1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed az önkormányzat tulajdonában lévő valamennyi lakásra, továbbá nem lakás céljára szolgáló helyiségre.

(2) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, valamint a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ltv.) rendelkezései az irányadók.

2. § (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások hasznosításuk jellege szerint:

(2) Az önkormányzat tulajdonában lévő lakást elsődlegesen lakás céljára lehet bérbe adni és használni.

3. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó önkormányzat tulajdonában lévő lakás (a továbbiakban: lakás) és nem lakás céljára szolgáló helyiség (a továbbiakban: helyiség) tekintetében a bérbeadói jogokat és kötelezettségeket Cegléd Város Önkormányzata gyakorolja a Képviselő-testület és szervei (a továbbiakban együtt: Bérbeadó) útján:

(2) Az (1) bekezdésben megállapított hatáskörben született bérbeadói döntés végrehajtása a lakás és helyiség hasznosítójának feladata. Ebben a feladatkörében a hasznosító a Bérbeadó nevében és megbízásából eljárva

(3) E rendelet alkalmazásában hasznosítás a lakás és helyiség szerződés alapján történő, a tulajdonjog átruházását nem eredményező átadása, átengedése – ide nem értve a vagyonkezelésbe adást, valamint a haszonélvezeti jog alapítását.

(4) A rendelet hatálya alá tartozó lakás és helyiség hasznosítója a VÁRVAG Városüzemeltetési és Vagyongazdálkodási Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: Hasznosító), Cegléd Város Önkormányzatának 100 %-os tulajdonában lévő gazdálkodó szervezete.

(5) A lakás és helyiség bérét (lakbér, helyiségbér) külön szolgáltatás díját, a Bérbeadót megillető, vagy a Bérbeadónak megtérítendő közüzemi díjat, valamint a jogcím nélküli használat esetén a használati díjat a (2) bekezdésben meghatározott feladatkörében a Hasznosító a bérlővel, használóval szemben a saját nevében és saját javára érvényesíti és számlázza ki.

4. § (1) A Hasznosító a lakásokról és helyiségekről nyilvántartást vezet. A nyilvántartás az alábbi adatokat tartalmazza:

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában hivatkozott személyes adatok nem nyilvánosak.

(3) A rendelet mellékletei a következők:

5. § (1) A Hasznosító a lakás bérleti jogának megszerzésére - a 15. és 16. §-okban rögzített közérdekű elhelyezés kivételével - a lakás megüresedését követő 30 munkanapon belül pályázatot ír ki, a várhatóan megüresedő lakásra pedig pályázatot írhat ki azzal a feltétellel, hogy a pályázatok benyújtására legalább 15 nap álljon rendelkezésre. A pályázati kiírást a helyben szokásos módon,

(2) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

(3) A pályázatot az 1. mellékletnek megfelelő kitöltött formanyomtatványon, zárt borítékban kell benyújtani a Hasznosítóhoz.

(4) A pályázatot nyilvántartásba kell venni. A nyilvántartás adatainak kezelésére és védelmére az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. CXII. törvény rendelkezései az irányadóak.

6. § (1) A Bérbeadó döntése alapján a Hasznosító köteles a nyertes pályázóval (a továbbiakban: bérlő) a bérleti szerződést megkötni.

(2) A lakásbérleti jogviszony kezdete a Bérbeadó döntésében megállapított időpont.

(3) A lakásbérleti szerződés fennállása alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni.

7. § (1) A Polgármester átmeneti jelleggel pályázati eljárás mellőzésével is bérbe adhat lakást, helyiséget a Hasznosító véleménye alapján, legfeljebb 6 hónap időtartamra.

(2) A Polgármester az (1) bekezdés alapján megkötött bérleti szerződés időtartamát egy alkalommal legfeljebb további 6 hónappal meghosszabbíthatja.

8. § A bérleti díj infláció követő. Hasznosító a bérleti díjat évente, a Központi Statisztikai Hivatal közlése alapján, a fogyasztói árindex mértékével megemeli a lakás esetében március 1., helyiség esetében július 1. napjától. A változásról a Hasznosító a számlázást megelőzően értesíti a Bérlőt.

