Madocsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2017.(VII.13..) önkormányzati rendelete

a Helyi Építési Szabályzatáról

Hatályos: 2019. 01. 01

Madocsa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2017.(VII.13..) önkormányzati rendelete

a Helyi Építési Szabályzatáról

2019.01.01.

Madocsa Község Önkormányzata Képviselő-testülete a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontja, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1.) pontja, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdés és 13. § (1) bekezdésében megállapított feladatkörében eljárva, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, valamint a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról, és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8) Korm. rendelet 9. mellékletében megjelölt véleményezésben résztvevő szervek egyetértésével a következőket rendeli el:

ELSŐ RÉSZ

Általános rendelkezések

1.A rendelet hatálya

1. § (1) Jelen rendelet hatálya Madocsa közigazgatási területére terjed ki.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott területen területet felhasználni, építési telket, vagy területet kialakítani, a földrészleteken építési tevékenységet folytatni, rendeltetést megváltoztatni, ilyen célra hatósági engedélyt adni az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997 Korm. rendelet (továbbiakban: OTÉK) előírásainak, az önkormányzatnak a településkép védelméről szólórendelet előírásainak, valamint jelen szabályzatban foglaltaknak megfelelően szabad.

(3) Jelen szabályzat az alábbi mellékletekkel együtt érvényes:

a) 1. melléklet: Övezeti előírások összefoglaló táblázata

b) 2. melléklet: A Pécsépterv Stúdió 549/2015 jelzőszámú dokumentációjának 1:10000 léptékű és 1:4000 léptékű szabályozási tervlapja.[1]

(4) Jelen szabályzathoz az alábbi függelékek kapcsolódnak.

a) 1. függelék: Más jogszabályban szereplő korlátozások

b) 2. függelék: A régészeti lelőhelyek jegyzéke

c) 3. függelék: Műemlékek jegyzéke

2. A szabályozás elemei

2. § (1) Kötelező erejű szabályozási elemek, melyek módosítása csak a Szabályozási Terv módosítása esetén lehetséges:

a) szabályozási vonal,

b) építési övezet, övezet határa,

c) területfelhasználási egység besorolása,

d) tervezett belterületi határ,

e) építési hely,

f) beültetési kötelezettség.

(2) A nem önkormányzati döntéskörbe tartozó jogszabálytól függő szabályozási elemek, valamint a más önkormányzati rendeletben szabályozott elemek – e rendelet szempontjából informatív elemek – változása, változtatása nem igényel rendezési tervmódosítást. Ide tartoznak a táji, természeti, régészeti, építészeti értékvédelem helyi jelentőségű elemei.

(3) Az (1), (2) bekezdésben nem említett szabályozási elemek javaslati jellegűek, a további tervezési és építési engedélyezési eljárás során irányadóként veendők figyelembe.

3. Közterület alakítás

3. § (1) A szabályozási terv közlekedési és zöldterületi közterületet jelöl.

(2) A meglévő közterületeken kívül a beépítésre szánt területen közterületet alakítani a szabályozási vonalak figyelembe vételével lehet.

(3) A területfelhasználási egységeken belül - az értékvédelmi területek kivételével - 150 m-t meg nem haladó hosszúságú kiszolgáló köz-, vagy magánút alakítható ki.

4. Az építészeti örökség helyi védelme

4. § Az építészeti örökség helyi védelmének tárgyát azok az értékek képezik, amelyeket az Önkormányzatnak a településkép védelméről szóló rendelete településtörténeti, helyi építészeti, néprajzi, vagy termeléstörténeti értéke miatt védendőnek minősít.

5. Belterület lehatárolása

5. § (1) A rendezési tervi célok megvalósítása érdekében a beépítésre szánt területek, a település fejlődése által megkívánt ütemben, belterületbe vonhatók.

(2) A belterület határát a szabályozási terv tartalmazza.

MÁSODIK RÉSZ

Övezeti előírások

I. Fejezet

A területhasználat rendszere

6. A területfelhasználás rendszere

6. § (1) Az 1. § (1) bekezdésben lehatárolt területen - az OTÉK szerint – az alábbi megnevezésű és jelű beépítésre szánt és beépítésre nem szánt terület-felhasználási egységek találhatók.

