Szigetújfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2023. (III. 9.) önkormányzati rendelete

Szigetújfalu Község Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről

Hatályos: 2023. 04. 09

Szigetújfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2023. (III. 9.) önkormányzati rendelete

Szigetújfalu Község Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről

Hatályos: 2023. 04. 09

Szigetújfalu Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben biztosított véleményezési jogkörében eljáró államigazgatási szervek, érintett területi és települési önkormányzatok, valamint Szigetújfalu Község Képviselő-testületének a településfejlesztéssel, településrendezéssel és településkép-érvényesítéssel összefüggő partnerségi egyeztetés helyi szabályairól szóló 13/2017. (VI. 30.) önkormányzati rendelet szerinti partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

ELSŐ RÉSZ

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

1. A rendelet hatálya, alkalmazása

1. § (1) E rendelet hatálya Szigetújfalu község közigazgatási területére terjed ki.

(2) Jelen rendelethez tartozó mellékletek:

a) 1. melléklet: SZT-2023 Szigetújfalu Szabályozási Terv (M=1:2000)

b) 2. melléklet: Összefoglaló az egyes övezetekre vonatkozó építési szabályokról

c) 3. melléklet: Állattartó épületek, építmények telepítési távolsága

d) 4. melléklet: Természetvédelmi szempontú kijelölés alatt álló területek

e) 5. melléklet: Építészeti értékvédelem

f) 6. melléklet: A település területén található régészeti lelőhelyek

g) 7. melléklet: Újonnan kialakítandó közlekedési célú közterületek mintakeresztszelvényei

2. Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában:

1. Gazdasági épület: a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezzel kapcsolatos terményfeldolgozás és tárolás épületei, építményei

2. Kialakult telek (kialakult telekszélesség és telekméret): Azon építési telek vagy telek, amely felosztása már megtörtént, tovább nem osztható, telekalakítás telekegyesítésen és telekhatár-rendezésen kívül nem végezhető. Telekhatár-rendezés megengedhető, ha a telekhatár-rendezés előtt a telek mérete kisebb, mint az övezetre előírt legkisebb telekterület, és a telekalakítást követően sem érhető el az előírt minimális telekméret, de a telek mérete növekszik, illetve kedvezőbb méretűvé válik.

3. Konténerház: Standard méretű, fém vázas konténerekből, helyszínen összeállított, készre szerelt épület. Mérete, rendeltetése határozza meg a telepítéséhez szükséges hatósági eljárás jellegét.

4. Lakókocsi: olyan emberi tartózkodásra is alkalmas jármű, amely önerejéből nem, csak vonójárműre kapcsolva vontatmányként képes hosszabb távú helyváltoztatásra.

5. Mobilház: gyártó telephelyén készre szerelt, kerekeken vontatható, vagy gépjárművel helyszínre szállítható építménynek minősülő szerkezet, mely emberi tartózkodásra alkalmas, közművekre ráköthető. Mérete, rendeltetése határozza meg a telepítéséhez szükséges hatósági eljárás jellegét.

6. Nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenység: olyan gazdasági tevékenység, amely védőterületet vagy védőtávolságot nem igényel, nincs lakosságot zavaró zaj-, rezgés- és bűzterhelése, valamint környezeti hatásvizsgálat elvégzéséhez nem kötött a tevékenység, vagy a környezeti hatásvizsgálati eljárás megállapítja, hogy jelentős környezeti hatása nincs.

7. Telek be nem építhető része: a Szabályozási Terven külön megjelölt telekrész, melyen településrendezési cél megvalósítása érdekében épület, építmény és közmű műtárgy nem helyezhető el, nem építési hely; területe az építési telek zöldfelületeként beszámítható.

3. A szabályozási terv elemeinek alkalmazása

3. § (1) Kötelező erejű szabályozási elemek, melyek módosítása csak a helyi építési szabályzat módosításával történhet:

a) belterület határa;

b) szabályozási vonal;

c) építési övezet, övezet határa és jele;

d) építési hely;

e) telek be nem építhető része,

(2) Más jogszabály által elrendelt szabályozási elemek, amelyek a vonatkozó jogszabályi előírások alapján kötelező érvényűek:

a) közigazgatási határ;

b) védőtávolságok;

c) műemlék;

d) műemléki környezet;

e) nyilvántartott régészeti lelőhely határa;

f) országos ökológiai hálózat pufferterület határa;

g) országos ökológiai hálózat ökológiai folyosó határa;

h) tájképvédelmi terület;

i) Natura 2000 terület;

j) helyi jelentőségű védett természeti terület.

(3) Tájékoztató szabályozási elemek, melyek nem kötelező érvényűek, irányadó jellegűek, a magasabb rendű jogszabályok és jelen rendelet előírásainak betartása mellett rendeletmódosítás nélkül módosíthatók:

a) kerékpárút;

b) tanösvény;

c) javasolt telekhatár;

d) javasolt megszüntetés.

(4) Sajátos jogintézmények: elővásárlási jog;

(5) Más jogszabállyal megállapított elemet a vonatkozó jogszabályi előírások szerint kell kötelezően figyelembe venni. Amennyiben e rendelet hatályba lépését követően a vonatkozó jogszabályi előírás megváltozik, a szabályozási elemet a vonatkozó jogszabályi előírások szerint kell figyelembe venni a rendelet módosítása nélkül.

4. Belterülethatár módosítás

4. § (1) A belterületbe vonható területeket a Szabályozási Terv tartalmazza.

(2) A Szabályozási Tervben meghatározott belterületbe vonás ütemezetten is végrehajtható, a rendelet előírásainak megfelelően kialakított telekcsoportonként, vagy telkenként.

II. Fejezet

KÖZTERÜLET ALAKÍTÁSRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

5. § (1) Közterület-alakítási terv készíthető az önkormányzat képviselő-testületének döntése alapján a településszerkezetileg vagy forgalomtechnikailag együtt kezelendő közterületekre.

(2) Közterület csak a Szabályozási Terv szerint alakítható, szabályozható ki vagy szüntethető meg.

6. § (1) A település közterületein, közhasználatra átadott területein elhelyezhető:

a) közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények,

b) köztisztasággal kapcsolatos építmények (tárgyak),

c) szobor, díszkút, egyéb műalkotások,

d) építési munkával kapcsolatos létesítmények (állványok), építőanyag-tárolás (külön közterületi rendeletben foglalt szabályok szerint ideiglenes jelleggel),

e) zöldfelületek, fasorok,

f) közművek felépítményei,

g) árusítópavilon,

h) távbeszélő fülke,

i) szabadtéri sport, szabadidő és játszótéri építmények, tárgyak.

(2) Árusítópavilon legfeljebb 6,00 m 2 alapterülettel, legfeljebb 3,0 méteres épületmagassággal létesíthető.

III. Fejezet

AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET ALAKÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

5. Az épített környezet védelme

7. § (1) A Szabályozási Terv tartalmazza:

a) az országos védelemmel érintett műemlékeket,

b) a műemléki környezet területét és lehatárolását;

(2) Az (1) bekezdésben szereplő szabályozási elemekkel érintett területeken építési tevékenység a vonatkozó magasabb szintű jogszabályokban rögzített követelmények figyelembevételével történhet.

6. Régészeti lelőhelyek védelme

8. § (1) A Szabályozási Terv tartalmazza a nyilvántartott régészeti lelőhelyek lehatárolását.

(2) A nyilvántartott régészeti lelőhelyet érintő beavatkozás, beruházás során a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló kormányrendeletben foglaltak az irányadók.

7. Világörökségi várományos területek

9. § (1) A Szabályozási Terv tartalmazza a világörökségi várományos területek lehatárolását.

(2) A világörökségi várományos területeket érintő beavatkozás során a világörökségről szóló törvényben foglaltak az irányadók.

IV. Fejezet

A TÁJ ÉS A TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELMÉRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

10. § A település területén az országos ökológiai hálózathoz tartozó területek, a Natura 2000 területek, helyi jelentőségű védett természeti területek, tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek lehatárolását a Szabályozási Terv tartalmazza, területükön a vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni.

V. Fejezet

KÖRNYEZETVÉDELMI ELŐÍRÁSOK

8. A környezet védelmének általános előírásai

11. § Új építmény létesítése esetén, a környezetvédelmi határértékeknek – amennyiben a terület védőtávolsága nem került meghatározásra – a telekhatáron kell teljesülniük.

9. Talaj- és termőföldvédelem

12. § (1) A művelés alóli kivonásokat a beépítés ütemének megfelelően, szakaszosan kell végrehajtani, és a munkák megkezdéséig a területet az eredeti művelési ágnak megfelelően kell hasznosítani

(2) A területfeltöltések esetén a feltöltés talajmechanikai tulajdonságai mellett a feltöltött anyag szennyezettségét is meg kell vizsgálni. Csak olyan anyag helyezhető el, mely a talajt, talajvizet nem károsítja.

(3) A szennyezések és szennyezett talajok eltávolításáról a terület tulajdonosainak gondoskodni kell.

10. Felszíni és felszín alatti vizek védelme

13. § (1) Szigetújfalu a hatályos vonatkozó rendelet szerint a felszín alatti vizek állapota szempontjából fokozottan érzékeny területen lévő település.

(2) A szennyezett felszíni vizek (csapadékvizek) csak megfelelő előtisztítás és a minőség ellenőrzése után, kizárólag határérték alatti minőségben engedhetők a befogadóba. Szikkasztani csak tiszta csapadékvizet lehet.

(3) Összefüggő parkoló területek víztelenítése csak olaj és zsírfogó műtárgyak közbeiktatásával alakítható ki. Jelentős nagyságú térburkolatok kialakítása esetén a térburkolatokról elvezetett esetlegesen szénhidrogénnel szennyeződhető csapadékvizek csak előtisztítás után engedhetőek a befogadóba.

(4) Szennyező hatású anyagok – hulladékok, kemikáliák, stb. - felszíni vagy felszín alatti vízkészletbe való határértéket meghaladó mértékű bejutását technológiai eszközökkel kell kizárni.

(5) A felszíni és felszín alatti vizek védelme érdekében a területen potenciális szennyezési veszélyt jelentő tevékenység megfelelő műszaki védelem mellett folytatható.

(6) A felszín alatti vizek jó állapotának biztosítása érdekében tevékenység csak ellenőrzött körülmények között történhet, és úgy végezhető, hogy hosszú távon se veszélyeztesse a felszín alatti vizek jó állapotát, a környezeti célkitűzések teljesülését.

11. Levegőtisztaság-védelem

14. § (1) A település területén a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése nem megengedett.

(2) A település teljes közigazgatási területe légszennyezettség szempontjából kiemelten védett.

12. Zaj és rezgésvédelem

15. § A környezetbe zajt vagy rezgést kibocsátó létesítményeket úgy kell tervezni és megvalósítani, hogy a védendő területen, épületben és helyiségben a zaj- vagy rezgésterhelés feleljen meg a zaj- és rezgésterhelési követelményeknek.

13. A hulladék kezelése és tárolása

16. § A területfeltöltést csak hulladéknak nem minősülő kémiailag semleges anyaggal lehet végezni.

VI. Fejezet

VESZÉLYEZTETETT TERÜLETEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

14. Katasztrófavédelem

17. § A területen a vízhálózatot úgy kell kialakítani, hogy a mértékadó tűzszakaszhoz szükséges vízmennyiséget minden körülmények között biztosítsa.

