Cegléd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2022. (IX. 29.) önkormányzati rendelete
Cegléd Város Helyi Építési Szabályzatáról
Hatályos: 2022. 10. 22Cegléd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2022. (IX. 29.) önkormányzati rendelete
Cegléd Város Helyi Építési Szabályzatáról
Cegléd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazása alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 78. § (1) bekezdés a) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró szervek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. A rendelete alkalmazása
1. § E rendelet (a továbbiakban: HÉSZ) hatálya Cegléd város közigazgatási területére terjed ki.
2. § A HÉSZ előírásait az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: OTÉK) és a vonatkozó jogszabályokkal együtt kell alkalmazni.
3. § A Szabályozási Terv a HÉSZ következő mellékleteiben jelenik meg:
a) 1. melléklet: SZT-1/A Szabályozási Tervlap
b) 2. melléklet: SZT-1/B Szabályozási Tervlap
c) 3. melléklet: SZT-1/C Szabályozási Tervlap
d) 4. melléklet: SZT-1/D Szabályozási Tervlap
e) 5. melléklet: SZT-2 Szabályozási Tervlap
f) 6. melléklet: Állattartó építmények elhelyezésének szabályai
g) 7. melléklet: Az azonosított régészeti lelőhelyek listája
2. Értelmező rendelkezések
4. § A rendelet alkalmazásában:
1. Melléképület: a fő rendeltetési egységhez tartozó, egyéb kiegészítő, kiszolgáló helyiséget (például tároló, mosókonyha, szárító, nyári konyha, stb.) magába foglaló önálló épület, ami nem minősül melléképítménynek.
2. Védőzöld: a káros környezeti hatások mérséklését szolgáló, védelmi célú zöldfelület.
3. Zavaró hatású tevékenység: A falusias és kertvárosias lakóterület építési övezeteiben olyan gazdasági célú tevékenység, mely jellemzően nem csak a helyi lakosság ellátását szolgáló, nagy forgalmat vonzó kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, raktározási, kézműipari, iroda, mező- és erdőgazdasági, rendeltetés, és működése során nem elégíti ki a lakóterületre megállapított egészségügyi és környezetvédelmi követelményeket.
4. Terepszint alatti beépítettség: A telek terepszint alatti építménnyel beépített területének a telek teljes területéhez viszonyított megengedett mértéke.
5. Négyszögkörút (Felszeg, Alszeg): Cegléd városszerkezetének közismert, történelmileg kialakult, alapvető határoló szerkezete, melyet a településképi rendelet és az arculati kézikönyv lehatárolásai is egyértelműen alkalmaznak. (Négyszögkörút: Széchenyi út, Alszegi út, Déli út, Bajcsy-Zsilinszky út, Pesti út, Felszegi út).
3. A szabályozási terv
5. § (1) A szabályozás alapelemei:
a) szabályozási vonal és szabályozási szélesség,
b) övezet, építési övezet azonosítója, jele, paraméterei és határa,
(2) Magasabb szintű jogszabállyal megállapított kötelező szabályozási elemek:
a) védőterületek, védőtávolságok, védősávok
b) műemlék jele és a műemléki környezet határa,
c) nyilvántartott régészeti lelőhely határa,
d) Natura2000 terület határa;
e) ex lege védett természeti érték - láp;
f) Országos ökológiai hálózat magterület határa és területe;
g) Országos ökológiai hálózat ökológiai folyosó határa és területe;
h) Országos ökológiai hálózat pufferterület határa és területe;
i) tájképvédelmi terület övezete;
j) országos jelentőségű védett természeti terület,
k) ex lege védett kunhalom és szikes tó.
l) Országos vízminőség védelmi terület határa.
(3) Önkormányzati rendelettel megállapítandó kötelezés: a helyi művi védelem épületei, építményei.
(4) A Szabályozási Terv tartalma:
a) Kötelező szabályozási elemek:
aa) közigazgatási határ
ab) szabályozási vonal
ac) övezethatár
ad) beépítésre szánt terület határa
ae) építési övezet, övezet jele
af) határidő nélküli építési tilalom határa
ag) védőterület határa
ah) beültetési kötelezettségű terület határa
ai) műemlék
aj) műemléki környezet határa
ak) helyi védett épület
al) helyi védelemre javasolt épület
am) régészeti terület határa
an) kötelező megszüntető jel,
ao) történelmi emlékhely
ap) helyi területi védelem határa
aq) bányatelek határa.
b) Irányadó szabályozási elemek, pl. kerékpárút
Közterület alakítására vonatkozó általános előírások és a telekalakítás
4. Általános zöldfelületi előírások
6. § (1) A védelmi célú zöldsávokat többszintes növényállomány telepítésével kell kialakítani.
(2) A kötelezően kialakítandó védő zöldsáv telepítése és fenntartása a telektulajdonos feladata.
(3) Az egyes ingatlanokon az övezetenként meghatározott zöldfelületeket - a lakóingatlanok kivételével - legkésőbb az épületek használatbavételéig ki kell alakítani.
(4) Erdő-, vagy mezőgazdasági területeken tervezett területfelhasználás-változás esetén, az adott terület igénybevételéig biztosítani kell a jelenlegi művelési ág fenntartását.
(5) A műanyag gyepráccsal valamint gyephézagos betonburkolattal kialakított felületek a telekre előírt zöldfelület számításánál nem vehetők figyelembe.
(6) A beépítésre szánt területek építési övezeteiben, közlekedési és közműövezetekben, vízgazdálkodási övezetekben új zöldfelület létesítését - a területfelhasználás változás jellegétől függően - kertépítészeti kiviteli, tájrendezési vagy rekultivációs terv alapján kell elvégezni.
(7) A telken belül kötelezően létesítendő védőzöldsáv kialakítása és fenntartása a telektulajdonos feladata.
5. Közterületek kialakítása, nyilvántartása és használata
7. § A közterületeket az akadálymentes közlekedés előírásainak megfelelően kell kialakítani.
6. Belterületbe vonandó területek szabályozása
8. § (1) A belterületbe-vonásra tervezett területeket a településszerkezeti terv és a belterületi szabályozási terv tartalmazza.
(2) A belterületi határ változtatása szabályozási terv alapján lehetséges.
7. Telekalakítás
9. § (1) Telekalalakítás akkor végezhető, ha a kialakuló telek alakja, az építési övezetnek, övezetnek megfelelő beépíthetőséget nem korlátozza.
(2) Amennyiben a telekalakításra kizárólag a tervezett szabályozási vonal végrehajtása, közterület lejegyzése céljából kerül sor, úgy a visszamaradó telek akkor is kialakítható, ha az építési övezet, övezet telekalakítási és beépítési előírásait nem elégíti ki.
(3) A település építési övezeteiben nyúlványos telek kizárólag meglévő zárványtelek feltárására alakítható ki, a teleknyúlvány szélessége nem lehet kisebb 4,0 m-nél.
(4) Közműlétesítmény céljára az építési övezet előírásainál kisebb telek is kialakítható.
(5) Telekalakítás eredményeként nem jöhet létre több építési övezetbe vagy övezetbe sorolt telek.
(6) Több építési övezetbe, övezetbe eső telek övezethatáron történő megosztása esetén a megosztást követően kialakuló telkek nagysága az építési övezetre vagy övezetre meghatározott kialakítható legkisebb telekméretnél kisebb is lehet.
(7) Új magánút szélessége
a) legfeljebb 4 telek megközelítése esetén 6 m,
b) legfeljebb 10 telek megközelítése esetén 8 m,
c) 10-nél több telek esetén 12 m
kell, hogy legyen.
Az épített környezet alakítására, valamint a táj és természeti környezet védelmére vonatkozó előírások
8. Régészeti lelőhelyek védelme
10. § (1) A település közigazgatási területén lévő régészeti lelőhelyek lehatárolását az SZT-1/A, SZT-1/B, SZT-1/C, SZT-1/D, SZT-2 jelű szabályozási tervlap tartalmazza.
(2) A régészeti lelőhelyeket a 7. melléklet rögzíti.
11. § Régészeti lelőhelyekre vonatkozó - a kulturális örökség védelméről szóló - törvény és a hozzájuk kapcsolódó rendeletek előírásai kötelezően betartandók.
9. Természeti értékek védelme
12. § Természetvédelmi szempontú kijelölés alatt álló területen a vízfolyástól számított 50 m-en belül épület nem építhető, zöldfelületi intézmény létesíthető.
10. Az országos jelentőségű védett természeti területek előírásai
13. § (1) Az érintett területek közé a természetvédelmi terület, ex lege védett szikes tavak és az ex lege védett lápok, az országos jelentőségű védett természeti terület és az ex lege védett kunhalom területei tartoznak.
(2) A területeken belül bármely tevékenység csak az országos védettségű területre vonatkozó előírások, valamint a védett terület kezelési és fenntartási terve alapján végezhető.
Környezetvédelmi előírások
11. A föld védelmének előírásai
14. § (1) A földmozgatással járó építési-, rendezési tevékenység (tereprendezés, alapozás, előkészítés) végzése során:
a) a kitermelt humuszt és az altalajt egymástól elkülönített területen kell tárolni újrahasznosításig,
b) a földmozgatás, majd a végleges elhelyezés során biztosítani kell a kiporzás elleni védelmet,
c) az építési tevékenység befejeztével a deponált humuszos talaj hasznosítását helyben kell megoldani, vagy a szakhatóságok által előírt helyen és módon kell kezelni.
(2) A pincék, pincerendszerek feltöltésére (visszatöltésre) szennyezett anyag, talaj nem használható. A talajvédelmi hatóságtól beszerzett előzetes minőség-tanúsítvány nélküli töltőanyag nem építhető be.
(3) A defláció elleni védelem érdekében azon 5 hektárt meghaladó szántó művelési ágú mezőgazdasági területen, amelynek az uralkodó szél irányába eső határától 50 m-en belül erdő művelési ágú terület, vagy védőfásítás nem található, a terület legalább 2 %-án többszintes védőfásítást kell kialakítani, a teleknek az uralkodó szél, vagyis az ÉNy-i irányába eső határa mentén.
12. A vizek védelmének előírásai
15. § (1) Belterületeken a szennyvíz csak közcsatornába, annak kiépítéséig zárt tárolóba vezethető. Külterületen zárt szennyvíztároló vagy egyedi szennyvíztisztító berendezés létesíthető. Egyedi szennyvíztározóból a folyékony kommunális hulladék csak szippantott szennyvíz kezelővel rendelkező szennyvíztisztító telepen helyezhető el.
(2) A szennyezett felszíni vizek (csapadékvizek) csak megfelelő előtisztítás és a minőség ellenőrzése után engedhetők a befogadóba.
(3) Felszíni víztől, vagy ivóvíznyerőhelytől számított 100 m-en belül állattartó telephez trágyatároló nem létesíthető
(4) Vízfolyások, csatornák, vízelvezető árkok és tavak folyamatos karbantartásáról, tisztításáról a kezelő, üzemeltető köteles gondoskodni.
(5) A vízfolyások és tavak természetes és természetközeli állapotú partjait - a vizes élőhelyek védelme érdekében - meg kell őrizni. A vízépítési munkálatok során a természetkímélő megoldásokat kell alkalmazni.
(6) A természetes és természetközeli állapotú vízfolyások, vizes élőhelyek partvonalától számított 1000 méteren belül a vizekre és a vízben élő szervezetekre veszélyes vegyi anyagok kijuttatása, elhelyezése tilos.
13. Levegőtisztaság-védelem előírásai
16. § (1) A település teljes közigazgatási területe levegőtisztaság-védelmi szempontból a védett I. kategória övezetébe tartozik.
(2) Légszennyezést okozó, helyhez kötött működő, és új létesítménynél olyan technológiai és anyagkezelési eljárást kell alkalmazni, amelynek légszennyezőanyag kibocsátása nem haladja meg az illetékes levegőtisztaság-védelmi hatóság által megállapított kibocsátási határértéket.