(2) Beépítésre szánt területek:

a) Lakóterületek

aa) kertvárosias lakóterület Lke

ab) falusias lakóterület Lf

b) Vegyes területek

ba) településközponti terület Vt

bb) intézményterület Vin[2]

c) Gazdasági területek

ca) kereskedelmi, szolgáltató terület Gksz

d) Különleges területek

da) mezőgazdasági üzemi terület Kmü

db) idegenforgalmi terület Ki

(3) Beépítésre nem szánt területek:

a) Közlekedési területek

aa) közúti közlekedési terület

b) Zöldterület Z

c) Erdőterületek

ca) védelmi erdőterület Ev

cb) gazdasági erdőterület Eg

d) Mezőgazdasági területek

da) általános mezőgazdasági terület Má

db) korlátozott mezőgazdasági terület Mko

e)Vízgazdálkodási terület
ea) általános vízgazdálkodási terület Vá
eb) hullámtéri erdő terület Ve
ec) hullámtéri hétvégiházas terület Vh
ed) hullámtéri idegenforgalmi terület Vi
f) Természetközeli területek
fa) nádas Tkn
g) Különleges területek
ga) sportterület Ks
gb) temető terület Kt
gc) szennyvíztelep Ksz
(4) A terület-felhasználási egységek területe – amennyiben annak több felhasználási módú, vagy építési feltételű része van – övezetekre, illetve építési övezetekre tagolódik.
II. Fejezet

Beépítésre szánt területek

7. Általános szabályok

7. § (1) A beépítésre szánt terület övezeteiben az adott építési övezetben megengedett funkciót nem zavaró közmű létesítmények – trafó, gáznyomás-szabályozó – számára önálló telek is kialakítható. E telkek méretét a műszaki igény határozza meg

(2) A beépítésre szánt területen – a Ki jelű különleges idegenforgalmi területet kivéve – a beépítés feltétele a részleges közművesítettség és közüzemi szennyvízelvezetés megléte.

(3) A Ki jelű különleges idegenforgalmi területen a beépítés feltétele a részleges közművesítettség megléte.

(4) A beépítésre szánt terület építési övezeteiben bányászati tevékenység nem végezhető.

8. Lakóterület

8. § (1) A területek elsősorban lakóépületek elhelyezésére szolgálnak, de elhelyezhető más az OTÉK vonatkozó szakaszaiban megengedett funkciójú épület is az ott meghatározott feltételekkel – az üzemanyagtöltő állomás kivételével.

(2) Falusias és kertvárosias lakóterületen telkenként legfeljebb 2 lakás létesíthető.

(3) Az Lf-2 jelű területen az 400 m2-nél kisebb telken a beépítettség elérheti a 40 %-ot, ebben az esetben a legkisebb zöldfelületi arány 45 % lehet.[4]

(4) A területek építési övezetein az építési telkek kialakítása során alkalmazható legkisebb telekterületet, azok előírt beépítési módját, legnagyobb beépítettségét és a legkisebb zöldfelületi arányt, továbbá a megengedhető legnagyobb homlokzatmagasságot az 1. melléklet tartalmazza.

9. Vegyes terület

9. § (1) A területeken az OTÉK-ban meghatározott funkciójú épületek helyezhetők el, de nem létesíthető, nem korszerűsíthető, nem bővíthető üzemanyagtöltő állomás és gépjárműtároló – a személygépjármű tároló kivételével.

(2) A területek építési övezetein az építési telkek kialakítása során alkalmazható legkisebb telekterületet, azok előírt beépítési módját, legnagyobb beépítettségét és a legkisebb zöldfelületi arányt, továbbá a megengedhető legnagyobb homlokzatmagasságot az 1. melléklet tartalmazza.

10. Kereskedelmi szolgáltató terület

10. § (1) A területen az OTÉK-ban meghatározott funkciójú épületek helyezhetők el.

(2) A területek övezetein az építési telkek kialakítása során alkalmazható legkisebb telekméreteket, azok előírt beépítési módját, a legnagyobb beépítettségét és legkisebb zöldfelületi arányát, továbbá a megengedhető legnagyobb homlokzatmagasságot az 1. melléklet tartalmazza.

11. Különleges terület

11. § (1) A Kmgü jelű mezőgazdasági üzemi területen mezőgazdasági üzemi épületeken kívül más a környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységű épületek is elhelyezhetők.

(2) A Ki jelű idegenforgalmi területen az idegenforgalmat szolgáló épületek helyezhetők el.

(3) A területen az építési telkek kialakítása során alkalmazható legkisebb telekméreteket, azok előírt beépítési módját, a legnagyobb beépítettségét és legkisebb zöldfelületi arányát, továbbá a megengedhető legnagyobb homlokzatmagasságot az 1. melléklet tartalmazza

III. Fejezet

Beépítésre nem szánt területek

12. Közlekedési és közműterület

12. § (1) A közlekedési és közmű terület a következő övezetekre oszlik:

a) hálózati szerepű közlekedési célú közterület övezete

b) kiszolgáló szerepű közlekedési célú közterület övezete

(2) Trafó, gáznyomás-szabályozó, közlekedési építmény a területen elhelyezhető.

