Vasvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2019. (IX. 5.) önkormányzati rendelete
A településkép védelméről
Hatályos: 2019. 09. 16Vasvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2019. (IX. 5.) önkormányzati rendelete
A településkép védelméről
Vasvár Város Önkormányzata Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény (továbbiakban: Tv. tv.) 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország Alaptörvénye 32. Cikk (1) bekezdésének a) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1./ pontjában a Tv. tv. 2. §. (2) bekezdésében, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997.évi LXXVIII. törvény 57. § (2)-(3) bekezdésében szabályozott feladatkörében eljárva a jogszabályban meghatározott véleményezési eljárás lefolytatását követően a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. Értelmező rendelkezések
1. § E rendelet alkalmazásában:
1. Áttört kerítés: olyan kerítés, amelynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága min. 50% nagyságú felület.
2. Cégtábla: a cég nevét és székhelyét, vagy egyéb adatait feltüntető tábla.
3. Címtábla: intézmény, vállalkozás nevét, vagy egyéb adatait feltüntető tábla.
4. Cégfelirat: kereskedelmi és szolgáltató egység közterület felőli homlokzatán megjelenő, az adott rendeltetési egység funkcióját, megnevezését, jelképét, logóját, címerét – vagy ezekkel egy tekintetbe eső jellemző ismertetőjegyét – tartalmazó tájékoztató szöveg és ábra.
5. Fényreklám: bármilyen háttér világítással rendelkező fényáteresztő felületen, TV-n vagy professzionális kijelzőn, videofalon, projektoron megjelenített, nem közérdekű tájékoztatást és útbaigazítást szolgáló információtartalom.
6. Helyi védelem alatt álló érték közvetlen környezete: azok az ingatlanok, amelyek a helyi védelem alatt álló érték telkével határosak.
7. Helybeli ellátást szolgáló kereskedelmi, szolgáltató és termelő tevékenység: mindazon őstermelők, egyéni vállalkozók és gazdasági társaságok tevékenysége, akik székhelye vagy legalább egy fiók-telephelye a településen bejegyzett.
8. Helyi védelem alatt álló érték károsodása: minden olyan beavatkozás, ami a védett építészeti érték teljes vagy részleges megsemmisülését, építészeti karakterének részleges vagy teljes előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenését eredményezi.
9. Helyi védelem alatt álló érték: Vasvár város területén lévő minden olyan építmény, épület, épületrész, köztéri alkotás és egyéb létesítmény, mely formája, kora vagy valamely hozzá fűződő történeti különlegesség által jelentős építészeti, képzőművészeti értéket képvisel, a településkép kedvező megjelenését befolyásolja, vagy a nemzeti illetve helyi hagyományok megőrzése szempontjából fontos, és Vasvár Város Önkormányzata rendeletével helyi védett értéknek nyilvánította. Az épület, építmény fogalmába beletartozik annak minden alkotórésze – ideértve a kiegészítő, illetve külső és belső díszítő elemeket, valamint – amennyiben a rendelet azt nevesíti- az építmény rendeltetése is. A rendelet alkalmazása szempontjából védettnek minősül az a telek, annak használati módja is, amelyen a védett épület, építmény áll.
10. Információs vagy más célú berendezés: Minden olyan, a helyi tájékoztatás számára szolgáló berendezés (műtárgy, tábla, műalkotás), amely reklámnak nem minősülő információs tartalmat is megjelenít, ezért közérdeket szolgál.
11. Közterületről látható: a telek közterülettel határos területének a közterület határától mért első 15 méteres sávja, valamint az építmény közterület felőli homlokzata és az összes tetőfelülete a hátsókertre nézők kivételével.
12. Látványterv: a jelenlegi és a tervezett táj-vagy utcaképet több nézőpontból rögzítő és a beillesztett építményt tartalmazó látványrajz a tervezett építmény által megváltoztatott tájkép kiterjedését szemléltető módon.
13. Más célú berendezés: az ülő- és parki pad, a kerékpárállvány, a hulladékgyűjtő, telefonfülke, a reklámfelületet is tartalmazó, közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés, korlát és a közterületi illemhely.
14. Műszaki okból nem megvalósítható: olyan akadály vagy körülmény, amely az adott technikai megoldás kivitelezését ellehetetleníti vagy irreális mértékben megdrágítja. Önmagában az előírt műszaki megoldás átlagosnál költségesebb volta még nem indok annak műszaki okból nem megvalósíthatóként értékelésére és annak elhagyására, ez az átlag költségekhez képest igazoltan kétszeres vagy azt meghaladó beruházási érték felett mérlegelhető.
