Somogy Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 7/2022. (XII. 7.) önkormányzati rendelete
a Somogy Vármegyei Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2023. 12. 15Somogy Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 7/2022. (XII. 7.) önkormányzati rendelete
a Somogy Vármegyei Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
A Somogy Vármegyei Közgyűlés az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. § [Az önkormányzat jellemzői]
(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése Somogy Vármegyei Önkormányzat (továbbiakban: vármegyei önkormányzat).
(2) A vármegyei önkormányzat működési területe Somogy vármegye közigazgatási területe.
(3) A vármegyei önkormányzat székhelye 7400 Kaposvár, Fő utca 10.
(4) A vármegyei önkormányzat szerve és tisztségviselői a közgyűlés, bizottságok, elnök, alelnök(ök), közgyűlés hivatala, jegyző, aljegyző.
(5)1 A vármegyei önkormányzat hivatalos pecsétje körbélyegző Somogy Vármegyei Önkormányzat körfelirattal, közepén Somogy vármegye címerével. A bélyegző használatának rendjét a Somogy Vármegyei Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata alapján készült Ügyrendi Szabályzat tartalmazza.
(6) Az önkormányzat hivatalos lapja a Somogyi Közlöny, amely a közgyűléseket követően elektronikus formában jelenik meg.
2. § [Az önkormányzat jelképei]
(1) A vármegyei önkormányzat jelképei Somogy vármegye címere, zászlaja, lobogója, szignálja, jelvénye, pecsétje és az elnöki medál.
(2) A közgyűlés minden év január 6. napját - a Somogy vármegyei címer 1498. január 6-án történt adományozására emlékezve - Vármegyenappá nyilvánítja.
(3) A vármegyei önkormányzat jelképeinek leírását és használatának rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza.
(4) Az önkormányzat által adományozható kitüntetéseket, címeket és ezek adományozásának rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza.
A TERÜLETI ÖNKORMÁNYZÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
3. § [Az önkormányzati jogok]
(1) A Somogy Vármegyei Önkormányzat területi önkormányzat, amelyet megilletnek - a törvényben meghatározott eltérésekkel - a helyi önkormányzati jogok, amelyek gyakorlása során érvényre jut az állampolgári felelősségérzet, kibontakozik az alkotó együttműködés.
(2) Az önkormányzati jogok a vármegyei közgyűlés tagjait megválasztó választójoggal rendelkező polgárok (továbbiakban: vármegyei választópolgárok) közösségét illetik meg.
(3) A vármegyei választópolgárok a Somogy Vármegyei Közgyűlésbe (a továbbiakban: közgyűlés) választott képviselőik útján és a vármegyei népszavazáson való részvételükkel gyakorolják az önkormányzáshoz való közösségi jogaikat.
(4) A vármegyei önkormányzat köteles ellátni a törvényben meghatározott kötelező feladatokat, valamint az általa önként vállalt feladat- és hatásköröket figyelemmel a vonatkozó törvényi előírásokra.
(5) A vármegyei önkormányzat - a törvény keretei között, saját feladatkörében - önállóan szabályozhatja, egyedi ügyekben szabadon igazgathatja a feladat- és hatáskörébe tartozó közügyeket. A helyi önkormányzatok által ellátott, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésében rögzített feladat- és hatáskörök jogszerű gyakorlása alkotmánybírósági és bírósági védelemben részesül.
(6) A vármegyei önkormányzat jogi személy, saját tulajdonnal rendelkezik, költségvetési bevételeivel, kiadásaival önállóan gazdálkodik.
(7) A vármegyei önkormányzat a feladatainak ellátása során biztosítja az állampolgárok és azok szervezetei részére a nyilvánosságot, a közügyek társadalmi ellenőrzését, a közszolgáltatásokkal kapcsolatos véleményezési, javaslattételi lehetőséget.
(8) Önkormányzati döntést
a) a helyi (vármegyei) népszavazás
b) a közgyűlés
c) a közgyűlés felhatalmazása alapján (átruházott hatáskörben)
ca) a közgyűlés bizottságai,
cb) a közgyűlés elnöke,
cc) a közgyűlés társulása,
cd) a jegyző hozhat.
4. § [A vármegyei önkormányzat feladat- és hatásköre]
(1) Kötelező feladat- és hatáskör: A vármegyei önkormányzat külön törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési, vidékfejlesztési, területrendezési, valamint koordinációs feladatokat lát el. A vármegyei önkormányzat ellátja továbbá a külön törvényben hatáskörébe utalt egyéb feladatokat.
(2) A vármegyei önkormányzatnak a területfejlesztés keretében ellátandó kötelező feladatai különösen
1. az Integrált Területi Program (ITP) elfogadása és végrehajtása, ennek keretében:
a) kidolgozza az ITP szintű kiválasztási kritériumokat, figyelembe véve az operatív programban és az e rendeletben meghatározott horizontális követelményeket,
b) a kiválasztási kritériumok alapján összeállítja az ITP-t és kezdeményezheti annak módosítását,
c) véleményezi az irányító hatóság által megküldött felhívást és megadja a területi szempontú értékelési szempontokat,
d) végrehajtja az ITP-t, amelynek keretében a kedvezményezettektől és az irányító hatóságtól a támogatott projektekről adatszolgáltatást kérhet, részt vehet a projektfejlesztésben és a kedvezményezett kérelmére a projektmenedzsment tevékenységek ellátásában,
2. a 2014-2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) Kormányrendeletben, valamint a 2021-2027 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 256/2021. (V. 18.) Kormányrendeletben meghatározott esetben szavazati joggal részt vesz a döntés-előkészítő bizottság ülésén, vagy e rendeletekben meghatározott esetben a területi szempontú értékelési szempontokat értékeli és az irányító hatóság elé terjeszti,
3. adatot szolgáltat az irányító hatóság részére az éves fejlesztési keret összeállításához,
4. mint területi szereplő a b) pont szerinti Kormányrendeletekben meghatározott feladatokat a települési önkormányzat kérésére konzorciumi szerződés alapján ellátja,
5. koordinálja a vármegyei települési önkormányzatok felkérése alapján a települések fejlesztési tevékenységét,
6. együttműködik a vármegye gazdasági szereplőivel,
7. részt vesz a Központi Statisztikai Hivatallal és más területi adatgyűjtő szervezetekkel együttműködve a területi információs rendszer kialakításában és működtetésében, információkat biztosít a területi tervek készítéséhez,
8. a települési önkormányzatok felkérése alapján elősegíti a helyi önkormányzatok területfejlesztési társulásainak szerveződését,
9. együttműködik a többi érintett vármegyei önkormányzattal a kiemelt térségek összehangolt tervezése érdekében,
10. a vármegyei önkormányzat feladatainak ellátásában együttműködik a települési önkormányzatokkal, a vármegye fejlesztésében közvetlenül és közvetve közreműködő területi államigazgatási szervekkel, az érdekelt civil és szakmai szervezetekkel,
11. a vármegyei önkormányzat a vármegye területén összehangolja a kormányzat, az önkormányzatok és a gazdasági szervezetek fejlesztési elképzeléseit, ennek keretében:
12. vizsgálja és értékeli a vármegye társadalmi és gazdasági helyzetét, környezeti állapotát, adottságait, a vizsgálatok során felhasznált információkat és a vizsgálatok eredményeit a területi információs rendszer rendelkezésére bocsátja,
13. a megyei jogú város önkormányzata bevonásával kidolgozza és elfogadja - az országos területfejlesztési koncepcióval összhangban - a vármegye hosszú távú területfejlesztési koncepcióját (a továbbiakban: vármegyei területfejlesztési koncepció), illetve - a vármegyei területfejlesztési koncepció és területrendezési terv figyelembevételével - a vármegye fejlesztési programját és az egyes alprogramokat,
14. előzetesen véleményezi a térségi területfejlesztési koncepciókat, területfejlesztési programokat, részt vesz az országos területfejlesztési koncepció és a nemzeti fejlesztési stratégia kidolgozásában,
15. szakmai kapacitásával segíti a területfejlesztési önkormányzati társulások és a térségi fejlesztési tanácsok tervező, döntés-előkészítő, fejlesztési célokat feltáró, pályázatokat megalapozó tevékenységét,
16. előzetesen véleményezi az országos, valamint a vármegyét érintő ágazati fejlesztési koncepciókat és programokat, továbbá a területét érintő területrendezési terveket,
17. közreműködik a vármegyében kialakult társadalmi és gazdasági válsághelyzetek kezelésében,
18. figyelemmel kíséri az operatív programok vármegyében jelentkező feladatainak megvalósítását, külön döntés alapján közreműködik azok végrehajtásában,
19. előzetesen véleményezi és koordinálja az illetékes területi államigazgatási szervek vármegyét érintő fejlesztéseit és pályázatait,
20. megállapodásokat köthet külföldi régiókkal, részt vehet nemzetközi együttműködésekben,
21. közreműködik a területfejlesztési programok végrehajtásának nyomon követésében és értékelésében,
22. a tervezés és a végrehajtás során gondoskodik a partnerség elvének érvényesítéséről,
23. a vármegyei önkormányzat dönt a hatáskörébe utalt fejlesztési források felhasználásáról,
24. a vármegyei önkormányzat a területfejlesztési koncepcióról és programról szóló rendeletét a koncepció tekintetében a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter, a program tekintetében a miniszter állásfoglalásának beszerzését követően fogadhatja el. Az állásfoglalás kiadására egy hónapon belül kerül sor, ha e határidőn belül nem történik meg, úgy az állásfoglalást egyetértőnek kell tekinteni.
25. A vármegye területén működő bírósági nyilvántartásba vett területfejlesztési, környezetvédelmi, természetvédelmi civil szervezetek, valamint a nők és férfiak esélyegyenlőségéért küzdő szervezetek a területfejlesztést érintő kérdések megtárgyalására egyeztető fórumot hozhatnak létre, egyidejűleg jelezve a vármegye önkormányzatának együttműködési szándékukat. Az egyeztető fórum véleményét az adott napirend tárgyalásakor ismertetni kell.
26. A vármegyei önkormányzat az e feladataival összefüggésben végzett munkájáról évente beszámol a miniszternek.
(3) A vármegyei önkormányzatnak a területrendezés keretében ellátandó kötelező feladatai különösen:
a) a területrendezési feladatai érdekében együttműködik a települési önkormányzatokkal, a területi államigazgatási szervekkel, az érdekelt szakmai és civil szervezetekkel,
b) a területrendezési tervek elkészítésével és összehangolásával összefüggő feladatokra és az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területére készülő, megyét érintő részeivel kapcsolatos döntések előkészítése érdekében vármegyei főépítészt alkalmaz,
c) együttműködik a megyei jogú város önkormányzatával és az érintett települések önkormányzataival a településrendezési tervek összehangolása érdekében,
d) gondoskodik a településrendezési terveknek a vármegyei területrendezési tervekkel való összhangjáról,
e) együttműködik a többi vármegye önkormányzatával a kiemelt térség, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet összehangolt tervezése érdekében, elkészíti és elfogadja az érintett települési önkormányzatok véleményeinek kikérésével az ország területrendezési tervével, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területrendezési tervével összhangban a vármegye területére jogszabályban előírt tartalommal a megyei területrendezési tervet, amely nem terjed ki a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területére, a területrendezési tervét jogszabályban meghatározott területrendezési tervezési jogosultsággal rendelkező személlyel készítteti el,
f) véleményezi az országos, és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területrendezési tervét,
g) megküldi az elfogadott területrendezési terv kihirdetésétől számított 15 napon belül a terv elfogadásáról szóló rendeletet a rajzi munkarészek vektoros állományaival együtt a dokumentációk gyűjtésére jogszabályban kijelölt szervnek,
h) információkat biztosít a területi tervek készítéséhez,
i) az elfogadott területrendezési tervet közzéteszi a vármegye önkormányzatának honlapján.
5. § [Önkéntes feladatvállalás]
(1) A vármegyei önkormányzat önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amely
a) gyakorlása jogszabállyal nem ellentétes,
b) a kötelezően előírt önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását nem veszélyezteti,
c) az ellátásához szükséges finanszírozás saját bevételből vagy erre a célra biztosított külön forrás terhére lehetséges,
d) közfeladatot a törvény nem utalja más szerv kizárólagos hatáskörébe.
