Bonyhád Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2020 (XII.1.) önkormányzati rendelete

Bonyhád Város helyi építési szabályzatáról

Hatályos: 2024. 05. 03

Bonyhád Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2020 (XII.1.) önkormányzati rendelete

Bonyhád Város helyi építési szabályzatáról

Hatályos: 2024. 05. 03

Bonyhád Város Önkormányzati Képviselő-testületének - a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 46. § (4) bekezdése szerinti - hatáskörében eljáró Bonyhád Város polgármestere a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 478/2020. (XI. 3.) Korm. rendelettel kihirdetett veszélyhelyzetben az Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontja valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) és a 13. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet 9. mellékletében meghatározott véleményezésben részt vevő szervek, valamint az érintett területi és települési önkormányzatok és partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet (a továbbiakban: HÉSZ) területi hatálya Bonyhád város közigazgatási területére (a továbbiakban: település) terjed ki.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen építési munkát végezni az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997.(XII. 20.) számú kormányrendeletnek (a továbbiakban: OTÉK) az egyéb általános érvényű törvényi és hatósági előírásoknak, valamint a helyi építési szabályzatnak megfelelően lehet.

(3) A rendelet mellékletei:

a) 1. Melléklet: SZT-1 jelű Szabályozási terv a közigazgatási terület külterületére

b) 2. Melléklet: SZT-2A jelű Szabályozási terv Bonyhád központi belterületére, SZT-2B jelű Szabályozási terv Majos belterületére, SZT-2C jelű Szabályozási terv Bonyhádszerdahely, Börzsöny, Ladomány, Tabód, Tabódszerdahely, Alsóbörzsöny belterületeire

c) 3. Melléklet: Övezeti előírások

(4) A rendelet függelékei:

a) 1. Függelék: Nyilvántartott régészeti lelőhelyek jegyzéke

b) 2. Függelék: Műemlék és nyilvántartott műemléki értékek listája

c) 3. Függelék: Helyi védett épületek, építmények, területek és növények listája

d) 4. Függelék: Növénytelepítésre javasolt őshonos növények jegyzéke

(5) A belterület határvonalát a Képviselő-testület a szabályozási terv alapján határozza meg. Terület belterületbe vonása csak a Képviselő-testület döntése alapján ütemezetten, az igénybevételnek megfelelően történhet.

2. Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazása során az alább felsorolt kivételekkel az 1997. évi LXXVIII. törvény 2. §-ban, illetve az OTÉK-ben meghatározott fogalom értelmezéseket kell használni.

a) Háromszintes növényállomány: olyan fásított terület, vagy területsáv, ahol a terület minden 150 m2-re számítva legalább egy nagy vagy közepes lombtömegű fa és legalább 40 db lombhullató vagy örökzöld cserje telepített és a többi felület a talajszinten gyeppel vagy talajtakaró növényzettel borított. Javasolt növényfajok a 3. függelékben.

b) Kialakult állapot: az építési övezeti előírásoktól eltérő, a korábbi építési szabályoknak megfelelően kialakult beépítés.

c) Telepszerű beépítés: ha a telken kettőnél több önálló, a terület alaprendeltetésével azonos funkciójú épület van. Beépítési mód tekintetében ugyanide sorolandó a tömbtelken lévő beépítés is

d) Tömbtelek: úszótelke(ke)t körbezáró telek.

e) Úszótelek: tömbtelken álló külön tulajdonú épületek részére kialakított telek, amely általában nem felel meg az építési telek kritériumainak (pl.: a közterülettel való közvetlen kapcsolat, a telekméretek, a beépítettség mértéke stb. alapján), és amelyet a tulajdoni lapra önálló helyrajzi számmal bejegyeztek.

f) Szintterületi mutató: az összes építményszint bruttó alapterület értékének és a telek területének hányadosa. Az építményszintek bruttó területeinek összegébe nem kell beszámítani:

fa) az épület 1,90 m-nél kisebb szabad belmagasságú területeit,

fb) az első pinceszintnek minősülő építményszint területnek a lakásokhoz tartozó tárolóhelyiségeit,

fc) a személygépjármű-tároló területét az OTÉK illetőleg a helyi parkolási rendeletben megállapított férőhely mértékéig,

fd) az OTÉK szerinti mértéket meghaladó, épületben elhelyezett személygépjármű-tárolók területének felét,

fe) a bruttó szintterületbe eredetileg be nem számított területek használati módjának megváltozása esetén, azok területe is beleszámítandó a bruttó szintterület mértékébe. Ezen építményrészek használati mód változása csak akkor engedhető meg, ha a szintterületi mutató nem lépi túl az építési övezetben megengedett legnagyobb mértéket és az új funkció számára előírt belmagasság biztosítva van.

g)1 Sorgarázs: kettőnél több, egymás mellett elhelyezett, férőhelyenként önálló bejárattal kialakított gépjárműtároló.

3. Közterület alakításra vonatkozó előírások

3. § (1) Közterület csak a szabályozási terv alapján alakítható (szabályozható) ki, vagy szüntethető meg.

(2) Közterületen csak a közhasználatra szolgáló, alábbi építmények helyezhetők el az OTÉK 39. § és a településképi rendelet figyelembevételével:

a) legfeljebb 15 m2 beépített alapterületű autóbusz-váróhelyiség vagy tető,

b) legfeljebb 6 m2 beépített alapterületű árusítópavilon, kioszk,

c) közműépítmény,

d) köztárgy,

(3) Amennyiben az adott közterületre vonatkozóan nincs érvényben lévő közterület-alakítási terv, a közterület alakítására vonatkozó rendelkezéseket, a szabályozási tervek által, a közterületre megfogalmazott övezethez tartozó előírások tartalmazzák.

(4) Amennyiben az adott közterületre vonatkozóan van érvényben lévő közterület-alakítási terv, a közterület alakításánál a szabályozási tervek által, a közterületre megfogalmazott övezethez tartozó előírásokat és a közterület-alakítási tervben megfogalmazottakat együttesen kell alkalmazni.

II. Fejezet

AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET ALAKÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

4. A táj és a természeti környezet védelmére vonatkozó előírások

4. § (1) Az élővilág igénybevétele csak olyan módon történhet, amely az életközösségek természetes folyamatait és viszonyait, a biológiai sokféleséget nem károsítja, funkcióit nem veszélyezteti.

(2) A tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területen a tájba illesztés szabályait a Településképi rendelet határozza meg.

5. § (1) A település területén a Natura2000, az Országos Ökológiai Hálózat – Magterülethez és Ökológiai folyosóhoz tartozó területek és a helyi védett természeti területek lehatárolását a Szabályozási terv tartalmazza, megóvásukat biztosítani kell, területükön a vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni.

(2) A felszíni vizek mederrendezésénél a természetes vízparti vegetációnak, a természetes élőhelyeknek a védelmét a kivitelezés és a végleges terület-felhasználás során a természetvédelmi kezelés szempontjait kielégítő módon egyaránt biztosítani kell.

5. A környezet védelmének általános előírásai

6. § (1) A telkek terepfelszíne kizárólag oly módon alakítható, hogy a talaj erózióvédelme, a terület gyommentesen tartása, a rézsűk állékonysága és a felszíni vizek elvezetése a telek területén belül biztosítható legyen.

(2) Az építési terület kialakítása, építési munka végzése során a környezetet károsító anyagokat a terület-előkészítés részeként el kell távolítani, feltöltés nem tartalmazhat környezetet károsító anyagokat.

(3) Beruházások megvalósítása során a termőföldről és a termőföld védelméről szóló jogszabályokban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.

