Paks Város Önkormányzata Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 29. § (6) és (7) bekezdésében, 62. § (6) bekezdés 2., 3., 4. és 7. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13 . § (1)  bekezdés 1. pontjában, valamint az  épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6/A. § (2) bekezdés a) és b) pontjában és a 29. §-ában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet célja

1. §

A rendelet célja az építési tevékenységekkel kapcsolatban Paks építészeti, városképi, illetve természeti értékeinek védelme, a beépítésre szánt területek rendeltetésszerű használatának biztosítása, a városképi illeszkedéssel követelmények érvényesítése, összességében az épített környezet rendezett és igényes alakítása.

2. A rendelet hatálya

2. §

1. A rendelet hatálya Paks közigazgatási területén – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével, illetve az 5. §, 11. § és 12. §-ban meghatározottak szerint – megvalósuló építési tevékenységekre terjed ki.
2. Nem terjed ki a rendelet hatálya azon, az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben meghatározott építési eljárás alá tartozó építési tevékenységekre, amelyek vonatkozásában
   1. az építészeti-műszaki tervdokumentációk előzetes minősítése a településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló 252/2006. (XII.7.) Korm. rendelet szerint a központi, vagy a területi építészeti tervtanácsnak kell eljárni, vagy
   2. az építtető összevont telepítési eljárást, ezen belül telepítési hatásvizsgálati szakaszt kezdeményezett, kivéve, ha az a telek beépítésével kapcsolatos követelmények tisztázására szolgál.
3. A rendelet személyi hatálya kiterjed minden természetes és jogi személyre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki Paks közigazgatási területén az 5. §, 11. § és 12. §-ban meghatározott tevékenységet végez, vagy azzal összefüggő építészeti-műszaki tervdokumentációt készít.
   

II. Fejezet

Településképi véleményezési eljárás

3. §

A Polgármester településképi véleményezési eljárást folytat le a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) 21. § és 22. §-a szerint, az e rendelet 5. § (1) szerinti területeken az építési engedély alapján végezhető építési tevékenységek esetében, továbbá az 5.§ (2) bekezdés c) pontja szerinti rendeltetés változtatásra irányuló építési, tervezési tevékenységek esetén.

3. A településképi véleményezési eljárás kezdeményezése

4. §

1. A településképi véleményezési eljárást az 1. melléklet szerinti kérelemmel kell kezdeményezni.
2. A kérelemnek 1 példány papíralapú műszaki tervdokumentáció formájában tartalmaznia kell:
   1. helyszínrajzot az értelmezhetőségnek megfelelő léptékben, az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 8. melléklet I. fejezet 2. 2.1. szerinti tartalommal, az esetleges védettség lehatárolásával és a területre érvényes korlátozások feltüntetésével,
   2. településképet befolyásoló tömegformálás, homlokzatkialakítás műszaki tervrajzát M=1:100 léptékben,
   3. műszaki leírást az alkalmazott szerkezetekről, technológiai jellemzőkről, építészeti kialakításról, a közterületről közvetlenül látható homlokzatok szín-, és anyaghasználatáról,
   4. a terv Építésügyi hatósági engedélyezési eljárást Támogató elektronikus Dokumentációs Rendszer (a továbbiakban: ÉTDR) tárhelyének azonosító kódját, és a hozzáférési jogosultság biztosítását.
   5. közterületet érintő beavatkozás esetén (új útcsatlakozás létesítése, meglévő áthelyezése) a közút kezelőjének hozzájárulását.
3. Az építéshatósági eljárásra benyújtott dokumentáció nem térhet el a véleményezett építészeti-műszaki tervdokumentáció tartalmától.

