Leányfalu Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2018. (XI. 29.) önkormányzati rendelete

a településkép védelméről

Hatályos: 2022. 01. 29

Leányfalu Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2018. (XI. 29.) önkormányzati rendelete

a településkép védelméről

Hatályos: 2022. 01. 29

Leányfalu Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 5. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) c) pontjában biztosított jogkörében eljáró Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Pest Megyei Kormányhivatal Kormánymegbízotti Kabinet, Miniszterelnökség és Nemzeti Média- és Hírközlési hatóság véleményének kikérésével és a partnerségi egyeztetés szabályainak megfelelően a következőket rendeli el:

I. Fejezet

– Általános rendelkezések

1. A rendelet célja, hatálya és értelmező rendelkezések

1. § A rendelet célja Leányfalu Nagyközség sajátos településképének és épített környezetének megőrzése érdekében elsősorban: a helyi értékvédelemmel kapcsolatos; a településszerkezet, településkarakter, tájképi elemek és egyéb helyi adottság alapján a településképi szempontból meghatározó területekre; a reklámhordozókra; a településképi követelményekre vonatkozó, valamint a településkép-érvényesítési eszközökkel kapcsolatos szabályok megállapítása. Továbbá Leányfalu településképe és történelme szempontjából meghatározó épített értékek védelme, a település építészeti örökségének, jellemző karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.

2. § (1) A rendelet hatálya Leányfalu teljes közigazgatási területére terjed ki.

(2) A rendelet személyi hatálya kiterjed minden természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre,

a) aki/amely Leányfalu közigazgatási területén építési tevékenységet végez

b) az a) pontban meghatározott építési tevékenységgel érintett ingatlan tulajdonosára.

3. § (1) Jelen Rendelet alkalmazása során Leányfalu teljes közigazgatási területén: területet építmény elhelyezésére felhasználni, telket alakítani, építés alapjául szolgáló tervet elkészíteni, építményt építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, elmozdítani vagy lebontani, továbbá az építmény rendeltetését megváltoztatni, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet előírásait a Leányfalu Nagyközség helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 1/2017.(I.12.) ök. rendelet(továbbiakban HÉSZ) és a Leányfalu Nagyközség Képviselő-testülete által elfogadott Településképi Arculati Kézikönyv együttes figyelembevételével kell alkalmazni.

(2) A Rendeletet minden építési tevékenység esetében alkalmazni kell.

4. § Jelen Rendelet mellékletei a következők:

a) 1. melléklet: Helyi területi védelem alatt álló ingatlanok jegyzéke – helyi védett utcakép (táblázat)

b) 2. melléklet: Helyi egyedi védelem alatt álló ingatlanok jegyzéke (táblázat)

ba) 2/1 melléklet: helyi védett épület 1. kategória

bb) 2/2 melléklet: helyi védett épület 2. kategória

bc) 2/3 melléklet: helyi védett épület 3. kategória

bd) 2/4 melléklet: helyi védett objektum

c) 3. melléklet: A Településképi szempontból meghatározó területek és részterületek lehatárolása (térkép)

d) 4. melléklet: A településképi véleményezési eljárás megindításához beadandó formanyomtatvány

e) 5. melléklet: A településképi bejelentési eljárás megindításához beadandó építészeti-műszaki dokumentáció minimális tartalma

f) 6. melléklet: A támfal, a támfalgarázs és a gépjárműbeálló kialakításának módja

g) 7. melléklet: A felszíni parkoló fásítása

h) 8. melléklet: A telepítésre ajánlott növényfajták jegyzéke

i) 9. melléklet: A növénytelepítés ajánlott ültetési távolságai

j) 10. melléklet: Emlékeztető Főépítészi egyeztetésről

2. értelmező rendelkezések

5. § A rendelet alkalmazásában használat fogalmak jegyzéke és magyarázata

1.

álló nyílászáró:

magassági mérete legalább 1,5-szerese a szélességi méretének

2.

cégtábla:

az épület homlokzatán, vagy kerítésen elhelyezett információs tábla, melyen az ingatlanon működő intézmény, gazdasági társaság vagy más szervezet azonosítására, nevének, címének, elérhetőségének, tevékenységének közlésére szolgáló, reklámot nem tartalmazó felirat, logó található és amely gyűjtőfogalomba beletartozik a cégér, címtábla, címfelirat, cégfelirat, üzletfelirat is.

3.

cégzászló:

az épület homlokzatán vagy az ingatlanon elhelyezett olyan zászló, melyen az ingatlanon működő intézmény, gazdasági társaság vagy más szervezet azonosítására, nevének, címének, elérhetőségének, tevékenységének közlésére szolgáló, reklámot nem tartalmazó felirat, logó található

4.

díszkivilágítás:

az épületek, építmények homlokzati díszítő elemeként időszakosan megjelenő világító vagy a homlokzatot megvilágító elemek összessége, mely információs felületként nem alakítható ki;

5.

egyéb grafikai elem:

az épület homlokzatán, vagy kerítésen elhelyezett olyan információhordozó, mely nem tartozik a cégtábla gyűjtő fogalmába, az ingatlanon működő intézmény, gazdasági társaság vagy más szervezet azonosítására, logójának megjelenítésére nevének, címének, elérhetőségének, tevékenységének közlésére szolgál, reklámot nem tartalmaz

6.

értékvizsgálat:

a vonatkozó jogszabályokban előírt szakképzettséggel rendelkező személy(ek), szervezet(ek) által készített olyan szakvizsgálat, amely feltárja és meghatározza a ténylegesen meglévő, vagy a település szempontjából annak minősülő értéket, tartalmazza a vizsgált érték történeti, esztétikai és műszaki jellemzőit;

7.

értékvizsgálati dokumentáció:

az értékvizsgálat eredményét rögzítő dokumentáció, melyben a vizsgált értékre vonatkozóan legalább az alábbiakat kell meghatározni:
megnevezés
a) pontos hely (hrsz., utca, házszám)
b) tulajdonos, kezelő (bérlő) neve, címe
c) helyszínrajz a vizsgált érték feltüntetésével
d) rendeltetés, használati mód
e) a vizsgált érték rövid bemutatása (állapot elírása, eredeti tervező, építtető neve, építés éve, ismert átalakítások stb.)
f) fotódokumentáció
g) a meglévő vagy a javasolt védelem típusa, indoklása
h) minden egyéb releváns adat;

8.

helyi védett elem:

a helyi védett épület, - objektum, és – utcakép gyűjtőfogalma

9.

helyi védett épület:

a képviselő-testület által védetté nyilvánított épület, amely építészeti, településtörténeti, helytörténeti, régészeti, művészeti vagy műszaki szempontból jelentős alkotás. A hagyományos településkép megőrzése szempontjából
1. kategóriába sorolt elemei kiemelkedő jelentőségű,
2. kategóriába sorolt elemei jelentős,
3. kategóriába sorolt elemei meghatározó
épített értéket hordoznak. A védett épület minden alkotórészét – ideértve az eredeti állapot térrendszerét, homlokzati kialakítását, a hozzájuk tartozó kiegészítő külső és belső díszítő elemeket, továbbá esetenként a használat módját – védelem illeti;

10.

helyi védett objektum:

a képviselő-testület által védetté nyilvánított építmény, műtárgy, képzőművészeti alkotás – különösen emlékmű, szobor, kopjafa díszkút;

11.

helyi védett utcakép:

a képviselő-testület által védetté nyilvánított, topográfiailag körülhatárolható ingatlanok együttese, melyek telekszerkezete és beépítési módja építészeti, településképi, településtörténeti, helytörténeti értéket hordoz, a védett utcakép telekszerkezetét és beépítési módját illeti védelem;

12.

jellemző szín:

a színezett felület legalább 75%-ának színe

13.

jellemzően lapostetős épület:

olyan épület, melynek felülnézeti területe legalább 75%-ban lapostetős,

14.

jellemzően magastetős épület:

olyan épület, melynek felülnézeti területe legalább 75%-ban magastetős,

15.

kirakat- és üzletportál:

a kereskedelmi-, szolgáltató-, vagy vendéglátó egység helyiségével közvetlen kapcsolatban lévő, elsősorban árubemutatásra szolgáló, közterületre néző, üvegezett felület;

16.

kirakatvitrin:

doboz jellegű, jellemzően termék elhelyezésével, a vállalkozás, üzlet áruválasztékának bemutatását szolgáló berendezés

17.

közterület felől látható objektum:

olyan objektum, mely a közterület felől látható, abban az esetben is, ha kerítés, vagy növényzet takarja az utca felőli láthatóságot

18.

mobil információs tábla:

a vállalkozási tevékenységhez kapcsolódó, közvetlenül az üzlet, vállalkozás épülete, vagy telke előtt közterületen, vagy onnan láthatóan a telken elhelyezett ideiglenes (nyitvatartási idő alatt) helyhez nem rögzített hordozható információs eszköz

19.

településképi szempontból meghatározó részterület:

a településképi szempontból meghatározó terület eltérő karakterű területrészei, melyekre az általános településképi követelmények mellett sajátos településképi előírások is vonatkoznak

II. Fejezet

– Az épített örökség helyi védelme

3. helyi örökség védelem célja, feladata

6. § (1) A település épített értékei – tulajdonformára tekintet nélkül – a nemzet kulturális kincsének részei, ezért megóvásuk, fenntartásuk jelentőségükhöz méltó használatuk és megfelelő bemutatásuk - közérdek.

(2) Az (1) bekezdésben megfogalmazott célok érvényesítése érdekében Leányfalu Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a megóvandó épített értékeit helyi védettség alá helyezi az alábbiak szerint:

a) helyi területi védelem, helyi védett utcakép az 1. melléklet szerint,

b) helyi egyedi védelem a 2. melléklet szerint:

ba) helyi védett épület 1. kategória,

bb) helyi védett épület 2. kategória,

bc) helyi védett épület 3. kategória,

bd) helyi védett objektum.

(3) A helyi értékvédelem feladata különösen:

a) helyi védett elemek nyilvántartása, dokumentálása, megőrzése, és a lakossággal történő megismertetése,

b) a helyi védett elemek károsodásának megelőzése, fenntartásuk és megújulásuk elősegítése,

c) a helyi védelem alatt nem álló, de településszerkezeti, településképi, táji, építészeti, néprajzi, településtörténeti, régészeti, művészeti, műszaki-agrár szempontból védelemre érdemes épített vagy táji értékek számbavétele, dokumentálása és nyilvántartása.

4. Helyi védettség keletkezése és megszűnése

7. § (1) A helyi védettség alá helyezésről, illetve annak megszűnéséről a Képviselő-testület rendelettel dönt.

(2) A helyi védettség alá helyezést, illetve annak megszüntetését

a) bármely természetes vagy jogi személyírásban kezdeményezheti a Polgármesteri Hivatalnál Értékvizsgálati dokumentáció benyújtásával, vagy

b) településfejlesztési koncepció és településrendezési eszközök készítése során, örökségvédelmi hatástanulmány és értékkataszter alapján vagy önálló értékvizsgálat alapján az önkormányzat kezdeményezheti.

(3) A védelemmel kapcsolatos döntés előkészítéséről a főépítész, hiányában szakértő bevonásával az önkormányzat hivatala gondoskodik.

(4) A védetté nyilvánításhoz vagy annak megszüntetéséhez előzetes értékvizsgálatot kell készíteni, amelyhez:

a) be kell szerezni a döntést előkészítő települési főépítész szakvéleményét,

b) indokolt esetben be lehet szerezni a védendő érték jellegétől függően az örökségvédelmi, régészeti szakhatóság, valamint a szakértők véleményét.

8. § (1) A helyi védettség alá helyezési, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról az érdekelteket értesíteni kell.

a) a helyi egyedi védelemre vonatkozó kezdeményezés esetén az értesítést az érdekeltnek írásban kézbesíteni kell.

b) helyi területi védelemre vonatkozó kezdeményezés esetén az értesítés történhet kizárólag a helyben szokásos közhírré tétellel.

c) a használó értesítése a tulajdonos útján történik.

d) amennyiben az érdekeltek felkutatása aránytalan nehézségekbe ütközne, értesítésüket a közhírré tétellel megtörténtnek kell tekinteni. Közhírré tételnek minősül a település honlapján történő legalább 30 napig elérhető megjelentetés.

(2) A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek 30 napon belül írásban észrevételt tehetnek.

(3) A védettséggel kapcsolatos javaslatot – az erről szóló döntést megelőzően – a helyben szokásos módon 30 napra közhírré kell tenni.

