Tápiógyörgye Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2019. (X. 28.) önkormányzati rendelete
a képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2019. 10. 28Tápiógyörgye Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2019. (X. 28.) önkormányzati rendelete
a képviselő-testület és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Tápiógyörgye Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény ( a továbbiakban: Mötv.) 53. § (1) bekezdésben meghatározott feladatkörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott jogosultsága alapján szervezeti és működési rendjére (a továbbiakban: SZMSZ) a következő rendeletet alkotja.
Általános rendelkezések
1. § [ Hivatalos megnevezés]
(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Tápiógyörgye Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat)
(2) A képviselő-testület hivatalos megnevezése: Tápiógyörgye Község Önkormányzatának Képviselő-testülete ( a továbbiakban: Képviselő-testület)
(3) A képviselő testület hivatalának megnevezése: Tápiógyörgyei Polgármesteri Hivatala (a továbbiakban: Hivatal)
(4) Az önkormányzat szervei: polgármester, képviselő-testület bizottságai, polgármesteri hivatal, jegyző, társulás
(5) Az önkormányzat székhelye: 2767 Tápiógyörgye, Szent István tér 1.
(6) Az önkormányzat működési (illetékességi) területe: Tápiógyörgye község közigazgatási területe.
a) belterület: 5789 ha 3245 m2
b) külterület: 60.782 ha 5013 m2
c) zártkert: 2220 ha 4816 m2
(7) A község lakossága: 2019 évben: 3.548 fő
2. § [ Jelképek]
(1) Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét.
(2) Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét külön önkormányzati rendelet állapítja meg.
(3) Az önkormányzat pecsétje: kör alakú, középen a Magyar Köztársaság címere helyezkedik el, benne felirat: Községi Önkormányzat Tápiógyörgye
3. § [ Emlékbélyegző használata]
A képviselő-testület helyi ünnepek, testvér települési megállapodások, levelezések, helyi kitüntetések, elismerő címek adományozásakor használja.
4. § [ Faluújság és az önkormányzati honlap]
(1) Az önkormányzat lapja a Faluújság, amely legalább negyedévenként jelenik meg.
(2) Az önkormányzat lapját a település lakossága térítésmentesen kapja
(3) Az önkormányzat lapját évfolyamonként le kell fűzni, és 4 évenként be kell köttetni.
(4) A Faluújság és az Önkormányzati honlap főszerkesztőjét és szerkesztő bizottságát a képviselő-testület nevezi ki. A szerkesztő bizottság 5 fős. A főszerkesztő tagja a szerkesztő bizottságnak.
(5) A szerkesztő bizottság megbízatása 5 évre szól. A szerkesztő bizottságot a helyi választást követően 60 napon belül meg kell választani. A szerkesztő bizottság munkájáról évente beszámol a képviselő-testületnek.
A képviselő-testület megalakulása, működése
5. § [ A képviselő-testület működése]
(1) A képviselő-testület működését az Mötv. 43-55. § szabályozza.
(2) A képviselő-testület elnöke a polgármester. A polgármester összehívja és vezeti a képviselő-testület ülését, valamint képviseli a képviselő-testületet.
(3) A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából önkormányzati képviselőnek tekintendő.
6. § [ A képviselő-testület megalakulása]
(1) A képviselő-testület az alakuló ülésére vonatkozó szabályok megegyeznek az Mötv 43. §-ában meghatározottakkal.
(2) Amennyiben a polgármester választás nem volt eredményes, úgy a régi polgármester a tisztségében mindaddig megmarad és ellátja ebből adódó feladatait, amíg az új polgármestert meg nem választják.
(3) Az alakuló ülést a legidősebb képviselő, mint korelnök vezeti a polgármester eskütételéig.
(4) Az alakuló ülést az Önkormányzat hivatalos helyiségében kell tartani.
7. § [ A választási eredmények ismertetése]
A korelnök felkérésére a Helyi Választási Bizottság elnöke tájékoztatást ad a helyi önkormányzati képviselők és polgármester választásának eredményéről és átadja a megbízóleveleket.
8. § [ A képviselő-testület alakuló ülése]
(1) A korelnök a kiküldött meghívó alapján javaslatot tesz az alakuló ülés napirendi pontjainak és azok tárgyalási sorrendjének elfogadására.
(2) Az alakuló ülés kötelező napirendi pontjai:
a) Képviselők eskütétele
b) Polgármester eskütétele
c) Alpolgármester megválasztása, eskütétele
d) Polgármester, alpolgármester illetményének, tiszteletdíjának és költségtérítésének megállapítása.
(3) Az önkormányzati képviselő a Képviselő-testület alakuló ülésén, időközi választás esetén a megválasztását követő ülésen a Képviselő-testület előtt az Mötv. 1. melléklet szerinti szöveggel esküt tesz és erről okmányt ír alá.
(4) A polgármester megválasztását követően esküt tesz a Képviselő-testület előtt és erről okmányt ír alá. Az eskü szövegét az Mötv. 1. melléklet tartalmazza. A polgármester jogai és kötelezettségei a megválasztásával keletkeznek, a megbízatás megszűnésével szűnnek meg.
(5) A képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja a megválasztását követően a képviselő-testület előtt – a képviselőre irányadó szöveggel – esküt tesz, és erről okmányt ír alá.
A képviselő
9. § [ A képviselő jogai és kötelezettségei]
Az önkormányzati képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választóinak az érdekeit. Az önkormányzati képviselők jogai és kötelességei azonosak, melyeket az Mötv. 32. §-34. § határoz meg.
10. § [ Összeférhetetlenség, összeférhetetlenségi eljárás. Méltatlanság]
(1) A települési képviselő-önkormányzati tevékenysége során- hivatalos személyként jár el.
(2) A képviselő összeférhetetlenségét az Mötv. 36. § szabályozza.
(3) Az összeférhetetlenségi eljárást a Pénzügyi és Ellenőrzési Bizottság folytatja le az Mötv. 37. §-ában meghatározottak szerint.
(4) Méltatlanság miatt a Képviselő-testület határozatával megszünteti a képviselő megbízatását az Mötv. 38. § szerint.
(5) A képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagjával szemben fennálló összeférhetetlenségre az Mötv. 40. § (2) bek. az irányadó.
(6) A képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagjára az önkormányzati képviselőkre vonatkozó méltatlansági szabályokra az Mötv. 40. § (3) bek. az irányadó.
11. § [ Vagyonnyilatkozattételi eljárás]
(1) Az önkormányzati képviselő megválasztásától, majd ezt követően minden év január 1-jétől számított harminc napon belül az Mötv. 2. melléklet szerinti vagyonnyilatkozatot köteles tenni. Az önkormányzati képviselő saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének (e § tekintetében együtt: hozzátartozó) a melléklet szerinti vagyonnyilatkozatát.
(2) vagyonnyilatkozat tételének elmulasztása esetén – annak benyújtásáig – az önkormányzati képviselő e tisztségéből fakadó jogait nem gyakorolhatja, tiszteletdíjat, természetbeni juttatást, költségtérítést nem kaphat.
