Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 30/2022. (X. 28.) önkormányzati rendelete
Érd Megyei Jogú Város településképe védelmének helyi szabályairól
Hatályos: 2024. 10. 01Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése 30/2022. (X. 28.) önkormányzati rendelete
Érd Megyei Jogú Város településképe védelmének helyi szabályairól
Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 2. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes sajátos jogintézményekről szóló 419/2021.(VII.15.) Korm. rendelet 62. § (1) bekezdés a) és b) pontjában érintett véleményezésre jogosult szervek és partnerek véleményének megkérésével a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. Alapvető rendelkezések
1. § A védett értékek a város kulturális kincsének részei, fenntartásuk, jelentőségükhöz méltó használatuk és gazdagításuk, valamint megőrzésük és megfelelő bemutatásuk közérdek. A város közösségének kötelessége a helyi védett értékek védelme, megőrzése, karbantartása, fenntartása.
2. § Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése (a továbbiakban: Közgyűlés) a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvényben (a továbbiakban: Tvtv.) meghatározott településkép-érvényesítéssel összefüggő önkormányzati hatósági hatásköreinek gyakorlását a polgármesterre ruházza át.
2. Értelmező rendelkezések
3. § E rendelet alkalmazásában:
1. állapotrögzítő dokumentáció: a védettség keletkezése vagy megszűnése esetén készítendő műszaki és fotódokumentáció, melynek minimális tartalmi követelményeit a rendelet 1. melléklete tartalmazza;
2. áttört kerítés: olyan kerítés, amelynél a tömör felületek aránya a kerítés teljes felületének 50%-át nem haladja meg;
3.1
4.2
5. főépület: a fő rendeltetési egységeket tartalmazó épület;
6. melléképület: a fő rendeltetési egység funkcióit kiegészítő célú, alárendelt épület;
7. helyi védett terület: e rendelet 2. mellékletében jelzett, védetté nyilvánított települési egység;
8. helyi védett érték: a város történetének nyomait őrző, a helytörténet szempontjából meghatározó, a hely identitását megjelenítő épület, építmény, emlékmű;
9. helyi egyedi védelem alatt álló építmény: e rendelet 3. mellékletében szereplő, védetté nyilvánított építmény;
10. helyi védelem alatt álló alkotás: e rendelet 4. mellékletében szereplő, védetté nyilvánított köztárgy, műalkotás egésze vagy részlete;
11. molinó: ponyvaszerkezetű reklámhordozó;
12.3
13. utcabútor: közterületi pad, kerékpártámasz, kerékpár-tároló, hulladékgyűjtő, telefonfülke, közterületi illemhely, spoiler;
14. totemoszlop: egyedi, a környezete fölé emelkedő, oszlopszerű reklámhordozó és ezen elhelyezett információs felület, amely cég vagy telephely jelzésére, információk, reklámfeliratok megjelenítésére szolgál;
15. utcaszakasz: az utcának a két keresztező utca közötti része;
16. üzletfelirat, cégtábla, címtábla: a vállalkozás, üzlet nevét, adatait tartalmazó, akár megvilágított formátumban is kialakított, rendszerint a bejárat közelében (elsősorban a homlokzaton vagy a kerítésen) elhelyezett hirdetési célú berendezés;
17. védett érték károsítása: minden olyan beavatkozás, ami a helyi védett érték teljes vagy részleges megsemmisülését, megrongálását, átalakítását, építészeti karakterének részleges vagy teljes elvesztését, általános esztétikai hatásának, szerkezeteinek, eredetiségének, a védelemre okot adó értékének csökkenését eredményezi.
A helyi örökség védelme
3. A helyi védelem feladatai, általános szabályai, a helyi védelem keletkezése és megszüntetése
4. § (1) A helyi védelem célja a város képe, településszerkezete, karaktere és története szempontjából meghatározó, helyileg védett értékek, az épített környezeti örökség jellegének, arculatának, valamint a természeti és zöldfelületi értékeknek a védelme, a jövő nemzedékek számára való megtartása.
(2) A helyi védelem alá helyezést vagy annak megszüntetését bárki (természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet) írásban kezdeményezheti a polgármesternél.
(3) A (2) bekezdés szerinti kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) egyedi védelem alá helyezés kezdeményezése esetén:
aa) a kezdeményező nevét, elérhetőségét;
ab) a védendő érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását;
ac) a pontos helymegjelölést (utca, házszám, helyrajzi szám, épület, a telek helyszínrajza);
ad) a védendő értékhez az 1. melléklet szerinti állapotrögzítő dokumentációját;
ae) a kezdeményezés indokolását;
b) területi védelem alá helyezés kezdeményezése esetén:
ba) a kezdeményező nevét, elérhetőségét;
bb) a védendő érték megnevezését;
bc) a pontos helymegjelölést, körülhatárolást;
bd) a védendő értékhez az 1. melléklet szerinti állapotrögzítő dokumentációját;
be) a kezdeményezés indokolását.
(4) Amennyiben a kezdeményezés nem tartalmazza a (3) bekezdésben foglaltakat, a kezdeményezőt határidő megjelölésével a polgármester hiánypótlásra szólítja fel. A hiánypótlás elmulasztása esetén a kezdeményezés eredménytelen.
(5) A helyi területi védelem e rendelet 2. mellékletében lehatárolt területekre terjed ki, ahol védendő:
a) a településszerkezet (utcahálózat, telekszerkezet, a szerkezeti és városképi szempontból jelentős zöldterület vagy növényzet);
b) a településkép (külső településkép, belső településkép, utcakép);
c) a település táji környezete (a település megjelenése a tájban, hagyományos művelési mód, növényzet és természetes környezet);
d) a településkarakter (a településszerkezet, a településkép elemei, formái, anyagai, színvilága együttesen).
(6) A helyi egyedi védelem a rendelet 3–4. mellékletében felsorolt ingatlanokra, építményekre és műtárgyakra vonatkozik, köztük:
a) az építmény, annak együttese egészére vagy valamely részletére (különösen: anyaghasználat, szerkezet, színezés);
b) az építményhez tartozó környezetre és annak jellegzetes növényzetére;
c) szobor, képzőművészeti alkotás, emlékmű, műemlék, jellegzetes műtárgy védelmére.
