Dunaföldvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2020 (IX.28.) önkormányzati rendelete

a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Hatályos: 2023. 05. 01- 2023. 05. 31

Dunaföldvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2020 (IX.28.) önkormányzati rendelete

a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról

2023.05.01.

Dunaföldvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében, a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény 92.§-ában, a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 232/A.§ (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 17/2019 (XII.20.) önkormányzati rendelet 27.§ (6) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Pénzügyi Ellenőrző Bizottság, Ügyrendi-, Közrendvédelmi és Jogi Bizottság, Oktatási-, Kulturális,- Egészségügyi,- Szociális,- Ifjúsági és Sport Bizottság, valamint Városfejlesztési,- Idegenforgalmi,–Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Bizottság véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. § Dunaföldvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) és szervei számára a jogszabályokban foglalt feladat – és hatásköri szabályokat, szervezeti és működési előírásokat az érvényes jogszabályokban, és az e rendeletben foglaltak együttes figyelembevételével kell alkalmazni.

2. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése és székhelye:Dunaföldvár Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) 7020 Dunaföldvár, Kossuth Lajos utca 2.

(2) A Képviselő-testület által létrehozott hivatal megnevezése és székhelye: Dunaföldvári Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) 7020 Dunaföldvár, Kossuth Lajos utca 2.

(3) A Hivatal szervezeti tagozódását a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(4) A Hivatal ellátja a települési nemzetiségi önkormányzattal kötött együttműködési megállapodás alapján a megállapodásban foglalt feladatokat.

(5) A polgármesteri tisztség betöltésének módja: főállású polgármester.

(6) A Képviselő-testület egy alpolgármestert választ a polgármester helyettesítésére, illetve munkájának segítésére. Az alpolgármester társadalmi megbízatásban tölti be tisztségét. A nem képviselő alpolgármester megválasztásának lehetősége kizárt.

(7)1 A polgármester – pályázat alapján – jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 82. § (3) bekezdésében meghatározott eset fennállása és a jegyző és aljegyző egyidejű akadályoztatása vagy tartós távolléte esetén a jegyzői feladatokat legfeljebb hat hónapig a jegyzői kinevezéshez szükséges végezettséggel és gyakorlattal rendelkező hivatali irodavezető, vagy köztisztviselője, ennek hiányában a Hivatal pénzügyi és adó irodavezetője látja el.

(8) A tárgyév július 1. napja - mint köztisztviselői nap - munkaszüneti nap a Hivatal köztisztviselői részére.

(9) A Hivatal biztosítja a képviselő-testület, az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátását.

(10) A Hivatal létszáma: 25 fő teljes munkaidőben foglalkoztatott köztisztviselő. A jóváhagyott létszámon felül a jegyző - a polgármester egyetértésével – meghatározott időre, egyidejűleg legfeljebb 3 fő létszámig, további dolgozókat alkalmazhat, illetve adott feladat ellátására – munkaviszonynak nem minősülő – eseti megbízást adhat.

3. § Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét, amelyek leírását és használatának szabályait külön önkormányzati rendelet tartalmazza.

II. Fejezet

A Képviselő-testület működésének szabályai

4. § (1) A polgármester gondoskodik arról, hogy a település lakossága a nemzeti és a helyi ünnepeket méltó módon megünnepelhesse.

(2) Minden tárgyév rendezvénytervének határozati formában történő elfogadásával egyidejűleg a Képviselő-testület dönt arról, hogy az egyes nemzeti ünnepek megszervezése mely önkormányzati intézmény feladata, és a tárgyévi költségvetési rendeletben a képviselő-testület dönt az egyes rendezvények forrásbiztosításáról.

(3) Minden év március 1. napja a várossá nyilvánítás évfordulója, amely alkalommal a Képviselő-testület a március 01. napjához legközelebb eső szombati napon ünnepi ülést tart.

(4) A Képviselő-testület minden tárgyévben legalább egy alkalommal, előre meghirdetett időpontban a költségvetési rendelet elfogadását megelőzően közmeghallgatást tart.

(5) Az új helyi adók bevezetése előtt közmeghallgatást kell tartani.

(6) Az ünnepi ülésre, és a közmeghallgatásra a Képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(7) A polgármester az önkormányzat nevében nettó egy millió Ft-ig, önállóan kötelezettséget vállalhat. A polgármester e bekezdés alapján tett kötelezettségvállalásáról negyedévente köteles a Képviselő-testületet tájékoztatni.

(8) A polgármester eljár a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 46. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott önkormányzati közútkezelői hatáskörbe tartozó ügyekben.

(9) A polgármester az Mötv. 69. § (2) bekezdése szerint lemondását az alpolgármesternek, annak hiányában vagy akadályoztatása, tartós távolléte esetén a 13. § (1) bekezdésében meghatározott képviselőnek adja át.

5. § Az Önkormányzat Magyarországon

a) a Tolna Megyei Önkormányzattal,

b) a Dunaföldvár- Bölcske- Madocsa- Paks települések – madocsai agglomeráció - szennyvízelvezetésének és szennyvízkezelésének fejlesztő önkormányzati társulásával,

c) a Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulással és

d) a Paksi Többcélú Kistérségi Társulással tart fenn kapcsolatot.

6. § Az Önkormányzat külföldön

a) Weikersheim (Németország) várossal,

b) Borszék (Románia) várossal, és

c) Ossona (Olaszország) várossal tart fenn testvérvárosi kapcsolatot.

7. § (1) Az Önkormányzat az Mötv. 13. § (1) bekezdésében meghatározott kötelező feladatok mellett ellátja a 2. mellékletben meghatározott önként vállalt feladatokat is.

(2) Az önként vállalt feladatok megvalósíthatósága érdekében a Képviselő-testület a tárgyévi költségvetési rendeletben forrásbiztosítással dönt.

(3) A Képviselő-testület által átruházott hatásköröket a rendelet 3. melléklete tartalmazza.

(4) A nem képviselő bizottsági tagok, a többségi önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok vezetői, illetve az önállóan működő, és az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervek vezetői vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének szabályait a 4. melléklet tartalmazza.

(5) Az önkormányzat részvételével működő társulásokban az Önkormányzatot tagként a polgármester, a polgármester távollétében az alpolgármester, a polgármester és az alpolgármester egyidejű távolléte és tartós akadályoztatása esetén a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság elnöke képviseli teljes jogkörrel.

(6) Az alpolgármester a polgármestert megillető jogosítványok gyakorlásáról a polgármester akadályoztatásnak megszűnését követően haladéktalanul beszámol a polgármesternek.

(7) Az Önkormányzatnak és intézményeinek szervezeti ábráját az 5. melléklet tartalmazza.

8. § (1) A képviselő-testület a gazdasági programon alapuló polgármester által beterjesztett éves munkaterv alapján végzi munkáját.

(2) Az éves munkaterv tartalmazza:

a) a képviselő-testület és bizottságai üléseinek tervezett időpontját és napirendjét,

b) a tervezett napirendi pontok előterjesztőinek nevét,

c) a közmeghallgatás időpontját és napirendjét és

d) a bizottságok saját hatáskörben hozott döntései ülésének időpontját.

(3) Az éves munkaterv tervezetével kapcsolatosan a tárgyévet megelőző év november 20-ig javaslatot tehetnek:

a) a települési képviselők,

b) az önkormányzati bizottságok,

c) a jegyző,

d) települési nemzetiségi önkormányzat,

e) a város országgyűlési képviselője, és

f) az önkormányzat által alapított költségvetési szervek vezetői.

(4) Az éves munkaterv tervezetének előterjesztésekor a polgármester tájékoztatást ad a képviselő-testületnek a tervezet összeállításánál figyelmen kívül hagyott javaslatokról, valamint azok indokáról.

(5) A képviselő-testület által elfogadott munkatervet írásban meg kell küldeni:

a) a települési képviselőknek,

b) a bizottságok nem képviselő tagjainak,

c) a város országgyűlési képviselőjének,

d) a munkatervbe felvett napirendi pont előterjesztőjének és

e) az Önkormányzat intézményei és gazdasági társaságai vezetőinek

f) városi televíziónak.

(6)2 Az elfogadott munkatervet közzé kell tenni a város honlapján

2. A Képviselő-testület ülésének összehívása, vezetése

9. § (1) A Képviselő-testület üléseinek típusai:

a) alakuló ülés

b) rendes ülés

c) rendkívüli ülés

d) közmeghallgatás

(2) A Képviselő-testület - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a Hivatal hivatalos helyiségében ülésezik.