(4) A település közigazgatási területén szennyvizet szikkasztani ideiglenes jelleggel sem szabad. Ha a szennyvíz közcsatornába nem vezethető, zárt szennyvíztároló vagy egyedi szennyvíztisztító berendezés létesíthető, ahol az övezeti előírás ezt lehetővé teszi.

(5) A felszíni vízelvezető rendszert a beépítésre szánt övezetekben a terület kialakításának részeként, a beépítésre nem szánt övezetekben az azokat feltáró úthálózat részeként, a vonatkozó műszaki és talajvédelmi előírásoknak és jogszabályoknak megfelelően kell megvalósítani.

7. § (1) Vízgazdálkodási területként bejegyzett terület egyéb célú hasznosítása, a medret érintő bármilyen korrekció csak vízjogi engedély alapján valósítható meg.

(2) A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló jogszabályoknak megfelelően kell a vízügyi hatóság előírásai szerint az engedélyezéseket lefolytatni.

8. § (1) Új légszennyező környezeti emisszióval járó bűzterhelő létesítmények a védendő területek jó környezetminőségének fennmaradását szolgáló védelmi intézkedéseket biztosítva, a vonatkozó jogszabályokban foglaltak betartásával helyezhető el.

(2) A város területén a huzamos emberi tartózkodásra hasznosított területeket bűzzel zavaró területhasználat, építési tevékenység, illetve építményben tevékenység nem folytatható. Meglévő létesítmény tevékenysége korlátozható, vagy betiltható, amennyiben a közegészségügyi hatóság az onnan származó bűzt a lakosság számára zavarónak minősíti.

(3) Állattartó építmény és trágyatároló nem építhető élelmiszertároló, -feldolgozó és –forgalmazó építményektől, továbbá iskola, óvoda, bölcsőde, egészségügyi intézmény és gyógyszertár telekhatárától számított 80 méteren belül.

9. § (1) Az önkormányzat helyi zajvédelmi rendeletét a hatályos jogszabályok előírásaival együtt kell alkalmazni.

(2) Bármely zajt kibocsátó vagy rezgést okozó tevékenységgel járó területhasználat, építés csak abban az esetben megengedett, ha az általa okozott építési, közlekedési, illetve üzemi eredetű környezeti zaj, valamint a rezgésterhelés mértéke a hatályos jogszabályban az adott területhasználatú területre, az adott létesítmények körére megállapított határértékeket nem haladja meg. A területhasználat, az építés a zajvédelmi megfelelőség érdekében a területhasználó passzív akusztikai védelem kiépítésére, alkalmazására, vagy a tevékenység, területhasználat beszüntetésére kötelezhető.

10. § (1) A területen keletkező kommunális hulladékot és azzal együtt kezelhető termelési hulladékot a szervezett hulladékgyűjtés és szállítás keretei között kell ártalmatlanítani. Azokon a területeken, amelyek a szervezett szemétszállításba nincsenek bekapcsolva, ott a hulladék gyűjtőhelyre történő szállításáról a tulajdonos köteles gondoskodni.

(2) Ahol a szelektív hulladékgyűjtés feltételei biztosítottak, a háztartásokban és intézményekben keletkező hulladék szelektív gyűjtéséről, illetve tároló edényzetbe helyezéséről a helyi rendelkezéseknek megfelelően kell gondoskodni.

(3) Az ellenőrzött összetételű és minőségű építési törmelék - a talajvédelmi hatóság engedélyével - az építéshatóság által kijelölt területek feltöltéses tereprendezéséhez, rekultivációjához hasznosítható.

(4) A veszélyes hulladékok gyűjtéséről, biztonságos átmeneti tárolásáról, elszállíttatásáról, illetőleg ártalmatlanításáról a hulladéktermelőnek a vonatkozó jogszabályok szerint kell gondoskodni.

(5) A zöldfelületeken keletkező zöldhulladékot külön jogszabályban foglaltak szerint kell ártalmatlanítani. A zöldhulladékot a komposztálhatóság érdekében az egyéb hulladéktól elkülönítetten kell gyűjteni és tá-rolni, a hulladékot az újrahasznosíthatóságnak megfelelően kell kezelni. Zöldhulladékot elégetni csak abban az esetben lehet, ha olyan kártevők támadták meg, melyeket csak így lehet megsemmisíteni.

6. Tilalmak, védőtávolságok és korlátozások

11. § (1) A település területén a Szabályozási terv az alábbi védőtávolsággal rendelkező, védőterületet igénylő létesítményeket jelöli:

a) közlekedési területek,

b) közművek, közműlétesítmények,

c) veszélyes üzemek.

(2) Az egyes védőterületeken a vonatkozó jogszabályokban foglaltak és a következő rendelkezések betartandók:

a) Közlekedési létesítmények védőtávolságai:

aa) az országos úthálózat részét képező összekötő és bekötő utak külterületi szakaszának mindkét oldalán 50,0 – 50,0 méter védőtávolság tartandó. Épület, kerítés a védőtávolságon belül csak külön jogszabályok betartásával létesíthető.

ab) a külterületi földutak védőtávolsága az úttengelytől számítottan 10,0 – 10,0 méter. Kerítés a védőtávolság 5,0 – 5,0 méterén belül nem létesíthető.

b) Vízfelületek karbantartásának céljára:

ba) az állami kezelésű vízfolyások, vízfelületek (tavak, tározók) mentén legalább 6-6 m-es,

ba) önkormányzati, társulati és egyéb kezelésű patakok, vízfolyások, árkok, csatornák mentén legalább 3-3 m-es sávot szabadon kell hagyni.

c) A település területén alsó küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem a KITTE Zrt. telephelye (7150 hrsz.) A terület körül a Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság veszélyességi övezetet jelölt ki. Az övezetek kiterjedését a szabályozási terv jelöli.

d) A város közigazgatási területén található vízvédelmi területek hidrogeológiai (ivóvíz kutak) védelmi területek. Védőidomok és védőterületek a vízkivételi hely környezetében fokozott védelemben részesítendő vízterek, illetve területek. A védőterület a védőidomok felszíni metszete.

e) A szennyvíztisztító telep védőterületének korlátozási területébe eső telkeken, illetve telekrészeken új lakás, üdülő, szállásjellegű, pihenési célú, egészségügyi-szociális, oktatási-nevelési, továbbá élelmiszer-feldolgozás és élelmiszer-raktározás és élelmiszer-kereskedelem céljait szolgáló új épület nem helyezhető el. A védőtávolságon belül már kialakult építmények és funkciók megtarthatók, korszerűsíthetők, de csak a megfelelő működés érdekében szükséges mértékben bővíthetők és bővítés során új rendeltetési egység nem hozható létre.

f) A „vonalas” közművek védőterületének korlátozási területén a telkek szabályozási terven jelölt részén építmény az adott védőtávolságra vonatkozó jogszabályi előírások figyelembe vételével helyezhető el.

7. Közművekre vonatkozó általános előírások

12. § (1) A meglévő és a tervezett közcélú vízellátás, vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), energiaellátás (villamosenergia-ellátás, földgázellátás), valamint az elektronikus hírközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezetei számára közműterületen (közműtelephelyek területén), vagy közterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben (ha azt egyéb ágazati előírás nem tiltja) a közművek és védőtávolságuk helyigényét szolgalmi jog bejegyzésével kell fenntartani.

(2) Felhagyott, feleslegessé vált közműhálózatokat és közműlétesítményeket el kell bontani, vagy el kell tömedékelni.

