Bonyhád Város Önkormányzata Képviselő-testületének 29/2017 (XII.15.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Hatályos: 2024. 03. 28Bonyhád Város Önkormányzata Képviselő-testületének 29/2017 (XII.15.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Bonyhád Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Kormány rendelet 43/A. §-ban biztosított véleményezési jogkörében az állami főépítészi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, az illetékes nemzeti park igazgatóság, a kulturális örökség védelméért felelős miniszter, valamint az erről szóló külön önkormányzati rendeletben partnerségi egyeztetésre megjelölt partnerek és a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 5/2015.(III.27.) önkormányzati rendelet 1. melléklet I.16. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró Pénzügyi Ellenőrző és Gazdasági Bizottság véleményének kikérésével Bonyhád Város településfejlesztési, településrendezési és településképi feladataival összefüggően a településkép védelméről a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. A rendelet célja
1. § A város sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása a
a) helyi építészeti, természeti örökség területi és egyedi védelem (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás a védelem megszüntetés szabályozásával;
b) településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával;
c) településképi követelmények meghatározásával;
d) településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával.
2. A rendelet területi hatálya és alkalmazása
2. § (1) E rendelet területi hatálya Bonyhád Város teljes közigazgatási területére terjed ki.
(2) E rendelet előírásait az önkormányzat képviselő-testülete által a településre elfogadott – az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) szerinti – településrendezési eszközökkel, továbbá a településkép védelmével kapcsolatban meghatározott szabályokkal, valamint az azokban említett törvények végrehajtásra kiadott központi jogszabályokkal együtt kell alkalmazni.
3. A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja
3. § A településképhez illeszkedő településképi követelmények megállapításával a jellegzetes, értékes, helyi hagyományt őrző arculat megőrzése, a településkép kedvező alakítása:
a) az építési tevékenységgel érintett építményekre – ide értve a sajátos építményfajtákra is,
b) a helyi területi és egyedi örökség védelmére, védetté nyilvánítására, a védettség megszüntetésére,
c) a reklámok és reklámhordozók, cégérek és egyéb műszaki berendezések elhelyezésére, alkalmazására, illetve tilalmára vonatkozóan.
4. Értelmező rendelkezések
4. § (1) A rendeletben használt fogalmak tekintetében elsődlegesen a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvényben (a továbbiakban: Tktv.) és a végrehajtására kiadott jogszabályokban megállapított fogalmakat, míg azt követő sorrendben az Étv.-ben és a végrehajtására kiadott jogszabályokban – különösen az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) megállapított fogalmakat kell irányadónak tekinteni, míg azok hiányában a más jogszabályok rendelkezéseit kell figyelembe venni.
(2) A településkép védelméről szóló rendelet (a továbbiakban: Tkr.) szempontjából:
a) Áttört kerítés: olyan kerítés, amelynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 50%-nál nagyobb mértékben nem korlátozott.
b) Burkolt tető: homlokzatról átforduló, azzal azonos anyaghasználatú tetőfelület.
c) Cégtábla: kereskedelmi-, szolgáltató-, vagy vendéglátó létesítmény (helyiség, helyiség együttes) nevét és az ott folytatott tevékenységet a bejáratnál feltüntető tábla, illetve felirat;
d) Címtábla: az intézmény vagy vállalkozás nevét, esetleg egyéb adatait feltüntető tábla, névtábla;
e) Egyedi tájékoztató tábla: olyan – rögzített, egyedi méretű, állandó tartalmú – hirdető berendezés, mely gazdasági-, kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó tevékenységet végzők helyéről, irányáról, megnevezéséről, tevékenységéről, telephelyéről, nyitvatartásiról, megközelítéséről, ill. a település szolgáltató épületeiről utcáiról ad információt;
f) Eredeti állapot: a védett építmény építésekor fennálló állapot, vagy egy olyan későbbi állapot, melyet az értékvizsgálat a védelem elrendelésekor védendő értékként határozott meg.
g) Értékvizsgálat: a települési érték helyi védelem alá helyezésének szakmai megalapozására szolgáló, a megfelelő szakképzettséggel rendelkező személy(ek), szervezet(ek) által készített, esztétikai, műszaki, történeti és természeti vizsgálatot tartalmazó munkarész.
h) Földszínek: (más néven terraszínek) a vörös-narancs-sárga-sárgászöld színtartomány kevéssé telített és közepesen sötét szürkével tört, meleg árnyalatai.
i) Helyi védett érték: Településszerkezet, településkarakter szempontjából jelentős helyi védett településszerkezetek, településkép, település karakter, épületegyüttesek, építmények, épületek és épületrészek, utcaképek és látványok, műtárgyak, utcabútorzat, szobrok, emlékművek, síremlékek, növényzet összessége.
j) Információs célú berendezés: az önkormányzati hirdetőtábla, az önkormányzati faliújság, az információs vitrin, az útbaigazító hirdetmény, a közérdekű molinó, valamint a CityLight formátumú és CityBoard formátumú eszköz;
k) Kiselemes tetőfedés: 1m2 –nél kisebb elemekből készülő tetőfedés.
l) Más célú berendezés: reklámfelületet is tartalmazó pad, kerékpárállvány, hulladékgyűjtő, telefonfülke, közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés, korlát.
m) Megállító tábla: egy vagy két hirdetési oldalú lábakon önállóan megálló, bármikor elmozdítható tábla. (mobil hirdető tábla)
n) Nagytáblás fedés: 1m2 vagy annál nagyobb elemekből készülő tetőfedés (nem ideértve a burkolt tetőt, a sík fémlemez fedést és az üvegtetőt)
o) Önkormányzati információs tábla: olyan rögzített, egyedi méretű hirdető-berendezés, mely a helyi lakosok számára nyújt, rendszeresen változó tartalommal, közérdekű információkat.
p) Óriástábla: Óriástáblának minősül a 9m2-12m2 felületű állandó hirdetés vagy cserélhető óriásplakát felragasztása céljára szolgáló hirdetőberendezés.
q) Sík fémlemez fedés: nem előre-gyártott profilozású (pl. trapézlemez, cserepes-lemez), sík fémlemezből készülő (pl. korcolt, fabetétes) fedés.
r) Tömör kerítés: olyan kerítés, amelynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 50%, vagy annál nagyobb mértékben korlátozott.
s) Üzletfelirat: kereskedelmi-, szolgáltató- vagy vendéglátó, egy vagy több egységet magába foglaló építményen, a benne folyó tevékenységet hirdető feliratot hordozó berendezés.
