Letkés Község Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2004 (X.28.) önkormányzati rendelete

a helyi építési szabályzatról

Hatályos: 2022. 08. 12

Letkés Község Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2004 (X.28.) önkormányzati rendelete a

Helyi Építési Szabályzatról

2022.08.12.

Letkés Község Önkormányzata a helyi önkormányzatokról szóló módosított 1990.évi LXV.törvény 16.§ (1) bekezdésében valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló módosított 1997. évi LXXVIII. törvény 7.§ (3) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja meg és jóváhagyja az annak mellékletét képező Szabályozási Tervet.

A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet területi hatálya kiterjed a település egész közigazgatási területére.

(2) Jelen rendelet a Szabályozási Tervekkel együtt érvényes.
(3) A rendelet területi és tárgyi hatálya minden természetes-, jogi személyre illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságokra kiterjed azaz, az előbb említettekre nézve a rendelet kötelező előírásokat tartalmaz.
(4) A rendelet hatálya alá tartozó területen az OTÉK - 253/1997. (XII.20.) Kormányrendelet előírásait e rendeletben foglalt eltérésekkel együtt kell alkalmazni.
(5) A szabályozási terven kötelezőnek kell tekinteni és meg kell tartani
a) a tervezett szabályozási vonalat
b) a telkek kialakítására vonatkozó méreteket ( minimális telekterület, minimális szélesség
c) a beépítési módot,
d) a beépítettség legnagyobb mértékét,
e) a megengedett legkisebb-legnagyobb építménymagasságot,
f) a beépítés közművesítettségi feltételeit,
g) a zöldfelület legkisebb mértékét,
h) környezetterhelési határértéket,
A kötelező erejű elemek módosítása a szabályozási terv módosítását vonja maga után.

Engedélyhez kötött munkák

2. § (1) Építési engedélyhez kötött mindazon építési munka, melyet az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységgel kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997.(XII.29.) KTM rendelet 9. §-ában meghatároz, továbbá:

a) a védett területeken (műemléki környezet, helyi művi és természeti értékvédelmi területek) a fenti KTM rendelet a. pontjában kivételként említett munkák,

b) a védett területeken (műemléki környezet, helyi művi és természeti értékvédelmi területek) a homlokzatot érintő bármilyen változtatás (felújítás, színezés, szerelt berendezések - pl. vezetékek, antennák - elhelyezése).

(2) Építési szándék esetén elvi építési engedélyt kell kérni a törvényben előírt tartalommal a
a) különleges területeken
b) gazdasági területeken
c) beépített telek esetén az újabb főfunkciójú épület engedélyezési tervét megelőzően az elhelyezés vizsgálatára
d) műemléki környezetbe eső területen
e) helyi védelem alá eső építmények esetében
(3) Közterület-rendezési terv
a) Közterület-rendezési terv készítése kötelező a 8. § (2) bekezdésében említett esetben továbbá valamennyi zöldfelületi egységen folytatott növénytelepítés, építés, köztárgy elhelyezés esetében. Zöldfelületi egységnek számítanak a közparkok és az önkormányzati vagy magántulajdonú korlátozottan használható kertek.
b) A közterület-rendezési terv tartalmazza – meglévő állapot/tervezett állapot bontásban - a tervezési terület geodéziai felmérését, a növényzetet, a burkolatokat, a köztárgyakat, felszín alatti és felszín feletti közműveket, műtárgyakat, a szomszédos telkeken álló építményeket és a telkek bejáratait. A terv léptéke: 1:500

Beépítésre szánt területek és ezek építési övezetei

3. § (1) Lakóterületek

a) Falusias lakóterület (Lf-1)

b) Falusias lakóterület (Lfk-1)

c) Falusias lakóterület (Lfk-2)

d) Falusias lakóterület (Lfk-3)

e) Falusias lakóterület (Lfk-4)

f) Falusias lakóterület (Lfk-5)

g) Falusias lakóterület (Lfk-6)

h)* Falusias lakóterület (Lf-2)
i) Kertvárosias lakóterület (Le-1)
j) Kisvárosias lakóterület (Lk-1)
(2) Vegyes területek
a) Településközponti vegyes terület (Vt-1)
(3) Üdülőterületek
a) Hétvégi házas üdülőterület (Üh)
(4) Gazdasági területek
a) Kereskedelmi, szolgáltató terület (Gksz)
b) Mezőgazdasági üzemi terület (Gmg-1)
c) Mezőgazdasági üzemi terület (Gmg-2)
d) Kereskedelmi szolgáltató terület ( Gksz-2)
e) Kereskedelmi, szolgáltató terület (Gksz-3)
(5) 1 Különleges területek
a) Temető (Kte)
b) Sportterület (Ksp)
c) Belterületi borospincék (Kp)
d) Rekreációs terület (Kre)
e) Humán, idegenforgalmi célra felhasználható terület (Khi)
f) Határátkelőhely területe (KH)

Beépítésre nem szánt területek és ezek építési övezetei

4. § (1) Közlekedési és közmű elhelyezési területek

a) Országos és helyi utak (KÖu)

b) Parkolók (P)

c) közlekedési zöldterületek (Kz)

(2) Zöldterületek (Z)

a) Közparkok (Zkp)

(3) Erdőterületek

a) Védelmi (védő) erdők (Ev)

b) Védelmi (védett) erdők (Evé)

c) Egészségügyi, turisztikai, szociális erdő (Ee)

(4) Mezőgazdasági terület

a) Általános mezőgazdasági terület (Má)

b) Korlátozott használatú mezőgazdasági terület (Mák)

c) Kertes mezőgazdasági terület (Mk)

(5)2 Vízgazdálkodási terület

a) Folyóvizek hullámtere és parti sávja (V)

b) Vízmosások, árkok, közcélú nyílt csatornák (Vm)

c) Vízbeszerzési terület (Vk)

A telekalakítás és beépítés általános szabályai

5. § (1) Telket csak úgy szabad alakítani, hogy az a terület rendeltetésének megfelelő használatra alkalmas legyen, továbbá annak alakja, terjedelme, beépítettsége jelen szabályozási előírásoknak és a vonatkozó jogszabályoknak megfeleljen.

(2) Újonnan kialakítandó tömbökben a minimális telekméret 1000m2, a minimális telekszélesség 18m lehet, melytől egy-egy telek esetében geometriai szükségszerűségből 5%-os eltérés engedélyezhető.

(3) Az övezeti előírásoknak nem megfelelő kialakult telek, kialakult beépítés esetében:

c) belső átalakítás, homlokzat felújítás végezhető,

d) homlokzat átalakítás akkor végezhető, ha a változtatás megfelel jelen rendelet előírásainak,

e) bővítés akkor végezhető, ha a bővitmény megfelel jelen rendelet előírásainak, az összes beépítettség megfelel jelen rendelet előírásainak,

f) tetőtérbeépítés akkor végezhető, ha az építménymagasság megfelel jelen rendelet előírásainak,

g) átépíthető, vagy újjáépíthető, ha a létrejövő helyzet jobban megfelel jelen rendelet előírásainak, mint a meglévő állapot

Az épületek elhelyezésére vonatkozó általános előírások

6. § (1) Az építési telken épületet elhelyezni csak az építési helyen belül lehet.

(2) Lakóterületen több rendeltetési egység esetében mindig a fő funkciójú épületet kell a közterülethez közelebb – vagy az előírt előkert szerint, vagy a szabályozási vonalon – helyezni

(3) A fő- és mellékrendeltetésű épületek – az állattartó épületek kivételével – közvetlenül egymáshoz csatlakoztatva, vagy 3,0 m-es távolság tartásával építhetők.

(4) A gazdasági övezetekben az építési helyen kívül a kerítéssel egybeépített legfeljebb 30m2 alapterületű portaépület is elhelyezhető.

(5) Az állattartó épületek a védőtávolságok figyelembevételével a szabályozási vonaltól telekmélységben mért min. 15m távolságra, lakóépületektől min. 10m védőtávolságra helyezhetők el.

(6) Az építési hely mélysége tömbbelsőbe nyúló telkek esetében az építési övezetekben legfeljebb 60m.

(7) A fő funkciójú épület földszinti padlóvonalát a telek megközelítésére szolgáló út (meglévő vagy tervezett) koronaszitjéhez képest legalább +0,3 m-re kell kialakítani.

(8) Oldalhatáros beépítési mód esetében azon az oldalhatáron kell az építési helyet képezni, amelyen az adott utcában már kialakult. Újonnan beépülő utca, lakó- és üdülőterület esetében az építési helyet az alábbi ábra alapján kell meghatározni. Második épület a meglévővel azonos oldalhatárra helyezendő.

