1. § (1)² Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Rákóczifalva Városi Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat)

(2) Az önkormányzat képviselő-testületének hivatalos megnevezése: Rákóczifalva Városi Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület)

(3) A Képviselő-testület szerveinek hivatalos megnevezése:

(4)⁵ Az Önkormányzat, a képviselő-testület és szerveinek székhelye: 5085 Rákóczifalva, Szabadság tér 2.

(5)⁶ Az Önkormányzat feladatellátását szolgáló intézmények és telephelyek felsorolását a 9. melléklet tartalmazza.

2. § (1)⁷ Az Önkormányzat jelképei: a város címere és zászlaja.

(2) A város jelképeit, használatának rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza.

(3) Az önkormányzat hivatalos pecsétje: „Rákóczifalva Városi Önkormányzat" feliratú körbélyegző, középen Magyarország címerével.

(4) A helyi önkormányzati kitüntető címek és díjak alapításáról és adományozásának rendjére vonatkozó szabályokat külön rendelet tartalmazza.

(5) A köztársasági elnök a városi cím adományozásáról szóló 76/2009. (VI. 30.) KE határozatával Rákóczifalva Nagyközségnek 2009. július 1. napjával városi címet adományozott.

(6) Rákóczifalva város napja: július 1. napja.

3. § Az önkormányzat hivatalos honlapja: www.rakoczifalva.ewk.hu.

4. § Az önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladat- és hatásköröket.

5. § Az önkormányzat – a törvény keretei között – önállóan szabályozhatja, illetve egyedi ügyekben szabadon igazgathatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket.

6. § A képviselő-testület – figyelemmel a kötelezően ellátandó feladatokra, anyagi lehetőségeitől függően – az önkormányzat éves költségvetési rendeletében meghatározza, hogy a helyi közszolgáltatások körében mely feladatokat, milyen mértékben és módon látja el.

7. § (1)⁸ A képviselő-testület a törvények által előírt kötelező feladatainak ellátásán túl, külön önkormányzati rendelettel önként vállalhatja közfeladat ellátását abban az esetben, ha:

(2) A feladat önkéntes vállalása előtt minden esetben előkészítő eljárást kell lefolytatni, melynek keretében az érintett bizottság(ok) véleményét ki kell kérni.

(3) Jelentősebb költségkihatással járó feladatellátás felvállalása előtt ideiglenes bizottság hozható létre, és külső szakértő(k) közreműködése is igénybe vehető.

(4) Az előkészítő eljárás lefolytatásáról a polgármester gondoskodik. A közfeladat önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha tartalmazza a megvalósításához szükséges költségvetési forrásokat.

(5) Az önként vállalt feladatok tekintetében az éves költségvetésben, a gazdálkodást meghatározó pénzügyi tervben – a fedezet biztosításával egyidejűleg – kell állást foglalni.

(6)⁹ Az Önkormányzat által önként vállalt feladatok felsorolását az 1. melléklet tartalmazza.

8. § (1) Az önkormányzat - saját felelősségére - vállalkozási tevékenységet folytathat. Ennek megfelelően:

(2) Amennyiben az önkormányzat vállalkozásban kíván részt venni, a döntést megelőzően szakértői véleményt kell kérni, és közgazdasági (költség-haszon) elemzést kell végeztetni.

9. §¹⁰ A képviselő-testület hatásköréből nem ruházhatóak át a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 42. §-ában foglalt feladatok.

10. § (1) A Képviselő-testület – az Mötv.-ben meghatározott kivételekkel – hatásköreit a polgármesterre, bizottságaira, a jegyzőre és a törvényben meghatározottak szerint társulására ruházhatja át. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, valamint a hatáskört visszavonhatja.

(2) Az átruházott hatáskörben hozott döntéseknél fel kell tüntetni az átruházás tényét és annak jogalapját. A hatáskör címzettje az átruházott hatáskörben hozott döntésekről a képviselő-testület soron következő ülésén köteles beszámolni.

(3) Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható. Hatáskört átruházni csak rendelettel lehet.

(4) Bármelyik képviselő kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek – a képviselő-testület által átruházott hatáskörben – önkormányzati ügyben hozott döntését.

(5)¹¹ A képviselő-testület által a bizottságaira, a polgármesterre, illetve a jegyzőre átruházott hatáskörök jegyzékét, a 2., 3., illetve a 4. melléklet tartalmazza.

11. § (1) A képviselő-testület tagjai a települési képviselők, valamint a megválasztott polgármester.

(2) A képviselő-testület tagjainak száma: 9 fő.

(3)¹² A képviselő-testület tagjainak névsorát a 5. melléklet tartalmazza.

12. § (1) A Képviselő-testület működésének alapja a munkaterv, amelyet a testület félévenként hagy jóvá.

(2) A munkaterv tervezetét – a polgármester irányításával – a jegyző állítja össze, s a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a Képviselő-testület elé.

(3) A munkaterv összeállításához javaslatot kell kérni:

(4) A munkaterv tartalmazza:

(5) A munkaterv elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz.

(6) Az elfogadott munkatervet az önkormányzat hirdetőtábláján, valamint a város honlapján közzé kell tenni.

13. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább hat alkalommal ülésezik.

(2) A képviselő-testület évente a nyári szabadságolások miatti időben ülésszak-szünetet rendel el minden év július 1. napjától augusztus 31. napjáig. Ezen időszakban csak a képviselő-testület előzetes döntése alapján, illetve előre nem tervezhető, azonnali döntést igénylő esetben kerülhet sor képviselő-testületi ülésre.

(3) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart.

(4) Az ülésnap a megszavazott napirend megtárgyalásának befejezéséig tart, elnapolás esetén az ülést az eredeti napirendi pontokkal kell folytatni.

14. § (1) Az alakuló ülést a választás eredményének jogerőssé válását követő 15 napon belül össze kell hívni. Az összehívásról a megválasztott polgármester gondoskodik. Az ülést a polgármester vezeti. Az alakuló ülésen a polgármester és a képviselők esküt tesznek.

(1a) A képviselő-testület alakuló ülésén a Helyi Választási Bizottság elnöke tájékoztatást ad a polgármester és a képviselők választásának eredményéről.

(1b) Az alakuló ülésen tartandó titkos szavazás lebonyolítására a képviselő-testület minősített többséggel képviselőkből álló 3 tagú szavazatszámláló bizottságot választ. A titkos szavazás lebonyolítására egyebekben a 24. § (6)-(10) szabályait kell alkalmazni.

(2) A képviselő-testület az alakuló vagy az azt követő ülésen az Mötv. szabályai szerint megalkotja vagy felülvizsgálja szervezeti és működési szabályzatáról szóló rendeletét, a polgármester előterjesztése alapján megválasztja a bizottságok tagjait, az alpolgármestereket, dönt illetményükről, tiszteletdíjukról.

15. § (1)¹³ A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze, akadályoztatása esetén e hatáskörét az alpolgármester gyakorolja. A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, a tartós akadályoztatásuk esetén az ülés összehívása a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság elnökének a feladata.

