1. § (1) Az avar és kerti hulladékok kezelése - a levegőminőség veszélyeztetésének kizárása érdekében és a szerves anyag tartalom hasznosítása céljából - az alábbi módon ajánlott:

(2) E rendelet alkalmazása szempontjából avar és kerti hulladék a falomb, kaszálék, nyesedék, szár, levél, gyökér és egyéb biológiailag lebomló növényi maradvány.

2. § (1)¹

(2) A hulladékok égetése csak március 1. és április 30. közötti időszakban, illetve október 1. és november 30. közötti időszakban, szerdai és pénteki napokon szélcsendes időben történhet.

(3) Ünnepnap égetni tilos.

3. § (1) A szabadban tüzet gyújtani és tüzelő berendezést használni csak szélmentes időben, a tűzvédelmi szabályok betartásával, a környezet zavarása nélkül lehet, úgy, hogy az a környezetre tűz-vagy robbanásveszélyt ne jelentsen.

(2) A szabadban a tüzet, vagy az üzemeltetett tüzelőberendezést őrizetlenül hagyni nem szabad, és azonnal el kell oltani veszély esetén, illetve ha arra már nincs szükség.

(3) A tüzelés és a tüzelő berendezés használatának helyszínén olyan eszközöket és felszereléseket kell készenlétben tartani, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, illetőleg a tűz eloltható.

(4) Égetni csak úgy szabad, hogy a keletkező hő és füst a zöld növényeket ne károsítsa. Amennyiben az égetéssel járó füst, bűz, pernye és hőtermelési hatásokat felerősítő időjárási körülmény alakul ki, az égetést azonnal be kell fejezni.

(5) A tűz begyújtásához légszennyezést okozó anyag (pl. benzin, olaj) nem használható.

4. § (1) Az egyedi fűtéssel rendelkező lakóházakban a megfelelően karbantartott tüzelőberendezésekben csak az arra a berendezésre engedélyezett tüzelőanyagot szabad elégetni.

(2) A tüzelőanyag ipari hulladékot, műanyagot, gumit, vegyszert, festékmaradékot, egyéb veszélyes hulladékot nem tartalmazhat. Háztartási energiatermelő berendezésben vegyileg kezeletlen tűzifa, szén, földgáz, PB-gáz, fűtőolaj égethető csak el.

(3) Háztartásokban a kismennyiségben keletkező papírhulladék és vegyszerrel nem kezelt fahulladék háztartási tüzelőberendezésben történő égetése engedély nélkül végezhető.

(4) Szilárd halmazállapotú tüzelőanyagok száraz állapotban tüzelhetők.

5. § (1) Építkezésnél, épületek bontásánál, tatarozásnál a kiporzás terjedését meg kell akadályozni (különösen védőháló, surrantócső alkalmazása, környező szilárd burkolatok vízzel való nedvesítése által).

(2) Bűzös anyag szállítása csak légmentesen lezárt járművön végezhető.

6. § (1) Tilos mindennemű köznyugalmat sértő zaj okozása, zajkeltő tevékenység végzése akár emberi hanggal, akár hangszerrel vagy más technikai, illetve egyéb eszközzel, valamint jelentős zajt keltő munkák (fűnyírás, fűrészelés, építőipari munkák stb.) végzése este 20 óra és reggel 8 óra között, továbbá vasárnap és ünnepnapokon, kivéve az azonnali hibaelhárítási munkákat és a közterületek gondozása körében végzett tevékenységet.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott időszakok vonatkoznak a mobil hangosító berendezés (mobil autó) üzemeltetésére is, kivéve közérdekű hirdetmény közlése esetén, különösen, ha a hirdetmény veszélyhelyzet elhárítására irányuló célt szolgál.

7. § (1) A szabad térben, kerthelyiségben működtetett, szabadidős zaj- vagy rezgésforrást - a (2) bekezdés kivételével- csak 22 óráig lehet üzemeltetni.

(2) A közterület-használati engedéllyel rendelkező, vagy az önkormányzat, továbbá intézménye által szervezett alkalmi rendezvény területére, a rendezvény engedélyezett ideje alatt a szabad térben működtetett, szabadidős zaj- vagy rezgésforrást 24 óráig lehet üzemeltetni

8. § (1) A gyógyhely területét az 1. melléklet tartalmazza.

(2) A gyógyhely területén a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 1. mellékletében meghatározott zajterhelési határértékek betartása kötelező.

9. § (1) A felszíni vizek védelme érdekében a felszíni vizekbe, csapadékcsatornába, illetve azok medrébe bármilyen halmazállapotú, vízszennyezést okozó anyagot, szennyvizet juttatni tilos.

(2) A felszín alatti vizek védelme, a fokozottan érzékeny, kiemelt vízbázis (Hévízi-tó) megóvása érdekében a gyógyvizet használó töltő-ürítő rendszerű leürített vizei kivételével tilos a nem kezelt és az egyedi szennyvíztisztító kisberendezéssel kezelt szennyvizet:

(3) A vízadó bázis védelme érdekében a város egész közigazgatási területén a kútfúrás tilos!

10. § (1) Az egyesített vízi-közművek esetén a csapadékvíz-elvezetés közüzemi tevékenység.

(2) Az ingatlanok tulajdonosai kötelesek a területükre érkező csapadékvizet oly módon kezelni, hogy az a szomszédos ingatlanokban kárt ne okozzon.

(4) A település mély fekvésű területein összegyülekező csapadékvíz mederbe juttatásáról a megfelelő vízrendezéssel gondoskodni kell.

11. § (1) Az önkormányzat a helyi jelentőségű környezetvédelmi feladatok hatékony ellátása érdekében elkülönített Önkormányzati Környezetvédelmi Alapot (továbbiakban: Alap) hoz létre.

(2) Az Alap felhasználásának szabályzatát a rendelet 2. melléklete tartalmazza.

12. § Ez a rendelet 2018. január 1-jén lép hatályba, hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Hévíz Város Önkormányzat Képviselő-testületének a környezetvédelemről szóló 8/1998. (III.31.) önkormányzati rendelete és a módosításairól szóló 16/2004. (IV.30), 25/2005. (VI.30.) és 10/2007.(III.28.) önkormányzati rendeletek.