1. § (1) E rendelet hatálya a Somogy Vármegyei Önkormányzat (továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában lévő, illetve tulajdonába kerülő, a Nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott, nemzeti vagyon körébe tartozó vagyonára, ingatlan- és ingó vagyonnal, üzleti vagyonnal, valamint vagyoni értékű jogokkal (az ezekkel kapcsolatos követelésekkel és kötelezettségekkel együtt, továbbiakban: önkormányzati vagyon) való gazdálkodására terjed ki.

(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya az Önkormányzat költségvetéséről szóló rendeletben szabályozott költségvetési pénzeszközökre.

2. § (1) Az Önkormányzat vagyona nemzeti vagyon, amely törzsvagyonból és a törzsvagyon körébe nem tartozó üzleti vagyonból áll.

(2) Az önkormányzati vagyon részét képezik az Önkormányzat tulajdonában álló ingatlanok, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok, egyéb vagyoni értékű jogok, immateriális javak, járművek, eszközök (így különösen: a számítástechnikai eszközök, egyéb gépek, berendezések, felszerelések), valamint az önkormányzat tulajdonába kerülő társasági részesedések, pénzügyi eszközök.

(3) A törzsvagyon tárgyai forgalomképtelenek vagy korlátozottan forgalomképesek. A törzsvagyon tárgyait törvény és e rendelet állapítja meg.

(4) A törzsvagyon közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgálja.

(5) Az Önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló nemzeti vagyon - a törvényben foglalt kivétellel - nem idegeníthető el, vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló használati jog vagy szolgalom kivételével nem terhelhető meg, azon osztott tulajdon nem létesíthető.

(6) Az Önkormányzat törzsvagyonát ezen belül a forgalomképtelen és a korlátozottan forgalomképes ingatlantulajdonát a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

3. § (1) Üzleti vagyon mindazon vagyontárgy, amely nem tartozik a törzsvagyon körébe. Az üzleti vagyon forgalomképes.

(2) A forgalomképes vagyon hasznosítható, elidegeníthető, bérbe,- használatba, koncesszióba adható, gazdasági társaságba bevihető, megterhelhető, biztosítékul adható.

(3) Az Önkormányzat üzleti vagyonát a rendelet 2. melléklete tartalmazza.

4. § (1) Az Önkormányzat vagyonáról a mindenkor hatályos jogszabályi előírások szerinti nyilvántartásokat kell vezetni. A törzsvagyont és az egyéb vagyont egymástól elkülönítve kell nyilvántartani. Az Önkormányzat nyilvántartja a tulajdonában álló nemzeti vagyont, annak értékét és változásait. Az érték nyilvántartásától el lehet tekinteni, ha az adott vagyontárgy értéke természeténél, jellegénél fogva nem állapítható meg. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a vagyon elsődleges rendeltetése szerinti közfeladat megjelölését is. A nyilvántartási adatok - a minősített adat kivételével - nyilvánosak.

(2) Az Önkormányzat vagyonállapotáról külön jogszabályban meghatározott vagyonleltár az éves zárszámadás mellékletét képezi.

(3) Az önkormányzati ingatlanvagyon adatait - a hatályos jogszabálynak megfelelő - ingatlankataszter tartalmazza.

(4) Az Önkormányzat rendszeresen ellenőrzi a tulajdonában álló nemzeti vagyon használójának a nemzeti vagyonnal való gazdálkodását, megállapításairól értesíti a nemzeti vagyon használóját, továbbá, amennyiben megállapításai az Állami Számvevőszék hatáskörét érintik, az Állami Számvevőszéket is.

(5) Az Önkormányzat vagyoni értékű jogait a rendelet 3. melléklete tartalmazza.

5. § (1) Az Önkormányzat teljes vagyonának kezelésére, hasznosítására, gazdagítására vonatkozó közép- és hosszú távú célkitűzéseket az Önkormányzat megbízatásának időtartamára vagy azt meghaladó időszakra szóló gazdaságfejlesztési programja, fejlesztési terve és vagyongazdálkodási koncepciója tartalmazza.

(2) A nemzeti vagyon alapvető rendeltetése a közfeladat ellátásának biztosítása. A nemzeti vagyonnal felelős módon, rendeltetésszerűen kell gazdálkodni.