Építési hely

1. ábra

(9) Saroktelek esetén amennyiben az építési hely közterülettel érintkezik, az erre néző homlokzatot is utcai homlokzatszerűen kell kialakítani.
a) Tervezett telekalakítás esetében az építési helyet úgy kell módosítani, hogy a keresztutca felé nézően is legalább 3 m előkert alakuljon ki. Ha az építési hely szélessége ezáltal 9 m alá csökkenne, akkor a 3 méteres előkertet – legfeljebb 1m-ig – úgy kell csökkenteni, hogy 9 méteres építési hely kialakulhasson.
(10) Kialakult beépítés esetében az előkertet a jobbra, balra eső beépített telkek – de legfeljebb öt-öt – átlagával számolva kell kialakítani, a kapott mérettől az építendő épület előkertje legfeljebb egy méterrel térhet el.
(11) Amennyiben azt külön előírás nem szabályozza, a terepszint alatti létesítmény a beépítethető terület 1,25-szöröse lehet, s nem nyúlhat be az oldal- és hátsókert méretébe.
(12) Lakó funkció esetében fedetlen vízmedence (úszómedence) létesítése esetén alapterülete 50%-kal a zöldfelületi minimumba, annak legfeljebb 10% -áig beszámítható.
(13) Közcélú fedetlen sportpályák, úszómedencék alapterülete 50%-al a zöldterületi minimumba, annak legfeljebb 50% -áig beszámítható.
(14) Állattartó épületek közül tömbbelsőben csak a család önellátására szolgáló épületek, belterületen általában kislétszámú állattartó épületek, belterületi határon kívül nagylétszámú állattartó telep is elhelyezhető, az ÁNTSZ által előírt védőtávolságok betartásával.
(15) Bármely építési tevékenység esetében az előírásoknak meg nem felelő épületeket, épületrészeket, építményeket el kell bontani, a szabálytalanságot meg kell szüntetni.
(16) Falusias lakóterületen és Vegyes területen azon építési telkek esetében, melyek nem saroktelkek, megfelelnek az övezeti előírásoknak, de az övezeti előírások szerint számított építési hely közterületi telekhatárra merőleges mérete kisebb, mint 9,0m, a hátsókert mérete - ha azt egyéb jogszabályok előírásai lehetővé teszik - 3,0m-ig csökkenthető, amennyiben ezáltal a 9,0m-es építési hely szélesség biztosítható.

Az épületek kialakítására vonatkozó általános előírások

7. § (1) Az épületformára vonatkozó előírások

a) Belterületen, különleges- és üdülőterületen oromfalas homlokzat vagy homlokzatrész szélessége legfeljebb 7 méter lehet.

b) Belterületen, különleges- és üdülőterületen a tető hajlásszöge:oromfal esetében 35 és 45 fok között lehet,kontytető esetében 20 és 45 fok között lehet.

lapostető, enyhelejtésű tető legfeljebb a beépített alapterület 25%-án alakítható ki,toronyjellegű épületrész az épület beépített területének legfeljebb 15 %-ára terjedhet ki.
c) A falusias lakóterület kivételével a kiegészítő használati módú épület nem lehet nagyobb sem gerinc, sem párkány vonatkozásában a lakóépületnél, amennyiben 30 méternél közelebb van a szabályozási vonalhoz.
d) Falusias lakóterület esetében a kiegészítő használati módú épület építménymagassága max. 7,5m lehet, amennyiben az min. 30m távolságra helyezkedik el a szabályozási vonaltól.
e) Újonnan épülő épület homlokzatán homlokzati égéstermék kivezetés csak turbó gázkazánok esetében és nem utcai homlokzaton lehetséges. Meglévő épületeknél a meglévő égéstermék kivezetést a hatóság átmeneti ideig engedélyezheti.
(2) Tetőfelépítmények
a) Jelen szabályzatban tetőfelépítménynek nevezzük azokat a ferde tetősíkból kiálló épülettömegeket, melyek a tetőtér, padlástér belső bővületét határolják.
b) Jelen szabályzatban „hozzá tartozó tető”-nek nevezzük azt a tetőt, amelyből a tetőfelépítmény kiemelkedik.
c) Tetőfelépítmény csak nyílás vagy nyílászáró kialakítása céljából építhető, zárt térbővület (gazdasági területek technológiai építményeinek kivételével) nem létesíthető.
d) A gerincet függőlegesen mért 80cm-en belül tetőfelépítmény nem közelítheti meg.
e) A tetőfelépítmények homlokzathossza a hozzá tartozó tető eresz hosszának legfeljebb 50%-a lehet.
f) A nyílás vagy nyílászáró és az azt körülvevő függőleges falazatok, burkoló-, takarószerkezetek homlokzatsíkra vetített felülete legfeljebb 25%-a lehet a hozzá tartozó tetőfelület függőleges vetületének.
g) Nyeregtető esetében a tetőfelépítmény az oromfalat legfeljebb másfél méterre közelítheti meg.
h) Kontytető esetében a tetőfelépítmény az élgerincet legfeljebb egy méterre közelítheti meg.
(3) Anyaghasználat
a) Belterületen, különleges- és üdülőterületen csak épített kémény létesíthető, újonnan épülő szerelt kéményt épített megjelenésű burkolattal kell ellátni.
b) tetőfedésre megjelenésében csak kiselemes- vagy nádfedés használható,lakóterületen a szabályozási vonaltól számított 30 méteren belül vegyes területen,különleges területen,hétvégiházas üdülőterületen.
c) Gazdasági területen elhelyezett technológiai építmények kivételével homlokzaton fémlemez-, műanyag burkolat nem használható.
(4) Homlokzatmagasság: a telek beépítettsége meghatározásánál figyelembe veendő építmények homlokzati vetületi felületének és a vetületi felület vízszintesen mért hosszának hányadosa. Az építmények homlokzatmagasságát az övezeti előírások tartalmazzák. A homlokzatmagasság meghatározása során:
a) az egyes homlokzati vetületi felületeket az adott felületi síknak és a legfelső teljes építményszín záró szerkezetének felső síkjának metszésvonala vagy érintővonala és a síknak a rendezett tereppel való metszésvonala közötti magassággal kell megállapítani, legfeljebb 6,0 m magasságú két oromfal kivételével, amelyek nem az építmény hosszoldalán állnak,
b) az egyes homlokzatfelületekhez hozzá kell számítani – a kémény, a tetőszerelvények, a 0,5 m- meg nem haladó felületű padlásvilágító ablak és az 1,0 m2- t meg nem haladó felületű reklámhordozók kivételével – mindazoknak az építményeknek (attikafal,torony,kupola,tető,tetőrész vagy egyéb építményrész) a felületét, amelyek az a) pont szerinti metszésvonalra vagy érintővonalra az építmény irányába emelkedő 45 fok alatt vont sík fölé emelkednek, ezen építményrészeknek az illető homlokzat felületi síkjára ugyancsak 45 fok alatt ont – az előzővel párhuzamos – síkkal történő vetítéssel meghatározott magasságával,
c) a négy oldalról körülhatárolt légakna,légudvar,belső udvar homlokzatfelületeit, valamint a loggiák belső oldalfelületit és azok vízszintesen mért hosszait figyelmen kívül kell hagyni.

Közterületek kialakítása, használata

8. § (1) A közterületek használatát az Önkormányzat önálló rendeletben szabályozza.

(2) A közterületen a világítás, szemétgyűjtés, utcabútorok, a reklámhordozók egységes karakteréről gondoskodni kell. Ezek elhelyezését egy közterületi egység (utcahossz, tér) egészére egyszerre készülő terv – közterület rendezési terv - alapján összehangoltan lehet engedélyezni.
(3) Közterületen, különleges területen új zöldfelület létesítését (a területfelhasználás jellegéből adódóan) kertészeti, tájrendezési vagy rekultivációs terv alapján kell végezni.

Hirdetőtáblák

9. § (1) Nem közterületen csak az ott folytatott tevékenység céljára helyezhető el egyenként legfeljebb 0,5 négyzetméter felületű hirdetőtábla.

(2) Közterületen legfeljebb 100 méterenként 0,5 m2 felületű hirdetőtábla elhelyezése engedélyezhető.

Az engedélyezés során a közútkezelő hozzájárulását be kell szerezni.
(3) Épület homlokzati síkjához képest legfeljebb 60 cm kiállású lehet a hirdetőtábla.
(4) A hirdetőtáblák anyaga, tartószerkezete fém, fa lehet.
(5) A környezetétől idegen, kirívó hirdetőtábla nem helyezhető el.
(6) Helyi értékvédelmi területen (művi és természeti), műemléki környezetben, csak az (1) pont szerinti hirdetőtábla helyezhető el, az is csak épületen, annak falával egy síkban. Ezen túlmenően útelágazásnál, útbaigazítás jellegű, legfeljebb 0,25 m2 felületű tábla helyezhető el.
(7) Közterületi információs táblák elhelyezhetők az ÚT 2-1.140:1998 számú "Közterületi információs táblák megtervezése, alkalmazása, és elhelyezése" című műszaki előírás alapján.

Kerítések

10. § (1) Kertes mezőgazdasági (Mk) övezetben a közterület felöli kerítés legfeljebb 2,0 m magas kő, fa, élősövény drótfonattal. A telkeket egymástól való elválasztó kerítés csak drótfonatos kerítés, illetve élősövény lehet.

(2) Belterületen a közterület felöli kerítés legfeljebb 2,0 m magas lehet, melynek lábazata sehol sem haladhatja meg a közterület terepszintjétől mért 80 cm-t. E fölött áttört kerítés esetében az átlátást gátló szerkezetek aránya legfeljebb a felület 60%-a lehet. Tömör kerítés csak fából készülhet. A kerítéssel legfeljebb 2m2 alapterületű szeméttároló egybeépíthető.

(3) Külterületi lakóterületen a közterület felöli kerítés legfeljebb 2.0 m magas tömör kő, vagy fa kerítés is lehet.

Védőterületek, védőtávolságok

11. § (1) A vízgazdálkodási feladatok ellátása céljából a természetes vízfolyások (patakok), mesterségesen kialakított tározók, belvíz- és öntözőcsatornákpartja mentén 6m vízügyi védőterületként kialakítandó, vagy meghagyandó.