14. Zaj és rezgés elleni védelem előírásai
17. § Zajt, vagy rezgést előidéző új vagy meglévő üzemi létesítményt, berendezést, technológiát, telephelyet és egyéb helyhez kötött külső zajforrást csak olyan módon szabad létesíteni és üzemeltetni, hogy az a területre, létesítményre megállapított zaj- és rezgésterhelési határértékeket ne haladja meg.
15. Élővilág, élőhely védelme
18. § (1) A beépítésre tervezett területeken a tényleges beépítésig biztosítani kell a jelenlegi művelési ág fenntartását.
(2) Védőzöldsáv, véderdősáv telepítésénél többszintű növényállományt kell kialakítani.
Közművek előírásai
16. Általános közműellátási és elektronikus hírközlési előírások
19. § (1) A közműveket közterületen, vagy szolgalmi jog bejegyzéssel ingatlanon keresztül lehet vezetni, elhelyezni.
(2) A közművek műtárgyainak és építményeinek elhelyezésekor figyelemmel kell lenni
a) a környezetvédelmi szempontokra (zaj, rezgés, szag),
b) a közműhálózatokhoz való hozzáférhetőségre.
(3) Új út építése, út rekonstrukciója esetén (közforgalmú és magánút esetén egyaránt) gondoskodni kell:
a) a tervezett közművek egyidejű megépítéséről,
b) a meglevő közművek szükséges felújításáról,
c) a csapadékvizek elvezetéséről,
d) közforgalmi út esetén a közvilágítás, magánút esetén a térvilágítás megépítéséről.
(4) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor
a) a feleslegessé vált közművet, hálózatot és létesítményt el kell bontani,
b) az indokoltan földben maradó vezeték, létesítmény betömedékelését, felhagyását szakszerűen kell megoldani,
c) új közműrendszer szakaszos kiépítése esetén a meglevő (felszámolásra tervezett) és új rendszer kapcsolatát az átépítés ideje alatt biztosítani kell.
(5) A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor
a) az utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezésére kell helyet biztosítani, a szabványos közműelrendezés betartásával,
b) a beépítésre szánt területeken a közművezetékek helyét az adottságokat figyelembe véve lehetőleg úgy kell kijelölni, hogy
ba) 12 m szabályozási szélességet el nem érő utcákban legalább egyoldali fasor telepítését ne akadályozzák meg;
bb) 12 m szabályozási szélességet meghaladó szélességű utcákban kétoldali fasor telepítését ne akadályozzák meg;
(6) A 8 m-nél kisebb szabályozási szélességű utak víztelenítését az elszállítandó vízmennyiség függvényében folyókával, vagy zárt, illetve zárt felszínközeli csapadékcsatorna építésével kell megoldani.
(7) Meglévő épület, önálló rendeltetési egység rendeltetésének módosítása huzamos tartózkodásra szolgáló helyiséget tartalmazó épületté, önálló rendeltetési egységgé akkor lehetséges ha:
a) a belterület egészén, és a beépítésre szánt területeken a teljes közműellátás biztosítható:
aa) a villamosenergia-ellátás,
ab) a vezetékes ivóvíz ellátás,
ac) szennyvízcsatornázás és szennyvíztisztítás, valamint zárt gravitációs csapadék csatornázás biztosítása,
ad) vezetékes gázellátás, illetve a helyettesítő megújuló energiák kiépítése
ae) távközlés vételi lehetőségei - vezetékes és vezeték nélküli rendszerei - biztosítottak legyenek
af) az építési hely vízelöntéssel, tartós vízállással nem veszélyeztetett;
b) a külterületeken lévő beépítésre nem szánt területeken legalább hiányos közműellátás biztosítható:
ba) a villamosenergia ellátás,
bb) az illetékes közegészségügyi szakhatóság által is elfogadott egészséges ivóvízellátás,
bc) jelen szabályozás szennyvízre és csapadékvízre vonatkozó előírásai teljesülnek,
bd) az építési hely vízelöntéssel, tartós vízállással nem veszélyeztetett.
17. Vízellátás
20. § (1) Beépítésre szánt területeken a vízellátó-hálózatra a közlekedési úton mért 100 m-enként tűzcsapot kell elhelyezni.
(2) A tervezett és a rekonstrukcióra kerülő vezetékhálózatról az oltóvíz kivételét földfeletti tűzcsapokkal kell biztosítani.
(3) Azokban a létesítményekben, ahol az oltóvíz mennyisége meghaladja a hálózatból kivehető vízmennyiséget, a vezeték keresztmetszet bővítésével, és helyi megoldással kiegészítve, tűzi-víztároló építésével kell az oltó-vízigényt biztosítani
(4) A vízhálózatot úgy kell kialakítani, hogy a mértékadó tűzszakaszokhoz szükséges vízmennyiséget minden körülmények között biztosítsa.
(5) A fejlesztésre kijelölt településközponti vegyes és gazdasági területeket teljes közművel, a kisvárosias, kertvárosias, falusias övezeteket egy ütemben legalább részleges közművesítéssel kell ellátni.
18. Csatornázás
21. § (1) A talaj, a talajvíz és a rétegvizek védelme érdekében a szennyvizek szikkasztása a település egész területén tilos, az még átmenetileg – rövid időre – sem megengedett.
(2) A nyílt árkokba való szennyvízrákötéseket, valamint a felhagyott kutakba történő szennyvíz bevezetéseket meg kell szüntetni.
(3) A településen gazdasági területet kialakítani csak szennyvízcsatornára való csatlakozási lehetőség rendelkezésre állása esetén szabad.
(4) Vállalkozási, gazdasági, ipari területről a kibocsátott szennyvíz szennyezettségének a közcsatornára való rákötési előírásoknak meg kell felelni, az ettől eltérő szennyezettségű vizet telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel - a megengedett szennyezettség mértékéig - elő kell tisztítani.
22. § (1) A csapadékvizek hasznosítása érdekében lakó- és üdülőterületeken az újonnan épülő épületek telkén 20,0 m² szintterületenként legalább 0,5 m³ csapadékvíz tároló kapacitás kiépítéséről kell gondoskodni legkésőbb az épület használatbavételéig.
(2) Ha a burkolt felületek összes területe meghaladja az 1000 m2-t, a keletkező csapadékvizek befogadóba történő késleltetett bevezetése érdekében átmeneti csapadékvíz-tározóról kell gondoskodni.
(3) A csapadékvíz elvezetésére:
a) Zárt vagy nyílt csapadékvíz-elvezető rendszert kell építeni a burkolt utakkal feltárt beépített, vagy a beépítésre szánt területen.
b) Zárt felszínközeli csapadékvíz-elvezető rendszert kell kiépíteni Vt területfelhasználási területek kialakítása, vagy rekonstrukciója esetén
c) Beépített, vagy a beépítésre szánt területen burkolt út csak vízelvezetéssel együtt építhető.
d) Nyílt árkos csapadékvíz elvezetési rendszer tartható fenn a már üzemelő közlekedési utak - kivétel a Vt terület-felhasználású területek, ahol zárt felszínközeli csapadékvíz-elvezetés kialakítása szükséges - mentén.
(4) Nyílt árkos vízelvezetésű utcákban az építési telkek személyi bejáratait és a gépkocsi behajtókat úgy kell kialakítani, hogy az áthidalások, csőátereszek az árok szelvényét ne csökkentsék.
(5) A 20 db, vagy annál több gépkocsit befogadó parkolókat kiemelt szegéllyel kell kivitelezni, hogy a felületén összegyűjthető legyen a csapadékvíz, az ne folyhasson közvetlen a zöldfelületre. Ezekről a nagyobb parkoló felületekről és a szennyezéssel veszélyeztetett gazdasági területek belső útjairól zárt, vagy felszínközeli csatornákkal összegyűjtött csapadékvíz csak hordalék- és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a csatorna-hálózatba.
(6) Karbantartás, belvízvédekezés számára az önkormányzati és társulati kezelésben lévő árkok partéleitől 3-3 m, a már elépített helyeken a nyílt árkok karbantartására az egyik oldalon legalább 3 m, a másik oldalon legalább 1 m.
(7) A beépített, vagy a beépítésre szánt területen burkolt út csak a vízelvezetés megoldásával együtt építhető.
(8) A csapadékvíz élővízbe történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy elhelyezése kötelező. A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét a befogadóig ellenőrizni kell minden fél hektárt meghaladó telekterületű beruházás engedélyezése létesítése esetén. A beruházás akkor valósítható meg, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig.
(9) A vízgazdálkodási területként lejegyzett területeket egyéb célra hasznosítani csak vízjogi létesítési engedély alapján szabad.
(10) A vízfolyások, vízfelületek partéleitől a karbantartás számára szabadon kell hagyni az alábbi szélességű fenntartási sávokat:
a) Gerje és Perje mentén 6 - 6 m
b) Egyéb vízilétesítmények mellett 3 - 3 m
19. Földgázellátás
23. § (1) A települést érintő nagyközép-, és középnyomású vezetékek ágazati előírás szerinti biztonsági övezetét (nagy-középnyomású vezeték esetén 5 - 5 m, középnyomásnál 3 - 3 m) szabadon kell hagyni.
(2) Középnyomású földgázellátású területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni.
24. § A külterületet érintő Testvériség nagynyomású gázvezeték és a Barátság II. olajvezeték környezetében mindennemű tevékenység csak a MOL Zrt-vel történt egyeztetés után, annak engedélyével végezhető.
20. Villamosenergia-ellátás, távközlés
25. § A meglévő középfeszültségű 20 kV-os oszlopokra fektetve épített villamoshálózatok mellett az egyéb jogszabályban rögzített biztonsági övezetet szabadon kell hagyni.
26. § A mikrohullámú összeköttetés biztosítására szükséges, előirt magassági korlátozás betartandó.
Építés általános szabályai
21. Általános építési előírások
27. § (1) A település igazgatási területén a már meglévő, kialakult beépítés fenntartható (állagmegóvás, felújítás), de új építési munka már csak HÉSZ előírásainak betartásával végezhető.
(2) A kialakítható építési telkek legkisebb szélessége a következő:
a) Oldalhatáron álló beépítési mód esetén 14,0 m
b) Szabadon álló beépítési mód esetén 16,0 m
c) Zártsorú beépítés esetén 12,0 m
(3) Az oldalhatáron álló beépítési mód (O) esetén az épületet elsősorban a környezetben kialakult állapothoz igazodva, de legfeljebb az oldalhatártól számított 1,5 méter távolságon belül kell elhelyezni.
28. § Az építési övezetek előírásainak értelmezése:
a) A kialakult beépítési mód (K) az építési telek méreteinek, elhelyezkedésének és a környezet beépítésének együttesen megfelelő beépítési lehetőséget jelöli.
b) Az előkertre, építési vonalra vonatkozóan az egyes építési övezetek előírásai rendelkeznek.
29. § (1) Az előkert nagyságának meghatározásakor az alábbi előírásokat kell figyelembe venni:
a) A település már beépült részein az előkert meghatározása tekintetében a kialakult állapothoz kell alkalmazkodni.
b) Kialakult, egységes, előkert nélküli beépítés esetén az utcakép megőrzése érdekében az építési vonalat utcavonalon kell tartani.
(2) Az oldalkert és hátsókert nagyságának megállapításánál az OTÉK vonatkozó előírásai a mértékadók.
30. § A vegyes és kisvárosias övezetekben növénytermesztés céljára szolgáló fóliasátor, üvegház nem helyezhető el.
31. § A hitéleti rendeltetést tartalmazó épület esetén (templom, kápolna, ravatalozó, harangláb) a szabályozott legnagyobb épületmagasság számítása során a torony magassága figyelmen kívül hagyandó.
