1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Mezőtúr Város Önkormányzata

(2) Az önkormányzat Képviselő-testületének hivatalos megnevezése Mezőtúr Város Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület).

(3) A Képviselő-testület szerveinek hivatalos megnevezése:

(4) Az önkormányzat, a Képviselő-testület és szerveinek székhelye Mezőtúr, Kossuth Lajos tér 1.

(5) A Képviselő-testület tagjainak felsorolását a Mezőtúr Város Önkormányzata Képviselő-testülete Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 20/2019.(XI.07.) sz. rendeletének (továbbiakban: rendelet) rendelet 1. függeléke tartalmazza.

(6) Az önkormányzat hivatalos weblapja: www.mezotur.hu.

(7) Az önkormányzat hivatalos lapja: Mezőtúr és vidéke.

2. § (1) Az önkormányzat jelképei: a város címere, zászlaja, pecsétje és a polgármesteri jelvény.

(2) A Képviselő-testület az önkormányzat jelképeiről, azok leírásáról, használatáról külön rendeletet alkot.

(3) A helyi önkormányzati kitüntetések, díjak és elismerő címek alapítására, valamint adományozására vonatkozó szabályokról a Képviselő-testület külön rendeletet alkot.

3. § (1) A polgármester gondoskodik arról, hogy a város lakossága a nemzeti és állami ünnepeket méltó módon megünnepelhesse.

(2) A nemzeti és állami ünnepeken a közintézményeket, az ünnepi programok helyszíneit, a főteret és a városházát az alkalomhoz illően kell díszíteni, és fel kell lobogózni.

(3) Más rendezvény önkormányzati rendezvénnyé minősítéséről a Képviselő-testület határoz.

4. § Az önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladat- és hatásköröket.

5. § Az önkormányzat a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében elsősorban a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 13. § (1) bekezdésében felsorolt kötelező feladatokat látja el.

6. § (1) Az önkormányzat szabadon vállalhatja közfeladat ellátását abban az esetben, ha:

(2) A feladatok önkéntes vállalása előtt minden esetben előkészítő eljárást kell lefolytatni, melynek keretében az érintett bizottságok véleményét ki kell kérni. Jelentősebb költségkihatással járó feladatellátás felvállalása előtt ideiglenes bizottság is létrehozható, és külső szakértők közreműködése is igénybe vehető.

(3) Az előkészítő eljárás lefolytatásáról a polgármester gondoskodik. A közfeladat önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat akkor terjeszthető a Képviselő-testület elé, ha tartalmazza a megvalósításához szükséges költségvetési forrásokat.

(4) Az önként vállalt feladatok tekintetében az éves költségvetésben, a gazdálkodást meghatározó pénzügyi tervben – a fedezet biztosításával egyidejűleg – kell állást foglalni.

(5) Az önként vállalt feladatok felsorolását tájékoztató jelleggel a rendelet 2. függeléke tartalmazza.

7. § (1) A Képviselő-testület kizárólagos, át nem ruházható hatáskörét az Mötv 42. §-a állapítja meg.

(2) Az Mötv 42. §-ban felsoroltakon kívül a Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe más tárgykört nem kíván vonni.

8. § (1) A Képviselő-testület – az Mötv.-ben meghatározott kivételekkel – hatásköreit a polgármesterre, valamely bizottságára, a jegyzőre, a társulására ruházhatja át.

(2) A Képviselő-testület az átruházott hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja.

(3) Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.

(4) Az átruházott hatáskörben hozott döntéseknél fel kell tüntetni az átruházás tényét és annak jogalapját. A hatásköri címzettnek a következő Képviselő-testületi ülésen ismertetnie kell átruházott hatáskörben hozott döntéseit.

(5) A polgármesterre átruházott hatásköröket az 1. melléklet, a bizottságok hatásköreit a 2. melléklet tartalmazza.

9. § (1)¹ A Képviselő-testület létszáma a polgármesteri tisztséget főállásban betöltő polgármesterrel együtt 11 fő.

(2) A Képviselő-testület alakuló és munkaterv szerinti rendes ülést tart, továbbá rendkívüli ülést tarthat.

10. § (1) A polgármestert az alpolgármester helyettesíti.

(2) Több alpolgármester választása esetén a polgármestert az általános helyettesítésre jogosult alpolgármester helyettesíti. A polgármester és az általános helyettesítésre jogosult alpolgármester együttes akadályoztatása esetén a polgármestert a megválasztott további alpolgármester helyettesíti. Hármójuk együttes akadályoztatásuk esetén a polgármestert az ügyrendi bizottság elnöke helyettesíti.

(3) Az (1) és (2) bekezdés alkalmazása szempontjából akadályoztatásnak minősül

(4) Szabadságolás, hivatali távollét esetén az (1) és (2) bekezdés előírásait kell alkalmazni.

11. § (1) A polgármester a Képviselő-testület ülését a - (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - az önkormányzat székhelyére hívja össze.

(2) A Képviselő-testület kihelyezett ülést tart, amennyiben a tárgyalandó napirend vagy egyéb körülmény indokolja.

12. § A polgármester, vagy a jegyző a Képviselő-testületi, vagy a bizottsági előterjesztéseket, más önkormányzati anyagokat

13. § (1) A képviselőt a Mötv-ben foglaltakon túl az alábbi jogok illetik meg:

(2) A képviselőt az Mötv. 32. § (2) bekezdés i)-k) pontjában meghatározottakon az alábbi kötelezettségek terhelik:

(3) A képviselői összeférhetetlenségre, méltatlanságra, vagyonnyilatkozat tételre a Mötv. rendelkezései az irányadóak.

(4) A képviselők fogadó óráikat az általuk meghirdetett helyen és időben tartják.

14. § (1) A Képviselő-testület a képviselőnek- Mötv. 35. § (1) bekezdése szerint - külön rendeletben szabályozott tiszteletdíjat állapít meg.

(2) Az önkormányzati képviselő megbízatása az Mötv. 29-31/A. §-ban meghatározottak szerint szűnik meg.

(3) A képviselő összeférhetetlenségével, illetve az összeférhetetlenségi eljárással kapcsolatos szabályokat az Mötv. 36-37. §-a tartalmazza.

(4) Az Mötv.-ben, illetve e rendeletben meghatározott kötelezettségeit megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját, természetbeni juttatását a Képviselő-testület határozattal 6 hónap időtartamra csökkentheti vagy megvonhatja. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés vagy megvonás újra alkalmazható.

15. § (1) Az interpelláció során a képviselő problémát tár fel, valamilyen mulasztásra, helytelen gyakorlatra hívja fel a figyelmet és ezzel egyidejűleg az ügy rendezése érdekében konkrét intézkedést kezdeményez. A képviselő a tisztségviselőhöz vagy Képviselő-testület bizottságához interpellációt intézhet önkormányzati hatáskörbe tartozó ügyben.

(2) Az interpellációt a képviselőnek legkésőbb a Képviselő-testület munkaterv szerinti rendes ülése előtti 3. munkanap 12.00 órájáig kell benyújtani írásban a polgármesteri titkárságon. A polgármester gondoskodik az interpelláció címzetthez való eljuttatásáról.