4. A településképi véleményezési eljárással érintett területek

5. §

1. A rendelet előírásai szerint településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni
   1. a helyi értékvédelmi területen és helyi építészeti értékvédelemmel érintett ingatlanon,
   2. a műemléki környezetben, valamint
   3. a város bevezető, illetve átmenő forgalmat lebonyolító útvonalai: a Fehérvári út, Kereszt utca, Deák Ferenc utca, Dózsa György út, Tolnai út, Kölesdi út, Újtemplom utca, Biztonsági elkerülő út, Kandó Kálmán utca, Gesztenyés utca, Pollack Mihály utca, Építők útja, Kishegyi út, Táncsics Mihály utca, Rókus utca, Dunaföldvári út, a 6-os út mentén, valamint a Szent István téren tervezett, jogszabályban építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési munkákra vonatkozó építészeti-műszaki tervekkel kapcsolatban.
2. Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni ezen túl helyszíntől függetlenül az építésügyi hatósági engedélyhez kötött
   1. valamennyi 200 m2 bruttó szintterületet meghaladó földszintes építménynek,
   2. az 5,00 m-es épületmagasságú, illetve az F+1 szintes vagy azoknál magasabb új építménynek, valamint az ilyen magasságot eredményező emeletráépítésnek, tetőtér-beépítésnek,
   3. az a) és b) pontban szereplő nagyságrendeket meghaladó meglévő építmény rendeltetés – a működés és a környező beépítéshez való viszony – megváltoztatásának, valamint
      
   4. a köztéri műalkotások elhelyezésének és környezetalakításának

építészeti-műszaki tervével kapcsolatban.

5. A Helyi építészeti-műszaki Tervtanács és a Települési Főépítész szerepe

6. §

(1) A Polgármester a településképi véleménye kialakításához a 19. § (2) bekezdésben meghatározott esetekben a Helyi építészeti-műszaki tervtanács (a továbbiakban Tervtanács), egyéb esetekben a Települési Főépítész szakmai véleményét kéri ki.

(2) Amennyiben a Polgármester településképi véleménye kialakításához a Tervtanács szakmai véleményét kell kikérni, akkor a kérelmet a Tervtanács ülése előtt legalább 5 munkanappal kell benyújtani és a tervhez az ÉTDR tárhelyen a Polgármesternek és a Települési Főépítésznek hozzáférést kell biztosítani.

6. A településképi véleményezési eljárás vizsgálati szempontjai

7. §

A településképi véleményezési eljárás során a Kormányrendelet 21. § (3) bekezdésében, valamint a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló 252/2006. (XII. 7.) Korm. rendelet 15. §-ban foglaltakon kívül vizsgálni kell, hogy az építészeti-műszaki tervdokumentáció:

1. a telepítéssel, megjelenéssel, és az illeszkedéssel kapcsolatban:
   1. figyelembe veszi-e terepviszonyokat, a településkép jellegzetességeit, a kialakult, vagy átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit,
      
   2. érvényre jut-e az építészeti örökség és az építészeti értékek védelme,
      
   3. nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok benapozását, vagy az építmények kilátását,
      
   4. több építési ütemben megvalósuló új beépítés, vagy meglévő építmények bővítése esetén a javasolt sorrend megfelel-e a rendezett településképi követelményeknek,
      
   5. korszerű, magas minőségi követelményeknek megfelelő építészeti megoldásokat alkalmaz-e.
2. az épület homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban:
   27. az építészeti megoldások illeszkednek-e a kialakult, vagy átalakuló épített környezethez,
   28. a homlokzat tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
   29. megfelelő-e a rendeltetéssel összefüggő reklám- és információs berendezések elhelyezése és kialakítása,
   30. a terv városképileg megfelelő megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére,
   31. a tetőzet kialakítása – különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítményei – megfelelően illeszkedik-e a domináns környezet adottságaihoz.

3. a határoló közterülettel való kapcsolatban a közterülethez közvetlenül kapcsolódó szint alaprajzi kialakítása és ebből eredő használata:
   53. biztosítja-e a gépjármű, gyalogos és a kerékpáros közlekedés biztonságát, akadálymenteségét,
   54. biztosítja-e a tervezett közhasználatú létesítmény akadálymentes megközelítését és használatát,
   55. figyelembe veszi-e a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, műtárgyait, valamint növényzetét, továbbá
   56. ebből eredően a terv megfelelő javaslatokat ad-e az esetleg szükségessé váló – a közterületet érintő – beavatkozásokra,
   57. az esetleg a közterület fölé benyúló építményrészek, szerkezetek és berendezések milyen módon befolyásolják a közterület használatát, különös tekintettel a meglévő, vagy a telepítendő fákra, fasorokra.

8. §

1. A Polgármester településképi véleménye a záradékolt tervdokumentációval együtt érvényes.
   
2. A településképi véleményben a polgármester a tervezett építési tevékenységet engedélyezésre
   

a) javasolja,

b) feltétellel javasolja, illetve

c) nem javasolja.

