegyes építési övezetekben az építési övezeti mutató szerinti kialakítható telekterület méret betartása mellett szabályozott eltérés követelményeinek alkalmazásával a településkép védelméről szóló önkormányzati rendelet alapján a kedvezőbb településképi illeszkedését biztosító esetekben az előírt és legalább 14 méterben szabályozott telekszélesség (utcai homlokvonal) mérete 10 %-al, a telek mélysége 15 %-al csökkenthető.

(4) A lakó építési övezetekben előírt legkisebb telekszélességnek az építési hely hátsókert irányú határán még teljesülnie kell. A legkisebb telekszélesség megállapításának hiányában az építési hely hátsókert irányú határán az építési hely szélességének legalább 6 méternek kell lennie.

(5) Nem alakítható 25 méternél kisebb átlagos telekmélységű telek.

14. Közterületet érintő telekalakítási előírások

14. § (1) Az egyes telkeket érintő közterületi szabályozás végrehajtása érdekében a telekalakítás akkor is megengedett, ha:

a) a telekterület és a zöldfelület legkisebb mértéke, valamint az előkert minimális mérete az építési övezetben, övezetben meghatározott érték alá csökken és

b) a visszamaradó telek beépítettsége meghaladja a telekre előírt beépítettség megengedett legnagyobb mértékét.

(2) Amennyiben az (1) pont szerinti közterületi telekhatár-rendezéshez köthető telekalakítás során visszamaradó telekrész az építési övezeti előírásoknak megfelelően önállóan nem beépíthető, a telek kialakítható, de az egyéb építésügyi korlátozás tényét az ingatlan tulajdoni lapjára a telekalakítást engedélyező hatóság döntése alapján be kell jegyeztetni.

15. Magánutak kialakításának szabályai

15. § (1) Beépítésre szánt területek telkeinek gépjárművel történő megközelítését, kiszolgálását biztosító magánút a gazdasági terület (Ge, Gksz) építési övezeteit kivéve csak közforgalom elől el nem zárt magánútként alakítható ki úgy, hogy csak kiszolgálóút hálózati szerepet tölthet be.

(2) A közforgalom elől el nem zárt magánút minimális szélességét (építési területét) útügyi méretezéssel kell megállapítani, mely méretezéstől függetlenül

a) kiszolgáló út esetén

aa) 50 méter hosszúságig legalább 8,0 méter,

ab) 50-100 méter hosszúság között legalább 12,0 méter és

ac) 100 méter hosszúság felett legalább 14,0 méter,

b) gazdasági területet kiszolgáló út esetében az a) ponttól eltérően legalább 16,0 méter,

c) kerékpárút esetén legalább 4,0 méter és

d) gyalogút esetén legalább 3,0 méter.

(3) Közforgalom elől el nem zárt, gépjárműforgalom számára alkalmas magánút 50 méternél hosszabb zsákutcaként történő kialakítása esetén, a zsákutca végén tehergépjárművek számára - különösen hulladékszállítás, katasztrófavédelmi feladatok ellátása érdekében - megfelelő visszafordulási lehetőséget kell kialakítani. A zsákutcaként kialakítható útszakasz legnagyobb hossza 200,0 méter lehet.

(4) Meglévő magánút akkor szüntethető meg, ha az arról kiszolgált telkek a vonatkozó építési szabályoknak továbbra is maradéktalanul megfeleltethetőek.

(5) Külterületi beépítésre nem szánt területeken magánút mezőgazdasági kiszolgáló útként alakítható ki.

16. Közművesítési követelmények

16. § (1) Az egyes építési övezetekre vonatkozó közművesítettségi követelményeket a 4. melléklet táblázata tartalmazza.

(2) Ahol a 4. melléklet szerinti teljes közművesítettség kötelező, de a szennyvízcsatorna hálózat még nem kiépített, ott a szabályzat eltérő rendelkezése hiányában a közüzemi vagy közcélú hálózat kiépítéséig a szennyvíz tisztítása és elhelyezése egyedi szennyvízkezelő berendezéssel, vagy tisztítómezővel ellátott oldómedencés műtárggyal vagy időszakos tárolása egyedi zárt szennyvíztárolóban is megengedett.

(3) Ahol a 4. melléklet szerinti részleges közművesítettség kötelező, ott a szabályzat eltérő rendelkezése hiányában a szennyvíz tisztítása és elhelyezése egyedi szennyvízkezelő berendezéssel, vagy tisztítómezővel ellátott oldómedencés műtárggyal vagy időszakos tárolása egyedi zárt szennyvíztárolóban is megengedett.

(4) A meglévő és tervezett közüzemi vízellátás, szenny- és csapadékvíz elvezetés, energiaellátás, valamint az elektronikus hírközlés hálózatai, műtárgyai és biztonsági övezete, védőtávolsága számára közterületen, vagy közműterületen kell helyet biztosítani.

(5) Közműbekötés csatlakozási pontja csak a rendezett telek beépítettség szempontjából figyelembe vehető részén, elsősorban az előkertben létesíthető.

(6) Új, legalább 15 személygépkocsi elhelyezését szolgáló parkoló felületen a csapadékvizet terepszint alatti műtárgyba össze kell gyűjteni és előtisztítás után újra hasznosítani, vagy befogadóba vezetni.

17. Személygépkocsik elhelyezése

17. § (1) Lakóépületek esetén rendeltetési egységenként egy személygépkocsi elhelyezése kötelező.

(2) Rendeltetésszerű használatot biztosító személygépkocsi tároló rendeltetése akkor módosítható, ha a személygépkocsi-elhelyezési igény saját építési telken belül továbbra is kielégíthető, amennyiben az építési övezetre vonatkozó előírások másképpen nem rendelkeznek, azaz, ha a személygépkocsi elhelyezését az előírás építményben teszi kötelezővé, akkor az előírt személygépkocsi elhelyezési igényt továbbra is épületben, a meglévő személygépkocsi tárolókkal kell biztosítani.

(3) Új építés vagy bővítés és rendeltetés változtatás esetén az építési telek határától mért 300 méter gyaloglási távolságon belüli más telken is biztosítható a rendeltetésszerű használathoz szükséges gépjármű elhelyezés a tulajdonszerzés kötelmével, amennyiben az alábbi korlátozások valamelyike fennáll az építési telek vonatkozásában:

a) forgalomtechnikai szempontból nem engedhető meg a gépjármű ingatlan-kiszolgálás,

b) meglévő védett épület vagy védett növényzet miatt nem alakítható ki közúti kapcsolat,

c) épületben biztosítandó parkolás esetében a telek szélessége nem éri el a 16 métert,

d) lehajtó rámpa minimális területe meghaladná a telek területének 25%-át és

e) kisvárosias telepszerű építési övezetek területén kerül sor a bővítésre, vagy a rendeltetés módosítására.

18. Elő-, oldal- és hátsókertek szabályozása

18. § (1) Elő-, oldalkert előírt legkisebb méretén belül - ha a rendelet ettől eltérően nem rendelkezik - elhelyezhető az OTÉK szerint megengedett, a főépítmény rendeltetésszerű használatát biztosító valamennyi melléképítmény.

(2) A hátsókert előírt legkisebb méretén belül - ha a rendelet ettől eltérően nem rendelkezik - a szükséges védőtávolságok megtartásával elhelyezhető az OTÉK szerint megengedett, a főépítmény rendeltetésszerű használatát biztosító valamennyi melléképítmény, továbbá nyári konyha és a főépítményt kiszolgáló tároló épület.

(3) Saroktelken, falusias lakóterületen az építési hely megállapításakor, ha a két csatlakozó utca egyaránt előkertes beépítésű, és az érintett saroktelek a 16,0 méter szélességet nem éri el, akkor csak a telek keskenyebb része felőli utca felé kell előkertet kialakítani. A hosszabbik telekhatár felé - a (4) bekezdés előírásaitól eltérően - az épület az utcavonalra is kiépülhet.