15. Őshonos növényzet: a tájegységre és azon belül a kistájra jellemző növénypopulációk összefoglaló neve
16. Portál: egy épület közterülettel vagy közforgalom előtt megnyitott magánterülettel határos homlokzati főfalán elhelyezett, földszinti homlokzati összetett nyílászáró szerkezet, amely egyaránt tartalmazhat az épületbe, épületrészbe való bejutást szolgáló ajtót, ablakot, kirakatfelületet is.
17. Tájidegen növényfaj: tájidegennek számít miden, az őshonos vegetáció kiszorítására képes növény.
18. Új építésű épület: olyan épület, amely e rendelet hatályba lépésekor még nem épült meg, vagy olyan, a rendelet hatályba lépésekor már álló épület, amelynek jelentős mértékű átalakítása során a földszinti padlószint 20 cm-t meghaladó mértékben változik, illetve a felmenő tartószerkezetek nagyobb része elbontásra vagy átalakításra kerül.
A helyi védelem
2. A helyi védelem feladata, fajtái, az önkormányzati kötelezettségek
2. § (1) A helyi értékvédelem feladata a különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, város- és utcaképi, építészeti, történeti, régészeti, képző- és iparművészeti, műszaki-ipartörténeti szempontból védelemre érdemes területek, épület-együttesek, építmények, épületrészek, köz- és műtárgyak számbavétele, meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, valamint a nyilvánossággal történő megismertetése.
(2) A helyi védelem alatt álló értékek felsorolását és a védelem terjedelmét a rendelet 1. melléklete tartalmazza.
(3) A településképi szempontból meghatározó területek és a településképi szempontból meghatározó táj- és természetvédelmi területek térképi lehatárolását a 2. melléklet tartalmazza.
3. A helyi védelem alá helyezés, valamint megszüntetés szabályai
3. § (1) A helyi védelem alá helyezésre vagy a helyi védelem megszüntetésre a polgármesterhez írásban benyújtott kezdeményezése alapján kerülhet sor.
(2) A partnerségi egyeztetés szabályai és az e rendelet alapján lefolytatott eljárást követően dönt a Képviselő-testület e rendelet módosításáról, és teszi meg a jogszabályban előírt egyéb feladatokat.
(3) A helyi védelem alá helyezésre vonatkozó kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a védelemre javasolt érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével
b) a védelemre vonatkozó javaslatot és az azt megalapozó értékvizsgálatot;
c) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.
(4) A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a védett érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével;
b) a védelem törlésével kapcsolatos javaslatot és az azt megalapozó, a szakmai indoklás építészeti-műszaki-pénzügyi tartalmától függően jogosultsággal rendelkező szakértő véleményét;
c) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.
4. A védettséggel összefüggő korlátozások, kötelezettségek
5. § (1) A helyi védelem alatt álló érték karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos kötelezettsége.
(2) A helyi védelem alatt álló érték megfelelő fenntartását és megőrzését elsősorban a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.
(3) A helyi védelem alatt álló érték korszerűsítését, átalakítását, bővítését vagy részleges bontását a védelem ténye nem zárja ki, amennyiben az érték védelmére okot adó jellegzetességei nem változnak meg, azok eredeti helyükön megtarthatók.
(4) Helyi védelem alatt álló értékhez történő hozzáépítés, ráépítés, vagy annak telkén új építmény, épület, építményrész építése nem sértheti a védett építészeti érték fennmaradását, érvényesülését hitelességét.
(5) A helyi védelem alatt álló értéket eredeti állapotban kell megőrizni kivéve, ha műszaki okból nem megvalósítható. Előnyben kell részesíteni az ezt elősegítő, az eredeti építőanyag, szerkezet, forma megőrzését biztosító, állagjavító, konzerváló eljárásokat, a restaurálást, valamint a hagyományos építészeti-műszaki megoldásokat, törekedni kell a keletkezés építészeti korszakára jellemző épületszerkezetek, anyagok, felületképzések és színezés használatára.
(6) A műszaki, gazdaságossági és funkcionális szempontból egyenértékű beavatkozások közül előnyben kell részesíteni a helyi védelem alatt álló érték fennmaradását, érvényesülését szolgáló és visszafordítható megoldásokat.
(7) Helyi védelem alatt álló érték közvetlen környezetében csak
a) az építményben lévő funkciókkal összefüggő cégtábla, cégfelirat vagy cégér,
b) az építmény külső homlokzatán folyamatban lévő, a hatóság által tudomásul vett vagy jogerős építési engedély alapján végzett építési tevékenység időszakában kihelyezett építési reklámháló, és
c) időszaki kulturális rendezvény vagy program hirdetménye helyezhető el.
(8) A helyi védelem alatt álló értéken kápráztatást, vakítást, zavaró fényhatást okozó világítást, valamint LED futófényt elhelyezni nem lehet.
