Leányfalu Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2018. (XI. 29.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Hatályos: 2022. 01. 29Leányfalu Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2018. (XI. 29.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Leányfalu Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 5. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) c) pontjában biztosított jogkörében eljáró Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Pest Megyei Kormányhivatal Kormánymegbízotti Kabinet, Miniszterelnökség és Nemzeti Média- és Hírközlési hatóság véleményének kikérésével és a partnerségi egyeztetés szabályainak megfelelően a következőket rendeli el:
– Általános rendelkezések
1. A rendelet célja, hatálya és értelmező rendelkezések
1. § A rendelet célja Leányfalu Nagyközség sajátos településképének és épített környezetének megőrzése érdekében elsősorban: a helyi értékvédelemmel kapcsolatos; a településszerkezet, településkarakter, tájképi elemek és egyéb helyi adottság alapján a településképi szempontból meghatározó területekre; a reklámhordozókra; a településképi követelményekre vonatkozó, valamint a településkép-érvényesítési eszközökkel kapcsolatos szabályok megállapítása. Továbbá Leányfalu településképe és történelme szempontjából meghatározó épített értékek védelme, a település építészeti örökségének, jellemző karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.
2. § (1) A rendelet hatálya Leányfalu teljes közigazgatási területére terjed ki.
(2) A rendelet személyi hatálya kiterjed minden természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre,
a) aki/amely Leányfalu közigazgatási területén építési tevékenységet végez
b) az a) pontban meghatározott építési tevékenységgel érintett ingatlan tulajdonosára.
3. § (1) Jelen Rendelet alkalmazása során Leányfalu teljes közigazgatási területén: területet építmény elhelyezésére felhasználni, telket alakítani, építés alapjául szolgáló tervet elkészíteni, építményt építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, elmozdítani vagy lebontani, továbbá az építmény rendeltetését megváltoztatni, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet előírásait a Leányfalu Nagyközség helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 1/2017.(I.12.) ök. rendelet(továbbiakban HÉSZ) és a Leányfalu Nagyközség Képviselő-testülete által elfogadott Településképi Arculati Kézikönyv együttes figyelembevételével kell alkalmazni.
(2) A Rendeletet minden építési tevékenység esetében alkalmazni kell.
4. § Jelen Rendelet mellékletei a következők:
a) 1. melléklet: Helyi területi védelem alatt álló ingatlanok jegyzéke – helyi védett utcakép (táblázat)
b) 2. melléklet: Helyi egyedi védelem alatt álló ingatlanok jegyzéke (táblázat)
ba) 2/1 melléklet: helyi védett épület 1. kategória
bb) 2/2 melléklet: helyi védett épület 2. kategória
bc) 2/3 melléklet: helyi védett épület 3. kategória
bd) 2/4 melléklet: helyi védett objektum
c) 3. melléklet: A Településképi szempontból meghatározó területek és részterületek lehatárolása (térkép)
d) 4. melléklet: A településképi véleményezési eljárás megindításához beadandó formanyomtatvány
e) 5. melléklet: A településképi bejelentési eljárás megindításához beadandó építészeti-műszaki dokumentáció minimális tartalma
f) 6. melléklet: A támfal, a támfalgarázs és a gépjárműbeálló kialakításának módja
g) 7. melléklet: A felszíni parkoló fásítása
h) 8. melléklet: A telepítésre ajánlott növényfajták jegyzéke
i) 9. melléklet: A növénytelepítés ajánlott ültetési távolságai
j) 10. melléklet: Emlékeztető Főépítészi egyeztetésről
2. értelmező rendelkezések
5. § A rendelet alkalmazásában használat fogalmak jegyzéke és magyarázata
1. |
álló nyílászáró: |
magassági mérete legalább 1,5-szerese a szélességi méretének |
2. |
cégtábla: |
az épület homlokzatán, vagy kerítésen elhelyezett információs tábla, melyen az ingatlanon működő intézmény, gazdasági társaság vagy más szervezet azonosítására, nevének, címének, elérhetőségének, tevékenységének közlésére szolgáló, reklámot nem tartalmazó felirat, logó található és amely gyűjtőfogalomba beletartozik a cégér, címtábla, címfelirat, cégfelirat, üzletfelirat is. |
3. |
cégzászló: |
az épület homlokzatán vagy az ingatlanon elhelyezett olyan zászló, melyen az ingatlanon működő intézmény, gazdasági társaság vagy más szervezet azonosítására, nevének, címének, elérhetőségének, tevékenységének közlésére szolgáló, reklámot nem tartalmazó felirat, logó található |
4. |
díszkivilágítás: |
az épületek, építmények homlokzati díszítő elemeként időszakosan megjelenő világító vagy a homlokzatot megvilágító elemek összessége, mely információs felületként nem alakítható ki; |
5. |
egyéb grafikai elem: |
az épület homlokzatán, vagy kerítésen elhelyezett olyan információhordozó, mely nem tartozik a cégtábla gyűjtő fogalmába, az ingatlanon működő intézmény, gazdasági társaság vagy más szervezet azonosítására, logójának megjelenítésére nevének, címének, elérhetőségének, tevékenységének közlésére szolgál, reklámot nem tartalmaz |
6. |
értékvizsgálat: |
a vonatkozó jogszabályokban előírt szakképzettséggel rendelkező személy(ek), szervezet(ek) által készített olyan szakvizsgálat, amely feltárja és meghatározza a ténylegesen meglévő, vagy a település szempontjából annak minősülő értéket, tartalmazza a vizsgált érték történeti, esztétikai és műszaki jellemzőit; |
7. |
értékvizsgálati dokumentáció: |
az értékvizsgálat eredményét rögzítő dokumentáció, melyben a vizsgált értékre vonatkozóan legalább az alábbiakat kell meghatározni: |
8. |
helyi védett elem: |
a helyi védett épület, - objektum, és – utcakép gyűjtőfogalma |
9. |
helyi védett épület: |
a képviselő-testület által védetté nyilvánított épület, amely építészeti, településtörténeti, helytörténeti, régészeti, művészeti vagy műszaki szempontból jelentős alkotás. A hagyományos településkép megőrzése szempontjából |
10. |
helyi védett objektum: |
a képviselő-testület által védetté nyilvánított építmény, műtárgy, képzőművészeti alkotás – különösen emlékmű, szobor, kopjafa díszkút; |
11. |
helyi védett utcakép: |
a képviselő-testület által védetté nyilvánított, topográfiailag körülhatárolható ingatlanok együttese, melyek telekszerkezete és beépítési módja építészeti, településképi, településtörténeti, helytörténeti értéket hordoz, a védett utcakép telekszerkezetét és beépítési módját illeti védelem; |
12. |
jellemző szín: |
a színezett felület legalább 75%-ának színe |
13. |
jellemzően lapostetős épület: |
olyan épület, melynek felülnézeti területe legalább 75%-ban lapostetős, |
14. |
jellemzően magastetős épület: |
olyan épület, melynek felülnézeti területe legalább 75%-ban magastetős, |
15. |
kirakat- és üzletportál: |
a kereskedelmi-, szolgáltató-, vagy vendéglátó egység helyiségével közvetlen kapcsolatban lévő, elsősorban árubemutatásra szolgáló, közterületre néző, üvegezett felület; |
16. |
kirakatvitrin: |
doboz jellegű, jellemzően termék elhelyezésével, a vállalkozás, üzlet áruválasztékának bemutatását szolgáló berendezés |
17. |
közterület felől látható objektum: |
olyan objektum, mely a közterület felől látható, abban az esetben is, ha kerítés, vagy növényzet takarja az utca felőli láthatóságot |
18. |
mobil információs tábla: |
a vállalkozási tevékenységhez kapcsolódó, közvetlenül az üzlet, vállalkozás épülete, vagy telke előtt közterületen, vagy onnan láthatóan a telken elhelyezett ideiglenes (nyitvatartási idő alatt) helyhez nem rögzített hordozható információs eszköz |
19. |
településképi szempontból meghatározó részterület: |
a településképi szempontból meghatározó terület eltérő karakterű területrészei, melyekre az általános településképi követelmények mellett sajátos településképi előírások is vonatkoznak |
– Az épített örökség helyi védelme
3. helyi örökség védelem célja, feladata
6. § (1) A település épített értékei – tulajdonformára tekintet nélkül – a nemzet kulturális kincsének részei, ezért megóvásuk, fenntartásuk jelentőségükhöz méltó használatuk és megfelelő bemutatásuk - közérdek.
(2) Az (1) bekezdésben megfogalmazott célok érvényesítése érdekében Leányfalu Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a megóvandó épített értékeit helyi védettség alá helyezi az alábbiak szerint:
a) helyi területi védelem, helyi védett utcakép az 1. melléklet szerint,
b) helyi egyedi védelem a 2. melléklet szerint:
ba) helyi védett épület 1. kategória,
bb) helyi védett épület 2. kategória,
bc) helyi védett épület 3. kategória,
bd) helyi védett objektum.
(3) A helyi értékvédelem feladata különösen:
a) helyi védett elemek nyilvántartása, dokumentálása, megőrzése, és a lakossággal történő megismertetése,
b) a helyi védett elemek károsodásának megelőzése, fenntartásuk és megújulásuk elősegítése,
c) a helyi védelem alatt nem álló, de településszerkezeti, településképi, táji, építészeti, néprajzi, településtörténeti, régészeti, művészeti, műszaki-agrár szempontból védelemre érdemes épített vagy táji értékek számbavétele, dokumentálása és nyilvántartása.
4. Helyi védettség keletkezése és megszűnése
7. § (1) A helyi védettség alá helyezésről, illetve annak megszűnéséről a Képviselő-testület rendelettel dönt.
