Cegléd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2024. (V. 23.) önkormányzati rendelete

a települési támogatás keretében nyújtott ellátások jogosultsági feltételeiről, az ellátások megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint felhasználása ellenőrzésének szabályairól

Hatályos: 2024. 06. 01

Cegléd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2024. (V. 23.) önkormányzati rendelete

a települési támogatás keretében nyújtott ellátások jogosultsági feltételeiről, az ellátások megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint felhasználása ellenőrzésének szabályairól

2024.06.01.

Cegléd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az 1. – 4., a 6. és a 9. – 13. és 15. alcím tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (4) bekezdés g) pontjában, az 5. alcím tekintetében a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 88. § (4) bekezdés e) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 7. és a 8. alcím tekintetében az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a 14. alcím tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 58/B. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § 8a. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Általános rendelkezések

1. § E rendelet hatálya kiterjed a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoc. tv.) 3. § (1) – (3) bekezdésében meghatározott személyre, amennyiben Cegléd város közigazgatási területén állandó lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezik, vagy több lakcím esetén életvitelszerűen Cegléden él.

2. § (1) E rendelet alkalmazásában a Szoc. tv. 4. §-ában valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 5. §-ában foglalt értelmező rendelkezések az irányadók.

(2) E rendeletben szabályozott támogatásokkal és ellátásokkal kapcsolatos eljárás során az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény, valamint a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

3. § Ha e rendelet másként nem rendelkezik, szociálisan rászorulónak kell tekinteni azt

a) az egyedülélő személy, akinek a havi nettó jövedelme nem haladja meg a szociális vetítési alap 400 %-át,

b) az egyedülálló személyt, akinek a havi nettó jövedelme nem haladja meg a szociális vetítési alap 350 %-át, és tartásra köteles és képes közeli hozzátartozója nincs,

c) akinek a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap 300 %-át, és tartásra köteles és képes közeli hozzátartozója nincs, és

d) kérelmezőnek és családjának nincs az Szoc. tv. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott mértéket meghaladó vagyona.

2. Eljárási szabályok

4. § A települési támogatás iránti kérelmet a polgármester bírálja el, átruházott hatáskörben.

5. § (1) A települési támogatás megállapítására irányuló eljárás az igénylő vagy törvényes képviselője (a továbbiakban: kérelmező) kérelmére vagy hivatalból indul.

(2) A települési támogatás iránti kérelmet (a továbbiakban: kérelem) az önkormányzati hivatal szociális igazgatási feladatokat ellátó szervezeti egységéhez lehet benyújtani.

6. § (1) A kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a kérelmező és az ellátás megállapítása során a Szoc. tv., vagy e rendelet alapján figyelembe vett személynek a Szoc. tv. 18. § a) pontjában szereplő adatait,

b) a kérelmező állampolgárságát, huzamos tartózkodási jogosultságát, menekült, oltalmazott vagy hontalan jogállását,

c) az igényelt támogatás, ellátás jogosultsági feltételeire vonatkozó adatokat, nyilatkozatokat.

(2) Az ellátásokra való jogosultság elbírálásához a kérelmező köteles a maga, valamint az e rendeletben meghatározott személyek jövedelmi és vagyoni viszonyairól nyilatkozni, és az ezekre vonatkozó bizonyítékokat csatolni.

(3) A jövedelem és pénzellátás igazolására felhasználható:

a) a kérelem benyújtását megelőző hónapról munkáltató által kiállított jövedelemigazolás,

b) a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatósága által folyósított ellátás esetében a tárgyév januárjában kiállított nyugdíjközlő lap, vagy az ellátás megállapító határozata, valamint a kérelem benyújtását megelőző havi nyugdíjszelvény vagy bankszámlakivonat,

c) gyermektartásdíjat megállapító jogerős bírósági ítélet másolata, vagy a gyermektartásdíj összegéről a felek peren kívül létrejött írásbeli egyezségének másolata, valamint átvételi elismervény, vagy postai feladóvevény, vagy bankszámlakivonat,

d) állam által megelőlegezett tartásdíj esetében az illetékes gyámhivatal megállapító határozata,

e) járási hivatal által folyósított ellátás esetében a támogatás megállapításáról szóló határozat és a kérelem benyújtását megelőző hónap csekkszelvénye, folyószámla kivonata,

f) álláskeresési ellátásban részesülő esetében a támogatás megállapításáról szóló határozat és a kérelem benyújtását megelőző hónap csekkszelvénye, folyószámla kivonata

g) vállalkozásból, őstermelői tevékenységből származó jövedelem esetén a lezárt adóévről a Nemzeti Adó- és Vámhivatal igazolása,

h) ösztöndíjat folyósító szerv által kiállított igazolás

i) álláskeresési támogatásban nem részesülő esetében nyilatkozat a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett, nem rendszeres munkavégzésből származó havi átlagjövedelemről,

j) közfoglalkoztatás esetében munkaszerződés, vagy a munkáltató igazolása,

k) egyéb jövedelem esetén a jövedelem típusának megfelelő igazolás vagy nyilatkozat