(2) A meghívónak tartalmaznia kell az ülés helyének és napjának, kezdési időpontjának, a tervezett írásbeli előterjesztés tárgyának és előterjesztőjének megjelölését, az ülés minősítését – alakuló, rendes, rendkívüli.

(3) A rendes ülésre szóló meghívót – lehetőleg a tervezett írásbeli előterjesztésekkel együtt – a képviselőknek és a tanácskozási joggal meghívottaknak olyan időpontban kell megküldeni, hogy azt a testületi ülés napját megelőzően legalább 5 nappal megkapják. A kézbesítés elsődlegesen elektronikus formában – erre irányuló igény esetén papír alapon - történik.

(4) A meghívót a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester írja alá. A tisztségek egyidejű betöltetlensége, illetve egyidejű tartós akadályoztatásuk, vagy kizártságuk esetén a meghívó aláírása a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság elnökének a feladata.

(5) A képviselő-testület üléseinek időpontjáról a nyilvánosságot a meghívónak a rendes ülés előtt 5 nappal, - rendkívüli ülés előtt lehetőség szerint az ülés előtt - az önkormányzati hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztésével, valamint a város honlapján történő közzétételével kell értesíteni.

(6) A képviselő-testület tagjain kívül minden nyilvános ülésre meghívást kap:

(7) A nyilvános ülésre meg kell hívni

(8) A képviselő-testület zárt üléseire a képviselő-testület tagjain kívül meg kell hívni:

(9) A tanácskozási joggal meghívottak – kivéve a döntéshozatalban való részvételt, az interpellációkhoz és felvilágosítás kéréséhez való jogot és a napirenden kívüli felszólalás jogát – a képviselőket megillető jogosultsággal rendelkeznek.

16. § (1) A képviselő-testület rendkívüli ülését a polgármester az ok felmerülésétől, vagy a kezdeményezéstől számított 15 napon belül hívja össze.

(2) A polgármester köteles rendkívüli ülést összehívni, ha

(3) A polgármester rendkívüli ülést hívhat össze az előterjesztések benyújtására jogosultak kezdeményezésére, ha azt halaszthatatlan ügy, vagy önkormányzati érdek indokolttá teszi.

(4) A rendkívüli ülés összehívását kezdeményező indítványt a napirendi pontként javasolt előterjesztéssel együtt a polgármesternél kell előterjeszteni. Az indítványban meg kell jelölni a rendkívüli ülés összehívásának indokát.

(5) A rendkívüli ülésre szóló meghívót – lehetőség szerint az előterjesztéssel együtt – az ülést megelőző napon kell megküldeni. Rendkívül sürgős esetben lehetőség van a képviselő-testület ülésének személyesen vagy telefonon történő összehívására. A napirendi pontként javasolt írásbeli előterjesztést legkésőbb az ülést megelőzően kell megküldeni vagy kiosztani. A rendkívüli ülés napirendjére kerülő előterjesztés tárgyalásának – ha jogszabály nem teszi kötelezővé – nem feltétele az előzetes bizottsági vélemény beszerzése.

17. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános.

(2)¹⁶ A képviselő-testület zárt ülést tart az Mötv. 46. § (2) bekezdés a-b) pontja szerinti esetekben.

(3)¹⁷ A képviselő-testület zárt ülést rendelhet el az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja szerinti esetekben.

(4) Amennyiben jogszabály valamely ügy döntéshozatali eljárására speciális nyilvánossági (titoktartási, összeférhetetlenségi) szabályokat ír elő, úgy ezen szabályok betartását a meghívó kézbesítésénél és a képviselő-testület ülésein is megfelelően – szükség esetén zárt ülés elrendelésével is – biztosítani kell.

(5) A (2) bekezdés b) pontjában érintett személy nyilatkozatát kell beszerezni arra vonatkozóan, hogy kéri-e ügyének zárt ülésen történő tárgyalását. Ennek hiányában ügye csak nyílt ülésen tárgyalható.

(6) A Képviselő-testület zárt ülésen hozott döntését amennyiben jogszabályban védett érdeket nem sért az ülést követően nyilvánosságra kell hozni.

(7) A zárt ülésen a Képviselő-testület tagjai, a jegyző, az aljegyző, továbbá meghívás esetén a Polgármesteri Hivatal ügyintézője, az érintett és a szakértő vehetnek részt. Törvény előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása.

(8) A zárt ülésen elhangzottakról tájékoztatást, felvilágosítást csak a polgármester vagy megbízottja adhat.

18. § (1)¹⁸ A képviselő-testület ülését a polgármester, mint az ülés elnöke vezeti, akadályoztatása esetén e hatáskörét az alpolgármester gyakorolja. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, a tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület ülésének vezetését a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság elnöke látja el.

(2)¹⁹ Az ülést az elnök nyitja meg; megállapítja, hogy a képviselő-testület összehívása az e rendeletben foglaltak szerint történt, továbbá megállapítja a jelenlévő képviselők számát, ismerteti a távollévő képviselők nevét, a képviselő-testület határozatképességét, és kihirdeti az arra vonatkozó megállapításait.

(3) A képviselő-testületi ülés akkor határozatképes, ha az ülésen a megválasztott képviselők több mint fele jelen van. Az ülésteremben tartózkodó képviselőt a határozatképesség megállapításakor és a szavazáskor is jelenlévőnek kell tekinteni.

(4) Határozatképesség esetén a polgármester javaslatot tesz az ülés napirendjére, de bármely képviselő és a jegyző is jogosult a meghívóban feltüntetett napirendek vonatkozásában javaslattal élni.

(5) A polgármester vagy a képviselő, illetve a jegyző javasolhatja bármelyik napirendi pont tárgyalásának elnapolását, illetve kezdeményezheti több napirend összevontan történő tárgyalását.

(6) Az elnök az ülés teljes ideje alatt köteles ellenőrizni a határozatképességet. Ha a képviselő-testület határozatképtelenné válik, kísérletet tesz a határozatképesség helyreállítására.

(7) Amennyiben a képviselő-testület az elnök kísérlete ellenére is határozatképtelen marad, az elnök az ülést berekeszti. Az ülés berekesztése esetén a képviselő-testület ülését a polgármester 8 napon belül köteles az eredeti napirendi javaslattal, illetőleg a határozatképesség hiányában meg nem tárgyalt napirendi pontokkal újból összehívni.

(8) A polgármester köteles napirendi pontnak javasolni a benyújtástól számított második rendes ülésen azt az előterjesztést, amelyet a képviselő-testületi tagok legalább egynegyede írásban javasol.

(9) A Képviselő-testület ülésén a napirendre az elnök tesz javaslatot, amelynek alapján a napirendről a képviselő-testület egyszerű többséggel, vita nélkül dönt. Az előterjesztő az előterjesztést – a kötelezően tárgyalandó napirendi pontok kivételével – visszavonhatja. A polgármester, a képviselők, a jegyző, valamint saját előterjesztéseik tekintetében az előterjesztési joggal rendelkezők – a kötelezően tárgyalandó napirendi pontok kivételével – kezdeményezhetik valamely napirendi pont megtárgyalásának elnapolását, napirendről történő levételét, vagy a javasolt sorrend megváltoztatását.

19. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról az ülés elnöke gondoskodik. Ennek során:

(2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén az ülés vezetője rendre utasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti. A kiváltó ok megszűnése után az ülés vezetője azonnal elrendeli az ülés folytatását.

(3) Ha a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, a polgármester az ülést határozott időre félbeszakíthatja. Ha nem talál meghallgatásra, elhagyja az üléstermet és ezzel az ülés félbeszakad. A testületi ülés elnöki összehívásra folytatódik.

(4) Az ülés vezetőjének a rend fenntartása érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.

20. § (1) Az elnök bármikor tárgyalási szünetet rendelhet el, amelynek az időtartamát is megállapítja.

(2) Az ülések idején – a szünetek kivételével – a bizottságok nem ülésezhetnek.

(3) A polgármester hozzávetőleg 2 óránként legalább 10 perc szünetet rendelhet el, továbbá a saját vagy bármely képviselő kezdeményezésére maximum 30 perc tárgyalási szünetet rendelhet el.

(4) Az ülés megszakad, ha a levezető elnök az üléstermet elhagyja és az elnöki feladatokat ezt megelőzően nem adja át a 18. § (1) bekezdésében felsorolt helyettesítésre jogosult személyeknek, vagy nem rendel el szünetet.

(5) A képviselő-testület ülése az ülés kezdetétől számított 8 óra elteltével befejeződik, illetve folytatásáról ekkor vita nélkül dönt a testület.

21. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet.

(2) A tárgyban érintett bizottságok elnökei a polgármester felkérésére legfeljebb 3 percben ismertetik a bizottságuk álláspontjait, valamint a bizottsági tagok kérésére a bizottsági tagok külön véleményét és annak indokolását.

(3) A képviselők és a tanácskozási joggal megjelentek a napirendhez való hozzászólási szándékukat az ülés elnökének jelzik. A képviselői felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor.

(4) Azt a felszólalót, aki eltér a napirendi pont tárgyától, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ a polgármester felszólíthatja, hogy térjen a tárgyra, kétszeri felszólítás után megvonhatja tőle a szót. Akitől a szót megvonták, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra.

(5) Az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal részt vevők – legfeljebb kérdésenként 2 perc időtartamban – kérdéseket tehetnek fel, amelyre a vita lezárása előtt köteles – kérdésenként szóban legfeljebb 5 perc időtartamban, vagy 3 munkanapon belül írásban – rövid választ adni.

(6) A polgármester saját véleményének kifejtésére a képviselőre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a polgármesteri zárszót követően további hozzászólásra nincs lehetőség.

(7) Bármikor szót kérhet:

22. § (1) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a képviselő a módosító javaslatát – saját indítvánnyal, illetve a vitában elhangzott módosító javaslatok, kiegészítések elfogadásával – a vita lezárásáig megváltoztathatja, vagy a szavazás megkezdéséig azt bármikor visszavonhatja.

(2) A vita lezárása után személyes megjegyzéssel élhet az a képviselő, aki a vitában az ellene szóló, sérelmesnek vélt megjegyzést kívánja elhárítani vagy felmerült félreértéseket eloszlatni. A személyes megjegyzés lehetőségével napirendenként – legfeljebb 2 percben – egy alkalommal lehet élni.

(3) A vita lezárása után, a szavazás megkezdése előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

(4) Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, a polgármester a vitát lezárja. A vitában elhangzottakat összefoglalja, majd a javaslatokat logikai sorrendben bocsátja szavazásra. A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vita során elhangzott javaslatokat egyenként szavaztatja meg akként, hogy először a módosító és kiegészítő, majd az eredeti javaslatot. Ezt követően megállapítja a szavazás eredményét és indokolt esetben ismerteti a hozott döntést.

(5) A javaslat elfogadásához a jelenlevő képviselők több mint felének igen szavazata szükséges.

(6) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit, vagy akinek a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. Az önkormányzati képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett önkormányzati képviselő kezdeményezésére vagy bármely önkormányzati képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt önkormányzati képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni.

(7) Ha a képviselő személyes érintettségét nem jelenti be, és köztudomású, vagy a képviselő-testület azt megállapítja, és a képviselő-testület határozatban rögzíti, hogy a képviselő törvényben előírt kötelezettségének nem tett eleget, szükség esetén döntését felülvizsgálja.

23. § (1) Minősített többség szükséges a Mötv.-ben megjelölt eseteken kívül

24. § (1) A képviselő-testület döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással hozza, amely kézfeltartással történik.

(2) A szavazatok összeszámlálásáról a polgármester gondoskodik. Ha az eredmény megállapításával kapcsolatban kétség merül fel, a szavazást meg kell ismételtetni.

(3) Eredménytelen szavazás esetén az előterjesztő az előterjesztést szükségképpen átdolgozza, kiegészíti és a képviselő-testület a soron következő ülésén azt újból megtárgyalhatja.

(4) Titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. A polgármester nyomatékosan felhívja a figyelmet a tárgyalt ügy bizalmas kezelésére és az azzal kapcsolatos titoktartási kötelezettségre.

(5) Titkos szavazást az ülés elnöke, valamint a képviselő-testület tagjainak legalább egynegyede kezdeményezhet, melyről a képviselő-testület vita nélkül, minősített többséggel dönt.

(6) A titkos szavazást – az alakuló ülés kivételével – a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság, mint Szavazatszedő Bizottság bonyolítja le.

(7) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, urna igénybevételével történik.

(8) A Szavazatszedő Bizottság összeszámolja a szavazatokat és megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, arányát.

(9) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza:

(10) A szavazás eredményét a bizottság elnöke ismerteti a képviselő-testülettel.

25. § (1) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha azt törvény írja elő, illetve ha bármelyik képviselő javaslatára a testület egyszerű többséggel vita nélkül így határoz.

(2) Nem lehet név szerinti szavazást tartani bizottság létszáma és összetétele tekintetében, valamint ügyrendi kérdésben.

(3) A névszerinti szavazás esetén a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők nevét, s a jelenlevők nevük felolvasásakor "igen"-nel, "nem"-mel vagy "tartózkodom"-mal szavaznak. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki.

(4) A névszerinti szavazásról mindig kötelező jegyzőkönyvet készíteni. A polgármester és a jegyző által külön hitelesített névsort a jegyzőkönyv mellé kell csatolni.

26. § A polgármester ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti – a képviselő-testület önfeloszlatásáról szóló, valamint az Mötv. 70. § (1) bekezdésében meghatározott ügyben hozott döntése kivételével – a döntés ismételt tárgyalását, ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja. A kezdeményezést az ülést követő három napon belül nyújthatja be, melyről a képviselő-testület a benyújtás napjától számított 15 napon belül minősített többséggel dönt. A döntést addig végrehajtani nem lehet, amíg arról a képviselő-testület a megismételt tárgyalás alapján nem dönt.

27. § (1) A képviselő a testületi ülésen - a napirendi pontok lezárása után - a

(2) Interpellálni szóban és írásban lehet.

(3) Az írásbeli bejelentésnek tartalmaznia kell:

(4) Ha az interpelláció benyújtására a képviselő-testületi ülést legalább 3 nappal megelőzően kerül sor, úgy arra az ülésen érdemben válaszolni kell.

