1. § E rendelet az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 3. § (2) bekezdés alapján, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendeletben meghatározott véleményezésben részt vevő szervek egyetértésével került sor, mely az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) 2013. január 1. napján hatályos állapotán alapul.

2. § (1) A rendelet hatálya Szigetmonostor Község közigazgatási területére terjed ki.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen az országos építési követelményeket tartalmazó jogszabályok előírásait e rendeletben foglaltakkal együtt kell alkalmazni.

(3) Jelen építési szabályzat mellékletei:

(4) Jelen építési szabályzat függelékei:

3. § (1) Kötelező erejű szabályozási elemek, melyek módosítása csak a helyi építési szabályzat módosításával történhet:

(2) Más jogszabály által elrendelt szabályozási elemek, amelyek a vonatkozó jogszabályi előírások alapján kötelező érvényűek:

(3) Tájékoztató szabályozási elemek, melyek nem kötelező érvényűek:

4. § (1) A közterületek kialakítása érdekében a Szabályozási Terven jelölt szabályozásokat végre kell hajtani.

(2) A település közterületein vagy közhasználat céljára átadott területein elhelyezhető építmények, köztárgyak az alábbiak:

5. § (1) A község területén található műemlékek, műemléki környezetek lehatárolását a szabályozási terv tartalmazza.

(2) A község területén található műemlékek, műemléki környezetek felsorolását a rendelet 1. függeléke tartalmazza.

6. § (1) A közigazgatási területen található régészeti lelőhelyek és a védelem alatt álló régészeti lelőhelyek lehatárolását a szabályozási terv tartalmazza.

(2) A nyilvántartott régészeti lelőhelyek listáját jelen rendelet 2. számú függeléke tartalmazza.

7. § (1) Külterületen a vízfolyások és vizes élőhelyek partvonalától számított 50 méteren, tavak partjától számított 100 méteren belül, valamint a vízfolyások hullámterében új épületek, mesterséges létesítmények elhelyezése tilos.

(2) Az ökológiai hálózat védelme érdekében a műszaki beavatkozásokat úgy kell végezni, hogy az érintett területek értékeit a legkevésbé károsítsa, az élőhelyek fenntartásának esélyeit ne rontsa, a biológiai diverzitás fenntartásához szükséges ökológiai folyosókat lehetőség szerint ne vágja el. A műszaki létesítménnyel elvágott területek közötti ökológiai kapcsolat kialakulását mesterségesen elő kell segíteni.

(3) Az egyedi tájértékek védelméről a település a helyi értékvédelmi rendelet megalkotásával gondoskodik.

(4) A beépítésre tervezett területek átmeneti hasznosítása jelenlegi művelésük fenntartásával biztosítandó.

8. § Az „N” jelű Nemzeti Park területen belül tilos vegyszeres növényvédelmet alkalmazni, műtrágyát használni, a védett terület élőhelyeit zavaró zaj- és rezgésterhelést okozó tevékenységet folytatni.

9. § (1) A „ht” jelű Helyi jelentőségű tervezett természetvédelmi területébe a Nagy-erdő értékes homoki tölgyesei, és a Füzes-erdő jelentősebb homoki gyepterületei tartoznak.

(2) A helyi jelentőségű természetvédelmi területeken ipari és bányászati tevékenység, lakó-, üdülő- és gazdasági épületet nem lehet létesíteni.

10. § (1) Az N2000 jelű Natura 2000 területek a Külterület Szabályozási Terven lehatároltak.

(2) A Natura 2000 területen új épület csak az illetékes természetvédelmi hatóság által előírt tartalmú Natura 2000 hatásbecslési tanulmány készítésével helyezhető el.

(3) A területen főleg erdőgazdálkodási, gyepgazdálkodási, ill. vízgazdálkodási tevékenység folytatható.

(4) A területen művelési ág váltás csak a Nemzeti Park Igazgatóság előzetes véleménye alapján történhet.

11. § (1) Az országos ökológiai hálózat területe a Duna-ágak menti hullámtéri területek, valamint a Duna medre.

(2) Az országos ökológiai hálózat elemeinek területén az ökológiai kapcsolatok folytonosságának biztosítása szükséges.