9. § (1) Szociális helyzet alapján, az alábbi feltételek együttes fennállása esetén, bérlakásra az a nagykorú kérelmező jogosult

(2) A kitöltött, 1. melléklet szerint formanyomtatványhoz egyidejűleg mellékelve igazolni kell az (1) bekezdésben előírt feltételeket.

(3) Aki valótlan adat közlésével, valós adat elhallgatásával, vagy más módon a Bérbeadót megtéveszti vagy tévedésben tartja, azt a pályázatból ki kell zárni, vagy bérleti jogviszonya megszűnik, és további 5 évig pályázati eljárásban érvényesen nem vehet részt.

(4) Az (1) bekezdésben rögzített feltételek fennállását a Hasznosító a bérleti jogviszony fennállása alatt bármikor ellenőrizheti.

(5) Az (1) bekezdés a) pont szerinti kizáró okokat a pályázó, a házastárs vagy élettárs és más együtt költöző családtag tekintetében is vizsgálni kell.

10. § (1) A Széchenyi Terv Lakásprogramja keretében létrehozott lakások a Cegléd belterület 2631/10 hrsz-ú, Szolnoki út 67., és a Cegléd belterület 2631/30 hrsz-ú Törteli út 4/A. szám alatti épületben találhatók, részletes adatait a 2. melléklet rögzíti.

(2) A Széchenyi Terv Lakásprogramja keretében létrehozott lakás annak adható bérbe,

(3) Az elbírálás során előnyt jelent:

(4) A 9. § (3) - (6) bekezdések rendelkezéseit a Széchenyi Terv Lakásprogramja keretében létrehozott lakás tekintetében is alkalmazni kell.

11. § (1) Szociális helyzet alapján a bérlő személyéről a HB minősített többséggel dönt.

(2) A nyertes pályázó visszalépése esetén a lakás bérlője a HB határozatában megnevezett következő pályázó lesz, a pályázati eljárás megismétlése nélkül.

(3) Ha a nyertes pályázó nem köt bérleti szerződést a megpályázott lakásra, akkor 1 évig érvényesen nem pályázhat lakásra.

12. § (1) A rendkívüli élethelyzetbe került személy átmeneti elhelyezését kérheti a Hasznosítótól.

(2) Rendkívüli élethelyzetbe került az, akinek:

(3) Az átmeneti, legfeljebb 6 hónapig tartó elhelyezésről a Polgármester dönt, a Hasznosító javaslatára.

(4) Polgármester a bérleti szerződés időtartamát a rendkívüli élethelyzet fennállására tekintettel további 6 hónappal meghosszabbíthatja.

(5) Az átmeneti elhelyezésre kijelölt lakás bérletére szerződést kell kötni e rendelet szerint.

(6) Amennyiben a kérelmező nem fogadja el az átmeneti elhelyezésre felajánlott lakást, további átmeneti elhelyezésre nem jogosult.

13. § (1) Nem szociális helyzet alapján önkormányzati lakás bérlője az a nagykorú személy lehet, aki nem jogosult szociális helyzet alapján bérlakás bérletére, feltéve, hogy a 9. § (1) bekezdés a) pontja szerinti kizáró okok vele szemben sem állnak fenn, továbbá aki

(2) Az 1. melléklet 3. pontja szerinti, kitöltött nyomtatványhoz mellékelten az (1) bekezdésben előírt feltételeket is igazolni, tanúsítani kell.

14. § (1) Nem szociális helyzet alapján történő bérbeadás esetén az 5. §-ban meghatározott pályázati eljárást a Hasznosító a (2) - (8) bekezdésekben foglalt eltérésekkel folytatja le.

(2) A pályázatok pályázati eljárás és a Hasznosító döntése alapján versenyeztetési eljárás lefolytatását követően kerülnek elbírálásra, a bérlő személyéről a GB minősített többséggel dönt a Hasznosító javaslata alapján.

