Zalakomár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2000. (V. 3.) önkormányzati rendelete

Zalakomár Község helyi építési szabályzatáról

Hatályos: 2015. 04. 03- 2015. 06. 25

Zalakomár község Önkormányzat Képviselő-testületének

7/2000. (V. 3.) számú rendelete


Zalakomár község helyi építési szabályzatáról.


(Egységes szerkezetbe foglalva a 6/2015.(IV.2.) önkormányzati rendelet módosítással)


I. Fejezet Altalános előírások 1.§.

  1. E rendeletben foglalt helyi építési szabályzat Zalakomár község közigazgatási területére terjed ki.
  2. Területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építési munkát végezni és ezekre hatósági engedélyt adni a 253/1997.(XII.20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről (a továbbiakban: OTÉK),  valamint a helyi  építési  szabályzat  és  a  szabályozási terv rendelkezései szerint szabad.
  3. A településszerkezeti és a szabályozási terv kül- és belterületi tervlapjain jelölt


a/ Kötelező erejű szabályozási elemek a település egésze szempontjából legfontosabb elemek, ezért azok módosítása csak a terv felülvizsgálatával és módosításával történhet (utak építési területe, tilalmak, terület felhasználási elemek, építési övezetek és azokra előírt jellemzők stb.)


b/ Az irányadó szabályozási elemek vagy a szabályozás egy lehetséges változatára utalnak, vagy pontosításuk további tervezést igényel, ezért azok értelemszerűen módosíthatók (telekhatárok, azok módosítása, tervezett telekalakítások, épületfunkciók stb.)


(4)[1] A HÉSZ

  1. melléklete: A részletes előírások táblázata
  2. melléklete: OTÉK-tól való eltérési engedély iránti kérelem az oldalkert legkisebb mérete vonatkozásában
  3. melléklete: OTÉK-tól való eltérési engedély iránti kérelem az országos mellékutak, gyűjtő utak, és kiszolgáló utak közterületi szélességének vonatkozásában
  4. melléklete R-2 rajzszámú Zalakomár szabályozási terve I., R-3 rajzszámú Zalakomár szabályozási terve II., R-4 rajzszámú Ormándpuszta szabályozási terve (a továbbiakban: SZT)
  5. melléklet: A hatályon kívül helyezendő területek átnézeti térképe
  6. melléklet: Az R-2 rajzszámú és R-3 rajzszámú SZT-n hatályon kívül helyezett területek


A telekalakítás és az építés engedélyezése 2.§.

  1. Azokon a területeken, ahol a területfelhasználás vagy az építési övezet a belterületi tervlap szerint változik, a telekalakítást és építést a változásnak megfelelően kell engedélyezni.
  2. A telekalakítás feltételeire, módjára és egyéb sajátos jogintézményeire vonatkozóan az "1997. évi törvény az épített környezet alakításáról és védelméről" előírásait kell betartani.
  3. A telek beépítési feltételei: megközelíthetőség közútról, vagy magánútról, rendeltetésszerű használathoz szükséges közművesítettség, a hulladékelhelyezés és gk. elhelyezés OTÉK 33.§. szerinti biztosítása.

Azokon a területeken, ahol az építés feltételei területelőkészítés, vízrendezés, csapadékvíz elvezetés, előközművesítés stb. hiánya miatt nem biztosítottak, építési


engedély csak a szükséges teendők elvégzése után, az építési feltételek megteremtését követően adható meg.


(4)     A terven jelölt telekalakítások és épületfunkciók irányadónak tekintendők.



II. Fejezet A közigazgatási terület felhasználása 3.§.

  1. A közigazgatási területet a terv építési szempontból a/      beépítésre szánt

b/      beépítésre nem szánt területbe sorolja

  1. A közigazgatási terület beépítésre szánt és beépítésre nem szánt, valamint belterületet és külterületet elválasztó határvonalát a tervek feltüntetik.
  2. A közigazgatási terület egyes területrészeinek felhasználását a település-szerkezeti terv határozza meg.
  3. A területek felhasználásának változtatásával,  valamint  az  építési feltételek megteremtésével járó költségek az érdekelt telektulajdonosokat a község helyi rendeletében   megállapított   mértékben   terhelik   (földvédelmi   járulék, utak, tereprendezés, vízelvezetés, közművek).



A beépítésre szánt területek felhasználása 4.§.