(3) Az ökológiai hálózat területe a település közigazgatási területére vonatkozóan

12. § A Szabályozási Terven jelölt vízbázis védő területek, belső, külső, "A", "B" hidrogeológiai

13. § (1) Közterületen fakivágás csak a fák biológiai pusztulása, élet és vagyon veszélyeztetése esetén, fakivágási és pótlási terv alapján történhet.

(2) Az építési telken növénytelepítés esetén az alábbi ültetési távolságokat kell figyelembe venni:

(3) Közutakon, az országos közutakat kivéve 3 m-nél alacsonyabb fát, cserjét minimum 0,75; 3 m-nél magasabb növényt minimum 1,5 m távolságra lehet telepíteni a burkolt út szegélyétől.

14. § (1) A település teljes közigazgatási területén a talajt és a talajvizet szennyező tevékenység átmenetileg sem folytatható.

(2) A talaj védelme érdekében folyékony és veszélyes hulladékot, növényvédő szert, műtrágyát, csak fedett, zárt, vízzáró szigetelésű, a tárolt anyaggal nem reakcióképes tárolóban szabad tárolni.

(3) Az építési tevékenységekhez kapcsolódó földmunkák során:

(4) Területek feltöltése csak természetes eredetű szennyeződésmentes anyaggal pl. kőzet, föld, homok történhet, a vonatkozó jogszabályok szerint.

15. § Szagos, bűzös tevékenység a település beépített területétől csak legalább 1000 m

16. § (1) A területen a vízgazdálkodásban kedvezőtlen irányú változtatásokat eredményező tevékenység nem engedélyezhető. A kedvezőtlen hatás utólagos megállapítása esetén a tevékenység felfüggeszthető vagy felszámolható.

(2) A területfelhasználás és az építmények elhelyezése során biztosítani kell, hogy szennyeződés az élővizekbe ne jusson, továbbá a vizek mennyisége, minősége és szintje kedvezőtlenül ne változzon.

17. § A zajtól védendő területekre és az épületek zajtól védendő helységeire vonatkozó terhelési határértékeket a vonatkozó rendelet mellékletei szerint kell megállapítani.

18. § (1) A település területén a Szabályozási Terv az alábbi védőtávolsággal rendelkező, illetve védőterületet igénylő létesítményeket jelöl:

(2) Az egyes védőterületeken a vonatkozó jogszabályokban foglaltak betartandók.

19. § A település területén az Önkormányzat javára elővásárlási joggal terheltek a Belterület Szabályozási Terven elővásárlási joggal terhelt terület határa jellel körülhatárolt, a 3. számú mellékletben felsorolt ingatlanok.

20. § Az egyéb ágazati jogszabályok, műszaki szabványok által megállapított, a Szabályozási Terven jelölt

(1) védőterületek, védőtávolságok, védősávok,

(2) védelmek és korlátozások

21. § (1) Középnyomású földgázellátású területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás-szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetők el. A berendezés a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetők.

(2) A hálózatok létesítésekor a meglévő zöld felület, növények, fák megóvandók

22. § (1) Csatornázatlan területen főrendeltetésű épület, csak zárt, szivárgásmentes szennyvízgyűjtő vagy egyedi minősített szennyvíztisztító berendezés létesítése esetén helyezhető el.

(2) Eltérő beépítési módú telkek találkozásánál, kialakult, legalább 90 %-ban beépült övezetekben, a telek beépítési módjára az illeszkedési szabályok az irányadók.

(3) Lakóterületen, amennyiben a telek területe nem haladja meg az övezetben meghatározott minimális telekméret másfélszeresét, telkenként csak egy főrendeltetésű építmény helyezhető el.

(4) Egyéb építési övezeti előírás hiányában a telek v. építési hely utca felöli részére csak főrendeltetésű építmény helyezhető el.

(5) Melléképítmény csak akkor építhető, ha a telken már van főépület. Melléképítmény elhelyezése nem akadályozhatja a szomszédos telken sem az előírások szerinti főépület-elhelyezést.

(6) Az övezetben, építési övezetben előírt legkisebb kialakítható telekterületet el nem érő telek is beépíthető, ha az épület építési helyen belül elhelyezhető és az épületek közötti legkisebb távolságok, valamint a telken belüli parkolás biztosítható.

(7)² Kertvárosias lakóterületen 650 m²-nél kisebb területnagyságú telken melléképület csak a főépülettel egyben építhető, önálló melléképület nem helyezhető el.