(3) A zárt borítékban, bizalmasan kezelt pályázatot csak a tárgyalás megkezdésekor a pályázat kiírója vagy az általa meghatalmazott személy, valamint az ajánlattevő vagy meghatalmazottja előtt kell felbontani és ismertetni. A pályázó távolléte nem akadálya a pályázat felbontásának.

(4) A pályázatbontást követő 15 napon belül a Hasznosító külön versenyeztetési eljárást folytathat le az (5) és (6) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelő, vagy a legmagasabb bérleti díjat, valamint az ettől 15 %-kal alacsonyabb bérleti díjat ajánlott pályázók részvételével.

(5) Az elbírálás során elsősorban azt kell a pályázat nyertesének nyilvánítani, aki az a) pont szerinti legmagasabb lakbért megajánlja és a b) - g) pontokban rögzített feltételek valamelyikének, vagy mindegyikének megfelel

(6) Az azonos feltételeket vállaló pályázók közül előnyben kell részesíteni a tizenhat éven aluli gyermekét egyedül nevelő szülőt.

(7) A (6) bekezdésnek megfelelő körülményt a pályázat benyújtásakor megfelelően igazolni kell.

(8) Jegyzőkönyvet kell felvenni

(9) Ha a nyertes pályázó nem köt bérleti szerződést a megpályázott lakásra, akkor 1 évig érvényesen nem pályázhat lakásra.

15. § (1) Közérdekű célú elhelyezés biztosítható annak, aki Cegléd városban

(2) Közérdekű elhelyezés biztosítható továbbá az intézményi szolgálati lakások kiürítése érdekében a bérlő részére az Ltv. és jelen rendelet rendelkezései betartásával, másik önkormányzati bérlakás juttatásával.

16. § (1) A lakás közérdekű célú elhelyezésre szolgáló hasznosítása esetén a közfeladatot ellátó szerv vezetőjének kérelmére a Képviselő-testület dönt a bérlő személyéről.

(2) A Képviselő-testület döntését minősített többséggel hozza meg.

(3) Közérdekből bérbe adott lakás albérletbe nem adható, bérleti joga nem cserélhető el.

(4) A közérdekű célú elhelyezésre szolgáló lakás megüresedése esetén az üresen állás időszakában a közfeladatot ellátó szerv fizeti meg a bérleti és közüzemi díjat, amennyiben a jövőben is igényt tart rá. Ellenkező esetben a lakás a rendeletben foglalt további szempontok szerint bérbe adható.

17. § (1) Lakásbérleti szerződés csak határozott időre köthető:

(2) A szociális helyzete alapján, a bérlő kérelmére a HB a bérleti szerződés legfeljebb 2 évvel történő meghosszabbításáról dönt, ha a bérlő igazolja, hogy

(3) A Széchenyi Terv Lakásprogramja keretében létrehozott bérlakás bérleti jogviszonya akkor hosszabbítható meg, ha a bérlő

(4) A lakásbérleti jogviszony nem hosszabbítható meg, ha a bérlő a bérleti jogviszony megszűnésének időpontjáig a jogosultság alapjául szolgáló e rendeletben meghatározott igazolásokat nem csatolja be.

(5) A bérleti szerződés legkorábban akkor köthető meg, amikor a pályázat nyertese nem szociális helyzet alapján bérbe adott lakás esetén igazolja, hogy befizette a Hasznosítónak 14. § (5) bekezdése f) pontja alapján vállalt óvadékot.

(6) Ha a bérlő a 9. § szerint, szociális helyzete alapján bérli a lakást, de megfelel a nem szociális helyzet alapján történő bérbeadás 13. § (1) bekezdés feltételeinek is, valamint vállalja a 3. mellékletben rögzítettnél 30 %-kal magasabb lakbér és 3 havi óvadék megfizetését, akkor lakásbérleti szerződését – kérelmére – a GB pályázati eljárás lefolytatása nélkül, nem szociális helyzet alapján meghosszabbítja.

18. § A bérleti szerződésnek tartalmaznia kell:

19. § (1) A bérleti szerződés aláírását követő 3 munkanapon belül a lakást a bérlő részére birtokba kell adni, a birtokbaadásról jegyzőkönyvet kell felvenni.