(3) A nemzeti vagyongazdálkodás feladata a nemzeti vagyon rendeltetésének megfelelő, az Önkormányzat mindenkori teherbíró képességéhez igazodó, elsődlegesen a közfeladatok ellátásához és a mindenkori társadalmi szükségletek kielégítéséhez szükséges, egységes elveken alapuló, átlátható, hatékony és költségtakarékos működtetése, értékének megőrzése, állagának védelme, értéknövelő használata, hasznosítása, gyarapítása, továbbá az Önkormányzat feladatának ellátása szempontjából feleslegessé váló vagyontárgyak elidegenítése.

(4) Az Önkormányzat vállalkozási tevékenysége a kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti, csak olyan gazdálkodó szervezetben vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét.

6. § (1) Nemzeti vagyont csak törvényben meghatározott célból lehet átruházni, törvényben meghatározott kivételekkel az értékarányosság követelményének figyelembevétele mellett.

(2) Az Önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon tulajdonjogát átruházni ingatlan esetén 25 millió forint, ingó dolog esetén 5 millió forint értékhatár felett csak versenyeztetés, nyilvános - indokolt esetben zártkörű - pályázati eljárás útján, a legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet. A versenyeztetés szabályait a rendelet 4. melléklete tartalmazza.

(3) Nemzeti vagyon tulajdonjogát átruházni természetes személy vagy átlátható szervezet részére lehet.

(4) Nemzeti vagyon átruházására vagy hasznosítására vonatkozó szerződés csak olyan szervezettel köthető, amelynek tulajdonosi szerkezete, felépítése, valamint az átruházott vagy hasznosításra átengedett nemzeti vagyon kezelésére vonatkozó tevékenysége átlátható.

(5) A közgyűlés által kijelölt ingatlant értékesíteni csak - hat hónapnál nem régebbi - forgalmi értékbecsléssel megalapozva lehet. Az értékesítés lehetőségeitől függően - a forgalmi értékhez képest megfelelő ajánlat hiánya esetén - a szakértői értékbecslésben szereplő forgalmi értéktől a Pénzügyi és Jogi Bizottság előzetes jóváhagyásával legfeljebb mínusz 20%-kal lehet eltérni.

(6) A Somogy Vármegyei Önkormányzatot - az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. tv. 39. §-a értelmében - megillető, a közigazgatási területén lévő másik települési önkormányzat tulajdonában lévő és értékesíteni kívánt ingatlan adásvételével kapcsolatos elővásárlási jogra irányuló megkeresés esetén bel- és külterületi ingatlan esetében egyaránt a jegyző nyilatkozik és hoz hatósági döntésnek nem minősülő döntést az elővásárlási jog gyakorlásáról. Az ingatlan elhelyezkedésének és értékének megállapításánál a települési önkormányzat által rendelkezésre bocsátott, az ingatlan 30 napnál nem régebbi tulajdoni lapjának másolata, az adásvételi szándékról szóló képviselő-testületi döntés, illetve az ingatlan értékbecslő által megállapított értéke az irányadó. A jegyző átruházott hatáskörben hozott hatósági döntésnek nem minősülő ezen döntéséről a soron következő közgyűlésen a testületnek beszámol.

(7) A közgyűlés által értékesítésre kijelölt ingatlanra a forgalmi értékhez képest legkedvezőbb ajánlattevővel, az adásvételi szerződést 25 millió Ft értékhatárig a közgyűlés elnöke köti meg, egyéb esetekben a szerződés a közgyűlés előzetes jóváhagyásával köthető meg. A vagyon értékesítésére, hasznosítására vonatkozó versenyeztetés (ajánlatkérés vagy pályáztatás) szabályait a 3. melléklet tartalmazza. A közgyűlés által értékesítésre kijelölt ingóságokra a forgalmi értékhez képest legkedvezőbb ajánlattevővel az adásvételi szerződést 5 millió Ft értékhatár alatt a közgyűlés elnöke köti meg. Ingó átruházási szerződés megkötéséhez 5-10 millió Ft értékhatár között a Pénzügyi és Jogi Bizottság jóváhagyása, 10 millió Ft értékhatár felett a közgyűlés előzetes jóváhagyása szükséges.

(8) A közgyűlés hatáskörébe tartozó vagyoni ügyekben előterjesztéseket a Pénzügyi és Jogi Bizottság véleményével lehet a közgyűlés elé terjeszteni.

(9) A nemzeti vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni csak törvényben meghatározott esetekben és módon lehet.

(10) Az Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan értékesítése esetén az államot minden más jogosultat megelőző elővásárlási jog illeti meg.

7. § (1) Korlátozottan forgalomképes vagyont csak akkor lehet értékesíteni, ha az az önkormányzati feladatok ellátásához már nem szükséges vagy az önkormányzat az adott feladatot más vagyontárgy felhasználásával is el tudja látni. A törzsvagyonból történő kivonásról a közgyűlés dönt.