(4) Előkertek legkisebb mélységének mérete:

a) beépítésre szánt terület szerinti telektömbökben, amennyiben a telektömb telkei közül azoknak már több mint a fele beépült, a rendelet eltérő rendelkezése vagy a Szabályozási terv eltérő jelölése hiányában a telektömb érintett utcájában, az utcára beforduló határoló utcák közötti, az utcaképet meghatározó, az utca felé eső legközelebbi főépítmények telepítése szerinti kialakult állapotnak, azok átlagának egész méterre való kerekítésével meghatározottnak megfelelő. A kerekítés a telek kedvező beépítése és az utcakép előnyös alakítása, a településképi illeszkedés elősegítése érdekében a kisebb és a nagyobb mélységi méretre is irányulhat,

b) az újonnan kialakuló, beépítésre szánt terület szerinti területen, vagy amennyiben a telektömb telkei közül azoknak még kevesebb, mint a fele épült be, továbbá jelentősen átépülő területek esetén a rendelet eltérő rendelkezése hiányában 5 méter,

c) amennyiben az oldalhatáron álló beépítési móddal szabályozott meglévő építési telek kötelező, utca felőli építési vonalon mért szélessége nem teszi lehetővé egy legalább 7,0 méter szélességű épület elhelyezését, akkor az épület a szabályozotthoz képest olyan előkert mélységgel is elhelyezhető, ahol legalább 7,0 m szélességű épület megépíthető.

(5) Oldalkertek legkisebb szélességi mérete:

a) oldalhatáron álló beépítési mód esetén az előírt legnagyobb épületmagassági érték. Az oldalhatáron álló beépítési móddal szabályozott legfeljebb 5,5 méteres megengedett legnagyobb épületmagassággal szabályozott kertvárosias és falusias építési övezetekben a legfeljebb 14 méter széles telkek esetében oldalkert mérete 4,0 m-ig csökkenthető, ha az egymást átfedő, szemben fekvő homlokzatok közül legalább az egyik homlokzaton a nyílások helyiségenként 0,40 m2 nyíló felületnél nem nagyobbak,

b) szabadon álló beépítési móddal szabályozott építési övezetek esetén az előírt épületmagasság megengedett legnagyobb mértékének fele, illetve, ha az adott oldalkert felé néző tényleges homlokzatmagasság ennél nagyobb, akkor tényleges homlokzat- magasság fele, de legalább 3,0 m.

(6) Hátsókertek legkisebb mélységének mérete

a) nem lehet kevesebb az építési övezetre meghatározott épületmagasság megengedett legnagyobb mértékénél, sem az épület hátsókertre néző tényleges homlokzatmagassági mértékénél sem pedig 6,0 m-nél,

b) a kismélységű telkekre az a) pont szerinti hátsókerti méret előírása a 25. §- szerinti eltérésekkel alkalmazandó.

19. Az építési telkek beépítésének általános szabályai

19. § (1) Építési telken a főépítmény, mint önálló rendeltetési egység rendeltetésszerű használatát, működését elősegítő, kiegészítő rendeltetésű építmény önállóan, főépítmény egyidejű megvalósítása nélkül a rendelet eltérő előírása hiányában csak az előkerttől mért 25 méter távolságon túl helyezhető el.

(2) A terepszint alatti beépítés helye és mértéke a szabályozási terv eltérő jelölése hiányában megegyezik az adott építési övezetre vonatkozó terepszint feletti építési hellyel és beépítési mértékkel.

(3) Oldalhatáron álló beépítési mód esetén, ha az előírások az építési helyen belül a szabadon álló épület elhelyezést is lehetővé teszik, akkor a rendeltetési egységhez tartozó tároló, és egyéb kiszolgáló funkciójú épület a tömbben kialakult építési oldalon, vagy a rendeltetési egységet magában foglaló épület mögött (oldalhatáron-, vagy szabadon álló épület elhelyezéssel) is elhelyezhetők.

(4) Az építési övezetei előírásokban szereplő kialakítható legkisebb telekterületnél kisebb méretű meglévő telek is beépíthetők az építési övezeti paraméterek és a telepítési, valamint a védőtávolságok megtartásával.

(5) Amennyiben a telek és annak gépjárművel való megközelítését szolgáló közterület vagy magánút terület között árok, vízfolyás, vízmosás, patak, csatorna művelési ágban nyilvántartott ingatlan vagy vasúti terület található, akkor a telek megközelítését lehetővé tevő műszaki műtárgy (híd, vasúti átjáró) közbe iktatásával is közterület kapcsolattal rendelkezőnek minősül.

(6) Ikres beépítési módban beépült telkek esetén az ikres beépítésű telek összevonható és azon a 3. melléklettől elértően szabadon álló beépítési mód alkalmazandó.

20. Az építési telkek zártsorú beépítésének kiegészítő szabályai

20. § (1) A zártsorú beépítési móddal szabályozott építési övezet területén, ha a szomszédos telkeken az épületek az utcavonalon helyezkednek el, az épületet közéjük az utcavonalra kell elhelyezni, a telekhatáron tűzfalas kialakítással és az alábbi követelmények betartásával:

a) új épületben létesített földszinti üzlet esetén annak padlómagassága legfeljebb 30 cm,

b) utcavonali földszinti lakás földszinti padlómagassága legalább 1,00 méter legyen.

(2) Ha a telek utcavonala végig nem kerül beépítésre, akkora szomszédos telekhatártól legalább 4,0 m és legfeljebb 6,0 méter széles épületközt kell hagyni, és az utca felől az épületközt legalább 2,5 méter magas kapuépítménnyel kell zárni.

(3) Saroktelek beépítettsége az Lk-2, Vt-2 és Vt-3 jelű építési övezetekben a 3. mellékletben foglaltaktól eltérően további 10 százalékponttal növelhető, de a telekösszevonással újonnan alakított teleknél a kedvezmény csak az eredeti saroktelek részre, de legfeljebb a kialakítható telek legkisebb területének kétszeresére érvényesíthető az előírt zöldfelületi fedettség 5 százalékponttal történő csökkentése mellett.

(4) Ha a közvetlenül szomszédos telkek egyikén az épület az utcavonalon, míg a másikon előkert kialakításával áll, úgy az utcavonalra kell az épületet elhelyezni, mely az előkertes telepítésű épület felől visszaléphet 1/3 hosszban az utcavonaltól maximum 3,0 méterre. A visszalépés helyén kerítés nem építhető.

(5) A 4,0 méter vagy annál nagyobb épületköz megléte, biztosítása esetében az épületközt határoló épület határfalán huzamos emberi tartózkodásra alkalmas helyiség nyílása is nyílhat.

21. Az építési telkek egyes építési övezeti mutatóktól és rendeltetéstől eltérő, kialakult állapotához igazodó beépítési szabályok

21. § (1) Ha a telken meglévő épület építési helyen belül telepített, de épületmagassága nagyobb, mint az érintett építési övezetre meghatározott megengedett legnagyobb épületmagasság, az épület felújítható, bővíthető, korszerűsíthető, rendeltetése megváltoztatható, de a bővítmény épületmagassága nem haladhatja meg a megengedett legnagyobb értéket.

(2) Ha a telken meglévő épület építési helyen belül telepített, de a telek meglévő beépítettségének mértéke nagyobb, mint az építési övezetre meghatározott megengedett legnagyobb beépítési mérték, a telken meglévő épület felújítható, korszerűsíthető, és rendeltetése megváltoztatható, de új rendeltetési egység nem alakulhat ki, és sem a beépítettség mértéke, sem az épületmagasság nem növelhető, azonban a tetőtér beépíthető.

(3) Amennyiben a meglévő telken már elhelyezett épületek részben vagy egészben a szabályozott beépítési mód szerinti építési helyen kívül esnek, akkor a meglévő épület felújítható, korszerűsíthető, és rendeltetése megváltoztatható, de bővíteni csak az előírások szerinti építési helyen belül lehet, és új rendeltetési egység nem alakítható ki. Felújítás, korszerűsítés során az egységes tetőszerkezet kialakíthatósága érdekében az építési helyen kívül eső tetőrész alakja a teljes tetőszerkezet kialakításához igazodó módon átépíthető a szabályozott épületmagasság betartása mellett.

(4) Amennyiben a meglévő telken már elhelyezett épület rendeltetése nem felel meg az építési övezetben elhelyezhető rendeltetéseknek akkor a meglévő épület felújítható, korszerűsíthető, és rendeltetése az építési övezet szerinti rendeltetésekre megváltoztatható, de bővítése az eredeti rendeltetés megtartása mellett nem lehetséges.

22. A tervezett építmény fekvése szerinti telektömb kialakult állapotához igazodó építési övezeti paraméterének (KÉ) illeszkedési szabálya

22. § (1) Az illeszkedési szabállyal megállapított építési övezeti paraméter területi hatálya mindig a 3. mellékletben feltűntetett, KÉ jelű, számszerű határértékkel meg nem állapított, azt tartalmazó, adott építési övezet területére terjed ki.