(7) A helyi egyedi védelem az egyedi védelem alatt álló építmény telkére is kiterjed.
(8) Helyi védelem megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha:
a) a védetté nyilvánított érték megsemmisül;
b) a védett egyedi értéknek a védelem alapját képező értékét – az azt megállapító szakvélemény szerint - helyreállíthatatlanul elveszítette;
c) a védett érték magasabb szintű védettséget kap.
(9) A védetté nyilvánításról, vagy annak megszüntetéséről a Közgyűlés rendelettel, a védetté nyilvánítás kezdeményezésének elutasításáról határozattal dönt.
(10) A helyi védelem alá helyezésről vagy annak megszüntetéséről az érintett ingatlan tulajdonosait és a kezdeményezőt az önkormányzat értesíti.
(11) Nem végezhető olyan építési tevékenység, amely a védett érték létét, állagát veszélyezteti, vagy a védett érték károsodását eredményezi.
(12) A védett érték korszerűsítését, átalakítását, bővítését a védettség nem zárja ki, de az építmény védettségre okot adó jellegzetességei, a karakterét meghatározó, sajátos megjelenését hordozó elemek megőrzendők.
(13) Helyi védett építmény teljes bontása, eltávolítása csak a védettség megszüntetése után lehetséges.
(14) A helyi védelem alatt álló – külön önkormányzati rendelettel részletesen megállapított – természeti területeket és természeti emlékeket az 5. melléklet tartalmazza.
4. A helyi védett értékek fenntartása
5. § (1) A védett építmények fenntartása, folyamatos karbantartása az ingatlan-nyilvántartás szerinti tulajdonos kötelezettsége.
(2) A védett értékek használata során biztosítani kell azok megőrzését, lehetőség szerint eredeti használatuk fennmaradását, veszélyeztetésének elkerülését.
5. A helyi védett értékekkel kapcsolatos településképi követelmények
6. § (1) A helyi egyedi és területi értékeken végrehajtandó beavatkozásokat úgy kell elvégezni, hogy a tervezett építési munkák elősegítsék, ne sértsék az adott objektum vagy terület védelmére okot adó sajátosságok megőrzését, fenntarthatóságát.
(2) A helyi védelem alatt álló egyedi értékek, területek esetében az anyag- és színhasználat tekintetében a településképi illeszkedés és a településképi arculattal való összhang igazolására a tulajdonosnak, vagy az építtetőnek be kell szereznie a városi főépítész támogató nyilatkozatát és azt a településképi bejelentéshez csatolnia kell.
6. Helyi védett értékek nyilvántartása
7. § A helyi védett értékek adatairól a városi főépítésznek nyilvántartást kell vezetnie és gondoskodnia kell annak folyamatos karbantartásáról. A nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet.
7. Önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer
8. § (1) A helyi védett értékek érdekében teljesítendő jókarbantartási kötelezettség elősegítése céljából a Közgyűlés az önkormányzat költségvetésében meghatározott keretösszeg erejéig pályázat útján támogatást nyújthat. A pályázatot a polgármester írja ki.
(2) A pályázati felhívásnak az alábbiakat kell tartalmaznia:
a) a pályázat célját és részvételi feltételeit;
b) a pályázaton elnyerhető támogatás mértékét;
c) a benyújtási és elbírálási határidőt;
d) a pályázat tartalmi követelményeit;
e) adatlapot, a csatolni szükséges mellékleteket;
f) a pályázatok elbírálásának rendjét;
g) a megvalósítás műszaki és pénzügyi lebonyolítását, teljesítési határidejét;
h) a támogatási szerződés tervezetét.
(3) A pályázatokat átruházott hatáskörben a Közgyűlés városfejlesztésért felelős bizottsága bírálja el a pályázati felhívásban foglalt határidőig, a főépítész szakmai javaslata figyelembevételével.
(4) A pályázatokat a (2) bekezdés e) pontja szerinti adatlaphoz csatolva kell benyújtani a pályázati felhívásban meghatározott határidőn belül a városi főépítészhez.
(5) A támogatásra vonatkozó pályázati felhívás szövegét a helyi médiában és az önkormányzat honlapján az önkormányzatnak közzé kell tennie.
(6) A pályázat nyertesével az elbírálást követő 30 napon belül támogatási szerződést kell kötni.
(7) A Közgyűlés városfejlesztésért felelős bizottsága kérelemre támogatást adhat a helyi védett területen elhelyezkedő építmény 9. § szerinti helyrehozatali kötelezettsége teljesítése érdekében is.
8. Helyrehozatali kötelezettség
9. § (1) A polgármester önkormányzati hatósági döntésében a településkép javítása érdekében a védett értékek és a helyi védett területen elhelyezkedő, a településképet rontó állapotú építmények meghatározott időn belüli helyrehozatali kötelezettségét írhatja elő.
(2) Helyrehozatali kötelezettség arra az állapotra írható elő, amely a településképet rontja.
(3) A helyrehozatali kötelezettség indokoltságáról a főépítész nyilatkozik.
(4) A helyrehozatali kötelezettség keretében az alábbiak írhatók elő:
a) építmény felújítása;
b) építmény harmonikus és környezetbe illeszkedő megjelenését zavaró, az építési engedélyben, vagy az egyszerű bejelentésben nem szereplő épületrész, oda nem illő elem eltávolítása és bontása, átalakítása;
c) utcafronti kerítés újjáépítése, felújítása, egyes elemek szükség szerinti cseréje.
(5) A hatósági döntésben elő kell írni a helyrehozatali kötelezettség legkésőbb egy éven belüli megkezdését és legkésőbb két éven belüli befejezését. Az előírt kötelezettség teljesítésének elmaradása esetén dönteni kell a végrehajtás elrendeléséről és foganatosításáról.
(6) A helyrehozatali kötelezettség teljesítését a főépítész által kiadott teljesítésigazolással kell dokumentálni.