(2) A feladat- és hatáskör vállalásáról a közgyűlés - a feladat- és hatáskör eredeti címzettjének előzetes egyetértése esetén - rendeletben dönt a feladat- és hatáskör vállalás tervezett időpontját megelőzően legalább három hónappal korábban.
(3) A közfeladat önkéntes felvállalása előtt a közgyűlés elnöke, az érintett bizottságok, a jegyző, valamint indokolt esetben külső szakértő bevonásával egyeztető eljárást kell lefolytatni.
(4) Az önkormányzat - törvényben meghatározott esetekben - az állammal kötött külön megállapodás alapján elláthat állami feladatokat. A megállapodásban rendezni kell a feladatellátás finanszírozását.
(5) Az önkormányzat önként vállalt feladatait az SZMSZ 6. melléklete tartalmazza.
6. § [Feladatok ellátása]
A közgyűlés a kötelezően és az önként vállalt közfeladatok eredményes ellátása, hatékonyabb, célszerűbb megoldása céljából - kölcsönös érdekek alapján - társulhat vagy más módon együttműködhet önkormányzatokkal, önkormányzati szövetségekkel és más szervezetekkel.
7. § [Hatáskör átruházás]
(1) Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a közgyűlést illetik meg.
(2) A közgyűlés egyes hatásköreinek gyakorlását - a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 42. §-ában meghatározott kizárólagos hatáskörébe tartozók kivételével - a közgyűlés elnökére, a bizottságaira, a jegyzőre, a törvényben meghatározottak szerint társulására átruházhatja.
(3) A közgyűlés utasítást adhat az átruházott hatáskörök gyakorlásához, a hatáskört visszavonhatja.
(4) Ha az átruházott hatáskört jogszabály vagy az önkormányzat érdekét sértő módon gyakorolják, a közgyűlés intézkedik annak megvonásáról, és a sérelem elhárításáról.
(5) Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.
(6) Az átruházott hatáskörök gyakorlójának a közgyűlés következő soros ülésén be kell számolni.
(7) A közgyűlési tag kezdeményezheti, hogy a közgyűlés vizsgálja felül az átruházott hatáskör gyakorlójának önkormányzati ügyben hozott döntését.
(8) A közgyűlés hatásköréből nem ruházható át:
1. a rendeletalkotás,
2. szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, vezetői megbízás,
3. a helyi népszavazás elrendelése, kitüntetések és elismerő címek alapítása,
4. a gazdasági program, a hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, a kölcsönfelvétel vagy más adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás, államháztartáson kívüli forrás átvétele, átadása, a költségvetés megállapítása, módosítása, döntés a végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadásáról,
5. önkormányzati társulás létrehozása, megszüntetése, abból történő kiválás, a társulási megállapodás módosítása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás,
6. megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás,
7. köztéri szobor, műalkotás állítása,
8. területrendezési terv elfogadása,
9. a bíróságok ülnökeinek megválasztása,
10. az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés j) pontja szerint a feladat- és hatáskörrel rendelkező szervtől tájékoztatás kérés, döntés kezdeményezése, vélemény nyilvánítása,
11. a közgyűlés tagja, elnöke, alelnöke, bizottság nem képviselő tagja méltatlansági és a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos, továbbá összeférhetetlenségi ügyében való döntés,
12. az önkormányzati képviselői megbízatás megszűnéséről való döntés, ha a közgyűlés tagja egy éven át nem vesz részt a közgyűlés ülésén,
13. a közgyűlés megbízatása lejárta előtti feloszlásának kimondása,
14. a közgyűlés elnöke (és alelnökei) tekintetében a kinevezés, felmentés, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása munkáltatói jogok gyakorlása,
15. területszervezési kezdeményezés,
16. önkormányzati vagyon tulajdonjogának az Mötv. 108. § szerinti ingyenes átruházására vagy nemzeti vagyon tulajdonjogának ingyenes átvételére vonatkozó döntés,
17. amit a törvény a közgyűlés át nem ruházható hatáskörébe utal.
A KÖZGYŰLÉS MŰKÖDÉSE (HÁZSZABÁLYOK)
8. § [A közgyűlés megalakulása]
(1) A közgyűlés alakuló ülését - választás eredményének jogerőssé válását követő 15 napon belül - a korelnök hívja össze és vezeti a közgyűlés új elnökének SZMSZ szerinti megválasztásának időpontjáig.
(2) Az alakuló ülésen a Somogy Vármegyei Területi Választási Bizottság elnöke ismerteti a vármegyei közgyűlés tagjai megválasztásának eredményét és átadja a megbízóleveleket.
(3) A megválasztott képviselők (továbbiakban: közgyűlés tagjai) a Mötv. 1. melléklete szerinti esküt tesznek. Ennek szövege: „Én, (eskütevő neve) becsületemre és lelkiismeretemre fogadom, hogy Magyarországhoz és annak Alaptörvényéhez hű leszek; jogszabályait megtartom és másokkal is megtartatom; közgyűlési tagi tisztségemből eredő feladataimat Somogy vármegye fejlődésének előmozdítása érdekében lelkiismeretesen teljesítem, tisztségemet a magyar nemzet javára gyakorlom. (Az eskütevő meggyőződése szerint.) Isten engem úgy segéljen.”
(4) Az eskütételről a közgyűlés tagjai okmányt írnak alá.
(5) Az alakuló ülésről távollévő közgyűlési tagok a közgyűlés következő ülésén, illetve az akadály megszűnését követően tesznek esküt.
(6) A közgyűlés alakuló ülésén - saját tagjai sorából - titkos szavazással választja meg a közgyűlés elnökét.
(7) A közgyűlés elnökének személyére a közgyűlés bármely tagja javaslatot tehet.
(8) A közgyűlés elnökének illetményét és költségtérítését az Mötv. rendelkezései állapítják meg.
(9) A közgyűlés alakuló ülésén - a közgyűlés hatáskörébe tartozó választások, titkos szavazások lebonyolítására, valamint a közgyűlés elnöke illetményének megállapítására irányuló javaslat tételére - tagjai sorából 5 fős ideiglenes bizottságot választ. A titkos szavazás lebonyolításának szabályait a 39. § (3) bekezdés tartalmazza.
9. § [A közgyűlés feloszlása]
(1) A közgyűlés megbízatásának lejárta előtt név szerinti szavazással minősített többséggel kimondhatja feloszlását.
(2) A közgyűlés feloszlása nem mondható ki a választást követő hat hónapon belül, valamint az általános választást megelőző év november 30. napját követően. A határidő megállapításkor a feloszlásra irányuló kezdeményezés időpontját kell figyelembe venni.
(3) A közgyűlés és a közgyűlés elnöke az új testület megalakulásáig ellátja feladatát, gyakorolja hatáskörét.
10. § [A közgyűlés gazdasági programja]
(1) A közgyűlés hosszú távú fejlesztési elképzeléseit gazdasági programban, fejlesztési tervben (továbbiakban: gazdasági program) rögzíti, melyet az alakuló ülését követő hat hónapon belül fogad el, amely a közgyűlés megbízatásának időtartamára vagy azt meghaladó időszakra szól.
(2) A közgyűlés elnöke a program elkészítéséhez az előkészítés során javaslatot kér a bizottságoktól, a közgyűlés tagjaitól, a közgyűlés nem közgyűlési tag alelnökétől, a jegyzőtől, a vármegyei országgyűlési képviselőktől, a települési polgármesterektől, valamint más jelentős gazdasági és érdekképviseleti szervezetektől.
(3) A gazdasági program meghatározza mindazokat a célkitűzéseket és feladatokat, amelyek az önkormányzat költségvetési lehetőségeivel összhangban, a vármegyei társadalmi, környezeti és gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével az önkormányzat által nyújtandó feladatok biztosítását, színvonalának javítását szolgálják. A gazdasági program a vármegyei területfejlesztési elképzelésekkel összhangban készül, magában foglalja a meghatározott célok és feladatok megoldásának eszközeit, végrehajtásának ellenőrzését is.
11. § [A munkaterv]
(1) A vármegyei közgyűlés folyamatos működésének alapja - a gazdasági program végrehajtását is szolgáló - az évente elkészített munkaterv.
(2) A munkaterv tervezetét - a közgyűlés elnöke irányításával - a jegyző állítja össze.
(3) A munkaterv két fő részre tagolódik. Az első rész az üléstervet, a második rész a szervezési feladatokat tartalmazza.
a) Az üléstervben meghatározásra kerül
aa) a testületi ülések naptári időpontja havi bontásban és napirendje,
ab) a napirendek előadója,
ac) azon napirendi pontok megjelölése, amelyek bizottság által, valamint a bizottságok állásfoglalásával terjeszthetők be,
ad) azon napirendek megjelölése, amelyeket több fordulóban kíván tárgyalni a közgyűlés,
ae) azon napirendek megjelölése, amelyek közmeghallgatásra kerülnek.
b) A szervezési rész tartalmazza:
ba) a tisztségviselők, a közgyűlési tagok számára meghatározott feladatokat,
bb) az önkormányzati hivatalnak meghatározott feladatokat,
bc) a szervezési teendőket.
(4) A közgyűlés éves munkatervéről minden év december 31. napjáig kell tájékoztatni a közgyűlést.
(5) A munkatervet az önkormányzat honlapján meg kell jeleníteni.
12. § [A közgyűlés ülései]
(1) A közgyűlés soros és soron kívüli ülést tart.
(2) A közgyűlés ülésszakot is tarthat.
(3) A közgyűlés más helyi önkormányzatokkal együttes ülést is tarthat.
(4) A közgyűlés a munkaterv alapján az ott meghatározottak szerint tartja soros ülését.
(5) A közgyűlés soros ülést július 1. és augusztus 31. között nem tart (ülésezési szünet).
13. § [A közgyűlés összehívása]
(1) A testület szükség szerint, de évente legalább hat alkalommal ülésezik. A közgyűlés üléseit a Vármegyeházán, az önkormányzat székhelyén tartja, ettől eltérően - egyedi döntés alapján - más településen is tarthat ülést.
(2) A közgyűlés üléseit a közgyűlés elnöke, akadályoztatása esetén a közgyűlési tag alelnök hívja össze. A közgyűlési elnöki és közgyűlési tag alelnöki tisztség egyidejű betöltetlensége, tartós akadályoztatásuk esetén a közgyűlés összehívásáról a Pénzügyi és Jogi Bizottság elnöke dönt, a közgyűlést a bizottság elnöke hívja össze és vezeti.
(3) Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket az ülés előtt legalább 7 nappal az önkormányzat honlapján (www.som-onkorm.hu) meg kell jeleníttetni, egyidejűleg a megjelenésről a közgyűlési tagokat, a tanácskozási joggal meghívottakat és a részvételi joggal jelenlévőket elektronikus úton értesíteni kell.
(4) A meghívónak tartalmaznia kell:
a) az ülés helyét és kezdési időpontját,
b) a munkatervben szereplő napirendet és a megtárgyalásra javasolt napirendi pontokat,
c) a napirendi pontok előadóit,
d) utalást az előterjesztés szóbeli jellegére,
e) a közgyűlés elnökének aláírását és a Somogy Vármegyei Közgyűlés körbélyegző lenyomatát.
(5) A (3) bekezdésben foglaltakat a közgyűlés bizottságainak működése során azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a bizottság tagjainak az ülés előtt legalább 3 nappal kell elektronikus úton megküldeni.
(6) A közgyűlés a munkatervtől eltérő időpontban is összehívható.
(7) A közgyűlés hatáskörébe tartozó olyan halaszthatatlan ügyben, amelyben a késedelem jelentős kárral vagy egyéb hátránnyal járna, a közgyűlést kötelező haladéktalanul összehívni (soron kívüli ülés).
(8) A közgyűlés soron kívüli ülését össze kell hívni a (2) bekezdésben foglaltakon túl:
a) a közgyűlési tagok egynegyedének,
b) a közgyűlés bármely bizottságának,
c) a törvényességi felügyeletet gyakorló szerv vezetőjének indítványára.
(9) A (3) bekezdésben meghatározottak alapján a soron kívüli ülés összehívására vonatkozó indítványt - a javasolt napirendi pont megjelölésével, valamint a soron kívüli ülés összehívásának indokaival - a közgyűlés elnökénél kell írásban előterjeszteni.