(2) A telektömb kialakult állapotához történő illeszkedés KÉ jelű, számszerű határértékkel meg nem állapított építési övezeti paraméterek értékének megállapítására a településrendezési illeszkedés külön jogszabály szerinti követelményei érvényesítendők.

23. Épületmagasságra vonatkozó kiegészítő előírások

23. § (1) Az Lf építési övezet területén főépítmény épületmagasságától eltérően a főépítmény működését kiszolgáló épület épületmagassága legfeljebb 4,5 méter lehet, míg az erdő és mezőgazdasági tevékenységhez tartozó épület épületmagasságának szabályozott legnagyobb értéke legfeljebb 7,5 m.

(2) Az utcai párkánymagasság nem haladhatja meg a (3) bekezdés szerinti esetek kivételével az előírt épületmagasságot.

(3) Az utcai párkánymagasság legfeljebb 6,5 méter lehet azon építési övezetben, ahol a 3. mellékletben feltűntetett szabályozott épületmagasság legnagyobb értéke nem éri el a 6,0 métert.

24. Építési vonal alkalmazásának szabályai

24. § (1) Az építési vonalhoz kötődő követelményeket jelen rendelet részletes előírásai határozzák meg, melytől eltérést a Szabályozási terven ábrázolt kötelező építési vonal adhat.

(2) Kisvárosias lakó és vegyes területeken az előkerti építési határvonal egyben kötelező építési vonal is.

(3) A kötelező építési vonal alkalmazásának szabályai:

a) zártsorú beépítés esetén a 20. § előírásai alkalmazandók,

b) oldalhatáron álló és szabadon álló beépítési mód és előkertes építési helyen történő épületelhelyezés esetén épület úgy helyezhető el, hogy annak közterület felőli homlokzati hosszának legalább 50%-ban az előkerti építési határvonalon kell állnia. Amennyiben az utcai telekhatár és az építési hely szerinti telekhatár egymással 20 foknál nagyobb szöget zár be, akkor elegendő, hogy az épület egy ponton érintkezzen az építési vonallal,

c) oldalhatáron álló és szabadon álló beépítési mód és előkert nélküli építési helyen történő épületelhelyezés esetén az épületnek legalább 75%-ban az utcai telekhatárra, mint kötelező építési vonalra kell illeszkednie.

25. Átmenő és a kismélységű építési telkek beépítésének különös szabályai

25. § (1) Amennyiben a kismélységű telek hátsó telekhatára nem a szomszédos telek építési helyéhez, vagy egy másik kismélységű telek hátsó telekhatárához csatlakozik, hátsó kert nulla méter, azaz az építési hely a hátsó telekhatárhoz csatlakozik. Az épületet nyílás nélküli határfallal a hátsó telekhatárig ki lehet építeni. Amennyiben a szomszédos telken épület található, ahhoz nyílás nélküli határfallal kell csatlakozni, vagy az előírt hátsókert méretet kell tartani.

(2) Amennyiben a kismélységű telek vége a szomszédos telek építési hely szerinti telekhatárához csatlakozik, a hátsó kert méretét az előírt legnagyobb épületmagasság értéke jelenti.

(3) A két utca közötti átmenő telek esetén a telket a két utca között egyenlő arányban felező elvi telekhatárt figyelembe vevő építési helyen belül az építési vonal követelménye szerint helyezhető el épület a telek egyik és másik közterületi vagy magánút határa irányú telekrészén.

26. Az építési telek kötelező zöldfelületi célra használandó területének kialakítása

26. § (1) A telken belül a Szabályozási tervlapon jelölt „a telek kötelezően zöldfelületi célra használandó területe” az építési övezeti zöldfelület legkisebb mértékének részét képezi, melyet a tervlapon rögzített helyen, az alábbi módon kell megvalósítani:

a) ipari gazdasági területek esetén háromszintes növényállomány telepítésével,

b) kereskedelmi, gazdasági szolgáltató területek esetén legalább egysoros közepes vagy nagy lombkoronájú fasor, vagy cserjesor telepítésével.

(2) A nem egy ütemben megvalósuló beépítés esetén, a telek kötelező zöldfelületének megvalósított területe a beépítésre igénybe vett terület arányában megosztható.

(3) A kötelező zöldfelület helyén építmény a telep biztonsági célú épülete, portaépület, a fedett kapuépítmény és kerékpártároló kivételével nem helyezhető el.

(4) A kötelező zöldfelület telek gépjármű és személyforgalom számára történő megközelítése céljából a technológia igényelte mértékig megszakítható.

27. Haszonállat tartó építmények elhelyezése

27. § (1) Haszonállat tartására szolgáló építmény (állat ól, állatkifutó) csak mezőgazdasági, övezetekben és a különleges beépítésre szánt mezőgazdasági üzemi, és falusias lakóterület (Lf) építési övezetekben helyezhető el.

(2) Az Lf építési övezetek területén haszonállat tartó építmény a fő rendeltetés megvalósítása után, vagy azzal egy időben helyezhető el, területe nem haladhatja meg falusias lakóterületen a fő rendeltetés megvalósult bruttó alapterületének 50%-át.

(3) Haszonállat tartására szolgáló építmény minimális védőtávolsága

a) lakóépülettől 15 méter,

b) ásott kúttól 20 méter,

c) fúrt kúttól 10 méter,

d) közterülettől 15 méter,

e) időszakos és állandó természetes felszíni vízfolyás mindkét oldalától 50 méter,

f) egészségügyi, szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi, nevelési, oktatási intézmény, élelmiszeripari üzem, vagy vendéglátó egység, gyermekjátszótér, sportpálya telekhatárától 50 méter,

g) telekhatártól 3 méter.

(4) Haszonállat tartásához szükséges trágyatároló csak szivárgás mentes zárt műtárgyként valósítható meg a (3) bekezdés szerinti védőtávolságok betartásával.

28. A város területének felhasználása

28. § (1) A település közigazgatási területe építési szempontból beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területre tagolódik.

(2) Az igazgatási terület beépítésre szánt területei általános használat szerint:

a) Lakóterület (L), ezen belül

aa) kisvárosias lakóterület Lk

ab) kertvárosias lakóterület Lke

ac) falusias lakóterület Lf

b) Vegyes terület (V), ezen belül

ba) településközpont terület Vt

bb) intézmény terület Vi

c) Gazdasági terület (G), ezen belül

ca) egyéb ipari gazdasági terület Ge

cb) kereskedelmi-szolgáltató gazdasági terület Gksz

d) Különleges terület (K), ezen belül különleges sport célú terület K-Sp

(3) Az igazgatási terület beépítésre nem szánt területei általános használat szerint:

a) Közlekedési területek (Kö), ezen belül

aa) közúti főhálózat terület Köu-F

ab) közúti mellékúthálózat terület Köu-M

ac) kötöttpályás (vasúti) közlekedési terület Kök

b) Zöldterületek (Z), ezen belül

ba) közkert Zkk

bb) közpark Zkp

c) Erdőterület (E), ezen belül

ca) védelmi rendeltetésű erdőterület Ev

cb) gazdasági rendeltetésű erdőterület Eg

cc) közjóléti rendeltetésű erdőterület Ek

d) természetközeli terület Tk

e) Mezőgazdasági területek (M), ezen belül

ea) kertes mezőgazdasági terület Mk

eb) általános mezőgazdasági terület

ec) korlátozott használatú mezőgazdasági terület Mkor

f) Vízgazdálkodási terület (V) ezen belül

fa) folyóvizek medre és parti sávja V-F

fb) állóvizek medre és parti sávja V-Á

g) Különleges beépítésre nem szánt terület (Kb), ezen belül

ga) különleges megújuló energiaforrások hasznosítása céljára szolgáló terület Kb-En

gb) különleges kegyeleti park terület Kb-Kegy

gc) különleges temető terület Kb-T

gd) különleges burkolt köztér Kb-Bkt

(4) A (2) és a (3) bekezdésben felsorolt területek besorolását az 1–2. melléklet szerinti Szabályozási Tervek határozzák meg és határolják le.

29. Kisvárosias lakóterületek (Lk)

29. § (1) A kisvárosias lakóterület (a továbbiakban: Lk) több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 12,5 méteres beépítési magasságot meg nem haladó, elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az Lk építési övezetek területén az (1) bekezdés szerinti lakó rendeltetésen kívül

a) kereskedelmi, szolgáltató,

b) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,

c) kulturális,

d) szállás jellegű,

e) sport és

f) a kisvárosi lakóterület sajátos használatát nem korlátozó, attól védelmet nem igénylő kézműipari rendeltetést tartalmazó

épület helyezhető el.