(1)     A község közigazgatási területének beépítésre  szánt területei  a következő területfelhasználási kategóriákat foglalják magukba:

  • Lakóterület: falusias (FL)

kisvárosias (KL)

  • Vegyes terület:      településközponti vegyes (TV)

központi vegyes (KV)

  • Gazdasági:  kereskedelmi, szolgáltató (KG)

ipari (IG)

  • Különleges terület



Lakóterület, lakóövezetek

5.§.



(1)     A lakóterületen az OTÉK 12.§.(2),(3),valamint a 14.§..(2)-ben felsorolt rendeltetésű épületek helyezhetők el.


  1. Az építési telkek megengedett legnagyobb szintterület sűrűsége, beépítettsége, megengedett legnagyobb építménymagassága, a biztosítandó zöld-felület legkisebb mértéke az egyes övezetek előírásai szerint betartandók.
  2. A szabályozási terven jelölt telek összevonások, megosztások, ill. telekhatár rendezések irányadó jellegűek.
  3. Lakótelkeket kialakítani, lakólétesítményeket elhelyezni a terv szerinti lakóterületeken, azok övezeti előírásai szerint lehet.
  4. A lakóterületen az építési telkeknek az épület elhelyezésére szolgáló, a telek közterületi határvonala felé eső 15 m-es mélységű területrészén, ahol az övezeti előírás szerint egyébként megengedett különálló árnyékszék, állattartó épület, állatkifutó, trágyatároló, komposztáló, siló, valamint ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló melléképítmény - a terepszint alatti, fedett kialakítású kivételével - nem helyezhető el. Állattartás céljára szolgáló épületek, helyiségek és melléképítmények elhelyezésére vonatkozó további, vagy szigorúbb feltételeket, követelményeket

az állattartásról szóló helyi önkormányzati rendeletben kell megállapítani. A helyi rendelet kiadásáig az említett követelményeket a közegészségügyi szakhatóság eseti előírása alapján kell meghatározni.

  1. A lakótelkeken elhelyezni kívánt kisipari, szolgáltató műhelyek esetében azok környezetkárosító hatásától függően védőtávolságot, vagy egyéb feltételeket szükséges betartani, melyeket az engedélyezésben közreműködő hatóságok határoznak meg esetenként.
  2. A házikertek területén növényház, fóliasátor kivételével más épület nem építhető.
  3. Kisvárosias lakóterület (KL) övezetei:


a/ SZ-K-ba sorolt lakóövezetben már beépített területen az épületek szabadon állóan helyezhetők el, a kialakítható teleknagyság min. 1500 m2, a telek megengedett legnagyobb beépítettsége 35 %, szintterület sűrűség max 0,6, a megengedett max. építménymagasság kialakult, a biztosítandó zöldfelület min.

30 %.


b/ Ikr-K-ba sorolt lakóövezetben már beépített területen az épületek ikres elhelyezéssel létesíthetők, a kialakítható min. teleknagyság 700 m2, a telek legnagyobb beépítettsége 35 %, szintterület sűrűség max. 0,6, a megengedett max. építménymagasság kialakult, a biztosítandó zöldfelület min. 30 %.

  1. Falusias lakóterület (FL) övezetei:


a/ O-ba sorolt lakóövezetben az épületek oldalhatáron állóan helyezhetők el, a kialakítható min. teleknagyság az övezet jelzésében feltüntetett terület, a telek megengedett legnagyobb beépítettsége 30 %, az építmények megengedett legnagyobb átlagos homlokzatmagassága 6,0,

ill. 7,50 m.


b/ O-SZ-be sorolt lakóövezetben az épületek oldalhatáron, vagy szabadon állóan is elhelyezhetők. A kialakítható teleknagyság min. 900 m2, a telek megengedett legnagyobb beépítettsége 30 %, az építmények megengedett legnagyobb átlagos építménymagassága 6,0 m.


c/ SZ-be sorolt lakóövezetben jellemzően új beépítés során az épületek szabadon állóan helyezhetők el. A kialakítható teleknagyság min. 1200 m2, a telek megengedett legnagyobb beépítettsége 30 %, az építmények megengedett legnagyobb átlagos építménymagassága 6,0 m.