(10) A közgyűlés elnöke az indítvány benyújtásától számított tizenöt napon belüli időpontra a közgyűlést összehívja. A közgyűlés elnöke a meghívóban megjelöli a soron kívüli ülés összehívásának indokát, időpontját, helyszínét és napirendjét.
(11) A soron kívüli ülésekre szóló meghívót legalább 3 nappal az ülés megkezdése előtt kell elektronikus úton kézbesíteni, kivéve a (7) bekezdésben meghatározott esetben.
(12) Rendkívüli, halasztást nem tűrő, sürgős esetben a meghívó egy nappal előbb is megküldhető és erre bármilyen értesítési mód igénybe vehető. El lehet tekinteni az írásbeliségtől, de a sürgősség okát ez esetben is közölni kell.
(13) A soron kívüli közgyűlés előkészítésére a közgyűlés soros ülésének előkészítésére a 13. §-ban rögzített, különleges szabályokon kívüli általános szabályokat - pl. kötelező bizottsági ülések összehívása, stb. - nem kell alkalmazni.
(14) A soron kívüli közgyűlési üléseken interpellációt, kérdést a közgyűlés nem tárgyal.
14. § [A közgyűlés üléseire meghívandók köre]
(1) A közgyűlés üléseire a közgyűlés tagjai mellett tanácskozási joggal elektronikusan kiküldött meghívó útján meg kell hívni:
a) valamennyi napirendet illetően: a közgyűlés nem közgyűlési tag alelnökét, a jegyzőt, a törvényességi felügyeletet gyakorló szerv vezetőjét,
b) az általa érintett napirendeket illetően: az előterjesztőt, amennyiben nem közgyűlési tag, azt a személyt, intézmény-, illetve szervezet vezetőjét, képviselőjét, akinek jelenléte a napirend tárgyalásához szükséges, erre az előterjesztő tesz javaslatot,
c) a területi nemzetiségi önkormányzatok elnökeit.
(2) A közgyűlés ünnepi ülésére - minden évben a január 6-án tartandó Vármegyenapon - a közgyűlés tagjai mellett részvételi joggal meg kell hívni:
a) a közgyűlés nem közgyűlési tag alelnökét,
b) a jegyzőt,
c) a Somogy Megyei Kormányhivatal főispánját, főigazgatóját,
d) a „Pro Comitatu Somogy” Díj kitüntetettjeit, az Emeritus Főjegyző Cím birtokosát,
e) a Vármegyében megválasztott országgyűlési képviselőket,
f) Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának polgármesterét,
g) a területi nemzetiségi önkormányzatok elnökeit,
h) a Kaposvári Törvényszék elnökét,
i) a megyei főügyészség vezetőjét,
j) a megyei rendőrfőkapitányt,
k) a Magyar Államkincstár Somogy Megyei Igazgatóságának igazgatóját,
l) a Somogyiak Baráti Körének vezetőjét,
m) a közgyűlés elnöke által felkért személyeket.
(3) A közgyűlés ülésének időpontját közzé kell tenni.
15. § [Az ülések nyilvánossága]
(1) A közgyűlés ülése nyilvános.
(2) A választópolgárok - a zárt ülés anyaga és jegyzőkönyve kivételével - betekinthetnek a közgyűlés előterjesztéseibe. Ennek érdekében az írásos előterjesztéseket a soros ülés napját megelőzően legalább 7 nappal, a soron kívüli ülés napját megelőzően - a 19. § (7) bekezdésében meghatározott eset kivételével - az önkormányzat honlapjára fel kell tenni. Az előterjesztések az önkormányzati hivatalban megtekinthetők.
(3) A közgyűlésen részvételi joggal meghívottak és az érdeklődők a részükre kijelölt helyen tartózkodhatnak, véleményt nem mondhatnak, a közgyűlés rendjét nem zavarhatják.
(4) A közgyűlés zárt ülést tart:
a) az érintett kérésére választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, és állásfoglalást igénylő személyi ügyek tárgyalásakor,
b) összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén.
(5) A közgyűlés zárt ülést rendelhet el a vármegyei önkormányzat vagyonával történő rendelkezés és az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené.
(6) Az (1) bekezdés a) pontjában foglalt személyi ügy tárgyalásakor az érintett személynek írásban kell nyilatkozni arról, hogy a nyilvános tárgyalásba beleegyezik-e, nyilatkozatát a közgyűlésen szóban is megteheti.
(7) Zárt ülésre irányuló javaslatot a közgyűlés tagja, a közgyűlés nem közgyűlési tag alelnöke és a jegyző tehet. Erről nyílt szavazással vita nélkül - az (1)–(3) bekezdésben foglaltakra figyelemmel - dönt a közgyűlés.
(8) Zárt ülésen a közgyűlés tagjai, a közgyűlés nem közgyűlési tag alelnöke, a jegyző, a aljegyző, valamint meghívása esetén az érintett, a hivatal ügyintézője, a szakértő vehet részt.
(9) Aki a zárt ülésen az ülésteremben jogosulatlanul tartózkodik, azt a közgyűlés elnöke távozásra szólítja fel, szükség esetén kiutasítja.
(10) A közgyűlés zárt ülésen hozott döntését legkésőbb a következő nyilvános ülésen ki kell hirdetni, kivéve a döntések személyiségi jogokat érintő részét, illetve a 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendeletben meghatározott időpontban lehet csak kihirdetni a területi szereplő által megfogalmazott egyes pályázatokhoz kapcsolódó döntési javaslatokról szóló határozatot. A kitüntetési ügyben hozott határozatot a kitüntetések átadására szervezett ünnepi közgyűlésen kell kihirdetni.
(11) Az (1)–(7) bekezdésben foglaltakat a közgyűlés bizottságainak működése során is értelemszerűen alkalmazni kell.
16. § [Az előterjesztések]
(1) Előterjesztésnek minősül a rendelettervezet, a határozati javaslatot tartalmazó előterjesztés, a beszámoló és a tájékoztató.
(2) Az előterjesztések tartalmi szempontból döntést, állásfoglalást igénylők, tájékoztató jellegűek. Formai szempontból írásbeliek, szóbeliek.
(3) A határozati javaslatot a szóbeli előterjesztéskor is írásban kell benyújtani. Halaszthatatlan esetben a közgyűlés elnöke jogosult az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztására, melyet ebben az esetben szóbeli előterjesztésnek kell tekinteni.
(4) Kizárólag írásban nyújthatók be a következő előterjesztések:
a) önkormányzati rendelet-tervezet,
b) gazdasági társaság, egyesület létrehozása és abba való belépés,
c) helyi népszavazás kiírása,
d) önkormányzati jelképek meghatározása, kitüntető cím és díj adományozása,
e) gazdasági program,
f) a közgyűlés által meghatározott értékhatár feletti hitelfelvétel, kötvény kibocsátás,
g) társulások létrehozása, csatlakozás társulásokhoz és társulásból való kilépés,
h) valamennyi határozati javaslat (kivéve az üléseken előterjesztett módosítások),
i) át nem ruházható hatáskörbe tartozó ügyek,
j) lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról készített beszámoló.
(5) Amennyiben a napirend elfogadása során a közgyűlés a szóbeli előterjesztést nem engedélyezi, akkor azt a napirendről le kell venni és a következő ülésre írásban kell benyújtani.
(6) A közgyűlés elé kerülő előterjesztések főbb szabályait az 1. melléklet tartalmazza.
(7) A közgyűlésnek előterjesztést nyújthatnak be:
a) a közgyűlés elnöke, illetve megbízása alapján alelnökei,
b) a témakör szerint illetékes bizottságok,
c) a közgyűlés tagja,
d) a jegyző, illetve megbízása alapján az aljegyző,
e) a vármegyei főépítész.
(8) A közgyűlés tagja és a vármegyei főépítész által benyújtott előterjesztés esetén az előterjesztő felel és határozza meg az általa benyújtott előterjesztés tartalmát, melynek megfelelő színvonalúnak, tárgyalásra és döntésre alkalmasnak kell lennie. A hivatal felel ezeknek az előterjesztéseknek az e rendelet szabályainak megfelelő és jogszabályszerű előkészítéséért.
(9) A jegyző - amennyiben nem előterjesztő - az előterjesztéssel kapcsolatos törvényességi észrevételeit és egyéb észrevételeit a napirendi pont tárgyalásakor ismerteti a közgyűléssel.
17. § [Sürgősségi indítvány]
(1) A közgyűlési tag, a nem közgyűlési tag alelnök, a bizottság vagy a jegyző javasolhatja a közgyűlésnek a napirendi javaslatra felvett ügyekkel össze nem függő előterjesztés sürgős tárgyalását (sürgősségi indítvány).
(2) Sürgősségi indítványt legkésőbb a közgyűlést megelőző második munkanap 12.00 órájáig a közgyűlés elnökéhez kell benyújtani. Az indítványnak tartalmaznia kell annak tárgyát és indokát, a döntési javaslatot, valamint a javaslattevő aláírását.
(3) A sürgősségi indítvány napirendre tűzéséről, tárgyalásáról vagy elnapolásáról a közgyűlés elnöke javaslatára a testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.
18. § [A közgyűlés tanácskozási rendje]
(1) A vármegyei közgyűlés tanácskozását a közgyűlés elnöke vagy akadályoztatása esetén a közgyűlési tag alelnöke vezeti. A levezető elnök munkáját a jegyző segíti. A közgyűlés elnöki és közgyűlési tag alelnöki tisztség egyidejű betöltetlensége, a tisztségviselők akadályoztatása esetén a közgyűlés tanácskozását a Pénzügyi és Jogi Bizottság elnöke vezeti.
(2) A közgyűlés a megválasztott közgyűlési tagok több mint felének jelenléte esetén határozatképes. A kizárt közgyűlési tagot a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.
(3) Határozatképtelenség esetén az ülést el kell napolni, ebben az esetben a közgyűlés elnöke dönt a soros ülés előtti közgyűlés újbóli összehívásáról.
(4) Ha a közgyűlés ülése közben válik határozatképtelenné és rövid felfüggesztés után a határozatképesség biztosított, akkor az ülést tovább kell folytatni. Ellenkező esetben a közgyűlés soron kívüli vagy a legközelebbi soros ülésén tárgyalja meg a határozatképesség hiánya miatt nem tárgyalt napirendeket.
19. § [A napirendek tárgyalása]
(1) A napirendi pontok tárgyalása során a közgyűlés elnöke minden előterjesztés felett külön nyit vitát, de az egyes napirendi pontok összevont tárgyalását is javasolhatja.
(2) Tájékoztató előterjesztése után a közgyűlés elnöke nem nyit vitát, kivéve, ha ügyrendi felszólalás alapján a közgyűlés a vita lefolytatására tett javaslatot elfogadja.
(3) A napirendi pont tárgyalásának elhalasztását a közgyűlés tagja, a közgyűlés nem közgyűlési tag alelnöke, vagy a jegyző indítványozhatja. Erről vita nélkül dönt a közgyűlés.
(4) A közgyűlési felszólalások lehetnek:
a) a napirendhez kapcsolódó kérdés és felszólalás,
b) felszólalás ügyrendi kérdésben,
c) személyes megjegyzés,
d) interpelláció,
e) kérdés.
(5) A közgyűlés ülésének napirendjét, azok tárgyalási sorrendjét a közgyűlés állapítja meg. A közgyűlés napirendjéről csak egyszer, az ülés elején lehet szavazni.
(6) A napirendi pontok tárgyalási sorrendjét az alábbiakra is figyelemmel kell meghatározni:
a) tájékoztató a két közgyűlés között eltelt időszak munkájáról és a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról,
b) rendelettervezetek,
c) minősített többséget igénylő előterjesztések,
d) nem minősített többséget igénylő előterjesztések,
e) beszámoló a közgyűlés elnökének átruházott hatáskörben hozott döntéseiről,
f) beszámoló a bizottságok átruházott hatáskörben hozott döntéseiről,
g) tájékoztatók,
h) interpellációk, kérdések,
i) közérdekű kérdések, bejelentések és javaslatok.
(7) Az előadó az írásos előterjesztéshez maximum 10 percben szóbeli kiegészítést tehet.
(8) Az előadóhoz és a szakértőhöz a közgyűlés tagjai és a tanácskozási joggal rendelkezők kérdést intézhetnek, amelyre a vita megkezdése előtt kell választ adni.