(3) A vagyonnyilatkozatot a Pénzügyi és Ellenőrző Bizottság tartja nyilván és ellenőrzi. A képviselő vagyonnyilatkozata –az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével – nyilvános. A képviselő hozzátartozójának nyilatkozata nem nyilvános, abba csak az ellenőrző bizottság tagjai tekinthetnek be az ellenőrzés céljából.
12. § [A képviselő-testület tisztségviselőinek megválasztása ]
(1) A Képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy alpolgármestert választ. Az alpolgármester jogai és kötelezettségei a megválasztásával keletkeznek, a megbízatás megszűnésével szűnnek meg.
(2) A Képviselő-testület az alakuló vagy az azt követő ülésen a polgármester előterjesztésére köteles megválasztani a törvény által kötelezően létrehozandó és az SZMSZ-ben meghatározott bizottságait. A képviselő-testület a bizottság személyi összetételét, létszámát a polgármester előterjesztésére bármikor megváltoztathatja, a kötelezően létrehozandó bizottság kivételével a bizottságot megszüntetheti.
(3) A választás lebonyolítását a jelen levő Helyi Választási Bizottság ( a továbbiakban: HVB) végzi. A választások eredményét a HVB elnöke hirdeti ki.
13. § [ A települési képviselő megbízatásának megszűnése]
A települési képviselő megbízatásának megszűnését az Mötv. 29. § szabályozza.
14. § [ A képviselő-testület tisztségviselőinek megválasztása]
(1) A Képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy alpolgármestert választ. Az alpolgármester jogai és kötelezettségei a megválasztásával keletkeznek, a megbízatás megszűnésével szűnnek meg.
(2) A Képviselő-testület az alakuló vagy az azt követő ülésen a polgármester előterjesztésére köteles megválasztani a törvény által kötelezően létrehozandó és az SZMSZ-ben meghatározott bizottságait. A képviselő-testület a bizottság személyi összetételét, létszámát a polgármester előterjesztésére bármikor megváltoztathatja, a kötelezően létrehozandó bizottság kivételével a bizottságot megszüntetheti.
(3) A választás lebonyolítását a jelen levő Helyi Választási Bizottság ( a továbbiakban: HVB) végzi. A választások eredményét a HVB elnöke hirdeti ki.
15. § [ A képviselő-testület üléseinek száma, nyilvános és zárt ülések köre]
(1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább hat ülést tart. Az ülést tizenöt napon belüli időpontra össze kell hívni a települési képviselők egynegyedének, a képviselő-testület bizottságának, valamint a kormányhivatal vezetőjének a testületi ülés összehívásának indokát tartalmazó indítványára.
(2) Az indítvány alapján a testületi ülést a polgármester hívja össze a testületi ülés indokának, időpontjának, helyszínének és napirendjének meghatározásával.
Az ülés tervezése, előkészítése
16. § [Az ülések éves munkaterve ]
(1) A képviselő-testület rendes ülését, főszabályként hétfő 17 órakor a Tápiógyörgye Községi Faluházban tartja.
(2) A képviselő-testület éves munkatervének megfelelően ülésezik, a rendes ülésen kívül szükség szerint rendkívüli ülést tart.
(3) A munkaterv összeállításához javaslatot kell kérni:
a) a képviselő-testület tagjaitól;
b) az alpolgármestertől;
c) a képviselő-testület bizottságaitól;
d) a jegyzőtől;
e) a község önszerveződő közösségeitől.
(4) A beérkezett javaslatokról a polgármester az előterjesztésben akkor is tájékoztatja a képviselő-testületet, ha azokat a munkaterv tervezetének összeállításánál nem vették figyelembe.
(5) A munkaterv tervezetét a jegyző a Hivatal közreműködésével előkészíti, és azt a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.
(6) A munkaterv tartalmazza
a) a képviselő-testületi ülések tervezett időpontját, napirendjét;
b) az egyes napirendi pontoknál a közmeghallgatás, valamint jogszabály által előírt kötelező egyeztetés szükségességét;
c) az előterjesztő, közreműködő megnevezését;
d) az egyes napirendi pontot előkészítő bizottság megnevezését.
(7) A munkatervet meg kell küldeni:
a) a képviselő-testület tagjainak
b) a bizottságok nem képviselő tagjainak;
c) a munkatervben érintett előadóknak;
d) a jegyzőnek
e) a nemzetiségi önkormányzat képviselőinek
f) a községi könyvtárnak
(8) A jegyző gondoskodik arról, hogy a munkaterv a község lakói számára megismerhető legyen. Ennek módja: közzététel a Faluújságban, Önkormányzati honlapon, a Községi Könyvtárban.
17. § [ Az előterjesztés]
(1) Előterjesztésnek minősül a határozat- és rendelettervezet, a beszámoló, a tájékoztató.
(2) Az előterjesztés elkészítésére a munkatervben kötelezett a testületi ülés előtt legalább 10 nappal köteles bejelenteni a polgármesternek, hogy az előterjesztést alapos okkal és indokkal nem tudja elkészíteni.
(3) A képviselő-testület ülésére az előterjesztés írásban kerül benyújtásra.
18. § [ Az előterjesztés részei]
(1) Az előterjesztés két részből áll:
a) első rész:
aa) a tárgy pontos megjelölése;
ab) a témakör ismételt napirendre kerülése esetén a korábbi döntés végrehajtásának eredménye;
ac) az előterjesztés során felmerült vélemények
ad) az előterjesztést készítő megnevezése
b) második rész:
ba) határozati javaslat
bb) a végrehajtásért felelős személy megnevezése
bc) a határidő megjelölése
(2) Az írásos előterjesztéseket a jegyzőnek jogszerűségi szempontból meg kell vizsgálni. A megvizsgált előterjesztéseket szignójával látja el.
19. § [ Az előterjesztés megküldése]
(1) A jegyző a polgármesteri hivatal útján gondoskodik valamennyi képviselő-testületi anyag postázásáról, az érintettekhez való eljuttatásról.
(2) A képviselő-testület tagjainak írásban benyújtott kérelmére a testületi anyag e-mail formájában is megküldhető.
(3) Az írásos előterjesztés oldalterjedelmét indokolt esetben a polgármester 10 gépelt oldalra korlátozhatja. A képviselő-testület tagjait előzetesen tájékoztatni kell, hogy a nagy terjedelmű előterjesztések teljes anyagát hol tudják áttekinteni. A megtekintés módjáról és helyéről szóló tájékoztatást a testületi anyaggal együtt kell megküldeni.
20. § [ A képviselő-testületi ülés összehívása]
(1) Az ülést össze kell hívni a települési képviselők egynegyedének vagy a képviselő- testület bizottságának az indítványára.
(2) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti..
21. § [A közmeghallgatás ]
(1) A képviselő-testület évente legalább egyszer előre meghirdetett közmeghallgatást tart, amelyen a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői a helyi közügyeket érintő kérdéseket és javaslatot tehetnek. Az elhangzott javaslatra, kérdésre a közmeghallgatáson vagy legkésőbb tizenöt napon belül választ kell adni.