3. A településképi véleményt és a záradékolt tervdokumentációt – a kérelem beérkezésétől számított legfeljebb 15 napon belül – meg kell küldeni a kérelmezőnek.

III. Fejezet

Településképi bejelentési eljárás

9. §

A Polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le a Kormányrendelet 23., 24. és 25. §-a szerinti, e rendelet 11. §-ban meghatározott építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek, reklám és reklámhordozó elhelyezések, továbbá a 12. § szerint az építmények rendeltetése megváltoztatásának esetében.

7. A településképi bejelentési eljárás kezdeményezése

10. §

1. A településképi bejelentési eljárást a 2. melléklet szerinti kérelemmel, 1 példány papíralapú tervrajzzal illetve leírással, valamint ezek digitális adathordozó mellékletével kell kezdeményezni.
2. A bejelentésnek tartalmaznia kell a Kormányrendelet 23. § (3) bekezdésében foglaltakon kívül az építési tevékenységgel érintett ingatlan tulajdonosainak teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatát arról, hogy a bejelentett tevékenység elvégzését tudomásul veszik.
3. A kérelemhez mellékelt műszaki tervrajz csak az adott ügy elbírálásához szükséges és értelmezhető léptékű lehet.
4. A rendeltetési mód változás tárgyában benyújtott bejelentéshez az (1) bekezdésben foglaltakat és csak a beavatkozással érintett változásokat feltüntető rajzi mellékleteket kell csatolni.
5. Reklám és reklámhordozó közterületi elhelyezése tárgyában benyújtott bejelentéshez mellékelt helyszínrajz a közműszolgáltatókkal dokumentáltan egyeztetett és M=1:500 léptékű lehet.
6. Közterületet érintő beavatkozás esetén csatolni kell a közút kezelőjének hozzájárulását.

8. A településképi bejelentéshez kötött eljárások

11. §

A rendelet előírásai szerint településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. mellékletében felsorolt építési munkákkal összhangban:

a) a város egész közigazgatási területén

aa) a műemlék jelentőségű területen a telek közterületi határához legközelebb, de legfeljebb 10 méterre álló meglévő épület átalakításának kivételével – az építési engedéllyel építhető építmény homlokzatának megváltoztatása esetében, ha az építési tevékenységgel az építmény tartószerkezeti rendszerét vagy tartószerkezeti elemeit nem kell megváltoztatni, átalakítani, elbontani, kicserélni, megerősíteni vagy változatlan formában újjáépíteni,

ab) a homlokzat színezésének, felületképzésének megváltoztatása esetén,

ac) építmény tetőfedésének megváltoztatása esetén,

ad) új, önálló (homlokzati falhoz rögzített vagy szabadon álló) – 6,0 m-t nem meghaladó magasságú – égéstermék-elvezető kémény építése esetén,

ae) nettó 20,0 m2 alapterületet nem meghaladó méretű kereskedelmi, szolgáltató, illetve vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése esetén,

af) közterületen elhelyezett bármely rendeltetésű reklám-, vagy hirdető-berendezés, vagy ezek tartószerkezetének létesítése, átalakítása esetén, ahol a közterület-használati szerződés megkötésére csak a településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően, a bejelentés tudomásulvételét tartalmazó igazolás alapján, és az abban meghatározott kikötések figyelembevételével kerülhet sor.

ag) építményen vagy önálló tartószerkezeten elhelyezett összesen 0,5 m2-t meghaladó felületű bármely rendeltetésű reklám-, vagy hirdető-berendezés esetén,

ah) önálló reklámtartó építmény építése, meglévő bővítése vagy megváltoztatása esetén, amennyiben annak mérete

aha) beépítésre nem szánt területen nagyobb, mint 2,0 m, de kisebb, mint 9,0 m,

ahb) beépítésre szánt területen nagyobb, mint 2,0 m, de kisebb, mint 4,5 m.

