1. § (1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Hévíz Város Önkormányzat (továbbiakban: Önkormányzat).

(2) Székhelye: 8380 Hévíz, Kossuth Lajos utca 1.

(3) Az önkormányzat képviselő-testületének megnevezése: Hévíz Város Önkormányzat Képviselő-testülete (továbbiakban: Képviselő-testület).

(4) A Képviselő-testület létszáma 7 fő.

(5) Az önkormányzat illetékességi területe: Hévíz város közigazgatási területe.

(6) A Képviselő-testület hivatalának megnevezése és címe: 8380 Hévízi Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: polgármesteri hivatal), Hévíz Kossuth Lajos utca 1.

(7) Az önkormányzat hivatalos honlapja www.heviz.hu; és a www.onkormanyzat.heviz.hu.

(8) Az Önkormányzat hivatalos hirdetőtáblája: a 8380 Hévíz, Kossuth utca 1. szám alatt, a Hévízi Polgármesteri Hivatal földszintjén lévő hirdetőtábla.

2. § (1) Az önkormányzati feladatok ellátását a Képviselő-testület és szervei biztosítják. A Képviselő-testület szervei: a polgármester, a Képviselő-testület bizottságai, a polgármesteri hivatal, a jegyző, továbbá a társulás.

(2) Az önkormányzat mutatószámait az 1. melléklet tartalmazza.

3. § (1) Hévíz város címere: kerek talpú, kékkel és ezüsttel vágott pajzs, kék mezőben jobbra forduló, előre lépő, vörös nyelvet öltő, mellső jobb mancsában kardot tartó, kiterjesztett szárnyú, bojtos farkú arany griff madár. A címer alsó mezőjében zöld levelű, kinyílt vörös tündérrózsa.

4. § A Képviselő-testület pecsétje: kör alakú „Hévíz Város Önkormányzat Képviselő-testülete” felirattal, középen a Magyarország címerével.

5. § A „Város Napja” minden év május 1-je, Hévíz várossá nyilvánításának évfordulója. A Város Napján az Önkormányzat minden évben ünnepségeket szervez.

6. § (1) Az önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladat- és hatásköröket.

(2) Az önkormányzat által a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatokat a 2. melléklet tartalmazza.

(3) Az önkormányzat a törvényben meghatározott kötelező feladatain túlmenően - a Képviselő-testület vagy a helyi népszavazás döntésével - önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe. Az önkormányzat az önként vállalt helyi közügy feladatellátásának mértékét és módját a feladatvállalást tartalmazó döntésében - önkormányzati rendeletben vagy képviselő-testületi határozatban - esetenként határozza meg. Az önként vállalt helyi közügyek finanszírozását az önkormányzat költségvetési rendelete tartalmazza. Az önkormányzat a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében önként vállalt feladatait az 3. melléklet tartalmazza.

7. § (1) A Képviselő-testület át nem ruházható feladat és hatásköreit törvény állapítja meg.

(2) A Képviselő-testület a Nyugat-Balaton és Zala folyó Medence Nagytérség Települési Szilárd Hulladékai Kezelésének Korszerű Megoldására létrehozott Önkormányzati Társulás (rövidített neve: ZALAISPA Hulladékgazdálkodási Társulás) - a továbbiakban Társulás - célját képező projekt keretében az ISPA/KA támogatással létrejövő vagyon- és eszközrendszerrel kapcsolatosan az önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás ellátására irányuló feladatkörét, valamint a Társulás célját képező projekt keretében az ISPA/KA támogatással létrejövő vagyon- és eszközrendszerrel megvalósuló települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás regionális szintű végzése céljából kizárólag egyszemélyes gazdálkodó szervezet alapítására és vezetőjének kinevezésére irányuló hatáskörét a Társulásra átruházza. Az önkormányzati közfeladat fentiek szerinti átruházása a települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás ellátására irányuló már meglévő helyi közszolgáltatási szerződéseket azok hatálya alatt nem érinti.

(3) A Képviselő-testülettől a polgármesterre és a jegyzőre átruházott hatáskörök jegyzékét a 4. melléklet tartalmazza.

8. § (1) A Képviselő-testület alakuló ülését a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározottak szerint tartja meg. A Képviselő-testület alakuló ülésének összehívása esetén a rendes ülés összehívására vonatkozó általános szabályoktól el lehet térni.

(2) Alakuló ülésen a Helyi Választási Bizottság Elnöke tájékoztatást ad a polgármester, valamint az önkormányzati képviselők választásának eredményéről.

(3) Az önkormányzati képviselők, majd a polgármester, az alpolgármester, a bizottságok nem önkormányzati képviselő tagjai leteszik az esküt.

(4) A polgármester az alakuló vagy az azt követő ülésen benyújtja azokat az előterjesztéseket, amelyeket a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény meghatároz.

9. § (1) A Képviselő-testület éves munkaterv alapján működik. A munkaterv szerinti ülés a rendes ülés. A Képviselő-testület a rendes ülésén a munkatervben megállapított és a polgármester által a meghívóban előterjesztett napirendeket tárgyal. A munkatervi javaslatot a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé.

(2) A munkaterv összeállításához a polgármester javaslatot kér:

(3) A polgármester a munkatervi javaslat beterjesztésekor tájékoztatást ad valamennyi beérkezett javaslatról, továbbá azok - esetleges - figyelmen kívül hagyásának indokairól.

(4) A munkaterv tartalmazza:

10. § (1) A képviselő-testület rendes üléseit a hónap utolsó csütörtök napján 8:00 órai kezdettel tartja.

(2) A Képviselő-testület július hónapban rendes ülést nem tart.

(3) A Képviselő-testület az üléseit a Városházán, 8380 Hévíz, Kossuth Lajos utca 1. szám alatt tartja.

(4) A Képviselő-testület ülése a munkatervben rögzített időpontontól eltérően is összehívható: rendkívüli ülés.

11. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén a Képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester, a polgármester és az alpolgármester együttes akadályoztatása esetén, az Emberi Erőforrások Bizottság elnöke hívja össze.

(2) A polgármester az ülés tervezett időpontjáról, legkésőbb az ülést megelőző 3. napon, meghívóban értesíti a képviselőket. A meghívó és a napirendek előterjesztései elektronikus úton kerülnek megküldésre, a www.onkormanyzat.heviz.hu weboldal E-testület felületén, indokolt esetben e-mail vagy sms, üzemzavar esetén futár útján.

(3) Rendkívüli ülés összehívása esetén, az összehívásra vonatkozó formai követelmények és a (2) bekezdés szerinti határidő mellőzhetők. A polgármester intézkedése alapján sürgős, halasztást nem tűrő esetben, a meghívó az ülés napján is megküldhető, de a sürgősség okát és a napirendet ez esetben is közölni kell. Ebben az esetben a 42. § (3) bekezdése alkalmazásában a hiányzás nem igazolatlan.

(4) A Képviselő-testület ülését a polgármester haladéktalanul köteles összehívni, a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó olyan halaszthatatlan ügyben, amelyben a késedelem, jelentős kárral, vagy egyéb hátránnyal járna.

(5) A Képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívása kötelező továbbá a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott esetekben.

(6) A meghívó tartalmazza:

(7) A meghívóban a javasolt napirendi pontokat a következő sorrendben kell feltüntetni:

12. § (1) A Képviselő-testület ülésének összehívására vonatkozó kezdeményezést - a javasolt napirend megjelölésével, valamint az ülés összehívásának indokával - írásban kell a polgármesternél benyújtani.

(2) A polgármester az indítvány benyújtásától számított 15 napon belüli időpontra tűzi ki a Képviselő-testület rendkívüli ülését. A meghívóban jelzi a rendkívüli ülés összehívásának indokát és az ülés napirendjét.

(3) A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott esetekben, a képviselő-testületi ülését, a polgármester 15 napon belüli időpontra köteles összehívni, az ülés indokának, időpontjának, helyszínének és napirendjének meghatározásával. Amennyiben a polgármester, a kormányhivatal Képviselő-testület összehívására tett indítványának 15 napon belül nem tesz eleget, a Képviselő-testület ülését a kormányhivatal hívja össze.

13. § (1) A Képviselő-testület ülésére - a Képviselő-testület tagjain és a jegyzőn kívül - tanácskozási joggal meg kell hívni:

(2) Egyes napirendek tárgyalásához a polgármester az (1) bekezdésben felsoroltakon kívül más személyeket is meghívhat.

(3) A meghívottat tájékoztatni kell, ha meghívása tanácskozási joggal történik. A tanácskozási joggal meghívott a napirendi ponthoz egy alkalommal, legfeljebb három perc időtartamban szólhat hozzá.

(4) Az érintett kérésére, a Képviselő-testület Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott esetekben tart és rendelhet el zárt ülést. Az érintettnek, a zárt ülés tartására vonatkozó kérését, az ülés megkezdéséig a polgármesterhez kell eljuttatnia. Amennyiben, az érintett a kérését a képviselő-testületi ülés ideje alatt jelenti be, akkor a Képviselő-testület haladéktalanul zárt ülésen folytatja a tanácskozást.

(5) A Képviselő-testület ülésére tanácskozási jog nélkül meghívást kapnak a sajtó képviselői a meghívó megküldésével.

(6) A képviselő-testületek együttes ülése esetén, a Képviselő-testület ülését, a polgármester, a polgármesterek megállapodása szerinti helyszínre hívja össze. Az együttes ülést, a polgármesterek megállapodása szerinti polgármester vezeti. Az együttes ülés jegyzőkönyvét, az ülés helye szerinti önkormányzati hivatal készíti el. A jegyzőkönyvet a polgármesterek és a jegyzők írják alá. A képviselő-testületek döntéseiket külön hozzák meg, és azt rendelet és határozat nyilvántartásuk szerint számozzák.

14. § (1) A Képviselő-testületnek az előterjesztéseket a meghívóval együtt kell küldeni. Indokolt esetben az írásos előterjesztés vagy határozati javaslat később, az ülésig kerül kiküldésre, az ülésen kerül kiosztásra.

(2) Előterjesztés tartalma szerint:

(3) A Képviselő-testület tárgyalási anyagai általában írásos előterjesztések.

(4) A polgármester kivételesen, a rendeletalkotás kivételével, szóbeli előterjesztésre is jogosult. A határozati javaslatot szóbeli előterjesztéskor is írásban kell benyújtani.

(5) A polgármester - különleges szakértelmet igénylő ügyben - szakértőt is felkérhet az előterjesztés és a döntési javaslat összeállítására.

(6) A képviselő-testületi ülés előterjesztéseinek tartalmi, formai követelményeit és a határozatok végrehajtásáról történő beszámolás rendjét az 5. melléklet tartalmazza.

15. § (1) Az előterjesztés benyújtására jogosultak:

(2) Az előterjesztő felelős a tárgyalásra és döntésre alkalmas előterjesztés elkészítéséért.

16. § (1) A napirendi javaslatban nem szereplő előterjesztés sürgős tárgyalását indítványozhatja:

(2) A sürgősségi indítványt - legkésőbb a képviselő-testületi ülést megelőző nap 12 óráig - a polgármesterhez írásban kell benyújtani. Az indítványnak tartalmaznia kell a kidolgozott előterjesztést, a sürgősség indokát, a döntési javaslatot.

(3) A sürgősségi indítvány tárgyalásáról, vagy elnapolásáról a Képviselő-testület vita nélkül dönt.

(4) A sürgősségi indítvány támogatottsága esetén, a főnapirendi pontok végén, az interpellációkat, kérdéseket, bejelentéseket megelőzően kerül megtárgyalásra.

(5) A Képviselő-testület a sürgősségi indítvány tárgyalásának elutasítása esetén dönt arról, hogy az ügyet későbbi tárgyalásra ülésére felveszi-e.