(2) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, napirendi pontok tárgyköréről a helyben szokásos módon 15 nappal az ülés előtt a lakosságot tájékoztatni kell.
(3) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül.
22. § [ A meghívó]
(1) A képviselő-testület rendes ülésének összehívása elektronikus levélben kiküldött meghívóval történik. A képviselők és meghívottak az ülés előtt 5 nappal megkapják az ülés meghívóját és írásos előterjesztéseit. A választópolgárok a honlapról értesülhetnek a nyilvános ülések időpontjairól.
(2) A képviselő- testület rendkívüli esetben is összehívható elektronikus levél, telefon útján.
(3) A meghívó tartalmazza az ülés helyét és kezdési időpontját, a javasolt napirendeket, valamint a napirendi pontok előterjesztőit.
(4) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni a képviselő-testület tagjai mellett:
a) a napirendi pont előterjesztőit;
b) a jegyzőt;
c) akiknek a jelenléte a napirendi pont alapos és körültekintő tárgyalásához elengedhetetlenül szükséges.
(5) A meghívottak tanácskozási joggal vesznek részt az ülésen.
23. § [ Az ülés vezetése]
(1) A képviselő-testület ülését a polgármester, illetve akadályoztatása esetén az alpolgármester vezeti. A polgármester és alpolgármester akadályoztatása esetén az ülést a korelnök vezeti.
(2) A képviselő-testületi ülést vezető:
a) megállapítja az ülés határozatképességét,
b) előterjeszti az ülés napirendi javaslatát;
c) javaslatot tesz a jegyzőkönyv hitelesítőre és a jegyzőkönyv vezetőjére;
d) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát;
e) napirendi pontonként szavazásra bocsátja a határozati javaslatot és kihirdeti a határozatokat;
f) biztosítja a képviselők interpellációs, kérdezési jogát;
g) beszámol a lejárt határidejű testületi határozatok végrehajtásáról;
h) tájékoztatást ad a két ülés közt eltelt időszak fontosabb eseményeiről;
i) berekeszti az ülést.
24. § [ A napirendi pontok]
(1) A képviselő-testület a napirendről és sorrendjéről, a napirend előtti felszólalásról vita nélkül határoz.
(2) A képviselő-testület napirendi pontjának előterjesztője lehet:
a) a polgármester, alpolgármester,
b) a jegyző;
c) a képviselő-testület tagja;
d) a képviselő-testület bizottságának elnöke. (3) A mennyiben a benyújtott előterjesztés véleményezése a bizottság ügykörébe tartozik, az előterjesztés csak az érintett bizottság véleményével ellátva terjeszthető a képviselő testület elé.
25. § [ A vita]
(1) Minden előterjesztés és a vele összefüggő döntési javaslat felett külön-külön kell vitát nyitni. Az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai kérdéseket intézhetnek, amelyre még a vitát megelőzően válaszolni kell. A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet, amely felett a képviselő-testület vita nélkül határoz. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra.
(2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A felszólalás időtartama 5 perc, ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalás időtartama a 2 percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése esetén a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól. Az előterjesztő hozzászólásainak száma a vita során nem korlátozható.
(3) Az előterjesztéshez szóbeli kiegészítés csak akkor tehető, ha az új információt tartalmaz. A szóbeli kiegészítés időtartama: legfeljebb 2 perc.
(4) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a települési képviselő a javaslatát a vita lezárásáig megváltoztathatja és azt a szavazás megkezdéséig bármikor vissza is vonhatja.
(5) Az önkormányzat bizottságai valamint a képviselő- testület tagjai a vita lezárásáig bármely előterjesztéshez módosító indítványt nyújthatnak be a képviselő-testülethez.
26. § [ A választópolgárok részvétele az ülésen]
(1) A képviselő-testület ülésein jelen levő választópolgároknak tanácskozási joguk nincs.
(2) A tanácskozási jog megadásáról személyre szólóan a képviselő-testület szavazással dönt.
27. § [A javaslat ]
(1) A polgármester a vita során minden felvilágosítást köteles megadni. Véleményét a vita során önálló hozzászólásban nyilvánítja ki.
(2) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vita során elhangzott módosító és kiegészítő, majd az előterjesztésben szereplő javaslat felett kell dönteni.
28. § [ A tanácskozás rendje]
(1) A képviselő-testület ülésén a képviselők szavazati joggal vesznek részt.
(2) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan a jegyzőt, a bizottságok nem képviselő tagjait.
(3) Az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan illeti meg tanácskozási jog a meghívottak közül az önkormányzat intézményének vezetőjét, az érintett ügyintézőt, illetve azt, akit egy-egy napirendi pont tárgyalására hívtak meg.
(4) A polgármester gondoskodik a tanácskozás rendjének fenntartásáról ennek során:
a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt napirendi ponttól, valamint a tanácskozáshoz nem illő, sértő módon nyilatkozok;
b) rendre utasítja azt a személyt aki az ülés rendjéhez méltatlan magatartást tanúsít;
c) ismétlődő rendzavarás esetén a terem elhagyására kötelezheti a rendbontót;
d) ismételt és súlyos rendbontás eseté a rendbontó eltávolításához karhatalom segítségét veszi igénybe; e) a c),d) pontban felsorolt intézkedések a képviselő-testület tagjával szemben nem alkalmazhatóak.
29. § [ A képviselő-testület ülésének nyilvánossága]
(1) A képviselő-testület ülése nyilvános. A képviselő-testület ülésének időpontjáról, helyéről és napirendjéről a település lakosságát is tájékoztatni kell.
(2) A tájékoztatás a meghívónak a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján, valamint az önkormányzat internetes honlapján való megjelenítéssel történik. A hirdetőtáblán kifüggesztett meghívón fel kell tüntetni, hogy a napirendek anyaga a Polgármesteri Hivatalban, valamint az önkormányzat internetes honlapján megtekinthetők.
30. § [ A zárt ülés]
(1) A képviselő-testület
a) zárt ülést tart:választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízatás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabás és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele; továbbá önkormányzati, hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor;
b) zárt ülést rendelhet el: a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene.
(2) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a helyi nemzetiségi önkormányzat elnöke, a jegyző, előzetesen felkért szakértő, meghívás esetén az érintett vesz részt.
(3) A zárt ülés anyagát kizárólag a következő személyeknek lehet átadni:
a) a képviselő-testület tagjainak;
b) a jegyzőnek;
c) a napirendet tárgyaló bizottság tagjainak;
d) a polgármester döntése szerint az előterjesztés tárgyalására meghívott személyeknek.
(4) A zárt ülés anyaga az (1) bekezdésben felsoroltak száma szerinti példányban sokszorosítható, annak érdekében, hogy az (1) bekezdésben felsorolt személyek egy példányt kaphassanak.
(5) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvbe a képviselő-testület tagja, a tárgyban közvetlenül érintett vagy annak hivatalos megbízottja, továbbá a jegyző tekinthet be.