(3) Az interpelláció tartalmazza az interpelláció megnevezést, a címzettjét, a problémaként felvetett kérdést és az önkormányzati hatáskört, amelyre a kérdés irányul, az interpelláció keltezését, az interpelláló képviselő nevét, aláírását.

(4) Az interpellációra az interpelláció címzettje a Képviselő-testületi ülésen szóban vagy az ülést követő legkésőbb 15 napon belül írásban köteles érdemi választ adni. Az írásbeli választ minden képviselőnek meg kell küldeni.

(5) A válasz elfogadásáról vagy elutasításáról a Képviselő-testület szóbeli válasz esetén az ülésen, írásbeli válasz esetén a soron következő ülésén vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(6) Amennyiben a Képviselő-testület sem fogadja el az interpellációra adott választ, ideiglenes bizottságot hoz létre az interpellációval érintett ügy kivizsgálására, amely a vizsgálat eredményéről a következő ülésen tájékoztatja a Képviselő-testületet. A vizsgálatba az interpelláló képviselőt is be kell vonni.

16. § (1) A kérdés minden olyan a polgármesterhez, alpolgármesterhez, a bizottság elnökéhez és a jegyzőhöz önkormányzati ügyekben intézett felvilágosítás-kérés, amely nem minősül a 15. § (1) bekezdésében meghatározott interpellációnak. A képviselő a Képviselő-testület rendes ülésén a tisztségviselőhöz vagy a Képviselő-testület bizottságához kérdést intézhet önkormányzati hatáskörbe tartozó ügyben.

(2) A kérdésre a választ azonnal szóban vagy a legkésőbb a Képviselő-testület ülését követő 15 napon belül írásban adja meg a képviselőnek az, akihez a kérdést intézték.

(3) Egy képviselő ülésenként legfeljebb öt kérdést és két interpellációt intézhet a címzetthez.

17. § (1) A Képviselő-testület az Mötv. 44. §-ban meghatározottak szerint évente legalább 6 alkalommal köteles ülést tartani.

(2) A Képviselő-testület adott évi rendes üléseinek konkrét számát és időpontját a Képviselő-testület által határozattal elfogadott éves munkaterv tartalmazza. Az éves munkatervben az (1) bekezdésben meghatározott ülésszámtól több ülést is elő lehet írni.

(4) A Képviselő-testület a munkaterv módosításával kapcsolatos hatáskörét a polgármesterre ruházza át.

(5) Rendkívüli ülést kell összehívni

(6) Rendkívüli ülést lehet összehívni, ha a polgármester megítélése szerint az (5) bekezdésen kívüli esetben a Képviselő-testület összehívására van szükség.

18. § (1) A Képviselő testület ülése nyilvános. Zárt ülést az Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben lehet tartani.

(2) Az önkormányzat működése során biztosítja a nyilvánosságot.

(3) A polgármester vagy a jegyző hirdetményt:

(4) A (3) bekezdésben meghatározottakon túl a Képviselő-testület döntésének helyben szokásos módon történő közhírré tételét jelenti, ha a jegyző hirdetményt vagy hiteles szövegmásolatot a polgármesteri hivatalban elhelyezett hirdetőn 5 napra kifüggeszt. A hirdetmény tartalmazza a hirdetmény kifejezést, a hirdetni kívánt információt, a keltezést, a jegyző aláírását, pecsétjét. A jegyző az elfogadott rendeletet a Képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv elkészítésére törvényben meghatározott határidőt követő 5 napon belül kifüggeszti. A rendelet kihirdetésének a napja a kifüggesztés napja.

(5) A Képviselő-testület meghatározza azokat a médiumokat, amelyek a lakosság tájékoztatását szolgálják.

(6) A lakosság naprakész tájékoztatását szolgálja az önkormányzattal összefüggő híreknek

19. § (1) A Képviselő-testület üléseit meghatározó munkaterv tervezetét a polgármester állítja össze és terjeszti a Képviselő-testület elé.

(2) A polgármester az éves munkaterv tervezetét a tárgyévet megelőző év novemberi rendes Képviselő-testületi ülésen terjeszti a Képviselő-testület elé.

(3) A munkaterv előkészítéséhez a polgármester javaslatot kér:

(4) A munkaterv:

20. § (1) Az elfogadott munkatervet a polgármester megküldi azoknak személyeknek, szervezeteknek, akiktől az összeállításához javaslatot kért.

(2) A jegyző a város honlapján való közzététellel gondoskodik arról, hogy az elfogadott munkaterv a város polgárai számára megismerhető legyen.

21. § (1) Az előterjesztés a Képviselő-testület döntésére irányuló írásbeli javaslat.

(2) Az előterjesztés határidőben történő megfelelő előkészítését, az egyeztetések elvégzését a jegyző ellenőrzi és biztosítja az előterjesztés törvényességét.

(3) A jegyző a Képviselő-testület döntésének jogszabálysértő voltát

22. § (1) A Képviselő-testület ülésére előterjesztést nyújt be:

(2) Az előterjesztő, amennyiben az előterjesztés jellege vagy terjedelme indokolja, megfelelő szakértelemmel rendelkező személyt von be az előterjesztés előkészítésébe (továbbiakban: előkészítő).

(3) A Képviselő-testület ülésére az előterjesztést írásban kell benyújtani.

(4) Az írásbeli előterjesztést a (6) bekezdésben foglalt kivétellel legkésőbb a Képviselő-testület ülését megelőző 14. napig kell a jegyzőhöz eljuttatni, aki azt törvényességi szempontból felülvizsgálja, és döntésre előkészíti a Képviselő-testület ülésére.

(6) Sürgős esetben a polgármester engedélyezheti az írásbeli előterjesztésnek és a döntési javaslatnak a Képviselő-testület ülésén történő kiosztását és megtárgyalását.

23. § Az előterjesztés tartalmazza:

24. § Az ülés előkészítését a polgármester a jegyző közreműködésével látja el.

25. § (1) A Képviselő-testület alakuló ülése a választási eredmény jogerőssé válását követően, törvényben meghatározott időtartamon belül, lehetőleg csütörtöki napon a Városháza Dísztermében 13.30 órai kezdettel kerül megtartásra.

(2) A Képviselő-testület a munkaterv alapján tartja meg rendes üléseit.

(3) A Képviselő-testület a rendes ülést általában a hónap utolsó csütörtökén tartja13.30 órai kezdettel.

(4) A Képviselő-testület a közmeghallgatás időpontját a munkatervében határozza meg.

(5) A polgármester a Képviselő-testület tájékoztatására, valamint a döntés előkészítő munka hatékonyságának növelése érdekében munkamegbeszélést hívhat össze. A munkamegbeszélésen a Képviselő-testület döntést nem hoz. A munkamegbeszélésről a jegyző feljegyzést készít. A feljegyzést a polgármester írja alá.