(3) Az Lk építési övezetek területén nem helyezhető el üzemanyagtöltő.

(4) Az Lk-1 és Lk-2 építési övezetek területén saját használatú fürdőmedence építési helyen belül vagy hátsó kertben helyezhető el.

(5) Az Lk-3 jelű, telepszerű beépítési móddal szabályozott építési övezetbe a lakóépületekkel beépült telektömb, az azokat kiszolgáló egyéb rendeltetések és parkoló-gépjármű elhelyezés céljára szolgáló építmények területei tartoznak. Az építési övezet

a) tömbtelkeinek úszótelkek közötti részeit zöldterületi közkertként kell kezelni, ezt a tényt az építési jog megszerzéséhez, ha szükséges az ingatlan nyilvántartásba át kell vezetni,

b) a zöldterület felújítás során a 40. § előírásai szerint történhet azzal az eltéréssel, hogy a zöldterületi arány a meglévő adottságokhoz igazodó mértékű lehet.

(6) Az Lk építési övezetek területén - az Lk-3 jelű kivételével - legfeljebb 6 rendeltetési egységet tartalmazó épület helyezhető el, amelyből a lakó rendeltetések száma legfeljebb 4 lehet.

(7) Az Lk építési övezetek területén - az Lk-3 jelű kivételével - a rendeltetési egységenként biztosítandó telekhányad 150 m2, ettől eltérően sarok telken 120 m2, átmenő telken 135 m2. Nem lakás esetén minden megkezdett 80 m2 nettó szintterület egy rendeltetésnek minősül.

(8) Az építési övezetre meghatározott közművesítés mértékét és módját a 4. melléklet határozza meg.

(9) Az Lk építési övezetek szabályozási határértékeit a 3. melléklet 1. pontja tartalmazza.

30. Kertvárosias lakóterületek (Lke)

30. § (1) A kertvárosias lakóterület (a továbbiakban: Lke) laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, legfeljebb négy önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 7,5 méteres beépítési magasságot meg nem haladó, elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az Lke építési övezetek területén az (1) bekezdés szerinti lakó rendeltetésen kívül

a) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató,

b) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,

c) kulturális,

d) szállás jellegű,

e) sport és

f) a kertvárosi lakóterület sajátos használatát nem korlátozó, attól védelmet nem igénylő kézműipari

rendeltetést tartalmazó épület helyezhető el.

(3) Az Lke építési övezetek területén nem helyezhető el munkásszálló, üzemanyagtöltő és sportépítmény.

(4) A (2) d) pont szerinti épület 2500 m2 telekterületig legfeljebb 4 vendégszobát tartalmazhat.

(5) Az építési helyen belül a fő rendeltetést kiszolgáló, kiegészítő rendeltetések (különösen: gépkocsi és egyéb tároló, kerti építmény, hobbi, barkácsműhely és szabadidős tevékenységek épületei) a fő rendeltetésű épület mögött helyezhetők el és az így beépített terület legfeljebb a telek beépíthető területének 50%-a lehet.

(6) Az Lke építési övezetek területén lakásonként legfeljebb 2 db kerti tető helyezhető el.

(7) Az Lke építési övezetek területén saját használatú fürdőmedence csak építési helyen belül vagy hátsó kertben helyezhető el továbbá előkertben hulladéktartály-tároló legfeljebb 4 m2 alapterülettel, a kerítés részeként létesíthető.

(8) Az Lke építési övezetek területén a rendeltetési egységenként biztosítandó telekhányad 400 m2. Nem lakás esetén minden megkezdett 80 m2 nettó szintterület egy rendeltetésnek minősül.

(9) Az Lke-5 építési övezetek területén építési övezeti mutató szerinti kialakítható telekterület méret betartása mellett szabályozott eltérés alkalmazásával a kedvezőbb településképi illeszkedését biztosító esetekben az előírt telekszélesség (utcai homlokvonal) mérete a 13. § (3) előírásától eltérően 15 %-al csökkenthető.

(10) Az Lke építési övezetek területén, oldalhatáron álló beépítési móddal szabályozott építési övezetek esetén az építési hely egyik határvonalának az építési telek északi, északkeleti vagy észak-nyugati oldalhatárának kell lennie. Ettől eltérni csak a telektömb kialakult állapota szerint lehetséges.

(11) Az építési övezetre meghatározott közművesítés mértékét és módját a 4. melléklet határozza meg.

(12) Az Lke építési övezetek szabályozási határértékeit a 3. melléklet 2. pontja tartalmazza.

31. Falusias lakóterületek (Lf)

31. § (1) A falusias lakóterület legfeljebb 5,5 méteres beépítési magassággal lakóépületek, a mező- és az erdőgazdasági építmények, továbbá a lakosságot szolgáló, környezetre jelentős hatást nem gyakorló kereskedelmi, szolgáltató építmények elhelyezésére szolgál.

(2) Az Lf építési övezetek területén az (1) bekezdés szerinti lakó rendeltetésen kívül

a) mező- és erdőgazdasági, valamint a lakó rendeltetést nem zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú,

b) kereskedelmi, szolgáltató,

c) szállás jellegű,

d) igazgatási, iroda,

e) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,

f) kulturális, közösségi szórakoztató,

g) sport és

h) a falusias lakóterület sajátos használatát nem korlátozó, attól védelmet nem igénylő kézműipari

rendeltetést tartalmazó épület helyezhető el.

(3) Nem helyezhető el munkásszálló, önálló üzemanyagtöltő, továbbá parkoló-terület és garázs a 3,5 tonna önsúlynál nehezebb, és az ilyeneket szállító járművek számára.

(4) A (2) bekezdés c) pontja szerinti épület legfeljebb 4 vendégszobát tartalmazhat.

(5) Az Lf építési övezetek területén saját használatú fürdőmedence csak építési helyen belül vagy hátsókertben helyezhető el, továbbá az előkertben hulladéktartály-tároló legfeljebb 4 m2 alapterülettel a kerítés részeként létesíthető.

(6) Az Lf építési övezet építési telkein belül legfeljebb 2 rendeltetési egység helyezhető el azzal a megkötéssel, hogy

a) lakásonként 900 m2 telekhányad biztosítása szükséges,

b) 900 m2 és 1800 m2 telekterület méret között egy lakóépület és egy nem lakó rendeltetés elhelyezése lehetséges,

c) a fő rendeltetésű épületek közül a lakóépületeket az előkert utcai határvonalától mért 30 méter mélységű lakózónában kell elhelyezni, míg egyéb fő rendeltetés esetén a 40 méter is megengedett.

d) a mező és erdőgazdálkodás céljára szolgáló rendeltetésű épületeket a lakózóna mögött, az előkert határvonalától mért 35 és 60 méter közötti gazdasági zónában kell elhelyezni. ugyanitt elhelyezhető a fő rendeltetést kiszolgáló, kiegészítő rendeltetések (különösen: gépkocsi és egyéb tároló, kerti építmény, hobbi, barkácsműhely és szabadidős tevékenységek épületei),

e) az állattartó rendeltetésű épületeket a lakózóna mögött, az előkert határvonalától mért 40 és 60 méter közötti gazdasági zónában kell elhelyezni,

f) a gazdasági zónán túl a hátsókert határvonaláig a d) és e) pont szerinti építmények egyaránt elhelyezhetők.

(7) Az Lf építési övezet területén a rendeltetésszerű használathoz szükséges személygépkocsi elhelyezés lehetőségét és mezőgazdasági járműtárolást telken belül kell kialakítani.

(8) Az Lf építési övezetek területén, oldalhatáron álló beépítési móddal szabályozott építési övezetek esetén az építési hely egyik határvonalának az építési telek északi, északkeleti vagy észak-nyugati oldalhatárának kell lennie. Ettől eltérni csak a telektömb kialakult állapota szerint lehetséges. Oldalhatáron álló beépítési mód esetén az épületet legalább 10,0 méter mélységig az építési oldalt képező telekhatártól számított 1,0 méteren belül kell elhelyezni. Ettől eltérni a szabadon álló épületelhelyezés biztosító telekméret esetén, valamint telepítési távolság biztosítása érdekében, továbbá az utcai telekhatár és az építési hely szerinti telekhatát 15 foknál nagyobb szöget bezáró eseteiben lehetséges.