(2) A helyi védettség alá helyezést, illetve annak megszüntetését
a) bármely természetes vagy jogi személyírásban kezdeményezheti a Polgármesteri Hivatalnál Értékvizsgálati dokumentáció benyújtásával, vagy
b) településfejlesztési koncepció és településrendezési eszközök készítése során, örökségvédelmi hatástanulmány és értékkataszter alapján vagy önálló értékvizsgálat alapján az önkormányzat kezdeményezheti.
(3) A védelemmel kapcsolatos döntés előkészítéséről a főépítész, hiányában szakértő bevonásával az önkormányzat hivatala gondoskodik.
(4) A védetté nyilvánításhoz vagy annak megszüntetéséhez előzetes értékvizsgálatot kell készíteni, amelyhez:
a) be kell szerezni a döntést előkészítő települési főépítész szakvéleményét,
b) indokolt esetben be lehet szerezni a védendő érték jellegétől függően az örökségvédelmi, régészeti szakhatóság, valamint a szakértők véleményét.
8. § (1) A helyi védettség alá helyezési, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról az érdekelteket értesíteni kell.
a) a helyi egyedi védelemre vonatkozó kezdeményezés esetén az értesítést az érdekeltnek írásban kézbesíteni kell.
b) helyi területi védelemre vonatkozó kezdeményezés esetén az értesítés történhet kizárólag a helyben szokásos közhírré tétellel.
c) a használó értesítése a tulajdonos útján történik.
d) amennyiben az érdekeltek felkutatása aránytalan nehézségekbe ütközne, értesítésüket a közhírré tétellel megtörténtnek kell tekinteni. Közhírré tételnek minősül a település honlapján történő legalább 30 napig elérhető megjelentetés.
(2) A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek 30 napon belül írásban észrevételt tehetnek.
(3) A védettséggel kapcsolatos javaslatot – az erről szóló döntést megelőzően – a helyben szokásos módon 30 napra közhírré kell tenni.
(4) A közhírré tétel időtartama alatt a javaslat és az értékvizsgálat megtekintését a településen biztosítani kell.
(5) Amennyiben a javaslattevő véleményező szervezetek, illetve az érdekeltek a megadott 30 napos határidőn belül nem terjesztik elő írásban javaslataikat, véleményüket, illetve észrevételeiket, úgy abban az esetben úgy kell tekinteni, hogy az eljárás megindítását nem ellenzik és az ügyben javaslatot, véleményt és észrevételt nem kívánnak tenni.
(6) Az eljárás során érdekeltnek minősül:
a) a javaslattal érintett objektum tulajdonosa, kezelője, használója, a tulajdonos meghatalmazott képviselője
b) a kezdeményező
c)az illetékes építésügyi és örökségvédelmi hatóság
(7) A helyi védettség elrendeléséről és megszüntetéséről az (1) bekezdésben foglaltak szerint értesíteni kell:
a) az érdekelteket,
b) az illetékes Földhivatalt,
c) az illetékes építésügyi hatóságot,
d) területi védelemnél az érdekelt közműveket.
9. § (1) A helyi védelem alá helyezés, illetve annak megszüntetése tényét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni.
(2) Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésről, illetve a HÉSZ-ben, valamint jelen rendeletben történő átvezetésről a jegyző gondoskodik. Az ingatlan tulajdonosának kezdeményezésére indult eljárás eredményeként az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés/törlés költségét a kérelmező köteles viselni.
(3) A bejegyzés, illetve az átvezetés esetleges elmaradása a védettség hatályát nem érinti.
(4) Helyi egyedi védelem alatt álló épület és helyi védett objektum a védelem fennállása alatt nem bontható el.
– A településképi szempontból meghatározó területek és a településképi követelmények
5. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása
10. § (1) Településképi szempontból meghatározó területek a következők:
a) a Településképi szempontból kiemelt terület,
b) a Rálátás kiemelt védelmével érintett terület,
c) a Rálátás védelmével érintett terület,
d) a Természetes erdőségek és a vízparti területek.
(2) Településképi szempontból meghatározó részterületek a következők:
a) a Településképi szempontból kiemelt területen belül a Gyulai Pál utcától északra eső nagyterületű intézmények részterülete,
b) a Rálátás kiemelt védelmével érintett területen belül a pincesor részterülete,
c) a Rálátás védelmével érintett területen belül
ca) a 11-es út menti részterület
cb) a táji karakterelemek részterülete.
(3) A Településképi szempontból meghatározó területeket és részterületeket jelen rendelet 3. számú melléklete rögzíti térképen.
6. A településképi követelmények fajtái és alkalmazásuk
11. § (1) A településképi követelmény lehet:
a) területi építészeti településképi követelmény HÉSZ megalkotására vonatkozóan,
b) egyedi építészeti településképi követelmény, mely kiterjedhet
ba) az építmény tömegformálásának módjára,
bb) az építmény anyaghasználatára,
bc) a homlokzat kialakítására,
bd) a kirakat- és üzletportál, kirakatvitrin kialakítására,
be) épületen elhelyezhető cégtáblára (cégérre, címtáblára, címfeliratra, cégfeliratra, üzletfeliratra)
bf) az építményen elhelyezhető egyéb épülettartozékokra, kiegészítő elemekre,
bg) kerítés, támfal, támfalgarázs építményeire,
bh) közterületen elhelyezhető köztárgy, építménynek nem minősülő tárgy, műtárgy, vendéglátó terasz kialakítására,
bi) a telek növényzetére – beleértve a közterületi telket is –, valamint
bj) a sajátos építményekre,
c) egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmény,
d) országos védelem alatt álló területre és elemre vonatkozó településképi követelmény.
(2) Az egyedi építészeti településképi követelmények közös szabályait együtt kell alkalmazni
a) az országos és a helyi védelem alatt álló elemekre, és
b) a településképi szempontból meghatározó részterületekre
vonatkozó egyedi építészeti településképi követelményekkel.
(3) A területi építészeti településképi követelményeket a helyi építési szabályzat kidolgozása vagy módosítása során kell alkalmazni, azok előírásai az építési tevékenységre közvetlenül nem érvényesíthetők.
7. Az országos és helyi védelem alatt álló elemekre vonatkozó településképi követelmények
12. § Az országos védelem alatt álló műemléki környezet területére vonatkozó településképi követelmények:
a) a műemlékek rálátásának védelme biztosítandó,
b) nem sérülhet a műemlék megjelenése, érvényesülése, a műemlékre nyíló látvány és a műemlékből feltáruló látvány,
c) minden nemű beavatkozást a védett érték településképi, illetve tájképi megjelenésének és érvényesülésének kell alávetni,
d) amennyiben a HÉSZ lehetővé teszi melléképítmény létesítését, azt a telken építési helyen belül, az építési hely hátsókert felé eső részén – a védőtávolságok megtartásával –, illetve a hátsókertben helyezhető el, a főépítménytől különállóan,
e) amennyiben a HÉSZ lehetővé teszi tároló létesítését, legfeljebb 1 db, legfeljebb 20m2 bruttó alapterülettel létesíthető, egyszintes kialakítással, úgy, hogy az érintett telek közterületi utcafrontjáról nézve a főépítmény takarásába kerüljön, átmenő telek esetén a főépítmény takarását attól a közterületi utcafronttól kell figyelembe venni, amelyhez az érintett meglévő főépítmény tartozik, saroktelek esetén a közterületi telekhatárok metszéspontjáról nézve a főépítmény takarásába kerüljön,
f) a telken a környezet kialakítása kertészeti és zöldfelületi tervek alapján történhet.
13. § (1) Az országos és a helyi egyedi védelem alatt álló elemekre vonatkozó egyedi építészeti településképi követelmények
a) a védett épület kialakítására vonatkozó előírások:
aa) bármilyen átalakítás, felújítás, bővítés esetén az eredeti tervek szerinti állapotnak megfelelően vagy azokkal összhangban lévő építészeti kialakítást kell megvalósítani,
ab) tetőtér, padlás az eredeti kubatúrán belül beépíthető, de az épület emeletszinttel történő magasítása, tetőtéri térdfallal, vagy térdfal-magasítással járó beépítése nem megengedett,
b) védett épület anyaghasználatára vonatkozó előírások
ba) felújításnál az eredeti ismert vagy annak jellegét mutató anyag alkalmazandó az eredeti színezéssel,
c) a védett épület tetőformájára és anyaghasználatára vonatkozó előírások
ca) nem változtatható meg, illetve az eredeti állapot állítandó vissza,
cb) tetőtérbeépítés az eredeti tetőforma, hajlásszög és fedőanyag figyelembevételével vagy megtartásával történhet,
cc) a tetőzeten új nyílászáró nyitása csak olyan homlokzaton létesíthető, mely nem érinti a főhomlokzatot,
cd) a tetőzeten nyílászárók tetősík ablakként, vagy az épületen már kialakított nyílászárókhoz hasonló módon, vagy új álló nyílászárók a meglévő homlokzati nyílászárókkal összhangban létesíthetők,
d) a védett épület homlokzati kialakítására vonatkozó előírások
da) a homlokzati nyílászárók cseréje esetén az épület homlokzatán alkalmazott ismert eredeti nyílászárók jellemző anyagát, belső osztását meg kell tartani, vagy vissza kell építeni, ha az épület minden nyílászárója cserére kerül, az új nyílászárókjellemzői kövessék az eredeti nyílászárók anyagát, osztását, ritmusát,
db) új nyílászáró nyitása csak abban az esetben létesíthető, ha nem érinti főhomlokzatot,
dc) a homlokzati nyílászárók, biztonsági rácsok, zsalugáterek, árnyékolók felújítása esetén – a teljes homlokzatra kiterjedő felújítás kivételével – a csak az épületen meglévő nyílászárókkal azonos színek alkalmazhatók,
dd) a teljes homlokzatra kiterjedő felújítás esetén az ismert eredeti homlokzati rendszer vízszintes és függőleges tagolását, rizalitokat, nyílászáró-kiosztást figyelembe kell venni,
e) védett épületen cégtábla (cégér, címtábla, címfelirat,cégfelirat, üzletfelirat) –beleértve annak szerkezetét is – kizárólag az eredeti kialakítással megegyezően létesíthető, amennyiben az épületen nem volt eredetileg cégtábla, akkor újonnan táblaszerű kialakítással nem létesíthető,
f) a helyi védett objektum csak az eredeti anyaghasználat figyelembevételével újítható fel.
8. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi építészeti településképi követelmények
14. § (1) A Településképi szempontból kiemelt területen belül a Gyulai Pál utcától északra eső nagyterületű intézmények részterületére vonatkozó területi építészeti településképi követelmények:
a) a termálfürdő területén a meglévő épületekre, építményekre és a meglévő kertkialakításra és növényzetre való tekintettel, a fürdő egész területének összefüggésében, valamint a Duna-parti funkciókhoz való kapcsolódás figyelembevételével kell meghatározni a bővítések, vagy új épületek és egyéb építmények, létesítmények, kerítések
aa) telepítésnek, elhelyezésének potenciális helyét és magasságát,
ab) az épülettömegek tagolásának módját,
b) az üdülőterületen a meglévő épületekre, építményekre és a meglévő kertkialakításra és növényzetre való tekintettel, az üdülő egész területének összefüggésében, a termálfürdőhöz való funkcionális kapcsolódás és a Duna-parthoz való lejutás lehetőségeinek biztosításával kell meghatározni az épületek és egyéb építmények, létesítmények, kerítések
ba) telepítésnek, elhelyezésének potenciális helyét és magasságát,
bb) az épülettömegek tagolásának módját.
c) a termálfürdőtől északra lévő fejlesztési területen a Duna-parti látvány és feltárulás összefüggésében, az ártéri erdőkre való tekintettel és a Duna-parti funkciókhoz való kapcsolódás összefüggésében kell meghatározni az épületek és egyéb építmények, létesítmények, kerítések
ca) telepítésnek, elhelyezésének potenciális helyét és magasságát,
cb) az épülettömegek tagolásának módját.
(2) A Rálátás védelmével érintett településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó területi építészeti követelmények:
a) a táji karakterelemek részterületén belül az erdős területek védelme biztosítandó a beépítések telepítése során,
b) a hrsz.: 2100 ingatlan (Sorg-villa) területén
ba) a meglévő műemlék épületegyüttes védelme biztosítandó,
bb) az építés számára igénybe vehető helyszín kijelölése során a kilátás és rálátás elvárásait kell meghatározni,
bc) a táji karakterelem területét le kell határolni, az erdős területek védelme biztosítandó a beépítések telepítése során.
9. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti településképi követelmények
15. § (1) Amennyiben az országos vagy helyi védelemmel érintett elemre, területre vonatkozó előírás másként nem rendelkezik, akkor a Természetes erdőségek és vízparti területek elnevezésű településképi szempontból meghatározó területen az ismeretterjesztés és az erdei turizmust szolgáló építmények (esőtető, épített tűzrakóhely, erdei bútorok, kilátó, erdei tornapálya stb.) kialakításánál a következő egyedi építészeti településképi követelményeket kell betartani:
a) elsősorban a természetes építőanyagok és azok természetes színei alkalmazhatók,
b) rikító színek nem alkalmazhatók,
c) fémburkolatok, fém homlokzati felületek nem alkalmazhatók.
(2) Amennyiben az országos vagy helyi védelemmel érintett elemre, területre vagy településképi szempontból meghatározó részterületre vonatkozó előírás másként nem rendelkezik, akkor a Településképi szempontból kiemelt terület, a Rálátás kiemelt védelmével érintett terület, a Rálátás védelmével érintett terület elnevezésű településképi szempontból meghatározó területeken a (3)-(13) bekezdésekben rögzített egyedi építészeti településképi követelményeket kell betartani.
(3) Az épület anyaghasználatára vonatkozó előírások
a) a környezethez való illeszkedés érdekében a homlokzatfelületek jellemző színei az alábbiak: fehér, sárga, okker, homok- és agyagszín, tégla- és terrakotta vörös és ezek árnyalatai,
b) a környezethez való illeszkedés érdekében a homlokzatfelületeken a természetes és hagyományos építőanyagok (kő, tégla, beton, fa stb.) is alkalmazhatók, azok természetes színeivel, illetve faburkolat és faszerkezetek esetén a barna vagy a zöld szín is alkalmazható (utóbbi nem teljes felületen),
c) a homlokzatfelületek jellemző színeként nem alkalmazhatók: a fekete, kék, lila, rózsaszín, piros színek rikító árnyalatai,
d) a pinceszinti garázskapuk színezésénél a fehér és halványszürke szín nem megengedett.
(4) Az épület tetőformájára és anyaghasználatára vonatkozó előírások
a) általános esetben jellemzően magastetős épület létesíthető, ahol eltérő előírás hiányában a magastető hajlásszöge 37-45 fok közötti hajlásszöggel alakítható ki,
b) kizárólag a környezethez való településképi illeszkedés érdekében a tájkép feltárulását és az utcakép együttlátását nem zavaró esetben létesíthető
ba) jellemzően lapostetős épület,
bb) önálló sportépítmény, úszómedence lefedés egyedi tetőszerkezettel,
bc) a tetőszerkezet felületének 25%-át meghaladó
bca) lapostető/tetőterasz/növényzettel borított tető,
(10) Támfal (6. melléklet 1. ábra)
(11) Támfalgarázs (6. melléklet 2. ábra)
(12) Gépjárműbeálló lejtő felőli oldalon (6. melléklet, 3. ábra)
(14) Zöldfelületek kialakítása (7., 8., 9. mellékletek)
10. A településképi szempontból meghatározó részterületekre vonatkozó egyedi építészeti településképi követelmények
16. § (1) A Gyulai Pál utcától északra eső nagyterületű intézmények részterületére vonatkozó egyedi építészeti településképi követelmények:
a) új épületek kortárs építészeti megjelenése érdekében alkalmazandók az időtálló, nemes építőanyagok,
b) jellemzően lapostetős épületek vagy egyedi tetőszerkezetek létesíthetők.
(2) A pincesor részterületére vonatkozó egyedi építészeti településképi követelmények:
11. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése
17. § (1) A település közigazgatási területén a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére szolgáló elsősorban alkalmas terület nem kerül meghatározásra.
(2) Nem alkalmas területek a felszíni villamosenergia ellátás és elektronikus hírközlés sajátos építményei – légvezetékek, oszlopok, tornyok stb. – elhelyezésére:
a) az épített környezet védelmével érintett alábbi területek:
aa) műemlék és helyi védett épület telke és telkének 20 méteres körzete
ab) védett régészeti lelőhely és 20 méteres körzete
c) a Településképi szempontból kiemelt területen belül a Petőfi sétány Erkel Ferenc utcától Gyulai Pál utcáig tartó szakasza,
akkor sem, ha a környezetben a közterületeken még légvezetékes hálózat van.
(3) A nem alkalmas területekre vonatkozó szabályok
a) villamosenergia hálózat sajátos építményei
aa) felszíni kialakítással nem helyezhetők el,
ab) a föld feletti elosztóhálózat rekonstrukciója során -, figyelembe véve az egyes földfeletti bekötésű ingatlanok átkötési igényét is - a hálózatépítés csak földalatti elhelyezéssel kivitelezhető,
ac) erdőterületen föld feletti hálózatépítés csak akkor lehetséges, ha az nem igényel erdőirtást, ha föld feletti hálózat kiépítése miatt erdőirtás válna szükségessé, akkor a hálózatot fakivágás nélkül, úthálózat mentén, földalatti telepítéssel lehet építeni,
ad) új épület építése esetén új villamosenergia ingatlan-bekötést beépítésre szánt területen csak földalatti csatlakozás kiépítésével szabad kivitelezni még akkor is, ha a közhálózat oszlopsoron halad,
b) vezetékes elektronikus hírközlés hálózata és létesítményeifelszíni kialakítással nem helyezhetők el,
c) vezeték nélküli elektronikus hírközléssajátos építményei – antennák és tornyok – nem helyezhetők el.
(4) A nem alkalmas területeken kívüli területeken a felszíni villamosenergia ellátás és elektronikus hírközlés sajátos építményei – légvezetékek, oszlopok, tornyok stb. – elhelyezhetők a (5) bekezdésben foglalt szabályok betartásával.
(5) A nem alkalmas területeken kívüli területeken a villamosenergia hálózatra vonatkozó szabályok
a) új épület építése esetén új villamosenergia ingatlan-bekötést beépítésre szánt területen csak földalatti csatlakozás kiépítésével szabad kivitelezni még akkor is, ha a közhálózat oszlopsoron halad,
b) külterületi beépítésre nem szánt területen – erdőterület kivételével – egy oldali közös oszlopsoron kell a villamosenergia szolgáltatást nyújtó és a vezetékes hírközlési hálózatokat elhelyezni, amelyre egyben a felmerülő közvilágítási igény esetén, a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetők,
(6) A nem alkalmas területeken kívüli területeken a vezetékes elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályok
a) belterület már beépített területén, valamint külterület beépítésre szánt területén, ahol a meglevő gyenge és erősáramú hálózatok föld feletti vezetésűek, új elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, vagy közös tartóoszlopra kell fektetni,
b) az a) pont szerinti közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni,
c) beépítésre nem szánt területen új elektronikus hírközlési hálózat föld feletti fektetéssel is kivitelezhető
ca) ha egyéb föld feletti hálózat nincs kiépítve, vagy nem használható fel, akkor önálló oszlopsor létesíthető,
cb) ha a villamosenergia elosztási, vagy közvilágítási, vagy egyéb hírközlési szabadvezetékek már földfeletti fektetéssel haladnak, akkor annak oszlopsorára kell fektetni,
cc) közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.