(2) A temető védőterületei:

- a temetőn kívül a telekhatártól számított 50,0m széles területsáv. E védőterületen belül kegyeletsértő, a temető működését zavaró létesítmény (pl. vendéglátóhely) nem helyezhető el.
- a temetőn belül meglévő temető vagy emlékhely bővítése, valamint új temető létesítése esetén a telekhatártól számított 30m széles fásított terület
(3) Oktatási, nevelési, egészségügyi intézmények védőterülete a telekhatártól mért 50,0m széles területsáv. A védőterületen belül állattartó épület nem építhető
(4) Az állattartó épületek védőtávolságát az Önkormányzat önálló rendeletben szabályozza.
(5) A nagylétszámú állattartó telepek védőtávolságán belül lakóépület és közintézmény nem helyezhető el, kivéve a tulajdonos és a használók lakóépületét, irodaépületét.
(6) Trágya- és trágyalétároló lakó- és középülettől mért távolsága legalább 12 méter.
(7) A gazdasági övezetek létesítményeinek telkén belül a kerítés mentén 20 méteres védelmi célú zöldsáv telepítendő.

Közművek

12. § (1) A közművezetékek térszín alatti elrendezését, védőtávolságait az MSZ 7487/2-80 számú szabvány tartalmazza.

(2) A település teljes területén tilos a szennyvizek szikkasztása. A meglévő szikkasztókat fel kell számolni

(3) Beépítésre szánt területen a lejtésviszonyok miatt a telken már el nem helyezhető csapadékvizet a telekről zárt csatornában az ingatlan előtti árokba kell vezetni.

(4) A közműkiváltások során a használaton kívüli vezetéket el kell távolítani.

(5) A gázvezetékek MSZ 7048/3 szabványban meghatározott biztonsági övezetét be kell tartani.

A gáznyomás szabályozó állomások MSZ 11414 szabványban meghatározott védőtávolságát – mely nagy középnyomású berendezéseknél közútak útpályájának szélétől és épületektől általában 10m -, be kell tartani.
(6) A középnyomású hálózatról megtáplált házi nyomásszabályzókat az épület udvarán, illetve az épületek alárendelt homlokzatán kell elhelyezni.
(7) Közműpótlás esetében föld alatti üzemanyag- és olajtartályok csak dupla fallal, szivárgásjelzővel ellátva létesíthetők a község teljes közigazgatási területén.Belterületen közműpótló berendezés csak akkor helyezhető el, ha annak környezetterhelése nem haladja meg a hatályos jogszabályok lakóterületre vonatkozó határértékeit.
(8) A transzformátorokat épületen belül kell elhelyezni, közterületről történő közvetlen megközelítésüket a szolgáltató számára biztosítani kell.
(9) A létesülő közterületi elektromos és hírközlő hálózatokat a területen belül földkábeles megoldással kell kialakítani, légkábelek cseréje esetén azokat földkábellel kell kiváltani.
(10) A mobiltelefon-átjátszóberendezéseket egy közös toronyra kell elhelyezni. Erre a célra - amennyiben műszakilag megfelelők – a meglévő tornyok használandók. Új helyre torony csak akkor építhető, ha a régi hely a hírközlési technológia szempontjából nem megfelelő.
(11) Légvezetékek alatt csak olyan kisnövésű fák ültethetők, melyek csonkolása nem szükséges.

Falusias lakóterületek (Lf)

13. § (1) Falusias lakóterületek (Lf-2)

a) Telkenként elhelyezhető fő rendeltetésű létesítmények:

- lakóépület
- egy alapfokú ellátást biztosító kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó létesítmény,
- a lakókörnyezetet nem zavaró a szokásos mértékű gépjármű- és személyforgalmat meg nem haladó vonzású legfeljebb egy lakótelek területet igénylő kisipari, kézműipari kisüzemi mezőgazdasági üzemi építmény.
- egyéb épületek a főfunkció kiegészítéseként, csak annak megléte, vagy egyidejű építése esetén: tárolóépület, műhely, állattartó épület
b) A telkek kialakítására vonatkozó méretek
- a kialakítható legkisebb telekterület: 800m2
- a kialakítható legkisebb telekszélesség: 18m
c) Beépítési mód: oldalhatáron álló (Liliompusztán: szabadon álló)
d) Beépítettség legnagyobb mértéke: 30%
e) Terepszint alatti beépítés legnagyobb mértéke: 40%
f)* Megengedett legkisebb-legnagyobb építménymagasság a terep lejtésének függvényében:
Tere lejtése (5) Max. építménymagasság Lejtő felőli homlokzat max.magassága
0-3 % 4,5 m 4,5 m
3-6 % 5,0 m 5,5 m
6-10 % 5,5 m 6,0 m
10 % fölött 6,0m 6,5 m
A domb felőli homlokzat magassága egyik esetben sem haladhatja mag a 4,5 métert.
g) Zöldfelület legkisebb mértéke: 40%
h) Építési hely:
- előkert: min. 6m
- oldalkert: OTÉK 36. §(2) szerint
- hátsókert: LF-1 min. 10 , kivéve 6. § (16) bekezdése szerinti esetet.
LF-2: OTÉK szerint
(2) Falusias lakóterületek (Lfk-1, Lfk-2, Lfk-3, Lfk-4, Lfk-5, Lfk-6)
a) Telkenként elhelyezhető fő rendeltetésű létesítmények:
- lakóépület
- egy alapfokú ellátást biztosító kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, egészségügyi, szociális, oktatási, kulturális létesítmény,
- a lakókörnyezetet nem zavaró a szokásos mértékű gépjármű- és személyforgalmat meg nem haladó vonzású legfeljebb egy lakótelek területet igénylő kisipari, kézműipari kisüzemi mezőgazdasági üzemi építmény,
- egyéb épületek a főfunkció kiegészítéseként, csak annak megléte, vagy egyidejű építése esetén: tárolóépület, műhely, állattartó épület
b) A telkek kialakítására vonatkozó méretek
- Lfk-1 a kialakítható legkisebb telekterület: kialakult aprótelek, új telek esetében: 700m2
a kialakítható legkisebb telekszélesség: kialakult, új telek esetében: 14m
- Lfk-2 a kialakítható legkisebb telekterület: kialakult 500m2, új telek esetében: 900m2
a kialakítható legkisebb telekszélesség: kialakult: 12m új telek esetében: 18m
- Lfk-3 a kialakítható legkisebb telekterület: kialakult: 700m2 új telek esetében:1000m2
a kialakítható legkisebb telekszélesség: kialakult: 14m új telek esetében: 20m
- Lfk-4 a kialakítható legkisebb telekterület: 900m2
a kialakítható legkisebb telekszélesség: kialakult: 16m: új telek esetében: 20m
- Lfk-5 a kialakítható legkisebb telekterület: 1200m2
a kialakítható legkisebb telekszélesség: kialakult: 16m: új telek esetében: 20m
- Lfk-6 a kialakítható legkisebb telekterület: kialakult új telek esetében:2000m2
a kialakítható legkisebb telekszélesség: kialakult új telek esetében: 26m
c) * Beépítési mód:
- Lfk-1 oldalhatáron álló, szabadonálló; SZT-n jelölve
- Lfk-2 oldalhatáron álló,
- Lfk-3 oldalhatáron álló,
- Lfk-4, Lfk-5 oldalhatáron álló
- Lfk-6 szabadon álló
d) Beépítettség legnagyobb mértéke: 30%; Lfk-6 övezetben 15%
e) Terepszint alatti beépítés legnagyobb mértéke: 40%; Lfk-6 övezetben 20%
f) Megengedett legkisebb-legnagyobb építménymagasság a terep lejtésének függvényében : az (1) bekezdés f) pontja szerint.
g) Zöldfelület legkisebb mértéke: 40% Lfk-6 övezetben 50%
h) Építési hely
- előkert: a szomszédos telkek – de legfeljebb öt-öt telek – előkertjének átlaga
Lfk-6 övezetben: 6,0m
- oldalkert: OTÉK 36. §(2) szerint
- hátsókert: min. 10 m , kivéve 6. § (16) bekezdése szerinti esetet.
(3) Falusias lakóterületen a környezetterhelési határérték: a lakóterületen megengedett igénybevételi, kibocsátási és szennyezettségi határértékeket kell figyelembe venni.
(4) Beépítés minimális közművesítettségi feltételei: teljes közművesítettség.
(5) Falusias lakóterületen egy épület beépített alapterülete legfeljebb 300 m2 lehet, az 1000m2 fölötti területrész 50%-a vehető figyelembe a beépítettség számításakor, kivéve azokat az eseteket, melyekben a részletes Szabályozási Terv másképp intézkedik.
(6) Az övezetben újonnan épülő épület utcai és kilátás felöli homlokzatán homlokzati égéstermék kivezetése nem lehetséges.
(7) Az övezetben csak épített kémény létesíthető.
(8) Az épületek homlokzatképzése – homlokzatonként – legalább 75%-ban vakolt legyen.
Látszótégla homlokzatfelület az utcai szabályozási vonaltól számított 15 m-en belül legfeljebb lábazaton, vagy egyéb igénybe vett szerkezeti elemeken alkalmazható.
Fém és műanyag homlokzatképzés nem alkalmazható.
(9) Az övezetben, abban az esetben, ha a lakóépület mellett kiegészítő funkciójú épület is épül, azokat együtt kell engedélyeztetni. A kiegészítő használati módú épület nem lehet nagyobb sem gerinc, sem párkány vonatkozásában a lakóépületnél.
(10) Lakóterületen az előírt zöldfelület minden 100m2-e után 1db honos nagy lombot növelő fa ültetendő.