(4) A közhírré tétel időtartama alatt a javaslat és az értékvizsgálat megtekintését a településen biztosítani kell.

(5) Amennyiben a javaslattevő véleményező szervezetek, illetve az érdekeltek a megadott 30 napos határidőn belül nem terjesztik elő írásban javaslataikat, véleményüket, illetve észrevételeiket, úgy abban az esetben úgy kell tekinteni, hogy az eljárás megindítását nem ellenzik és az ügyben javaslatot, véleményt és észrevételt nem kívánnak tenni.

(6) Az eljárás során érdekeltnek minősül:

a) a javaslattal érintett objektum tulajdonosa, kezelője, használója, a tulajdonos meghatalmazott képviselője

b) a kezdeményező

c)az illetékes építésügyi és örökségvédelmi hatóság

(7) A helyi védettség elrendeléséről és megszüntetéséről az (1) bekezdésben foglaltak szerint értesíteni kell:

a) az érdekelteket,

b) az illetékes Földhivatalt,

c) az illetékes építésügyi hatóságot,

d) területi védelemnél az érdekelt közműveket.

9. § (1) A helyi védelem alá helyezés, illetve annak megszüntetése tényét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni.

(2) Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésről, illetve a HÉSZ-ben, valamint jelen rendeletben történő átvezetésről a jegyző gondoskodik. Az ingatlan tulajdonosának kezdeményezésére indult eljárás eredményeként az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés/törlés költségét a kérelmező köteles viselni.

(3) A bejegyzés, illetve az átvezetés esetleges elmaradása a védettség hatályát nem érinti.

(4) Helyi egyedi védelem alatt álló épület és helyi védett objektum a védelem fennállása alatt nem bontható el.

III. Fejezet

– A településképi szempontból meghatározó területek és a településképi követelmények

5. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása

10. § (1) Településképi szempontból meghatározó területek a következők:

a) a Településképi szempontból kiemelt terület,

b) a Rálátás kiemelt védelmével érintett terület,

c) a Rálátás védelmével érintett terület,

d) a Természetes erdőségek és a vízparti területek.

(2) Településképi szempontból meghatározó részterületek a következők:

a) a Településképi szempontból kiemelt területen belül a Gyulai Pál utcától északra eső nagyterületű intézmények részterülete,

b) a Rálátás kiemelt védelmével érintett területen belül a pincesor részterülete,

c) a Rálátás védelmével érintett területen belül

ca) a 11-es út menti részterület

cb) a táji karakterelemek részterülete.

(3) A Településképi szempontból meghatározó területeket és részterületeket jelen rendelet 3. számú melléklete rögzíti térképen.

6. A településképi követelmények fajtái és alkalmazásuk

11. § (1) A településképi követelmény lehet:

a) területi építészeti településképi követelmény HÉSZ megalkotására vonatkozóan,

b) egyedi építészeti településképi követelmény, mely kiterjedhet

ba) az építmény tömegformálásának módjára,

bb) az építmény anyaghasználatára,

bc) a homlokzat kialakítására,

bd) a kirakat- és üzletportál, kirakatvitrin kialakítására,

be) épületen elhelyezhető cégtáblára (cégérre, címtáblára, címfeliratra, cégfeliratra, üzletfeliratra)

bf) az építményen elhelyezhető egyéb épülettartozékokra, kiegészítő elemekre,

bg) kerítés, támfal, támfalgarázs építményeire,

bh) közterületen elhelyezhető köztárgy, építménynek nem minősülő tárgy, műtárgy, vendéglátó terasz kialakítására,

bi) a telek növényzetére – beleértve a közterületi telket is –, valamint

bj) a sajátos építményekre,

c) egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmény,

d) országos védelem alatt álló területre és elemre vonatkozó településképi követelmény.

(2) Az egyedi építészeti településképi követelmények közös szabályait együtt kell alkalmazni

a) az országos és a helyi védelem alatt álló elemekre, és

b) a településképi szempontból meghatározó részterületekre

vonatkozó egyedi építészeti településképi követelményekkel.

(3) A területi építészeti településképi követelményeket a helyi építési szabályzat kidolgozása vagy módosítása során kell alkalmazni, azok előírásai az építési tevékenységre közvetlenül nem érvényesíthetők.

7. Az országos és helyi védelem alatt álló elemekre vonatkozó településképi követelmények

12. § Az országos védelem alatt álló műemléki környezet területére vonatkozó településképi követelmények:

a) a műemlékek rálátásának védelme biztosítandó,

b) nem sérülhet a műemlék megjelenése, érvényesülése, a műemlékre nyíló látvány és a műemlékből feltáruló látvány,

c) minden nemű beavatkozást a védett érték településképi, illetve tájképi megjelenésének és érvényesülésének kell alávetni,

d) amennyiben a HÉSZ lehetővé teszi melléképítmény létesítését, azt a telken építési helyen belül, az építési hely hátsókert felé eső részén – a védőtávolságok megtartásával –, illetve a hátsókertben helyezhető el, a főépítménytől különállóan,

e) amennyiben a HÉSZ lehetővé teszi tároló létesítését, legfeljebb 1 db, legfeljebb 20m2 bruttó alapterülettel létesíthető, egyszintes kialakítással, úgy, hogy az érintett telek közterületi utcafrontjáról nézve a főépítmény takarásába kerüljön, átmenő telek esetén a főépítmény takarását attól a közterületi utcafronttól kell figyelembe venni, amelyhez az érintett meglévő főépítmény tartozik, saroktelek esetén a közterületi telekhatárok metszéspontjáról nézve a főépítmény takarásába kerüljön,

f) a telken a környezet kialakítása kertészeti és zöldfelületi tervek alapján történhet.

13. § (1) Az országos és a helyi egyedi védelem alatt álló elemekre vonatkozó egyedi építészeti településképi követelmények

a) a védett épület kialakítására vonatkozó előírások:

aa) bármilyen átalakítás, felújítás, bővítés esetén az eredeti tervek szerinti állapotnak megfelelően vagy azokkal összhangban lévő építészeti kialakítást kell megvalósítani,

ab) tetőtér, padlás az eredeti kubatúrán belül beépíthető, de az épület emeletszinttel történő magasítása, tetőtéri térdfallal, vagy térdfal-magasítással járó beépítése nem megengedett,

b) védett épület anyaghasználatára vonatkozó előírások

ba) felújításnál az eredeti ismert vagy annak jellegét mutató anyag alkalmazandó az eredeti színezéssel,

c) a védett épület tetőformájára és anyaghasználatára vonatkozó előírások

ca) nem változtatható meg, illetve az eredeti állapot állítandó vissza,

cb) tetőtérbeépítés az eredeti tetőforma, hajlásszög és fedőanyag figyelembevételével vagy megtartásával történhet,

cc) a tetőzeten új nyílászáró nyitása csak olyan homlokzaton létesíthető, mely nem érinti a főhomlokzatot,

cd) a tetőzeten nyílászárók tetősík ablakként, vagy az épületen már kialakított nyílászárókhoz hasonló módon, vagy új álló nyílászárók a meglévő homlokzati nyílászárókkal összhangban létesíthetők,

d) a védett épület homlokzati kialakítására vonatkozó előírások

da) a homlokzati nyílászárók cseréje esetén az épület homlokzatán alkalmazott ismert eredeti nyílászárók jellemző anyagát, belső osztását meg kell tartani, vagy vissza kell építeni, ha az épület minden nyílászárója cserére kerül, az új nyílászárókjellemzői kövessék az eredeti nyílászárók anyagát, osztását, ritmusát,

db) új nyílászáró nyitása csak abban az esetben létesíthető, ha nem érinti főhomlokzatot,

dc) a homlokzati nyílászárók, biztonsági rácsok, zsalugáterek, árnyékolók felújítása esetén – a teljes homlokzatra kiterjedő felújítás kivételével – a csak az épületen meglévő nyílászárókkal azonos színek alkalmazhatók,

dd) a teljes homlokzatra kiterjedő felújítás esetén az ismert eredeti homlokzati rendszer vízszintes és függőleges tagolását, rizalitokat, nyílászáró-kiosztást figyelembe kell venni,

e) védett épületen cégtábla (cégér, címtábla, címfelirat,cégfelirat, üzletfelirat) –beleértve annak szerkezetét is – kizárólag az eredeti kialakítással megegyezően létesíthető, amennyiben az épületen nem volt eredetileg cégtábla, akkor újonnan táblaszerű kialakítással nem létesíthető,

f) a helyi védett objektum csak az eredeti anyaghasználat figyelembevételével újítható fel.

8. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi építészeti településképi követelmények

14. § (1) A Településképi szempontból kiemelt területen belül a Gyulai Pál utcától északra eső nagyterületű intézmények részterületére vonatkozó területi építészeti településképi követelmények:

a) a termálfürdő területén a meglévő épületekre, építményekre és a meglévő kertkialakításra és növényzetre való tekintettel, a fürdő egész területének összefüggésében, valamint a Duna-parti funkciókhoz való kapcsolódás figyelembevételével kell meghatározni a bővítések, vagy új épületek és egyéb építmények, létesítmények, kerítések

aa) telepítésnek, elhelyezésének potenciális helyét és magasságát,

ab) az épülettömegek tagolásának módját,

b) az üdülőterületen a meglévő épületekre, építményekre és a meglévő kertkialakításra és növényzetre való tekintettel, az üdülő egész területének összefüggésében, a termálfürdőhöz való funkcionális kapcsolódás és a Duna-parthoz való lejutás lehetőségeinek biztosításával kell meghatározni az épületek és egyéb építmények, létesítmények, kerítések

ba) telepítésnek, elhelyezésének potenciális helyét és magasságát,

bb) az épülettömegek tagolásának módját.

c) a termálfürdőtől északra lévő fejlesztési területen a Duna-parti látvány és feltárulás összefüggésében, az ártéri erdőkre való tekintettel és a Duna-parti funkciókhoz való kapcsolódás összefüggésében kell meghatározni az épületek és egyéb építmények, létesítmények, kerítések

ca) telepítésnek, elhelyezésének potenciális helyét és magasságát,

cb) az épülettömegek tagolásának módját.

(2) A Rálátás védelmével érintett településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó területi építészeti követelmények:

a) a táji karakterelemek részterületén belül az erdős területek védelme biztosítandó a beépítések telepítése során,

b) a hrsz.: 2100 ingatlan (Sorg-villa) területén

ba) a meglévő műemlék épületegyüttes védelme biztosítandó,

bb) az építés számára igénybe vehető helyszín kijelölése során a kilátás és rálátás elvárásait kell meghatározni,

bc) a táji karakterelem területét le kell határolni, az erdős területek védelme biztosítandó a beépítések telepítése során.

9. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti településképi követelmények

15. § (1) Amennyiben az országos vagy helyi védelemmel érintett elemre, területre vonatkozó előírás másként nem rendelkezik, akkor a Természetes erdőségek és vízparti területek elnevezésű településképi szempontból meghatározó területen az ismeretterjesztés és az erdei turizmust szolgáló építmények (esőtető, épített tűzrakóhely, erdei bútorok, kilátó, erdei tornapálya stb.) kialakításánál a következő egyedi építészeti településképi követelményeket kell betartani:

a) elsősorban a természetes építőanyagok és azok természetes színei alkalmazhatók,

b) rikító színek nem alkalmazhatók,

c) fémburkolatok, fém homlokzati felületek nem alkalmazhatók.

(2) Amennyiben az országos vagy helyi védelemmel érintett elemre, területre vagy településképi szempontból meghatározó részterületre vonatkozó előírás másként nem rendelkezik, akkor a Településképi szempontból kiemelt terület, a Rálátás kiemelt védelmével érintett terület, a Rálátás védelmével érintett terület elnevezésű településképi szempontból meghatározó területeken a (3)-(13) bekezdésekben rögzített egyedi építészeti településképi követelményeket kell betartani.

(3) Az épület anyaghasználatára vonatkozó előírások

a) a környezethez való illeszkedés érdekében a homlokzatfelületek jellemző színei az alábbiak: fehér, sárga, okker, homok- és agyagszín, tégla- és terrakotta vörös és ezek árnyalatai,

b) a környezethez való illeszkedés érdekében a homlokzatfelületeken a természetes és hagyományos építőanyagok (kő, tégla, beton, fa stb.) is alkalmazhatók, azok természetes színeivel, illetve faburkolat és faszerkezetek esetén a barna vagy a zöld szín is alkalmazható (utóbbi nem teljes felületen),

c) a homlokzatfelületek jellemző színeként nem alkalmazhatók: a fekete, kék, lila, rózsaszín, piros színek rikító árnyalatai,

d) a pinceszinti garázskapuk színezésénél a fehér és halványszürke szín nem megengedett.

