Örkény Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2007. (X. 18.) önkormányzati rendelete

Örkény város Helyi Építési Szabályzatáról

Hatályos: 2025. 07. 10

Örkény Város Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2007. (X. 18.) önkormányzati rendelete

Örkény város Helyi Építési Szabályzatáról

2025.07.10.

Örkény város Önkormányzatának Képviselőtestülete az 1990. évi LXV tv. 16. § (1) bekezdésében, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló módosított 1997. évi LXXVIII. törvény 7. §-ának (3) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében a város közigazgatási területére vonatkozóan megalkotja Örkény Helyi Építési Szabályzatáról (továbbiakban: HÉSZ) szóló rendeletét, és jóváhagyja a település Szabályozási Tervlapjait (továbbiakban: 2. sz., 3. sz. tervlapok).

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A RENDELET HATÁLYA, ALKALMAZÁSA

1. § (1) Jelen rendelet hatálya Örkény város közigazgatási területére terjed ki.

(2) A HÉSZ mellékletei:¹

a) 1. melléklet: 2. rajzszámú: Belterületi szabályozási tervlap (M = 1: 4.000). ²A 2. sz. Belterületi szabályozási tervlapon pontvonallal körülhatárolt 42/2, 411, 423/3, 423/44, 423/5, 423/6 és ³1090/5 hrsz-ú területek Vt-2 jelű „Örkény településközponti részének meglévő és tervezett vegyes területe vegyes területe” építési övezetbe tartoznak. ⁴A Tatárszentgyörgyi úton a Templom utca és Táncsics Mihály utca között fekvő – pontvonallal lehatárolt – területek Lf-1 jelű lakóövezetbe tartoznak.

b)⁵ 2. melléklet: 3. rajzszámú: Külterületi szabályozási tervlap (M = 1: 10.000). ⁶A településszerkezeti tervnek megfelelően a külterületi szabályozási tervlapon a 0295/6,,0295/5, 0295/2, 0295/4, 0288/21 hrszú területek GIP jelű ipari gazdasági építési övezetbe tartoznak. ⁷Ugyancsak GIP jelű ipari-gazdasági építési övezetbe tartozik a 0301/54 hrsz-ú terület. ⁸Az Örkény 00371/9. hrsz-ú ingatlan GIP jelű ipari, gazdasági építési övezetbe tartozik.

c)⁹ 3. melléklet: SZT-1 rajzszámú: Szabályozási tervlap az ipari gazdasági terület első ütemére vonatkozóan (M = 1: 3.000),

d) 4. melléklet: 2-M rajzszámú: Szabályozási terv módosítása a 135 és 136 hrsz. ingatlanokra vonatkozóan,

e) 5. melléklet: 2-M2 rajzszámú: Szabályozási terv módosítása a 480 hrsz. ingatlanra vonatkozóan,

f) 6. melléklet: 3/M-2018 rajzszámú: 0132/2 hrsz és a 0134/23 hrsz-t érintő szabályozási terv (M=1: 8.000),

g) 7. melléklet: 3/M-2021 rajzszámú: Az új ipari-parkot, Logisztikai központot és Vámudvart érintő szabályozási tervi módosítás (M=1: 8000).¹⁰

(3) A HÉSZ elfogadása után készülő szabályozási tervek szintén a HÉSZ mellékleteit képezik. ¹¹Az 1. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott területek önálló beépítése esetén ezen területekre szabályozási terv készítése nem szükséges.

(4) A rendelet hatálya alá tartozó területen az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet (OTÉK) előírásait e rendeletben foglalt eltérésekkel együtt kell alkalmazni.

A SZABÁLYOZÁSI TERVLAP

2. § (1) A szabályozási terv kötelező és irányadó elemeket tartalmaz.

a) A területfelhasználás kötelező elemei a szabályozási tervlapokon:

Közigazgatási határ

A meglévő és tervezett belterület határa.

Tervezett szabályozási vonal.

Kerítésvonal.

Övezet, építési övezet azonosítója, jele, paraméterei és határa.

Kötelező feltárási irány.

Műemlék és műemléki környezet határa.

Védőterületek, védőtávolságok, védősávok.

Natura 2000 terület határa

Országos ökológiai hálózat területe

Természeti terület határa;

Nyilvántartott régészeti lelőhely határa.

Rekultiválandó terület;

Helyi védelemre javasolt épület és építmény, valamint helyi értékvédelmi terület határa.

II. Fejezet

AZ ÉPÍTÉSI ENGEDÉLYEZÉS SZABÁLYAI

ELVI ÉPÍTÉSI ENGEDÉLYEZÉS

3. § (1) A műemlékek műemléki környezetében, valamint a helyi értékvédelmi rendelet megalkotása és hatályba lépése után a helyi értékvédelmi területen lévő telkek esetében az építésengedélyezési eljárásban az építési engedélyezési eljárást megelőzően a településképi követelmények és a műszaki kialakíthatóság előzetes tisztázása érdekében elvi építési engedélyt kell beszerezni.

(2) Az elvi építési engedélykérelemhez mellékletként csatolni kell a meglévő és tervezett állapotra vonatkozóan a tervezett beépítés mellett két oldalról elhelyezkedő két-két telekre kiterjedő utcaképet az építmények tömegvázlatával és színtervével együtt, értékelhető módon bemutatva, M=1:200 méretarányban.

AZ ÉPÍTÉSI ENGEDÉLYKÉRELMEK ELBÍRÁLÁSÁNAK KIEGÉSZÍTŐ SZABÁLYAI

4. § (1) Az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységgel kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 9. § (1) bek. j) pontjának felhatalmazása alapján az engedélyköteles építési munkák köre bővül, engedélykötelessé válik:

a) A műemlékek műemléki környezetének valamint a helyi védelem alatt álló településrészek területén az épületek közterületek felől látható homlokzatainak nem szerkezeti jellegű megváltoztatása (színezés, festett vagy plasztikus díszítés, tetőfedés anyaga, homlokzati nyílászárók cseréje, illetve átalakítása);

b) 0,5 m²-nél nagyobb hirdető berendezés létesítése;

c) Utcabútorok elhelyezése.

III. Fejezet

AZ ÖVEZETEKRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

TELEKALAKÍTÁS

5. § (1) A település területén új nyúlványos telek nem alakítható ki.

(2) A telekalakítás szabályai:

a) Az újonnan építési övezetekké váló területeken a kialakítható új építési telkek legkisebb szélessége oldalhatáron álló beépítés esetén 16 méter, szabadon álló beépítési mód esetén 20 méter, legkisebb mélysége 40 m lehet.

b) A település már beépült részein a kialakítandó új építési telkek legkisebb szélessége 14 m, legkisebb mélysége 35 m lehet.

(3) Ha a már jelenleg is kialakult építési telek legkisebb szélessége 16 m-nél kisebb, akkor az építmények közötti legkisebb oldalkert méretet legfeljebb 4 m-re lehet lecsökkenteni. A 4 m-es oldaltávolságot csak akkor lehet alkalmazni,

ha az illetékes tűzvédelmi szakhatóság előzetes engedélyt adott a 4 m-es oldalkert alkalmazására,

továbbá a szomszédos telkek építési jogai ezáltal nem csorbulnak,

ha valamennyi érintett építési telek tekintetében igazolt, hogy teljesülnek az övezetre megállapított, illetve az OTÉK-ban megfogalmazott feltételek.

ÁLTALÁNOS BEÉPÍTÉSI ELŐÍRÁSOK

6. § (1) A már meglévő, kialakult beépítés fenntartható (állagmegóvás, felújítás végezhető).

(2) Az adott telek beépíthetőségét talajmechanikai vizsgálatokkal kell igazolni:

a) folyóvíztől számított 100 m-en belül,

b) feltöltött területeken, mélyfekvésű vagy mocsaras területeken.

(3) Az M5 autópálya melletti övezetekben az építés és az üzemeltetés során a tervezett létesítmények nem zavarhatják az autópálya üzemét és nem veszélyeztethetik annak forgalombiztonságát.

(4) A település már beépült területein valamint az újonnan lakó építési övezetté váló területeken, vagy ha az adott telek környezetében nincs kialakult beépítés, az előkert mélysége legalább 5 m minden olyan esetben, ahol e szabályzat ettől eltérő értéket nem határoz meg.

(5) Az oldal- és hátsókertek kialakítására az OTÉK vonatkozó előírásai a mértékadók minden olyan esetben, ahol e szabályzat ettől eltérő értékeket nem határoz meg.

(6) Homlokvonali kerítés az OTÉK-nak megfelelően létesíthető, azzal a megkötéssel, hogy saroktelkek esetén a homlokvonali kerítés csak áttört, a kereszteződés beláthatóságát lehetővé tevő anyagból készülhet.

(7) A település területén állattartó építmény elhelyezése esetén az állattartást szabályozó mindenkor érvényes helyi önkormányzati rendelet előírásait is be kell tartani.

(8) A közterületeket és a közhasználatú épületeket, építményeket az akadálymentes közlekedés előírásainak megfelelően kell kialakítani.

(9) A temetők 30 m-es védőtávolságán belüli építési hatósági ügyekben az ÁNTSZ szakhatóságként működik közre, de e védőtávolságon belül gazdasági és haszonállattartás céljára szolgáló építmények, valamint az első vízadó rétegre telepített kutak nem létesíthetők.

(10) A település igazgatási területén a vezeték nélküli hírközlési és mikrohullámú létesítmények engedélykötelesek.

- Lakótelkeken csak magáncélú és –tulajdonú vezeték nélküli hírközlési létesítmények (antennaoszlopok) helyezhetők el.

(11) Az alábbiakban felsorolt területeken antenna oszlopot nem szabad elhelyezni:

a) műemléken és a hozzá tartozó telekterületen,

b) műemléki környezet területén,

c) helyi védelem alatt álló épületen, építményen,

d) helyi értékvédelmi területen.

(12) Hirdető-berendezés elhelyezése és működtetése nem zavarhatja a köz- és közlekedésbiztonságot.

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK LAKÓTERÜLETI ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK

LAKÓÖVEZETEK ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSAI

7. § (1) A település lakóövezeteiben olyan kereskedelmi, gazdasági, mezőgazdasági tevékenység folytatható, amelynek környezeti paraméterei a telekhatáron nem haladják meg a lakóterületi környezeti határértékeket.

(2) Az adott építési övezeti előírásokban szereplő legkisebb telekméretnél kisebb területű kialakult és épülettel már rendelkező építési telken is létesíthető lakóépület az övezeti előírásban foglalt mértékig, ha az összes egyéb előírás betartható.

(3) A lakóépületeken a tető hajlásszöge és anyaga a kialakult környező beépítéshez igazodjon.

(4) Oldalhatáron álló beépítési mód esetén az új épületet a telekhatárra vagy attól legfeljebb 1,5 m- re kell elhelyezni. a beépítéssel ellentétes oldalon az oldalkert minimális mérete általános esetben 6,0 m.

(5) Az építési telkeken kialakítható lakóépület utcai homlokzatának szélessége legfeljebb 16 méter lehet.

(6) Az övezetek telkein az építési hely hossza 60 m-nél nem hosszabb telek esetén legfeljebb 30 m, 60 m-nél hosszabb telek esetén legfeljebb 40 m lehet. Meglévő nyúlványos telek esetén ez a távolság a nyélnek a beépíthető telekrészhez való csatlakozásától számítandó.

(7) Az építési övezetekben az alábbi melléképítmények helyezhetők el: A következő létesítmények a telken belül bárhol elhelyezhetők:

közműbecsatlakozási műtárgy

hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal)

kirakatszekrény (legfeljebb 0,4 m-es mélységgel)

kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz)

kerti lugas, továbbá lábon álló kerti tető,

kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő

Az alábbi létesítmények csak az építési helyen belül helyezhetők el:

gépkocsitároló

az állattartási rendelet előírásainak megfelelő állattartó építmény, illetve egyéb mezőgazdasági építmény.

Az alábbi létesítmények pedig csak az építési helyen belül, és az oldalsó telekhatártól mérve legalább 3 m távolságra helyezhetők el.

közműpótló műtárgy

kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor

kerti épített tűzrakóhely

háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem

állatkifutó

trágyatároló, komposztáló

siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló

szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop.

AZ Lke JELŰ LAKÓÖVEZET

8. § (1) Az övezetben a létesíthető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat tartalmazza:

ÖVEZET JELE	BEÉPÍTÉSI MÓD	LEGKISEBB TELEKTERÜLET	LEGNAGYOBB BEÉPÍTETTSÉG	LEGNAGYOBB ÉPÍTMÉNY- MAGASSÁG	ZÖLDFELÜLET LEGKISEBB MÉRTÉKE
Lke	Kialakult	Kialakult, nem osztható	30 %	7,5 m	50 %

(2) Az építési övezetben egy telken legfeljebb egy lakóépület helyezhető el, valamint az OTÉK 13. §

(2) bekezdésében és (3) bekezdésének 2. pontjában felsorolt funkciójú épületek, építmények helyezhetők el.