17. § (1) A Képviselő-testület nyilvános ülésének időpontjáról, helyéről és tervezett napirendjéről a polgármesteri hivatal a meghívó kiküldésével egyidejűleg a meghívónak a Városi Televízió képújságjában, az önkormányzat honlapján, továbbá az önkormányzat hivatalos hirdetőtábláján való közzétételével biztosítja a nyilvánosságot.

(2) Nyilvános ülésen a hallgatóság a kijelölt helyet foglalhatja el. Az ülés rendjének zavarása esetén a polgármester a hallgatóságot vagy annak egy részét az ülésről kiutasíthatja.

(3) A Képviselő-testület zárt ülést tart vagy zárt ülést rendelhet el a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott esetekben.

(4) A zárt ülésen a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott személyek vehetnek részt.

(5) A zárt ülésen hozott képviselő-testületi döntés, a személyes adatok védelmére tekintettel, nyilvános.

(6) A zárt ülés jegyzőkönyvébe a (4) bekezdésben meghatározott személyek tekinthetnek be azzal, hogy a zárt ülésre meghívott a zárt ülés jegyzőkönyvének kizárólag azon részébe tekinthet be, melyre meghívást kapott vagy melyen részt vehetett.

(7) A Képviselő-testület nyilvános ülésére benyújtott előterjesztések az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény rendelkezései szerint a www.onkormanyzat.heviz.hu honlapon a benyújtás időpontjától nyilvánosak.

(8) Az ülésekről a Városi Televízió - közszolgálati feladataiból adódó szabályok szerint - tudósítja és tájékoztatja a város lakosságát.

18. § (1) A Képviselő-testület kiemelt figyelmet fordít a lakosság önszerveződő közösségeinek véleményére, javaslataira és közreműködésére az önkormányzati döntések előkészítésében és végrehajtásuk ellenőrzésében.

19. § (1) A közmeghallgatás időpontját a Képviselő-testület határozza meg. A közmeghallgatás helyéről, idejéről a lakosságot a képviselő-testületi ülés meghívójának közzétételére vonatkozó szabály szerint, a közmeghallgatás időpontját megelőzően legalább 10 nappal korábban kell értesíteni.

(2) A választópolgárok számára lehetővé kell tenni, hogy a kérdéseiket a közmeghallgatás előtt írásban, vagy elektronikus úton is feltehessék.

(3) A közmeghallgatást a polgármester vezeti. A polgármester a Képviselő-testület hozzájárulásával meghatározhatja a felszólalások időkeretét.

(4) Közmeghallgatáson a hozzászólásra a szót a polgármester adja meg. A közmeghallgatás vezetésére, rendjére egyebekben, a Képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(5) Amennyiben az elhangzott közérdekű bejelentések, javaslatok, vagy kérdések intézése nem az önkormányzat hatáskörébe tartozik, azokat 15 napon belül át kell tenni a hatáskörrel rendelkező szervhez, melyről a felszólalót értesíteni kell.

(6) A közmeghallgatásról a Képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó szabály szerint jegyzőkönyv készül.

20. § (1) A Képviselő-testület, vagy a polgármester egyes, a lakosság széles körét érintő döntések előtt, illetve döntéseik megismertetése érdekében várospolitikai fórumot tarthat.

(2) Várospolitikai fórum szervezhető a lakosság önszerveződő közösségei, egyes városrészek lakossága, érintett lakossági rétegek, gazdálkodó szervek részére.

(3) A várospolitikai fórum szervezése a polgármester feladata. A fórumon elhangzott kérdések, bejelentések, javaslatok intézésére a közmeghallgatásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(4) A fórum helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről, a lakosságot a képviselő-testületi ülés meghívójának közzétételére vonatkozó szabály szerint, a fórum időpontját megelőzően legalább 5 nappal korábban kell értesíteni. Indokolt esetben házhoz küldött meghívóval is történhet az értesítés.

(5) A fórumot a polgármester vezeti. Erre meg kell hívni a Képviselő-testületet, a nem képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármestert, a jegyzőt, a polgármesteri hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőit.

(6) A fórumról a feljegyzést a polgármesteri hivatal készíti.

21. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester, távollétében a Képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester vezeti. A polgármester és az alpolgármester együttes távolléte, vagy a döntésből történő kizárása esetén a Képviselő-testület ülését az Emberi Erőforrások Bizottság elnöke vezeti.

(2) Az ülés megnyitásakor a polgármester számszerűen megállapítja a határozatképességet, melyet az ülés teljes időszaka alatt köteles figyelemmel kísérni.

(3) Az ülés akkor határozatképes, ha a Képviselő-testület tagjainak több mint fele jelen van.

(4) Ha a Képviselő-testület nem határozatképes, a polgármester megkísérli a határozatképesség biztosítását. Amennyiben ez nem vezet eredményre, a polgármester megállapítja a hiányzó képviselők névsorát, és az ülést berekeszti.

(5) Határozatképtelenség esetén a polgármester 8 napon belüli időpontra a Képviselő-testület ülését újból összehívja.

(6) Ha a Képviselő-testület ülés közben válik határozatképtelenné, de legfeljebb tizenöt perc felfüggesztés után a határozatképesség biztosított, az ülést tovább kell folytatni.

22. § (1) A polgármester ülésvezetési feladatai, jogkörei:

(2) A polgármester javaslatot tesz az ülés napirendjére, melyhez a Képviselő-testület tagjai, az alpolgármester, a jegyző módosító indítványt terjeszthetnek elő. A napirendről a Képviselő-testület vita nélkül határoz.

(3) A polgármester minden előterjesztés felett külön nyit vitát, de egyes napirendek összevont tárgyalását is javasolhatja. Erről a Képviselő-testület vita nélkül dönt. Napirendek összevont tárgyalása esetén a határozathozatal külön-külön történik.