26. § A képviselők, vagy a kormányhivatal vezetője a Mötv. 45. §-ában meghatározottak szerint kéri a Képviselő-testület ülésének összehívását, amely alapján a polgármester köteles a Képviselő-testület ülésének összehívására.

27. § (1) A Képviselő-testületi ülések összehívása - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – a meghívó elektronikus úton történő megküldésével történik.

(2) A polgármester a meghívót úgy küldi meg és a meghívó mellékleteit úgy teszi hozzáférhetővé, hogy azok a meghívottakhoz a rendes ülés előtt legalább 6 nappal eljussanak. Az ezt követően elkészült előterjesztések azonnal – elektronikus úton – elküldésre kerülnek.

(3)² A polgármester a Képviselő-testület rendkívüli ülését legkésőbb az ülést megelőző napon hívja össze, oly módon, hogy a meghívó és a tárgyalandó napirendek postázása legkésőbb az ülést megelőző nap 17 órájáig megtörténjen. A rendkívüli ülés napirendjének módosítására, vagy a tárgyalandó napirendek számának emelésére csak kivételesen fontos okból, a napirendek elfogadásával egyidejűleg kerülhet sor

(4) A meghívó tartalmazza:

(5) A rendes ülés meghívójának mellékletét képezi:

(6) A Képviselő-testület ülésére egy meghívó készül, amelyben fel kell tüntetni az ülés rendes, vagy rendkívüli jellegét, illetve az előterjesztés tárgyalásának módját.

28. § (1) A Képviselő-testület nyilvános ülésére a Képviselő-testület tagjain, a jegyzőn és az aljegyzőn, jegyzői referensen kívül elektronikus úton kell meghívni:

(2)³ A meghívót és az előterjesztéseket a rendes Képviselő-testületi ülés időpontja előtt hat nappal, rendkívüli ülés esetén a meghívót a 27. § (3) bekezdése szerint, az előterjesztéseket főszabály szerint a 27. § (3) bekezdése szerint kell kiküldeni, kivételesen fontos okból a 27. § (3) bekezdésében leírtaktól eltérően legkésőbb az ülés megkezdéséig is kiküldhetők. A jegyző a Hivatal útján gondoskodik valamennyi anyag érintettekhez való eljuttatásáról. A meghívónak és mellékleteinek az önkormányzat hivatalos honlapján való megjelentetésével értesíteni kell a város lakosságát a testületi ülésről

(3) A Képviselő-testület zárt ülésére Képviselő-testület tagjain és a jegyzőn, aljegyzőn, jegyzői referensen kívül - lehetőleg elektronikus úton - meg kell hívni

(4) A Képviselő-testület ülésére az előterjesztést a polgármester és a jegyző aláírását követően kell megküldeni elektronikus formában.

(5) Az előkészítő felelős azért, hogy a Képviselő-testület ülésén tárgyalandó napirendhez minden olyan személy elérhetősége rendelkezésre álljon a meghívót kiküldő közszolgálati tisztviselőnek, akinek a részvétele a napirend tárgyalásához szükséges.

29. § (1) A Képviselő-testület ülésének vezetésére a Mötv. szabályait az e rendeletben foglaltakkal együtt kell alkalmazni.

(2) Polgármester távolléte esetén a 10. §.-ban meghatározott helyettesítési rend szerint az alpolgármester vezeti a Képviselő-testület ülését. Együttes akadályoztatás esetén az ügyrendi bizottság elnöke vezeti a Képviselő-testület ülését.

(3) A polgármester a Képviselő-testületi ülés vezetése során:

(4) A Képviselő-testületi ülés határozatképességére egyebekben a Mötv. vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

30. § (1) A polgármester

(2) Amennyiben a képviselő úgy ítéli meg, hogy az előterjesztés tárgyalása során valamely, a tárgyhoz kapcsolódó kérdés tisztázása szükséges, az előkészítőhöz vagy az előterjesztőhöz a vita során egy alkalommal, legfeljebb 2 perc időtartamban kérdést intézhet. A válaszadást követően az előterjesztés vitája során a képviselő két alkalommal szólhat hozzá a napirendhez. Első hozzászólása 5 perc időtartamú lehet, második hozzászólása 3 perc időtartamú lehet.

(3) Akitől a szót a polgármester megvonta, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra. Erről a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel ügyrendi határozatot hoz.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott esetben Képviselő-testület bármely képviselő javaslatára vita nélkül egyszerű szótöbbséggel ügyrendi határozatot hozhat arról, hogy az érintett személy a továbbiakban részt vehet-e a Képviselő-testület ülésén.

(5) Az előterjesztő, vagy az előkészítő az előterjesztés ismertetésére legfeljebb 5 percben szólhat hozzá. A polgármester a hosszabb időtartamú hozzászólást kivételes méltányosságból engedélyezi.

(6) A polgármesternek, mint az ülés vezetőjének a hozzászólásainak száma és terjedelme nem korlátozott.

(7) A polgármester a napirend vitája során a hozzászólások számának korlátozását feloldhatja, amennyiben a vita jellege azt indokolja.

31. § (1) A Képviselő-testület ülésének napirendjét, a tárgyalt napirendek sorrendjét a polgármester állapítja meg.

(2) A polgármester a rendes nyilvános ülés napirendi tervezetét a következő tartalommal terjeszti elő:

(3) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a b) és a c) pontot az a) pontban meghatározott fő napirendi pontok és egyéb előterjesztések között terjeszti elő a polgármester, amennyiben azt az előterjesztett napirendek száma indokolja.

(4) A képviselők javaslatot tehetnek a fő napirendi pontok felcserélésére, új napirendi pontok felvételére, napirendi pont törlésére, továbbá elfogadott napirendi pont tárgyalásának elnapolására.

(5) Amennyiben az előterjesztés megtárgyalása vagy elfogadása az általánostól eltérő módon kell, hogy történjen, azt az előkészítőnek az előterjesztésben fel kell tüntetni. Ilyen lehet különösen a név szerinti szavazás, vagy egy előterjesztéshez tartozó több határozati javaslat.

(6) Az elfogadott napirendi pont tárgyalásának elnapolását bármely települési képviselő indítványozhatja a szavazás megkezdéséig, amelyről a Képviselő-testület vita nélkül határoz, egyidejűleg a polgármester javaslatára meghatározza a napirendi pont tárgyalásának új időpontját.

(8) Bármelyik képviselő legfeljebb 3 perc időtartamú napirend előtti felszólalásra kérhet lehetőséget a polgármestertől legkésőbb az ülés kezdetéig. Ekkor köteles közölni a felszólalás tárgyát is. Amennyiben a polgármester a lehetőséget megtagadja, a képviselő kérésére a tárgyban a Képviselő-testület vita nélkül határoz.

32. § (1) A polgármester az elfogadott napirendnek megfelelő sorrendben külön-külön vitára bocsátja az előterjesztéseket.

(2) A polgármester javasolja az egyes egymással összefüggő napirendi pontok összevont tárgyalását, amennyiben a napirendek tárgyalása azt indokolttá teszi. Erről a Képviselő-testület vita nélkül hoz határozatot.