(3) Amennyiben az ülés szerinti napirend azt indokolja, a kép- hangfelvétel, és a jegyzőkönyvkészítés feltételei biztosítottak, akkor a Képviselő-testület ülése megtartható az (1) bekezdésben meghatározottól eltérő helyszínen is.

(4) A (2) bekezdésben foglaltak esetén az ülés meghívóját, azon az ülés megtartásának helyét figyelemfelhívó jelleggel kiemelve a város honlapján, a helyi kábeltelevízió hirdetései között, és az Önkormányzat hirdetőtábláján az ülés előtt egy héttel közzé kell tenni.

10. § (1)3 Az ülés meghívóját és az írásos előterjesztéseket a képviselőknek, az ülés meghívóját a tanácskozási joggal meghívottaknak olyan időpontban kell megküldeni, hogy azt az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják. Hirdetmény formájában az Önkormányzat Kossuth Lajos utca 2. szám előtti közterületen elhelyezett hirdetőtábláján (továbbiakban: hirdetőtábla), a városi honlapon, és a helyi televízióban közzé kell tenni: a képviselő-testületi ülések időpontját, helyét és napirendjét, valamint azt, hogy a napirendek anyagát meg lehet tekinteni a Hivatal Titkárságán.

(2) A Képviselő-testület rendkívüli ülését 48 órán belüli időpontra a polgármester írásban, telefonon, vagy elektronikus levélben is összehívhatja.

(3) A Képviselő-testület rendkívüli ülését 24 órán belüli időpontra a polgármester telefonon történő értesítéssel is összehívhatja katasztrófahelyzet fennállása, vagy pályázati határidő rövid időn belüli lejárta esetén. Ebben az esetben a képviselővel közölni kell az ülés időpontját, helyét, a rendkívüli ülés összehívásának indokát és a tárgyalni kívánt napirend megjelölését, amelyről írásban feljegyzést kell készíteni.

(4) A rendkívüli ülésen hozott döntésekről a helyi kábeltelevízió útján a polgármester, vagy az alpolgármester tájékoztatja a nyilvánosságot.

11. § (1) A képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal részt vehet:

a) önkormányzati intézmények vezetői,

b) települési nemzetiségi önkormányzat elnöke,

c) a dunaföldvári székhelyű bejegyzett civil szervezet,

d) a dunaföldvári székhelyű bejegyzett érdekvédelmi szervezet és

e) az ülés napirendjén lévő előterjesztés tárgyában kérelmet benyújtó személy, illetve szervezet képviselője,

f) a város országgyűlési képviselőjét.

12. § Közmeghallgatás időpontját, helyét a napirend konkrét megjelölésével legalább 10 nappal az ülés előtt hirdetmény formájában az Önkormányzat hirdetőtábláján, a város honlapján, és a helyi televízióban és újságban közzé kell tenni.

13. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, a polgármester tartós vagy rendkívüli akadályoztatása esetén az alpolgármester, a polgármester és az alpolgármester egyidejű tartós vagy rendkívüli akadályoztatása esetén a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság elnöke hívja össze, és mint levezető elnök vezeti.

(2) Az (1) bekezdésben feltüntetett személyek egyidejű tartós akadályoztatása esetén a Képviselő-testület ülését a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság elnökének tartós akadályoztatása esetén az Ügyrendi-, Közrendvédelmi és Jogi Bizottság elnöke hívja össze, és mint levezető elnök vezeti.

(3) Tartós akadályoztatásnak minősül:

a) a 30 napot meghaladó betegség,

b) a 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság,

c) a külszolgálat,

d) a büntető vagy egyéb eljárás miatti tisztségből való felfüggesztés.

(4) Rendkívüli akadályoztatásnak minősül különösen az, ha a polgármester, vagy az őt helyettesítő személy egészségi állapota, illetve fizikai akadályoztatása miatt képtelen feladatai ellátására (pl.: betegség, kórházi ellátás, közlekedési akadály, polgármester szabadságolási ütemterve szerinti szabadság stb).

(5) Az ülést vezető elnök feladata a tanácskozás rendjének fenntartása, amelynek érdekében a levezető elnök:

a) figyelmeztetheti azt a hozzászólót, akinek a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a megfogalmazása,

b) rendre utasíthatja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít,

c) az ülést határozott időre félbeszakíthatja, ha a testületi ülésen olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi,

d) rendre utasíthatja a lakosság köréből megjelenteket, ismétlődő rendzavarás esetén kötelezheti az érintetteket a terem elhagyására,

e) tárgyalási szünetet rendelhet el, és

f) felhívja a jelenlévő képviselőt a jelenléti ív aláírására amennyiben az nem tesz eleget aláírási kötelezettségének.

(6) Ha az (5) bekezdés c) pontja miatt a képviselő-testület ülése félbeszakad, az csak a levezető elnök általi újabb szóbeli összehívásra folytatódhat.

(7) Képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít az, aki

a) káromkodik,

b) kiabál,

c) ittas, vagy bódult állapotban van,

d) belevág a másik szavába,

e) nem tartja tiszteletben mások emberi, és személyiségi jogait.

14. § A határozatképtelenség miatt elmaradt képviselő-testületi ülés időpontját követő 8 napon belüli időpontra az előzetesen kitűzött napirend megváltoztatásának lehetőségével ismételten írásban össze kell hívni a képviselő-testület ülését.

3. A Képviselő-testület tanácskozási rendje

15. § (1) Az ülés megnyitásakor és az ülés vezetése során valamennyi döntés előtt a levezető elnök megállapítja az ülés határozatképességét, amelyet a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

(2) Az ülés megnyitását és a határozatképesség megállapítását követően a levezető elnök:

a) javaslatot tesz a jegyzőkönyvvezető és a jegyzőkönyv hitelesítő személyére,

b) előterjeszti a sürgősségi indítványt,

c) javaslatot tesz a nyilvános és a zárt ülés napirendjeire, megnevezve az „egyebek” napirendi pont alatt javasolt tárgysorozatot,

d) tájékoztatást ad a két ülés közötti fontosabb tárgyalások eredményéről, valamint legalább negyedévente írásban beszámol a lejárt határidejű képviselő-testületi határozatok végrehajtásáról, évente egyszer tájékoztatást ad az átruházott hatáskörben hozott döntésekről,

e) napirendi pontonként megnyitja-, vezeti-, összefoglalja és lezárja a vitát,

f) napirendi pontonként szavazásra bocsátja előbb a módosító indítványokat, majd a határozati javaslatot és kimondja a hozott határozatot,

g) biztosítja a képviselők interpellációs, kérdezési jogát, és

h) napirend, hozzászólás hiányában bezárja az ülést.

(3) A pénzügyi kihatással nem járó tájékoztató felett nem kell vitát nyitni, a tájékoztatás elfogadásáról a Képviselő-testület számozott határozat nélkül, de jegyzőkönyvi rögzítéssel, egyszerű többséggel határoz.

(4) A képviselő-testületi nyilvános ülés napirendjéről, a jegyzőkönyvvezető és a jegyzőkönyv hitelesítő személyéről a képviselő-testület számozott határozat nélkül, de jegyzőkönyvi rögzítéssel, egyszerű többséggel határoz.

(5)4 Napirend zárt ülésen való tárgyalását az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja szerinti esetben kezdeményezheti:

a) a polgármester, az alpolgármester,

b) az önkormányzati bizottság elnöke,

c) a képviselők több mint fele.

16. § Valamely kérdés napirendre tűzését a testületi ülést előkészítő bizottsági ülés időpontja előtti 10. napig írásban indítványozhatja

a) az önkormányzati bizottság elnöke , vagy tagja,

b) a települési nemzetiségi önkormányzat elnöke,

c) a polgármester,

d) a képviselő, és

e) a jegyző.

17. § (1) A napirend elfogadása előtt az előterjesztés készítője indokolással javasolhatja a téma napirendről történő levételét. A téma napirendről történő levételével kapcsolatos javaslatról a képviselő-testület vita és számozott határozat nélkül, de jegyzőkönyvi rögzítéssel, egyszerű többséggel határoz.

(2) A képviselő-testület ülésén az egyes napirendi pontok tárgyalásánál a napirendi írásbeli előterjesztés előkészítője az előterjesztett írásos anyaghoz szóbeli kiegészítést fűzhet.

(3) A vitát megelőzően a napirend előadójához, a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, amelyre a vita lezárása előtt választ kell adni.

(4) A vitát a levezető elnök vezeti, aki megállapítja, hogy ki, milyen sorrendben kap szót.