32. § (1) Melléképület főépület megléte esetén vagy azzal egyidejűleg építhető.
(2) Oldalhatáron álló beépítési módú lakóövezet esetén a melléképületet a főépület által meghatározott kialakult határvonalon kell elhelyezni.
33. § (1) Állattartó épület legnagyobb épületmagassága nem haladhatja meg az övezetben előírt legnagyobb épületmagasságot.
(2) Az állattartó építmények létesítésekor a 6. mellékletben meghatározott védőtávolságokat és az állattartáshoz minimálisan szükséges alapterület meghatározást is alkalmazni kell.
22. A zöldfelületek kialakításának és fenntartásának általános előírásai
34. § Az egyes telken belül kialakítandó védőzöld sáv kialakítása és fenntartása a telektulajdonos feladata.
35. § Erdő- vagy mezőgazdasági területeken tervezett övezetváltozás esetén, az adott terület igénybevételéig biztosítani kell a jelenlegi művelési ág fenntartását.
Beépítésre szánt építési övezetek előírásai
23. Lakóövezetek általános előírásai
36. § (1) Az építési telkeken csak egy lakóépület létesíthető az övezeti előírásoknak megfelelő lakásszámmal, a (2) bekezdésben előírt korlátozások figyelembevételével.
(2) A kisvárosias lakóterületek építési övezeteiben az Lk-1 jelű építési övezet kivételével 135 m2 telekterületeként egy lakás létesíthető, de telkenként legfeljebb 6 db.
(3) A kertvárosias lakóterületek építési övezeteiben telkenként négy lakás építhető.
(4) A falusias lakóterületek építési övezeteiben telkenként legfeljebb egy lakórendeltetési egység létesíthető.
(5) A kertvárosias és falusias lakóövezetek területén oldalhatáron álló vagy szabadon álló, a kialakultnak megfelelően utcavonalon álló vagy előkertes épületek építhetők. Az új lakótömbök 5,0 m-es előkertekkel építhetők be, kivéve az Lke-5 jelű övezetet, ahol az előkert mérete 0 méter.
(6) A kisvárosias lakóövezetekben a telekterület legalább 20 %-át, a kertvárosias lakóövezetekben legalább 50 %-át összefüggő zöldfelületként kell kialakítani.
(7) Az építési övezetekben melléképítmények az OTÉK előírásai szerint helyezhetők el:
24. A kisvárosias lakóterületek övezeteinek (Lk) részletes előírásai
37. § (1) Az Lk-1 jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód: kialakult
b) A beépítésnél alkalmazható terepszint feletti legnagyobb beépítettség (%): 60
c) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 60
d) A terepszint alatti beépítettség helye építési helyen belül
e) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m): 12,5
f) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%): 20
g) A közműellátás mértéke: teljes
(2) Az építési övezetben elhelyezhető épület a lakó rendeltetésen kívül:
a) kereskedelmi, szolgáltató,
b) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
c) kulturális, közösségi szórakoztató,
d) szállás jellegű,
e) igazgatási, iroda és
f) sport,
rendeltetést is tartalmazhat.
(3) A többszintes telepszerű lakóterületek beépítési módja kialakult, az új beépítésnek a meglevő lakótömbökhöz kell illeszkednie.
38. § (1) Az Lk-2 jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód: oldalhatáron álló
b) A kialakítható legkisebb építési telek területe (m2): 550
c) A beépítésnél alkalmazható terepszint feletti legnagyobb beépítettség (%): 60
d) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 60
e) A terepszint alatti beépítettség helye építési helyen belül
f) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m): 6,5
g) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%): 20
h) A közműellátás mértéke: teljes
(2) Az építési övezetben elhelyezhető épület a lakó rendeltetésen kívül:
a) kereskedelmi, szolgáltató,
b) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
c) kulturális, közösségi szórakoztató,
d) szállás jellegű,
e) igazgatási, iroda és
f) sport,
rendeltetést is tartalmazhat.
39. § (1) Az Lk-3 jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód: oldalhatáron álló
b) A kialakítható legkisebb építési telek területe (m2): 550
c) A beépítésnél alkalmazható terepszint feletti legnagyobb beépítettség (%): 60
d) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 60
e) A terepszint alatti beépítettség helye építési helyen belül
f) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m): 7,5
g) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%): 20
h) A közműellátás mértéke: teljes
(2) Az építési övezetben elhelyezhető épület a lakó rendeltetésen kívül:
a) kereskedelmi, szolgáltató,
b) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
c) kulturális, közösségi szórakoztató,
d) szállás jellegű,
e) igazgatási, iroda és
f) sport,
rendeltetést is tartalmazhat.
40. § (1) Az Lk-4 jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód: oldalhatáron álló
b) A kialakítható legkisebb építési telek területe (m2): 550
c) A beépítésnél alkalmazható terepszint feletti legnagyobb beépítettség (%): 60
d) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 60
e) A terepszint alatti beépítettség helye építési helyen belül
f) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m): 7,5
g) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%): 20
h) A közműellátás mértéke: teljes
(2) Az építési övezetben elhelyezhető épület a lakó rendeltetésen kívül:
a) kereskedelmi, szolgáltató,
b) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
c) kulturális, közösségi szórakoztató,
d) igazgatási, iroda és
e) sport,
rendeltetést is tartalmazhat.
25. A kertvárosias lakóterületek övezeteinek (Lke) részletes előírásai
41. § (1) Az Lke-1 jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód: kialakult
b) A kialakítható legkisebb építési telek területe (m2) 550
c) A beépítésnél alkalmazható terepszint feletti legnagyobb beépítettség (%) 30
d) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 30
e) A terepszint alatti beépítettség helye építési helyen belül
f) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 5,0
g) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) 50
h) A közműellátás mértéke: teljes
(2) Az építési övezetben elhelyezhető épület – a lakó rendeltetésen kívül -:
a) kereskedelmi, szolgáltató,
b) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
c) kulturális,
d) szállás jellegű,
e) sport,
rendeltetést is tartalmazhat.
42. § (1) Az Lke-2 jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód: oldalhatáron álló
b) A kialakítható legkisebb építési telek területe (m2): 720
c) A beépítésnél alkalmazható terepszint feletti legnagyobb beépítettség (%): 30
d) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 30
e) A terepszint alatti beépítettség helye építési helyen belül
f) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m): 5,0
g) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%): 50
h) A közműellátás mértéke: teljes
(2) Az építési övezetben elhelyezhető épület a lakó rendeltetésen kívül:
a) kereskedelmi, szolgáltató,
b) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
c) kulturális,
d) szállás jellegű,
e) sport,
rendeltetést is tartalmazhat.
43. § (1) Az Lke-3 jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód: oldalhatáron álló
b) A kialakítható legkisebb építési telek területe (m2): 720
c) A beépítésnél alkalmazható terepszint feletti legnagyobb beépítettség (%): 30
d) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 30
e) A terepszint alatti beépítettség helye építési helyen belül
f) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m): 7,5
g) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%): 50
h) A közműellátás mértéke: teljes
(2) Az építési övezetben elhelyezhető épület a lakó rendeltetésen kívül:
a) kereskedelmi, szolgáltató,
b) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
c) kulturális,
d) szállás jellegű,
e) sport,
rendeltetést is tartalmazhat.
44. § (1) Az Lke-4 jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód: oldalhatáron álló
b) A kialakítható legkisebb építési telek területe (m2): 550
c) A beépítésnél alkalmazható terepszint feletti legnagyobb beépítettség (%): 30
d) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 30
e) A terepszint alatti beépítettség helye építési helyen belül
f) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m): 5,0
g) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%): 50
h) A közműellátás mértéke: teljes
(2) Az építési övezetben elhelyezhető épület a lakó rendeltetésen kívül:
a) kereskedelmi, szolgáltató,
b) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
c) kulturális,
d) szállás jellegű,
e) sport,
rendeltetést is tartalmazhat.
45. § (1) Az Lke-5 jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód: oldalhatáron álló
b) A kialakítható legkisebb építési telek területe (m2): 550
c) A beépítésnél alkalmazható terepszint feletti legnagyobb beépítettség (%): 30
d) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 30
e) A terepszint alatti beépítettség helye építési helyen belül
f) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m): 6,0
g) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%): 50
h) A közműellátás mértéke: teljes
(2) Az építési övezetben elhelyezhető épület a lakó rendeltetésen kívül:
a) kereskedelmi, szolgáltató,
b) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
c) kulturális,
d) szállás jellegű,
e) sport
rendeltetést is tartalmazhat.
26. A falusias lakóterületek övezeteinek (Lf) részletes előírásai
46. § (1) Az Lf-1 jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód: kialakult
b) A kialakítható legkisebb építési telek területe (m2): 900
c) A beépítésnél alkalmazható terepszint feletti legnagyobb beépítettség (%): 30
d) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 30
e) A terepszint alatti beépítettség helye építési helyen belül
f) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m): 5,0
g) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%): 40
h) A közműellátás mértéke: teljes
(2) Az építési övezetben elhelyezhető épület a lakó rendeltetésen kívül:
a) mező- és erdőgazdaság, valamint a lakóépületek rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági tevékenységi célú,
b) kereskedelmi, szolgáltató,
c) szállás jellegű,
d) igazgatási, iroda,
e) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
f) kulturális, közösségi szórakoztató és
g) sport
rendeltetést is tartalmazhat.
47. § (1) Az Lf-2 jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód: oldalhatáron álló
b) A kialakítható legkisebb építési telek területe (m2): 900
c) A beépítésnél alkalmazható terepszint feletti legnagyobb beépítettség (%): 30
d) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 30
e) A terepszint alatti beépítettség helye építési helyen belül
f) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m): 5,0
g) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%): 40
h) A közműellátás mértéke: teljes
(2) Az építési övezetben elhelyezhető épület a lakó rendeltetésen kívül:
a) mező- és erdőgazdaság, valamint a lakóépületek rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági tevékenységi célú,
b) kereskedelmi, szolgáltató,
c) szállás jellegű,
d) igazgatási, iroda,
e) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
f) kulturális, közösségi szórakoztató és
g) sport
rendeltetést is tartalmazhat.
48. § (1) Az Lf-3 jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód: oldalhatáron álló
b) A kialakítható legkisebb építési telek területe (m2): 700
c) A beépítésnél alkalmazható terepszint feletti legnagyobb beépítettség (%) 30
d) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 30
e) A terepszint alatti beépítettség helye építési helyen belül
f) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m): 7,5
g) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%): 40
h) A közműellátás mértéke: teljes
(2) Az építési övezetben elhelyezhető épület a lakó rendeltetésen kívül:
a) mező- és erdőgazdaság, valamint a lakóépületek rendeltetésszerű használatát nem zavaró gazdasági tevékenységi célú,
b) kereskedelmi, szolgáltató,
c) szállás jellegű,
d) igazgatási, iroda,
e) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
f) kulturális, közösségi szórakoztató és
g) sport
rendeltetést is tartalmazhat.
27. Üdülőterületek általános előírásai
49. § (1) Az övezetekben a kerítés magassága lábazattal együtt 1,5 méternél magasabb nem lehet.
(2) Az építési övezetekben az alábbi melléképítmények helyezhetők el:
a) közmű-becsatlakozási műtárgy,
b) hulladéktartály-tároló,
c) épülettől különálló - építménynek minősülő kirakatszekrény,
d) kerti építmény
(3) Csak az építési helyen belül és az oldalsó telekhatártól mérve legalább 3 m távolságra helyezhetők el:
a) közműpótló műtárgy,
b) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop
28. A hétvégi házas üdülőterületek részletes előírásai
50. § (1) Az Üh-1 jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód: oldalhatáron álló
b) A beépítésnél alkalmazható terepszint feletti legnagyobb beépítettség (%): 20
c) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): -
d) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m): 4,0
e) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%): 60
f) A közműellátás mértéke: hiányos
(2) Az övezetben legfeljebb 2 üdülőegységes üdülőépületek, és kereskedelmi létesítmények valamint sportrendeltetésű építmények helyezhetők el.