(2) A korlátozottan forgalomképes ingatlanok és az üzleti vagyon tekintetében az egyéb tulajdonosi jogokról a jegyző nyilatkozik.

8. § (1) Hasznosítás alatt értjük a nemzeti vagyon bármely - a tulajdonjog átruházását nem eredményező - módon, jogcímen történő átadása, átengedése, a vagyonkezelésbe adást, valamint a haszonélvezeti jog alapítását ide nem értve.

(2) Az Önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló nemzeti vagyon (forgalomképtelen törzsvagyon) birtoklása, használata, hasznai szedésének joga, fenntartása, üzemeltetése, létesítése, fejlesztése, valamint felújítása a nemzeti vagyonról szóló törvényben szabályozott módon engedhető át másnak.

(3) A nemzeti vagyon hasznosítására vonatkozó szerződés kizárólag olyan természetes személlyel vagy átlátható szervezettel köthető, amely az átengedett nemzeti vagyon hasznosítására vonatkozó szerződésben vállalja, hogy a nemzeti vagyonról szóló törvény 11. § (11) bekezdésében foglalt feltételeknek eleget tesz.

(4) Nemzeti vagyon ingyenesen kizárólag közfeladat ellátása céljából adható használatba, a közfeladat ellátásához szükséges mértékben.

(5) Az önkormányzat, továbbá annak költségvetési szervei, hivatala és gazdasági társaságai (továbbiakban: vagyonhasználó szervek) használatában, illetve üzemeltetésében lévő vagyontárgyak vonatkozásában a vagyonhasználói tevékenységért e szervek vezetői a felelősek.

(6) A vagyonhasználó szervek jogosultak a működés feltételeként rájuk bízott vagyontárgyak birtoklására, ingyenes használatára, hasznainak szedésére, birtokvédelmére. A vagyonhasználó szervek jogosultak a feladatkörükhöz szükséges ingó vagyontárgyak szerzésére.

(7) A vagyonhasználó szervek joga a használatukban lévő ingatlanok, egyéb vagyontárgyak bérbeadása, valamint működési kapacitásuknak - a használatukban levő vagyon felhasználásával - az alaptevékenységet nem sértő hasznosítása, és ezzel többletbevétel elérése. Az eredményességért és a jogszerűségért a vagyonhasználó szerv vezetője felel. Az e tevékenységből származó bevétel a vagyonhasználó szerveket illeti meg.

(8) A vagyonhasználó szerv használatában lévő ingatlant határozott idejű bérbeadás útján hasznosíthatja. A 2 évet elérő, de 5 évet meg nem haladó időtartamú bérbeadáshoz a Pénzügyi és Jogi Bizottság, az 5 évet meghaladó időtartamú bérbeadáshoz a közgyűlésnek az előzetes hozzájárulását kell beszerezni. Az 5 évet meghaladó időtartamú bérbeadások pályáztatás útján történnek.

(9) A vagyonhasználó szervek (8) bekezdés szerinti vagyonhasznosítására vonatkozó, szerződés, valamint a törvényen alapuló használati jogra vonatkozó megállapodás megkötésére - a (8) bekezdésben előírt feltételekkel - a vagyonhasználó szerv vezetője jogosult.

(10) A feleslegessé vált ingó vagyontárgyak értékesítését 1.000.000 Ft összevont értéket meghaladóan a közgyűlés engedélyezi.

(11) A vagyonhasználó szervek kötelesek a rájuk bízott vagyont megőrizni és a rendes gazdálkodás szabályai szerint használni és hasznosítani.

(12) A vagyonhasználó szervek joga nem terjed ki az általuk használt ingatlan elidegenítésére.

(13) A vagyonhasználó szerveknek a vagyonhasznosítási tevékenységükről a költségvetési beszámoló elkészítésével egy időben be kell számolniuk.

(14) Az (5)–(6) bekezdésben foglaltak alól az önkormányzati hivatal - mint vagyonhasználó szerv - használatában lévő e rendelet 1. melléklete szerinti ingatlan esetén a hivatal vezetője által történő hasznosítás alól kivételt képez:

(15) Az (1)–(14) bekezdésben foglaltakra a rendelet 4. mellékletében meghatározott rendelkezések nem terjednek ki.

(16) A (14) bekezdésben rögzített épületrészek hasznosítására szerződéses kötelem útján kizárólag a Somogy Vármegyei Önkormányzat jogosult.