(8)³ Kertvárosias lakóterületen 650 m²-nél nagyobb területnagyságú telken legfeljebb egy melléképület önállóan, a főrendeltetésű épülettől különállóan is elhelyezhető.

23. § (1) 14 m-nél keskenyebb új építési telek nem alakítható ki.

(2) Oldalhatáron álló beépítés esetén, az épület oldalhatáron álló homlokzata, építési határvonala a telekhatártól min. 1 m-re helyezhető el. A részben már beépített telken ettől eltérően kialakult beépítés folytatható.

(3) Ha a telken meglévő épület egy része építési helyen kívül esik, ebben az esetben az építési helyen kívüli épületrész annak tömegnövekedése nélkül felújítható. Ezek az épületek is csak az építési helyen belül bővíthetők.

(4) Az építési helyen kívül álló meglévő épületek tovább nem bővíthetők sem vízszintes, sem függőleges irányban, nem alakíthatók át, azokon csak állagmegóvási tevékenység végezhető. Az építési helyen kívül álló épület vagy épületrész elbontása esetén, az csak építési helyen belül építhető vissza.

(5)⁴ Egy telken egy lakás helyezhető el.

(6)⁵ A közterülethez a hosszabbik oldalával csatlakozó fekvő telek beépítése esetén az elő- és hátsókert legkisebb mértéke 3 m.

(7)⁶ A rendelet 4. mellékletében a kialakítható új telek legkisebb telekterületére vonatkozó „K” jelölés szerint az övezet, építési övezet területén található telek mérete kialakult, a telek mérete kizárólag a szabályozási vonal végrehajtása miatt történő telekalakítás esetén csökkenthető.

24. § A település katasztrófavédelmi osztályba sorolása (II. katasztrófavédelmi osztály) alapján meghatározott elégséges védelmi követelményeit az – átsorolás felülvizsgálata alapján – készülő veszély-elhárítási és vízkárelhárítási terv határozza meg.

25. § (1) A Szabályozási Terv a település területén a beépítésre szánt területeket sajátos használatuk szerint a következő építési övezetekbe sorolja:

26. § (1) A falusias lakóterület lakóépületek, a mező- és az erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A falusias lakóterület telkein elhelyezhető

27. § (1) A falusias lakóterületen nyeles telek nem alakítható ki.

(2) Az építési telkeken az épületek oldalhatáron állóan, vagy zártsorúan helyezhetők el, a kialakult beépítésnek megfelelően, illetve a szabályozási terven ábrázoltak szerint. A hagyományos, kettős beépítés a zártsorú beépítésben továbbfejleszthető, az egyéb építési szabályok – különös tekintettel a tűzvédelemre - megtartása mellett.

(3) A beépíthető legkisebb telekméret a kialakult.

(4)⁷

28. § (1) A kertvárosias lakóterület laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2) A kertvárosias lakóterületen elhelyezhető:

(3) A kertvárosi lakóterületen kivételesen elhelyezhető:

(4) A kertvárosias lakóterületen nem helyezhető el önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

(5) A kertvárosias lakóterület övezeteiben nem helyezhető el:

(6) Az építési övezetben új épület csak teljes közművesítettség esetén helyezhető el.

29. § (1) Az Lke-6 szabadonálló beépítésű építési övezetben, kialakult ikres beépítésű telken a meglévő épület bővíthető az ikres beépítési mód előírásai szerint abban az esetben, ha a szomszédos telkek építési jogai ezáltal nem csorbulnak.

(2)⁹

(3)¹⁰ Az Lke-6 építési övezetben az épület legmagasabb pontja 8,5 m, a szintterületi mutató értéke 0,25 m²/m².

30. § (1) A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek káros hatással a lakófunkcióra.

(2) A településközpont vegyes terület építési övezeteiben az alábbi épületek helyezhetők el:

(3) A területen más rendeltetésű épület kivételesen sem helyezhető el.

(4) A településközpont vegyes területen nem helyezhető el:

(5)¹¹

31. § (1) Az intézmény terület elsősorban igazgatási, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális rendeltetést szolgáló épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az intézmény területen elhelyezhető épület - az (1) bekezdésben foglaltakon kívül -:

(3) A Vi-1 építési övezetben a telek területének 25 %-án háromszintű növényzetet kell kialakítani

(4)¹²

(5)¹³ A Vi-2 építési övezetben 1 lakás helyezhető el a (2) bekezdés szerinti rendeltetést tartalmazó épületben.