(3) Az övezetben a haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el.

AZ Lf-1 JELŰ LAKÓÖVEZET

9. § (1) Az övezetben a létesíthető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat tartalmazza:

ÖVEZET JELE	BEÉPÍTÉSI MÓD	KIALAKÍTHATÓ LEGKISEBB TELEKTERÜLET	LEGNAGYOBB BEÉPÍTETTSÉG	LEGNAGYOBB ÉPÍTMÉNY- MAGASSÁG	ZÖLDFELÜLET LEGKISEBB MÉRTÉKE
Lf-1	Oldalhatáron álló	500 m²	30 %	6,0 m	50 %

(2) Az építési övezetben egy telken legfeljebb egy lakóépület helyezhető el két lakással, valamint az OTÉK 14. § (2) bekezdésének 2-6. pontjaiban felsorolt funkciójú épületek, építmények helyezhetők el.

AZ Lf-2 JELŰ LAKÓÖVEZET

10. § (1) Az övezetben a létesíthető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat tartalmazza:

ÖVEZET JELE	BEÉPÍTÉSI MÓD	KIALAKÍTHATÓ LEGKISEBB TELEKTERÜLET	LEGNAGYOBB BEÉPÍTETTSÉG	LEGNAGYOBB ÉPÍTMÉNY- MAGASSÁG	ZÖLDFELÜLET LEGKISEBB MÉRTÉKE
Lf-2	Oldalhatáron álló	800 m²	30 %	6,0 m	50%

AZ Lf-3 JELŰ LAKÓÖVEZET

11. § (1) Az övezetben a létesíthető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat tartalmazza:

ÖVEZET JELE	BEÉPÍTÉSI MÓD	KIALAKÍTHATÓ LEGKISEBB TELEKTERÜLET	LEGNAGYOBB BEÉPÍTETTSÉG	LEGNAGYOBB ÉPÍTMÉNY- MAGASSÁG	ZÖLDFELÜLET LEGKISEBB MÉRTÉKE
Lf-3	Ikres	400 m²	30 %	5,5 m	50 %

AZ Lf-4 JELŰ LAKÓÖVEZET

12. § (1) Az övezetben a létesíthető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat tartalmazza:

ÖVEZET JELE	BEÉPÍTÉSI MÓD	KIALAKÍTHATÓ LEGKISEBB TELEKTERÜLET	LEGNAGYOBB BEÉPÍTETTSÉG	LEGNAGYOBB ÉPÍTMÉNY- MAGASSÁG	ZÖLDFELÜLET LEGKISEBB MÉRTÉKE
Lf-4	Ikres	800 m²	30 %	5,5 m	50 %

AZ Lf-5 JELŰ LAKÓÖVEZET

13. § (1) Az övezetben a létesíthető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat tartalmazza:

ÖVEZET JELE	BEÉPÍTÉSI MÓD	KIALAKÍTHATÓ LEGKISEBB TELEKTERÜLET	LEGNAGYOBB BEÉPÍTETTSÉG	LEGNAGYOBB ÉPÍTMÉNY- MAGASSÁG	ZÖLDFELÜLET LEGKISEBB MÉRTÉKE
Lf-5	Oldalhatáron álló	Kialakult, nem osztható	30 %	6,0 m	50 %

(3) Az övezet telkei nem oszthatók, de igény és lehetőség szerint összevonhatók.

VEGYES ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK

A TELEPÜLÉSKÖZPONT VEGYES ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSAI

14. § (1) A településközpont vegyes építési övezetek területe intézményi, kereskedelmi, szolgáltatási és egyéb, lakóterületet nem zavaró funkciók elhelyezésére szolgálnak.

(2) A település vegyes építési övezeteiben olyan kereskedelmi és gazdasági tevékenység folytatható, amelynek környezeti paraméterei a telekhatáron nem haladják meg a lakóterületi környezeti határértékeket.

(3) Az újonnan településközpont vegyes építési övezetté váló területeken az előkert mélysége – ha azt az övezeti előírások másképp nem szabályozzák – 5 m.

(4) Az övezetben elhelyezésre kerülő épületeken magastetőt kell alkalmazni. A tető hajlásszöge 20-45º között választható meg, a szomszédos beépítéshez igazodva.

(5) A közintézményeket az akadálymentes közlekedés előírásainak megfelelően kell kialakítani.

(6) Az övezetek területén bárminemű bővítéssel, felújítással járó építési tevékenység, illetve bővítés, felújítás és új épület, építmény építése esetén a homlokzatszínezések építési engedély-kötelesek.

(7) Az övezetekben a haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el.

(8) A telekalakítás szabályai:

a) Az övezetek területén kialakítható új építési telkek legkisebb szélessége oldalhatáron álló beépítési mód esetén 16 m, szabadonálló beépítési mód esetén 20 m, legkisebb mélysége 35 méter lehet.

b) Az övezetekben előírt minimális telekméret kétszeresét el nem érő telkek tovább nem oszthatók.

c) Az építési telkeken kialakítható épület utcai homlokzatának szélessége legfeljebb 16 méter lehet.

(9) Az építési övezetekben elhelyezhető melléképítmények, létesítmények a következők:

gépkocsitároló

közműbecsatlakozási műtárgy

közműpótló műtárgy

hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal)

kirakatszekrény (legfeljebb 0,4 m-es mélységgel)

kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz)

kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor

kerti épített tűzrakóhely,

kerti lugas, továbbá lábon álló kerti tető,

kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő

szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop.

A Vt-1 JELŰ ÖVEZET

(ÖRKÉNY TELEPÜLÉSKÖZPONTI RÉSZEINEK MEGLÉVŐ KISTELKES KERESKEDELMI TERÜLETE)

15. § (1) Az övezetben a létesíthető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat tartalmazza:

ÖVEZET JELE	BEÉPÍTÉSI MÓD	KIALAKÍTHATÓ LEGKISEBB TELEKTERÜLET	LEGNAGYOBB BEÉPÍTETTSÉG	LEGNAGYOBB ÉPÍTMÉNY- MAGASSÁG	ZÖLDFELÜLET LEGKISEBB MÉRTÉKE
Vt-1	Oldalhatáron álló	250 m²	30 %	4,0 m	40 %

(2) Az övezeten belül az OTÉK 16. §. (2) bekezdésének 3. pontjában felsorolt funkciójú épületek, építmények helyezhetők el.

A Vt-2 JELŰ ÖVEZET

(ÖRKÉNY TELEPÜLÉSKÖZPONTI RÉSZEINEK MEGLÉVŐ ÉS TERVEZETT VEGYES TERÜLETE)

16. § (1) Az övezetben a létesíthető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat tartalmazza:

ÖVEZET JELE	BEÉPÍTÉSI MÓD	KIALAKÍTHATÓ LEGKISEBB TELEKTERÜLET	LEGNAGYOBB BEÉPÍTETTSÉG	LEGNAGYOBB ÉPÍTMÉNY- MAGASSÁG	ZÖLDFELÜLET LEGKISEBB MÉRTÉKE
Vt-2	Oldalhatáron álló	800 m²	50 %	6,0 m	30 %

(2) Az övezeten belül az OTÉK 16. § (2) bekezdésének 1-6. pontjaiban és (3) bekezdésének 1. pontjában felsorolt funkciójú épületek, építmények helyezhetők el.

(3) Az övezet építési telkein a lakó funkció elsődlegessége esetén egy telken legfeljebb egy, kétlakásos lakóépület létesíthető.

A Vt-3 JELŰ ÖVEZET

(ÖRKÉNY IGAZGATÁSI, OKTATÁSI, EGÉSZSÉGÜGYI ÉS EGYHÁZI FUNKCIÓJÚ MEGLÉVŐ ÉS TERVEZETT VEGYES TERÜLETEI)

17. § (1) Az övezetben a létesíthető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat tartalmazza:

ÖVEZET JELE	BEÉPÍTÉSI MÓD	LEGKISEBB TELEKTERÜLET	LEGNAGYOBB BEÉPÍTETTSÉG	LEGNAGYOBB ÉPÍTMÉNY- MAGASSÁG	ZÖLDFELÜLET LEGKISEBB MÉRTÉKE
Vt-3	Szabadon álló	Kialakult, nem osztható	30 %	14,0 m	40 %

(2) Az övezeten belül az OTÉK 16. §-ának (2) bekezdésének 2., 5., és 6. pontjaiban felsorolt funkciójú épületek, építmények helyezhetők el.

A Vt-4 JELŰ ÖVEZET

(ÖRKÉNY TELEPÜLÉSKÖZPONTI RÉSZEINEK TERVEZETT VEGYES TERÜLETE)

18. § (1) Az övezetben a létesíthető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat tartalmazza:

ÖVEZET JELE	BEÉPÍTÉSI MÓD	KIALAKÍTHATÓ LEGKISEBB TELEKTERÜLET	LEGNAGYOBB BEÉPÍTETTSÉG	LEGNAGYOBB ÉPÍTMÉNY- MAGASSÁG	ZÖLDFELÜLET LEGKISEBB MÉRTÉKE
Vt-4	Szabadon álló	1500 m²	35 %	7,5 m	40 %

(2) Az övezeten belül a legfeljebb kétlakásos lakóépületen kívül az OTÉK 16. §-a (2) bekezdésének 3-6. pontjaiban és (3) bekezdésének 1. pontjában felsorolt funkciójú épületek, építmények is elhelyezhetők.

(3) Az övezet építési telkein a lakó funkció elsődlegessége esetén egy telken legfeljebb két lakóépület létesíthető.

GAZDASÁGI ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK

GAZDASÁGI TERÜLETEK ÉPÍTÉSI ÖVEZETEINEK ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSAI

19. § (1) Az építési övezetek területén az előkert minimum 10 méter, az oldalkert minimum 6 méter, a hátsókert minimum 10 méter nagyságú.

(2) Az övezetekben megadott legnagyobb építménymagasság értékét az övezetben megengedett tevékenységhez szükséges alaprajzilag pontszerűnek minősülő építmények legfeljebb kétszeresen haladhatják meg.

(3) A gazdasági területek építési telkein belül a lakó- és településközpont vegyes övezetekkel határos telekhatárok mentén összefüggő, többszintes növényállományú védőzöldsávot kell telepíteni, melynek legkisebb szélessége 10 m.

(4) Az építési telkeken az adott építési övezetre előírt legkisebb zöldfelületi arány alapján kiszámított legkisebb zöldfelület minden megkezdett 200 m²-e után legalább egy környezettűrő, nagy lombkoronát növelő fát kell telepíteni és fenntartani.

A Gksz JELŰ KERESKEDELMI-GAZDASÁGI ÉPÍTÉSI ÖVEZET (ÖRKÉNY MEGLÉVŐ ÉS TERVEZETT, BELTERÜLETI GAZDASÁGI TERÜLETEI)

20. § (1) Az övezetben a létesíthető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat tartalmazza:

ÖVEZET JELE	BEÉPÍTÉSI MÓD	KIALAKÍTHATÓ LEGKISEBB TELEKTERÜLET	LEGNAGYOBB BEÉPÍTETTSÉG	LEGNAGYOBB ÉPÍTMÉNY- MAGASSÁG	ZÖLDFELÜLET LEGKISEBB MÉRTÉKE
Gksz	Szabadon álló	2000 m²	45 %	7,5 m	40 %

(2) Az övezeten belül az OTÉK 19. §-a (2) bekezdésének 1-4. pontjaiban jelölt funkciójú épületek, építmények helyezhetők el, illetve azok a tevékenységek folytathatók, amelyekhez szükséges védőtávolságok a környező területek jogszerű területhasználatát nem korlátozzák.

(3) A kialakításra kerülő telkek legkisebb szélessége 30 m, legkisebb mélysége 40 m lehet.

(4) Az övezetben a haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el.

(5) Az övezeten belül a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül az a), b), c), d), e), f), g), h), l), m) és n) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el.

A Gip JELŰ IPARI GAZDASÁGI ÉPÍTÉSI ÖVEZET (ÖRKÉNY MEGLÉVŐ IPARI TERÜLETEI)

20/A. §¹² (1) A Gksz-2 jelű építési övezet előírásai:

a) Beépítési mód "Szabadonálló"

b) A kialakítható építési telek legkisebb területe (m2) 2000

c) A beépítésnél alkalmazható terepszint feletti legnagyobb beépítettség (%) 50

d) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 50

e) A terepszint alatti beépítettség helye építési helyen belül

f) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 15

g) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) 20

h) A közműellátás mértéke: teljes

(2) Az építési övezetben az alábbi épületek, építmények helyezhetők el:

a környezetre jelentős kedvezőtlen hatást nem gyakorló, jellemzően kereskedelmi, szolgáltató célú, logisztikai és raktárépületek.