13. § A beépített, a beépítésre szánt területeket kiszolgáló burkolt út csak a csapadékvíz elvezetés megoldásával együtt építhető.

14. § (1) Beépítésre szánt területen állandó emberi tartózkodásra szolgáló épületet elhelyezni csak teljes körű közműellátás megléte esetén szabad azokon a területeken, ahol már rendelkezésre áll a vezetékes közcsatorna hálózat.

(2) Addig, amíg az elvezető hálózat ki nem épül, átmenetileg részleges közműellátással (hatóságilag engedélyezett, korszerű és szakszerű közműpótló berendezéssel) engedélyezhető a tervezett beépítés. A közcsatorna hálózat kiépítése után azonban ezekre az ingatlanokra nézve egy éven belül kötelező a közműpótló használatának a felszámolása és a hálózatra történő rákötés. Kivétel ez alól az az ingatlan, ahol a közműpótlást az ágazati jogszabályoknak és egyéb előírásoknak (pl. szabvány) megfelelő házi szennyvíztisztító berendezés telepítésével oldották meg.

(3) A talaj, a talajvíz és a rétegvizek védelme érdekében a szennyvizekkel a környezetet nem szabad szennyezni, ezért:

a) A szennyvizek szikkasztása a település teljes közigazgatási területén – még átmeneti jelleggel is – tilos.

b) Nyílt árokra, patakra, tóra, egyéb időszakos, vagy állandó vízfolyásba való szennyvízrákötéseket, valamint felhagyott kutakba történő szennyvíz bevezetéseket meg kell szüntetni. A megszüntetési kötelezettség a szennyvíz előírásoknak megfelelő kezelésének egyidejű biztosítása mellet a szennyezőt terheli.

(4) Bármely építési övezetben és övezetben létesített gazdasági célú létesítményből kibocsátott szennyvíz szennyezettségének a közcsatornára való rákötési előírásoknak meg kell felelnie, az ettől eltérő szennyezettségű vizet telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel –- legalább a szennyezettség megengedett mértékéig – elő kell tisztítani.

(5) Közvetlen élővízbe szennyezett vizet bevezetni csak a hatóságok által előírt megfelelő kezelés után és vízjogi létesítési engedéllyel – az abban előírtak betartásával – lehet.

(6)2 6 vagy annál több rendeltetési egységet tartalmazó új épület építése esetén a telkekről a csapadékvizek csak csillapítottan vezethetők ki a közterületre. Ennek érdekében a telken minden beépített terület m2 után legalább 0,05 m³ csapadékvíz-tározókapacitást kell létesíteni zárt csapadékvíz tározó telepítésével.

8. Telekalakítás általános szabályai

15. § (1) Az övezetenként kialakítható telek minimális méreteit a rendelet övezetenként tartalmazza. Az övezeti előírásokban megfogalmazott, kisebb, kialakult telek beépíthető, az egyéb vonatkozó rendelkezések betartása mellett.

(2) A szabályozási terven javasolt telekalakítások irányadó szabályozási elemek, a telekalakítás egy lehetséges, javasolt megoldását mutatják. Ettől eltérő telekalakítás a szabályozási terv módosítása nélkül megvalósítható.

(3) A kialakult lakó övezetekben – az Lf-3 jelű építési övezet kivételével - maximum két telek vonható össze, de a telek legnagyobb területe a 2000 m2-t nem haladhatja meg.

(4) Amennyiben a szabályozási vonallal érintett telek a tervezett közterület alakítás miatt nem éri el az építési övezetben előírt minimális telekterületet, attól eltérhet, ha:

a) az ingatlantulajdonos ingatlanának tervezett közterületi részét ellenérték nélkül a közút tulajdonosának tulajdonába adja, és a felajánlását az elfogadja,

b) és ha az így kialakult építési telek az építési övezetben előírt telekterület 90%-át meghaladja.

(5) Az övezetben, építési övezetben kialakítható legkisebb telek előírásai, az építési telek mérete, az övezetben, építési övezetben létesülő magánútra, közműelhelyezési telekre nem vonatkozik.

9. Építés általános szabályai

16. § (1) A településen csak az egyes építési övezetekben meghatározott rendeltetésű építmények és épületek helyezhetők el.

(2) Épületet építeni csak az építési helyen belül lehet. Ha a telken meglévő épület egy része építési helyen kívülre esik, az építési helyen kívüli épületrész annak tömegnövekedése nélkül felújítható, de újra nem építhető.

(3) Amennyiben a kialakult beépítési mód az övezetre, építési övezetre előírttól eltérő, az épület megtartható, felújítható, tetőtere a szomszéd beépítésének korlátozása nélkül megvalósítható, egyéb bővítése csak az építési helyen belül történhet.

(4) Egy telken elhelyezendő főépületek közötti minimális távolságnak az övezetben, építési övezetben megengedett legnagyobb épületmagasság értékének kell megfelelnie.

(5) Melléképítményekre vonatkozó előírások:

a) Melléképítmény főépület nélkül nem létesíthető.

b) Lakóövezetben az önálló melléképítmény legnagyobb épületmagassága legfeljebb 4,0 m lehet.

c) Építési helyen kívül melléképítmény az oldal- és hátsókerti telekhatártól legalább 1,0 m-re helyezhető el.

d) Az építési telek oldalkertjében kizárólag tárolási célt nem szolgáló kerti építmény helyezhető el.

(6) A szabályozási terven, a „telek be nem építhető, zöldfelületként megtartandó/kialakítandó része”-ként jelölt terület a telek zöldfelületként kialakítandó része, ahol háromszintes növényállományt - a gyepszintű, cserjeszintű és fás növényzet együttes alkalmazása - kell telepíteni a használatbavételig.

(7) Az egyes építési övezetekben, az alábbi oldalkerteket kell megtartani:

a) szabadonálló beépítési mód esetén az oldalkert legkisebb szélessége az építési övezetben előírt legnagyobb épületmagasság értékének a fele.

b) oldalhatáron álló beépítés esetén az oldalkert legkisebb szélessége az építési övezetben előírt legnagyobb épületmagasság értéke, a lakóterület kivételével. Lakóterületen az oldalkert legkisebb szélessége az építési telken álló vagy tervezett épület tényleges épületmagasságának értéke, amely nem lehet kisebb 4 méternél.

(8) Beépítésre nem szánt övezetbe tartozó telken épület - az Mk jelű övezet kivételével és a szabályozási terv egyéb rendelkezése hiányában - legalább 10,0 méteres elő-, oldal- és hátsókert megtartásával helyezhető el.

(9) Terepszint alatti beépítés legfeljebb az építési övezetben megengedett terepszint feletti beépítés mértékéig alakítható ki, amennyiben az adott építési övezet másként nem rendelkezik.

(10) Teleken belüli terepalakítás, a telekhatártól mért 1,0 méteres területsávon belül nem történhet, kivéve:

a) az épület gyalogos és gépjárművel való megközelítésének előkertben történő biztosítását,

b) előkerti gépjárműbeálló,

c) kerti szabadlépcső, illetve

d) kerti tereplépcső létesítését

(11) A terepalakítás során elsősorban rézsű vagy legfeljebb 2,50 m magas támfal létesíthető az alábbiak szerint:

a) a rendezett terepszinttől számított 2,5 m-nél magasabb támfal csak teraszozva és a látvány zavarása nélkül - pl.: telepített növénnyel történő takarás- esetén létesíthető.

b) a támfallépcsők közötti távolság legalább a támfal tényleges magasságának mértéke kell legyen, növénnyel betelepítetten,

c) biztosítás nélküli rézsű legfeljebb 1:1 meredekségű lehet.