(9) A helyi védelem alatt álló érték jókarbantartása keretében nem végezhető olyan tevékenység, amely a helyi védelem alatt álló érték megjelenésének megváltoztatásával jár. Az értékőrző helyreállítás során a jókarbantartási munkák elvégzését segítő szerkezeti megoldások alkalmazása és kiegészítő szerelvények rejtett elhelyezése szükséges.
(10) Helyi védelem alatt álló érték teljes egészében nem bontható.
(11) Helyi védelem alatt álló érték részlegesen akkor bontható, ha
a) a bontani kívánt építményrész (az építmény egy bizonyos hányada) építészeti értéket nem hordoz, és
b) a beavatkozás a helyi védelem alatt álló érték használata érdekében, a védelem alá helyezését megalapozó építészeti értékek sérelme nélkül megvalósítható.
(12) A helyi védelem alatt álló értékek korszerűsíthetők, bővíthetők, funkciójuk megváltoztatható, ha ezzel azok védettségét megalapozó okok és körülémények nem csökkennek vagy nem sérülnek.
(13) A helyi védelem alatt álló értékeket hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukban kell megtartani, érintetlenül hagyva az értéket képező homlokzati nyílás rendet és a nyílások osztását, megőrizve az eredeti homlokzati tagozatokat és a homlokzat egységes színezését. A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.
(14) A helyi védelem alatt álló értéket úgy lehet bővíteni, hogy az eredeti érték tömegaránya, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon. A tervezett bővítés a régi érték formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen.
(15) A helyi védelem alatt álló értéken épületgépészeti berendezés kültéri egysége, tetőfelépítmény, égéstermék-kivezető szerkezet, ezek bármely egysége és kivezetése közterületről is láthatóan csak az építészeti értéket nem zavaró módon helyezhető el.
(16) A helyi védelem alatt álló értéken tetőtér beépítés vagy emeletráépítés csak akkor alkalmazható, ha ezt az illeszkedés szabályai lehetővé teszik, és ha a homlokzati értékek megőrizhetőek.
5. A helyi védelem alatt álló értékek nyilvántartása, megjelölése
6. § (1) A helyi védelem alatt álló értékekről (a továbbiakban: védett érték) az önkormányzat nyilvántartást vezet, amelybe bárki betekinthet.
(2) A nyilvántartás tartalmazza:
a) a védett érték megnevezését,
b) a védett érték védelmi nyilvántartási számát,
c) a védett érték azonosító adatait (alkotó megnevezése),
d) a védelem típusát,
e) a védett érték helymeghatározásának adatait, területi védelem esetén a védett terület lehatárolását, (helyrajzi szám, utca, házszám, épület, emelet, ajtó, helyszínrajz),
f) a védelem rövid indokolását az értékvizsgálat alapján,
g) a védett értékkel kapcsolatos intézkedéseket (tulajdoni lapon jogi jelleg feltüntetése, törlése),
h) fényképet a védetté nyilvánítás idejéből.
(3) A nyilvántartás naprakész vezetéséről a jegyző gondoskodik.
7. § A védelem megjelöléséről az objektum jellege alapján az önkormányzat gondoskodik.
A helyi védelem
6. A településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer
8. § (1) Az Önkormányzat segítheti a jelen rendelet 1. mellékletében szereplő védett érték, annak közvetlen környezete felújítását, a helyreállítása érdekében végzett munkák megvalósulását a „Vasvár Városi Építészeti Értékvédelmi Támogatás” pénzügyi keretéből (a továbbiakban: Támogatás). Önkormányzati támogatás nyújtható továbbá központi finanszírozású pályázatok benyújtásához szükséges önerő biztosításához is, amennyiben a finanszírozási pályázat összefügg az értékvédelem céljával.
(2) Amennyiben az Önkormányzat költségvetésében a Támogatásra a fedezet biztosított, a Támogatást pályázat útján lehet igénybe venni. Támogatás csak az esetben nyújtható, ha:
a) a védett értéket a tulajdonos jó gazda módjára fenntartja vagy karbantartja, azt neki felróható módon nem károsítja,
b) a karbantartással és az építéssel összefüggő hatósági előírásokat és szabályokat maradéktalanul betartja.
(3) Amennyiben a Támogatásra a fedezet biztosított, a pályázatot évente egyszer, az éves költségvetés jóváhagyását követően a polgármester írja ki. A pályázat tartalmára vonatkozó részletes feltételeket a pályázati kiírás tartalmazza.
(4) A beérkezett pályázatokat a Képviselő-testület bírálja el.
(5) A pályázat alapján vissza nem térítendő és visszatérítendő támogatás nyerhető el.