(4) Az épület tetőformájára és anyaghasználatára vonatkozó előírások

a) általános esetben jellemzően magastetős épület létesíthető, ahol eltérő előírás hiányában a magastető hajlásszöge 37-45 fok közötti hajlásszöggel alakítható ki,

b) kizárólag a környezethez való településképi illeszkedés érdekében a tájkép feltárulását és az utcakép együttlátását nem zavaró esetben létesíthető

ba) jellemzően lapostetős épület,

bb) önálló sportépítmény, úszómedence lefedés egyedi tetőszerkezettel,

bc) a tetőszerkezet felületének 25%-át meghaladó

bca) lapostető/tetőterasz/növényzettel borított tető,

bcb) 45 °-nál meredekebb hajlásszögű tetőfelület,
c) a tetőfelépítmények, tetőablakok, tornyok, előtetők hajlásszöge 45 fok alatt tetszőleges,
d) a főépítmény magastetőjének fedőanyaga az égetett agyagcserépen, egyéb természetes anyagon (hagyományos, nem színezett pala, természetes pala, fazsindely) kívül más nem lehet,
e) kiegészítő tetőfelépítményeknél a teljes tetőfelület 20%-áig a tetőfedéshez igazodó egyéb fedés is lehet a hullámlemez és a trapézlemez kivételével,
f) meglévő, cserépfedéstől eltérő tetőhéjalás felújítható, a tetőzet ugyanezen héjalással bővíthető, de a tetőszerkezet teljes cseréje esetén az előző pontokban meghatározottakon kívül más anyag nem alkalmazható,
g) a 30°-nál alacsonyabb hajlásszögű tető esetében korcolt fémlemezfedés – tükröződő felületű kivételével – alkalmazható, anyagának megfelelő színnel.
(5) Az épületek homlokzatainak külső megvilágítása, az épületek homlokzatain a homlokzat részeként építészeti elemként alkalmazott kivilágítás, vagy a homlokzati elemek egyéb megvilágítása káprázást, vakítást, zavaró fényhatást nem okozhat, nem zavarhatja és korlátozhatja sem a közterületek, sem lakóépületek homlokzatára nyíló lakószobák rendeltetésszerű használatát.
(6) Cégtábla (cégér, címtábla, címfelirat, cégfelirat, üzletfelirat) – beleértve annak szerkezetét is –
a) kialakítása nem térhet el a homlokzat meglévő vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásától, a nyílászárók kiosztásától, azok ritmusától, az épület építészeti részletképzésének, színezésének, építészeti hangsúlyainak összhangjától,
b) nem lehet rikító színű, vagy a homlokzat összképében zavaró hatású,
c) elsősorban önálló betűkből állóan kell kialakítani,
d) falsíkban, vagy kerítésen történő táblaszerű kialakítás esetén a megengedett legnagyobb méretei:
da) a felülete nem haladhatja meg az 1,0 m2-t
db) a homlokzati síkból legfeljebb 10 cm vastagsággal állhat ki
e) falsíkra, vagy kerítésre merőleges elhelyezés esetén a megengedett legnagyobb méretei:
ea) az egyoldali felülete nem haladhatja meg a 0,5 m2-t,
eb) a magassága nem haladhatja meg a 0,8 m-t,
ec) a homlokzati falsíktól, vagy kerítéstől számított kinyúlása nem haladhatja meg a 0,6 m-t,
ed) a szerkezeti vastagsága nem haladhatja meg a 0,3 m-t,
ee) a szomszédos telekhatárától legalább 1 m távolságra lehet,
ef) a gyalogos közlekedési űrszelvény rendeltetésszerű használatát nem akadályozhatja, a gyalogosok közlekedését nem zavarhatja, biztonságát nem veszélyeztetheti,
f) amennyiben kirakatportállal rendelkező homlokzaton létesül, a kirakatportál részeként alakítható ki,
g) megvilágítását szolgáló elektromos vezeték csak a berendezésen belül és rejtetten helyezhető el, a homlokzat falán kívül kábelcsatornában nem vezethető utólagos elhelyezésénél a homlokzat javítást követő utólagos homlokzatszínezésnél az eredeti homlokzati színtől eltérni tilos,
h) cégtábla és egyéb grafikai elem homlokzaton való elhelyezése
ha) a homlokzat teljes felületén megengedett – az a) bekezdés együttes betartásával –, ha az épület egészére vonatkozik (pl. szálloda neve),
hb) a földszinti homlokzati sávon kívül nem megengedett, ha a közterület felőli földszinti rendeltetési egységekre vonatkozik (pl. üzletek),
i) egy homlokzaton, vagy kerítésen vállalkozásonként egynél több cégtábla nem helyezhető el,
j) megvilágított cégtáblán futófény jellegű mozgófelirat nem alkalmazható,
k) felhagyott felirat, hirdető-berendezés vagy reklám a homlokzaton nem tartható fenn,
l) közterületen elhelyezett műtárgyakon, hirdetés nem helyezhető el,
m) épület előtt bejáratonként elhelyezhető max. 1 db mobil információs-tábla felülete nem haladhatja meg az 1 m2-t
(7) Cégzászló mérete nem haladhatja meg az 1,0 m2-t, önálló kialakítás esetén a zászlótartó oszlop magassága nem haladhatja meg a 4,0 métert
(8) Kirakat- és üzletportál, kirakatvitrin
a) a közterületi homlokzatok falfelületén, az előkertek kerítésén, vagy az előkerten kívül nem alakítható ki,
b) kialakítása nem térhet el a homlokzat meglévő vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásától, a nyílászárók kiosztásától, azok ritmusától, az épület építészeti részletképzésének, színezésének, építészeti hangsúlyainak összhangjától,
c) megengedett legnagyobb mérete nem haladhatja meg az 2,0 m2-t,
d) üvegfelülete – a dohánybolt kivételével –
da) 30%-nál nagyobb részén nem alkalmazható homokfúvott, vagy matt, átlátszatlan felületkezelés
db) nem átlátszó felületű anyaggal - fóliával, papírral, műanyaggal, festéssel vagy más dekorációs felülettel - nem takarható,
e) feliratokkal, reklámokkal és hirdetésekkel nem takarható,
f) a portálok, kirakatszekrények mérete és elhelyezése nem térhet el a homlokzat egységes megjelenésétől. Utólagos cseréjük, átalakításuk akkor megengedett, ha a teljes homlokzat és környezet figyelembevételével, azt nem zavaró módon történik,
(9) Kerítés
a) a közterület felőli kerítés magassága nem haladhatja meg a HÉSZ-ben rögzített 2,0 m-t,
b) a közterület felőli kerítés felületének járdaszinttől mért 0,8 m és 2,0 m magasság közötti sávjának – a kerítés síkjára merőleges irányban nézve -60 %-nál nagyobb felületét tilos nem átlátható módon kialakítani,
c) a b)pontban rögzítettnél tömörebb kerítés a település közigazgatási területén belül nem alkalmazható, kivéve a 11-es út mentén.
d) az előző pont szerinti kerítés kialakítása során nem szabad eltérni az alábbiaktól:
da) a kerítés közterület felőli síkját az utcai telekhatártól számított legalább 0,5 m távolságra kell kialakítani, kivéve a pincesor részterületén,
db) a közterület felőli sávban gyorsan növő élő sövényt kell ültetni,
dc) a kerítésben kialakításra kerülő szintugrás nem haladhatja meg az 1,0 métert,
dd) a kerítés magassága legfeljebb a HÉSZ-ben rögzített 2,0 méter,
e) a 16m-nél kisebb szabályozási szélességű közterületek menti útkereszteződéseknél a telek sarokpontjától számított 6-6 m-en belül - a látóháromszögbe eső szakaszon - a kerítés 0,8 m feletti részének 5%-nél nagyobb felületét tilos nem átlátható módon kialakítani, a kerítés mentén ezen szakaszon 0,9 m-nél magasabbra növő cserje vagy fás szárú növény ültetése tilos,
f) új épület létesítése esetén az új épület és a kerítés nem lehet egymással diszharmóniában,
g) tetővel fedett, legfeljebb 3 m2 bruttó alapterületű kukatároló a kerítéssel egybeépítve is létesíthető,
h) nem közterületi kerítés magassága nem haladhatja meg a HÉSZ-ben rögzített 1,80 métert,
i) telken belül tömör kerítés nem létesíthető.

(10) Támfal (6. melléklet 1. ábra)

a) támfal a HÉSZ-ben rögzített 2,0 méternél magasabb nem lehet,
b) támfallal a természetes terepszint a HÉSZ-ben rögzített mértéknél
ba) felfelé legfeljebb 1,5 méterrel,
bb) lefelé legfeljebb 1,5 méterrel
jobban nem változtatható meg a véglegesen csatlakozó rendezett terephez képest,
c) támfal tetején létesíthető korlát tömör mellvédként alakítható ki a HÉSZ-ben rögzített legfeljebb 0,5 méter magasságig, a többi része áttört korlátként alakítandó ki.

(11) Támfalgarázs (6. melléklet 2. ábra)

a) közterület felőli (szélességi) mérete nem haladhatja meg a telek szélességének felét, és nem lehet több 8,0 méternél,
b) a (telek belseje felé számított) hosszúsági mérete nem haladhatja meg a 8,0 métert,
c) földtakarással együtt számított magassága az előtte lévő járda rendezett szintjétől számítva nem haladja meg a HÉSZ-ben rögzített 3,5 métert,
d) tetején kialakításra kerülő, közterület felőlikorlát, tömör mellvédként alakítható ki a HÉSZ-ben rögzített legfeljebb 0,5 méter magasságig, a többi része áttört korlátként alakítandó ki.

(12) Gépjárműbeálló lejtő felőli oldalon (6. melléklet, 3. ábra)

a) közterület felőli (szélességi) mérete nem haladhatja meg a telek szélességének felét, és nem lehet több 7,0 méternél,
b) a (telek belseje felé számított) hosszúsági mérete nem haladhatja meg a 8,0 métert,
c) magastetős és lapostetős kialakítással is létesíthető,
d) lejtő felőli oldalon mért és a rendezett terep szintjétől számított magassága a HÉSZ szerint alakítandó ki:
da) nem magastetős kialakítás esetén a legmagasabb pontja - nem haladhatja meg az 5,0 métert, illetve,
db) magastetős kialakítás esetén a gerincmagassága - nem haladhatja meg a 7,0 métert.
(13) Vendéglátó terasz
a) kialakítása nem lehet zárt,
b) a közterület további részétől való lehatárolását elsősorban dézsás növényekkel lehet megoldani, kivéve, ha azt a közlekedésbiztonsági szempontok nem teszik lehetővé
c) szerkezetei és berendezései nem lehetnek rikító színűek,
d) árnyékolása nem oldható meg mással csak önálló mobil napernyővel,melynek színe nem lehet diszharmóniában az épület színezésével és nem tartalmazhat reklámot,
e) a közterületi szezonális vendéglátó teraszok a működéshez szükséges vezetékes infrastruktúra (elektromos kábelek) ellátását burkolaton kívül nem szabad vezetni, a gyalogos járófelületeken és azok légterében a gyalogosok mozgását akadályozó módon kábeleket átvezetni ideiglenes jelleggel sem lehet.

(14) Zöldfelületek kialakítása (7., 8., 9. mellékletek)

a) talajtakaró növényzeten vagy legfeljebb alacsony növésű (0,9m) cserjén kívül más nem ültethető a 16 m-nél kisebb szabályozási szélességű közterületek menti útkereszteződéseknél a telek sarokpontjától számított 6-6 m-en belül - a látóháromszögbe eső szakaszon,
e) fásítás nélküli új felszíni parkoló nem alakítható ki 4 parkoló-férőhely szám felett, mely esetben a fásítás mértéke nem térhet el a 4 gépjármű-állásonként történő legalább egy db, őshonos, nagy lombkoronát növelő fatelepítésétől,
f) a legalább 25 férőhelyes közterületi és a legalább 15 férőhelyes telken belüli felszíni parkoló fásítása során nem szabd eltérni az alábbiaktól (7. melléklet)
fa) egyoldali merőleges, 45º-os, vagy 60º-os beállás esetén: a parkolószegély mentén való ültetési lehetőségnél minden 2,5, a parkolóterület szigetein való ültetésnél minden 3 darab vagy,
fb) egyoldali párhuzamos beállás esetén: a parkolószegély mentén való ültetési lehetőségnél 1,5, a parkolóterület parkolószigetein való ültetésnél minden 2 darab,
fc) középső zöldsávval kialakított parkolósziget esetén: – melynek szélessége legalább 2,0m kell legyen – minden 4 darab megkezdett parkoló-férőhely után legalább 1 db fa ültetendő a 7. melléklet szerint.
(15) A Településképi szempontból kiemelt terület közterületeinek köztárgyaira, berendezéseire, utcabútoraira vonatkozó egyedi építészeti településképi követelmény, hogy kialakításuk tekintetében az egységes közterület-szakaszokat a közterület alakítási terv (KAT) határozhatja meg.