(3) A polgármester szóbeli kiegészítésre felkéri a napirend előkészítőjét, amennyiben a napirend terjedelme vagy a tárgyalás sürgőssége indokolja.

(4) A napirendi ponttal kapcsolatban az előkészítőhöz, az előterjesztőhöz a képviselők és a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előkészítő vagy az előterjesztő köteles rövid választ adni.

33. §⁴ A napirendi pont tárgyalása során a napirendet véleményező bizottság álláspontját a polgármester, vagy véleményező bizottság elnöke - ha több bizottság érintett, akkor jelentkezésük sorrendjében - röviden ismerteti. Ezután a napirend vitája során a polgármester a kérdésre, hozzászólásra jogosultaknak lehetőleg jelentkezésük sorrendjében ad szót. Bizottság(ok) véleményezési jogkörébe tartozó előterjesztést az illetékes bizottság(ok) előzetes véleménye nélkül csak akkor tárgyalhat a képviselő testület, ha jogszabályi előírás alapján a döntés a következő munkaterv szerinti ülésre nem halasztható, vagy az önkormányzatnak különösen fontos érdeke indokolja.

34. § (1) A polgármester engedélyezi az önkormányzati intézmények, az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok, egyéb szervezetek, az előkészítő vagy az önkormányzati hivatal köztisztviselőinek a hozzászólását a tárgyalt napirendi ponthoz, amennyiben a napirend tárgyalása azt szükségessé teszi.

(2) A nem tanácskozási joggal rendelkező személyek hozzászólására egyebekben a Képviselő-testület tagjaira vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

35. § A Képviselő-testület tagja a vita lezárására vagy a hozzászólás befejezésére a Képviselő-testület bármely tagja ügyrendi javaslatot tesz, amennyiben a vita jellege azt indokolja. A képviselő vita lezárására irányuló javaslatáról a Képviselő-testület soron kívül, vita nélkül határoz.

36. § A szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben bármely javaslat törvényességét érintően észrevételt kíván tenni.

37. § (1) A tanácskozási joggal részt vevő személy a vita során tett módosító javaslatát a vita lezárásáig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig indokolás nélkül visszavonhatja.

(2) A Képviselő-testület ülésén tanácskozási joga van annak a személynek, aki előterjesztési joggal rendelkezik. A tanácskozási jog magában foglalja a Képviselő-testület ülésén a hozzászólás és az előterjesztés módosítására irányuló javaslattétel jogát.

38. § (1) Az előterjesztés feletti vitát a polgármester zárja le. A Képviselőnek a vita lezárását követően csak ügyrendi hozzászólásra van lehetősége.

(2) A polgármester összefoglalja és ismerteti az elhangzott, szavazás tárgyát képező javaslatokat. A polgármester az elhangzott módosító javaslatokra utalást tesz. Amennyiben a módosító javaslat jellege, összetettsége indokolja, a polgármester a módosító javaslatot szövegszerűen bocsátja szavazásra.

(3) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra az alábbiak szerint:

(4) A polgármester nem bocsátja szavazásra a módosító indítványt, amennyiben a Képviselő-testület az időrendben korábban szavazásra bocsátott és ugyanabban a tárgyban beterjesztett módosító indítványt elfogadta.

(5) A polgármester, a Képviselő-testület tagja vagy a jegyző, amennyiben az előterjesztésben név-, szám- vagy más elírást, illetve számítási hibát észlel, az előterjesztés feletti vita során jelzi azt a Képviselő-testületnek. A Képviselő-testület az elírásról vagy számítási hibáról vita nélkül a határozati javaslat vagy a rendelet tervezet elfogadásakor dönt.

(6) A szavazás után a polgármester a javaslat mellett és az ellene szavazók számának vagy az egyhangú szavazás ismertetésével kihirdeti a döntést.

39. § (1) A Képviselő-testület döntéseit nyílt, névszerinti, vagy titkos szavazással hozza.

(2) A Képviselő-testület tagja a döntési javaslat elfogadásáról „igen”-nel, annak elutasításáról „nem”-mel szavaz.

(3) A Képviselő-testület a nyílt szavazására elektronikus szavazatszámláló rendszer használatával, ennek hiányában vagy meghibásodása esetén kézfelemeléssel történik.

(4) A kézfelemeléssel történő nyílt szavazás esetén a szavazatok megszámlálásáról a polgármester gondoskodik.

(5) Bármely képviselő - szavazás megkezdése előtt előterjesztett - ügyrendi indítványára a Képviselő-testület vita nélkül névszerinti vagy titkos szavazást rendelhet el.

40. § (1) A névszerinti szavazáskor a polgármester ABC sorrendben felolvassa a képviselők nevét.

(2) A képviselő a nevének felolvasásakor az „igen” vagy a „nem” szó kimondásával szavaz.

(3) A név szerinti szavazás során a jelen lévő képviselő és az általa leadott szavazat a jegyzőkönyvben külön feltüntetésre kerül.

(4) A szavazás eredményét a polgármester állapítja meg.

41. § (1) A képviselő a szavazás megkezdése előtt köteles bejelenteni az Mötv. 49. § (1) bekezdésében meghatározott személyes érintettségét. Amennyiben a bejelentési kötelezettségének a képviselő nem tesz eleget, a polgármester felhívhatja a képviselő figyelmét a bejelentési kötelezettségének elmulasztására. A Képviselő-testület képviselő kizására kapcsán az Mötv. 49. § (1) bekezdésében foglaltak alapján jár el.

(2) Amennyiben a képviselő a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja a Képviselő-testület a képviselő tiszteletdíját, illetve természetbeni juttatását 3 hónapra 50 %-kal csökkentheti.

(3) Az (2) bekezdés szerinti csökkentésről a Képviselő-testület határozatot hoz.

42. § (1) A Képviselő-testület titkos szavazás elrendeléséről azokban az ügyekben dönt, amelyekben zárt ülést köteles tartani vagy zárt ülést rendelhet el.

(2)⁵ A titkos szavazást a Képviselő-testület tagjaiból – kivéve a polgármestert és az alpolgármestert – álló szavazatszámláló bizottság bonyolítja le. A szavazatszámláló bizottság 3 főből áll. A Képviselő-testület a bizottság megválasztásáról vita nélkül jelöltenként dönt. A választásról szóló határozat a bizottság egészének megválasztását tartalmazza. A titkos szavazás elrendelése előtt a Képviselő-testület megállapítja a szavazólap tartalmát, kivéve az alpolgármester választást.

(3) A szavazás szavazólapon, urna és szavazófülke igénybevételével történik. A szavazás lebonyolításának technikai feltételeit a jegyző biztosítja.

(4) A szavazatszámláló bizottság feladatai:

(5) Ha bármely szavazáskor az igen és nem szavazatok valamint a személyes érintettség esete miatt tartózkodó képviselő együttes száma nem egyezik meg a Képviselő-testület jelenlévő tagjainak létszámával, a szavazás érvénytelen, és azt meg kell ismételni.