(9) A napirendi ponthoz hozzászólásra a vita során szóban lehet jelentkezni a közgyűlés elnökénél.
(10) A hozzászólók sorrendjét a közgyűlés elnöke határozza meg. A vitában a közgyűlés tagjainak egy-egy hozzászólása az 5 perc időtartamot nem haladhatja meg. A hozzászólással személyesen érintett képviselő 2 perc időtartamban válaszolhat.
(11) A csak tanácskozási joggal rendelkezők az előterjesztés tárgyalása során legfeljebb egy esetben és maximum 5 perc időtartamban szólalhatnak fel.
(12) Vita során ismételt felszólalásra a közgyűlés elnöke adhat engedélyt. Amennyiben ezt az elnök nem adja meg, a közgyűlési tag a testülettől kérheti a felszólalás engedélyezését, amiről az vita nélkül dönt. Az ismételt felszólalás időtartama maximum 2 perc.
(13) Az előkészítésben résztvevő bizottság elnöke, a napirendi pont előadója és a jegyző a döntéshozatal előtt bármikor felszólalhat, észrevételt tehet.
(14) A napirendi pontot érintő ügyrendi kérdésben bármely közgyűlési tag és a jegyző kérhet szót. Ez esetben a közgyűlés elnöke soron kívül ad szót. Az ügyrendi javaslatról a közgyűlés vita nélkül dönt.
(15) Ha az előterjesztéshez további felszólalásra jelentkező nincs vagy a napirend lezárására irányuló ügyrendi javaslatot fogadott el a testület, a közgyűlés elnöke a vitát lezárja. A vita lezárása után a napirendhez csak ügyrendi indítványra van lehetőség.
(16) A közgyűlés elnöke a határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb az írásba foglalt, illetve a vitában elhangzott módosító, kiegészítő indítványokról, majd az előterjesztésben szereplő döntési javaslatról határoz a közgyűlés.
(17) Személyes megjegyzést ugyanaz a közgyűlési tag a napirend kapcsán csak egy alkalommal tehet.
20. § [Az interpelláció]
(1) Az előterjesztések megtárgyalása után kerül sor az interpellációk és a kérdések felvetésére.
(2) A közgyűlés tagjai soros közgyűlés ülésén a közgyűlés hatáskörébe tartozó ügyekben a közgyűlés elnökéhez, alelnökeihez, tanácsnokokhoz, a jegyzőhöz interpellációt és kérdést terjeszthetnek elő.
(3) Az interpellációt a közgyűlésen kell megválaszolni, ha azt a címzett az ülés előtt legalább 5 nappal előbb írásban megkapja. Az interpelláció másolatát a közgyűlés elnökének is meg kell küldeni, ha nem ő az interpelláció címzettje.
(4) Amennyiben az (1) bekezdésben írt határidőn túl vagy a közgyűlésen jelentenek be interpellációt, az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adni, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. A közgyűlésen bejelentett interpelláció ideje az 5 percet nem haladhatja meg.
(5) A közgyűlésen az interpellációra adott válasz elfogadásával kapcsolatban először az interpelláló képviselő 2 percben hozzászólást tehet, majd nyilatkozik az interpelláció elfogadásáról, vagy el nem fogadásáról. Amennyiben az interpellációt nem fogadja el, úgy annak elfogadásáról a közgyűlés vita nélkül dönt.
(6) Amennyiben a válaszadás előzetes vizsgálatot igényel, akkor az ülést követő 15 napon belül írásban kell választ adni az interpellálónak. Az interpellálónak megküldött válasz másolatát valamennyi közgyűlési tagnak meg kell küldeni. A válasz elfogadásáról a közgyűlés a következő soros ülésén dönt a (3) bekezdésben foglaltak szerint.
(7) Amennyiben az interpellációra adott választ a közgyűlés nem fogadja el és annak további vizsgálatát szükségesnek tartja, akkor ezzel a feladattal az illetékes bizottságot lehet megbízni.
(8) Az interpelláció kivizsgálása során az interpelláló közgyűlési tag részvételét lehetővé kell tenni.
21. § [A kérdés]
(1) Kérdés előterjesztésére 2 perc, megválaszolására pedig 5 perc áll rendelkezésre.
(2) A közgyűlésen kérdésre adott válasz elfogadásával kapcsolatban először a kérdést feltevő képviselő 2 percben hozzászólást tehet, majd nyilatkozik a kérdésre adott válasz elfogadásáról, vagy el nem fogadásáról.
(3) Ha a kérdező nem fogadta el a választ, a közgyűlés a válasz elfogadásáról vita nélkül dönt.
22. § [A tanácskozás rendjének biztosítása]
(1) A tanácskozás rendjének fenntartása a közgyűlés elnökének a feladata. Ennek érdekében:
a) ellátja a közgyűlés ülésével kapcsolatos ülés- és vitavezetési feladatokat,
b) folyamatosan ellenőrzi a jelenlévő képviselők számát és a határozatképességet,
c) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja a vitát, összefoglalja a döntési kérdéskört, tisztázza a döntési javaslatok egyértelműségét, szavazásra bocsátja a határozati javaslatokat, kihirdeti a döntéseket,
d) biztosítja az ülés rendjét és zavartalan lefolyását,
e) rendre utasítja azt, aki a közgyűléshez méltatlan, a testületet zavaró magatartást tanúsít,
f) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt témától vagy akinek hozzászólása a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő,
g) ismétlődő rendzavarás esetén a rendbontót - kivéve a közgyűlés tagját - a terem elhagyására kötelezheti,
h) amennyiben a közgyűlés ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az ülést az általa meghatározott időre félbeszakítja,
i) tárgyalási szünetet rendel el,
j) javaslatot tesz a napirendek együtt történő tárgyalására és a vita lezárására.
(2) A közgyűlés elnökének a rend fenntartása érdekében tett intézkedésével kapcsolatban vitát nyitni nem lehet.
23. § [A szavazás módja]
(1) A közgyűlés ülésén a döntési javaslat elfogadásához a jelenlévő közgyűlési tagok több mint felének igen szavazata szükséges (egyszerű szótöbbség).
(2) A közgyűlési tagok „igen” vagy „nem” szavazattal vesznek részt a szavazásban, illetve tartózkodnak a szavazástól.
(3) A minősített többségű döntéshez a megválasztott képviselők több mint felének az igen szavazata szükséges.
(4) A minősített többséghez kötött döntési kérdésköröket a 2. melléklet tartalmazza.
(5) Szavazni csak személyesen lehet.
(6) A szavazás nyíltan vagy titkosan történik.
(7) A közgyűlés döntését eltérő törvényi rendelkezés hiányában nyílt szavazással hozza. A nyílt szavazás történhet:
a) szavazatszámláló rendszer használatával vagy kézfeltartással,
b) név szerinti szavazással.
(8) Eltérő tartalmú döntési lehetőségeket tartalmazó határozati javaslat esetében a legkevesebb szavazatot kapó javaslatot az elnök a következő szavazási fordulóban már nem teszi fel szavazásra. Az eljárást addig kell folytatni, amíg egy határozati javaslat marad.
(9) A közgyűlés hatáskörébe tartozó kitüntetés, cím adományozása ügyében - akár egy, akár több személy (jelölt) kiválasztására irányul a szavazás - a közgyűlés úgy dönt, hogy valamennyi, a határozati javaslatban szereplő személyre szavaznak és az a jelölt válik kitüntetetté, aki megkapja a kitüntetési rendeletben meghatározott számú, a kitüntetés, cím odaítéléséhez szükséges minősített többségű szavazatot. Amennyiben a minősített többségű szavazatban részesített jelöltek száma több, mint a külön rendeletben meghatározott, adható kitüntetések száma, akkor a minősített többségű döntések során leadott „igen” szavazatok számát kell figyelembe venni. Az egyenlő számú támogató szavazatok esetén az érintettekkel kapcsolatosan újra szavazást kell tartani és a több minősített többségű „igen” szavazatban részesített jelölt válik kitüntetetté.
(10) Amennyiben minősített többséget igénylő döntésre tekintettel a szükséges többség hiányában a szavazás eredménytelen, a közgyűlés - bármely közgyűlési tag indítványára, ügyrendi kérdésként - egyszerű szótöbbséggel, egy ízben elrendelheti újabb vita nyitását és egy ismételt szavazást.
(11) A szavazatok megszámlálásáról a közgyűlés elnöke a jegyző segítségével gondoskodik. Amennyiben a nyílt szavazás eredménye felől bármely közgyűlési tagban kétség merül fel, akkor kérésére a közgyűlés elnöke - a döntés kihirdetéséig - köteles a szavazást megismételni.
(12) A szavazás eredményét a közgyűlés elnöke hirdeti ki. A közgyűlési tag kérésére név szerint rögzíteni kell a jegyzőkönyvben az ellenszavazatát.
(13) Bármely közgyűlési tagnak a szavazás megkezdése előtt benyújtott indítványára a közgyűlés vita nélkül egyszerű szótöbbséggel határoz a név szerinti szavazás elrendeléséről. Név szerinti szavazást kell elrendelni:
a) a közgyűlés feloszlására vonatkozó döntés meghozatalához,
b) a közgyűlési tagok egynegyedének indítványára.
(14) A közgyűlési tagok a jegyző felszólítására személyesen, felállva közlik szavazatukat, amelyet a szavazatszámláló rendszer kezelője az erre vonatkozó alkalmazásban a közgyűlési tag neve mellett rögzít.
(15) A szavazás eredményét a számítógépes alkalmazás összesíti, amely alapján a közgyűlés elnöke azt kihirdeti. A program kezelője a név szerinti szavazás eredményét tartalmazó jegyzéket kinyomtatja, amelyet a jegyző és a közgyűlés elnöke aláírásával hitelesít, a jegyzék a közgyűlés jegyzőkönyvének a mellékletét képezi.
(16) A közgyűlés az Mötv. 48. § (4) bekezdésében meghatározott ügyekben titkos szavazást tarthat. Erre bármely közgyűlési tag, valamint a jegyző tehet indítványt, amelyről a közgyűlés vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt.
(17) A titkos szavazást a Pénzügyi és Jogi Bizottság, amennyiben a Pénzügyi és Jogi Bizottság nem alakult meg, úgy az alakuló ülésen megválasztott Ideiglenes Bizottság bonyolítja le. Ha a közgyűlésen háromnál kevesebb bizottsági tag van jelen, a közgyűlés egyedi döntéssel 3 főre a szavazatszámláló bizottságot kiegészíti.
(18) A titkos szavazás lebonyolításának szabályai:
a) A Pénzügyi és Jogi Bizottság ismerteti a szavazás módját és elkészíti a szavazólapokat, amelyeken „IGEN”, „NEM”, „TARTÓZKODIK” alternatíva szerepel.
b) A szavazás a közgyűléstől külön helyiségben történik, a bizottság előtt, választási urna igénybevételével.
c) A választási urnába az elsőként szavazó közgyűlési tag a szavazás megkezdése előtt a bizottság jelenlétében ellenőrző lapot helyez, majd az urnát lezárja.
d) A közgyűlés tagjai aláírásukkal igazolják a szavazás megkezdése előtt a szavazólap átvételét a bizottság kijelölt tagja előtt, a bizottság kijelölt tagja a szavazólapot a közgyűlés tagja előtt, az átvételkor bélyegzőlenyomattal látja el.
e) A szavazás után a bizottság megállapítja az urna sértetlenségét, felnyitja az urnát, összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az urnában lévő szavazatok számát, a hiányzó szavazatok számát, az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, az „igen”, a „nem” és a „tartózkodik” szavazatok számát, majd a választások eredményét.
f) A bizottság a szavazásról jegyzőkönyvet készít, amely tartalmazza:
fa) választás típusát, a szavazás időpontját,
fb) a bizottság jelenlévő tagjainak nevét és tisztségét, a jegyzőkönyvvezető feltüntetését,
fc) a szavazás során felmerült körülményeket,
fd) a szavazás során tett megállapításokat és hozott határozatokat,
fe) az urnában lévő szavazatok számát, a hiányzó szavazatok számát, az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, az „igen”, a „nem” és a „tartózkodik” szavazatok számát, a szavazás eredményességének, vagy eredménytelenségének tényét,
ff) a szavazás eredményét.
g) A szavazásról készített jegyzőkönyvet a bizottság tagjai aláírják.
h) A szavazás eredményéről a bizottság elnöke jelentést tesz a közgyűlésnek.
i) A szavazólapokat a szavazást követő 30 napon belül meg kell semmisíteni, a megsemmisítésről jegyzőkönyvet kell felvenni.