(7) A helyrehozatali kötelezettség az ingatlan-nyilvántartásba is bejegyzendő, annak bejegyzésével és törlésével kapcsolatban a polgármester jár el.
Településképi követelmények
10. § (1) A településképi szempontból meghatározó területeket a 6. melléklet tartalmazza.
(2) Településképi szempontból meghatározó területek:
a) Ófalu, Újfalu (Fülöp-város) területe;
b) Ófalusi pincesor;
c) Városközpont, alközponti helyek területe;
d) Városkapuk, jelentős csomópontok;
e) Kiemelt jelentőségű városi főutak területe;
f) Több ágú csomópontok;
g) Kertvárosias területek;
h) Helyi jelentőségű természetvédelmi területek és tájképvédelmi szempontból érzékeny területek;
i) Gazdasági, ipari övezetek területe.
(3) A helyi egyedi védelem alatt álló építmény kivételével az építészeti településképi követelmények az építmény közterületről látható építményrészére, belső udvarára és a közterületi telekhatáron lévő kerítésre vonatkoznak.
11. § (1) Az Ófalu, Újfalu (Fülöpváros) területi településképi követelményei:
a) kerítés létesítése esetén a helyi építészeti hagyományok követése, a természetes anyagok használata, illetve acélhálóval kiegészített nyírt sövénykerítés alkalmazandó, átlagosan legfeljebb 2 méter magassági mérettel. Betonelemes tömör kerítés, szögesdrótkerítés alkalmazása tilos;
b) a tájhasználat épített és természetes elemeinek a helyi építési hagyományokkal összhangban kell állniuk;
c) utcai fasorok esetében utcaszakaszokon belül azonos fafajokat kell ültetni.
(2) Az Ófalu, Újfalu (Fülöp-város) egyedi településképi követelményei:
a) a helyi építészeti tradíciókat követő léptékű, tömegű, anyaghasználatú, karakterű épületek építhetők, illetve ezeket a minőségeket nem sértő, neutrális, a tradicionális helyi építészet tömegképzését, formakincsét követő, kortárs szellemű épületek vagy épületbővítések létesítése támogatandó;
b) az építészeti környezethez illeszkedő anyagok beépítésével létrehozott épület-kiegészítések támogatandóak;
c) épületgépészeti, technikai berendezések homlokzati megjelenése csak az épület karakterével összehangolt formában támogatható.
12. § (1) Az Ófalusi pincesorra vonatkozó területi településképi követelmények:
a) a pinceépületek előterét a közterülethez illeszkedően szabálytalan alakú kőburkolattal kell ellátni;
b) a meghatározó tetőidomok az utcavonalra merőleges, oromfalas, 7,0 méternél nem szélesebb méretűek lehetnek, nyersszínű cserépfedésű, 35-45º meredekségű nyeregtető alakítható ki.
(2) Az Ófalusi pincesorra vonatkozó egyedi településképi követelmények:
a) a homlokzat felülete kőből épített vagy kővel burkolt, illetve törtfehér vakolt homlokzat lehet;
b) fa ácsszerkezetű vagy hagyományos kialakítású fém nyílászárók – kapuk és ablakok – alkalmazandók;
c) a magastetők 7,0 méternél nem szélesebb, 35-45º meredekségű nyeregtetők lehetnek, melyek héjazata nyersszínű cserépfedés lehet.
13. § (1) A Városközpont és alközponti helyek területére vonatkozó területi településképi követelmények:
a) az építmények csak a helyi építészeti-műszaki tervtanács, annak hiányában a főépítész által támogatott, egységes koncepció alapján valósíthatók meg;
b) az építészeti és kertészeti elemek elhelyezésének összehangoltnak kell lennie;
c) a városközponti és alközponti helyszíneknek – a szabályos közlekedési feltételek biztosítása mellett – ünnepélyes, reprezentatív jellegűnek kell lenniük;
d) kerítés létesítése esetén a helyi építészeti hagyományok követése, a természetes anyagok használata, illetve acélhálóval kiegészített nyírt sövénykerítés alkalmazandó, átlagosan legfeljebb 2 méter magassági mérettel. Betonelemes tömör kerítés, szögesdrótkerítés alkalmazása tilos.
(2) A Városközpont és alközponti helyek területére vonatkozó egyedi településképi követelmények:
a) településképbe illeszkedőnek az az egyedi épület minősül, amely – az övezetre előírt maximális építménymagasságon belül – a szomszédos épületek szintszáma egészre kerekített átlagától csak egy szinttel magasabb;
b) a közterület felől a földszinten csak közfunkcióra szánt (különösen: kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás célú) helyiségek helyezhetők el, a közterület felől közvetlen elérhetőséggel;
c) zártsorú, vagy szabadonálló beépítési mód esetén a lakás főhelyiségei (nappali, étkező) csak az elő- vagy hátsókertre, oldalhatáros beépítés esetén csak az oldalkertre nézhetnek;
d) az egyedi településképi követelményektől csak különleges helyzetre tekintettel, különös városképi okból és a helyi építészeti-műszaki tervtanács, annak hiányában a főépítész véleménye alapján lehet eltérni;
e) a karakterövezet épületei kizárólag nagyvárosias arculatúak lehetnek.
14. § (1) Városkapuk, jelentős csomópontok területi településképi követelményei:
a) az utakat, csomópontokat kiemelő és határoló, karakteres térfalakat eredményező beépítést kell alkalmazni;
b) 2000 m2-t meghaladó bruttó szintterületű épület megvalósítása esetén az épülettel egy időben a közterületről látható művészeti alkotást (különösen: szobor, szökőkút, grafittó, dombormű, relief) kell létesíteni;
c) a karakterterületen az épített és kertészeti elemek elhelyezését, kialakítását össze kell hangolni;
(2) Városkapuk, jelentős csomópontok egyedi településképi követelményei:
a) a városkapu és a csomópontok tekintetében előnyben kell részesíteni a sajátos arculatú, egyedi középületek építését;
b) illeszkedőnek az az épület minősül, amely – az övezetre előírt maximális építménymagasságon belül – a szomszédos épületek szintszáma egészre kerekített átlagától csak egy szinttel tér el;
c) a közterület felől a földszinten lakás nem, csak közfunkcióra szánt helyiség (különösen: kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás célú) helyiségek helyezhetők el, a közterület felől közvetlen elérhetőséggel;
d) zártsorú vagy szabadonálló beépítési mód esetén a lakás főhelyiségei (nappali, étkező) csak az elő- vagy hátsókertre, oldalhatáros beépítés esetén az oldalkertre nézhetnek;
e) az egyedi településképi követelményektől csak különleges helyzetre tekintettel, különös városképi okból a helyi építészeti-műszaki tervtanács, annak hiányában a főépítész véleménye alapján lehet eltérni.