HELYI VÉDELEM
5. A helyi védelem célja
5. § (1) A település településképe és történelme szempontjából meghatározó, hagyományt őrző, a közösségek munkáját és kultúráját tükröző, sajátos megjelenésű építészeti és természeti örökség kiemelkedő, településképet meghatározó értékű elemeinek védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.
(2) A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.
6. A helyi védelem feladata
6. § (1) A védett értékek körének számbavétele és nyilvántartása, dokumentálása, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal való megismertetése.
(2) A védett értékek károsodásának megelőzése, fenntartásuk, illetve megújulásuk elősegítése.
7. A helyi védelem fajtái
7. § (1) A helyi területi védelem:
a) a településszerkezet (utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód, az építési vonal, településszerkezeti szempontból jelentős zöldterület vagy növényzet)
b) a településkép (külső településkép, belső településkép, utcakép),
c) a település táji környezete (a település megjelenése a tájban, hagyományos művelési mód, növényzet és természetes környezet),
d) településkarakter (a településszerkezet, a településkép elemei, formái, anyagai, színvilága együttesen) védelmére terjed ki.
(2) A helyi egyedi védelem
a) az építmény vagy együttese egészére vagy valamely részletére (anyaghasználat, szerkezet, színezés stb.),
b) az építményhez tartozó földrészletre és annak jellegzetes növényzetére,
c) szobor, képzőművészeti alkotás,utcabútor, emlékmű védelmére,
d) egyedi tájérték védelmére terjedhet ki.
8. A helyi védelem alá helyezés, valamint megszüntetés szabályai
8. § (1) Helyi építészeti örökség (a továbbiakban: örökség) egyedi, vagy területi védetté nyilvánítása (a továbbiakban: helyi védelem) e rendelet mellékletébe történő felvételével és annak kihirdetésével történik.
(2) A helyi védelem alá helyezett egyedi örökségi értékeket, elemeket, területeket e rendelet 4. melléklete állapítja meg.
(3) A helyi védelem alá helyezést, valamint annak megszüntetését a partnerségi egyeztetésről szóló külön önkormányzati rendeletben megjelölt bármelyik partner kezdeményezheti, továbbá az Önkormányzat részéről az hivatalból is megindítható.
(4) A helyi védelem alá helyezés illetve megszüntetése a polgármesterhez címzett kérelem benyújtásával, írásban kezdeményezhető, amelynek tartalmaznia kell:
a) egyedi építmények és természeti értékek esetén:
aa) a védendő értékek megnevezését, szükség esetén körül határolását;
ab) a pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, illetve telekrész);
ac) a védendő érték rövid leírását, dokumentálását (irodalom, fotók);
ad) a kezdeményezés indoklását;
b) településszerkezet, településkép, karakter, védelemre javasolt együttes, helyi jelentőségű természetvédelmi terület esetén:
ba) az együttes megnevezését;
bb) körülhatárolását;
bc) a védendő érték, terület rövid leírását, dokumentálását;
bd) a kezdeményezés indoklását.
(5) A hiányos kezdeményezés – amennyiben az erre vonatkozó felhívásra nem egészítik ki – érdemi vizsgálat nélkül elvethető.
9. § (1) A védelemmel kapcsolatos eljárás megindításáról a főépítész által, szükség esetén szakértő bevonásával készített előterjesztés alapján, az Önkormányzat Pénzügyi Ellenőrző és Gazdasági Bizottsága dönt.
(2) A védetté nyilvánításhoz vagy annak megszüntetéséhez előzetes értékvizsgálat szükséges, továbbá be kell szerezni:
a) a főépítész szakvéleményét,
b) az Önkormányzat Pénzügyi Ellenőrző és Gazdasági Bizottságának a főépítészi szakmai vélemény ismeretében kialakított álláspontját,
c) indokolt esetben be lehet szerezni a védendő érték jellegétől függően a műemlék-védelmi, természetvédelmi, régészeti szakhatóság, valamint a szakértők véleményét,
d) Az előkészítéshez beszerezhető még az érintett helyi, szakmai társadalmi szervek, egyesületek álláspontja.
10. § (1) A helyi védelem alá helyezés, vagy a helyi védelem megszüntetése megindításáról az érdekelteket értesíteni kell:
a) az egyedi értékre vonatkozó kezdeményezés esetén az értesítést az érdekeltnek írásban kézbesíteni kell;
b) nem egyedi érték esetén az értesítés történhet kizárólag a helyben szokásos közhírré tétellel;
c) a használó értesítése a tulajdonos útján történik;
d) amennyiben az érdekeltek felkutatása aránytalan nehézségekbe ütközne, az értesítésüket a közhírré tétellel megtörténtnek kell tekinteni.
(2) A védettséggel kapcsolatos javaslatot – az erről szóló döntést megelőzően – a helyben szokásos módon 30 napra közhírré kell tenni.
(3) A közhírré tétel időtartama alatt a helyi védetté nyilvánítás javaslatát és a kapcsolódó értékvizsgálat megtekinthetőségét a polgármesteri hivatalban biztosítani kell.
(4) A helyi védettség elrendelését vagy megszüntetését az ingatlan nyilvántartásba be kell jegyeztetni.
(5) Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésről a főépítész gondoskodik.
(6) A bejegyzés esetleges elmaradása a védettséget nem érinti.
9. Az ideiglenes védettség
11. § (1) Az Önkormányzat (illetve átruházott hatáskörben annak szakbizottsága), a védelemre javasolt épületegyüttest, épületet, épületrészeket, építményeket, szobrokat, emlékműveket, síremlékeket, utcabútorzatot, növényzetet
a) a védetté nyilvánítás előkészítésének megindításával egyidejűleg, vagy
b) ha a védelemre javasolt értéket megsemmisülés vagy értékeinek eltűnése fenyegeti, soron kívül, legfeljebb egyéves időtartamra, rendelettel ideiglenes védelem alá helyezheti.