  1. Szabadon álló és oldalhatáron álló váltakozó beépítésnél a szomszédos telkek meglévő, vagy várható beépítésére tekintettel kell biztosítani az épületek közti szükséges legkisebb távolságot (szabadon álló épület esetében is egyik oldalkert min. mérete 6,0 m).
  2. Az oldalkertekre vonatkozó további előírásokat az OTÉK 35. és 36. §. határozza meg, mely előírásokat az épületek telepítésénél figyelembe kell venni. Oldalhatáron álló beépítésnél igény szerint, de max. 75 cm csurgótávolság előírható.
  3. A tömbönkénti részletes szabályozási adatokat a szabályozási előírások melléklete tartalmazza. A táblázat szerinti előkert méretet a szabályozott utcai telekhatártól kell biztosítani.
  4. Oldalhatáron álló, és szabadon álló beépítés esetén a kialakítható legkisebb telekszélesség 14,0 m. A lakótelkek kialakítható legkisebb területét az övezeti előírások tartalmazzák. Azon meglévő telkek esetén, ahol a rendelkezésre álló méretek az előírásban foglaltakat nem érik el, de bővítés, vagy új épület építése az adott telken még ésszerű, szükséges az OTÉK egyes előírásai alóli felmentés (helyi építési szabályzat 2 sz. melléklet). Az eltérési engedélyben meghatározott telkek esetén a max. építménymagasság 4 m.
  5. A falusias lakóterület telkein biztosítandó zöldfelület min. 40 %.
  6. A lakóterületi építési övezetekben lévő telkek beépítési feltétele a legalább részleges közművesítettség (OTÉK 8.§.b.), kivéve Ormándpuszta lakóövezeteit, ahol az ivóvíz szolgáltatás fúrt kutakból is megoldható, amennyiben a megfelelő vízminőség biztosított.



Vegyes területek 6.§.



(1) Központi vegyes terület a külterületen lévő ormándpusztai kastély helyi védettségű területe (hrsz 0349). E területen és a kastély épületen csak a védelmet előíró helyi rendelet, valamint a véleményadásra felkért Műemlékvédelmi Hivatal véleménye alapján szabad építési munkálatokat végezni. Új épület, építmény létesítése csak a természetvédelmi környezetbe, valamint a védett kastélyépülethez illő formában és megjelenéssel engedélyezhető.


A terület megengedett max. szintterület sűrűsége 0,2, legnagyobb beépítettsége 15 %, megengedett legnagyobb építménymagassága: a kastély kialakult magassága, a biztosítandó zöldfelület min. 75 %.

  1. A község településközpont vegyes területeit a szabályozási terv határolja le, és tünteti fel. E területeken az OTÉK 16.§.-ban felsorolt épületek helyezhetők el.
  2. A terven jelölt tartalék településközpont vegyes területre (hrsz 1440/18 É-i része) az Önkormányzat elővásárlási ill. kisajátítási jogát biztosítani kell.
  3. A településközponti vegyes területek megengedett legnagyobb beépíthetősége 25-60 %, megengedett legnagyobb építménymagasság 6,0-12,5 m, biztosítandó zöldfelület

legalább 10 %.

  1. A tömbönkénti részletes szabályozási adatokat a szabályozási előírások melléklete tartalmazza.

A táblázat szerinti előkert méretet a szabályozott utcai telekhatártól kell biztosítani.

  1. A vegyes területek építési övezeteiben lévő telkek beépítési feltétele a legalább részleges közművesítettség (OTÉK 8.§.b.)



Gazdasági terület 7.§.

  1. Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területeket (KG) a szabályozási terv feltünteti. A meglévők és a tervezettek a terv távlati belterületén találhatók.

A KG területeken az OTÉK 19.§.-ban felsorolt létesítmények helyezhetők el. Megengedett  legnagyobb   beépítettség   60   %,   legnagyobb építménymagasság korlátozás nélküli, a biztosítandó zöldterület min. 20 %.

  1. Ipari gazdasági (IG) területek (meglévők és tervezettek) részint a távlati belterületen, részint külterületen vannak. Az ipari gazdasági területeken az OTÉK 20 §.-ban meghatározott létesítmények helyezhetők el a jelentős mértékű zavaró hatású tevékenységek létesítményeinek kivételével. Az IG területeken megengedett legnagyobb beépítettség 50 %, legnagyobb építménymagasság korlátozás nélküli, biztosítandó zöldterület min. 25 %.
  2. A gazdasági területeken létesítményeket építeni, bővíteni, működtetni csak az előírt védőtávolságok és a környezeti ártalmak (zaj, por, bűz) elleni védelmet szolgáló feltételek biztosításával lehet. Ezeket a feltételeket az engedélyezésben és ellenőrzésben közreműködő szakhatóságok határozzák meg esetenként.
  3. Üzemi mértékű (nagylétszámú) állattartás csak külterületi ipari-gazdasági területen folytatható az ÁNTSZ előírásai szerinti védőtávolságon túl.