(12)3 Az előkert kialakítása során:

a) a kialakult állapothoz - azaz az érintett utcaszakaszra jellemző, az ingatlan-nyilvántartásban lejegyzett épületek utcafronti építési határvonala által meghatározott előkert mérethez - kell igazodni,

b) ha nincs kialakult előkert méret, az adott telken és az új fejlesztési területek beépítése esetén legalább 5,0 méteres előkertet kell biztosítani, amennyiben az adott építési övezetre vonatkozó szabályok, illetve a szabályozási terv másképp nem rendelkezik.

RÉSZLETES ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK

II/A. Fejezet

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

10. Beépítésre szánt területek előírásai

17. § (1) A település területének beépítésre szánt területei a következők:

a) nagyvárosias lakóterület,

b) kisvárosias lakóterület,

c) kertvárosias lakóterület,

d) falusias lakóterület,

e) településközpont vegyes terület,

f) intézményi vegyes terület

g) üdülőházas üdülőterület,

h) hétvégiházas üdülőterület,

i) kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület,

j) ipari gazdasági terület

k) különleges terület.

(2) Az építési övezeteket, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a 3. melléklet határozza meg

11. Nagyvárosias lakóterület (Ln, Ln-G)

18. § (1) A nagyvárosias lakóterületek a város un. telepszerű, többszintes beépítésű lakótelepeit foglalja magába.

(2) A lakóterületen az OTÉK-ban szereplő építmények helyezhetők el.

(3) Parkolóház illetve a szabályozási terven jelölt helyeken kívül egyedi vagy sorgarázs nem helyezhető el. A gépjárműveket a (2) bekezdés szerinti rendeltetésű épületben, mélygarázsban, vagy fásított felszíni parkolóban kell elhelyezni.

(4) Az építési övezetben a kialakult úszótelkeken az építés, a telekalakítás a jelenlegi telekhatáron túl legfeljebb 1,5 m-es sávban alakítható ki.

12. Kisvárosias lakóterület (Lk)

19. § (1) Az építési övezet a sűrű beépítésű hagyományos családi valamint a 12,5 m-es épületmagasságot meg nem haladó csoport- és társasházas lakóövezeteket foglalja magába.

(2) A lakóterületen az OTÉK-ban szereplő építmények helyezhetők el.

(3) Az Lk-4 jelű kisvárosias lakóterületeken a hátsókert mérete 0 méter.

13. Kertvárosias lakóterület (Lke)

20. § (1) Az építési övezet a laza beépítésű, összefüggő kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 7,5 m-es épületmagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2) A lakóövezetekben a legfeljebb négylakásos lakóépületen kívül, az OTÉK-ban szereplő építmények helyezhetők el.

(3) A lejtős terepű Lke-3 övezeti besorolású Bartók Béla utca déli oldalán az általános szabályozástól eltérően 0 méteres előkert a mérvadó.

14. Falusias lakóterület (Lf)

21. § (1) Az építési övezet lakóépületek, mező- és erdőgazdasági építmények, továbbá a lakosságot szolgáló, környezetre jelentős hatást nem gyakorló kereskedelmi, szolgáltató építmények elhelyezésére szolgál.

(2) Falusias lakóterületen telkenként – az Lf-4 jelű építési övezet kivételével - legfeljebb két – az OTÉK-ban szereplő - rendeltetési egység helyezhető el.

(3) Az építési hely mélysége nagyméretű lakótelek esetén is legfeljebb a közterületi homlokvonaltól mért 60 m. Az annál távolabb eső rész hátsókertnek minősül.

(4) Keresztcsűrök zártsorúan a kialakult építési vonalon építhetők, fenntarthatók, újjáépíthetők.

(5) Falusias lakóterület építési övezeteinek építési telkein a megengedett legnagyobb épületmagasság az igazgatási és hitéleti épületek esetében 3,0 méterrel túlléphető.

(6) Falusias lakóterület építési övezeteinek építési telkein az épületek - az igazgatási és hitéleti épületek kivételével - egyik homlokzatmagassága sem haladhatja meg a 6,0 m-t.

(7) A Majosi településrészen a Majos XIII. utca keleti oldalán az Lf-2 jelű építési övezetben az általános szabályozástól eltérően a hátsókert mérete 0 méter.

(8) Falusias lakóterület építési övezeteinek építési telkein állattartó épület kizárólag fő rendeltetésű épület megléte esetén vagy azzal egyidejűleg építhető. Az állattartó épület a megengedett beépítési mérték 30%-át meg nem haladó, de legfeljebb 180 m2 bruttó alapterületű lehet.

15. Településközpont vegyes terület (Vt)

22. § (1) Településközpont vegyes építési övezet, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan települési szintű egyéb rendeltetést szolgáló épület elhelyezésére szolgál, amelyek nincsenek zavaró hatással a lakó rendeltetésre.

(2) A településközpont területen csak olyan rendeltetés helyezhető el, melynek épületen kívüli raktározási igénye a telek beépített területének 50%-ának mértékét nem haladja meg.

(3) Településközpont terület építési övezeteinek építési telkein több épület is létesíthető.

(4)4 Településközpont terület építési övezeteinek építési telkein garázs önálló épületként nem létesíthető, kivéve sorgarázs építése, amely kizárólag a szabályozási terven jelölt helyeken történhet, azonos beépítési és műszaki paraméterekkel megvalósítottan, 3,5 méteres épületmagassággal. Fedett gépjármű tároló építése megengedett.

(5) Településközpont terület építési övezeteinek építési telkein állattartó épület nem helyezhető el.

(6)5 Településközpont terület építési övezeteinek építési telkein ahol az előkert mértéke a 4 métert nem haladja meg, az épületek utcára néző földszintjein közfunkciókat kell elhelyezni, lakások itt csak kivételesen, a kialakult állapotra tekintettel helyezhetők el.

(7) Településközpont terület építési övezeteinek építési telkein az előírt legnagyobb épületmagasságnak az utcai főhomlokzaton önállóan is teljesülnie kell.

(8) Településközpont terület építési övezeteinek építési telkein a megengedett legnagyobb épületmagasság az igazgatási, hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális épületek esetében 3,0 méterrel túlléphető.

(9)6 Településközpont terület *-gal jelzett építési övezeteinek építési telkein, az egy telken belül álló és a szomszédos telken álló épületek között legalább 10,0 m-es távolságot beépítetlenül meg kell tartani.

(10)7 Településközpont terület építési övezeteinek építési telkein, a hat férőhelynél több parkolóhely csak fásított parkolóként alakítható ki, minden 6 db parkolóhely után 1 db nagy lombkoronát nevelő lombos fa telepítésével.

(11)8 Településközpont terület építési övezetének telektömbjében, a nem utcavonalon – tömbbelsőben – kialakult építési telken épület, szabadon állóan is elhelyezhető.

16. Intézményi terület (Vi)

23. § (1) Az építési övezet elsősorban igazgatási, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális rendeltetést szolgáló épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Intézmény terület építési övezeteinek építési telkein több épület is létesíthető.

(3) Intézmény terület építési övezeteinek építési telkein önálló lakóépület nem helyezhető el. Lakó rendeltetés kizárólag a 2. szint felett valósítható meg.

(4) Intézmény terület építési övezeteinek építési telkein garázs önálló épületként nem létesíthető.

(5) Intézmény terület építési övezeteinek építési telkein állattartó épület nem helyezhető el.

(6) Az övezet építési telkeinek legnagyobb beépítettségét, az építhető épületmagasság mértékét, valamint a telkek kialakítása, rendezése során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, a 3. melléklet tartalmazza.