(7) A nem alkalmas területeken kívüli területeken a vezeték nélküli elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályok
a) vezeték nélküli szolgáltatás létesítményei elhelyezésének feltételei belterületen, beépítésre szánt területen
aa) építési engedély köteles antennát önálló tartószerkezetre telepíteni nem lehet, az csak meglevő építményre telepíthető, de nem telepíthető, lakó-, üdülő- és hétvégiházas üdülőépületre,
ab) meglévő tornyokon takarásban, villamosenergia ellátást szolgáló tartóoszlopokon, kémények szerkezetén, egyéb műszaki létesítményre, ahhoz illeszkedő formai kialakításban elhelyezhető antenna,
b) új antenna telepítésénél, a 300 m-es körzetben már meglevő önálló antennatartó előfordulása esetén, az új antennát csak a már meglevő önálló tartószerkezetre lehet elhelyezni,
c)beépítésre nem szánt területen új antennák csak többfunkciós kialakítással telepíthetők.
12. A reklámhordozókra és egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
18. § Reklámhordozó és reklám Leányfalu teljes közigazgatási területén – tájképvédelmi területen – nem helyezhető el.
(1) Egyéb műszaki berendezésre vonatkozó előírások
a) műemléken és annak ingatlanján, műemléki környezet területén helyi védett épületen, helyi védett utcakép területén
aa) új parapetkonvektor, szerelt kémény vagy klímaberendezés közterületről is láthatóan nem helyezhető el,
ab) antenna, hírközlési egység csak a látványt nem zavaró módon helyezhető el, amennyiben más műszaki megoldás nincs a közterület felől látható módon legfeljebb egy antenna, hírközlési egység helyezhető el,
b) épület díszkivilágítása csak olyan módon valósítható meg, hogy az a szomszédos, vagy szemközti épületek rendeltetésszerű használatát, valamint a közúti jármű és gyalogosforgalom biztonságát ne zavarja,
c) épület homlokzatán semmiféle állandó vezetéket (kábel, csővezeték) a falsíkon kívül vezetni nem szabad –a gázbekötés kivételével, mely csak a bekötés érdekében, a műszakilag szükséges legrövidebb szakaszon jelenhet meg a homlokzaton,
d) az épület közterület felöli homlokzatán – beleértve a közterületekről látható tetőzetet is–:
da) parabolaantenna, légkondicionáló berendezés külső téregysége nem létesíthető,
db) árusító automata berendezés nem helyezhető el,
dc) bankomat berendezés csak falsíkba építetten vagy kirakatportálba szerelten létesíthető, melyhez előtető a környezethez való településképi illeszkedés esetén, legfeljebb a közterületi járda biztonsági sávjában létesíthető,
e) az épület közterület felöl nem látható homlokzatán– beleértve a közterületekről nem látható tetőzetet is– elhelyezhető:
ea) légkondicionáló berendezés,
eb) parabolaantenna,
f) Napelem (photovolatic) és napkollektor elhelyezésére vonatkozó előírások
fa) új épület elhelyezése esetén a napelem és napkollektor csak az épület kubusán belül, a tetősíkba építve, azzal megegyező hajlásszögben helyezhető el,
fb) meglévő magastetős épület esetén a napelem, napkollektor síkja az ideális napbeesési szög figyelembevételével helyezhető el, de a meglévő tetősík hajlásszögétől max. 5o-kal térhet el,
fc) meglévő lapostetős épület tetőzetén a napelem, napkollektor tartószerkezetét úgy kell kialakítani, hogy a településképet károsan ne befolyásolja,
fd) épületen kívüli elhelyezés csak abban az esetben megengedett, ha a meglévő épület szerkezeti átalakítása gátolná,
fe) épületen kívüli elhelyezésnél a berendezést az építési helyen belül úgy kell elhelyezni, hogy a közterület felől nézve ne legyen zavaró,
g) közcélú energiatermelést szolgáló szélerőmű (szélturbina, szélkerék, szélgenerátor) a település közigazgatási területén nem létesíthető,
h) háztartási méretű kiserőmű (szélgenerátor) kizárólag a Móricz Zsigmond úttól nyugatra – a Rálátás védelmével érintett területen a Hunyadi János utcától északra– az alábbiak betartásával telepíthető
ha) a magassága a HÉSZ-ben rögzített épületmagasságot legfeljebb 3 m-rel haladhatja meg,
hb) a dőléstávolsága minden irányban saját telken belülre kell, hogy essen.
–Akötelező szakmai konzultáció és a településképi véleményezési eljárás
13. A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció
19. § (1) Az önkormányzati főépítész kérelemre szakmai konzultációt és ezen belül szakmai tájékoztatást (a továbbiakban: szakmai konzultáció) biztosít.
(2) A szakmai konzultáció iránti kérelem benyújtható papír alapon vagy elektronikus úton.
(3) A szakmai konzultáció iránti kérelemnek tartalmaznia kell
a) a kérelmező nevét,
b) a kérelmező elérhetőségét (telefonszám és amennyiben van e-mail cím),
c) az érintett ingatlan címét, helyrajzi számát és
d) a tervezett építési tevékenység rövid leírását.
(4) A szakmai konzultáció a településképi követelményeken túl a településrendezési eszközben található követelményekre is kiterjedhet.
(5) A konzultációról készült emlékeztetőt (10. melléklet) a kérelmező a konzultációt követő 8 napon belül a főépítész részére véleményezésre megküldi, a főépítész nyilvántartásba veszi, véleményezi és 15 napon belül postai vagy elektronikus úton eljuttatja a kérelmezőnek.
(6) Az építtető vagy az általa megbízott építész tervező köteles szakmai konzultációt kérni, ha a tervezett építési tevékenység a lakóépítmény egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI.13.) Korm. rendelet hatálya alá tartozik, vagy helyi egyedi védelem alá tartozó építmény és a 11-es főút melletti helyi védett utcakép esetén, a pincesornál.
14. A településképi véleményezési eljárás alkalmazási köre
20. § (1) Leányfalu építészeti, településképi, illetve természeti értékeinek védelme és igényes alakítása érdekében az építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési munkákkal kapcsolatban – a helyi adottságok figyelembevételével – az építészeti illeszkedéssel és a településfejlesztési célokkal összefüggő követelmények kiegyensúlyozott érvényesítése, összességében az épített környezet esztétikus kialakítása érdekében jelen rendelet hatálya alá eső területen és jelen rendelet előírásainak megfelelően településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni.
15. A településképi véleményezési eljárással érintett terület
21. § (1) A jelen rendelet előírásai szerint településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni Leányfalu Nagyközség teljes közigazgatási területén, jogszabály alapján építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési munkákra vonatkozó építészeti-műszaki tervekkel kapcsolatban.
(2) A helyi Tervtanács működési feltételeit és eljárási szabályait az Önkormányzat külön rendelete tartalmazza.
(3) Az (1) bekezdésben szereplő, településképi véleményezési eljáráshoz kötött építési munkákra vonatkozó építészeti-műszaki tervdokumentációkkal kapcsolatban a településképi vélemény szakmai alapját a tervtanácsi véleményhez kötött munkák esetében a helyi Tervtanács véleménye, egyéb esetekben a települési főépítész szakmai véleménye képezi.
(4) Az egyes eljárások során előírt ügyintézés határidejébe nem számít bele a helyi építészeti-műszaki tervtanács szakmai álláspontjának kialakításához szükséges időtartam, amennyiben az nem haladja meg a 15 munkanapot.
(5) Amennyiben a helyi Tervtanács határozatképessége objektív okok miatt nem biztosítható, kivételes esetben az (1) bekezdés szerinti tervtanácsi állásfoglalást a főépítész – (3) bekezdés szerinti – szakmai véleménye helyettesítheti.
(6) A tervezési terület, illetve az építési munka sajátosságai alapján indokolt esetben a polgármester vagy – a polgármester egyetértésével – a főépítész kezdeményezheti a (2) bekezdés szerinti építészeti-műszaki terv tervtanácsi véleményezését.
16. A véleményezési eljárás lefolytatása
22. § (1) A településképi véleményezési eljárás az építtető, illetve az általa megbízott tervező (a továbbiakban együtt: kérelmező) által a polgármesterhez benyújtott – papíralapú – kérelemre (4. melléklet) indul, mely tartalmazza a hozzáférés kódját. A kérelmező a kérelem benyújtásával egyidejűleg leadja a polgármesteri hivatal ügyfélszolgálatán
a) a véleményezendő építészeti-műszaki tervdokumentációt papíralapon, és
b) adathordozón /CD, DVD/ (pdf/jpg formátum, max. 2 Mb), illetve
c) elektronikus formában feltölti az építésügyi hatósági eljáráshoz biztosított elektronikus tárhelyre, melyhez a polgármesternek hozzáférést biztosít.
(2) A településképi véleményben a polgármester a tervezett építési tevékenységet engedélyezésre
a) javasolja, vagy
b) feltétellel javasolja, vagy
c) nem javasolja.
(3) A településképi véleményezési eljáráshoz kötött tevékenységekre vonatkozó építészeti-műszaki dokumentációval kapcsolatos határozat alapját a főépítész szakmai véleménye,vagy a helyi építészeti-műszaki tervtanács szakmai álláspontja képezi.