(5) Az interpellációra adott válasz elfogadásáról az interpelláló képviselő legfeljebb 1 percben fejtheti ki véleményét. Amennyiben a képviselő nem fogadja el a választ, úgy a testület vita nélkül dönt a válasz elfogadásáról. Ha a választ a testület sem fogadja el, akkor az interpelláció kivizsgálásával megbízza a polgármestert (alpolgármestert), vagy a tárgy szerint illetékes bizottságot. Az interpelláló képviselőt be kell vonni a vizsgálatba. A vizsgálatot 30 napon belül le kell folytatni. Az interpellációval kapcsolatos döntésre a vizsgálat befejezését követő rendes testületi ülésen kerül sor.

(6) A lefolytatott vizsgálat eredményéről készült előterjesztést és a határozati javaslatot a megbízott szerv vezetője terjeszti elő a testületi ülésre, melyről a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(8) Egyazon kérdésben újabb interpellációnak nincs helye. Az interpelláció azonosságáról – kétség esetén – a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.

28. § (1) A képviselő-testület elé terjeszthető:

(2) Előterjesztés: minden rendeletalkotásra vagy határozathozatalra irányuló, döntést igénylő javaslat.

(3) A képviselő-testület elé kerülő előterjesztés két részből áll:

(4) Az előterjesztést az előterjesztő írja alá.

(5) Az előterjesztések előkészítése során be kell tartani a következőket:

(6) A munkaterv szerinti előterjesztéseket az ülést megelőzően legkésőbb 10 nappal korábban kell a jegyzőnek leadni.

(7) Előterjesztést tehetnek:

(8) Az előterjesztéshez a legszükségesebb adatokat tartalmazó mellékletek csatolhatók.

(9) A képviselő-testület a jegyző törvényességi ellenjegyzése nélkül írásbeli előterjesztést nem tárgyal, amennyiben a jegyző nem látja el ellenjegyzésével az előterjesztést, azt jogszabályi hivatkozással írásban indokolnia kell. A jegyzői ellenjegyzés hiányában az előterjesztés munkaanyagként – a képviselő-testület döntése alapján – tárgyalható.

(10) A döntések végrehajtásának rendje:

29. § (1) Beszámoló: Egy adott területet, ágazatot vagy annak részterületét érintő átfogó értékelés. A beszámoló elfogadásáról a képviselő-testület határozatot hoz.

(2) Beszámoló készíthető:

(3) A beszámolók benyújtására a képviselő-testület határozataiban megjelölhető személyek – a polgármester, az alpolgármesterek, a bizottsági elnökök, a jegyző feladatkörükben – továbbá a jogszabályban beszámolásra kötelezettek jogosultak.

(4) Tájékoztató: egy adott helyzetet, állapotot bemutató előterjesztés. A tájékoztató tudomásul vételéről a képviselő-testület határozatot hoz.

(5) A tájékoztató olyan információk képviselő-testület elé terjesztését jelenti, amelyek az önkormányzati döntések meghozatalát általános jelleggel támasztják alá, illetve amelyek valamely a város életével kapcsolatos jelenségnek, nem önkormányzati szerv tevékenységének megismerését segítik elő.

(6) A tájékoztató határozati javaslatot nem tartalmaz, elfogadásáról a képviselő-testület vita és felszólalás nélkül dönt. Amennyiben a képviselő-testület a tájékoztatót nem fogadja el, azt átdolgozva a következő ülésre ismét be kell terjeszteni.

30. § (1) Sürgősségi indítvánnyal előterjesztést elsősorban akkor lehet tenni, ha

(2) Sürgősségi indítvánnyal rendelettervezet csak akkor tűzhető napirendre, ha a rendeletalkotási kötelezettséget magasabb szintű jogszabály írja elő olyan határidővel, hogy a jogszabályi előírás másképp nem teljesíthető.

(3) A sürgősségi indítványt – a sürgősség tényének rövid indokolásával – legkésőbb az ülést megelőző nap 16.00 óráig kell írásban előterjeszteni a polgármesternél. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek az ülésen történő kiosztását.

(4) Sürgősségi indítvány benyújtására jogosult a polgármester, az alpolgármester, a bizottságok elnökei, a jegyző/aljegyző.

(5) A sürgősségi indítványt a testület ülésén a polgármester ismerteti, majd a testület vita nélkül minősített többséggel dönt annak külön napirendi pontként történő felvételéről.

(6) Ha a képviselő-testület helyt ad a sürgősségi indítványnak, úgy azt ülésének napirendjére felveszi. Amennyiben bizottsági ülés összehívására már nincs lehetőség és a sürgősségi indítvány tárgyában való döntés elmulasztása utólag nem orvosolható hátránnyal járna, a napirendre való felvételnek nem akadálya, hogy az indítványt nem tárgyalta a jelen rendelet szerint hatáskörrel rendelkező bizottság.

31. § (1) A határozat megjelölése magában foglalja a határozatot hozó szerv megnevezését, a határozat számát (arab számmal), meghozatalának idejét (évét, valamint zárójelben a hónapját és napját), továbbá a határozat megnevezését és a határozat címét.

(2) A határozatot naptári évenként eggyel kezdődően folyamatosan kell számozni.

(3) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 3 munkanapon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.

(4) A határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket, jelentéseket a jegyző készíti el és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

(5) A képviselő-testület az alábbi kérdésekben alakszerű határozat nélkül dönt:

32. § (1) A képviselő-testület önkormányzati rendeletet alkot és határozatot hoz.

(2) A rendeleteket és határozatokat külön-külön, a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal, évszámmal és a döntés tartalmára utaló tömör címmel kell ellátni.

(3) Az önkormányzati rendeletekről és határozatokról a Polgármesteri Hivatal számítógépes nyilvántartást vezet.

33. § (1) A képviselő-testület határozata: normatív határozat és egyedi határozat.

(2) Normatív határozatban szabályozhatja a helyi önkormányzat képviselő-testülete a saját és az általa irányított szervek tevékenységét és cselekvési programját, valamint az általa irányított szervek szervezetét és működését.

(3) Az önkormányzati határozatokat külön-külön – a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint:

(5) A normatív határozatot az 35. (4)-(5) bekezdés szerinti formában kell ki hirdetni, kell közzé tenni, szükség esetén helyesbíteni.

(6) A zárt képviselő-testületi ülésen hozott határozat a személyes adatok, valamint az üzleti titkok kivételével nyilvános.

34. § (1) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvényi felhatalmazás alapján – annak végrehajtására – önkormányzati rendeletet alkot.

(2) A rendelet alkotását, módosítását, hatályon kívül helyezését kezdeményezheti:

(3) A rendelet szakmai előkészítésének feladataival a képviselő-testület a jegyzőt bízza meg, akinek ezzel összefüggő teendői:

(4) A rendelet-tervezet előkészítéséhez a képviselő-testület - szükség esetén - szakértőt is felkérhet, illetőleg előkészítő csoportot hozhat létre.

(5) A jegyző akkor is köteles részt venni az előkészítésben, ha a tervezetet bizottság, ideiglenes bizottság, illetőleg szakértő készíti el.