(6) A Támogatás felhasználásáról az Önkormányzat a pályázóval megállapodást köt, amely tartalmazza a megítélt támogatás felhasználásának módját, határidejét, feltételeit, az ellenőrzés szabályait, a támogatás esetleges szabálytalan felhasználása esetén annak jogkövetkezményeit.
7. Általános településkép-védelmi követelmények
9. § (1) Vasvár közigazgatási területén lévő közterületen vendéglátóipari terasz kialakításakor a közterület alakítási tervben előírtak az alkalmazandóak. Közterület alakítási terv hiányában a következő előírás alkalmazandó:
a) dobogó, emelvény, fa-, műfű vagy egyéb burkolat építése, kihelyezése nem megengedett csak abban az esetben, ha a közterület burkolata nem került felújításra vagy a közterületi burkolat kialakítása és lejtési feltételei miatt másképp műszakilag nem megvalósítható;
b) a vendéglátóipari teraszon lévő bútor, berendezés stílusában, anyagában és színezésében illeszkedjen a környezethez, könnyen tisztítható és mozgatható, valamint biztonságos legyen;
(2) Az új és a meglévő utcák fasorait, illetve azok pótlását a gyorsan öregedő, szemetelő vagy allergiakeltő pollenű, termésű fafajok (ilyen különösen: nyárfák) nem telepíthetők. A kijelölt új fasorokat átlagosan 8 méteres tőtávolsággal, előnevelt útsorfa minőséggel lehet telepíteni.
10. § (1) Vasvár közigazgatási területén a Vasvár város ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban a mezőgazdasági besorolású területek szolgálnak, kivéve a védett területrészeket.
(2) Meglévő légkábel-vezetés esetén az utca fásítási és utcabútorozási lehetőségének a biztosítására a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös oszlopsoron kell vezetni.
(3) Önálló antennatartó szerkezet, adótorony, széltorony Vasvár város belterületén nem helyezhető el.
(4) Belterületen az ipari gazdasági, közlekedési- és közműterületek kivételével, valamint az üdülő területen nagyfeszültségű elektromos vezeték légvezetékként nem helyezhető el, nem fejleszthető, nem korszerűsíthető.
11. § (1) Vasvár közigazgatási területén reklám csak utcabútoron helyezhető el a jogszabályokban meghatározott feltételeknek megfelelően.
(2) Reklámhordozó, vagy reklámhordozót tartó berendezés utcabútorra utólag nem szerelhető, azokat a reklám közzétételére alkalmas reklámfelülettel együtt kell megtervezni és létrehozni.
(3) Információs vagy más célú berendezés kizárólag utasvárón, közterületen, közút területen vagy közforgalom előtt megnyitott közlekedési területen helyezhető el.
(4) Információs vagy más célú berendezés - az ingatlan elidegenítésére vonatkozó hirdetés legfeljebb 0,6 m2 felületű tájékoztató táblájának kivételével - épület homlokzatán, kerítésen, közmű műtárgyon nem helyezhető el.
(5) Információs vagy más célú berendezés utasvárón, egyenként legfeljebb 1,5x2,0 méretű utastájékoztató plakát keretében helyezhető el.
(6) Egymás közelében elhelyezett információs vagy más célú berendezés anyaghasználatának, méretének kialakításának egymással összhangban kell lennie, úgy, hogy minden információ észlelhető maradjon.
(7) A közterületen, közút területen elhelyezett információs vagy más célú berendezés - az utcanév táblákat tartó oszlop kivételével -az alábbi befoglaló méretekkel létesülhet:
a) szélessége tartó oszloppal együtt legfeljebb: 1200 mm,
b) alkalmazott táblaméret: 150 x 1000 mm
c) tábla felső élének elhelyezési magassága: egységesen a rendezett terepszinttől mért 1,50 m.
(8) Több információs vagy más célú berendezés elhelyezése esetén azok a rendezett terepszinttől mért 1,50 m-re helyezett felső tábla alá kell, hogy kerüljenek.
(9) Információs vagy más célú berendezés az alábbi anyagok felhasználásával készülhet:
a) impregnált fa;
b) porszórt fém, rozsdamentes acél, szálcsiszolt alumínium;
c) natúr, savmaratott, vagy pasztellszínű, biztonsági üveg.
(10) A kihelyezett reklámhordozón tartós kivitelben és olvasható méretben fel kell tüntetni a tulajdonos nevét és címét. Az adatokban bekövetkezett esetleges változásoknak megfelelően a feliratot a változás keltétől számított 14 napon belül módosítani kell.
(11) A reklámhordozó akkor tekinthető leszereltnek, ha nem csak a hirdetőfelület, hanem annak tartószerkezete is, alapozással együtt elbontásra kerül. Amennyiben a tartószerkezet vagy annak része nem kerül elbontásra, a hirdetési célú berendezést meglévőnek kell tekinteni.