(2) Az ideiglenes védelem indokolt esetben egyszer és legfeljebb további egy évre meghosszabbítható.
(3) Az ideiglenes védelem alatt álló értékekre a helyi védelem alatt álló értékekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
(4) Az ideiglenes védelem megszűnik az intézkedésben megjelölt időtartam elteltével, illetve a védetté nyilvánításról szóló rendelet hatálybalépésével.
(5) Ha a védetté nyilvánítás előkészítése során megállapítást nyer, hogy a védetté nyilvánítás nem indokolt, az ideiglenes védettséget - az ideiglenes védelem elrendelésének rendjében - meg kell szüntetni. Az ideiglenes védettség elrendeléséről és megszüntetéséről a 10. §-ban felsoroltakat értesíteni kell.
10. A védett érték megjelölése
12. § (1) A helyi védelem alatt álló épületet, építményt egységes táblával lehet megjelölni. A tábla szövege: Bonyhád Város Önkormányzatának Képviselő-testülete helyi védetté nyilvánította „évszám”
(2) Védett növényzet esetén az (1) bekezdés szerinti táblán a növény magyar és latin nevét is fel kell tüntetni.
(3) A tábla elhelyezéséről – esetleges pótlásáról – a polgármester, a jelzés védelméről a tulajdonos gondoskodik.
(4) A tulajdonos (használó) a tábla elhelyezését és fenntartását tűrni köteles.
(5) Védett utcakép, látvány esetén a védettség tényét az Önkormányzat a környezethez igazodó, a védettség tényét és okát, valamint a védettséggel összefüggő egyéb információt tartalmazó táblával megjelölheti.
11. A helyi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek
13. § (1) A védett értékek jó karbantartása, állapotuk megóvása a tulajdonos kötelessége.
(2) A védett értékek megfelelő fenntartását és megőrzését – egyebek között - a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.
(3) A helyi védelem alatt álló örökségi értéken végzett bármilyen, a védettséget érintő – különösen építési – tevékenység végzése során a tulajdonos, míg ha az nem azonos a tulajdonossal, úgy a tevékenység konkrét végzője a meglévő állapotot köteles megőrizni, vagy ha abban változást okozott, úgy a tevékenység végeztével a korábbi állapotot visszaállítani, a megelőző állapotot helyrehozni.
(4) Amennyiben a rendeltetéstől eltérő használat a védett érték állagának romlásához vagy megsemmisüléséhez vezetne, úgy a Polgármester településképi kötelezés formájában önkormányzati hatósági döntéssel az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti.
12. A helyi védelem irányítása
14. § (1) A településen a helyi védelmet a Polgármester a Főépítész közreműködésével irányítja.
(2) A helyi védelemmel kapcsolatos adminisztratív feladatok ellátásáról a Jegyző a Polgármesteri Hivatal közreműködésével gondoskodik.
13. A védett értékek nyilvántartása
15. § (1) A helyi védettség alá helyezett értékekről önkormányzati nyilvántartást is kell vezetni. Ez a nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet.
(2) A nyilvántartás tartalmazza a védett érték:
a) megnevezését
b) pontos helyét (utca, házszám, helyrajzi szám), terület határát (utca, tér, közterület, telek)
c) a tulajdonos kezelő (bérlő) nevét, címét
d) helyszínrajzot
e) a rendeltetés és használati mód megnevezését
f) a védelem elrendelésére vonatkozó előterjesztés és döntés másolatát
g) fotódokumentációt
h) a védett értéket érintő hatósági intézkedések jegyzékét (iktatószámát)
i) minden egyéb adatok, amely a megőrzendő érték szempontjából a védelemmel összefüggésben a nyilvántartást vezető minden egyéb adatot, amelyet a megőrzendő érték szempontjából a védelemmel összefüggésben a nyilvántartást vezető indokoltnak tart.
(3) A tervtári dokumentációhoz – megkülönböztető jelzéssel ellátva – be kell szerezni, és nyilván kell tartani:
a) az eredeti tervdokumentáció másolatát – ha az eredeti tervek fellelhetők,
b) a védett érték felmérési terveit – amennyiben ezek beszerezhetők, illetve előállíthatók,
(4) A védett ingatlant érintő testületi, illetve hatósági döntésről a nyilvántartást egy másolattal értesíteni kell.
TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL ELTÉRŐ ÉS MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK
16. § (1) A településszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottság alapján a településképi szempontból eltérő karakterű területek térképi lehatárolását e rendelet 1. melléklete tartalmazza.
(2) A település közigazgatási területe a településképi arculati kézikönyvben meghatározottaknak megfelelően az alábbi eltérő karakterű területekre osztható:
a) hagyományos, falusi,
b) belvárosi,
c) családi házas, kertvárosi,
d) telepes beépítésű,
e) gazdasági területi,
f) szabadidős és rekreációs célú beépített területei,
g) kiskert,
h) beépítésre nem szánt területi karakter.
(3) Településképi szempontból meghatározó karakterű terület, e rendelet 3. melléklete szerint:
a) a településszerkezeti tervben szereplő országos főút, főút valamint összekötőút területe és az azokkal szomszédos ingatlanok.
b) a belvárosi karakter területe,
(4) A településképi szempontból meghatározó, természeti védelemmel érintett területek:
a) Natura 2000‐es hálózatba tartozó kiemelt jelentőségű természet-megőrzési terület (HUDD20011 –Szekszárdi‐dombvidék)
b) Térségi jelentőségű tájképvédelmi területek: tervezett Szekszárd-Geresdi dombság Tájvédelmi Körzet
c) Helyi jelentőségű természetvédelmi terület a Perczel Mór utca 44. szám alatt található kollégium parkja, az izraelita temető (Vörösmarty tér, hrsz.: 1233/1), Perczel kert (hrsz.: 1926), valamint a plébániakert (hrsz.: 1317/1).