(6) A rendelet-tervezetet a jegyzőhöz kell benyújtani.

(7) Az előterjesztő a tervezetet indokolással és előzetes hatásvizsgálattal együtt terjeszti a képviselő-testület elé.

(8) Rendelet-tervezetet a tárgy szerint illetékes bizottság cél- és szakszerűségi szempontból véleményezi.

(9) A rendelettervezetet meg kell küldeni a jogszabály alapján véleményezésre jogosult szerveknek, személyeknek is.

(10) A lakosság széles rétegeinek jogait, kötelezettségeit érintő önkormányzati rendeletek tervezetei – a képviselő-testület döntése alapján – az érdemi vita előtt a város honlapján közszemlére bocsáthatók. A képviselő-testület a rendeletalkotás során a beérkezett véleményeket mérlegeli, de a véleményekkel kapcsolatban egyedi válaszadási kötelezettség nem terheli.

(11) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani:

(12) Nem bocsátható társadalmi egyeztetésre a tervezet, ha az az Önkormányzat különösen fontos pénzügyi, természetvédelmi, környezetvédelmi vagy örökségvédelmi érdekeit veszélyeztetné.

(13) A társadalmi egyeztetés kötelező formája az önkormányzat hivatalos weblapján található elérhetőségen történő véleményezés.

(14) A társadalmi egyeztetés a polgármester döntése alapján történhet:

(15) Az önkormányzat hivatalos honlapján közzétett tervezetről az ott megadott elektronikus levélcímen keresztül bárki véleményt nyilváníthat. A tervezettel kapcsolatos véleménynyilvánításra legkésőbb a tervezet képviselő-testületi megtárgyalását megelőző napig van lehetőség. A névtelenül beérkezett véleményeket azok figyelembe vétele nélkül törölni kell.

(16) Az előterjesztő mérlegeli a beérkezett véleményeket és azokról a jegyző közreműködésével összefoglalót készít, amelyet az önkormányzat hivatalos honlapján közzétesz. Az előterjesztőt a beérkezett véleményekkel kapcsolatosan egyedi válaszadási kötelezettség nem terheli.

(17) A rendelet végén minden esetben meg kell határozni hatálybalépésének napját.

35. § (1) A rendelet elfogadását követően annak hiteles szövegét a jegyző szerkeszti, melyet a polgármester és a jegyző ír alá. A rendelet szerkesztése, számozása a jogalkotásról és a jogszabályszerkesztésről szóló hatályos jogszabályok szerint történik.

(2) Az önkormányzati rendeleteket külön-külön – a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint:

36. § Az önkormányzati rendeletek kötelező utólagos hatásvizsgálatára az adott rendelet elfogadását követő 2. évben, majd azt követően kétévente kell sort keríteni. A rendeletek utólagos hatásvizsgálatának koordinálása a Polgármesteri Hivatal feladata.

37. § (1) A döntési javaslatban felelősként polgármester, alpolgármester, bizottsági elnök, képviselő, jegyző, aljegyző, csoportvezető, intézményvezető, továbbá hivatal ügyintézője jelölhető meg.

(2) A képviselő-testületi döntéseket a felelősként megjelölt személy köteles végrehajtani vagy végrehajtatni.

(3) A döntés tárgya szerint illetékes hivatali ügyintéző közreműködik a képviselő-testületi döntés végrehajtásában és a végrehajtás ellenőrzésében.

(4) A végrehajtási határidőt általában évre, hónapra, napra kell meg határozni, szükség esetén rész határidőket lehet rögzíteni. Amennyiben a határozati javaslatban foglalt feladat végrehajtása folyamatos vagy azonnali tevékenységet igényel, a végrehajtás határidejére a „folyamatos”, vagy „azonnal” megjelölést kell alkalmazni.

(5) A lejárt határidejű határozatok végrehajtásának elmaradásáról azok végrehajtási határidejének lejártát követő rendes képviselő-testületi ülésen kell tájékoztatást adni.

(6) A végrehajtásról szóló tájékoztatót a felelősnek kell összeállítania. A tájékoztatókat a határozat számának megjelölésével röviden kell megszövegezni. Bevezetőként utalni kell a határozat rendelkezésére. Ha a végrehajtásnak akadálya volt, ismertetni kell, hogy azt miért nem lehetett megtenni, továbbá javaslatot kell tenni a határozat módosítására vagy kiegészítésére, és ha indokolt, a felelősségre vonásra is.

38. § (1) A képviselő-testület üléséről a résztvevő jegyzőkönyvvezető közreműködésével jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) A jegyzőkönyv tartalmazza a Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglalt szabályokon túl:

(3) Bármely jelenlévő kérheti hozzászólásának szó szerinti jegyzőkönyvezését.

(4) A jegyzőkönyv eredeti példányához mellékelni kell:

(5)²⁰ A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá. A jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül meg kell küldeni a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Kormányhivatalnak.

(6) A testületi ülésről készült jegyzőkönyv egy eredeti példányát évente be kell köttetni. A jegyzőkönyv egy másolati példányát papír alapon – a zárt ülés anyagának kivételével – a nyilvánosság számára meg kell küldeni a városi könyvtár részére.

(7) A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztésébe és ülésének a jegyzőkönyvébe. Erre Rákóczifalva város honlapján, ügyfélfogadási időben a hivatalban, illetve a Varsány Közösségi Ház és Könyvtárban van lehetőség. A polgármester a jegyzőkönyv egyes részeiről csak akkor köteles – a költségek egyidejű megtérítése ellenében – másolatot készíttetni és azt kiadni, ha a kérelmező határozottan és konkrétan megjelöli az igényét. A közérdekű adatok megismerésére vonatkozó részletes szabályokat a közérdekű adatok közzétételéről és az adatigénylések teljesítésének rendjéről szóló szabályzat, valamint a hivatal adatvédelmi szabályzata rögzíti.

(8) A zárt ülésekről külön jegyzőkönyvet kell készíteni és azokat elkülönítve, zárt szekrényben a hivatalban kell tartani és elkülönítve kezelni. Betekintésre csak a zárt ülésen részvételi joggal rendelkező személyek jogosultak.

39. § (1) A lakossággal való együttműködés, kapcsolattartás formái különösen:

(2) A képviselő-testület - az éves költségvetésben meghatározott összeg erejéig - anyagilag is támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek, így különösen a helyi egyesületek, klubok, települési érdekeket szolgáló alapítványok működését, a városnak hírnevet szerző, vagy azt öregbítő magánszemélyek tevékenységét és velük együttműködik.

40. § A képviselő-testület a helyi népszavazás rendjét önálló rendeletben szabályozza.

41. § (1) A Képviselő-testület évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések képviselői helyi közügyeket érintően a képviselő-testülethez, az egyes képviselőkhöz, a polgármesterekhez, alpolgármesterhez és a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, vagy javaslatot tehetnek.

(3) A közmeghallgatás tényét legalább 15 nappal az ülés előtt a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni.