(6)¹⁴ A Vi-3 építési övezetben új épület meglévő épület helyére, azzal azonos mértékben, vagy az építési helyen belül a jelenlegi beépítettségnek megfelelő mértékben helyezhető el.

32. § (1) Az üdülőterület elsősorban üdülőépületek elhelyezésére szolgál.

(2) A Horányi kialakult telkek területe, szélessége, mélysége csak abban az esetben változtatható, ha az újonnan kialakuló telkek méretei a következő értékek alá nem csökkennek: terület 550 m² , szélessége 14 m , mélység 25 m . Kivételt képez ez alól, ha a telek mérete az előtte szükséges közút kialakítása miatt változik.

(3) Az Üü jelű üdülőházas üdülőterületen olyan üdülőépületek, üdülőtáborok és kempingek helyezhetők el, amelyek elhelyezésük, méretük, kialakításuk és felszereltségük, valamint infrastrukturális ellátottságuk alapján az üdülési célú tartózkodásra alkalmasak, és amelyek túlnyomóan változó üdülői kör hosszabb tartózkodására szolgálnak.

(4) Az üdülőházas üdülőterületen csak a terület igényei szerinti parkolók és garázsok helyezhetők el. A 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek számára parkoló vagy garázs nem helyezhető el.

(5)¹⁵

33. § (1) A Gksz jelű kereskedelmi, szolgáltató gazdasági építési övezetek elsősorban nem jelentős zavaró hatású, kisebb helyigényű gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgálnak.

(2) A Gksz-1 építési övezetben elhelyezhető:

(3) A Gksz-1 kereskedelmi, szolgáltató gazdasági építési övezetben az ott folyó tevékenység, illetve az ott dolgozók kiszolgálása érdekében elhelyezhető:

(4) Az építési övezet területén üzemanyagtöltő állomás nem helyezhető el.

(5) A zöldfelületeket összefüggő széles területsávokon kell telepíteni, elsősorban a telekhatárok mentén.

(6) A zöldsávok nem jelenthetnek csak gyepfelületet, hanem fákkal, cserjékkel intenzíven beültetett. legalább 10 m széles területeket, amelyeken 100 m²-ként ültetendő egy fa és 10 db cserje. Arányuk a zöldfelületeken belül nem lehet kisebb, mint a telken belül kialakított zöldfelület 70 %-a.

(7) A Gksz-2 építési övezetben kizárólag környezetbarát és alacsony logisztikai igényű tevékenységek számára szolgáló építmények helyezhetők el. Lakóépület az övezet területén nem helyezhető el.

(8) A Gksz-2 építési övezetben az építési telek területének 20 %-án háromszintű növényzetet kell kialakítani

(9)¹⁷

(10)¹⁸ A Gksz-1 és Gksz-2 építési övezetekben

34. § (1) A K-Sp jelű Különleges sportolási célú területek övezetbe a szigetmonostori sportpálya területe tartozik. Az övezetben csak a rendeltetésnek megfelelő épületek, építmények helyezhetők el.

(2) Az övezeten belül csak gyepes és műfű burkolatú sportpálya létesíthető, egyéb szilárd burkolatú pálya nem helyezhető el.

(3)¹⁹

35. § (1) A K-ü jelű Különleges üdülőterület övezetben a Meteor Erdei Telep területén legfeljebb két üdülőegységes hétvégi házak, továbbá olyan üdülőépületek, üdülőtáborok és kempingek helyezhetők el, amelyek elhelyezésük, méretük, kialakításuk és felszereltségük, valamint infrastrukturális ellátottságuk alapján az üdülési célú tartózkodásra alkalmasak, és amelyek túlnyomóan változó üdülői kör hosszabb tartózkodására szolgálnak.

(2) Az építési övezetben a terület rendeltetésével összhangban lévő, illetve azt szolgáló építmények helyezhetők el.

(3) A K-ü jelű üdülőterületen elhelyezhető:

(4) Az övezetben állattartó építmény nem helyezhető el, belső kerítés nem létesíthető.

(5) A terület tovább nem osztható telkekre.

(6)²⁰

36. § (1) A K-Re jelű különleges rekreációs területen (Rosinante fogadó) szálláshely szolgáltató, vendéglátó, kereskedelmi és sportolási létesítmények helyezhetők el.