15. Védőtávolságok, védőterületek

18. § (1) A település területén a Szabályozási Terv az alábbi védőtávolságokat jelöli:

a) közúti közlekedési területek: 50 m

b) kötöttpályás közlekedési terület: 50 m

(2) Az egyes védőterületeken a vonatkozó jogszabályokban foglaltak szerint kell eljárni.

(3) Állattartó épületek, építmények telepítési távolságát e Rendelet 3. melléklete alapján kell megállapítani. A telepítési távolságra előírtak a haszonállattartást főrendeltetést megengedő övezetekben is betartandók.

VII. Fejezet

EGYES SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEKKEL KAPCSOLATOS ELŐÍRÁSOK

16. Elővásárlási jog

19. § (1) Szigetújfalu Község Önkormányzatát elővásárlási jog illeti meg meghatározott településrendezési célok megvalósításához szükséges ingatlanok esetében.

(2) Az elővásárlási jog tényét az ingatlan-nyilvántartásban fel kell tüntetni.

17. Településrendezési szerződés

20. § (1) Az önkormányzat és a fejlesztő/ingatlantulajdonos - cél megvalósítója - településrendezési szerződésben tisztázhatja az építés - közérdek és a jogos magánérdek összehangolásával és egyensúlyba hozásával összefüggő - feltételeit.

(2) A településrendezési szerződés tárgya lehet különösen

a) a telepítési tanulmányterv alapján a településfejlesztési terv és a településrendezési terv kidolgozásának finanszírozása,

b) azon egyéb költségeknek vagy egyéb ráfordításoknak a cél megvalósítója általi átvállalása, amelyek a cél megvalósításának

ba) előfeltételei - az érintett terület előkészítése, ennek keretében a telekviszonyok rendezése vagy megváltoztatása, a talaj megtisztítása - vagy

bb) következményei - a szükséges kiszolgáló intézmény és infrastruktúra-fejlesztések -és azok megvalósítása az önkormányzatot terhelné.

18. A telekalakítás általános szabályai

21. § (1) A település építési övezeteiben nyúlványos (nyeles) telek nem alakítható ki.

(2) Amennyiben a telekalakításra kizárólag a közterület lejegyzése vagy kisajátítása céljából kerül sor, úgy az övezetben, építési övezetben előírt minimális teleknagyságnál kisebb telek is kialakítható.

(3) Amennyiben közterületi szabályozás végrehajtása érdekében történő telekalakítás során csökken az építési telek területe, a megmaradó telek megosztása akkor is végrehajtható, ha csak a csökkentés nélküli eredeti telek megosztása lenne végrehajtható az övezetben, építési övezetben meghatározott legkisebb telekméret követelménye alapján.

(4) Telek csak egyszerű kontúrvonallal alakítható, konkáv, ötnél több szögű nem lehet.

(5) A közműellátást szolgáló mérnöki építmények, műtárgyak, a sajátos építményfajták számára az építési övezetre, övezetre meghatározott „a kialakítható építési telek, telek legkisebb területe, legkisebb telekszélessége, mélysége” előírásoktól eltérő műszakilag szükséges méretű telek is kialakítható.

(6) Fekvőtelek legkisebb mélysége – amennyiben az építési övezeti, övezeti előírás másképp nem rendelkezik - 14,0 méter lehet.

22. § (1) Beépítésre szánt területen telek csak közútról vagy közforgalom számára megnyitott magánútról történő megközelítéssel alakítható ki.

(2) Beépítésre nem szánt területen a telekalakítás csak akkor valósítható meg, ha a kialakuló telkek közútról, közforgalom számára megnyitott magánútról, vagy közforgalom elől elzárt magánútról megközelíthetők.

VIII. Fejezet

KÖZMŰVEK ELŐÍRÁSAI

19. Közművek általános előírásai

23. § (1) Közműlétesítmények és közműhálózatok elhelyezésére vonatkozó védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető, az érintett szakhatóság hozzájárulása esetén végezhető.

(2) Új út építése, út rekonstrukció esetén el kell végezni

a) a tervezett közművek megépítését,

b) a meglévő közművek szükségszerinti felújítását,

c) a csapadékvíz elvezető rendszer, vagy szikkasztó árok megépítését,

d) beépítésre szánt területen a közvilágítás kiépítését.

(3) Jelen rendeletben, illetve a Szabályozási Tervben az egyes területekre előírt kiszolgáló utakat és közműveket az újonnan beépítendő területeken a terület fejlesztője és a települési önkormányzat közötti megállapodás, településrendezési szerződés szerint kell megvalósítani.

(4) A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos és takarékos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni. A csak távlatban várható közmű számára is a legkedvezőbb nyomvonal fektetési helyet szabadon kell hagyni, azt nem szabad elépíteni.

(5) Mindennemű építési tevékenységnél a meglevő és megmaradó közművezetékek vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell.

20. Vízellátás

24. § Belterület beépítésre szánt területén új vízhálózat:

a) csak a szennyvíz közcsatorna hálózattal együtt építhető,

b) nem helyezhető üzembe a szennyvíz közcsatorna hálózat üzembe helyezését megelőzően.

21. Szennyvíz elvezetés

25. § (1) A település hidrogeológiai adottsága miatt, valamint a talaj, talajvíz és a felszíni vizek védelme érdekében a szennyvíz és a tisztított szennyvíz közvetlenül, vagy drénhálózattal történő talajba szikkasztása, talajvízbe, állóvízbe való bevezetése a település teljes közigazgatási területén tilos.

(2) A település területén szennyvízelvezető hálózat elválasztott rendszerrel építhető.

(3) Közcsatornába kizárólag a vonatkozó jogszabály előírásainak megfelelő szennyvíz vezethető, amennyiben ez nem teljesülne, a csatornára való csatlakozás előtt előkezelő berendezést kell elhelyezni.

(4) A település belterületén, valamint ahol a közcsatorna hálózathoz 100 m-en belül csatlakozni lehet, közműpótló szennyvízelvezetés átmenetileg sem létesíthető, az ingatlanok szennyvize csak közüzemi csatornára köthető. A meglévő zárt rendszerű szennyvíztározót üzemen kívül kell helyezni, illetve új zárt rendszerű szennyvíztározót nem lehet létesíteni.

(5) A település külterületén, valamint ahol a közcsatorna hálózathoz 100 m-en belül csatlakozni nem lehet - a szennyvízcsatorna-hálózat kiépültéig - a (6) bekezdés szerinti feltételek teljesítése esetén egyedi, házi szennyvíztisztító kisberendezés is alkalmazható.

(6) A külterületen keletkező szennyvizek tisztítására egyedi, házi szennyvíztisztító kisberendezés az alábbi feltételek egyszerre teljesülése esetén alkalmazható:

a) arra az élővíz kezelője befogadó nyilatkozatot ad, mivel a felszín alatti tisztított vízelhelyezés tilos,

b) az egyéb előírások, korlátok azt nem tiltják, valamint az illetékes szakhatóságok hozzájárulnak,

c) a kisberendezés védőterület-igénye nem nyúlik túl a tárgyi telken,

d) a tisztítóberendezéssel azt a tisztítási hatásfokot lehet elérni, amit a befogadóhoz igazítva az illetékes szakhatóság meghatároz.

22. Csapadékvíz elvezetés

26. § (1) Az épületek, burkolt felületek csapadékvíz elvezetését saját ingatlanon belül kell megoldani úgy, hogy a csapadékvíz sem a saját, sem egyéb ingatlanok létesítményeit ne veszélyeztesse, ne károsítsa. A burkolt közlekedési felületekről a csapadékvizet a meglévő és tervezett vízelvezető rendszeren kell elvezetni.

(2) A kedvezőbb területgazdálkodás érdekében a csapadékvíz elvezetésére:

a) zárt, illetve nyílt csapadékvíz-elvezető rendszert kell építeni a burkolt utakkal feltárt beépített, illetve a beépítésre szánt területen. A beépített, illetve a beépítésre szánt területen burkolt út csak vízelvezetéssel együtt építhető.

b) nyílt árkos csapadékvíz elvezetési rendszer tartható fenn a már üzemelő közlekedési utak mentén és külterületen.

23. Villamosenergia ellátás

27. § (1) A meglévő középfeszültségű 20 kV-os oszlopokra fektetve épített villamoshálózatok mellett a szabvány szerint rögzített biztonsági övezetet szabadon kell hagyni.

(2) Beépítésre szánt területen üzemelő föld feletti hálózat rekonstrukciója a vonatkozó jogszabályok és a településkép védelméről szóló önkormányzati rendeletben előírtak szerint végezhető.

24. Elektronikus hírközlés

28. § Vezeték nélküli szolgáltatás építménye és azt kiszolgáló földfelszíni berendezés a község településkép védelméről szóló önkormányzati rendeletében foglaltak figyelembevételével meglévő építményre helyezhető el oly módon, hogy annak legfelső pontját legfeljebb 6,0 méterrel haladhatja meg a hírközlési építmény legmagasabb pontja, beleértve az antennát és az antennatartó szerkezetet is.

25. Megújuló energiatermelő és egyéb technológiai létesítmények

29. § (1) Szélerőmű, szélkerék belterületen nem telepíthető.

(2) Külterületen háztartási méretű kiserőmű (szélkerék, szélerőmű) telepítésének feltétele hogy a magassága a telepítés telkére vonatkozó előírásokban rögzített építménymagasságot legfeljebb 3 méteren túl nem haladhatja meg, és a dőléstávolsága minden irányban saját telken belülre essen.

(3) A (2) bekezdés teljesítésével sem telepíthető háztartási méretű kiserőmű (szélkerék,szélerőmű)

a) tájképvédelmi területen, vagy

b) ahol azt magasabb rendű területrendezési terv tiltja.

(4) 0,5 MW-nál nagyobb névleges teljesítőképességű, villamos energiát termelő naperőmű a település közigazgatási területén a Gksz-2, Gksz-4 és Gksz-5 jelű kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek építési övezeteiben helyezhető el.

IX. Fejezet

ÉPÍTÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

26. Építés általános feltételei

30. § (1) Az adott építési övezeti előírásokban szereplő legkisebb telekméretnél kisebb területű kialakult és épülettel, vagy építési jogosultsággal rendelkező építési telken is létesíthető épület az építési övezet előírásaiban foglalt mértékig, ha az összes alábbi előírás betartható és az adott építési övezet másképpen nem rendelkezik:

a) a beépítés az előírt paramétereknek együttesen megfelel;

b) a gépkocsi elhelyezés telken belül biztosítható;

c) e rendeletben előírt, illetve a Szabályozási Terven jelölt beavatkozásokat egyidejűleg végrehajtották.

d) a telek szélessége (fekvő telek esetén mélysége) a 10 m-t eléri.

(2) Épület, építmény elhelyezésénél figyelembe kell venni a Szabályozási Terven feltüntetett, valamint egyéb jogszabályok által megalapozott, a szakhatóságok által megszabott védőterületet, védőtávolságot, védősávot.

(3) Az épületek melletti feltöltés, illetve bevágás (támfal alkalmazása nélkül, csak rézsűvel) legfeljebb 1,5 m lehet.

(4) Építési telken lakókocsi emberi tartózkodás céljából ideiglenesen sem helyezhető el, tárolás céljából csak ideiglenes jelleggel, a főépület használatbavételéig helyezhető el.

(5) Mobilház, konténerház elhelyezése a településképi rendeletben foglalt egyedi és területi építészeti követelmények, jelen rendelet előírásainak figyelembevételével megengedett.

(6) Állattartó épület csak kiegészítő rendeltetésű épületként helyezhető el – kivéve, ahol az övezeti előírás a haszonállattartást, mint fő rendeltetést megengedi – a főrendeltetésű épület mögött, az építési helyen belül a rendelet 3. mellékletében meghatározott telepítési távolságok figyelembevételével.