(9) Az Lf építési övezetekre meghatározott közművesítés mértékét és módját a 4. melléklet határozza meg.

(10) Az Lf építési övezetek szabályozási határértékeit a 3. melléklet 3. pontja tartalmazza.

32. Településközpont területek (Vt)

32. § (1) A településközponti terület elsősorban lakó és olyan települési szintű egyéb rendeltetést szolgáló épület elhelyezésére szolgál, amely nincs zavaró hatással a lakó rendeltetésre.

(2) A településközpont területen elhelyezhető épület az (1) bekezdés szerinti lakó rendeltetésen kívül:

a) igazgatási, iroda,

b) kereskedelmi, szolgáltató, szállás,

c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,

d) kulturális, közösségi szórakoztató

e) sport és

f) a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges, egyéb közösségi szórakoztató

rendeltetéseket tartalmazhatják.

(3) A Vt építési övezetek területén nem helyezhető el munkásszálló.

(4)1 A Vt építési övezetek területén az építési helyen belül a fő rendeltetést kiszolgáló, kiegészítő rendeltetések (különösen: gépkocsi és egyéb tároló, kerti építmény, hobbi és szabadidős tevékenységek) is elhelyezhetők.

(5) Oldalhatáron álló beépítési mód esetén az épületet legalább 10,0 méter mélységig az építési oldalt képező telekhatártól számított 1,0 méteren belül kell elhelyezni. Ettől eltérni a szabadon álló épületelhelyezés biztosító telekméret esetén, valamint telepítési távolság biztosítása érdekében, továbbá az utcai telekhatár és az építési hely szerinti telekhatár 15 foknál nagyobb szöget bezáró eseteiben lehetséges.

(6) Az építési övezetre meghatározott közművesítés mértékét és módját a 4. melléklet határozza meg.

(7) A Vt építési övezetek szabályozási határértékeit a 3. melléklet 4. pontja tartalmazza.

33. Intézmény területek (Vi)

33. § (1) Az intézmény terület elsősorban igazgatási, nevelési, egészségügyi, szociális rendeltetést szolgáló épület elhelyezésére szolgál.

(2) Az intézmény területen belül elhelyezhető épületek az (1) bekezdés szerintieken kívül

a) iroda,

b) kereskedelmi, szolgáltató, szállás,

c) kulturális, közösségi szórakoztató,

d) hitéleti és

e) sport

rendeltetéseket is tartalmazhatják.

(3) A (2) bekezdés szerinti rendeltetést tartalmazó épületben önálló lakás kizárólag az I. emelet feletti szinteken helyezhető el és nem haladhatja meg az épület összes szintterületének a felét.

(4) A Vi építési övezetek területén nem helyezhető el munkásszálló.

(5) A területen elhelyezhető épületeken belül vagy külön álló épületben a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás kialakítható.

(6) Az építési övezetre meghatározott közművesítés mértékét és módját a 4. melléklet határozza meg.

(7) A Vi építési övezetek szabályozási határértékeit a 3. melléklet 5. pontja tartalmazza.

34. Egyéb ipari gazdasági területek (Ge)

34. § (1) A Ge építési övezet területe a környezetre jelentős hatást nem gyakorló ipari - gazdasági és raktározási tevékenységi célú és rendeltetést tartalmazó épületek, valamint az energiaszolgáltatási, településgazdálkodás építményeinek, továbbá azok működéséhez szükséges kiszolgáló, kiegészítő rendeltetésű építmények elhelyezésére szolgál a (2) – (3) bekezdés figyelembevételével.

(2) A Ge építési övezet területén

a) önálló lakóépület nem helyezhető el,

b) egy telken, a gazdasági tevékenységi célú épületen belül kizárólag egy, a használó és a személyzet elhelyezését biztosító szolgálati és egy tulajdonosi lakás alakítható ki. A szolgálati lakás legfeljebb 120 m2, a tulajdonosi legfeljebb 150 m2 nettó alapterületű lehet.

c) a működéshez szükséges őrző-védő épület legfeljebb 80 m2, míg a motor és kerékpár tároló legfeljebb 100 m2nettó szintterületű lehet.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott rendeltetéseken túl - amennyiben az építési övezetre vonatkozó előírások másképpen nem rendelkeznek - az egyéb ipari gazdasági terület sajátos használatát nem korlátozó, attól védelmet nem igénylő

a) iroda,

b) oktatási,

c) kutatás-fejlesztés és

d) sport

rendeltetést tartalmazó épület is elhelyezhető.

(4) A Ge építési övezet területén csak olyan rendeltetés és beépítés megengedett, amely az érintett területhez csatlakozó, lakó rendeltetés elhelyezését lehetővé tevő építési övezet területén a zajterhelési állapotot nem növeli.

(5) A Ge építési övezet területén ipari gazdasági rendeltetésű épület olyan ingatlan irányába, ahol a lakó rendeltetés megengedett, a közös telekhatár felőli 10 méteres sávon belül nem helyezhető el. Az előkert vonalától, valamint az oldal- és hátsókerti telekhatártól 10 méterre telepített, gazdasági főtevékenység végzésére szolgáló épület és a telekhatár között csak előlépcső és előtető épületrész helyezhető el.

(6) A Ge építési övezet területén a közműpótló műtárgyak közül zárt szennyvíztároló nem helyezhető el.

(7) Raktározási (hűtőház, logisztikai épület stb.), ipari-gazdasági rendeltetés esetén épületszerkezeti, technológiai, különösen daruzási, anyagmozgatási szükségesség igazolásának esetén a megengedett legnagyobb épületmagasság 3. sz melléklet szerinti Ge-1 építési övezeti paramétertől eltérően 15,0 méter, Ge-2 építési övezeti paramétertől eltérően 18,0 méter lehet.

(8) A Ge építési övezetekre meghatározott közművesítés mértékét és módját a 4. melléklet határozza meg.

(9) A Ge építési övezetek szabályozási határértékeit a 3. melléklet 6. pontja tartalmazza.

35. Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz)

35. § (1) Az építési övezet elsősorban a nem jelentős zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági tevékenységi célú rendeltetést tartalmazó épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az építési övezet területén nem jelentős zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági tevékenységi célú és raktározási célú építmények, továbbá azok működéséhez szükséges kiszolgáló, kiegészítő rendeltetések céljára szolgáló építmények helyezhetők el.

(3) A Gksz építési övezet területén

a) önálló lakóépület nem helyezhető el,

b) egy telken, a gazdasági tevékenységi célú épületen belül kizárólag egy, a használó és a személyzet elhelyezését biztosító szolgálati és egy tulajdonosi lakás alakítható ki. A szolgálati lakás legfeljebb 120 m2, a tulajdonosi legfeljebb 150 m2 nettó alapterületű lehet.

c) a működéshez szükséges őrző-védő épület legfeljebb 80 m2, míg a motor és kerékpár tároló legfeljebb 100 m2nettó szintterületű lehet.

(4) A (2) bekezdésen meghatározott rendeltetéseken túl a kereskedelmi-gazdasági szolgáltató terület sajátos építési használatát nem korlátozó, attól nem igénylő

a) iroda,

b) szociális,

c) oktatási,

d) sport és

e) üzemanyagtöltő

rendeltetést tartalmazó épület is elhelyezhető.

(5) A Gksz építési övezet területén csak olyan rendeltetés és beépítés megengedett, amely az érintett területhez csatlakozó, lakó rendeltetés elhelyezését lehetővé tevő építési övezet területén a zajterhelési állapotot nem növeli.

(6) Az építési övezetre meghatározott közművesítés mértékét és módját a 4. melléklet határozza meg.

(7) A Gksz építési övezetek szabályozási határértékeit a 3. melléklet 7. pontja tartalmazza.

36. Sport célú különleges terület (K-Sp)

36. § (1) A K-Sp építési övezet területe az elsődlegesen sportolási célú, időszakosan, vagy egy időben nagy forgalmat vonzó közhasználatú rendeltetésen kívül a (2) bekezdés szerinti rendeltetésű építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A K-Sp építési övezetek területén elhelyezhetők az (1) bekezdés szerinti építmények, különösen sport, nevelési, oktatási rendeltetések céljára szolgáló építmények és azok működéséhez szükséges kiszolgáló, kiegészítő rendeltetések céljára szolgáló építmények.

(3) Az építési övezetre meghatározott közművesítés mértékét és módját a 4. melléklet határozza meg.