f) az építési telkek legkisebb zöldfelületi arányán belül a telekhatárok mentén, ha a kialakult helyzet erre lehetőséget ad, fa- és cserjesor telepítendő; 500 m2-nél nagyobb lapostetőn zöldtető létesítése kötelező.
15. § (1) A kiemelt jelentőségű városi főutak területi településképi követelménye, hogy a jelzett utakat, csomópontokat kiemelő és határoló, karakteres térfalakat eredményező beépítést kell alkalmazni.
(2) A kiemelt jelentőségű városi főutak egyedi településképi követelményei:
a) a jelzett útvonalak mentén tervezett, utcaszakaszonként egységes tájépítészeti terv alapján telepített fasor létesítendő;
b) illeszkedőnek az az épület minősül, amely – az övezetre előírt maximális építménymagasságon belül – a szomszédos épületek szintszáma egészre kerekített átlagától legfeljebb egy szinttel különbözik;
c) a közterület felől a földszinten csak közfunkcióra szánt helyiség (különösen: kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás célú) helyiségek helyezhetők el, a közterület felől közvetlen elérhetőséggel;
d) zártsorú vagy szabadonálló beépítési mód esetén a lakás főhelyiségei (nappali, étkező) csak az elő- vagy hátsókertre, oldalhatáros beépítés esetén az oldalkertre nézhetnek;
e) az egyedi településképi követelményektől csak különleges helyzetre tekintettel, különös városképi okból a helyi építészeti-műszaki tervtanács, annak hiányában a főépítész véleménye alapján lehet eltérni.
16. § (1) Több ágú csomópontok területi településképi követelményei:
a) a csomópontok a közlekedési rendszerek szabályai szerint, de szabályos geometriával létrehozott szerkezetűek lehetnek;
b) a közlekedési csomópontok kialakításánál az épített és természeti, kertészeti elemek teljes összhangját kell biztosítani;
c) ünnepélyes, reprezentatív megjelenés biztosítandó.
(2) Több ágú csomópontok egyedi településképi követelményei:
a) csomópontonként legalább egy, meghatározó térszervező képzőművészeti alkotás elhelyezése szükséges;
b) a gyenge minőségű építőanyagok alkalmazását kerülni kell.
17. § (1) A helyi jelentőségű természetvédelmi területek és tájvédelmi szempontból érzékeny területek területi településképi követelményei:
a) kerítés létesítése esetén azt áttörten – pl. vadháló alkalmazásával – kell kialakítani;
b) a településképet, a tájkaraktert meghatározó fasorok, mezsgyék és védősávok megőrzendők, fenntartásukról a tulajdonosnak kell gondoskodnia.
(2) A helyi jelentőségű természetvédelmi területek és tájvédelmi szempontból érzékeny területek egyedi településképi követelményei:
a) a hagyományos történeti tájkarakter védelme érdekében a helyi építési hagyományoknak megfelelő anyaghasználatú (kő, fa, tégla, vakolt, nyers színű cserép), tájba illő léptékű és tömegformálású épületek építhetők;
b) a Fundoklia-völgy területén a különleges táji környezettel harmonizáló bemutató, információs építmény építhető;
c) a Kakukk-hegyhez kapcsolódó kertekben az építmények elhelyezésének feltételei a következők:
ca) 35-45º meredekségű nyeregtető;
cb) az épület héjazata égetett agyagcserép, vagy annak színével harmonizáló természetes anyag lehet.
18. § (1) A kertvárosias területek karakterterületére vonatkozó területi településképi követelmények:
a) a beépítés vonalát, amennyiben az kialakultnak minősíthető, a környezetben kialakulthoz kell igazítani, azzal, hogy a beépítési vonal akkor minősül kialakultnak, ha a szomszédos épületek egységes előkerti mélységgel épültek meg;
b) kerítés létesítése esetén a helyi építészeti hagyományok követése, a természetes anyagok használata, illetve acélhálóval kiegészített nyírt sövénykerítés alkalmazandó, átlagosan legfeljebb 2 méter magassági mérettel. Betonelemes tömör kerítés, szögesdrótkerítés alkalmazása tilos.
(2) A kertvárosias területek karakterterületére vonatkozó egyedi településképi követelmények:
a) az építendő épületek léptékének, tömegének, tagoltságának, tetőidomának igazodnia kell a környezetében kialakult beépítéshez;
b) két, melléképület közbeiktatásával összeépített független épület nem minősül egységes épületnek;
c) a belső térigényekhez képest indokolatlanul bonyolult tetőidom nem támogatható;
d) a 20 méternél hosszabb tagolatlan homlokzat – az oldalhatáron álló ház oldalhatáron álló homlokzata kivételével – kerülendő;
e) a lakóépületek kertkapcsolatát biztosítani kell;
f) zártsorú, vagy szabadonálló beépítési mód esetén a lakás főhelyiségei (nappali, étkező) csak az elő- vagy hátsókertre, oldalhatáros beépítés esetén az oldalkertre nézhetnek.
19. § A helyi építési szabályzatban gazdasági, ipari övezetként szabályozott területek területi és egyedi településképi követelményei:
a) A telekhatárok mentén – legkésőbb a beépítést követő egy éven belül, helyben honos növényfajok telepítésével – háromszintes zöldtelepítést kell végrehajtani;
b) Az épületek megjelenésének – a funkcióhoz mért legegyszerűbb megoldással – a lehetséges legsemlegesebb vagy artisztikus látványt kell nyújtaniuk;
c) 500 m2-nél nagyobb lapostetőn minimum 100 m2 nagyságú zöldfelület létesítése kötelező, melynek kialakításától csak a napenergiát hasznosító berendezések telepítése esetén lehet arányosan eltekinteni.