7. § A jövedelemszámításnál – ha e rendelet másképp nem rendelkezik - a Szoc. tv. 10. § (2)-(5) bekezdése szerint kerül megállapításra.

8. § A jogosulatlanul és a rosszhiszeműen igénybevett szociális ellátás megtérítésére a Szoc. tv. 17. § (1) - (3) és (5) bekezdéseiben rögzített rendelkezései az irányadók.

3. Települési támogatások

9. § Cegléd Város Önkormányzatának (a továbbiakban: Önkormányzat) e rendeletben szabályozott pénzbeli ellátásai:

1. Lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás

2. Hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj költségeihez nyújtott települési támogatás

3. Gyermekjóléti települési támogatás

4. Az önkormányzat által megszervezett nyári napközis tábor étkezési díjához támogatás

5. Az Önkormányzat által megszervezett szünidei étkeztetés díjához nyújtott települési támogatás

6. Gyógyszertámogatás

7. Temetési támogatás

8. Rendkívüli települési támogatás

10. § Az Önkormányzat e rendeletben szabályozott természetbeni ellátásai:

1. Karácsonyi támogatás

2. Köztemetés

4. Lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás

11. § (1) Az Önkormányzat a rászoruló háztartás részére, a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadások viseléséhez: a villanyáram, az ivóvíz-, szennyvízszolgáltatás, a földgázfogyasztás, és a távhőszolgáltatás díjához települési támogatást (a továbbiakban: lakhatási támogatás) nyújt.

(2) Lakhatási támogatást a lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadáshoz kell nyújtani, amely megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.

(3) Lakhatási támogatásra jogosult

a) az a személy, akinek a háztartásában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap 300 %-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs az Szoc. tv. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vagyona,

b) az az egyedül élő személy, akinek a jövedelme nem haladja meg a szociális vetítési alap 400 %-át, és nem rendelkezik az Szoc. tv. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vagyonnal.

12. § (1) A lakhatási támogatás megállapítása iránti kérelmet az 1. melléklet szerinti nyomtatványon kell benyújtani

(2) A lakhatási támogatás megállapításához

a) a 2. melléklet szerinti vagyonnyilatkozat,

b) a háztartás tagjai jövedelmének hitelt érdemlő igazolása,

c) a támogatott szolgáltatást szolgáltatási vagy közszolgáltatási szerződés alapján szerződőként igénybe vevő fogyasztónak és a fogyasztási helynek a szolgáltató általi azonosításához szükséges adatai és

d) a lakásban tartózkodás jogcímének igazolása

szükséges

13. § (1) A lakhatási támogatás egy hónapra jutó összege háztartásonként tízezer forint.

(2) A lakhatási támogatást egy évre kell megállapítani.

(3) A megállapított lakhatási támogatás a kérelmezőt a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg.

(4) Lakhatási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. A lakhatási támogatást a kiválasztott közüzemi szolgáltató számláján szereplő személy veheti igénybe.

(5) A lakhatási támogatást megállapító határozatban arról is rendelkezni kell, hogy a támogatást mely lakásfenntartási kiadáshoz nyújtják, továbbá fel kell tüntetni az Szoc. tv. 18. § a) pontja szerinti azonosító adatokat.

(6) Amennyiben a lakhatási támogatásban részesülő jogosult lakcíme a támogatás folyósításának időtartama alatt megváltozik, vagy a jogosult meghal, a lakcímváltozás, vagy a haláleset hónapjára járó támogatást az Önkormányzat teljes összegben folyósítja, de a támogatás további folyósítását megszűnteti.

14. § (1) A lakhatási támogatással érintett - szolgáltatást, szolgáltatási, egyetemes szolgáltatási vagy közszolgáltatási szerződés alapján nyújtó - szolgáltató a támogatást az általa vagy megbízottja által kiállított számlában (részszámlában) havonta, vagy a számlakibocsátás gyakoriságához igazodóan, külön soron, a számla végösszegének a támogatással való csökkentése révén érvényesíti.