(2) A Hasznosító köteles a lakást komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel együtt üresen, tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérlő használatába átadni.

20. § (1) A Hasznosító és a bérlő írásban megállapodhatnak, hogy a bérlő a lakást átalakítja, korszerűsíti. A megállapodásra az Ltv. 15. és 16. §-a az irányadók.

(2) A lakás átalakításához, korszerűsítéséhez a Hasznosító azzal a feltétellel járul hozzá, ha ezáltal a lakás rendeltetésszerű használata kedvezőbbé válik, és fenntartásának költségei jelentős mértékben nem emelkednek.

(3) A munkálatok megkezdéséhez szükséges hatósági engedélyeket a bérlő köteles megkérni.

21. § (1) A bérlő a bérleti jogviszony időtartama alatt köteles gondoskodni:

(2) A bérlő és a vele együtt lakó a bérleti jogviszony időtartama alatt köteles gondoskodni a lakás tisztántartásáról, továbbá olyan magatartás tanúsításáról, hogy a lakásban, társasházi lakás esetén az épületben, annak berendezésében kár ne keletkezzen.

(3) A Hasznosító szükség szerint, de évente legalább egyszer köteles ellenőrizni a lakás rendeltetésszerű használatát és a bérlőt terhelő kötelezettségének teljesítését. Az ellenőrzésről jegyzőkönyvet kell felvenni.

22. § (1) Megszűnik a bérlő önkormányzati bérlakásra vonatkozó bérleti jogviszonya, amennyiben megszerzi egy Cegléd város közigazgatási területén fekvő

(2) Az (1) bekezdés alapján a bérlő bérleti jogviszonya a tulajdonjogának, haszonélvezeti jogának az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzéséről rendelkező határozat véglegessé válása napján szűnik meg.

(3) Az (1) bekezdés szerinti jogszerzést a bérlő köteles az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzéséről rendelkező határozat vele történt közlésével egyidejűleg bejelenteni a Hasznosítónak. Amennyiben a bérlő e kötelezettségének nem tesz eleget, úgy vele szemben a Hasznosító azonnali hatályú felmondásra jogosult, és a 32. – 33. §-ok szerint jár el.

(4) Az (1) bekezdés szerint megszűnt bérleti jogviszony esetén a bérlő köteles a lakást a (2) bekezdésben megállapított határidőt követő 30 napon belül visszaadni a Hasznosítónak.

23. § (1) A lakás bérleti díját a 3. melléklet állapítja meg.

(2) Lakbértámogatást, azaz lakbércsökkentést kérhet a Hasznosítótól a lakás bérlője szociális helyzetére tekintettel akkor, ha:

(3) Lakbértámogatást megállapítani a 2017. december 31. előtt bérbe adott lakások esetén a 2020. február 29-ig hatályos lakbér és a 2023. július 1-jétől hatályos lakbér különbözetének legfeljebb 50 %-áig terjedő lakbércsökkentéssel lehet.

(4) Nem állapítható meg lakbértámogatás a komfort nélküli lakás, a Széchenyi Terv keretében kialakított lakás, valamint a Szolnoki út 71. és a Damjanich u. 8. szám alatti épületben lévő lakás bérlője részére.

(5) A lakbértámogatás iránti kérelemhez mellékelni kell a bérlő, valamint a vele együttlakó, jövedelemmel rendelkező személyek jövedelemigazolását.

(6) A lakbértámogatásról a Hasznosító dönt, melyet évente felülvizsgál.

(7) A lakbértámogatást meg kell szüntetni, ha a bérlő

(8) A Hasznosító engedélyezi – kérelemre, méltányosságból, a polgári peres eljárást megelőzően – a lakbérhátralék részletekben történő megfizetését azzal a feltétellel, hogy a futamidő legfeljebb a bérleti jogviszony időtartamáig tart, és a havonkénti rendes fizetési kötelezettség is teljesül. Egyetlen részlet elmulasztása esetén a teljes összegű hátralék azonnali megfizetése esedékessé válik.