(12) Közterület felett kifeszített, vagy épületre kihelyezett transzparens csak idegenforgalmi, tudományos, vallási, zenei, kulturális, vagy nemzeti, regionális és helyi események alkalmából, ideiglenesen és meghatározott időre, legfeljebb 12 hét időtartamra helyezhető el.
(13) Az építési engedély alapján létesíthető díszvilágítást, fényreklámot és egyéb fénylő hirdetőberendezést az egyéb előírások betartása mellett csak úgy lehet kialakítani, hogy a fényhatás az adott és a környező épületek és közterületek rendeltetésszerű használatát ne zavarja, a közlekedés biztonságát, a természetes élőhelyek életfolyamatait ne veszélyeztesse, és a terület látványát kedvezőtlenül ne befolyásolja.
(14) A létesítendő díszvilágításnak mindenkor illeszkednie kell a meglévő köz- vagy díszvilágításhoz.
12. § (1) Vasvár közigazgatási területén cégérek, cégtáblák és cégfeliratok
a) csak homlokzati felületen vagy arra merőlegesen helyezhetőek el, az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival összhangban,
b) kiterjedésük egyenként nem haladhatja meg az 1,0 m²-t, és összességében nem lehet nagyobb, mint a homlokzat 5%-a,
c) épületek homlokzatain épületdíszítő tagozatot nem takarhatnak.
(2) Az épületek homlokzatfelületein csak áttört és vonalszerű fényfelirat helyezhető el.
(3) Kápráztatást, vakítást, zavaró fényhatást okozó világítást, valamint LED futófényt elhelyezni nem lehet.
(4) A köztárgyakon, vendéglátó egységekhez tartozó bútorokon és az árnyékolókon cégfeliratot, plakátot, LED futófényt nem lehet elhelyezni.
(5) Az önálló világító betűkkel megvalósuló cégér kialakításánál a kábeleket a falon belül, vagy takartan kell vezetni.
(6) Egy épületben működő több rendeltetési egység esetében az épület utcai homlokzatán egymással összhangban kialakított módon, egységenként legfeljebb 1-1 db hirdetőberendezés helyezhető el egységes információs rendszer részeként, a homlokzati arányokat figyelembevevő méretekkel.
(7) Cégérek, cégtáblák, cégfeliratok és címtáblák homlokzatonként
a) az elhelyezési magasság,
b) a betűnagyság,
c) az anyaghasználat és
d) a színvilág tekintetében egymáshoz illeszkedően alakítandók ki, figyelembe véve az épület homlokzati kialakítását.
(8) Cégér, cégfelirat, címtábla kizárólag helybeli ellátást szolgáló kereskedelmi, szolgáltató és termelő tevékenység jelölésére helyezhető el.
13. § Vasvár közigazgatási területén tilos az épület homlokzatát és a közterület felőli kerítést árubemutatás céljából igénybe venni vagy annak 4 m2-nél nagyobb felületét eltakarni. A homlokzat takarásának minősül a kinyitható ajtószárnyakon, ablakszárnyakon, azokra szerelt rácson történő árubemutatás vagy reklámcélú igénybevétel is.
Részletes településkép-védelmi követelmények
8. Településképi szempontból meghatározó, beépítésre szánt területek fajtái
14. § Településképi szempontból meghatározó, beépítésre szánt területek:
a) településképi és településszerkezeti szempontból meghatározó, történelmi településrész,
b) településképi és településszerkezeti szempontból meghatározó kialakult településrész,
c) településképi és településszerkezeti szempontból meghatározó, üdülő területek
15. § A 14. §-ban felsorolt területekre vonatkozó kötelező követelmények az alábbiak:
a) A közterületen önállóan elhelyezett utcanév táblákat, valamint a falra szerelt utcanév táblákat egységes formában kell elhelyezni.
b) Az épületek, építmények környezetének, valamint a közterületek rendezése során növényzet telepítése kizárólag tájba illő, őshonos növényekkel történhet.
c) Az utcahálózat vonalvezetése megtartandó, a közterületek szélessége nem csökkenthető.
d) Az épület, épületbővítés helyét, tömegét és annak arányait az egyes területfelhasználási egységekben hagyományosan kialakult beépítési formához kell igazítani.
e) A szikkasztó árkok területén a fenntartást akadályozó növényzet (pl. kúszótuja, terülőtuja stb.) nem telepíthető.