(7) Az állattartás céljára használt terület – kifutó, karám - nem csatlakozhat közvetlenül a szomszédos ingatlanhoz, annak telekhatárától, illetve kerítésétől 3 m-es védőtávolságot kell megtartani, melyet többszintes növényállománnyal kell beültetni.

27. Beépítési mód, építési hely

31. § (1) Az építési övezetekben melléképítmények építési helyen belül helyezhetők el, kivéve a közműbecsatlakozási műtárgy és a hulladéktartály tároló kerti építmény.

(2) Az övezetben, építési övezetben elhelyezhető épületnek nem minősülő építmény magassága nem haladhatja meg az övezetben, építési övezetben előírt épületmagasság megengedett legnagyobb mértékét kivéve, ha az övezeti előírás másképpen nem rendelkezik.

(3) A rendelet hatálya alá tartozó területen földalatti építmény más telek vagy közterület alá nem nyúlhat, a földalatti építményrész nem lehet nagyobb, mint az övezetre megengedett beépítés legnagyobb értéke. Az elő- és oldalkertek előírásai a földalatti építményekre is vonatkoznak.

28. Kerítések

32. § (1) A kerítés magassága legfeljebb 2,0 m lehet, kivéve, ha az övezeti előírás másként rendelkezik.

(2) A telken belüli kerítés – ha az övezeti előírás másként nem rendelkezik - magassága legfeljebb 1,5 m lehet.

29. Zöldfelületek általános előírásai

33. § (1) Az építési övezetekre meghatározott telken belüli minimális zöldfelületi arány szerinti zöldfelület megléte az épület rendeltetésszerű használatát biztosítja.

(2) A telken telepített növényzet nem zavarhatja a szomszédos ingatlan, vagy a közterület használóját (árnyékolás, kilátás zavarása, telekre átnyúló ágak, gyökerek, épület alá növő gyökerek, épületre ráhajló ágak, épületen végzendő felújítási munkát akadályozó növényzet) az ingatlan, vagy a közterület használatában, a birtoklásában nem korlátozhatja, az ingatlanon álló épületben kárt nem okozhat.

30. Gépjárművek elhelyezése

34. § (1) Az új építmények, önálló rendeltetési egységek építése, meglévő építmények bővítése, átalakítása, rendeltetésük módosítása esetében a rendeltetésszerű használatához az OTÉK-ban előírt mennyiségű és fajtájú gépjármű elhelyezési lehetőségét, továbbá rendszeres teherszállítás esetén a rakodóhelyet telken belül kell biztosítani, kivéve a (2) bekezdésben meghatározott eseteket, és ha az övezeti előírás másképpen rendelkezik.

(2) Az oktatási, nevelési, intézményi, sport és kereskedelmi rendeltetés esetén – amennyiben a telek adottságai nem teszik lehetővé a parkolóhelyek telken belüli elhelyezését – az OTÉK-ban előírt mennyiségű és fajtájú gépjármű elhelyezés és rakodóhely közterületen is biztosítható, a közterület kezelőjének és tulajdonosának hozzájárulásával.

X. Fejezet

KATASZTRÓFAVÉDELMI OSZTÁLYBA SOROLÁS ALAPJÁN MEGHATÁROZOTT ELÉGSÉGES VÉDELMI SZINT KÖVETELMÉNYEI

35. § A település katasztrófavédelmi osztályba sorolása alapján meghatározott elégséges védelmi szint követelményeit az – átsorolás felülvizsgálata alapján – veszély-elhárítási terv határozza meg.

MÁSODIK RÉSZ

RÉSZLETES ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK

XI. Fejezet

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK ELŐÍRÁSAI

31. Beépítésre szánt építési övezetek

36. § (1) A település területe jellemző rendeltetésének megfelelően

a) beépítésre szánt területekre, és

b) beépítésre nem szánt területre tagolódik.

(2) A Szabályozási Terv a település területén a beépítésre szánt területeket sajátos használatuk szerint a következő építési övezetekbe sorolja:

a) Lakóterület, ezen belül Kertvárosias lakóterület építési övezet (Lke)

b) Vegyes terület, ezen belül

ba) Településközpont vegyes terület építési övezet (Vt)

bb) Intézmény terület építési övezet (Vi)

c) Gazdasági terület, ezen belül Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület építési övezet (Gksz)

d) Különleges terület, ezen belül

da) Különleges – közművek üzemi terület (K-Km)

db) Különleges – mezőgazdasági üzemi terület (K-Mü)

dc) Különleges – rekreációs terület övezet (K-Rek)

dd) Különleges – nagykiterjedésű sportterület (K-Sp)

32. Építési övezetek általános előírásai

37. § (1) Új beépítésű területen az építési vonal a 2. mellékletben meghatározott előkert mérete.

(2) Beépült építési övezetben az építési vonal a két-két szomszédos beépített ingatlan legkisebb és legnagyobb előkerti mérete között is kijelölhető.

(3) Az előkert felőli építési vonalon csak a főrendeltetésű épület homlokvonala vagy az azzal összeépített kiegészítő rendeltetésű épület homlokvonala állhat.

(4) Saroktelek esetén az építési vonal a két előkerti határvonal közül bármelyiken megválasztható.

33. Kertvárosias lakóövezetek általános előírásai

38. § (1) A Szabályozási Terven Lke építési övezeti jellel jelölt kertvárosias lakóterület építési övezet laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A kertvárosias lakóterületen elhelyezhető:

a) lakóépület,

b) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató rendeltetést is magában foglaló önálló épület, épületrész.

(3) Egy építési telken az elhelyezhető épületek számát a következők szerint kell meghatározni, kivéve, ahol az építési övezeti előírás másképp rendelkezik: ha az adott telek nagysága az építési övezetben kialakítható legkisebb telekterület

a) kétszeresét nem éri el, akkor egy;

b) kétszerese és háromszorosa közé esik, akkor legfeljebb két;

c) háromszorosánál nagyobb, akkor legfeljebb három különálló – fő funkció befogadását szolgáló - épület helyezhető el a telken,

d) a lakóépületet kiegészítő egyéb kiszolgáló funkciójú épületek száma a telken elhelyezhető lakások számánál nem lehet több.

(4) Egy építési telken elhelyezhető lakások száma – Lke-5 és az Lke-6 építési övezet kivételével –

a) az övezetre előírt telekméret másfélszereséig egy lakás,

b) az övezetre előírt telekméret másfélszerese feletti telekméret esetén két lakás.

(5) Az építési övezet területén kivételesen sem helyezhető el:

a) a lakóterületre vonatkozó környezeti normatívákat meghaladó környezeti terhelést (pl. zajos, bűzös, vagy porszennyeződést) okozó építmény,

b) a napi 2 db, 3,5 tonnás (vagy azzal egyenértékű) jármű forgalmat meghaladó anyag és áruszállítást igénylő építmény,

c) személy-, vagy áruszállítást végző járművek tárolását szolgáló (önálló parkoló, vagy garázs) építmény,

d) gépjármű karosszéria javító és festőműhely,

e) üzemanyagtöltő és járműmosó,

f) fém-és hulladékkereskedelem, ill. tárolás építménye,

g) az adott lakóterület alapfokú kiszolgálását meghaladó mértékű ellátó, szolgáltató, vendéglátó, közösségi szórakoztató és kulturális építmény,

h) nagykereskedelmi üzlet, raktár,

i) az építési övezetben megengedett lakásszámot meg nem haladó mértékű egyéb kereskedelmi szállás épület és a diák kollégium kivételével szállásjellegű épület, valamint

(6) A lakóövezetben olyan szolgáltató, kereskedelmi építmény helyezhető el, amelynek környezeti paraméterei a telekhatáron nem haladják meg a lakóterületi környezeti határértékeket és a szolgáltatáshoz szükséges gépjármű elhelyezése telken belül biztosítható.

(7) A főépület rendeltetésszerű használatát, működését elősegítő építmények közül elhelyezhetők

a) előkertben is közmű-becsatlakozási műtárgy, hulladéktartály-tároló,

b) oldalkertben is kerti építmény,

c) csak építési helyen belül

ca) húsfüstölő,jégverem, zöldségverem,

cb) állatól, állatkifutó, karám a rendelet 3. mellékletében meghatározott védőtávolságok figyelembevételével,

cc) folyadék- és gáztároló.

(8) Ha kialakult állapotú területen az övezeti sajátosságoktól eltérő építési telek az övezetre előírt minimális telekméretet háromszorosan meghaladja, akkor az építési telken elhelyezhető épületek egyikének bruttó földszinti alapterülete sem haladhatja meg a minimális telekméret kétszeres mértéke alapján számított beépíthetőség határértékét.

(9) Az építési övezetre előírt minimális teleknagyságnál kisebb, kialakult telken is építhető lakóház jelen rendelet 2. melléklet 5.1 Kertvárosias lakóterületek táblázatban meghatározott paraméterek betartásával.

(10) Az építési övezet telkein az építési hely az utcai telekhatártól mért 40 m-nél távolabb nem jelölhető ki.

(11) Az Lke jelű kertvárosias lakóterület építési övezetekben a közművesítettség módja és mértéke: teljes közművesítettség.

34. Az Lke jelű építési övezetek egyedi előírásai

39. § (1) Szabadon álló beépítés esetén a kialakult építési oldaltól az épület 3 méterre helyezendő el, az oldalkert minimálisan 4 méter kell, legyen.

(2) Az Lke-1, Lke-3 és Lke-5 építési övezetekben - ha a Szabályozási Terv másként nem rendelkezik -, a meglévő beépítésnél az előkert mérete a kialakult állapot szerinti, új beépítés esetén az előkert 5,0 m.

(3) Az Lke-1, Lke-3, Lke-4, Lke-5 és Lke-7 építési övezetekben oldalhatáron álló beépítés esetén az építési oldalon az építési határvonal, az oldalhatárhoz közelebbi oldalhomlokzat távolsága a telek oldalhatárától 1 méter. Az építési oldallal ellenkező oldalon az oldalkert szélessége minimum 4 méter.

(4) Az Lke-5 építési övezet telkei tovább nem oszthatók.

(5) Lke-5 építési övezetben egy telken maximum 3 lakás építhető.

40. § Lke-2 jelű építési övezetben

a) jelen rendelet 20. § (1) pontjában foglaltak szerint az önkormányzat a terület tulajdonosával, vagy a területen beruházni szándékozóval településrendezési szerződést köthet

b) a terület belterületbe vonása, az építési telkek kialakítása ütemezetten, szakaszokra bontva is megvalósítható.

41. § (1) Az Lke-4 jelű építési övezetben jelen rendelet 20. §-ban foglaltak szerint a terület építési telkekké kialakításának feltételeiről az önkormányzat a terület tulajdonosával, vagy a területen beruházni szándékozóval településrendezési szerződést köthet.

(2) Lke-4 építési övezetben - ha a Szabályozási Terv másként nem rendelkezik -, meglévő beépítésnél az előkert mérete a kialakult állapot szerinti, új beépítés esetén az előkert 5,0 m.

42. § (1) Lke-6 jelű építési övezetben

a) jelen rendelet 20. §-ban foglaltak szerint az önkormányzat a telkek tulajdonosaival, vagy a területen beruházni szándékozóval településrendezési szerződést köthet,

b) a terület belterületbe vonása, az építési telkek kialakítása ütemezetten, szakaszokra bontva is megvalósítható,

c) további telekmegosztás csak a terület feltárását szolgáló közút kialakítását követően, vagy azzal együtt valósítható meg.

