Nyírbogát Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2021. (VI.25.) önkormányzati rendelete

Nyírbogát Nagyközség Helyi Építési Szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 8/2008 (IX. 05.) számú önkormányzati rendelet módosításáról

Hatályos: 2021. 06. 25- 2021. 06. 25

Nyírbogát Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2021. (VI. 25.) önkormányzati rendelete

Nyírbogát Nagyközség Helyi Építési Szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 8/2008 (IX. 05.) számú önkormányzati rendelet módosításáról

2021.06.25.

Nyírbogát Nagyközség Önkormányzatának Képviselőtestülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk. (1) bekezdés a.) pontjában és (2) bekezdésében meghatározott hatáskörében, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában kapott feladatkörében, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdése szerinti jogkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Kormányrendelet 41. § (2) b) pontja alapján a rendelet 9. mellékletében meghatározott véleményezési feladatkör szerintieknek megfelelően:-állami főépítészi, népegészségügyi, ingatlanügyi, örökségvédelmi, környezetvédelmi és természetvédelmi, közlekedési hatáskörében eljáró Szabolcs – Szatmár - Bereg Megyei Kormányhivatal,

-erdészeti hatáskörében eljáró Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal,
-bányafelügyeleti hatáskörében eljáró Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal,
- Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága,
-légiközlekedési hatóság, katonai légügyi hatóság
- közlekedési, és a természetes gyógy-tényezők hatáskörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatal,
-Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Hivatala,
- Szabolcs – Szatmár - Bereg Megyei Önkormányzat,
-honvédelmért felelős miniszter
-Szabolcs – Szatmár - Bereg megyei – polgári védelmi, valamint területi vízvédelmi és területi vízügyi hatóságként is eljáró - Katasztrófavédelmi Igazgatóság,
- Országos Vízügyi Főigazgatóság,
-Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság,
-Szabolcs – Szatmár - Bereg Megyei Rendőr főkapitányság, véleménye alapján,
továbbá a partnerségi szabályzat szerint a partnerek véleményének kikérésével, valamint a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet 40. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljáró Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal állami főépítésze záró szakmai véleményének figyelembevételével a következőket rendeli el:

1. § Nyírbogát Nagyközség helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 8/2008. (X.5.) számú önkormányzati rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §. helyébe az alábbi rendelkezés lép:

(1) E rendelet területi hatálya Nyírbogát Nagyközség teljes igazgatási területére terjed ki.

(2) Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) előírásait az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel és eltéréssekkel, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településfejlesztési eszközökről, valamint az egyes sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet, valamint Nyírbogát Nagyközség önkormányzatának a településkép védelméről szóló 20/2017. (XI.23.) önkormányzati rendelet előírásait az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni.

(3) E rendelet mellékletei:

a) a 2/2014. törzsszámú SZ - 2m1 és SZ – 2m2 tervvel módosított SZ-2 jelű Külterületi Szabályozási Terv,

b) a 2/2014. törzsszámú az SZ-1.1m jelű tervvel módosított SZ – 1.1, az SZ – 1.2, az SZ – 1.3 jelű Belterületi Szabályozási Terv

c) a 11/2018. (VI.28.) önkormányzati rendelettel módosított TR/szab.-A. B, a TR/szab.–C., a TR/szab.–D1 és a TR/szab.–D2.rajzszámú szabályozási tervlapok

d) az 1/2021. (I. 27.) önkormányzati rendelettel módosított TR/sz. szabályozási tervlap

e) a fogalom-meghatározásokat és a közlekedési területek besorolását tartalmazó 1. sz melléklet

2. § A R. 3. § helyébe az alábbi rendelkezés lép:

3. § A terv területének felhasználása

(1) A rendelet hatálya alá eső területen építési használat szerint

a) beépítésre szánt területek

b) lakóterület, ezen belül

1.1. falusias lakóterület Lf
c) vegyes terület
2.1. településközponti vegyes terület Vt
d) gazdasági terület, ezen belül
3.1. kereskedelmi szolgáltató terület Gksz
3.2. egyéb iparterület Gip
e) különleges terület K, ezen belül
4.1. sport és szabadidős területek
4.2. nagykiterjedésű közmű területek
4.3. temető területek
4.4. Szilárd, folyékony hulladék elhelyezésére és kezelésére szolgáló területek, ezen belül
4.4.1. rekultiválandó szeméttelep övezete
4.4.2. szennyvíztelep övezete
f) beépítésre nem szánt területek
g) közlekedési és közműterületek, ezen belül
1.1. közutak KÖu
1.2. vasút KÖk
h) zöldterületek, ezen belül
2.1. közpark KP
2.2. közkert KK
i) erdőterület, ezen belül
3.1. védőerdő Ev
3.2. gazdasági erdő Eg
j) mezőgazdasági területek, ezen belül
4.1. kertes mezőgazdasági terület Mk
4.2. általános mezőgazdasági terület
k) vízgazdálkodási terület, ezen belül
5.1. vízgazdálkodási terület V
l) különleges terület, ezen belül
6.1. különleges beépítésre nem szánt megújuló energiaforrások hasznosítására szolgáló terület
kerültek kijelölésre, melyek építési övezeti, övezeti besorolását a szabályozási tervek (külterület, belterület) határozzák meg és határolják le.
(2) Az 1. a) pont szerinti temető terület és a rekultiválandó szeméttelep övezete azok sajátos építési használatuk alapján az (1) b) pont szerinti beépítésre nem szánt területként kezelendők.

4. § A R. 4. § helyébe az alábbi rendelkezés lép:

5. § Szabályozási elemek

(1) A kötelező szabályozási elemek módosításához a szabályozási terv módosítása szükséges, kivéve a (2) pontban foglaltakat.

(2) A szabályozási terven meghatározott, azonos területfelhasználásba tartozó két telek között kijelölt építési övezethatár szabályozási terv módosítása nélkül telekalakítás során pontosítható, de pontosítás következtében nem állhat elő egyik telek vonatkozásában sem építési övezetváltás. Ennek megfelelően az építési övezethatár legfeljebb 5,0 méter mértékig úgy pontosítható, hogy az így kialakuló telekterület méret egyik telek esetén se csökkenjen az adott építési övezetben előírt legkisebb alakítható telekterület, telekszélesség, telekmélység alá.

6. § A R. 5. § alcíme és előírásai helyébe az alábbi rendelkezés lép:

7. § A közművesítés mértéke és a telkek beépítésének feltételei

(1) A közművesítettség mértéke:

a) A lakóterületek, gazdasági területek és a különleges területek szerinti építési övezeteket legalább részleges közművesítéssel kell ellátni. Ahol a szennyvízcsatorna kiépül, kötelezően rá kell kötni. Ezeken a területeken a zárt rendszerű szennyvíztározót üzemen kívül kell helyezni, illetve új zárt rendszerű szennyvíztározó közműpótló műtárgy nem építhető.

b) A településközponti vegyes területeket építési övezeteit teljes közművesítéssel kell ellátni. Ahol a szennyvízcsatorna kiépül, kötelezően rá kell kötni. Ezeken a területeken a zárt rendszerű szennyvíztározót üzemen kívül kell helyezni, illetve új zárt rendszerű szennyvíztározó közműpótló műtárgy nem építhető.

(2) Közút és egyéb közterület építési területének bővítése céljára történő kisajátítás, lejegyzés telekalakítása esetén nem kell biztosítani a telekalakítással érintett visszamaradó teleknél az előírt kialakítható legkisebb telekterület méretet

(3) Állattartó épület építése az egyes építési övezeteken belül az építési övezeti előírások szerint lehetséges.

Az állattartó épület esetében – jogszabály előírása hiányában - zárt rendszerű, a környezetszennyezést megakadályozó szilárd és híg trágyatárolást biztosító műtárgy építendő.
(4) Mély fekvésű területek csak abban az esetben építhetők be, ha a terület feltöltése, ill. felszíni víz elvezetése megoldott. Ezeken a területeken az épületeket nem lehet alápincézni.
(5) A közút építési területének bővítése céljából történő kisajátítás, lejegyzés telekalakítása esetén nem kell biztosítani a bővítéssel érintett visszamaradó teleknél az építési telek feltétekeként előírt kialakítható legkisebb telekterület méretet.

8. § A R. 7/A. § helyébe az alábbi rendelkezés lép: (Katasztrófavédelmi osztályba sorolás alapján meghatározott elégséges védelmi szint követelményei)

(1) Nyírbogát Nagyközség a vonatkozó külön jogszabályok szerint III. katasztrófavédelmi osztályba tartozik.