A cégérek és egyéb hirdetési célú műszaki berendezések elhelyezésére vonatkozó településképi követelmények 4
9.5
20. §
21. §
22. §
10. Utcabútorokra vonatkozó szabályok
23. § (1) Közterületi utcabútort közterület-használati engedély alapján lehet elhelyezni, figyelemmel arra, hogy a közúti, kerékpáros és gyalogos közlekedés számára szükséges közterületi felületek nem szűkíthetők le.
(2) A közterületi utcabútor a közterület más, közcélú igénybevétele esetén elbontható, mely esetben az utcabútor építtetőjét, használóját, üzemeltetőjét kártalanítás nem illeti meg.
24. §6
11.7
25. §
12. A cégérek és egyéb hirdetési célú berendezések elhelyezésével kapcsolatos általános szabályok
26. § Vállalkozás használatában álló ingatlanon – megfelelő településképi eljárás alapján – kizárólag a vállalkozást, az ott folyó tevékenységet népszerűsítő hirdetési célú berendezések – különösen üzletfelirat, cégtábla, címtábla, cégér, totemoszlop, reklámgrafika, molinó – helyezhető el.
27. § (1) Új épület építésénél, meglévő épület átalakításánál, funkcióváltásánál, homlokzati felújításánál az épület közterületről látható részén megjelenő cégérek és hirdetési célú berendezések méretét és elhelyezését a közterületi homlokzattal együtt kell tervezni és kialakítani. Meglévő épület esetén – amennyiben a homlokzat nem változik – a kialakított homlokzat architektúráját figyelembe véve helyezhető el az ott folytatott tevékenységre utaló cégér vagy hirdetési célú berendezés.
(2) Egy ingatlanon belül a meglévő és tervezett cégérek és hirdetési célú berendezések felületi nagysága nem haladhatja meg az épület közterület felé eső homlokzati felületének 10%-át.
(3) A tetőfelület síkjában, arra ráírva, felszerelve felirat, cégér és egyéb hirdetési célú berendezés nem helyezhető el.
(4) Kerítésen, arra szerelve és annak síkjában vállalkozásonként egy darab, legfeljebb 1 m2 nagyságú hirdetési célú berendezés helyezhető el úgy, hogy az beleszámít a (2) bekezdésben meghatározott homlokzati arányszámba.
(5) Előkertben teljes szerkezetével legfeljebb egy totemoszlop állhat.
28. § (1) Ingatlanon annak elidegenítésére vonatkozó felhívás molinón is elhelyezhető, de legfeljebb 2 m2 felülettel.
(2) E rendelet szerinti településképi bejelentési eljárás alapján elhelyezett cégér és hirdetési célú berendezés jobb alsó sarkában fel kell tüntetni az elhelyezést engedélyező önkormányzati hatósági határozat iktatószámát.
(3) Az okafogyottá, gazdátlanná vált cégérek és egyéb hirdetési célú berendezések elbontása az azt elhelyező, ennek hiányában az ingatlan tulajdonosának a kötelessége.
13. A cégérek és egyéb hirdetési célú berendezések elhelyezésének településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó sajátos szabályai
29. § E rendelet 6. melléklete szerinti városközpont, alközpontok területén:
a) új épületek esetében a homlokzati kialakítással együtt tervezett cégéreken, hirdetési célú berendezéseken kívül egyéb hirdetési felületek nem alakíthatók ki;
b) meglévő épületeknél az újonnan kihelyezni kívánt cégérek és egyéb hirdetési célú berendezések elhelyezése esetén az épület anyaghasználatát, formáját, tömegét figyelembe kell venni;
c) a nemzeti dohányboltok kivételével meglévő és létesülő kirakatokat 30%-nál nagyobb arányban át nem látható felülettel takarni nem lehet;
d) cégér és egyéb hirdető berendezésként molinó nem helyezhető el.
14. Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó általános településképi követelmények
30. § (1) Közterületről látható helyre technológiai létesítmény, berendezés (különösen: antenna, klíma-berendezés, szellőző, kollektor, új parapet-konvektor, szerelt kémények, égéstermék-elvezetések) nem helyezhető el, ilyen létesítmények csak az adott épület alárendelt, nem közterületre néző homlokzatára telepíthetők, azok az épület utcai főhomlokzatán látható helyre csak kivételesen, műszakilag indokolható esetben helyezhetők el. Az épületeken csak hagyományos, környezetbe illeszkedő kémény építhető, épületen kívül, szerelt kémény nem helyezhető el.
(2) Háztartást ellátó méretű, napenergiát hasznosító berendezés (napkollektor, napelem) magastetős épületnél csak a tetősíkban telepíthető.
(3) Településképi szempontból meghatározó területen lapostetős épületre napkollektor, napelem csak attikafallal takartan telepíthető.
15. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésének általános településképi szabályai
31. § Távközlési magasépítmény, adótorony, önálló antenna építmény, önálló reklámépítmény nem helyezhető el – a közterületek kivételével – az alábbi területeken:
a) országos és helyi jelentőségű természetvédelmi területen;
b) az ökológiai hálózat magterületén;
c) a közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területeken (Natura 2000 területek);
d) erdőterületeken.
32. § (1) Belterületi beépítésre szánt területeken tilos új kis- és középfeszültségű, közvilágítási, egyéb villamosenergia ellátási, valamint vezetékes hírközlő hálózatok föld feletti vezetése.
(2) A rendelet 10. mellékletében szereplő területeken és az ott megjelölt utak menti területeken a településkép védelme érdekében tilos a kis- és középfeszültségű, közvilágítási, egyéb villamos energia ellátási, valamint új vezetékes hírközlő hálózat és a meglévő hálózat rekonstrukciója esetén légkábel telepítése.
