1. §² (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Mátészalka Város Önkormányzata

(2) Az önkormányzat székhelye: 4700 Mátészalka, Hősök tere 9.

(3) A képviselő-testület megnevezése: Mátészalka Város Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület)

(4) A képviselő-testület hivatalának megnevezése: Mátészalkai Polgármesteri Hivatal (5) A képviselő-testület hivatalának címe: 4700 Mátészalka, Hősök tere 9. (a továbbiakban: hivatal)

2. § (1) Az önkormányzat zászlójának színe középkék, alakja téglalap. Középen a város címere, alatta félkör alakban „Mátészalka város” – felirat. A zászló rojtozata aranyozott.

(2) Az önkormányzat címere ívelt oldalú, vörös színű pajzs. Talpán zöld hármas halom, amelynek kiemelkedő középén ezüstszínű, jobbra néző, bal lábán álló, felemelt jobb lábában követ tartó darumadár látható. A pajzsfej közepén ötleveles, nyitott arany korona lebeg.

(3) A zászló és a címer használatát külön rendelet szabályozza.

3. § (1) Az önkormányzat kitüntetései

(2) A kitüntetések adományozási szabályait külön rendelet tartalmazza.

4. § (1) A polgármester gondoskodik arról, hogy a város lakossága a nemzeti és a helyi ünnepeket méltó módon megünnepelhesse.

(2) A város ünnepei

5. § Mátészalka város hivatalos testvérvárosi - kapcsolatot tart fenn:

6. § (1) Az önkormányzat ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban Mötv.) és az ágazati jogszabályokban meghatározott kötelező feladatokat.

(2) Az önkormányzat a Mötv-ben meghatározott feltételek fennállása esetén önként vállalhatja helyi közügyek önálló megoldását (továbbiakban: önként vállalt feladat). Az önként vállalt feladatokról a rendelet 1. melléklete rendelkezik.

(3) A képviselő-testület feladatainak eredményes megoldása érdekében együttműködik a megyei önkormányzattal, más települési önkormányzatokkal, a települési nemzetiségi önkormányzatokkal, önkormányzati szövetségekkel, civil szervezetekkel és helyi vállalkozókkal.

(4)⁷ Mátészalka Város Önkormányzata közfeladatait, szakmai alaptevékenységeit az 5. melléklet szerinti államháztartási szakágazatba és kormányzati funkciókba sorolja be.

7. § (1) A feladatok önkéntes vállalása előtt minden esetben előkészítő eljárást kell lefolytatni, melynek keretében ki kell kérni az érintett bizottságok és a Pénzügyi Bizottság véleményét.

(2) Jelentősebb költségkihatással járó feladatellátás elvállalása előtt ideiglenes bizottság is létrehozható, valamint külső szakértők közreműködése is igénybe vehető.

(3) Az előkészítő eljárás lefolytatásáról a polgármester gondoskodik. Az önként vállalt helyi közügy elvállalását tartalmazó javaslat akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha tartalmazza a megvalósításához szükséges költségvetési forrásokat.

(4) Az önként vállalt feladatok tekintetében az éves költségvetésben, - a fedezet biztosításával egyidejűleg - kell állást foglalni.

8. § (1) A hatáskör átruházására a polgármester, önkormányzati képviselő és bizottság tehet javaslatot.

(2) Az átruházott hatáskör gyakorlója az általa hozott döntésekről szükség szerint, de legalább évente beszámol a képviselő-testületnek.

(3) A képviselő-testület által a bizottságokra, polgármesterre és jegyzőre átruházott hatásköröket a 2. melléklet tartalmazza.

9. § (1) A megválasztott települési képviselők száma 11 fő.

(2) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart, továbbá –évente legalább egy alkalommal – köteles közmeghallgatást is tartani.

(3) A képviselő-testület ülését az önkormányzat székhelyén tartja, azonban a polgármester indokolt esetben dönthet arról, hogy az ülésre székhelytől eltérő helyszínen kerüljön sor.

(4) A polgármesteri és alpolgármesteri tisztségek egyidejű betöltetlensége, továbbá tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület összehívásának és vezetésének a joga a korelnököt illeti meg.

(5) A képviselő-testületi ülés meghívóját a polgármesteri hivatal hirdető tábláján ki kell függeszteni, és meg kell jelentetni a Mátészalka Televízió képújságjában, valamint Mátészalka város internetes honlapján. A honlapon közé kell tenni az ülés napirendjén lévő előterjesztéseket is, azok kivételével, amelyek esetében az előterjesztés tárgyára tekintettel a képviselő-testület törvényi rendelkezés szerint zárt ülést tart vagy zárt ülést tarthat.

