Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése

az építményadóról

Hatályos: 2020. 01. 03- 2023. 03. 31

Eger Megyei Jogú Város Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) és h) pontjaiban meghatározott feladatkörében eljárva, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 13. pontjában és a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Htv.) 1. § (1) bekezdésében  kapott felhatalmazás alapján, a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara előzetes véleményének kikérését követően a helyi közszolgáltatások biztosítása érdekében, az illetékességi területén található ingatlantulajdonra, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogra vagyoni típusú adókötelezettséget állapít meg, egyben a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. Helyi vagyoni típusú adók fajtái

1. §                   (1)        Építményadóban adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a lakás és nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész (továbbiakban együtt: építmény), valamint telekadóban a telek.


  1. Az építményadó és telekadó, mint helyi adók, határozatlan idővel kerülnek bevezetésre.


  1. Az adókötelezettség az önkormányzat illetékességi területén kiterjed az ingatlantulajdonra és az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogra.


  1.       Jelen rendeletben nem szabályozott kérdésekben más, magasabb szintű

anyagi és eljárásjogi jogszabályokban, illetve ezek felhatalmazása alapján kihirdetett önkormányzati rendeletben foglaltak az irányadóak.     

2. Értelmező rendelkezések


2. §       E rendelet alkalmazásában:


1.         Belváros: a Ráckapu tér, Malom út, Cifrakapu tér, Jankovics út, Balassa út, Knézich út, Dayka út, Szajcz út, Servita út, Karéj út, Vécsey Sándor út, Gárdonyi Géza út, Bástya út, Mekcsey út, Szarvas tér, Frank T. út, Klapka út, Hatvani kapu tér, Szvorényi József út, Sóház út, Trinitárius út, Pyrker J. László tér, Barkóczy út, Csiky út, Tündérpart, Vitkovics út által körbezárt terület, valamint a felsorolt utcák érintett szakaszainak mindkét oldalán és a tereken elhelyezkedő ingatlanok által elfoglalt területrész.


2.         Bolti kiskereskedelmi, távközlési, energiaellátó vállalkozási tevékenység:


a)         bolti kiskereskedelmi tevékenység: a 2009. január 1-jén hatályos Gazdasági Tevékenységek Egységes Osztályozási Rendszere (TEÁOR’ 08) szerint a 45.1 ágazatba - ide nem értve a gépjármű, pótkocsi nagykereskedelmét -, 45.32, 45.40 ágazatba - ide nem értve a motorkerékpár javítását, nagykereskedelmét -, továbbá a 47.1-47.9 ágazatokba sorolt tevékenységek, azaz minden olyan kereskedelmi tevékenység, melynek folytatása esetén a vevő a vállalkozónak nem minősülő magánszemély is lehet;


b)         távközlési tevékenység: az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény szerinti elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtása;


c)         energiaellátó vállalkozási tevékenység: a távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény (Távhő tv.) 10. §-ának 1. pontja szerinti energiaellátó (ide értve a villamosenergiáról szóló törvény vagy a földgázellátásról szóló törvény szerinti egyetemes szolgáltatót is), ha a Távhő tv. szerinti energiaellátói minőségében végzett tevékenységéből származó, számviteli törvény szerinti nettó árbevétele az adóévet megelőző évben - a tevékenységét adóévben kezdő energiaellátó esetén az adóévben - eléri az összes, számviteli törvény szerinti nettó árbevétel legalább 5%-át.


3.         Életvitelszerű lakóhely:  magánszemély számára az a lakóingatlan szolgál ténylegesen, életvitelszerűen lakóhelyéül, ahonnan életét szervezi (pl.: rendszeresen innen indul munkába vagy oktatási intézménybe, illetve ide tér haza stb.), ahol a magánszemély az életviteléhez szükséges tevékenységeket – úgymint étkezés, főzés, mosás stb. – legjellemzőbben folytatja, amely családi élete helyszínéül szolgál, amely vonatkozásában közüzemi szolgáltatásokat vesz igénybe, illetve amely elsődleges elérhetőségi címeként (levelezési címeként) jelenik meg a hatóságoknál, közműszolgáltatóknál stb.”


4.         Gyermek:  a húszévesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező; a huszonhárom évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató; a huszonöt évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermek; valamint korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, az autista, illetve a testi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermek, amennyiben ez az állapot a gyermek 25. életévének betöltését megelőzően is fennállt.