(2) A szolgáltató a támogatást első ízben a Szoc. tv. 19. § (4) bekezdése szerinti adatszolgáltatásnak a szolgáltatóhoz történő beérkezését és feldolgozását követő első számlában érvényesíti.

(3) Amennyiben a támogatás havi összege az adott havi számla végösszegét meghaladja, a jóváírást követően fennmaradó különbözeti összeg a következő számlában kerül érvényesítésre. Amennyiben a különbözeti összeg a következő számlában teljes mértékben nem jóváírható, azt a további számlában a teljes jóváírásig érvényesíteni kell.

5. Települési támogatás hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj költségeihez

15. § (1) Közszolgáltatási díjkedvezményben (a továbbiakban: díjkedvezmény) részesül két év időtartamra

a) ceglédi lakóhelye, vagy tartózkodási helye vonatkozásában,

b) 60 liter/ürítési gyakoriság hulladékmennyiség mértékéig,

c) az a hetven éven felüli

d) egyedül élő személy, aki

e) érvényes közüzemi szerződéssel rendelkezik, és

f) a kedvezményre jogosultság időpontjában közszolgáltatási díjtartozása nincs.

(2) Az (1) bekezdésben rögzített feltételek együttes teljesülése esetén

a) mentes a közszolgáltatási díjfizetés kötelezettsége alól az, akinek havi jövedelme nem haladja meg a szociális vetítési alap 400 %-át,

b) a közszolgáltatás díjának 50 %-át kell megfizetni annak, akinek havi jövedelme a szociális vetítési alap 400 %-a és 450 %-a közötti összeg.

(3) A díjkedvezmény megállapítását az érintett személy kérheti a 3. melléklet szerinti nyomtatványon, melyet az önkormányzati hivatal szociális igazgatási feladatokat ellátó szervezeti egységéhez lehet benyújtani.

(4) A díjkedvezmény az érvényesség lejárta után a (3) bekezdés szerinti kérelemre ismételten megállapítható.

16. § (1) A díjkedvezmény a kérelem és mellékletei benyújtását követő hónap első napjától érvényesül.

(2) A díjkedvezmény összegét az Önkormányzat fizeti meg a hulladékgazdálkodási közszolgáltatónak.

6. Gyermekjóléti települési támogatás

17. § (1) Gyermekjóléti települési támogatás (a továbbiakban: gyermekjóléti támogatás) állapítható meg, ha a gyermeket, fiatal felnőttet gondozó család szociálisan rászorult, időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető élethelyzetbe került.

(2) Gyermekjóléti támogatás célja lehet rászorultság, vagy létfenntartást veszélyeztető élethelyzetben:

a) szakorvos által javasolt optikai segédeszköz beszerzése,

b) a gyermek gyógykezelése, orvosi vénnyel igazolt gyógyszer beszerzése, gyógyászati segédeszköz beszerzése, javíttatása, működéséhez szükséges tartozék pótlása,

c) köznevelési, felsőoktatási intézménybe való közlekedés finanszírozása - tanulói, hallgatói jogviszony igazolása mellett,

d) óvodai, iskolai neveléssel kapcsolatos kiadások

e) a gyermek speciális diétájához nyújtott támogatás: tejfehérje allergia és tejcukor érzékenység, lisztérzékenység, cukorbetegség és egyéb súlyos anyagcsere betegségek esetén, továbbá ha a gyermek étkeztetése csak tápszerrel oldható meg;

(3) Soron kívüli gyermekjóléti támogatás állapítható meg hivatalból indult eljárás keretében, amennyiben a késedelem a gyermek életét, vagy testi épségét veszélyeztetné.

18. § A gyermekjóléti támogatás összege

a) eseti jelleggel alkalmanként, vagy meghatározott időszakra - a b) pont kivételével - egy hónapban legfeljebb húszezer forint,

b) a 17. § (2) bekezdés a) pontja alapján a támogatás eseti jelleggel legfeljebb negyvenötezer forint

19. § (1) Az eseti jelleggel megállapított gyermekjóléti támogatás a határozat kézbesítését követő legkésőbb három munkanapon belül kerül folyósításra.

(2) A meghatározott időszakra havi rendszerességgel megállapított gyermekjóléti támogatás első alkalommal a határozat kézbesítését követően legkésőbb három munkanapon belül, a további alkalmak esetén a hónap ötödik napjáig kerül folyósításra.