(3) Az előkert, oldalkert és hátsókert nagyságának meghatározásakor az alábbi előírásokat kell figyelembe venni:
a) Az előkert mérete a szomszédos beépítéshez igazítandó, szomszédos beépítés hiányában legalább 3 méter.
b) Az oldalkert nagyságának meghatározására az OTÉK vonatkozó előírásai a mértékadók.
51. § (1) Az Üh-2 jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód: szabadon álló
b) A kialakítható legkisebb építési telek területe (m2): 700
c) A beépítésnél alkalmazható terepszint feletti legnagyobb beépítettség (%): 20
d) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 20
e) A terepszint alatti beépítettség helye építési helyen belül
f) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m): 5,0
g) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%): 60
h) A közműellátás mértéke: hiányos
(2) Az övezetben legfeljebb 2 üdülőegységes üdülőépületek, és kereskedelmi létesítmények valamint sportrendeltetésű építmények helyezhetők el.
(3) Az előkert értéke 5 m. Az oldalkert nagysága az OTÉK vonatkozó előírásai szerint alakítandó ki.
29. Az üdülőházas üdülőterületek (Üü) részletes előírásai
52. § (1) Az Üü-1 jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód: szabadon álló
b) A kialakítható legkisebb építési telek területe (m2): 700
c) A beépítésnél alkalmazható terepszint feletti legnagyobb beépítettség (%): 30
d) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 30
e) A terepszint alatti beépítettség helye építési helyen belül
f) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m): 7,5
g) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%): 60
h) A közműellátás mértéke: hiányos
(2) Az építési övezetben általában kettőnél több üdülőegységet magába foglaló üdülő rendeltetésű épület, üdülőtábor és kemping helyezhető el és elhelyezése, mérete, kialakítása, felszereltsége és infrastrukturális ellátottsága alapján az üdülési célú tartózkodásra alkalmas.
(3) Az építési övezetben elhelyezhető épület a (2) bekezdésben foglaltakon kívül
a) az üdülőházas üdülőterület kiszolgálását biztosító iroda,
b) kereskedelmi, szolgáltató, szállásjellegű
c) kulturális, közösségi szórakoztató,
d) hitéleti és
e) sport
rendeltetést is tartalmazhat.
(4) Az előkert értéke 5 m. Az oldalkert nagyságának meghatározására az OTÉK vonatkozó előírásai a mértékadók.
53. § (1) Az Üü-2 jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód: szabadon álló
b) A kialakítható legkisebb építési telek területe (m2): 1000
c) A beépítésnél alkalmazható terepszint feletti legnagyobb beépítettség (%): 25
d) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 25
e) A terepszint alatti beépítettség helye építési helyen belül
f) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m): 5,0
g) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%): 60
h) A közműellátás mértéke: hiányos
(2) Az építési övezetben általában kettőnél több üdülőegységet magába foglaló üdülő rendeltetésű épület, üdülőtábor és kemping helyezhető el és elhelyezése, mérete, kialakítása, felszereltsége és infrastrukturális ellátottsága alapján az üdülési célú tartózkodásra alkalmas.
(3) Az építési övezetben elhelyezhető épület a (2) bekezdésben foglaltakon kívül
a) az üdülőházas üdülőterület kiszolgálását biztosító iroda,
b) kereskedelmi, szolgáltató, szállásjellegű
c) kulturális, közösségi szórakoztató,
d) hitéleti és
e) sport
rendeltetést is tartalmazhat.
(4) Az előkert mérete 5 m. Az oldalkert nagysága az OTÉK vonatkozó előírásai szerint alakítandó ki.
30. Vegyes építési övezetek általános előírásai
54. § (1) Az építési övezetekben az építési telkek legalább 10%-án összefüggő zöldfelületet kell kialakítani.
(2) Amennyiben az építési övezetek részletes előírásainál nem meghatározott a legkisebb telekméret, az kialakult állapotnak tekintendő, ezek az ingatlanok nem oszthatók meg, de azonos építési övezetbe tartozó építési telekkel egyesíthetők.
(3) Az építési övezetekben a melléképítmények az OTÉK szerint helyezhetők el.
31. A településközpont területek (Vt) építési övezeteinek részletes előírásai
55. § (1) A Vt-1 jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód: kialakult
b) A kialakítható legkisebb építési telek területe (m2): 300
c) A beépítésnél alkalmazható terepszint feletti legnagyobb beépítettség (%): 80
d) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 80
e) A terepszint alatti beépítettség helye építési helyen belül
f) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság: kialakult
g) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%): 10
h) A közműellátás mértéke: teljes
(2) Az építési övezetben elhelyezhető épület a lakó rendeltetésen kívül:
a) igazgatási, iroda
b) kereskedelmi, szolgáltató, szállás,
c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
d) kulturális, közösségi szórakoztató
e) sport rendeltetést is tartalmazhat.
56. § (1) A Vt-2 jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód: kialakult
b) A kialakítható legkisebb építési telek területe (m2): 400
c) A beépítésnél alkalmazható terepszint feletti legnagyobb beépítettség (%): 80
d) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 80
e) A terepszint alatti beépítettség helye építési helyen belül
f) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság: kialakult
g) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%): 10
h) A közműellátás mértéke: teljes
(2) Az építési övezetben elhelyezhető épület a lakó rendeltetésen kívül:
a) igazgatási, iroda
b) kereskedelmi, szolgáltató, szállás,
c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
d) kulturális, közösségi szórakoztató rendeltetést is tartalmazhat.
57. § (1) A Vt-3 jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód: kialakult
b) A beépítésnél alkalmazható terepszint feletti legnagyobb beépítettség (%): 80
c) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 80
d) A terepszint alatti beépítettség helye építési helyen belül
e) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság: kialakult
f) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%):10
g) A közműellátás mértéke: teljes
(2) Az építési övezetben elhelyezhető épület a lakó rendeltetésen kívül:
a) igazgatási, iroda
b) kereskedelmi, szolgáltató, szállás,
c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
d) kulturális, közösségi szórakoztató
e) sport rendeltetést is tartalmazhat.
58. § (1) A Vt-4 jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód: szabadon álló
b) A kialakítható legkisebb építési telek területe (m2): 1500
c) A beépítésnél alkalmazható terepszint feletti legnagyobb beépítettség (%): 80
d) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 80
e) A terepszint alatti beépítettség helye építési helyen belül
f) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m): 11
g) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%): 10
h) A közműellátás mértéke: teljes
(2) Az építési övezetben elhelyezhető épület a lakó rendeltetésen kívül:
a) igazgatási, iroda
b) kereskedelmi, szolgáltató, szállás,
c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
d) kulturális, közösségi szórakoztató
e) sport rendeltetést is tartalmazhat.
(3) Új létesítményeknél – amennyiben a meglévő beépítéshez való csatlakozás lehetővé teszi - legalább 10 m-es előkertet kell szabadon hagyni.
59. § (1) A Vt-5 jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód: szabadon álló
b) A kialakítható legkisebb építési telek területe (m2): 3000
c) A beépítésnél alkalmazható terepszint feletti legnagyobb beépítettség (%): 40
d) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 40
e) A terepszint alatti beépítettség helye építési helyen belül
f) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m): 7,5
g) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%): 30
h) A közműellátás mértéke: teljes
(2) Az építési övezetben elhelyezhető épület a lakó rendeltetésen kívül:
a) igazgatási, iroda
b) kereskedelmi, szolgáltató, szállás,
c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
d) kulturális, közösségi szórakoztató
e) sport rendeltetést is tartalmazhat.
(3) Az előkert mélysége 10 m .
60. § (1) A Vt-6 jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód: szabadon álló
b) A kialakítható legkisebb építési telek területe (m2): 2000
c) A beépítésnél alkalmazható terepszint feletti legnagyobb beépítettség (%): 80
d) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 80
e) A terepszint alatti beépítettség helye építési helyen belül
f) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság: kialakult
g) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%): 10
h) A közműellátás mértéke: teljes
(2) Az építési övezetben elhelyezhető épület a lakó rendeltetésen kívül:
a) igazgatási, iroda
b) kereskedelmi, szolgáltató, szállás,
c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
d) kulturális, közösségi szórakoztató
e) sport rendeltetést tartalmazhat.
(3) Az építési vonalat a kialakult beépítéshez kell igazítani.
61. § (1) A Vt-7 jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód: szabadon álló
b) A kialakítható legkisebb építési telek területe (m2): 1000
c) A beépítésnél alkalmazható terepszint feletti legnagyobb beépítettség (%): 35
d) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 35
e) A terepszint alatti beépítettség helye építési helyen belül
f) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m): 12,5
g) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%): 40
h) A közműellátás mértéke: teljes
(2) Az építési övezetben elhelyezhető épület a lakó rendeltetésen kívül:
a) igazgatási, iroda,
b) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szállás,
c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
d) kulturális, közösségi szórakoztató
e) sport rendeltetést is tartalmazhat.
(3) Az előkert mélysége 10 m .
62. § (1) A Vt-8 jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód: szabadon álló
b) A kialakítható legkisebb építési telek területe (m2): 1000
c) A beépítésnél alkalmazható terepszint feletti legnagyobb beépítettség (%): 35
d) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 35
e) A terepszint alatti beépítettség helye építési helyen belül
f) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m): 7,5
g) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%): 40
h) A közműellátás mértéke: teljes
(2) Az építési övezetben elhelyezhető épület:
a) igazgatási, iroda,
b) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szállás,
c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
d) kulturális, közösségi szórakoztató
e) sport rendeltetést is tartalmazhat.
(3) Az előkert minimális mélysége 5 m.
63. § (1) A Vt-9 jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód: oldalhatáron álló
b) A kialakítható legkisebb építési telek területe (m2): 550
c) A beépítésnél alkalmazható terepszint feletti legnagyobb beépítettség (%):60
d) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 60
e) A terepszint alatti beépítettség helye: építési helyen belül
f) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m): 8,0
g) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%): 20
h) A közműellátás mértéke: teljes
(2) Az építési övezetben elhelyezhető épület a lakó rendeltetésen kívül:
a) igazgatási, iroda
b) kereskedelmi, szolgáltató, szállás,
c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
d) kulturális, közösségi szórakoztató
e) sport rendeltetést is tartalmazhat.
64. § (1) A Vt-10 jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód: szabadon álló
b) A kialakítható legkisebb építési telek területe (m2): 5000
c) A beépítésnél alkalmazható terepszint feletti legnagyobb beépítettség (%): 50
d) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 50
e) A terepszint alatti beépítettség helye: építési helyen belül
f) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m): 7,5
g) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%): 10
h) A közműellátás mértéke: teljes
(2) Az építési övezetben elhelyezhető épület:
a) igazgatási, iroda
b) kereskedelmi, szolgáltató, szállás,
c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
d) kulturális, közösségi szórakoztató
e) sport rendeltetést is tartalmazhat.
65. § (1) A Vt-11 jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód: szabadon álló
b) A beépítésnél alkalmazható terepszint feletti legnagyobb beépítettség (%): 80
c) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 80
d) A terepszint alatti beépítettség helye: építési helyen belül
e) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m): 10,0
f) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%): 10
g) A közműellátás mértéke: teljes
(2) Az építési övezetben elhelyezhető épület:
a) igazgatási, iroda
b) kereskedelmi, szolgáltató, szállás,
c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
d) kulturális, közösségi szórakoztató
e) sport rendeltetést is tartalmazhat.