(5) Az ülést vezető elnök jogosult a tárgytól eltérő viták elkerülése céljából

a) figyelmeztetni a hozzászólót, hogy a napirend tárgyához igazodva tegye meg hozzászólását,

b) a hozzászólás időtartamát 3 percben korlátozhatja, és

c) javasolhatja a vita lezárását.

(6) A (4) bekezdés c) pontjában foglaltakról a képviselő-testület vita és számozott határozat nélkül, de jegyzőkönyvi rögzítéssel, egyszerű többséggel határoz.

(7) A levezető elnök hozzászólási, kérdezési, véleménynyilvánítási jogot engedélyezhet az ülésen részvevő és azt igénylő állampolgároknak. A levezető elnök jogosult a hozzászóló figyelmét felhívni arra, hogy csak a tárgyra vonatkozóan adja elő mondandóját, és korlátozhatja a hozzászólás időkeretét.

(8) A határozati javaslatról, egyéb javaslatról, és indítványról történő szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, hogy tájékoztassa a képviselő-testületet arról, hogy

a) a határozathozatalnak van-e jogi akadálya,

b) van-e kötelező előírás a szavazás módjára,

c) a határozathozatalhoz egyszerű, vagy minősített szavazati arányra van szükség.

18. § (1) A képviselő-testület elhatározhatja, hogy a város működésével, fejlesztésével kapcsolatos ügyeket két fordulóban – előbb az elveket, majd a konkrét döntéstervezetet – tárgyalja meg, amelyről a képviselő-testület vita és számozott határozat nélkül, de jegyzőkönyvi rögzítéssel, egyszerű többséggel határoz.

(2) Előterjesztésnek minősül a határozat- és rendelettervezet, azok indokolása, a beszámoló és a tájékoztató.

(3) Az előterjesztést a képviselőnek, a bizottsági tagnak a hivatali e-mail címére elektronikus formában kell megküldeni. Indokolt esetben a képviselő, bizottsági tag kérelmére az előterjesztés papíralapon is átadás-átvétellel megküldésre kerül.

(4) A képviselő-testület ülésére az előterjesztést írásban kell benyújtani, és a meghívóhoz kell csatolni. Az ülés összehívását követően a meghívóban nem szereplő napirendi pontra tett javaslat (a továbbiakban: új napirendi pont) is felvehető az ülés napirendjére. Az ülésen új napirendi pontra a polgármester, a jegyző, az alpolgármester vagy bizottsági elnök tehet javaslatot, amelynek írásos előterjesztését legkésőbb a napirendi pont tárgyalásáig ki kell osztani. Nem osztható ki az előterjesztés, ha a pénzügyi forrást igénylő döntésre vonatkozó előterjesztés nem tartalmazza a kötelezettségekkel le nem kötött költségvetési forrás megjelölését.

(5) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell:

a) a tárgyának pontos meghatározását,

b) az előadójának és az előterjesztés készítőjének, véleményező bizottság megnevezését, valamint az ügyiratszámot,

c) a döntést megalapozó rövid elemzést, a tárgykört meghatározó szabályokra való szükséges mértékű hivatkozást,

d) az egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot, a rendelet-tervezetet,

e) rendeletalkotás esetén a hatásvizsgálati lapot, indokolást és

f) a felelősök és a végrehajtási határidő megjelölését.

(6) Előterjesztés a tárgy szerint illetékes bizottság véleményezésével, és a jegyző törvényességi észrevételeinek ismeretében kerülhet a képviselő-testület elé, kivéve a sürgősségi indítványként tárgyalt ügyeket, amennyiben magasabb szintű jogszabály másképpen nem rendelkezik.

19. § (1) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan írásban vagy szóban előterjesztett indítvány, amely a meghívóban nem szerepel, vagy amelyet az ülés előtt a tárgy szerint illetékes bizottság nem tárgyalt.

(2) A sürgősségi indítványnak tartalmaznia kell az előterjesztés indokát, a döntési javaslatot és a sürgősség okát.

(3) Sürgősségi indítvány előterjesztésére a polgármester, az alpolgármester, a bizottság elnöke, a képviselők egynegyede, a jegyző, valamint a települési nemzetiségi önkormányzat elnöke jogosult.

(4) Sürgősségi indítványt minden esetben az ülés megkezdésekor az ülés napirendjének elfogadása előtt kell előterjeszteni.

(5) A sürgősségi indítvány napirendre vételéről a Képviselő-testület vita és számozott határozat nélkül, de jegyzőkönyvi rögzítéssel minősített többséggel határoz.

(6) Ha a Képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni, és napirendre tűzésének időpontjáról, módjáról a képviselő-testület vita és számozott határozat nélkül, de jegyzőkönyvi rögzítéssel, egyszerű többséggel határoz.

20. § (1) A képviselő a testületi ülésen

a) a polgármestertől,

b) az alpolgármestertől,

c) a jegyzőtől,

d) a bizottság elnökétől,

e) a települési nemzetiségi önkormányzat elnökétől, és

f) a képviselőtől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, intézkedést kezdeményezhet.

A válaszadáshoz a kérdezett jelenlévő szakember segítségét is igénybe veheti.

(2) Kérdés az önkormányzat és szervei hatáskörébe tartozó szervezeti-, működési-, döntés-előkészítési jellegű, vagy tisztázó szóbeli felvetés esetleg tudakozódás.

(3) Interpelláció a képviselőt megillető olyan írásban benyújtott felvilágosítás kérés joga, amely valamilyen intézkedést igényel.

(4) A kérdés címzettje a kérdésre a képviselő-testület ülésén köteles választ adni. Válaszának elfogadásáról a Képviselő-testület számozott határozat nélkül, de jegyzőkönyvi rögzítéssel, egyszerű többséggel határoz.

(5) Az interpellációt az ülés napját megelőzően legkésőbb 5 nappal a polgármesternél kell írásban bejelenteni. A bejelentésnek tartalmaznia kell:

a) az interpelláló nevét,

b) az interpelláció tárgyát,

c) annak feltüntetését, hogy az interpellációt testületi ülésen szóban is elő kívánja-e adni.

(6) A benyújtott írásbeli interpellációt a levezető elnök köteles a képviselők részére az ülésre szóló meghívóval együtt megküldeni.

(7) Az ülés kezdetén a levezető elnök közli a képviselők által benyújtott interpellációk tárgyát, melyekkel a testület a napirendi pontok tárgyalása után a tárgysorozat végén foglalkozik érdemben. Ha az interpelláló nincs jelen, úgy interpellációját előterjeszteni, tárgyalni nem lehet.

(8) Az interpellációk szóbeli ismertetése és az azokra adott válaszok időtartama maximum 3-3 perc lehet.

(9) Az interpellációra adott szóbeli válasz elfogadásáról az interpellálónak nyilatkoznia kell, ezt követően a Képviselő-testület számozott határozat nélkül, de jegyzőkönyvi rögzítéssel, egyszerű többséggel határoz. Ha a testület nem fogadja el az interpellációra adott választ, annak vizsgálatát a tárgy szerint illetékes bizottságra bízza, ha érintett a bizottság, akkor a polgármesterre.

(10) Az interpelláció tárgyának kivizsgálásába az interpelláló képviselőt is be lehet, a képviselő kérésére be kell vonni. A testület az interpelláció alapján határnap kitűzésével vizsgálatot is elrendelhet. A vizsgálat eredményéről a vizsgálat lefolytatásáért felelős személy a határnapot követő testületi ülésen ad számot. A vizsgálati jelentés elfogadásáról a Képviselő-testület számozott határozat nélkül, de jegyzőkönyvi rögzítéssel, egyszerű többséggel határoz.

(11) A Képviselő-testület határnap kitűzésével hozzájárulhat ahhoz, hogy az interpellációra az interpellált írásban adjon választ legkésőbb a testületi ülést követő 15 napon belül. E választ az interpellálónak, és a válasz másolatát valamennyi képviselőnek, illetve 3 példányát a Hivatal Titkárságának is meg kell küldeni, annak jegyzőkönyvhöz csatolása végett.

(12) Az írásbeli válasz elfogadásáról a Képviselő-testület számozott határozat nélkül, de jegyzőkönyvi rögzítéssel, egyszerű többséggel határoz.

(13) Az interpellációkról a jegyző évenként nyilvántartást vezet.

4. Döntéshozatal

21. § (1) A levezető elnök előbb a vitában elhangzott javaslatokat, indítványokat majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról az elhangzás sorrendjében kézfelemeléssel szavaz a testület, majd az esetleges módosítások ismeretében az eredeti határozati javaslatról kézfelemeléssel dönt a testület.