24. § [Az önkormányzati döntések és döntéshozatal]
(1) A közgyűlés döntése:
a) önkormányzati rendelet,
b) határozat.
(2) A közgyűlés rendeleteit és határozatait külön-külön a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint:
a) Somogy Vármegyei Közgyűlés ..../20…...(..……......) önkormányzati rendelete a ................................…............(tárgyában). A zárójelben feltüntetett dátum a kihirdetés időpontja.
b) Somogy Vármegyei Közgyűlés ..../20…...(...……..) közgyűlési határozata a ................................................(tárgyában). A zárójelben feltüntetett dátum a határozat meghozatalának időpontja.
c) A közgyűlés jegyzőkönyvében határozatban rögzíti álláspontját:
ca) ügyrendi kérdésekben,
cb) tájékoztató anyagokról.
(3) A közgyűlési határozatban meg kell jelölni a végrehajtás határidejét és felelősét.
(4) Az önkormányzati rendeletekről és határozatokról az önkormányzati hivatal szám- és betűrendes nyilvántartást vezet.
(5) A közgyűlés döntéseit meg kell küldeni a végrehajtásért felelősöknek, a közgyűlés rendeleteit és érdemi döntéseit ki kell hirdetni, közzé kell tenni a Somogy Vármegyei Közgyűlés hivatalos lapjában. Az azonnal kihirdetésre kerülő önkormányzati döntések megjelenésének helye a hivatal hirdetőtáblája. A döntések megtekintése biztosított a hivatalnál ügyfélfogadási időben, valamint a vármegyei önkormányzat elektronikus honlapján (www.som-onkorm.hu).
(6) Amennyiben a határozat végrehajtása akadályba ütközik, az ok felmerülésekor a közgyűléstől kell kérni a határidő módosítását.
25. § [Kizárás a döntéshozatalból]
(1) A közgyűlés döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A kizárásról az érintett közgyűlési tag kezdeményezésére vagy bármely közgyűlési tag javaslatára a közgyűlés dönt. A kizárt önkormányzati képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni.
(2) A közgyűlés tagja köteles bejelenteni a személyes érintettséget. Ennek elmulasztása esetén a közgyűlés első esetben figyelmezteti a mulasztót, második és további esetekben az érintett közgyűlési tag tiszteletdíjának egyhavi összegét a közgyűlést követő hónapra kiterjedően 20%-kal csökkenti.
(3) Amennyiben a személyes érintettség bejelentését elmulasztó közgyűlési tag szavazata befolyásolta a döntés eredményét, a szavazást meg kell ismételni és ebből a szavazásból a közgyűlési tagot ki kell zárni.
(4) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a közgyűlés döntéshozatala saját tagjának választására, kinevezésére, megbízására vagy delegálására irányul.
26. § [Az önkormányzati rendeletalkotás]
(1) Az önkormányzati rendeletalkotást kezdeményezheti:
a) a közgyűlés tagja,
b) a közgyűlés nem közgyűlési tag alelnöke,
c) a közgyűlés bizottsága,
d) a jegyző.
(2) A kezdeményezést - a munkatervben meghatározott esetek kivételével - a közgyűlés elnökéhez kell benyújtani, aki azt a közgyűlés következő soros ülésén köteles előterjeszteni.
(3) A közgyűlés állást foglal az önkormányzati rendelet megalkotásának szükségességéről, a rendelet tervezetének előkészítéséről, főbb elveiről. Meghatározhatja az előkészítés menetét, az egyeztetés és a vitafórumok rendjét, valamint a közgyűlési tárgyalás időpontját.
(4) Az előkészítéssel megbízhatja a rendelet tárgya szerint illetékes bizottságot vagy e célból külön ideiglenes bizottságot hozhat létre.
(5) A szakmai előkészítés a jegyző feladata.
(6) Az előkészítést követően a rendelet tervezetet a közgyűlés elé kell terjeszteni. A jegyző ennek során tájékoztatást ad az előkészítés során felmerült, de a tervezetben nem hasznosított kisebbségi véleményekről.
(7) A pénzügyi és vagyoni kihatású önkormányzati rendelet tervezeteknél a Pénzügyi és Jogi Bizottság véleményét ki kell kérni. A rendelet tervezeteket a rendelet témája szerint az illetékes bizottságnak véleményeznie kell.
(8) Az önkormányzati rendelet megalkotását követően annak hiteles szövegét a jegyző szerkeszti meg. Az önkormányzati rendeletet a közgyűlés elnöke és a jegyző írja alá.
(9) A rendeletet a jegyző az ülést követő 25. napon a 24. § (5) bekezdés szerinti módon kihirdeti.
(10) A jegyző köteles gondoskodni az önkormányzati rendeletek végrehajtásának figyelemmel kíséréséről, az évenkénti felülvizsgálatáról, a szükséges módosító indítványok előterjesztéséről, valamint a rendeleteknek a módosító rendeletekkel egységes szerkezetben való közzétételéről. Szükség szerint, de legalább ciklusonként a hatályos önkormányzati rendeletek teljes szövegét meg kell jelentetni.
27. § [A jegyzőkönyv]
(1) A közgyűlés üléséről jegyzőkönyv, a szavazás eredményének rögzítésére hangfelvétel készül.
(2) A szavazás eredményének rögzítésére, a hangfelvételre vonatkozó szabályokat a 3. melléklet tartalmazza.
(3) A közgyűlés nyilvános üléséről készült jegyzőkönyvet a jegyző kezeli és évente bekötteti. A jegyzőkönyv hiteles másolatait a jegyző megküldi az ülést követő 15 napon belül a törvényességi felügyeletet gyakorló szerv vezetőjének.
(4) A zárt ülésről külön jegyzőkönyv, hangfelvétel készül és a számítógépes szavazás eredménye rögzítésre kerül. A jegyzőkönyv hiteles másolatát a törvényességi felügyeletet gyakorló szerv vezetőjének kell megküldeni.
(5) A közgyűlés üléséről készült jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót és mellékleteit, a jelenléti ívet, valamint a határozatok mellékleteit, a közgyűlési tagok kérelmére az írásban is benyújtott hozzászólást is mellékelni kell, a titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet és jelentést, a név szerinti szavazásról készült hitelesített névsort, a jegyző törvényességi észrevételét.
(6) A jegyzőkönyv tartalmazza:
1. az ülés helyét, időpontját,
2. a megjelent közgyűlési tagok jelenléti ív szerinti létszámát, az előzetesen távolmaradását bejelentett, és az ezt be nem jelentett közgyűlési tagok névsorát,
3. az ülésen tanácskozási joggal résztvevők névsorát,
4. az ülés határozatképességének megállapítását,
5. a javasolt és az elfogadott napirendi pontokat,
6. napirendi pontonként az előterjesztés címét és előadóját, a napirend tárgyalásához meghívottak nevét, megjelenésük tényét és a képviselt szervet,
7. a döntésből kizárt önkormányzati képviselő nevét és a kizárás indokát,
8. a döntéshozatalban résztvevők számát;
9. az írásbeli előterjesztéseket, a szóbeli előterjesztés, kiegészítés rövid tartalmát,
10. a kérdést feltevő nevét és a kérdés lényegét,
11. az egyes napirendi pontokhoz hozzászólók nevét, részvételük jogcímét, a hozzászólások lényegét, illetve szó szerinti szövegét, ha azt a közgyűlés tagja kifejezetten kéri,
12. a szavazás számszerű eredményét,
13. a szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát,
14. a hozott döntéseket,
15. a bejelentéseket, interpellációkat, azokra adott válaszokat,
16. a közgyűlés elnöke esetleges intézkedéseit,
17. a jegyző törvényességi észrevételeit,
18. a közgyűlés ülésén történt fontosabb eseményeket.
28. § [Közmeghallgatás]
(1) A közgyűlés döntésétől függően évente legalább egy alkalommal előre meghirdetett közmeghallgatást tart.
(2) A közmeghallgatáson a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői a helyi közügyeket érintő kérdéseket és javaslatot tehetnek.
(3) A közmeghallgatás helyét és idejét a meghallgatást megelőzően legalább 8 nappal az önkormányzat elektronikus honlapján keresztül a vármegye választópolgárai tudomására kell hozni.
(4) A közmeghallgatásra meghívottak körére a 14. §-ban foglaltak az irányadók.
(5) A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre lehetőleg azonnal válaszolni kell. A megválaszolatlanul maradt kérdést, kezdeményezést, javaslatot a tárgy szerint illetékes bizottság vagy a jegyző a közgyűlés által meghatározott határidőig – legkésőbb 15 napon belül – kivizsgálja, annak eredményéről a közgyűlés következő ülésén tájékoztatást kell adni.
(6) A vizsgálat eredményéről, a közgyűlés döntéséről a javaslattevőt, közérdeklődésre számot tartó kérdésben a lakosságot értesíteni kell.
(7) A közmeghallgatás során minden választópolgár maximum 6 percben szólalhat fel.
(8) A közmeghallgatásról a 27. § szerinti jegyzőkönyv készül.
A KÖZGYŰLÉSI TAG
29. § [A közgyűlési tagok jogállása]
(1) A közgyűlési tag Somogy vármegye egészéért, valamint a vármegye lakosságáért vállalt felelősséggel tevékenykedik.
(2) A közgyűlési tagok jogai és kötelességei azonosak, a közgyűlés tagjait a Mötv-ben és az SZMSZ-ben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetve terhelik.
(3) A közgyűlési tagot - külön rendeletben meghatározott - tiszteletdíj és egyéb juttatások illetik meg.
30. § [A közgyűlési tagok jogai és kötelességei]
(1) A közgyűlési tag jogosult:
a) a közgyűlés döntéseinek előkészítésében, végrehajtásában, a végrehajtás szervezésében és ellenőrzésében részt venni,
b) kezdeményezni, hogy a közgyűlés vizsgálja felül a bizottságnak, a közgyűlés elnökének - a közgyűlés által átruházott - önkormányzati ügyben hozott döntését,
c) megbízás alapján képviselni a közgyűlést,
d) közgyűlési munkájához a hivataltól igényelni a szükséges támogatást, valamint ügyviteli közreműködést a jegyzőn keresztül,
e) közérdekű ügyben kezdeményezni az önkormányzati hivatal intézkedését, amelyre 15 napon belül a hivatal köteles érdemi választ adni,
f) a közgyűlésen az elnöktől, az alelnököktől, a jegyzőtől, a bizottságok elnökeitől, tanácsnokoktól önkormányzati ügyben felvilágosítást kérni,
g) tanácskozási joggal részt venni bármelyik bizottsági ülésen,
h) javaslatot tenni a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügyek megtárgyalására, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és erre a közgyűlési tagot meg kell hívni,
i) kérni benyújtott hozzászólásának a jegyzőkönyvhöz való csatolását, illetve a közgyűlésen elhangzott hozzászólása szó szerinti szövegének a jegyzőkönyvben való rögzítését,
j) betekinteni a közgyűlés és a bizottságok zárt üléseiről készült jegyzőkönyvekbe.
(2) A közgyűlési tag köteles:
a) tevékenyen részt venni a közgyűlés munkájában, bizottsági tagként az adott bizottság tevékenységében,
b) a megbízólevelének átvételétől, majd ezt követően minden év január 1-jétől számított 30 napon belül vagyonnyilatkozatot tenni, amelyhez csatolnia kell a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének a vagyonnyilatkozatát, ennek elmulasztása esetén a nyilatkozat benyújtásáig képviselői jogait nem gyakorolhatja,
c) a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot haladéktalanul bejelenteni a közgyűlés elnökének, továbbá a megbízólevelének átvételét, illetve az összeférhetetlen helyzet keletkezését vagy annak a közgyűlési tag tudomására jutását követő 30 napon belül a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot megszüntetni, az összeférhetetlen tisztségről való lemondását írásban benyújtani, és annak másolatát átadni a közgyűlés elnökének,
d) írásban vagy szóban előzetesen bejelenteni, ha a közgyűlésen vagy a bizottsági ülésen nem tud részt venni. Ha a képviselő egy éven át nem vesz részt a közgyűlés ülésein, képviselői megbízatása megszűnik.
e) A tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti (magán-) titkot megőrizni, titoktartási kötelezettsége megbízatásának lejárta után is fennáll,
f) a vele szemben felmerült személyes érintettséget a vita előtt, illetve annak felmerülésekor bejelenteni,
g) felkérés alapján részt venni a testületi ülések előkészítésében, valamint különböző vizsgálatokban.