Kertvárosias lakóterületek (Lke)

13/A. §3 (1) Kertvárosias lakóterületek sorházas beépítéssel (Lke-1)

a) Telekként elhelyezhető fő rendeltetésű létesítmények:

- lakóépület
- egy alapfokú ellátást biztosító kereskedelmi,szolgáltató,vendéglátó létesítmény,
- a lakókörnyezetet nem zavaró a szokásos mértékű gépjármű- és személyforgalmat meg nem haladó vonzású, legfeljebb egy lakótelek területet igénylő kézműipari létesítmény.
- egyéb épületek a főfunkció kiegészítéseként, csak annak megléte, vagy egyidejű építése esetén: tárolóépület, műhely, állattartó épület
b) A kialakítható legkisebb telekterület: 400 m2
c) Beépítettség legnagyobb mértéke: 30 %
d) Terepszint alatti beépítés legnagyobb mértéke: 50 %
e) Megengedett legkisebb-legnagyobb építménymagasság: 3,0-7,5 m
f) Zöldterület legkisebb mértéke: 30 %
g) Előkert: min. 5 m
(2) Kertvárosias lakóterületen a környezetterhelési határérték: a lakóterületen megengedett igénybevételi, kibocsátási és szennyezettség határérték.
(3) Beépítési minimális közművesítettség feltételei: részleges közművesítettség.

Kisvárosias lakóterületek (Lk)

13/B. §4 (1) Kisvárosias lakóterületek többlakásos házas beépítéssel (Lk-1)

a) Telkenként elhelyezhető fő rendeltetésű létesítmények: az OTÉK előírásai szerint

b) A telkek kialakítására vonatkozó méretek:

- kialakítható legkisebb terület: 2000 m2
- kialakítható legkisebb telekszélesség: 24 m
c) Beépítési mód: szabadon álló
d) Beépítettség legnagyobb mértéke: 35 %
e) Terepszint alatti beépítés legnagyobb mértéke: 40 %
f ) Megengedett legkisebb-legnagyobb építménymagasság: 3,0-10 m
g) Zöldterület legkisebb mértéke: 40 %
h) Építési hely:
- előkert: min. 6 m
- oldalkert: OTÉK 35. § (3) bekezdése szerint
- hátsókert: min. 10 m
(2) Kertvárosias lakóterületen a környezetterhelési határérték: a lakóterületen megengedett igénybevételi, kibocsátási és szennyezettség határérték.
(3) Beépítési minimális közművesítettség feltételei: részleges közművesítettség.

Vegyes területek (Vt)

14. § (1) Településközpont vegyes terület (Vt-1)

a) Telkenként elhelyezhető fő rendeltetésű létesítmények:

- lakóépület max. 4 lakással
- kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,
- egyéb közösségi szórakoztató kulturális épület
- nem zavaró hatású gazdasági építmény
- intézmény, iroda, igazgatási épület,
- egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális létesítmény.
b) A telkek kialakítására vonatkozó méretek
- a kialakítható legkisebb telekterület: kialakult, új telek esetében: 900m2
- a kialakítható legkisebb telekszélesség: 20m
c) Beépítési mód: oldalhatáron álló, szabadonálló
d) Beépítettség legnagyobb mértéke: 40%
e) Megengedett legkisebb-legnagyobb építménymagasság: 3,5-6,0m
f) Zöldfelület legkisebb mértéke: 30%
g) Építési hely
- előkert: kialakult, új épület esetén: a szomszédos telkek – de legfeljebb öt-öt telek – előkertjéhez illeszkedve kell kialakítani
- oldalkert: OTÉK 36. §(2) szerint
- hátsókert: 10 m, kivéve a 6. § (16) bekezdése szerinti esetet.
(2) Igazgatási, egyházi, kulturális, egészségügyi, szociális épület esetében a megengedett építménymagasság felett toronyjellegű épületrész építése engedélyezhető.
(3) Településközpont vegyes területen a környezetterhelési határérték: a lakóterületen megengedett igénybevételi, kibocsátási és szennyezettségi határértékeket kell figyelembe venni.
(4) Beépítés minimális közművesítettségi feltételei: teljes közművesítettség.

Üdülőterületek

15. § (1) Hétvégi házas üdülőterület (Üh)

a) Telkenként elhelyezhető fő rendeltetésű létesítmények: legfeljebb két üdülőépület, valamint az OTÉK 1.sz. melléklet 54. pont a), c), e), f), h), m) és n) bekezdés szerinti melléképítmények.

b) A telkek kialakítására vonatkozó méretek

- a kialakítható legkisebb telekterület: 700 m2
- a kialakítható legkisebb telekszélesség: 18 m
- a kialakítható legkisebb telekmélység: 25 m
c) Beépítési mód: tömbbelső: oldalhatáron álló
saroktelek: szabadonálló, SZ-3 terven jelölve
d) Beépítettség legnagyobb mértéke: 15%
e) Terepszint alatti beépítés legnagyobb mértéke: 20%
f) Megengedett legkisebb-legnagyobb építménymagasság: 3,0-4,5 m
g) Zöldfelület legkisebb mértéke: 40%
h) Építési hely
- előkert: min. 6 m
- oldalkert: OTÉK 36. §(2) szerint
- hátsókert: 10 m
(2) Környezetterhelési határérték: a lakóterületen megengedett igénybevételi, kibocsátási és szennyezettségi határértékeket kell figyelembe venni
(3) Beépítés minimális közművesítettségi feltételei: teljes közművesítettség.
(4) Hétvégi házas üdülőterületen egy épület beépített alapterülete legfeljebb 105 m2 lehet, melynek mértéke az egyik oldalon, max. 2,0 m széles nyitott tornáccal növelhető.
(5) Az övezetben újonnan épülő épület utcai és kilátás felöli homlokzatán homlokzati égéstermék kivezetése nem lehetséges.
(6) Az övezetben csak épített kémény létesíthető.
(7) Az épületek homlokzatképzése – homlokzatonként – legalább 75%-ban vakolt legyen.
Látszótégla homlokzatfelület az utcai szabályozási vonaltól számított 15 m-en belül legfeljebb lábazaton, vagy egyéb igénybe vett szerkezeti elemeken alkalmazható.
Fém és műanyag homlokzatképzés nem alkalmazható.

Gazdasági területek

16. § (1) Kereskedelmi szolgáltató terület (Gksz; Gksz-2; Gksz-3)

a) Telkenként elhelyezhető fő rendeltetésű létesítmények: OTÉK 19. § (2) bek. 1,2,3 szerinti építmények

b) A telkek kialakítására vonatkozó méretek

- a kialakítható legkisebb telekterület: Gksz: 1500m2
Gksz-2: kialakult
Gksz-3: kialakult
- a kialakítható legkisebb telekszélesség: Gksz: 20m
Gksz-2: kialakult
Gksz-3: kialakult
c) Beépítési mód: szabadonálló
d) Beépítettség legnagyobb mértéke: Gksz: 30%
Gksz-2: 40%
Gksz-3: 60%
e) Terepszint alatti beépítés legnagyobb mértéke: 40%
f) Megengedett legkisebb-legnagyobb építménymagasság: 3,5-7,5m
g) Zöldfelület legkisebb mértéke: Gksz; Gksz-2: 50%
Gksz-3: 20%
h) Építési hely: Gksz; Gksz-2: - előkert: min. 6m
- oldalkert: OTÉK 36. §(2) szerint
- hátsókert: 10m
Gksz-3: az 1. sz. mellékleten jelölve (SZ-1M-3 terv)
- előkert: 0,0 m
- oldalkert: 10,0 m
i) Környezetterhelési határérték: a lakóterületen megengedett igénybevételi, kibocsátási és szennyezettségi határértékek.
j) Beépítés minimális közművesítettségi feltételei: teljes közművesítettség.
(2) Mezőgazdasági üzemi terület (Gmg-1)
a) Telkenként elhelyezhető fő rendeltetésű létesítmények:
- mindenfajta mező-, erdő-, és vadgazdálkodási tevékenységgel kapcsolatos termesztő, tenyésztő, feldolgozó létesítmény
- a tulajdonos, használó, személyzet számára szolgáló legfeljebb 3 lakás, amelyeknek alapterülete nem haladhatja meg a bruttó beépítettség 20%-t, és egyenként nem lehet nagyobb 120m2-nél
- a létesítményt kiszolgáló igazgatási és egyéb irodaépület
b) A telkek kialakítására vonatkozó méretek
- a kialakítható legkisebb telekterület: 1500m2
- a kialakítható legkisebb telekszélesség: 30m
c) Beépítési mód: szabadonálló
d) Beépítettség legnagyobb mértéke: 30% Liliompusztán: 15%
e) Megengedett legkisebb-legnagyobb építménymagasság: 3,5m-től a technológia függvényében
f) Zöldfelület legkisebb mértéke: 50%
g) az építési hely
- előkert: min. 6m
- oldalkert: min. 10m
- hátsókert: min. 10m
h) Beépítés minimális közművesítettségi feltételei: részleges közművesítettség (közüzemi villamos energia, közüzemi ívóvízszolgáltatás, egyedi közművel történő szennyvíztisztítás és szennyvízelhelyezés, nyílt árkos csapadékvíz elvezetés)
(3) Mezőgazdasági üzemi terület (Gmg-2)
a) Telkenként elhelyezhető fő rendeltetésű létesítmények:
- elsősorban az idegenforgalomhoz kapcsolódó létesítmények (lovastúra-, vadászati központ, növényárusítás, stb.)
- a tulajdonos, használó, személyzet számára szolgáló legfeljebb 2 lakás, amelyeknek alapterülete nem haladhatja meg a bruttó beépítettség 20%-t, és egyenként nem lehet nagyobb 120m2-nél
- a létesítményt kiszolgáló igazgatási és egyéb irodaépület
b) A telkek kialakítására vonatkozó méretek
- a kialakítható legkisebb telekterület: 1500m2
- a kialakítható legkisebb telekszélesség: 30m
c) Beépítési mód: szabadonálló
d) Beépítettség legnagyobb mértéke: 15%
e) Megengedett legkisebb-legnagyobb építménymagasság: 3,5m-től a technológia függvényében
f) Zöldfelület legkisebb mértéke: 50%
g) az építési hely
- előkert: min. 6m
- oldalkert: min. 10m
- hátsókert: min. 10m
h) Beépítés minimális közművesítettségi feltételei: teljes közművesítettség
i) Környezetterhelési határérték: a lakóterületen megengedett igénybevételi, kibocsátási és szennyezettségi határértékeket kell figyelembe venni.
(4) Kereskedelmi-gazdasági (Gksz), valamint mezőgazdasági üzemi (Gmg) területen egy épület beépített területe 1000 m2-nél nagyobb nem lehet.
(5) Mezőgazdasági üzemi területen a telekhatár mentén legalább 5m széles zöldsáv alakítandó ki, mely a zöldfelületi minimum részét képezi.