(4) A helyi építészeti-műszaki tervtanács létrehozását és működési feltételeit külön önkormányzati rendelet szabályozza.
(5) A polgármester a helyi építészeti-műszaki tervtanács létrehozásáról, működési feltételeiről és eljárási szabályairól szóló önkormányzati rendelet által a tervtanács hatáskörébe utalt ügyekben a tervtanács, egyéb esetekben a főépítész véleményének kikérésével jár el.
(6) A településképi véleményt – a kérelem beérkezésétől számított legfeljebb 15 napon belül – meg kell küldeni a kérelmezőnek, illetve (.pdf formátumban) az (1) bekezdés szerint megadott elektronikus tárhelyre is fel kell tölteni.
23. § (1) Az építészeti-műszaki tervdokumentációnak a megértéshez szükséges mértékben – a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 22. § (3) bekezdésében foglaltakon túl – az alábbi munkarészeket is tartalmaznia kell:
a) műszaki leírást,
b) tetőfelülnézeti helyszínrajzot
ba) a tervezéssel érintett, valamint a szomszédos telkeken álló építmények,
bb) a terepviszonyok és a be nem épített területek kialakításának ábrázolásával,
c) az épület tömegalakítását meghatározó jellemző szintek alaprajzát, ill. metszeteket a megértéshez szükséges mértékben,
d) valamennyi homlokzatot,
e) utcaképet, ha a tervezett építmény az utcaképben megjelenik,
f) látványtervet vagy modellfotót (legalább két-két madártávlati, valamint szemmagasságból ábrázolt nézettel, helyszínbe – pl. fotó - illesztve).
g) fotódokumentációt.
(2) Amennyiben a véleményezésre benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentáció az Önkormányzat külön rendelete szerint kiadott beépítési előírásban foglalt – a településrendezési eszköz irányadó szabályozásától, illetőleg a településképi illeszkedésre vonatkozó egyéb – javaslatoktól eltérő megoldást tartalmaz, az (1) bekezdés a) pontja szerinti műleírásban az eltérést indokolni kell.
17. A településképi véleményezés részletes szempontjai
24. § (1) A településképi véleményezési eljárás során vizsgálni kell, hogy az építészeti-műszaki tervdokumentáció
a) megfelel-e a településképi követelményeknek
– A településképi bejelentési eljárás
18. A településképi bejelentéshez kötött eljárások
25. § (1) A jelen rendelet előírásai szerint településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében felsorolt – jogszabály által más szerv hatáskörébe nem utalt – építési tevékenységek közül:
1. |
építmény átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása, kivéve zártsorú vagy ikres beépítésű építmény esetén, ha e tevékenységek a csatlakozó építmény alapozását vagy tartószerkezetét is érintik, |
2. |
meglévő építmény |
- közterületről látható homlokzati nyílászárójának – homlokzati síktól való távolságát, színét, osztásrendjét, profilszélességet, profilformát, külső rácsozatát illetve külső árnyékoló-szerkezetét tekintve az (építéskori) eredetitől eltérő – cseréje, |
|
- homlokzatfelület színezésének megváltoztatása, utólagos hőszigetelése, |
|
- közterület felől látható homlokzat eredeti felületképzésének (ideértve a tetőzet héjalásának) megváltoztatása, |
|
3. |
az épület homlokzatához illesztett közterület felől látható előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása, |
4. |
nettó 20,0 m2 alapterületet az építési tevékenységet követően sem meghaladó méretű kereskedelmi, illetve vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése esetén,amelynek a terepcsatlakozástól mért legfelső pontja az 5,0 m-t nem haladja meg. |
5. |
nettó 100 m3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot az építési tevékenységet követően sem meghaladó méretű, nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, átalakítása, felújítása, valamint bővítése esetén, |
6. |
közterületről látható szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, illetve elhelyezése esetén, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 m-t, |
7. |
közterületről látható emlékfal építése esetén, amennyiben annak talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 3,0 m-t, |
8. |
közterület felől látható kerítés építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése esetén, |
9. |
napenergia-kollektor, szellőzőberendezés, áru- és pénzautomata, építményen közterületről látható módon való elhelyezése esetén, |
10. |
közterület felől látható, építménynek minősülő árnyékoló elhelyezése, |
11. |
támfal építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása, amelynek mérete az építési tevékenységgel nem haladja meg a rendezett alsó terepszinttől számított 1,5 m magasságot, |
12. |
a magánhasználatú kerti víz-, fürdőmedence, kerti tó építése esetén, |
13. |
a telek természetes terepszintjének építési tevékenységgel összefüggő, 1,0 m-nél nem nagyobb mértékű, végleges jellegű megváltoztatása esetén, |
14. |
építménynek minősülő, háztartási hulladék elhelyezésére szolgáló hulladékgyűjtő és -tároló, sorompó, árnyékoló elhelyezése esetén, |
15. |
épületben az önálló rendeltetési egységek számának változtatása, |
16. |
a legfeljebb 2,0 m mélységű és legfeljebb 20 m3 légterű pince építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, |
17. |
az épületek vetített díszkivilágítása, homlokzatainak egyéb megvilágítása, az épületek homlokzatain a homlokzat részeként építészeti elemként alkalmazott kivilágítás, vagy a homlokzati elemek egyéb megvilágítása. |
19. A településképi bejelentési eljárás lefolytatása
26. §
(1) A településképi bejelentési eljárás az építtető, illetve az általa megbízott tervező (a továbbiakban együtt: kérelmező) által a polgármesterhez benyújtott – papíralapú – kérelemre indul. (5. sz. melléklet)
20. Településképi bejelentési eljárás részletes szabályai
27. § (1) Leányfalun településképi bejelentési eljárás lefolytatására a reklámok és reklámhordozók, illetve a reklámhordozót tartó berendezés elhelyezése tekintetében nincs szükség, mivel annak elhelyezése a település teljes közigazgatási területén tilos.
(2) A polgármester a településképi bejelentési eljárást a Tvtv-ben, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Tr.) és a jelen rendeletben foglalt eljárási szabályok szerint folytatja le.
(3) A településképi bejelentési eljáráshoz kötött tevékenységekre vonatkozó építészeti-műszaki dokumentációval kapcsolatos határozat alapját a főépítész szakmai véleménye képezi.
(4) Amennyiben a polgármester vagy a települési főépítész úgy ítéli meg, hogy az adott eljárásban érintett tervezési terület vagy építési munka sajátossága indokolja, a megalapozott döntés érdekében a tervtanács hatáskörébe nem utalt esetekben is kérheti a főépítész helyett a helyi építészeti és műszaki tervtanács szakmai álláspontját.
(5) Csak hiánytalanul összeállított építészeti-műszaki dokumentációt véleményezhető. A településképi bejelentési eljárás során hiánypótlásra lehetőség van, mely csak írásban terjeszthető elő.
(6) A településképi bejelentés tudomásul vételét tartalmazó polgármesteri döntés érvényességi ideje a kiadmányozástól számított egy év, de indokolt esetben a polgármester ettől eltérő érvényességi határidőt is megállapíthat.
(7) A településképi bejelentés alapján – a Polgármester tudomásul vételét tartalmazó hatósági határozatának birtokában, az abban foglalt esetleges kikötések figyelembevételével – az építési tevékenység megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges.
(8) E rendeletben foglalt településképi kötelezettségek megsértésével kapcsolatos hatósági eljárásra a Tvtv., a Tr. és a Kr. illetve az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(9) Az e rendeletben foglalt előírások megtartását Leányfalu Nagyközség Önkormányzata által megbízott személyek a helyszínen vagy más alkalmas módon ellenőrizhetik.
– A településképi kötelezés, településkép-védelmi bírság
21. A településképi kötelezés
28. § (1) A polgármester folyamatosan ellenőrzi a helyi védett értékek és területek, valamint a településképi szempontból vizsgálandó területek állapotát, és amennyiben településképi követelmény megsértését észleli, hivatalból településképi kötelezési eljárást folytat le. Az eljárás során az Ákr. rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) A polgármester az alábbi esetekben folytathat le településképi kötelezési eljárást hivatalból vagy kérelemre:
a) településképi követelmények megsértése esetén,
b) településképi véleményben foglalt feltétel megszegése esetén,
c) településképi bejelentés tudomásulvétele nélkül, vagy a tudomásulvétel megtagadása ellenére folytatott településképi bejelentéshez kötött tevékenységek esetén.
(3) A polgármester a településképi kötelezésben határidő kitűzésével kötelezi az ingatlan tulajdonosát a településképi követelményeknek nem megfelelő állapot megszüntetésére, melyről hatósági határozatban rendelkezik.
(4) A polgármester az (1) bekezdésben meghatározott tevékenység folytatójával szemben e rendeletben meghatározott rendelkezések figyelembevételével településkép-védelmi bírság kiszabását rendelheti el, amennyiben a kötelezett a kötelezésnek határidőre nem tesz eleget.
(5) Jelen rendelet hatálya alá tartozó valamennyi településképi kötelezési eljárás során a polgármester a helyi építészeti-műszaki tervtanács szakmai álláspontját kérheti és ez alapján dönt.
(6) A településképi kötelezési eljárás indulhat hivatalból vagy kérelemre, melynek menete:
a) helyszíni szemle,
b) a szabálytalansággal érintett ingatlan tulajdonosának tájékoztatása, felszólítása,
c) településképi kötelezés,
d) településkép-védelmi bírság.
(7) Amennyiben a kötelezett a kötelezésben meghatározott határidőn belül a kötelezésben foglaltaknak nem tesz eleget, településkép-védelmi bírságnak van helye.