(2) A képviselő-testület vita és számozott határozat nélkül, de jegyzőkönyvi rögzítéssel, egyszerű többséggel határoz:

a) a feladat-meghatározást nem tartalmazó előterjesztések elfogadásáról,

b) tájékoztatás tudomásulvételéről,

c) interpellációra adott válasz elfogadásáról.

22. § (1) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha azt

a) jogszabály előírja, vagy

b) a polgármester és valamely bizottság elnöke együttesen kéri.

(2) Ügyrendi kérdésben név szerinti szavazást tartani nem lehet.

(3) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a levezető elnök írásos névsor alapján felolvassa a tagok nevét és a jelenlévő tagok pedig a nevük felolvasásakor „igen”-nel, vagy „nem”-mel, szavaznak, vagy „tartózkodnak” a szavazástól. A szavazás eredményét a levezető elnök írásban felvezeti a névsorra a képviselő neve mellett.

(4) A név szerinti szavazásról készített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

23. § (1) Zárt ülésen titkos szavazást kezdeményezhet:

a) a polgármester, az alpolgármester,

b) az önkormányzati bizottság elnöke,

c) a képviselők több mint fele.

(2) Titkos szavazás elrendelése esetén a szavazólap tartalmazza

a) az eldöntendő kérdést,

b) az igen és a nem szavazat lehetőségét,

c) a szavazás érvényességéhez és eredményességéhez szükséges tájékoztatást.

(3) A titkos szavazás lebonyolítására háromtagú eseti bizottságot kell választani az elnök személyének külön történő megjelölésével az ülésen jelen lévő képviselők közül, amely bizottság gondoskodik a titkos szavazás lebonyolításáról.

(4) A titkos szavazás lebonyolítása érdekében az ülést vezető elnök a szavazás lebonyolításának idejére szünetet rendel el.

(5) A titkos szavazás lebonyolítását követően a (3) bekezdés szerint megválasztott bizottság elnöke ismerteti az ülésen a képviselő-testülettel a titkos szavazás érvényességére és eredményességére vonatkozó adatokat.

(6) Az (5) bekezdés szerinti tájékoztatás alapján az ülést vezető elnök kimondja a határozatot.

24. § (1) A döntéshozatal során a képviselők „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A szavazás kézfelemeléssel történik.

(2) A szavazatok összeszámlálásáról a levezető elnök gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy ha azt valamelyik képviselő kéri, az elnök a szavazást köteles megismételtetni.

(3) A tartózkodás a határozathozatalkor a szavazati arányok megállapításánál nem szavazatnak minősül.

(4) Szavazategyenlőség elutasító döntésnek minősül.

25. § (1) A képviselő-testület határozatait külön-külön tárgyévenként a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint: Dunaföldvár Város Önkormányzata…../……(év).( hó,.nap ) KT határozata

(2) A testületi határozatokról a Jegyző nyilvántartást vezet.

(3) A határozat-kivonatokat az ülést követő 8 napon belül meg kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek. A képviselők, ha igénylik, akkor a határozat-kivonatokat a legközelebbi soron következő testületi ülés anyagával együtt kapják meg.

(4) A határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket, jelentéseket a jegyző készíti elő és terjeszti a képviselő-testület elé.

26. § Az Mötv. 50. §-ában felsoroltakon kívül minősített többség szükséges:

a) a képviselő-testület gazdasági programjának elfogadásához,

b) a hitelfelvételhez értékhatártól függetlenül,

c) a városrendezési terv elfogadásához,

d) a városi kitüntetések, címek adományozásához,

e) az önkormányzati vagyon elidegenítéséhez, vállalkozásba való beviteléhez, megterheléséhez,

f) a közfeladat önkéntes felvállalása, megszüntetése esetén,

g) a polgármester, alpolgármester illetményének– tiszteletdíjának, illetve költségtérítésének megállapításához,

h) a sürgősségi indítvány elfogadásához,

i) a képviselő-testület hatáskörébe utalt díjak megállapításához,

j) a fegyelmi ügyekben hozott döntéshez,

k) a helyi népszavazás kiírásához,

l) a képviselő-testület egyes hatásköreinek átruházásához, hatáskör visszavonásához,

m) a titkos szavazás elrendeléséhez, és

n) a képviselői tiszteletdíj folyósításának felfüggesztéséhez.

27. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:

a) a polgármester,

b) a képviselő,

c) a képviselő-testület bizottsága,

d) a jegyző,

e) a települési nemzetiségi önkormányzat elnöke, és

f) a dunaföldvári székhelyű civil szervezet képviselője.

(2) A rendeletalkotásra irányuló kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani, aki azt a tárgy szerint illetékes bizottsággal és a jegyzővel véleményezteti, majd a képviselő-testület támogató döntése esetén a soron következő ülésre a rendelet-tervezet és a hatásvizsgálati lap előkészítését követően a képviselő-testület elé terjeszti.

(3) A rendeletalkotás szükségességéről a képviselő-testület egyszerű többséggel hozott határozattal dönt.

(4) A rendeletalkotás kötelezően kétfordulós a költségvetésről szóló és a helyi adókról szóló rendeletek alkotása esetén.

(5) A rendelet-tervezet szakmai előkészítésével a képviselő-testület a jegyzőt bízza meg, akinek ezzel összefüggő teendői az alábbiak:

a) a rendeletalkotásban közreműködők között a munka elosztása,

b) a rendelet-tervezet bizottsági véleményeztetéséről, és az észrevételek feldolgozásáról, a vélemények és észrevételek, az előkészítés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő kisebbségi javaslatok képviselő-testület elé terjesztéséről való gondoskodás,

c) az elvi célkitűzések érvényesítésének, a vitás kérdések megfelelő szintű eldöntésének biztosítása,

d) szükség szerint az érintett társszervekkel való koordináció,

e) a társadalmi részvétel szabályai érvényesülésének biztosítása,

f) a rendeletalkotással, közzététellel és nyilvántartással kapcsolatos adminisztráció megszervezése, elvégzése és

g) a rendelet-tervezet képviselő-testület előtti megvitatásában való részvétel, a döntés előtt a tervezet törvényességéről nyilatkozatot tesz.

(6) A rendelet-tervezetet az Ügyrendi-, Közrendvédelmi és Jogi Bizottság, valamint a tárgy szerint illetékes bizottság véleményezi.

(7) A jegyző évente felülvizsgálja a hatályos önkormányzati rendeleteket, amely felülvizsgálatról a képviselő-testületet tájékoztatja, és szükséges esetben előterjesztést készít önkormányzati rendelet hatályon kívül helyezése, vagy módosítása végett.

(8) Az önkormányzati rendeleteket évenként külön–külön, a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal kell ellátni, és az alábbiak szerint kell megjelölni: „Dunaföldvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének.…/……...(év).(hó,nap) önkormányzati rendelete a ….. ( rendelet címe/szabályozási tárgyköre)–ról”

(9) Az önkormányzati rendeletet a helyben szokásos módon: a Hivatal előtti közterületen elhelyezett hirdetőtáblán történő kifüggesztéssel kell kihirdetni.

(10)5 A rendelet közzétételének formái:

a) a város honlapján való megjelentetés, és a

b) jogszabályban meghatározott elektronikus formában, elektronikus felületen.

(11) A kihirdetett rendelet munkaidőben a Hivatal Titkárságán megtekinthető.

(12) A rendelet kihirdetéséről, közzétételéről, nyilvántartásba vételéről, és az informatikai rendszerbe történő feltöltéséről a testületi ülést követő 8 napon belül a jegyző gondoskodik.

(13) A képviselő részére a soron következő testületi ülés anyagával együtt el kell juttatni az előző testületi ülésen elfogadott rendelet szövegét képviselői igény erre irányuló bejelentése esetén.

28. § Képviselő-testületi döntés hiánya esetén a polgármester az Mötv. 68. § (2) bekezdésének figyelembe vételével - az Mötv. 42. §-ában meghatározott ügyek kivételével - jogosult döntéshozatalra, amennyiben a képviselő-testület - határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt - két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést. A polgármester a döntésről a képviselő-testületet a következő ülésen tájékoztatja. Az Mötv. 68. § (3) bekezdésében foglaltak alapján, a polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett a két ülés között felmerülő halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó vis major önkormányzati ügyekben dönthet.

5. Helyi népszavazás

29. § A helyi népszavazás kezdeményezéséhez szükséges választópolgárok számát a Képviselő-testület 1500 főben határozza meg.