5.         Gyorsétterem lánc céljára használt építmény: a McDonald’s, Wendy’s, KFC (Kentucky Fried Chicken), Taco Bell, Burger King, Pizza Hut, Subway, Don Pepe, Nordsee által vagy helyi franchise üzletfeleik útján gyorsétteremként működő vendéglátóipari egység.


6.         Háztartás: az egy lakásban együtt élő, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező személyek közössége.

7.         Hitelintézeti, pénzügyi vállalkozási, biztosítási, egyéb pénzügyi tevékenység: az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékokról szóló 2006. évi LIX. törvény 7. § 3-4. és 7. pontjában foglalt tevékenység, valamint a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény szerinti biztosító és viszontbiztosító által végzett biztosítási és viszontbiztosítási tevékenység.


                        8.         Kiemelt kereskedelmi övezet:


                       a.)         A Törvényház utca, a Vörösmarty utca, a Dr Nagy János utca, a Kracker János utca, a 4486/2 és a 4488 helyrajzi számú ingatlanok által behatárolt terület;


                       b.)        A Rákóczi utca, a 1256; a 1255/3; a 1255/2; a 0507 (Eger patak); a 1255/16; a 1255/8 helyrajz számú ingatlanok; a Rákóczi utca; Egri utca, a 1254; a 0253/1 (vasúti pálya); a 1306; a 1307/29; a 1307/71 (közterület) helyrajzi számú ingatlanok; Cifrakapu utca; 1302/2 (közterület) és 1301/3 helyrajzi számú ingatlanok által behatárolt terület.


9.         Külterület: azon területek, ahol az ingatlan-nyilvántartás helyrajzi számai 0-val, zártkerti ingatlanok esetében 20 ezer feletti számmal kezdődnek.


                        10.        Külváros: a belváros és a külterület között elhelyezkedő területrész.


11.[1]      Lakás céljára szolgáló építmény: a Htv. 52.§ 8. pontja alapján lakásnak minősülő ingatlan, ha azt a tulajdonos, vagy tulajdonostársak egyike kifejezetten lakás céljára használja. Nem minősül lakásnak a lakóépülethez tartozó földrészleten létesített, a lakás rendeltetésszerű használatához nem szükséges helyiség, még akkor sem, ha az a lakóépülettel egybeépült, így különösen a garázs, a műhely, az üzlet, a gazdasági épület stb. Nem minősül lakáscélúnak az építménynek az a része, amelynek hasznosítása meghatározott bevétel megszerzésére irányul, továbbá, ha a magánszemély/vállalkozó az adott épülettel, épületrésszel kapcsolatban a vállalkozási tevékenysége során költséget számol el.


12.        Magánszemély tulajdonos: e rendelet tekintetében magánszemély tulajdonosnak minősül a Htv. 52.§ 7. pontja alapján természetes személyként bejegyzett tulajdonos. Nem minősül magánszemély tulajdonosnak az a személy akinek a tulajdonában lévő építmény a 2. melléklet 5., 6., 9. sorban foglalt célra szolgál.  

13.        Megváltozott munkaképességű személy: a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló 2011. évi CXCI. törvény alapján ellátásra jogosult személy.

14.[2]       Nevelési-oktatási intézmény: a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 7. §-ában, a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény  9. §-ában és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 4. §-ában meghatározott intézmény.  


15.        Öregségi nyugdíj: a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvényben meghatározott életkor elérése és meghatározott szolgálati idő megszerzése esetén járó nyugellátás.


16.        Pince: olyan lakáshoz, üdülőhöz nem tartozó építmény, ami jellegénél, kialakításánál és önálló rendeltetésénél fogva csak állandó vagy időszakos tárolásra illetve bor érlelésre, kezelésre alkalmas, szerkezetileg önálló helyiség, helyiségcsoport. Nem minősül pincének az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapján különösen kereskedelmi üzletnek, boltnak, abc-nek, üzletháznak, játékteremnek, csárdának, bisztrónak, borozónak, sörözőnek, büfének, cukrászdának, kávézónak, kávéháznak, teaháznak, fagylaltozónak, étteremnek, vendéglőnek, presszónak, irodának, műteremnek, szállodának, hotelnek, panziónak, fogadónak, motelnek, szállónak, vendégháznak, vadászháznak, rendelőnek, kórháznak, szanatóriumnak, gyógyszertárnak, garázsnak, gépjárműtárolónak, mélygarázsnak, teremgarázsnak, raktárnak, üvegháznak, műhelynek, szerviznek, üzemnek, üzemcsarnoknak, présháznak, hűtőháznak, gyárnak stb. minősülő vagy ilyenként feltüntetésre váró épület, épületrész.