(3) Az építési övezetben az elő-, oldal- és hátsókert legkisebb mélységét az OTÉK vonatkozó előírásai szerint kell kialakítani.

(4) Az építési övezetben törekedni kell a vizek helyben tartására és helyben történő felhasználására.

(5) A tervezett funkciókhoz biztosítani kell a növényzettel való megfelelő fedettséget, árnyékoltságot.

(6) A terület melletti sávban a véderdősáv többszintes növényállománya legalább a szomszédos védett területek irányába őshonos, a tájra jellemző fa- és cserjefajokból kerüljön kialakításra.

(7) Az építési övezetben az alábbi melléképítmények, létesítmények helyezhetők el:

a) közműcsatlakozási műtárgy

b) közműpótló műtárgy

c) hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal)

d) napkollektor,

e) kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő

f) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop.

21/A. §¹³ (1) Az övezetben a létesíthető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat tartalmazza:

ÖVEZET JELE	BEÉPÍTÉSI MÓD	KIALAKÍTHATÓ LEGKISEBB TELEKTERÜLET	LEGNAGYOBB BEÉPÍTETTSÉG	LEGNAGYOBB ÉPÍTMÉNY- MAGASSÁG	ZÖLDFELÜLET LEGKISEBB MÉRTÉKE
Gip-2	Szabadon álló	2500 m²	40 %	7,5 m	30 %

(2) Az építési övezetben az alábbi épületek, építmények helyezhetők el:

a) Bármely gazdasági tevékenységű célt szolgáló épület,

b) A gazdasági tevékenység céljára szolgáló épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások,

c) Igazgatási vagy egyéb irodaépület,

d) Üzemanyagtöltő.

(3) Az építési övezetekben az alábbi melléképítmények helyezhetők el:

közmű becsatlakozási műtárgy

közműpótló műtárgy

hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal)

trágyatároló, komposztáló,

siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló,

szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop.

(4) Az övezetben a haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el.

21/B. §¹⁴ (1) A létesíthető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi rendelkezés rögzíti:

a) Az övezet jele Gip-3,

b) beépítési mód építési helye szabadon álló,

c) kialakítható legkisebb telekterület 5000 m²,

d) legnagyobb beépítettsége 45%,

e) legnagyobb alkalmazható építménymagasság épületre 15,0m

f) legkisebb kialakítandó zöldfelület 25%

(2) Az építési övezetben elhelyezhetők:

a) minden olyan egyéb gazdasági – ipari tevékenységhez tartozó rendeltetés, aminek a környezetre terhelő hatása nincsen (védőtávolságot nem igénylő rendeltetés)

b) a Logisztikai központi és Vámudvari rendeltetés,

c) a rendeltetésekhez kapcsolódó nagy kiterjedésű, személygépkocsi és szállítmányozási jármű parkolóinak építménye, szabadtéri manipulációs terei, akár önálló telken,

d) raktározási rendeltetéshez kapcsolódó épületek,

e) összeszerelő üzemi rendeltetéshez kapcsolódó épületek,

f) gépjárművek szervizeléséhez kapcsolódó rendeltetések épületei,

g) egyéb irodai rendeltetés,

h) a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó szállás, pihenő- panzió, munkásszállás,

i) kereskedelmi szolgáltató rendeltetés, kivéve a kiskereskedelmi és alapellátási szolgáltatói rendeltetést,

j) üzemanyagtöltő állomás,

k) a teljes közműellátást biztosító vezetékek, műtárgyak és közműpótlók, megújuló energiát hasznosító berendezések

épületei és építményei.

(3) Az építési övezetben az építési helyet meghatározó elő- és oldalkert 10,0m, a hátsókert 15,0m.

(4) A telek minimálisan kialakítandó zöldfelületén, és az épületekkel, építményekkel igénybe nem vett szabad felületeken háromszintű növényzet ültetendő. Kettős fasor telepítendő az autópályával közös telekhatárok mentén, a kedvezőtlen zavaró hatások kölcsönös kizárása érdekében.

(5) A személygépjárművek parkolóit 6 gépkocsi állásonkénti fásítással, a tehergépjárművek, kamionok parkolóit 4 állásonkénti fásítással kell kialakítani minimálisan 2,0m szélességű elválasztó zöldfelülettel.

(6) Amennyiben a telken keletkező csapadékvíz teljes mennyisége nem vezethető a befogadóba, úgy gondoskodni kell a többlet csapadékvíz mennyiségének visszatartásáról, a keletkező csapadékvizek helyben tartásáról, tárolásáról és hasznosításáról.”

A Gip-m JELŰ GAZDASÁGI ÉPÍTÉSI ÖVEZET

(ÖRKÉNY MEGLÉVŐ MEZŐGAZDASÁGI ÜZEMI TELEPHELYEINEK, MAJORJAINAK TERÜLETEI)

22. § (1) Az övezetben a létesíthető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat tartalmazza:

ÖVEZET JELE	BEÉPÍTÉSI MÓD	KIALAKÍTHATÓ LEGKISEBB TELEKTERÜLET	LEGNAGYOBB BEÉPÍTETTSÉG	LEGNAGYOBB ÉPÍTMÉNY- MAGASSÁG	ZÖLDFELÜLET LEGKISEBB MÉRTÉKE
Gip-m	Szabadon álló	10.000 m²	30 %	10,0 m	40 %

(2) Az övezeten belül az OTÉK 20. §-ának (4) bekezdésében és (5) bekezdésének 1. pontjában jelölt funkciójú épületek, építmények helyezhetők el, illetve azok a tevékenységek folytathatók, amelyekhez szükséges védőtávolságok a környező területek jogszerű területhasználatát nem korlátozzák.

(3) Az övezeten belül a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül bármely létesítmény elhelyezhető.

A Gip-km JELŰ IPARI GAZDASÁGI ÉPÍTÉSI ÖVEZET (ÖRKÉNY KÖZMŰTELEPHELY – SZENNYVÍZTISZTÍTÓ - TERÜLETE)

23. § (1) Az övezetben a létesíthető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat tartalmazza.

ÖVEZET JELE	BEÉPÍTÉSI MÓD	KIALAKÍTHATÓ LEGKISEBB TELEKTERÜLET	LEGNAGYOBB BEÉPÍTETTSÉG	LEGNAGYOBB ÉPÍTMÉNY- MAGASSÁG	ZÖLDFELÜLET LEGKISEBB MÉRTÉKE
Gip-km	Szabadon álló	Kialakult	50 %	10,0 m	25 %

(2) Az építési övezetben az OTÉK 20. §-ának (4) bekezdésében említett funkciók közül kizárólag a jelentős területigénnyel bíró közműtelephelyek (szennyvíztisztító) és a hírközlés létesítményei és berendezései helyezhetők el.

(3) Az övezetben a haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el.

(4) Az építési övezetben a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül kizárólag az a), b), c), d), f), h), l), m) és n) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el.

ÜDÜLŐTERÜLETEK ÉPÍTÉSI ÖVEZETEI

ÜDÜLŐTERÜLETEK

24. § (1) Az üdülőépületeken kizárólag magastető alkalmazása lehetséges. A tető hajlásszöge legfeljebb 45^o lehet.

(2) Az egyes üdülőtelkeken az adott építési övezetre előírt legkisebb zöldfelületi arány alapján kiszámított legkisebb zöldfelület nagyság minden megkezdett 150 m²-e után legalább egy környezettűrő, nagy lombkoronát növelő fát kell telepíteni és fenntartani.

(3) Az üdülő övezetek területén az üdülőterületre vonatkozó környezeti normatívákat meghaladó (pl. nagy szállításigényű, zajos, bűzös, vagy porszennyeződést okozó) tevékenységek nem engedélyezhetők.

(4) Az övezetekben haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el.

AZ Üü JELŰ ÜDÜLŐHÁZAS TERÜLETEK (AZ ÜDÜLŐTÁBOR TERÜLETE)

25. § (1) Az övezetben a létesíthető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat tartalmazza:

ÖVEZET JELE	BEÉPÍTÉSI MÓD	KIALAKÍTHATÓ LEGKISEBB TELEKTERÜLET	LEGNAGYOBB BEÉPÍTETTSÉG	LEGNAGYOBB ÉPÍTMÉNY- MAGASSÁG	ZÖLDFELÜLET LEGKISEBB MÉRTÉKE
Üü	Szabadon álló	1500 m²	20 %	4,5 m	60 %

(2) Az övezetben az OTÉK 22. § szerinti épületek, építmények helyezhetők el.

(3) Az övezetben üdülőépületen kívül elhelyezhetőek az üdülőterület ellátását szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épületek, amelyek működésük során az üdülőterületekre vonatkozó környezeti határértékeket nem haladják meg.

(4) Szerelési-, műhely- és gazdasági épület a területen nem létesíthető.

(5) Az üdülőtábor területét az akadálymentes közlekedés előírásainak megfelelően kell kialakítani.

(6) Az építési övezetekben elhelyezhető melléképítmények, létesítmények a következők:

közműbecsatlakozási műtárgy

közműpótló műtárgy

hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal)

kirakatszekrény (legfeljebb 0,4 m-es mélységgel)

kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz)

kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor,

kerti épített tűzrakóhely,

kerti lugas, továbbá lábon álló kerti tető legfeljebb 20 m² vízszintes vetülettel,

kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő

szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop.

KÜLÖNLEGES TERÜLETEK, ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK

KÜLÖNLEGES TERÜLETEK ÉPÍTÉSI ÖVEZETEINEK ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSAI

26. § (1) A különleges területek építési övezeteibe a település területén a sportterületek (Ksp), a temetők (Kt), a vásártér (Kv), a lőtér (Klt), hulladékudvar (Kh), valamint a honvédelmet szolgáló (Kht) területek tartoznak.

(2) Az övezetek meglévő telkei nem oszthatók meg.

(3) Az építési övezetek területén az előkert nagysága minimum 5 méter. Az oldalkert és hátsókert nagyságát az OTÉK előírásai alapján kell meghatározni.

(4) A különleges területek övezeteit az akadálymentes közlekedés előírásainak megfelelően kell kialakítani.

(5) Az övezetek területén haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el.

A Ksp JELŰ KÜLÖNLEGES ÉPÍTÉSI ÖVEZET (A SPORTPÁLYA TERÜLETE)

27. § (1) Az övezetben a létesíthető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat tartalmazza:

ÖVEZET JELE	BEÉPÍTÉSI MÓD	LEGKISEBB TELEKTERÜLET	LEGNAGYOBB BEÉPÍTETTSÉG	LEGNAGYOBB ÉPÍTMÉNY- MAGASSÁG	ZÖLDFELÜLET LEGKISEBB MÉRTÉKE
Ksp	Szabadon álló	Kialakult	10 %	4,5 m	80 %

(2) Az övezeten belül kizárólag az OTÉK 24. §-a (3) bekezdésének 5. pontjában felsorolt, a sportoláshoz szükséges kiszolgáló funkciójú épületek, építmények helyezhetők el (szociális blokk, lelátó-, öltözőépület).

(3) Az övezeten belül a telkeken a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül az a), b), c), d), e), f), h), m) és n) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el.

A Kt JELŰ KÜLÖNLEGES ÉPÍTÉSI ÖVEZET (A TEMETŐ TERÜLETE)

28. § (1) Az övezetben a létesíthető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat tartalmazza:

ÖVEZET JELE	BEÉPÍTÉSI MÓD	LEGKISEBB TELEKTERÜLET	LEGNAGYOBB BEÉPÍTETTSÉG	LEGNAGYOBB ÉPÍTMÉNY- MAGASSÁG	ZÖLDFELÜLET LEGKISEBB MÉRTÉKE
Kt	Szabadon álló	Kialakult	10 %	4,5 m	40 %

(2) Az övezeten belül, az OTÉK 24. §-a (3) bekezdésének 7. pontjában felsorolt temető és az ezzel a funkcióval összhangban lévő épület, építmény helyezhető el.

(3) A legnagyobb építménymagasság értéke temetőkápolna esetén 10 m.

(4) A temető kialakult zöldfelületi fedettségének mértéke nem csökkenthető.

(5) A meglévő temetők védőtávolsága 50 m. A védőtávolság a szabályozási tervlapon ábrázoltaknak megfelelően a telekhatártól számítandó.

(6) A tervezett temetők védőtávolsága a telekhatáron belüli 30 m-es sáv.

(7) A védőtávolság megállapítása, illetve csökkentése az ÁNTSZ hatásköre.

(8) A védőtávolságon belül csak az ÁNTSZ által engedélyezett funkciójú építmény helyezhető el.