A belterületen, valamint a védőtávolságon belül tartható maximális állatlétszámot a község állattartási rendeletében kell meghatározni fajtánként és összesítve. Ennek hiányában a tartható állatlétszámot az engedélyezésben és ellenőrzésben közreműködő szakhatóságok határozzák meg esetenként.


  1. Azoknál a gazdasági területeknél, amelyeknél az engedélyező hatóságok védőzöld telepítését írják elő, a védőzöldet a környezetszennyezést okozó üzem részéről kell kialakítani.
  2. A gazdasági területeken lévő telkek beépítési feltétele belterületen a legalább részleges közművesítettség, külterületen a rendeltetésszerű használathoz szükséges mértékű közművesítettség.
  3. Az újonnan kialakítandó gazdasági területekre az Önkormányzat elővásárlási, illetve kisajátítási jogát biztosítani kell.



Különleges terület 8.§.

  1. A temetők belterületen és külterületen helyezkednek el (472, 808, 0359hrsz.).

A 086/2 hrsz.-on lévő temető kegyeleti parkként kezelendő, e területen temetkezni tilos. A temetők határaitól mért 50 m védőtávolságon belül huzamos emberi tartózkodásra    szolgáló    létesítményt    elhelyezni,    vagy környezetszennyező tevékenységet folytatni tilos. A temetők maximális beépíthetősége 3 %.

  1. Sportterület (839, 840, 841, 842, 843, 844 hrsz.): belterületen helyezkedik el. Beépíthetősége max. 20 %, szabadon álló, max. 9,0 m építménymagasságú épületekkel. Biztosítandó zöldfelület min. 40 %.
  2. Állatvásártér (091 hrsz.):

Beépíthetősége max. 10 %, szabadon állóan. Zöldfelület min. 40 %. Az egyéb előírásokat az ellenőrzésben közreműködő szakhatóságok határozzák meg.

  1. Kertészet (0576/18 hrsz.):

Beépíthetősége max. 20 % szabadon állóan. E mértékbe a fóliasátrak, növényházak területei nem számítandók be.

  1. Szennyvízkezelő telep (0543 hrsz.):

Beépíthetősége   (jelenlegi  technológia  mellett)  max.   5%   szabadon állóan. Védőtávolsága 300 m, melyen belül huzamos emberi tartózkodásra szolgáló épületet építeni tilos.

  1. Dögkút (0302 hrsz. telken belül):

Védőtávolsága (1000 m) a belterület határától biztosított. A létesítménnyel és környezetével kapcsolatos mindennemű változtatás, a védőtávolságon belül bármilyen rendeltetésű épület elhelyezése az ellenőrzésében közreműködő szakhatóságok állásfoglalása szerint történhet. Megközelíthetőségét az M7 gyorsforgalmi út kiépítése után is biztosítani kell.

  1. Bányaterületek:


A bányatelkek határát a településszerkezeti terv feltünteti. E területeken belül létesítményt elhelyezni, bővíteni, elbontani, rendeltetését megváltoztatni csak az illetékes Bányakapitányság hozzájárulásával szabad.

A bányatelken belüli ingatlanoknál az 1993. évi XLVIII. törvény 39.§.-ban, ill. a bányatelken kívüli, de bányaszolgalommal érintett ingatlanoknál a 6/1982. IpM.(V.6.) sz. rendelet 14.§.(4) pontjában előírtakat kell betartani.


a/       Tőzegbánya (0221/2, 0223/2, 0241, 0242, 0244, 0250, 0252, 0254,

0258, 0259/3,6,7 hrsz telkek).

A terület telkein csak a kitermeléssel és értékesítéssel kapcsolatos üzemi épületek helyezhetők el.

A tervezett M7-es gyorsforgalmi út nyomvonalán kivitelezés előtt a tőzegvagyont ki kell termelni. A további területeken kitermelés után a bányaterületet az illetékes szakhatóságok jóváhagyása szerint rekultiválni kell.



b/ Olajkutak ill. fúrások területei (jelenleg Sáv-1, Sáv-5, Sáv-8, Sáv D-1, Sáv D-2, Sáv D-3, Sáv D-4, Sáv D-6, D-10, Csákány-2) A területen további kutak létesítése is várható.