(3) Belterület már beépített területein – a (2) bekezdésben említett területek kivételével – valamint külterület beépítésre szánt területén, ahol a meglévő gyenge és erősáramú villamos energia ellátás hálózatai föld feletti vezetésűek, az új kisfeszültségű és közvilágítási, illetve más villamosenergia-ellátási hálózatokat a meglévő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell fektetni. Belterület már beépített területén a közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén légvezeték elhelyezése tilos.
(4) Beépítésre nem szánt területen egyoldali közös oszlopsoron kell a kisfeszültségű és közvilágítási, villamos energia ellátási, vezetékes elektronikus hírközlési hálózatokat és az optikai hálózatokat elhelyezni, amelyen egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetők. Beépítésre nem szánt területen a közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén csak földalatti elhelyezés engedélyezhető.
(5) A (3) és (4) bekezdésben foglaltakat a meglévő hálózat rekonstrukciója során is alkalmazni kell.
(6) Beépítésre szánt területen lévő ingatlanok új villamosenergia vagy hírközlési bekötése esetén csak földalatti csatlakozás kiépítése lehetséges akkor is, ha a meglévő hálózat oszlopsoron halad.
(7) A vezeték nélküli elektronikus hírközlési szolgáltatás létesítményeinek telepítése esetén:
a) a gazdasági területeken antenna önálló elhelyezése is lehetséges;
b) egyéb, beépítésre szánt területeken antenna elhelyezése csak meglévő építményre telepítve engedélyezhető.
(8) Antenna elhelyezése silókon, tornyokon, egyéb műszaki létesítményeken, templomok harangtornyain takart módon engedélyezhető.
(9) Erdőterületen föld feletti hálózatépítés csak akkor engedélyezhető, ha az nem jelent erdőirtást.
33. § (1) A város beépítésre szánt területein 12,5 méter, beépítésre nem szánt területein a 6 méter építménymagasságot meg nem haladó torony-, illetve oszlop-szerű építmény minősül tájképbe illeszkedőnek.
(2) Külterületen háztartási méretű kiserőmű (szélkerék, szélerőmű) telepítésének feltétele, hogy annak magassága a telekre előírt homlokzatmagasságot legfeljebb 3 méterrel haladhatja meg, dőléstávolsága pedig bármely irányban a saját telken belülre kell, hogy essen.
(3) Szélerőmű, szélkerék belterületen nem telepíthető.
Településkép-érvényesítési eszközök
16. A közterület alakítási terv
34. § (1) A következő területeken bármilyen építési munka csak közterület-alakítási terv alapján végezhető:
a) a Városközpont és alközponti helyek területére vonatkozó karakterterület közterületi részein;
b) városkapuk, jelentős csomópontok közterületi szakaszain;
c) több ágú csomópontok területén.
(2) A közterület alakítási terv készítésével érintett területek lehatárolását a 7–9. mellékletek tartalmazzák.
17. Településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció
35. § (1) A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció célja, hogy az építési tevékenység előkészítése és megvalósítása során a településkép javításához fűződő közérdeket összehangolja a jogos magánérdekkel.
(2) A szakmai konzultáció kötelező az egyszerű bejelentéssel érintett tervek benyújtását megelőzően, a műemléki védettség alatt álló épület vagy építmény kivételével.
(3) Szakmai konzultáció minden egyéb esetben is kezdeményezhető az építtető részéről a településképi követelményekkel kapcsolatosan.
(4) A szakmai konzultáció a rendelet 11. melléklete szerinti adatlap kitöltésével és személyes, vagy elektronikus úton történő benyújtásával is kezdeményezhető.
(5) A szakmai konzultáció során az ügyfelet tájékoztatni kell az építéssel érintett területre vonatkozó helyi rendjéről, valamint a tervezett beavatkozás környezetét érintő ismert önkormányzati fejlesztési elképzelésekről. A főépítész bemutatja, és szükség esetén értelmezi a Települési Arculati Kézikönyv ajánlásait és azok indokait, az adott beruházás környezetének értékeit és sajátos adottságaiból következő építési feltételeket.
(6) A szakmai konzultáció során a főépítész javaslataival segíti a településképi követelmények érvényesülését.
(7) Konzultációs időpontot elektronikus úton kell kérni a főépítésztől, aki ugyancsak elektronikus úton - a kérelem beérkezésétől számított 3 napon belül - értesíti a kérelmezőt a konzultáció lehetséges időpontjáról.
(8) A szakmai konzultációról 8 napon belül írásos emlékeztető készül a felvetett javaslatok összefoglalásával, valamint a főépítész nyilatkozatával.
18. Településképi véleményezési eljárás
36. § (1) Az építésügyi engedélyezési, fennmaradási és továbbépítési eljárást megelőzően településképi véleményezési eljárást kell lefolytatnia a polgármesternek a város teljes közigazgatási területén:
a) új épület építése, meglévő épület közterületről látható bővítése esetén;
b) közterületen történő bármilyen építési tevékenység esetén.
(2) A véleményezésre benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentációnak az alábbi munkarészeket kell tartalmaznia:
a) a rendelet 12. melléklete szerinti adatlap;
b) összefoglaló műszaki leírás (rendeltetés meghatározása, különböző védettségek bemutatása, telepítés, építészeti kialakítás);
c) tető-felülnézeti helyszínrajz (a beépítés bemutatása, védettség lehatárolása, terepviszonyok megjelenítése szintvonalakkal);
d) az épület tömegalakítását meghatározó jellemző szintek alaprajzai;
e) metszetek (tájékoztató jelleggel);
f) valamennyi homlokzat a tervezett cégérek, egyéb hirdetési célú berendezések és más műszaki berendezések ábrázolásával;
g) utcakép, ha a tervezett építmény az utcaképben megjelenik;
h) látványterv vagy modellfotó (madártávlati, valamint szemmagasságból ábrázolt nézettel).
(3) A polgármester a településképi véleményt a helyi építészeti-műszaki tervtanács, annak hiányában a főépítész szakmai álláspontja alapján adja meg.
37. § (1) A településképi vélemény megalapozása érdekében a településképi követelményeknek való megfelelés vizsgálatát a (2) - (7) bekezdésekben foglalt szempontrendszer szerint kell elvégezni.