(4) A K-Sp építési övezetek szabályozási határértékeit a 3. melléklet 8. pontja tartalmazza.

37. Közúti főhálózat terület (Köu-F)

37. § (1) A Köu-F övezet területe az I. rendű és II. rendű főútvonalak, az országos mellékutak és a városi gyűjtő utak, csomópontjainak, műtárgyainak, csapadékvíz elvezető rendszerének, valamint közlekedést kiszolgáló létesítmények (közterületi parkolók, autóbuszmegállók) kerékpáros és gyalogos infrastruktúra elemek, közúti-vasúti pályák, iparvágányok, közmű és hírközlési építmények, továbbá üzemi létesítmények és zöldfelületi elemek elhelyezésére szolgál.

(2) A Köu-F övezet területén az (1) bekezdés szerinti építményeken túl elhelyezhető a közlekedést kiszolgáló, valamint a területet igénybe vevők ellátását szolgáló iroda, kereskedelmi, szolgáltató (kivéve önálló szálláshely), raktár és szállás jellegű épület, valamint a személyzet számára szolgáló, legfeljebb nettó 100 m2alapterületű lakás.

(3) A Köu-F övezet területén I. rendű és II. rendű főútvonalak területén szervizút nélküli közterületi parkoló csak az úttengellyel párhuzamosan alakítható ki.

(4) A Köu-F övezet területén tervezett utak esetében önálló kerékpáros infrastruktúra (kétoldali irányhelyes kerékpár sáv, kerékpárút) elhelyezését biztosítani kell.

(5) Az övezetben a telek beépítettsége nem haladhatja meg a 5 %-ot.

38. Közúti mellékúthálózat terület (Köu-M)

38. § (1) A Köu-M övezet területe a kiszolgáló (lakó) utak, ezek csomópontjainak, műtárgyainak, csapadékvíz elvezető rendszerének, valamint parkolók, kerékpáros és gyalogos infra-struktúra elemek, közúti-vasúti pályák, iparvágányok, közmű és hírközlési építmények, továbbá üzemi létesítmények és zöldfelületi elemek elhelyezésére szolgál.

(2) A Köu-M övezet területén az (1) bekezdés szerinti építményeken túl elhelyezhető a közlekedést kiszolgáló, valamint a területet igénybe vevők ellátását szolgáló iroda, kereskedelmi, szolgáltató (kivéve önálló szálláshely) és raktár épület.

(3) Az övezetben a telek beépítettsége nem haladhatja meg az 5 %-ot.

39. Kötöttpályás (vasúti) közlekedési terület (KÖk)

39. § (1) A KÖk övezet területe kizárólag vasúti pálya, keskeny nyomtávú vasút, valamint azok megállóinak és állomásainak, műtárgyainak, üzemi épületeinek, csapadékvíz elvezető rendszerének, továbbá iparvágányok, a közúti közlekedés pályái, parkolók, kerékpáros és gyalogos infrastruktúra elemek, közmű és hírközlési építmények, zöldfelületi elemek és a (2) bekezdésben meghatározott funkciójú épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A KÖk övezet területén a vasúti közlekedést kiszolgáló, a területet igénybe vevők ellátását szolgáló iroda, kereskedelmi, szolgáltató (kivéve önálló szálláshely), valamint raktár és szállás jellegű épület, valamint a személyzet számára szolgáló, legfeljebb nettó 100 m2alapterületű lakás helyezhetők el.

(3) A telek beépítettsége nem haladhatja meg az 5 %-ot.

40. Közkert (Zkk)

40. § (1) Az övezetben területet csak közbiztonsági okból lehet közhasználat elől elzárni.

(2) Az övezetben legfeljebb. 3%-os beépítettséggel

a) pihenést, testedzést szolgáló épületnek nem minősülő építmények,

b) ismeretterjesztés épületnek nem minősülő építményei,

c) terület fenntartásához szükséges építmények,

d) nyilvános illemhelyek

helyezhetők el.

(3) Az övezet területének legalább 60%-át zöldfelülettel kell kialakítani.

41. Közpark (Zkp)

41. § (1) Az övezetben területet csak közbiztonsági okból lehet közhasználat elől elzárni.

(2) Az övezetben legfeljebb 3%-os beépítettséggel

a) pihenést, testedzést szolgáló épületnek nem minősülő építmény,

b) ismeretterjesztés épületnek nem minősülő építménye,

c) terület fenntartásához szükséges építmény,

d) nyilvános illemhely

e) vendéglátó rendeltetésű épület

helyezhető el.

(3) Az övezet területének legalább 70%-át zöldfelülettel kell kialakítani.

42. Erdőterületek (E) közös előírásai

42. § (1) Az övezetbe tartozó, tervezett erdőterületek mezőgazdasági célú hasznosítása, továbbá a kizárólag napenergiát hasznosító megújuló energiaforrások műtárgyai a vonatkozó külön jogszabályok feltételei szerint helyezhetők el.

(2) Az övezet területén a 2011. október 26-ig az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett, vagy jogerős és végrehajtható használatbavételi engedéllyel rendelkező, lakó, idegenforgalmi, vendéglátó, kiskereskedelmi és szolgáltató, valamint mező – és erdőgazdasági tevékenységgel összefüggő gazdasági rendeltetés megtartható és függetlenül a teleknagyságtól, ezen időpont után egy alkalommal, rendeltetésének megváltoztatása nélkül bővíthető az erdőterület sajátos használatát nem korlátozó, attól védelmet nem igénylő módon:

a) lakó, idegenforgalmi, vendéglátó, kiskereskedelmi és szolgáltató rendeltetést tartalmazó épület esetén legfeljebb nettó 50 m2,

b) mező- és erdőgazdasági tevékenységgel összefüggő gazdasági rendeltetést tartalmazó épület esetén legfeljebb nettó 100 m2. A bővítéssel önálló, új rendeltetési egység nem jöhet létre.

(3) A 1 ha-t meghaladó területnagyságú telken legfeljebb az adott övezet szerinti beépítési mértékkel az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el.

43. Védelmi rendeltetésű erdőterületek (Ev) részletes előírásai

43. § (1) Az Ev övezetbe az elsődlegesen természetvédelmi és környezetvédelmi célokat, így a környezetterhelés megelőzését vagy csökkentését szolgáló meglévő és tervezett, továbbá a védőerdő művelésű, továbbá a terület és településrendezési követelmények teljesítését szolgáló erdőterületek tartoznak.

(2) Az Ev övezet területén az épületnek nem minősülő építmények közül a közmű és közlekedési infrastruktúra hálózatok és azok építményei, valamint az erdei kilátó és a magasles, továbbá az erdő és vadgazdálkodási célú épületek helyezhetők el.

(3) Az Ev övezet által érintett ökológiai magterület területén épület nem helyezhető el, az épületnek nem minősülő építmények közül az erdő kezeléséhez szükséges műtárgyak helyezhetők el.

44. Gazdasági rendeltetésű erdőterületek (Eg) részletes előírásai

44. § (1) Az Eg övezetben legfeljebb 0,5%-os beépítettséggel, az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el.

(2) A beépítés legfeljebb 4,5 m-es épületmagassággal történhet.

45. Közjóléti erdőterületek (Ek) részletes előírásai

45. § (1) Az Ek övezetbe a közjóléti célt szolgáló, rekreációt, pihenést és szabadidős tevékenységet biztosító célokat szolgáló meglévő és tervezett erdőterületek tartoznak.

(2) Az Ek övezet területén a közjóléti rendeltetésnek megfelelő építmények helyezhetők el. Különösen:

a) szabadidő eltöltést, a rekreációt, a pihenést és a testedzést szolgáló sport építmények,

b) kulturális és ismeretterjesztési célú építmények, erdei kilátó, kalandpark és kötélpálya,

c) a terület fenntartásához szolgáló építmények,

d) erdő és vadgazdálkodási célú épületek és

e) közlekedési és közműépítmények.

(3) Az Ek övezetbe legfeljebb 5%-os beépítettséggel helyezhetők el az épületek és az épületmagasság értéke legfeljebb 6,0 m, mely magassági korlát az erdei kilátóra nem vonatkozik.

46. Természetközeli területek (Tk) előírásai

46. § (1) A Tk övezetbe az ex lege védett lápok, egyéb értékes vizes élőhelyek, valamint a természetvédelmi oltalom alatt álló, vagy védelemre érdemes területek tartoznak, amelyeken erdőgazdálkodás vagy természetkímélő gyep- és nádgazdálkodás kivételével mezőgazdálkodási tevékenységet nem folytatnak.