12/A. Általános szabályok

12/A. § A beépítésre nem szánt terület övezeteiben bányászati tevékenység nem végezhető.[5]

13. Zöldterület

13. § (1) A terület fásított és részben más növénnyel betelepített járműforgalom elöl elzárt közterület.

(2) Közkert, közpark létesítése vagy rekonstrukciója csak kertépítészeti terv alapján történhet.

(3) A területen telekosztás nem engedélyezhető.

14. Erdőterület

14. § (1) A területen lévő erdők rendeltetésük szerint

a) Ev jelű védelmi erdők,

b) Eg jelű gazdasági erdők

(2) Gazdasági erdő területén a terület rendelétetésének megfelelő épület létesíthető 0,5 %-os beépítettséggel és 7,5 m homlokzatmagassággal.

(3) A szabályozási tervben erdőként jelölt területen csak akkor lehet építést engedélyezni, ha azon már az erdőtelepítés megtörtént.

15. Mezőgazdasági terület

15. § Mezőgazdasági területen belül az azonos tájjelleg, földhasználat, a beépítettség intenzitása, továbbá tájképi, környezetvédelmi, ökológiai érzékenysége szerint alábbi területfelhasználási egységek találhatók

a) Má jelű általános mezőgazdasági terület

b) Mko jelű korlátozott használatú mezőgazdasági terület

16. § (1) Az Má jelű általános mezőgazdasági területhez azok a területek tartoznak, amelyeknél az alapfunkciót érdemben nem korlátozzák környezet- és tájvédelmi, vagy ökológiai érdekek.

(2) A területen épületet elhelyezni legfeljebb 3 %-os beépítettséggel lehet.

17. § (1) Az Mko jelű mezőgazdasági területhez azok a területek tartoznak, amelyeknél az alapfunkció mellett a környezet- és tájvédelmi, valamint ökológiai érdekek is jelentős szerepet játszanak.

(2) A terület földrészletein a legeltetéses állattartást, valamint a pihenést, testedzést, tájékoztatást szolgáló, és a terület fenntartásához szükséges építmények és épületek helyezhetők el.

(3) A területen belül a művelési ág nem módosítható szántóra, szőlőre, gyümölcsösre.

18. § (1) Mezőgazdasági területen lakóépület csak birtokközponton helyezhető el.

(2) A birtokközpont telkén a terület rendeltetésének megfelelő épületek és technológiai létesítmények helyezhetők el, az épületeknél 7,5 m-es homlokzatmagasság figyelembevételével.

(3) A birtokközpont tájképbe illesztése érdekében a telekhatár menti 5 m-es sávot beültetési kötelezettség terheli.

16. Vízgazdálkodási terület

19. § (1) A V jelű vízgazdálkodási terület az alábbi övezetekre van felosztva

a) Vá jelű általános vízgazdálkodási övezet

b) Ve jelű hullámtéri erdő övezet

c) Vh jelű hullámtéri hétvégiházas övezet

d) Vi jelű hullámtéri idegenforgalmi övezet

(2) A Vh jelű övezetben 5 %-ot meg nem haladó beépítettséggel, legfeljebb 30 m2 beépített területű, lábakon álló, a megengedett padlószint felett legfeljebb 3,5 m homlokzatmagasságú hétvégi ház helyezhető el.

(3) A Vi jelű idegenforgalmi övezetben 90 napra idegenforgalmi célra szolgáló ideiglenes építmény helyezhető ki.

17. Különleges terület

20. § (1) Kt jelű temetői területen épület csak a temetést szolgáló funkcióval, legfeljebb 4,5 m homlokzatmagassággal létesíthető

(2) A temető 50 m-es környezetében a nyugalmat zavaró, vagy a kegyeletet sértő tevékenység nem engedélyezhető.

21. § Ks jelű sportterületen a sportolást és a használók ellátását szolgáló létesítmények helyezhetők el legfeljebb 4,5 m homlokzatmagassággal.

22. § (1) A Ksz jelű hulladék elhelyezési területhez a szennyvíztelep és a hulladékudvar tartozik.

(2) A területen csak a hulladékok elhelyezésére, ártalmatlanítására és hasznosítására szolgáló telephely, épület, vagy műtárgy létesíthető.

HARMADIK RÉSZ

Záró rendelkezések

23. § (1) E rendelet a településrendezési eszköz állami főépítésznek és a településrendezési eljárásban részt vevő összes államigazgatási szervnek történő közlést követő 15. napon, de leghamarább az elfogadástól számított 30. napon lép hatályba. Rendelkezéseit a hatályba lépést követően keletkezett ügyekben kell alkalmazni.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a 3/2006 (VII. 03.) számú Önkormányzati rendelet.

1. melléklet