A kutak védőtávolsága a kút tengelyétől mért 50 m. Beépíthetőség: csak a termeléshez szükséges létesítményekkel és mértékben.

A kitermelés után a bányaterületeket rekultiválni kell. A Csákány-2 jelű termálvizet feltáró kút hasznosítása a terv távlatán belül nem várható, a gyorsforgalmi út kiépítése során, amennyiben szükséges, a kút felszámolható.


c/ Felhagyott agyagbánya területek a 7 sz. közút két oldalán (a belterületi szakasz K-i részén), valamint az Ispita utcában találhatók. Területüket rekultiválni kell.



A beépítésre nem szánt területek felhasználása

9.§.


(1)     A község közigazgatási területének beépítésre nem szánt területei a következő területfelhasználási kategóriákat foglalják magukba:

  • Közlekedési és közmű területek
  • Zöldterületek
  • Erdőterületek
  • Mezőgazdasági területek
  • Egyéb területek



Közlekedési és közmű területek 10.§.



A közlekedési területeket és létesítményeket, azok szabályozási szélességeit (építési területeit) a szabályozási terv és a településszerkezeti terv tartalmazza az alábbiak szerint:


  1. Vasút:

A közigazgatási területen áthaladó Murakeresztúr- Nagykanizsa-Budapest vasútvonal

építési területe a településszerkezeti terven jelölt vasúti terület.

Védőtávolsága a vágánytengelytől (több vágány esetén a szélső vágány tengelyétől)

számított 50 m. E területen belül létesítményt elhelyezni, bővíteni, rendeltetést

megváltoztatni csak a Közlekedési Főfelügyelet Vasúti Felügyelet jóváhagyásával

szabad.

  1. Közutak:


a/      Gyorsforgalmi út:

A tervezett M7 sz. autópályává bővíthető autóút nyomvonala még nem rendelkezik építési engedéllyel. A településszerkezeti terven feltüntetett nyomvonal munkaközi állapot.

Az autóút építési területének szélessége 60 m, védőtávolsága úttengelytől mért

100-100 m.


b/      Főforgalmi út:

A 7 sz. meglévő főforgalmi út, építési területének szélessége 40 m, külterületi védőtávolsága úttengelytől mért 100-100 m.


c/      Országos mellékutak:

  • 6805 sz. Marcali-Galambok közti közút, melynek építési terület szélessége külterületen 30 m, belterületi szakaszain (Ady E. u. és Rákóczi u.) 22,0 m.
  • 6831 sz. Zalakomár-Sármellék közti közút, melynek építési terület szélessége külterületen 30 m, belterületen (Árpád u., Petőfi S. u., Kossuth L. u., Tavasz u.) általában 22,0 m, a Petőfi S. u. É-i szakaszán 14,0 m.
  • 7511 sz. Zalakomár-Galambok közti közút, melynek építési terület szélessége külterületen 30 m, belterületen (Árpád u.) 22,0 m
  • 7521 sz. Zalakomár-Zalakaros közti közút, melynek építési terület szélessége külterületen 30 m.

Az országos mellékutak külterületi szakaszai mentén az út védőtávolsága az úttengelytől számított 50-50 m.


d/ Gyüjtőutak:

  • 6835 sz. közút, mely belterületen a 6831 sz. utat a vasútállomással köti össze. Építési területének szélessége 14,0 m.
  • 68170 sz. közút, mely a 6805 és a 7 sz. közutat köti össze. Építési területének szélessége külterületen 22,0 m. Az autóút megépítése után nyomvonalának terv szerinti megváltoztatása szükséges.
  • Fő u., Petőfi S. u., melynek építési terület szélessége 16,0 m.
  • Arany J. u. (külterületet feltáró út) építési terület szélessége 22,0 m.
  • Tervezett új út a tervezett gazdasági területen, melynek építési terület szélessége 28,0 m (a gázvezeték védőtávolságával együtt).


e/      Kiszolgáló utak:

A község fent nem említett utcái és külterületi útjai. Építési terület szélessé­gük a lehetőségektől függő szélesség, de min. 12,0 m. Néhány belterületi utca esetében a 12 m szélesség egy szakaszon, vagy az út teljes hosszában nem


biztosítható, ezek esetében az utak kialakítására a szabályozási terv mellékleteként kiadott út mintakeresztszelvények adnak javaslatot.