(2) Lke-6 jelű építési övezetben egy építési telken elhelyezhető lakások száma

a) az övezetre előírt minimális teleknagyság és annál kisebb telken egy lakás,

b) az övezetre előírt telekméretnél nagyobb teleknagyság esetén két lakás.

43. § Az Lke-7 építési övezet telkei „a telek be nem építhető része” kötelező másodlagos szabályozási elemmel érintettek. A telek be nem építhető része a közterületi ingatlanhatártól számított 3 méter, ahol épület, építmény és közmű műtárgy nem helyezhető el.

35. A településközponti vegyes terület építési övezeteinek előírásai

44. § (1) A Vt jelű településközponti vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakó- és olyan helyi települési szintű igazgatási, iroda, kereskedelmi, szolgáltató, szállásjellegű, hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális, közösségi szórakoztató épületek, valamint sport rendeltetésű építmények elhelyezésére szolgál, amelyek nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.

(2) A Vt jelű építési övezetben nem helyezhető el

a) önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és azokat szállító járművek számára,

b) a lakóterületre vonatkozó környezeti normatívákat meghaladó környezeti terhelést (pl. zajos, bűzös, vagy porszennyeződést) okozó építmény,

c) üzemanyagtöltő,

d) fém-és hulladékkereskedelem, ill. tárolás építménye,

e) nagykereskedelmi üzlet, raktár,

(3) A főépület rendeltetésszerű használatát, működését elősegítő építmények közül elhelyezhetők

a) előkertben is közmű-becsatlakozási műtárgy, hulladéktartály-tároló

b) oldalkertben is kerti építmény,

c) csak építési helyen belül

ca) húsfüstölő,jégverem, zöldségverem,

cb) állatól, állatkifutó, karám a rendelet 3. mellékletében meghatározott védőtávolságok figyelembevételével,

cc) folyadék- és gáztároló,

d) a telek területén megkötés nélkül épülettől különálló kirakatszekrény,

(4) Vt jelű építési övezetben kereskedelmi, szolgáltató, iroda, vendéglátó, szálláshely szolgáltató rendeltetésű épület kialakítása esetén az előírt parkolóhelyeket telken belül kell biztosítani.

(5) A Vt-1 jelű építési övezetben telkenként elhelyezhető épületek száma

a) az övezetre előírt minimális teleknagyság kétszereséig egy épület helyezhető el,

b) az övezetre előírt minimális teleknagyság kétszeresénél nagyobb telken két főépület helyezhető el, a kiegészítő és kiszolgáló funkciójú épület a főépülettől külön álló épületben is elhelyezhető.

(6) A Vt-1 jelű építési övezetben - ha a Szabályozási Terv másképpen nem rendelkezik -, akkor az előkert mérete meglévő beépítésnél a kialakult állapot szerint, új beépítés esetén 7,0 m. Az előkert közhasználatú területként is kialakítható.

(7) A Vt jelű építési övezetekben a közművesítettség módja és mértéke teljes közművesítettség.

(8) A Vt-2 építési övezet telkei „a telek be nem építhető része” kötelező másodlagos szabályozási elemmel érintettek. A telek be nem építhető része a közterületi ingatlanhatártól számított 3 méter, ahol épület, építmény és közmű műtárgy nem helyezhető el.

36. Intézményi vegyes terület építési övezeteinek előírásai

45. § (1) A Szabályozási Terven Vi jellel szabályozott Intézményi vegyes terület építési övezet több önálló rendeltetési egységet magába foglaló épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A Vi-1 jelű intézményi vegyes terület építési övezetben elhelyezhető épület:

a) igazgatási,

b) nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális

c) iroda,

d) kereskedelmi, szolgáltató, szállásjellegű,

e) kulturális, közösségi szórakoztató,

f) sport

g) hitéleti

rendeltetést tartalmazhat.

(3) Az építési övezetek telkein önálló lakó rendeltetésű épület nem helyezhető el.

(4) Az építési övezetben nem helyezhető el önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

(5) A Vi jelű építési övezetekben a közművesítettség módja és mértéke teljes közművesítettség.

(6) Kereskedelmi, szolgáltató, iroda, szállásjellegű rendeltetésű épület kialakítása esetén az előírt parkolóhelyeket telken belül kell biztosítani.

(7) A Vi-1 jelű építési övezetben - ha a Szabályozási Terv másképpen nem rendelkezik -, akkor az előkert mérete meglévő beépítésnél a kialakult állapot szerint, új beépítés esetén 7,0 m. Az előkert közhasználatú területként is kialakítható.

37. Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület építési övezeteinek általános előírásai

46. § (1) A Szabályozási Terven Gksz jelű kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület építési övezetei a környezetre jelentős kedvezőtlen hatást nem gyakorló gazdasági épületek, építmények elhelyezésére szolgálnak.

(2) A gazdasági terület építési övezeteiben kizárólag nem jelentős zavaró hatású

a) szolgáltató célú épületek,

b) kereskedelmi célú épületek,

c) raktárépületek,

d) a gazdasági épületen belül egy darab szolgálati lakás,

e) iroda épületek

helyezhetők el.

(3) A Gksz-1, Gksz-2, Gksz-3, Gksz-4 és Gksz-5 jelű kereskedelmi, szolgáltató gazdasági építési övezetekben a közművesítettség módja és mértéke: teljes közművesítettség. A Gksz-6 jelű kereskedelmi, szolgáltató gazdasági építési övezetben a közművesítettség módja és mértéke: részleges közművesítettség.

(4) Ha a gazdasági terület építési övezeteinek telke lakó-, vegyes, illetve különleges beépítésre szánt övezetbe sorolt telekkel határos, akkor a közös telekhatárok mentén a gazdasági övezetbe tartozó telken összefüggő, többszintes védőzöld sávot kell kialakítani, melynek minimális szélessége 3,0 m.

(5) A Gksz jelű építési övezetekben a meghatározott legnagyobb épületmagasságot meghaladóan technológiai szempontból szükséges építmények helyezhetők el maximum 20 m építménymagassággal, az építési övezetre vonatkozó egyéb előírások betartásával.

(6) A gazdasági terület építési övezeteiben elhelyezhető melléképítmények:

a) közműbecsatlakozás műtárgya,

b) közműpótló műtárgy,

c) hulladéktartály tároló,

d) kirakatszekrény,

e) állatól, állatkifutó,

f) trágyatároló,

g) komposztáló,

h) siló,

i) ömlesztett anyag-, folyadék-, gáztároló,

j) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop.

(7) Gazdasági övezetekben - a Gksz-1 jelű építési övezet kivételével - portaépület az előkertben is elhelyezhető, bruttó alapterülete maximum 12 m 2 lehet.

(8) Az előírt parkolóhelyeket telken belül kell biztosítani.

38. A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület építési övezetei

47. § (1) A Gksz-1 jelű építési övezetbe tartozó telkek Szigetújfalu beépült gazdasági területéhez tartoznak.

(2) Új épület építése, meglévő épület bővítése esetén

a) az előkert 5,00 m,

b) oldalkert 5,00 m,

c) hátsókert 6,00 m

távolságok betartásával kell az építési helyet megállapítani.

48. § (1) Gksz-2 és Gksz-4 jelű építési övezetekben az építési telkek kialakítása csak a terület feltárását szolgáló közút és magánút kialakítását követően, vagy azzal együtt valósítható meg,

a) jelen rendelet 20. § (1) pontjában foglaltak szerint az önkormányzat a terület tulajdonosával, vagy a területen beruházni szándékozóval településrendezési szerződést köthet,

b) az építési telkek kialakítása ütemezetten, szakaszokra bontva is megvalósítható,

c) a telekalakítás csak telepítési tanulmányterv alapján végezhető.

(2) A Gksz-2 és Gksz-4 jelű építési övezetekben – a 47. § (2) bekezdésben felsoroltakon kívül - elhelyezhető

a) üzemanyagtöltő,

b) önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára,

c) a gazdasági területhez kapcsolódó munkásszállás,

d) 0,5 MW-nál nagyobb névleges teljesítőképességű, villamos energiát termelő naperőmű is.

49. § (1) Gksz-3 jelű építési övezetben

a) jelen rendelet 20. § (1) pontjában foglaltak szerint a terület építési telkekké kialakításának feltételeit az önkormányzat a terület tulajdonosával, vagy a területen beruházni szándékozóval településrendezési szerződést köthet,

b) az építési telkek kialakítása ütemezetten, szakaszokra bontva is megvalósítható,

c) a telekalakítás csak telepítési tanulmányterv alapján végezhető.

(2) Az építési övezetben elhelyezhető a gazdasági területhez kapcsolódó munkásszállás.

39. Különleges beépítésre szánt területek építési övezeteinek előírásai

50. § (1) A beépítésre szánt különleges területek (K- előjelű) építési övezeteibe azok a területek tartoznak, amelyeken az elhelyezhető építmények rendeltetésük miatt jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól védelmet igényelnek.

(2) A különleges területek meghatározott, és Szabályozási Tervben is jelölt építési övezeteibe a K-Km jelű különleges közmű üzemi területek, a K-Mü jelű különleges mezőgazdasági üzemi területek, a K-Rek jelű különleges rekreációs területek és a K-Sp jelű különleges nagykiterjedésű sportolási célú területek tartoznak.

(3) Az építési övezetekben egy telken több épület is elhelyezhető.

(4) A különleges területek építési övezeteiben lakás – 1 db szolgálati lakás kivételével – nem helyezhető el, kivéve, ha az építési övezetre vonatkozó előírás másképpen nem rendelkezik.

(5) A különleges beépítésre szánt területek építési övezeteiben a meghatározott legnagyobb épületmagasságot meghaladóan gabonatároló siló és technológiai szempontból szükséges építmények helyezhetők el maximum 20 m építménymagassággal, az építési övezetre vonatkozó egyéb előírások betartásával.

51. § (1) A K-Km-1 jelű Különleges közmű üzemi területen a közművek üzemeltetésével kapcsolatos létesítmények, az energiaszolgáltatás épületei és építményei, egyéb közmű ellátó műtárgyak, a funkcióból következő építmények, és azok kiszolgálásához szükséges egyéb épületek helyezhetők el.

(2) A K-Km-2 jelű Különleges közmű üzemi területen kizárólag hírközlési, távközlési építmények torony jellegű technológiai építményei, víztorony helyezhetők el. Lakás kivételesen sem helyezhető el.

(3) A K-Km-2 jelű Különleges közmű üzemi terület építési övezetében az antennatartó építmény legmagasabb pontját a ráhelyezett antenna legmagasabb pontja 6 m-rel haladhatja meg.

(4) A K-Km-1 és K-Km-2 jelű építési övezetben a közművesítettség módja és mértéke: hiányos közművesítettség.

52. § (1) A K-Mü-1 jelű Különleges mezőgazdasági terület a mezőgazdasági üzemi építmények, növénytermesztés és nagylétszámú haszonállattartás építményei, üvegházak, mezőgazdasági termeléssel összefüggő kutatási, kereskedelmi, szolgáltató és agrárturisztikai, lovasturisztikai célú építmények elhelyezésére szolgáló építési övezet, melyben elhelyezhetők az állattartáshoz és a növénytermesztéshez kapcsolódó kiszolgáló, gazdasági építmények is.

(2) Az építési övezetben kialakíthatók a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások is, egy telken legfeljebb 2 lakás építhető, lakásonként max. 150 m 2 hasznos alapterülettel.