5. A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve

30. § (1) A képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv az Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakon túl tartalmazza

a) a távol maradt képviselő nevét, azt hogy a képviselő a távolmaradását jelezte, vagy nem jelezte,

b) az elhangzott bejelentéseket, interpellációkat és kérdéseket, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat és határozatokat,

c) a képviselő külön kérése alapján véleményének szószerinti rögzítését,

d) az aláírásokat, dátumot, pecsétet.

(2) A testületi ülés egészéről, vagy egy-egy napirendjének a tárgyalásáról szó szerinti jegyzőkönyvet kell készíteni, ha a polgármester, vagy a képviselők több mint fele azt kezdeményezi.

(3) A testületi ülésről kettő példányban kell jegyzőkönyvet készíteni. Egy példányt a jegyző kezel, amelyet évente be kell köttetni. Egy példányt irattárba helyezés előtt a jogszabályban meghatározott határidőn belül fel kell tölteni a jogszabályban meghatározott elektronikus felületre, majd ezt követően irattárba kell helyezni.

(4) Az ülésről készült jegyzőkönyvet az ülésen végig jelenlévő a képviselő-testület vita és számozott határozat nélkül, de jegyzőkönyvi rögzítéssel és egyszerű többségű határozatával kijelölt képviselő, mint jegyzőkönyv-hitelesítő is aláírja.

(5) A Képviselő-testület üléséről készített valamennyi jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót, az előterjesztéseket, és azok mellékleteit, a rendeletek tervezetét, a hatásvizsgálati lapot, indokolást és a jelenléti ívet. A képviselő külön kérelmére az írásban is benyújtott hozzászólását mellékelni kell a jegyzőkönyvhöz.

(6) A képviselő-testület nyilvános rendes és rendkívüli üléséről kép- és hangfelvétel, zárt rendes és rendkívüli üléséről hangfelvétel készül, amely nem selejtezhető.

(7) A lakosság a nyilvános ülés jegyzőkönyvébe történő betekintési jogát a jegyzőnél elhelyezett jegyzőkönyv megtekintésével gyakorolhatja. A jegyzőkönyvről, illetve annak egy részéről az állampolgár az illetéktörvényben szabályozott díj ellenében másolatot kérhet.

(8) A közérdekű adat és a közérdekből nyilvános adat megismerésére írásban benyújtott kérelmet önkormányzati ügyekben a polgármester, államigazgatási ügyekben a jegyző teljesíti az erre vonatkozó szabályzatban foglaltak szerint.

6. A képviselő-testület részvételével működő társulások ügyei viteléhez szükséges együttes ülések tartására vonatkozó szabályok

31. § (1) A társulás tagjai a társulás valamennyi tagjának döntését igénylő, a társulás működését, valamint az általa ellátott feladat- és hatásköröket érintő döntések meghozatala céljából együttes képviselő-testületi ülést tarthatnak. Az együttes ülések tartásával kapcsolatban az érintett önkormányzatok polgármesterei és jegyzői együttműködnek.

(2) Az együttes képviselő-testületi ülés tartását a társulás tanácsa, illetve a társulás bármely tagja kezdeményezheti a polgármester útján. A polgármesterek egyeztetését követően a gesztor önkormányzat polgármestere az együttes ülést az egyeztetett helyre és időpontra hívja össze. Az együttes ülés elé döntést igénylő előterjesztés csak írásban terjeszthető elő.

(3) Az együttes képviselő-testületi ülést a gesztor önkormányzat polgármestere vezeti. A gesztor önkormányzat polgármesterének és alpolgármesterének akadályoztatása esetén az ülést vezető elnök személyéről a társult települések polgármesterei egymás között döntenek. A polgármesterek helyettesítésére a társulásban részt vevő önkormányzatok szervezeti és működési szabályzatában foglalt szabályok irányadóak.

(4) Az együttes képviselő-testületi ülésen a határozatképességet településenként külön kell biztosítani, megállapítani és a jegyzőkönyvben rögzíteni.

(5) Az ülést vezető elnök tesz javaslatot a napirendi pontokra, megnyitja, vezeti és lezárja az egyes napirendi pontok feletti vitát, megadja a jogot a hozzászólásra, ismerteti a módosító-, illetve a határozati javaslatokat és a (6) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével megállapítja a szavazás eredményét.

(6) Az együttes ülésen a szavazás eredményét külön-külön képviselő-testületenként kell megállapítani. A szavazás akkor érvényes és eredményes, ha külön-külön képviselő-testületenként biztosított a határozatképesség és az adott döntés meghozatalához szükséges egyszerű vagy minősített többségű szavazatot megkapta a határozati javaslat. Az ülést levezető elnök megállapítja, hogy a határozat mely testület által került elfogadásra. Az együttes ülésen hozott határozatokat a gesztor önkormányzat képviselő-testületének határozat megjelölésére vonatkozó szabályai szerint kell jelöléssel ellátni -a gesztor önkormányzatnál soron következő határozat szám kiegészítve az „együttes határozat” kifejezéssel.

(7) Az együttes ülésről jegyzőkönyv készül, amelyet a gesztor önkormányzat jegyzője készít el. A jegyzőkönyv tartalmazza

a) az elfogadott napirendet,

b) az ülésen megjelentek és a jegyzőkönyvezető nevét,

c) a határozatképességre vonatkozó megállapítást,

d) a tanácskozás, illetve valamennyi képviselő-testület tagjától elhangzott hozzászólás lényegét,

e) az egyes képviselő-testületek által a határozati javaslatra leadott szavazatok arányát, és

f) az együttesen meghozott normatív határozatot.

(8) A jegyzőkönyvet az ülésen résztvevő önkormányzatok polgármesterei és jegyzői írják alá. A jegyzőkönyv négy példányban készül: Kettő példányt a munkaszervezeti feladatokat ellátó önkormányzat jegyzője kezel, amelyből egy példányt évente be kell köttetni, a másik egy példányt irattárba helyezés előtt a jogszabályban meghatározott határidőn belül fel kel tölteni a Nemzeti Jogszabálytár elektronikus felületére, majd ezt követően irattárba kell helyezni. A jegyzőkönyv további 1-1 példányát a Nemzeti Jogszabálytár elektronikus felületére történő feltöltéssel egyidejűleg a munkaszervezeti feladatokat ellátó önkormányzat jegyzője megküldi a társulásban résztvevő valamennyi önkormányzatnak.

7. A települési képviselő

32. § (1) A képviselőt az Mötv.-ben és a rendeletben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg és terhelik.

(2) A képviselő kötelezettsége az Mötv.-ben meghatározottakon túl:

a) a képviselő-testület munkájában való tevékeny részvétel,

b) olyan magatartás tanúsítása, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára,

c) felkérés alapján részt venni a testületi ülés előkészítésében, vizsgálatokban,

d) írásban, vagy szóban a polgármesternek vagy a bizottság elnökének előre bejelenteni, ha a képviselő-testület, a bizottság ülésén, vagy egyéb megbízatása teljesítésében akadályoztatva van,

e) személyes érintettségét bejelenteni a döntéshozatalnál és

f) az adatvédelemre vonatkozó szabályok betartása.

(3) Az Mötv. 49. § (2) bekezdése szerinti személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztó képviselő tiszteletdíjának folyósítását 3 hónapra a Képviselő-testület felfüggeszti.

(4) A Képviselő-testület a képviselők közül Mezőgazdasági- Környezetvédelmi Tanácsnokot, Egészségügyi - Szociális Tanácsnokot, és Közrendvédelmi Tanácsnokot választ. A tanácsnokok tiszteletdíját a 33. § tartalmazza.

(5) A tanácsnok, a bizottsági elnök, és a bizottsági tagok a polgármester és az alpolgármester kivételével a 33. §-ban meghatározott mértékű tiszteletdíjban részesülnek.

(6) E rendeletben foglalt tiszteletdíj és természetbeni juttatás forrása az Önkormányzat tárgyévi költségvetésében e célra jóváhagyott pénzügyi keret.

(7) Az Önkormányzat a Képviselő-testület tagjainak a képviselői tevékenységgel, a nem képviselő bizottsági tagoknak a bizottsági tevékenységükkel összefüggő, általuk előlegezett, számlával igazolt, szükséges költségét megtéríti, amelynek kifizetését a polgármester engedélyezi.

(8) A polgármester, alpolgármester, vagy képviselő elhalálozása esetén az elhunytat az Önkormányzat a saját halottjának tekinti, és legfeljebb az érvényes minimálbér összege 400 %-ának erejéig vállalja a temetés költségeit.

33. § (1)6 A tanácsnok és a bizottsági elnök tiszteletdíja bruttó 200 000 Ft/hó.

(2)7 A bizottsági tagok – függetlenül a betöltött bizottsági tagságok számától – bruttó 50 000 Ft/hó összegű tiszteletdíjban részesülnek.