22. Településkép-védelmi bírság megállapítása
29. § (1) A településképi követelmények megszegése vagy végre nem hajtása esetén e magatartás elkövetőjével szemben településkép-védelmi bírság szabható ki.
(2) Az e rendeletben meghatározott településkép-védelmi bírság megállapításával és végrehajtásával kapcsolatos hatósági ügyekben a hatáskört Leányfalu Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a polgármesterre ruházza át.
(3) A településkép-védelmi bírság megállapítása szempontjából a településképi követelmények megszegése vagy végre nem hajtása tekintetében e magatartás elkövetőjének az ingatlan tulajdonosát kell tekinteni.
(4) A településképi bírság összege
a) a településképi véleményben foglalt feltételek megszegése, vagy a településképi bejelentés elmulasztása, valamint a bejelentés tudomásulvételének megtagadása ellenére végzett építési tevékenységek esetén legfeljebb 800.000 forint.
b) a polgármester tiltása ellenére végzett tevékenység esetén legfeljebb 1.000.000 forint,
c) településképi védelemmel érintett területeken a területi és egyedi építészeti követelmények be nem tartása esetén
ca) egyedi védett építményt érintő esetben legfeljebb 1.000.000 forint,
cb) egyedi védett építményt nem érintő esetben legfeljebb 800.000 forint,
d) a bejelentési dokumentációban foglaltaktól eltérő tevékenység folytatása esetén az eltérés mértékétől függően alkalmanként legfeljebb 500.000 forint
e) bejelentési eljárás során kiadott igazolásban előírt kikötések végre nem hajtása esetén alkalmanként legfeljebb 500.000 forint,
f) településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén alkalmanként legfeljebb 1.000.000 forint,
g) egyéb esetben (különösen a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI.13.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó építési tevékenység esetén a szakmai konzultáción rögzítettektől eltérően vagy anélkül végzett építési tevékenység esetén és a településképi követelmények megszegésével végzett építési tevékenység esetén) legfeljebb 1.000.000 forint.
(5) A településkép-védelmi bírság egy eljárásban, ugyanazon kötelezettség ismételt megszegése, vagy más kötelezettségszegés esetén, újabb határidő kitűzésével ismételten is kiszabható, ahol figyelembe kell venni az előző bírság mértékét.
(6) A településkép-védelmi bírság kiszabására és behajtására a közigazgatási hatósági eljárás szabályaira vonatkozó törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
– Önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer és a záró rendelkezések
23. A védett építmények fenntartásának támogatása
30. § (1) A védett érték tulajdonosának kérésére a szokásos jókarbantartási feladatokon túlmenő, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az önkormányzat támogatást adhat.
a) A támogatás mértékét az önkormányzat Képviselő-testülete évente a költségvetésben határozza meg.
b) A támogatás ingatlanra eső mértékét – az önkormányzati költségvetés keretei között – az önkormányzat, (illetve a polgármester, illetékes bizottság) állapítja meg.
(2) Helyi védelemmel érintett ingatlan tulajdonosa a helyi adó kivetésekor az erre vonatkozó rendelkezés szerint adókedvezményben, illetve adómentességben részesülhet.
(4) Az adókedvezmény mértéke: (testületi döntés szükséges a % meghatározásáról)
31. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) E rendelet rendelkezéseit a rendelet hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
a) a településképi véleményezési eljárásról szóló 11/2013. (VIII. 22.) önkormányzati rendelet,
b) a településképi bejelentési eljárásról és a településképi kötelezésről szóló 10/2013. (VIII. 22.) önkormányzati rendelet, valamint
c) az épített örökség helyi védelméről szóló 12/2016. (VII. 21.) önkormányzati rendelet.
(4) A rendelet hatálybalépését követően indult eljárásnak kell tekinteni, ha folyamatban lévő építési ügyben módosított dokumentációt nyújt be a kérelmező.
(5) A rendelet kihirdetéséről a jegyző – a helyben szokásos módon – gondoskodik.
1. melléklet a 12/2018. (XI. 29.) önkormányzati rendelethez
A |
B |
C |
D |
|
---|---|---|---|---|
1. |
hrsz |
utca |
házszám |
megnevezés |
2. |
849 |
Móricz Zsigmond út |
233. |
Présház |
3. |
850 |
Móricz Zsigmond út |
231. |
Présház |
4. |
852 |
Móricz Zsigmond út |
227. |
Présház |
5. |
853 |
Móricz Zsigmond út |
225. |
Présház |
6. |
858 |
Móricz Zsigmond út |
219. |
Présház |
7. |
860 |
Móricz Zsigmond út |
217. |
Présház |
8. |
861 |
Móricz Zsigmond út |
215. |
Présház |
9. |
863 |
Móricz Zsigmond út |
213. |
Présház |
10. |
864 |
Móricz Zsigmond út |
211. |
Présház |
11. |
865 |
Móricz Zsigmond út |
209. |
Présház |
12. |
868 |
Móricz Zsigmond út |
207. |
Présház |
13. |
869 |
Móricz Zsigmond út |
205. |
Présház |
14. |
870 |
Móricz Zsigmond út |
203. |
Présház |
15. |
871 |
Móricz Zsigmond út |
201. |
Présház |
2. melléklet a 12/2018. (XI. 29.) önkormányzati rendelethez
Helyi egyedi védelem alatt álló ingatlanok jegyzéke
1. táblázat – helyi védett épület 1. kategória
A |
B |
C |
D |
|
1. |
hrsz |
utca |
házszám |
megnevezés |
2. |
2008 |
Erkel Ferenc köz |
1. |
Eleőd-Kovácsy-Fábry villa |
3. |
1851, 1852, 1853 |
Gyöngyvirág utca - épület keleti homlokzata |
7. |
Faragó-Vancsó-villa |
4. |
1426/5 |
Gyulai Pál utca |
11. |
Szendrey-Gyulai villa |
5. |
1444 |
Gyulai Pál utca |
25. |
Péteri (Pfeffer)-villa |
6. |
1325 |
Gyulai Pál utca |
40. |
Brooser-Konkoly-villa |
7. |
1009/1 |
Mátyás király utca |
10. |
Szitányi-Schäffner-Kisfaludy |
8. |
1021 |
Mátyás király utca |
18. |
Vadászház |
9. |
1034/1 |
Mátyás király utca |
26. |
Szabados-Nagy-villa |
10. |
1035/4 |
Mátyás király utca |
28. |
Glósz-villa |
11. |
1393 |
Mátyás király utca |
34a |
Wabrosch-villa |
12. |
1387 |
Mátyás király utca |
36b. |
Szendrey-ház |
13. |
1214 |
Mátyás király utca |
52. |
Bradách-villa |
14. |
1202 |
Mátyás király utca |
56. |
Millennium-ház |
15. |
2591 |
Móricz Zsigmond út |
76. |
Marschalkó-(Karinthy)-villa |
16. |
2151/2 |
Móricz Zsigmond út |
95-97. |
Sarudy-Lingel-villa |
17. |
2653 |
Móricz Zsigmond út |
124. |
Varjassy-Klein-villa |
18. |
2091 |
Móricz Zsigmond út |
125. |
Rausch-Sperling-villa |
19. |
1996 |
Móricz Zsigmond út |
153. |
"Sicc"-villaMóricz-Károlyi-nyaraló |
20. |
1430 |
Móricz Zsigmond út |
163c |
Szenes-Pekár-Haggenmacher-villa |
21. |
981/1 |
Móricz Zsigmond út |
173a. |
Tóth-villa |
22. |
918 |
Móricz Zsigmond út |
185. |
Hamar-Vámosy-ház |
23. |
1336 |
Nap utca |
2. |
Keszits-Benes-villa |
24. |
2636 |
Petőfi sétány |
23. |
Lakóház |
25. |
2663 |
Petőfi sétány (hajóállomás) |
- |
Hajóállomás |
26. |
487 |
Rózsahegyi Kálmán utca |
5. |
Rózsahegyi-nyaraló |
27. |
1590 |
Szent Imre herceg utca |
1. |
Áprily-villa-Filadelfia Diakonissza Egyesület üdülője |
28. |
1591 |
Szent Imre herceg utca |
3. |
Schmidt-villa |
29. |
1595 |
Szent Imre herceg utca |
7. |
Sztehlo-Hetényi-Magyar |