(3) Szolgálati lakás csak az (1) bekezdésben meghatározott rendeltetésű épület építésével egy időben, vagy annak létesítését követően építhető.

(4) A területen belül csak olyan kereskedelmi, szolgáltatási és gazdasági épületek létesíthetők, amelyek közegészségügyi és környezetvédelmi szempontból az állattartással összeegyeztethetők.

(5) A K-Mü-1 jelű építési övezetben a közművesítettség módja és mértéke: hiányos közművesítettség.

(6) A beépíthető legkisebb telekterület 5000 m2, beépíthető legkisebb telekszélesség 30 m.

(7) Az előírt parkolóhelyeket, valamint a rakodáshoz szükséges területet telken belül kell biztosítani.

(8) Ha a különleges mezőgazdasági övezet telke lakó, vegyes építési övezetbe sorolt telekkel határos vagy a telekhatárokat elválasztó közlekedési terület szélessége kevesebb, mint 10 méter, akkor a közös telekhatárok mentén a különleges mezőgazdasági övezetbe tartozó telken összefüggő, többszintes védőzöld sávot kell kialakítani, melynek minimális szélessége 3,0 m.

53. § (1) A K-Rek-1 jelű Különleges rekreációs terület a pihenés, szabadidő eltöltés céljára szolgáló terület.

(2) A különleges rekreációs terület övezetben:

a) sport, rekreációs,

b) szállásjellegű és kapcsolódó szolgáltatások,

c) vendéglátó,

d) pihenés, szabadidő eltöltés céljára szolgáló

rendeltetésű épületek helyezhetők el, valamint ilyen célt szolgáló területek alakíthatók ki.

(3) Lakó rendeltetési egység csak a tulajdonos, a használó és a személyzet számára alakítható ki a főrendeltetésű épület megléte esetén, telkenként 1 db, maximum 100 m2 nettó alapterülettel.

(4) A létesítmények parkolóigénye telken belül biztosítandó.

(5) Az övezetben a közművesítettség módja és mértéke: hiányos közművesítettség.

54. § (1) A K-Sp-1 jelű Különleges nagykiterjedésű sportterület a pihenés, szabadidő eltöltés, testedzés céljára szolgáló terület.

(2) Az építési övezetben az alábbi létesítmények helyezhetők el:

a) sportépítmények: sportpályák, sportcsarnok, uszoda;

b) sportpályák kiszolgáló létesítményei, lelátók, öltözők;

c) pihenést és testedzést szolgáló építmények, pihenőhely, játszótér, tornapálya;

d) a terület fenntartásához szükséges épület;

e) a területet használók ellátását szolgáló vendéglátás épületei.

(3) Lakó rendeltetés nem megengedett.

(4) A K-Sp-1jelű építési övezetben a közművesítettség módja és mértéke: teljes közművesítettség

XII. Fejezet

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT ÖVEZETEK ELŐÍRÁSAI

40. Beépítésre nem szánt övezetek

55. § A Szabályozási Terv a település területén a beépítésre nem szánt területeket sajátos használatuk szerint a következő övezetekbe sorolja:

a) Közlekedési és közműterület, ezen belül

aa) Közúti közlekedési terület övezete (KÖu)

ab) Kötöttpályás közlekedési terület övezete (KÖk)

b) Zöldterület, ezen belül

ba) Közpark övezete (Zkp)

bb) Közkert övezete (Zkk)

c) Erdőterület, ezen belül

ca) Védelmi rendeltetésű erdők övezete (Ev)

cb) Egyéb, gazdasági rendeltetésű erdők övezete (Eg)

d) Mezőgazdasági terület, ezen belül

da) Általános mezőgazdasági terület övezetei: (Má)

db) Kertes mezőgazdasági terület övezete (Mk)

e) Vízgazdálkodási terület, ezen belül

ea) Vízfolyások területének övezete (V-1)

eb) Vízmű területek övezete (V-2)

ec) Árvízvédelmi töltés övezete (V-3)

ed) Vízgazdálkodási mezőgazdasági terület (V-Mg)

f) Különleges beépítésre nem szánt terület

fa) Kikötő terület övezete (Kb-Ki)

fb) Mezőgazdasági üzemi terület övezete (Kb-Mü)

fc) Rekreációs terület övezete (Kb-Rek)

fd) Temető területe (Kb-T)

41. A közlekedési és közműterület övezetek előírásai

56. § (1) A közlekedési övezetbe tartoznak a meglévő és tervezett közutak, a vasúti területek a hozzájuk tartozó közlekedésüzemi létesítmények területével és tartozékaival együtt.

(2) A közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló terület az országos és a helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozóhelyek (parkoló), a tömegközlekedést kiszolgáló létesítmények, a járdák és a gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményeik, továbbá a közművek, hírközlési és reklám építmények, valamint utcabútorok elhelyezésére szolgál.

(3) A közlekedési területek övezeti besorolása a tervben:

a) Köu – közutak területe

b) Kök – vasutak területe

(4) A HÉV vágányának tengelyétől mért 50,0- 50,0 méter széles védőtávolságon belül építményt elhelyezni csak a kijelölt üzemeltető és hatóság szakhatósági hozzájárulásával lehet.

(5) Az országos közutak védőtávolsága mellékutak esetében 50,0- 50,0 méter. Az 50 m-es védősáv esetén a tengelytől számított 30-30 m-en belül magas építmény létesítése és 20- 20 m távolságon belül kerítés építése nem lehetséges.

(6) Országos közútra vonatkozóan a közút kezelőjének hozzájárulása szükséges

a) külterületen a közút tengelyétől számított 50 méteren belül építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához, nyomvonal jellegű építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, kő, kavics, agyag, homok és egyéb ásványi nyersanyag kitermeléséhez;

b) belterületen – a közút mellett – ipari, kereskedelmi, vendéglátó-ipari, továbbá egyéb szolgáltatási célú építmény építéséhez, bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához, valamint a helyi építési szabályzatban, vagy a szabályozási tervben szereplő közlekedési és közműterületen belül nyomvonal jellegű építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez;

c) amennyiben az elhelyezendő létesítmény dőlési távolsága a közút határát keresztezi.

(7) A külterületi kiszolgáló (mezőgazdasági) utak szabályozási szélessége minimálisan 8 m. Az új szabályozási szélességet a jelenlegi közterület tengelyétől szimmetrikusan kell biztosítani, ha ez nem lehetséges, akkor szabályozási tervet kell készíteni a területre vonatkozóan.

(8) A külterületi mezőgazdasági utak mentén, amennyiben

a) az út szélessége kisebb, mint 10,0 méter, az úthoz közvetlenül csatlakozó telekhatártól számított 10,0 méteren belül;

b) az út szélessége nagyobb, mint 10,0 méter, az úthoz közvetlenül csatlakozó telekhatártól számított 5,0 méteren belül

épület nem helyezhető el, kivéve, ha az övezeti előírás másként nem rendelkezik.

(9) Az újonnan kialakítandó közúti közlekedési célú területeket, utakat úgy kell tervezni és kialakítani, hogy a tűzoltási felvonulási terület, a szükséges közmű elhelyezés és legalább egyoldali zöldsáv kialakítása biztosítható legyen, a közterületi zöldfelületekre vonatkozó előírások figyelembevételével.

(10) A közúti közlekedési területek a következők:

a) 5101 jelű mellékút (Köu-1)

b) 51111 jelű mellékút (Köu-2)

c) 51305 jelű mellékút (Köu-3)

d) Kiszolgáló út (min. 10,0 m) (Köu-4)

e) Kiszolgáló út (min. 8,0 m) (Köu-5)

f) Külterületi kiszolgáló út (Köu-6)

(11) A közlekedési területeket, azok kiszabályozását, szabályozási szélességeit és védőtávolságait a Szabályozási terv tartalmazza.

42. Magánutak létesítésére és kialakítására vonatkozó előírások

57. § (1) A szabályozási terven nem jelölt telektömbfeltárásra, építési telek megközelítésére magánút is kialakítható.

(2) A magánút kizárólag kiszolgáló út, külterületi földút, gyalogút szerepkörrel alakítható ki.

(3) A magánutak műszaki kialakításánál a közforgalmú utakra érvényes előírások szerint kell eljárni.

(4) Magánút akkor létesíthető, ha közvetlenül közterülethez csatlakozik, vagy a létesítendő magánutat a csatlakozó – közterületi kapcsolattal rendelkező – magánúttal összevonják, ezzel biztosítva a kialakuló magánút közvetlen közterületi csatlakozását.

(5) Magánút kizárólag telekalakítási terv alapján létesíthető.

(6) A magánút kialakításának feltétele a csatlakozó közterület kezelőjének hozzájárulása.

(7) Magánutat kialakítani új út megnyitása céljából csak akkor szabad, ha a visszamaradó telekméretek az övezeti előírásoknak megfelelnek.

(8) A magánútról kiszolgált telkek csak akkor tekinthetők építési teleknek, ha a magánút az Étv. vonatkozó előírása szerint az ingatlan-nyilvántartásba útként van bejegyezve. A magánút céljából kialakított és ekként nyilvántartott ingatlan nem építhető be. Magánutat megszüntetni csak akkor lehet, ha az arról kiszolgált építési telkek más módon megközelíthetővé, vagy kiszolgálhatóvá válnak.

(9) Magánút rendeltetésű telek minimális szélessége

a) lakóövezet feltárását biztosító kiszolgáló út esetén minimum 10,0 méter,

b) gazdasági övezet feltárását biztosító kiszolgáló út esetén: minimum 14,0 méter,

c) nem lakó és nem gazdasági övezet feltárását biztosító kiszolgáló út esetén minimum 12,0 méter ,

d) gyalogos út esetén minimum 3,0 méter ,

e) külterületi mező-, erdőgazdasági út esetében csapadékvíz szikkasztással minimum 8,0 méter ,

f) külterületi burkolt mező-, erdőgazdasági út esetében csapadékvíz elvezetéssel minimum 10,0 méter

lehet.

(10) A magánutat a tulajdonos, illetve a tulajdonostársak kötelesek kialakítani és fenntartani. A magánút alatt létesülő, és az érintett ingatlanokat kiszolgáló közművezetékek kiépítéséről és karbantartásáról a magánút tulajdonosa köteles gondoskodni. A közműbevezetés szempontjából a magánút közmű-becsatlakozását a közüzemi hálózatba úgy kell tekinteni – a kapacitás-meghatározás és a külön szabályozott díjtételek, közműfejlesztési hozzájárulás kivételével –, mintha az egy közterületi közműcsatlakozás volna.

(11) Újonnan kialakításra kerülő közforgalom elől elzárt magánút szélességi mérete nem lehet kisebb 6,0 m-nél.

43. Zöldterületek általános előírásai

58. § (1) A zöldterület övezetei a település területén állandóan növényzettel fedett közterületek.

(2) A zöldterületek funkciójuk, kialakításuk, valamint méretük alapján az alábbi övezetekre tagolódnak:

a) Zkp jelű közpark övezet

b) Zkk jelű közkert övezet.

(3) A zöldterület övezeteiben:

a) a pihenést és testedzést szolgáló építmények (sétaút, pihenőhely, kisebb sportpályák),

b) köztárgyak, műtárgyak (szobor, emlékmű, díszkút, szökőkút stb.),

c) kerti építmények (pergola, zenepavilon, szabadtéri színpad),

d) játszótér

helyezhetők el.

(4) A zöldterület övezetekben épületek nem helyezhetők el

(5) Új zöldterületek kialakítása, meglévő zöldterületek rekonstrukciója kizárólag kertépítészeti terv alapján történhet.