(6) A zárt ülésen tárgyalt ügyek esetében az ülésen jelenlévők kötelesek az azzal kapcsolatos titoktartási kötelezettségüknek eleget tenni.
A döntéshozatali eljárás, a szavazás módja
31. § [ A döntéshozatal]
(1) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a képviselők több mint fele jelen van. A javaslat elfogadásához a jelenlevő képviselők több, mint felének igen szavazata szükséges.
a) A határozatot külön-külön a naptári év elejétől kezdődően folyamatosan sorszámmal és évszámmal kell ellátni. A határozat jelölése tartalmazza zárójelben a döntés idejét naptári hónap és naptári nap szerint. A határozat jelölése:…../…….(……..) számú képviselő-testület határozata
b) A képviselő-testület határozatáról jegyzőkönyvi kivonatot kell készíteni és meg kell küldeni a döntésben érintettek részére.
(2) Határozatképtelenség esetén a képviselő-testület ülését 8 napon belül újra össze kell hívni.
(3) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, aki vagy akinek hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére vagy bármely települési képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.
(4) A minősített többséghez a megválasztott települési képviselők több mint a felének a szavazata szükséges.
(5) Minősített többség kell az alábbi ügyek eldöntéséhez:
a) rendeletalkotáshoz;
b) önkormányzat szervezetének kialakítása és működésének meghatározásához,
c) a törvény által hatáskörébe utalt választáshoz, kinevezéshez, megbízáshoz és felmentéshez, fegyelmi eljárás során hozott határozathozatalhoz;
d) helyi népszavazás kiírásához,
e) az önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek meghatározásához, használatuk szabályozásához,
f) kitüntetések és díszpolgári cím adományozásához, továbbá közterület elnevezéséhez, emlékmű állításához
g) a gazdasági program, a költségvetés megállapításához, a végrehajtásukról szóló beszámoló elfogadásához
h) helyi adók megállapításához,
i) a településrendezési terv jóváhagyásához
j) a képviselő-testület által meghatározott hitelfelvételhez, a kötvénykibocsátáshoz, továbbá a közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás átvételéhez és átadásához,
k) önkormányzati társulás létrehozásához, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozáshoz,
l) megállapodás a külföldi önkormányzatokhoz való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozáshoz,
m) intézmény alapításához, átszervezéséhez, megszüntetéséhez,
n) képviselő-testület hatáskörének átruházásához,
o) zárt ülés elrendeléséhez
p) a települési képviselő, polgármester összeférhetetlenségi ügyében való döntéshez, a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos döntéshez,
q) az önkormányzat tulajdonában lévő tulajdon vagy tulajdon feletti rendelkezésről,
r) titkos szavazás elrendeléséhez,
s) kereset benyújtása a polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt
t) amit a törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal.
(6) A képviselő-testület ülésein a szavazás kézfelemeléssel történik.
(7) A képviselő-testület önkormányzati hatósági ügyben hozott döntése ellen fellebbezésnek helye nincs.
(8) A polgármester, valamint a képviselő-testület Szociális és Egészségügyi Bizottságának határozata ellen a képviselő-testülethez lehet fellebbezést benyújtani.
(9) A képviselő-testület (2) és (3) bekezdés alapján hozott határozatának a felülvizsgálatát jogszabálysértésre hivatkozással a bíróságtól lehet kérni a határozat közlésétől számított harminc napon belül. A pert az önkormányzat ellen kell indítani.
32. § [ A szavazás]
(1) A képviselő-testület döntéseit nyílt szavazással hozza. Szavazategyenlőség eseté a napirend a soron következő ülésre ismételten előterjesztésre kerül.
(2) A képviselő-testület az alpolgármesteri tisztség betöltéséről titkos szavazással dönt. A képviselő-testületnek a 31. § (2) bekezdésben foglalt ügyekben bármely képviselő kezdeményezheti a titkos szavazás tartását, amelyről a képviselő-testület dönt.
a) A képviselő-testület tagjai sorából háromfős szavazatszámláló bizottságot választ.
b) A szavazás borítékba helyezett szavazólapon történik. c) A szavazásról jegyzőkönyv készül, amelyet a szavazatszámláló bizottság tagjai írnak alá.
33. § [ Névszerinti szavazás]
(1) A polgármester, illetve a képviselők egynegyede indítványozhatja név szerinti szavazás tartását, amelyről a képviselő testület egyszerű szótöbbséggel dönt.
(2) A képviselő-testület a megbízatásának lejárta előtt név szerinti szavazással, minősített többségű döntéssel kimondhatja a feloszlását.
(3) A név szerinti szavazásnál a jegyző betűrendben felolvassa a képviselő-testület tagjainak névsorát, akik nevük felolvasásakor „egyetértek, „ellenzem”, „igen”, „nem”, „tartózkodom” kijelentéssel szavaznak.
(4) A képviselő-testület név szerinti szavazást tart a költségvetés, helyi adók, ár –és díjtételek elfogadásáról, jelentősebb önkormányzati szerződések megkötéséről, az önkormányzati tulajdon elidegenítéséről, megterheléséről, egymillió forint fölötti gazdasági eseményekre vonatkozó döntésekről, képviselő testület hatáskörébe tartozó fellebbezések elbírálásáról.
34. § [ A sürgősségi indítvány]
(1) A képviselő-testület a sürgősségi indítvány elfogadásáról, annak azonnali megtárgyalásáról, vagy elvetéséről egyszerű szótöbbséggel dönt.
(2) A sürgősségi indítvány benyújtásának feltételei:
a) Sürgősségi indítvány- a sürgősség tényének rövid indoklásával-legkésőbb az ülést megelőző nap 16 óráig írásban nyújtható be a polgármesternél.
b) Sürgősségi indítvány benyújtására jogosult: a polgármester, alpolgármester, bizottság elnöke, jegyző, települési képviselő,
(3) Ha a polgármester vagy a 37. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott személy ellenzi a sürgősségi indítvány azonnali tárgyalását, akkor a sürgősség kérdését vitára kell bocsátani. A polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítvány benyújtójának a sürgősség tényének rövid indoklására.
(4) Ha a képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, akkor az indítványt a következő testületi ülésen rendes napirendi pontként kell előterjeszteni.
35. § [ Az interpelláció megtétele]
(1) Az interpelláció valamely probléma felvetése és kifejtése a képviselő-testület ülésén, vagy ezzel kapcsolatos kérdés megfogalmazása a képviselő-testület bizottságához, a polgármesterhez, alpolgármesterhez és a jegyzőhöz.
(2) Interpellálni a képviselő-testület vagy szervei hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyben lehet. Interpellációt szóban vagy írásban lehet előterjeszteni.
(3) Ha az interpelláció benyújtására a képviselő-testület ülését megelőzően három nappal sor kerül, úgy arra az ülésen érdemben válaszolni kell.
36. § [ Az interpelláció elfogadása]
(1) Az interpellációra a képviselő-testület ülésén kell választ adni. Az interpellált személy indokolt esetben 15 napon belül írásban is válaszolhat. Az írásbeli választ minden képviselőnek meg kell küldeni.