(2)²¹

37. § (1) A K-Mü jelű különleges mezőgazdasági üzemi terület mezőgazdasági állattartó telep, kísérleti telepek, termékfeldolgozó és tároló építmény és turisztikai funkciójú épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A K-Mü övezetben elhelyezhető:

(3) Az övezetben új lakás nem létesíthető,

(4) Az övezetben kiegészítő vagy mellékfunkcióként elhelyezhető:

(5)²²

38. § (1) A K-Ki jelű Különleges kikötő övezetbe a Nagy-Dunaág menti közforgalmú kikötő és révátkelő területe tartozik.

(2) A kikötő területén elsősorban a kikötőépület, vendéglátó és kereskedelmi, valamint szociális kiszolgáló jellegű épületek helyezhetők el.

(3)²³

39. § (1) A K-Csv jelű Különleges helyi sajátosságokkal bíró családi vállalkozások építési övezetbe tartoznak a Pusztamonostori út menti területek.

(2) Az építési övezet területén elsősorban a szigeti turizmushoz és helyi gazdasághoz kapcsolható árutermelés, mg-i terményfeldolgozás, állattartás, sport- és hobbiállattartás vendéglátó és kereskedelmi, kiszolgáló jellegű épületek helyezhetők el. A tulajdonos és a személyzet számára szolgálati lakások építhetők.

(3) A K-Csv építési övezetben a telek területének 20 %-án háromszintű növényzetet kell kialakítani

(4)²⁴

40. §²⁵ A Szabályozási Terv a település területén a beépítésre nem szánt területeket sajátos használatuk szerint a következő építési övezetekbe sorolja:

41. § (1) A közlekedési és közműterület az országos és helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozóhelyek, járdák, gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, valamint a kikötők és révátkelők és a közművek és hírközlési építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A közlekedési és közműterületen csak a közlekedést, illetve az érintett közművek karbantartását és megfelelő működését szolgáló építmények helyezhetők el.

(3)²⁶ Az övezetben az (1) és (2) bekezdésben meghatározott rendeltetéstől eltérő funkciójú meglévő épületek felújíthatók, de tovább nem bővíthetők.

42. § (1) A KÖu-1 jelű Közlekedési- és közműterület övezetbe a közforgalmú, állami és önkormányzati fenntartású gyűjtőutak tartoznak.

(2) Az utak szabályozási szélességeit a szabályozási terv tartalmazza.

(3) Az övezetbe tartozó utak területén csak a közművek és az út, valamint a közművek fenntartásához és üzemeltetetéséhez szükséges műtárgyak helyezhetők el.

43. § (1) A beépítésre nem szánt területek megközelítését szolgáló utak szélessége min. 6 méter , közművek elhelyezése esetén min. 8 méter .

(2) Több telek megközelítésére szolgáló magánút csak a közutakra vonatkozó előírások szerint létesíthető.

(3) Közterületen és közintézményekben csak fásított parkolók létesíthetők.

44. § (1) A Z-kp jelű Közpark övezetbe tartoznak a belterületi szabályozási terven jelölt zöldterületek. A közpark a pihenést, testedzést, szórakozást szolgáló, állandóan növényzettel fedett, nagyobb vonzáskörzettel rendelkező zöldterület.

(2) Az övezetben található telkek összevonhatók, de tovább nem oszthatók. Az övezetben pihenést és rekreációs célokat szolgáló építmények, sétaút, pihenőhely, gyepes sportpálya, gyermekjátszótér, illetve a terület fenntartásához szükséges épület, építmény és közművek helyezhetők el.

(3) A közparknak közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie, kerekesszékkel és gyermekkocsival is elérhetőnek és használhatónak kell lennie.

(4) Az övezetben parkoló csak a park használatához alakítható ki.

45. § (1) A Z-kk jelű Közkert övezetbe a Szigetmonostor község északi részén lévő kisebb zöldfelületek tartoznak. A közkert a pihenést, testedzést, szórakozást szolgáló, állandó növényzettel fedett, kisebb vonzáskörzettel rendelkező zöldterület.

(2) Az övezetben épület nem helyezhető el. Az övezetben kizárólag a közkerti funkciót szolgáló építmények, sétány, pad, pergola, játszószerek helyezhetők el.