(2) Az elégséges védelmi szint biztosítása érdekében a településen a lakosság riasztása és veszélyhelyzeti tájékoztatására szolgáló műtárgy, egyéb műszaki berendezés bármely övezetben, építési övezetben elhelyezhető e rendelet és a vonatkozó külön jogszabály keretei között.

9. § A R. 8. § alcíme és előírásai helyébe az alábbi rendelkezés lép:

10. § A beépítésre szánt területre vonatkozó általános előírások

(1) Az épületek az építési helyen belül a kötelező szabályozási elemek, az építési övezeti előírások, továbbá a védőtávolságok és más jogszabályi előírások megtartásával helyezhetők el, ha a HÉSZ 9-12. § - a másként nem rendelkezik.

(2) Terepszint alatti építmények a legnagyobb beépítés mértékét meghaladóan csak az építési hely határain belül, a telekre vonatkozó legkisebb zöldfelület biztosításával és csak akkor helyezhetők el, ha a terepszinttől számított magassága az 1,0 m-t nem haladja meg.

(3) Lakóterületeken belül a kialakítható legkisebb telekterület méret, vagy annál kisebb telekterület méret esetében csak egy lakást tartalmazó lakóépület építhető (melléképület csak a lakóépülettel egybeépítve).

(4) Tetőtér beépítés esetén csak egy hasznos tetőtéri építményszint létesíthető.

(5) Az egyes építési övezetekben meghatározott kialakítható legkisebb telekterület méretet minden telekalakítással újonnan kialakított építési telek esetében be kell tartani.

(6) A melléképítmények közül

a) az oldal és hátsókertben elhelyezhetők: közmű-csatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, kerti építmény, antenna és zászlótartó oszlop.

b) az a) pont szerintieken túl a hátsókertben elhelyezhető: állat ól, állatkifutó, háztartási célú kemence, húsfüstölő, komposztáló.

(7) A melléképítmények közül az előkertben elhelyezhetők: közmű-csatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló, önálló, - épülettől külön álló- vagy a kerítés részeként kirakatszekrény legfeljebb 5 m2 alapterülettel 0,4 m-es mélységgel és legfeljebb 1,5 m magassággal.

(8) A falusias lakóterületek és településközponti vegyes területek építési telkein az alábbi melléképületek helyezhetőek el az építési övezeti szabályoknak megfelelően:

a) jármű- (gépkocsi, motorkerékpár, munkagép stb.) tároló

b) az egyes építési övezetekben elhelyezhető épületek rendeltetés szerinti használatát elősegítő, azt kiegészítő rendeltetések, különösen

c) nyári konyha, mosókonyha, szárító

d) tároló építmények (tüzelőanyag- és más tároló, szerszámkamra, szín, fészer, magtár, góré, csűr, pajta stb.)

e) az állattartás céljára szolgáló épületek és építmények, ahol ezt az övezeti szabályozás lehetővé teszi

f) kisipari vagy barkácsműhely, műterem, kiskereskedelmi üzlet

g) a turizmushoz és idegenforgalomhoz kapcsolódó árusító pavilon

h) fűtés céljára szolgáló melléképület (kazánház)

i) pince, pince felépítménye

j) előkertben melléképület, pavilon nem helyezhető el.

(9) Előkertek, oldalkertek, hátsókertek szabályozása; építési hely:

a) ELŐKERTEK

b) Az előkertek legkisebb mélysége szabályozási terven történt megállapítás hiányában a kialakult állapotnak megfelelő.

c) Újonnan kialakított lakóterületek esetében az előkerti méret az utcai telekhatártól számított 5 méter, illetve szabályozási terv szerinti érték.