(2) Ha a választ a képviselő-testület nem fogadja el, dönt a további teendőkről. Az interpelláció alapján részletesebb vizsgálatot rendelhet el.
(3) az interpelláció kivizsgálásába az interpelláló képviselőt be kell vonni.
(4) Az interpellációról a jegyző nyilvántartást vezet.
37. § [ A kérdés]
(1) A települési képviselő a képviselő-testület ülésén a polgármestertől, alpolgármestertől, a jegyzőtől, a bizottság elnökétől, önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen-vagy legkésőbb 15 napon belül írásban-érdemi választ kell adni.
(2) A kérdésre adott válasz elfogadásáról a képviselő-testületi ülésen először az előterjesztő nyilatkozik, majd a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt az elfogadásról vagy elutasításról.
38. § [Az önkormányzati rendelet ]
A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.
Az önkormányzati rendeletalkotás
39. § [ Az önkormányzati rendelet megalkotása]
(1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:
a) a képviselő-testület tagja,
b) a képviselő-testület bizottsága,
c) polgármester, alpolgármester,
d) a jegyző,
(2) Az rendeletalkotás szükségességéről a képviselő-testület dönt.
(3) A rendelet hiteles szövegét a jegyző szerkeszti.
(4) A rendelettervezet előterjesztésében az előkészítés során tett javaslatokat szerepeltetni kell.
(5) Az SZMSZ-ről, a költségvetésről és zárszámadásról, a rendezési tervekről szóló rendelettervezeteket a polgármester, az egyéb rendelettervezeteket pedig a jegyző terjeszti a képviselő-testület elé.
40. § [ Az önkormányzati rendelet megjelölése]
(1) A rendeleteket külön-külön a naptári év elejétől kezdődően folyamatosan sorszámmal és évszámmal kell ellátni. A rendelet jelölése: Tápiógyörgye Község Önkormányzata Képviselő-testületének ………/………(………) önkormányzati rendelete. A képviselő-testület e rendelet hatálybalépésétől kezdődően rendeletalkotás során, a rendelet szerkesztett az elfogadott módosító javaslatokkal módosított, végleges szövegét hagyja jóvá.
(2) Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá. Kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.
(3) Az önkormányzat hatályos rendeleteinek jegyzékét e rendelet 5. számú függeléke tartalmazza.
41. § [ Az önkormányzati rendelet kihirdetése]
(1) Az önkormányzati rendeletet a Faluújságban meg kell jelentetni, továbbá Tápiógyörgye internetes honlapján elérhetőségét biztosítani kell.
(2) A rendeletet a Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kell kihirdetni. A hirdetményt 15 napra kell kifüggeszteni és azon fel kell tüntetni a kifüggesztés és a levétel napját. A kihirdetés napja a kifüggesztés napja.
(3) Az Önkormányzati rendeletek 1 példányát a kifüggesztés napjával egyezően a Községi Könyvtárba el kell juttatni, illetve a honlapon meg kell jelentetni.
42. § [ A juttatások meghatározása]
(1) A polgármester megbízatásának időtartamára havonta illetményre jogosult az Mötv. 71. § meghatározottak szerint.
(2) A Képviselő-testület az önkormányzati képviselőnek, a bizottsági elnöknek, a bizottság tagjának, a tanácsnoknak rendeletében meghatározott tiszteletdíjat, természetbeni juttatást állapíthat meg.
(3) A társadalmi megbízatású alpolgármester tiszteletdíját a Képviselő-testület állapítja meg az Mötv. 80. § meghatározottak szerint.
(4) A képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagjára az önkormányzati képviselők tiszteletdíjára, természetbeni juttatására, költségtérítésére vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
43. § [ A képviselő-testület jegyzőkönyve]
(1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni.
(2) A jegyzőkönyvet az ülésen rögzített hangfelvétel és a jegyzőkönyvvezető jegyzetei alapján kell elkészíteni. A hangfelvételt digitalizált formában helytörténeti anyagként meg kell őrizni. Az őrzésért a jegyző személyesen felelős. A hanganyag nyilvános, a nyilvánosságot másolat megvásárlásának lehetőségével kell biztosítani. A testületi ülés zárt formájának hanganyaga nem nyilvános.
(3) A jegyzőkönyv tartalmát az Mötv. 52. § (1) bek. határozza meg:
a) a testületi ülés helyét;
b) időpontját;
c) a megjelent önkormányzati képviselők nevét;
d) a meghívottak nevét, megjelenésük tényét;
e) a javasolt, elfogadott és tárgyalt napirendi pontokat;
f) az előterjesztéseket;
g) az egyes napirendi pontokhoz hozzászólók nevét, részvételük jogcímét, a hozzászólásuk, továbbá az ülésen elhangzottak lényegét;
h) a szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát;
i) a döntéshozatalban résztvevők számát;
j) a döntésből kizárt önkormányzati képviselő nevét és a kizárás indokát;
k) a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzését;
l) a szavazás számszerű eredményét;
m) a hozott döntéseket és
n) a szervezeti és működési szabályzatban meghatározottakat.
(4) A képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv valamennyi példányához csatolni kell:
a) a meghívót,
b) a jelenléti ívet,
c) az előterjesztések egy-egy példányát
d) a benyújtott rendelet-tervezeteket,
e) valamennyi napirendhez kapcsolódó írásos anyagot.
44. § [A jegyzőkönyv hitelesítője ]
(1) A jegyzőkönyv hitelesítő személyéről minden képviselő-testület kezdetekor a polgármester javaslatára a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.
(2) A jegyzőkönyvet a képviselők nevük ABC sorrendjében hitelesítik. Formálisan e szerint tesz javaslatot a polgármester a hitelesítő személyére.
45. § [ A jegyzőkönyv közzététele]
(1) A jegyzőkönyv eredeti példányát a mellékletekkel együtt a Hivatal kezeli, gondoskodik a jegyzőkönyvek évenkénti beköttetéséről, valamint megfelelő őrzéséről.
(2) A jegyzőkönyv egy példányát az ülést követő 15 napon belül fel kell tölteni a település honlapjára.
(3) A képviselő-testület nyilvános ülésein készült jegyzőkönyvbe bárki betekinthet.
(4) Az önkormányzati honlapon a jegyzőkönyvek megtekinthetők.
(5) A zárt ülés anyagába az ülésen részt vettek és a kormányhivatal tekinthet be. (7) A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
A képviselő-testület szervei
46. § [A képviselő-testület bizottságai és képviselő csoportok ]
(1) A képviselő-testület – meghatározott önkormányzati feladatok ellátására – állandó vagy ideiglenes bizottságokat választ. A meghatározott feladat ellátására választott ideiglenes bizottság megbízatása a feladata elvégzéséig illetve az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.
(2) Tápiógyörgye képviselő-testülete feladatainak eredményes ellátása érdekében az alábbi állandó bizottságokat hozta létre:
a) Pénzügyi és Ellenőrző Bizottság
b) Szociális és Egészségügyi Bizottság
c) Kulturális, Sport és Integrációs Bizottság
(3) A bizottságok létszáma 5 fő. Az állandó bizottságok 3 tagját a képviselő-testület tagjai közül kell megválasztani.