(4) A polgármester a közmeghallgatás előtt 5 nappal a Polgármesteri Hivatalban gyűjtőládát helyez el, valamint a város honlapján fórum biztosításával lehetőséget biztosít annak érdekében, hogy a város polgárai kérdéseiket, javaslataikat a közmeghallgatás előtt írásban is feltehessék.

(5) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

(6) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok.

(7) A közmeghallgatáson is – mint képviselő-testületi ülésen – a testületnek határozatképesnek kell lennie.

(8) Az elhangzott javaslatra, kérdésre a közmeghallgatáson vagy legkésőbb tizenöt napon belül választ kell adni.

42. § (1) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetve a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében - az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása, a vélemények megismerése céljából - városi fórumot hívhat össze.

(2) A városi fórumot a polgármester vezeti. Az elhangzott javaslatra, kérdésre a városi fórumon, vagy legkésőbb 30 napon belül írásban választ kell adni.

(3) A fórumra meg kell hívni mindazokat, akiknek meghívása a képviselő-testület üléseire is kötelező.

(4) A fórum időpontjáról, tárgyáról és helyéről tájékoztatni kell a lakosságot a közmeghallgatásra irányadó szabályok szerint.

(5) A fórumról jegyzőkönyvet kell vezetni, amelynek elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

43. § A jelen rendelet alkalmazásában a helyben szokásos módon történő nyilvánosságra hozatal:

44. § (1) A képviselő Rákóczifalva város egészéért vállalt felelősséggel képviseli választóinak érdekeit. Részt vesz a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében.

(2) Az egyes önkormányzati képviselők jogai és kötelességei azonosak. A képviselők jogait és kötelezettségeit az Mötv. szabályozza.

(3) A képviselői megbízatás keletkezésére és megszűnésére, valamint a tisztségre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat az Mötv. szabályozza.

(4)²¹ Az önkormányzati képviselő megválasztásától, majd ezt követően minden év január 1-jétől számított harminc napon belül vagyonnyilatkozatot köteles tenni. Az önkormányzati képviselő saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének vagyonnyilatkozatát.

(5) A vagyonnyilatkozat tételének elmulasztása esetén - annak benyújtásáig - az önkormányzati képviselő e tisztségéből fakadó jogait nem gyakorolhatja, tiszteletdíjat, természetbeni juttatást, költségtérítést nem kaphat.

(6)²² A vagyonnyilatkozatot a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság (e §-ban a továbbiakban: vagyonnyilatkozat-vizsgáló bizottság) tartja nyilván és ellenőrzi.

(7) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a vagyonnyilatkozat-vizsgáló bizottságnál bárki kezdeményezheti. Az eljárás eredményéről a vagyonnyilatkozat-vizsgáló bizottság tájékoztatja a soron következő ülésen a képviselő-testületet.

(8) A képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő, valamint a megüresedő posztra történő belépését követő ülésen esküt tesz.

(9) A képviselő döntéseit saját meggyőződése alapján hozza. A képviselői minőségben hozott döntéséért kizárólag jogszabály által meghatározott esetekben vonható felelősségre. Szavazatát megindokolni nem köteles, emiatt semmiféle hátrány nem érheti.

45. § (1) Az önkormányzati képviselőt tiszteletdíj illeti meg, melynek mértékét, kifizetésének rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza.

(2) A képviselő köteles részt venni a képviselő-testület, valamint a bizottságok munkájában. A testületi és a bizottsági ülésekről jelenléti ívet kell vezetni, melyet a jelenlevő tagok aláírnak. A jelenlétet a polgármester, illetve a bizottság elnöke igazolja.

(3) A képviselők és a bizottsági tagok tiszteletdíjára az önkormányzat költségvetésében kell előirányzatot képezni.

(4) A képviselőnek a képviselő-testület képviseletében vagy megbízásából végzett tevékenységgel összefüggő, általa előlegezett, számlával igazolt, szükséges költségét meg kell téríteni. A képviselői költségek kifizetését a polgármester engedélyezi.

(5) A kötelezettségeit megszegő képviselő megállapított tiszteletdíjával kapcsolatban az önkormányzati képviselők, a bizottságok elnökeinek és tagjainak tiszteletdíjáról szóló rendelet rendelkezései az irányadóak.

46. § (1) A képviselő a maga vagy közeli hozzátartozójára személyes érintettségét az adott napirendi pont tárgyalása kezdetén köteles bejelenteni.

(2) Személyes érintettségnek minősül különösen, ha a képviselő, vagy a közeli hozzátartozója

(3) A személyes érintettségre vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni, ha a képviselő-testület döntéshozatala saját tagjának választására, kinevezésére, megbízására vagy delegálására irányul.

47. § A személyes érintettség miatti döntéshozatalból történő kizárásról az érintett önkormányzati képviselő kezdeményezésére vagy bármely önkormányzati képviselő javaslatára a képviselő-testület minősített többséggel dönt.

48. § (1) A személyes érintettség bejelentési kötelezettség elmulasztásának kivizsgálására – annak ismertté válását követően 10 napon belül – ügyrendi vizsgálatot kell lefolytatni. A vizsgálat lefolytatása a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság hatáskörébe tartozik.

(2) A Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság eljárása során biztosítja az érintett képviselő személyes meghallgatását, bizonyítékai előterjesztését, szükség esetén egyéb dokumentumokat szerez be.

(3) A Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság eljárásának lefolytatása után a vizsgálat eredményéről a képviselő-testület következő rendes ülésén beszámol. A képviselő-testül dönt arról, hogy a személyesen érintett képviselő részvételével hozott határozatot fenntartja-e, vagy az előterjesztés újratárgyalja-e.

49. § (1) A képviselő-testület – meghatározott önkormányzati feladatok ellátására – állandó bizottságokat választ és ideiglenes bizottságokat hozhat létre.

(2)²³ A bizottságok feladat-és hatásköreinek jegyzékét az 2. melléklet tartalmazza.

(3) A bizottság belső működési szabályait – a Mötv. és e rendelet keretei között – maga állapítja meg. A bizottságok működésére irányadó rendelkezéseket a bizottsági ügyrend tartalmazza.

(4)²⁴ Az állandó bizottságok létszáma: 5 fő. A bizottság tagjává nem önkormányzati képviselő tag is választható. A nem önkormányzati képviselő tag jogai és kötelezettségei a bizottság ülésein megegyeznek az önkormányzati képviselő bizottsági tag jogaival és kötelezettségeivel. A képviselő-testület állandó bizottságai tagjainak névsorát a 6. melléklet tartalmazza.

(5) A bizottság elnökének és tagjainak megbízatása a Képviselő-testület által történő megválasztással jön létre, a képviselő-testület megbízatásának időtartamára. A bizottság elnökét és – az elnökkel együtt számított – tagjainak több mint a felét az önkormányzati képviselők közül kell választani. Nem lehet a bizottság elnöke vagy tagja a polgármester.

(6) A bizottság elnöke, tagja e megbízatásáról írásban lemondhat. A lemondásáról szóló nyilatkozatot a polgármester részére kell benyújtani. A megbízatás a lemondásban meghatározott, a lemondást követő egy hónapon belüli időpontban, ennek hiányában az írásbeli nyilatkozat átvételének napján szűnik meg. A lemondás nem vonható vissza, továbbá érvényességéhez nem szükséges a képviselő-testület elfogadó nyilatkozata.