(3) Az övezetben a minimális zöldfelületi arány 80%, amelynek minimum 40%-át háromszintes növényállomány fedi.

(4)²⁷ A közkertnek közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek, kerekesszékkel és gyermekkocsival is elérhetőnek és használhatónak kell lennie.

(5) Az övezetben parkoló nem alakítható ki.

46. § (1) Az erdőterületek közé tartoznak a település földhivatali nyilvántartás szerint erdő művelési ágban nyilvántartott, az erdőtörvény alapján erdőnek minősülő, valamint a szabályozási tervben erdőként körülhatárolt és megjelölt, e célra szolgáló területek.

(2) Az erdők elsődleges rendeltetés szerinti védelmi, valamint egészségügyi–szociális, turisztikai funkciójú csoportokba sorolhatóak.

(3) Az erdőterülethez tartozó övezetekben a gazdálkodást az erdőről és az erdő védelméről szóló törvényben meghatározott erdőtervek szerint kell folytatni.

47. § (1) Az Ev jelű Elsődlegesen védelmi rendeltetésű, védőerdők övezetbe a talaj-, víz-, zaj-, levegőtisztaság-, és tájvédelmi célú erdőterületek tartoznak.

(2)²⁸ Az övezetben épületet elhelyezni nem lehet. Az övezet területén tanösvény kialakítható, a meglévő esőbeálló felújítható.

(3) A már korábban, engedéllyel beépített telkek épületei nem bővíthetők, csak felújíthatók.

48. § (1) Az Evv jelű Elsődlegesen védelmi rendeltetésű, védett erdők övezetbe az országos, illetve a helyi jelentőségű védett természeti területek erdőterületei tartoznak.

(2) Az övezetben épületet elhelyezni nem lehet. Az övezetben csak az elsődleges rendeltetést szolgáló építmény helyezhető el, beleértve a természetvédelmi bemutatást szolgáló építményeket is.

(3) A már korábban, engedéllyel beépített telkek épületei nem bővíthetők, csak felújíthatók.

(4) Erdőgazdálkodás csak a természetvédelmi érdekek figyelembevételével történhet.

(5) Az övezetben az elsődleges rendeltetést nem veszélyeztető üdülési és sporttevékenység végezhető, a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával.

49. § (1) Az Ek-1 jelű Közjóléti rendeltetésű erdőterület övezetbe az elsődlegesen egészségügyi–szociális, turisztikai rendeltetésű erdők tartoznak.

(2) Az övezetben épület, építmény csak a 10 ha-t meghaladó területnagyságú telken helyezhető el, legfeljebb 2,5%-os beépítettséggel.

(3)²⁹ Az övezetben csak az erdő rendeltetésének megfelelő építmény, valamint szabadtéri sporteszköz helyezhető el.

(4) A legnagyobb megengedett épületmagasság 6 m .

(5) A már korábban, engedéllyel beépített telkek épületeinek átalakítása csak a (2) bekezdésben megadott beépítési százalékon és a (4) bekezdésben meghatározott épületmagasságon belül valósítható meg.

50. § (1) Az Ek-2 jelű Közjóléti rendeltetésű erdőterület övezetbe az elsődlegesen oktatási - kutatási rendeltetésű erdők tartoznak.

(2)³⁰ Az övezet területén a rendeltetésszerű használathoz szükséges építmény, valamint szabadtéri sporteszköz helyezhető el.

(3)³¹ A legnagyobb megengedett épületmagasság 6,0 m , a beépítettség mértéke legfeljebb 0,5%.

51. § (1) A mezőgazdasági terület a település mezőgazdasági termelés, növénytermesztés, állattenyésztés és az ezekkel közvetlenül kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás, valamint annak építményei elhelyezésére szolgáló része, ahol a termőföldvédelem mellett a hagyományos és egyedi tájhasználati, valamint a természeti értékek megőrzését, vízbázisvédelmi szempontokat is figyelembe kell venni.

(2) A mezőgazdasági területekhez a következő övezetek tartoznak:

52. § (1) Az Általános mezőgazdasági terület övezetébe jellemzően az árutermelő mezőgazdasági területek, szántók, zöldség-gyümölcstermesztő ültetvények tartoznak. Az övezetben a növénytermesztés és az állattenyésztés, az ezekkel közvetlenül kapcsolatos termékfeldolgozás, tárolás és szolgáltatás építményei helyezhetők el.