           

17.        Szociális intézmény: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben meghatározott személyes szociális gondoskodást nyújtó szervezet, vállalkozás.


18.        Tulajdonos: a Htv. 52.§ 7. pontjában meghatározottakon felül a résztulajdonos és a vagyoni értékű jog jogosultja (Htv. 52.§ 3. pont). A tulajdonos, a vagyoni értékű jog jogosítottja a továbbiakban együtt: tulajdonos.


19.        Üzleti célt szolgáló építmény: olyan épület, épületrész, amit a magánszemély, vállalkozó vagy vállalkozás bevétel-, nyereség-, jövedelemszerzése érdekében használja, vagy ezzel kapcsolatosan költséget számol el.


20.[3]      Beruházási övezet:

  1. a 150/2 helyrajzi számú, valamint a 150/4-től a 150/24-ig terjedő helyrajzi számú ingatlanok által lefedett területek,
  2. a 9847 helyrajzi számú ingatlan,
  3. a 9837/7; 9837/8; 9837/12; 9837/23; 9837/24; 9837/25; 9837/26; 9838/6; 9850; 9851/1; 9852/2; 9852/3; 9853; 9854; 9862/2; 9863; 9864; 9865; 9866; 9867; 9868; 9869; 9870; 9871/1; 9871/2; 9872; 9873/1; 9873/2; 9874; 9875; 9876; 9877; 9878; 9879; 9880; 9881; 9882/1 helyrajzi számú ingatlanok által lefedett területek.    
  4.  a 1166/11; 1166/12; 1166/10; 1166/9; 1166/3; 1166/4; 1165/7; 1165/3; 1165/8; 1164/9; 1164/11; 1164/10; 1164/3; 1164/8; 1164/7; 1164/6; 1164/4; 1164/5; 1164/2; 1164/1; 1163, 1162; 1161/6; 1161/7; 1161/2; 1161/3; 1161/4; 1161/8; 1161/9; 1160; 1159; 1001/2; 1001/1 helyrajzi számú ingatlanok által lefedett területek
  5.  a 0108/12; 0108/19; 0108/20; 0108/21; 0108/18; 1002/9; 1002/4; 1002/7; 1002/2; 1002/8; 150/4; 150/2; 150/5; 150/6; 150/7; 150/8; 150/9; 150/10; 150/11; 150/12; 150/13; 150/14; 150/15; 150/16; 150/17; 150/18; 150/19; 150/20; 150/21; 150/22; 150/23; 150/24; 0129/2; 0129/4 helyrajzi számú ingatlanok által lefedett területek.”  


21.[4]      Új építésű termelő célt szolgáló építmény: a beruházási övezetben termelő tevékenység céljára szolgáló saját beruházás keretében, saját használatra újonnan létrehozott épület, épületrész.     


II. Fejezet


Az építményadóra vonatkozó különös rendelkezések


3. Adókötelezettség


3. §                   Adóköteles – a Htv. szabályai szerint - az önkormányzat illetékességi területén lévő építmény.


4. Az adó alapja és mértéke


4. §       (1)        Az adó alapja az építmény négyzetméterben számított hasznos alapterülete.


(2)        Az adó mértékeit magánszemély tulajdonos esetében az 1. melléklet, minden más tulajdonos esetében a 2. melléklet tartalmazza.

                                                                            

5. Adókedvezmény

                            

5. §      (1) [5]      Bel- és külterületen lévő lakás céljára szolgáló építmény után, ha az adóalany az adóév első napján azt ténylegesen (életvitelszerűen) lakóhelyként használja -. figyelemmel a lakcímet igazoló hatósági igazolvány adataira is - 50%-os mértékű adókedvezményre jogosult.


(2)[6]      Az egy háztartásban három vagy több gyermeket nevelő magánszemély a bel- és külterületen lévő lakás céljára szolgáló építmény után, ha az adóév első napján azt ténylegesen (életvitelszerűen) lakóhelyként használja - figyelemmel a lakcímet igazoló hatósági igazolvány adataira is - 100%-os mértékű adókedvezményre jogosult.