66. § (1) A Vt-12 jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód: kialakult
b) A beépítésnél alkalmazható terepszint feletti legnagyobb beépítettség (%): 80
c) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 80
d) A terepszint alatti beépítettség helye: építési helyen belül
e) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m): 10,0
f) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%): 10
g) A közműellátás mértéke: teljes
(2) Az építési övezetben elhelyezhető épület:
a) igazgatási, iroda
b) kereskedelmi, szolgáltató, szállás,
c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
d) kulturális, közösségi szórakoztató
e) sport rendeltetést is tartalmazhat.
67. § (1) A Vt-13 jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód: kialakult
b) A beépítésnél alkalmazható terepszint feletti legnagyobb beépítettség (%): 60
c) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 60
d) A terepszint alatti beépítettség helye: építési helyen belül
e) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m): 7,5
f) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) 20
g) A közműellátás mértéke: teljes
(2) Az építési övezetben elhelyezhető épület:
a) igazgatási, iroda
b) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
c) szállás,
d) kulturális rendeltetést is tartalmazhat.
68. § (1) A Vt-14 jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód: szabadon álló
b) A kialakítható legkisebb építési telek területe (m2): 1000
c) A beépítésnél alkalmazható terepszint feletti legnagyobb beépítettség (%): 40
d) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): -
e) A terepszint alatti beépítettség helye: építési helyen belül
f) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m): 4,5
g) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%): 30
h) A közműellátás mértéke: teljes
(2) Az építési övezetben elhelyezhető épület
a) szállás
b) kereskedelmi, szolgáltató rendeltetést tartalmazhat.
69. § (1) A Vt-15 jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód: szabadon álló
b) A kialakítható legkisebb építési telek területe (m2): 5000
c) A beépítésnél alkalmazható terepszint feletti legnagyobb beépítettség (%): 40
d) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 40
e) A terepszint alatti beépítettség helye: építési helyen belül
f) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m): 9,5
g) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%): 30
h) A közműellátás mértéke: teljes
(2) Az építési övezetben elhelyezhető épület:
a) igazgatási, iroda
b) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
c) szállás,
d) kulturális, közösségi szórakoztató
e) sport rendeltetést is tartalmazhat.
70. § (1) A Vt-16 jelű építési övezet előírásai:
a) A kialakítható legkisebb építési telek területe (m2): 5000
b) A beépítésnél alkalmazható terepszint feletti legnagyobb beépítettség (%): 45
c) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 45
d) A terepszint alatti beépítettség helye: építési helyen belül
e) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m): 9,0
f) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%): 10
g) A közműellátás mértéke: teljes
(2) Az építési övezetben elhelyezhető épület a lakó rendeltetésen kívül:
a) igazgatási, iroda
b) kereskedelmi, szolgáltató, szállás,
c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
d) kulturális, közösségi szórakoztató
e) sport
rendeltetést is tartalmazhat.
(3) A párkánymagasság legfeljebb 9,5 m, de az utcafronti homlokzatok legfeljebb 50 %-án lehet 5,5 m-nél magasabb.
32. Gazdasági építési övezetek általános előírásai
71. § (1) A gazdasági területek gazdasági, kereskedelmi, szolgáltató gazdasági (Gksz, Gksz-km) vagy környezetére jelentős hatást gyakorló ipari terület (Gip-sz, Gip-m) és egyéb ipari terület (Gip) építési övezetekbe tartoznak.
a) A Gksz építési övezetekben az alábbi épületek, építmények helyezhetők el:
aa) Bármely, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységű célt szolgáló épület,
ab) A gazdasági tevékenység céljára szolgáló épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló, legfeljebb 2 lakás,
ac) Igazgatási vagy egyéb irodaépület,
b) A Gksz-km építési övezetekben elsősorban közmű építmények, az energiaszolgáltatás és a településgazdálkodás építményei helyezhetők el.
c) A Gip-sz jelű, szennyvíztisztító és közműtelephely építési övezetében kizárólag településgazdálkodási funkciójú, jelentős területigénnyel bíró közműtelephely és a hírközlés létesítményei és berendezései, különlegesen veszélyes (fertőzőveszélyes, bűzös) gazdasági tevékenységhez szükséges épületek, építmények helyezhetők el.
d) A Gip-m építési övezetben a mezőgazdálkodáshoz – növénytermesztéshez és állattartáshoz – szükséges üzemi épületek, technológiai és kiszolgáló építmények építhetők.
e) A gazdasági építési övezetekben az alábbi melléképítmények helyezhetők el az építési helyen kívül is:
ea) közmű-csatlakozási műtárgy,
eb) eb) közműpótló műtárgy;
ec) hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2 méteres belmagassággal),
ed) épülettől különálló - építménynek minősülő kirakatszekrény,
ee) kerti építmény,
ef) trágyatároló, komposztáló,
eg) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló,
eh) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop
(2) Az építési övezetekben az elő-, oldal- és hátsókert legkisebb mélységét az OTÉK vonatkozó előírásai szerint kell kialakítani.
(3) A gazdasági övezetekben a lakó-, vegyes és üdülőterület felőli telekhatár mentén legalább 5 m szélességben többszintes zöldsáv alakítandó ki.
(4) A gazdasági telephelyek legalább 10 m-es előkert szabadon hagyásával építhetők be.
(5) A gazdasági övezetekben összefüggő zöldfelületeket, fasorokat kell telepíteni, lehetőség szerint a telekhatárok mentén.
33. Gazdasági területek építési övezeteinek részletes előírásai
72. § A Gksz-1 jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód: kialakult
b) A beépítésnél alkalmazható terepszint feletti legnagyobb beépítettség (%): 60
c) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 60
d) A terepszint alatti beépítettség helye: építési helyen belül
e) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság: kialakult
f) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%): 20
g) A közműellátás mértéke: hiányos
73. § A Gksz-2 jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód: szabadon álló
b) A kialakítható legkisebb építési telek területe (m2): 2000
c) A beépítésnél alkalmazható terepszint feletti legnagyobb beépítettség (%): 60
d) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 60
e) A terepszint alatti beépítettség helye: építési helyen belül
f) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m): 10,0
g) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) 20
h) A közműellátás mértéke: hiányos
74. § A Gksz-3 jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód: szabadon álló
b) A beépítésnél alkalmazható terepszint feletti legnagyobb beépítettség (%): 10
c) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 10
d) A terepszint alatti beépítettség helye: építési helyen belül
e) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m): 10,0
f) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%): 20
g) A közműellátás mértéke: hiányos
75. § A Gksz-4 jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód: szabadon álló
b) A kialakítható legkisebb építési telek területe (m2): 2000
c) A beépítésnél alkalmazható terepszint feletti legnagyobb beépítettség (%): 60
d) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 60
e) A terepszint alatti beépítettség helye: építési helyen belül
f) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m): 7,5
g) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%): 20
h) A közműellátás mértéke: hiányos
76. § A Gksz-5 jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód: szabadon álló
b) A beépítésnél alkalmazható terepszint feletti legnagyobb beépítettség (%): 60
c) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 60
d) A terepszint alatti beépítettség helye: építési helyen belül
e) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m): 7,5
f) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%): 20
g) A közműellátás mértéke: hiányos
77. § A Gksz-km jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód: szabadon álló
b) A kialakítható legkisebb építési telek területe (m2): 150
c) A beépítésnél alkalmazható terepszint feletti legnagyobb beépítettség (%): 60
d) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 60
e) A terepszint alatti beépítettség helye: építési helyen belül
f) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m): 4,5
g) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%): 20
h) A közműellátás mértéke: hiányos
78. § A Gip-1 jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód: kialakult
b) A kialakítható legkisebb építési telek területe (m2): 2000
c) A beépítésnél alkalmazható terepszint feletti legnagyobb beépítettség (%): 50
d) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 50
e) A terepszint alatti beépítettség helye: építési helyen belül
f) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság: kialakult
g) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%): 25
h) A közműellátás mértéke: hiányos
79. § A Gip-2 jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód: szabadon álló
b) A kialakítható legkisebb építési telek területe (m2): 2000
c) A beépítésnél alkalmazható terepszint feletti legnagyobb beépítettség (%): 50
d) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 50
e) A terepszint alatti beépítettség helye: építési helyen belül
f) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m): 10,0
g) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%): 25
h) A közműellátás mértéke: hiányos
80. § A Gip-3 jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód: szabadon álló
b) A kialakítható legkisebb építési telek területe (m2): 5000
c) A beépítésnél alkalmazható terepszint feletti legnagyobb beépítettség (%): 10
d) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 10
e) A terepszint alatti beépítettség helye: építési helyen belül
f) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m): 10,0
g) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%): 25
h) A közműellátás mértéke: hiányos
81. § A Gip-4 jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód: szabadon álló
b) A kialakítható legkisebb építési telek területe (m2): 2000
c) A beépítésnél alkalmazható terepszint feletti legnagyobb beépítettség (%): 50
d) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 50
e) A terepszint alatti beépítettség helye: építési helyen belül
f) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m): 16,0
g) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%): 25
h) A közműellátás mértéke: hiányos
82. § (1) A Gip-sz jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód: szabadon álló
b) A kialakítható legkisebb építési telek területe (m2): 10000
c) A beépítésnél alkalmazható terepszint feletti legnagyobb beépítettség (%): 50
d) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 50
e) A terepszint alatti beépítettség helye: építési helyen belül
f) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m): 10,5
g) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%): 25
h) A közműellátás mértéke: hiányos
(2) Az építési övezet területén a telekhatár mentén legalább 10 m szélességben többszintes zöldsáv alakítandó ki.
83. § (1) A Gip-m jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód: szabadon álló
b) A kialakítható legkisebb építési telek területe (m2): 5000
c) A beépítésnél alkalmazható terepszint feletti legnagyobb beépítettség (%): 50
d) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 50
e) A terepszint alatti beépítettség helye: építési helyen belül
f) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m): 8,0
g) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%): 30
h) A közműellátás mértéke: hiányos
(2) Az újonnan kialakítandó telek minimális szélessége 50 méter , minimális mélysége 100 méter lehet.
(3) Az üzemi méretű állattartást szolgáló épületek és építmények a telekhatártól legalább 15 m-re építhetők.
(4) Az állattartást szolgáló létesítmények és a telekhatár közti védőterület legalább 60 %-ban véderdővel telepítendő be.
34. Különleges területek általános előírásai
84. § A különleges területek építési övezeteibe a város területén rekreációs területek (Ksr), a kórházak (Keü), temetők területei (K-T), a sportterületek (Ksp), a termálfürdő területe (Kstr), szabadidő- és sportterületek (Ksz), a camping területe (Kc) valamint a regionális hulladéklerakó területe (K-Hull), a honvédségi terület (Kho), a krematórium területe (Kk), az állatmenhely területe (Km), és a gyepmesteri terület (Kgy) tartozik.
85. § (1) A Ksr-1 jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód: szabadon álló
b) A beépítésnél alkalmazható terepszint feletti legnagyobb beépítettség (%): 15
c) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 15
d) A terepszint alatti beépítettség helye: építési helyen belül
e) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m): 5,5
f) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%): 60
g) A közműellátás mértéke: hiányos
(2) Az övezet nagykiterjedésű sportolási és rekreációs célú terület és kapcsolódó létesítményei kialakítására szolgál. Az övezetben rekreációs célú épületek, építmények, valamint ezt kiegészítő funkciójú épület, építmény helyezhető el (vendéglátó épület és ehhez kapcsolódó vendéglátási, szolgáltatási és szállás céljára szolgáló létesítmények).
(3) Az övezetben az alábbi melléképítmények, létesítmények helyezhetők el.
a) közmű-becsatlakozási műtárgy,
b) közműpótló műtárgy,
c) hulladéktartály-tároló,
d) kerti építmény,
e) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop
(4) Az övezet területén a lakóterületre vonatkozó környezeti normatívákat meghaladó (pl. nagy szállításigényű, zajos, bűzös, vagy porszennyeződést okozó) tevékenységek nem végezhetők.