53. § (1) Az Má-Sz jelű Nagytáblás szántóföldi növénytermesztés övezet kizárólag a szántóföldi növénytermesztés céljára szolgál.

(2) Az övezetben épület, építmény vonatkozó felsőbb szintű jogszabály szerint helyezhető el.

(3) A szántókat határoló földutak mentén minimum 1,5 m-es sávban a terület defláció elleni védelme érdekében a termőhelynek megfelelő növényállományú mezővédő fásításokat, gyepes, cserjés mezsgyéket kell kialakítani és a telek tulajdonosának fenntartani.

54. § (1) Az Má-Szk jelű Kisparcellás szántóföldi növénytermesztés övezet a szántóföldi növénytermesztés céljára szolgál.

(2) Az övezetben épület, állandó építmény külön rendelet szerint helyezhető el, ideiglenes szerszám- és terménytároló, max. 15 m² alapterülettel, létesíthető.

(3) Az övezeten belül a már kialakult szalagszerű telekkialakítást kell megőrizni. A telkek tovább csak hosszában oszthatók.

55. § (1) Az Má-Gy jelű Gyepgazdálkodás övezetbe tartozó területek gyepgazdálkodási területként hasznosíthatók.

(2) Az övezetben a gyepgazdálkodással összefüggő termékfeldolgozás és tárolás céljára szolgáló építmények, állattartó létesítmények helyezhetők el.

(3) Az 1500 m²-t meghaladó területű telken legfeljebb 3 %-os beépítettséggel egy gazdasági épület helyezhető el. A beépíthető 3 % számításakor legfeljebb a telek 2500m²-es területe vehető figyelembe.

(4) A legnagyobb megengedett épületmagasság 6 m .

56. § (1) Az Má-Gyv jelű Védelmi célú gyepgazdálkodás övezetbe a kiemelt oltalom alatt álló védett természeti területek gyepterületei és a vízbázis külső védőövezetének gyepterületei tartoznak.

(2) Az övezetben épület, építmény vonatkozó felsőbb szintű jogszabály szerint helyezhető el. Ideiglenes szerszám- és terménytároló elhelyezhető max. 15 m²alapterülettel.

(3) Az övezetben kizárólag állattartásra szolgáló karám vagy villanypásztor helyezhető el. Egyéb épület, építmény a területen nem helyezhető el.

(4) A meglévő épületek átépítése a meglévő beépített alapterületen belül, és legfeljebb 6 m-es épületmagassággal történhet.

(5) A gyepterületek fenntartását, kezelését a területek legeltetésével vagy kaszálással kell végezni.

57. § (1) Az Má-Gyü jelű Gyümölcstermesztés övezetbe tartozó területek elsősorban gyümölcstermesztésre hasznosíthatók.

(2) Az övezetben a gyümölcstermesztéssel összefüggő termékfeldolgozás és tárolás céljára szolgáló építmények helyezhetők el, 1500 m²-t meghaladó területű telken 3%-os beépítettséggel.

58. § (1) A VT-H jelű Hullámtér övezetbe tartoznak a közigazgatási területnek a települést a Duna felől védő árvízvédelmi töltésen kívüli részei.

(2) A hullámtéren csak a meder használatával, a folyó, vízfolyás fenntartásával közvetlenül összefüggő megfigyelő, jelző állomást, a hullámtér használatával összefüggő vízilétesítményt, továbbá kikötői, rév- és kompátkelőhelyi, vízirendészeti épületet, építményt szabad elhelyezni.

(3) Az övezet területén található erdők védelmi rendeltetésű erdőként kezelendők.

59. § (1) A VT-T jelű Árvízvédelmi töltés övezet területe építési tilalom alá esik. Az övezetben építményt elhelyezni elsősorban árvízvédelmi céllal, az illetékes vízügyi szakhatóság hozzájárulásával lehet.

(2) Az övezetben mindennemű települési vagy veszélyes hulladék elhelyezése, vegyszer vagy más környezetszennyező anyag tárolása tilos.

60. § (1) A VT-V jelű Vízműterület övezetbe tartoznak a felszín alatti vízbázisok belső védőterületei, a vízmű szolgáltatók szigeti gerincvezetéke és kétoldali védősávja és egyéb üzemi létesítményeinek területe.