(6) A nyilvános képviselő-testületi ülésen bárki részt vehet. A képviselő-testületi ülésről televíziós felvétel készül, mely felvétel vágatlanul a Mátészalka Televízió adása során megtekinthető. A képviselő-testületi ülés meghívóját, az előterjesztéseket és a jegyzőkönyveket – figyelemmel a személyes adatok védelmére – a honlapon közzé kell tenni.

10. § (1) A rendes ülések tervszerű megtartása érdekében a képviselő-testület a polgármester javaslatára éves munkatervet fogad el.

(2) A munkaterv tervezetét a jegyző állítja össze a polgármester irányításával, melyet jóváhagyás céljából a polgármester terjeszt a képviselő-testület elé.

(3) A munkaterv elkészítéséhez javaslatot kell kérni

(4) A munkatervnek

(5) A munkaterv előterjesztésekor a polgármester köteles tájékoztatni a képviselő-testületet a munkatervbe be nem került javaslatokról is.

11. § Az alakuló ülést az Mötv.-ben meghatározottak szerint kell összehívni.

12. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, valamint saját munkaterve alapján évenként legalább 6 ülést tart. Az ülések kezdetének időpontja: csütörtöki nap 13.00 óra. A polgármester a képviselő-testület ülését ettől eltérő időpontban is összehívhatja.

(2) A polgármester akadályoztatása esetén a főállású alpolgármester jogosult az ülés összehívására. A polgármester és a főállású alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén a képviselő-testület ülését társadalmi megbízatású alpolgármester hívja össze.

(3) Az ülés az elfogadott napirend valamennyi pontjának megtárgyalásáig tart.

(4) Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak úgy kell megküldeni, hogy azt az ülés előtt legalább öt munkanappal megkapják.

13. § (1) A képviselő-testület ülésének javasolt napirendi pontjait a meghívó tartalmazza.

(2) A meghívót – a benyújtott előterjesztések figyelembe vételével– az ülés összehívója állítja össze és tesz javaslatot annak tartalmára.

(3) A meghívó tartalmazza a testületi ülés helyét és idejét, a javasolt napirendi pontok tárgyát, típusát, a napirendi pontok előterjesztőinek megnevezését.

(4) Az ülés összehívója indokolt esetben mellőzheti az arra jogosult által benyújtott előterjesztés meghívóba történő felvételét. A meghívóval együtt meg kell küldeni azon előterjesztések címét is, amelyek napirendre vételét az ülés összehívója mellőzte és a mellőzés indokairól is tájékoztatást kell adni.

14. § (1) A képviselő-testület tagjai a meghívót és az ülés anyagát elektronikus úton, Mátészalka város honlapján, a Futárpostán keresztül tekinthetik meg, tölthetik le. (postázás)

(2) Amennyiben az ülés anyagának megküldését követően, de a képviselő-testület ülésének napját megelőzően további dokumentumok kerülnek feltöltésre a Futárpostára, arról a képviselő-testület valamennyi tagja elektronikus üzenetet (sms-t vagy e-mail-t) kap.

(3) Azon további dokumentumokat, amelyek a képviselő-testület ülésének napján kerülnek átadásra, papír alapon, a képviselő-testület ülésének kezdetét megelőzően, vagy a képviselő-testület ülése során, de még az érintett napirendi pont tárgyalását megelőzően kell átadni a képviselő-testület tagjai részére.

(4) A képviselő-testület ülésének időpontjáról, helyéről és tervezett napirendjéről a jegyző az Önkormányzat honlapján értesíti a lakosságot.

15. § (1) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni:

(2) Az (1) bekezdés a)-d) pont alatti meghívottak, továbbá a nem képviselő bizottsági tagok részére a meghívó és az előterjesztések megküldése külön erre a célra létrehozott elektronikus felületen történik. Az e) – i) pontban meghatározottak írásos előterjesztést kérésükre külön csak ahhoz a napirendi ponthoz kapnak, amelyikhez meghívásuk kapcsolódik.

16. § (1) A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványt – mely az indokát is tartalmazza - a polgármesternél kell előterjeszteni és azt az indítványozónak saját kezűleg alá kell írni.

(2) Rendkívüli ülésen csak az a napirend tárgyalható, amelyre az indítvány vonatkozott, annak beterjesztéséről a polgármester gondoskodik.

(3) A polgármester rendkívüli ülést hívhat össze:

(4) A rendkívüli ülésre szóló meghívót az ülés előtt legfeljebb 24 órával ki kell kézbesíteni, illetve közzé kell tenni. Az előzetes írásos előterjesztés ez esetben mellőzhető.