  1. Az utak építési terület szélességgel meghatározott területsávjai mentén léte sítményt elhelyezni csak a területsáv megtartásával szabad. A területsávon belül közművek, nyomvonal jellegű vezetékek (a külön jogszabályok keretei között) elhelyezhetők.
  2. A (3) bekezdés szerinti területsávba eső meglévő épületeken végezhető mindennemű építési tevékenység csak a területsáv kialakulásának várható idejét, az épületnek a területsávban elfoglalt helyét, az épület sajátosságait (eszmei és gazdasági értéket ) mérlegelve, az illetékes közlekedési hatóság állásfoglalásának figyelembevételével engedélyezhető.
  3. Az országos közutak védőtávolságán belül építményt, létesítményt elhelyezni csak az illetékes közlekedési hatóság állásfoglalásának figyelembevételével szabad.
  4. A községben meglévő és tervezett gyalogutak területét, annak veszélymentes használhatóságát biztosítani kell.
  5. A  szabályozási,  valamint  a településszerkezeti  terven  feltüntetett tervezett kerékpárutak helyét biztosítani kell, a meglévők továbbépítését, új kerékpárutak létesítését a térségi kerékpárút hálózat kiépítésével összhangban kell biztosítani.
  6. A 7521 sz közúttól É-ra lévő idegenforgalmi jellegű kis repülőtérrel kapcsolatos mindennemű változtatást a légiközlekedés létesítményeire vonatkozó külön szabályok szerint szabad végezni.
  7. A közművek területigényes létesítményei részére a tervlapokon feltüntetett területeket biztosítani kell (gáz közmű, szennyvíz átemelő területek). A nyomvonal jellegű közművek elhelyezése az utak szabályozási szélességén belül is történhet.
  8. A község azon részein, ahol a kommunális szennyvízcsatorna még nem áll rendelkezésre, a keletkező szennyvizek kezelésére közműpótló műtárgyakat kell építeni. Közműpótló műtárgyként csak zárt szennyvíztároló építhető. Szikkasztás a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség szakvéleménye szerint nem engedélyezhető.
  9. A közműpótló műtárgyakból kiemelt szennyvizet a fogadására kialakított és a hatóságok által engedélyezett telepen kell elhelyezni . A leeresztett szennyvizet a vonatkozó előírások és engedélyek szerint kell tárolni és kezelni. Aki a szennyvizet nem engedélyezett területen helyezi el, szabálysértést követ el.
  10. A kommunális szennyvízcsatorna kiépítése után az egyes szennyvízkibocsátóknak a csatornára rákötése az üzembehelyezést követő 1 éven belül kötelező.
  11. Az újonnan beépítésre szánt területeken, valamint a csapadékvíz elvezetés szempontjából rendezetlen területeken a felszíni vízelvezetést kiviteli tervek alapján meg kell oldani.

A felszíni és felszín alatti vizekre vízjogi üzemeltetési tervet kell készíttetni.


Zöldterületek 11.§.

  1. A község belterületén a meglévő és tervezett zöldterületeket a szabályozási tervlap feltünteti.
  2. Az újonnan létesítendő közparkok közül magassági adatokkal is ellátott kert építési terv készítése szükséges az alábbiak esetében:


  • a régészeti kutatás környékén (64 hrsz., és 65/2 hrsz. egy része). A tervhez a Zala megyei Múzeumok Igazgatósága jóváhagyását is be kell szerezni.
  • a 7 sz. főforgalmi út két oldalán (jelenleg a közl. területhez tartozik az út belterületi szakaszának K-i részén)
  • az Ispita utcai volt agyaggödör területén (1440/5, 1440/4 és 1440/15 hrsz.)
  • az Erzsébet tér területén
  1. A zöldterületeken az OTÉK 27.§. szerinti épületek legfeljebb 2 %-os beépítettséggel helyezhetők el.
  2. Az újonnan létesítendő közparkok területére (amennyiben azok nem Önkormányzati tulajdonúak) az Önkormányzat elővásárlási jogát biztosítani kell.



Erdőterületek 12.§.