9. § (1) A közgyűlés az Önkormányzat tulajdonában lévő nemzeti vagyonra a nemzeti vagyonról szóló törvény rendelkezései szerint, az ott meghatározott személyekkel, az önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva szerződéssel vagyonkezelői jogot létesíthet.

(2) Vagyonkezelői jog önkormányzati lakóépületre és vegyes rendeltetésű épületre, társasházban lévő önkormányzati lakásra és nem lakás céljára szolgáló helyiségre kizárólag a helyi önkormányzat 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezettel, vagy annak 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezettel létesíthető, és kizárólag általuk gyakorolható.

(3) A vagyonkezelési szerződés, valamint a haszonélvezeti jogot alapító szerződés versenyeztetés nélkül köthető.

(4) Az Önkormányzat tulajdonában lévő védett természeti területek és értékek, az erdők, véderdők, a műemlékingatlanok, védetté nyilvánított kulturális javak, valamint történeti (régészeti) emlékek tekintetében az illetékes miniszter, a védművek és védelmi létesítmények esetében az illetékes szerv hozzájárulása szükséges a vagyonkezelői jog létesítéséhez.

(5) Az átengedett nemzeti vagyon hasznosítására vonatkozó vagyonkezelői szerződés kötelező tartalmi elemeit, továbbá a szerződés felmondására vonatkozó részletszabályokat a nemzeti vagyonról szóló törvény tartalmazza.

10. § (1) Az Önkormányzat vállalkozása kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti. Az Önkormányzat csak olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg a vagyoni hozzájárulásának mértékét.

(2) Az Önkormányzat tulajdonában álló gazdálkodó szervezetek a rájuk bízott vagyonnal törvényben meghatározott módon, önállóan és felelősen gazdálkodnak a törvényesség, a célszerűség és az eredményesség követelményei szerint.

(3) Az Önkormányzat nem alapíthat olyan gazdasági társaságot, és öröklés vagy törvény rendelkezése alapján, valamint a követelés fejében szerzett részesedés kivételével nem szerezhet részesedést olyan gazdasági társaságban amely, vagy amelynek valamely - nem természetes személy - tagja nem átlátható. Nem átlátható szervezetben öröklés címén, törvényi rendelkezés alapján vagy követelés fejében szerzett részesedés esetén az Önkormányzat köteles haladéktalanul intézkedni részesedése megszüntetése érdekében.

(4) Amennyiben az Önkormányzat által alapított vagy részesedésével működő gazdasági társaság, vagy annak valamely tagja az önkormányzat általi alapítást vagy részesedésszerzést követően válik nem átláthatóvá, az Önkormányzat kezdeményezi a társasági szerződés felülvizsgálatát és a gazdasági társaság tulajdonosi szerkezetének átalakítását.

(5) Az a gazdasági társaság, amelyben az Önkormányzat - a nemzeti vagyonról szóló törvény szerinti - többségi befolyással rendelkezik, csak átlátható gazdasági társaságot alapíthat és öröklés, vagy törvény rendelkezése alapján, valamint a követelés fejében szerzett részesedés kivételével csak olyan gazdasági társaságban szerezhet részesedést, amely, valamint amelynek nem természetes személy tagja átlátható.

(6) Amennyiben nem átlátható szervezet abban a gazdasági társaságban, amelyet olyan gazdasági társaság alapított, vagy amelyben olyan gazdasági társaság szerzett részesedést, amelyben az Önkormányzat a nemzeti vagyonról szóló törvény szerinti többségi befolyással rendelkezik, részesedést szerez, az önkormányzat tulajdonában lévő gazdasági társaság kezdeményezi a társasági szerződés felülvizsgálatát és a gazdasági társaság a nemzeti vagyonról szóló törvény átlátható szervezetre vonatkozó előírásainak megfelelő átalakítását.

(7) Amennyiben az a gazdasági társaság, amelyet olyan gazdasági társaság alapított, vagy amelyben olyan gazdasági társaság szerzett részesedést, amelyben az Önkormányzat a nemzeti vagyonról szóló törvény szerinti többségi befolyással rendelkezik, az alapítását vagy részesedésszerzést követően válik nem átláthatóvá, azon társaság, amelyben az önkormányzat többségi befolyással rendelkezik, kezdeményezi a társasági szerződés felülvizsgálatát és a gazdasági társaság tulajdonosi szerkezetének a törvény átlátható szervezetre vonatkozó előírásainak megfelelő átalakítását.

(8) A 100%-os önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaság azon közfeladat végzésére, amelynek ellátására létrehozták - az állami vagyonról szóló törvény szerinti tulajdonosi joggyakorló társaságok kivételével - gazdasági társaságot nem alapíthat.