(5) Vis maior esetében a polgármester a képviselő-testület ülését a szabályoktól eltérően – rövid úton (szóban, telefonon) – 1 órával az ülés előtt összehívhatja.

17. § (1) A képviselő-testület ülésének napirendjére a polgármester tesz javaslatot. A polgármester a napirendi javaslatra a hozzá benyújtott

(2) A polgármester a nem szabályszerűen benyújtott indítványt visszautasíthatja, de köteles a képviselő-testületnek tájékoztatást adni arról, hogy mely javaslatok nem kerültek az ülés napirendi javaslatába.

(3) A napirendet a polgármester javaslata alapján a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel állapítja meg. A polgármester a napirendi javaslatot a napirendről történő szavazás elrendeléséig módosíthatja.

(4) A napirend tárgyalásának sorrendjét a következők szerint kell meghatározni:

(5) A logikailag összekapcsolódó előterjesztések esetén, és méltánylást igénylő helyzetben, illetve ügyrendi javaslatra a (4) bekezdésben meghatározott sorrend változhat.

18. § (1) Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett, és az új –tervezett napirenden kívüli – anyag, a képviselő-testület, vagy a képviselő-testület bizottsága által előzetesen javasolt rendelet- és határozattervezet, beszámoló és tájékoztató.

(2) Előterjesztést

(3) Az előterjesztés két részre tagolható.

(3a) Az előterjesztés első része tartalmazza

(3b) Az előterjesztés második része tartalmazza

(4) Az előterjesztés a testületi ülésre írásban vagy szóban kerül benyújtásra. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor.

(5) Halaszthatatlan vagy rendkívüli esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

19. § (1) A képviselő-testület ülésének napirendjére önálló napirendi pontként felvehető indítványok a rendeleti és határozati javaslatok lehetnek.

(2) Az önálló képviselői indítványt a polgármesternél kell benyújtani a rendes ülést megelőzően legalább 6 munkanappal, írásban. Az önálló képviselői indítvány előterjesztésnek minősül.

20. § A Képviselő-testület ülését a polgármester vezeti.

21. § (1) Az ülés megnyitásakor a polgármester számszerűen megállapítja a határozatképességet. A határozatképességhez legalább 7 fő jelenléte szükséges. A határozatképesség szempontjából a polgármester önkormányzati képviselő.

(2) A polgármester az ülést az alábbiak szerint vezeti:

(3) A képviselő-testület éves munkaterve szerinti rendes ülésein „Bejelentések” címmel olyan napirendi pontot tart, amelynek során megtehető minden olyan képviselői, bizottsági, hivatali bejelentés, közlés, amely nem igényel határozati formában hozott döntést, továbbá minden olyan egyéb jellegű tájékoztató, mely a következő időszak munkáját érinti és amely nem minősül jelen rendelet szerinti interpellációnak, vagy kérdésnek. „Bejelentések” címszó alatt önálló előterjesztést tárgyalni nem lehet.

(4) A polgármester az egyes előterjesztések felett az elfogadott napirend sorrendjében nyitja meg a vitát, de javasolhatja egyes napirendi pontok összevont tárgyalását is, melyről a képviselő-testület ügyrendi javaslatként dönt.

22. § Az ülésvezető a testületi ülés vezetése során:

23. § (1) Ha valamely képviselő vagy az ülésen résztvevő meghívott személy felszólalása során a képviselő-testület tekintélyét, vagy valamelyik képviselőt vagy ülésen résztvevő meghívott személyt sértő kifejezést használ, illetve, ha egyébként a szabályzatnak tanácskozási rendre és a szavazásra vonatkozó szabályait megszegi, az ülésvezető rendreutasítja.

(2) Az ülésvezetőnek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, vagy azokkal vitába szállni nem lehet.

24. § Ha a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az ülésvezető az ülést határozott időre félbeszakíthatja.

25. § (1) A képviselő-testület tagjai a lejárt határidejű határozatokról szóló tájékoztatóban foglaltakhoz egy alkalommal, egy percben kérdéseket tehetnek fel, amelyre polgármester megadja a választ.

(2) A testület a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló tájékoztató elfogadásáról vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.

(3) A képviselő-testület tagjai az átruházott hatáskör gyakorlóinak tájékoztatójában foglaltakkal kapcsolatban az előterjesztőnek egy alkalommal, egy percben kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előterjesztő megadja a választ.

(4) Az írásbeli előterjesztést a napirendi pont előterjesztője a vita előtt szóban kiegészítheti. Ezt követően a bizottsági elnökök – egy alkalommal legfeljebb 3 perc időtartamban – tájékoztatást adhatnak a bizottság állásfoglalásáról.