(9) Az övezeten belül a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül az a), b), c), d), e), f), h), m) és n) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el.

A Kv JELŰ KÜLÖNLEGES ÉPÍTÉSI ÖVEZET (A VÁSÁRTÉR TERÜLETE)

29. § (1) Az övezetben a létesíthető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat tartalmazza:

ÖVEZET JELE	BEÉPÍTÉSI MÓD	KIALAKÍTHATÓ LEGKISEBB TELEKTERÜLET	LEGNAGYOBB BEÉPÍTETTSÉG	LEGNAGYOBB ÉPÍTMÉNY- MAGASSÁG	ZÖLDFELÜLET LEGKISEBB MÉRTÉKE
Kv	Szabadon álló	20.000	10 %	5,0 m	60 %

(2) Az övezeten belül, az OTÉK 24. §-ának (3) bekezdésének 1. és 2. pontjában felsorolt funkciójú épület, építmény helyezhető el.

(3) Az övezeten belül a telkeken a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül az a), b), c), d), e), h), m) és n) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el.

A Klt JELŰ KÜLÖNLEGES ÉPÍTÉSI ÖVEZET (A LŐTÉR TERÜLETE)

30. § (1) Az övezetben a létesíthető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat tartalmazza:

ÖVEZET JELE	BEÉPÍTÉSI MÓD	KIALAKÍTHATÓ LEGKISEBB TELEKTERÜLET	LEGNAGYOBB BEÉPÍTETTSÉG	LEGNAGYOBB ÉPÍTMÉNY- MAGASSÁG	ZÖLDFELÜLET LEGKISEBB MÉRTÉKE
Klt	Szabadon álló	Kialakult	10 %	7,5 m	80 %

(2) Az övezetben a már meglévő épület(ek) a jelenlegi méretben újjáépíthető(ek), szabadonálló beépítési móddal.

A Kh JELŰ KÜLÖNLEGES ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK (A HULLADÉKUDVAR TERÜLETE)

31. § (1) Az övezetben a létesíthető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat tartalmazza:

ÖVEZET JELE	BEÉPÍTÉSI MÓD	KIALAKÍTHATÓ LEGKISEBB TELEKTERÜLET	LEGNAGYOBB BEÉPÍTETTSÉG	LEGNAGYOBB ÉPÍTMÉNY- MAGASSÁG	ZÖLDFELÜLET LEGKISEBB MÉRTÉKE
Kh	Szabadon álló	Kialakult	10 %	4,5 m	40 %

(2) Az övezeten belül, építési telkenként az OTÉK 24. §-ának (3) bekezdésében szereplő 10. pontjában felsorolt funkcióhoz igazodó épület, építmény helyezhető el.

(3) Az övezeten belül a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül az a), b), c), l), m) és n) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el.

A Kht JELŰ KÜLÖNLEGES ÉPÍTÉSI ÖVEZET

(HONVÉDELMET SZOLGÁLÓ TERÜLETEK)

32. § (1) Az övezetbe tartozó telkeken mind az építés, mind a telekalakítás tekintetében az illetékes honvédelmi szervezet jogosult eljárni a rá vonatkozó sajátos szabályok alapján.

A Ksr-1 JELŰ KÜLÖNLEGES ÉPÍTÉSI ÖVEZET

(TERVEZETT RENDEZVÉNYTÉR)

32/A. §¹⁵ (1) Az övezetben a létesíthető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat tartalmazza:

ÖVEZET JELE	BEÉPÍTÉSI MÓD	KIALAKÍTHATÓ LEGKISEBB TELEKTERÜLET	LEGNAGYOBB BEÉPÍTETTSÉG	LEGNAGYOBB ÉPÍTMÉNY- MAGASSÁG	ZÖLDFELÜLET LEGKISEBB MÉRTÉKE
Ksr-1	Szabadon álló	10.000 m²	15 %	9,5 m	50 %

(2) Az építési övezetben nagykiterjedésű sportolási és rekreációs célú területek épületei, építményei, valamint az ezeket a funkciókat kiegészítő funkciójú épületek, építmények helyezhetők el.

(3) Az építési övezetben elhelyezhető melléképítmények, létesítmények a következők:

- közmű becsatlakozási műtárgy

- közműpótló műtárgy

- hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal)

- kirakatszekrény (legfeljebb 0,4 m-es mélységgel)

- kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz)

- kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor,

- kerti épített tűzrakóhely,

- kerti lugas, továbbá lábon álló kerti tető,

- kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő,

- szabadon álló szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop.

(4) Az övezetben új zöldfelület kialakítása esetén kertépítészeti tervet kell készíteni.

A Ksr-2 JELŰ KÜLÖNLEGES ÉPÍTÉSI ÖVEZET

(A STRAND-ÉLMÉNYFÜRDŐ TERÜLETE)

32/B. §¹⁶ (1) Az övezetben a létesíthető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat tartalmazza:

ÖVEZET JELE	BEÉPÍTÉSI MÓD	KIALAKÍTHATÓ LEGKISEBB TELEKTERÜLET	LEGNAGYOBB BEÉPÍTETTSÉG	LEGNAGYOBB ÉPÍTMÉNY- MAGASSÁG	ZÖLDFELÜLET LEGKISEBB MÉRTÉKE
Ksr-2	Szabadon álló	10.000 m²	25 %	12,0 m	40 %

(2) Az építési övezetben egészségügyi célú területek, nagykiterjedésű sportolási és rekreációs célú területek épületei, valamint az ezeket a funkciókat kiegészítő funkciójú épületek, építmények helyezhetők el (szociális blokk, lelátó-, öltözőépület, kereskedelmi célú épületek).

(3) Az építési övezetben elhelyezhető melléképítmények, létesítmények a következők:

- közmű becsatlakozási műtárgy

- közműpótló műtárgy

- hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal)

- kirakatszekrény (legfeljebb 0,4 m-es mélységgel)

- kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz)

- kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor,

- kerti épített tűzrakóhely,

- kerti lugas, továbbá lábon álló kerti tető,

- kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő,

- szabadon álló szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop.

(4) Az övezetben új zöldfelület kialakítása esetén kertépítészeti tervet kell készíteni.

A Ksr-3 JELŰ KÜLÖNLEGES ÉPÍTÉSI ÖVEZET

(A TERVEZETT GYÓGYSZÁLLÓ TERÜLETE)

32/C. §¹⁷ (1) Az övezetben a létesíthető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat tartalmazza:

ÖVEZET JELE	BEÉPÍTÉSI MÓD	KIALAKÍTHATÓ LEGKISEBB TELEKTERÜLET	LEGNAGYOBB BEÉPÍTETTSÉG	LEGNAGYOBB ÉPÍTMÉNY- MAGASSÁG	ZÖLDFELÜLET LEGKISEBB MÉRTÉKE
Ksr-3	Szabadon álló	10.000 m²	30 %	15,0 m	40 %

(3) Az építési övezetben elhelyezhető melléképítmények, létesítmények a következők:

- közmű becsatlakozási műtárgy

- közműpótló műtárgy

- hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal)

- kirakatszekrény (legfeljebb 0,4 m-es mélységgel)

- kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz)

- kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor,

- kerti épített tűzrakóhely,

- kerti lugas, továbbá lábon álló kerti tető,

- kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő,

- szabadon álló szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop.

(4) Az övezetben új zöldfelület kialakítása esetén kertépítészeti tervet kell készíteni.

A Ksr-4 JELŰ KÜLÖNLEGES ÉPÍTÉSI ÖVEZET

(A TERVEZETT KEMPING TERÜLETE)

32/D. §¹⁸ (1) Az övezetben a létesíthető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat tartalmazza:

ÖVEZET JELE	BEÉPÍTÉSI MÓD	KIALAKÍTHATÓ LEGKISEBB TELEKTERÜLET	LEGNAGYOBB BEÉPÍTETTSÉG	LEGNAGYOBB ÉPÍTMÉNY- MAGASSÁG	ZÖLDFELÜLET LEGKISEBB MÉRTÉKE
Ksr-4	Szabadon álló	10.000 m²	15 %	5,5 m	50 %

(2) Az építési övezetben üdülőépületek, kemping és nagykiterjedésű sportolási és rekreációs célú területek épületei, valamint az ezeket a funkciókat kiegészítő funkciójú épületek, építmények helyezhetők el.

(3) Az építési övezetben elhelyezhető melléképítmények, létesítmények a következők:

- közmű becsatlakozási műtárgy

- közműpótló műtárgy

- hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal)

- kirakatszekrény (legfeljebb 0,4 m-es mélységgel)

- kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz)

- kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor,

- kerti épített tűzrakóhely,

- kerti lugas, továbbá lábon álló kerti tető,

- kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő,

- szabadon álló szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop.

(4) Az övezetben új zöldfelület kialakítása esetén kertépítészeti tervet kell készíteni.

A Ksr-5 JELŰ KÜLÖNLEGES ÉPÍTÉSI ÖVEZET

(TÁJ JELLEGŰ KULTURÁLIS ÉS REKREÁCIÓS KÖZPONT TERÜLETE)

32/E. §¹⁹ (1) Az övezetben a létesíthető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat tartalmazza:

ÖVEZET JELE	BEÉPÍTÉSI MÓD	KIALAKÍTHATÓ LEGKISEBB TELEKTERÜLET	LEGNAGYOBB BEÉPÍTETTSÉG	LEGNAGYOBB ÉPÍTMÉNY- MAGASSÁG	ZÖLDFELÜLET LEGKISEBB MÉRTÉKE
Ksr-5	Szabadon álló	5.000 m²	20 %	6,5 m	40 %

(2) Az építési övezetben nagykiterjedésű sportolási és rekreációs célú területek, egészségügyi területek épületei, építményei, valamint az ezeket a funkciókat kiegészítő funkciójú épületek, építmények helyezhetők el.

(3) Az építési övezetben elhelyezhető melléképítmények, létesítmények a következők:

- közmű becsatlakozási műtárgy

- közműpótló műtárgy

- hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal)

- kirakatszekrény (legfeljebb 0,4 m-es mélységgel)

- kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz)

- kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor,

- kerti épített tűzrakóhely,

- kerti lugas, továbbá lábon álló kerti tető,

- kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő,

- szabadon álló szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop.

(4) Az övezetben új zöldfelület kialakítása esetén kertépítészeti tervet kell készíteni.

A Ksr-km JELŰ KÜLÖNLEGES ÉPÍTÉSI ÖVEZET

(VÍZMŰKUTAK TERÜLETE)

32/F. §²⁰ (1) Az övezetben a létesíthető beépítés paramétereit és a kialakítható legkisebb építési telek méretét az alábbi táblázat tartalmazza:

ÖVEZET JELE	BEÉPÍTÉSI MÓD	KIALAKÍTHATÓ LEGKISEBB TELEKTERÜLET	LEGNAGYOBB BEÉPÍTETTSÉG	LEGNAGYOBB ÉPÍTMÉNY- MAGASSÁG	ZÖLDFELÜLET LEGKISEBB MÉRTÉKE
Ksr-km	Szabadon álló	5.000 m²	20 %	5,5 m	40 %

(2) Az építési övezetben egészségügyi a jelentős területigénnyel bíró közműtelephelyek és a hírközlés létesítményei és berendezései helyezhetők el.

(3) Az övezetben csak a vízműkutak működésével, védelmével összeegyeztethető tevékenységek folytathatók.

(4) Az építési övezetben a hasznonállattartás céljáró szolgáló építmény nem helyezhető el.

(3) Az építési övezetben elhelyezhető melléképítmények, létesítmények a következők:

- közmű becsatlakozási műtárgy

- közműpótló műtárgy

- hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal)

- kirakatszekrény (legfeljebb 0,4 m-es mélységgel)

- kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz)

- kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor,

- kerti épített tűzrakóhely,

- kerti lugas, továbbá lábon álló kerti tető,

- kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő,

- szabadon álló szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop.

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

A KÖ JELŰ KÖZLEKEDÉSI ÖVEZET

(KÖZLEKEDÉSI TERÜLETEK)

33. § (1) A közlekedési övezetbe tartoznak a meglévő és tervezett közutak, a vasúti területek a hozzájuk csatlakozó közlekedésüzemi létesítmények területével és tartozékaival együtt.

(2) Az övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit az alábbiak szerint kell meghatározni:

a) Beépítési mód: szabadon álló,

b) Legnagyobb beépítettség: 5 %,

c) Építménymagasság: max. 5 m.

(3) A település közútjainak tervezési osztályba sorolása:

a) 5. sz. főút átkelési szakasza az elkerülő út megépüléséig B.I.c., az elkerülő út megépülése után B.II.

b) 5. sz. főút jelenlegi és tervezett külterületi szakaszai: K.I.c.

c) A közigazgatási területen áthaladó összekötő- és bekötőutak: külterületen: K.III.b.

belterületen: B.III.a.

d) Egyéb települési utak, utcák: B.III.b.