d) OLDALKERTEK

Az oldalkertek legkisebb szélessége a kialakult állapotnak megfelelő. Kialakult állapot hiányában méretének meghatározására OTÉK 35. § (3) a) és (b) pontjainak előírásait kell alkalmazni.
e) HÁTSÓKERTEK:
A Lf jelű falusias építési övezetekben a hátsókertek legkisebb mélysége szabályozási terven történt megállapítás hiányában a kialakult állapotnak megfelelő. Kialakult állapot hiányában mélységének meghatározása az OTÉK 35. § (4) előírásai szerint történik az alábbi eltérésekkel:
c1) Az építési övezet esetében 60 méteres építési határvonal az utcai telekhatártól, ami megegyezik a gazdasági udvar zóna határvonalával.
c2) Amennyiben c1) pont szerinti mérték meghaladja az egyes telkek telekmélységének méretét, úgy a hátsókert mérete minimum 6 méter, ill. az ennél nagyobb hátsókert irányú tényleges homlokzat magasság értéke.
f) ÉPÍTÉSI VONAL
Az építési vonalat, mint kötelező szabályozási elemet a szabályozási terv határozza meg.
(10) Falusias lakóterületeken belül a szabályozott épület elhelyezésnél az alábbi kiegészítő szabályokat is alkalmazni kell:
OLDALHATÁRON ÁLLÓ BEÉPÍTÉSI MÓD
Főépületek esetében:
1. 14 méter telekszélesség alatt az épület csak oldalhatárra helyezhető el
2. Ha a telek szélessége meghaladja a 14 métert, az oldalhatáron álló épület elhelyezés az építési hely határvonalát képező telekhatártól mért 0-1,0 méter közötti csurgó távolság elhagyásával is lehetséges.
3. Amennyiben a telek szélessége eléri, vagy meghaladja a 20 métert, szabadon álló épület elhelyezés is lehetséges. Ekkor az építési hely határvonalát képező telekhatártól mért legkisebb távolság az építménymagasság fele, de min. 3.0 m.
4. A lakóterületek saroktelkein - oldalhatáron álló beépítési mód esetében- az épület szabadon állóan is elhelyezhető az egyéb övezeti előírások betartásával. A szabadon álló beépítés a szomszédos építési telek építési jogait nem korlátozhatja. Ekkor az építési hely határvonalát képező telekhatártól mért legkisebb távolság az építménymagasság fele, de min.
3.0 m.
(11) A zöldterületi fedettség kötelezően betartandó értékét jelen rendelet összefoglaló építési övezeti szabályozásának táblázatai határozzák meg.
(12) a.) Az egyes építési övezetekben megadott előírások az újonnan kialakított telkekre, és minden építési tevékenységre vonatkoznak, függetlenül attól, hogy építési engedély köteles, vagy nem az adott építési tevékenység.
b.) Meglévő telek akkor is beépíthető, ha az övezeti szabályozásban megadott alakítható legkisebb telekterület, a minimális telekszélesség és telekmélység értékeinek nem felel meg, de azon épület a szükséges telepítési távolságok (OTÉK és HÉSZ valamint a sajátos övezeti előírások) betartásával elhelyezhető.
(13) Újonnan kialakított lakóterületeken csak a szabályozási előírásoknak megfelelően kialakított építési telkek építhetők be.

11. § A R 9. §-(2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

(1) A falusias lakóterületen elhelyezhető épületek és funkciók:

a. lakóépület,
b. mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény,
c. kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó épület,
d. szálláshely szolgáltató épület,
e. kézműipari építmény,
f. helyi igazgatási-, egyházi-, oktatási-, egészségügyi-, szociális épület,
g. üzemanyagtöltő,
h. a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb, - nem nagyüzemi - gazdasági tevékenység célára szolgáló építmény.

12. § A R 9. § (7.) helyébe az alábbi rendelkezés lép.

(1) A falusias lakóterületek építési övezeteinek telekre vonatkozó összefoglaló szabályozása ( 2. számú melléklet a) pontja tartalmazza):

A korlátozott falusias lakóterület (Lfk) övezete az MTrT Vízminőség-védelmi Terület Övezettel érintett, melyre a területrendezési külön előírások is érvényesítendők.

13. § A R 9. § – a egy új (8) bekezdéssel kiegészül:

(1) A falusias lakóterület építési övezeteire e rendeletben és a szabályozási terven meghatározott legkisebb és legnagyobb építménymagasságok értékei közül csak a felső értékre vonatkozó követelményt kell figyelembe venni.