(2) A vélemény kialakítása érdekében, a településképi követelményeknek való megfelelés körében vizsgálni kell, hogy:
a) a beépítés módja megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének;
b) a tervezett beépítési mód megfelelően veszi-e figyelembe a meglévő beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit;
c) több építési ütemben megvalósuló új beépítés, illetve meglévő építmények bővítése esetén:
ca) biztosított lesz-e, vagy marad-e az előírásoknak és a településképi követelményeknek megfelelő további fejlesztés, bővítés megvalósíthatósága;
cb) a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek.
(3) Az alaprajzi elrendezéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy az alaprajzi megoldások nem eredményezik-e a közterületről láthatóan az épület tömegének, illetve homlokzatainak településképi szempontból kedvezőtlen megjelenését.
(4) Az épület közterületről látható homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy:
a) a homlokzatok, építészeti részletek, a tetőzet kialakítása – különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítményei – illeszkednek-e a településkarakterhez, a Településképi Arculati Kézikönyv ajánlásaihoz;
b) a homlokzatok tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival;
c) a terv javaslatot ad-e a rendeltetéssel összefüggő cégér- és egyéb információs célú berendezések elhelyezésére és kialakítására;
d) a terv városképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére.
(5) A közterületen folytatott építési tevékenység esetében vizsgálni kell, hogy:
a) az összhangban van-e a közterület-alakítási tervvel;
b) korlátozza-e a közúti közlekedést és annak biztonságát;
c) korlátozza, illetve zavarja-e a gyalogos és a kerékpáros közlekedést és annak biztonságát;
d) a terv megfelelő javaslatokat ad-e az esetleg szükségessé váló – a közterületet érintő – beavatkozásokra.
(6) Közterületen folytatott építési tevékenységhez kapcsolódóan vizsgálni kell annak a közterület meglévő vagy tervezett burkolatára, műtárgyaira, köztárgyaira, növényzetére, díszvilágító berendezéseire és reklámhordozóira gyakorolt hatását.
(7) Azon építési telkek esetén, melyek hátsó telekhatára a vasutak (KÖk), illetve a gyorsforgalmi utak (M6, M7 autópályák) területével határos, a településképi és építészeti megjelenést ezekből a nézőpontokból is vizsgálni kell, különösen az itt elhelyezhető kerítés, fásítás környezethez illeszkedő kialakítása tekintetében.
(8) A településképi vélemény tartalmazza:
a) a kérelmező (építtető) és a tervező adatait;
b) az érintett ingatlan címét, helyrajzi számát, a tervezett építési tevékenység megnevezését, rövid leírását;
c) a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 44. § és 45. § szerinti véleményt;
d) a vélemény kialakításának alapjául szolgáló, (2)–(7) bekezdésben meghatározott szempontrendszer szerinti vizsgálatot.
19. Településképi bejelentési eljárás
38. § (1) A polgármester kérelemre településképi bejelentési eljárást lefolytat le - jogszabályban meghatározott kivétellel - amennyiben az építési engedélyhez, vagy egyszerű bejelentéshez nem kötött építési tevékenységek - ide nem értve a kerti rögzített bútorok (különösen: kerti sütők, kerti pavilonok) körét - eredményeképpen változás történik az épület, építmény, vagy annak telke látványában.
(2) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni – jogszabályban meghatározott kivétellel - meglévő építményekben:
a) a rendeltetési mód változása, vagy
b) a rendeltetési egységek számának változása esetén.
(3)8
(4) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni e rendelet szerinti, üzletenként 1m2 feletti összes hirdetőfelülettel rendelkező cégér vagy hirdetési célú műszaki berendezés elhelyezése előtt.
(5) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni 30 napot meghaladó telepítésű, mozgó árusító pavilon megfelelősége ügyében.
39. § (1) A településképi bejelentési eljárás iránti kérelmet elektronikus úton vagy – természetes személy esetén – papír alapon, írásban kell benyújtani a polgármester részére.
(2) A polgármester által kiadott hatósági határozatot a főépítész készíti elő.
(3) A bejelentéshez kapcsolódó építészeti-műszaki tervnek a hatósági határozat kialakításához szükséges mértékben - a tervezett építési tevékenység szempontjából érdemi adatot, tényt, körülményt nem tartalmazó tervdokumentáció-részek elhagyhatóságával - a következő munkarészeket kell tartalmaznia:
a) a 38. § (1) bekezdés szerinti tevékenységek esetén:
aa) a rendelet 13. melléklete szerint kitöltött adatlapot;
ab) rövid műszaki leírást a telepítésről és az építészeti kialakításról;
ac) helyszínrajzot a szomszédos építmények, a terepviszonyok és az előkert tervezett elrendezésével;
ad) az érintett homlokzatokat szükség szerint a tervezett építészeti részletek, egyéb műszaki berendezések feltüntetésével;
ae) fotódokumentációt a jelenlegi állapotról;
af) a homlokzat színezésének megváltoztatása esetén a színtervet;
ag) kerítés létesítése, átalakítása esetén annak településképileg értékelhető tervét.
b) a 38. § (2) bekezdés szerinti rendeltetési mód, vagy a rendeltetési egységek számának tervezett változtatása esetén:
ba) a rendelet 13. melléklete szerint kitöltött adatlapot;
bb) műszaki leírást, mely ismerteti az új rendeltetésnek megfelelő (terület) használat, illetve technológia jellemzőit, a rendeltetés-módosítás következtében bekövetkező – a szomszédos és a környező ingatlanokat érintő – változásokat, továbbá a szükségessé váló járulékos beavatkozásokat;
bc) helyszínrajzot;
bd) parkolási mérleget a zöldfelületi arányszám igazolásával;
be) alaprajzot;
bf) amennyiben változik, a homlokzat, vagy a közterületről látható felületek változását bemutató látványtervet, fotómontázst.
c)9 a 38. § (4) bekezdésében szereplő bejelentéshez kötött cégérek, egyéb hirdetési célú berendezések esetén:
ca) a rendelet 14. melléklete szerinti, kitöltött adatlapot, cégérek és egyéb hirdetési célú berendezések esetén a 27. § (2) bekezdésben meghatározott homlokzatfelületi arányszám feltüntetésével;
cb) műszaki leírást, mely bemutatja a cégér, egyéb hirdetési célú berendezés elhelyezésének, illetve rögzítésének műszaki megoldását, valamint a ca) pontban említett homlokzatfelületi arányszám igazolását;
cc) a közterületre, vagy telken belül önállóan elhelyezésre kerülő berendezések esetén az erre vonatkozó helyszínrajzot;
cd) építményre helyezendő cégér vagy egyéb hirdetési célú berendezés esetén az érintett felület egészét ábrázoló homlokzatot;
ce) látványtervet vagy fotómontázst.
