A pénzbeli és természetbeni ellátások helyi szabályairól szóló 6/2020. (II. 28.) önkormányzati rendelet módosítását több körülmény is indokolja.

A törvényi szabályozás az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege helyett a szociális ellátások és támogatások összegének megállapításánál viszonyítási alapként a szociális vetítési alapot vezette be. Ennek oka, hogy az öregségi nyugdíjminimum elsősorban a nyugdíj szakágazat mutatószáma, amelyet a társadalombiztosítási nyugellátásokhoz kapcsolódóan használnak. A törvényi indokolás szerint olyan viszonyítási alap létrehozására volt szükség a szociális területen, amely figyelembe veszi a szakterület sajátosságait. A törvénymódosítás nem írta elő egyértelműen és közvetlenül azt, hogy a helyi önkormányzatok vonatkozó rendeletén is át kell vezetni e módosítást, azonban a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 25. § (5) bekezdése szerint, ha a szociális vetítési alap összege változik, a havi rendszeres szociális ellátás összegét a változás időpontjától számított három hónapon belül felül kell vizsgálni, ami a települési támogatásokra is vonatkozik, ezért indokolt a rendeletben is viszonyítási alapként a szociális vetítési alapot megjelölni. A Magyarország 2023. évi központi költségvetésének a veszélyhelyzettel összefüggő eltérő szabályairól szóló 613/2022. (XII. 29.) Korm. rendelet 15. § - a alapján a 2023. évben a szociális vetítési alap összege havonta 28 500 forint.

Tekintettel a közismert pénzügyi – gazdasági helyzetre, ár –és bérviszonyokra és változásokra a jövedelmi korlátok felülvizsgálatára került sor, az alábbiak szerint:

A lakossági igényekre reagálva a rendeletmódosítás bevezeti rendkívüli természetbeni települési támogatásként évente egy alkalommal öt mázsa (q) tűzifa megállapításának lehetőségét a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő – különösen az Szt. 45. § (4) bekezdésében meghatározott – személyek, akiknek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem a szociális vetítési alap összegének 200 %-át, egyedül élő esetén 250 %-át nem haladja meg. A fát az Önkormányzat juttatja el a kérelmező lakóhelyére.

A köztemetés körében a rendeletmódosítással lehetőség nyílik a költségek megtérítésére kötelezett részére részletekben történő megfizetés megállapítására. Erre legfeljebb tizennyolc hónapos időtartamra lenne lehetőség, ha kötelezett általa lakott háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap 700 %-át, egyedélő esetén annak 800 %-át, és az általa előadottak alapján olyan élethelyzetben van, hogy a temetéssel járó anyagi terhek egyösszegű kiegyenlítése a mindennapi megélhetését közvetlenül veszélyeztetné.

A rendeletmódosítás továbbá eljárási pontosításokat is tartalmaz a jövedelemigazolások, erre vonatkozó adatkérések, a pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett bankszámlára történő folyósítás kapcsán.

A szabályozás várható következményei, és az előzetes hatásvizsgálat eredménye az alábbiak szerint összegezhető.

A tervezett jogszabály társadalmi hatása, hogy szélesebb körben válhatnak jogosulttá a támogatásra a kérelmezők, továbbá pontosabb szabályok mentén történhet a kérelmek benyújtása, és a döntéshozatal előkészítése.

Gazdasági, költségvetési hatása a jogalkotásnak - tekintettel a jóváhagyott költségvetésre - nincs. A befogadható kérelmek számának esetleges változása a rendelkezésre álló információk szerint nem eredményezi a jóváhagyott költségvetési keretek felülvizsgálatának szükségességét.

Környezeti és egészségi következményekkel a jogszabály módosítás kapcsán nem kell számolni.

A jogalkotási folyamattal szükségképpen együtt járó hivatali - intézményi előkészítő munkafolyamatokat meghaladó további adminisztratív terheket a jogszabály nem eredményez.

A jogalkotás elmaradása azt eredményezné, hogy a szabályozás nem igazodna kellően a lakossági igényekhez.

A jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek, erőforrások a rendelkezésre állnak.

Az előterjesztő álláspontja szerint a javasolt szabályozás az európai uniós jogból eredő kötelezettségekkel összhangban van, és azt Európai Unió intézményeivel és tagállamaival nem kell egyeztetni.