14. §

A R 10. § (3), (4), (5) és (6) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

(1) A településközponti vegyes területen az OTÉK 31. § (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhető: - nem zavaró hatású egyéb gazdasági tevékenység céljára szolgáló épület és termelő kertészeti építmény.
(2) A településközponti vegyes területen nem helyezhető el önálló parkoló terület a 3,5t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára. A 3,5t önsúlynál nagyobb személyszállító gépjárművekre, különösen az autóbuszokra ez a korlátozás nem vonatkozik.
(3) A Vt1 és Vt2 jelű építési övezetben a lakó funkció csak intézményi funkcióhoz kapcsolva, szolgálati lakásként létesíthető, egy intézményhez legfeljebb két lakás tartozhat.
(4) A településközponti vegyes területek építési övezeteinek telekre vonatkozó összefoglaló szabályozása ( a rendelet 3. számú melléklet a) pontja tartalmazza)
A korlátozott településközponti vegyes terület (Vtk) övezete Vízminőségvédelmi Terület Övezettel érintett, melyre a területrendezési külön előírások is érvényesítendők.

15. § A R 10. § – a egy új (7) bekezdéssel kiegészül:

(1) A településközpont vegyes terület építési övezeteibe meghatározott legkisebb és legnagyobb építménymagasságok értékei közül az új középületek előkert nélküli telepítése kivételével csak a felső értékre vonatkozó előírásokat kell figyelembe venni. Ez az előírás nem vonatkozik a meglévő előkert nélküli középületek bővítési, átalakítási építési munkáira.

16. § A R 11. § (4), (5) (6) és (7) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

(1) Egyéb ipari rendeltetésű épület olyan ingatlan irányába, ahol a lakó rendeltetés megengedett, ott a szomszédos telek építési helyének határától 9 méteres sávon belül az nem helyezhető el. Az előkert vonalától, valamint az oldal- és hátsókerti telekhatártól 9 méterre telepített gazdasági fő tevékenység végzésére szolgáló épület között csak előlépcső és előtető épületrész, vagy a gazdasági tevékenységhez köthető zaj- és légszennyezéssel nem járó létesítmény helyezhető el.

(2) Azokban a Gip.1 jelű építési övezetekben a vegyes használatú mezőgazdasági majorokban, ahol jelenleg az állattartás és az egyéb gazdasági tevékenység együtt van jelen, új állattartó rendeltetésű épület nem építhető

(3) A Gip.2 jelű építési övezet előírásai:

Az iparterület besorolását tekintve egyéb ipar terület, amelyen belül az egyéb iparterületi funkciók mellett mezőgazdasági üzemi funkciók és állattartó telephelyek építményei is elhelyezhetőek.
(4) A gazdasági területek építési övezeteinek telekre vonatkozó összefoglaló szabályozása ( 3. számú melléklet b) pontja tartalmazza)

17. § A R 12. § helyébe az alábbi rendelkezés lép:

18. § Különleges területek

(1) A szabályozási terven K jellel jelölt területek sajátos használatuk szerint különleges területek

(2) A különleges területek sajátos használatuk szerint az alábbi övezeti besorolásba tartoznak:

a)

K 1

Sport, szabadidős
területek
b)

K 2

Temető területek
c)

K 3

Nagy kiterjedésű
közműterületek
d)

K 4

K 1

Szilárd
és
folyékony
hulladék
elhelyezésére
és
kezelésére
szolgáló
terület
(3)

K 1.1

A
különleges területek
övezeti szabályozása:
a) Sport és szabadidős területek:
Az építési övezet sport és szabadidős építmények elhelyezésére szolgál települési sportcentrum funkcióval.
A K-1.1 építési övezet területén a sport rendeltetés céljára szolgáló építmények és azok működéséhez szükséges kiszolgáló, kiegészítő rendeltetések céljára szolgáló építmények helyezhetők el.

K 1.2

Az
építési
övezet
a
sport,
rekreációs,
vízparti
rekreációs
és
idegenforgalmi,
valamint
ezeket
a
funkciókat
kiszolgáló
vendéglátó,
szálláshely
szolgáltató
funkciót
tartalmazó
épületek
elhelyezésére
szolgál.
b)

K 2

K 2.1

Temető területek:
b1) temető övezet, működő, vagy működésbe vonható temetőterület

K 2.2

Az
újonnan
működésbe
vont
területek
esetében
a
temető
területének
határai
mellett
30
méter
széles védősávot kell
kialakítani
b2) temető övezet, kegyeleti park
c)

K 3

Nagykiterjedésű közmű
területek:

K 3.1

c1)
közmű
övezet,
vízműtelep,
vízműkút
Az övezetben kizárólag csak kiszolgáló, illetve irodai funkciójú épület építhető. A kutak védőtávolságán belül épület nem helyezhető el.