(4) Amennyiben a bejelenteni kívánt tevékenység több vonatkozásban is bejelentés-köteles, akkor az eljárás egy kérelemben is kezdeményezhető.
40. § (1) A bejelentési eljárásban vizsgálni kell, hogy
a) a bejelentés megfelel-e a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 46. § (4)-(6) bekezdésében, illetve az e rendelet 39. §-ában foglaltaknak;
b) a tervezett építési tevékenység, cégér és egyéb hirdetési célú berendezés, egyéb műszaki berendezés illeszkedik-e a településképbe, és megfelel-e a településképi követelményeknek;
c) a rendeltetésváltoztatás megfelel-e az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletben (OTÉK) és a Helyi Építési Szabályzatban foglalt követelményeknek;
d)10
(2) A településképbe való illeszkedés vizsgálata különösen az alábbiakra terjed ki:
a) a tevékenység milyen hatást gyakorol az épített és természeti környezet értékeire, örökségére;
b)11
c) a cégér, egyéb hirdetési célú berendezés milyen hatást gyakorol az épület homlokzatának, tetőzetének, kirakatának, portáljának megjelenésére, illetve megváltoztatja-e azokat.
(3)12 Amennyiben a településképi bejelentés és a tervezett építési tevékenység, rendeltetésváltoztatás, cégér és egyéb hirdetési célú berendezés elhelyezése megfelel a 40. § (1)-(2) bekezdésében foglaltaknak, a hatósági határozat:
a) állandó építmény esetén időkorlát nélkül, illetve az adott építmény elbontásáig, átalakításáig, rendeltetésváltozásáig;
b) a rendeltetés részbeni vagy teljes megváltoztatása esetén a rendeltetés időszerűségéig;
c) cégér vagy egyéb hirdetési célú berendezés elhelyezése esetén annak aktualitása időpontjáig (az üzlet működéséig) érvényes.
(4) A településképi bejelentés ügyében hozott határozatot a polgármester a bejelentés megérkezésétől számított 15 napon belül adja ki. Amennyiben az önkormányzat a bejelentett tevékenység végzését a megadott határidőn belül nem tiltja meg, vagy az eljárást nem szünteti meg, úgy a tevékenység megkezdhető, ha ahhoz más hatóság engedélye nem szükséges.
41. § A településképi követelmények teljesülését, a településképi bejelentési kötelezettség teljesítését és a bejelentett tevékenység folytatását a polgármester ellenőrzi.
20. Településképi kötelezés és településkép-védelmi bírság
42. § (1) A polgármester:
a) az e rendeletben meghatározott településképi követelmények megsértése;
b) a településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása;
c) a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése;
d) a rendeltetési mód, vagy a rendeltetési egységek számának változása esetén a helyi építési szabályzatban foglaltak vagy a településrendezési illeszkedés követelményének megsértése esetén a Tvtv. 11. §-a szerint településképi kötelezési eljárást folytat le és szükség esetén kötelezést bocsát ki, reklám, reklámhordozó elhelyezése esetén pedig 15 napon belül értesíti a vármegyei kormányhivatalt.
(2) A polgármester a településképi kötelezéssel egyidejűleg településkép-védelmi bírságot szab ki, melynek összege természetes személyek esetén 100 ezer forinttól 200 ezer forintig, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén 100 ezer forinttól 2 millió forintig terjed.
(3) A bírság megfizetése nem mentesít a kötelezésben foglaltak teljesítése alól.
21. Záró rendelkezések
43. §13
44. § Ez a rendelet 2022. november 15-én lép hatályba.
A 3. § 3. pontját az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 20/2024. (IX. 27.) önkormányzati rendelete 5. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 3. § 4. pontját az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 20/2024. (IX. 27.) önkormányzati rendelete 5. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 3. § 12. pontját az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 20/2024. (IX. 27.) önkormányzati rendelete 5. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A IV. Fejezet címe az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 20/2024. (IX. 27.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 9. alcímet (20–22. §-t) az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 20/2024. (IX. 27.) önkormányzati rendelete 5. § c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 24. §-t az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 20/2024. (IX. 27.) önkormányzati rendelete 5. § d) pontja hatályon kívül helyezte.
A 11. alcímet (25. §-t) az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 20/2024. (IX. 27.) önkormányzati rendelete 5. § e) pontja hatályon kívül helyezte.
A 38. § (3) bekezdését az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 20/2024. (IX. 27.) önkormányzati rendelete 5. § f) pontja hatályon kívül helyezte.
A 39. § (3) bekezdés c) pontja az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 20/2024. (IX. 27.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 40. § (1) bekezdés d) pontját az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 20/2024. (IX. 27.) önkormányzati rendelete 5. § g) pontja hatályon kívül helyezte.
A 40. § (2) bekezdés b) pontját az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 20/2024. (IX. 27.) önkormányzati rendelete 5. § h) pontja hatályon kívül helyezte.
A 40. § (3) bekezdése az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 20/2024. (IX. 27.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 43. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 2. melléklet az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 11/2024. (VI. 28.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. A 2. melléklet az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 20/2024. (IX. 27.) önkormányzati rendelete 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. melléklet az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 11/2024. (VI. 28.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. A 3. melléklet az Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 20/2024. (IX. 27.) önkormányzati rendelete 4. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.