(9) A Hasznosító engedélyezi – kérelemre, méltányosságból, a polgári peres eljárás megindítását követően – a késedelmi kamattal növelt lakbérhátralék, lakáshasználati díjhátralék legfeljebb tizenkét havi részletben történő megfizetését azzal a feltétellel, hogy egyetlen részlet elmulasztása esetén a teljes összegű hátralék azonnali megfizetése esedékessé válik.

(10) A Hasznosító – kérelemre, méltányosságból, a polgári peres eljárás megindítását követően – elengedheti a késedelmi kamatot a követelt hátralék, döntést megelőző, egyösszegű, vagy legfeljebb tizenkét havi részletben történő megfizetése esetén.

24. § (1) A bérlő köteles megtéríteni a Hasznosító által nyújtott külön szolgáltatás díját. A külön szolgáltatás tartalmát és díját a bérleti szerződés, vagy külön megállapodás tartalmazza

(2) A külön szolgáltatás díjának elmulasztott vagy késedelmes megfizetésének következményei megegyeznek a bérleti díj elmulasztott vagy késedelmes megfizetésének következményeivel.

25. § (1) A hitelesített vízmérő, vagy alvízmérő órával ellátott lakás helyiség bérlője, a víziközműveket üzemeltető társasággal kötött fogyasztási szerződés alapján, víz, vagy víz-, és csatornadíjat fizet közvetlenül a szolgáltatónak.

(2) A hitelesített vízmérő, vagy alvízmérő órával nem ellátott lakás vagy helyiség bérlője a lakbéren, helyiségbéren felül a közüzemi vízfogyasztásért és csatornahasználatért a víz- és csatornadíjnak a lakások és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérlőre való áthárításáról szóló 18/1990. (I. 31.) Mt. rendelet szerinti díjmegtérítést köteles fizetni a Hasznosító részére.

26. § (1) A 25. § (2) bekezdésben meghatározott lakások esetében a díjmegtérítés havi mértéke a bérleti szerződés szerint a lakást használó személyek száma és a bérelt lakás komfort fokozata szerint kerül megállapításra az 5. melléklet szerint. A Hasznosító félévente elszámolást készít az közmű szolgáltató által kiállított számla figyelembevételével.

(2) A 25. § (2) bekezdésben meghatározott helyiség esetén a díjmegtérítés havi mértéke a bérelt helyiség, az alkalmazottak, foglalkoztatottak száma, valamint a helyiségben végzett tevékenység alapján, a közmű szolgáltató által kiállított számla figyelembevételével kerül megállapításra.

27. § Más személy lakásba való befogadására az Ltv. 21. § (1) – (5) bekezdései az irányadók.

28. § A lakás bérlője semmilyen jogcímen sem köthet a lakásbérleti jog átruházását vagy megterhelését engedő szerződést.

29. § (1) A lakásbérleti szerződés közös megegyezéssel megszüntethető. A közös megegyezést megállapodásban kell rögzíteni.

(2) A megállapodás tartalmazza:

30. § (1) E rendelet hatálybalépésekor még fennálló határozatlan idejű bérleti jogviszony közös megegyezéssel úgy is megszüntethető, hogy a bérbeadó a bérlő részére

(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontja esetén csak határozott idejű bérleti szerződés köthető.

(3) Az (1) bekezdés a) és b) pontjai alapján a bérlő nem jogosult magasabb komfortfokozatú és nagyobb alapterületű, valamint több szobaszámú lakásban történő elhelyezésre.

31. § (1) A bérlő köteles a lakásbérleti jogviszony lejártakor a lakást üresen, tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban átadni.

(2) A lakás átadás-átvételéről jegyzőkönyvet kell felvenni.

32. § (1) A lakás jogcím nélküli használója a jogcím nélküli használat kezdetétől a jogcím nélküli lakáshasználat megszűnéséig a lakbérrel azonos összegű használati díjat köteles fizetni.

(2) A helyiség jogcím nélküli használója a jogcím nélküli használat 31. napjától kezdve a 90. napig a bérleti díjhoz viszonyítva kétszeres összegű használati díjat köteles fizetni.