(4) A város területén a közlekedési létesítmények szabályozási szélességét a szabályozási terv szerint kell kialakítani.

(5) A közlekedési területek védőterülete a közlekedési szakhatóság és a létesítmény kezelőjének hozzájárulásával használható fel. A védőterületek értékei az úttengelytől mérve:

a) 5. sz. főút nyomvonala mentén külterületen 100-100 m.

b) Az alsóbbrendű országos közutak külterületi szakaszán 50-50 m.

(6) A külterületi mező- és erdőgazdasági üzemi utak, dűlőutak esetén az út tengelyétől mért 15-15 m-en belül épület, építmény nem helyezhető el.

(7) A tervezett közutak kiépítéséhez az alábbi szabályozási szélességek biztosítandók az adottságokhoz alkalmazkodó módon:

a) gyűjtő út: jellemzően 22,0 m, min. 16,0 - 20,0 méter,

b) lakóutca: jellemzően 16,0 m, min. 12,0 méter,

c) kerékpárút: min. 4,0 méter.

(8) A külterületi közutak szabályozási szélessége 12 m. A jelenlegi közterületek szélességi méretei mindaddig fenntarthatók, amíg a területhasználat vagy építési igény az előbbi szélesség kialakítását nem igényli. Az új szabályozási szélességet a jelenlegi közterület tengelyétől szimmetrikusan kell biztosítani.

(9) Az igazgatási területen az építmények (épületek) normatívák szerinti parkoló igényét telken belül kell biztosítani. A már működő közintézmények parkolása csak abban az esetben oldható meg közterületi parkolóval, ha már jelenleg is így van megoldva a parkolása. A közterületi parkolókat fásítva kell kialakítani.

(10) Az övezetben 500 m²-nél nagyobb alapterületű építmény csak jóváhagyott SZT alapján helyezhető el.

(11) Az övezeten belül a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül az a), b), c), d), e), m) és n) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el.

A KÖ-2 JELŰ KÖZLEKEDÉSI ÖVEZET

33/A. §²¹ (1) Az egyes telkek közlekedésére, parkolásra szánt telekrészén „közforgalom elől el nem zárt” módon, a terület szabd igénybevételével kell a közúti forgalmat engedélyezni.

(2) A belső úthálózatot (a parkoló területeket is beleértve) forgalomcsillapított módon kell kialakítani.

(3) A területet a tehergépjármű-forgalom csak a kiszolgálás, építés céljára veheti igénybe, ezt megfelelő forgalomtechnikai jelzésekkel biztosítani kell.

(4) Az övezetben a parkolóhelyeket csak fásítva lehet kialakítani, és átlagosan min. 5 parkolóhelyenként 1 fát kell ültetni. Ezt faültetési vagy kertészeti terv alapján kell készíteni.

KÖZMŰVEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

34. § (1) Közműlétesítmények és közműhálózatok elhelyezésére vonatkozólag az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat figyelembe kell venni. Az előírások szerinti védőtávolságokat biztosítani kell. A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető, az érintett szakhatóság hozzájárulása esetén végezhető és engedélyezhető.

(2) A közműveket, valamint azok biztonsági övezetét közterületen kell kialakítani. Amennyiben ez nem lehetséges vagy a korábban kiépített közműhálózat nem közterületen létesült, úgy a közmű- és szállítóvezetékek valamint azok biztonsági övezete számára szolgalmi jogi bejegyzéssel helyet kell biztosítani. A szolgalmi jogot az ingatlan tulajdoni lapjára át kell vezettetni. Szolgalmi joggal terhelt területen mindennemű építési tevékenység csak a kedvezményezett hozzájárulásával engedélyezhető.

(3) A közműlétesítmények ágazati előírások szerinti védőtávolságain belül mindennemű építési tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulása esetén engedélyezhető.

(4) Közterületen új közművezetéket (vízellátás, szenny-, és csapadékvíz-elvezetés, földgáz, közép- és kisfeszültségű, valamint közvilágítási, táv- és egyéb hírközlő vezetékeket) lehetőleg csak terepszint alatti elhelyezéssel szabad létesíteni. Új vezeték építésekor és egyéb építési tevékenység (útépítés, építmény-, épület-, műtárgyépítés, stb.) esetén a kivitelezés során a meglevő közművezetékek nyomvonalával, vagy közműlétesítmény telepítési helyével ütköző építéseknél a meglevő közművezetékek, vagy közműlétesítmények kiváltását, vagy szabványos keresztezését ágazati előírások szerint kell kivitelezni.

(5) Felhagyott, feleslegessé vált közműhálózatokat és közműlétesítményeket el kell bontani, funkciót vesztett vezeték-létesítmény nem maradhat sem terepszint felett, sem terepszint alatt.

(6)²² A 6,0 méter alatti antennák engedély nélkül elhelyezhetők.

(7) A település beépítésre szánt területein építési engedélyt csak teljes körű közműellátás biztosítása esetén szabad kiadni azokon a területeken, ahol már rendelkezésre áll a vezetékes közcsatorna hálózat. Amíg az elvezető hálózat ki nem épül, átmenetileg részleges közműellátással (hatóságilag engedélyezett, korszerű és szakszerű közműpótló berendezéssel) engedélyezhető a tervezett beépítés, ha a talaj- és vízszennyezés kizárható. A használatbavételi engedély kiadásának feltétele az építmények közműellátásának megléte.

(8) A beépítésre nem szánt területeken a közműellátás tekintetében az OTÉK 33. §-ában rögzített feltételek teljesítése esetén adható ki építési engedély.

(9) Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél az esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni. Kerülni kell a légvezetékek kialakítását.

(10) Külterületen a közutak mellett a közműveket az MSZ 7487/2 szabvány szerint kell elhelyezni.

Vízellátás-szennyvízelvezetés

(11) A vízellátó-hálózat rekonstrukcióját folyamatosan végre kell hajtani.

(12) A vízellátó hálózat fejlesztését ág- illetve körvezetékes rendszerben kell megvalósítani a rendelkező szabványnak megfelelően.

(13) A vízellátó-hálózatra a közlekedési úton mért 100 m-enként tűzcsapot kell elhelyezni.

(14) A házi vízigényt kiegészítő sekély mélylégű, önkormányzati engedélyezésű fúrt kutat létesíteni, megszüntetni, illetve üzembe helyezni csak jogerős vízjogi engedély birtokában lehet. Az engedélyt 500 m³/év vízigényt nem meghaladó, kizárólag háztartási vízigényt kiszolgáló, talajvizet igénybe vevő kút esetén az önkormányzattól, minden egyéb esetben a Vízügyi Igazgatóságtól kell megkérni a 72/1996. (V.22.) Kormányrendelet 24. § (1) bekezdés alapján.

(15) Vízgazdálkodási területként lejegyzett területet (árok, vízfolyás, vízmosás, stb.) egyéb célra hasznosítani csak vízjogi létesítési engedély alapján a VIZIG engedélyével szabad.

(16) A vízfolyások, vízfelületek partéleitől a karbantartás illetve árvízi védekezés számára szabadon kell hagyni az alábbi szélességű fenntartási sávokat:

a) VIZIG kezelés esetén 6-6 m,

b) az önkormányzati és társulati kezelésben lévő árkok partéleitől 3-3 m, a már elépített helyeken a nyílt árkok karbantartására az egyik oldalon legalább 2 m, a másik oldalon legalább 1 m,

c) az önkormányzati és egyéb kezelésben levő tavak partélétől 5 m szélességű sávot szabadon kell hagyni.

(17) A zárt szennyvíztározó medencéből az összegyűjtött szennyvizeket rendszeres és ellenőrizhető módon a kijelölt szennyvízleürítő helyre kell szállíttatni.

(18) A nyílt árkokba, patakba, tóba, egyéb időszakos, vagy állandó vízfolyásba való szennyvízrákötéseket, valamint a felhagyott kutakba történő szennyvíz bevezetéseket meg kell szüntetni.

(19) Gazdasági területet kialakítani csak szennyvízcsatornára való csatlakozási lehetőség rendelkezésre állása esetén szabad.

(20) A település területén a talaj, a talajvíz és a rétegvizek védelme érdekében a szennyvíz szikkasztása ideiglenes jelleggel sem engedélyezhető.

(21) Közcsatornába kizárólag a 34/1993, (XII. 23.) KTM rendelettel módosított 4/1984. (II. 7.) OVH rendelet előírásainak megfelelő szennyvíz vezethető. Az előírttól eltérő szennyezettségű szennyvizeket telken belül kell előtisztítani a hatóságok által előírt mértékig (ipari szennyezettség, olaj-, zsír-, hordalékfogó, stb.) és ezután bevezetni a közcsatornába vagy a közműpótlóba. A szennyvíz előtisztításából származó veszélyes hulladékot elszállításig úgy kell tárolni, hogy az környezeti szennyezést ne okozzon.

(22) A település területén elválasztott rendszerű csatornahálózatot kell létesíteni. (22)Szennyvízcsatornába sem ingatlanon belül, sem közterületen csapadékvizet bevezetni nem

szabad.

(23) A csapadékvíz elvezetésére zárt illetve nyílt csapadékvíz-elvezető rendszert kell építeni. A beépített, illetve a beépítésre szánt területen burkolt út csak vízelvezetéssel együtt építhető.

(24) A csapadékvíz élővízbe történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy elhelyezése kötelező. (25)A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét a végbefogadóig ellenőrizni

kell minden 5.000 m²-t meghaladó telekterületű beruházás engedélyezése esetén. Építési engedély csak akkor adható, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig.

(26) 20 gépkocsinál több gépkocsi számára parkolót létesíteni csak kiemelt szegéllyel és vízzáró burkolattal szabad, az összegyűlő csapadékvizet hordalékfogó műtárgyon keresztül szabad a közcsatorna hálózatba, vagy élőfolyásba vezetni. Szénhidrogén szennyezettségnek kitett út,

illetve parkoló felületről összegyűlő csapadékvizeket benzin és olajfogó műtárgyon is keresztülvezetve szabad közcsatornába, vagy élőfolyásba vezetni.

Földgázellátás

(27) A települést érintő középnyomású vezetékek ágazati előírás szerinti biztonsági övezetét szabadon kell hagyni. Azt érintő tevékenység csak a szolgáltató hozzájárulásával engedélyezhető.

(28) A termékvezetékek szabvány szerinti védőtávolságát és a szakági előírásokat a település területén be kell tartani.

(29) Gázvezetékek védőtávolságai az MSz 7048-2 számú szabvány módosítása alapján: Középnyomású vezeték védőtávolsága épülettől: 3,0 m

Nagy-középnyomású vezeték védőtávolsága épülettől: 5,0 m

(30) A földgáz középnyomású hálózat biztonsági övezete külterületen 2x5 m, belterületen 2x3 m a TIGÁZ Rt.-vel történt nyomvonali egyeztetés szerint.

(31) Középnyomású földgázellátású területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás-szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetőek el. A berendezés az előkertbe, az udvarra vagy az épület alárendeltebb homlokzatára helyezhető.

Villamosenergia ellátás

(32) A meglévő nagy- /120 kV-os/, és középfeszültségű /20 kV-os/ oszlopokra fektetve épített villamoshálózatokról szóló előírásban az MSZ 151 sz. szabvány szerint rögzített biztonsági övezetet szabadon kell hagyni.

(33) Új villamosenergia (közép- és kisfeszültségű, közvilágítási) hálózatokat a műemléki környezet és a „helyi értékvédelmi terület”-eken kizárólag térszín alatt földkábellel, a település egyéb területein pedig földkábelbe fektetve, illetve légkábeles formában a többi légvezetékes hálózattal egy oszlopsoron kell megvalósítani.

(34) Új közvilágítási hálózat létesítésekor, meglevő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos lámpatestek elhelyezése engedélyezhető.

(35) Valamennyi üzemen kívül helyezett, feszültségmentesített közép-, kisfeszültségű és távbeszélő szabadvezeték-hálózatot és oszlopos tartószerkezetet, 20 kV-os hálózatot valamint oszlop transzformátorállomást le kell szerelni, anyagát megfelelő hulladék-lerakóhelyre szállítani és a terep helyreállítását elvégezni.

Távközlés

(36) A település közigazgatási területén új távközlési hálózatot létesíteni ill. a meglevő rekonstrukcióját engedélyezni csak föld alatti (földkábel, alépítmény) elhelyezéssel szabad.

(37) Közszolgálati hírközlési antennák csak építési engedéllyel helyezhetők el.

(38) A mikrohullámú összeköttetés biztosítására szükséges, előirt magassági korlátozás betartandó. (39)Ahol a meglevő vezetékhálózatok föld feletti elhelyezése egyelőre fennmarad,

területgazdálkodási szempontból (az utcabútorozási és utca fásítási lehetőség biztosítása érdekében) a hálózatokat közös oszlopsorra kell összevonni.