16. § A településképi és településszerkezeti szempontból meghatározó történelmi településrészre és kialakult településrészre vonatkozó kötelező követelmények az alábbiak:
1. A telek területének burkolatlan és be nem épített részét zöldfelületként kell kialakítani.
2. Az 1945. előtt épült, utcára merőleges tengelyű vagy “L”-alakú lakóházak oldalhatárra eső és melléképületeket határoló homlokzatainak színezését alá kell rendelni az utcai (vagy más ezzel egyenrangúan díszített) homlokzatának színezésének.
3. A homlokzat színezése során az épület utcai homlokzatainak 90%-án csak három, egymással és a természetes anyagokkal harmonizáló szín, vagy egy szín legfeljebb két árnyalata alkalmazható.
4. Az épületek színezésénél harsány, rikító vagy túlzottan sötét színek (pl. kék, lila, piros, sötétszürke, fekete, stb.) a területen nem alkalmazhatók. A nyílászáró színezése szürke árnyalatú, fekete, valamint fém színű nem lehet.
5. Gázmérő vagy nyomásszabályozó az épületek utcai homlokzatán és a kerítés közterület felőli oldalán nem helyezhetők el.
6. Épület részeként gépkocsi tároló kapu az előkert közterület felőli 2,0 méteres sávjában közterületre nyílóan nem létesíthető.
7. Égéstermék elvezetésére szolgáló, külső szerelt kémény utcai homlokzaton ill. közterületről látható módon nem létesíthető.
8. Az egyedi telken álló lakóépületek fő tömegét alkotó (az alapterület min. 60%-a feletti) tető magastetőként alakítandó ki. A főtömeget kiegészítő tetőrészek lapostetős vagy alacsony hajlásszögű kialakítással is megvalósíthatók.
9. Közterület felőli kerítés fő szabályként a telekhatáron, kialakult fésűs beépítés esetén a meglévőkhöz hasonlóan az előkert első 5,0 méteres sávjában létesíthető.
10. Gerendaház, faház ill. deszka vagy fém borítású épület, építmény a területen nem létesíthető.
11. A területen önálló távközlési antennatorony, széltorony nem helyezhető el, nem fejleszthető és nem korszerűsíthető.
12. A területen nagyfeszültségű elektromos vezeték légvezetékként nem helyezhető el, nem fejleszthető, nem korszerűsíthető.
13. Tetőhéjazatként természetes színű (barna és árnyalatai, vörös és árnyalatai, szürke és árnyalatai) cserépfedés alkalmazható. A héjazat cseréje esetén egy tetőfelületen csak egyféle cserép helyezhető el.
14. Az építményen közterületről látható oldalon a tető síkjából kiugró tetőablak nem létesíthető.
15. Az új építésű épületek esetében a lábazat kő, műkő, tégla vagy vakolt lábazat lehet. Ragasztott csempe, csempeutánzat alkalmazása tilos.
16. Az új építésű épületek esetében homlokzatokon külső redőnytok elhelyezése nem megengedett.
17. Az új építésű épületek esetében a párkánykiülés nem lehet nagyobb 50cm-nél. Az oromfalon a héjalás túlnyúlása nem lehet több 20 cm-nél.
18. Az új építésű épületek esetében az épületek földszinti padlóvonalmagassága az épület és a terepszint csatlakozásától mért 0,10-1,0 méter között kell, hogy legyen, a már meglévő, kialakult beépítésű területeken a csatlakozó szomszédos épületek földszinti padlóvonalának szintjéhez kell, hogy igazodjon.
19. Az új építésű épületek esetében túltagolt tetőforma nem megengedett, törekedni kell a funkcionalitásból adódó egyszerű szerkezetiségre.
20. Az új építésű épületek esetében az utcai homlokzaton fekvő téglalap arányú nyílászárók kialakítása nem megengedett.
17. § Az egyedi építészeti követelmények a településképi és településszerkezeti szempontból meghatározó, történelmi településrész területére vonatkozóan az alábbiak:
a) A területen kerítés tömbtelken és úszótelken nem létesíthető,
b) Kerítés a kialakult állapothoz illeszkedő anyaghasználattal, színezéssel, a jellemző lábazat-kerítés mezőarányok megtartásával létesíthető,
c) Közterületről látható homlokzaton portál kialakítás, átalakítás csak az épület teljes földszintjére kiterjedő, egységes megformálással lehetséges,
d) Új épület építése, meglévő épület átalakítása, felújítása, bővítése esetén az épület építészeti megformálásánál- így elsősorban tetőforma, homlokzat arányrendje, anyaghasználat, nyílásarány és -osztás osztás, részletképzés vonatkozásában - illeszkedni kell a település hagyományőrző építészeti karakteréhez,
e) Az új építésű épületek esetében tetőfelépítmény az utcáról látható tetőfelület legfeljebb 10 %-áig létesíthető.