43. § (1) A Képviselő-testület döntéseit általában egyszerű szótöbbséggel, a jelenlévő képviselők több mint felének igen szavazatával hozza.

(2)⁶ A jogszabályban meghatározott minősített többségű szavazás esetén a határozat, vagy rendelet-tervezet elfogadásához az összes képviselő több mint felének, azaz 6 főnek igen szavazata szükséges.

(3) Minősített többséget igénylő előterjesztés tárgyalása során a módosító indítvány elfogadása is minősített többséget igényel.

(4) Minősített többséget igényel a Mötv. 50. §-ban meghatározottakon kívül a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó munkáltatói döntés meghozatala önkormányzati intézmény, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság esetén.

44. § (1) A Képviselő-testület rendeletet alkot vagy határozatot hoz.

(2) Az önkormányzat határozata, annak kihirdetése során az alábbi sorrendben

(3) A határozatok jelölése a következő formában történik: Mezőtúr Város Önkormányzata ....../….év (... hó ... nap) KT határozata (a határozat tárgya) –ról, -ről.

(4) A Képviselő-testület alakszerű határozattal dönt:

(5) A Képviselő-testület alakszerű határozata tartalmazza a testület döntését szószerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős megnevezését.

(6) A hozott alakszerű határozatokról jegyzőkönyvi kivonat készül, melynek hitelességét a polgármester és a jegyző igazolja.

(7) Az elfogadott határozatok megküldését elsősorban elektronikus levélben, ha ez nem lehetséges faxon hajtja végre a jegyzőkönyvezésre kijelölt köztisztviselő. A hatósági, a személyi, kitüntetési ügyben hozott, valamint az e-mailben, vagy faxon nem kézbesíthető döntést postai úton tértivevénnyel kell megküldeni az érintettnek.

45. § (1) A Képviselő-testület működése során ügyrendi javaslatnak tekinti az alábbiakat:

(2) Szavazás közben valamint azt követően ügyrendi javaslat nem tehető.

(3) Az ügyrendi javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül határoz.

(4) Az ügyrendi javaslatokat a polgármester soron kívül, az elhangzást követően azonnal szavazásra bocsátja, majd kihirdeti a szavazás eredményét.

46. § (1) A Képviselő-testülettől önkormányzati rendelet megalkotását kezdeményezheti az alább felsoroltak közül:

(2) A rendeletalkotásra irányuló kezdeményezést a polgármesterhez nyújtja be az (1) bekezdés b)–g) pontjában meghatározott személy vagy szerv.

(3) A rendelet-tervezet elkészítése a jegyző feladata. Az elkészítés során a jegyző:

(4) A polgármester a jegyző által elkészített a rendelet-tervezetet a véleményezésben illetékes bizottság elé, majd a bizottság véleményével együtt a Képviselő-testület elé terjeszti.

(5) Rendkívüli ülésen tárgyalandó rendelet Képviselő-testület általi megtárgyalásához bizottsági vélemény nem szükséges.

47. § (1) A rendelet-tervezet tárgyalása során a rendelet-tervezethez módosító javaslatot a módosítani kívánt jogszabályhely pontos megjelölésével és az új jogszabályi szöveg ismertetésével teheti az előterjesztésre jogosult.

(2) A jogszabály hiteles szövegét a jegyző készíti el, a polgármester és a jegyző írja alá a kihirdetést megelőzően.

48. § A Képviselő-testület rendeleteit a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A rendeletek sorszáma mellett fel kell tüntetni a rendelet kihirdetésének időpontját (év, hó, nap megjelöléssel). A rendeletek jelölése a következő formában történik: Mezőtúr Város Önkormányzata ....../…..év (......... hó ... nap) önkormányzati rendelete (a rendelet címe)

49. § Az eredeti jogalkotói hatáskörben hozott önkormányzati rendeletek felülvizsgálatát a Képviselő-testület ötévente elvégzi. A rendelet-tervezetet a jegyző készíti elő felülvizsgálat céljából.

50. § (1) A Képviselő-testület üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni. Az ülésekről a jegyzőkönyv elkészítéséhez hangfelvétel készül. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(2) A jegyzőkönyv tartalmazza a Mötv. 52. § (1) bekezdésében meghatározottakon kívül az alábbiakat:

(3) A jegyzőkönyv eredeti és a törvényességi ellenőrzés céljából megküldött példányának mellékleteként kell kezelni:

(4) A Képviselő-testület nyilvános és zárt üléséről a jegyzőkönyvet 1-1 eredeti példányban kell elkészíteni. A törvényességi felügyeletért felelős szerv az erre vonatkozó jogszabály alapján elektronikus formában kapja meg a jegyzőkönyvet. A jegyző gondoskodik a nyilvános ülés jegyzőkönyvének nyilvánosságra hozataláról.

(5) A Képviselő-testület nyílt üléseinek jegyzőkönyvét elektronikus formában meg kell küldeni a Mezőtúri Móricz Zsigmond Városi Könyvtárnak.

(6) A nyilvános Képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvét az önkormányzat honlapján legalább a soron következő ülésig közzé kell tenni.

51. § (1) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvbe csak a Képviselő-testület tagjainak, a jegyzőnek és annak a személynek van betekintési joga, aki számára azt törvény lehetővé teszi.

(2) A Képviselő-testületi ülésen készült hangfelvétel tárolásáról, megőrzéséről az irattári tervről szóló jogszabályban meghatározottak szerint kell gondoskodni.

(3) A bizottsági ülésen készült hangfelvétel a jegyzőkönyv elkészítéséhez nyújt segítséget, annak tárolásáról, megőrzéséről az irattári tervről szóló jogszabályban meghatározottak szerint kell gondoskodni.

(4) A Képviselő-testület üléséről készült dokumentumok, hangfelvétel megismerésére a Mötv. 52. § (3) bekezdése vonatkozik.

(5) A jegyzőkönyvről, hangfelvételről vagy annak egy részéről hiteles másolat készítésével kapcsolatban a közérdekű adatok megismerésére irányuló igények teljesítésének rendjéről szóló szabályzatot kell alkalmazni.

52. § A Képviselő-testület helyi népszavazást ír ki amennyiben azt a választópolgárok 10 %-a kezdeményezi.

53. § Helyi népszavazást kell kiírni az Mötv-ben meghatározott esetekben, az eljárási szabályokra választási eljárásról szóló törvény vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

54. § (1) Általános közmeghallgatást kell tartani az Mötv. 54. §-ában foglaltak szerint.

(2) Általános közmeghallgatást és rendkívüli közmeghallgatást egyszerre is lehet tartani.

(3) A közmeghallgatáson köteles részt venni a Képviselő-testület tagja, a jegyző, aljegyző jegyzői referens, a közös önkormányzati hivatal osztályvezetői, valamint a jegyző által kijelölt hivatali dolgozó.

(4) A meghirdetés során meg kell határozni a közmeghallgatás napirendjét.