K 3.2

c2).
közmű
övezet,
gázszabályozó,
gázátadó,
gázfogadó
állomás
Az övezetben csak üzemi rendeltetést tartalmazó épület vagy az azt kiszolgáló technikai berendezések helyezhetők el.
gázfogadó állomás
d)

K 4

Szilárd
és
folyékony
hulladék
elhelyezésére
és
kezelésére
szolgáló
terület

K 4.1

d1) rekultiválandó
szeméttelep
övezete
Csak funkciónak megfelelő épületekkel és építményekkel beépíthető. Védőtávolsága rekultiváció után: 300 méter.
Rekultiváció utáni kötelező területfelhasználási kategória: gazdasági erdő (Eg)

K 4.2

d2)
.
Szennyvíztelep övezete
Csak funkciónak megfelelő épületekkel és építményekkel és az azt kiszolgáló technikai berendezések műtárgyaival építhető be
.
(4) Különleges területek övezeteinek telekre vonatkozó összefoglaló szabályozása ( 3. számú melléklet c) pontja tartalmazza)
A 27/2004 (XII.25.) KvVM rendelet értelmében a „korlátozott használatú különleges terület” (Kk) érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület, melyre a területrendezési külön előírások is érvényesítendők.

19. § A R 13. § alcíme és előírásai helyébe az alábbi rendelkezés lép:

20. § Közterületek kialakítása

(1) Az építési telkek közművekkel történő ellátását közterületről vagy közforgalom számára megnyitott magánútról kell megoldani.

(2) A közterületen minden esetben biztosítani szükséges a szintkülönbség rámpával történő áthidalását is. (Gyalogos átkelőhelyeknél döntött szegélysáv stb.)

(3) Biztosítani szükséges minden parkolóban legalább egy kerekes-székekkel is igénybe vehető (méreteinél nagyobb) gépkocsi-parkoló létesítését, melyet kizárólagos használatot biztosító tábla jelezzen.

(4) Kereskedelmi, szolgáltató, valamint vendéglátó tevékenység céljára közterületen épület, pavilon nem létesíthető.

21. § A R 14. § helyébe az alábbi rendelkezés lép:

22. § Közlekedési és közműterületek

(1) A terv közlekedési területei a tervben szabályozási vonalak által meghatározott: KÖú jelzésű közterületei, melyek közlekedési és közműlétesítmények elhelyezésére szolgálnak

(2)

KÖú 1

1
A
közterületek,
közlekedési
területek
övezeti
besorolása
és
szabályozási
szélessége:
a)

KÖú 2

gyorsforgalmi
út:
a
települést
jelenleg
nem
érinti.
b) országos főút (I. és II. rendű) Szabályozási szélessége : szabályozási terv szerint
c)

KÖú 3

országos
mellékút, települési
főút
Szabályozása belterületen: min. 30 méter, illetve– közterületet és nem közterületet elválasztó határvonal – a meglévő jogi határokkal, szabályozási terv szerint
.
Szabályozása külterületen: az út szabályozási szélessége – közterületet és nem közterületet elválasztó határvonal – a meglévő jogi határokkal, szabályozási terv szerint.

KÖú 4

d) helyi gyűjtőút
Szabályozása belterületen: min. 22 méter, illetve szabályozási terv szerinti érték

KÖú 5

e) kiszolgálóút
Szabályozása: méretezés nélküli minimális szélessége 12 méter, illetve szabályozási terv szerinti érték

KÖú 6

f) külterületi mezőgazdasági (kiszolgáló)út
Szabályozása külterületen: Az út szabályozási szélessége – közterületet és nem közterületet elválasztó határvonal – meglévő jogi határokkal, szabályozási terv szerinti érték.
g) gyalogút,
Szabályozása: kialakítása, építési területe a szabályozási terv szerint.

KÖk 1

h)
Többvágányú
vasútvonal
és
vasútállomás
Korlátozott kiszolgáló gépjármű forgalom lehetséges. Szabályozása:
- jogi határvonal ill. szabályozási terv szerint
- védőtávolsága: 50 méter
(3) Az úthálózati rendszer hierarchiáját és a szükséges fogalom-meghatározásokat a HÉSZ 1. sz. melléklete tartalmazza.
(4) A tűzoltó gépjárművek részére az előírt fordulási lehetőség, két nyomsáv szélességű szilárd burkolatú út biztosítása szükséges.