(5) A hozzászólás időtartama mindösszesen 7 perc. A hozzászólás időtartamára biztosított időkeret lejárta előtt 30 másodperccel a gépi szavazórendszer figyelmeztet az időkeret lejártára. A 7 perces hozzászólási időkeret kimerülése esetén a hangosítás automatikusan megszűnik. A polgármester indokolt esetben további, legfeljebb, egy perces időkeretet biztosíthat.

(6) A polgármester, mint az ülés vezetője, az alpolgármesterek, jegyző, aljegyző, valamint az előterjesztő, a vita során időbeli és számbeli korlátozás nélkül jogosult kérdést feltenni, hozzászólni, vagy a felmerült kérdésekre válaszolni.

(7) Több előterjesztésre jogosult együttes előterjesztése esetén, az előterjesztők által az előterjesztésben megjelölt előterjesztőt illeti meg a korlátozás nélküli hozzászólás lehetősége. Az előterjesztésben megjelölt előterjesztő – a képviselő-testület ülésén való részvételének akadályoztatása esetén – a távollétéről szóló tájékoztatással egyidejűleg tájékoztatja a polgármestert a helyébe lépő, a korlátozás nélküli hozzászólásra jogosult előterjesztő-társa személyéről is.

26. § A napirendi pont előterjesztőjének (többes előterjesztés esetén a kijelölt előterjesztőjének) joga van a bizottsági javaslatok, illetve a vitában elhangzott módosító, kiegészítő határozati javaslatokat befogadni.

27. § A vita lezárása után a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

28. § A módosító, vagy kiegészítő javaslatot annak előterjesztője határozat-, illetve rendeletalkotásra alkalmas módon köteles megfogalmazni.

29. § (1) Miután több hozzászóló már nincs, illetve a képviselő-testület ügyrendi döntésével a vitát lezárta, a polgármester összefoglalja a vitában elhangzott javaslatokat. Az összefoglaló után a polgármester elsőként az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott – az előterjesztő által be nem fogadott – módosító, kiegészítő javaslatokat bocsátja szavazásra egyenként, majd az előterjesztésben szereplő – az előterjesztő saját módosításaival, vagy az előterjesztő által befogadott módosító indítványokkal kiegészített – határozati javaslatról dönt a testület.

(2) A módosításokat, kiegészítéseket – az előterjesztő által befogadott módosítások kivételével – egyenként az elhangzás sorrendjében kell szavazásra bocsátani.

(3) Az egymást kizáró határozati javaslatok esetében a szavazás során legtöbb támogató szavazatot kapó javaslatot kell a képviselő-testület által elfogadottnak tekinteni. Amennyiben a fentiek szerinti szavazáskor kettő, vagy ennél több javaslat is egyenlő számú támogató szavazatot kap, úgy ezen javaslatok esetében a szavazást meg kell ismételni és ebben az esetben a megismételt szavazás során legtöbb támogató szavazatot kapó javaslatot kell a képviselő-testület által elfogadottnak tekinteni.

(4) A képviselő-testület bármely tagja és az előterjesztő a szavazás megkezdéséig javasolhatja a napirendi pont napirendről történő levételét. A javaslatról – amennyiben azzal az előterjesztő is egyetért - a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.

30. § (1) Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, az ülésvezető felszólítja, hogy térjen a tárgyra.

(2) Az ülésvezető az (1) bekezdés szerinti második felszólítás után megvonja a szót a felszólalótól. Akitől a szót megvonták, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra.

31. § Valamely napirend tárgyalása során egy alkalommal az ülésvezető tárgyalási szünetet rendelhet el és meghatározza időtartamát.

32. § Az ülésvezető, vagy bármelyik képviselő javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elnapolását. Ha az elnapolással az előterjesztő egyetért, erről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz és meghatározza a napirend tárgyalásának újabb időpontját.

33. § (1) Amennyiben az adott napirendi ponthoz több felszólaló nincs, az ülésvezető a vitát bezárja.

(2) A vita bezárását az előterjesztő, vagy bármelyik képviselő javasolhatja. E kérdésben az ülésvezető, vita esetén egyszerű szótöbbséggel a képviselő-testület határoz.

34. § (1) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselőknek több mint a fele jelen van (7 fő). Amennyiben a képviselő-testületi ülés meghirdetett időpontjára nem jelenik meg a képviselők több mint fele, a határozatképtelenség kimondására a meghirdetett időpont után 15 perccel kerülhet sor.

(2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen testületi ülést 15 napon belül ugyanazon napirendek megtárgyalására újra össze kell hívni.

(3) Ismételt határozatképtelenség esetén a polgármester a rendkívüli ülés összehívási szabályai szerint köteles intézkedni. Az így tartott rendkívüli ülésen szükséges tisztázni a határozatképtelenség okait.