(5) A településkép szempontjából meghatározó, természeti védelemmel érintett területek településképi, településkarakteri szempontból a beépítésre nem szánt településrész részét képezik. Területi lehatárolásukat az országos jogszabályok alapján kell megállapítani.
TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
14. Általános egyedi építészeti követelmények
17. § (1) Beépítésre szánt területen az építmények anyaghasználatára, színezésére – amennyiben az adott területre vonatkozó előírás mást nem határoz meg – az alábbi (2)-(10) bekezdésben foglaltakat kell figyelembe venni:
(2) Az építési telken tervezett építési tevékenység a településképbe illesztés biztosításához, ne térjen el a környezetében lévő
a) tetőidomoktól, azok formáitól, az épület főgerinc irányaitól;
b) kialakult párkánymagasságtól;
c) tetőfelépítmények jellegétől, arányaitól,
d) homlokzati arányoktól, tömegarányoktól.
(3) Kiegészítő épület egyéb illeszkedési előírás hiányában a fő rendeltetés szerinti épület anyaghasználatától ne eltérő módon kerüljön kialakításra.
(4) A magastetős épület tetejének hajlásszöge:
a) 30° - 45°-tól eltérő nem lehet. Az előírt tetőhajlásszög teljesített, ha az épület utcaképet meghatározó és az utcaképbe illeszkedő léptékű fő tömege megfelel az előírásnak. A fő tömeghez kapcsolódó épületrészek (pl. tornác, fedett terasz, közlekedő-előtér) az előírt hajlásszögnél alacsonyabb hajlású tetővel is készülhetnek.
b) kialakult beépítés esetén ± 5o–ot meghaladó eltérés a közvetlen szomszédos épületek átlagához képest nem megengedett, az a) pont szerinti fő tömegre vonatkozóan.
c) manzárdtető továbbá a hagyományos falusi karakterben lapostető nem megengedett.
(5) A több rendeltetést tartalmazó épületen a közterületről látható homlokzatok egyedi átalakítása, nyílászárók osztásrendjének megváltoztatása, loggiák, erkélyek beépítése, átszínezése csak egy homlokzati részfelületre tervezetten nem végezhető.
(6) Az épület(ek) közterületről látható homlokzatainak részleges homlokzat átszínezése nem megengedett.
(7) Ablakklíma berendezés és klíma - berendezések kültéri egységei oldalhatáron álló és zártsorú beépítési mód esetén az elő- és a 2,5 méternél kisebb oldalkert felőli homlokzaton nem helyezhetők el. Lakófunkcióhoz kapcsolódó gépészeti berendezés csak közterületről nem látható módon, egyéb funkció esetén az épület megjelenéséhez illeszkedve új épület épületrész esetében takarás nélkül nem helyezhető el.
(8) Síktáblás napelem, vákuumcsöves -, valamint síkkollektorok elhelyezésének építészeti követelményei:
a) A berendezések megjelenése a homlokzaton, az épület egészébe komponálttól eltérő módon nem történhet.
b) A berendezések magastetős épületeken, az épület ferde tetősíkjától eltérő módon,
c) lapostetős épületeken az épület attikájának takarásából látszó módon nem helyezhetők el.
18. § (1) Beépítésre nem szánt területen – amennyiben az adott területre vonatkozó előírás mást nem határoz meg – az alábbi (2)-(3) bekezdésben foglaltakat kell figyelembe venni:
(2) Építmények tájba illesztésének biztosítása érdekében:
a) az újonnan kialakításra kerülő termelő, tároló és állattartó épület magas tetőtől eltérő módon nem alakítható. Ettől eltérni, a technológiával igazolt esetek kivételével nem lehet.
b) Az épületek homlokzata világos földszínektől eltérő nem lehet. Tájidegen színezésnek minősülnek a harsány színezések.
c) Az épületek tetőfedése, homlokzati burkoló eleme nem készülhet tükröződő felülettel. Csak matt színezés, matt fémfelület alkalmazható.
15. Településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi építészeti követelmények
19. § (1) A 16. § (3) bekezdésben megnevezett településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi követelmények a következőek:
(2) A településképi szempontból meghatározó területekre városképi szempontból is igényes, illeszkedő és telkenként egységes arculattal, tömeg formálással, anyaghasználattal és színezéssel kialakított épületek kell elhelyezni.
(3) Az épületet vagy épületeket telken belül úgy kell elhelyezni, hogy azok a közterületek felé ne alárendelt homlokzattal jelenjenek meg.
16. Településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
20. § (1) A 16. § (3) bekezdésben megnevezett településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi követelmények a következőek:
(2) Az egységes utcakép érdekében új épület építésekor az épület tetőgerincének utcához viszonyított iránya tekintetében nem lehet eltérni az utcában jellemzően kialakult tetőgerinc iránytól.
(3) A területen zártsorú beépítésű új épület tetőhajlásszöge a szomszédos, csatlakozó épületek tetőhajlásszögével megegyező, vagy a kettő közé eső hajlásszöggel alakítható ki.
(4) Tetőablak kialakítása során tetőfelépítmény nem megengedett.
(5) Közterületről látható homlokzaton nem helyezhető el
a) napenergiagyűjtő panel,
b) hőszivattyú,
c) klíma berendezés kültéri egysége,
d) parabola antenna, és
e) világítás kivételével egyéb műszaki berendezés. Ettől eltérni főépítészi állásfoglalás alapján lehet.
(6) Cégér, cégtábla, cégfelirat, címtábla kialakítása
a) Az épületek homlokzatain elhelyezhető cégéreket, cég- és címtáblákat és üzlet feliratokat úgy kell kialakítani, hogy azok szervesen illeszkedjenek a homlokzatok meglévő, vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival.
b) Tetőfelületre reklám, cégtábla, üzletfelirat nem helyezhető el.
c) Az épületek homlokzatain kizárólag az ott található tevékenységhez szorosan kapcsolódó, tartósan rögzített cégfelirat helyezhető el, cserélhető reklámfelületű reklámtábla elhelyezése az épületek homlokzatain nem lehetséges.
d) Közterületről látható épületek homlokzatán a falsíkkal párhuzamosan, épületenként legfeljebb összesen 2 m2 nagyságot meg nem haladó, de legfeljebb az adott homlokzat-felület 1/20 részét elfoglaló, rendeltetési egységenként legfeljebb 1,0 m2 felülettel helyezhető el cég- és címtábla, információs, vagy más célú berendezés.
e) Közterületről látható épületek homlokzatán falsíkra merőlegesen legfeljebb 0,5 m kinyúlással és legfeljebb 20 cm szerkezeti vastagsággal, maximum 0,3 m2 felülettel épületenként egységes megjelenéssel létesíthető cég- és címtábla, információs, vagy más célú berendezés.
f) világító, vagy megvilágított cégér, cégtábla, cégfelirat, címtábla kizárólag rejtett kábelezéssel helyezhető el.