31. § [A közgyűlés tanácsnokai]
(1) A közgyűlés tagjai sorából a kormányzati feladatok koordinálására, valamint egyes önkormányzati feladatok koordinálására és felügyeletére tanácsnokot (tanácsnokokat) választhat.
(2) A tanácsnok által felügyelt feladatkörökben előterjesztést csak ellenjegyzésével lehet közgyűlés elé terjeszteni.
A KÖZGYŰLÉS BIZOTTSÁGAI
32. § [A bizottság jogállása]
(1) A közgyűlés döntéseinek előkészítése, valamint a döntések végrehajtásának szervezése és ellenőrzése érdekében, meghatározott önkormányzati feladatok ellátására állandó vagy ideiglenes bizottságokat hozhat létre.
(2) A bizottságoknak közgyűlési és nem közgyűlési tagjai lehetnek.
(3) A bizottságok elnökei és alelnökei csak közgyűlési tagok lehetnek. A bizottságok tagjainak személyére javaslatot bármely közgyűlési tag tehet.
(4) A bizottság elnökének akadályoztatása esetén az elnök feladatkörét az alelnök látja el.
(5) A bizottságok nem közgyűlési tagjaira javaslatot tehet:
a) a közgyűlési tag,
b) a nem közgyűlési tag alelnök,
c) a jegyző,
d) az érintett bizottság.
(6) A bizottságok nem közgyűlési tagjai megválasztásukat követően a közgyűlésen esküt tesznek.
(7) A bizottság közgyűlési és nem közgyűlési tagjainak jogai és kötelezettségei a bizottsági munkában azonosak.
(8) A bizottság munkáját titkár segíti. A titkárt a közgyűlés elnökével egyeztetve a jegyző jelöli ki a hivatal köztisztviselői közül, akit szavazati jog nem illet meg. A titkár a bizottság munkájának segítése során figyelemmel kíséri a bizottság működésének törvényességét, e tekintetben képviseli a jegyzőt.
(9) A bizottságok eredményes működésük érdekében tanácskozási jogú állandó meghívottként szakértőket vonhatnak be munkájukba.
(10) A bizottsági feladatok hatékonyabb ellátására a bizottság tagjaiból a bizottság alelnökének vezetésével működő albizottságot alakíthat, azonban az albizottság összetételénél is figyelemmel kell lenni arra, hogy a tagok többségét a közgyűlési képviselők alkossák. A bizottság átruházott hatáskörében gyakorolt közgyűlési hatáskörökben a döntést a bizottság teljes ülése hozza meg.
(11) A bizottságok működésének költségeiről a vármegyei önkormányzat éves költségvetésében kell gondoskodni.
(12) A bizottsági tagság megszűnik a bizottság megszűnésével, a bizottsági tag halálával, választójogának elvesztésével, lemondással, az összeférhetetlenség, méltatlanság kimondásával, illetve ha egy éven át nem vesz részt a bizottság ülésén.
33. § [A közgyűlés állandó bizottságai]
(1) A közgyűlés a következő állandó bizottságokat hozza létre az alábbiak szerint:
a) Pénzügyi és Jogi Bizottság, 5 tagú (3 fő közgyűlési tag, 2 fő nem közgyűlési tag)
b) Területfejlesztési Bizottság, 5 tagú (3 fő közgyűlési tag, 2 fő nem közgyűlési tag)
c) Somogy vármegyei TOP Projekt Bizottság, 5 tagú (3 fő közgyűlési tag, 2 fő nem közgyűlési tag)
(2) Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény 3. § (3) bek. e) pontja értelmében valamennyi nem közgyűlési bizottsági tag köteles e törvényben meghatározottak szerint vagyonnyilatkozatot tenni. A nem közgyűlési bizottsági tagok vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségére értelemszerűen alkalmazni kell e törvény 1. § (2) bekezdésében foglaltakat.
(3) A bizottságok elnökei vármegyei tanácsnokok.
(4) Az állandó bizottságok feladata:
a) dönt átruházott feladat- és hatáskörben a 4. mellékletben meghatározottak szerinti ügyekben,
b) a közgyűlés döntéseinek előkészítése érdekében megvitatja és állást foglal a feladatkörébe tartozó ügyekben, beleértve a közgyűlési előterjesztések véleményezését is,
c) előkészíti a munkatervben meghatározott előterjesztéseket,
d) közreműködik a feladatkörébe tartozó önkormányzati ügyek és határozatok előkészítésében,
e) feladatkörében ellenőrzi a hivatalnak a közgyűlés döntései előkészítésére, illetve végrehajtására irányuló munkáját, ellenőrzi a döntések végrehajtását,
f) a bizottságok részletes feladat- és hatáskörét - az átruházott feladat- és hatásköröket is - a 4. melléklet tartalmazza.
34. § [Az ideiglenes bizottság]
(1) A közgyűlés az általa meghatározott feladatok ellátására ideiglenes bizottságot is létrehozhat. A bizottság részletes feladatait a közgyűlés határozza meg.
(2) Az ideiglenes bizottság megbízása feladatának elvégzéséig, illetve a létrehozáskor meghatározott idő elteltéig tart.
(3) Az ideiglenes bizottság összetételére és működésére az állandó bizottságokra vonatkozó szabályok megfelelően irányadók. Létszámát létrehozatalakor a közgyűlés határozza meg.
35. § [A bizottságok működésére vonatkozó alapvető szabályok]
(1) A bizottságok a közgyűlés éves munkatervének II. pontja szerint működnek.
(2) A bizottságok a feladat- és hatáskörükbe tartozó ügyekben saját elhatározásuktól függően alakítják tevékenységüket, amelynek során figyelemmel kell lenniük:
a) az SZMSZ és mellékleteiben foglaltakra,
b) a közgyűlés gazdasági programjában, munkatervében megfogalmazottakra,
c) a kötelezően előírt feladatok teljesítésére,
d) az átruházott hatáskörök gyakorlására,
e) a közgyűlés külön javaslataira, döntéseire és ajánlásaira.
(3) A bizottságok más bizottságokkal együttműködhetnek, együttes ülést tarthatnak.
(4) Az együttes bizottsági ülés akkor határozatképes, ha a bizottságok külön-külön is határozatképesek. Döntéseiket külön-külön hozzák.
(5) A közgyűlés elnöke is kezdeményezheti együttes bizottsági ülések tartását, az időpontra és a napirendre vonatkozó indítvánnyal együtt.
(6) A bizottságok együttesen - közös állásfoglalásokkal - készítenek előterjesztéseket, ha erre a közgyűlés kötelezte őket.
(7) A bizottság ülését a bizottság elnöke, akadályoztatása esetén a bizottság alelnöke hívja össze, illetve vezeti, mindkettőjük akadályoztatása esetén a bizottság által az ülés levezetésére választott közgyűlési bizottsági tag vezeti a bizottsági ülést.
(8) A bizottság elnöke köteles összehívni a bizottság ülését:
a) a közgyűlés határozata alapján,
b) a közgyűlés elnökének indítványára,
c) a bizottsági tagok legalább egynegyedének napirendi javaslatot is tartalmazó indítványára.
(9) A bizottság elnöke fenti esetekben az indítvány kézhezvételétől számított 15 napon belüli időpontra összehívja a bizottságot. Amennyiben a (8) bekezdés a)–b) pontjában szereplők a bizottsági ülés időpontjára is indítványt tesznek, akkor az általuk kezdeményezett időpontra kell a bizottság ülését összehívni.
(10) A bizottsági ülés akkor határozatképes, ha tagjainak több mint a fele jelen van. Határozatképtelenség esetén a közgyűlés tanácskozási rendjére vonatkozó szabályok (18. § (3)–(4) bekezdés) alkalmazandók.
(11) A bizottság üléseire meg kell hívni a közgyűlés elnökét és a jegyzőt, az ülés időpontjáról és napirendjéről a közgyűlési tagokat tájékoztatni kell.
(12) A bizottsági ülés általában nyilvános.
(13) A bizottság zárt ülésére a 15. § rendelkezéseit értelemszerűen kell alkalmazni.
(14) A bizottság döntéseit nyílt szavazással hozza.
(15) A bizottság bármely bizottsági tag javaslatára - a Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel - titkos szavazást tarthat.
(16) A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni.
(17) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a bizottság döntéshozatala saját tagjának választására, kinevezésére, megbízására vagy delegálására irányul.
(18) A kizárásról a bizottság elnöke esetében a közgyűlés elnöke, a bizottság alelnöke és bizottsági tagok esetében a bizottság dönt.
(19) A bizottságnak a közgyűlés által átruházott hatáskörben hozott döntéséhez, működési szabályzatának elfogadásához a megválasztott bizottsági tagok több mint felének a szavazata szükséges. A bizottság egyéb javaslatait, állásfoglalásait egyszerű szótöbbséggel hozza.
(20) A közgyűlés elnöke felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a közgyűlés rendeletével, határozatával, vagy sérti a vármegyei önkormányzatnak az érdekeit. A felfüggesztett döntésről a közgyűlés a következő ülésen határoz.
(21) A bizottság üléséről az ülést követően jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet 15 napon belül a kormányhivatalnak meg kell küldeni, amelynek tartalmára és mellékleteire vonatkozóan a 27. §-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni. A bizottság jegyzőkönyvét a bizottság elnöke és az adott ülésen választott egy tagja írja alá.
(22) A bizottság működésére vonatkozó szabályokat értelemszerűen az ideiglenes bizottságokra is alkalmazni kell e rendelet 13. § (5) bekezdésében, valamint 15. § (11) bekezdésében foglalt eltérésekkel.
A KÖZGYŰLÉS ELNÖKE, ALELNÖKEI
36. § [A közgyűlés elnöke]
(1) A közgyűlés elnöke megbízatását foglalkoztatási jogviszonyban látja el. A közgyűlés határozatában rögzíti illetményét a Mötv. szabályai alapján és gyakorolja a munkáltatói jogokat a Mötv. 19. § b) pontja szerinti egyéb munkáltatói jogok kivételével, amelyeket a Somogy Vármegyei Közgyűlés Pénzügyi és Jogi Bizottsága gyakorol.
(2) A közgyűlés elnökének megbízatása az új közgyűlés megalakulásáig tart, foglalkoztatási jogviszonya ettől az időponttól szűnik meg.
(3) A közgyűlés elnöke a vármegyei közgyűlés tisztségviselője, aki felelős az önkormányzat működéséért.
(4) A közgyűlés elnökének megbízatása a Mötv. 69. §-ában meghatározott esetekben szűnik meg.
(5)2 A közgyűlés elnökének pecsétje körbélyegző kör alakú Somogy Vármegyei Közgyűlés elnöke felirattal, közepén Somogy vármegye címerével.
(6) A közgyűlés elnökének általános feladatai a közgyűlés működésével összefüggően:
a) javaslatot tesz az alelnökök személyére, és gyakorolja felettük a munkáltatói jogokat
b) segíti a képviselők munkáját,
c) összehívja és vezeti a közgyűlést,
d) ellátja az önkormányzat képviseletét,
e) meghatározza az alelnökök feladatait és munkamegosztását, számon kéri azok végrehajtását,
f) szervezi a testületi működést befolyásoló és más szervezetekkel az együttműködést (vármegyei érdekegyeztetés),
g) kapcsolatot tart az országgyűlési képviselőkkel,
h) a közgyűlés utólagos tájékoztatása mellett - a közgyűlés át nem ruházható hatáskörébe tartozó ügyek, valamint a területfejlesztéssel, területi tervezéssel, programozással, koordinációval, vidékfejlesztéssel kapcsolatos kérdések kivételével - dönt a két ülés közötti időszakban, illetve a közgyűlés ülésezési szünetében felmerülő, halaszthatatlan, a közgyűlés hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyekben,
i) a közgyűlés elnöke jogosult a 100%-ban önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság esetén az önkormányzati vagyonrendelet szerinti kötelezettségvállalásra, és ezen felül az önkormányzat esetében olyan önálló kötelezettségvállalásra, melynek összege a 3 mFt-ot nem haladja meg, illetve a 100%-os támogatási intenzitású pályázatok benyújtására a közgyűlés utólagos jóváhagyása mellett
j) önállóan kiadmányozási jogot gyakorol.