10. A településképi szempontból meghatározó részterületekre vonatkozó egyedi építészeti településképi követelmények

16. § (1) A Gyulai Pál utcától északra eső nagyterületű intézmények részterületére vonatkozó egyedi építészeti településképi követelmények:

a) új épületek kortárs építészeti megjelenése érdekében alkalmazandók az időtálló, nemes építőanyagok,

b) jellemzően lapostetős épületek vagy egyedi tetőszerkezetek létesíthetők.

(2) A pincesor részterületére vonatkozó egyedi építészeti településképi követelmények:

a) az eredetitől eltérő tetőgerinciránnyal új épület nem létesíthető,
b) az utcára merőleges gerincirány kialakításának megengedett módja:
ba) oldalhatárra merőleges tetőgerincirányú épületrész a telek utcai homlokvonalától számított 10 m-en túl létesíthetőoromfalas kialakítással, az oldalkerti távolság előírásainak figyelembevételével, melynek az épület oldalhatárral párhuzamos homlokzati síkjától mért előrelépése nem lehet nagyobb 3,0 m-nél,
bb) a nyeregtető oromfalai nem kontyolhatók,
bc) a déli oldalkert felé néző homlokzat középső részén oromfalas, vagy merőleges gerincű tetőképzés a teljes épülethossz legfeljebb 1/3-án megengedett,
bd) a déli oldalkert felé néző tetőzeten a nyílászárók
bda) az épület hosszának közterület felőli egyharmadán a tetősíkból kiálló módon nem alakíthatók ki,
bdb) tetősíkból kiemelten is kialakíthatók az épület hosszának további 2/3-án, úgy, hogy a nyílászárók száma nem haladhatja meg az épülethossz 2/3-ának 5-tel való osztásából adódód egész számot, a tetőablakok összhossza nem haladhatja meg az épülethossz 1/5-ét,
be) egy tetőablak szélességi mérete nem lehet 1,2m-nél nagyobb,
c) az utcával párhuzamos tetőgerincirány kialakításának megengedett módja (kizárólag akkor megengedett, ha az eredeti épület is az utcával párhuzamos gerincirányú):
ca) utcára merőleges tetőgerincirányú épületrész a közterület felé nem létesíthető,
cb) a nyeregtető oromfalai nem kontyolhatók,
d) a tetőhéjalás hagyományos natúrszínű égetett agyagcserépen kívül más nem lehet,
e) az épület homlokzati színezésénél a tört fehér színeken kívül más nem alkalmazható,
f) az épület nyílászáróit világos színeken kívül mással festeni vagy pácolni nem szabad,
g) a homlokzati nyílászárók befoglaló formája az állított téglalapon kívül más nem lehet, osztatlan üvegezés nem alakítható ki,
h) erkély, franciaerkély nem létesíthető,
i) a közterület felőli kerítés
ia) 15. § (9) b) pontjánál tömörebben is kialakítható, náddal fedés nem megengedett,
ib) a telekhatártól hátrahúzva nem alakítható ki.
(3) A 11-es út menti részterületre vonatkozó egyedi építészeti településképi követelmények:
a) az épület nyeregtetőn kívül más tetőformával nem alakítható ki,
b) az oldalhatárra merőleges tetőgerincirányú, oromfalas kialakítású és 6,0 m széles épületrész a telek utcai homlokvonalától számított 18 m-en belül nem létesíthető,
c) a nyeregtető oromfalai nem kontyolhatók,
d) a tetőhéjalás hagyományos natúrszínű égetett agyagcserépen kívül más nem lehet,
e) amennyibenaz északra eső szomszédos telek szélessége kisebb 12,0 m-nél,
ea) a zártsorú csatlakozás az oldalhatárra merőleges tetőgerincirányú épületrész szélességében biztosítható oromfalas kialakítással,
eb) az északi tetőzeten álló nyílászáró nem létesíthető.

11. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése

17. § (1) A település közigazgatási területén a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére szolgáló elsősorban alkalmas terület nem kerül meghatározásra.

(2) Nem alkalmas területek a felszíni villamosenergia ellátás és elektronikus hírközlés sajátos építményei – légvezetékek, oszlopok, tornyok stb. – elhelyezésére:

a) az épített környezet védelmével érintett alábbi területek:

aa) műemlék és helyi védett épület telke és telkének 20 méteres körzete

ab) védett régészeti lelőhely és 20 méteres körzete

c) a Településképi szempontból kiemelt területen belül a Petőfi sétány Erkel Ferenc utcától Gyulai Pál utcáig tartó szakasza,

akkor sem, ha a környezetben a közterületeken még légvezetékes hálózat van.

(3) A nem alkalmas területekre vonatkozó szabályok

a) villamosenergia hálózat sajátos építményei

aa) felszíni kialakítással nem helyezhetők el,

ab) a föld feletti elosztóhálózat rekonstrukciója során -, figyelembe véve az egyes földfeletti bekötésű ingatlanok átkötési igényét is - a hálózatépítés csak földalatti elhelyezéssel kivitelezhető,

ac) erdőterületen föld feletti hálózatépítés csak akkor lehetséges, ha az nem igényel erdőirtást, ha föld feletti hálózat kiépítése miatt erdőirtás válna szükségessé, akkor a hálózatot fakivágás nélkül, úthálózat mentén, földalatti telepítéssel lehet építeni,

ad) új épület építése esetén új villamosenergia ingatlan-bekötést beépítésre szánt területen csak földalatti csatlakozás kiépítésével szabad kivitelezni még akkor is, ha a közhálózat oszlopsoron halad,

b) vezetékes elektronikus hírközlés hálózata és létesítményeifelszíni kialakítással nem helyezhetők el,

c) vezeték nélküli elektronikus hírközléssajátos építményei – antennák és tornyok – nem helyezhetők el.

(4) A nem alkalmas területeken kívüli területeken a felszíni villamosenergia ellátás és elektronikus hírközlés sajátos építményei – légvezetékek, oszlopok, tornyok stb. – elhelyezhetők a (5) bekezdésben foglalt szabályok betartásával.

(5) A nem alkalmas területeken kívüli területeken a villamosenergia hálózatra vonatkozó szabályok

a) új épület építése esetén új villamosenergia ingatlan-bekötést beépítésre szánt területen csak földalatti csatlakozás kiépítésével szabad kivitelezni még akkor is, ha a közhálózat oszlopsoron halad,

b) külterületi beépítésre nem szánt területen – erdőterület kivételével – egy oldali közös oszlopsoron kell a villamosenergia szolgáltatást nyújtó és a vezetékes hírközlési hálózatokat elhelyezni, amelyre egyben a felmerülő közvilágítási igény esetén, a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetők,

(6) A nem alkalmas területeken kívüli területeken a vezetékes elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályok

a) belterület már beépített területén, valamint külterület beépítésre szánt területén, ahol a meglevő gyenge és erősáramú hálózatok föld feletti vezetésűek, új elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, vagy közös tartóoszlopra kell fektetni,

b) az a) pont szerinti közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni,

c) beépítésre nem szánt területen új elektronikus hírközlési hálózat föld feletti fektetéssel is kivitelezhető

ca) ha egyéb föld feletti hálózat nincs kiépítve, vagy nem használható fel, akkor önálló oszlopsor létesíthető,

cb) ha a villamosenergia elosztási, vagy közvilágítási, vagy egyéb hírközlési szabadvezetékek már földfeletti fektetéssel haladnak, akkor annak oszlopsorára kell fektetni,

cc) közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.

(7) A nem alkalmas területeken kívüli területeken a vezeték nélküli elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályok

a) vezeték nélküli szolgáltatás létesítményei elhelyezésének feltételei belterületen, beépítésre szánt területen

aa) építési engedély köteles antennát önálló tartószerkezetre telepíteni nem lehet, az csak meglevő építményre telepíthető, de nem telepíthető, lakó-, üdülő- és hétvégiházas üdülőépületre,

ab) meglévő tornyokon takarásban, villamosenergia ellátást szolgáló tartóoszlopokon, kémények szerkezetén, egyéb műszaki létesítményre, ahhoz illeszkedő formai kialakításban elhelyezhető antenna,

b) új antenna telepítésénél, a 300 m-es körzetben már meglevő önálló antennatartó előfordulása esetén, az új antennát csak a már meglevő önálló tartószerkezetre lehet elhelyezni,

c)beépítésre nem szánt területen új antennák csak többfunkciós kialakítással telepíthetők.

12. A reklámhordozókra és egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények

18. § Reklámhordozó és reklám Leányfalu teljes közigazgatási területén – tájképvédelmi területen – nem helyezhető el.

(1) Egyéb műszaki berendezésre vonatkozó előírások

a) műemléken és annak ingatlanján, műemléki környezet területén helyi védett épületen, helyi védett utcakép területén

aa) új parapetkonvektor, szerelt kémény vagy klímaberendezés közterületről is láthatóan nem helyezhető el,

ab) antenna, hírközlési egység csak a látványt nem zavaró módon helyezhető el, amennyiben más műszaki megoldás nincs a közterület felől látható módon legfeljebb egy antenna, hírközlési egység helyezhető el,

b) épület díszkivilágítása csak olyan módon valósítható meg, hogy az a szomszédos, vagy szemközti épületek rendeltetésszerű használatát, valamint a közúti jármű és gyalogosforgalom biztonságát ne zavarja,

c) épület homlokzatán semmiféle állandó vezetéket (kábel, csővezeték) a falsíkon kívül vezetni nem szabad –a gázbekötés kivételével, mely csak a bekötés érdekében, a műszakilag szükséges legrövidebb szakaszon jelenhet meg a homlokzaton,

d) az épület közterület felöli homlokzatán – beleértve a közterületekről látható tetőzetet is–:

da) parabolaantenna, légkondicionáló berendezés külső téregysége nem létesíthető,

db) árusító automata berendezés nem helyezhető el,

dc) bankomat berendezés csak falsíkba építetten vagy kirakatportálba szerelten létesíthető, melyhez előtető a környezethez való településképi illeszkedés esetén, legfeljebb a közterületi járda biztonsági sávjában létesíthető,

e) az épület közterület felöl nem látható homlokzatán– beleértve a közterületekről nem látható tetőzetet is– elhelyezhető:

ea) légkondicionáló berendezés,

eb) parabolaantenna,

f) Napelem (photovolatic) és napkollektor elhelyezésére vonatkozó előírások

fa) új épület elhelyezése esetén a napelem és napkollektor csak az épület kubusán belül, a tetősíkba építve, azzal megegyező hajlásszögben helyezhető el,

fb) meglévő magastetős épület esetén a napelem, napkollektor síkja az ideális napbeesési szög figyelembevételével helyezhető el, de a meglévő tetősík hajlásszögétől max. 5o-kal térhet el,

fc) meglévő lapostetős épület tetőzetén a napelem, napkollektor tartószerkezetét úgy kell kialakítani, hogy a településképet károsan ne befolyásolja,

fd) épületen kívüli elhelyezés csak abban az esetben megengedett, ha a meglévő épület szerkezeti átalakítása gátolná,

fe) épületen kívüli elhelyezésnél a berendezést az építési helyen belül úgy kell elhelyezni, hogy a közterület felől nézve ne legyen zavaró,

g) közcélú energiatermelést szolgáló szélerőmű (szélturbina, szélkerék, szélgenerátor) a település közigazgatási területén nem létesíthető,

h) háztartási méretű kiserőmű (szélgenerátor) kizárólag a Móricz Zsigmond úttól nyugatra – a Rálátás védelmével érintett területen a Hunyadi János utcától északra– az alábbiak betartásával telepíthető

ha) a magassága a HÉSZ-ben rögzített épületmagasságot legfeljebb 3 m-rel haladhatja meg,

hb) a dőléstávolsága minden irányban saját telken belülre kell, hogy essen.