21. § (1) A 16. § (4) bekezdésben megnevezett településképi szempontból meghatározó természetvédelmi területeken építmények csak:
a) tájba illő módon,
b) a helyi építési hagyományoknak megfelelően, természetes anyaghasználattal,
c) épület esetén 4,5 métert meg nem haladó homlokzatmagassággal helyezhetők el.
(2) A védett területen, természetvédelmi és vadvédelmi okokból – az illetékes vadásztársaságokkal egyeztetve – legfeljebb 1,8 méter magas, fából, vagy vadhálóból készült lábazat nélküli, áttört – legalább 80°%-ban átlátható – kivitelű kerítés létesíthető.
17. A helyi védelemben részesülő területekre és egyedi elemekre vonatkozó általános követelmények
22. § (1) A helyi védett értékek körét e rendelet. 4. melléklete tartalmazza.
(2) Amennyiben a helyi védett érték magasabb szintű jogszabály alapján országos védelemre kerül, azt a rendelet 4. mellékletből törölni kell.
(3) Helyi védett érték felújítása esetén a védett érték méltó településképi, illetve tájképi megjelenésének biztosítása érdekében az örökség jellegéhez igazodó műszaki megoldások és építőanyagok elsődlegességét biztosítani kell, az épület és a külső térhasználat (udvar) esetén is.
18. A helyi védelemben részesülő területekre vonatkozó területi építészeti követelmény
23. § (1) Területi építészeti követelményeket e rendelet 4. mellékletében meghatározott, helyi védelemben részesülő területeken – amennyiben az adott területre vonatkozó előírás mást nem határoz meg - az alábbi (2)-(3) bekezdésben foglaltak szerint kell figyelembe venni.
(2) A beépítés telepítési módja tekintetében illeszkedni kell a környező és jellemző telepítési módhoz.
(3) Az egyedi védelem alatt nem álló épület részleges vagy teljes bontással járó átépítése, új épület telken való elhelyezése esetén, követni kell a területre jellemző hagyományos telepítést.
19. A helyi védelemben részesülő területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmény
24. § (1) A helyi egyedi védett épület, építmény felújítása, átalakítása, bővítése, korszerűsítése során meg kell őrizni vagy helyre kell állítani az épület eredeti
a) tömegformáját, tömegarányait,
b) tetőformáját, tetőfelépítményeit,
c) homlokzati tagozatait,
d) homlokzati díszítőelemeit,
e) nyílásrendjét, nyílásosztását és nyílásméreteit,
f) nyílászáróinak, falfelületének, lábazatának, tetőfedésének anyaghasználatát.
(2) Az eredeti épülettartozékok (pl. rács, vasalat, világítótest, korlát, kerítés) helyettesíthetők.
(3) A helyi védett épület, építmény homlokzati színezésénél a környezetébe illeszkedő színezést, vagy ha fellelhető, az eredeti színt kell elsősorban alkalmazni. Kerülni kell a harsány színeket és a túlzott kontrasztokat.
(4) A helyi egyedi védett épületeket bővíteni oly módon lehet, hogy a bővítésnek a védett épületformájával, szerkezetével, anyagaival összhangban kell lennie.
(5) A helyi egyedi védett épületeket belső korszerűsítése, belső átalakítása, tetőterének beépítése a védett értékek megőrzését szolgáló szabályok betartása mellett megengedett.
(6) A helyi egyedi védett épületek, építmények közterületről látható homlokzatán épületgépészeti berendezések, azok tartozékai nem, hirdetés és reklám csak a rendeltetésével összefüggően helyezhető el.
20. Egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése
25. § A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére településképi szempontból elsősorban alkalmas és nem alkalmas területek lehatárolását e rendelet 3. melléklete tartalmazza.
26. § (1) Vezeték nélküli elektronikus hírközlés szolgáltatás antennáinak telepítése tilos a magasabb szintű tervekben védettséggel jelölt alábbi területeken:
a) ökológiai hálózat részét képező magterületen, ökológiai folyosón, és puffer területen,
b) tájképvédelmi területen,
c) natura 2000 területen,
d) helyi jelentőségű védett természeti területen,
e) helyi területi védelem alatt álló területen és
f) beépítésre szánt területen.
(2) A településkép szempontjából meghatározó illetve helyi területi védelem alatt álló területen új antenna kizárólag a már meglévő antenna tartószerkezetére szerelhető fel.
(3) Transzformátor állomás, kábel csatlakozó szekrény
a) a helyi védett területeken csak felszín alatt vagy az épületben helyezhető el.
b) helyi területi védelem alatt nem álló területeken az a) pontban foglaltakon kívül kizárólag építményben, csak takartan, látványában kedvező megjelenéssel helyezhetők el.
(4) Új kiépítés esetén az energiaellátást földkábellel kell biztosítani.
REKLÁMHORDOZÓKRA ÉS EGYÉB MŰSZAKI BERENDEZÉSEKRE VONATKOZÓ TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
27. § (1) Reklámhordozó és reklám – jelen rendeletben foglalt kivételekkel – az országos érvényű jogszabályok szerint a helyezhető el.
(2) Reklámhordozó berendezés csak úgy helyezhető el, hogy az megfeleljen a városképi követelményeknek illetve a közlekedésbiztonsági előírásoknak.