(7) A bizottságok működésével összefüggő főbb feladatok:
a) indítványozhatja a bizottság összehívását,
b) felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a közgyűlés határozatával vagy sérti az önkormányzat érdekeit,
c) dönt a bizottság elnökével kapcsolatos kizárásról.
(8) a közgyűlés együttműködési kapcsolataival összefüggő feladatok:
a) a közgyűlés képviselete nemzetközi kapcsolatokban,
b) a közgyűlés képviselete hazai kapcsolatokban.
(9) az önkormányzati hivatallal összefüggő főbb jogosítványai:
a) a közgyűlés döntése szerint és saját hatáskörében irányítja a hivatalt,
b) a közgyűlés döntése alapján meghatározott költségvetésen belül a hivatalt érintő előirányzat átcsoportosítás felett rendelkezik,
c) a közgyűlés által meghatározott ezen SZMSZ alapján egyetértési jogot gyakorol a hivatal SZMSZ-e alapján készült Ügyrendi Szabályzata és egyéb szabályzatai vonatkozásában,
d) a hivatal köztisztviselői tekintetében a jegyző munkáltatói jogkörébe tartozó kinevezéshez, vezetői kinevezéshez, felmentéshez, bérezéshez, jutalmazáshoz az általa meghatározott körben egyetértési jogot gyakorol,
e) gyakorolja a munkáltatói jogokat a jegyző és az aljegyző tekintetében,
f) gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat a jegyzővel kapcsolatban.
(10) Ellátja a külön jogszabályokban meghatározott önkormányzati és államigazgatási feladatokat.
(11) A közgyűlés elnökének munkáját az elnök által a szakmai és a közélet kiemelkedő személyiségei köréből felkért tanácsadó testület segítheti.
(12) A közgyűlés elnökének átruházott hatáskörei: Somogy Vármegyei Önkormányzat Európai Uniós vagy hazai forrásokból származó támogatásokkal kapcsolatban projekt-előkészítési és projektmenedzsmenti tevékenység elvégzésére megkötött szerződéseiben a megbízási szerződést kötő elnök a pályázat egyszerű eljárásrendjére, vagy főösszegére tekintettel egyedi méltányolást érdemlő esetben a közgyűlés által meghatározott díjtételtől az alábbiak szerint eltérhet:
a) 10 000 000 Ft támogatási összegig benyújtandó pályázatok esetében mind a települési önkormányzatok, mind a civil szervezetek, mind a gazdasági társaságok esetében a díjtétel legfeljebb 20 %-a erejéig,
b) 10 000 000 Ft támogatási összeg felett benyújtandó pályázatok esetében a települési önkormányzatok, civil szervezetek esetében a díjtétel legfeljebb 20 %-a erejéig,
c) 10 000 000 Ft támogatási összeg felett benyújtandó pályázatok esetében a gazdasági társaságok esetében a díjtétel legfeljebb 10 %-a erejéig, de maximum 5 000 000 Ft összegben.
37. § [A közgyűlés alelnökei]
(1) A közgyűlés titkos szavazással - a közgyűlés elnökének javaslatára - egy foglalkoztatási jogviszonyban álló közgyűlési tag alelnököt választ, és további egy foglalkoztatási jogviszonyban álló közgyűlési tag vagy nem közgyűlési tag alelnököt, valamint nem közgyűlési tag társadalmi megbízatású alelnököt, alelnököket választhat. Az alelnökök illetményét a közgyűlés a Mötv. szabályai szerinti határozatban rögzíti.
(2)3 Az alelnökök pecsétje körbélyegző kör alakú „Somogy Vármegyei Közgyűlés alelnöke” felirattal, közepén Somogy vármegye címerével.
JEGYZŐ, ALJEGYZŐ
38. § [A jegyző]
(1) A vármegyei közgyűlés elnöke határozatlan időre - pályázat alapján - a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki.
(2) A vármegyei önkormányzati hivatalt a jegyző vezeti és képviseli, önkormányzati és államigazgatási feladatait az önkormányzati hivatal közreműködésével látja el.
(3) A jegyző főbb feladatai az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátása, ebben a körben:
a) vizsgálja a közgyűlés és a bizottságok elé kerülő előterjesztések törvényességét,
b) megszervezi a testületek, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,
c) tanácskozási joggal részt vesz a közgyűlés és a bizottságok ülésein,
d) törvényességi észrevételt tesz a szavazás előtt az előterjesztés vitájában,
e) biztosítja a közgyűlés és szervei tevékenységének törvényességét,
f) intézkedést kezdeményez a törvénysértések megszüntetésére,
g) gondoskodik a közgyűlés, valamint a bizottsági ülések jegyzőkönyveinek elkészíttetéséről,
h) tájékoztatja a közgyűlést és szerveit az önkormányzatokat érintő új jogszabályokról,
i) gondoskodik a testületek és a tisztségviselők munkájának segítéséről, a munkájukhoz szükséges feltételek megteremtéséről,
j) a közgyűlés és a bizottságok jegyzőkönyveit megküldi a törvényességi felügyeletet gyakorló szerv vezetőjének,
k) az önkormányzat kötelezettségvállalással járó szerződései tekintetében jogi ellenjegyzést gyakorol.
(4) Vezeti a vármegyei önkormányzati hivatalt, e körben:
a) javaslatot tesz a közgyűlés elnökének a hivatal feladatainak meghatározására, a közgyűlés munkájának szervezésére, döntéseinek előkészítésére és végrehajtására,
b) gondoskodik a hivatal működésének pénzügyi feltételeiről, irányítja a hivatal - mint költségvetési szerv - operatív gazdálkodását,
c) elemzi, értékeli, ellenőrzi a hivatal döntés-előkészítő, végrehajtást szervező tevékenységét,
d) gyakorolja a hivatal köztisztviselőivel és közszolgálati munkavállalóival kapcsolatos munkáltatói jogokat, az aljegyző tekintetében az egyéb munkáltatói jogokat,
e) javaslatot tesz a közgyűlés elnökének a hivatal belső tagozódására, létszámára, működési és ügyfélfogadási rendjére,
f) előkészíti a hivatal működési rendjéhez kapcsolódó, a dolgozók munkakörülményeit és biztonságát szolgáló szabályzatokat, gondoskodik ezek végrehajtásáról és ellenőrzéséről,
g) biztosítja a hivatal működési rendjét és fegyelmét,
h) szakmai felügyeletet gyakorol a társulások működése felett,
i) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét.
(5) Egyéb feladatai:
a) döntésre előkészíti a közgyűlés elnöke hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket,
b) ellátja a jogszabályban előírt államigazgatási feladatokat és a hatósági hatásköröket,
c) ellátja a jogszabályokban előírt, illetve a közgyűlés által átruházott önkormányzati feladatokat,
d) dönt a hatáskörébe utalt ügyekben, gyakorolja az önkormányzati vagyonrendeletben számára meghatározott átruházott hatásköröket,
e) ellátja a közigazgatási tevékenység egyszerűsítésével, korszerűsítésével összefüggő feladatokat.
(6) A közgyűlés elnökének megbízása alapján egyéb feladatokat is ellát.
(7)4 A jegyző pecsétje körbélyegző kör alakú Somogy Vármegyei Önkormányzati Hivatal jegyzője felirattal, közepén Somogy vármegye címerével.
(8) A jegyző átruházott hatáskörei: A Somogy Vármegyei Önkormányzati Hivatal Európai Uniós vagy hazai forrásokból származó támogatásokkal kapcsolatban projekt-előkészítési és projektmenedzsmenti tevékenység elvégzésére megkötött szerződéseiben a megbízási szerződést kötő jegyző a pályázat egyszerű eljárásrendjére, vagy főösszegére tekintettel egyedi méltányolást érdemlő esetben a közgyűlés által meghatározott díjtételtől az alábbiak szerint eltérhet:
a) 10 000 000 Ft támogatási összegig benyújtandó pályázatok esetében mind a települési önkormányzatok, mind a civil szervezetek, mind a gazdasági társaságok esetében a díjtétel legfeljebb 20 %-a erejéig,
b) 10 000 000 Ft támogatási összeg felett benyújtandó pályázatok esetében a települési önkormányzatok, civil szervezetek esetében a díjtétel legfeljebb 20 %-a erejéig,
c) 10 000 000 Ft támogatási összeg felett benyújtandó pályázatok esetében a gazdasági társaságok esetében a díjtétel legfeljebb 10 %-a erejéig, de maximum 5 000 000 Ft összegben.
39. § [Az aljegyző]
A vármegyei közgyűlés elnöke a Mötv-ben meghatározott feltételek szerint a jegyző javaslatára határozatlan időre aljegyzőt nevez ki a jegyző helyettesítésére.
AZ ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL
40. § [Somogy Vármegyei Önkormányzati Hivatal]
(1) A közgyűlés Somogy Vármegyei Önkormányzati Hivatal elnevezéssel egységes hivatalt hoz létre. A hivatal az önkormányzat munkaszervezete, amely ellátja az önkormányzat működésével, az önkormányzati igazgatási döntések szakmai előkészítésével, végrehajtásának szervezésével és ellenőrzésével, az államigazgatási ügyek döntésre való elkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos közhatalmi feladatokat, a területfejlesztési, vidékfejlesztési, területrendezési, valamint koordinációs feladatokat, valamint végrehajtja a 2014-2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) Kormányrendelet, valamint a 2021-2027 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 256/2021. (V. 18.) Kormányrendelet szerinti, Somogy Vármegyei Önkormányzat, mint konzorciumi partner által kötött konzorciumi szerződésekben vállalt kötelezettségekből eredő feladatokat.
(2) Az önkormányzati hivatal jogi személy és önálló költségvetési szerv. A működéséhez szükséges előirányzatokat, működési, fenntartási költségeket, a létszámkeretet az éves költségvetési rendelet határozza meg.
(3) A hivatal szervezetének és működésének szabályait a Somogy Vármegyei Önkormányzat Közgyűlése a Somogy Vármegyei Önkormányzati Hivatal Alapító Okiratában, valamint Szervezeti és Működési Szabályzatában határozza meg, a működés részletes szabályait a jegyző a hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata alapján a közgyűlés elnökének egyetértése mellett Ügyrendi Szabályzatban szabályozza.
A VÁRMEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KAPCSOLATAI
41. § [Együttműködési kapcsolat]
(1) A közgyűlés önkormányzati feladatainak gazdaságos, célszerű és hatékony ellátása és a vármegye gazdaságának menedzselése, a „szolgáltató és szolgáló” vármegyei szerep biztosítása érdekében, valamint a lakossági vélemények megismerése és az állampolgári ellenőrzés céljából együttműködik:
a) a települési képviselő-testületekkel,
b) Kaposvár Megyei Jogú Város Közgyűlésével,
c) a gazdálkodó szervezetekkel,
d) az egyesületekkel és érdekvédelmi szervezetekkel, köztestületi és szakmai kamarákkal.
(2) A vármegye és Kaposvár megyei jogú város lakosságának közszolgáltatásokkal való minél színvonalasabb ellátása érdekében a közgyűlés együttműködik Kaposvár Megyei Jogú Város Közgyűlésével.
(3) Az önkormányzati jogok, érdekek érvényesítése céljából önkormányzati szövetségek munkájában vesz részt.
(4) A vármegyei közgyűlés együttműködik a vármegyében működő állami szervekkel, valamint a vármegye országgyűlési képviselőivel. A vármegyei közgyűlés együttműködést alakít ki az egyházakkal, valamint a területi nemzetiségi szervezetekkel.
42. § [A területi nemzetiségi önkormányzatokkal való együttműködés]
(1) A vármegyei önkormányzat a nemzetiségi önkormányzatoknak térítésmentesen irodahelyiség(ek)et bocsát rendelkezésére a tulajdonában lévő Kaposvár, Fő u. 10. szám alatti épületben, a szükséges berendezési- és felszerelési tárgyakkal együtt (bútor, személyi számítógép, nyomtató, telefonkészülék). A vármegyei önkormányzat viseli az irodahelyiség(ek)hez, továbbá az irodahelyiség(ek) infrastruktúrájához kapcsolódó rezsi- és fenntartási költségeket.