ZÖLDTERÜLETI ÖVEZETEK

A ZÖLDFELÜLETEKRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

35. § (1) A település zöldfelületi rendszerének elsődleges elemei a közparkok, fasorok, erdők, rét-legelő és nádas területek, másodlagos elemei a fennmaradó területek (telkek) növényzettel fedett részei, amelyek együttesen település zöldfelületi hálózatát alkotják.

(2) A beépítésre szánt területek építési övezeteiben, közlekedési és közműövezetekben, illetve vízgazdálkodási övezetekben új zöldfelület létesítését - a területfelhasználási változás jellegétől függően - kertépítészeti kiviteli, tájrendezési vagy rekultivációs terv alapján kell elvégezni.

(3) Az egyes építési övezetekre, övezetekre előírt legkisebb zöldfelületi arány számításánál növényzettel fedett területként csak a szilárd burkolatú felületek nélküli, gyeppel, cserjékkel, fákkal, egyéb növényzettel betelepített, beépítetlen telekrészek vízszintes síkú területe vehető számításba. A zöldfelületi fedettség számításánál az alábbiakat kell figyelembe venni:

a) Nem termett talajon (tetőkertben, térszín alatti garázs tetején, stb.) létesített zöldfelület esetén, amennyiben a tetőszerkezeten a talajfedés vastagsága

- 20-50 cm vastagságú, a felület 25%-a;

- 50-100 cm vastagságú, a felület 50%-a;

- 1,0 m-t meghaladó talajtakarás esetén, a felület 100 %-a számítható bele a zöldfelületi fedettségbe.

b) Gyephézagos burkolat, gyeprács (pl.: parkolók, járófelületek) felületének 20%-a számítható be a zöldfelületi fedettségbe.

(4) Az egyes telken belül kötelezően létesítendő védőzöld sáv kialakítása és fenntartása a telektulajdonos feladata. A védőzöld sávok telepítésénél több szintű növényállományt (fák és cserjék) kell kialakítani. A telepítéshez csak a tájra jellemző őshonos fa- és cserjefajok használhatók. A telken belül létesítendő védőzöld sávon belül legfeljebb 5%-os területi arányban helyezhető el építmény és alakítható ki egyéb burkolt felület.

(5) Az egyes ingatlanokon az övezetenként meghatározott zöldfelületeket -a lakóingatlanok kivételével- legkésőbb az épületek használatba vételéig ki kell alakítani. Használatbavételi engedély csak az előírt zöldfelületek kialakítása után adható ki.

(6) Belterületen fakivágás csak az Önkormányzat fakivágásról és pótlásról szóló külön rendelete alapján végezhető.

(7) Közterületen vagy közhasználat céljára átadott magánterületen lévő fasor fenntartását, a hiányzó elemek pótlását - a környezeti hatások figyelembe vételével - kertépítészeti kiviteli, fenntartási terv alapján kell elvégezni.

(8) Beépítésre nem szánt területen - kivéve a közlekedési és közműövezetek területét, valamint az erdőterületek övezetét, ha az erdészeti üzemterv mást ír elő - az új védelmi célú zöldfelületek fás szárú növényállományának létesítésénél a telepítéshez csak a tájra jellemző őshonos fa- és cserjefajok használhatók.

(9) Erdő- vagy mezőgazdaság területeken tervezett övezetváltozás esetén, az adott terület igénybevételéig biztosítani kell a jelenlegi művelési ág fenntartását.

A Zkp JELŰ ZÖLDTERÜLETI ÖVEZET

(A KÖZPARKOK TERÜLETEI)

36. § (1) Az övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni.

ÖVEZET JELE	BEÉPÍTÉSI MÓD	KIALAKÍTHATÓ LEGKISEBB TELEKTERÜLET	LEGNAGYOBB BEÉPÍTETTSÉG	LEGNAGYOBB ÉPÍTMÉNY- MAGASSÁG	ZÖLDFELÜLET LEGKISEBB MÉRTÉKE
Zkp	Szabadon álló	Kialakult	2 %	4,5 m	85 %

(2) Az övezetbe tartozó telek nem osztható meg, de azonos övezetbe tartozó telekkel egyesíthető.

(3) Az övezet telkein az OTÉK 27. § (4) bekezdésében felsorolt létesítmények helyezhetők el.

(4) Az övezet telkein a közparkokat legalább 85%-os növényzeti fedettséggel kell kialakítani.

(5) A közparkokat kertészeti kiviteli tervek alapján kell kialakítani.

(6) Az övezet területét az akadálymentes közlekedés előírásainak megfelelően kell kialakítani.

(7) Az övezet telkein, különösen a gyermek játszószerek esetén a használók testi épségét nem veszélyeztető létesítmények helyezhetők el. A park fenntartásáról és a park berendezési tárgyainak karbantartásáról folyamatosan gondoskodni kell.

(8) Az övezetben a haszonállattartás céljára szolgáló építmény nem helyezhető el.

(9) Az övezetben a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül kizárólag az a), b), c), d), e), h), m) és n) pontban meghatározott létesítmények helyezhetők el.

ERDŐ ÖVEZETEK

AZ ERDŐ ÖVEZETEK ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSAI

37. § (1) Az erdő övezetek telkei elsősorban a rendeltetésüknek megfelelő erdőgazdálkodási tevékenységek céljára szolgáló területek.

(2) Az erdő övezetekbe sorolt, de kivett művelési ágú földútként és egyúttal közterületként nyilvántartott területekre a HÉSZ KÖ jelű közlekedési övezetekre vonatkozó (35. §) előírásai vonatkoznak.

AZ Eg JELŰ ERDŐ ÖVEZET (A GAZDASÁGI ERDŐTERÜLETEK)

38. § (1) Az övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni.

ÖVEZET JELE	BEÉPÍTÉSI MÓD	KIALAKÍTHATÓ LEGKISEBB TELEKTERÜLET	LEGNAGYOBB BEÉPÍTETTSÉG	LEGNAGYOBB ÉPÍTMÉNY- MAGASSÁG
Eg	Szabadon álló	100.000 m²	0,5 %	4,5 m

(2) Az övezetben elsősorban az erdőgazdasági termelés, vadgazdálkodás és természetvédelem építményei helyezhetők el. Az OTÉK-ban és a HÉSZ-ben meghatározott (általános beépítési) feltételek teljesülése esetén lakóépület is létesíthető. A lakóépületben legfeljebb két lakás engedélyezhető. Az övezetben más jellegű, nem erdőgazdasági célú épület nem helyezhető el.

(3) Ha az beépítésre alkalmas méretű telken a meglévő és tervezett létesítmények összes alapterülete az 500 m2-t meghaladja, akkor a beépítés csak jóváhagyott SZT alapján engedélyezhető.

(4) Az övezet kialakításának elsődleges célja a erdőgazdálkodás lehetőségének biztosítása, ezért az övezetbe tartozó telken csak akkor helyezhető el lakóépület, ha:

a) az erdőgazdálkodási célú gazdasági építmény már megépült és használatba vételi engedéllyel is rendelkezik,

b) az erdőgazdálkodási célú gazdasági építménnyel egyidejűleg épül meg, ebben az esetben a lakóépületre nem adható önállóan építési és használatbavételi engedély.

(5) A lakóépület csak magastetős kialakítású lehet. A tető tetőhajlásszöge 25-45^o között választható meg.

(6) Az övezetben megadott legnagyobb építménymagasság értékét az erdő- és vadgazdasági tevékenységhez szükséges építmények (pl. magasles) technológiai okokból legfeljebb kétszeresen haladhatják meg.

(7) Az övezeten belül a telkeken a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es pontjában felsoroltak közül bármely létesítmény elhelyezhető.

(8) A 100.000 m2-nél kisebb területű meglévő telkeken a már meglévő beépítés fenntartható, újjáépíthető, de további növelése (alapterület bővítés, emeletráépítés, tetőtér beépítés) nem engedélyezhető.”

AZ EV JELŰ ERDŐ ÖVEZET (A VÉDERDŐK TERÜLETEI)

39. § (1) Az övezet telkei nem építhetők be.

MEZŐGAZDASÁGI ÖVEZETEK

A MEZŐGAZDASÁGI ÖVEZETEK ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSAI

40. § (1) A mezőgazdasági övezetek telkei a növénytermesztési, állattenyésztési tevékenységek területei, ezért a mezőgazdasági övezetekben elsősorban e mezőgazdasági tevékenységekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei helyezhetők el, azonban egyes esetekben az övezeti előírásokban foglalt feltételek fennállása esetén kivételesen lakóépület is építhető.

(2) Ha egy beépíthető méretű telek rendelkezik erdő, gyep (rét, legelő) vagy nádas művelési ágú alrészletekkel is, ezek a telekrészek csak akkor építhetők be, ha a telek más kivett, vagy művelésből kivehető résszel nem rendelkezik.

(3) A mezőgazdasági övezetekbe sorolt, de kivett művelési ágú földútként és egyúttal közterületként nyilvántartott területekre a HÉSZ KÖ jelű közlekedési övezetek (35. §) előírásai vonatkoznak.

(4) Az övezetben a teleknek csak a kivett művelési ágú része keríthető le, természetes hatású anyag használatával. A beépítetlen telek, vagy telekrész nem keríthető le.

(5) Az övezetek területén épület, építmény csak szabadon állóan helyezhető el. Az épületek elhelyezésénél legalább 10 m mélységű előkertet és a szomszédos telekhatártól minimum 4 méter széles oldalkertet és 10 m mélységű hátsókertet kell biztosítani.

(6) Az építményeken kívülről látható burkolatként csak természetes hatású anyag alkalmazható. Az épületek földszinti padlószintje legfeljebb az eredeti terepszinthez képest 50 cm-rel nagyobb magasságban alakítható ki.

(7) A mezőgazdasági övezetek bármelyikébe eső, mezőgazdasági művelési ágban nyilvántartott terület igénybe vehető birtoktest összterületébe történő beszámításánál, függetlenül attól, hogy az övezetben birtokközpont kialakítása engedélyezett, vagy sem.

AZ Má-á JELŰ ÁLTALÁNOS MEZŐGAZDASÁGI ÖVEZET (ÁLTALÁNOS MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEK)

41. § (1) Az általános mezőgazdasági övezet telkei nem építhetők be.

(2)²³ Az övezetben már meglévő tanyás ingatlanokon épület felújítási munkák végezhetők.

AZ Má-f1 JELŰ KISÜZEMI FARMGAZDASÁGI MEZŐGAZDASÁGI ÖVEZET (MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉST SZOLGÁLÓ ÉPÍTMÉNYEK ELHELYEZÉSÉT MEGENGEDŐ TERÜLETEK)

42. § (1) Az övezetben az engedélyezhető beépítés paramétereit az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni.

ÖVEZET JELE	BEÉPÍTÉSI MÓD	KIALAKÍTHATÓ LEGKISEBB TELEKTERÜLET	LEGNAGYOBB BEÉPÍTETTSÉG	LEGNAGYOBB ÉPÍTMÉNY- MAGASSÁG
Má-f1	Szabadon álló	10.000 m²	3 %	7,5 m

(2) Az övezetben elsősorban a mezőgazdasági termelés építményei helyezhetők el. Az OTÉK-ban és a HÉSZ-ben meghatározott (általános és a telek művelési ágától függő beépítési) feltételek teljesülése esetén lakóépület is létesíthető. A lakóépületben legfeljebb két lakás engedélyezhető. Az övezetben más jellegű, nem mezőgazdasági célú épület nem helyezhető el.

(3) A beépítésre alkalmas méretű telken a meglévő és tervezett létesítmények összes alapterülete

nem haladhatja meg a 300 m -t.

(4) Az övezet telkeinek úttal határos legalább 10 m szélességű része nem építhető be. Amennyiben a közlekedési előírások ennél nagyobb távolság betartását írják elő, úgy a nagyobb érték betartása a kötelező. Ha az övezet telkén épület létesül, akkor a telek úttal határos részén védőfasort kell telepíteni.

(5) A lakóépület csak magastetős kialakítású lehet. A tető hajlásszöge 20-45^O között választható meg.

(6) Az övezeten belül a telkeken a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsorolt bármely létesítmény elhelyezhető.

(7) A 10.000 m²-nél kisebb területű meglévő telkeken a már meglévő beépítés fenntartható, újjáépíthető, de további növelése (alapterület-bővítés, emeletráépítés, tetőtérbeépítés) nem engedélyezhető.

(8) Az állattartáshoz szükséges gazdasági építmények engedélyezéséhez és az alkalmazott állattartási technológia működtetéséhez legalább a környezetvédelmi, a közegészségügyi és a vízügyi hatóság hozzájárulását kell beszerezni.