(5) A közmeghallgatás kihirdetésére a Képviselő-testület rendes ülésének összehívására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

55. § A közmeghallgatást a polgármester hirdeti meg és vezeti le. Akadályoztatása, távolléte esetén a Képviselő-testületi ülés összehívására és vezetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

56. § (1) A Képviselő-testület közmeghallgatásán az ülés vezetője először ismerteti a napirendi pontokat.

(2) A közmeghallgatás napirendi pontonként történik. Adott napirendi pontokhoz kapcsolódva először a Képviselő-testületi ülésen előterjesztésre jogosultak tájékoztatást adnak.

(3) A közmeghallgatáson jelenlévők kézfelemeléssel jelzik a hozzászólási szándékukat.

(4) A hozzászólási jog megadása a Képviselő-testületi ülésen történő hozzászólási jog megadásával egyezik meg.

57. § Az ülés vezetője az előre meghirdetett napirendi pontok ismertetését követően lehetőséget ad a megjelentek részére egyéb javaslatok és kérdések feltevésére.

58. § A közmeghallgatásról a jegyző a Képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok betartásával jegyzőkönyvet készít.

59. § (1) A Képviselő-testület a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása és a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonása céljából eseti jelleggel lakossági fórumot (a továbbiakban: fórum) tarthat.

(2) A fórum meghirdetésére és levezetésére a közmeghallgatás szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a fórum levezetésére a Képviselő-testület által felkért - a Képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal rendelkező - személy jogosult.

(3) A fórumon csak a fórum levezetésére felkért képviselő köteles részt venni.

(4) A fórumon elhangzottakról a jegyző, vagy az általa kijelölt hivatali dolgozó jegyzőkönyvet készít a közmeghallgatás jegyzőkönyvére meghatározott szabályok szerint.

60. § A polgármester jogállására, jogaira és kötelezettségeire Mötv., a polgármesteri tisztség jogállását szabályozó törvények vonatkozó szabályait, valamint e rendelet, vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

61. § A polgármester a Képviselő-testület elnöke, aki felelős az önkormányzat egészének eredményes működéséért.

62. § (1) A Képviselő-testület a polgármester jutalmazására vonatkozó javaslattételi jogot az ügyrendi bizottságra ruházza.

(2) Ha a polgármester ellen fegyelmi vagy kártérítési eljárást rendel el a Képviselő-testület, az elrendeléssel egyidejűleg saját tagjai közül a vizsgálat lefolytatására 3 főből álló ideiglenes bizottságot állít fel.

63. § (1) A polgármesternek a Képviselő-testület működésével összefüggő feladatai:

(2) A polgármester a Képviselő-testület bizottságainak működésével összefüggő feladatai:

(3) A felfüggesztett bizottsági döntést a Képviselő-testület elé terjeszti, majd arról a Képviselő-testület következő ülésén határoz.

64. § A polgármester és az alpolgármester, alpolgármesterek egymást váltva minden hónap első szerdáján a polgármesteri hivatal általános ügyfélfogadási idejében ügyfélfogadást tartanak

65. § (1) A polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére legfeljebb 2 fő alpolgármestert választhat a képviselő testület.

(2) Több alpolgármester választása esetén a jelöltekről a polgármester által meghatározott sorrendben külön - külön történik a szavazás. Az első szavazást követően a szavazatszámlálás és eredményhirdetés után dönthet a képviselő testület a második jelöltről.

(2) Az alpolgármesterek a polgármester irányításával látják el feladataikat.

(3) Az alpolgármesterek a polgármester által meghatározott rendben látják el a polgármester helyettesítését.

66. § Az alpolgármester, alpolgármesterek jogállására, jogaira és kötelezettségeire az Mötv, valamint e rendelet vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

67. § (1)⁷ Az alpolgármester, alpolgármesterek a tisztséget főállású vagy társadalmi megbízatású foglalkoztatási jogviszonyban vagy töltik be a polgármester Mötv. 74. § (1) bekezdés szerinti javaslata alapján

(2) Az SZMSZ 3. melléklete tartalmazza az alpolgármester, alpolgármesterek feladatainak meghatározását.

68. § (1) A Képviselő-testület hivatalát a jegyző vezeti.

(2) A jegyző és az aljegyző ügyfélfogadását a közös önkormányzati hivatal szervezeti és működési szabályzatában kell megállapítani.

(3) A jegyző Képviselő-testület által meghatározott feladat- és hatásköreit a rendelet 4. melléklete rögzíti.

69. § Az aljegyzőt a Mötv-ben meghatározottak szerint kell kinevezni. Az aljegyző feladatait a közös önkormányzati hivatal szervezeti és működési szabályzatában kell megállapítani.

70. § A közös önkormányzati hivatalt a jegyző vezeti, a jegyzőt az aljegyző helyettesíti. A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós - 3 munkanapon túli - akadályoztatásuk esetén a jegyzői feladatokat a jegyzői referens, hiányában a jegyző kinevezési feltételeinek megfelelő legmagasabb beosztású hivatali dolgozó látja el.

71. § A jegyzői referens feladata:

72. § (1) A Képviselő-testület az Mötv. 84-86. §-ai alapján hozza létre a hivatalát.

(2) A Képviselő-testület a jegyző, az aljegyző feladatköréről, valamint a közös önkormányzati hivatal szervezetéről és működésének szabályairól külön határozatot hoz.

(3) A Képviselő-testület közös önkormányzati hivatal kialakításáról, módosításáról vagy ahhoz való csatlakozásról vagy megszüntetéséről külön határozatot hoz.

(4) A képviselő-testület a képviselők közül egyes önkormányzati feladatkörök felügyeletének ellátására, a képviselő testület megbizatásának idejére az alábbi tanácsnokot választhatja: közterület-felügyeleti tanácsnok

(5) A tanácsnok feladatkörében:

(6) A tanácsnokok névsorát és egyéb feladatait az SZMSZ 5. függeléke tartalmazza, melynek naprakész vezetéséről a jegyző gondoskodik

73. § (1) A Képviselő-testület bizottsága a működésére vonatkozó szabályokat, az Mötv 57–61. §-ában és a rendeletben foglaltakra figyelemmel alkalmazza.

(2) A Képviselő-testület állandó bizottságokat hoz létre és ideiglenes bizottságot hozhat létre.

(3) A polgármester írásbeli előterjesztése alapján az állandó bizottság elnökét és tagjait a Képviselő-testület választja meg az alakuló ülésen.

(4) Az ideiglenes bizottság elnökének és tagjainak személyére javaslatot tesz a polgármester vagy bármely képviselő.

(5)⁸ Egy képviselő egyszerre legfeljebb három bizottság tagja lehet, elnöki tisztséget a 74. § (1) bekezdés a), b), c), d) pontjában szereplő bizottságok közül csak az egyik bizottságban tölthet be.

74. § (1) A Képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozza létre:

(2)¹¹ A Közbeszerzési Bizottság a Képviselő-testület (1) bekezdés a)-b)-d) pontjaiban felsorolt bizottságainak elnökeiből áll. A Közbeszerzési Bizottság a közbeszerzési törvényben meghatározott feladatokat látja el. A bizottság elnökét és helyettesét a Képviselő-testület bízza meg

(3) A Képviselő-testület a polgármester és a képviselők vagyonnyilatkozatainak nyilvántartásával és ellenőrzésével, a képviselőkkel szembeni összeférhetetlenségi bejelentések vizsgálatával, méltatlansági eljárás előkészítésével az ügyrendi bizottságot bízza meg.