17. Üdülőházas üdülőterület (Üü)

24. § (1) Üdülőházas terület olyan üdülő rendeltetésű épületek, üdülőtáborok és kempingek elhelyezésére szolgál, amelyek elhelyezésük, méretük, kialakításuk és felszereltségük, valamint infrastrukturális ellátottságuk alapján az üdülési célú tartózkodásra alkalmasak, és amelyek túlnyomóan változó üdülői kör hosszabb tartózkodására szolgálnak.

(2) Üdülőházas terület építési övezeteinek építési telkein több épület is létesíthető.

(3) Üdülőházas terület építési övezeteinek építési telkein garázs önálló épületként nem létesíthető.

(4) Üdülőházas terület építési övezeteinek építési telkein állattartó épület nem helyezhető el.

18. Hétvégiházas üdülőterület (Üh)

25. § (1) Hétvégiházas területen az OTÉK-ban megnevezett építmények, továbbá kialakult esetben lakó- és szállásépületek, valamint az üdülővendégek és a lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó építmények helyezhetők el.

(2) Hétvégiházas terület építési övezeteinek építési telkein egy épület helyezhető el.

(3) Hétvégiházas terület építési övezeteinek építési telkein legfeljebb két önálló üdülő vagy lakó rendeltetési egység helyezhető el.

(4) Hétvégiházas terület építési övezeteinek építési telkein garázs önálló épületként nem létesíthető.

(5) Hétvégiházas terület építési övezeteinek építési telkein állattartó épület nem helyezhető el.

19. Kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági terület (Gksz)

26. § (1) A kereskedelmi, szolgáltató övezet, elsősorban a környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezetben önálló lakó rendeltetésű épület nem helyezhető el, de a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás kialakítható, melynek bruttó alapterülete a 200 m2-t nem haladhatja meg.

(3) Az építési övezetben a telekhatár mentén a szabályozási terven meghatározott szélességben a háromszintes növénytelepítésről és folyamatos karbantartásáról gondoskodni kell.

(4) Az építési övezetben technológiai építmény, illetve sajátos építmény magassága a megadott legnagyobb épületmagasság értékét az építési övezetben megengedett tevékenységhez szükséges, alaprajzilag pontszerűnek minősülő építmények létesítése esetén meghaladhatja, legfeljebb az megengedett épületmagasság másfélszereséig.

20. Egyéb ipari gazdasági terület (Gip)

27. § (1) Az építési övezetbe csak környezeti hatás szempontjából semleges - nem különlegesen veszélyes, pl. tűz-, robbanás-, fertőzőveszélyes – üzemek, így különösen élelmiszer-, könnyűipar, gépipar, fémipar, építőipar, település-ellátást szolgáló valamint mezőgazdasági építmények helyezhetők el, oly módon hogy a védőtávolságokon kívül elhelyezkedő lakó- és intézményterületek felé az üzemek együttes terhelő hatását nem növelik a megengedett mérték fölé.

(2) Az övezetben önálló lakó rendeltetésű épület nem helyezhető el, de a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás ki alakítható, melynek bruttó alapterülete a 200 m2-t nem haladhatja meg.

(3) Az építési övezetben a telekhatár mentén a szabályozási terven meghatározott szélességben a háromszintes növénytelepítésről és folyamatos karbantartásáról gondoskodni kell.

(4) Az építési övezetben technológiai építmény, illetve sajátos építmény magassága a megadott legnagyobb épületmagasság értékét az építési övezetben megengedett tevékenységhez szükséges, alaprajzilag pontszerűnek minősülő építmények létesítése esetén meghaladhatja, legfeljebb az megengedett épületmagasság másfélszereséig.

(5) A meglévő nagyüzemek kisebb méretű üzemekké történő osztása esetén közterület alakítási terv készítendő.

21. Különleges terület – sportterület (K-sp)

28. § (1) Az övezet a jelentős területigényű, zöldterületbe-ágyazottan kialakítható sportolási rendeltetés, illetve rendeltetési célú építmények elhelyezésére szolgál. Az övezet elsősorban sportpálya, sportcsarnok, a szükséges parkolók és ellátó létesítmények elhelyezésére szolgál.

(2) Az építési övezetben magassági korlátozás nélkül oldal‐ és hátsókertben labdafogó háló létesíthető.

22. Különleges terület – strand terület (K-st)

29. § (1) Az építési övezetbe elsősorban strand terület és kiszolgáló létesítményei elhelyezésére szolgál.

(2) Különleges terület – strand építési övezeteinek építési telkein több épület is elhelyezhető.

23. Különleges terület – rekreációs terület (K-re)

30. § (1) Az építési övezetbe szállás és rekreációs funkciójú, továbbá ismeretterjesztési, bemutató, oktatási és egyéb idegenforgalmi célú épületek, a fentiekkel összefüggő szolgáltatási, kereskedelmi funkciójú épületek helyezhetők el.

(2) Az építési övezetben elhelyezhető állat tartására szolgáló építmény is, amennyiben az állattartás a területen megvalósított rekreációs cél megvalósításához kötődik (pl. állatok bemutatása, terápiás célú állatgondozás stb. )

(3) Az építési övezetben a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakó rendeltetési egység is elhelyezhető a főrendeltetésű épületen belül, a beépített szintterület legfeljebb 25%-án.

(4) Az építési övezetben állattartó épület - a lovassporthoz kapcsolódó épületek kivételével - nem helyezhető el.

24. Különleges terület – turisztikai terület (K-tu)

31. § (1) Az építési övezet elsősorban a szabadidő eltöltését szolgáló közösségi szórakoztató, kulturális és sport rendeltetésű építmények elhelyezésére szolgál.

(2) Különleges terület – turisztikai terület építési övezeteinek építési telkein több épület is létesíthető.

(3) Különleges terület – turisztikai terület építési övezeteinek építési telkein garázs önálló épületként nem létesíthető.

(4) Különleges terület – turisztikai terület építési övezeteinek építési telkein önálló lakóépület nem helyezhető el. Lakó rendeltetés csak a fő rendeltetés megléte esetén vagy azzal egyidejűleg helyezhető el a fő rendeltetésű épületen belül, a beépített szintterület legfeljebb 25%-án.

(5) Az építési övezetben elhelyezhető állat tartására szolgáló építmény is, amennyiben az állattartás a területen megvalósított turisztikai cél megvalósításához kötődik (pl. állatok bemutatása, terápiás célú állatgondozás stb. )

25. Különleges terület – mezőgazdasági üzemi terület (K-mü)

32. § (1) A különleges mezőgazdasági üzemi területen a növénytermesztéssel, az állattartással és állattenyésztéssel kapcsolatos, feldolgozására, tárolására és árusítására szolgáló építmények helyezhetők el oly módon, hogy a védőtávolságokon kívül elhelyezkedő lakó- és intézményterületek felé az üzemek együttes terhelő hatását nem növelik a megengedett mérték fölé.

(2) Az építési övezetben a tulajdonos vagy üzemeltető és a személyzet számára ott lakást biztosító lakóház is kialakítható. A területen lakóépület gazdasági épület nélkül nem építhető.

(3) Az építési övezetben az előkert minimális szélessége 5 méter, az oldalkert minimális szélessége 5 méter, a hátsókert minimális szélessége 10 méter.

(4) Az építési övezetben a telekhatár mentén a szabályozási terven meghatározott szélességben a háromszintes növénytelepítésről és folyamatos karbantartásáról gondoskodni kell.