28. § (1) Helyi népszavazás, települési rendezvény, vagy a település szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében az esemény napját megelőző legfeljebb 5 naptári hét időszakban az eseményre vonatkozó hirdetmények elhelyezhetők a településen.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt időszak összesen egy naptári évre maximum 12 naptári hét időszakra terjedhet ki.
29. § (1) Mozgatható (a talajhoz, burkolathoz nem rögzített megállítótábla) reklámhordozó berendezés közterületen csak:
a) kereskedelmi és szolgáltató üzletek előtt, kizárólag az üzlet nyitvatartási ideje alatt, és az adott tevékenység hirdetésére
b) alkalmi rendezvények esetén a szükség szerinti helyeken a rendezvény 300 m-es körzetén belül,
(2) Mozgatható hirdető berendezések minden oldalának esztétikusnak kell lennie.
30. § (1) Reklámhordozók elhelyezése a hagyományosan kialakult településképet nem változtathatja meg hátrányosan.
(2) Reklámhordozó az épületek utcai homlokzatán – építési reklámháló kivételével – nem helyezhető el.
(3) Helyi védelem alatt álló épületen kizárólag építési reklámháló helyezhető el.
(4)1
(5) A tervezett reklámhordozó méretét, technológiáját, anyagát, formáját és számát az illeszkedés elvének figyelembe vételével kell megtervezni és kialakítani.
31. § (1)2
(2) Közvilágítási berendezésen, hírközlési oszlopon reklám célú felület, max. A1-es méretet meg nem haladó méretben helyezhető el.
(3) Önkormányzati információs tábla és egyedi tájékoztató tábla közterületen csak a gyalogos közlekedést nem zavaró módon helyezhető el.
(4) Közterületi szakaszon reklámhordozó berendezés egységesen, tábla együttesként létesíthető.
32. § (1) A kirakatok üvegfelületét nem átlátszó felületű színes fóliával, papírral, műanyaggal, festéssel vagy más dekorációs felülettel takarni a kirakat üvegfelületének 30%-ában lehet. A kirakatok külső üvegfelületein feliratok, reklámok és hirdetések nem helyezhetők el.
(2) Az üzlet bejáratát és kirakatát védő biztonsági rácsot az épületen egységesen a homlokzat egészével összhangban kell kialakítani.
33. § Egyoldalas reklámhordozót belterületen úgy kell elhelyezni, felszerelni, hogy a hátsó oldalát épület, támfal, földpart vagy növényzet takarja.
34. § Óriástábla - elhelyezésére csak a főútvonalak külterületi szakaszain van mód. Az e rendelet hatálybalépésekor jogszerűen belterületen engedélyezett óriástáblák a Tktv-ben és a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendeletben meghatározott ideig maradhatnak fenn.
TELEPÜLÉSKÉP-VÉDELMI TÁJÉKOZTATÁS ÉS SZAKMAI KONZULTÁCIÓ
35. § (1) A településképi követelményekről a főépítész az építéssel érintett telken tervezett építési munkák végzéséhez, kérelemre, - a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül - szakmai konzultációt biztosít.
(2) A konzultáció az önkormányzat hivatalos helyiségében, a főépítésznek címzett elektronikus levelezés formájában vagy kérésre a helyszínen is lefolytatható.
(3) Szakmai konzultáció kérelmezése kötelező:
a) településkép szempontjából meghatározó területen lévő,
b) országos vagy helyi építészeti értékvédelem alatt álló ingatlanon történő egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység esetén.
(4) A településképi konzultáció során a főépítész javaslatot tesz a településképi követelmények érvényesítésének módjaira.
(5) A konzultációról készült emlékeztetőt az általános iratkezelési szabályzat szerint szükséges kezelni.
TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS
21. A véleményezési eljárással érintett építmények köre
36. § A jelen rendelet előírásai szerint Bonyhád Város teljes közigazgatási területén településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni minden építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljárásokhoz kötött építési tevékenységgel kapcsolatban, ha az:
a) Vk, Vt, K, Z, Üü övezetben,
b) településkép szempontjából meghatározó illetve
c) országos vagy helyi építészeti értékvédelem alatt álló területen tervezett.
d) A jelen rendelet előírásai szerint településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni Bonyhád város teljes közigazgatási területén:
da) valamennyi 100 m2 szintterületet meghaladó új és a 150 m2 szintterületet meghaladó átalakítással érintett építmény,
db) valamennyi, kettő vagy annál több beépítetlen szomszédos telekkel határos ingatlant érintő,
dc) a köztéri műalkotások környezetalakítását érintő,
dd) műemléki környezetben tervezett,
de) utcaképet jelentősen befolyásoló építési munkákra vonatkozó építészeti-műszaki tervekkel kapcsolatban.
22. A véleményezési eljárás részletes szabályai
37. § A településképi véleményezési eljáráshoz kötött építési munkákra vonatkozó építészeti műszaki tervdokumentációkkal kapcsolatban a településképi vélemény alapját a települési főépítész, vagy a települési Tervtanács állásfoglalása képezi.
38. § (1) A települési Tervtanács állásfoglalását, az építési tevékenységek közül – a magasabb rendű jogszabály által meghatározott terveken túl - azon építési és fennmaradási engedélyek iránti ügyekben adja, amelyeket a polgármester vagy a főépítész vagy az I. fokú építési hatóság vagy a Képviselő- testület, ill. annak bizottságai, vagy az építtető vagy a tervező a Tervtanács által történő véleményezésre kíván beterjeszteni az építés helyszíne, a funkció jellege, az épület mérete, jelentősége vagy más meghatározó okból.
(2) A települési Főépítész állásfoglalását az építési tevékenységek közül (1) pontban nem meghatározott egyéb véleményezés alá vont ügyek esetén adja.
(3) A Tervtanács működési feltételeit és eljárási szabályait az Önkormányzat külön rendelete tartalmazza.
39. § (1) A településképi véleményezési eljárás az építtető, illetve az általa megbízott tervező (a továbbiakban együtt: kérelmező) által a polgármesterhez benyújtott – papíralapú – kérelemre indul.