(2) A nemzetiségi önkormányzatok testületi működéséhez kötődő postai, kézbesítési, sokszorosítási feladatok ellátását a vármegyei önkormányzati hivatal útján biztosítja és viseli az ezzel járó költségeket. A vármegyei önkormányzati hivatal e körben közreműködik a nemzetiségi önkormányzatok testületi üléseinek előkészítésében, a meghívók, előterjesztések, tájékoztató anyagok összeállításában és kiküldésében, a határozatok megfogalmazásában, a döntések végrehajtásához szükséges írásos intézkedések, levelek, dokumentumok gépelésében, sokszorosításában, továbbításában, a jegyzőkönyvek elkészítésében.
(3) A vármegyei önkormányzat a nemzetiségi önkormányzatok részére információ-ellátást a Somogy Vármegyei Önkormányzat közlönyének a vármegyei önkormányzat honlapján történő közzétételével biztosít.
(4) A vármegyei önkormányzat a nemzetiségi önkormányzatok testületi üléseinek megtartásához tanácskozótermet biztosít, ingyenes használattal. A vármegyei önkormányzat hivatalán keresztül biztosítja a nemzetiségi önkormányzatok közgyűlésének működéséhez szükséges technikai feltételeket.
(5) A vármegyei önkormányzati hivatal a nemzetiségi önkormányzatok számviteli nyilvántartásait elkülönítetten vezeti. A nemzetiségi önkormányzatok használatában álló vagyontárgyakról a vármegyei önkormányzati hivatal vezet nyilvántartást, az adatszolgáltatási kötelezettség a nemzetiségi önkormányzat elnökét terheli.
(6) A Somogy Vármegyei Közgyűlés hivatalos nemzetközi kapcsolatot tart fenn külföldi önkormányzatokkal. A nemzetközi kapcsolat felvétele, az együttműködési megállapodás megkötése a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik.
(7) A vármegyei közgyűlés nemzetközi szervezeti tagságáról egyedi határozatával dönt.
43. § [A vármegyei közgyűlés társulásos kapcsolatai]
(1) Az önkormányzat egyes feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb megoldása érdekében társulásokban vesz részt. Társulást hozhat létre a települések képviselő-testületeivel, vármegyei-, megyei jogú városi közgyűlésekkel.
(2) A közgyűlés a rendelkezésre álló (szellemi és anyagi) eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny társulásait is, amelyek célja és rendeltetése szerint közügyek megoldására irányulnak.
(3) A működési költségeket a társulásban résztvevők a megállapodásban foglaltak arányában finanszírozzák.
44. § [A vármegyei közgyűlésnek a szervezeti felépítése és kapcsolatai]
A vármegyei közgyűlésnek a szervezeti felépítési és kapcsolati ábráját az 5. melléklet tartalmazza.
A VÁRMEGYEI NÉPSZAVAZÁS
45. § [Népszavazás kezdeményezése]
(1) Vármegyei népszavazást kezdeményezhet:
a) a vármegyei közgyűlés tagjainak legalább egynegyede,
b) a közgyűlés bizottsága,
c) a vármegye választópolgárainak - Kaposvár város kivételével - legalább 15 százaléka.
(2) A népszavazást a közgyűlés elnökénél kell kezdeményezni.
(3) A vármegyei népszavazást köteles kitűzni a közgyűlés, ha az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott számú választópolgár azt kezdeményezte. A népszavazásra irányuló kezdeményezésről a közgyűlés legközelebbi ülésén, de legkésőbb a kezdeményezést követő 1 hónapon belül dönt. A népszavazást az elrendeléstől számított 2 hónapon belül meg kell tartani.
(4) A közgyűlés külön rendeletben határozhatja meg azokat a döntési hatáskörébe tartozó ügyeket, amelyekben a törvényi rendelkezésen túl népszavazást kötelező elrendelni, illetve azoknak az ügyeknek a körét, amelyben népszavazást elrendelhet.
AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI ALAPJAI
46. § [Az önkormányzat vagyona]
Az önkormányzat tulajdonára és vagyonára vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket külön önkormányzati rendelet határozza meg.
47. § [Az önkormányzat költségvetése]
(1) A közgyűlés költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét Magyarország költségvetéséről szóló törvénye határozza meg.
(2) A költségvetési rendelet elfogadása egy fordulóban történik. A költségvetési rendelettervezet tartalmazza: a helyi önkormányzat költségvetési bevételi előirányzatait és költségvetési kiadási előirányzatait, működési bevételek és működési kiadások, felhalmozási bevételek és felhalmozási kiadások, kiemelt előirányzatok, és kötelező feladatok, önként vállalt feladatok és államigazgatási feladatok szerinti bontásban; a helyi önkormányzat által irányított költségvetési szervek (a hivatal) költségvetési bevételi előirányzatait és költségvetési kiadási előirányzatait, kiemelt előirányzatok, kötelező feladatok, önként vállalt feladatok és államigazgatási feladatok szerinti bontásban; a költségvetési egyenleg összegét működési bevételek és működési kiadások egyenlege és a felhalmozási bevételek és a felhalmozási kiadások egyenlege szerinti bontásban; a költségvetési hiány belső finanszírozására szolgáló finanszírozási bevételi előirányzatokat, ezen túli költségvetési hiány külső finanszírozására vagy a költségvetési többlet felhasználására szolgáló finanszírozási bevételi előirányzatokat és finanszírozási kiadási előirányzatokat; a költségvetési év azon fejlesztési céljait, amelyek megvalósításához Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (továbbiakban: Gst.) 3. § (1) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügylet megkötése válik vagy válhat szükségessé, az adósságot keletkeztető ügyletek várható együttes összegével együtt; a Gst. 3. § (1) bekezdése szerinti adósságot keletkeztető ügyletekből és az önkormányzati garanciákból és önkormányzati kezességekből fennálló kötelezettségeit az adósságot keletkeztető ügyletek futamidejének végéig, illetve a garancia, kezesség érvényesíthetőségéig, és a Gst. 45. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján kiadott jogszabályban meghatározottak szerinti saját bevételeit; és a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos hatásköröket, így különösen a Mötv. 68. § (4) bekezdése szerinti értékhatárt, a finanszírozási bevételekkel és a finanszírozási kiadásokkal kapcsolatos hatásköröket; elkülönítetten az évközi többletigényeket, valamint az elmaradt bevételek pótlására szolgáló általános tartalékot és céltartalékot; tájékoztatásul a következő mérlegeket és kimutatásokat kell - szöveges indokolással együtt - bemutatni a rendelettervezet mellett a közgyűlésnek:
a) a helyi önkormányzat költségvetési mérlegét közgazdasági tagolásban, előirányzat felhasználási tervét,
b) a többéves kihatással járó döntések számszerűsítését évenkénti bontásban és összesítve,
c) a közvetett támogatásokat - így különösen adóelengedéseket, adókedvezményeket - tartalmazó kimutatást, és
d) az államháztartási törvény 29/A. § szerinti tervszámoknak megfelelően a költségvetési évet követő három év tervezett bevételi előirányzatainak és kiadási előirányzatainak keretszámait főbb csoportokban, és e tervszámoktól történő esetleges eltérés indokait.
(3) A költségvetési rendelettervezetet a jegyző készíti elő, s a közgyűlés elnöke és a jegyző együttesen terjeszti a közgyűlés elé. Az előterjesztést valamennyi bizottság megtárgyalja a közgyűlés ülését megelőzően.
(4) A közgyűlés a gazdálkodásról éves beszámolót készít, és elfogadásáról rendeletet alkot.
48. § [Az önkormányzati gazdálkodás főbb szabályai]
(1) Az önkormányzat gazdálkodási feladatait az önkormányzati hivatal látja el, melynek kereteit a jegyző a közgyűlés elnökének egyetértési joga mellett Gazdálkodási Szabályzatban határozza meg.
(2) A vármegyei közgyűlés alaptevékenység szerinti besorolását a 7. melléklet tartalmazza.
49. § [Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése]
(1) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék átfogó ellenőrzés keretében vizsgálja.
(2) Az állami támogatások felhasználását a Magyar Államkincstár ellenőrzi.
(3) A közgyűlés és szervei pénzügyi ellenőrzését a közgyűlés az önkormányzati hivatal keretében közvetlenül a vármegyei jegyző irányítása alatt lévő belső ellenőr útján az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény, valamint a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet alapján látja el.
(4) Somogy Vármegyei Közgyűlés Pénzügyi és Jogi Bizottsága:
a) véleményezi az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásról szóló beszámolók tervezeteit, valamint a tájékoztatókat,
b) figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás alakulását, értékeli az azt előidéző okokat,
c) ellenőrzi a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és bizonylati fegyelem érvényesítését,
d) véleményezi azokat az előterjesztéseket, amelyeknek pénzügyi kihatása van.
(5) Somogy Vármegyei Közgyűlés Pénzügyi és Jogi Bizottsága vizsgálati megállapításairól tájékoztatja a közgyűlést. Ha a közgyűlés a vizsgálati megállapításokkal nem ért egyet, a vizsgálati jegyzőkönyvet észrevételeivel együtt megküldi az Állami Számvevőszéknek.
ELJÁRÁSI, DÖNTÉSKEZDEMÉNYEZÉSI JOG
50. § [Eljárási, döntéskezdeményezési jog]
(1) A vármegyei önkormányzat a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között a feladat- és hatáskörrel rendelkező szervtől tájékoztatást kérhet, döntést kezdeményezhet, véleményt nyilváníthat.
(2) A közgyűlés (1) bekezdés szerinti jogának gyakorlása során kikéri a tárgy szerinti önkormányzati bizottság véleményét.
(3) A közgyűlés a települési önkormányzatokkal együtt is élhet (1) bekezdés szerinti jogával.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
51. § [Értelmező rendelkezések]
(1) Interpelláció: a közgyűlés vagy szervei hatáskörébe tartozó ügyben valamely probléma felvetése és kifejtése a közgyűlés soros ülésén és ezzel kapcsolatos kérdés megfogalmazása a közgyűlés bizottságaihoz, elnökéhez, alelnökéhez, tanácsnokokhoz vagy a jegyzőhöz.
(2) Ügyrendi javaslat: a közgyűlés vagy bizottsági ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő - döntést igénylő - eljárási kérdésre vonatkozó javaslat.
(3) Kérdés: a képviselő a közgyűlés soros ülésén a közgyűlés elnökéhez, az alelnökökhöz, a bizottság elnökéhez és a jegyzőhöz a közgyűlés vagy szervei feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben kérdést intézhet.
(4) Személyes megjegyzés: a vármegyei képviselő, illetve a közgyűlésen tanácskozási joggal résztvevő személyek közül az tehet személyes megjegyzést, aki a vita során az őt méltatlanul ért kritikát kívánja kivédeni, illetve aki az álláspontjával összefüggésben keletkezett félreértéseket szeretné eloszlatni.
(5) A rendelet mellékletei az alábbiak:
a) 1. melléklet A közgyűlés elé kerülő előterjesztések főbb szabályai
b) 2. melléklet Minősített többséghez kötött döntési kérdéskörök
c) 3. melléklet A közgyűlésen készítendő hangfelvétel szabályai
d) 4. melléklet A bizottságok feladat- és hatásköre
e) 5. melléklet A közgyűlés szervezeti felépítése és kapcsolatai
f) 6. melléklet Az önkormányzat önként vállalt feladatai
g) 7. melléklet Alaptevékenység besorolás
(6) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a 3/2020.(II.14.) önkormányzati rendelet.
52. § [Hatálybalépés]
Ez a rendelet 2023. január 1-jén lép hatályba.
Az 1. § (5) bekezdése a Somogy Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 1/2023. (I. 9.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 36. § (5) bekezdése a Somogy Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 1/2023. (I. 9.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 37. § (2) bekezdése a Somogy Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 1/2023. (I. 9.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 38. § (7) bekezdése a Somogy Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 1/2023. (I. 9.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
A 4. melléklet a Somogy Vármegyei Önkormányzat Közgyűlésének 19/2023. (XII. 14.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 7. melléklet a Somogy Vármegyei Önkormányzat Közgyűlésének 16/2023. (VI. 7.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.