Különleges területek

17. § (1) Különleges temetői terület (Kte)

(a) Elhelyezhető fő rendeltetésű létesítmények: ravatalozó, kápolna, temetői fenntartó épület, gépkocsitároló, sírkert
(b) Telkek kialakítására vonatkozó méretek: kialakult állapot
(c) Beépítési mód: szabadonálló
(d) Beépítettség legnagyobb mértéke : 5%
(e) Megengedett legkisebb-legnagyobb építménymagasság: 3,0-15,0 m
(f) Zöldfelület legkisebb mértéke: 70%
(g) Építési hely:
- előkert: min. 10m
- oldalkert: min. 10m
- hátsókert: min. 10m
(h) Beépítés minimális közművesítettségi feltételei: teljes közművesítettség
(2) Különleges sportterület (Ksp)
(a) Elhelyezhető fő rendeltetésű létesítmények egy telken, egy épületben:
- az alapvető települési igényeket kielégítő sportpálya,
- települést és idegenforgalmat is szolgáló sport és szabadidős tevékenységek,
- az azt kiszolgáló szociális, karbantartó létesítmények,
- a beépíthető terület legfeljebb 20%-ának mértékéig szállásférőhely szolgáltatás
(b) Telkek kialakítására vonatkozó méretek: kialakult állapot
(c) Beépítési mód: szabadonálló
(d) Beépítettség legnagyobb mértéke : 10%
(e) Megengedett legkisebb-legnagyobb építménymagasság: 3,0-7,5m
(f) Zöldfelület legkisebb mértéke: 70%
(g) Építési hely:
- előkert: min. 6m
- oldalkert: min. 10m
- hátsókert: min. 10m
(h) Környezetterhelési határérték: a lakóterületen megengedett igénybevételi, kibocsátási és szennyezettségi határértékeket kell figyelembe venni.
(i) Beépítés minimális közművesítettségi feltételei: teljes közművesítettség
(3) Belterületi pincék területe (Kp)
(a) Elhelyezhető fő rendeltetésű létesítmények: borospince, vele egy épülettömegben kerti szerszámtároló
(b) Telkek kialakítására vonatkozó méretek: kialakult állapot
(c) Beépítési mód: szabadonálló, kialakult
(d) Beépítettség legnagyobb mértéke : kialakult
(e) Megengedett legkisebb-legnagyobb építménymagasság: 3,0-4,5m
(4) Nyugdíjasház és idegenforgalom céljára felhasználható terület (Khi)
(a) Elhelyezhető fő rendeltetésű létesítmények az SZ-3 terven jelölt építési helyeken egy épülettömbben
- bentlakásos nyugdíjasház,
- idegenforgalmi szálláshely
- a fő rendeltetésű létesítményeket kiszolgáló szociális, karbantartó funkcionális egységek
(b) Telkek kialakítására vonatkozó méretek: legalább 10000 m2
(c) Beépítési mód: szabadonálló
(d) Beépítettség legnagyobb mértéke: 15%
(e) Megengedett legkisebb-legnagyobb építménymagasság: 3,0-7,5m
(f) Zöldfelület legkisebb mértéke: 70%
(g) Építési hely: a Szabályozési Terven jelölt helyeken, a telekhatártól min. 10 m-re
(h) Környezetterhelési határérték: a lakóterületen megengedett igénybevételi, kibocsátási és szennyezettségi határértékeket kell figyelembe venni.
(i) Beépítés minimális közművesítettségi feltételei: teljes közművesítettség
(5) Határátkelőhely területe (KH)
(a) Elhelyezhető fő rendeltetésű létesítmények egy telken: határátkelőhely létesítményei
(b) Telkek kialakítására vonatkozó méretek: kialakult állapot
(c) Beépítési mód: szabadonálló, kialakult
(d) Beépítettség legnagyobb mértéke : kialakult
(e) Megengedett legnagyobb építménymagasság: kialakult
(5a) 5 Különleges rekreációs terület (Kre)
a) Elhelyzezhető fő rendeltetésű létesítmények
aa) soport és szabdidős tevékenységek
ab) az azt kiszolgáló szociális,karbantartó létesítmények
ac) vendéglátás szolgáltatás,
ad) szálláshely szolgáltatás céljára szolgáló építmény.
b) Telek kialakítására vontakozó méretek: minimálisan kialakítható teleknagyság 1000 m2
c) Beépítési mód: oldalhatáron álló
d) Beépítettség legnagyobb mértéke: 20 %
e) Megengedett legkisebb-legagyobb építménymagassá: 3,0-7,5 m
f) Zöldfelület legkisebb mértéke: 60 %
g) Éptési hely :
ga) előkert: 5 m
gb) oldalkert: 4 m
gc) hátsókert: 6 m
h) Környezetterhelési határérték: a lekóterületen megengedett igénybevételi,kibocsátási és szennyezettségi határértéket kell figyelembe venni.
i) Beépítési minimális közművesítettség feltételei: teljes közművesítettség.
(6) Különleges területen új zöldfelület létesítését (a területfelhasználás jellegéből adódóan) kertészeti, tájrendezési vagy rekultivációs terv alapján kell végezni.

Közlekedési területek (KÖu) (P) (Kz)

18. § (1) Szállítási igényű használati mód engedélyezése esetén a tehergépjárművek parkolását és rakodási területet a telken belül kell biztosítani.

(2) Az utak tervezési osztályba sorolása:

Külterületen:
1201 jelű mellékút mint tervezett II. rendű főút: K. IV. A.
Kerékpárutak: K. IX.
Gyalogutak: K. X.
Belterületen:
1201 jelű mellékút, mint tervezett II. rendű főút: B. IV. b. C.
12111 jelű mellékút, mint tervezett II. rendű főút: B. IV. b. C.
Kiszolgáló utak: B. VI. d. B.
Kerékpárutak: B. IX.
Gyalogutak: B. X.
(3) Szabályozási szélesség (lásd a Szabályozási Terven):
- II. rendű főút:
1201sz. út 30m
- Gyűjtő utak szabályozási szélessége: a kialakult állapot szerint
új: 22m
- Kiszolgáló utak szabályozási szélessége: a kialakult állapot szerint
tervezett utak: 12, 14, 15, 16m, SZT-n jelölve
- Önálló kerékpár utak: 3m
- Gyalogutak: kialakult állapot szerint,
tervezett utak: a SZT-n jelölve
- Kiszolgáló (gazdasági) utak 10m
(4) A területen elhelyezhetők: közlekedési, közmű létesítmények és berendezések, utcabútorok, valamint intenzíven karbantartott -park jellegű - zöldterület, fasor, zöldsáv; építmények az OTÉK 26. § (3) bekezdése szerint. Nem helyezhető el:
- szálláshely szolgáltató épület,
- igazgatási épület,
- gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás.
(5) Beépítés minimális közművesítettségi feltételei: teljes közművesítettség.
(6) Országos közutak külterületi szakaszán közvetlen ingatlan-kiszolgálás céljára új útcsatlakozás, vagy kapubehajtó nem létesíthető.
(7) Belterületen – az országos közút mellett – ipari, kereskedelmi, vendéglátó-ipari, egyéb szolgáltatási célú építmények építése, bővítése, rendeltetésének megváltoztatása esetén közútkezelői és közlekedés szakhatósági hozzájárulás szükséges.
(8) Az országos közút külterületi szakaszán az úttengelytől mért 50m-es védőtávolságon belül építmény elhelyezéséhez közútkezelői hozzájárulás szükséges. Közművek általában az út építési területén kívül helyezhetők el. Épület 30m-nél jobban nem közelítheti meg az úttengelyt.
(9) Ahol a szabályozási szélesség és a közművek elhelyezése megengedi, biztosítani kell az utak melletti fasor kialakítását honos fajokból, vagy gyümölcsfákból. A hiányos fasorok pótlandók.
(10) Külterületi utak, dűlőutak mellett fasorok ültetendők, honos fafajokkal vagy gyümölcsfákkal. A hiányos fasorok pótlandók
(11) Újonnan beépítésre kerülő területek esetében a közműhálózatok építése csak a jóváhagyott útépítési tervek figyelembevételével történhet. A közműhálózatok építésekor a közlekedési pályák tervezett földműveit is ki kell alakítani.
(12) Az övezet területein a 16. §-ban foglalt környezetvédelmi előírásokat kell alkalmazni.
(13) Közösségi létesítmények építése esetén a bejárat közelében kerékpártároló helyet kell biztosítani.
(14) A szabályozási tervben jelölt közterületi parkolókat fásítva kell kialakítani. A nagy befogadóképességű parkolókban 4 gépkocsinként nagy lombkoronát növelő, környezettűrő fa telepítendő.
(15) A (14) bekezdés szerinti parkolók egy része az OTÉK 42. § (11) bekezdésében foglalt feltételekkel az egyes építményekhez szükséges gépjármű elhelyezési kötelezettség teljesítéséhez – ha azt az adott építési övezet előírása lehetővé teszi – az önkormányzat parkolási rendelete (ennek hiányában bérleti szerződés) alapján igénybe vehető.
(16) A szabályozási terv szerinti kötelező fásítással érintett útszakaszokon a fásítást az utak kiépítésével egyidejűleg kell megvalósítani.
(17) A közlekedési területen meglévő fákat az építmények elhelyezése és a telkek megközelítésére szolgáló bejáratok kialakítása során figyelembe kell venni és meg kell őrizni.