(7) A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a Polgármesteri Hivatal látja el.

(8) A képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozza létre:

(9) A képviselő egyidejűleg csak egy bizottságnak lehet az elnöke és legfeljebb két bizottság tagjává választható, vagy egyidejűleg összesen három bizottságnak lehet tagja. E rendelkezés nem zárja ki, hogy a képviselő ad hoc bizottságnak tagja, vagy elnöke lehessen. A bizottság a képviselő bizottsági tagok közül bizottsági alelnököt választhat.

(10) A bizottsági üléseken bármely képviselő részt vehet tanácskozási joggal, szavazati joggal azonban csak a bizottság megválasztott tagjai bírnak. A bizottsági ülésen részt vehetnek a 15. § (6)-(8) bekezdés szerinti személyek az ott meghatározottak szerint.

(11) A képviselő-testület indokolt esetben, meghatározott feladatok ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.

(12) Az ideiglenes bizottság feladatát, megbízásának terjedelmét, elnevezését, tagjainak számát a képviselő-testület az ideiglenes bizottság létrehozásakor határozza meg.

(13) Az ideiglenes bizottság elnökének, tagjainak megválasztására, a bizottság működésére és megszűnésére – eltérő rendelkezés hiányában - az állandó bizottságokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(14) Az ideiglenes bizottság tevékenységéről jelentést készít, amelynek tartalmaznia kell:

(15) A képviselő-testület feladatai ellátása során munkacsoportot hozhat létre egy-egy feladat elvégzésére. E munkacsoportok összetételére nem vonatkoznak a képviselő-testület szerveként működő bizottságokra megállapított szabályok, továbbá nem rendelkeznek azokkal a jogosítványokkal, melyekkel a bizottságok. Így e munkacsoportokra önkormányzati hatáskör nem ruházható át, elnöke és tagjai tiszteletdíjban, juttatásban nem részesülhetnek.

50. § (1) Az állandó bizottságok általános feladata- és hatásköre:

51. § (1) A bizottság határozatképességére és átruházott hatáskörében meghozott határozat hozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Egyéb ügyekben a bizottság egyszerű többséggel dönt.

52. § (1) A bizottságok működésére a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(2) A bizottság ülését az elnök - akadályoztatása esetén az alelnök - hívja össze és vezeti, kiadmányozza a bizottság döntéseit, figyelemmel kíséri a bizottság határozatainak végrehajtását, képviseli a bizottságot, jogosult külső szakértő meghívására. Ha a bizottság elnöke és alelnöke is akadályoztatva van, a bizottság ülését a korelnök hívja össze és vezeti.

(3) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely - a bizottság feladatkörébe tartozó - ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.

(4) A bizottság rendes üléseit az elnök az ülést megelőzően lehetőség szerint legalább 3 nappal előbb – írásbeli meghívó megküldésével, a napirendi pontok megjelölésével, az anyagok egyidejű kiküldésével – hívja össze. A bizottság meghatározza azokat a napokat, amikor rendes üléseit tartja.

(5) A bizottsági döntéshozatalból kizárható az akit, vagy akinek a 46. § (2) bekezdés szerinti hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról a bizottság dönt.

(6) A bizottságok a polgármester és a bizottságok elnökeinek közös kezdeményezésére együttes ülést is tarthatnak. Együttes ülés esetén a bizottságok határozatképességét saját tagjaihoz viszonyítva kell megállapítani, a határozatképes bizottságok az adott ügyről külön-külön szavaznak, a határozatképtelen bizottságok pedig véleményt nyilvánítanak. Az együttes ülés összehívásáról és az adminisztrációs feladatok ellátásáról a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság elnöke gondoskodik.

(7) A bizottság azokban az esetekben tart zárt ülést, amelyekben az Mötv., valamint jelen szabályzat 17. § (2)-(3) bekezdése kötelezővé teszi vagy megengedi. Döntéseiről azonban csak a bizottság elnöke adhat tájékoztatást.

53. § (1) A polgármester felfüggeszti a bizottság döntéseinek végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésén határoz.

54. § (1) A bizottságok munkájukba szakértőket is bevonhatnak.

(2) A bizottságok működésével összefüggő ügyviteli feladatokat az önkormányzati hivatal látja el.

(3) A jegyzőkönyv egy-egy példányát az ülést követő 5 napon belül meg kell küldeni a polgármesternek és a jegyzőnek.

(4) A bizottság átruházott hatáskörben hozott döntéseit határozatba kell foglalni, fel kell tüntetni a szavazati arányokat.

55. § (1) Rákóczifalva Városi Önkormányzat vezetője a polgármester, aki megbízatását főállásban látja el.

(2) A polgármesteri megbízás keletkezésére, megszűnésére és a tisztségre vonatkozó összeférhetetlenségre az Mötv. rendelkezései az irányadók.

(3) A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából képviselőnek tekintendő. A polgármester megválasztását követően esküt tesz a képviselő-testület előtt.

(4)²⁵ A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatáskörök jegyzékét, a 3. melléklet tartalmazza.

(5) A polgármester biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, széleskörű nyilvánosságát. Tevékenységével hozzájárul Rákóczifalva város fejlődéséhez, elsődleges feladata a város fejlesztése, a közszolgáltatások szervezése, a társadalmi szervezetekkel, a lakosság önszerveződő közösségeivel együttműködve.

(6) A polgármester az önkormányzati, valamint az államigazgatási feladatait, hatásköreit a polgármesteri hivatal közreműködésével látja el. A polgármester a képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében irányítja a hivatalt.

(7) A polgármesternek a Képviselő-testület működésével összefüggő feladatai különösen:

(8) A polgármesternek a bizottságok működésével összefüggő főbb feladatai:

(9) A polgármesternek a Polgármesteri Hivatallal összefüggő főbb jogosítványai:

(10) A polgármester gyakorolja a munkáltatói jogokat a jegyző, az egyéb munkáltatói jogokat az önkormányzati intézményvezetők tekintetében.

(11) A polgármester dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági hatáskörökben, egyes hatásköreinek gyakorlását – a képviselő-testület által átruházott hatáskörök kivételével – átruházhatja az alpolgármesterre, a jegyzőre, a polgármesteri hivatal ügyintézőjére. Ha a polgármester, az Mötv. 18. § (1) bekezdése szerinti államigazgatási feladat- és hatáskörében jár el, a képviselő-testület nem utasíthatja, döntését nem bírálhatja felül.

(12) A polgármester pecsétje: "Rákóczifalva Város Polgármester" feliratú körbélyegző, középen Magyarország címerével.

(13) Amennyiben a képviselő-testület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester – a 9. §-ban meghatározott ügyek kivételével – döntést hozhat. A polgármester a döntésről a képviselő-testületet a következő ülésen tájékoztatja.

(14) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a 9. §-ban meghatározott ügyek kivételével dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyekben.

56. § (1) A polgármester tekintetében a képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat, illetményét az Mötv. határozza meg a képviselő-testület jóváhagyása nyomán. A polgármester az államigazgatási tevékenységéért a közszolgálati szabályok szerint felelős.