35. § (1) A képviselő köteles részt venni a képviselő-testület ülésén. Amennyiben az ülésen - méltányolható okból – nem tud részt venni, előzetesen bejelenti a polgármesternek. Méltányolható oknak

(2) A méltányolható okból történő távolmaradást igazolt hiányzásként kell figyelembe venni a (4) bekezdés szerinti eljárás során.

(3) Az (1) bekezdés szerinti bejelentést szóban vagy írásban kell megtenni. Ezen túlmenően a távolmaradást előre jelző tájékoztatást, továbbá az (1) bekezdés a) pontjában foglalt ok esetén a papír alapú igazolás másolati, vagy szkennelt példányát a képviselői-testületi, illetve bizottsági ülést követő 5 napon belül az aljegyző részére meg kell küldeni.

(4) A távollévő képviselők nyilvántartásának vezetéséről a Jegyzői Iroda Jegyzői Törzskara gondoskodik.

(5) Ha a képviselő hiányzása igazolatlanul negyedévente a képviselő-testületi ülések szavazásainál eléri az 50 %-ot, a megállapított tárgyhavi alapdíja a következő hónapban 25%-kal csökken. Amennyiben a mulasztás eléri a 100%-os mértéket, a tiszteletdíj 25%-os csökkentése a következő 3 hónapra terjed.

(6) Ha az állandó bizottságban részt vevő képviselő, illetve nem képviselő tag igazolatlan hiányzása negyedévente a bizottsági üléseken eléri az 50 %-ot, a bizottsági tagságért járó tiszteletdíja a következő hónapban 25%-kal csökken. Amennyiben a mulasztás eléri a 100%-os mértéket, a tiszteletdíj csökkentése a következő 3 hónapra terjed.

(7) Az (1)-(6) bekezdésben foglalt rendelkezéseket az állandó bizottságok nem képviselő tagjai vonatkozásában is alkalmazni kell azzal az eltéréssel, hogy a bejelentést a bizottság elnökének kell megtenni.

36. § A napirendi pont tárgyalási rendje:

37. § (1) Napirend előtti felszólalásra a polgármestertől szóban, a téma megjelölésével bármelyik képviselő kérhet szót az ülés megkezdéséig. Napirend előtt felszólalni a város életét, a Képviselő-testület munkáját vagy a képviselőket érintő általános jelentőségű kérdésekben lehet, kivéve az olyan ügyeket, amelyek az általános szabályok alapján napirendre tűzhetők, valamint kérdésként, interpellációként, vagy indítványként terjeszthetők elő. A polgármester a felszólalásra lehetőséget ad, maximum 2 percben.

(2) A napirend előtt felszólalás kapcsán vitának, határozathozatalnak helye nincs.

38. § A tárgyalt napirendet érintő ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő bármikor 2 percre szót kérhet, és javaslatot tehet (ügyrendi kérdés: a vita bezárása, napirendről levétel, tárgyalás elnapolása).

39. § Az ülésvezető kérése az előterjesztés elkészítéséért felelős személy röviden ismerteti az előterjesztés tartalmi lényegét, szükségességének okát.

40. § A képviselő-testület bizottsága a polgármester által a részére kiadott rendeleti javaslathoz, határozati javaslathoz – az ezekhez benyújtott módosító javaslatokhoz – ajánlást adhat a képviselő-testületnek, véleményezheti azt.

41. § (1) A települési képviselők a képviselő-testületi üléseken kérdéseket tehetnek fel.

(2) Kérdés az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű, az előterjesztéshez kapcsolódó felvetés, vagy tudakozódás.

(3) A kérdésre lehetőség szerint a képviselő-testület ülésén, vagy 15 napon belül írásban kötelező választ adni a megkérdezett számára.

(4) A polgármester, az alpolgármesterek, a jegyző, aljegyző, az előadó, a polgármesteri hivatal napirendben érintett dolgozója, több alkalommal is hozzászólhatnak.

42. § (1) A képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal vesznek részt a meghívott személyek.

(2) A meghívottak közül, azok, akiket csak meghatározott napirendhez hívtak meg, tanácskozási joggal csak annak a napirendnek a vitájában vehetnek részt, amelyikre meghívták őket. A tanácskozási joggal rendelkezők a napirend során legfeljebb egy esetben és 5 perc időtartamban szólalhatnak fel.

43. § Az előadót megilleti a szóbeli kiegészítés, a kérdésre, illetőleg a hozzászólásokra adott válasz, valamint a zárszó joga is.

44. § Vita közben a korábban elhangzott felszólalásával kapcsolatban elhangzott észrevételekre történő viszontválaszra bármelyik képviselő 2 percre kérhet szót.