23. § A R 18. § helyébe az alábbi rendelkezés lép:

24. § Mezőgazdasági területek

(1) Mezőgazdasági területek besorolása: Kertes mezőgazdasági terület, jele Mk.

Általános mezőgazdasági terület, jele Má.
Korlátozott használatú mezőgazdasági terület, jele Mák.
(2) A mezőgazdasági területek sajátos használatuk szerint az alábbi övezetekre tagozódnak:
a)

Mk 1..

kertes
mezőgazdasági terület

Mk 1.1

A kertes
mezőgazdasági terület
övezetei:
a1). kertes mezőgazdasági övezet
Beépíthetősége OTÉK 29. § (3) bekezdés szerint.
Kertes mezőgazdasági övezetben lakóépület nem helyezhető el.
b)

1..

általános
mezőgazdasági
terület


1.1

Az általános mezőgazdasági terület övezetei:
b1). szántó
Beépítési lehetőségek OTÉK 29. § (3) bekezdés szerint az alábbi eltérésekkel:
– Lakóépület és mezőgazdasági üzemi épület 10.000 m2 fölött 3%-os beépítettség megtartásával építhető, 10.000 m2 alatti terület nem beépíthető.
– Új állattartó telepek létesítése csak 2,0 ha -nál nagyobb területű telken, lehetséges. Állattartó telep birtokközpontként is kialakítható, de az 2,0 ha minimális telekterületet ekkor is biztosítani kell.

1.2

b2). gyep
Az övezetben csak állattartási célokra épülhet épület vagy építmény, de nem megengedett állattartó telepek létesítése. Az állattartás építményei közül csak karám és kerítés, fedett-nyitott nyári szállás létesíthető.


1.3

b3). gyümölcsös
Beépítési lehetőségek OTÉK 29. § (3) bekezdés szerint. Az övezetben lakóépület nem építhető.

1.4

b4). nádas, vízállásos terület, vegyes nádassal, vízállással tagolt
rét.
Az övezet nem beépíthető
c)

Mák 1…

általános korlátozott használatú mezőgazdasági
terület
övezetei:

Mák 1.1

c1). szántó
Ide tartoznak a természeti terület, védett természeti terület, országos ökológiai hálózat területe korlátozás alatt álló szántóterületei.
Az övezet nem beépíthető.

Mák 1.2

c2). gyep
Ide tartoznak a természeti terület, védett természeti terület, országos ökológiai hálózat területe korlátozás alatt álló gyepterületei
Beépítése az általános gyepövezetben (Ma 1.2) leírtak szerint,

Mák 1.4

c3).
Korlátozott vizes
élőhely, nádas
Ide tartoznak a természeti terület, védett természeti terület, országos ökológiai hálózat területe által érintett vizes élőhelyek, nádasok.
Az övezet nem beépíthető.
A korlátozott használatú nádasok (Mák/1.4) nem beépíthetőek.

25. § A R 19. § helyébe az alábbi rendelkezés lép:

26. § Vízgazdálkodási terület

(1) A vízgazdálkodással összefüggő területek.

V 1

(2)
közcélú nyílt csatornák medre és partja

V 2

állóvizek
medre
és
partja

Vk 1

természetvédelmi oltalom
alá eső árok
vagy
csatorna
övezete
(3) A patakmedrek, árkok esetében a mederfenntartási munkák folytatásához szükséges a partéltől számított 6,0 m széles felvonulási terület biztosítása a munka- és szállítógépek szabad közlekedési útvonala számára, legalább az egyik oldalon.
(4) A vízfolyások partélétől számított 6-6 m fenntartási területsávot szükséges biztosítani felvonulás céljára, ezért ott épület nem helyezhető el.
(5) A külterületi átereszek és műtárgyak fenntartása a tulajdonos, illetve a kezelő kötelessége.
(6) Korlátozott használatú gyümölcsös (Mák/1.3) a településen nincs, a korlátozott használatú nádasok (Mák/1.4) nem beépíthetőek.

27. § A R 20. § helyébe az alábbi rendelkezés lép:

28. § Általános előírások

(1) A környezethasználatot úgy kell megszervezni, hogy

a) a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő,

b) megelőzze a környezetszennyezést,

c) kizárja a környezetkárosítást.