(3) Az a képviselő, és nem képviselő bizottsági tag, aki a tárgyévben megtartott rendes és rendkívüli testületi és bizottsági ülések több mint 50 %-án nem jelenik meg, a tárgyévet követő félévben – 6 hónap időtartamra - nem jogosult tiszteletdíjra.

(4) A (3) bekezdés szerinti tiszteletdíj megvonás alól mentesül az, akinek tartós betegség miatti távollétét háziorvos, vagy szakorvos igazolja.

(5) A tiszteletdíjra jogosult minden év február 10. napjáig az első negyedév, április 10. napjáig a második negyedév, június 10. napjáig a harmadik negyedév, illetve szeptember 10. napjáig a negyedik negyedév vonatkozásában írásban köteles arról nyilatkozni, hogy tiszteletdíjának számfejtését kéri, vagy azt felajánlja valamelyik civil szervezet támogatására. Amennyiben a tiszteletdíjra jogosult nem tesz nyilatkozatot a fentiek szerinti határidőre, akkor a részére járó tiszteletdíj számfejtésére kerül sor az adott negyedév vonatkozásában.

(6) A Képviselő-testület az alpolgármester és a képviselők részére az adott költségvetési évben fejenként 300 000.-Ft-os keretet állapít meg.

(7) A mandátummal rendelkező képviselőt a betöltött 15 éves képviselői munkavégzésért bruttó 50 000.- Ft. jutalom, a betöltött 20 éves képviselői munkavégzésért bruttó 75 000.- Ft. jutalom, valamint a betöltött 30 éves képviselői munka végzésért legfeljebb 10 grammos 14K aranygyűrű illeti meg.

8. A Képviselő-testület bizottságai

34. § (1) A Képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozza létre:

a) Oktatási-, Kulturális,- Egészségügyi,- Szociális,- Ifjúsági és Sport Bizottság (3+2 fő)

b) Pénzügyi Ellenőrző Bizottság (3+2 fő)

c) Ügyrendi-, Közrendvédelmi és Jogi Bizottság (3+2 fő)

d) Városfejlesztési,- Idegenforgalmi,–Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Bizottság (3+2 fő)

(2) A bizottságok a Képviselő-testület ülését előkészítő, javaslattevő, átruházott hatáskörben döntési és végrehajtó feladatot látnak el, működésük ügyviteli feladatait a Hivatal látja el.

(3) Valamely ügy kivizsgálására, ellenőrzési feladatok elvégzésére, vizsgálatok lefolytatására a képviselő-testület ideiglenes bizottságot hozhat létre.

(4) Amennyiben a Képviselő-testület ideiglenes bizottságot hoz létre, annak nem képviselő tagjává olyan személyeket javasolt megválasztani, akik kellő szakértelemmel rendelkeznek a nem állandó feladat elvégzésére.

(5) Az ideiglenes bizottság működésére az Mötv.-ben és a rendeletben foglalt szabályokat kell alkalmazni.

(6) Az Ügyrendi-, Közrendvédelmi és Jogi Bizottság

a) végzi a vagyonnyilatkozatok nyilvántartását, ellenőrzését és vizsgálatát,

b) részére kell átadni az önkormányzati képviselőnek az összeférhetetlen jogviszonya megszüntetéséről szóló lemondó nyilatkozatát, továbbá végzi az összeférhetetlenségi (méltatlansági) eljárással kapcsolatos feladatokat,

c) végzi a lobbista meghallgatását, ha a lobbista kezdeményezte a meghallgatást, és

d) előzetesen véleményezi az önkormányzati rendelet-tervezeteket.

(7) A Pénzügyi Ellenőrző Bizottság

a) tesz javaslatot a polgármester és az alpolgármester illetményének-tiszteletdíjának, és költségtérítésének megállapítására,

b) véleményezi a helyi adórendeleteket és a pénzügyi kihatással járó döntéseket.

(8) Oktatási-, Kulturális,- Egészségügyi,- Szociális,- Ifjúsági és Sport Bizottság

a) oktatási, kulturális, egészségügyi, szociális, ifjúsági és sport témájú ügyekben javaslatot tesz,

b) véleményezi oktatási, kulturális, egészségügyi, szociális, ifjúsági és sport témájú rendelet-tervezeteket,

c) átruházott hatáskörben döntést hoz. Az Oktatási-, Kulturális,- Egészségügyi,- Szociális,- Ifjúsági és Sport Bizottság a Képviselő-testület által a civil és társadalmi szervezetek támogatására meghatározott pénzügyi keret szervezetek közötti felosztásáról való döntését a többi Bizottságnak is haladéktalanul köteles megküldeni.

(9) Városfejlesztési,- Idegenforgalmi,–Mezőgazdasági és Környezetvédelmi Bizottság

a) városfejlesztési, idegenforgalmi, mezőgazdasági és környezetvédelmi ügyekben javaslatot tesz,

b) véleményezi a városfejlesztési, idegenforgalmi, mezőgazdasági és környezetvédelmi témájú rendelet-tervezeteket, döntéseket.

(10) Valamennyi bizottság véleményezi a költségvetési, zárszámadási rendelet-tervezetet, illetve a szervezeti-és működési szabályzatot. A Bizottságok ellátják azokat a feladatokat, amellyel a Képviselő-testület esetenként megbízza.

(11) A bizottságok elnökére, elnökhelyettesére, tagjaira bármely képviselő javaslatot tehet.

(12) A Bizottság ülésének összehívásáról és vezetéséről a Bizottság elnöke gondoskodik. Az elnök akadályoztatása esetén a bizottsági ülés összehívásáról a polgármester, a polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester, az alpolgármester akadályoztatása esetén a bizottság által minősített többséggel megválasztott tag gondoskodik. Bizottság elnökének akadályoztatása esetén a Bizottság jelen lévő tagjai által megbízott képviselő bizottsági tag vezeti a Bizottság ülését, amelyen tanácskozási joggal részt vesz a jegyző, annak távollétében az aljegyző, vagy a jegyző által megbízott közszolgálati tisztviselő.

(13) A Bizottság ülésének meghívóját valamennyi nem bizottsági tag képviselőnek meg kell küldeni. A Bizottság elnöke kezdeményezheti a nem bizottsági tag képviselők részvételével ülés tartását, mely esetben a meghívóval együtt a napirendhez készített írásos előterjesztést is meg kell küldeni.

(14) A Bizottság ülésének az összehívását a Bizottság bármely tagja is kezdeményezheti.

(15) A Bizottság üléséről jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza

a) az ülés helyét és idejét,

b) a távol maradt bizottsági tag nevét,

c) napirendi pontonként az előadó nevét, szóbeli előterjesztés esetén annak rövid tartalmát, a felszólalók nevét és mondanivalójuk lényegét és

d) az aláírásokat, dátumot, pecsétet, egyebekben a 30. § rendelkezései – a (6) bekezdés kivételével - az irányadók.

(16) A Bizottság ülésének jegyzőkönyvét a Bizottság elnöke, annak akadályoztatása esetén a bizottsági ülést levezető megbízott tag, és a bizottság egyik tagja írja alá.

9. Települési nemzetiségi önkormányzattal együttműködés szabályai

35. § (1) A képviselő-testület biztosítani kívánja a nemzetiségi jogok érvényesülését, ennek érdekében együttműködik a városban működő települési nemzetiségi önkormányzattal.

(2) A települési nemzetiségi önkormányzat a képviselő-testület munkatervének összeállításához javaslatot tehet.

(3) A települési nemzetiségi önkormányzat rendelkezésére bocsátott pénzügyi források mértékét a mindenkori települési önkormányzati költségvetési rendelet határozza meg.

(4) A képviselő-testület a Hivatal útján segíti a települési nemzetiségi önkormányzat munkáját és biztosítja a működéshez a nemzetiségek jogairól szóló törvényben meghatározott feltételeket, valamint azok költségeit. Ennek végrehajtása a törvényi feltételeken kívül az alábbiakra is kiterjed:

a) a települési nemzetiségi önkormányzat határozatainak kihirdetése, közzététele a települési nemzetiségi önkormányzat szervezeti és működési szabályzatában meghatározott módon,

b) a települési nemzetiségi önkormányzat működésének, döntéseinek megismertetésére lehetőség biztosítása a honlapon.

(5) A Hivatalnak az általános munkarend szerinti munkaidőben kell a feltételek biztosításához szükséges végrehajtási feladatokat ellátnia.