45. § A döntéshozatal előtt az ülésvezető a vita lényegét összefoglalja.

46. § A napirend megtárgyalása során a vita lezárása után módosító javaslat tételére van lehetőség.

47. § (1) A képviselő a polgármesterhez, alpolgármesterekhez, a bizottságok elnökeihez, a jegyzőhöz írásban interpellációt nyújthat be az ülés napját megelőzően legalább három nappal a polgármesternél. Az interpelláció szóbeli ismertetésének maximális időtartama 3 perc, a válaszadás maximális időtartama 5 perc.

(2) Amennyiben az interpelláló a választ nem fogadja el, a képviselő-testület az interpellációra adott válasz elfogadásáról egyszerű szótöbbséggel határoz. A válasz el nem fogadása esetén a polgármester megtárgyalásra adja át az illetékes bizottságnak.

48. § (1) A polgármester, az alpolgármesterek, bizottság elnöke, a képviselő, a jegyző, a nemzetiségi önkormányzat testülete javasolhatja a képviselő-testületnek valamely előterjesztés vagy önálló indítvány sürgős tárgyalását. A sürgősségi javaslatot írásban vagy szóban indokolni kell.

(2) A sürgősségi indítvány legkésőbb az ülést megelőző nap 12 óráig írásban nyújtható be a polgármesternél.

(3) A sürgősségi indítványról a képviselő-testület egyszerű többséggel határoz.

49. § (1) A képviselő-testület a vita lezárása után rendeletet alkot vagy határozatot hoz.

(2) A szavazás előtt a jegyző köteles jelezni a képviselő-testületnek, ha döntése jogszabálysértő.

(3) Az ülés vezetője a napirendi ponthoz előterjesztett, a vita lezárását követően elhangzott konkrét határozati javaslatokat egyenként, elhangzásuk sorrendjében bocsátja szavazásra. Előbb a módosító indítványokról, majd az előterjesztett határozat-tervezetben szereplő javaslatokról dönt a testület. Amennyiben a határozat-tervezet elfogadása minősített többséget igényel, úgy a módosító indítvány elfogadásához is minősített többség szükséges.

50. § Szavazni kizárólag személyesen lehet az ülésteremben kialakított szavazógépes berendezéssel, annak technikai meghibásodása esetén kézfelemeléssel. A szavazatok összeszámlálásáról az ülés elnöke gondoskodik.

51. § (1) Nyílt szavazás esetén a polgármesternek, bármely bizottságnak a szavazás megkezdése előtt előterjesztett javaslatára név szerinti szavazást kell tartani. A képviselő-testület rendeletet minden esetben név szerinti szavazással alkot.

(2) A név szerinti szavazás esetén a szavazatszámláló berendezés kezelője abécé sorrendben felolvassa a képviselők névsorát. A képviselők „igen” „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki. A névszerinti szavazásról készített hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

52. § (1) A képviselő-titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetőleg zárt ülést tarthat. Titkos szavazásra indítványt tehet a polgármester és bármelyik képviselő, az ügyben a képviselő-testület minősített többséggel dönt.

(2) Az alpolgármesterek választásánál kötelező a titkos szavazás.

(3) Titkos szavazásnál három tagú szavazatszámláló bizottság jár el. A szavazás szavazólapon, urna igénybevételével történik. A szavazatszámláló bizottság összeszámlálja a szavazatokat; megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok arányát, majd a szavazatok értékelése után a bizottság elnöke kihirdeti a szavazás eredményét.

53. § (1) A személyesen érintett képviselő érintettsége jelzése mellett bejelentheti, hogy a döntéshozatalban nem kíván részt venni, ezt külön szavazás nélkül tudomásul veszi a képviselő-testület.

(2) Ha a képviselő a személyes érintettségére vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja, más képviselő is jelezheti a testületnek, hogy a képviselőtársa tekintetében személyes érintettségről van tudomása.

(3) A bejelentést követően a képviselő-testületnek határozatban döntenie kell arról, hogy az érintettet kizárja-e a szavazásból.

(4) A képviselő személyes érintettsége bejelentésére vonatkozó kötelezettség elmulasztásának kivizsgálását- tudomásra jutást követően- a képviselő-testület rendeli el, melyet a Társadalmi Kapcsolatok és Ügyrendi Bizottság folytat le.

(5) Az eljárás során biztosítani kell az érintett képviselőnek a nyilatkozattétel lehetőségét.

(6) Az eljárás lefolytatásának eredményéről a bizottság a soron következő ülésen tájékoztatja a képviselő-testületet. Amennyiben megállapításra kerül, hogy a képviselő kötelezettségét elmulasztotta tárgyhavi tiszteletdíjának 10%-a megvonásra kerül.