(4) Az írásos előterjesztést az előterjesztés készítője a vita előtt legfeljebb három perc időtartamban összefoglalhatja, kiegészítheti. A hozzászólásokat megelőzően az előterjesztés készítőjéhez a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, amelyre azonnal válaszolni kell.

(5) A hozzászólások leghosszabb időtartama három perc. A Képviselő-testület tagjai az egyes napirendek tárgyalásánál ismételt hozzászólásuk esetén további kettő percet használhatnak fel. A bizottság elnökének - akadályoztatása esetén az elnök által kijelölt tagjának - a bizottság állásfoglalásának ismertetésére legfeljebb három perces időtartam áll rendelkezésére. A hozzászólás időkeretét túllépőtől a polgármester figyelmeztetés után a szót megvonhatja. A szavazás elindítását követően kérdezni, hozzászólni már nem lehet. A szavazás elindításának kell tekinteni a polgármester erre vonatkozó felhívását.

(6) A polgármester javaslatára, a Képviselő-testület hozzászólást biztosíthat, az ülésen részt vevő, a tárgyalt napirendben érintett személynek, ha azt, az ülést megelőzően indokaival alátámasztva kéri, kivételesen, ha azt az ülésen kéri. A hozzászólás biztosításáról a Képviselő-testület vita nélkül dönt. A hozzászólás időkeretét a polgármester állapítja meg.

(7) A polgármester véleményét a vita során önálló időkeret nélküli, soron kívüli hozzászólásban nyilváníthatja ki.

23. § (1) A Képviselő-testület tagja ügyrendi kérdésben bármikor, soron kívül szót kérhet. Az ügyrendi javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül dönt. Ügyrendi javaslat: a képviselő-testületi ülés vezetésével, az ülés rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendet érdemben nem érintő, eljárási kérdésre vonatkozó indítvány. Az ügyrendi felszólalásnak az ügyrendi javaslat megfogalmazásával kell kezdődnie, ezt követi annak indokolása együttesen legfeljebb három perc időtartamban. Amennyiben a polgármester megállapítja, hogy a hozzászólás nem ügyrendi kérdés, a képviselőtől megvonhatja a szót. A polgármester intézkedésével szemben vitát kezdeményezni nem lehet.

(2) Törvényességi észrevétel esetén a jegyző a vitában több alkalommal is soron kívül hozzászólhat.

(3) A vita lezárása után személyes megjegyzést tehet, legfeljebb egy perc időtartamban az, aki személyét ért kritikára kíván válaszolni, illetve álláspontja miatt a vita során keletkezett félreértést kívánja tisztázni.

24. § (1) A polgármester a vitát lezárja, amennyiben további hozzászóló nincs.

(2) A vitát a Képviselő-testület a napirend tárgyalásának elhúzódása miatt, a polgármester javaslatára, vagy ügyrendi javaslatra, vita nélkül hozott határozatával bármikor lezárhatja.

(3) A határozati javaslat módosítására vagy kiegészítésére irányuló indítványt a vita lezárásáig, a javaslat szövegének pontos meghatározásával kell megfogalmazni.

(4) Az előterjesztés napirendről történő levételét, a polgármester vagy az előterjesztés készítője kezdeményezheti. Erről a Képviselő-testület vita nélkül határoz.

25. § (1) A képviselők és a Képviselő-testület ülésén részt vevő minden jelenlévő köteles a tanácskozás rendjét tiszteletben tartani.

(2) Az ülés rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik.

(3) A tanácskozás rendjének megtartása érdekében a polgármester:

(4) A polgármester által a rend fenntartása érdekében tett intézkedések ellen felszólalni, azokat visszautasítani vagy azokkal vitába szállni nem lehet.

26. § Az előterjesztő az előterjesztését visszavonhatja. Amennyiben az előterjesztés visszavonására az ülés napirendjének megállapítása előtt kerül sor, akkor az előterjesztés nem vehető napirendre. Amennyiben az előterjesztő a vita során vonja vissza az előterjesztését, ennek engedélyezéséről a Képviselő-testület vita nélkül dönt.

27. § (1) A polgármester az előterjesztésben szereplő és ahhoz csatolt bizottsági módosító indítványokat, továbbá az ülésen megfogalmazott módosító, vagy kiegészítő indítványokat a következő sorrendben bocsátja szavazásra:

(2) A szavazás előtt a napirend előterjesztőjének jeleznie kell amennyiben az adott rész elhagyására, módosítására, kiegészítésére irányuló indítvány elfogadását nem támogatja.

(3) A rendelet-tervezet és a minősített szavazattöbbséghez kötött határozathozatal rész-szavazása során a módosító indítványok elfogadásához is minősített többségű szavazat szükséges.

(4) Választás, kinevezés, megbízás, kitüntető cím, valamint díjak adományozása ügyében, ha az előterjesztésben több személy szerepel, a Képviselő-testület úgynevezett „lépcsős” szavazással dönt. Ez úgy történik, hogy az a személy, aki az egyes szavazási fordulóban egyszerű szótöbbséggel a legkevesebb szavazatot kapta, kiesik a következő fordulóból.

(5) Alternatívákat tartalmazó javaslat az alternatívák sorrendjében kerül szavazásra, és ha valamely javaslat megkapta a szükséges többséget, a szavazást nem kell folytatni.

(6) Amennyiben a határozati javaslatnak több pontja van, a határozati javaslatról a szavazás egyben történik. Polgármester javaslatára a határozati javaslat egyes pontjairól külön kell szavazni, az erre vonatkozó képviselői javaslatról a képviselő-testület vita nélkül dönt. Amennyiben a határozati javaslat egyes pontjairól külön történik a szavazás, a jegyzőkönyvben a szavazatok a határozati javaslat pontjaira leadottak szerint kerülnek feltűntetésre, az a pont, amely a szükséges szótöbbséget nem kapta meg, elutasítottnak minősül.