(6) A képviselő-testület a települési nemzetiségi önkormányzat számára az önkormányzati feladat ellátásához szükséges tárgyi, technikai eszközökkel felszerelt helyiséget térítésmentesen a Városháza épületében, a Polgármesteri Hivatalra meghatározott általános munkarend szerinti munkaidőben biztosít, és viseli a kapcsolódó költségeket. A helyiséget a jegyző jelöli ki, a használat során a települési nemzetiségi önkormányzatnak a Hivatallal együtt kell működnie. A kötelező önkormányzati feladatok ellátását szolgáló ülés, közmeghallgatás megtartására a képviselő-testület térítésmentesen a Városháza Dísztermét biztosítja az önkormányzati és hivatali feladatellátáson kívüli időben is.

10. Záró rendelkezések

36. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2020. október 1. napján lép hatályba.

(2) A 33. § (5)-(6) bekezdései 2021. január 1. napján lépnek hatályba.

(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 17/2019 (XII.20.) önkormányzati rendelet.

1. melléklet

A Hivatal szervezeti tagolódása
A Dunaföldvári Polgármesteri Hivatal az alábbi szervezeti egységekre tagozódik:

1. Pénzügyi és Adó Iroda,

2. Városfejlesztési és Műszaki Iroda,

3. Polgármesteri és Jegyzői Iroda, és

4. Hatósági és Szociális Iroda.

2. melléklet8

Az Önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatai
I. Az önkormányzat kötelező és önként feladatai kormányzati funkciók szerint:

1. Kormányzati funkció:

1.1. 011130 Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége

1.2. 011220 Adó-, vám- és jövedéki igazgatás

1.3. 013320 Köztemető-fenntartás és –működtetés

1.4. 013350 Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok

1.5. 013360 Más szerv részére végzett pénzügyi-gazdálkodási, üzemeltetési, egyéb szolgáltatások

1.6. 016080 Kiemelt állami és önkormányzati rendezvények

1.7. 022010 Polgári honvédelem ágazati feladatai, a lakosság felkészítés

1.8. 031030 Közterület rendjének fenntartás

1.9. 031060 Bűnmegelőzés

1.10. 032020 Tűz- és katasztrófavédelmi tevékenységek

1.11. 041140 Területfejlesztés igazgatás

1.12. 041231 Rövid időtartamú közfoglalkoztatás

1.13. 041232 Start-munka program - Téli közfoglalkoztatás

1.14. 041233 Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás

1.15. 041234 Közfoglalkoztatás mobilitását szolgáló támogatás (közhasznú kölcsönző részére)

1.16. 041235 Vállalkozás részére foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő személy foglalkoztatásához nyújtható támogatás

1.17. 041236 Országos közfoglalkoztatási program

1.18. 041237 Közfoglalkoztatási mintaprogram

1.19. 042220 Erdőgazdálkodás045120 Út, autópálya építése

1.20. 045130 Híd, alagút építése

1.21. 045140 Városi és elővárosi közúti személyszállítás

1.22. 045160 Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása

1.23. 046030 Egyéb távközlés

1.24. 047120 Piac üzemeltetése

1.25. 047320 Turizmusfejlesztési támogatások és tevékenységek

1.26. 047410 Ár- és belvízvédelemmel összefüggő tevékenységek

1.27. 049010 Máshova nem sorolt gazdasági ügyek

1.28. 051020 Nem veszélyes (települési) hulladék összetevőinek válogatása, elkülönített begyűjtése, szállítása, átrakása

1.29. 051030 Nem veszélyes (települési) hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése, szállítása, átrakása 051050 Veszélyes hulladék begyűjtése, szállítása, átrakása

1.30. 052020 Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése

1.31. 052080 Szennyvízcsatorna építése, fenntartása, üzemeltetése

1.32. 061020 Lakóépület építése

1.33. 062020 Településfejlesztési projektek és támogatásuk

1.34. 063020 Víztermelés, -kezelés, -ellátás

1.35. 063080 Vízellátással kapcsolatos közmű építése, fenntartása, üzemeltetése

1.36. 064010 Közvilágítás

1.37. 066010 Zöldterület-kezelés

1.38. 066020 Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások

1.39. 072111 Háziorvosi alapellátás

1.40. 072112 Háziorvosi ügyeleti ellátás

1.41. 072210 Járóbetegek gyógyító szakellátása

1.42. 072311 Fogorvosi alapellátás

1.43. 072312 Fogorvosi ügyeleti ellátás

1.44. 072313 Fogorvosi szakellátás

1.45. 072420 Egészségügyi laboratóriumi szolgáltatások

1.46. 074031 Család és nővédelmi egészségügyi gondozás

1.47. 074032 Ifjúság-egészségügyi gondozás

1.48. 074040 Fertőző megbetegedések megelőzése, járványügyi ellátás

1.49. 076010 Egészségügy igazgatása

1.50. 081010 Sportügyek igazgatása

1.51. 081030 Sportlétesítmények, edzőtáborok működtetése és fejlesztése

1.52. 081041 Versenysport- és utánpótlás-nevelési tevékenység és támogatás

1.53. 081043 Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása

1.54. 081044 Fogyatékossággal élők iskolai, diáksport-tevékenysége és támogatása

1.55. 081045 Szabadidősport- (rekreációs sport-) tevékenység és támogatása

1.56. 081061 Szabadidős park, fürdő és strandszolgáltatás

1.57. 081071 Üdülői szálláshely-szolgáltatás és étkeztetés

1.58. 082010 Kultúra igazgatása 082020 Színházak tevékenysége

1.59. 082030 Művészeti tevékenységek (kivéve: színház)

1.60. 082042 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása

1.61. 082043 Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme

1.62. 082044 Könyvtári szolgáltatások

1.63. 082063 Múzeumi kiállítási tevékenység

1.64. 082064 Múzeumi közművelődési, közönségkapcsolati tevékenység

1.65. 082070 Történelmi hely, építmény, egyéb látványosság működtetése és megóvása

1.66. 082091 Közművelődés - közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése

1.67. 082092 Közművelődés - hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása

1.68. 082093 Közművelődés - egész életre kiterjedő tanulás, amatőr művészetek

1.69. 082094 Közművelődés - kulturális alapú gazdaságfejlesztés

1.70. 083030 Egyéb kiadói tevékenység

1.71. 083050 Televízió-műsor szolgáltatása és támogatása

1.72. 084010 Társadalmi tevékenységekkel, esélyegyenlőséggel, érdekképviselettel, nemzetiségekkel, egyházakkal összefüggő feladatok igazgatása és szabályozása

1.73. 086090 Egyéb szabadidős szolgáltatás

1.74. 091110 Óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai

1.75. 091120 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének, ellátásának szakmai feladatai

1.76. 091140 Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai

1.77. 096015 Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben

1.78. 096025 Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben

1.79. 098010 Oktatás igazgatása

1.80. 102023 Időskorúak tartós bentlakásos ellátása

1.81. 102024 Demens betegek tartós bentlakásos ellátása

1.82. 102031 Idősek nappali ellátása

1.83. 102032 Demens betegek nappali ellátása

1.84. 104030 Gyermekek napközbeni ellátása családi bölcsőde, munkahelyi bölcsőde, napközbeni gyermekfelügyelet vagy alternatív napközbeni ellátás útján

1.85. 104031 Gyermekek bölcsődében és mini bölcsődében történő ellátása

1.86. 104037 Intézményen kívüli gyermekétkeztetés

1.87. 104042 Család és gyermekjóléti szolgáltatások

1.88. 106010 Lakóingatlan szociális célú bérbeadása, üzemeltetése

1.89. 106020 Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások

1.90. 107051 Szociális étkeztetés szociális konyhán

1.91. 107052 Házi segítségnyújtás

1.92. 107070 Menekültek, befogadottak, oltalmazottak ideiglenes ellátása és támogatása

II. Az önkormányzat önként vállalt feladatai

2. Az Önkormányzat önként vállalt feladatként gondoskodik:

2.1. a bölcsődei ellátásról,

2.2. a város infrastrukturális ellátásához szükséges önként vállalt beruházásokról és felújításokról,

2.3. a helyi közszolgálati feladatot is ellátó újság és televízió működésének támogatásáról,

2.4. az egyházi tulajdonú temetők fenntartásának eseti támogatásáról,

2.5. a dunaföldvári székhelyű civil szervezetek működésének támogatásáról,

2.6. a Tourinform Iroda működtetéséről,

2.7. a strandfürdő és camping működtetéséről,

2.8. a mezei őrszolgálat működtetéséről,

2.9. Időskorúak tartós bentlakásos ellátása, Demens betegek tartós bentlakásos ellátása

2.10. országos állat- és kirakodóvásár és városi piac tartásáról, és

2.11. a „kislabor” működtetéséről.