IV. Fejezet

–Akötelező szakmai konzultáció és a településképi véleményezési eljárás

13. A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció

19. § (1) Az önkormányzati főépítész kérelemre szakmai konzultációt és ezen belül szakmai tájékoztatást (a továbbiakban: szakmai konzultáció) biztosít.

(2) A szakmai konzultáció iránti kérelem benyújtható papír alapon vagy elektronikus úton.

(3) A szakmai konzultáció iránti kérelemnek tartalmaznia kell

a) a kérelmező nevét,

b) a kérelmező elérhetőségét (telefonszám és amennyiben van e-mail cím),

c) az érintett ingatlan címét, helyrajzi számát és

d) a tervezett építési tevékenység rövid leírását.

(4) A szakmai konzultáció a településképi követelményeken túl a településrendezési eszközben található követelményekre is kiterjedhet.

(5) A konzultációról készült emlékeztetőt (10. melléklet) a kérelmező a konzultációt követő 8 napon belül a főépítész részére véleményezésre megküldi, a főépítész nyilvántartásba veszi, véleményezi és 15 napon belül postai vagy elektronikus úton eljuttatja a kérelmezőnek.

(6) Az építtető vagy az általa megbízott építész tervező köteles szakmai konzultációt kérni, ha a tervezett építési tevékenység a lakóépítmény egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI.13.) Korm. rendelet hatálya alá tartozik, vagy helyi egyedi védelem alá tartozó építmény és a 11-es főút melletti helyi védett utcakép esetén, a pincesornál.

14. A településképi véleményezési eljárás alkalmazási köre

20. § (1) Leányfalu építészeti, településképi, illetve természeti értékeinek védelme és igényes alakítása érdekében az építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési munkákkal kapcsolatban – a helyi adottságok figyelembevételével – az építészeti illeszkedéssel és a településfejlesztési célokkal összefüggő követelmények kiegyensúlyozott érvényesítése, összességében az épített környezet esztétikus kialakítása érdekében jelen rendelet hatálya alá eső területen és jelen rendelet előírásainak megfelelően településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni.

15. A településképi véleményezési eljárással érintett terület

21. § (1) A jelen rendelet előírásai szerint településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni Leányfalu Nagyközség teljes közigazgatási területén, jogszabály alapján építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési munkákra vonatkozó építészeti-műszaki tervekkel kapcsolatban.

(2) A helyi Tervtanács működési feltételeit és eljárási szabályait az Önkormányzat külön rendelete tartalmazza.

(3) Az (1) bekezdésben szereplő, településképi véleményezési eljáráshoz kötött építési munkákra vonatkozó építészeti-műszaki tervdokumentációkkal kapcsolatban a településképi vélemény szakmai alapját a tervtanácsi véleményhez kötött munkák esetében a helyi Tervtanács véleménye, egyéb esetekben a települési főépítész szakmai véleménye képezi.

(4) Az egyes eljárások során előírt ügyintézés határidejébe nem számít bele a helyi építészeti-műszaki tervtanács szakmai álláspontjának kialakításához szükséges időtartam, amennyiben az nem haladja meg a 15 munkanapot.

(5) Amennyiben a helyi Tervtanács határozatképessége objektív okok miatt nem biztosítható, kivételes esetben az (1) bekezdés szerinti tervtanácsi állásfoglalást a főépítész – (3) bekezdés szerinti – szakmai véleménye helyettesítheti.

(6) A tervezési terület, illetve az építési munka sajátosságai alapján indokolt esetben a polgármester vagy – a polgármester egyetértésével – a főépítész kezdeményezheti a (2) bekezdés szerinti építészeti-műszaki terv tervtanácsi véleményezését.

16. A véleményezési eljárás lefolytatása

22. § (1) A településképi véleményezési eljárás az építtető, illetve az általa megbízott tervező (a továbbiakban együtt: kérelmező) által a polgármesterhez benyújtott – papíralapú – kérelemre (4. melléklet) indul, mely tartalmazza a hozzáférés kódját. A kérelmező a kérelem benyújtásával egyidejűleg leadja a polgármesteri hivatal ügyfélszolgálatán

a) a véleményezendő építészeti-műszaki tervdokumentációt papíralapon, és

b) adathordozón /CD, DVD/ (pdf/jpg formátum, max. 2 Mb), illetve

c) elektronikus formában feltölti az építésügyi hatósági eljáráshoz biztosított elektronikus tárhelyre, melyhez a polgármesternek hozzáférést biztosít.

(2) A településképi véleményben a polgármester a tervezett építési tevékenységet engedélyezésre

a) javasolja, vagy

b) feltétellel javasolja, vagy

c) nem javasolja.

(3) A településképi véleményezési eljáráshoz kötött tevékenységekre vonatkozó építészeti-műszaki dokumentációval kapcsolatos határozat alapját a főépítész szakmai véleménye,vagy a helyi építészeti-műszaki tervtanács szakmai álláspontja képezi.

(4) A helyi építészeti-műszaki tervtanács létrehozását és működési feltételeit külön önkormányzati rendelet szabályozza.

(5) A polgármester a helyi építészeti-műszaki tervtanács létrehozásáról, működési feltételeiről és eljárási szabályairól szóló önkormányzati rendelet által a tervtanács hatáskörébe utalt ügyekben a tervtanács, egyéb esetekben a főépítész véleményének kikérésével jár el.

(6) A településképi véleményt – a kérelem beérkezésétől számított legfeljebb 15 napon belül – meg kell küldeni a kérelmezőnek, illetve (.pdf formátumban) az (1) bekezdés szerint megadott elektronikus tárhelyre is fel kell tölteni.

23. § (1) Az építészeti-műszaki tervdokumentációnak a megértéshez szükséges mértékben – a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 22. § (3) bekezdésében foglaltakon túl – az alábbi munkarészeket is tartalmaznia kell:

a) műszaki leírást,

b) tetőfelülnézeti helyszínrajzot

ba) a tervezéssel érintett, valamint a szomszédos telkeken álló építmények,

bb) a terepviszonyok és a be nem épített területek kialakításának ábrázolásával,

c) az épület tömegalakítását meghatározó jellemző szintek alaprajzát, ill. metszeteket a megértéshez szükséges mértékben,

d) valamennyi homlokzatot,

e) utcaképet, ha a tervezett építmény az utcaképben megjelenik,

f) látványtervet vagy modellfotót (legalább két-két madártávlati, valamint szemmagasságból ábrázolt nézettel, helyszínbe – pl. fotó - illesztve).

g) fotódokumentációt.

(2) Amennyiben a véleményezésre benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentáció az Önkormányzat külön rendelete szerint kiadott beépítési előírásban foglalt – a településrendezési eszköz irányadó szabályozásától, illetőleg a településképi illeszkedésre vonatkozó egyéb – javaslatoktól eltérő megoldást tartalmaz, az (1) bekezdés a) pontja szerinti műleírásban az eltérést indokolni kell.

17. A településképi véleményezés részletes szempontjai

24. § (1) A településképi véleményezési eljárás során vizsgálni kell, hogy az építészeti-műszaki tervdokumentáció

a) megfelel-e a településképi követelményeknek

b)megfelel-e valamennyi településrendezési eszközben foglalt kötelező előírásoknak,
c)figyelembe veszi-e a beépítési előírásban szereplő további – a település építészeti illeszkedésre vonatkozó – javaslatokat, illetve hogy
d)a településrendezési eszköz irányadó szabályozásától, valamint a b) pont szerinti javaslatoktól eltérő megoldás azokkal egyenértékű vagy kedvezőbb beépítést, illetve településképi megjelenést eredményez-e.
(2) A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
a) a beépítés módja – az (1) bekezdés a) pontjában foglaltakon túl – megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének,
b) megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult, illetve átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit,
c) nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok benapozását, illetve építmények kilátását, a rálátás követelményeit, vagy nem sérti–e egyéb vonatkozásokban a szomszédos ingatlanok tulajdonosainak, használóinak a jogos érdekeit,
d) figyelembe veszi-e a településrendezési eszközökben a környezetben lehetővé tett fejlesztéseket
e) több építési ütemben megvalósuló új beépítés, illetve meglévő építmények bővítése esetén
ea) biztosított lesz- vagy marad-e az előírásoknak és az illeszkedési követelményeknek megfelelő további fejlesztés, bővítés megvalósíthatósága,
eb) a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek.
(3) A tömegalakítás és látvány kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell:
a) az alaprajz – a tervezett rendeltetés, illetve az azzal összefüggő használat sajátosságaiból eredően – nem korlátozza-, illetve zavarja-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát,
b) az alaprajzi megoldások nem eredményezik-e az épület tömegének, illetve homlokzatainak településképi szempontból kedvezőtlen megjelenését.
c) alkalmazkodik-e a környezet léptékéhez, formanyelvéhez, tömegalakításához, a látvány színvilága illeszkedik-e a környezethez
d) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult, illetve a településrendezési eszköz szerint átalakuló épített környezethez, megfelelnek-e a választott funkciónak, a tetőzet kialakítása – különösen fedése, hajlásszöge és esetleges tetőfelépítményei – megfelelően illeszkednek-e a domináns környezet adottságaihoz.
e) a homlokzatot tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület léptékével, rendeltetésével és használatának sajátosságaival, harmonizáljon az épülettömeggel
f) a terv javaslatot ad-e a rendeltetéssel összefüggő információs berendezések elhelyezésére és kialakítására,
g) a terv településképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére,
h) az anyaghasználat alkalmazkodik-e az épület karakteréhez, funkciójához, a környezetben alkalmazott anyagokhoz, illetve látványukhoz
i) meglévő épület esetén megoldott-e a korábban kialakult, de oda nem illő építészeti elemek megszüntetése, átépítése, takarása
j) a beavatkozás nem zavarja-e a védett településrész vagy építmény látványát és annak megfelelő érvényesülését, nem okozhatja-e a természeti környezet indokolatlan és káros megváltoztatását, továbbá, hogy
k) védett - épített és természeti - környezet esetén a beavatkozás nem ellentétes-e a védelem céljával, és eleget tesz-e a védelem látványában is jelentkező szempontjainak
(4) A határoló közterülettel való kapcsolatot illetően vizsgálni kell, hogy
a) a közterülethez közvetlenül kapcsolódó szint alaprajzi kialakítása, illetve ebből eredő használata
aa) korlátozza-, illetve zavarja-e a közúti, gyalogos és a kerékpáros közlekedést és annak biztonságát,
ab) megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, műtárgyait, valamint növényzetét, illetve ebből eredően
ac) a terv megfelelő javaslatokat ad-e az esetleg szükségessé váló – a közterületet érintő – beavatkozásokra,
b) az esetleg a közterület fölé benyúló építmény-részek, illetve szerkezetek és berendezések milyen módon befolyásolják a közterület használatát, különös tekintettel a meglévő, illetve a telepítendő fákra, fasorokra.
(5) Az (1)-(4) bekezdésben meghatározott szempontokat mind új, mind meglévő építményen végzett építési munka esetén vizsgálni kell.
(6) Az (1)-(4) bekezdésben szereplő szempontokat a tervtanácsi, illetve a főépítészi minősítés során egyaránt figyelembe kell venni.
V. Fejezet

– A településképi bejelentési eljárás

18. A településképi bejelentéshez kötött eljárások

25. § (1) A jelen rendelet előírásai szerint településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében felsorolt – jogszabály által más szerv hatáskörébe nem utalt – építési tevékenységek közül:

1.

építmény átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása, kivéve zártsorú vagy ikres beépítésű építmény esetén, ha e tevékenységek a csatlakozó építmény alapozását vagy tartószerkezetét is érintik,

2.

meglévő építmény

- közterületről látható homlokzati nyílászárójának – homlokzati síktól való távolságát, színét, osztásrendjét, profilszélességet, profilformát, külső rácsozatát illetve külső árnyékoló-szerkezetét tekintve az (építéskori) eredetitől eltérő – cseréje,

- homlokzatfelület színezésének megváltoztatása, utólagos hőszigetelése,

- közterület felől látható homlokzat eredeti felületképzésének (ideértve a tetőzet héjalásának) megváltoztatása,

3.

az épület homlokzatához illesztett közterület felől látható előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása,

4.

nettó 20,0 m2 alapterületet az építési tevékenységet követően sem meghaladó méretű kereskedelmi, illetve vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése esetén,amelynek a terepcsatlakozástól mért legfelső pontja az 5,0 m-t nem haladja meg.