ai) szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, illetve elhelyezése esetén, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 m-t,

aj) emlékfal építése esetén, amennyiben annak talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 3,0 m-t,

ak) a 6,0 m vagy annál kisebb magasságú, illetve a 60 m3 vagy annál kisebb térfogatú ömlesztettanyag-tároló, nem veszélyes folyadékok tárolója, nem veszélyes anyagot tartalmazó, nyomástartó edénynek nem minősülő, föld feletti tartály, tároló elhelyezéséhez szükséges építmény építése, átalakítása esetén,

b) a város e rendelet 5. § (1) bekezdése szerint kijelölt területein

ba) építmény homlokzati nyílászárójának – az áthidalóját nem érintő, de befoglaló méretét, anyaghasználatát, osztását, illetve színét tekintve az eredetitől eltérő – cseréje esetén,

bb) meglévő épület közterületről látható homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, átalakítása esetén,

bc) telek közterületi határvonalán álló kerítés esetén,

bd) szellőző-, napenergia kollektor, illetve klíma-berendezés, áru- és pénzautomata, építmény közterületről látható felületén való elhelyezése esetén,

be) építménynek minősülő szelektív és háztartási célú hulladékgyűjtő, hulladéktároló közterületről látható elhelyezése esetén,

bf) nettó 20 m3 térfogatot és 2,5 m gerincmagasságot meghaladó (de legfeljebb 50 m3 térfogat és 3,0 m gerincmagasság) méretű, nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, bővítése esetén.

c) Településrendezési eszköz – a szabályozással érintett terület sajátosságai alapján – további területek esetében is előírhatja településképi bejelentési eljárás lefolytatását.

12. §

A jelen rendelet előírásai szerint településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni meglévő építmények rendeltetésének – részleges vagy teljes – megváltoztatása esetén, amennyiben az új rendeltetés szerinti területhasználat:

a) telepengedélyezési eljárás lefolytatását teszi szükségessé,

b) a korábbi rendeltetéshez képest

ba)      környezetvédelmi (elsősorban zaj- és légszennyezési) szempontból kedvezőtlenebb helyzetet teremthet,

bb)      jelentősen megváltoztatja az ingatlanon belüli gépkocsi-forgalmat, illetve

bc)      a jogszabályi előírásoknak megfelelően többlet-parkolóhelyek és/vagy rakodóhely kialakítását teszi szükségessé,

c) érinti a közterület kialakítását, illetve a közterületen lévő berendezéseket vagy növényzetet, valamint ha

d) érinti a kapcsolódó közterület közúti vagy gyalogos, illetve kerékpáros forgalmát.

9. Az igazolás

13. §

(1) A Polgármester tervezett építési tevékenység vagy rendeltetésváltoztatás tudomásul vételét tartalmazó igazolása annak kézhezvételét követő 1 évig érvényes. Az igazolás érvényességének lejárta előtt – a bejelentő kérésére – legfeljebb 1 alkalommal 1 évre meghosszabbítható akkor, ha az arra vonatkozó jogszabályok változatlanul hatályban maradtak.

(2) A bejelentésben meghatározott munkát a polgármesteri igazolás érvényességi ideje alatt el kell végezni.

(3) Amennyiben az igazolás érvényességi ideje alatt a bejelentésben meghatározott munkát nem fejezték be, az csak egy újonnan lefolytatott bejelentési eljárás alapján kiadott igazolással folytatható.

(4) Reklám és reklámhordozó elhelyezés tudomásul vételét tartalmazó igazolás a reklám rendeltetésétől függően korlátozott fennmaradási időre is kiadható.

(5) Az igazolás a kérelemhez benyújtott és a záradékolt tervdokumentációval együtt érvényes.

IV. Fejezet

Településképi kötelezési eljárás

14. §

A Polgármester településképi kötelezés formájában önkormányzati hatósági döntéssel elrendelheti:

a) a helyi településkép védelmével összefüggő felújítási, átalakítási vagy bontási kötelezettségek teljesítését, ha a védett objektum

aa) állékonysága az élet- és közbiztonságot veszélyezteti,

ab) a városképi megjelenése a településképet rontja,

ac) rendeltetésének nem megfelelő használata zavarja az értékek bemutathatóságát.

b) a városképet súlyosan károsító, településképi bejelentési eljárás nélkül, vagy bejelentéstől eltérően megvalósított építési tevékenység helyrehozatalát.

c) a reklámok, reklámhordozók megszüntetését, ha

ca) a polgármesteri igazolás 13. § (4) bekezdése szerinti érvényességi ideje lejárt,

cb) a településképet rontja, méreténél és elhelyezésénél fogva nem illeszkedik a környezetéhez, a helyi építési szabályzattal ellentétes,

cc) állapota, állékonysága nem biztonságos,

cd) megjelenése idejétmúlt vagy félrevezető.

d) a területnek a szabályozási terven jelölt felhasználástól eltérő használatának megszüntetését.