(7) A képviselő-testület határozatban dönt a személyesen érintett képviselő részvételével hozott határozat érvényben tartásáról.

54. § (1) A képviselő-testületi ülésről hangfelvétel alapján jegyzőkönyv készül, mely nem szószerinti rögzítéssel történik.

(2) A választópolgárok - a zárt ülés kivételével – a Polgármesteri Hivatal Jegyzői Irodáján betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztéseibe és ülésének jegyzőkönyveibe.

(3) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.

(4) A jegyzőkönyvet és mellékleteit elektronikus formában – a zárt ülés jegyzőkönyveinek kivételével – a városi könyvtárnak is meg kell küldeni.

(5) A nyilvános ülések egy példányát évente be kell köttetni, és el kell helyezni a Polgármesteri Hivatal irattárába.

55. § (1) A képviselő-testület

(2) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, alakszerű határozat nélkül dönt:

56. § Az önkormányzati rendelet-tervezet előterjesztése tartalmazza:

57. § (1) A képviselő-testület a szavazás során először a rendelet egészének megfelelő sorrendiségben a módosító javaslatokról dönt, majd a rendeleti javaslat egészéről határoz.

(2) Ha a rendeleti javaslat ugyanazon részéhez több módosító javaslatot is benyújtottak, vagy a tárgyalás során elhangzott, akkor a szavazás során a módosító indítványok benyújtásának, illetőleg elhangzásának sorrendjében kell szavazni.

(3) A módosító javaslatok elfogadásához is minősített többség szükséges.

(4) a rendelet egészének elfogadása név szerinti szavazás után minősített többséggel történik.

58. § A rendelet évenként folyamatos sorszámmal és évszámmal, valamint a kihirdetés dátumával kell ellátni.

59. § (1) Az önkormányzati rendeletet a képviselő-testületi ülést követő 15 napon belül a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján, legalább nyolc napra ki kell függeszteni. A kihirdetés napjának a kifüggesztés napja tekintendő. Kivételes esetben a rendelet azonnali hatályba lépéséről is rendelkezhet.

(2) A tömegkommunikációs eszközökön keresztül a lakosságnak lehetőséget kell biztosítani – közérthető formában – az önkormányzati rendeletek megismerésére.

(3) A jegyző kétévenként, illetőleg a képviselő-testület döntése alapján gondoskodik a hatályos önkormányzati rendeletek felülvizsgálatáról, melynek eredményeiről előterjesztést készít a képviselő-testület számára. A felülvizsgálat szempontja a magasabb rendű jogszabályoknak és az Európai Uniós jogforrásoknak való megfeleltetés.

(4) A jegyző köteles a hatályos rendeletek jegyzékét naprakész állapotban vezetni

60. § A képviselő-testület határozatainak számozását évente újrakezdi. A határozatok számozása folyamatos. A határozatok számozása során pozitív egész arab számokat kell alkalmazni.

61. § (1) A Képviselő-testület minden évben, legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatást a képviselő-testület a Mátészalkai Polgármesteri Hivatal III. emeleti Nagytárgyalójában tartja.

(3) A közmeghallgatás pontos időpontjára és napirendjére vonatkozó javaslatot a polgármester terjeszti elő.

(4) A közmeghallgatás meghívóját a polgármester a közmeghallgatás tervezett időpontja előtt 5 nappal a helyben szokásos módon kihirdeti. A helyben szokásos mód a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztés.

(5) A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetet, egyesületek, civil szerveződések képviselői közérdekű ügyben a képviselőtestülethez, az egyes települési képviselőkhöz, a polgármesterhez, alpolgármesterekhez vagy jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek.

(6) A közmeghallgatáson egy alkalommal, legfeljebb 5 percben lehetséges felszólalni. Amennyiben a szóban felvetett közérdekű kérdésekre, vagy javaslatokra a közmeghallgatáson közvetlenül válaszolni nem lehet, úgy arra 15 napon belül írásban kell válaszolni.

62. § A képviselő-testület döntésének előkészítésére, illetve a döntések végrehajtásának szervezésére és ellenőrzésére állandó és ideiglenes bizottságokat hozhat létre. A képviselő-testület állandó bizottságai és taglétszáma:

63. § (1) A bizottságok – a feladatkörükben – előkészítik a képviselő-testület döntéseit, véleményezik az előterjesztéseket, önálló előterjesztést tehetnek. Bizottsági állásfoglalás nélkül nem kerülhetnek előterjesztések a képviselő-testület elé. Ez alól kivételt a sürgősségi indítvánnyal benyújtott előterjesztések képezhetnek.