5.

nettó 100 m3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot az építési tevékenységet követően sem meghaladó méretű, nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, átalakítása, felújítása, valamint bővítése esetén,

6.

közterületről látható szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, illetve elhelyezése esetén, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 m-t,

7.

közterületről látható emlékfal építése esetén, amennyiben annak talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 3,0 m-t,

8.

közterület felől látható kerítés építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése esetén,

9.

napenergia-kollektor, szellőzőberendezés, áru- és pénzautomata, építményen közterületről látható módon való elhelyezése esetén,

10.

közterület felől látható, építménynek minősülő árnyékoló elhelyezése,

11.

támfal építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása, amelynek mérete az építési tevékenységgel nem haladja meg a rendezett alsó terepszinttől számított 1,5 m magasságot,

12.

a magánhasználatú kerti víz-, fürdőmedence, kerti tó építése esetén,

13.

a telek természetes terepszintjének építési tevékenységgel összefüggő, 1,0 m-nél nem nagyobb mértékű, végleges jellegű megváltoztatása esetén,

14.

építménynek minősülő, háztartási hulladék elhelyezésére szolgáló hulladékgyűjtő és -tároló, sorompó, árnyékoló elhelyezése esetén,

15.

épületben az önálló rendeltetési egységek számának változtatása,

16.

a legfeljebb 2,0 m mélységű és legfeljebb 20 m3 légterű pince építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése,

17.

az épületek vetített díszkivilágítása, homlokzatainak egyéb megvilágítása, az épületek homlokzatain a homlokzat részeként építészeti elemként alkalmazott kivilágítás, vagy a homlokzati elemek egyéb megvilágítása.

(2) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni meglévő építmények rendeltetésének – részleges vagy teljes – megváltoztatása esetén.

19. A településképi bejelentési eljárás lefolytatása

26. §

(1) A településképi bejelentési eljárás az építtető, illetve az általa megbízott tervező (a továbbiakban együtt: kérelmező) által a polgármesterhez benyújtott – papíralapú – kérelemre indul. (5. sz. melléklet)

(2) A 25. § szerinti tevékenység a bejelentés alapján – a jelen § (3) bekezdés szerinti igazolás birtokában, az abban foglalt esetleges kikötések figyelembevételével – megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges.
(3) A polgármester a tervezett építési tevékenységet – kikötéssel vagy anélkül – tudomásul veszi és a bejelentőt erről a tényről igazolás megküldésével értesíti, ha a bejelentés
a) megfelel a településképi követelményeknek
b) megfelel a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben meghatározott követelményeknek,
c) a tervezett építési tevékenység illeszkedik a településképbe és nem ellentétes a helyi építési szabályzattal és megfelel jelen rendeletben előírt településképi követelményeknek.
(4) A polgármester megtiltja a bejelentett építési tevékenység megkezdését és – a megtiltás indokainak ismertetése mellett – figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire, ha
a) nem felel meg a településképi követelményeknek
b)nem felel meg a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben meghatározott követelményeknek,
c)az építési tevékenység nem illeszkedik a településképbe vagy ellentétes a helyi építési szabályzattal.
(5) A településképi bejelentési eljárás illetékmentes.

20. Településképi bejelentési eljárás részletes szabályai

27. § (1) Leányfalun településképi bejelentési eljárás lefolytatására a reklámok és reklámhordozók, illetve a reklámhordozót tartó berendezés elhelyezése tekintetében nincs szükség, mivel annak elhelyezése a település teljes közigazgatási területén tilos.

(2) A polgármester a településképi bejelentési eljárást a Tvtv-ben, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Tr.) és a jelen rendeletben foglalt eljárási szabályok szerint folytatja le.

(3) A településképi bejelentési eljáráshoz kötött tevékenységekre vonatkozó építészeti-műszaki dokumentációval kapcsolatos határozat alapját a főépítész szakmai véleménye képezi.

(4) Amennyiben a polgármester vagy a települési főépítész úgy ítéli meg, hogy az adott eljárásban érintett tervezési terület vagy építési munka sajátossága indokolja, a megalapozott döntés érdekében a tervtanács hatáskörébe nem utalt esetekben is kérheti a főépítész helyett a helyi építészeti és műszaki tervtanács szakmai álláspontját.

(5) Csak hiánytalanul összeállított építészeti-műszaki dokumentációt véleményezhető. A településképi bejelentési eljárás során hiánypótlásra lehetőség van, mely csak írásban terjeszthető elő.

(6) A településképi bejelentés tudomásul vételét tartalmazó polgármesteri döntés érvényességi ideje a kiadmányozástól számított egy év, de indokolt esetben a polgármester ettől eltérő érvényességi határidőt is megállapíthat.

(7) A településképi bejelentés alapján – a Polgármester tudomásul vételét tartalmazó hatósági határozatának birtokában, az abban foglalt esetleges kikötések figyelembevételével – az építési tevékenység megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges.

(8) E rendeletben foglalt településképi kötelezettségek megsértésével kapcsolatos hatósági eljárásra a Tvtv., a Tr. és a Kr. illetve az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(9) Az e rendeletben foglalt előírások megtartását Leányfalu Nagyközség Önkormányzata által megbízott személyek a helyszínen vagy más alkalmas módon ellenőrizhetik.

VI. Fejezet

– A településképi kötelezés, településkép-védelmi bírság

21. A településképi kötelezés

28. § (1) A polgármester folyamatosan ellenőrzi a helyi védett értékek és területek, valamint a településképi szempontból vizsgálandó területek állapotát, és amennyiben településképi követelmény megsértését észleli, hivatalból településképi kötelezési eljárást folytat le. Az eljárás során az Ákr. rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A polgármester az alábbi esetekben folytathat le településképi kötelezési eljárást hivatalból vagy kérelemre:

a) településképi követelmények megsértése esetén,

b) településképi véleményben foglalt feltétel megszegése esetén,

c) településképi bejelentés tudomásulvétele nélkül, vagy a tudomásulvétel megtagadása ellenére folytatott településképi bejelentéshez kötött tevékenységek esetén.

(3) A polgármester a településképi kötelezésben határidő kitűzésével kötelezi az ingatlan tulajdonosát a településképi követelményeknek nem megfelelő állapot megszüntetésére, melyről hatósági határozatban rendelkezik.

(4) A polgármester az (1) bekezdésben meghatározott tevékenység folytatójával szemben e rendeletben meghatározott rendelkezések figyelembevételével településkép-védelmi bírság kiszabását rendelheti el, amennyiben a kötelezett a kötelezésnek határidőre nem tesz eleget.

(5) Jelen rendelet hatálya alá tartozó valamennyi településképi kötelezési eljárás során a polgármester a helyi építészeti-műszaki tervtanács szakmai álláspontját kérheti és ez alapján dönt.

(6) A településképi kötelezési eljárás indulhat hivatalból vagy kérelemre, melynek menete:

a) helyszíni szemle,

b) a szabálytalansággal érintett ingatlan tulajdonosának tájékoztatása, felszólítása,

c) településképi kötelezés,

d) településkép-védelmi bírság.

(7) Amennyiben a kötelezett a kötelezésben meghatározott határidőn belül a kötelezésben foglaltaknak nem tesz eleget, településkép-védelmi bírságnak van helye.

22. Településkép-védelmi bírság megállapítása

29. § (1) A településképi követelmények megszegése vagy végre nem hajtása esetén e magatartás elkövetőjével szemben településkép-védelmi bírság szabható ki.

(2) Az e rendeletben meghatározott településkép-védelmi bírság megállapításával és végrehajtásával kapcsolatos hatósági ügyekben a hatáskört Leányfalu Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a polgármesterre ruházza át.

(3) A településkép-védelmi bírság megállapítása szempontjából a településképi követelmények megszegése vagy végre nem hajtása tekintetében e magatartás elkövetőjének az ingatlan tulajdonosát kell tekinteni.

(4) A településképi bírság összege

a) a településképi véleményben foglalt feltételek megszegése, vagy a településképi bejelentés elmulasztása, valamint a bejelentés tudomásulvételének megtagadása ellenére végzett építési tevékenységek esetén legfeljebb 800.000 forint.

b) a polgármester tiltása ellenére végzett tevékenység esetén legfeljebb 1.000.000 forint,

c) településképi védelemmel érintett területeken a területi és egyedi építészeti követelmények be nem tartása esetén

ca) egyedi védett építményt érintő esetben legfeljebb 1.000.000 forint,

cb) egyedi védett építményt nem érintő esetben legfeljebb 800.000 forint,

d) a bejelentési dokumentációban foglaltaktól eltérő tevékenység folytatása esetén az eltérés mértékétől függően alkalmanként legfeljebb 500.000 forint

e) bejelentési eljárás során kiadott igazolásban előírt kikötések végre nem hajtása esetén alkalmanként legfeljebb 500.000 forint,

f) településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén alkalmanként legfeljebb 1.000.000 forint,

g) egyéb esetben (különösen a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI.13.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó építési tevékenység esetén a szakmai konzultáción rögzítettektől eltérően vagy anélkül végzett építési tevékenység esetén és a településképi követelmények megszegésével végzett építési tevékenység esetén) legfeljebb 1.000.000 forint.

(5) A településkép-védelmi bírság egy eljárásban, ugyanazon kötelezettség ismételt megszegése, vagy más kötelezettségszegés esetén, újabb határidő kitűzésével ismételten is kiszabható, ahol figyelembe kell venni az előző bírság mértékét.

(6) A településkép-védelmi bírság kiszabására és behajtására a közigazgatási hatósági eljárás szabályaira vonatkozó törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

VII. Fejezet

– Önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer és a záró rendelkezések

23. A védett építmények fenntartásának támogatása

30. § (1) A védett érték tulajdonosának kérésére a szokásos jókarbantartási feladatokon túlmenő, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az önkormányzat támogatást adhat.

a) A támogatás mértékét az önkormányzat Képviselő-testülete évente a költségvetésben határozza meg.

b) A támogatás ingatlanra eső mértékét – az önkormányzati költségvetés keretei között – az önkormányzat, (illetve a polgármester, illetékes bizottság) állapítja meg.

(2) Helyi védelemmel érintett ingatlan tulajdonosa a helyi adó kivetésekor az erre vonatkozó rendelkezés szerint adókedvezményben, illetve adómentességben részesülhet.

A kedvezmény vagy mentesség az egyébként építményadóra, vagy a védett értékhez kötődő helyi adóra állapítható meg.
(3) Az adókedvezmény a tulajdonosokat tulajdoni hányaduk arányában illeti meg.

(4) Az adókedvezmény mértéke: (testületi döntés szükséges a % meghatározásáról)

a) Helyi védett épület, 1. kategória: 20%,
b) Helyi védett épület, 2. kategória: 10%,
c) Helyi védett épület, 3. kategória: 5%,
d) Helyi védett objektum, helyi védett utcakép: 3%
(5) Kérésére építményadó-mentesség illeti meg a tulajdonost:
a) az épület teljes vagy részleges felújítása esetén annak szabályszerű befejezését követő legfeljebb 8 évig,
b) A felújítás minősítését (teljes, részleges), továbbá az adómentesség tényleges mértékét – az elvégzett munkához igazodóan – a Képviselő-testület illetékes bizottsága határozza meg.
(6) Az (1) szerinti önkormányzati támogatás csak az esetben nyújtható, ha:
a) a védett értéket a tulajdonos megfelelő módon fenntartja (karbantartja), azt neki felróható módon nem károsítja,
b) a karbantartással és az építéssel összefüggő hatósági előírásokat és szabályokat maradéktalanul betartja.
(7) Az adókedvezmény vagy elengedés feltétele a tényleges munka szabályszerű, megfelelő mennyiségű és minőségű elvégzése, amelyet az illetékes építésügyi hatóság – szükség esetén szakértők bevonásával – ellenőriz.
(8) Nem adható önkormányzati támogatás vagy adókedvezmény, ha a védett értékkel összefüggésben engedély nélkül vagy engedélytől, bejelentéstől eltérően, illetve szabálytalanul végeztek építési munkát.
Ez esetben az elengedett adó pótlólag megállapítandó és behajtandó, a támogatás visszafizetendő.
E rendelkezés a szabálytalan beavatkozástól számított 5 évig érvényesítendő.

31. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) E rendelet rendelkezéseit a rendelet hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti

a) a településképi véleményezési eljárásról szóló 11/2013. (VIII. 22.) önkormányzati rendelet,

b) a településképi bejelentési eljárásról és a településképi kötelezésről szóló 10/2013. (VIII. 22.) önkormányzati rendelet, valamint

c) az épített örökség helyi védelméről szóló 12/2016. (VII. 21.) önkormányzati rendelet.

(4) A rendelet hatálybalépését követően indult eljárásnak kell tekinteni, ha folyamatban lévő építési ügyben módosított dokumentációt nyújt be a kérelmező.

(5) A rendelet kihirdetéséről a jegyző – a helyben szokásos módon – gondoskodik.

1. melléklet a 12/2018. (XI. 29.) önkormányzati rendelethez

Helyi területi védelem alatt álló ingatlanok jegyzéke – helyi védett utcakép

A

B

C

D

1.

hrsz

utca

házszám

megnevezés

2.

849

Móricz Zsigmond út

233.

Présház

3.

850

Móricz Zsigmond út

231.

Présház

4.

852

Móricz Zsigmond út

227.

Présház

5.

853

Móricz Zsigmond út

225.

Présház

6.

858

Móricz Zsigmond út

219.

Présház

7.

860

Móricz Zsigmond út

217.

Présház

8.

861

Móricz Zsigmond út

215.

Présház

9.

863

Móricz Zsigmond út

213.

Présház

10.

864

Móricz Zsigmond út

211.

Présház

11.

865

Móricz Zsigmond út

209.

Présház

12.

868

Móricz Zsigmond út

207.

Présház

13.

869

Móricz Zsigmond út

205.

Présház

14.

870

Móricz Zsigmond út

203.

Présház

15.

871

Móricz Zsigmond út

201.

Présház

2. melléklet a 12/2018. (XI. 29.) önkormányzati rendelethez

Helyi egyedi védelem alatt álló ingatlanok jegyzéke

1. táblázat – helyi védett épület 1. kategória

A

B

C

D

1.

hrsz

utca

házszám

megnevezés

2.

2008

Erkel Ferenc köz

1.

Eleőd-Kovácsy-Fábry villa

3.

1851, 1852, 1853

Gyöngyvirág utca - épület keleti homlokzata

7.

Faragó-Vancsó-villa

4.

1426/5

Gyulai Pál utca

11.

Szendrey-Gyulai villa

5.

1444

Gyulai Pál utca

25.

Péteri (Pfeffer)-villa

6.

1325

Gyulai Pál utca

40.

Brooser-Konkoly-villa

7.

1009/1

Mátyás király utca

10.

Szitányi-Schäffner-Kisfaludy

8.

1021

Mátyás király utca

18.

Vadászház

9.

1034/1

Mátyás király utca

26.

Szabados-Nagy-villa

10.

1035/4

Mátyás király utca

28.

Glósz-villa

11.

1393

Mátyás király utca

34a

Wabrosch-villa

12.

1387

Mátyás király utca

36b.

Szendrey-ház

13.

1214

Mátyás király utca

52.

Bradách-villa

14.

1202

Mátyás király utca

56.

Millennium-ház

15.

2591

Móricz Zsigmond út

76.

Marschalkó-(Karinthy)-villa

16.

2151/2

Móricz Zsigmond út

95-97.

Sarudy-Lingel-villa

17.

2653

Móricz Zsigmond út

124.

Varjassy-Klein-villa

18.

2091

Móricz Zsigmond út

125.

Rausch-Sperling-villa

19.

1996

Móricz Zsigmond út

153.

"Sicc"-villaMóricz-Károlyi-nyaraló

20.

1430

Móricz Zsigmond út

163c

Szenes-Pekár-Haggenmacher-villa

21.

981/1

Móricz Zsigmond út

173a.

Tóth-villa

22.

918

Móricz Zsigmond út

185.

Hamar-Vámosy-ház

23.

1336

Nap utca

2.

Keszits-Benes-villa

24.

2636

Petőfi sétány

23.

Lakóház

25.

2663

Petőfi sétány (hajóállomás)

-

Hajóállomás

26.

487

Rózsahegyi Kálmán utca

5.

Rózsahegyi-nyaraló

27.

1590

Szent Imre herceg utca

1.

Áprily-villa-Filadelfia Diakonissza Egyesület üdülője

28.

1591

Szent Imre herceg utca

3.

Schmidt-villa

29.

1595

Szent Imre herceg utca

7.

Sztehlo-Hetényi-Magyar

30.

1599

Szent Imre herceg utca

13.

Rausch-Vámossy-villa óvoda

31.

1606/1

Szent Imre herceg utca

15.

Présház Vámossy-nyaraló

32.

1606/3

Szent Imre herceg utca

17.

Vámossy-villa

33.

1607

Szent Imre herceg utca

19.

Pórfi-Helvey nyaraló

34.

1620

Szent Imre herceg utca

25-27.

Marton-Rauscher-villa

35.

1622

Szent Imre herceg utca

29.

Szászy-Siklóssy-villa

1621

Gyöngyvirág utca

26.

36.

1625

Szent Imre herceg utca

33.

Belleagh-Delmár-Péteri-villa

2. táblázat – helyi védett épület 2. kategória

A

B

C

D

1.

hrsz

utca

házszám

megnevezés

2.

477

Alszeghy Kálmán tér

2.

Alszeghy-villa

3.

482

Alszeghy Kálmán tér

3.

Alszeghy-villa borospincéje

4.

413/1; 415

Csaba utca

11.

Eisler-Redő-villa

5.

2473

Határ utca
Rigó utca

11.

Szedonya-Patik-villa

6.

1862

Hegyalja utca

1.

Ravasz László háza

7.

500

Hunyadi János utca

6b.

Hettyey-villa

8.

952

Komáromi köz

12.

Parasztház

9.

959

Komáromi utca

19.

Présház-lakóház

10.

815

Kossuth Lajos utca

13.

Benisch-Jankó-villa

11.

1194/1

Mátyás király utca

44a.

Présház

12.

1195

Mátyás király utca

46.

Présház

13.

1351

Mátyás király utca

66.

Présház

14.

2229

Móricz Zsigmond út

63.

Lamotte-villa

15.

2594

Móricz Zsigmond út

82.

Lakóház

16.

2003/1, /2

Móricz Zsigmond út

149.

Buzay-Lingel-nyaraló

17.

980

Móricz Zsigmond út

175.

Feleky-Frankfurt-nyaraló

18.

915

Móricz Zsigmond út

189.

Golisz-Nádor-villa

19.

914

Móricz Zsigmond út

191.

Lakóház

20.

872

Móricz Zsigmond út

199.

Présház lakóház

21.

1574

Petőfi Sándor utca

13.

Lakóház

22.

1569

Szent Imre herceg utca

6.

Lakóház

23.

1568

Szent Imre herceg utca

8.

Lakóház

24.

1566

Szent Imre herceg utca

12.

Lakóház

3. táblázat – helyi védett épület 3. kategória

A

B

C

D

1.

hrsz

utca

házszám

megnevezés

2.

389/3

Erdész utca

1c

Emeletes parasztház

3.

307

Erdész utca

12.

Parasztház

4.

2013

Erkel Ferenc köz
Árnyas utca

8.

(Gross-Tompa) lakóház

5.

1589

Erkel Ferenc utca – Szent Imre herceg utca sarok

-

Református templom

6.

2321/2

Kilátók útja

6.

-

7.

826

Kossuth Lajos utca

17.

Présház

8.

835

Kossuth Lajos utca

23.

Présház

9.

1033/1

Mátyás király utca

24.

Présház

10.

976

Mókus utca

5.

Ármay-Tetmajer-Székely-villa

11. 1

12.

2561

Móricz Zsigmond út

50.

-

13.

2623

Móricz Zsigmond út

104.

Kanis-nyaraló

14.

2028/14

Móricz Zsigmond út

137.

Tornácos lakóház

15.


2028/10

Móricz Zsigmond út

139a.

Tornácos parasztház

16.

2678

Móricz Zsigmond út – Gyulai Pál utca sarok

-

Trafóház

17.

1586/3

Móricz Zsigmond út

155a

Móricz-villához tartozó kiszolgáló épület

18.

846

Móricz Zsigmond út

237.

Présház lakóház

19.

180

Móricz Zsigmond út

265.

Cserny-Mattyasovszky-kúria - főépület

20.

1521

Temető u.

6.

Lakóház; ún. Kati-villa

21.

1618

Szent Imre herceg utca

23.

Présház

4. táblázat – helyi védett objektum

A

B

C

D

1.

hrsz

utca

házszám

megnevezés

2.

980

Móricz Zsigmond út

175.

Nepomuki Szent János szoborfülke

3.

1444

Gyulai Pál u.

25

Gyulai Pál u. 25. kerítésénél kőkereszt

4.

1431

Móricz Zsigmond út

tóban elhelyezett női akt szobor

5.

1431

Móricz Zsigmond út

I. és II. világháborús hősök és áldozatok emlékműve

6.

1565/2

Petőfi S. u.

festett korpuszos kőkereszt

7.

1565/2

Petőfi S. u.

A római katolikus templom előtt álló Szűz Mária szobor

8.

1565/2

Petőfi S. u.

A római katolikus templom és plébánia között álló Szent Ferenc szobor

9.

1994

Móricz Zsigmond út

A múzeum előtti parkban álló Millenniumi emlékmű

10.

1996

Erkel F. u.

A múzeum előtti parkban álló Móricz Zs. szobor

11.

1996

Erkel F. u.

A múzeum előtti parkban álló 1848-49-es szabadságharc emlékére állított kopjafa

12.

2129

Kálvária utca

kálvária

13.

2650/4

Petőfi sétány

A révnél található kopjafa Szigeti József emlékére

14.

2677

Gyulai Pál utca

tűzoltó hősi emlékmű

15.

018/3

Gyulai Pál kilátó

16.

1860

Hegyalja u.

kopjafa Ravasz László emlékére

3. melléklet a 12/2018. (XI. 29.) önkormányzati rendelethez

A Településképi szempontból meghatározó területek és részterületek lehatárolása

null

4. melléklet a 12/2018. (XI. 29.) önkormányzati rendelethez

KÉRELEM TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁSHOZ

kérelmezőneve:
(személy vagy szervezet)

(személy)lakcíme:
(szervezet)székhelye:

kapcsolattartás céljára
e-mail cím,telefonszám:

tervezett/véleményezendő
építési tevékenység:

tervezett/véleményezendőtevékenység
helyszíne:cím és helyrajzi szám

helyszín tulajdonosának, társasházi képviselőjénekneve, címe, e-mail-címe, telefonszáma:

ÉTDR ügyazonosító:

cccccccccccc

A dokumentáció az alábbi munkarészeket tartalmazza: darab

műszaki leírás

építészeti-műszaki terv

fénykép

egyéb

kelt:

név, aláírás:

engedélyezésre javasolt:

kikötéssel engedélyezésre javasolt:

engedélyezésre nem javasolt:

5. melléklet a 12/2018. (XI. 29.) önkormányzati rendelethez

KÉRELEM TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁSHOZ

bejelentő neve:
(személy vagy szervezet)

(személy)lakcíme:
(szervezet)székhelye:

kapcsolattartás céljára
e-mail cím,telefonszám:

folytatni kívánt
építési tevékenység:

tervezett tevékenység helyszíne:
cím és helyrajzi szám

építési tevékenység esetén annak
tervezett időtartama(max. 1 év):

rendeltetés módjának, vagy rendeltetési egységek számának változtatása:

A benyújtott dokumentáció az alábbi munkarészeket tartalmazza: (darabszámmal)

papíralapú

digitális

műszaki leírás

építészeti-műszaki terv

látványterv

színezési terv

fénykép

kelt:

név, aláírás:

igazolás megküldve:

igazolás kikötéssel
megküldve:

tevékenység megtiltva:

6. melléklet a 12/2018. (XI. 29.) önkormányzati rendelethez

A támfal, a támfalgarázs és a gépjárműbeálló kialakításának módja

7. melléklet a 12/2018. (XI. 29.) önkormányzati rendelethez

A felszíni parkoló fásítása

null

8. melléklet a 12/2018. (XI. 29.) önkormányzati rendelethez

A telepítésre ajánlott növényfajták jegyzéke

1. táblázat: Közterületre, parkokba, utcai fasorba ültethető fafajok jegyzéke

A

B

Latin név

Magyar név

1.

Acerginnala

tűzvörös juhar

2.