(9) Azon gazdasági társaság, amelyben az állam vagy az önkormányzat külön-külön vagy együttesen a nemzeti vagyonról szóló törvény szerinti többségi befolyással rendelkezik, köteles a tulajdonosi joggyakorló előzetes hozzájárulását kérni a legfőbb szerv döntése előtt a következő kérdésekben:

(10) Az a nonprofit gazdasági társaság, amelyben az állam vagy az önkormányzat külön-külön vagy együttesen legalább a nemzeti vagyonról szóló törvény szerinti többségi befolyással rendelkezik - a hulladékgazdálkodási tevékenységet végző nonprofit gazdasági társaságot ide nem értve -, csak nonprofit többségi állami vagy önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságot alapíthat és csak ilyen nonprofit gazdasági társaságban szerezhet részesedést.

(11) A (10) bekezdés szerint alapított gazdasági társaság további társaságot nem alapíthat, és gazdasági társaságban nem szerezhet részesedést.

11. § (1) Gazdasági társaságban az Önkormányzatot a közgyűlés elnöke vagy a közgyűlés által kijelölt személy képviseli. A közgyűlés elnöke a vonatkozó szabályok szerint jogosult a képviselettel megbízni a közgyűlés tagját, a jegyzőt, vagy az önkormányzati hivatal köztisztviselőjét a jegyző egyetértésével.

(2) A gazdasági társaságban az Önkormányzat tagsági képviselete a szavazati jog gyakorlásában önálló döntésre jogosít a (3)–(4) bekezdésekben foglaltak kivételével.

(3) A közgyűlés előzetes hozzájárulása szükséges a szavazathoz a 100%-ban önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság esetén a gazdasági társaság átalakulásával, megszüntetésével kapcsolatos egyéb, az Önkormányzat tagsági jogait érintő döntésekhez, valamint az Önkormányzat költségvetését terhelő vagyoni kötelezettséget megállapító döntéshez, a társaság személyi ügyeinek kérdéseiben való döntéshez.

(4) A közgyűlés döntését megelőzően a Pénzügyi és Jogi Bizottság előzetes hozzájárulása szükséges a 100%-ban önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság esetén a mérleg elfogadása, eredmény felosztása kérdéseiben, valamint gazdasági éven belül az alaptőke 25%-át meghaladó összegű, egy évnél hosszabb törlesztésű hitelfelvételről való döntéshez. A vármegyei önkormányzat éves költségvetésében szereplő céltartalék összegének erejéig kötelezettségvállalásról a közgyűlés elnöke dönt.

12. § (1) Önkormányzati követelésekről a következő esetekben lehet lemondani:

(2) A 300.000,-Ft-ot meg nem haladó önkormányzati követelés elengedésére a közgyűlés elnöke jogosult.

(3) 300.001 és 1.000.000,-Ft közötti összegű önkormányzati követelés elengedésére a Pénzügyi és Jogi Bizottság jogosult.

(4) 1.000.000,-Ft feletti önkormányzati követelés elengedése a közgyűlés hatáskörébe tartozik.

(5) Az (1)–(3) bekezdések szerinti követelés elengedés során indokolt esetben el lehet tekintetni a kamatok egészének vagy egy részének megfizetésétől is.

(6) A követelés-elengedés során alaposan mérlegelni és elemezni kell az adós pénzügyi helyzetét, személyi körülményeit, az Önkormányzattal fenntartott üzleti és egyéb kapcsolatait, tartós kapcsolat esetén a megállapodások, kötelezettségek betartásával kapcsolatos magatartását, teljesítési készségét és képességét, az elengedés esetleges előnyeit, hátrányait.

(7) A tartozás elengedésével összefüggésben meg lehet állapodni az adóssal pénz ellenérték helyett szolgáltatás nyújtásában, továbbá részletfizetési és beszámítási megállapodás is köthető.

13. § A közgyűlés nem fogadhat el olyan ingyenes, vagy kedvezményes felajánlást, amelynek ismert terhei elérhetik vagy meghaladják a felajánlott vagyon forgalmi értékét.

14. § (1) Ezen rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, rendelkezései azonban nem érintik a hatályba lépése előtt már megkötött jogügyletek (szerződések) érvényességét, és azok alapján történt jogszerzéseket.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Somogy Megyei Közgyűlésnek a megyei önkormányzati tulajdon- és vagyongazdálkodás szabályairól szóló 10/2017.(IV.28.) önkormányzati rendelete.

15. § Ez a rendelet 2023. február 15-én lép hatályba.