Zöldterületek előírásai

19. § (1) Zöldterület a település belterületének beépítésre nem szánt, állandó növényzettel fedett része, melynek rendeltetés szerinti megoszlása

a) közkert, közpark (Zkp)

b) játszópark (Zjk)

(2) Közparkok kialakítása csak engedélyezett kertészeti tervek alapján lehetséges.

(3) A meglévő közcélú zöldterületek megtartásáról, hiányos növényzet esetén kiegészítéséről gondoskodni kell.

(4) Új zöldtelületek kialakítása, illetve meglévő felújítása során olyan tájbaillő, honos fajok többszintű telepítése szükséges, melyek megőrzik, illetve megteremtik a terület megfelelő diverzitását, illetve élőhelyet nyújtanak a vadon élő állat- és növényfajoknak.

(5) A beépítés szabályai:

- a beépítési mód: szabadonálló álló
- beépítettség legnagyobb mértéke: 2%
- a megengedett legkisebb-legnagyobb építménymagasság: 3m
- az építési hely határai: a telekhatártól mért 10m
- elhelyezhető építmények: OTÉK 27. §. (4) szerint
- Beépítés minimális közművesítettségi feltételei: teljes közművesítettség
(6) Közterületen a fák kivágása és csonkolása csak engedéllyel történhet. A kivágott fák pótlásáról a következő tenyészidőszak végéig gondoskodni kell, legalább az 1m magasan mért törzsátmérőnek megfelelő méretű, minimum kétszer iskolázott fával.

Erdőterületek

20. § (1) A község külterületén

- gazdasági (Eg)
- védelmi védő (Ev) védett (Evé)
- egészségügyi, turisztikai, szociális (Ee)
rendeltetésű erdőterületek találhatók, ahova az Állami Erdészeti Szolgálat nyilvántartásban ekként szereplő földrészletek tartoznak.
(2) Védelmi erdő telepítendő a 4. sz. függelék II. pontjában felsorolt területeken. Új erdőt telepíteni csak az erdészeti hatóság által jóváhagyott erdőtelepítési-kivitelezési tervdokumentáció alapján lehetséges.
(3) Védett erdők a Duna-Ipoly Nemzeti Park területére eső erdők.
(4) Az erdő művelési ágban lévő területeken minden beavatkozás csak az Erdőfelügyelet engedélyével végezhető.
(5) Létesítmények elhelyezése: OTÉK 28. §. (3) (4) bekezdése szerint
Beépíthető 10 ha telekméret felett:
Beépítettség: egészségügyi-szociális, turisztikai rendeltetésű erdőterületen 5,0%
gazdasági rendeltetésű erdőterületen 0,5%
Megengedett legkisebb-legnagyobb építménymagasság: 3,0-4,0m
Beépítés minimális közművesítettségi feltételei: egészségügyi, turisztikai, szociális, gazdasági létesítmények esetében: közműves villamos energia, tartályos gáz, vezetékes ivóvíz, zárt szennyvíz-tároló, nyílt árokkal történő csapadékvíz elvezetés, út kialakítása.
(6) Védelmi rendeltetésű erdőben épület nem helyezhető el.
(7) Erdőtelepítés esetén honos, a környezeti feltételekhez alkalmazkodni képes fajokból kell választani. Gondot kell fordítani arra, hogy a telepítés során elegyes erdő keletkezzen.
(8) Tarvágás nem, csak fokozatos fajcsere engedélyezhető, mielőbbi pótlás előírásával, annak érdekében, hogy az érintett erdőterület minél kevesebb ideig legyen korlátozva funkciója betöltésében.
(9) Erdőterület, facsoport körülkerítése tilos, kivéve, ha azt növendék erdő és/vagy a vadállomány védelme indokolja. Ez esetben a körülkerítés engedélyezhető, az engedélykérelemben és az engedélyben a körülkerítés időtartamát meg kell jelölni.
(10) Erdőterületen csak extenzív jellegű vagy természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek használhatók.
(11) Védelmi rendeltetésű erdősávok minimális szélessége: 10m. Véderdő és a védelmi célú zöldsávok telepítésekor elsősorban a táji és környezeti feltételekhez alkalmazkodó, őshonos fa- és cserjefajokat kell alkalmazni.
(12) Védelmi rendeltetésű erdőterületen a hatásos zajcsökkentés érdekében a fa és cserjesorokat váltakozva, örökzöldekkel vegyesen kell telepíteni.
(13) Véderdő és a védelmi célú zöldsávok telepítésekor elsősorban a táji és környezeti feltételekhez alkalmazkodó, őshonos fa- és cserjefajokat kell alkalmazni.
(14) A kialakult tájhasználatot megváltoztatni csak a természeti állapothoz közelítés érdekében szabad.
(15) Az erdőnek nem minősülő, honos fajokból álló facsoportok megtartásáról és jó karban tartásáról gondoskodni kell mind kül-, mind belterületen.

Mezőgazdasági terület

21. § (1) Általános mezőgazdasági terület (Má)

a) Beépítési mód: szabadonálló

b) Megengedett legkisebb-legnagyobb építménymagasság:

- különálló lakóépület: 3,0-4,5m
- gazdasági épület, terményszárító, silótorony magassági korlátozás nélkül elhelyezhető
c) Építési hely
- elő-, oldal-, és hátsókert: a telekhatártól min. 10m
- gazdasági utaktól min. 30m
- országos közutaktól: a 18. § (7) szerint
(2) Korlátozott használatú általános mezőgazdasági terület (Mák)
a) Korlátozott használatú általános mezőgazdasági terület a gyepterületek, a rétek, legelők, extenzív szántók, valamint a Duna-Ipoly Nemzeti Park határa mentén húzódó 100m széles védózónába eső mezőgazdasági területek.
b) A gyep művelési ágban nyilvántartott területen fenntartást, a bemutatást, az ismeretterjesztést szolgáló állattenyésztés építményei alakíthatók ki, ha a terület eléri a 20 ha-t. Egyéb művelési ágban nyilvántartott területen építmény nem helyezhető el.
c) Beépítési mód: szabadonálló
d) Építési hely
- elő-, oldal-, és hátsókert: a telekhatártól min. 10m
- gazdasági utaktól min. 30m
- országos közutaktól: a 18. § (7) szerint
e) Korlátozott funkciójú területeken 10 ha-nál kisebb telek nem létesíthető.
(3) Kertes mezőgazdasági terület (Mk)
a) Belterületi kertes mezőgazdasági területen csak szerszámtároló helyezhető el.
b) Beépítési mód: szabadonálló
c) Megengedett legkisebb-legnagyobb építménymagasság:
- külterületen: 3,0-4,5m
- belterületen: 3,0m
d) Építési hely
- elő-, oldal-, és hátsókert: a telekhatártól min. 10m
- országos közutaktól: a 18. § (7) szerint
(4) Beépítés minimális közművesítettségi feltételei: nyílt árokkal történő csapadékvíz elvezetés, út kialakítása, továbbá lakó- és gazdasági épület esetében: közműves villamos energia, tartályos gáz, vezetékes ivóvíz, zárt szennyvíztároló.
(5) Általános mezőgazdasági terület az árutermelésre alkalmas termőföldek területe - elsődlegesen szántók és ültetvények, ahol a mezőgazdasági termeléshez szükséges gazdasági épületek elhelyezhetők, ha a telek területe intenzív kultúra esetén legalább 5 ha, szántóterület esetén 10 ha. Az általános mezőgazdasági területen kialakítható teleknagyság legalább 1,0 ha.
(6) Az általános és korlátozott funkciójú mezőgazdasági övezetben a parcellák szélessége nem lehet 20 méternél kisebb.
(7) Mezőgazdasági rendeltetésű területeket más célra felhasználni nem lehet. Átminősítés, kivonás csak az érintett szakhatóságok engedélyével lehetséges.
(8) Távlatban belterületbe vonandó mezőgazdasági területen a jelenlegi rendeltetésnek megfelelő célú létesítmények is csak ideiglenesen helyezhetőek el.
(9) Állattartó telep csak almos technológiával létesíthető. Az állattartásra vonatkozó részletes szabályokat az állattartást szabályozó önkormányzati rendelet tartalmazza.
(10) Az állattartó telepeken keletkező hígtrágyát és almos trágyát zárt, szigetelt falú tárolóban kell tartani.
(11) A vízfolyások és víznyerő helyek közelében talajjavításra, a talajvédelmi hatóság engedélyével, tőzeget, szerves trágyát vagy komposztot kell alkalmazni. A mezőgazdaságban keletkező szerves hulladék komposztálásával létrehozott talajjavító anyag csak forgalomba hozatali engedéllyel használható fel mezőgazdasági rendeltetésű területen.
(12) A felszíni- és felszínalatti vizek védelme érdekében vízfolyások és a tó környezetében bármilyen növényvédelmi tevékenységet tilos folytatni:
- vízi szervezetekre kifejezetten veszélyes növényvédő szerrel 200m-en belül,
- vízi szervezetekre közepesen veszélyes növényvédő szerrel 50m-en belül,
- vízi szervezetekre mérsékelten veszélyes növényvédő szerrel 20m-en belül,
- vízi szervezetekre nem veszélyes növényvédő szerrel 5m-en belül.