(2) A kérelmező a kérelem benyújtásával egyidejűleg
a) a véleményezendő építészeti-műszaki tervdokumentációt papíralapon, vagy
b) adathordozón /CD, DVD/ vagy
c) a főépítésznek címzett pdf formátumú elektronikus levélben csatoltan vagy
d) elektronikus formában feltölti az építésügyi hatósági eljáráshoz biztosított elektronikus tárhelyre, melyhez a polgármesternek hozzáférést biztosít.
(3) A településképi véleményben a polgármester a tervezett építési tevékenységet engedélyezésre
a) javasolja,
b) feltétellel javasolja, illetve
c) nem javasolja.
(4) A településképi véleményt a kérelem beérkezésétől számított legfeljebb 15 napon belül – meg kell küldeni a kérelmezőnek, és (.pdf formátumban) az (1) bekezdés szerint megadott elektronikus tárhelyre is fel kell tölteni.
40. § A 41. § (2) bekezdése szerinti építészeti-műszaki tervdokumentációnak – a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 8. mellékletében foglaltakon túl – az alábbi munkarészeket is tartalmaznia kell:
a) műszaki leírást,
b) ( tető-felülnézeti ) helyszínrajzot
ba) a tervezéssel érintett, valamint a szomszédos telkeken álló építmények,
bb) a terepviszonyok és a be nem épített területek kialakításának ábrázolásával,
c) az épület tömegalakítását meghatározó jellemző szintek alaprajzát,
d) metszeteket a megértéshez szükséges mértékben,
e) valamennyi homlokzatot,
f) utcaképet, ha a tervezett építmény az utcaképben megjelenik,
g) (szükség szerinti) látványtervet vagy modellfotót (legalább két-két madártávlati, valamint szemmagasságból ábrázolt nézettel).
23. A településképi véleményezés részletes szempontjai
41. § A településképi véleményezési eljárás során vizsgálni kell, hogy az építészeti-műszaki tervdokumentáció megfelel-e a településképi rendelet vonatkozó előírásainak.
TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS
24. A bejelentési eljárással érintett építmények, reklámhordozók, rendeltetésváltozások köre
42. § (1) A jelen rendelet előírásai szerint Bonyhád teljes közigazgatási területén településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni e rendelet 5. mellékletében felsorolt építési tevékenységekre.
(2) A jelen rendelet előírásai szerint településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni helyi értékvédelem alatt álló építményeken, telkeken, növényzetben történő bármilyen - építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött - változtatás esetén.
(3) A jelen rendelet előírásai szerint településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni meglévő építmények rendeltetésének – részleges vagy teljes – megváltoztatása esetén, amennyiben az új rendeltetés szerinti területhasználat,
a) telepengedélyezési eljárás lefolytatását teszi szükségessé,
b) a korábbi rendeltetéshez képest
ba) környezetvédelmi (elsősorban zaj- és légszennyezési) szempontból kedvezőtlenebb helyzetet teremthet,
bb) jelentősen megváltoztatja az ingatlanon belüli gépkocsi-forgalmat, és
bc) a jogszabályi előírásoknak megfelelően többlet-parkolóhelyek és/vagy rakodóhely kialakítását teszi szükségessé,
c) érinti a közterület kialakítását, illetve a közterületen lévő berendezéseket vagy növényzetet, és
d) érinti a kapcsolódó közterület közúti, gyalogos, és kerékpáros forgalmát, azok biztonságát veszélyeztetheti.
(4) A jelen rendelet előírásai szerint településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni,
a) az építmények homlokzatára, az építési telek kerítésére, kerítéskapujára vagy támfalára rögzített
aa) cég- és címtábla, cégér vagy cégérszerű reklámtábla,
ab) egyedi tájékoztató tábla,
ac) hirdetőtábla, hirdetővitrin,
b) az építmények homlokzatára, az építési telek kerítésére, kerítéskapujára vagy támfalára rögzített, illetve közterületen elhelyezett
ba) hirdetőtábla, hirdetővitrin, reklámvitrin
bb) óriásplakát tartó-, illetve hordozó-berendezése,
bc) reklámtábla (hirdetőtábla),
c) közterületen vagy közhasználatú magánterületen elhelyezett
ca) hirdetőoszlop,
cb) megállító tábla elhelyezése esetén.
(5) A meghatározó karakterű területeken valamint a K, Z, Üü övezetekben, építési övezetekben, továbbá a helyi értékvédelem alatt álló építményeken és a műemléki környezetben, műemléki jelentőségű területen álló építményeken építésügyi hatósági engedélyhez kötött, de a jogerős engedélytől eltérően megvalósuló – az eltérést illetően építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött – építési munkák csak településképi bejelentési eljárás alapján végezhetők.
25. A településképi bejelentési eljárás részletes szabályai
43. § (1) A településképi bejelentési eljárás az építtető, illetve az általa megbízott tervező (a továbbiakban együtt: bejelentő) által a polgármesterhez benyújtott – papíralapú – bejelentésre indul. A bejelentéshez papíralapú dokumentációt vagy a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozót kell mellékelni vagy elektronikus levélben elküldeni.
(2) A dokumentációt a kérelem tárgyától függően megfelelő jogosultsággal rendelkező tervezőnek kell elkészítenie.
(3) A bejelentéshez – a kérelem tárgyának megfelelően – a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló, főépítészi konzultáción meghatározott építészeti-műszaki tervet, továbbá rendeltetésváltozás esetén a településrendezési eszközök rendeltetésekre vonatkozó követelményeinek való megfelelést igazoló dokumentációt kell mellékelni.
(4) A településképi bejelentési eljárásért a bejelentőnek igazgatási szolgáltatási díjat nem kell fizetnie.
(5) Az 5. melléklet szerinti tevékenység a bejelentés alapján – a (6) bekezdés szerinti döntés birtokában, az abban foglalt esetleges kikötések figyelembevételével – megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges.
(6) A polgármester a tervezett építési tevékenységről, reklámelhelyezésről vagy rendeltetésváltoztatásról határozattal dönt.
(7) A polgármester megtiltja a bejelentett építési tevékenység, reklámelhelyezés vagy rendeltetésváltoztatás megkezdését és – a megtiltás indokainak ismertetése mellett – figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire.