(6) A Szabályozási Terven jelölt területek kialakítása és hasznosítása kizárólag talajmechanikai szakvélemény alapján történhet.

44. Zöldterület övezetei

59. § (1) Közpark övezetbe tartoznak a Szabályozási Terven Zkp övezeti jellel jelölt, 1 ha-nál nagyobb területű növényzettel fedett közterületi zöldterületek.

(2) Az övezet területének min. 90 %-át növényzettel fedetten kell fenntartani.

60. § (1) A Zkk jelű közkert övezetbe tartozik az 1 ha-nál kisebb területű, állandóan növényzettel fedett közterület.

(2) Az övezet területének min. 60 %-át növényzettel fedetten kell kialakítani.

45. Erdőterület övezetei

61. § (1) Erdőterület, a földhivatali nyilvántartás szerint erdő művelési ágban nyilvántartott, az erdőtörvény alapján erdőnek minősülő, valamint a Szabályozási Terven erdőként (E) körülhatárolt és megjelölt terület.

(2) Az erdőterülethez tartozó övezetekben a gazdálkodást meghatározott erdőtervek szerint kell folytatni.

(3) Az erdőterületek övezeteibe tartozó telkek tovább nem oszthatók, de összevonhatók.

(4) A település közigazgatási területén található erdőterületek funkciójuk és az elhelyezhető építmények szerint az alábbi övezetekbe sorolhatók:

a) Ev jelű védelmi rendeltetésű erdőterület,

b) Eg jelű egyéb, gazdasági rendeltetésű erdőterület.

62. § (1) A Szabályozási Terven Ev jelű védelmi rendeltetésű erdőterületként szabályozott területen épület nem építhető.

(2) Az Ev jelű védelmi rendeltetésű erdőterületeken kizárólag olyan nem épület jellegű építmények, létesítmények (nyomvonal jellegű közmű és távközlési létesítmények, feltáró utak) helyezhetők el, amelyek az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem akadályozzák.

(3) Nem helyezhető el nyilvános illemhely, gépjármű várakozóhely.

63. § (1) Az Eg övezetbe tartoznak az egyéb, gazdasági rendeltetésű erdőterületek, a gazdálkodási, faanyag termelési, funkciót betöltő ökológiai szempontból értékes erdőterületek.

(2) Az Eg jelű Gazdasági rendeltetésű erdőterületen kizárólag az erdő rendeltetésének megfelelő épületek, építmények (erdőgazdálkodási gazdasági épület, erdészház, közösségi vadászház) helyezhetők el, ha azt az erdőhasználat, az erdőművelés indokolja és az elhelyezéshez az illetékes erdészeti hatóság hozzájárul.

(3) Az Eg jelű Gazdasági rendeltetésű erdőterületen egyenként maximum 300 m 2 bruttó beépített területű épületek helyezhetők el.

(4) Technológiai építmény, illetve sajátos építmény (kilátó, magasles), valamint az övezetben megengedett tevékenységhez szükséges, alaprajzilag pontszerűnek minősülő építmény magassága meghaladhatja az övezetben előírt épületmagasság kétszeresét.

46. Mezőgazdasági területek övezetei

64. § (1) A mezőgazdasági terület a mezőgazdasági termelés (növénytermesztés, állattenyésztés és az ezekkel közvetlenül kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás) és annak építményei elhelyezésére szolgál.

(2) A Szabályozási Terven jelölt mezőgazdasági területek sajátos használatuk szerint:

a) kertes mezőgazdasági területek

b) általános mezőgazdasági területek.

(3) A mezőgazdasági területen lakókocsi, lakókonténer, egyéb mobil jellegű, ideiglenes használatra szánt építmény a mezőgazdasági területeken végzett építési tevékenység ideje alatt, felvonulási célra elhelyezhető.

(4) Technológiai építmény, illetve sajátos építmény (kilátó, magasles), valamint az övezetben megengedett tevékenységhez szükséges, alaprajzilag pontszerűnek minősülő építmény magassága meghaladhatja az övezetben a gazdasági épületre előírt épületmagasság kétszeresét. Az általános mezőgazdasági terület övezeteiben a gazdasági épület megengedett legnagyobb épületmagassága 7,0 m.

(5) Az általános mezőgazdasági területek a kialakult jellegzetes településszerkezet megtartása, a hagyományos tájhasználat és a táji, természeti értékek megőrzése érdekében az épületek, építmények elhelyezése szempontjából a következő övezetekre tagolódnak:

a) Má-1 jelű szőlő- és gyümölcstermesztési általános mezőgazdasági terület övezet,

b) Má-2 jelű hagyományos árutermelő, szántóföldi gazdálkodású általános mezőgazdasági terület övezete,

c) Má-3 jelű hagyományos árutermelő, szántóföldi gazdálkodású általános mezőgazdasági terület övezete.

47. Má-1 - Általános mezőgazdasági terület övezete

65. § (1) Az Má-1 jelű szőlő- és gyümölcstermesztési mezőgazdasági területek övezete a tájkarakter erősítése érdekében szőlő- vagy gyümölcstermesztéssel hasznosítandó.

(2) Az övezetben kizárólag a szőlőművelést, szőlőfeldolgozást vagy a gyümölcstermesztést, gyümölcsfeldolgozást szolgáló gazdasági épület, építmény, valamint egy lakás helyezhető el.

(3) Lakófunkció csak a gazdasági épület megléte esetén, vagy azzal egy időben létesíthető.

(4) Épület, építmény a telek megközelítésére szolgáló közúttól, magánúttól minimum 10 méterre, a telekhatártól minimum 5 méterre helyezhető el.

(5) A telken több épület is elhelyezhető csoportosan.

(6) Az övezetben terepszint alatti beépítés a legnagyobb beépítettség mértékének 50 %-ig lehetséges.

48. Má-2 – Általános mezőgazdasági terület övezete

66. § (1) Az Má-2 jelű általános mezőgazdasági terület övezetébe a hagyományos árutermelő, szántóföldi gazdálkodású mezőgazdasági területek tartoznak.

(2) Az övezetben a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos terményfeldolgozás és tárolás épületei, építményei, továbbá 1 lakófunkciót is szolgáló épület helyezhető el. Lakófunkció csak a gazdasági épület megléte esetén, vagy azzal egy időben létesíthető.

(3) Má-2 jelű övezetbe tartozó területen több önálló telekből mezőgazdasági birtoktest alakítható ki. A birtoktest kialakítása esetében a 10%-os beépíthetőség a birtoktesthez tartozó összes telek területe után számítva csak az egyik telken is kihasználható (birtokközpont), ha a telek területe legalább a 10 000 m2-t eléri, és a beépítés a szomszédos telkek rendeltetésszerű használatára nincs korlátozó hatással, vagy azt nem veszélyezteti. Birtoktest kialakítása esetében a birtokközpont beépítettségének meghatározásakor beszámításra került telkeken épületet elhelyezni nem lehet. A birtokközpont telkén a beépítettség a 30 %-ot nem haladhatja meg.

(4) Épület, építmény a telek (birtokközpont) megközelítésére szolgáló közúttól, magánúttól minimum 10 méterre, a telekhatároktól minimum 10 méterre helyezhető el.

(5) A telken több épület is elhelyezhető csoportosan.

(6) Birtokközpont lakóépületének alapterülete legfeljebb 200 m2 lehet.

49. Má-3 – Általános mezőgazdasági terület övezete

67. § (1) Az Má-3 jelű általános mezőgazdasági terület övezetébe a hagyományos árutermelő, szántóföldi gazdálkodású mezőgazdasági területek tartoznak.

(2) Az övezetben a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos terményfeldolgozás és tárolás épületei, építményei, gazdasági épületek helyezhetők el.

(3) Az Má-3 jelű általános mezőgazdasági terület övezetében a lakó rendeltetés nem megengedett.

50. Mk - kertes mezőgazdasági terület övezete

68. § (1) A kertes mezőgazdasági terület övezetébe a Szabályozási Terven Mk jellel jelölt zártkerti, illetve művelés alól kivett zárkerti területek tartoznak.

(2) Az övezet a szőlő-, gyümölcs-, kertgazdálkodást és hobbikertészkedést szolgáló mezőgazdasági területek övezete.

(3) Az övezetben egy gazdasági épület helyezhető el.

(4) A kertes mezőgazdasági területen lakóház, üdülőépület, állattartó épület, valamint üzemi méretű (saját szükségletet meghaladó mennyiséget előállító) mezőgazdasági épületek pl.: terményfeldolgozó, mezőgazdasági gépjavító, állattartó telep stb. nem helyezhetők el.

(5) Az övezetben épület építése, meglévő bővítése az alábbi követelmények teljesülése esetén lehetséges:

a) a telek szélessége meghaladja a 12,0 m-t,

b) az ingatlan közútról, vagy magánútról megközelíthető, melynek szélessége legalább 8,0 m szélességgel kialakításra került,

c) 720 m2-nél kisebb telken épületet építeni, bővíteni nem lehet,

d) a 720- 1500 m 2 közötti területnagyságú telken építményt elhelyezni kizárólag kert, szőlő, gyümölcsös művelési ág, kivett zártkert esetén lehet,

e) egyéb mezőgazdasági művelési ág esetén 1500 m2-nél nagyobb területű telken lehetséges az építés.

(6) Épület, építmény a telek megközelítésére szolgáló közúttól, magánúttól minimum 10 méterre, a telekhatároktól minimum 3 méterre helyezhető el.

(7) A mezőgazdasági területeken különálló árnyékszék nem létesíthető.

(8) Az övezetben a közművesítettség módja és mértéke: hiányos közművesítettség.

51. Vízgazdálkodási terület általános előírásai

69. § (1) A vízgazdálkodási területbe tartoznak a vízgazdálkodással kapcsolatos összefüggő területek, a közigazgatási területen meglévő nyílt csatornák, árkok medre és partja, vízbeszerzési területek és védőterületeik, illetve vízmű területek.

(2) A vízgazdálkodási övezetekben létesítmények kizárólag a vízügyi jogszabályok és hatósági előírások, erdőterületeken az erdőtörvény alapján helyezhetők el. Építményt hullámtérben, nem mentett területen elhelyezni csak a területileg illetékes vízügyi és természetvédelmi hatóság, erdőterület esetén az illetékes erdészeti hatóság hozzájárulásával lehet.

(3) A vízgazdálkodási terület a jellemző használat, az elhelyezhető funkció és építmények szempontjából a következő övezetekre tagolódik:

a) V-1: vízfolyások területe,

b) V-2: vízmű terület,

c) V-3: az árvízvédelmi töltés területe,

d) V-Mg: vízgazdálkodási mezőgazdasági terület.

52. Vízgazdálkodási területek övezeti előírásai

70. § (1) A V-1 jelű övezetbe a Duna és a csatornák medre és parti sávja tartoznak. A Duna parti sávja a partéltől számítva 10 m , a csatornák parti sávja 3- 3 m . Az övezetben:

a) a parti sávot a fenntartás érdekében szabadon kell hagyni, a parti sávban kizárólag gyep művelési ágú terület alakítható ki,

b) vízállások nem létesíthetők,

c) partrendezési munkálatok a vízkezelő létesítési előírásai alapján végezhetők,

d) tilos a partvonal szilárd burkolattal történő kialakítása.

(2) A V-2 jelű övezetbe a vízmű kutak területe tartozik, az övezet területén csak a rendeltetésüknek megfelelő építmények létesíthetők.