Vízgazdálkodási terület (V) (Vm) (Vk)

22. § (1)6 A közigazgatási határon belül található ezen területek:

a) az Ipoly hullámtere (V)

b) patakok medre, partja (V)

c) vízmosások, közcélú nyílt csatornák, árkok (Vm)

d) vízbeszerzési területek (védett vízbázis) és védőterületeik (hidrogeológiai védőidom) (Vk)

(2)7 A vízgazdálkodási (V) területen elhelyezhető létesítmények:

a) vízkár elhárítási építmények

b) sporthorgászás célját szolgáló létesítmények

c) csónakkikötő, sátorhely

(3) Az ivóvíz minőségű víz beszerzésére, kezelésére, tárolására, továbbítására és szétosztására szolgáló létesítmények védőterületén csak a rendeltetésszerű üzemelés érdekében végzett építési tevékenység folytatható.

(4) A gyep, a nádas, a vízállásos területeken a művelési ágak, továbbá a vízfolyások, a tavak és azok partjait kísérő természetes, ill. természetszerű növénysávok megtartandók, más művelési ágba nem sorolhatók.

(5) Vízfolyások, tavak rendezése, karbantartása kizárólag a táji-, természeti értékek károsítása nélkül, tájba illő módon, természetszerű kialakítással történhet.

(6) Hullámterek és nyílt árterek területén beépítésre szánt terület nem alakítható ki. Ezek védőtávolsága további 50 méter.

Különleges beépítésre nem szánt terület8

22/A. § Különleges beéípítésre nem szánt rekreációs terület (Kb-Re)

a) Elhelyezhető fő rendeltetés létesítmények

aa) sport és szabadidős tevékenységek

ab) az azt kiszolgáló szociális,karbantartó létesítmények

ac) vendéglátás,szolgáltatás céljára szolgáló építmények.

b) Telek kialakíására vonatkozó méretek: minimális kialakítható teleknegyság 3000 m2

c) Beépítettség legnagyobb mértéke: 0%

d) Megengedett legkisebb-legnagyobb építménymagasság: 3,0-4,5 m

e) Zöldfellet legkisebb mértéke: 90 %

f) Környezetterhelési határérték: a lakóterületen megengedett igénybevételi,kibocsátási és szennyezettségi határértéket kell figyelembe venni

g) Beépítés minimális közművesítettségi felélei: részleges közművesítettség

A település védelem alatt álló művi elemei

23. § (1) Országos védelem alatt álló építmények a jelen HÉSZ 2. sz. függeléke I. pontjában felsorolt építmények.

a) A műemléki környezet besorolású területek a jelen HÉSZ 2. sz. függeléke II. pontjában felsorolt ingatlanokra terjednek ki.

(2) A település területén jelenleg nyilvántartott régészeti lelőhelyek által érintett ingatlanokat a jelen HÉSZ 2. sz. függeléke III. pontja tartalmazza.

a) Feltételezhető lelőhelyek, melyeket régészeti érdekű területként kell kezelni: általában az Ipoly, valamint az abba futó Letkési- és Szép-patak, továbbá a Medve-, Pincés-, Diós- és Vörösharaszt-völgy, illetve az ezekhez tartó árkok és vízfolyások mentén fekvő lankás domboldalak és a községtől keleti irányba húzódó dombvonulatok kinyúló részei és önálló csúcsai.

b) A régészeti lelőhellyel érintett ingatlanokon a földmunkával járó beruházások (beleértve az erdőtelepítést ill. fasorok létesítését is) illetve telekalakítási engedélyeztetési eljárás során a régészeti örökség védelme (régészeti örökség elemei, régészeti lelőhelyek) tekintetében a KÖH területileg illetékes Budapesti Regionális Iroda szakhatóságként működik közre.

c) A KÖH által nyilvántartott régészeti lelőhelyeket a földmunkával járó fejlesztésekkel, beruházásokkal elsődlegesen el kell kerülni. Ha a lelőhely elkerülése a földmunkával járó fejlesztés, beruházás költségeit aránytalanul megnövelné, vagy a beruházás másutt nem valósítható meg, a beruházással veszélyeztetett régészeti lelőhelyeket előzetesen – megelőző feltárás keretében – fel kell tárni.

d) Amennyiben földmunkák során régészeti emlék, lelet kerül elő, a felfedező (a munka felelős vezetője) köteles a tevékenységet azonnal abbahagyni, a területileg illetékes önkormányzat jegyzőjének haladéktalanul bejelenteni, továbbá a helyszín és lelet őrzéséről – a felelős őrzés szabályai szerint – a jegyző vagy az illetékes múzeum, vagy a KÖH intézkedéséig gondoskodni. E kötelezettség a felfedezőt, az ingatlan tulajdonosát, az építtetőt és a kivitelezőt egyaránt terheli. Értesíteni kell a Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságát is. A bejelentési kötelezettség elmulasztása örökségvédelmi bírság kiszabását vonja maga után.

e) A régészeti érdekű területeken tervezett munkálatok esetében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt véleményező szervként be kell vonni még a tervezés fázisában. Minden olyan esetben, amikor lelet vagy jelenség kerül elő, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt értesíteni kell. Régészeti lelőhelyeken a nagy felületeket érintő beruházások előtt a KÖH hatásvizsgálat készítését írhatja elő.

(3) Helyi védelem alá eső építmények a jelen HÉSZ 2. sz. függeléke IV. pontjában felsorolt építmények.

a) A helyi védelem alatt álló építményeket nem szabad elbontani, felújítás, állagmegóvás alkalmával az eredeti állapotuk fenntartását illetve visszaállítását kell előírni.

Védendő, felújításnál megőrzendő épületkarakter elemek:
- utcavonalra merőleges, oldalhatáron álló beépítés,
- tornácos parasztházak,
- nádtető
- vakolt, festett falfelületek,
- függőleges tengelyű (álló), kisméretű ablakok,
- kőlábazatok, kerítések, helyenként nyíláskeretezések.
Az álló téglalap formájú egyedüli vagy páros ablakok nem alakíthatók át, a nyílászárók osztását az eredetivel azonosan, illetve azt visszaállítva kell kialakítani; a tornácbejárók nem szüntethetők meg, felújítás során ezek visszaállítását elő kell írni.
Funkcióváltás engedélyezhető.
Az utcai homlokzattól számított, annak szélessége kétszeresénél nagyobb mélységben az épület keresztszárnnyal bővíthető, melynek párkány- és gerincmagassága, nyílásrendje, fedése, homlokzatképzése a védett épülettel azonosan képzendő ki.
b) Az állékonyságukban veszélyeztetett, vagy – számítással igazoltan – gazdaságosan fel nem újítható épületek felmérési dokumentáció készítése után bonthatók, de új épület építése esetében az utcai homlokzat, az épületrészek magassági kialakítása és a beépítési körvonal - kivéve a hátsókert felé történő változtatást - nem térhet el az eredeti épülettől.
(4) Helyi védelem - településszerkezet:
A Szabályozási terven jelölt területeken a hagyományos faluszerkezetet, telekstruktúrát, beépítési módot meg kell őrizni, a foghíjak esetében a beépítéssel ahhoz kell alkalmazkodni.
Ilyen területek:
- A Fő-utca
- A belterületi borospincék területe

A település természeti, táji értékei

24. § (1) Országos jelentőségű védelem alá eső területek a jelen HÉSZ 3. sz. függeléke I. pontjában felsorolt területek. Országos jelentőségű védelemre tervezett a jelen HÉSZ 3. sz. függeléke IV. pontjában felsorolt területek.

(2) Tájképi értékek a jelen HÉSZ 3. sz. függeléke II. pontjában felsorolt területek.

(3) Helyi természetvédelmi területek a jelen HÉSZ 3. sz. függeléke III. pontjában felsorolt területek.

(4) A (3) bekezdés hatálya alá eső területeken a védetté nyilvánításig az őshonos növényzetet meg kell tartani, pótlást, új telepítést az itt élő fajokkal kell megoldani.

(5) A (2) és (3) bekezdés hatálya alá eső természeti és táji értékek esetében meg kell őrizni a tájak természetes és természetközeli állapotát, gondoskodni kell a tájak esztétikai adottságait és jellegét meghatározó természeti értékek és természeti rendszerek fenntartásáról.

(6) Az (1), (2), (3) bekezdésben felsorolt területeken gondoskodni kell az épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények elhelyezése során a természeti értékek és mesterséges környezet funkcionális, esztétikai összehangolásával történő tájba illesztésről.

(7) A területen csak magastetős, a tájba illő, természetes anyaghasználatú és egyszerű tömegű épületek építhetők. Adótorony nem helyezhető el.