30. |
1599 |
Szent Imre herceg utca |
13. |
Rausch-Vámossy-villa óvoda |
31. |
1606/1 |
Szent Imre herceg utca |
15. |
Présház Vámossy-nyaraló |
32. |
1606/3 |
Szent Imre herceg utca |
17. |
Vámossy-villa |
33. |
1607 |
Szent Imre herceg utca |
19. |
Pórfi-Helvey nyaraló |
34. |
1620 |
Szent Imre herceg utca |
25-27. |
Marton-Rauscher-villa |
35. |
1622 |
Szent Imre herceg utca |
29. |
Szászy-Siklóssy-villa |
1621 |
Gyöngyvirág utca |
26. |
||
36. |
1625 |
Szent Imre herceg utca |
33. |
Belleagh-Delmár-Péteri-villa |
2. táblázat – helyi védett épület 2. kategória
A |
B |
C |
D |
|
---|---|---|---|---|
1. |
hrsz |
utca |
házszám |
megnevezés |
2. |
477 |
Alszeghy Kálmán tér |
2. |
Alszeghy-villa |
3. |
482 |
Alszeghy Kálmán tér |
3. |
Alszeghy-villa borospincéje |
4. |
413/1; 415 |
Csaba utca |
11. |
Eisler-Redő-villa |
5. |
2473 |
Határ utca |
11. |
Szedonya-Patik-villa |
6. |
1862 |
Hegyalja utca |
1. |
Ravasz László háza |
7. |
500 |
Hunyadi János utca |
6b. |
Hettyey-villa |
8. |
952 |
Komáromi köz |
12. |
Parasztház |
9. |
959 |
Komáromi utca |
19. |
Présház-lakóház |
10. |
815 |
Kossuth Lajos utca |
13. |
Benisch-Jankó-villa |
11. |
1194/1 |
Mátyás király utca |
44a. |
Présház |
12. |
1195 |
Mátyás király utca |
46. |
Présház |
13. |
1351 |
Mátyás király utca |
66. |
Présház |
14. |
2229 |
Móricz Zsigmond út |
63. |
Lamotte-villa |
15. |
2594 |
Móricz Zsigmond út |
82. |
Lakóház |
16. |
2003/1, /2 |
Móricz Zsigmond út |
149. |
Buzay-Lingel-nyaraló |
17. |
980 |
Móricz Zsigmond út |
175. |
Feleky-Frankfurt-nyaraló |
18. |
915 |
Móricz Zsigmond út |
189. |
Golisz-Nádor-villa |
19. |
914 |
Móricz Zsigmond út |
191. |
Lakóház |
20. |
872 |
Móricz Zsigmond út |
199. |
Présház lakóház |
21. |
1574 |
Petőfi Sándor utca |
13. |
Lakóház |
22. |
1569 |
Szent Imre herceg utca |
6. |
Lakóház |
23. |
1568 |
Szent Imre herceg utca |
8. |
Lakóház |
24. |
1566 |
Szent Imre herceg utca |
12. |
Lakóház |
3. táblázat – helyi védett épület 3. kategória
A |
B |
C |
D |
|
1. |
hrsz |
utca |
házszám |
megnevezés |
2. |
389/3 |
Erdész utca |
1c |
Emeletes parasztház |
3. |
307 |
Erdész utca |
12. |
Parasztház |
4. |
2013 |
Erkel Ferenc köz |
8. |
(Gross-Tompa) lakóház |
5. |
1589 |
Erkel Ferenc utca – Szent Imre herceg utca sarok |
- |
Református templom |
6. |
2321/2 |
Kilátók útja |
6. |
- |
7. |
826 |
Kossuth Lajos utca |
17. |
Présház |
8. |
835 |
Kossuth Lajos utca |
23. |
Présház |
9. |
1033/1 |
Mátyás király utca |
24. |
Présház |
10. |
976 |
Mókus utca |
5. |
Ármay-Tetmajer-Székely-villa |
11. 1 |
||||
12. |
2561 |
Móricz Zsigmond út |
50. |
- |
13. |
2623 |
Móricz Zsigmond út |
104. |
Kanis-nyaraló |
14. |
2028/14 |
Móricz Zsigmond út |
137. |
Tornácos lakóház |
15. |
|
Móricz Zsigmond út |
139a. |
Tornácos parasztház |
16. |
2678 |
Móricz Zsigmond út – Gyulai Pál utca sarok |
- |
Trafóház |
17. |
1586/3 |
Móricz Zsigmond út |
155a |
Móricz-villához tartozó kiszolgáló épület |
18. |
846 |
Móricz Zsigmond út |
237. |
Présház lakóház |
19. |
180 |
Móricz Zsigmond út |
265. |
Cserny-Mattyasovszky-kúria - főépület |
20. |
1521 |
Temető u. |
6. |
Lakóház; ún. Kati-villa |
21. |
1618 |
Szent Imre herceg utca |
23. |
Présház |
4. táblázat – helyi védett objektum
A |
B |
C |
D |
|
---|---|---|---|---|
1. |
hrsz |
utca |
házszám |
megnevezés |
2. |
980 |
Móricz Zsigmond út |
175. |
Nepomuki Szent János szoborfülke |
3. |
1444 |
Gyulai Pál u. |
25 |
Gyulai Pál u. 25. kerítésénél kőkereszt |
4. |
1431 |
Móricz Zsigmond út |
tóban elhelyezett női akt szobor |
|
5. |
1431 |
Móricz Zsigmond út |
I. és II. világháborús hősök és áldozatok emlékműve |
|
6. |
1565/2 |
Petőfi S. u. |
festett korpuszos kőkereszt |
|
7. |
1565/2 |
Petőfi S. u. |
A római katolikus templom előtt álló Szűz Mária szobor |
|
8. |
1565/2 |
Petőfi S. u. |
A római katolikus templom és plébánia között álló Szent Ferenc szobor |
|
9. |
1994 |
Móricz Zsigmond út |
A múzeum előtti parkban álló Millenniumi emlékmű |
|
10. |
1996 |
Erkel F. u. |
A múzeum előtti parkban álló Móricz Zs. szobor |
|
11. |
1996 |
Erkel F. u. |
A múzeum előtti parkban álló 1848-49-es szabadságharc emlékére állított kopjafa |
|
12. |
2129 |
Kálvária utca |
kálvária |
|
13. |
2650/4 |
Petőfi sétány |
A révnél található kopjafa Szigeti József emlékére |
|
14. |
2677 |
Gyulai Pál utca |
tűzoltó hősi emlékmű |
|
15. |
018/3 |
Gyulai Pál kilátó |
||
16. |
1860 |
Hegyalja u. |
kopjafa Ravasz László emlékére |
3. melléklet a 12/2018. (XI. 29.) önkormányzati rendelethez
A Településképi szempontból meghatározó területek és részterületek lehatárolása
4. melléklet a 12/2018. (XI. 29.) önkormányzati rendelethez
KÉRELEM TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁSHOZ
kérelmezőneve: |
|||
(személy)lakcíme: |
|||
kapcsolattartás céljára |
|||
tervezett/véleményezendő |
|||
tervezett/véleményezendőtevékenység |
|||
helyszín tulajdonosának, társasházi képviselőjénekneve, címe, e-mail-címe, telefonszáma: |
|||
ÉTDR ügyazonosító: |
cccccccccccc |
műszaki leírás |
építészeti-műszaki terv |
fénykép |
egyéb |
kelt: |
név, aláírás: |
engedélyezésre javasolt: |
kikötéssel engedélyezésre javasolt: |
engedélyezésre nem javasolt: |
5. melléklet a 12/2018. (XI. 29.) önkormányzati rendelethez
KÉRELEM TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁSHOZ
bejelentő neve: |
|
(személy)lakcíme: |
|
kapcsolattartás céljára |
|
folytatni kívánt |
|
tervezett tevékenység helyszíne: |
|
építési tevékenység esetén annak |
|
rendeltetés módjának, vagy rendeltetési egységek számának változtatása: |
papíralapú |
digitális |
műszaki leírás |
|
építészeti-műszaki terv |
|
látványterv |
|
színezési terv |
|
fénykép |
kelt: |
név, aláírás: |
igazolás megküldve: |
igazolás kikötéssel |
tevékenység megtiltva: |
6. melléklet a 12/2018. (XI. 29.) önkormányzati rendelethez
A támfal, a támfalgarázs és a gépjárműbeálló kialakításának módja
7. melléklet a 12/2018. (XI. 29.) önkormányzati rendelethez
A felszíni parkoló fásítása
8. melléklet a 12/2018. (XI. 29.) önkormányzati rendelethez
A telepítésre ajánlott növényfajták jegyzéke
1. táblázat: Közterületre, parkokba, utcai fasorba ültethető fafajok jegyzéke |
||
A |
B |
|
Latin név |
Magyar név |
|
1. |
Acerginnala |
tűzvörös juhar |
2. |
Acerplatanoides |
korai juhar |
3. |
Acerplatanoides ’Cleveland’ |
korai juhar |
4. |
Acerplatanoides ’Columnare’ |
oszlopos korai juhar |
5. |
Acerplatanoides ’Crimson King’ |
vörös levelű korai juhar |
6. |
Acerplatanoides ’Deborah’ |
vörös levelű korai juhar |
7. |
Acerplatanoides ’Drummondii’ |
tarka levelű korai juhar |
8. |
Acerplatanoides ’Globosum’ |
gömbjuhar |
9. |
Acerpseudoplatanus |
hegyi juhar |
10. |
Acerpseudoplatanus ’Negenia’ |
hegyi juhar |
11. |
Acerpseudoplatanus ’Rotterdam’ |
hegyi juhar |
12. |
Carpinusbetulus ’Fastigiata’ |
oszlopos gyertyán |
13. |
Catalpabignonioides |
szivarfa |
14. |
Catalpabignonioides ’Nana’ |