(3) A támogatás felhasználását a jogosult nevére kiállított számla benyújtásával kell igazolni.

(4) A gyermekjóléti támogatás felhasználását az önkormányzati hivatal szociális igazgatási feladatokat ellátó szervezeti egysége jogosult ellenőrizni.

(5) A tárgyévben gyermekjóléti támogatás nem állapítható meg annak a kérelmezőnek, aki elszámolási kötelezettségének nem tett eleget.

7. Az Önkormányzat által megszervezett szünidei étkezés díjához nyújtott támogatás

20. § Szünidei étkezés díjához nyújtott támogatásra jogosult az a nagykorú, aki

a) kérelmezi az önkormányzat által megszervezett szünidei étkezést, és

b) az étkezés megkezdését megelőző harmincadik napon rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, valamint

c) hátrányos/halmozottan hátrányos helyzete fennáll.

21. § (1) A szünidei étkezés díjához nyújtott támogatás összege a fizetendő napi étkezési díj és az igénybe vett étkezési napok számának szorzata.

(2) A szünidei étkezés díjához nyújtott támogatás kifizetése közvetlenül az intézményi étkeztetés számlájára történik.

8. Az önkormányzat által megszervezett nyári napközis tábor étkezési díjához nyújtott támogatás

22. § (1) Az Önkormányzat által megszervezett nyári napközis tábor étkezési díjához támogatásra (a továbbiakban: nyári napközis tábor étkezési támogatása) jogosult az a szülő, törvényes képviselő, akinek a gyermeke

a) igénybe veszi az önkormányzat által megszervezett nyári napközis tábort, és

b) aki a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott nyári tanítási szünet első napján rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, de

c) hátrányos helyzet, halmozottan hátrányos helyzet megállapítására nem jogosult.

(2) Ha a nyári napközis tábor étkezési támogatásban részesülő szülő, törvényes képviselő gyermeke a szülőnek felróható okból nem vesz részt a napközis táborban, a támogatás teljes összegét a szülőnek vissza kell fizetnie.

23. § (1) A nyári napközis tábor étkezési támogatásának összege a nyári napközis táborban fizetendő napi étkezési díj és a táborban töltött napok számának szorzata, de legfeljebb tizenötezer forint.

(2) A nyári napközis tábor étkezési támogatásának kifizetése közvetlenül az étkezést biztosító szolgáltató számlájára történik.

9. Települési gyógyszertámogatás

24. § (1) Települési gyógyszertámogatásban (a továbbiakban: gyógyszertámogatás) részesíthető az a szociálisan rászoruló személy, aki közgyógyellátásra nem jogosult, de egészségi állapota, diagnosztizált krónikus betegsége miatt rendszeres gyógyszerszedésre szorul, ideértve a különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszereket is, és havi rendszeres gyógyszerköltsége eléri a szociális vetítési alap összegének a 15 %-át.

(2) A gyógyszertámogatás iránti kérelemhez csatolni kell a háziorvos igazolását arról, hogy

a) kérelmező diagnosztizált krónikus betegséghez közvetlenül kapcsolódóan legalább hat hónapig rendszeres gyógyszerszedésre kényszerül, valamint

b) az orvos által kiállított és a gyógyszertárak által beárazott vényeket.

(3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti igazoláson kizárólag a kérelmező rendszeres havi vényköteles gyógyszereit, gyógyszerköltségét lehet feltüntetni.

25. § (1) A gyógyszertámogatás mértéke a havi rendszeres gyógyszerköltség, de legfeljebb havi tizenötezer forint. A támogatás havi összegét száz forintra kerekítve kell megállapítani.

(2) A gyógyszertámogatás a kérelem benyújtását követő hónap első napjától kerül megállapításra hat hónap időtartamra, és havonta, a tárgyhónapot követő hónap ötödik napjáig kerül kiutalásra.

26. § (1) Gyógyszertámogatás egy évben egy alkalommal kérelmezhető.

(2) A gyógyszertámogatást - az alábbi körülmények felmerülésének hónapja utolsó napjával - meg kell szüntetni, a jogosult

a) kérelmére, vagy

b) ha közgyógyellátásra szerzett jogosultságot,

c) lakcíme Cegléd közigazgatási területén megszűnt, vagy

d) a jogosultsági feltételekben bekövetkezett, a jogosultságot érintő jövedelmi vagy egyéb változás esetén,

e) halála esetén.