(7) Amennyiben a Képviselő-testület két vagy több előterjesztést együtt vitatott meg, a határozati javaslatok felett ez esetben is, külön-külön kell szavazást elrendelni.

(8) A szavazatok összeszámlálása után a polgármester megállapítja a javaslat mellett, majd ellene szavazók és a szavazástól tartózkodók számát, majd kihirdeti a szavazás számszerű eredményét.

(9) A képviselő kérésére szavazatát a jegyzőkönyvben név szerint kell rögzíteni.

28. § (1) A napirendi pont tárgyalása egy alkalommal elnapolható. Erre vonatkozó indítványt:

(2) A Képviselő-testület az előterjesztést további bizottsági tárgyalásra adhatja ki.

29. § (1) A Képviselő-testület a döntését nyílt vagy titkos szavazással hozza meg.

(2) A nyílt szavazás kézfelemeléssel, vagy név szerinti szavazással történik.

(3) Szavazni kizárólag személyesen lehet.

(4) A Képviselő-testület tagjai igennel vagy nemmel szavaznak, vagy tartózkodnak a szavazástól.

30. § (1) Név szerinti szavazást kell tartani, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott eseteken túlmenően:

(2) Az indítványról a Képviselő-testület vita nélkül dönt.

(3) Személyi kérdésben név szerinti szavazás nem tartható.

(4) Név szerinti szavazás esetén, a képviselők nevét a jegyző „ABC” sorrendben felolvassa. A képviselők a nevük elhangzását követően nyilatkoznak szavazatukról. A jegyző a szavazatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámlálja és a szavazás eredményéről a polgármestert tájékoztatja. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki. A szavazás eredményét a jegyzőkönyvben külön rögzíteni kell.

31. § (1) Titkos szavazásra, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott eseteken túlmenően, a Képviselő-testület eseti döntése alapján kerülhet sor. A titkos szavazást a Ügyrendi és Jogi Bizottság jelenlevő tagjai bonyolítják le, urna és szavazólap felhasználásával. A szavazás eredményének megállapításáról külön jegyzőkönyv készül.

(2) A titkos szavazással meghozott döntés szavazati arányát, a döntés képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyvében fel kell tűntetni, utalva a titkos szavazásra.

32. § A képviselő a döntéshozatalból a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott esetekben kizárható.

33. § (1) A Képviselő-testület önkormányzati rendeletet alkot a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján annak végrehajtására.

(2) A rendelet alkotását kezdeményezheti a Képviselő-testület tagja, bizottsága, a jegyző.

(3) Rendelet tervezetet a polgármester, a bizottság, vagy a jegyző terjeszthetnek elő.

(4) A rendelettervezethez előterjesztett módosító javaslatot, a polgármesterhez, írásban kell benyújtani, legkésőbb a rendelet tervezet vitájának lezárását megelőzően.

(5) A rendelet tervezet előkészítésének feladatait a polgármesteri hivatal látja el. A jogalkotásról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően kell elvégezni a szabályozás előzetes hatásvizsgálatát és a törvény által meghatározott tartalommal kell a jogszabály tervezetéhez indokolást csatolni.

(6) Ha jogszabály valamely szervezet, vagy személy számára, kifejezetten jogot biztosít arra, hogy a rendelet tervezetet véleményezhesse, a rendelet előkészítője köteles gondoskodni arról, hogy az érintett szerv vagy személy e jogával élhessen. A rendelet tervezetet, a kijelölt bizottságok megtárgyalják.

(7) A jegyző gondoskodik, a jogalkotásról szóló törvényben meghatározottak szerint, a rendeletek utólagos hatásvizsgálatának szükség szerinti, valamint a rendeletek tartalmi felülvizsgálatának lefolytatásáról.

34. § (1) Az önkormányzati rendeleteket a naptári év elejétől kezdődően külön-külön, folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni.

(2) Az önkormányzati rendelet megjelölése, annak kihirdetése során tartalmazza:

(3) Az önkormányzati rendelet kihirdetése, az Önkormányzat hivatalos hirdetőtábláján történő kifüggesztés útján történik. A kihirdetett rendeletet 3 hónapig kifüggesztve kell tartani.

(4) A jegyző intézkedik az önkormányzati rendeletek hivatalos önkormányzati hirdetőtáblán történő kihirdetéséről kifüggesztéssel, az önkormányzat hivatalos honlapján való megjelentetésről és közzétételről a Nemzeti Jogszabálytár internetes felületén.

(5) Az önkormányzati rendeletekről nyilvántartást kell vezetni, melyről a jegyző gondoskodik.

(6) A jegyző az önkormányzati rendeletet a Nemzeti Jogszabálytár szolgáltatója által e célra kialakított informatikai rendszeren keresztül megküldi a Zala Megyei Kormányhivatalnak. Elektronikus úton megküldi a Képviselő-testület tagjainak, a rendelet tárgya szerint érintett önkormányzati szerv, intézmény vezetőjének.

35. § (1) A Képviselő-testület határozata:

(2) A Képviselő-testület határozata a döntés szöveges része után tartalmazza a végrehajtásért felelős megnevezését és a végrehajtás határidejét.

(3) A Képviselő-testület normatív határozatának, továbbá az egyedi határozatának megjelölése annak közzététele során - az alábbi sorrendben tartalmazza:

(4) A Képviselő-testület alakszerű határozat nélkül, a szavazati arány jegyzőkönyvi rögzítésével dönt:

(5) A normatív határozatok kihirdetése, az Önkormányzat hivatalos hirdetőtábláján történő kifüggesztés útján történik. A jegyző, a Képviselő-testület normatív határozatát, az ülést követő 15. napon belül, 30 napra kifüggeszti és a határozatra rávezeti a kifüggesztés, a levétel időpontját. A jegyző az ülést követő 15. napig intézkedik, a Képviselő-testület nyilvános és zárt határozatának, az önkormányzat hivatalos honlapján való megjelentetéséről.