33. § (1) A Hasznosító a jogcím nélküli használót felszólítja a lakás vagy helyiség 30 napon belüli kiürítésére és elhagyására. A határidő eltelte után a Hasznosító haladéktalanul eljárást indít a lakás vagy helyiség kiürítése érdekében.

(2) Amennyiben a helyiség jogcím nélküli használója a helyiséget 90 napon belül nem üríti ki, és nem hagyja el, a jogcím nélküli használat kezdetétől számított 91. naptól a jogcím nélküli használat megszűnéséig a bérleti díj háromszorosának megfelelő használati díjat köteles fizetni.

(3) Ha a helyiség jogcím nélküli használója a (2) bekezdés alapján megállapított használati díjat határidőre nem fizeti meg, úgy a használati díj és a korábban fizetett bérleti díj különbözetének összegét a Hasznosító az ötödik hónap kezdetétől kártérítési igényként kezeli, és e jogcímen követeli a helyiség jogcím nélküli használójától:

34. § (1) Bérlő a bérbeadó előzetes engedélyével a lakást másik lakás bérletére cserélheti.

(2) Bérbeadó a lakáscseréhez kért engedélyt köteles megtagadni, ha a felek szándéka ténylegesen nem a cserére, hanem az önkormányzati lakás bérleti jogának jogellenes átruházására irányul.

(3) A lakáscserével nem válhat bérlőtárssá az, aki a cserét megelőzően nem volt bérlő vagy bérlőtárs.

35. § (1) A bérlő, a 7. § és a 12. § alapján átmenetileg elhelyezett személy kivételével, a lakás egy részét a bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulásával albérletbe adhatja legfeljebb a lakásbérleti szerződése szerint hátralévő időtartamra, amennyiben teljesíti a 6. § (3) bekezdése szerinti kötelezettségét, vagy bejelenti a lakásból való távollétének időtartamát és indokát. A bérlő részére megfizetett albérleti díj nem haladhatja meg az albérleti jogviszony időtartama alatt érvényes lakbér 50 %-át.

(2) A bérlő kérelmét a Hasznosítóhoz nyújtja be. A kérelem a következőket tartalmazza:

(3) A Bérbeadó minősített szavazati aránnyal dönt a hozzájárulás megadásáról.

(4) Ha a bérlő a lakást a bérbeadó írásbeli hozzájárulása nélkül albérletbe adta, vagy az albérlet díja meghaladja az (1) bekezdésben meghatározott mértéket, akkor a lakásbérleti szerződést a Hasznosító jogosult a tudomására jutást követő 15 napon belül, előzetes felszólítás nélkül írásban, azonnali hatállyal

36. § (1) A helyiségbérlet szabályai nem érvényesülnek akkor, ha a helyiséget a Képviselő-testület kívánja önkormányzati feladat vagy közszolgáltatás ellátására igénybe venni.

(2) A Képviselő-testület a 3. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontja esetén pályázati eljárás lefolytatása nélkül határozatlan időre bérbe adhat helyiséget a közfeladat ellátását végző szervezet részére azzal a kikötéssel, hogy a bérbeadót 6 hónapos felmondási jog illeti meg.

(3) A Képviselő-testület írásbeli kérelem alapján, Hasznosító javaslatára, ingyenes használatba adhat helyiséget, amennyiben a kérelmező a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésben rögzített feladatot, vagy helyben biztosítható közfeladat ellátására szolgáló tevékenységet kíván a helyiségben végezni.

37. § (1) Megüresedett vagy újonnan létrejött helyiség bérleti jogát a Hasznosító által meghirdetett, e rendeletben szabályozott pályázati, vagy a vagyongazdálkodásról szóló 1/2018. (I. 31.) önkormányzati rendeletben szabályozott versenyeztetési eljárás útján lehet megszerezni.