(4) A képviselő-testület által létrehozott állandó bizottságok elnökeinek és tagjainak névsorát a 3. számú függelék tartalmazza.
(5) Az állandó bizottságok által ellátandó feladatok és hatáskörök jegyzékét az 1. számú melléklet tartalmazza. A bizottságok feladatkörének módosítását szükség esetén a képviselő-testület bármely tagja indítványozhatja.
(6) A bizottságok nem képviselő (külső szakértő) tagjait a képviselő-testület bármely tagja javaslatára a képviselő-testület választja meg. A bizottságok képviselő és nem képviselő tagjainak jogai és kötelezettségei azonosak a bizottság működésével kapcsolatban. A bizottság nem képviselő tagja megválasztásukat követően esküt tesznek. Az eskü szövegét a 4/c számú függelék tartalmazza.
47. § [ A bizottsági működés főbb szabályai]
(1) A bizottságok elnökét és tagjainak több mint felét a települési képviselők közül kell megválasztani. Egyazon képviselő több bizottság tagjának is megválasztható. A polgármester, az alpolgármester, a helyi nemzetiségi önkormányzat elnöke, a képviselő-testület hivatalának dolgozója nem lehet a bizottság elnöke vagy tagja.
(2) A képviselő-testület meghatározza azokat az előterjesztéseket, amelyeket a bizottság nyújt be, továbbá amely előterjesztések a bizottságok állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testületnek.
(3) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti. Ha a bizottság tagjainak több mint fele az ülésről távol marad, az ülést el kell napolni és 1 héten belül össze kell hívni.
(4) A Bizottságok az alakuló ülésre elkészítik és elfogadják a Bizottság ügyrendjét. A Bizottságok működésének részletkérdéseit ügyrendjében szabályozza. Az ügyrend elfogadásakor e rendelet 33. §, 34. § és 35. § -ában foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.
(5) A Pénzügyi és Ellenőrző Bizottság ügyrendje e rendelet 2. számú melléklete. A Szociális és Egészségügyi Bizottság ügyrendje e rendelet 3. számú melléklete.
(6) A bizottságok legkésőbb a képviselő-testület ülésező hete előtti héten a hivatalban vagy a faluház épületében tartanak ülést. Indokolt esetben ettől eltérő időben és helyszínen is tartható bizottsági ülés.
(7) A bizottságok elnökei megállapodhatnak adott téma együttes ülés keretében történő megtárgyalásáról.
(8) Valamely bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalására bármely képviselő tehet javaslatot. Az indítványt a bizottság elnöke a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, amelyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.
(9) A bizottságot a polgármester indítványára össze kell hívni.
48. § [ A bizottság ülése]
(1) A bizottság ülése nyilvános, azonban köteles zárt ülést tartani a képviselő-testületre vonatkozó szabályok szerint.
(2) A bizottság határozatképességére és határozathozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(3) A bizottsági tag döntéshozatalából való kizárásnál a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(4) A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá. A jegyzőkönyv készítésére a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(5) A bizottság tevékenységéről évente legalább egy alkalommal beszámol a képviselő - testületnek.
(6) A bizottság működésével kapcsolatos ügyviteli feladatokat a Hivatal látja el.
(7) A bizottsági tag köteles a tudomására jutott titkot megőrizni. Titoktartási kötelezettsége a bizottsági tagságának megszűnése után is fennáll.
A polgármester, az alpolgármester, a jegyző
49. § [ A polgármester]
(1) A polgármester foglalkozási jogviszonya a megválasztásával jön létre. A polgármester főállású megbízatásban álló tisztviselő.
(2) A polgármesteri foglalkoztatási jogviszonyban töltött időtartam közszolgálati, illetve hivatásos szolgálati jogviszonyban töltött időnek, illetőleg nyugdíjra jogosító szolgálati időnek számít.
(3) A polgármester megválasztásakor, majd azt követően évente vagyonnyilatkozatot köteles tenni az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint.
(4) A polgármester a megválasztását követően a képviselő-testület előtt esküt tesz és erről okmányt ír alá.
50. § [ A polgármester feladatai]
(1) A polgármester főbb feladatai:
a) a település fejlődésének elősegítése;
b) a helyi közszolgáltatásokról való gondoskodás;
c) az önkormányzat vagyonának megőrzése és gyarapítása;
d) az önkormányzat gazdálkodási feltételeinek megteremtése;
e) nyilvánosság megteremtése;
f) a lakosság önszerveződő közösségeinek a támogatása, a szükséges együttműködés kialakítása;
g) g)az önkormányzati intézmények működésének ellenőrzése, segítése;
h) a képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében irányítja a hivatalt.
i) dönt a jogszabály által hatáskörébe utált államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben;
j) a képviselő-testület működési feltételeinek megteremtése, munkájának megszervezése;
k) a képviselő-testület tagjai és bizottságai munkájának segítése, indítványozhatja a bizottság összehívását, felfüggesztheti a bizottság döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésén dönt.
l) a képviselő-testület munkatervének előkészítése, benyújtása, végrehajtása;
m) a képviselő-testület döntéseinek előkészítése, a döntések végrehajtásának megszervezése és ellenőrzése;
n) gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester, a jegyző és az önkormányzat intézményvezetői tekintetében.
o) irányítja az alpolgármester munkáját.
(2) A polgármester, ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezést az ülést követő három napon belül nyújthatja be, a képviselő-testület a benyújtás napjától számított 15 napon belül dönt.
51. § [ A polgármester jogállása]
(1) A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő.
(2) A polgármester tekintetében a képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat, munkabérét, költségtérítését a jogszabály keretei között határozza meg.
(3) A polgármester az államigazgatási tevékenységéért a közszolgálati szabályok szerint felelős.
(4) A polgármesterre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény rendelkezései állapítják meg.
(5) A polgármester ellen fegyelmi eljárást a képviselő-testület rendeli el. A fegyelmi eljárás kezdeményezésére a képviselő-testület tagja, bizottsága és a közigazgatási hivatal jogosult.
(6) A foglalkoztatási jogviszonyban álló polgármester évi 25 munkanap alapszabadságra és 14 munkanap pótszabadságra jogosult.
52. § [ Az alpolgármester]
(1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással minősített többséggel a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére alpolgármestert választ.
(2) A képviselő-testület egy alpolgármestert saját tagjai közül választ meg.
(3) Az alpolgármester megbízatása megszűnik az új polgármester megválasztásával, valamint ha a képviselő-testület a polgármester javaslatára titkos szavazással, minősített többséggel megbízását visszavonja.
(4) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait. Az alpolgármester feladatai-jellegüket, tartalmukat tekintve-előkészítő, összehangoló jellegűek.