(3)[7]      Az öregségi nyugdíjra, rehabilitációs ellátásra, rokkantsági ellátásra jogosult magánszemély, illetve a megváltozott munkaképességű személy a bel- és külterületen lévő lakás céljára szolgáló építmény után, ha az adóalany az adóév első napján azt ténylegesen (életvitelszerűen) lakóhelyként használja - figyelemmel a lakcímet igazoló hatósági igazolvány adataira is - 100%-os mértékű adókedvezményre jogosult.


(4) [8]      Az (1)-(3) bekezdésekben említett adókedvezményre jogosult adóalany a kedvezménnyel kapcsolatos változásokat, a változást követő év január 15. napjáig, 2020. évben 2020. január 15-ig jelenti be az adóhatóságnál.  Az (1)-(3) bekezdésben szabályozott adókedvezmény adatbejelentés benyújtása mellett érvényesíthető. Az adatbejelentés benyújtásakor a gyermekkedvezményre való jogosultságot, az öregségi nyugdíjjogosultságot, a rehabilitációs ellátásra, rokkantsági ellátásra való jogosultságot, a megváltozott munkaképességet igazolni kell.


(5)        Az (2)-(3) bekezdésekben említett adókedvezmény, - a tulajdoni rész illetve a vagyoni értékű jog nagyságától függetlenül - a harmadik gyermek megszületését követően, illetve az öregségi nyugdíjjogosultság elérését, a fogyatékossági támogatási jogosultság megnyíltát, illetve a rehabilitációs, vagy a rokkantsági ellátásra való jogosultság évét követő adóév első napjától érvényesíthető.


6. §      Amennyiben a tulajdonostársak a Htv. 12.§ (2) bekezdés szerint megállapodást kötnek, úgy az adókedvezmény számítása az egész ingatlan (1/1 tulajdoni hányad) hasznos adóköteles alapterülete után történik.


6. Adókötelezettség adatbejelentése


(1)        Az adózónak az építmény utáni építményadóról az adókötelezettség keletkezését, illetve változását követő tizenöt napon belül kell az E- önkormányzati portálon (https://ohp-20.asp.lgov.hu/nyitolap) vagy az önkormányzati adóhatóság hivatalos elérhetőségén (https://www.eger.hu/hu/adougyek) megtalálható nyomtatványon a jogszabályokban előírt formában és módon adatbejelentését teljesítenie.”

7. Adóbefizetésre vonatkozó rendelkezések


 Az adózónak az építmény utáni építményadóról az adókötelezettség keletkezését, illetve változását követő tizenöt napon belül kell - az önkormányzati adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon a jogszabályokban előírt formában és módon - adatbejelentését teljesítenie.


III. Fejezet


A telekadóra vonatkozó különös rendelkezések


8. Adókötelezettség


 (1)       Eger Megyei Jogú Város illetékességi területén lévő építmény után fizetendő építményadót az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény által meghatározott módon és határidőben Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának Építményadó Számlájára (12033007-00102883-01800005) kell teljesíteni.


 (2) Az adózó az építményadót, a naptári évben félévente, két egyenlő részletben - végrehajtható okirat alapján - március hónap tizenötödik napjáig, valamint szeptember hónap tizenötödik napjáig fizeti meg.


(3)   Az adózó a befizetési kötelezettséget csoportos beszedési megbízással, terminál útján történő bankkártyás fizetéssel (POS), illetve internetes felületen bankkártyás (VPOS) fizetéssel is teljesítheti.  


9. Az adó alapja és mértéke


10. §     (1)        Az adó alapja a telek négyzetméterben számított területe.

                       

(2)        Az adó mértékeit a 3. melléklet tartalmazza

10.[9] Adómentesség, adókedvezmény


11. §     (1)[10]       A magánszemély tulajdonost adómentesség illeti meg a tulajdonában lévő beépítetlen telek után.


(2)[11]

            (3)[12]

            (4)[13]


12. §     (1)[14]       A 11. § (1) bekezdés hatályba lépését megelőzően beépítési nyilatkozatot tevő tulajdonos köteles a vételt (szerzést) követő 5 év elteltével a lakóház építés befejezését az önkormányzati adóhatóságnál használatbavételi engedély bemutatásával igazolni.