86. § (1) A Ksr-2 jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód: szabadon álló
b) A kialakítható legkisebb építési telek területe (m2): 2000
c) A beépítésnél alkalmazható terepszint feletti legnagyobb beépítettség (%): 15
d) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 15
e) A terepszint alatti beépítettség helye: építési helyen belül
f) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m): 7,5
g) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%): 60
h) A közműellátás mértéke: hiányos
(2) Az övezet nagykiterjedésű rekreációs célú terület és kapcsolódó létesítményei kialakítására szolgál. Az övezetben rekreációs célú építmények, valamint az ezt kiegészítő kereskedelmi, szolgáltató és szállás jellegű, kulturális és közösségi szórakoztató, sport rendeltetésű építmények létesíthetők.
(3) Az övezetben az alábbi melléképítmények, létesítmények helyezhetők el.
a) közmű-becsatlakozási műtárgy,
b) közműpótló műtárgy,
c) hulladéktartály-tároló,
d) kerti építmény,
e) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop
(4) Az övezet területén a lakóterületre vonatkozó környezeti normatívákat meghaladó (pl. nagy szállításigényű, zajos, bűzös, vagy porszennyeződést okozó) tevékenységek nem végezhetők.
87. § (1) A Kstr-1 jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód: szabadon álló
b) A kialakítható legkisebb építési telek területe (m2): 5000
c) A beépítésnél alkalmazható terepszint feletti legnagyobb beépítettség (%): 10
d) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 10
e) A terepszint alatti beépítettség helye: építési helyen belül
f) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m): 7,5
g) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%): 60
h) A közműellátás mértéke: hiányos
(2) Az építési övezetben strand terület és rekreációs célú építmények, valamint az ezt kiegészítő kereskedelmi, szolgáltató és szállás jellegű, kulturális és közösségi szórakoztató, sport rendeltetésű építmények létesíthetők.
(3) Az övezetben az alábbi melléképítmények, létesítmények helyezhetők el.
a) közmű-becsatlakozási műtárgy,
b) közműpótló műtárgy,
c) hulladéktartály-tároló,
d) kerti építmény,
e) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop
(4) Az övezet területén a lakóterületre vonatkozó környezeti normatívákat meghaladó (pl. nagy szállításigényű, zajos, bűzös, vagy porszennyeződést okozó) tevékenységek nem végezhetők.
88. § (1) A Ksp jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód: szabadon álló
b) A kialakítható legkisebb építési telek területe (m2): 10000
c) A beépítésnél alkalmazható terepszint feletti legnagyobb beépítettség (%): 10
d) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 10
e) A terepszint alatti beépítettség helye: építési helyen belül
f) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m): 7,5
g) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%): 60
h) A közműellátás mértéke: hiányos
(2) Az építési övezetben rekreációs célú építmények, valamint az ezt kiegészítő kereskedelmi, szolgáltató és szállás jellegű, kulturális és közösségi szórakoztató, sport rendeltetésű építmények létesíthetők..
(3) Az építési övezetben az alábbi melléképítmények helyezhetők el:
a) közmű-becsatlakozási műtárgy,
b) közműpótló műtárgy,
c) hulladéktartály-tároló,
d) önálló - épülettől különálló - kirakatszekrény,
e) kerti építmény a tűzrakóhely kivételével,
f) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop
89. § (1) A Ksp-2 jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód: szabadon álló
b) A kialakítható legkisebb építési telek területe (m2): 3000
c) A beépítésnél alkalmazható terepszint feletti legnagyobb beépítettség (%): 35
d) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 35
e) A terepszint alatti beépítettség helye: építési helyen belül
f) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m): 8,5
g) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%): 40
h) A közműellátás mértéke: hiányos
(2) Az építési övezetben rekreációs célú építmények, valamint az ezt kiegészítő kereskedelmi, szolgáltató és szállás jellegű, kulturális és közösségi szórakoztató, sport rendeltetésű építmények létesíthetők.
(3) Az építési övezetben az alábbi melléképítmények helyezhetők el:
a) közmű-becsatlakozási műtárgy,
b) közműpótló műtárgy,
c) hulladéktartály-tároló,
d) önálló - épülettől különálló - kirakatszekrény,
e) kerti építmény a tűzrakóhely kivételével,
f) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop
90. § (1) A Ksz jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód Szabadon álló
b) A beépítésnél alkalmazható terepszint feletti legnagyobb beépítettség (%) 15
c) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 15
d) A terepszint alatti beépítettség helye: építési helyen belül
e) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m): 7,5
f) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%): 60
g) A közműellátás mértéke: hiányos
(2) Az építési övezetben nagykiterjedésű szabadidős és rekreációs célú építmények, valamint az ezt kiegészítő kereskedelmi, szolgáltató és szállás jellegű, kulturális és közösségi szórakoztató, sport rendeltetésű építmények létesíthetők.
(3) Az építési övezetben az alábbi melléképítmények helyezhetők el:
a) közmű-becsatlakozási műtárgy,
b) közműpótló műtárgy,
c) hulladéktartály-tároló,
d) önálló - épülettől különálló - kirakatszekrény,
e) kerti építmény a tűzrakóhely kivételével,
f) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop
91. § (1) A Kc jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód: szabadon álló
b) A kialakítható legkisebb építési telek területe (m2): 5000
c) A beépítésnél alkalmazható terepszint feletti legnagyobb beépítettség (%): 10
d) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 10
e) A terepszint alatti beépítettség helye: építési helyen belül
f) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m): 4,5
g) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%): 60
h) A közműellátás mértéke: hiányos
(2) Az építési övezetben kemping építményei, rekreációs célú építmények, valamint az ezt kiegészítő kereskedelmi, szolgáltató és szállás jellegű, kulturális és közösségi szórakoztató, sport rendeltetésű építmények létesíthetők.
(3) Az építési övezetben az alábbi melléképítmények helyezhetők el:
a) közmű-becsatlakozási műtárgy,
b) közműpótló műtárgy,
c) hulladéktartály-tároló,
d) önálló - épülettől különálló - kirakatszekrény,
e) kerti építmény,
f) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop
92. § (1) A Keü jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód: szabadon álló
b) A beépítésnél alkalmazható terepszint feletti legnagyobb beépítettség (%): 25
c) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 25
d) A terepszint alatti beépítettség helye: építési helyen belül
e) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság: kialakult
f) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%): 50
g) A közműellátás mértéke: teljes
(2) Az építési övezetben egészségügyi célú területek épületei, építményei, valamint ezt kiegészítő funkciójú épületek, építmények helyezhetők el.
93. § (1) A K-T jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód: szabadon álló
b) A kialakítható legkisebb építési telek területe (m2): 3000
c) A beépítésnél alkalmazható terepszint feletti legnagyobb beépítettség (%): 10
d) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 10
e) A terepszint alatti beépítettség helye: építési helyen belül
f) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m): 10,0
g) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%): 40
h) A közműellátás mértéke: hiányos
(2) Az építési övezetben temető és az azt kiegészítő funkciójú épület, építmény helyezhető el.
(3) Az építési övezetben az alábbi melléképítmények helyezhetők el:
a) közmű-becsatlakozási műtárgy és közműpótló műtárgy,
b) hulladéktartály, -tároló,
c) önálló - épülettől különálló - kirakatszekrény,
d) kerti építmény a tűzrakóhely, játszó- és sportszerek kivételével,
e) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop, kegyeleti műtárgy (szobor, kereszt, emlékoszlop, plasztika, stb.).
94. § (1) A K-Hull jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód: szabadon álló
b) A kialakítható legkisebb építési telek területe (m2) kialakult
c) A beépítésnél alkalmazható terepszint feletti legnagyobb beépítettség (%): 10
d) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 10
e) A terepszint alatti beépítettség helye: építési helyen belül
f) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m): 5,0
g) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%): 40
h) A közműellátás mértéke: hiányos
(2) Az építési övezetben kizárólag a jelentős területigényű, hulladékártalmatlanítással kapcsolatos közüzemi- és közműtelephelyek létesítményei, berendezései helyezhetők el.
(3) Az építési övezetekben elhelyezhető melléképítmények, létesítmények a következők:
a) Közmű-becsatlakozási és közműpótló műtárgy,
b) hulladéktartály-tároló
c) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló,
d) szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop.
95. § (1) A Kk jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód: szabadon álló
b) A beépítésnél alkalmazható terepszint feletti legnagyobb beépítettség (%): 40
c) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 40
d) A terepszint alatti beépítettség helye: építési helyen belül
e) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m): 7,5
f) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%): 40
g) A közműellátás mértéke: hiányos
(2) Az építési övezetben kizárólag a krematórium és az azt kiegészítő funkciójú épület, építmény helyezhető el.
(3) Az építési övezetekben elhelyezhető melléképítmények, létesítmények a következők:
a) Közmű-becsatlakozási és közműpótló műtárgy,
b) hulladéktartály-tároló
c) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló,
d) szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop.
96. § (1) A Kho jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód: szabadon álló
b) A kialakítható legkisebb építési telek területe (m2): 10000
c) A beépítésnél alkalmazható terepszint feletti legnagyobb beépítettség (%): 80
d) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 80
e) A terepszint alatti beépítettség helye: építési helyen belül
f) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m): 11,0
g) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%): 40
h) A közműellátás mértéke: hiányos
(2) Az építési övezetben kizárólag a honvédségi terület létesítményei helyezhetők el.
(3) Az építési övezetekben elhelyezhető melléképítmények, létesítmények a következők:
a) Közmű-becsatlakozási és közműpótló műtárgy,
b) hulladéktartály-tároló
c) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló,
d) szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop.
97. § (1) A Km jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód: szabadon álló
b) A kialakítható legkisebb építési telek területe (m2): 5000
c) A beépítésnél alkalmazható terepszint feletti legnagyobb beépítettség (%): 20
d) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 20
e) A terepszint alatti beépítettség helye: építési helyen belül
f) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m): 5,0
g) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%): 60
h) A közműellátás mértéke: hiányos
(2) Az építési övezetben kizárólag az állatmenhely és az azt kiegészítő funkciójú épület, építmény helyezhető el.
(3) Az építési övezetekben elhelyezhető melléképítmények, létesítmények a következők:
a) közmű-becsatlakozási és közműpótló műtárgy,
b) hulladéktartály-tároló
c) állatól, állatkifutó,
d) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló,
e) szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop.
98. § (1) A Kgy jelű építési övezet előírásai:
a) Beépítési mód: szabadon álló
b) A kialakítható legkisebb építési telek területe (m2): 1000
c) A beépítésnél alkalmazható terepszint feletti legnagyobb beépítettség (%): 20
d) A beépítésnél alkalmazható terepszint alatti legnagyobb beépítettség (%): 20
e) A terepszint alatti beépítettség helye:építési helyen belül
f) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m): 4,5
g) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%): 60
h) A közműellátás mértéke: hiányos
(2) Az építési övezetben kizárólag a gyepmesteri terület és az azt kiegészítő funkciójú épület, építmény helyezhető el.
(3) Az építési övezetekben elhelyezhető melléképítmények, létesítmények a következők:
a) Közmű-becsatlakozási és közműpótló műtárgy,
b) hulladéktartály-tároló
c) állat ól, állatkifutó,
d) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló,
e) szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop.
A beépítésre nem szánt területek övezeti előírásai
35. Közlekedési területek általános előírásai
99. § (1) A közlekedési övezetbe tartoznak a meglévő és tervezett közutak, a meglévő és tervezett vasúti területek a hozzájuk tartozó közlekedésüzemi létesítmények területével és tartozékaival együtt.