(2) A pályázati kiírást közzé kell tenni:

(3) A pályázati hirdetmény tartalma:

(4) A pályázati ajánlatot írásban kell benyújtani, s annak tartalmaznia kell:

(5) A pályázati ajánlathoz csatolni kell igazolásokat arról, hogy a pályázónak köztartozása nincs.

38. § (1) Ha az előírt határidőre csak egy pályázatot nyújtanak be, a Polgármester a 3. § (1) bekezdés d) pont db) alpontja alapján, a Hasznosító javaslatára döntést hozhat a bérbeadásról a pályázati eljárás továbbfolytatása nélkül.

(2) A Polgármester a 3. § (1) bekezdés d) pont db) alpontja alapján a megüresedett helyiséget három sikertelen pályázati eljárást követően pályázati eljárás mellőzésével is bérbe adhatja a 37. § (4) bekezdésnek megfelelő ajánlattétel esetén, a Hasznosító bérleti ajánlatra és ajánlattévőre vonatkozó véleménye alapján.

39. § (1) A versenytárgyalásra meg kell hívni a pályázókat. A meghívottak távolmaradása nem akadályozza a versenytárgyalás megtartását.

(2) A Polgármester a 3. § (1) bekezdés d) pont db) alpontja alapján, a pályázaton résztvevők közül azt hirdeti ki a pályázat nyertesének, aki

(3) Amennyiben a pályázat nyertese még a szerződés megkötése előtt bejelenti, hogy a helyiséget nem kívánja bérbe venni, a Polgármester a 3. § (1) bekezdés d) pont db) alpontja alapján a következő legkedvezőbb ajánlatot tevő, érvényes pályázatot benyújtó pályázót hirdeti ki a pályázat nyertesének.

(4) A pályázatok elbírálásáról jegyzőkönyvet kell felvenni.

40. § (1) A bérleti szerződés legfeljebb 15 év határozott időtartamra köthető.

(2) A bérleti szerződés kérelemre egyszeri alkalommal legfeljebb 5 évvel meghosszabbítható, amennyiben a helyiség bérlőjének bérleti díj hátraléka, közüzemi szolgáltatókkal szembeni tartozása, köztartozása nincs, és a helyiségre a képviselő-testület önkormányzati közfeladat ellátásához vagy közérdekű célból nem tart igényt.

(3) Amennyiben a helyiségre megkötött bérleti szerződés 5 évvel történő meghosszabbítása lejár, bérlő kérelmére a Képviselő-testület dönthet a bérleti szerződés határozatlan időre történő meghosszabbításáról abban az esetben, ha a bérlő a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelel. A határozatlan időre szóló bérleti szerződést a Bérbeadó indoklás nélkül felmondhatja, 6 hónap felmondási idővel.

(4) Bérleti szerződés csak átlátható szervezettel köthető, a bérlő által tett átláthatósági nyilatkozat alapján.

41. § Helyiségnek a bérlő részére történő átadásáról és a szerződés megszűnésekor a Hasznosítónak történő visszaadásáról jegyzőkönyvet kell felvenni.

42. § Helyiség bérletére vonatkozó jogviszonyban a felek jogaira és kötelezettségeire az Ltv. II. fejezetét kell alkalmazni, ha a felek más tartalmú megállapodást nem kötöttek.

43. § A helyiségbér mértékében a felek szabadon állapodnak meg.

44. § (1) A bérlőnek előzetesen be kell szereznie a Bérbeadó hozzájárulását, ha a helyiség bérleti jogát másra akarja átruházni, vagy el akarja cserélni.

(2) A hozzájárulást igénylő beadványban meg kell indokolni az átruházás vagy csere konkrét okait.

(3) Az eljárás során

(4) Helyiség bérleti joga csak másik helyiség, vagy lakás bérleti, vagy tulajdonjogára cserélhető.

(5) A helyiségbérlet átruházása, vagy cseréje csak a Bérbeadó engedélye és az új bérleti szerződés megkötése után hajtható végre.

(6) A bérleti jogviszony megszűnése esetén az átruházási díj nem jár vissza.

45. § (1) A bérlő a több helyiségből álló, helyiségcsoportot képező bérleményének egy részét, az albérlőnek az albérleti szerződésben meghatározott tevékenysége gyakorlásának céljára, a Bérbeadó hozzájárulásával albérletbe adhatja.