  1. A közigazgatási területen lévő erdők védelmi (védett) és gazdasági rendeltetésűek.
  2. A védelmi rendeltetésű erdőterületen épületet elhelyezni nem lehet.
  3. A 10 ha-t meghaladó gazdasági rendeltetésű erdőterületeken az erdő rendeltetésének megfelelő épületek elhelyezhetők max. 0,5 %-os beépítettséggel, max. 4,5 m építménymagassággal.
  4. Az erdőterületeken elhelyezendő építmények létesítése során az 1996. évi LIV. törvény (az erdőről és az erdő védelméről), valamint védett erdő esetén az 1996. LVIII. törvény (a természet védelméről) előírásait be kell tartani. Védett erdő esetében a Közép-Dunántúli Természetvédelmi Igazgatóság hozzájárulását is be kell szerezni.



Mezőgazdasági területek 13.§.



(1) A község külterületén lévő mezőgazdasági területek a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás (a továbbiakban: mezőgazdasági termelés) építményei elhelyezése céljára szolgáló területek.


  1. A területen


a/      a 720 m2-t el nem érő területű telken építményt elhelyezni nem szabad


b/      a 720-1500 m2 területnagyságú telken - a nádas, gyep, és a szántó művelési ágban nyilvántartott kivételével -max. 3 %-os beépítettséggel egy gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) elhelyezhető.


c/      az 1500 m2-t meghaladó területű telken építmény max.3 %-os beépítettséggel elhelyezhető.

  1. Lakóépület szőlő, gyümölcsös és kert művelési ág esetén 3000 m2, egyéb művelési ág esetén 6000 m2 telekterület felett helyezhető el, és a beépítettség a 1,5 %-ot nem haladhatja meg. A különálló lakóépület építménymagassága legfeljebb 7,5 m lehet.
  2. Ha a telek területe nem éri el az építmény elhelyezhetőségéhez szükséges területnagyságot, úgy a tulajdonosok megállapodása alapján a közvetlenül szomszédos telkek együttes területe szerint számított, egy közös építmény helyezhető el.
  3. A területen elhelyezhető építményt az adott terület építési hagyományainak megfelelően kell kialakítani.
  4. A termőföldön történő beruházásokat úgy kell megtervezni, hogy a létesítmények elhelyezése a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne rontsa. A beruházás megvalósítása során a beruházó, üzemeltető köteles gondoskodni a termőréteg megmentéséről.
  5. A talajvédelem egyéb vonatkozásaiban az 1994. évi LV. törvény a termőföldről előírásait is be kell tartani.
  6. A természetvédelmi, természeti területeken történő beruházás, művelési ág változtatás stb. esetében az 1996. évi LIII. törvény (a természet védelméről) előírásait is be kell tartani.



Egyéb területek 14.§.

  1. A község közigazgatási területén lévő egyéb területek:


  • patakok, vízelvezető árkok medre és partja
  • Kis-Balaton II. víztározó területe
  1. A területeken csak a vízkárelhárítással, meder és partok karbantartásával, valamint a víztározó hasznosításával, fenntartásával kapcsolatos építmények helyezhetők el.


A patakok, vízfolyások, árkok medrének, partjának karbantartását biztosítani kell, ahol nem közterülettel határosak, ott a munkálatok elvégzéséhez szükséges gépek számára a közlekedési sávot szükség szerint fenn kell tartani.


A parti sáv szélessége a 46/1999/ III. 18/ Korm. sz. rendelet szerint patakok esetén mindkét oldalon 6-6 m, melyen belül a munkálatokat akadályozó növényzet, valamint épületek, építmények nem helyezhetők el.



Műemlék-, településképvédelem 15.§.

  1. Műemléki védettségű épület:

- Római katolikus templom (hrsz. 226)

  1. A műemléki védettségű épülettel kapcsolatos mindennemű építési, felújítási stb. tevékenység a műemlékvédelemre vonatkozó országos rendelkezések betartásával történhet (1997. évi LIV. törvény a műemlékvédelemről)
  2. A közigazgatási területen lévő helyi védelemre javasolt épületek:


  • ormándpusztai kastélyépület (hrsz:0349)
  • kápolna a Zalakaros-Galamboki út elágazásánál (hrsz:041/2)
  • temetői kápolna az É-i községrészben (hrsz:472)
  1. A közigazgatási területen lévő helyi védelemre javasolt régészeti lelőhelyek a településszerkezeti terven jelölt:


  1. /  6-9. századi avar temető
  2. /  a komári középkori vár
  3. /  őskori, népvándorlás kori és Árpád-kori település
  4. /  késő bronzkori település
  5. /  középkori falu
  6. /  őskori és Árpád-kori lelőhely


  1. A régészeti lelőhelyek védelméről az 1997. évi CXL. törvény (a kultúrális javak védelméről és a múzeális intézményekről stb.) rendelkezik.