(3) A V-3 jelű övezetbe a Duna-folyam árvízvédelmi töltése tartozik. Az árvízvédelmi töltés lábaitól mért 10- 10 m szélességű sávot karbantartás, ill. árvízi védekezés számára szabadon kell hagyni.

(4) A V-Mg jelű vízgazdálkodási mezőgazdasági terület övezetében a művelési ágnak megfelelően kell a területet fenntartani. Szántó művelési ág esetén megengedett a terület erdősítése.

(5) V-Mg jelű területen épületet, építményt, kerítést elhelyezni nem lehet.

53. Különleges beépítésre nem szánt területek előírásai

71. § (1) A beépítésre nem szánt különleges területek (Kb- előjelű) övezeteibe azok a legfeljebb 10 %-os beépíthetőséggel szabályozott területek tartoznak, amelyeken az elhelyezhető építmények rendeltetésük miatt jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól védelmet igényelnek.

(2) A beépítésre nem szánt különleges területek meghatározott, és Szabályozási Tervben is jelölt övezeteibe

a) a Kb-Ki jelű különleges kikötő területek,

b) a Kb-Rek jelű különleges beépítésre nem szánt rekreációs területek,

c) a Kb-Mü jelű különleges mezőgazdasági üzemi területek,

d) a Kb-T jelű különleges temető területek

tartoznak.

72. § (1) A Szabályozási Terven Kb-Ki jellel jelölt Különleges kikötő terület övezete elsősorban a vízi közlekedés és az azt kiszolgáló létesítmények elhelyezésére szolgál.

(2) Különleges kikötő terület övezetében elhelyezhető építmény

a) hajókikötő, kompkikötő,

b) kereskedelmi, vendéglátó,

rendeltetést tartalmazhat.

(3) Kb-Ki jelű Különleges kikötő terület övezetben a közművesítettség módja és mértéke: részleges közművesítettség.

(4) Új építmény az övezetben nem helyezhető el. Az övezet területén meglévő épület felújítható, de nem bővíthető.

73. § (1) A Kb-Mü-1 jelű (tanya) Különleges mezőgazdasági üzemi terület övezetében a növénytermesztés, az állattartás és állattenyésztés építményei, továbbá az ezekkel kapcsolatos, feldolgozásra, tárolásra és árusításra szolgáló építmények helyezhetők el. Az övezetben a tulajdonos vagy üzemeltető és a személyzet számára 1 lakás is kialakítható, de a területen lakóépület gazdasági épület nélkül nem építhető. Épületet, építményt elhelyezni a közúttól, magánúttól 10 m-en belül nem lehet, a telekhatároktól legalább 3 méterre helyezhető el épület.

(2) A Kb-Mü-2 jelű különleges mezőgazdasági üzemi terület övezetben a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos terményfeldolgozás és tárolás épületei, építményei, továbbá legfeljebb 200 m2 nettó alapterülettel lakófunkciót szolgáló épület is elhelyezhető. Lakóépület csak a gazdasági épülettel egy időben, vagy annak létesítését követően építhető.

(3) Kb-Mü-2 jelű övezetben épületet, építményt elhelyezni a közúttól, magánúttól 10 m-en belül nem lehet, a telekhatároktól legalább 7,5 méterre helyezhető el épület.

(4) Kb-Mü-2 jelű övezetben az épületmagasság a sajátos technológiai igényű üzemi jellegű építmények (silók, kémények) részére max. 30 m-ig növelhető.

(5) Kb-Mü jelű különleges mezőgazdasági üzemi terület övezeteiben a közművesítettség módja és mértéke: részleges közművesítettség.

74. § (1) A különleges beépítésre nem szánt rekreációs területen vízisporthoz kapcsolódó létesítmények helyezhetők el:

a) csónakkikötő és vízisport létesítményei,

b) tárolók, iroda, öltöző és vizesblokk,

c) vízitúra szezonális sátorozási lehetősége.

(2) Kb-Rek-2 jelű övezetben semmilyen építmény nem helyezhető el.

(3) A vízisport működésével közvetlenül összefüggő építmények a Kb-Rek-1 jelű övezetben helyezhetők el, figyelembe véve a vizes élőhelyek partvonalától előírt védőtávolságokat.

(4) Az áradás szabad lefolyásának biztosítása érdekében épületek, építmények csak cölöpökre helyezhetők el, a cölöpök magassága legalább 1,5 m legyen.

(5) A Kb-Rek-1 jelű övezetben az épületmagasságból 1,5 m a cölöpkialakítás magassága.

(6) Telken belüli út illetve gépkocsi tároló kiépítése csak lélegző burkolat kialakítással lehet.

75. § (1) A Kb-T jelű Különleges temető terület övezetben ravatalozó, kápolna, sírépítmények, urnafal továbbá a terület fenntartásához szükséges épületek, építmények helyezhetők el.

(2) Kb-T jelű Különleges temető terület övezetben a közművesítettség módja és mértéke: hiányos közművesítettség.

(3) A temető telkén belül a telekhatártól számított 5 m-es területet hagyományos temetésre igénybe nem vehető temetőterületként – védőzöld sáv, út, urnatemető stb. – kell kialakítani.

(4) Kb-T övezetben műtárgy (pl.: harangláb, torony, emlékmű) megengedett legnagyobb épületmagassága 15,0 méter.

HARMADIK RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

76. § E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépést követően induló ügyekben kell alkalmazni.

77. §1

78. § Hatályát veszti az állattartás szabályairól szóló 16/2012. (XI.28.) önkormányzati rendelet.

79. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

1. melléklet a 7/2023. (III. 9.) önkormányzati rendelethez

SZT-2023 Szabályozási Terv

2. melléklet a 7/2023. (III. 9.) önkormányzati rendelethez

Összefoglaló az egyes övezetekre vonatkozó építési szabályokról

1. Jelmagyarázat

2. A beépítés jellemző módja:

2.1. SZ = szabadon álló

2.2. O = oldalhatáron álló

2.3. K = kialakult

3. A kialakítható új telek legkisebb telekterülete

2.1. K = kialakult telek, tovább nem osztható

4. Épület típus

4.1. G = gazdasági épület

4.2. L = lakóépület

5. Beépítésre szánt területek építési övezetei

5.1. Kertvárosias lakóterületek

A

B

C

D

E

F

G

H

I

J

1

Az építési övezet

Az építési telek

Építmény elhelyezés

Az épület megengedett legnagyobb épület-magassága (m)

2

Övezeti jel

A beépítés jellemző módja

A kialakítható új telek legkisebb telekterülete (m2)

A kialakítható új telek legkisebb
szélessége (m)

A megengedett legnagyobb beépítettség %

A legkisebb kialakítandó zöldfelület %

Előkert mérete

Oldalkert mérete
(minimum)

Hátsókert mérete
(minimum)

3

Lke-1

O

550

16

30

50

5,0

4,0

6,0

5,0

4

Lke-2

SZ

600

16

30

50

7,0

3,0

6,0

5,0

5

Lke-3

O

700

14

30

50

5,0

4,0

6,0

5,0

6

Lke-4

O

700

14

10

50

7,0

4,0

6,0

5,0

7

Lke-5

K

K

-

30

50

5,0

4,0

6,0

5,0

8

Lke-6

SZ

900

18

30

50

7,0

3,00

6,0

5,0

9

Lke-7

O

550

16

30

50

7,0

4,0

6,0

5,0

5.2. Településközpont vegyes területek

A

B

C

D

E

F

G

H

I

1

Az építési övezet

Az építési telek

Építmény elhelyezés

Az épület megengedett legnagyobb épület-magassága (m)

2

Övezeti jel

A beépítés jellemző módja

A kialakítható új telek legkisebb telekterülete (m2)

A megengedett legnagyobb beépítettség %

A legkisebb kialakítandó zöldfelület %

Előkert mérete

Oldalkert mérete
(minimum)

Hátsókert mérete
(minimum)

3

Vt-1

O

500

50

30

K

4,0

6,0

5,5

4

Vt-2

O

500

50

30

K

4,0

3,0

5,5

5.3. Intézmény területek

A

B

C

D

E

F

G

H

I

1

Az építési övezet

Az építési telek

Építmény elhelyezés

Az épület megengedett legnagyobb épület-magassága (m)

2

Övezeti jel

A beépítés jellemző módja

A kialakítható új telek legkisebb telekterülete (m2)

A megengedett legnagyobb beépítettség %

A legkisebb kialakítandó zöldfelület %

Előkert mérete

Oldalkert mérete
(minimum)

Hátsókert mérete
(minimum)

3

Vi-1

O

500

50

30

7,0

5,0

6,0

7,0

5.4. Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek

A

B

C

D

E

F

G

H

I

J

1

Az építési övezet

Az építési telek

Építmény elhelyezés

Az épület megengedett legnagyobb épület-magassága (m)

2

Övezeti jel

A beépítés jellemző módja

A kialakítható új telek legkisebb telekterülete (m2)

A kialakítható új telek legkisebb
szélessége (m)

A megengedett legnagyobb beépítettség %

A legkisebb kialakítandó zöldfelület %

Előkert mérete

Oldalkert mérete
(minimum)

Hátsókert mérete
(minimum)

3

Gksz-1

O

1000

K

30

30

5,0

5,0

6,0

10,0

4

Gksz-2

SZ

2500

40,0

35

30

10,0

10,0

10,0

5,5

5

Gksz-3

SZ

5000

50,0

35

30

10,0

10,0

10,0

5,5

6

Gksz-4

SZ

1500

30,0

50

35

10,0

5,0

7,5

7,5

7

Gksz-5

SZ

5000

40,0

30

30

15,0

5,0

7,0

7,0

8

Gksz-6

SZ

1500

30,0

30

35

10,0

5,0

7,5

7,5

5.5. Különleges területek

A

B

C

D

E

F

G

H

I

J

K

1

Az építési övezet

Az építési telek

Építmény elhelyezés

Az épület megengedett legnagyobb épíületmagassága (m)

2

Övezeti jel

A beépítés jellemző módja

A kialakítható új telek legkisebb telekterülete (m2)

A kialakítható új telek legkisebb

A megengedett legnagyobb beépítettség %

A legkisebb kialakítandó zöldfelület %

Előkert mérete

Oldalkert mérete
(minimum)

Hátsókert mérete
(minimum)

Szélessége (m)

Mélysége (m)

3

K-Km-1

SZ

K

-

-

10

-

3,0

3,0

6,0

4,5

4

K-Km-2

SZ

250

-

-

10

-

5,0

5,0

5,0

30

5

K-Mü-1

SZ

10000

30

100

15

40

10,0

4,0

10,0

8,0

6

K-Rek-1

SZ

K

-

-

15

70

5,0

5,0

5,0

4,5

7

K-Sp-1

SZ

10000

-

-

10

65

10,0

10,0

10,0

7,5

6. Beépítésre nem szánt területek övezetei

6.1. Közlekedési területek

A

B

C

D

E

1

Övezeti jel

Szerepe

Szabályozási szélesség (m)

Védőtávolság (m)

Forgalmi sávok száma

2

KÖu-1

térségi összekötő út

min. 16,0 m

50,0

2*1

3

KÖu-2

mellékút

min. 16,0 m

-

2*1

4

KÖu-3

mellékút

min. 10,0 m

-

2*1

5

KÖu-4

helyi gyűjtőút

min. 10,0 m

-

2*1

6

KÖu-5

kiszolgáló út

min. 8,0 m

-

1 - vegyes forgalommal

7

KÖu-6

külterületi kiszolgáló út

min. 8,0 m

-

1 - vegyes forgalommal

6.2. Erdőterületek

A

B

C

D

E

F

1

Az övezet

A telek

A beépítés

2

Övezeti jel

A kialakítható új telek
legkisebb telekterülete (m2)