18. § Az egyedi építészeti követelmények a településképi és településszerkezeti szempontból meghatározó, kialakult településrész területére vonatkozóan az alábbiak:
a) A területen csak kialakult állapothoz illeszkedő anyaghasználatú és színezésű kerítés létesíthető, a jellemző lábazat-kerítés mezőarányok megtartásával.
b) Közterületről látható homlokzaton portál kialakítás csak az épület teljes földszintjére kiterjedő, egységes megformálással lehetséges, a homlokzati hossz legfeljebb 1/3-ának mértékéig.
19. § Az egyedi építészeti követelmény a településképi és településszerkezeti szempontból meghatározó, üdülő terület településrész terület vonatkozásában az új építésű épület esetében az, hogy a területen csak lábazat nélküli áttört kerítés létesíthető, a vízügyi előírások figyelembevételével.
9. Településképi szempontból meghatározó, beépítésre nem szánt területek fajtái
20. § Településképi szempontból meghatározó, beépítésre nem szánt területek:
a) településképi és településszerkezeti szempontból meghatározó városi zöldfelületek,
b) táj- és természetvédelmi területek.
21. § A városi zöldfelületek egységes zöldfelület-alakítási és -fenntartási terv alapján alakítandók ki, a közvetlen funkció és a fenntartást megalapozó éghajlati viszonyok figyelembe vételével, a város aktuális életminőségét hordozó, egyedi megjelenésű kertként.
22. § A területi építészeti követelmények a településképi szempontból meghatározó tájképvédelemmel érintett és beépítésre nem szánt területekre vonatkozóan az alábbiak:
a) Szélkerék, napelem park, adótorony létesítése a területen nem megengedett.
b) Az épületek, építmények környezetének rendezése során, ahol fásítani kell, az kizárólag tájba illő, őshonos növényekkel történhet.
c) Tájképvédelmi területen, ökológiai magterületen és ökológiai folyosó területén, régészeti lelőhely területén és műemléki környezetben, valamint e területek 200 m-es környezetében önálló távközlési antennatorony, széltorony nem helyezhető el, nem fejleszthető és nem korszerűsíthető.
23. § Az egyedi építészeti követelmények a településképi szempontból meghatározó tájképvédelemmel érintett és beépítésre nem szánt területekre vonatkozóan az alábbiak:
a) A területen (tájképvédelemmel, vízminőség védelemmel, NATURA 2000 besorolással érintett területek, valamint ökológiai magterület- és ökológiai folyosó területek) az épületek és épületrészek homlokzata természetes anyagú (kő, fa, fém, tégla, vakolt felület stb.), vagy a természetes anyagok megjelenésével azonos, ahhoz közeli tónusú és színfelület képzéssel készülhet.
b) Az épületek színezése során természetes földszínek kerüljenek alkalmazásra.
c) A tájba illesztést látványtervvel kell igazolni. A látványtervben meg kell jelennie a környező terepalakulatoknak. Az épület feltárulását a fő feltáró útvonalakról is igazolni kell. A kilátás és a rálátás szempontjait egyaránt vizsgálni kell.
d) Tetőfedés színeként csak természetes színek (barna és árnyalatai, vörös és árnyalatai, fehér, szürke és árnyalatai) alkalmazhatók. Más szín magastetőkön csak közterületről nem látható módon, melléképítményeken alkalmazható.
e) A településkép védelme érdekében az épületek földszinti padlóvonal magassága az épület és a terepszint csatlakozásától mért 0,02-1,0 méter között kell, hogy legyen, a már meglévő, kialakult beépítésű területeken a csatlakozó szomszédos épületek földszinti padlóvonalának szintjéhez igazodjon.
f) Épület homlokzatát felújítani, átalakítani csak a teljes épülethomlokzatra kiterjedően és annak eredeti formavilágának megfelelően szabad.
g) Kerítés csak telekhatáron építhető, áttört mezővel, lábazat nélküli kialakítással. Növénytakarás megengedett őshonos növényzet felhasználásával.
h) Égéstermék elvezetésére szolgáló, külső szerelt kémény közútról látható homlokzaton nem létesíthető.
Településkép-érvényesítési eszközök
10. A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció
24. § (1) E rendeletben foglalt településkép-védelmi követelmények teljesülése érdekében a polgármester az ügyfél a rendelet 1. számú mellékletében szereplő írásbeli kérelmére a településkép-védelmi követelményekről tájékoztatást ad.
(2) A tájékoztatás szakmai konzultáció keretében történik.