AZ Má-f2 JELŰ FARMGAZDASÁGI MEZŐGAZDASÁGI ÖVEZET (MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉST SZOLGÁLÓ ÉPÍTMÉNYEK ELHELYEZÉSÉT MEGENGEDŐ TERÜLETEK)

43. § (1) Az övezetben beépíthető legkisebb birtoktest és az engedélyezhető beépítés fő paramétereit az alábbi táblázat előírásait betartva kell meghatározni.

ÖVEZET JELE	BEÉPÍTÉSI MÓD	A LEGKISEBB BEÉPÍTHETŐ BIRTOKTEST TERÜLETE	LEGNAGYOBB BEÉPÍTETTSÉG	LEGNAGYOBB ÉPÍTMÉNY- MAGASSÁG
Má-f2	Szabadon álló	100.000 m²	1,5 %	7,5 m

(2) A birtoktest összterületére vonatkoztatott beépítettség csak a birtok egyik, legalább 10.000 m2 nagyságú, birtokközpontként kialakított telkén vehető igénybe.

(3) Birtokközpont csak abban az esetben alakítható ki az övezet területén, ha a birtokközponthoz tartozó birtoktest legalább 80%-a a település közigazgatási területén található.

(4) A birtokközpont telkén az újonnan kialakítandó építményeknek legalább 500m-re kell lennie a meglévő, illetve szerkezeti terven ábrázolt tervezett belterület határtól.

(5) A birtokközpont kialakításához előzetesen elvi építési engedélyt kell kérni.

(6) A birtokközpont kialakítására vonatkozó építési engedélynek tartalmaznia kell a hozzá tartozó birtoktest összes telkének ingatlan-nyilvántartási adatait. A birtoktest birtokközponton kívül eső telkeire építési tilalmat, illetve korlátozást kell bejegyezni.

(7) A birtokközpont telkén a beépítettség nem haladhatja meg a 15%-ot.

(8) Birtoktest (és birtokközpont) részét nem képező telken, ha területe legalább 30.000 m2, az engedélyezhető beépítés 3%.

(9) Az övezetben megadott legnagyobb építménymagasság értékét a mezőgazdasági tevékenységhez szükséges üzemi építmények (pl. silók) technológiai okokból legfeljebb kétszeresen haladhatják meg.

(10) Az övezetben elsősorban a mezőgazdasági termelés építményei helyezhetők el, azonban az OTÉK-ban és a HÉSZ-ben meghatározott (általános beépítési) feltételek teljesülése esetén kivételesen lakóépület és az agrárturizmus kiszolgáló építményei is létesíthetők. A kialakítható lakóépületben a tulajdonos számára legfeljebb két lakás, ezen felül legfeljebb további két szolgálati lakás létesítése engedélyezhető.

(11) Ha a birtokközpont telkén a meglévő és tervezett létesítmények összes alapterülete a 800 m2-t meghaladja, akkor a beépítés már csak jóváhagyott SZT alapján engedélyezhető.

(12) Az övezet kialakításának elsődleges célja a mezőgazdálkodás lehetőségének biztosítása, ezért az övezetbe tartozó telken csak akkor helyezhető el lakóépület, ha:

a) a mezőgazdálkodási célú gazdasági építmény már megépült és használatba vételi engedéllyel is rendelkezik,

b) a mezőgazdálkodási célú gazdasági építménnyel egyidejűleg épül meg, ebben az esetben a lakóépületre nem adható önállóan építési és használatbavételi engedély.

(13) A lakóépület csak magastetős kialakítású lehet. A tető tetőhajlásszöge 35-45 fok között választható meg.

(14) Az övezeten belül a telkeken a melléképítmények közül az OTÉK 1. sz. mellékletének 54-es bekezdésében felsoroltak közül bármely létesítmény elhelyezhető.

(15) Az 100.000 m2-nél kisebb területű birtoktest meglévő telkein, vagy a 30.000 m2-nél kisebb területű önálló telken, a már meglévő beépítés fenntartható, újjáépíthető, de további növelése (alapterület bővítés, emeletráépítés, tetőtérbeépítés) nem engedélyezhető.

(16) Az állattartáshoz szükséges gazdasági építmények engedélyezéséhez és az alkalmazott állattartási technológia működtetéséhez legalább a környezetvédelmi, a közegészségügyi és a vízügyi hatóság hozzájárulását be kell szerezni.

VÍZGAZDÁLKODÁSI ÖVEZET

A V JELŰ VÍZGAZDÁLKODÁSI ÖVEZET

44. § (1) Az övezetbe a kisvízfolyások meder és part területei tartoznak. Az övezetben csak a vízgazdálkodással kapcsolatos területhasználatnak megfelelő létesítmények helyezhetők el.

(2) A kisvízfolyások fenntartási sávja a külterületen csak gyepterületként alakítható ki.

(3) A vízgazdálkodási övezetekbe sorolt, de kivett művelési ágú földútként és egyúttal közterületként nyilvántartott területekre a HÉSZ KÖ jelű közlekedési övezetek (35. §) előírásai vonatkoznak.

(4) A vízfolyások, vízmedrek területét érintő beavatkozások vízjogi engedély alapján végezhetők.

(5)²⁴ A V-vm jelű övezet a vízgazdálkodási-víziközmű övezet, ahol a víziközmű infrastruktúra létesítményei helyezhetők el a telekhatároktól legalább 5-5 méterre, 5 % legnagyobb beépítettséggel, 5,0 m legnagyobb építménymagassággal, és 2000 m² kialakítható legkisebb telekterülettel. Az övezetben csak a vízgazdálkodással kapcsolatos területhasználatnak megfelelő építmények (szivattyúk, tározók, egyéb műtárgyak) helyezhetők el, valamint kezelő/pihenő kiszolgáló épület is.

A természetközeli területek (Tk) előírásai²⁵

44/A. § (1) Az övezetben épület és egyéb építmény nem helyezhető el, zöldfelületi fedettsége a meglévő állapotnak megfelelően tartandó fenn.

(2) Az övezet területén a védett növények védelme biztosítandó. A területek folyamatos fenntartásáról gondoskodni kell.

III. Fejezet

ÉRTÉKVÉDELEM

ÉPÍTETT ÉRTÉKEK VÉDELME

45. § (1) Örkény igazgatási területén az alábbi építmények állnak országos műemléki védelem alatt:

R. k. templom, 1844-1847, Fő utca, hrsz. 614.

Művelődési otthon és lakás, volt Pálóczy-Horváth-kastély, barokk eredetű, eklektikus, 19. sz. vége, Fő utca 20. Hrsz. 638/1.

(2) Az országos műemléki védelem alatt álló építmények építési hatósági ügyeiben a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal az eljáró szerv.

(3) Az országos műemléki védelem alatt álló építmények műemléki környezetét a szabályozási tervlap jelöli.

(4) Az országos műemléki védelem alatt álló építmények műemléki környezetén belüli telkek, építési telkek építési hatósági ügyeiben a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakhatóságként működik közre.

(5) Amennyiben az országos műemléki jegyzékről törölnek épületet, úgy azt helyi védelem alá kell venni.

(6) Helyi védelem alatt álló épületek Örkény igazgatási területén:

Kőkereszt az 5. sz. főút 51+850 szelvényében a szelvényezés szerinti baloldalon az út tengelyétől 12 m-re.

„Kálvária”: három fa kereszt a Piac tér u. 890/1 hrsz-ú közpark területén, körbekerített, 10 x 10 m-es, 1,2 m-es dombon, melyre téglából épített lépcső vezet fel.

Kőkereszt a Fő u. 16. sz. házzal szemben a Sport utca mellett, a külterület és belterület határán.

Kőkereszt 2 x 2 m-es léc kerítéssel körbevéve a Tatárszentgyörgyi út jobb oldalán, a 6. sz. házzal szembeni kerítés mellett.

Helyi elnevezés szerint „Orbánka”: Árpád u. 020/59 hrsz-ú telek sarkán falazott fülke, benne lemezre festett Szent Orbán kép.

I. Világháborús emlékmű a 610. hrsz. Közpark területén, a mg-i szakiskola előtt: 3 lépcsős beton talapzaton puskán támaszkodó sisakos katonát ábrázoló kőszobor, és a lépcsős talapzat feletti szemben lévő oldalon „A világháborúban elesett Örkény község hősei 1914- 1918” felirat. A másik 3 oldalon 1-1 tábla, rajta névsorral.

II. Világháborús emlékmű a Piac tér 890/1 hrsz-ú területén, háromszög alaprajzi elrendezésben, 3 db kőfal, rajtuk 1-1 táblán feliratok és a háromszög közepén mécsesnek kialakított hely.

Kopjafa az Ady Endre u. 558. hrsz-ú közparkban a bejárattól jobbra, 1956-os emlékmű.

Kopjafa az Ady Endre u. 558. hrsz-ú közparkban a bejárattól balra, 1848-as emlékmű.

Aradi Emlékmű, Piactér u. 890/1 hrsz.

1956-os emlékmű, Piactér u. 890/1 hrsz.

(7) Helyi védelemre javasolt épületek Örkény igazgatási területén:

Református templom, Ady Endre utca, hrsz. 1092.

Polgármesteri Hivatal épülete, Kossuth Lajos utca, hrsz. 1094/1

Pálóczi-Horváth István Szakképző Iskola oktatási épülete: Grassalkovich-kastély, Ady Endre utca, Hunyadi út, hrsz. 611., 612.

Fischer-kúria épülete, Majakovszkij u. 15., hrsz. 1191.

(8) A helyi értékvédelmi rendelet megalkotásáig az építésengedélyezési eljárást az általános szabályok szerint kell lefolytatni az alábbi kikötések mellett:

A helyi értékvédelemre javasolt épületeken végzett bármilyen építési munka esetén a hagyományos tömegarányokat, homlokzati arányokat, a párkány- és gerincmagasságokat, a nyílásrendeket és a nyílások méretét és osztását, valamint a homlokzati tagozatokat meg kell őrizni.

Bontási igény esetén az engedély kiadásához műemléki szakmérnöki végzettséggel rendelkező személy véleménye szükséges.

(9) A helyi értékvédelmi rendelet elkészülte után a helyi védelem alatt álló épületeken, építményeken végzett építési munkák engedélyezését kétlépcsős engedélyezési eljárással (HÉSZ 3. §), valamint a helyi értékvédelemről szóló külön rendelet előírásainak együttes betartásával kell biztosítani.

RÉGÉSZETI LELŐHELYEK VÉDELME

46. § (1) A régészeti lelőhelyek az örökségvédelmi törvény értelmében ex lege általános védelmet élveznek. A régészeti lelőhelyek területén végzendő bármilyen építési vagy más földmunka, illetve telekalakítás esetében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal területileg illetékes irodáját szakhatóságként meg kell keresni.

(2) Régészeti lelőhelyek területén való építkezés időpontját, ütemezését egyeztetni kell a Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságával.

(3) Amennyiben az ismert régészeti lelőhelyeken kívül földmunkák során régészeti lelőhely nyomai és/vagy régészeti leletek kerülnek elő, az örökségvédelmi törvény 24. §-ában foglaltak szerint kell eljárni, és értesíteni kell a Pest megyei Múzeumok Igazgatóságát.

(4) A 2001. évi LXIV. törvény 22. §-a értelmében a régészeti lelőhelyeket a földmunkával járó beruházásokkal lehetőség szerint el kell kerülni. Ha a lelőhely elkerülése a földmunkával járó fejlesztés, beruházás költségeit aránytalanul megnövelné, vagy a beruházás másutt nem valósítható meg, a beruházással veszélyeztetett régészeti lelőhelyeket előzetesen fel kell tárni. A megelőző feltárásra az örökségvédelmi törvény 22. § (3) bekezdése, valamint a 18/2001. (X.18.) NKÖM rendelet 14. §-a értelmében a beruházónak szerződést kell kötnie a Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságával.

(5)²⁶ A régészeti érdekű területeken a földmunkával járó beruházások megkezdése előtt régészeti állapotfelmérést kell végezni. Ennek hiányában bármilyen földmunka csak régészeti megfigyelés mellett végezhető. A régészeti megfigyelés biztosítása érdekében a beruházónak – saját költségére – fel kell vennie a kapcsolatot a Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságával, a munkálatok megkezdése előtt 8 nappal.

TERMÉSZETI ÉRTÉKEK VÉDELME

47. § (1) A nem védett természeti és természetközeli állapotú területek övezetei a következők:

- Természeti területek,

- Natura 2000 területek,

- Országos ökológiai hálózat területei.

(2) Nem védett természeti és természetközeli állapotú területek övezeteibe eső területeken művelési ág megváltoztatásához a DINP engedélye szükséges, míg egyéb tevékenység, valamint épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények és berendezések elhelyezése csak a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság véleményének figyelembevételével engedélyezhető.