10. Temetési támogatás

27. § (1) Temetési támogatás nyújtható az elhunyt személy eltemetéséről gondoskodó

a) rászoruló személynek, aki arra nem volt köteles, vagy

b) a tartásra köteles hozzátartozónak, akinek a temetési költségek viselése a saját, vagy a családja létfenntartását veszélyezteti.

(2) A temetési támogatás iránti kérelem az elhunyt személy eltemettetését követő három hónapon belül nyújtható be.

(3) Temetési támogatás iránti kérelemhez a 6. § (2) bekezdésében rögzítettek mellett mellékelni kell

a) kérelmező nevére szóló temetési számla eredeti példányát és

b) a halotti anyakönyvi kivonat másolatát.

(4) Temetési támogatás nem állapítható meg:

a) annak a kérelmezőnek, aki a hadigondozásról szóló törvény alapján temetési hozzájárulásban részesül,

b) ha az elhunyt köztemetett volt, vagy

c) annak, aki az elhunyt eltemettetésére szerződésben vállalt kötelezettséget, ellenszolgáltatás fejében.

28. § (1) A temetési támogatás összege eseti jelleggel ötvenezer forint.

(2) A temetési támogatás a határozat kézbesítését követő legkésőbb három munkanapon belül kerül folyósításra postai úton, vagy a kérelmező nevére szóló folyószámlára.

11. Rendkívüli települési támogatás

29. § (1) A létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személy részére az Önkormányzat rendkívüli települési támogatást nyújt.

(2) E rendeletben foglaltak szerint rendkívüli élethelyzetnek kell tekinteni különösen, ha a szociálisan rászoruló:

a) tartósan beteg és emiatt jelentős jövedelem kiesést szenved,

b) kérelmező vagy a kérelmezővel közös háztartásban élő közeli hozzátartozók valamelyikének hirtelen fellépő, és kórházi ápolást igénylő betegsége, továbbá súlyos vagy életveszélyes sérüléssel járó balesete, továbbá ennek következtében fennálló jövedelem kiesés,

c) elemi kár, baleset, bűncselekmény miatt anyagi segítségre szorul,

d) rendszeres pénzellátása kilencven napon belül a kérelmezőnek fel nem róható okból megszűnt,

e) rendszeres pénzellátás iránti kérelmének elbírálása folyamatban van és ezen időtartam alatt ellátatlan,

f) állandó ápolásra, gondozásra és felügyeletre szoruló közeli hozzátartozóját ápolja és ápolási díjra nem jogosult,

g) gyógykezelésének költsége, akut gyógyszerszükséglete miatt egyszeri gyógyszerkiadása szociális helyzetét hátrányosan befolyásolja,

h) részére – szakorvos javaslat alapján – gyógyászati segédeszköz beszerzése szükséges és közgyógyellátás megállapítására a szociálisan rászorult nem jogosult

i) várandós anya válsághelyzete, gyámhatósági határozat alapján nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartása, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítése és a gyermek nevelése, gondozása érdekét szolgáló létfenntartást veszélyeztető kiadások biztosítása

j) megélhetése és létfenntartása veszélybe kerül és ezt családgondozója írásbeli javaslatával alátámasztja

k) álláskereső, akinek keresőtevékenysége hatvan napon belül a kérelmezőnek fel nem róható okból szűnt meg, és a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény szerinti támogatásra nem jogosult, valamint kereső tevékenységet nem folytat.

(3) A rendkívüli települési támogatás indokául szolgáló rendkívüli élethelyzetet minden esetben dokumentummal kell alátámasztani.

30. § (1) A rendkívüli települési támogatás összege eseti jelleggel alkalmanként, vagy meghatározott időszakra egy hónapban legfeljebb húszezer forint.

(2) Az eseti jelleggel megállapított rendkívüli települési támogatás a határozat kézbesítését követő legkésőbb három munkanapon belül kerül folyósításra.

(3) A meghatározott időszakra havi rendszerességgel megállapított rendkívüli települési támogatás első alkalommal a határozat kézbesítését követően legkésőbb három munkanapon belül, a további alkalmak esetén a hónap ötödik napjáig kerül folyósításra.

(4) A rendkívüli települési támogatás felhasználását az önkormányzati hivatal szociális igazgatási feladatokat ellátó szervezeti egysége jogosult ellenőrizni.

(5) A tárgyévben rendkívüli települési támogatás nem állapítható meg annak a kérelmezőnek, aki elszámolási kötelezettségének nem tett eleget.