(2) A bizottság határozatképességére, határozathozatalára, működésére a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(3) A bizottságok üléseit a napirendi javaslat meghatározásával az elnök hívja össze és vezeti. Az elnök akadályoztatása esetén az ülést az elnök által kijelölt bizottsági tag vezeti, mindkettőjük akadályoztatása esetén a korelnök. Az elnök köteles összehívni a bizottságot:

(4) A bizottság döntéshozatalából kizárható az, akit, vagy akinek hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A szavazásból történő kizárásról a bizottság minősített többséggel dönt.

(5) A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a polgármesteri hivatal látja el a vonatkozó belső szabályzatban foglaltak szerint. Valamennyi bizottsági ülésre meg kell hívni a polgármestert, alpolgármestereket, a jegyzőt, az aljegyzőt, az ügy előadóját.

(6) A képviselő-testület egyes nem állandó feladatok ellátására ideiglenes bizottságokat is létrehozhat.

(7) A bizottságok működésére vonatkozó részletes szabályokat a rendelet 3. melléklete tartalmazza.

(8) A bizottságok nem képviselő tagjai vagyonnyilatkozat-tételre kötelesek. A vagyonnyilatkozatokat a Társadalmi Kapcsolatok és Ügyrendi Bizottság tartja nyilván.

64. § (1) A polgármester a megbízatását főállásban látja el.

(2) A polgármester fogadóórát tart, melynek idejét a helyben szokásos módon közzé kell tenni.

(3) Feladatai:

65. § (1) A képviselő-testület egy főállású alpolgármestert, és egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ saját tagjai közül.

(2) A polgármester határozza meg az alpolgármesterek közötti feladatmegosztást, a polgármester helyettesítésének rendjét, valamint azokat a hatásköreit, amelyek gyakorlását az alpolgármesterekre ruházza.

66. § A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat a Jegyzői Iroda Igazgatási Csoport csoportvezetője látja el.

67. § (1) A Polgármesteri Hivatal Alapító Okiratát a képviselő-testület hagyja jóvá, a működéséhez, fenntartásához szükséges költségvetési előirányzatokat és létszámkereteket a rendelkezési jogosultságokat az éves költségvetési rendelet szabályozza.

(2) A Polgármesteri Hivatal belső tagozódása:

(3)⁴² A hivatal munkarendje:

(4)⁴³ A hivatal ügyfélfogadási rendjének beosztása: A hivatal belső szervezeti egységei általános szabály szerint hétfőn és csütörtökön egész nap, szerdán 8.00 órától 12.00 óráig fogadnak ügyfelet. Az általános szabálytól eltérően az Igazgatási Csoport ügyfélfogadása hétfői napon 7.30-tól 16.00 óráig, csütörtöki napon 7.30-tól 17.00 óráig.

(5) A polgármester minden hónap utolsó hetének keddi napján 8.00-tól 9.00 óráig, a főállású alpolgármester minden hónap páros hetének keddi napján 15.00-tól 16.00 óráig, a társadalmi megbízatású alpolgármester minden hónap páros hetének szerdai napján 15.00-tól 16.00 óráig tart fogadóórát.

(6) A hivatal ügyrendjét, szervezeti és működési szabályzatát a polgármester és a jegyző állapítja meg.

67/A. §⁴⁶ (1) Mátészalka Város közigazgatási területén a Mátészalkai Német Nemzetiségi Önkormányzat, a Mátészalkai Roma Nemzetiségi Önkormányzat és a Mátészalka Város Román Nemzetiségi Önkormányzat működik.

(2) Mátészalka Város Önkormányzata minden nemzetiség számára igény szerint, de legalább havonta 32 órában biztosítja az önkormányzati feladat ellátásához szükséges tárgyi, technikai eszközzel felszerelt helyiség ingyenes használatát a Hivatal tanácstermében, hivatalos helyiségében.

(3) A helyi önkormányzat ingyenesen gondoskodik a nemzetiségi önkormányzatok működése technikai feltételeinek biztosításáról, testületi ülésekkel kapcsolatos segítő tevékenységről, előkészítő és adminisztrációs feladatokról és utómunkák ellátásáról.

(4) Mátészalka Város Jegyzője támogatja és segíti a nemzetiségi önkormányzatok gazdálkodásával, számvitelével, valamint törvényes működésével kapcsolatos feladatait.

(5) Az együttműködés részletes szabályairól a nemzetiségi önkormányzatokkal kötött külön megállapodások rendelkeznek.

68. §⁴⁸ (1) E rendelet 2019. november 5. napján 15.00 órakor lép hatályba.

(2) Jelen rendelet hatálybelépésével egyidejűleg hatályát veszti a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 15/2003.(VI.12.) önkormányzati rendelet.