(4) A bizottságok személyi összetételét a rendelet 3. függeléke tartalmazza.

75. § (1) A bizottság elnökét, alelnökét, valamint tagjait a Képviselő-testület választja meg. A bizottság meghatározza ügyrendjét.

(2) A bizottság a munkáját éves munkaterv alapján végzi, amelyet a Képviselő-testület éves munkatervének elfogadását követő 30 napon belül készít el. A bizottság a munkatervét önállóan - a Képviselő-testület munkaterve alapján - állítja össze. A polgármester és a jegyző gondoskodik a Képviselő-testület és a bizottságok munkaterveinek összehangolásáról.

(3) A bizottság a munkatervében meghatározottak szerint rendes ülést tart. A Képviselő-testület rendkívüli ülése előtt nem kerül sor bizottsági ülés megtartására, kivéve a költségvetési rendelet összeállításához kapcsolódó ülést, továbbá a polgármester által meghatározott ügyekben tartandó ülést.

76. § (1) A bizottsági üléseket az elnök hívja össze és vezeti.

(2) A bizottság ülésére a bizottság elnöke meghívja a bizottsági tagokon kívül a polgármestert, az alpolgármestert, a jegyzőt, az aljegyzőt, jegyzői referenst, valamint mindazokat, akiknek részvételét a bizottság elnöke, vagy együttes ülés esetén az érintett bizottságok elnökei szükségesnek tartanak.

(3) A bizottság ülése nyilvános, kivéve a (4) bekezdésben meghatározottak.

(4) A bizottság által állandó meghívott nem bizottsági tag (továbbiakban: állandó meghívott), - kivéve az önkormányzati tisztségviselőt - a bizottság zárt ülésén csak meghívó és előterjesztés megküldése esetén vehet részt. A zárt ülésre egyebekben a képviselő-testületi zárt ülésekre vonatkozó szabályok az irányadóak.

(5) Az elnök köteles összehívni a bizottságot a Képviselő-testület határozatára, a polgármester, a jegyző, illetve a bizottsági tagok legalább felének indítványára.

(6) A bizottságok képviselői és a meghívottak a kérdések és hozzászólások időtartamánál és számánál a Képviselő-testület kérdéseire, hozzászólásaira meghatározott időtartamot és a hozzászólások számának korlátozását nem léphetik túl - amennyiben az időtartam mérésének lehetősége biztosítva van.

(7) A bizottságok soros ülései általában az alábbiak szerint kerülnek megtartásra. Az Egészségügyi és Szociális Bizottság a Képviselő-testület ülésének hetében hétfői napon 15 órától, a Művelődési Oktatási és Sport Bizottság keddi napon 15 órától, a Pénzügyi Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság szerdai napon 9 órától, az Ügyrendi Bizottság 15 órától tartja meg. A bizottság elnöke dönt a soron kívüli, vagy az általánostól eltérő időpontban, vagy helyen megtartandó ülés összehívásáról.

77. § (1) A bizottság elnöke vagy tagja javaslatot tehet a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti.

(2) A bizottság a Képviselő-testület által átruházott hatáskör gyakorlása során és más hatáskörében eljárva határozattal dönt.

78. § (1) A bizottság üléséről jegyzőkönyv készül. A bizottság üléséről készült jegyzőkönyvre a Képviselő-testületi jegyzőkönyvre vonatkozó szabályokat – a Mötv. vonatkozó szabályaival együtt - kell alkalmazni.

(2) A bizottságok működésével kapcsolatos előkészítői, jegyzőkönyvvezetői feladatokat az önkormányzati hivatal erre kijelölt köztisztviselői látják el.

(3) A bizottságok döntéseiről a jegyző nyilvántartást vezet.

(4) Egyebekben a bizottságok működésére a Képviselő-testület működésének szabályai az irányadóak.

79. § (1) A bizottságok a Képviselő-testület, polgármester vagy bármely bizottság elnökének kezdeményezésére együttes bizottsági ülést tarthatnak. Az együttes ülés időpontjában, helyében és napirendjében bizottságok elnökei állapodnak meg.

(2) Az együttes bizottsági ülést a nagyobb létszámú bizottság elnöke vezeti, azonos létszámú bizottságok együttes ülése esetén a bizottságok elnevezésének ABC sorrendje az irányadó.

(3) Az együttes bizottsági ülés határozatképességét bizottságonként külön kell vizsgálni. Az együttes ülésen résztvevő bizottságok határozataikat külön szavazással hozzák meg.

(4) Az együttes bizottsági ülésen részt vevő bizottságok üléséről egy jegyzőkönyv készül.

80. § A bizottságok hatáskör összeütközése esetén az ügyrendi bizottság állásfoglalását kezdeményezi az érintett bizottság. Amennyiben az állásfoglalással bármely érintett bizottság nem ért egyet, a Képviselő-testület a következő soros ülésén dönt a hatáskör összeütközés tárgyában.

81. § A Képviselő-testület a munkatervében meghatározza azokat az előterjesztéseket

82. § (1) A Képviselő-testület esetenként meghatározott feladat elvégzésére ideiglenes (ad hoc) bizottság alakításáról hoz határozatot.

(2) Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséről szóló jelentésnek, előterjesztésnek a Képviselő-testület által történő elfogadásáig vagy a bizottság Képviselő-testület általi megszüntetéséig tart.

(3) A Képviselő-testület az ideiglenes bizottság létrehozásakor meghatározza annak elnevezését, feladat- és hatáskörét, létszámát, személyi összetételét, esetleges költségkeretét. Az ideiglenes bizottság elnöke csak képviselő lehet.

(4) A társadalmi szervek, egyesületek támogatására biztosított költségvetési előirányzat felhasználásáról - pályázati kiírás alapján - a bizottságok elnökeiből alakuló ideiglenes bizottság dönt.

(5) Az ideiglenes bizottság működésére az állandó bizottságok működésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

83. § (1) Képviselőcsoport megalakulásának bejelentésére az alakuló ülésen vagy azt követően kerül sor.

(2) A képviselőcsoport megalakulására vonatkozó bejelentésnek tartalmaznia kell a képviselőcsoport elnevezését, a képviselőcsoport vezetője és az esetleges egyéb tisztségviselők nevét, valamint a képviselőcsoport névsorát.

(3) Az (1)–(2) bekezdésben foglaltakat valamint a változásokat a polgármester részére kell írásban bejelenteni. A polgármester az írásbeli bejelentések alapján tájékoztatja a Képviselő-testületet a képviselőcsoport megalakulásáról. Ha a képviselőcsoport megalakulása vagy annak bejelentése az SZMSZ-szel való összhangjával kapcsolatban kétség merül fel, a korelnök vagy a polgármester a szervezeti és működési szabályzat értelmezéséért felelős bizottsághoz fordul.