(8) A településképi bejelentés tudomásul vételét tartalmazó, vagy a tudomásulvétel megtagadását tartalmazó határozatot a polgármester a bejelentés megérkezésétől számított 15 napon belül adja ki.
(9) A polgármesternek a településképi bejelentéssel kapcsolatos döntését a főépítész készíti elő.
(10) A településképi bejelentési határozat a kiállítástól számított 3 évig érvényes.
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS ÉS BÍRSÁG
44. § (1) A polgármester – a Tktv- ben foglaltak szerint - településképi kötelezési eljárást folytathat le.
(2) A településkép érvényesítési eszközök határozatának, emlékeztetőjének be nem tartása esetén, a polgármester településképi bírságot szabhat ki az építtetőre.
(3) A településképi kötelezési eljárást a polgármester hivatalból vagy kérelemre folytatja le.
(4) A településkép érvényesítési eszközök határozatának, emlékeztetőjének be nem tartása esetén az eljárás a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetést tartalmazó döntéssel indul.
(5) Amennyiben az elmulasztásról szóló tudomásszerzést követően 8 napon belül nem reagál az építtető a felszólításra, a polgármester településképi bírságot szabhat ki az építtetőre, mely többször is kivethető, amennyiben a jogszerűtlen állapot fennmarad.
(6) Az településképi kötelezés végre nem hajtása esetén 20.000 forinttól 1.000.000 forintig terjedő településképi bírság szabható ki.
(7) A kiszabott településképi bírságot az ingatlantulajdonos a településképi kötelezésben meghatározott teljesítési határidő eredménytelen elteltét követő 15 napon belül köteles megfizetni az önkormányzat számlaszámára.
(8) A településképi kötelezési eljárásában hozott döntéssel és az abban meghatározott településképi bírsággal szemben a döntés kézhezvételét követő 15 napon belül Bonyhád Város Önkormányzati Képviselő-testületéhez lehet fellebbezni.
(9) A fellebbezést a beérkezésétől számított 60 napon belül kell elbírálni.
ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁS ÉS ÖSZTÖNTÉS
45. § (1) A helyi védelem alá helyezett építészeti örökség védettségből eredő és a rendeltetésszerű használathoz szükséges mértéket meghaladó, vagy a védettségből eredő kötelezettség teljesítéséhez szükséges költségekhez való hozzájárulás, valamint a Tkr. szerinti településképi követelmények alkalmazásának elősegítése érdekében az Önkormányzat részéről helyileg támogatás (a továbbiakban: Támogatás) nyújtható.
(2) A költségvetésben meghatározott támogatás a védett értékeknek a szokásos jó-karbantartási munkálatokon túlmenő, a védettséggel összefüggésben felmerülő, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozására szolgál.
(3) Az ingatlanra eső Önkormányzati támogatás mértékét - amennyiben az nem normatív összeg - a tulajdonos kérésére – az önkormányzati költségvetés keretei között – a polgármester az illetékes szakbizottság közreműködésével állapítja meg.
(4) Nem adható Támogatás, ha a védett értékkel összefüggésben engedély nélkül, vagy az engedélytől eltérően, valamint szabálytalanul végeztek bármilyen – elsősorban – építési munkát.
ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK
46. § Jelen rendelet 2018. január 1-én lép hatályba.
47. § Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti:
(1) Bonyhád Képviselő-testületének a Helyi Építési Szabályzatról és a szabályozási tervek elfogadásáról szóló 9/2004. (VIII.27) KT rendeletének 5. §-a, 6. §-a, a 15. § 4.1 pontjának „Felújítás, átépítés, bővítés, illetve új építés esetén a terület építészeti értékeinek továbbfejlesztését úgy kell végrehajtani, hogy a megváltozó körülmények újból építészeti egységet képezzenek szűkebb és tágabb környezetükkel.” mondata, a 16. § 3.1. bekezdés, b) pontjának 2. illetve 3. mondata, a 16. § 3.1. bekezdés, c) pontjának Tömegalakításra vonatkozó előírásai, a 16. § (4) bekezdése, a 17. § 3.1. bekezdés, b) pontjának Tömegalakításra vonatkozó előírásai, a 17. § 3.2. bekezdés, b) pontjának Tömegalakításra vonatkozó előírásai, a 17. § (4) bekezdése, a 18. § (3). bekezdés, c) pontja, a 18. § (4) és (5) bekezdése, a 19. § (4) bekezdése, a 20. § (4) bekezdése, a 21. § (4) bekezdése, a 22. § (5) bekezdése, a 23. § (4) bekezdése, a 24. § (5) bekezdése, a 29. § (7) bekezdés, b) pontjának második mondata, a 29. § (7) bekezdés, d) pontja, a 30. § (10) bekezdés, b) pontja, a 30. § (11) bekezdés, c) pontjának „Magastető esetén a tetőformát, a tető hajlásszögét, a tetőfedés anyagát, az épület tömegformálását a környezethez illeszkedve kell kialakítani, illetve megválasztani.” mondata, 32. §-a, 33. §-a, a rendelet 1, 2, 3 illetve 4 melléklete.
(2) Bonyhád Város Önkormányzatának 15/2000.(X.27.) számú, a közterület-használat szabályozásáról szóló önkormányzati rendelet 10. §-ának (2) bekezdése,
(3) Bonyhád Város Önkormányzatának 12/2013.(V.31.) számú, Az épített és természeti környezet helyi védelméről szóló önkormányzati rendelete,
(4) Bonyhád Város Önkormányzatának 13/2013. (V. 31) számú, A településképi véleményezési eljárásról szóló önkormányzati rendelete,
(5) Bonyhád Város Önkormányzatának 14/2013. (V. 31.) számú, A településképi bejelentési eljárásról szóló önkormányzati rendelete,
(6) Bonyhád Város Önkormányzatának 28/2013.(XII.20.) számú A településképi kötelezésről szóló önkormányzati rendelete
A 30. § (4) bekezdését a Bonyhád Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (III. 27.) önkormányzati rendelete 1. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 31. § (1) bekezdését a Bonyhád Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2024. (III. 27.) önkormányzati rendelete 1. § b) pontja hatályon kívül helyezte.