25. § (1) E rendelet 1. számú melléklete szerinti írásos kérelemnek tartalmaznia kell:
11. Településképi véleményezési eljárás
26. § A településképi véleményezési eljárásba bevont építmények köre:
a) A helyi védelem alatt álló értékek, illetve a helyi egyedi védettségű építmény közvetlen környezetében lévő ingatlanon álló építmény(ek),
b) a felszín feletti két szintet meghaladó szintszámú épületek,
c) az 500 m2 hasznos alapterületet meghaladó nagyságú épületek, kivéve a településképi és településszerkezeti szempontból meghatározó, ipari területeken és a településképi és településszerkezeti szempontból meghatározó, kialakuló ipari területeken lévő épületeket.
27. § (1) A településképi véleményezési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki dokumentáció értékelése során a településképben harmonikusan megjelenő, a településképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni.
(2) A településképi véleményezési eljárás lefolytatása során vizsgálni szükséges, hogy a véleményezésre benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentáció tartalma megfelel-e a helyi önkormányzati jogszabályi előírásoknak.
(3) A településképi véleményezési eljárás részletes, főbb vizsgálati szempontjai:
a) a tervezett beépítés megfelelően figyelembe veszi-e a hatályos településrendezési eszközök előírásait,
b) nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok benapozását, illetve kilátását,
c) teljesíti-e a helyi védettségű területek, épületek esetében az értékvédelemmel kapcsolatos előírásokat és elvárásokat,
d) a homlokzat tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
e) a homlokzat színezése utcaképi szempontból megfelelő-e,
f) a gépészeti berendezések és azok tartozékainak településképi megjelenése megfelelő-e,
g) a tetőzet kialakítása megfelelően illeszkedik a környezet adottságaihoz, elősegíti-e az építmény településképi szempontból előnyösebb megjelenését,
h) meglévő építmény bővítése esetén a homlokzatot is érintő felújítás, átalakítás, emeletráépítés illeszkedik-e az adott épület struktúrájához, valamint a meglévő utcaképbe
i) a közterület mentén az épület kialakításának módját és feltételeit
j) közterületen folytatott építési tevékenység végzése esetén a közterület burkolatának, műtárgyainak, köztárgyainak, növényzetének, továbbá a díszvilágító berendezések és reklámhordozók kialakítását, a közterület alakítási tervvel való összhangot.
28. § (1) A településképi véleményezési eljárás lefolytatása az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény – továbbiakban Ákr. - szabályai alapján történik.
(2) A polgármester véleményében engedélyezésre feltétellel, vagy feltétel nélkül javasolja, vagy nem javasolja a tervezett építési tevékenységet. A polgármester a véleményét a városi főépítész szakmai álláspontjára alapozza.
(3) A polgármester véleménye tartalmazza:
a) a kérelmező adatait,
b) az építési tevékenység helyének adatait,
c) valamint a kialakított véleményt és annak részletes indoklását.
12. A településképi bejelentési eljárás
29. § (1) A településképi bejelentési eljárás írásbeli kérelemre történik, a bevont építmények köre:
a) A település közigazgatási határán belül található országos főközlekedési utak belterületi átkelési szakaszával határos telken, az utcai telekhatárától mért 20 méteren belüli építmény,
b) E rendelet 2. számú melléklete szerint lehatárolt, településképi szempontból meghatározó területeken belüli építmények, épületek, és településképi szempontból meghatározó táj- és természetvédelmi területeken belüli építmények, épületek kivéve, ha ugyanazon tárgyban véleményezési eljárás lefolytatásra került, melyek függelékben kerülnek meghatározásra.
(2) Településképi bejelentési eljárás csak az építési engedély és egyszerű bejelentés nélkül végezhető tevékenységek esetében folytatható le.
(3) A településképi bejelentési eljárást az alábbi tevékenységek megkezdése előtt kell lefolytatni:
13. A településképi követelmények megszegésének esetei és jogkövetkezményei, településképi kötelezési eljárás szabályai
30. § (1) Településkötelezési eljárás hivatalból, vagy kérelemre folytatható le.
(2) A kérelemnek tartalmaznia kell a bejelentés tárgyát képező ingatlan pontos címét és a bejelentés indoklását, valamint a bejelentő nevét, értesítési címét és egyéb elérhetőségét (pl. e‑mail, telefon).
(3) Hivatalból történő eljárás (ellenőrzési tevékenység) szabályai:
14. Záró rendelkezések
31. § (1) E rendelet 2019. szeptember 16-án lép hatályba.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Vasvár Város Önkormányzat Képviselő-testületének a reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezésének, alkalmazásának követelményeiről, feltételeiről, tilalmáról és a településképi bejelentési eljárásról szóló 15/2017.(XII.01.) önkormányzati rendelete.
(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Vasvár Város Önkormányzata képviselő-testülete 10/2001/VII.27./számú rendelete a helyi értékek védelméről.
1. melléklet
1. függelék
2. függelék