(2) Az övezetben kizárólag a vízgazdálkodás építményei, illetve az övezet rendeltetésének megfelelő kiszolgáló építmények helyezhetők el.

(3) Az övezet beépítetlen területét gyep- és erdőterületként kell fenntartani és kezelni.

61. § (1) A Kb-T jelű Különleges temetők övezetbe tartoznak a település területén található temetők.

(2) Az övezetben a temetkezés céljait szolgáló, valamint az azokat kiegészítő építmények, ravatalozó, kápolna, kegyeleti hely, szerszámtároló, őrzés építményei helyezhetők el.

(3) Az övezetben szolgálati lakás nem helyezhető el.

(4)³²

62. § (1) A Kb-Mü jelű Különleges mezőgazdasághoz kapcsolódó termékfeldolgozást, - tárolást, gazdasági jellegű tevékenységet is ellátó nagy zöldfelületi arányú területek övezetébe tartozik a Külterület Szabályozási Terven jelölt állattartó telep területe.

(2) Az övezetben az alábbi építmények helyezhetők el:

(3) Az övezet területén a Külterület Szabályozási Terven jelölt területet erdőterületként/erdőtelepítésként kell fenntartani.

(4)³³

63. § (1) A Kb-Ki jelű Különleges beépítésre nem szánt kikötő terület övezetbe a Szentendrei Dunaág menti közforgalmú kikötők és révátkelők területei tartoznak.

(2)³⁴ A Kb-Ki-1 övezetben új épület vagy építmény kizárólag a helyi tömegközlekedéssel kapcsolatban helyezhető el, illetve a meglévő épületek bővítése, felújítása végezhető el. A Kb-Ki-2 övezet területén kikötőépület, vendéglátó és kereskedelmi, valamint szociális kiszolgáló jellegű épületek helyezhetők el.

(3)³⁵

(4) Az övezetben épület, építmény csak olyan telken helyezhető el, ahol a terület közművesítettsége biztosított.

(5) A terület hasznosítása során az igénybe vett területeken és környezetükben vissza kell szorítani az invazív gyom- és kultúrfajokat. Helyettük biztosítani kell a természetes faállományok megtartását és a természetközeli cserjések és ligetek fejlesztését.

(6) Az övezetben épület csak olyan telken helyezhető el, ahol a terület élőhelyeire vonatkozó részletes kezelési előírások kidolgozása megtörtént.

64. § (1) A Kb-Kt jelű Különleges beépítésre nem szánt burkolt, fásított közterület, sétány övezet a pihenést, rekreációt szolgáló, vendéglátó-, szolgáltató-, sport-, a közösségi élethez, rendezvényekhez kapcsolódó építmények, továbbá a terület fenntartásához szükséges épületek, építmények és parkoló elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezetben elhelyezhető:

(3)³⁶

65. § (1)³⁷ A Kb-Rek jelű Különleges egyéb, helyi sajátosságot hordozó terület övezetbe tartozik a Duna medrében található Szürkő-sziget.

(2) Az övezetben csak üdülési célú épületek létesíthetők.

(3)³⁸ A Kb-Rek övezetben a telek területének 30 %-án háromszintű növényzetet kell kialakítani

(4)³⁹

(5) A Szürkő-sziget területén új építési tevékenység csak a meglévő épületek és épületromok helyén végezhető.

(6) A kialakított telkek tovább nem oszthatók, méretük nem csökkenthető.

(7) A terület hasznosítása során az igénybe vett területeken és környezetükben vissza kell szorítani az invazív gyom- és kultúrfajokat. Helyettük biztosítani kell a természetes faállományok megtartását és a potenciális élőhely fafajainak visszatelepítését.

(8) A megtelepedett, idős keményfa (másutt ligeterdőket alkotó) egyedeket kivágni tilos, megtartásuk indokolt.

(9)⁴⁰ A Kb-Rek jelű övezetben a közművesítettség módja és mértéke hiányos közművesítettség.

66. § (1) A rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

(2) A rendelet kihirdetéséről a Jegyző a helyben szokásos módon gondoskodik.

(3) A rendeletet a hatályba lépését követően induló ügyekben kell alkalmazni.

(4) Jelen rendelet hatálybalépésének időpontjában hatályát veszti a Szigetmonostor Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 19/2012. (XII. 28.) önkormányzati rendelet.