3. melléklet9

A Képviselő-testület által átruházott feladat- és hatáskör

1. A Képviselő-testület által polgármesterre átruházott feladat- és hatáskörök:

1.1. Közfoglalkoztatás szervezése, és lebonyolítása.

1.2. Kijelöli a természetes vizek fürdésre alkalmas partszakaszait.

1.3. Gondoskodik a helyi vízrendezés és vízkárelhárítás, az árvíz és belvíz elvezetés feladatairól.

1.4. Dönt a közterület-használat engedélyezéséről.

1.5. Dönt a „Dunaföldvár” településnév használatáról.

1.6. Dönt a város címerének, és zászlajának használatáról.

1.7. Dönt a tárgyévi költségvetési rendeletben meghatározott kiemelt dologi keret felhasználásáról.

1.8. Az önkormányzati lakásrendeletben meghatározott lakáskezelői feladatok ellátása.

1.9. A Mezőőrség tevékenységének irányítása, koordinálása.

1.10. 1. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 46. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti közútkezelői ügyekben.

1.11. Dönt meghatározott képviselői keret felhasználásáról a jogosult írásbeli kezdeményezése alapján.

1.12.10

1.13. Tulajdonosi jogok gyakorlása a vagyonrendeletben meghatározottak alapján.

1.14. Dönt a székhelyhasználatról.

1.15. Dönt a településképi véleményezési eljárás, a településképi bejelentési eljárás keretében.

2. A Képviselő-testület által a Jegyzőre átruházott feladat- és hatáskörök:

2.1. A települési támogatás ügyekben a képviselő-testületet megillető feladat- és hatáskörök.

2.2. A köztemetés ügyekben a képviselő-testületet megillető feladat- és hatáskörök.

3. A Képviselő-testület által az Oktatási-, Kulturális,- Egészségügyi,- Szociális,- Ifjúsági és Sport Bizottságra átruházott feladat- és hatáskörök:

3.1. Külön megállapodás alapján kettő pécsi egyetemi-főiskolai önkormányzati férőhely tanévenkénti odaítélése nappali tagozaton tanuló dunaföldvári hallgatók részére.

3.2. Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjra beadott pályázatok elbírálása és felülvizsgálata.

3.3. Egy- egy önkormányzati képviselőt delegálhat az iskola- és óvodaszékbe.

3.4. Döntés a Képviselő-testület által a civil és társadalmi szervezetek támogatására meghatározott pénzügyi keret szervezetek közötti felosztásáról.

3.5.11

3.6. Döntés a lakásigénylési pályázatokról.

4. A Képviselő-testület által az Ügyrendi – Közrendvédelmi és Jogi bizottságra átruházott feladat- és hatáskörök:

4.1. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 39. § (3) bekezdése alapján az önkormányzati képviselők vagyon-nyilatkozattételi eljárásával kapcsolatos feladatok ellátása (döntés kivételével).

4.2. Az önkormányzati képviselő és a képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja összeférhetetlenségével, és méltatlanságával kapcsolatos eljárási feladatok ellátása (döntés kivételével)

4. melléklet

Nem képviselő bizottsági tagok, a többségi önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok vezetői, illetve az önállóan működő, és az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervek vezetői vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének szabályairól

1. Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény. 3.§-a alapján vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek az alábbi személyek:

1.1. az önkormányzati bizottságok nem képviselő tagjai kétévente,

1.2. a többségi önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok vezetői ötévente,

1.3. az önállóan működő, az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervek/intézmények vezetői 2 évente, kivéve a jegyző, aljegyző, akik a Közszolgálati szabályzatban meghatározottak szerint.

2. A 1. pont szerinti személyek vagyonnyilatkozatának jogszabály szerinti őrzéséről a polgármester gondoskodik.

5. melléklet12

Dunaföldvár Város Önkormányzatának és intézményeinek szervezeti felépítése

1. Dunaföldvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének döntése alapján (kinevezési és felmentési jogkört a költségvetési szervek vezetői esetében a KT gyakorolja /kivéve jegyző, aljegyző/)

1.1. Dunaföldvári Polgármesteri Hivatal - Dunaföldvár Város Polgármestere (irányítja a Polgármesteri Hivatalt személyét önkormányzati választások során szavazással választják A polgármester felett az egyéb munkáltatói jogkört a KT gyakorolja. Feladatait az Alapító Okirata határozza meg.)

1.2. Dunaföldvár Város Jegyzője (vezeti a Polgármesteri Hivatalt gyakorolja a kinevezési és munkáltatói jogokat a köztisztviselők felett. A jegyző felett a kinevezési és munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja.)

1.2.1. Pénzügyi és Adóiroda

1.2.2. Városfejlesztési és Műszaki Iroda

1.2.3. Hatósági és Szociális Iroda (vezető: aljegyző)

1.2.4. Polgármesteri és Jegyzői Iroda

1.3. Dunaföldvári Eszterlánc Óvoda, Bölcsőde és Konyha (a vezető munkáltatója a polgármester valamennyi dolgozó munkáltatója az intézményvezető. Feladatait az Alapító Okirata határozza meg.)

1.4. Dunaföldvári Művelődési Központ és Könyvtár (a vezető munkáltatója a polgármester valamennyi dolgozó munkáltatója az intézményvezető. Feladatait az Alapító Okirata határozza meg.)

1.5. Dunaföldvár Család és Gyermekjóléti Szolgálat és Alapszolgáltatási Központ (a vezető munkáltatója a polgármester valamennyi dolgozó munkáltatója az intézményvezető. Feladatait az Alapító Okirata határozza meg.)

1.6. Dunaföldvári Dunaparti Idegenforgalmi Kft. (a vezető munkáltatója a polgármester valamennyi dolgozó munkáltatója az intézményvezető. Feladatait az Alapító Okirata határozza meg.)

1.7. Dunaföldvár Város Önkormányzata (valamennyi dolgozó felett a polgármester gyakorolja a kinevezői és egyéb munkáltatói jogokat, kivéve a városgazdálkodás.)

1.7.1. Lakásgazdálkodás/vásár ügyintézés (Feladata: Önkormányzati bérlakásokkal kapcsolatos ügyek, valamint a vásárral kapcsolatos ügyek koordinálása)

1.7.2. Labor (Feladata: Egészségügyi feladatok ellátása)

1.7.3. Mezei őrszolgálat (Feladata: mezei őrszolgálattal kapcsolatos feladatok ellátása)

1.7.4. Védőnői Szolgálat (Feladataikat a 49/2004. (V.21.) ESzCsM rendelet határozza meg.)

1.7.5. Városgazdálkodás és közfoglalkoztatási munkavezető gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat (Feladataik: városüzemeltetés, zöldterület kezelés, városgazdálkodással kapcsolatos feladatok ellátása, köztisztasággal kapcsolatos feladatok ellátása, vásár területének tisztántartása, síkosság mentesítés.)

1

A 2. § (7) bekezdése a Dunaföldvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (I. 31.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

2

A 8. § (6) bekezdése a Dunaföldvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2022. (V. 27.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

3

A 10. § (1) bekezdése a Dunaföldvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2022. (V. 27.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.

4

A 15. § (5) bekezdését a Dunaföldvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (I. 31.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.

5

A 27. § (10) bekezdése a Dunaföldvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2022. (V. 27.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.

6

A 33. § (1) bekezdése a Dunaföldvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (I. 31.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg. A 33. § (1) bekezdése a Dunaföldvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2022. (XII. 15.) önkormányzati rendelete 7. §-ával megállapított szöveg. A 33. § (1) bekezdése a Dunaföldvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2023. (IV. 27.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

7

A 33. § (2) bekezdése a Dunaföldvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (I. 31.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg. A 33. § (2) bekezdése a Dunaföldvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2022. (XII. 15.) önkormányzati rendelete 7. §-ával megállapított szöveg. A 33. § (2) bekezdése a Dunaföldvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2023. (IV. 27.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

8

A 2. melléklet a Dunaföldvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2022. (V. 27.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg. A 2. melléklet a Dunaföldvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2023. (IV. 27.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

9

A 3. melléklet a Dunaföldvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2021. (X. 31.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

10

A 3. melléklet 1.12. pontját a Dunaföldvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2022. (XII. 15.) önkormányzati rendelete 9. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

11

A 3. melléklet 3.5. pontját a Dunaföldvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2022. (XII. 15.) önkormányzati rendelete 9. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

12

Az 5. melléklet a Dunaföldvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2023. (IV. 27.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.