(5) Az alpolgármester megbízatása a megválasztásával kezdődik és amennyiben az önkormányzati választáson települési képviselőnek megválasztották, akkor az új képviselő-testület alakuló üléséig tart. Ha az alpolgármestert az önkormányzati választáson települési képviselőnek nem választották meg, akkor az alpolgármesteri megbízatása a választás napjával megszűnik.
(6) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatát.
(7) A képviselő-testület a társadalmi megbízatású alpolgármesternek tiszteletdíjat állapít meg úgy, hogy az ne érje el a társadalmi megbízatású polgármester tiszteletdíját. (3) A képviselő-testület az alpolgármester írásban benyújtott kérésére mellőzheti a tiszteletdíj megállapítását, illetőleg kisebb összegben is megállapíthatja.
53. § [ A jegyző]
(1) A képviselő-testület-pályázat alapján- a jogszabályban meghatározott képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki. A kinevezés határozatlan időre szól.
(2) A jegyző:
a) vezeti a képviselő-testület hivatalát: előkészíti a hivatal ügyrendjét és mellékleteinek javaslatát, gondoskodik azok folyamatos karbantartásáról;
b) gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról;
c) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás, utalványozás és az ellenjegyzés rendjét;
d) gyakorolja a munkáltatói jogokat a képviselő-testület hivatalának köztisztviselői tekintetében: előkészíti a köztisztviselők munkaköri leírását és minősítését, gondoskodik a köztisztviselők rendszeres továbbképzéséről;
e) döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket;
f) tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testületét, a képviselő-testület bizottságának ülésén, gondoskodik a testület és bizottságok ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatok ellátásáról;
g) dönt a hatáskörébe utalt ügyekben
h) rendszeresen tájékoztatást ad a polgármesternek, a testületnek, a bizottságoknak az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról, azok változásairól;
i) tájékoztatja a képviselő-testületet a Hivatal munkájáról, az ügyintézésről, a képviselő-testület ülésein gondoskodik a jegyzőkönyvi feladatok ellátásáról;
j) gondoskodik az önkormányzati rendeletek kihirdetésérő és végrehajtásáról, előkészíti a képviselő-testület elé kerülő előterjesztéseket és határozati javaslatokat;
(3) A jegyző részletes feladat-és hatáskörét a jogszabályok és a képviselő-testület döntései határozzák meg.
(4) A jegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek, a bizottságnak és a polgármesternek, ha döntésüknél jogszabálysértést észlel, ennek elmulasztása súlyos fegyelmi vétség.
A polgármesteri hivatal és az önkormányzat intézményei
54. § [ A polgármesteri hivatal]
(1) A képviselő-testület egységes hivatalt hoz létre-polgármesteri hivatal elnevezéssel-az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével kapcsolatos feladatok ellátására.
(2) A polgármesteri hivatal ellátja a nemzetiségek jogairól szóló törvényben meghatározott feladatokat.
(3) A polgármesteri hivatal a képviselő-testület által jóváhagyott ügyrend szerint működik. Az ügyrend tartalmazza a hivatal belső szervezeti tagolódását, létszámát, munka-és ügyfélfogadási rendjét.
(4) A polgármesteri hivatal ügyrendjét e rendelet 8. számú függeléke tartalmazza.
55. § [ Az önkormányzat intézményei]
(1) Az önkormányzati intézmények vezetőit pályázat alapján a Képviselő-testület nevezi ki. A munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja.
(2) Az intézményvezetők a képviselő-testület éves munkatervében meghatározott időpontban beszámolnak az általuk vezetett intézmény működéséről a képviselő-testületnek.
(3) Az önkormányzat által fenntartott intézmények felsorolását e rendelet 1. számú függeléke tartalmazza.
Az önkormányzat gazdasági alapjai
56. § [ Az önkormányzat költségvetése]
(1) Az önkormányzat közszolgáltatásokat nyújt. Saját tulajdonnal rendelkezik és költségvetési bevételeivel, kiadásaival önállóan gazdálkodik.
(2) Az önkormányzat költségvetése az államháztartás része, ahhoz teljes pénzforgalmával kapcsolódik. Az önkormányzati költségvetés az állami költségvetéstől elkülönül, ahhoz az állami támogatásokkal és más költségvetési kapcsolatokkal kötődik.
(3) A képviselő-testület költségvetését rendelettel állapítja meg.
(4) A (3) bekezdésben szereplő rendeletet a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény megfelelő rendelkezése szerint kell megalkotni.
(5) A költségvetési rendelet tervezetét szakmailag a jegyző készíti el, előzetes tárgyalást követően a Pénzügyi és Ellenőrző Bizottság javaslatainak figyelembevételével a Polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.
57. § [ A költségvetés elfogadásának rendje]
(1) A költségvetés elfogadása legalább kétfordulós tárgyalással történik
(2) Első fordulóban a költségvetési koncepciót kell előterjeszteni, melynek elemei:
a) a kormány által rendelkezésre bocsájtott költségvetési irányelv;
b) az önkormányzat számára kötelezően előírt és szabadon felvállalható feladatok körültekintő és alapos elemzése, helyzetfelmérése;
c) az elemzés és helyzetfelmérés során számításba veendő, a bevételi források, azok bővítésének lehetőségei; a kiadási szükségletek, azok gazdaságos, célszerű megoldásainak meghatározása;
d) az igények és célkitűzések egyeztetése;
e) a szükségletek kielégítési sorrendjének meghatározása;
f) a várható döntések hatásainak előzetes felmérése.
(3) A végleges költségvetési rendelettervezetet a meghatározottak szerint kell beterjeszteni:
(4) A zárszámadásról szóló rendelet előkészítése és előterjesztése az (1) bekezdésben foglaltak szerint történik.
(5) Az önkormányzat által létesített és fenntartott intézmények részben önállóan gazdálkodó intézmények. Az intézmények felsorolása e rendelet 1. számú függeléke tartalmazza.
58. § [ Az önkormányzat vagyona]
(1) Az önkormányzat vagyona a tulajdonából és az önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati célok megvalósítását szolgálják.
(2) Az önkormányzat vagyon külön része a törzsvagyon, amelyet a többi vagyontárgytól elkülönítve kell nyilvántartani. Az éves zárszámadáshoz a vagyonállapotról –külön jogszabályban meghatározott- vagyonkimutatást kell készíteni.
(3) Törzsvagyonnak az önkormányzati tulajdon nyilvánítható, amely közvetlenül kötelező önkormányzati feladat-és hatáskör ellátását vagy a közhatalom gyakorlását szolgálja.
(4) Az önkormányzat törzsvagyonát, valamint a forgalomképes, a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyakkal való gazdálkodás és az önkormányzat vállalkozásával kapcsolatos előírásokat külön önkormányzati rendelet állapítja meg.
(5) Az önkormányzat a vagyonáról folyamatosan elszámol. A következő évet előkészítő közmeghallgatás egyik napirendjeként a polgármester tájékoztatást ad az önkormányzat vagyoni helyzetéről.
59. § [Hatáskörök és rendelkezések ]
(1) Hitelfelvétel jellegétől, futamidejétől függetlenül képviselő-testületi hatáskör.