(6) A képviselő-testületi határozatokról nyilvántartást kell vezetni, melyről a polgármesteri hivatal gondoskodik.

(7) A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról a határidő lejáratát követő rendes képviselő-testületi ülésen kell beszámolni.

36. § (1) A helyi népszavazást a választópolgárok legalább 25%-a kezdeményezhet.

37. § (1) A Képviselő-testület üléséről hangfelvétel alapján a tanácskozás lényegét tartalmazó jegyzőkönyv készül.

(2) A jegyzőkönyv eredeti példányához mellékelni kell a meghívót, a jelenléti ívet, az írásos előterjesztéseket, a titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet és jelentést, a névszerinti szavazásról készült névsort.

(3) A polgármesteri hivatal a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyveit évente bekötteti.

(4) A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá, ha az ülést többen vezették le, akkor valamennyien aláírják.

38. § (1) A Képviselő-testület tagja és a nem Képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester, önkormányzati ügyben, a polgármesterhez, a bizottság elnökéhez, a jegyzőhöz interpellációt és kérdést intézhet.

(2) Az interpelláció: az önkormányzat és szervei feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben probléma felvetése, intézkedés kezdeményezése.

(3) A kérdés: önkormányzati ügyekben felvilágosítás, tájékoztatás kérése.

39. § (1) Az interpellációt a Képviselő-testület ülésén akkor kell megválaszolni, ha azt a címzett az ülés előtt legalább 3 nappal megkapta.

(2) A Képviselő-testület ülésén benyújtott interpellációra elsősorban az ülésen, de legkésőbb 15 napon belül kell, írásban, érdemi választ adni. Az írásos választ, minden képviselőnek meg kell küldeni.

(3) Az interpellációra adott szóbeli, vagy írásbeli válasz elfogadásáról először az interpelláló nyilatkozik, majd a válasz elfogadásáról a Képviselő-testület vita nélkül dönt.

(4) Ha az interpellációra adott választ a Képviselő-testület nem fogadja el, a polgármester az interpellációt további vizsgálat céljából kiadja, az ügy tárgya szerint illetékes képviselő-testületi bizottságnak.

(5) A kivizsgálás során az interpelláló részvételét lehetővé kell tenni.

(6) A kivizsgálás eredményéről a bizottság elnöke, a Képviselő-testület legközelebbi rendes ülésén ad tájékoztatást. Az írásban megküldött válasz elfogadásáról, a következő rendes ülésen az interpelláló nyilatkozik, majd ezt követően dönt a képviselő-testület.

40. § A polgármesterhez, a bizottság elnökéhez, a jegyzőhöz feltett kérdések megválaszolására az interpellációra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a Képviselő-testület a válasz elfogadásáról nem dönt.

41. § (1) Az interpellációk és a kérdések megválaszolása után a polgármester, alpolgármester, a képviselők, a nem Képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester, a jegyző bejelentést tehetnek.

(2) A bejelentések nyomán szükséges intézkedések megtételéről és azok eredményéről, a polgármester a Képviselő-testület, következő rendes ülésén ad tájékoztatást.

42/A. § (1) A képviselőt, a nem képviselő bizottsági tagot megválasztásának időpontjától, megbízatása megszűnéséig tiszteletdíj illeti meg, amelynek havi bruttó összege:

(2) Az ideiglenes bizottság elnöke, illetve tagja e megbízatása után tiszteletdíjra nem jogosult. Az (1) bekezdés szerinti tiszteletdíj összege több tisztség betöltése estén sem változik.

(3) A képviselő-testületi, bizottsági ülésekről igazolatlanul mulasztó (távolmaradását az ülésig előre nem jelző) képviselő, bizottsági tag tiszteletdíját a Képviselő-testület, a polgármester vagy a bizottság elnökének javaslata alapján csökkentheti. A csökkentésről a döntés a márciusi rendes ülésen, ezt követően negyedévente hozható meg. A tiszteletdíj havi csökkentésének mértéke a hiányzással érintett ülésenként az (1) bekezdés szerint járó tiszteletdíj 10%-a, de legfeljebb a havi összeg 50%-a. A csökkentést szerinti összeget a döntést követő hónap tiszteletdíjából kell levonni. A jelenléteket a polgármesteri hivatal tartja nyilván és a hiányzásokat a tárgyhót követően jelzi a polgármesternek.

(4) A képviselő, a bizottság nem képviselő tagja a Képviselő-testülethez címzett, a polgármesterhez eljuttatott írásos nyilatkozatával tiszteletdíjáról bármikor lemondhat. A lemondás történhet a tiszteletdíj folyósításának meghatározott időtartamára vagy a tiszteletdíj meghatározott hányadára is.

(5) A tiszteletdíj kifizetéséről a polgármesteri hivatal gondoskodik az illetmény kifizetés határidejéig.

43. § (1) A polgármesteri hivatal köteles a települési képviselőt soron kívül fogadni, a képviselői munkához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést, irat előállítást, sokszorosítást megadni.

(2) A képviselő részére az önkormányzati ügyeket tartalmazó iratokba a polgármesteri hivatalban a betekintést a jegyző biztosítja. A másolat, jegyzet, feljegyzés készítése, a személyes adatok védelmét, az iratvédelmet és iratkezelésre vonatkozó szabályokat be kell tartani.

(3) A képviselő fogadóórájának feltételeit, a képviselő igénye szerint a polgármesteri hivatal biztosítja.

(4) A polgármesteri hivatal gondoskodik a képviselő munkájához szükséges informatikai eszközökről. A képviselő a polgármesteri hivatal informatikai eszközeit, szolgáltatásait a vonatkozó szabályzatok betartásával veheti igénybe.

(5) A képviselő igénybe veheti a polgármesteri hivatal mobiltelefon flotta előfizetését.

(6) Az a képviselő, aki a Képviselő-testület eseti meghatalmazása alapján jár el, a testület bármely tagja kérésére köteles tájékoztatást adni az eljárásáról.