(4) Az alakuló ülést követően megalakult képviselőcsoportok tekintetében a (2)–(3) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

84. § (1) Képviselőcsoport alakítására az önkormányzati választáson jelöltet állító és mandátumot szerző, ugyanazon párthoz, egyesülethez vagy annak jogutódjához tartozó képviselők jogosultak. Az önkormányzati választáson jelöltet állító és mandátumot szerző pártokhoz, egyesületekhez illetve azok jogutódjához tartozó képviselők közös vagy önálló képviselőcsoport alakítására jogosultak.

(2) Az ugyanazon párthoz tartozó képviselők csak egy képviselőcsoportot alakíthatnak.

(3) E § alkalmazásában azt a képviselőt kell párthoz tartozónak tekinteni, aki

85. § (1) Képviselőcsoportot legalább 3 képviselő alakíthat.

(2) A képviselő csak egy képviselőcsoportnak lehet tagja.

(3) A képviselő a képviselőcsoportból kiléphet. A képviselőcsoport a tagját kizárhatja.

(4) Ha valamely képviselő képviselőcsoport-tagsága megszűnik – függetlenül a tagság megszűnésének módjától – függetlenné válik. A függetlenné vált képviselő a képviselőcsoport-tagság megszűnését követő hat hónap elteltével bármely képviselőcsoporthoz csatlakozhat.

86. § (1) A képviselőcsoport a tagjai sorából vezetőt választ, valamint vezető-helyettest és más tisztségviselőt választhat. A képviselőcsoport vezetőjének akadályoztatása esetén a képviselőcsoport vezetőjének helyettese a képviselőcsoport-vezető jogait gyakorolja.

(2) A képviselőcsoport feladata a képviselő-testületi döntéshozatal elősegítése oly módon, hogy az egy képviselőcsoporthoz tartozó képviselők véleményét a döntéshozatalt megelőzően egyezteti.

87. § (1) Megszűnik a képviselőcsoport

(2) A képviselőcsoport volt vezetője a megszűnés tényét köteles haladéktalanul, de legkésőbb három napon belül bejelenteni a polgármesternek. E határidő elmulasztása esetén a polgármester a képviselőcsoport megszűnését – a megszűnés alapjául szolgáló tény bekövetkeztének napjával – hivatalból megállapítja.

88. § A képviselők – a képviselői tevékenységgel összefüggő célra – más csoportokat hozhatnak létre, amelyek nem minősülnek képviselőcsoportnak.

89. § (1) Az önkormányzat Magyarország területén található önkormányzattal társulási vagy az együttműködés más formáját szabályozó megállapodás alapján működik együtt.

(2) A Képviselő-testület önkormányzati társulásban való részvételről, az együttműködés formájáról és módjáról határozattal dönt.

90. § (1) Az önkormányzat Magyarország területén, határain kívül található településsel testvér-települési megállapodást köt, amennyiben az önkormányzatok közötti kulturális, gazdasági vagy más egyéb kapcsolatok jellege azt indokolja.

(2) A Képviselő-testület testvér-települési megállapodásban meghatározza a települések önkormányzatai közötti együttműködés módját és formáit.

(3) A Képviselő-testület a testvér-települési kapcsolatokra fordítható éves előirányzatot a költségvetésben elkülönítetten tervezi meg és számol be arról a zárszámadásban.

91. § (1) A Képviselő-testület a megbízatásának időtartama alatt a gazdasági program alapján működik.

(2) A gazdasági program tervezetének elkészítéséről, valamint a Képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik.

92. § Az önkormányzat gazdasági alapjaira, vagyonára, bevételeire, gazdálkodására, költségvetésére, ellenőrzésére a vonatkozó törvények jogszabályok vonatkozó és e fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni.

93. § A Képviselő-testület az önkormányzat vagyonáról, a vagyongazdálkodás alapvető szabályairól és módjáról külön rendeletet alkot.

94. § (1) A Képviselő-testület az egyes kötelező feladatainak, illetve kötelező közszolgáltatások ellátására külön törvényben és jogszabályban meghatározottak alapján intézményt, gazdasági társaságot alapíthat, egyéb szervezethez csatlakozhat vagy ilyet hozhat létre.

(2) A Képviselő-testület az önkormányzati intézmény, gazdasági társaság alapításáról, egyéb szervezet létrehozásáról, ahhoz történő csatlakozásról szervezeti és működési szabályzatáról, a szervezettel és működéssel kapcsolatos személyi tárgyi anyagi feltételekről határozatot hoz.

95. § (1) A Képviselő-testület a vonatkozó törvényben és jogszabályban meghatározottak alapján a költségvetéséről költségvetési és zárszámadási rendeletet alkot.

(2) Az önkormányzat kormányzati funkcióinak felsorolását a rendelet 4. függeléke tartalmazza.

96. § (1) A Képviselő-testület az önkormányzat vagyonát külön rendeletben határozza meg (a továbbiakban: vagyonrendelet).

(2) A vagyonrendelet rögzíti a forgalomképtelen vagyontárgyakat, valamint a törzsvagyon korlátozottan forgalomképes tárgyait, illetve azokat a feltételeket, amelyek szerint a vagyontárgyakról rendelkezni lehet.

(3) Az önkormányzat törzsvagyonát a vagyonrendelet mellékletében feltüntetett vagyontárgyak képezik.

(4) Az önkormányzat forgalomképes vagyontárgyait a közös önkormányzati által vezetett külön nyilvántartás tartalmazza.

97. § (1) Az önkormányzat biztosítja a nemzetiségi önkormányzat törvényben meghatározott működési feltételeit, így különösen a helyiséghasználatot, a testületi munka végzésének alapvető feltételeit, az önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos feladatokat, továbbá minden olyan törvényben meghatározott feltételt, amely a nemzetiségi önkormányzat működéséhez szükséges.

(2) Az önkormányzat és a települési nemzetiségi önkormányzat között törvény alapján kötendő együttműködési megállapodást a Képviselő-testület határozattal fogadja el.

98. § (1) A polgármester, alpolgármester, alpolgármesterek, a képviselők, a bizottságok nem Képviselő-testületi tagjai, az állandó meghívottak és a polgármesteri hivatal dolgozói a tudomásukra jutott állami, szolgálati valamint üzleti titkot kötelesek megtartani.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott személyek illetéktelen személynek nem adhatnak tájékoztatást olyan tényről, amely tevékenységük során jutott tudomásukra és kiszolgáltatásuk az önkormányzat, képviselőtársak, munkatársak, a város lakossága számára jogellenesen előnyös vagy hátrányos következményekkel járna.

(3) A Képviselő-testület döntéshozatali eljárásában résztvevőket titoktartási kötelezettség terheli a tudomásukra jutott személyes adatok és információk tekintetében. A személyes adatok védelmére vonatkozó titoktartási kötelezettség.

99. § (1) E rendelet 2019. november 07-én 15 óra 36 perckor lép hatályba.

(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszíti Mezőtúr Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 5/2011. (II.04.) sz. rendelet.