(2) A közlekedési létesítmények szabályozási szélességét a szabályozási terv szerint kell kialakítani.
(3) A közutak és vasutak szabályozási szélességén belül a közlekedési létesítmények, a közművek létesítményei és berendezései, környezetvédelmi létesítmények, utcabútorok helyezhetők el, vagy növényzet telepíthető.
100. § Beépítésre nem szánt területen mező- és erdőgazdasági üzemi utak, dűlőutak esetén az út tengelyétől mért 15-15 m-en belül épület, építmény nem helyezhető el.
101. § Közforgalom elől el nem zárt magánutakat a közutakra vonatkozó szabályoknak megfelelően kell kialakítani.
102. § (1) Az épületek normatívák szerinti parkoló igényét az OTÉK előírásai szerint telken belül, az OTÉK előírásai szerint a telekhatártól mért, legfeljebb 500 m-en belüli más telken parkolóban, parkolóházban vagy a közlekedési területek egy részének, illetve a közforgalom céljára átadott magánút egy részének felhasználásával lehet kialakítani.
(2) Egészségügyi, igazgatási, közösségi szórakoztató, nevelési, oktatási, sport, szociális rendeltetésű épületek esetén az épület főbejáratától legfeljebb 500 méteren belül a szükséges normatív parkolóhely 100%-a közterületen kiépíthető, illetve meglévő közterületi parkolóban, közhasználatú építmény parkolójában, parkolóházban, vagy parkoló lemezen is elhelyezhető.
(3) Lakás és üdülő önálló rendeltetési egységenként 1 db személygépkocsi elhelyezését kell biztosítani , melyet a rendeltetési egység telkén kell kialakítani.
(4) A (2) és (3) bekezdésben nem felsorolt rendeltetésű épületek esetében a létesítendő parkolóhelyek legfeljebb 50 %-a valósítható meg új közterületi felszíni parkoló kiépítésével.
(5) A négyszögkörúton belül az OTÉK szerint számított telken belüli parkoló férőhelyek száma a lakásegységek kivételével 50 %-ra csökkenthető. Lakásegységenként - legalább egy személygépkocsi elhelyezési lehetőségéről gondoskodni kell a négyszögkörúton belül is.
36. A KÖu jelű közlekedési övezetekre vonatkozó előírások
103. § A KÖu övezet előírásai:
a) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 5,0
b) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m): 4,5
104. § A közutak szabályozási szélességén belül a közlekedési létesítmények, a közművek létesítményei és berendezései, környezetvédelmi létesítmények, utcabútorok helyezhetők el.
37. A KÖk jelű közlekedési övezetekre vonatkozó előírások
105. § A KÖk övezet előírásai:
a) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb beépítettség terepszint felett (%): 5,0
b) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m): 4,5
106. § A szabályozási szélességen belül a közlekedési létesítmények, a közművek létesítményei és berendezései, környezetvédelmi létesítmények, utcabútorok helyezhetők el.
38. Zöldterületek általános előírásai
107. § A város zöldfelületi rendszerének elsődleges elemei a közparkok, fasorok, erdők, rét-legelő és nádas területek, másodlagos elemei a fennmaradó területek növényzettel fedett részei, amelyek együttesen a település zöldfelületi hálózatát alkotják.
108. § Az övezetben, különösen a gyermek játszószerek esetén csak a használók testi épségét nem veszélyeztető létesítmények helyezhetők el. A park fenntartásáról és a park berendezési tárgyainak karbantartásáról folyamatosan gondoskodni kell.
39. A Zkp-1 jelű zöldterületi övezet (a közparkok területei)
109. § A Zkp-1 jelű övezet paraméterei:
a) A legkisebb beépíthető telek területe (m2): 1000
b) A legnagyobb beépítettség terepszint felett (%): 2
c) Legnagyobb épületmagasság (m): 4,5
d) Legkisebb zöldfelületi arány (%): 85
110. § (1) Az övezetben a pihenést és testedzést szolgáló építmény valamint a terület fenntartásához szükséges épület helyezhető el. Az övezetben emlékmű, köztéri szobor is elhelyezhető.
(2) Az építési övezetben az alábbi melléképítmények helyezhetők el:
a) közmű-becsatlakozási műtárgy,
b) közműpótló műtárgy,
c) hulladéktartály-tároló,
d) önálló - épülettől különálló - kirakatszekrény,
e) kerti építmény,
f) komposztáló;
g) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop
111. § A Zkp-2 jelű zöldterületi övezetne (vízparti sétány területe) tartozó telek nem építhető be.
40. A Zkk jelű közkert zöldterületi övezet
112. § Az övezet paraméterei:
a) A legkisebb beépíthető telek területe (m2): 1000
b) A legnagyobb beépítettség terepszint felett (%): 2
c) Legnagyobb épületmagasság (m): 4,5
d) Legkisebb zöldfelületi arány (%): 70
113. § (1) Az övezetben a pihenést és testedzést szolgáló építmény, valamint a terület fenntartásához szükséges épület helyezhető el. Az övezetben emlékmű, köztéri szobor is elhelyezhető.
(2) Az építési övezetben az alábbi melléképítmények helyezhetők el:
a) közmű-becsatlakozási műtárgy,
b) közműpótló műtárgy,
c) hulladéktartály-tároló,
d) önálló - épülettől különálló - kirakatszekrény,
e) kerti építmény,
f) komposztáló;
g) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop
41. Az erdő övezetek általános előírásai
114. § Az erdő övezetek telkei elsősorban a rendeltetésüknek megfelelő erdőgazdálkodási tevékenységek céljára szolgáló területek.
115. § Az erdő övezetekbe sorolt, de kivett művelési ágú földútként és egyúttal közterületként nyilvántartott területekre a HÉSZ közlekedési övezetekre vonatkozó előírásai vonatkoznak.
42. Az Eg jelű erdő övezet (az egyéb erdőterületek)
116. § Az Eg jelű övezetben a beépítés fő paramétereit az alábbi táblázat előírásai tartalmazzák:
a) A legkisebb beépíthető telek területe (m2): 5.000
b) Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%): 0,5
c) Legnagyobb épületmagasság (m): 7,5
117. § (1) Az övezetben az alábbi melléképítmények helyezhetők el:
a) közmű-becsatlakozási műtárgy,
b) közműpótló műtárgy,
c) hulladéktartály-tároló,
d) önálló - épülettől különálló - kirakatszekrény,
e) kerti építmény,
f) húsfüstölő, jégverem, zöldségverem; állat ól, állatkifutó;
g) trágyatároló, komposztáló; folyadék- és gáztároló;
h) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop
(2) A 10.000 m2-nél kisebb területű meglévő telkeken a már meglévő beépítés fenntartható, de további növelése nem megengedett.
43. Ek jelű övezet (közjóléti erdő)
118. § Az Ek jelű övezetben a beépítés fő paramétereit az alábbi táblázat előírásai tartalmazzák:
a) A legkisebb beépíthető telek területe (m2): 5.000
b) Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%): 5
c) Legnagyobb épületmagasság (m): 7,5
119. § (1) Az övezet kizárólag a közjóléti erdő létesítményei elhelyezésére szolgál.
(2) Az övezetben kerítés csak vadvédelmi céllal létesíthető.
120. § (1) Az Ev jelű erdő övezet (a véderdők területei) telkei nem építhetők be.
(2) Az övezetben kerítés csak vadvédelmi céllal létesíthető.
44. A mezőgazdasági övezetek általános előírásai
121. § A mezőgazdasági övezetek telkei a növénytermesztési, állattenyésztési tevékenységek területei, ezért a mezőgazdasági övezetekben elsősorban e mezőgazdasági tevékenységekkel kapcsolatos gazdálkodás, termék-feldolgozás és tárolás építményei helyezhetők el, azonban az övezeti előírásokban foglalt feltételek teljesülése esetén lakóépület is építhető.
122. § (1) A meglévő és tervezett közutak, távvezetékek, termékvezetékek védőterületein, a szennyvíztisztító valamint a regionális hulladéklerakó védőtávolságán belül lakóépület nem létesíthető.
(2) Ha egy beépíthető méretű telek rendelkezik erdő, gyep vagy nádas művelési ágú alrészletekkel is, ezek a telekrészek csak akkor építhetők be, ha a telek más kivett, vagy művelésből kivehető résszel nem rendelkezik.
(3) Beépítés és ehhez kapcsolódó tanyaudvar csak a telek természetvédelmi szempontú kijelölés alatt álló területnek nem minősülő területén jelölhető ki.
123. § (1) A mezőgazdasági övezetekbe sorolt, de kivett művelési ágú földútként és egyúttal közterületként nyilvántartott területekre a HÉSZ közlekedési övezetekre vonatkozó előírásai vonatkoznak.
(2) Az övezetek területén az épületek csak szabadon állóan helyezhetők el. Az épületek legalább 10 m mélységű előkerti, 4 m oldalkerti és 6 m hátsókerti építési határvonal megtartásával helyezhetők el.
(3) A mezőgazdasági övezetek bármelyikébe eső, mezőgazdasági művelési ágban nyilvántartott terület igénybe vehető birtoktest összterületébe történő beszámításánál, függetlenül attól, hogy az övezetben birtokközpont kialakítása megengedett, vagy sem.
(4) A művelés alóli kivonásokat a beépítés ütemének megfelelően szakaszosan kell végrehajtani és a munkák megkezdéséig a területet, az eredeti művelési ágnak megfelelően kell hasznosítani.
45. Az Má-f1 jelű általános mezőgazdasági övezet
124. § (1) Az Má-f1 jelű övezetben a beépítés fő paraméterei:
a) Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%): 10
b) Legnagyobb épületmagasság (m): 5,0
c) A meglévő és tervezett építmények összes bruttó alapterülete 600 m2-t nem haladhatja meg. A Tulajdonos számára kialakítandó lakóépület legfeljebb két lakórendeltetési egységgel és legfeljebb 300 m2 bruttó alapterületen létesíthető.
(2) A 3000 m2-t el nem érő területű telken nem helyezhető el épület.
(3) Az övezetben fekvő telek akkor beépíthető, ha annak szélessége legalább 50 m. Amennyiben a telek már beépített, azt adottságként kell tekinteni.
(4) Az övezet kialakításának elsődleges célja a mezőgazdálkodás lehetőségének biztosítása, ezért az övezetbe tartozó telken csak akkor helyezhető el lakóépület, ha a mezőgazdálkodási célú gazdasági építmény már megépült.
125. § (1) A birtoktest összterületére vonatkoztatott beépítettség csak a birtok egyik, birtokközpontként kialakított telkén vehető igénybe.
(2) A birtokközpont telkén az újonnan kialakítandó építményeknek legalább 500 m-re kell lennie a meglévő, vagy szerkezeti terven ábrázolt, tervezett beépítésre nem szánt terület határától.
126. § (1) Az övezetben elsősorban a mezőgazdasági termelés építményei helyezhetők el, azonban az OTÉK-ban és a HÉSZ-ben meghatározott feltételek teljesülése esetén lakóépület és az agrárturizmus kiszolgáló építményei is létesíthetők.
(2) A birtokközpont telkén a mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó szállás jellegű épület, vendéglátó épület elhelyezhető.
(3) Az övezetben az alábbi melléképítmények helyezhetők el:
a) közmű-becsatlakozási műtárgy,
b) közműpótló műtárgy,
c) hulladéktartály-tároló,
d) önálló - épülettől különálló - kirakatszekrény,
e) kerti építmény,
f) húsfüstölő, jégverem, zöldségverem; állat ól, állatkifutó;
g) trágyatároló, komposztáló; siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló;
h) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop
(4) Az övezet Natura 2000 területtel, országos jelentőségű védett természeti területtel, ökológiai hálózat magterület övezetével, ökológiai hálózat ökológiai folyosó övezetével érintett részein kizárólag a meglévő kivett tanyahelyeken helyezhető el épület abban az esetben, ha meglévő épület is található rajta. Építmény akkor helyezhető el, ha az nem veszélyezteti a védett természetes, vagy természetközeli élőhelyek fennmaradását.