(2) Tárgyi eszköz beszerzése esetén
a) ha a tárgyi eszköz beszerzése a költségvetésben nevesítve van, pénzügyi előirányzattal rendelkezik, az előirányzat terhére a beszerzés az adott szakfeladat irányítójának hatásköre.
b) ha a tárgyi eszköz beszerzése a költségvetésben nincs nevesítve, pénzügyi előirányzat nincs, a döntés a képviselő-testület hatásköre.
(3) Anyagáru beszerzés
a) a költségvetésben biztosított előirányzat terhére, annak mértékéig az adott szakfeladat irányítójának hatásköre.
b) előirányzat módosítás a képviselő-testület hatásköre.
(4) Beruházások esetén
a) ha a beruházás a költségvetésben nevesítve van, előirányzattal rendelkezik a hatáskört a képviselő-testület a beruházás jellegének megfelelően határozza meg. Dönt, hogy a beruházással összefüggő hatáskörök mely részét tartja magánál és mely részét ruházza át a polgármesterre.
b) ha a beruházás a költségvetésben nem szerepel, a döntés joga a képviselő-testületé.
(5) Műszaki és egyéb szolgáltatások
a) költségvetési előirányzat megléte esetén, annak határáig az érintett szakfeladat irányítójának hatásköre.
b) előirányzat hiányában a döntés a lépviselő-testület hatásköre.
(6) Közszolgáltatások a képviselő-testület hatáskörébe tartoznak.
(7) Jogszolgáltatás, jogi és más természetű szakmai tanácsadás minden formája, minden esetben képviselő-testületi hatáskör.
(8) Likviditási okok miatt kötelező minden 50.000 forint összeget meghaladó pénzmozgás előzetes egyeztetése a Polgármesterrel és a Pénzügyi irodával. 66 § A hatáskörökkel kapcsolatos rendelkezések megszegése súlyos fegyelmi vétségnek minősül.
60. § [A gazdasági program ]
(1) Az önkormányzat határozza meg gazdasági programját.
(2) A gazdasági program a képviselő-testület megbízatásának időtartamára, vagy azt meghaladó időszakra szól.
(3) A gazdasági program meghatározza mindazokat a célkitűzéseket, feladatokat, amelyek a költségvetési lehetősségekkel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok átfogó kötelező és önként vállalt feladatok biztosítását, fejlesztését szolgálják.
(4) A gazdasági program tartalmazza:
a) a fejlesztési elképzeléseket;
b) a munkahelyteremtés feltételeinek elősegítését;
c) a településfejlesztési politika célkitűzéseit;
d) az adópolitika célkitűzéseit;
e) az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó megoldásokat
61. § [A gazdasági program elfogadása ]
(1) A gazdasági programot a képviselő-testület az alakuló ülését követő hat hónapon belül fogadja el, ha az egy választási ciklus idejére szól.
(2) Ha a meglévő gazdasági program az előző ciklusidőn túlnyúló, úgy azt az újonnan megválasztott képviselő-testület az alakuló ülést követő hat hónapon belül köteles felülvizsgálni, és legalább a ciklus végéig kiegészíteni vagy módosítani.
62. § [ Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése]
(1) Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzésére az Mötv-ben meghatározott szabályok az irányadók
(2) Az önkormányzatra vonatkozó éves belső ellenőrzési tervet a képviselő-testület az előző év november 15-éig hagyja jóvá.
(3) A belsőellenőrzés a Tápió-vidék Többcélú Kistérségi Társulás belső ellenőrzési feladatellátás keretében valósul meg.
(4) Az önkormányzat gazdálkodása, pénzügyei, számvitele ellenőrzésének eleme a folyamatos vezetői ellenőrzés. Ennek elmulasztása vagy hiányos végzése súlyos fegyelmi vétség.
A helyi nemzetiségi önkormányzat
63. § [ A helyi nemzetiségi önkormányzat tevékenysége]
A helyi nemzetiségi önkormányzat-jogszabályi keretek között-saját hatáskörben határozza meg:
a) szervezete és működése részletes szabályait az alakuló ülést követő 3 hónapon belül;
b) a helyi önkormányzat rendeletében költségvetését, zárszámadását, a települési önkormányzat által rendelkezésére bocsátott források felhasználását.
64. § [ A helyi nemzetiségi önkormányzat működése]
(1) Ha a helyi nemzetiségi önkormányzat jogainak gyakorlásához a képviselő-testület döntése szükséges, a helyi nemzetiségi önkormányzat erre irányuló kezdeményezését a döntésre jogosult köteles a következő ülésén napirendre tűzni, illetve a kezdeményezés benyújtásától számított 30 napon belül döntést hozni.
(2) Az önkormányzat a helyi nemzetiségi önkormányzat részére biztosítja működésének feltételeit:
a) helységhasználat biztosítása;
b) a postai, kézbesítési, gépelési, sokszorosítási feladatok ellátása és az ezzel járó költségek viselése.
(3) A Helyi Roma Nemzetiségi önkormányzat szervezete és működése szabályait e rendelet 9 számú függeléke tartalmazza.
A felterjesztés, az önkormányzati társulások
65. § [A felterjesztési jog ]
A képviselő-testület az önkormányzati jogokat, illetőleg az önkormányzat feladat-és hatáskörét érintő bármely kérdésben-közvetlenül vagy érdekképviseleti szervezete útján-az adott kérdésben a hatáskörre rendelkező állami szerv vezetőjéhez fordulhat, és
a) tájékoztatást, adatot, szakmai és jogértelmezési kérdésben állásfoglalást kérhet;
b) javaslatot tehet, intézkedés megtételét kezdeményezheti;
c) az általa irányított szerv működésével, illetve az általa kibocsájtott jogszabállyal, jogi irányítási eszközzel és egyéb döntéseivel kapcsolatban véleményt nyilváníthat, kifogással élhet, kezdeményezheti annak megváltoztatását vagy visszavonását.
66. § [Az önkormányzat társulásai ]
(1) Az önkormányzat képviselő-testülete feladatai hatékonyabb, célszerűbb megoldására szabadon társulhat.
(2) A társulás nem sértheti az önkormányzat jogait.
(3) Az önkormányzat társulásait e rendelet 6 számú függeléke tartalmazza.
(4) Együttműködési megállapodás kötésére kizárólag a képviselő-testület jogosult. A megállapodást a polgármester írja alá.
Helyi népszavazás, népi kezdeményezés, közmeghallgatás
67. § [ Helyi népszavazás, helyi népi kezdeményezés, közmeghallgatás]
(1) A képviselő-testület külön rendeletben szabályozza a helyi népszavazás és népi kezdeményezés rendjét.
(2) A közmeghallgatással kapcsolatban e rendelet 21. §-ban leírtakat kell alkalmazni.
Záró rendelkezések
68. § [ A rendelet hatálya]
Ez a rendelet 2019. október 28-án lép hatályba. A hatálybalépéssel egyidejűleg a korábbi SZMSZ-ről szóló 14/2010. (XII.20.) rendelet hatályát veszti. A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.