(5) Az építési övezetben előírt legnagyobb épületmagasságtól egyedi esetben, csak ha azt a technológia megköveteli (kémény, siló) el lehet térni, de a 20 méter nem haladhatja meg.

26. Különleges terület – rendezvény és vásártér terület (K-rend)

33. § (1) A különleges rendezvény és vásártér területen elsősorban a nagyobb területigényű városi rendezvényekkel összhangban lévő szabadidős, kulturális kereskedelmi célú tevékenység létesítményei és az ezeket kiszolgáló épületek, építmények helyezhetők el.

(2) Az építési övezetben lakóépület nem helyezhető el.

27. Különleges terület – borgazdasági terület (K-bor)

34. § (1) A különleges borgazdasági építési övezet elsősorban a szőlőfeldolgozással, borászattal kapcsolatos gazdasági rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Különleges borgazdasági terület övezeteiben elhelyezhető fő rendeltetésű épület:

a) gazdasági;

b) kereskedelmi, szolgáltató;

c) vendéglátó;

d) oktatási, kulturális;

e) borturizmust szolgáló;

f) szállás.

(3) Az építési övezetben a tulajdonos vagy üzemeltető és a személyzet számára ott lakást biztosító 1 db lakóház is kialakítható. A területen lakóépület gazdasági épület nélkül nem építhető.

28. Különleges terület – temető terület (K-t)

35. § (1) A különleges terület - temető területe a temetkezés, a temetkezés kegyeleti építményei, és kiszolgáló épületeinek elhelyezésére szolgál.

(2) Az építési övezetben harangtorony, harangláb építése esetén az övezetben megengedett legnagyobb épületmagasság 3 méterrel túlléphető.

29. Különleges terület - közmű terület (Kk)

36. § Az építési övezetben a közműellátás – gázfogadó- és trafóállomás – létesítményei helyezhetők el.

30. Különleges terület - hulladékgazdálkodási terület (K-hu)

37. § Az építési övezetben a települési szilárd hulladékok elhelyezése és kezelése folytatható, ahol csak a hulladékok kezeléséhez szükséges építmények helyezhetők el.

31. Különleges terület - szennyvíztisztító terület (K-szv)

38. § (1) Különleges terület – szennyvíztisztító terület kizárólag a szennyvízelhelyezés és tisztítás technológiai és kiszolgáló építményei elhelyezésére szolgál.

(2) Az építési övezet építési telkein a telekhatár mentén épület csak a telekhatártól 10 m-re helyezhető el.

32. Különleges terület - közlekedési terület (K-kö)

39. § (1) Az építési övezet a közlekedési területek kiszolgálását biztosító – buszpályaudvar (K-kö-b) és üzemanyagtöltő állomás és szerviz (K-kö-sz) - építmények területeit foglalja magában.

(2) Az építési övezetben az adott létesítmények működtetéséhez szükségek üzemi és ellátási építmények helyezhetők el.

(3) A buszpályaudvar övezetén belül kiegészítő funkcióként kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó funkció is elhelyezhető.

II/B. Fejezet

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

33. Beépítésre nem szánt területek előírásai

40. § (1) A település területének beépítésre nem szánt területei a következők:

a) közlekedési terület

b) zöldterület

c) erdő terület

d) általános mezőgazdasági terület

e) kertes mezőgazdasági terület

f) vízgazdálkodási terület

g) természetközeli terület

h) különleges beépítésre nem szánt bánya terület

i) különleges beépítésre nem szánt lőtér terület

j) különleges beépítésre nem szánt napelempark terület

k)9 különleges beépítésre nem szánt inert hulladéklerakó terület

(2) Az övezeteket, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a 3. melléklet határozza meg

34. Közlekedési és közműelhelyezési terület

41. § (1) A területen a kialakult, vagy szabályozási terven kiszabályozott szabályozási szélességén belül a közlekedési létesítmények, a közművek vonalas létesítményei és berendezései, környezetvédelmi létesítmények, utcabútorok, utcafásítás, egyéb növényzet, közlekedést kiszolgáló kereskedelmi létesítmények helyezhetők el.

(2) A közlekedési területek övezetei és rendeltetése:

a) Köu-1: gyorsforgalmi út

b) KÖu-2: főút

c) KÖu-3: összekötőút, helyi gyűjtőút (belterületi és külterületi)

d) KÖu-4: lakóút, kiszolgáló út

e) KÖu-5: kerékpárút, gyalogút, közös gyalogút és kerékpárút

f) KÖk: kötöttpályás vasúti közlekedési terület

(3) Új utak építése vagy meglévő utak kötöttség nélküli korszerűsítése esetén az e-UT 03.01.11 jelű műszaki előírást és kiegészítéseit kell figyelembe venni. A meglévő és mindkét oldalán beépített utak esetén egyedi mérlegeléssel törekedni kell a kategóriának megfelelő szolgáltatási színvonal biztosítására – a közlekedés biztonságára ügyelve.

(4) Az utak tervezési osztályai:

a) gyorsforgalmi út: K.I.B

b) külterületi összekötő utak: K.V.C

c) helyi gyűjtőutak: B.IV.b.C-D, B.V.c.C

d) lakó utak, kiszolgáló utak: B.VI.d-C

(5) A közterületek terepszint alatti felhasználásánál, így a közművezetékek elhelyezésénél, átalakításánál – megfelelő szabályozási szélesség esetén – biztosítani kell a közterületi fák, fasorok elhelyezhetőségét, fennmaradását.

35. Zöldterület (Zkp, Zkk)

42. § (1) A közparkok (Zkp) és közkertek (Zkk) a belterület beépítésre nem szánt, jellemzően növényzettel fedett része, amely közhasználatú, rekreációs szerepet is betöltő, díszkertként is funkcionáló közterület.

(2) Az övezetben a növényesítést lombos fákból, cserjékből és gyepfelületből álló őshonos növényálománnyal kell elvégezni.

(3) A helyi természeti védelemmel érintett Zöldterületeken csak a pihenés, a szabadidő és a játék kizárólag nem épület jellegű építményei (sétaút, játszótér, pihenőhely), valamint az esztétikai értékeket növelő díszítő elemek (szobor, plasztika, ivókút, szökőkút, vízmedence) és illemhely helyezhető el.

36. Erdő terület (Ev, Eg, Ek)

43. § (1) Az erdőterületek övezetei az Eg jelű gazdasági, az Ev jelű védelmi és az Ek jelű közjóléti rendeltetésű erdőövezetek.

(2) Az Eg jelű övezetekben erdő- és vadgazdálkodási rendeltetésének megfelelő főépítmények helyezhetők el. Abban az esetben, ha a beépíteni kívánt ingatlan, közterületi megközelítése és közmű rácsatlakozása biztosított kivételesen lakóépület is elhelyezhető.

a) A technológiai szempontból szükséges építmények - kilátó, vadles - legnagyobb épületmagasság értéke maximum 12 méter lehet.

b) Az építési helyen kívül az ingatlan művelési ága nem változtatható.

(3) Az Ev jelű övezetben - erdei kilátó, magasles kivételével - építményt elhelyezni nem lehet.

(4) Az Ek jelű közjóléti rendeltetésű erdőterület elsősorban rekreációs célokat szolgáló erdőterület ahol rekreációs, sport, turisztikai, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szakrális célú fő rendeltetésű építmény helyezhető el.