A törvény IV. Fejezet 29.§. (4) értelmében: A védett régészeti területen a védetté nyilvánítást követően nem szabad olyan munkálatokat végezni, amelyek a terület jellegzetes állapotát megváltoztatják. Építkezéshez, telekalakításhoz, művelési ág változtatáshoz, illetőleg a terület jellegét veszélyeztető (befolyásoló) más változtatáshoz, munkálatokhoz, valamint fémkereső műszer használatához az Igazgatóság engedélye szükséges.

A 29.§. (7) értelmében: A védetté nyilvánítást és a védettség megszüntetését az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni. A bejegyzésről az Igazgatóság intézkedik.

  1. A helyi építészeti, régészeti és természeti értékek védelmére önkormányzati rendelet alkotása szükséges, mely meghatározza a helyi védelemre javasolt épületek, építmények, régészeti lelőhelyek és természeti értékek körét, azok megóvásával, helyreállításával, esetleg hasznosításával kapcsolatos önkormányzati, valamint tulajdonosi kötelezettségeket ill. jogokat.


A környezet védelmére vonatkozó előírások 16.§.

  1. A kommunális  szemét elszállítása  szervezett formában megoldott (Marcali szeméttelepére).

Az illegális szemétlerakó helyeket fel kell számolni.

Az építési törmelék és egyéb nem kommunális hulladék elhelyezése az Önkormányzattal ezirányú szerződéssel biztosított, a közigazgatási területen kívüli hulladékgyüjtő telepre történik.

  1. A szennyvizek elhelyezésénél a 10.§-ban foglaltakat kell betartani.
  2. A meglévő dögkút használata és kezelése során a környezetvédelmi előírásokat szigorúan be kell tartani.
  3. A közigazgatási terület vízminőségvédelem szempontjából a kiemelten védett kategóriába tartozik. Az élővizekbe, vízfolyásokba növényvédőszer, szerves és műtrágya, valamint egyéb szennyező anyag bejuttatását meg kell akadályozni.
  4. Tilos szennyvizet, szemetet felhagyott kutakba, csapadékelvezető árokba bevezetni, gyűjteni, vagy elhelyezni.
  5. A lakóterületek védelmére a terven jelölt véderdőket, védőzöldsávokat, a közutak, valamint a környezetszennyező létesítmények védőtávolságát biztosítani kell.
  6. A lakó és intézményterületeken megengedett hangnyomásszint nappal (6-22 ó) 50, éjjel (22-6 ó) 40 DB
  7. A közigazgatási területen lévő természetvédelmi területek a levegő tisztaságának védelme szempontjából a kiemelten védett, az egyéb területek védett kategóriába soroltak. Légszennyezést okozó helyhez kötött létesítmény megvalósítása során a beruházó, üzemeltető köteles a kibocsátási határérték megállapítását kérni a levegőtisztaság védelmi hatóságtól.
  8. A környezetvédelem egyes kérdéseiről az 1995. évi LIII. törvény „a környezet védelmének általános szabályairól", a 21/1986.(VI.2.) MT rendelet (mód. 88/1990. IV. 30. MT.) „a levegő tisztaságának védelméről", a 4/1984.(I.23.) EüM. rendelet „a zajvédelemről" rendelkezik.


ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 17.§.

  1. [2]
  2. [3]


(3)     Jelen önkormányzati rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. Rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyek elbírálásánál is alkalmazni kell.



Zalakomár, 2000. május 2.




Kelemen Marcell                                                                                Varga Miklós

jegyző                                                                             Zalakomár polgármestere




A kihirdetés napja: 2000. május 3.


Kelemen Marcell

jegyző

[1]

Beiktatta a 6/2015. (IV.2.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos 2015. április 3. napjától.

[2]

Hatályon kívül helyezte a 13/2012 (V.04) önkormányzati rendelet 6. § (3) bekezdése. Hatályos 2012. május 07. napjától

[3]

Hatályon kívül helyezte a 13/2012 (V.04) önkormányzati rendelet 6. § (3) bekezdése. Hatályos 2012. május 07. napjától

Mellékletek