(7) A képviselőnek a Képviselő-testület képviseletében vagy megbízásából végzett tevékenységével összefüggő, általa előlegezett, számlával igazolt, szükséges költségét meg kell téríteni. A képviselői költségek kifizetését a polgármester engedélyezi.

44. § (1) A képviselő a képviselői munkához szükséges adminisztratív közreműködést elsősorban a polgármesteri hivatal Jegyzői Titkárságon veheti igénybe.

(2) A képviselői munkához szükséges tájékoztatást a jegyző útján a polgármesteri hivataltól lehet kérni.

(3) A képviselő szóbeli és írásbeli tájékoztatást igényelhet a polgármesteri hivataltól a jegyző megkeresésével, melyre a tájékoztatást felkészülést nem igénylő ügyekben legkésőbb 3 munkanapon belül, alaposabb felkészülést igénylő ügyekben legkésőbb 8 munkanapon belül kapja meg.

(4) Ha a képviselő bizottsági feladat- és hatáskört érintő felvilágosítást kér, a tárgykör szerint érintett osztályvezető a jegyző útján erről a bizottságot legközelebbi ülésén értesíti.

45. § (1) A képviselő köteles:

(2) A képviselő köteles, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározottak szerint, a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot bejelenteni és megszüntetni.

46. § (1) A képviselő köteles a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározottak szerint vagyonnyilatkozatot tenni.

(2) A vagyonnyilatkozatokat kettő példányban, személyenként külön-külön kell benyújtani zárt borítékban, a borítékon „Vagyonnyilatkozat” feltüntetésével a jegyzőnél az Ügyrendi és Jogi Bizottsághoz címezve.

(3) Vagyonnyilatkozat tételre kötelezettek Hévíz Város Önkormányzatnál a polgármester, alpolgármester, nem képviselő-testületi tag alpolgármester, a települési képviselők, nem képviselő bizottsági tagok.

47. § (1) A Képviselő-testület döntéshozatalából a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározottak szerint kizárható az, akit, vagy akinek a közeli hozzátartozóját az ügy személyesen érinti.

(2) A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget.

(3) A személyes érintettségére vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztó képviselőt a polgármester jegyzőkönyvben rögzítetten figyelmezteti.

48. § (1) A Képviselő-testület feladatainak gazdaságosabb megoldása érdekében önkormányzati társulásban vehet részt.

(2) A társulások felsorolását és a társulásokra átruházott hatásköröket a 6. melléklet tartalmazza.

49. § A Képviselő-testület az érdekeinek képviselete és védelme céljából a Képviselő-testület döntése alapján önkormányzati érdekképviseletekhez tagként csatlakozhat.

50. § (1) A polgármester tisztségét főállásban látja el.

(2) A polgármester pecsétje kör alakú „Hévíz Város Önkormányzat Polgármestere” felirattal, középen a Magyarország címerével.

(3) A polgármestert távollétében, a Képviselő-testület tagjai közül választott főállású alpolgármester helyettesíti.

(4) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy 3 napot meghaladó akadályoztatásuk esetén, helyettesítésükre és a Képviselő-testület ülésének összehívására, az Emberi Erőforrások Bizottság elnöke jogosult.

(5) A polgármester minden hónap első csütörtöki napján 13-17 óráig tart fogadónapot.

51. § (1) A polgármester önkormányzati és államigazgatási feladatait a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény határozza meg, melyeket a polgármesteri hivatal közreműködésével lát el.

(2) A képviselő-testülettől a polgármesterre átruházott hatáskörök jegyzékét a 4. melléklet tartalmazza.

52. § Amennyiben a Képviselő-testület, határozatképtelenség, vagy határozathozatal hiánya miatt, két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester a következő ügyekben hozhat döntést:

53. § A polgármester, a Képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett dönthet, a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a Képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügy keretében:

54. § (1)³ A Képviselő-testület a tagjai közül egy alpolgármestert választ.

(2)⁴ Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el tisztségét.

(3)⁵

(4)⁶

(5)⁷

55. § (1) A jegyzőt pályázat alapján a polgármester nevezi ki, határozatlan időre.

(2) A jegyző tekintetében a munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja.

(3) A jegyző a polgármester irányításával gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról, ennek keretében:

(4) A jegyző önkormányzati rendelet alkotással kapcsolatos feladatai:

(5) A jegyző polgármesteri hivatal vezetésével kapcsolatos feladatait a polgármesteri hivatal szervezeti és működési szabályzata határozza meg.

56. § A jegyzőt tisztsége betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén a Közgazdasági Osztály vezetője helyettesíti. A jegyző és a Közgazdasági Osztály vezető tisztségének betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén a Hatósági Osztály vezetője helyettesít.

57. § (1) A Képviselő-testület az önkormányzat működésével, valamint a polgármester és a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására polgármesteri hivatalt hoz létre.

(2) A polgármesteri hivatal szervezeti felépítését és működésének részletes szabályait a Hévízi Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

(3) A polgármesteri hivatalt a polgármester irányítja, és a jegyző vezeti.

(4) A polgármesteri hivatal igény és szükség szerint köteles adatokat szolgáltatni, jelentést készíteni a Képviselő-testületnek, a bizottságoknak.

58. § A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény szabályai szerint az önkormányzatot érintő perben, tárgykör korlátozás nélkül általános meghatalmazottként eljárni jogosult a polgármester, a polgármester akadályoztatása esetén a főállású alpolgármester.

59. § A Képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére, ellenőrzésére bizottságokat hoz létre, továbbá ideiglenes bizottságokat hozhat létre.

60. § (1) A Képviselő-testület három bizottságot hoz létre.

(2) A bizottságok elnevezése és létszáma:

(3) A bizottság képviselő-testületi tagjainak és nem képviselő-testületi tagjainak jogai és kötelezettségei a bizottság munkájában azonosak.

(4) A bizottság munkájának segítésére esetenként szakértőt kérhet fel.