37. Mezőgazdasági terület (Má, Mk)

44. § (1) A mezőgazdasági terület az alábbi mezőgazdasági övezetekre tagolódik:

a) , mint általános mezőgazdasági terület,

aa) nem beépíthető általános mezőgazdasági terület Má-0

ab) általános- szántó terület Má-1

ac) korlátozott használatú – gyep, legelő- terület Má-2

ad) korlátozott használatú – szőlő, gyümölcsös - terület Má-3

b)10 Mk, mint kertes mezőgazdasági terület

ba) kertes mezőgazdasági terület (nagytelkes) Mk-1

bb) kertes mezőgazdasági terület (kistelkes) Mk-2

45. § (1) Az általános mezőgazdasági terület Má-0 jelű övezetében építmény nem helyezhető el.

(2) Az Má-1 jelű általános – szántó - mezőgazdasági terület elsődlegesen szántóföldi árutermelő gazdálkodásra szolgáló terület.

a) Az övezetben kizárólag a szántóföldi műveléshez, termékfeldolgozáshoz, tároláshoz, árusításhoz kapcsolódó épületek helyezhetők el az alábbi feltételek szerint:

aa) 1 ha-t meg nem haladó ingatlanon kizárólag terepszint alatti pince és növénytermesztés célját szolgáló fóliasátor helyezhető el.

ab) 10 ha-t meg nem haladó ingatlanon a tárolás, feldolgozás célját szolgáló egy gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el. Lakóépület építése nem megengedett.

ac) 10 ha-t meghaladó telekterületen - a fő rendeltetéssel együtt - lakóépület is építhető, amely a maximális beépíthetőség felét nem haladhatja meg.

ad) 20 ha-t meghaladó telekterületen különálló lakóépület is építhető, amely a maximális beépíthetőség felét nem haladhatja meg.

b) A technológiai szempontból szükséges építmények - kémény, siló - legnagyobb épületmagassága 20 méter.

c) A birtokközpontban/kiegészítő központban legfeljebb 7,5 méter épületmagasságú épületek létesíthetők. A technológiai szempontból szükséges építmények - kémény, siló - legnagyobb épületmagassága 20 méter. A birtokközpont telkén a beépítettség a 30%-ot nem haladhatja meg.

(3) Az Má-2 jelű korlátozott használatú a gyep (rét) legelő terület övezete a gyepgazdálkodáshoz kapcsolódó mezőgazdasági termelés megőrzésére, kialakítására, állattartásra szolgáló terület.

a) Az övezetben kizárólag a hagyományos legelő-, és a gyepgazdálkodáshoz, valamint az állattartáshoz és az ezekhez kapcsolódó termékfeldolgozás, tárolás, árusítás építményei helyezhetők el.

b) Az övezetben önálló lakóépület nem építhető.

c) A technológiai szempontból szükséges építmények - kémény, tartály - legnagyobb épületmagassága 12 méter lehet.

d) A *-gal jelölt övezetben építmény nem helyezhető el.

(4) Az Má-3 jelű korlátozott használatú a szőlő és gyümölcsös terület övezete a nagytáblás szőlő és gyümölcs ültetvényekhez kapcsolódó termelés megőrzésére, kialakítására szolgál.

a) Az övezetben kizárólag a gyümölcs- és szőlőműveléshez, feldolgozáshoz, tároláshoz, árusításhoz, bortároláshoz és borturizmushoz kapcsolódó építmények helyezhetők el.

b) Az övezetben - a fő rendeltetéssel együtt - lakóépület is építhető, amely a maximális beépíthetőség felé nem haladhatja meg.

c) A technológiai szempontból szükséges építmények - kémény, tartály - legnagyobb épületmagassága 12 méter.

46. § (1) Az Mk-1 és Mk-2 jelű kertes mezőgazdasági terület a legfeljebb családi gazdaság méretű szőlő- és bortermelés, valamint szabadidő eltöltését szolgáló kertészeti tevékenység területe ahol az ezekkel kapcsolatos, a saját termék feldolgozására, tárolására és árusítására szolgáló építmény és a (3) és (4) bekezdés szerint telkenként legfeljebb egy lakást tartalmazó lakóépület helyezhető el.

(2) Az Mk-1 és Mk-2 jelű kertes mezőgazdasági övezetben a 3000 m2 telekterületet meghaladóan két épület építhető, amelyek épületenkénti bruttó alapterülete a 180 m2-t nem haladhatja meg.

(3) Az Mk-1 és Mk-2 jelű kertes mezőgazdasági terület övezetben épület elhelyezés az OTÉK előírások keretei között az alábbi kötöttségekkel történhet:

a) a 720 m2-t meg nem haladó ingatlanon kizárólag terepszint alatti pince és növénytermesztés célját szolgáló fóliasátor helyezhető el.

b) 1500 m2-t meg nem haladó ingatlanon a tárolás, feldolgozás célját szolgáló egy gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el. Lakóépület építése nem megengedett.

c) 1500 m2-t meghaladó telekterületen - a fő rendeltetéssel együtt - lakóépület is építhető, amely a maximális beépíthetőség felé nem haladhatja meg.

c) 3000 m2-t meghaladó művelés alól kivett illetve művelés alatt álló, szőlő, gyümölcs és kert művelési ágú telekterületen különálló lakóépület is építhető, amely a maximális beépíthetőség felét nem haladhatja meg.

d) 6000 m2-t meghaladó bármely művelési ágú telekterületen különálló lakóépület is építhető, amely a maximális beépíthetőség felé nem haladhatja meg.

(4) Az Mk-2 jelű kertes mezőgazdasági övezetben maximum két telek vonható össze, amelynek területe a 2500 m2-t nem haladhatja meg.

(5) Az Mk-1 és Mk-2 jelű kertes mezőgazdasági övezetben birtokközpont nem alakítható.

(6) Az Mk-1 és Mk-2 jelű kertes mezőgazdasági övezetben kerítés, a dűlőút tengelyétől minimum 4 méteres távolságban helyezhető el.

38. Vízgazdálkodási terület (V)

47. § (1) A vízgazdálkodással kapcsolatos területek az alábbiak:

a) V-1 jelű, állóvizek (tó, tározó) telke, ill. medre a fenntartásra is alkalmas parti sávval,

b) V-2 jelű, a vízfolyások (csatorna, árok, patak) és létesítményei (árvízvédelmi töltés, partvédelmi mű),

c) V-3 jelű, vízgazdálkodással kapcsolatos egyéb építmények.

(2) Az övezetben – V-1 jelű övezet kivételével - csak a vízgazdálkodással kapcsolatos és a horgászturizmust szolgáló esőbeálló jellegű építmények helyezhetőek el.

(3) A területen építményeket elhelyezni csak a vízgazdálkodási szempontok figyelembe vételével – külön jogszabályban foglaltak szerint – lehet. A vízgazdálkodási övezeteket érintő bármilyen építési munkát folytatni, területet hasznosítani csak vízjogi létesítési engedély alapján lehet. a vízi létesítményi épületek nagyságát (beépítési mód, alapterület, épületmagasság) az épületben kialakítandó technológia igénye határozza meg, de a megengedett legnagyobb beépítettség legfeljebb 5% lehet.

(4) A vízfolyások fenntartási sávja a külterületen csak gyepterületként alakítható ki.

(5) Az árvízvédelmi töltés mentén a fejlesztett szelvénytől legalább 10 méteres védőtávolságot kell tartani, melyet a töltéstől távolodva minimum 5%-os eséssel kell kialakítani.

(6) A területen jelentős földmunkát végezni, művelési ágat változtatni a vonatkozó rendelkezések előírásainak megfelelően, valamint az alábbiak figyelembe vételével csak úgy szabad, hogy a beavatkozás:

a) a biztonságos felszíni vízelvezetést ne veszélyeztesse, illetve szolgálja

b) segítse elő a csapadékvizek tárolását, a vízhiányos időszakra való visszatartását

c) biztosítsa a meglévő élőhelyek védelmét és újak kialakulását.