(2) A polgármester megválasztásakor, majd azt követően évente vagyonnyilatkozatot köteles tenni a helyi önkormányzat képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint.

(3)²⁶ A polgármester fogadónapot tart, amelyen az állampolgárok közvetlenül fordulhatnak hozzá kérdéseikkel. A polgármester fogadónapjának helye és ideje a 7. mellékletben került feltüntetésre.

57. § (1) Az alpolgármester választásával és megbízatásuk visszavonásával kapcsolatos titkos szavazást a képviselő-testület erre a célra létrehozott ideiglenes bizottsága jogosult lebonyolítani. A titkos szavazást a rendelet 24. § (4)-(10) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint kell lebonyolítani.

(2) A képviselő-testület egy főállású alpolgármestert választ.

(3) Az alpolgármester a polgármester irányításával végzi feladatát.

(4) Az alpolgármester feladatait, hatásköreit a polgármester határozza meg.

(5) A polgármesterre vonatkozó szabályok megfelelően irányadóak az alpolgármesterre is.

(6)²⁷

(7)²⁸ Az alpolgármester fogadónapot tart, amelyen az állampolgárok közvetlenül fordulhatnak hozzá kérdéseikkel. A alpolgármester fogadónapjának helye és ideje a 7. mellékletben került feltüntetésre.

(8) Az alpolgármesterek pecsétje: "Rákóczifalva Város Alpolgármester" feliratú körbélyegző, középen Magyarország címerével.

58. § (1) A polgármester – pályázat útján – a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki határozatlan időtartamra.

(2) A polgármester a jegyző javaslatára – a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint, a jegyző helyettesítésére, a jegyző által meghatározott feladatok ellátására – határozatlan időre kinevezi az aljegyzőt.

(3) A Polgármesteri Hivatalt a jegyző vezeti. A jegyző gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. Ebben a körben:

(4)²⁹ A képviselő-testület által a jegyzőre átruházott hatáskörök jegyzékét a 4. melléklet tartalmazza.

(5) Ha a jegyző az Mötv. 18. § (1) bekezdése szerinti államigazgatási feladat- és hatáskörében jár el, a Képviselő-testület nem utasíthatja, döntését nem bírálhatja felül.

(6) A jegyzőt az aljegyző helyettesíti.

(7)³⁰ A jegyző fogadónapot tart, amelyen az állampolgárok közvetlenül fordulhatnak hozzá kérdéseikkel. A jegyző fogadónapjának helye és ideje a 7. mellékletben került feltüntetésre.

(8) A jegyző feletti munkáltatói jogokat Rákóczifalva város polgármestere gyakorolja.

59. § (1) A helyi önkormányzat képviselő-testülete az önkormányzat működésével, valamint a polgármester és a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására polgármesteri hivatalt hoz létre. A hivatal közreműködik az önkormányzatok egymás közötti, valamint az állami szervekkel történő együttműködésének összehangolásában.

(2) A polgármesteri hivatal jogszabályban meghatározott körben és módon köteles adatot szolgáltatni.

(3) A polgármesteri hivatal belső szervezeti tagozódásának, létszámának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására a jegyző javaslatára a polgármester előterjesztést nyújt be a képviselő-testület részére.

(4) A polgármesteri hivatal hivatalos pecsétje: „Rákóczifalvai Polgármesteri Hivatal"

(5)³¹ A polgármesteri hivatal ügyfélfogadási rendje a 10. mellékletben kerül rögzítésre.

60. § Az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás szabályairól külön önkormányzati rendelet rendelkezik.

61. § (1) A képviselő-testület a költségvetését rendeletben állapítja meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, és annak végrehajtásáról szóló kormányrendelet, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét Magyarország központi költségvetéséről szóló törvény határozza meg.

(2) A költségvetési rendelet megalkotása a következő módon történik:

(3) A költségvetési rendelet-tervezetet a polgármesteri hivatal pénzügyi csoportjának vezetőjével, valamint az intézményvezetőkkel együttműködve a jegyző készíti elő és a polgármester nyújtja be a képviselő-testületnek a központi költségvetésről szóló törvény hatálybalépését követő negyvenötödik napig. Az előterjesztést valamennyi bizottság előzetesen megtárgyalja.

(4)³² Az Önkormányzat által használt kormányzati funkciókódokat a 8. melléklet tartalmazza.

62. § (1) A képviselő-testület a zárszámadásról rendeletet alkot, melyet a polgármester a költségvetési évet követő negyedik hónap utolsó napjáig terjeszt a képviselő-testület elé. A rendelet-tervezetet az államháztartásról szóló törvényben előírtaknak megfelelően kell elkészíteni.

(2) A zárszámadási rendelettervezet előkészítésére és előterjesztésére a költségvetési rendeletre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

63. § (1)³³ A képviselő-testület megbízatásának időtartamára, vagy azt meghaladó időszakra gazdasági programot készít. A gazdasági program helyi szinten meghatározza mindazon célkitűzéseket, feladatokat, amelyek a költségvetési lehetőségekkel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével - a vármegyei területfejlesztési elképzelésekkel összhangban – az önkormányzat által ellátandó feladatok biztosítását, fejlesztését szolgálják.

(2) A gazdasági program tartalmazza különösen:

64. § Az önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos feladatokat a jogszabályi előírások alapján a polgármesteri hivatal látja el.

65. § (1) Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzésére az Mötv.-ben és az egyéb vonatkozó jogszabályokban előírt rendelkezések az irányadók.

66. § (1) Az önkormányzat a társulások működésének részletes szabályait a társulási megállapodásban határozza meg.

(2) A társulásokban az önkormányzatot a polgármester képviseli.

67. § (1) A képviselő-testület feladatköreiben más képviselő-testületekkel, illetve más jogi személlyel és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel eseti és rendszeres kapcsolatot alakít ki, feladatai ellátása érdekében megállapodásos kapcsolatok létesítésére, együttműködésre törekszik.

(2) Az együttműködés keretében a felek tanácskozásokat, közös rendezvényeket szervezhetnek tapasztalataik kölcsönös átadása, a helyi sajátosságoknak megfelelő szervezeti megoldások, kulturális és egyéb feladataik hatékonyabb, eredményesebb és színvonalasabb ellátása, valamint a lakosság önszerveződő közösségeivel, a társadalmi és érdekképviseleti szervekkel való hatékonyabb és szélesebb körű együttműködés érdekében.

(3) Együttműködési megállapodás megkötésére a képviselő-testület jogosult. A megállapodást a képviselő-testület nevében a polgármester írja alá.

68. § Az önkormányzat az önkormányzati jogok és érdekek kollektív képviseletének, védelmének és érvényesülésének előmozdítása, valamint az önkormányzati működés fejlesztése céljából érdekképviseleti szervezeteket hozhat létre, továbbá ilyen szervezetekhez csatlakozhat.

69. § (1) A jelen rendelet a 2020. október 1. napján lép hatályba.

(2)³⁴

(3)³⁵

(4) A jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Rákóczifalva Város Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 10/2012. (III. 30.) számú rendelete.