(5) A bizottságok munkájának ügyviteli feladatait a polgármesteri hivatal biztosítja.

(6) A bizottság munkájához a polgármesteri hivatal köteles információkat, adatokat rendelkezésre bocsátani, a bizottság ülésére előterjesztéseket készíteni.

61. § (1) A Képviselő-testület esetenként, az általa meghatározott feladat ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre.

(2) Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, vagy a létrehozásakor meghatározott idő elteltéig tart.

(3) A bizottság nem képviselő tagjává olyan személyeket kell megválasztani, akik az adott feladat végrehajtásában kellő jártassággal rendelkeznek.

(4) Az ideiglenes bizottság működésére az állandó bizottságokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

62. § (1) A Képviselő-testület a feladatai ellátása során munkacsoportot hozhat létre egy-egy feladat elvégzésére. Összetételére, működésére nem vonatkoznak a Képviselő-testület szerveként működő bizottságokra megállapított szabályok.

(2) A munkacsoport nem rendelkezik azokkal a jogosítványokkal, amelyekkel a bizottságok, így rá önkormányzati hatáskör nem ruházható, tagjai tiszteletdíjban, juttatásban nem részesülnek.

(3) A munkacsoport feladatait és működésének rendjét, megbízatása időtartamára létrehozásakor a Képviselő-testület állapítja meg.

(4) A munkacsoport elnöke a polgármester vagy az alpolgármester is lehet.

63. § (1) A bizottsági tagság megszűnik:

(2) A bizottsági elnök, vagy a bizottsági tag visszahívását bármely képviselő a visszahívás okának megjelölésével írásban kezdeményezheti. A visszahívás ügyében a Képviselő-testület dönt.

64. § (1) A Képviselő-testület a 7. mellékletben határozza meg a bizottságok feladat- és hatásköreit, azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, továbbá azon tárgyköröket, amelyekben előterjesztés a bizottság állásfoglalásával nyújtható be.

(2) A bizottság feladatkörébe tartozó ügyekben:

(3) Indokolt, elsősorban sürgős esetben, a polgármester bizottsági állásfoglalás nélkül is nyújthat be előterjesztést, melyet az előterjesztésben meg kell indokolni.

(4) A bizottság előterjesztésről kialakított állásfoglalását, az előterjesztéshez kell csatolni, az indokolt esetben a Képviselő-testület ülésén szóban is ismertethető.

(5) A bizottság tevékenységéről, a Képviselő-testület megbízatásának időtartama alatt egy alkalommal, beszámol.

(6) A bizottságok közötti hatásköri összeütközés esetén a Képviselő-testület dönt.

65. § (1) A bizottság ülését a bizottság elnöke, a polgármesteri hivatal segítségével készíti elő, hívja össze és vezeti. A bizottság elnöke engedélyezi a felszólalásokat, gondoskodik az üléseken a rend fenntartásáról, lebonyolítja a szavazást, kimondja a bizottság határozatát. A bizottsági ülésről készült jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá.

(2) A bizottság döntéseiről a polgármesteri hivatal 3 napon belül írásban tájékoztatja a polgármestert.

(3) A bizottság üléséről jegyzőkönyv készül, melyhez csatolni kell a megjelentek által aláírt jelenléti ívet. A jegyzőkönyvek egy példányát a polgármesteri hivatalban kell őrizni.

(4) A bizottság elnökét, az elnök által írásban kijelölt képviselő bizottsági tag helyettesíti, és ennek keretében gyakorolja az elnöki jogköröket.

(5) A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit, vagy akinek a hozzátartozóját érinti az ügy. A személyes érintettséget kötelező bejelenteni.

66. § (1) A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze.

(2) Össze kell hívni a bizottság ülését:

(3) A bizottság elnöke az indítvány kézhezvételétől számított 8 napon belüli időpontra hívja össze a bizottság ülését.

(4) A bizottság elnöke az ülés tervezett időpontjáról, legkésőbb az ülést megelőző 3. napon, meghívóban értesíti a bizottságot. A meghívó és a napirendek előterjesztései elektronikus úton kerülnek megküldésre, a www.onkormanyzat.heviz.hu weboldal E-testület felületén, indokolt esetben e-mail vagy sms, üzemzavar esetén futár útján.

(5) Rendkívüli ülés összehívása esetén, az összehívásra vonatkozó formai követelmények és a (4) bekezdés szerinti határidő mellőzhetők. A bizottság elnöke intézkedése alapján sürgős, halasztást nem tűrő esetben, a meghívó az ülés napján is megküldhető, de a sürgősség okát és a napirendet ez esetben is közölni kell. Ebben az esetben a 42. § (3) bekezdése alkalmazásában a hiányzás nem igazolatlan.

(6) Egyebekben a bizottsági ülés összehívására, sürgősségére, az előterjesztésekre, napirendekre, a jegyzőkönyvre, a bizottsági ülés vezetésére a Képviselő-testület működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A bizottság ülésére meg kell hívni a polgármestert, nem Képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármestert, a jegyzőt. Az ülésre a napirend tárgyában szakértelemmel rendelkező személy is meghívható. A polgármesteri hivatal belső szervezeti egységeinek vezetői tanácskozási joggal vesznek részt, a szakterületük szerint illetékes bizottság ülésén.

(7) A bizottság más bizottsággal együttműködhet, együttes ülést tarthat. Az együttes bizottsági ülést, az érintett bizottsági elnökök megállapodása szerinti bizottság elnöke vezeti le. A bizottságok a döntéseiket külön-külön hozzák.

(8) A bizottságok működésük részletes szabályait a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény és e rendeletben meghatározottak figyelembe vételével ügyrendjükben maguk állapítják meg.

67. § (1) A bizottsági ülés akkor határozatképes, ha azon a bizottsági tagoknak több mint fele jelen van.

(2) Az együttes bizottsági ülés akkor határozatképes, ha a bizottságok külön-külön is határozatképesek.