15. §

A Polgármester a településképi kötelezési eljárásában előzetesen – határidő tűzésével – felhívja az érintetteket a kötelezés tárgyát képező tevékenyég elvégzésére.

10. A bejelentési és kötelezési előírások megszegése

16. §

A településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása, a településképi bejelentési eljárás, valamint a településképi kötelezési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése vagy elmulasztása esetén a magatartás elkövetőjével szemben 50.000,- Ft-ig terjedő bírság szabható ki.

17. §

(1) A Paks Város Önkormányzata Képviselő-testület a Polgármester településképi bejelentési és településképi kötelezési eljárásában kirótt, és a 16. §-ban meghatározott eljárási bírsággal szemben benyújtott fellebbezés elbírására vonatkozó hatáskörét a Városépítő Bizottságára ruházza át.

(2) Az eljárási bírsággal szemben a döntés kézhezvételét követő 15 napon belül a Városépítő Bizottsághoz lehet fellebbezni.

(3) A Városépítő Bizottság a fellebbezést a beérkezésétől számított 30 napon belül bírálja el.

V. Fejezet

A Tervtanács

18. §

Paks Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) a település, a települési környezet és az épített környezet alakítását és védelmét szolgáló településrendezési tervek összehangolt érvényre jutásának ellenőrzése céljából, valamint az építészeti-műszaki tervek szakszerűségének és magas színvonalának elősegítése érdekében Tervtanácsot hoz létre és működtet.

11. A Tervtanács feladata

19.§

(1) A Tervtanács feladata az eléje beterjesztett építési tervek 7. §-ban leírt vizsgálati szempontoknak megfelelő véleményezése.

(2) A 18. §-ban meghatározott célok érdekében hatósági engedélyezési eljárásra benyújtás, illetve bejelentés jóváhagyása előtt a Tervtanács állásfoglalást ad minden olyan, a települést, vagy annak környezetét érintő építészeti-műszaki tervről, melyet a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló 252/2006. (XII.7.) Korm. rendelet 1. §-a nem utal más tervtanács véleményezési körébe, és amelynek megvitatását a Polgármester vagy az Önkormányzat valamelyik bizottsága megtárgyalni kér.

(3) A tervező kezdeményezheti a Polgármesternél a Tervtanács összehívását konzultációs céllal is.

12. A Tervtanács összetétele

20. §

(1) A Tervtanács

a) elnökből,

b) tagokból – a területi építészkamara és a szakmai kamarák által kijelölt 6 fő

c) titkárból,

d) illetve az esetenként felkért bírálóból áll.

(2) A Tervtanács legalább 3 fő taggal ülésezik, a tervtanács ülésén minden esetben részt vesz a területi építészkamara képviselője.

(3) A Tervtanács elnöke a Települési Főépítész.

(4) A Tervtanács titkára a Polgármesteri Hivatal köztisztviselője. A titkári feladatokat a tervtanács elnöke is elláthatja.

(5) A Tervtanácsban való részvételre a Tervtanács tagjait a Polgármester maximum 4 évre kéri fel, mely felkérés meghosszabbítható.

(6) A Tervtanács tagja az építészeti-műszaki tervezési és az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályairól szóló jogszabályban meghatározott felsőfokú szakirányú végzettséggel és legalább öt éves szakmai gyakorlattal rendelkező természetes személy lehet.

(7) A Tervtanács munkájának segítésére – esetenként – a Tervtanács elnöke bírálót kérhet fel.

21. §

A Tervtanács működési rendjét tartalmazó szabályzatot a 3. melléklet tartalmazza.

VI. Fejezet

Záró rendelkezések

22. §

(1) Ez a rendelet 2013. június 1-jén lép hatályba.

(2) A rendelet rendelkezéseit a hatályba lépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

(3) Hatályát veszti a Helyi Építészeti - Műszaki, és Településrendezési Tervtanács létrehozásáról és működésének rendjéről szóló 21/2008. (IX. 16.) önkormányzati rendelet

(4) E rendelet a belső piaci szolgáltatások szabályairól szóló Európai Parlament és Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.

Paks, 2013. május 27.

polgármester                                                           címzetes főjegyző

* A képviselő-testület a rendeletet a 2013. május 22-i ülésen fogadta el.