A kialakítható új telek legkisebb szélessége (m)

A megengedett legnagyobb beépítettség %

A legkisebb beépíthető telekterület (m2)

A megengedett legnagyobb -épületmagassága (m)

3

Ev

-

-

-

-

-

4

Eg

K

K

0,3

200 000
( 20 ha )

4,5

6.3. Mezőgazdasági területek

A

B

C

D

E

F

G

H

1

Az övezet

A telek

A beépítés

2

Övezeti jel

A kialakítható új telek
legkisebb telekterülete (m2)

A kialakítható új telek legkisebb szélessége (m)

A megengedett legnagyobb beépítettség %

A legkisebb beépíthető telekterület (m2)

A legkisebb beépíthető telekszélesség (m)

Épület típus

A megengedett legnagyobb -magassága (m)

3

Má-1

3000

30

2

30 000
( 3 ha )

-

G+L

L:4,5

4

Má-2

3000

30

0,5

150 000
(15 ha)

-

G+L

L:4,5

5

Má-3

3000

30

3

10 000
(1 ha)

-

G

7,0

6

Mk-1

720

12

3

720/
1500

12,0

G

3,5

6.4. Különleges területek

A

B

C

D

E

F

1

Az övezet

A telek

A beépítés

A megengedett legnagyobb épületmagassága (m)

2

Övezeti jel

A kialakítható új telek
legkisebb telekterülete (m2)

A legkisebb kialakítandó zöldfelület %

A megengedett legnagyobb beépítettség %

A legkisebb beépíthető telekterület (m2)

3

Kb-Ki-1

K

-

10

-

4,0

4

Kb-Rek-1

K

80

2

-

5,5

5

Kb-Rek-2

K

95

-

-

-

6

Kb-T

K

K

10

-

5,5

7

Kb-Mü-1

K

60

10

-

4,5

8

Kb-Mü-2

10000

-

3

10000

7,5

3. melléklet a 7/2023. (III. 9.) önkormányzati rendelethez

Állattartó épületek, építmények telepítési távolsága

A

B

C

D

E

megnevezés

állatok száma
db

telepítési távolság

saját lakóépület

szomszéd lakóépület,
szállásjellegű
épület, élelmiszer előállító lét.,
egészségügyi, szociális, oktatási intézmény telke

fúrt kút

1

baromfi, galamb,
nyúl, prémes állatok

1-50
51-200
200 felett*

5 m
5 m
10 m

10 m
20 m
30 m

5 m
5 m
10 m

2

sertés

1-10
11-50
50 felett*

5 m
10 m
15 m

20 m
50 m
100 m

10 m
15 m
20 m

3

szarvasmarha

1-2
3-10
10 felett*

5 m
10 m
15 m

10 m
20 m
50 m

10 m
15 m
20 m

4

ló, szamár

1-2
3-10
10 felett*

5 m
10 m
15 m

10 m
20 m
50 m

10 m
15 m
20 m

5

kecske, juh

1-10
11-50
50 felett*

5 m
10 m
15 m

10 m
20 m
50 m

10 m
15 m
20 m

6

zárt trágyatároló

-

10 m

20 m

20 m

*Elsősorban olyan építési övezetben, övezetben javasolt, ahol főrendeltetésként az állattartás megengedett.

4. melléklet a 7/2023. (III. 9.) önkormányzati rendelethez

Természetvédelmi szempontú kijelölés alatt álló területek

1. Szigetújfalu, Natura 2000 területek:

2. HUDI 20034 Duna és ártere

2.1. 083/1b hrsz.

2.2. 083/1c hrsz.

2.3. 084/2 hrsz.

2.4. 084/5 hrsz.

2.5. 084/6 hrsz.

2.6. 084/7 hrsz.

2.7. 085/2 hrsz.

2.8. 085/3 hrsz.

2.9. 085/4 hrsz.

2.10. 085/5 hrsz.

2.11. 085/6 hrsz.

2.12. 085/7 hrsz.

2.13. 085/8 hrsz.

2.14. 086 hrsz.

2.15. 087/1 hrsz.

2.16. 087/2 hrsz.

2.17. 088 hrsz.

2.18. 089 hrsz.

2.19. 090 hrsz.

2.20. 091 hrsz.

2.21. 092 hrsz.

2.22. 093 hrsz.

2.23. 094/1 hrsz.

2.24. 094/2 hrsz.

2.25. 094/3 hrsz.

2.26. 095 hrsz.

2.27. 096 hrsz.

2.28. 097 hrsz.

2.29. 098 hrsz.

2.30. 099 hrsz.

2.31. 0100/1 hrsz.

2.32. 0100/2 hrsz.

2.33. 0100/3 hrsz.

2.34. 0101 hrsz.

5. melléklet a 7/2023. (III. 9.) önkormányzati rendelethez

Építészeti értékvédelem

1. Világörökségi várományos terület

1.1. A római birodalom határai - A dunai limes magyarországi szakasza

1.2. Világörökségi várományos helyszín:

Település

Hrsz.

Szigetújfalu

094/2

Szigetújfalu

094/1

Szigetújfalu

087/1

Szigetújfalu

095

1.3. Világörökségi várományos helyszín védőövezete:

Település

Hrsz.

Szigetújfalu

094/2

Szigetújfalu

094/1

Szigetújfalu

087/1

Szigetújfalu

087/2

Szigetújfalu

088

Szigetújfalu

095

2. Műemléki terület terület

A

B

C

D

E

F

1

TÖRZSSZÁM

AZONOSÍTÓ

NÉV

VÉDELEM

HELYRAJZI SZÁM

VÉDÉSI ÜGYIRAT

2

7345

7416

Római katolikus templom

Műemlék

61/1, 61/2

22509/1958. ÉM 120344/1958. MM

3. Műemléki környezet területe

A

B

C

D

E

F

1

TÖRZSSZÁM

AZONOSÍTÓ

NÉV

VÉDELEM

HELYRAJZI SZÁM

VÉDÉSI ÜGYIRAT

2

7345

29595


Római katolikus templom ex-lege műemléki környezete

Műemléki környezet

100, 22, 23, 25, 511, 59, 60, 62, 668, 77, 89/2, 89/3, 94, 95, 96

4. Helyi védelem alatt álló elemek

4.1. 1996-ban felállított – a templom védőszentjét ábrázoló Szent Lénárd szobor. Nemes Ferenc népi fafaragó iparművész alkotása. (Fő utca, 635 hrsz-ú telek előtt)

4.2. Szobor – Vasút utca és Fő utca sarkán lévő téren - hrsz.: 511/2

4.3. Szobor - A templom hátsó kertjében

4.4. Napközi és konyha- Fő u. 43., hrsz.: 666

4.5. Polgármesteri Hivatal – Fő u. 45., hrsz.: 665, 665/A, 665/B

4.6. Vendégház – Diófa u. 11. – hrsz.: 66

4.7. Plébánia épülete - Fő út 41. – hrsz.: 667/1

4.8. Nemzetiségi Ház - Diófa u. 15. – hrsz.: 68

6. melléklet a 7/2023. (III. 9.) önkormányzati rendelethez

A település területén található régészeti lelőhelyek

1. Nyilvántartott régészeti lelőhelyek jegyzéke

A

B

C

D

E

1

AZONOSÍTÓ

NÉV

LELŐHELY-SZÁM

HELYRAJZI SZÁM

MEGJEGYZÉS (VÉDELEM)

2

62564

Ercsi bencés monostor

1

087/1, 087/2, 088, 089, 090, 091, 094/1, 094/2, 094/3, 095

nyilvántartott

3

58872

Római kikötőerőd

2

095, 094/2, 094/1, 087/1

nyilvántartott

4

58863

Temető- dűlő

3

060/22, 060/72, 060/65, 060/67, 060/21, 060/26, 060/25, 060/20, 060/19, 060/14, 060/12, 060/18, 060/17, 060/16, 060/15, 060/29, 060/28, 060/27, 060/13, 060/71

szakmai

5

82025

Ház- földi- dűlő I.

4

068, 073/26, 073/25, 067/2, 073/24, 073/23

szakmai

6

82027

Ház- földi- dűlő II.

5

073/31, 073/13, 073/27, 073/28, 073/30, 073/29, 073/35, 073/12, 073/32, 073/33, 073/34, 073/8

szakmai

7

82029

Ház- földi- dűlő III.

6

062/9, 062/10, 062/11, 062/8, 062/13, 062/12

szakmai

8

82031

Ház- földi- dűlő IV.

7

062/6, 062/5

szakmai

9

82033

Szőlők I.

8

062/6, 062/7

szakmai

10

82035

Ház- földi- dűlő V.

9

073/5, 070/19, 073/6

szakmai

11

82065

Ház- földi- dűlő VI.

10

073/7, 073/6

szakmai

12

82067

Ház- földi- dűlő VII.

11

070/10, 070/9, 077

szakmai

13

82069

Ház- földi- dűlő VIII.

12

070/10, 070/9, 070/8

szakmai

14

82071

Temető- dűlő II.

13

060/105, 060/104

szakmai

15

82073

Temető- dűlő III.

14

060/43, 060/42, 060/52, 060/41, 060/51, 060/50, 060/65, 060/86, 060/85, 060/87, 060/88, 060/53, 060/83, 060/54, 060/40, 060/39, 060/108, 060/89, 060/84, 060/82, 060/64

szakmai

16

82075

Temető- dűlő IV.

15

060/73, 060/65, 060/38, 060/75, 060/74, 060/23, 060/25, 060/36, 060/37, 060/24, 060/80, 060/77, 060/76, 060/78, 060/79

szakmai

17

82077

Temető- dűlő V.

16

060/86, 060/85, 060/89

szakmai

18

82079

Szőlők II.

17

043

szakmai

19

82081

Szőlők III.

18

043, 044, 045/7

szakmai

20

82083

Szőlők IV.

19

043

szakmai

21

82085

Ráckevei- útra- dűlő I.

20

019/31, 019/32

szakmai

22

82087

Ráckevei- útra- dűlő II.

21

015/31, 015/30, 015/29, 015/28, 015/21, 015/20, 015/19, 015/22, 015/23, 015/25, 015/24, 015/26, 015/27

szakmai

23

82089

Ráckevei- útra- dűlő III.

22

019/24

szakmai

24

82091

Ráckevei- útra- dűlő IV.

23

019/24, 019/21, 019/23, 019/22, 019/28

szakmai

25

82093

Ráckevei- útra- dűlő V.

24

0387/20, 011/1, 019/3, 028/95, 039/1, 047

szakmai

26

82095

Nagy- Duna- dűlő

25

0194, 0182/4, 0180/69, 0180/70, 0180/71, 085/6

szakmai

7. melléklet a 7/2023. (III. 9.) önkormányzati rendelethez

Újonnan kialakítandó közlekedési célú közterületek mintakeresztszelvényei

1. Mintakeresztszelvény

1.1. 12 m szabályozási szélességű út mintakeresztszelvénye egyoldali gyalogos közlekedéssel, nyílt csapadékvíz-elvezetéssel

1.2. 12 m szabályozási szélességű út mintakeresztszelvénye kétoldali gyalogos közlekedéssel, zárt csapadékvíz-elvezetéssel

2. Mintakeresztszelvény

16 m szabályozási szélességű út mintakeresztszelvénye kétoldali gyalogos közlekedéssel, nyílt csapadékvíz-elvezetéssel
1

A 77. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.