46. Az Má-f2 jelű általános mezőgazdasági övezet (a külterület hagyományosan tanyás térsége)
127. § (1) Az Má-f2 jelű övezetben a beépítés fő paramétereit az alábbi előírások tartalmazzák:
a) Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%): 10
b) Legnagyobb épületmagasság (m): 5,0
(2) A 3000 m2-t el nem érő területű telken nem helyezhető el épület.
(3) A területen építmény szőlő, gyümölcs és kert művelési ágú művelési ág esetén 3000 m2, egyéb művelési ág esetén 6000 m2 telek terület felett helyezhető el.
(4) A meglévő és tervezett építmények összes bruttó alapterülete a 600 m2-t nem haladhatja meg. Lakóépület legfeljebb a megengedett beépítettség 50%-án létesíthető.
(5) Az övezetben fekvő telek akkor beépíthető, ha annak szélessége szántó, rét legelő hasznosítású területen legalább átlagosan 50 m , szőlő, gyümölcs és kert művelési ágú területen legalább átlagosan 30 m . Amennyiben a telek már beépített, azt adottságként kell tekinteni.
128. § (1) Az övezetben elsősorban a mezőgazdasági termelés építményei helyezhetők el, azonban az OTÉK-ban és a HÉSZ-ben meghatározott feltételek teljesülése esetén lakóépület és az agrárturizmus kiszolgáló építményei is létesíthetők. A kialakítható lakóépületben a tulajdonos számára legfeljebb két lakás létesíthető.
(2) Az övezet Natura 2000 területtel, országos jelentőségű védett természeti területtel, ökológiai hálózat magterület övezetével, ökológiai hálózat ökológiai folyosó övezetével érintett részein kizárólag a meglévő kivett tanyahelyeken helyezhető el épület abban az esetben, ha meglévő épület is található rajta. Építmény akkor helyezhető el, ha az nem veszélyezteti a védett természetes, vagy természetközeli élőhelyek fennmaradását.
(3) Az övezetben az alábbi melléképítmények helyezhetők el:
a) közmű-becsatlakozási műtárgy,
b) közműpótló műtárgy,
c) hulladéktartály-tároló,
d) önálló - épülettől különálló - kirakatszekrény,
e) kerti építmény,
f) húsfüstölő, jégverem, zöldségverem; állat ól, állatkifutó;
g) trágyatároló, komposztáló; siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló;
h) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop
47. Az Má-f3 jelű általános mezőgazdasági övezet (a 3000 m2-nél kisebb, már beépített külterületi fekvésű telkek területileg nem összefüggő övezete)
129. § (1) Az Má-f3 jelű övezetben a beépítés fő paramétereit az alábbi előírások tartalmazzák:
a) Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%) 10
b) Legnagyobb épületmagasság (m) kialakult
(2) Az övezetben új tanyahely nem alakítható ki, csak a meglévő tanyahelyek építhetők be.
130. § (1) Az övezetben az alábbi melléképítmények helyezhetők el:
a) közmű-becsatlakozási műtárgy,
b) közműpótló műtárgy,
c) hulladéktartály-tároló,
d) önálló - épülettől különálló - kirakatszekrény,
e) kerti építmény,
f) húsfüstölő, jégverem, zöldségverem; állat ól, állatkifutó;
g) trágyatároló, komposztáló; siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló;
h) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop
(2) Az övezet Natura 2000 területtel, országos jelentőségű védett természeti területtel, ökológiai hálózat magterület övezetével, ökológiai hálózat ökológiai folyosó övezetével érintett részein kizárólag a meglévő kivett tanyahelyeken helyezhető el épület abban az esetben, ha meglévő épület is található rajta. Építmény akkor helyezhető el, ha az nem veszélyezteti a védett természetes, vagy természetközeli élőhelyek fennmaradását.
48. Az Má-f4 jelű általános mezőgazdasági övezet (a külterület hagyományosan tanyás térsége)
131. § Az Má-f4 jelű övezetben a beépítés fő paramétereit az alábbi előírások tartalmazzák:
a) A legkisebb beépíthető telek területe (m2): 2500 (a PMKH Állami Főépítésze PE/AF/00050-6/2019 sz. OTÉK-tól való eltérési engedélye alapján)
b) Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%): 10 (A PMKH Állami Főépítésze PE/AF/00050-6/2019 sz. OTÉK-tól való eltérési engedélye alapján)
c) Legnagyobb épületmagasság (m): 5,0
132. § (1) Az övezetben elsősorban a mezőgazdasági termelés építményei helyezhetők el, azonban az OTÉK-ban és a HÉSZ-ben meghatározott feltételek teljesülése esetén lakóépület és az agrárturizmus kiszolgáló építményei is létesíthetők. A kialakítható lakóépületben a tulajdonos számára legfeljebb két lakás létesíthető.
(2) Az övezetben az alábbi melléképítmények helyezhetők el:
a) közmű-becsatlakozási műtárgy,
b) közműpótló műtárgy,
c) hulladéktartály-tároló,
d) önálló - épülettől különálló - kirakatszekrény,
e) kerti építmény,
f) húsfüstölő, jégverem, zöldségverem; állat ól, állatkifutó;
g) trágyatároló, komposztáló; siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló;
h) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop
49. Mk-k jelű kertgazdasági mezőgazdasági övezet (kisparcellás mezőgazdasági területek, mezőgazdasági termelést szolgáló építmények elhelyezését megengedő korábbi „zártkerti” területek az öregszőlőben) és Mgy jelű mezőgazdasági övezet
133. § (1) Az Mk-k jelű övezetben a beépítés fő paramétereit az alábbi táblázat előírásai tartalmazzák:
a) A legkisebb beépíthető telek területe (m2): 720
b) Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%): 3
c) Legnagyobb épületmagasság (m): 4,0
(2) Az Mk-k jelűövezetben csak a mezőgazdasági termelés építményei helyezhetők el.
134. § (1) Az Mk-k jelű övezetben az alábbi melléképítmények helyezhetők el:
a) közmű-becsatlakozási műtárgy,
b) közműpótló műtárgy,
c) hulladéktartály-tároló,
d) önálló - épülettől különálló - kirakatszekrény,
e) kerti építmény,
f) húsfüstölő, jégverem, zöldségverem; állat ól, állatkifutó;
g) trágyatároló, komposztáló; siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló;
h) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop
(2) Az Mk-k jelű övezeten belül 720 m2-nél kisebb területű meglévő telkeken a már meglévő beépítés fenntartható, de további növelése nem megengedett.
135. § Az Mgy jelű mezőgazdasági övezet (gyep, nádas művelési ágú mezőgazdasági területek) területén elhelyezkedő ingatlanok nem építhetők be.
50. Különleges, beépítésre nem szánt területek építési övezeteinek általános előírásai
136. § A beépítésre nem szánt különleges területek építési övezeteibe a település területén a rekreációs célú terület (Kb-r) és a fásított köztér (Kb-f) területe és a napelemparkok területe (Kb-nap) tartozik.
137. § (1) A Kb-r jelű övezet előírásai:
a) A legkisebb beépíthető telek területe (m2): 2000
b) Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%): 2
c) Legnagyobb épületmagasság (m): 4,5
d) Legkisebb zöldfelületi arány (%): 60
(2) A Kb-r jelű, nagykiterjedésű sport - rekreációs célú különleges terület rekreációs terület és kapcsolódó létesítményei kialakítására szolgál.
(3) Az övezetben építési hely az elő-, oldal- és hátsókerti területeken kívül, továbbá a közműlétesítmények biztonsági övezetén kívül jelölhető ki.
(4) Az övezetben állattartást szolgáló épület, építmény csak a terület alapvető rekreációs funkciójával összhangban helyezhető el, a szomszédos területek (telkek) rendeltetésszerű használatának zavarása nélkül.
(5) Az övezetben kerítés, belső kerítés, szabad lépcső, előlépcső, terasz, továbbá a kerti építmények és köztárgyak valamennyi fajtája elhelyezhető. Építhető továbbá valamennyi melléképítmény siló és trágyatároló kivételével.
(6) A terület be nem épített részén elsősorban zöldfelületek (gyepes felületek, ligetek, fásított területek, védőzöld-sávok és pihenőkertek) alakítandók ki. A be nem épített területrészen kialakíthatók továbbá a terület használatához, belső közlekedéséhez szükséges burkolatokon túl vízfelületek (mesterséges tavak, vízmedencék) is.
138. § (1) A Kb-f jelű övezet előírásai:
a) A legkisebb beépíthető telek területe: kialakult
b) Legnagyobb beépítettség terepszint felett (%): 2
c) Legnagyobb épületmagasság (m): 4,5
d) Legkisebb zöldfelületi arány (%): 50
(2) Az övezetben a pihenést és testedzést szolgáló építmény valamint a terület fenntartásához szükséges épület helyezhető el. Az övezetben emlékmű, köztéri szobor is elhelyezhető.
(3) Az övezetbe tartozó telek nem osztható meg, de azonos övezetbe tartozó telekkel egyesíthető.
(4) Az övezetben az alábbi melléképítmények helyezhetők el:
a) közmű-becsatlakozási műtárgy,
b) közműpótló műtárgy,
c) hulladéktartály-tároló,
d) önálló - épülettől különálló - kirakatszekrény,
e) kerti építmény,
f) húsfüstölő, jégverem, zöldségverem; állat ól, állatkifutó;
g) trágyatároló, komposztáló; siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló;
h) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop
139. § (1) A Kb-nap jelű övezet előírásai:
a) A kialakítható építési telek legkisebb területe (m2) 10.000
b) A beépítésnél alkalmazható terepszint feletti legnagyobb beépítettség (%) 10
c) A beépítésnél alkalmazható legnagyobb épületmagasság (m) 6,5
d) Az épület legmagasabb pontja (m) 9,0
e) A beépítésnél alkalmazható legkisebb zöldfelületi arány (%) 40
f) A közműellátás mértéke: részleges
(2) Az övezetben alternatív energiaforrásokat hasznosító telep építhető és tartható fenn.
(3) Az övezetben az alábbi melléképítmények helyezhetők el:
a) közmű-becsatlakozási műtárgy,
b) közműpótló műtárgy,
c) hulladéktartály-tároló,
d) önálló - épülettől különálló - kirakatszekrény,
e) kerti építmény,
f) húsfüstölő, jégverem, zöldségverem; állat ól, állatkifutó;
g) trágyatároló, komposztáló; siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló;
h) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop,
i) az alternatív energia hasznosításához szükséges egyéb speciális építmények (pl.: szoláris energiahasznosító blokk, szélturbina, geotermikus energiahasznosító létesítmények)
51. A V jelű vízgazdálkodási övezet (a vízfolyások meder és part területe)
140. § A V jelű övezetbe a kisvízfolyások és vízfelületek meder és part területei tartoznak. Az övezetben csak a vízgazdálkodással kapcsolatos területhasználatnak megfelelő létesítmények helyezhetők el.
141. § (1) A vízfolyások fenntartási sávja a külterületen csak gyepterületként alakítható ki.
(2) A vízfolyások, vízmedrek területét érintő beavatkozások vízjogi engedély alapján végezhetők.
(3) A termálfürdő vízmű-telepének környezetét zöldfelületként kell kialakítani a telekhatároktól számított legfeljebb 30 méter szélességben.
Záró rendelkezések
142. § Hatályát veszti Cegléd város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 26/2016. (XI. 9.) önkormányzati rendelet.
143. § Ez a rendelet 2022. október 22-én lép hatályba.