(2)[15]       A vállalt beépítés elmaradása, vagy befejezésének hiánya miatt, a jogosulatlanul igénybevett kedvezményt az eredeti esedékességtől számítottan, késedelmi pótlékkal növelten kell megfizetni. Erről az adóhatóság – az (1) bekezdésben rögzített igazolás hiányában – határozattal rendelkezik.

                        (3)[16]

11. Adókötelezettség bevallása


13. §     (1)        Az adózó - a (4) bekezdésben rögzítettek kivételével - az önkormányzati adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon teljesíti a telekadó kötelezettségének keletkezését, változását, megszűnését, melynek a változást követő év január 15-ig tesz eleget.


(2)        Az adózó a bevallási kötelezettséget Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének az önkormányzati adóügyekre érvényes adóeljárási szabályokról szóló 58/2012. (XI.29.) önkormányzati rendelete alapján teljesíti.


(3)[17]       A Htv. 52. § 26. pontjában nevesített vállalkozó bevallási kötelezettségét elektronikus úton teljesíti.


(4)[18]       A 11. § (1) bekezdésében rögzített adómentesség jogosultja mentesül a bevallás-benyújtási kötelezettség alól.

12. Adóbefizetésre vonatkozó rendelkezések


14. §     (1)        Eger Megyei Jogú Város illetékességi területén lévő adótárgyak után a telekadót az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény által meghatározott módon és határidőben Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának Telekadó Számlájára (12033007-00102883-01700008) kell teljesíteni.


(2)        Az adózó a befizetési kötelezettséget - az (1) bekezdésben szabályozottakon túl - Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének az önkormányzati adóügyekre érvényes adóeljárási szabályokról szóló 58/2012.(XI.29.) önkormányzati rendelete alapján is teljesítheti.

[1]

Módosította 2014. január 1. napjától Eger MJV Közgyűlésének 33/2013. (XI. 15.) önkormányzati rendelete

[2]

Módosította 2014. január 1. napjától Eger MJV Közgyűlésének 33/2013. (XI. 15.) önkormányzati rendelete

[3]

Megállapította 2015. január 1. napjától Eger MJV Közgyűlésének  18./2014. (IV. 25.) önkormányzati rendelete

[4]

Megállapította 2015. január 1. napjától Eger MJV Közgyűlésének  18./2014. (IV. 25.) önkormányzati rendelete

[5]

Módosította 2020. január 1. napjától Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének __/2019. (XII.__) önkormányzati rendelete.

[6]

Módosította 2020. január 1. napjától Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének __/2019. (XII.__) önkormányzati rendelete.

[7]

Módosította 2020. január 1. napjától Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének __/2019. (XII.__) önkormányzati rendelete.

[8]

Módosította 2020. január 1. napjától Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének __/2019. (XII.__) önkormányzati rendelete.


[9]

Módosította 2014. január 1. napjától Eger MJV Közgyűlésének 33/2013. (XI. 15.) önkormányzati rendelete

[10]

Módosította 2014. január 1. napjától Eger MJV Közgyűlésének 33/2013. (XI. 15.) önkormányzati rendelete

[11]

Hatályon kívül helyezte 2014. január 1. napjától Eger MJV Közgyűlésének 33/2013. (XI. 15.) önkormányzati rendelete

[12]

Hatályon kívül helyezte 2014. január 1. napjától Eger MJV Közgyűlésének 33/2013. (XI.15.) önkormányzati rendelete

[13]

Hatályon kívül helyezte 2014. január 1. napjától Eger MJV Közgyűlésének 33/2013. (XI.15.) önkormányzati rendelete

[14]

Módosította 2014. január 1. napjától Eger MJV Közgyűlésének 33/2013. (XI. 15.) önkormányzati rendelete

[15]

Módosította 2014. január 1. napjától Eger MJV Közgyűlésének 33/2013. (XI. 15.) önkormányzati rendelete

[16]

Hatályon kívül helyezte 2014. január 1. napjától Eger MJV Közgyűlésének 33/2013. (XI. 15.) önkormányzati rendelete

[17]

Megállapította 2014. január 1. napjától Eger MJV Közgyűlésének 33/2013. (XI. 15.) önkormányzati rendelete

[18]

Megállapította 2014. január 1. napjától Eger MJV Közgyűlésének 33/2013. (XI. 15.) önkormányzati rendelete