(2) A Tk övezet területén épületet elhelyezni nem lehet, épületnek nem minősülő építmény kivételesen, csak a természetvédelmi követelmények figyelembevételével helyezhető el.

(3) A Tk övezet területén a közmű- és közlekedési létesítmények által el nem foglalt területeket zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani.

(4) A Tk övezet területén az Országos Erdőállomány Adattár által nyilvántartott erdőterületeken kívül erdőtelepítés nem végezhető.

47. Mezőgazdasági területek (M) közös előírásai

47. § (1) Az övezetbe jellemzően a mezőgazdasági termelés, növénytermesztés, az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termék-feldolgozási és terménytárolási és árusítási mezőgazdasági területek tartoznak.

(2) Az övezet területén – a HÉSZ adott övezetre vonatkozó eltérő rendelkezésének hiányában a növénytermesztés, állattenyésztés és halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei helyezhetők el.

(3) Mezőgazdasági területen a következő övezetek kerültek kijelölésre:

a) Mk övezet: kertes mezőgazdasági,

b) övezet: általános mezőgazdasági,

c) Mkor övezet: korlátozott használatú mezőgazdasági.

(4) A (3) a) és b) pontok szerinti övezetek területén a 2011. október 26-ig az ingatlan-nyilvántartásba nem tanyaként bejegyzett, vagy már jogerős és végrehajtható használatbavételi engedéllyel rendelkező, lakó, idegenforgalmi, vendéglátó, kereskedelmi, szolgáltató, valamint mező- és erdőgazdasági tevékenységgel összefüggő gazdasági rendeltetés megtartható és függetlenül a teleknagyságtól, ezen időpont után egy alkalommal, rendeltetésének megváltoztatása nélkül a mezőgazdasági terület sajátos használatát nem korlátozó, attól védelmet nem igénylő módon bővíthető:

a) lakó, idegenforgalmi, vendéglátó, kiskereskedelmi és szolgáltató rendeltetést tartalmazó épület esetén a teleknagyságtól függetlenül legfeljebb bruttó 50 m2 alapterülettel,

b) mező- és erdőgazdasági tevékenységgel összefüggő gazdasági rendeltetést tartalmazó épület esetén legalább 2000 m2 telekterületen legfeljebb 200 m2bruttó alapterülettel és

c) a bővítéssel önálló, új rendeltetési egység nem jöhet létre és a telek beépítettsége a 10%-ot nem haladhatja meg.

48. Kertes mezőgazdasági területek (Mk) előírásai

48. § (1) Az Mk övezetbe az állattartási, zöldség‐, gyümölcs‐ és dísznövény‐termesztési, illetve az ezekkel kapcsolatos termék-feldolgozási és tárolási célú, jellemzően kistelkes mezőgazdasági területek tartoznak.

(2) Az Mk övezet területén:

a) a 720 m2 alatti, továbbá a szántó, rét, legelő, nádas művelési ágban nyilvántartott telek nem építhető be,

b) a szántó, rét, legelő, nádas művelési ágban nyilvántartottak kivételével a legalább 10 m széles és 720 m2 -1500 m2közötti telekterületen a tárolás célját szolgáló egy gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) létesíthető,

c) az 1500 m2 telekterületet meghaladó telken építmény legfeljebb 3 % beépítettséggel helyezhető el,

d) lakóépület 3000 m2 feletti telekterületen kizárólag szőlő, gyümölcsös és kert művelési ágban nyilvántartott telken és művelés alól kivett terület esetén, egyéb művelési ág esetén 6000 m2 feletti telekterületen helyezhető el legfeljebb 300 m2 nettó alapterületen, legfeljebb egy lakó rendeltetési egységgel úgy, hogy a lakóépület a megengedett 3%-os beépítettség felét nem haladhatja meg,

e) kiegészítő rendeltetésként a megtermelt mezőgazdasági terméket értékesítő, legfeljebb 50 m2 nettó szintterületű kereskedelmi épület létesíthető,

f) a különállóan megvalósuló lakóépület beépítési magassága legfeljebb 6,0 méter lehet,

g) a gazdasági rendeltetésű épület esetén az épületmagasság legfeljebb 5,5 méter, az épület nettó alapterülete nem haladhatja meg a 600 m2-t,

h) a telken épület az úttengelytől legalább 11 méterre helyezhető el és az úttengelytől számított 6 méteren belül rámpa nem helyezhető el és fa nem ültethető.

(3) Az Mk övezetben állattartás céljára szolgáló építmény a teleknagyságtól függetlenül elhelyezhető. Az állattartás céljára szolgáló építmény által elfoglalt terület nem haladhatja meg a megengedett 3%-os beépítettség felét.

(4) Nagyüzemi állattartó telep az övezetben nem létesíthető.

49. Általános mezőgazdasági terület (Má) előírásai

49. § (1) Az övezet területein a művelésből kivett, nem tanyaként nyilvántartott, 1500 m2-nél nagyobb telekterületű földrészleteken a 47. § (2) szerinti építmények legfeljebb 10%-os beépíthetőség mellett helyezhetők el.

(2) Az (1) bekezdésen kívüli telkek esetén az övezetben a beépíthetőség legnagyobb mértéke 3%, amennyiben a telekterület mérete eléri, vagy meghaladja a (3) bekezdés szerinti méreteket.

(3) Az övezet területén gazdasági épület

a) szőlő, gyümölcsös, kert művelési ág esetén legalább 1 ha telekterületen,

b) egyéb művelési ág esetén legalább 3 ha telekterületen

helyezhető el.

(4) Az övezet területén önálló lakóépület a rét, legelő, gyep, nádas művelési ágú telkek kivételével legfeljebb 300 m2 alapterülettel helyezhető el úgy, hogy a lakóépület a megengedett 3%-os beépítettség felét nem haladhatja meg.

(5) A különállóan megvalósuló lakóépület beépítési magassága legfeljebb 6,0 méter lehet.

50. Korlátozott használatú mezőgazdasági területek (Mkor) előírásai

50. § (1) Az Mkor övezetbe elsősorban a mezőgazdasági művelés azon területei tartoznak, ahol tájgazdálkodási mezőgazdasági tevékenységet folytatnak.

(2) Az Mkor övezet területén gazdasági épület nem helyezhető el.

(3) Az Mkor övezetben a legeltető állattartás építményei kivételével állattartó építmény, továbbá üvegház és fóliasátor nem helyezhetők el.

51. Mezőgazdasági birtokközpont és tanya kialakítás előírásai

51. § (1) Az Má és Mk övezetek területén az ökológiai hálózat magterületének övezete, ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezete területeken, valamint az országos természetvédelemmel érintett területen (művelésből már kivont ilyen státuszú területek kivételével), továbbá a város települési területének határától számított 200 méteren belül új birtokközpont és tanya nem létesíthető.

(2) Az Mkor övezetek területén birtokközpont és tanya kialakítása nem megengedett.

52. Vízgazdálkodási övezet (V) előírásai

52. § (1) A vízgazdálkodási terület övezetein belül kijelölt övezetek:

a) V-F övezetbe a folyó víznek minősülő, az állandó vízáramlású, természetes vagy mesterséges vízfolyások (csatornák medre) és azok parti sávjai,

b) A V-Á övezetbe az állóvíznek minősülő, a belvízveszélyes területek csapadékvíz-mentesítését szolgáló csapadékvíz-tározók, szikkasztó árkok medre, valamint a fenntartási területeik.

(2) A V-F és V-Á övezet területén vonalas közmű- és közlekedési létesítmények, árvízvédelmi, vízgazdálkodási, víz-kárelhárítási műtárgyak, építmények, helyezhetők el.

(3) A V-F és V-Á övezet területén

a) épület nem helyezhető el,

b) területét közhasználat elől elzárni, lekeríteni nem lehet,

c) területén vízügyi érdekből a kizárólagos állami kezelésben lévő folyóvizeknél, főcsatornáknál 6-6 m-es, társulati, önkormányzati és üzemi csatornáknál 3-3 m-es parti sáv szabadon hagyandó, e közmű- és közlekedési létesítmények által el nem foglalt vízparti területeket elzárni, beépíteni nem lehet, és belterületen zöldfelületként, külterületen gyepként kell fenntartani.