39. Természetközeli terület – mocsár, nádas (Tk)

48. § A Tk jelű övezetben, a természetközeli területeken;

a) az elsődleges cél a Natura 2000 terület jelölő fajainak és jelölő élőhelyeinek védelme;

b) kizárólag őshonos, a termőhelyi és a táji adottságoknak megfelelő növényfajok telepíthetők;

c) épület, építmény, melléképítmény nem helyezhető el;

d) kerítés nem létesíthető.

40. Különleges beépítésre nem szánt bánya terület (Kb-b)

49. § (1) A bányaterület övezetben kizárólag a bányaműveléshez kapcsolódó építmények, létesítmények helyezhetők el.

(2) A meglévő telek területe tovább nem osztható, az egységes tömb kialakulásának elősegítése érdekében telekösszevonás, telek kiegészítés végrehajtható.

(3) A technológiai szempontból szükséges építmények - siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló - legnagyobb épületmagassága 20 méterig terjedhet.

(4) A bányászati hasznosítás során átalakított terület tájba illesztése, illetve a terület újrahasznosítása érdekében az övezetben a bányászati tevékenység felhagyását követően tájrendezési terv alapján komplex táj rehabilitációt kell végezni, melyet a bányászati tevékenység felhagyásának ütemében folyamatosan kell megvalósítani.

41.11 Különleges beépítésre nem szánt, megújuló energiaforrások hasznosításának céljára szolgáló terület (Kb-En)

50. §12 (1) Az övezetbe a megújuló energiaforrások hasznosításának céljára szolgáló KB-En-1, és Kb-En-2 jelű területek tartoznak.

(2) Az övezetben az energiatermelő rendszerek és azok üzemeltetéséhez, kiszolgálásához szükséges épületek és építmények helyezhetők el.

(3) A Kb-En-1 jelű övezet további előírásai:

a) Az övezetben létesített napelemparkok névleges teljesítőképessége az 5 MW-ot együttesen sem haladhatja meg.

b) Az övezettel érintett területen található víziközmű létesítmények biztonságos működését a napelemparkok létesítése nem veszélyeztetheti, azok zavartalan üzemeltetését, karbantartását továbbra is biztosítani kell.

(4) A Kb-En-2 jelű övezetbe a megújuló erőforrások hasznosítását szolgáló 5-50 MW közötti teljesítőképességű erőművek tartoznak.

42. Különleges beépítésre nem szánt lőtér terület (Kb-lőt)

51. § (1) Az övezet kizárólag a sportlövészet és az azt kiszolgáló létesítmények elhelyezésére szolgál.

(2) Különleges beépítésre nem szánt terület - lőtér övezetben elhelyezhető építmény sport, igazgatási, iroda, kereskedelmi-szolgáltató rendeltetést is tartalmazhat.

(3) Az övezetben a lőtér területét biztonsági kerítéssel kell lehatárolni.

43. Különleges beépítésre nem szánt komposztáló-telep terület (Kb-ko)

52. § (1) Az övezetbe a város területén keletkező zöldhulladék hasznosításának céljára szolgáló területek tartoznak.

(2) Az övezetben az komposztálás folyamatához szükséges rendszerek és azok üzemeltetéséhez, kiszolgálásához szükséges épületek és építmények helyezhetők el.

44.13

52/A. §

45.14 Különleges beépítésre nem szánt inert hulladéklerakó terület (Kb-Hih)

52/B. § (1) A Kb-Hih jelű övezet inert, nem veszélyes hulladék átmeneti tárolása, válogatása, osztályozása, törése, további hasznosítás céljából történő elszállítása céljára szolgál.

(2) Az övezetben a telekhatár mentén a szabályozási terven meghatározott szélességben a háromszintes növénytelepítésről és folyamatos karbantartásáról gondoskodni kell.

IV. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

53. § (1) E rendelet a kihirdetéstől számított 30. napon lép hatályba.

(2) A rendelet előírásait a hatálybalépést követően indult ügyekben kell alkalmazni.

(3) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Bonyhád Város Önkormányzati Képviselő-testületének a Bonyhád Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 9/2004.(VIII.27.) számú rendelete.

1. függelék

Nyilvántartott régészeti lelőhelyek jegyzéke

2. függelék

Műemlék és nyilvántartott műemléki értékek listája

3. függelék

Helyi védett épületek, építmények, területek és növények listája

4. függelék

Növénytelepítésre javasolt őshonos növények jegyzéke
1

A 2. § g) pontját a Bonyhád Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2023. (X. 25.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.

2

A 14. § (6) bekezdését a Bonyhád Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2023. (X. 25.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.

3

A 16. § (12) bekezdését a Bonyhád Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2022. (VIII. 17.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.

4

A 22. § (4) bekezdése a Bonyhád Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2023. (X. 25.) önkormányzati rendelete 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

5

A 22. § (6) bekezdése a Bonyhád Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2023. (X. 25.) önkormányzati rendelete 3. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

6

A 22. § (9) bekezdését a Bonyhád Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2023. (X. 25.) önkormányzati rendelete 3. § (3) bekezdése iktatta be.

7

A 22. § (10) bekezdését a Bonyhád Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2023. (X. 25.) önkormányzati rendelete 3. § (3) bekezdése iktatta be.

8

A 22. § (11) bekezdését a Bonyhád Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2023. (X. 25.) önkormányzati rendelete 3. § (3) bekezdése iktatta be.

9

A 40. § (1) bekezdés k) pontját a Bonyhád Város Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2024. (V. 2.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.

10

A 44. § (1) bekezdés b) pontja a Bonyhád Város Önkormányzat Képviselő-testülete 13/2021. (V. 25.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

11

A 41. alcím címe a Bonyhád Város Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2024. (V. 2.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.

12

Az 50. § a Bonyhád Város Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2024. (V. 2.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.

13

A 44. alcímet (52/A. §-t) a Bonyhád Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2024. (I. 31.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be. A 44. alcímet (52/A. §-t) a Bonyhád Város Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2024. (V. 2.) önkormányzati rendelete 6. §-a hatályon kívül helyezte.

14

A 45. alcímet (52/B. §-t) a Bonyhád Város Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2024. (V. 2.) önkormányzati rendelete 4. §-a iktatta be.

15

Az 1. melléklet a Bonyhád Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2022. (III. 31.) önkormányzati rendelete 1. mellékletével megállapított szöveg. Az 1. melléklet a Bonyhád Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2023. (X. 25.) önkormányzati rendelete 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Az 1. melléklet a Bonyhád Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2024. (I. 31.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Az 1. melléklet a Bonyhád Város Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2024. (V. 2.) önkormányzati rendelete 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

16

A 2. melléklet a Bonyhád Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2022. (III. 31.) önkormányzati rendelete 2. mellékletével megállapított szöveg. A 2. melléklet a Bonyhád Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2023. (VIII. 9.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg. A 2. melléklet a Bonyhád Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2024. (I. 31.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. A 2. melléklet a Bonyhád Város Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2024. (V. 2.) önkormányzati rendelete 5. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

17

A 3. melléklet a Bonyhád Város Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2023. (X. 25.) önkormányzati rendelete 4. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. A 3. melléklet a Bonyhád Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2024. (I. 31.) önkormányzati rendelete 2. § (3) bekezdésével megállapított szöveg. A 3. melléklet a Bonyhád Város Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2024. (V. 2.) önkormányzati rendelete 5. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.