12. Karácsonyi támogatás

31. § (1) A polgármester méltányossági jogkörében eljárva, a költségvetésben rendelkezésre álló források figyelembevételével, karácsonyi támogatásként egyszeri támogatásban részesítheti

a) saját hatáskörben méltányolt jogosultsági feltételek szerint

b) azon szociálisan rászoruló személyek egy részét

c) akik szerepelnek a szociális nyilvántartó-rendszerben.

(2) A karácsonyi támogatás háztartásonként adható.

32. § (1) A karácsonyi támogatás természetben, pl. vásárlási vagy ajándékutalvány formájában nyújtható, értéke nem lehet magasabb, mint a szociális vetítési alap 50 %-a.

(2) Karácsonyi támogatás tárgyév november 15. és december 20. napja között nyújtható.

13. Köztemetés

33. § (1) Az elhunyt közköltségen történő eltemettetésének helyben szokásos legolcsóbb temetés formáját és díját a köztemetőről szóló külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

(2) Az elhunyt személy köztemetésének költségei megtérítésére való kötelezés alól különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén az eltemettetésre kötelezett személy kérelmére részben vagy egészében mentesíthető. Az Önkormányzat a köztemetés költségeit

a) részben, legfeljebb 50 %-ig terjedő elengedi, ha az eltemettetésre köteles személy családjában az egy főre jutó havi jövedelem a szociális vetítési alap 450 %-át, egyedülélő esetén annak 500 %-át nem haladja meg;

b) elengedi, ha az eltemettetésre köteles személy családjában az egy főre jutó havi jövedelem a szociális vetítési alap 350 %-át, egyedül élő esetén annak 400 %-át nem haladja meg és a kérelmező, valamint családja az Szoc. tv. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vagyonnal nem rendelkezik.

14. Helyi Szociálpolitikai Kerekasztal

34. § (1) Cegléd Város Önkormányzata Szociálpolitikai Kerekasztalt hív össze, különös tekintettel:

a) a szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérésére,

b) a szociálpolitika szereplői közötti együttműködés, párbeszéd koordinálására,

c) a közfoglalkoztatási terv véleményezésére.

(2) A szociálpolitikai kerekasztal tagjai a következő szervezetek képviselői:

1. Ceglédi Kistérségi Szociális Szolgáltató és Gyermekjóléti Központ intézményvezetője,

2. Ceglédi Kistérségi Szociális Szolgáltató és Gyermekjóléti Központ szakmai vezetője,

3. Ceglédi Kistérségi Szociális Szolgáltató és Gyermekjóléti Központ Családsegítő Szolgálatának vezetője,

4. Ceglédi Kistérségi Szociális Szolgáltató és Gyermekjóléti Központ Gondozási Központ vezetője,

5. ceglédi önkormányzati bölcsődék igazgatója,

6. „MOHA” Mozgáskorlátozottak Otthon Háza Alapítvány vezetője

7. Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület Tanyagondnoki Szolgálat vezetője,

8. Molnár Mária Református Fogyatékos Ápoló- Gondozó Otthon intézményvezetője,

9. GERONTO-MED Szociális, Egészségügyi és Rehabilitációs Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezetője,

10. Magyar Vöröskereszt Pest Vármegyei Szervezete Gondoskodás Hajléktalanokat Ellátó Intézmény vezetője,

11. Magyar Vöröskereszt Pest Vármegyei Szervezete Ceglédi és Nagykőrösi Körzet területi vezetője,

12. SZIMBA Fogyatékkal Élő Gyermekekért Alapítvány elnöke,

13. Cegléd és Térsége Látássérültjeinek Egyesülete elnöke,

14. Ceglédi Közös Önkormányzati Hivatal jegyzője, vagy megbízottja,

15. Pest Vármegyei Kormányhivatal Ceglédi Járási Hivatal Foglalkoztatási Osztály vezetője, valamint

16. Cegléd Város Roma Nemzetiségi Önkormányzata.

35. § (1) A Szociálpolitikai Kerekasztal szükség szerint, de évente legalább egy ülést tart.

(2) A szociálpolitikai kerekasztal ülése nyilvános.

(3) A szociálpolitikai kerekasztal ügyrendjét az alakuló ülés fogadta el.

15. Záró rendelkezések

36. § Ez a rendelet 2024. június 1-jén lép hatályba.

37. § E rendelet rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

38. § Hatályát veszti a pénzben és természetben nyújtott szociális ellátások helyi szabályairól szóló 29/2013. (XI. 28.) önkormányzati rendelet.