Acerplatanoides

korai juhar

3.

Acerplatanoides ’Cleveland’

korai juhar

4.

Acerplatanoides ’Columnare’

oszlopos korai juhar

5.

Acerplatanoides ’Crimson King’

vörös levelű korai juhar

6.

Acerplatanoides ’Deborah’

vörös levelű korai juhar

7.

Acerplatanoides ’Drummondii’

tarka levelű korai juhar

8.

Acerplatanoides ’Globosum’

gömbjuhar

9.

Acerpseudoplatanus

hegyi juhar

10.

Acerpseudoplatanus ’Negenia’

hegyi juhar

11.

Acerpseudoplatanus ’Rotterdam’

hegyi juhar

12.

Carpinusbetulus ’Fastigiata’

oszlopos gyertyán

13.

Catalpabignonioides

szivarfa

14.

Catalpabignonioides ’Nana’

gömb szivarfa

15.

Celtisoccidentalis

nyugati ostorfa

16.

Crataeguslaevigata ’Paul’s Scarlet’

piros virágú galagonya

17.

Crataegusmonogyna ’Stricta’

oszlopos galagonya

18.

Fraxinusamericana

amerikai kőris

19.

Fraxinusexcelsior

magas kőris

20.

Fraxinusexcelsior ’Jaspidea’

magas kőris

21.

Fraxinusornus

virágos kőris

22.

Fraxinusornus ’Mecsek’

gömbkőris

23.

Koelreuteriapaniculata

csörgőfa

24.

Malus fajták

díszalmák

25.

Prunusfruticosa ’Globosa’

gömb csepleszmeggy

26.

Prunusserrulata ’Kanzan’

japáncseresznye

27.

Pyruscalleriana ’Chanticleer’

díszkörte

28.

Sophorajaponica ’Regent’

japánakác

29.

Sorbusthuringiaca ’Fastigiata’

oszlopos berkenye

30.

Tiliacordata ’Greenspire’

kislevelű hárs

31.

Tiliaeuchlora

krími hárs

32.

Tiliatomentosa ’Szeleste’

ezüsthárs

33.

Tiliatomentosa ’Mari’

ezüsthárs

34.

Tiliatomentosa ’Teri’

ezüsthárs

35.

Tiliatomentosa ’Zentai Ezüst’

ezüsthárs

2. táblázat: Lombos fák

A

B

C

1.

Latin név

Magyar név

koronaátmérő

1.

Acercampestre

mezei juhar

6m

1.

Acerginnala

tűzvörös juhar

5m

1.

Acernegundo ’Flamingo’

tarka levelű zöld juhar

4m

1.

Acerplatanoides

korai juhar

8m

1.

Acerplatanoides ’Cleveland’

korai juhar

6m

1.

Acerplatanoides ’Columnare’

oszlopos korai juhar

4m

1.

Acerplatanoides ’Faassens Black’

vörös levelű korai juhar

8m

1.

Acerpseudoplatanus

hegyi juhar

9m

1.

Acerpseudoplatanus ’Negenia’

oszlopos hegyi juhar

8m

1.

Betulapendula

nyírfa

6m

1.

Carpinusbetulus

gyertyán

9m

1.

Carpinusbetulus ’Fastigiata’

oszlopos gyertyán

4m

1.

Catalpabignonioides

szivarfa

8m

1.

Celtisoccidentalis

nyugati ostorfa

10m

1.

Cercissiliquastrum

júdásfa

5m

1.

Corylus colurna

törökmogyoró

6m

1.

Crataeguslaevigata ’Paul’s Scarlet’

piros virágú galagonya

4m

1.

Crataegusmonogyna ’Stricta’

oszlopos díszgalagonya

3m

1.

Fagussylvatica

bükk

15m

1.

Fagussylvatica ’Purpurea’

vérbükk

20m

1.

Fagussylvatica ’Pendula’

csüngő ágú bükk

9m

1.

Fagussylvatica ’PurpureaPendula’

csüngő ágú vérbükk

5m

1.

Fraxinusangustifolia ’Raywood’

keskeny levelű kőris

12m

1.

Fraxinusexcelsior

magas kőris

12m

1.

Fraxinusexcelsior ’Pendula’

csüngő ágő kőris

6m

1.

Fraxinusornus

virágos kőris

6m

1.

Fraxinusornus ’Mecsek’

gömb virágos kőris

5m

1.

Juglansregia

közönséges dió

10m

1.

Koelreuteriapaniculata

csörgőfa

5m

1.

Liquidambarstyraciflua

ámbrafa

6m

1.

Liriodendrontulipifera

tulipánfa

8m

1.

Magnoliakobus

liliomfa

4m

1.

Malus fajok

díszalmák

4m

1.

Morus alba ’Pendula’

csüngő ágú eper

3m

1.

Platanushybrida

platán

15m

1.

Prunuscerasifera ’Nigra’

vérszilva

5m

1.

Prunusfruticosa ’Globosa’

gömb csepleszmeggy

3m

1.

Prunusserotina ’Amanogava’

oszlopos díszcseresznye

2m

1.

Prunusserotina ’Kanzan’

díszcseresznye

5m

1.

Prunusserotina ’Kiku-Shidare-Shakura

csüngő ágú díszcseresznye

4m

1.

Prunussubhirtella ’Autumnalis’

díszcseresznye

4m

1.

Prunussubhirtella ’Pendula’

csüngő ágú díszcseresznye

3m

1.

Prunusyedonensis

díszcseresznye

5m

1.

Pyruscalleriana ’Chanticleer’

díszkörte

5m

1.

Quercuscerris

csertölgy

15m

1.

Quercuspetraea

kocsánytalan tölgy

15m

1.

Quercusrobur ’Fastigiata’

oszlopos tölgy

4m

1.

Rhustyphina

ecetfa

5m

1.

Salix alba ’Tristis’

szomorúfűz

15m

1.

Salixmatsudana ’Tortuosa’

csavarfűz

6m

1.

Sophorajaponica

japánakác

10m

1.

Sophorajaponica ’Pendula’

csüngő japánakác

5m

1.

Sorbusaucuparia

madárberkenye

6m

1.

Sorbusaucuparia ’Fastigiata’

oszlopos madárberkenye

3m

1.

Sorbusintermedia

svéd berkenye

6m

1.

Sorbusthuringiaca ’Fastigiata’

oszlopos thüringiai berkenye

4m

1.

Tiliacordata

kislevelű hárs

7m

1.

Tiliaeuchlora

krimi hárs

8m

1.

Tiliaplatyphyllos

nagylevelű hárs

8m

1.

Tiliatomentosa

ezüsthárs

8m

3. táblázat: Fatermetű tűlevelű örökzöldek

A

B

C

1.

Latin név

Magyar név

koronaátmérő

1.

Abies fajok

jegenyefenyők

4m

1.

Cedrusatlantica

atlaszcédrus

6m

1.

Ginkgobiloba

páfrányfenyő

8m

1.

Larixdecidua

vörösfenyő

7m

1.

Metasequoiaglyptostroboides

kínai mammutfenyő

6m

1.

Piceaabies

lucfenyő

6m

1.

Piceaomorica

szerbluc

3m

1.

Piceapungens

ezüstfenyő

4m

1.

Pinuswallichiana

himalájai selyemfenyő

9m

1.

Pinusnigra

feketefenyő

6m

1.

Pinussylvestris

erdeifenyő

6m

1.

Pseudotsugamensiesii

duglaszfenyő

4m

1.

Sequoiadendrongiganteum

hegyi mammutfenyő

5m

1.

Taxodiumdistichum

mocsárciprus

5m

4. táblázat: Sövénynek alkalmas növényfajok jegyzéke

A

B

C

1.

Latin név

Magyar név

Magasság

1.

Fenyők

1.

Cupressocyparisleylandii

leyland ciprus

10-15m

1.

Juniperuschinensis ’Keteleeri’

oszlopos boróka

1.

Juniperuschinensis ’Obelisk’

boróka

3-5m

1.

Piceaomorica

szerbluc

10-15m

1.

Taxusbaccata

tiszafa

4-6m

1.

Taxusbaccata ’Overeynderi’

oszlopos tiszafa

3-5m

1.

Taxus x media ’Hicksii’

tiszafa

1-2m

1.

Thujaplicata ’Atrovierens’

óriás tuja

15-20m

Lomblevelűek

Latin név

Magyar név

Magasság

1.

Berberisjulianae

júlia borbolya

1-2m

1.

Carpinusbetulus

gyertyán

15-20m

1.

Cornusmas

som

3-5m

1.

Cornussanguinea

veresgyűrűs som

3-5m

1.

Cotoneaster bullatus

hólyagoslevelű madárbirs

2-3m

1.

Cotoneasterdivaricatus

ragyogó levelű madárbirs

2-3m

1.

Deutziascabra

gyöngyvirágcserje

2-3m

1.

Kolkwitziaamabilis

viráglonc

2-3m

1.

Ligustrumovalifolium

fagyal

2-3m

1.

Pyracanthacoccineum

tűztövis

2-3m

1.

Spiraeacinerea ’Grefsheim’

gyöngyvessző

1.

Spiraea x vanhouttei

gyöngyvessző

2-3m

1.

Viburnumrhytidophyllum

ráncos levelű bangita

2-3m

9. melléklet a 12/2018. (XI. 29.) önkormányzati rendelethez

A növénytelepítés ajánlott ültetési távolságai

A

B

C

D

1.

fafajta

növési magasság

ajánlott ültetési távolság

kerítéstől

szomszédos épülettől

2.

lombos cserjék és oszlopos növekedésű örökzöld cserjék

< 2,0 m

0,5 m

1,0 m

3.

lombos cserjék

> 2,0 m

1,5 m

2,0 m

4.

fatermetű fenyőfélék

2,0 m

2,5 m

5.

gyümölcs és egyéb fák

< 3,0 m

1,5 m

2,0 m

6.

lombos fa

> 3,0 m

3,0 m

3,0 m

10. melléklet a 12/2018. (XI. 29.) önkormányzati rendelethez

Emlékeztető Főépítészi egyeztetésről

Az egyeztetés időpontja : HÉSZ : 1/2017 (I.12.) Kt. rendelet
A tervezéssel érintett ingatlan : Településképi rendelet: 12/2018. (XI. 29.)
-címe, (utca házszám) : Leányfalu,
- a telek mérete : m2
-hrsz-a :
-építési övezet jele, megnevezése :
Beépítési adatok :
A tervezett épület megnevezése:
-előkert min/tényleges mérete: m
-hátsókert min/tényleges mérete : m
-oldal kert min/tényleges mérete : m
-oldalkert min mérete: m
Egyéb beépítési adatok :
-telek beépítettsége : %
-felépítmény épületmagassága : m
A tervezés típusa : - 300 m2 alatti lakóépület egyszerű bejelentése
Az ingatlan érintettsége eljáró hatóságok tekintetében :
-Nemzeti Örökségvédelmi Hivatal : igen nem
- régészeti lelőhely azonosító száma:
-Műemléki vagy Helyi védelem : igen nem
-műemléki környezet: igen nem
-műemlék épület igen nem
-helyi értékvédelem igen nem
-Táj- és Környezetvédelem :
-Duna-Ipoly nemzeti park: igen nem
-Orsz.Ökológiai Hálózat –Magterület: igen nem
-Orsz.Ökológiai Hálózat –Pufferterület: igen nem
-Orsz.Ökológiai Hálózat –Ökológiai folyosó: igen nem
-Natura 200 terület : igen nem
-Ex-Lege védett láp : igen nem
-Felszín alatti vízminőségvédelmi terület : igen nem
-Ex-Lege védett források: igen nem
-Helyi jelentőségű védett terület : igen nem
-Közlekedési hatóság, Út-vasút : igen nem
- Hírközlési hatóság : igen nem
- Egyéb hatóság-Szolgálat : igen nem
- egyéb védőtávolság vagy szabályozó határvonal : igen nem
- speciálisan meghatározott beépítési kötelezettség : igen nem
- részletes talajmech.-i szakvéleményi kötelezettség : igen nem
- pinceépítésre vonatkozó tiltás : igen nem
- szabályozás szerinti bontandó épület : igen nem
Az egyeztetés eredménye - Főépítészi vélemény-javaslat-megállapítás-tiltás :
.
._____________________________________________________________________________
tervező főépítész
1

Hatályon kívül helyezte az 1/2022. (I.27.) számú önkormányzati rendelet. Hatályon kívül 2022.január 29. napjától.