gömb szivarfa |
15. |
Celtisoccidentalis |
nyugati ostorfa |
16. |
Crataeguslaevigata ’Paul’s Scarlet’ |
piros virágú galagonya |
17. |
Crataegusmonogyna ’Stricta’ |
oszlopos galagonya |
18. |
Fraxinusamericana |
amerikai kőris |
19. |
Fraxinusexcelsior |
magas kőris |
20. |
Fraxinusexcelsior ’Jaspidea’ |
magas kőris |
21. |
Fraxinusornus |
virágos kőris |
22. |
Fraxinusornus ’Mecsek’ |
gömbkőris |
23. |
Koelreuteriapaniculata |
csörgőfa |
24. |
Malus fajták |
díszalmák |
25. |
Prunusfruticosa ’Globosa’ |
gömb csepleszmeggy |
26. |
Prunusserrulata ’Kanzan’ |
japáncseresznye |
27. |
Pyruscalleriana ’Chanticleer’ |
díszkörte |
28. |
Sophorajaponica ’Regent’ |
japánakác |
29. |
Sorbusthuringiaca ’Fastigiata’ |
oszlopos berkenye |
30. |
Tiliacordata ’Greenspire’ |
kislevelű hárs |
31. |
Tiliaeuchlora |
krími hárs |
32. |
Tiliatomentosa ’Szeleste’ |
ezüsthárs |
33. |
Tiliatomentosa ’Mari’ |
ezüsthárs |
34. |
Tiliatomentosa ’Teri’ |
ezüsthárs |
35. |
Tiliatomentosa ’Zentai Ezüst’ |
ezüsthárs |
2. táblázat: Lombos fák |
|||
A |
B |
C |
|
1. |
Latin név |
Magyar név |
koronaátmérő |
1. |
Acercampestre |
mezei juhar |
6m |
1. |
Acerginnala |
tűzvörös juhar |
5m |
1. |
Acernegundo ’Flamingo’ |
tarka levelű zöld juhar |
4m |
1. |
Acerplatanoides |
korai juhar |
8m |
1. |
Acerplatanoides ’Cleveland’ |
korai juhar |
6m |
1. |
Acerplatanoides ’Columnare’ |
oszlopos korai juhar |
4m |
1. |
Acerplatanoides ’Faassens Black’ |
vörös levelű korai juhar |
8m |
1. |
Acerpseudoplatanus |
hegyi juhar |
9m |
1. |
Acerpseudoplatanus ’Negenia’ |
oszlopos hegyi juhar |
8m |
1. |
Betulapendula |
nyírfa |
6m |
1. |
Carpinusbetulus |
gyertyán |
9m |
1. |
Carpinusbetulus ’Fastigiata’ |
oszlopos gyertyán |
4m |
1. |
Catalpabignonioides |
szivarfa |
8m |
1. |
Celtisoccidentalis |
nyugati ostorfa |
10m |
1. |
Cercissiliquastrum |
júdásfa |
5m |
1. |
Corylus colurna |
törökmogyoró |
6m |
1. |
Crataeguslaevigata ’Paul’s Scarlet’ |
piros virágú galagonya |
4m |
1. |
Crataegusmonogyna ’Stricta’ |
oszlopos díszgalagonya |
3m |
1. |
Fagussylvatica |
bükk |
15m |
1. |
Fagussylvatica ’Purpurea’ |
vérbükk |
20m |
1. |
Fagussylvatica ’Pendula’ |
csüngő ágú bükk |
9m |
1. |
Fagussylvatica ’PurpureaPendula’ |
csüngő ágú vérbükk |
5m |
1. |
Fraxinusangustifolia ’Raywood’ |
keskeny levelű kőris |
12m |
1. |
Fraxinusexcelsior |
magas kőris |
12m |
1. |
Fraxinusexcelsior ’Pendula’ |
csüngő ágő kőris |
6m |
1. |
Fraxinusornus |
virágos kőris |
6m |
1. |
Fraxinusornus ’Mecsek’ |
gömb virágos kőris |
5m |
1. |
Juglansregia |
közönséges dió |
10m |
1. |
Koelreuteriapaniculata |
csörgőfa |
5m |
1. |
Liquidambarstyraciflua |
ámbrafa |
6m |
1. |
Liriodendrontulipifera |
tulipánfa |
8m |
1. |
Magnoliakobus |
liliomfa |
4m |
1. |
Malus fajok |
díszalmák |
4m |
1. |
Morus alba ’Pendula’ |
csüngő ágú eper |
3m |
1. |
Platanushybrida |
platán |
15m |
1. |
Prunuscerasifera ’Nigra’ |
vérszilva |
5m |
1. |
Prunusfruticosa ’Globosa’ |
gömb csepleszmeggy |
3m |
1. |
Prunusserotina ’Amanogava’ |
oszlopos díszcseresznye |
2m |
1. |
Prunusserotina ’Kanzan’ |
díszcseresznye |
5m |
1. |
Prunusserotina ’Kiku-Shidare-Shakura |
csüngő ágú díszcseresznye |
4m |
1. |
Prunussubhirtella ’Autumnalis’ |
díszcseresznye |
4m |
1. |
Prunussubhirtella ’Pendula’ |
csüngő ágú díszcseresznye |
3m |
1. |
Prunusyedonensis |
díszcseresznye |
5m |
1. |
Pyruscalleriana ’Chanticleer’ |
díszkörte |
5m |
1. |
Quercuscerris |
csertölgy |
15m |
1. |
Quercuspetraea |
kocsánytalan tölgy |
15m |
1. |
Quercusrobur ’Fastigiata’ |
oszlopos tölgy |
4m |
1. |
Rhustyphina |
ecetfa |
5m |
1. |
Salix alba ’Tristis’ |
szomorúfűz |
15m |
1. |
Salixmatsudana ’Tortuosa’ |
csavarfűz |
6m |
1. |
Sophorajaponica |
japánakác |
10m |
1. |
Sophorajaponica ’Pendula’ |
csüngő japánakác |
5m |
1. |
Sorbusaucuparia |
madárberkenye |
6m |
1. |
Sorbusaucuparia ’Fastigiata’ |
oszlopos madárberkenye |
3m |
1. |
Sorbusintermedia |
svéd berkenye |
6m |
1. |
Sorbusthuringiaca ’Fastigiata’ |
oszlopos thüringiai berkenye |
4m |
1. |
Tiliacordata |
kislevelű hárs |
7m |
1. |
Tiliaeuchlora |
krimi hárs |
8m |
1. |
Tiliaplatyphyllos |
nagylevelű hárs |
8m |
1. |
Tiliatomentosa |
ezüsthárs |
8m |
3. táblázat: Fatermetű tűlevelű örökzöldek |
|||
A |
B |
C |
|
1. |
Latin név |
Magyar név |
koronaátmérő |
1. |
Abies fajok |
jegenyefenyők |
4m |
1. |
Cedrusatlantica |
atlaszcédrus |
6m |
1. |
Ginkgobiloba |
páfrányfenyő |
8m |
1. |
Larixdecidua |
vörösfenyő |
7m |
1. |
Metasequoiaglyptostroboides |
kínai mammutfenyő |
6m |
1. |
Piceaabies |
lucfenyő |
6m |
1. |
Piceaomorica |
szerbluc |
3m |
1. |
Piceapungens |
ezüstfenyő |
4m |
1. |
Pinuswallichiana |
himalájai selyemfenyő |
9m |
1. |
Pinusnigra |
feketefenyő |
6m |
1. |
Pinussylvestris |
erdeifenyő |
6m |
1. |
Pseudotsugamensiesii |
duglaszfenyő |
4m |
1. |
Sequoiadendrongiganteum |
hegyi mammutfenyő |
5m |
1. |
Taxodiumdistichum |
mocsárciprus |
5m |
4. táblázat: Sövénynek alkalmas növényfajok jegyzéke |
|||
A |
B |
C |
|
1. |
Latin név |
Magyar név |
Magasság |
1. |
Fenyők |
||
1. |
Cupressocyparisleylandii |
leyland ciprus |
10-15m |
1. |
Juniperuschinensis ’Keteleeri’ |
oszlopos boróka |
|
1. |
Juniperuschinensis ’Obelisk’ |
boróka |
3-5m |
1. |
Piceaomorica |
szerbluc |
10-15m |
1. |
Taxusbaccata |
tiszafa |
4-6m |
1. |
Taxusbaccata ’Overeynderi’ |
oszlopos tiszafa |
3-5m |
1. |
Taxus x media ’Hicksii’ |
tiszafa |
1-2m |
1. |
Thujaplicata ’Atrovierens’ |
óriás tuja |
15-20m |
Lomblevelűek |
|||
Latin név |
Magyar név |
Magasság |
|
1. |
Berberisjulianae |
júlia borbolya |
1-2m |
1. |
Carpinusbetulus |
gyertyán |
15-20m |
1. |
Cornusmas |
som |
3-5m |
1. |
Cornussanguinea |
veresgyűrűs som |
3-5m |
1. |
Cotoneaster bullatus |
hólyagoslevelű madárbirs |
2-3m |
1. |
Cotoneasterdivaricatus |
ragyogó levelű madárbirs |
2-3m |
1. |
Deutziascabra |
gyöngyvirágcserje |
2-3m |
1. |
Kolkwitziaamabilis |
viráglonc |
2-3m |
1. |
Ligustrumovalifolium |
fagyal |
2-3m |
1. |
Pyracanthacoccineum |
tűztövis |
2-3m |
1. |
Spiraeacinerea ’Grefsheim’ |
gyöngyvessző |
|
1. |
Spiraea x vanhouttei |
gyöngyvessző |
2-3m |
1. |
Viburnumrhytidophyllum |
ráncos levelű bangita |
2-3m |
9. melléklet a 12/2018. (XI. 29.) önkormányzati rendelethez
A növénytelepítés ajánlott ültetési távolságai
A |
B |
C |
D |
|
1. |
fafajta |
növési magasság |
ajánlott ültetési távolság |
|
kerítéstől |
szomszédos épülettől |
|||
2. |
lombos cserjék és oszlopos növekedésű örökzöld cserjék |
< 2,0 m |
0,5 m |
1,0 m |
3. |
lombos cserjék |
> 2,0 m |
1,5 m |
2,0 m |
4. |
fatermetű fenyőfélék |
2,0 m |
2,5 m |
|
5. |
gyümölcs és egyéb fák |
< 3,0 m |
1,5 m |
2,0 m |
6. |
lombos fa |
> 3,0 m |
3,0 m |
3,0 m |
10. melléklet a 12/2018. (XI. 29.) önkormányzati rendelethez
Emlékeztető Főépítészi egyeztetésről
Hatályon kívül helyezte az 1/2022. (I.27.) számú önkormányzati rendelet. Hatályon kívül 2022.január 29. napjától.