53. Különleges megújuló energiaforrás hasznosításának céljára szolgáló terület (Kb-En)

53. § (1) A Kb-En övezet, a megújuló energiaforrás műtárgyainak elhelyezésére szolgál.

(2) A Kb-En övezet területén legfeljebb 5 MW beépített teljesítményű megújuló energiaforrás műtárgyai, valamint a működéshez szükséges egyéb építmények (trafó, portaépület, raktár stb.) helyezhetők el.

(3) Az övezetben elhelyezett napelemes erőmű területe körül védőkerítés létesítése kötelező.

(4) Az övezetben a kialakítható telek legkisebb területe 1 ha, a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 5 %.

54. Különleges kegyeleti park területek (Kb-Kegy)

54. § (1) A Kb-Kegy övezetbe a kegyeleti parkok területe tartozik.

(2) Az övezet területén új építmény nem helyezhető el.

(3) Az övezethez tartozó telkek esetében telekfelosztást végezni nem lehet.

55. Különleges temető területek (Kb-T)

55. § (1) A Kb-T övezetbe a köztemető területe tartozik.

(2) A Kb-T övezet területén a temető működéséhez szükséges valamennyi épület és műtárgy elhelyezhető, különösen

a) portaépület, temetőiroda, kegyeleti-hitéleti épület,

b) ravatalozó, illemhely, üzemeltetői szociális épület,

c) üzemeltetői műhely és munkagép-, illetve járműtároló.

(3) A Kb-T övezet területén az urnasírok, urnafalak magassága legfeljebb 2,5 méter lehet.

(4) A Kb-T övezetben a kialakítható telek legkisebb területe 5000 m2, a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 10%, az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke a harangtorony kivétel 6,0 méter.

56. Különleges burkolt köztér (Kb-Bk)

56. § (1) A Kb-Bk övezetbe a burkolt felülettel és fásított részekkel is rendelkező közterek tartoznak.

(2) A Kb-Bk övezet területén a rendeltetésszerű használatát szolgáló építmények, különösen

a) pihenést, testedzést szolgáló épületnek nem minősülő építmények,

b) ismeretterjesztés épületnek nem minősülő építményei, emlékművek,

c) szökőkutak és egyéb látványelemek, kioszk pavilon,

d) parkolás építményei

e) vendéglátó terasz dobogó építménye helyezhetők el legfeljebb 5%-os beépítettséggel.

57. Záró rendelkezések

57. § A rendelet rendelkezései a hatályba lépést követő hatósági eljárásokban alkalmazandók, az ügyfél kérelmére folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni lehet.

58. §2

59. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

3. melléklet a 19/2023. (XI. 16.) önkormányzati rendelethez

Építési övezetek szabályozási határértékei

1. Kisvárosias lakóterület építési övezetei

A

B

C

D

E

F

G

1

Építési
övezet
jele

Beépítés
módja

Épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke (m)

Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%)

Az újonnan
kialakítható telek legkisebb

Zöldfelület legkisebb mértéke (%)

területe (m2)

szélessége/
mélysége (m)

2

Lk-1

oldalhatáron álló

7,5

40

350

14/-

30

3

Lk-2

zártsorú

7,5

45

350

12/-

25

4

Lk-3

szabadon álló, telepszerű

12,5

-/-

20

2. Kertvárosias lakóterület építési övezetei

A

B

C

D

E

F

G

1

Építési
övezet
jele

Beépítés
módja

Épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke (m)

Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%)

Az újonnan
kialakítható telek legkisebb

Zöldfelület legkisebb mértéke (%)

területe (m2)

szélessége/
mélysége (m)

2

Lke-1

oldalhatáron álló

5,5

30

500

16/-

50

3

Lke-2

szabadon álló

7,0

35

350

-/-

45

4

Lke-3

Ikres

7,0

35

350

-/-

45

5

Lke-4

zártsorú csoportos

7,5

35

1000

-/-

45

6

Lke-5

oldalhatáron álló

5,5

30

600

14/-

50

3. Falusias lakóterület építési övezetei

A

B

C

D

E

F

G

1

Építési
övezet
jele

Beépítés
módja

Épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke (m)

Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%)

Az újonnan
kialakítható telek legkisebb

Zöldfelület legkisebb mértéke (%)

területe (m2)

szélessége/
mélysége (m)

2

Lf-1

oldalhatáron álló

5,5

30

600

16/-

40

4. Településközpont terület építési övezetei

A

B

C

D

E

F

G

1

Építési
övezet
jele

Beépítés
módja

Épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke (m) *

Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%)

Az újonnan
kialakítható telek legkisebb

Zöldfelület legkisebb mértéke (%)

területe (m2)

szélessége/
mélysége (m)

2

Vt-1

szabadon álló

12,5

40

720

18/30

25

3

Vt-2

zártsorú

7,5

40

450

15/30

30

4

Vt-3

zártsorú

12,5

60

450

15/30

20

5

Vt-4

oldalhatáron álló

7,5

40

450

16/-

30

6

Vt-5

szabadon álló

5,5

80

320

-/-

10

* = kivétel a templom épülete, mely esetén az épületmagasság a torony mértékével növelhető.

5. Intézményi terület építési övezetei

A

B

C

D

E

F

G

1

Építési
övezet
jele

Beépítés
módja

Épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke (m)

Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%)

Az újonnan
kialakítható telek legkisebb

Zöldfelület legkisebb mértéke (%)

területe (m2)

szélessége/
mélysége (m)

2

Vi-1

szabadon álló

35

20/-

3

Vi-2

szabadon álló

12,5

25

4000

16/-

25

6. Egyéb ipari gazdasági terület építési övezetei

A

B

C

D

E

F

G

1

Építési
övezet
jele

Beépítés
módja

Épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke (m)

Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%)

Az újonnan
kialakítható telek legkisebb

Zöldfelület legkisebb mértéke (%)

területe (m2)

szélessége/
mélysége (m)

2

Ge-1

szabadon álló

12,5

40

2500

30/-

25

3

Ge-2

szabadon álló

16,5

50

4000

-/-

20

7. Kereskedelmi, - szolgáltató gazdasági terület építési övezetei

A

B

C

D

E

F

G

1

Építési
övezet
jele

Beépítés
módja

Épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke (m) *

Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%)

Az újonnan
kialakítható telek legkisebb

Zöldfelület legkisebb mértéke (%)

területe (m2)

szélessége/
mélysége (m)

2

Gksz-1

szabadon álló

7,5

40

1500

25/-

25

3

Gksz-2

szabadon álló

16,5

50

4000

30/-

20

*Az épületmagasság megengedett legnagyobb értéke a technológia pontszerű építményrészek legfeljebb 5 méter értékkel növelhető.

8. Különleges sportolási célú terület építési övezete

A

B

C

D

E

F

G

1

Építési
övezet
jele

Beépítés
módja

Épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke (m)

Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke (%)

Az újonnan
kialakítható telek legkisebb

Zöldfelület legkisebb mértéke (%)

területe (m2)

szélessége/
mélysége (m)

2

K-Sp

szabadon álló

12,5

30

10000

-/-

40

4. melléklet a 19/2023. (XI. 16.) önkormányzati rendelethez

Sajátos használathoz tartozó építési övezetek közművesítettségi mértékére vonatkozó előírás

sorszám

A

B

C

Sajátos használat szerinti terület

Építési övezet jele

Közművesítettség mértéke

1.

Kisvárosias lakóterület

Lk-1

Teljes

Lk-2

Teljes

Lk-3

Teljes

2.

Kertvárosias lakóterület

Lke-1

Teljes

Lke-2

Teljes

Lke-3

Teljes

Lke-4

Teljes

Lke-5

Teljes

3.

Falusias lakóterület

Lf-1

Teljes

4.

Településközponti vegyes terület

Vt-1

Teljes

Vt-2

Teljes

Vt-3

Teljes

Vt-4

Teljes

Vt-5

Teljes

6.

Intézményi terület

Vi-1

Teljes

Vi-2

Teljes

7.

Egyéb ipari gazdasági terület

Ge-1

Teljes

Ge-2

Teljes

5.

Kereskedelmi, szolgáltató terület

Gksz-1

Teljes

Gksz-2

Teljes

8.

Különleges sportolási célú terület

K-Sp

Részleges

1

A rendelet 32. § (4) bekezdését a 6/2024. (III. 5.) önkormányzati rendelet 1. §-a módosította. Hatályos: 2024.03.06-tól.

2

Az 58. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.