(2) Valamennyi terület-felhasználás, létesítés, beavatkozás tervezése során érvényre kell juttatni a környezetvédelem előírásait.

(3) A beruházások nem okozhatnak olyan hatásokat, melyek a környező területek tervezett használati módját lehetetlenné teszik.

(4) A beruházások megvalósítása szerinti tevékenységek, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatás(ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet.

(5) A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell.

29. § A R 37. § helyébe az alábbi rendelkezés lép:

30. § (A településrendezési feladatok megvalósítását biztosító sajátos jogi intézmények)

(1) A terv szerinti közlekedési és közműterületek kialakítása érdekében az elővásárlási jog, a kisajátítás és a helyi közút célára történő lejegyzés jogintézményei alkalmazhatók.

(2) A terven jelölt beültetési kötelezettség.

A telken belül jelölt beültetési kötelezettséget a terület tulajdonosának, ill. kezelőjének kell megvalósítani.
(3) A településrendezési célok megvalósításához az önkormányzat elővásárlási jogot jegyezhet be külön rendeletben meghatározott azon területekre, melyek településrendezési célok megvalósulását szolgálják.

31. § Záró rendelkezések

(1) Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Nyírbogát Nagyközség helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének megállapításáról szóló 8/2008 (IX. 05.) számú önkormányzati rendelet

a) 6. § - a,

b) 15. § - a,

c) 1, 2, 3, 4. sz. függelékei

32. § Ez a rendelet 2021. június 25-én lép hatályba.

1. melléklet

1. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK ÉS A KÖZLEKEDÉSI TERÜLETEK

BESOROLÁSA

(1) Melléképületek

Az építési telken, építési terülten a sajátos használat szerinti besorolás szerinti fő funkciótól eltérő rendeltetésű épület.

Az egyes terület felhasználási egységeken belül –az övezeti előírások és az általános egyéb előírások keretei között- más épülethez csatlakozóan vagy attól különállóan a következő melléképületek helyezhetőek el:

KÖú 1


KÖú 2

KÖú 4

KÖú 5

KÖú 6

a) jármű (gépkocsi-, motorkerékpár-, munkagéptároló)

b) a háztartással kapcsolatos - nyári konyha, mosókonyha, szárító

- tároló építmények (tüzelőanyag- és más tároló, szerszámkamra továbbá szín, fészer, magtár, góré, csűr, pajta)
- állattartás céljára szolgáló épületek és építmények
- kisipari vagy barkácsműhely, műterem, kiskereskedelmi üzlet, árusító pavilon
- kazánház

c) Melléképület lakássá nem minősíthető át.

(2) Közlekedési területek szabályozása

d) Az út szabályozási szélessége: Az út szabályozási területén belül csak az út, és az út vízelvezetésének műtárgyai helyezhetők el.

e) Az út építési területe: Az út építési területén belül csak a közlekedést kiszolgáló

- közlekedési építmény,
- kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,
- igazgatási épület,
- a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás helyezhető el.

f) Az út védőtávolsága: Az út védőtávolságán belül épület csak a közút kezelőjének hozzájárulása és feltételeinek, előírásainak betartása mellett helyezhető el.

Közlekedési területek besorolása:
(1)
Gyorsforgalmi
út:
A
települést
jelenleg
nem
érinti.
(2) Országos főút (I. és II. rendű):
471.sz. Debrecen-Mátészalka másodrendű főút
KÖú
3
Országos mellékút:
4929. sz. Kisléta-Nyírbogát összekötő út
49134. sz. Nyírbogát-Kovácsics-tanya összekötő út
(3)
Helyi
gyűjtőút:
Helyi gyűjtőútnak minősülnek a 471.sz. Debrecen-Mátészalka másodrendű főút települési átkelési szakaszai:
Belterületen:
- Hunyadi u. - Árpád u.
- Kossuth u.
Helyi gyűjtőútnak minősül a 4929. sz. Kisléta-Nyírbogát összekötő út települési átkelési szakasza: Belterületen: - Attila u.
Helyi gyűjtőútnak minősül még a 49134. sz. Nyírbogát-Kovácsics-tanya összekötő út :
Belterületen:
- Árpád u.
- Vasvári Pál u.
(4)
Kiszolgáló
út:
Belterületi szabályozási terv
szerint.
Külterületi egyéb közút:
Külterületi szabályozási terv szerint
KÖk

2. melléklet