(2) Albérletbe a bérlemény egy része úgy adható, hogy az albérlő az albérleti szerződés alapján a bérlemény legalább egy helyiségének kizárólagos használati jogát szerzi meg. A helyiség albérletbe adható része nem lehet nagyobb a teljes bérlemény alapterületének 50 %-ánál, és helyiségei számának felénél.

(3) Helyiséget albérletbe adni csak határozott időre, és legfeljebb a bérlő bérleti jogviszonyának megszűnéséig terjedően lehet. Az albérlet a bérlő bérleti jogviszonyának megszűnésével egyidejűleg megszűnik.

(4) A helyiség albérletbe adása nem érinti a bérlőnek a Bérbeadóval szemben a helyiségbérleti jogviszony alapján fennálló kötelezettségeit, és nem mentesíti a bérlőt a Hasznosító által számlázott közüzemi díjak megfizetése alól. Ezekért a bérlő az albérletbe adásra tekintet nélkül köteles helytállni. A bérlő a bérbeadóval szemben az albérlő magatartásáért, az albérlő által okozott károkért, mint sajátjáért felel.

(5) Az albérleti szerződést írásban kell megkötni, és a bérbeadói hozzájárulás megadása céljából a Bérbeadóhoz kell benyújtani.

(6) Az albérleti szerződésben rögzíteni kell a tevékenységet, amelynek folytatása céljára az albérletbe adás történik, és a (2) bekezdés értelmében meg kell nevezni, hogy az albérlő mely helyiség kizárólagos használati jogát szerzi meg, mely helyiség marad a bérlő kizárólagos használatában, továbbá mely helyiség kerül az albérlő és a bérlő közös használatába.

(7) Az albérletbe adáshoz a bérbeadói hozzájárulást csak akkor lehet megadni, ha

(8) Az albérlő az albérletbe vett helyiséget a bérbeadói hozzájárulás megadása előtt nem veheti birtokba.

(9) Az albérleti szerződés módosítása - beleértve az albérleti jogviszony időtartamának megváltoztatását is - csak a bérbeadó hozzájárulásával érvényes.

(10) Nem minősül az albérleti szerződés módosításának a bérlő személyében a helyiségbérleti jogviszony átruházása folytán bekövetkező változás, valamint az, ha az albérleti jogviszonyt természetes személy albérlő halála folytán az albérleti jogviszony folytatására jogosult személy, avagy gazdasági társaság, vagy nem gazdasági társaság formájában működő jogi személy albérlő megszűnése, átalakulása következtében az albérlő jogutódja folytatja.

(11) Ha a bérlő a helyiséget a bérbeadó írásbeli jóváhagyása nélkül albérletbe adta, vagy az albérlet díja meghaladja a (7) bekezdés f) pontjában meghatározott mértéket, akkor a helyiségbérleti szerződést a Hasznosító jogosult a tudomására jutást követő 15 napon belül, előzetes felszólítás nélkül írásban, azonnali hatállyal felmondani.

46. § A helyiségbérleti jog közös megegyezéssel és felmondással történő megszűnésére a 29. - 31. §-okat kell értelemszerűen alkalmazni.

47. § (1) A lakások és helyiségek bérletével kapcsolatos bérlőre vonatkozó adatok a statisztikai adatszolgáltatás és a pályázati eljárásban a vagyoni jogok ellenőrzése érdekében felhasználhatók.

(2) A statisztikai adatszolgáltatás során az adatok csak személyes adat nélkül kerülhetnek felhasználásra.

48. § Ez a rendelet 2023. május 1-jén lép hatályba.

49. § Ezt a rendeletet a hatályba lépését követően kiírásra kerülő pályázatokra kell alkalmazni.

50. § Hatályát veszti a lakások és helyiségek bérletéről szóló 23/2009. (V. 28.) KT rendelet.

51. § Ez a rendelet az Európai Parlament és a Tanács belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelvének való megfelelést szolgálja.