Természetes anyaghasználat: égetett agyag, kő, fa, üveg, vakolat. Egyéb anyagok csak takartan használhatók.
Egyszerű tömeg: alaprajzában két téglalappal körülírható, nyereg- vagy kontytetőkkel fedett épület.
(8) Az (1) (2) és (3) bekezdés szerinti területeken a vízfolyások partvonalától számított 50 méteren belül új építmény elhelyezése nem engedélyezhető. Vizekre és vízben élő szervezetekre veszélyes anyagok tárolása, kijuttatása a partvonaltól 1000m-en belül tilos.

Általános előírások

25. § (1) Új beruházások esetén az engedélyezéshez a magasabb rendű jogszabályokban rögzített módon el kell végezni a szükséges vizsgálatokat.

(2) A 20/2001. (II. 14.) Korm. rend. által meghatározott környezeti hatásvizsgálat elvégzéshez kötött ipari tevékenységek a község területén nem létesíthetők.

Levegőtisztaság védelem

26. § (1) A légszennyező létesítmények megengedett mértéket meghaladó szennyezését meg kell szüntetni.

(2) Új létesítmények elhelyezése esetén a település légszennyezettségének mértékét figyelembe kell venni az engedélyezés során.

A felszín alatti vizek és a talaj védelme

27. § (1) A községben területfelöltésre csak környezetre ártalmatlan anyagok használhatók fel.

(2) Az erózióveszélyes lejtős területek földvédelmét megfelelő növénytakaró biztosításával kell megoldani.

(3) A roncsolt felszínű vagy szennyezett területeket rekultivációs terv alapján kell helyreállítani.

(4) A meglévő talaj- és talajvízszennyezéseket meg kell szüntetni.

(5) A természetes és mesterségesen kialakított homokfalak engedély nélküli bontása, bolygatása tilos.

(6) Bármely építési munka során a termőföld védelméről, a termőréteg összegyűjtéséről, kezeléséről és újrahasznosításáról az építtető köteles gondoskodni az alábbiak szerint:

- a felső humuszos szintet külön kell letermelni és deponálni,
- a földmozgatás, majd a végleges elhelyezés során a külön tárolt humuszos szintet a kiporzás ellen védeni kell ( takarás, füvesítés, nedvesítés),
- az építési tevékenység befejezésekor a humuszos feltalajt helyben kell legfelső rétegként elteríteni,
- feleslegesen maradó humuszos feltalajt a területről elszállítani csak a talajvédelmi hatóság nyilatkozata alapján szabad.

A felszíni vizek védelme

28. § (1) A szennyezett, burkolt felületekről érkező csapadékvizeket a befogadóba vezetés előtt tisztítani kell és a befogadóba csak minőség-ellenőrzés után vezethetők.

(2) A természetes vízfolyások felé irányuló vízmozgások akadályozása tilos. A természetes vízelvezetési útvonalakat meg kell tartani.

(3) Vízfolyások medrének rendezése során csak mérnökbiológiai módszerek használhatók. A rendezés során a vízfolyások kiegyenesítése, medrének szilárd burkolattal való ellátása tilos, a meder természetes vízdinamikáját meg kell őrizni.

(4) A természetes és természetközeli álló- és folyóvizek partjától számított 1000 méteren belül a vizekre és a vízben élő szervezetekre veszélyes anyagok tárolása, kijuttatása tilos.

Hulladékgazdálkodás, ártalmatlanítás

29.§
(1) A község területén keletkező kommunális hulladékot elszállításig zárt tárolóedényben kell tárolni. A szemét engedélyezett lerakóba való szállításáról hetente egyszer az önkormányzat gondoskodik.
(2) A település szervezett hulladékelszállítását az önkormányzatnak, illetve egy általa megbízott, a tevékenységre engedéllyel rendelkező szervezetnek kell végezni.
(3) A község területén keletkező veszélyes hulladék folyamatos elszállításáról a hulladék tulajdonosának kell gondoskodni. Veszélyes hulladék ideiglenesen csak 1 évig tárolható a keletkezés helyén.
(4) A településen kommunális és veszélyes hulladék lerakása közterületen tilos. A meglévő illegális lerakókat fel kell számolni és a talaj, vagy a talajvíz szennyezettsége esetén szükséges kármentesítést el kell végezni.
(5) A kármentesítést a környezetvédelmi felügyelőség által jóváhagyott kármentesítési terv alapján kell elvégezni.

Zaj és rezgés elleni védelem

30. § (1) A 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM rendeletben megállapított zaj- és rezgésvédelmi határértékeket meghaladó tevékenység a településen nem folytatható. Zajt és rezgést előidéző létesítményt csak oly módon lehet elhelyezni, hogy az a környezetét ne zavarja.

(2) A lakóterületi útszakaszok mentén a forgalmi zaj csillapítása érdekében, forgalomtechnikai módszerekkel kell csökkenteni a terhelést.

Természetvédelem

31. § (1) A védett vagy természeti területeken új építmény, nyomvonalas létesítmények és berendezések csak a természeti értékek sérelme nélkül helyezhető el.

(2) A természeti vagy védett területeken meglévő létesítményeket csak az értékek károsítását kerülő módon használhatók és tarthatók fenn.

(3) A vizes élőhelyek mentén építési telek kialakítását, annak feltöltését, burkolását meg kell akadályozni.

Élővilág védelme

32. § (1) Az erdőnek nem minősülő, honos fajokból álló facsoportok megtartásáról és jó karban tartásáról gondoskodni kell mind kül-, mind belterületen.

(2) A meglévő erdő, gyep, rét-legelő és nádas művelési ágban lévő, valamint a kopáros kivett területek használati módjának intenzívebbé módosítása tilos.

(3) A természetes, illetve a természetvédelem alá tartozó területeket összekötő ökológiai elemeket fenn kell tartani ökológiai folyosóként természetközeli állapotukban.

(4) A település zöldfelületének hálózatát alkalmassá kell tenni az ökológiai hálózat funkciójának betöltésére.

Mezőgazdasági területek védelme

33. § (1) Kertes mezőgazdasági övezetek területei a volt zártkerti területeken alakultak ki, ahol a pihenést és a termeléshez szükséges tárolást egyaránt biztosító épületek létesíthetőek. Az egységes tájkép és beépítés megtartása érdekében azonban az egyes telkeken legfeljebb 60 m² –es gazdsági épület kialakítása engedélyezhető. A területek további felaprózódásának megakadályozása érdekében, a kialakítható telek területét 1500 m²–ben kell meghatározni.

(2) A vízfolyások, tavak, partjától 20 méteres, az összefüggő erdőterületektől legalább 50 méteres sávban a mezőgazdasági területek csak korlátozottan használhatóak, itt épületek sem létesíthetőek.

(3) A természetvédelmi területek mentén pufferzóna kialakítása indokolt, mely 100 méteres védőtávolságot jelent és itt a mezőgazdasági területeken csak korlátozottan használhatják, illetve épületek elhelyezése a Nemzeti Park engedélyéhez kötött, csakúgy, mint a természetvédelmi területen belül.

(4) A 20 ha-nál nagyobb egybefüggő táblákat gyepsávok, fasorok és egyéb élőhelyként is funkcionáló ökológiai folyosókkal kell kisebb egységekre tagolni. Ahol a területek elválasztása feltétlenül szükséges, a táblák elválasztását kerítés helyett honos fajokból álló sövénnyel kell megoldani.

Igazgatási terület közigazgatási megosztásának változása

34. § (1) Az érvényes belterületi határ nyomvonalának módosításáról a Szabályozási Tervnek és jelen előírásoknak megfelelően kell gondoskodni.

(2) A Szerkezeti Tervben kijelölt fejlesztési területek belterületbe vonására csak akkor kerülhet sor, ha a tervezett felhasználás időszerű. A belterületbe vonást, illetve a kicsatolást a Szabályozási Tervnek és az ingatlan-nyilvántartásnak megfelelően kell kezdeményezni.

(3) A Szerkezeti Terv távlatban belterületbe vonandónak jelölt területein a területfelhasználásnak megfelelő építés vagy csak ideiglenesen, vagy a területre vonatkozó Szabályozási Terv elfogadása után engedélyezhető.

Változtatási tilalom

35. §* hatálytalan

Útépítési és közműépítési hozzájárulás

36. § Útépítési és közműépítési hozzájárulás megfizetésére lehet kötelezni azokat az ingatlantulajdonosokat, akiknek ingatlanait érintően a települési önkormányzat helyi közutat, közművet létesít. Az útépítési és közművesítési hozzájárulás mértékét, arányát, az érintett ingatlantulajdonosok körét,fizetés módját és időpontját a települési önkormányzat külön rendeletben szabályozza.

Záró rendelkezések

37. § (1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba,

(2) A rendelet előírásait a kihirdetését követően indult ügyekben kell alkalmazni.

1

A 3. § (5) bekezdése a Letkés Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2022. (VIII. 12.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

2

A 4. § (5) bekezdése a Letkés Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2022. (VIII. 12.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.

3

A 13/A. § a Letkés Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2022. (VIII. 12.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.

4

A 13/B. § a Letkés Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2022. (VIII. 12.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.

5

A 17. § (5a) bekezdését a Letkés Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2022. (VIII. 12.) önkormányzati rendelete 5. §-a iktatta be.

6

A 22. § (1) bekezdése a Letkés Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2022. (VIII. 12.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.

7

A 22. § (2) bekezdése a Letkés Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2022. (VIII. 12.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.

8

A „Különleges beépítésre nem szánt terület” alcímet (22/A. §) a Letkés Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2022. (VIII. 12.) önkormányzati rendelete 7. §-a iktatta be.