(3) Természeti területen a vízfolyástól számított 50 m-en belül épület nem építhető, zöldfelületi intézmény létesíthető. A már meglévő építési telkeken épület, építmény tájbaillő kialakítással, környezetbarát építési anyag használatával átépíthető, bővíthető, felújítható.

IV. Fejezet

KÖRNYEZETVÉDELMI SZABÁLYOK

A KÖRNYEZET VÉDELMÉNEK ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSAI

48. § (1) A környezetvédelem vonatkozásában az érvényes környezetvédelmi jogszabályban előírtakat kell figyelembe venni.

(2) Új funkció létesítése esetén, ha az a létesítmény az érvényes jogszabályok szerint hatásvizsgálat köteles akkor a hatásvizsgálatot el kell végezni, legkésőbb az építési engedély iránti kérelem beadásáig.

(3) Új területhasználat, beruházás esetén az engedélyezés feltétele a környezeti adottságok, továbbá a változással várható környezeti hatások vizsgálatának elvégzése és e vizsgálatok és értékelésük csatolása az engedély kérelemhez.

A FÖLD VÉDELMÉNEK ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSAI

49. § (1) A földmozgatással járó építési-, rendezési tevékenység (tereprendezés, alapozás, előkészítés) végzése során:

a) a kitermelt humuszt és az altalajt egymástól elkülönített területen kell tárolni újrahasznosításig,

b) a földmozgatás, majd a végleges elhelyezés során biztosítani kell a kiporzás elleni védelmet (nedvesítéssel, takarással),

c) az építési tevékenység befejeztével a deponált humuszos talaj hasznosítását helyben kell megoldani, vagy a szakhatóságok által előírt helyen és módon kell kezelni.

A FÖLD VÉDELMÉNEK MEZŐGAZDASÁGI ÖVEZETEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSAI

50. § (1) A termőföld minőségének védelme érdekében a földhasznosítás során a termőhely ökológiai adottságaihoz igazodó, a termesztés technológia és talajvédelmi beavatkozások összehangolásán alapuló talajvédő gazdálkodást kell folytatni.

(2) A 49/2001 (IV.3) Korm. rendelet szerint, a település nitrátérzékeny kategóriába sorolt települések közé tartozik, ezért a mezőgazdasági területeken a trágyázás során a kijuttatott nitrogén mennyisége nem haladhatja meg a 170kg/ha/év határértéket.

(3) A defláció elleni védelem érdekében azon 5 hektárt meghaladó szántó művelési ágú mezőgazdasági területen, amelynek az uralkodó szél irányába eső határától 50 m-en belül erdő művelési ágú terület, vagy védőfásítás nem található, a terület minimum 2%-án többszintes védőfásítást (fák és cserjék együttes telepítését) kell kialakítani, a teleknek az uralkodó szél, vagyis az É, ÉNy-i irányába eső határa mentén.

A VIZEK VÉDELMÉNEK ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSAI

51. § (1) A település közigazgatási területén szennyvíz szikkasztása ideiglenes jelleggel sem engedélyezhető. Belterületeken a szennyvíz csak közcsatornába, annak kiépítéséig zárt tárolóba vezethető. A csatornázatlan ingatlanokat a szennyvízelvezető hálózat kiépítését követő legkésőbb egy éven belül rá kell kötni a szennyvízelvezető hálózatra. Külterületen, ha a szennyvíz közcsatornába nem vezethető, zárt szennyvíztároló vagy egyedi szennyvíztisztító berendezés létesíthető.

(2) A szennyezett felszíni vizek (csapadékvizek) csak megfelelő előtisztítás és a minőség ellenőrzése után engedhetők a befogadóba.

(3) A 33/2000. (III. 17.) Korm. rendelet szerint a település szennyeződés érzékenységi besorolása

„B”, vagyis „érzékeny”.

A VIZEK VÉDELMÉNEK VÍZGAZDÁLKODÁSI ÖVEZETHEZ KAPCSOLÓDÓ ELŐÍRÁSAI

52. § (1) Vízfolyások, csatornák, vízelvezető árkok és tavak folyamatos karbantartásáról, tisztításáról a kezelő, üzemeltető köteles gondoskodni.

(2) A vízfolyások és tavak természetes és természetközeli állapotú partjait - a vizes élőhelyek védelme érdekében - meg kell őrizni. A vízépítési munkálatok során a természetkímélő megoldásokat kell alkalmazni.

LEVEGŐTISZTASÁG-VÉDELEM ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSAI

53. § (1) Légszennyezést okozó, helyhez kötött működő, illetve új létesítménynél olyan technológiai és anyag kezelési eljárást kell alkalmazni, amelynek légszennyezőanyag kibocsátása nem haladja meg az illetékes levegőtisztaság-védelmi hatóság által megállapított kibocsátási határértéket.

ZAJ- ÉS REZGÉS ELLENI VÉDELEM ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSAI

54. § (1) Zajt, illetve rezgést előidéző meglévő, vagy új üzemi létesítményt, berendezést, technológiát, telephelyet és egyéb helyhez kötött külső zajforrást csak olyan módon szabad engedélyezni és üzemeltetni, hogy a keletkező zaj a területre, illetve rezgés a létesítményre megengedett zaj- és rezgésterhelési határértéket ne haladja meg.

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS ÁRTALMATLANÍTÁS ELŐÍRÁSAI

55. § (1) A településnek a szervezett gyűjtésbe és szállításba bevont területein az Önkormányzat által megbízott szervezetnek, vállalkozásnak kell végezni a kommunális hulladékelszállítást az Önkormányzat hulladékgazdálkodással foglakozó rendeletének megfelelően.

(2) Azokon a területeken, amelyek a szervezett gyűjtésbe nincsenek bevonva, a lakosságnak kell végezni a kommunális hulladékelszállítást.

(3) A kommunális és építési hulladék elhelyezése csak az Önkormányzat hulladékgazdálkodással foglalkozó rendeletében meghatározott települési, vagy kistérségi lerakón történhet.

(4) Veszélyes hulladék a kommunális hulladéklerakó telepre nem kerülhet.

(5) A veszélyes hulladék gyűjtéséről, üzemi gyűjtőben történő biztonságos átmeneti tárolásáról, elszállításáról, illetőleg ártalmatlanításáról a hulladéktermelőnek kell gondoskodni. A telephelyen kívüli hulladéktárolás tilos.

(6) Állati hullák (tetemek) elhelyezése csak az erre a célra kijelölt dögkútban történhet. A tetemek elszállítását és megsemmisítését csak az erre a célra szakosodott és engedéllyel rendelkező vállalkozás végezheti.

V. Fejezet

VEGYES ÉS ZÁRÓRENDELKEZÉSEK

KÖZTERÜLETEK KIALAKÍTÁSA, NYILVÁNTARTÁSA ÉS HASZNÁLATA

56. § (1) A közterület rendeltetéstől eltérő használatához a tulajdonos önkormányzat hozzájárulása szükséges.

(2) Amennyiben az eltérő használat építési tevékenységgel is összefügg, a tulajdonosi hozzájáruláson túl az építési hatóság engedélyét is be kell szerezni.

(3) A település közterületein engedélyezhető eltérő használat:

a) hirdető (reklám) berendezés, melynek elhelyezése és működtetése nem zavarhatja a köz- és közlekedésbiztonságot, elhelyezéséhez az érintett szakhatóság engedélyének beszerzése szükséges,

b) árusítópavilon, mozgó árusítóhely létesítése,

c) közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények (várakozóhelyek, töltőállomás),

d) köztisztasággal kapcsolatos építmények (tárgyak),

e) szobor, díszkút elhelyezése,

f) távbeszélőfülke elhelyezése,

g) építési munkával kapcsolatos létesítmények (állványok elhelyezése), építőanyag-tárolás.

(4) A közterületen elhelyezhető építményekkel szembeni elvárások:

a) megengedett legnagyobb építménymagasság árusító pavilon esetében: 3,5 m, legnagyobb alapterület: 6,0 m², az építményt magastetős kialakítással (20-45⁰), tájbaillő módon kell elhelyezni. A gyalogos forgalmat nem zavarhatja, épület bejárata elé nem helyezhető, építménytől legalább 1,20 m-re, a tűzrendészeti előírásokat is figyelembe véve helyezhető el.

b) A megállók várakozóhelyein csak áttört, illetve átlátszó anyagokból kialakított beállók alakíthatók ki.

(5) A közterületet az akadálymentes közlekedés előírásainak megfelelően kell kialakítani.

BELTERÜLETBE VONANDÓ TERÜLETEK ÁTMENETI SZABÁLYOZÁSA

57. § .

(1) A belterületbe-vonásra tervezett területek övezeti besorolását a belterületi szabályozási tervlap tartalmazza. Belterületbe vonásukig jelenlegi művelési águknak megfelelő átmeneti hasznosításuk biztosítandó.

(2) A belterületbe-vonásra kijelölt külterületeken a belterületbe vonásig telekalakítás végezhető, de építési tevékenység nem.

ÉPÍTÉSI ENGEDÉLYKÉRELMEK ELBÍRÁLÁSÁNAK SZABÁLYAI

58. §²⁷ ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

59. § (1) Ez a rendelet a hozzátartozó szabályozási tervlapokkal 2007. november hó 1. napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg a 14/2000. (XII. 14.) Kt. rendelet hatályát veszti.

1. melléklet

Belterületi szabályozási tervlap

2. melléklet²⁸

3. melléklet

Módosította a 4/2022.(II.23.) sz. önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos 2022. február 24-től.

Kiegészítette a 14/2008.(X.31.) sz. önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatálybe lépés 2008. október 31.

Kiegészítette a 6/2009.(III.20.) sz. önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatálybe lépés 2009. március 20.

⁴

Kiegészítette a 9/2009.(VI.19.) sz. önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatálybe lépés 2009. június 19.

⁵

Módosította a 9/2024.(VII.3.) sz. önkormányzati rendelet 2.§-a. Hatályba lépés 2024. július 4.

⁶

Kiegészítette a 11/2008.(VIII.29.) sz. önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályba lépés 2008. augusztus 29.

⁷

Kiegészítette a 18/2008.(XI.21.) sz. önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatálybe lépés 2008. november 21.

⁸

Kiegészítette a 11/2009.(VIII.28.) sz. önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályba lépés 2009. augusztus 28.

⁹

Kiegészítette a 15/2014.(XI.14.) sz. önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályba lépés 2014. november 14.

¹⁰

Módosította a 4/2022.(II.23.) sz. önkormányzati rendelet 1. melléklete. Hatályos 2022. február 24-től.

¹¹

Kiegészítette a 11/2008.(VIII.29.) sz. önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatályba lépés 2008. augusztus 29.

¹²

A 20/A. §-t az Örkény Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2025. (VII. 10.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.

¹³

Kiegészítette a 15/2014.(XI.14.) sz. önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályba lépés 2014. november 14.

¹⁴

Kiegészítette a 4/2022.(II.23.) sz. önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatályos 2022. február 24-től.

¹⁵

Kiegészítette az 1/2008.(I.18.) sz. önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatályba lépés 2008. január 18.

¹⁶

Kiegészítette az 1/2008.(I.18.) sz. önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatályba lépés 2008. január 18.

¹⁷

Kiegészítette az 1/2008.(I.18.) sz. önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatályba lépés 2008. január 18.

¹⁸

Kiegészítette az 1/2008.(I.18.) sz. önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatályba lépés 2008. január 18.

¹⁹

Kiegészítette az 1/2008.(I.18.) sz. önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatályba lépés 2008. január 18.

²⁰

Kiegészítette az 1/2008.(I.18.) sz. önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatályba lépés 2008. január 18.

²¹

Kiegészítette az 1/2008.(I.18.) sz. önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatályba lépés 2008. január 18.

²²

Kiegészítette az 1/2008.(I.18.) sz. önkormányzati rendelet 4. §-a. Hatályba lépés 2008. január 18.

²³

Kiegészítette a 6/2011.(III.11.) sz. önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályba lépés 2011. március 11-én.

²⁴

Kiegészítette a 9/2024.(VII.3.) sz. önkormányzati rendelet. Hatályba lépés: 2024. július 4.

²⁵

Az „A természetközeli területek (Tk) előírásai” alcímet (44/A. §-t) az Örkény Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2025. (VII. 10.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.

²⁶

Kiegészítette az 1/2008.(I.18.) sz. önkormányzati rendelet 5. §-a. Hatályba lépés 2008. január 18.

²⁷

Hatályon kívül helyezte a 12/2008.(IX.26.) sz. önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatálybe lépés 2008. szeptember 26.

²⁸

A 2. melléklet az Örkény Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2025. (VII. 10.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.