1. § (1) E rendelet hatálya Szigetújfalu község közigazgatási területére terjed ki.

(2) Jelen rendelethez tartozó mellékletek:

2. § E rendelet alkalmazásában:

3. § (1) Kötelező erejű szabályozási elemek, melyek módosítása csak a helyi építési szabályzat módosításával történhet:

(2) Más jogszabály által elrendelt szabályozási elemek, amelyek a vonatkozó jogszabályi előírások alapján kötelező érvényűek:

(3) Tájékoztató szabályozási elemek, melyek nem kötelező érvényűek, irányadó jellegűek, a magasabb rendű jogszabályok és jelen rendelet előírásainak betartása mellett rendeletmódosítás nélkül módosíthatók:

(4) Sajátos jogintézmények: elővásárlási jog;

(5) Más jogszabállyal megállapított elemet a vonatkozó jogszabályi előírások szerint kell kötelezően figyelembe venni. Amennyiben e rendelet hatályba lépését követően a vonatkozó jogszabályi előírás megváltozik, a szabályozási elemet a vonatkozó jogszabályi előírások szerint kell figyelembe venni a rendelet módosítása nélkül.

4. § (1) A belterületbe vonható területeket a Szabályozási Terv tartalmazza.

(2) A Szabályozási Tervben meghatározott belterületbe vonás ütemezetten is végrehajtható, a rendelet előírásainak megfelelően kialakított telekcsoportonként, vagy telkenként.

5. § (1) Közterület-alakítási terv készíthető az önkormányzat képviselő-testületének döntése alapján a településszerkezetileg vagy forgalomtechnikailag együtt kezelendő közterületekre.

(2) Közterület csak a Szabályozási Terv szerint alakítható, szabályozható ki vagy szüntethető meg.

6. § (1) A település közterületein, közhasználatra átadott területein elhelyezhető:

(2) Árusítópavilon legfeljebb 6,00 m ² alapterülettel, legfeljebb 3,0 méteres épületmagassággal létesíthető.

7. § (1) A Szabályozási Terv tartalmazza:

(2) Az (1) bekezdésben szereplő szabályozási elemekkel érintett területeken építési tevékenység a vonatkozó magasabb szintű jogszabályokban rögzített követelmények figyelembevételével történhet.

8. § (1) A Szabályozási Terv tartalmazza a nyilvántartott régészeti lelőhelyek lehatárolását.

(2) A nyilvántartott régészeti lelőhelyet érintő beavatkozás, beruházás során a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló kormányrendeletben foglaltak az irányadók.

9. § (1) A Szabályozási Terv tartalmazza a világörökségi várományos területek lehatárolását.

(2) A világörökségi várományos területeket érintő beavatkozás során a világörökségről szóló törvényben foglaltak az irányadók.

10. § A település területén az országos ökológiai hálózathoz tartozó területek, a Natura 2000 területek, helyi jelentőségű védett természeti területek, tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek lehatárolását a Szabályozási Terv tartalmazza, területükön a vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni.

11. § Új építmény létesítése esetén, a környezetvédelmi határértékeknek – amennyiben a terület védőtávolsága nem került meghatározásra – a telekhatáron kell teljesülniük.

12. § (1) A művelés alóli kivonásokat a beépítés ütemének megfelelően, szakaszosan kell végrehajtani, és a munkák megkezdéséig a területet az eredeti művelési ágnak megfelelően kell hasznosítani

(2) A területfeltöltések esetén a feltöltés talajmechanikai tulajdonságai mellett a feltöltött anyag szennyezettségét is meg kell vizsgálni. Csak olyan anyag helyezhető el, mely a talajt, talajvizet nem károsítja.

(3) A szennyezések és szennyezett talajok eltávolításáról a terület tulajdonosainak gondoskodni kell.

13. § (1) Szigetújfalu a hatályos vonatkozó rendelet szerint a felszín alatti vizek állapota szempontjából fokozottan érzékeny területen lévő település.

(2) A szennyezett felszíni vizek (csapadékvizek) csak megfelelő előtisztítás és a minőség ellenőrzése után, kizárólag határérték alatti minőségben engedhetők a befogadóba. Szikkasztani csak tiszta csapadékvizet lehet.

(3) Összefüggő parkoló területek víztelenítése csak olaj és zsírfogó műtárgyak közbeiktatásával alakítható ki. Jelentős nagyságú térburkolatok kialakítása esetén a térburkolatokról elvezetett esetlegesen szénhidrogénnel szennyeződhető csapadékvizek csak előtisztítás után engedhetőek a befogadóba.

(4) Szennyező hatású anyagok – hulladékok, kemikáliák, stb. - felszíni vagy felszín alatti vízkészletbe való határértéket meghaladó mértékű bejutását technológiai eszközökkel kell kizárni.

(5) A felszíni és felszín alatti vizek védelme érdekében a területen potenciális szennyezési veszélyt jelentő tevékenység megfelelő műszaki védelem mellett folytatható.

(6) A felszín alatti vizek jó állapotának biztosítása érdekében tevékenység csak ellenőrzött körülmények között történhet, és úgy végezhető, hogy hosszú távon se veszélyeztesse a felszín alatti vizek jó állapotát, a környezeti célkitűzések teljesülését.

14. § (1) A település területén a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése nem megengedett.

(2) A település teljes közigazgatási területe légszennyezettség szempontjából kiemelten védett.

15. § A környezetbe zajt vagy rezgést kibocsátó létesítményeket úgy kell tervezni és megvalósítani, hogy a védendő területen, épületben és helyiségben a zaj- vagy rezgésterhelés feleljen meg a zaj- és rezgésterhelési követelményeknek.

16. § A területfeltöltést csak hulladéknak nem minősülő kémiailag semleges anyaggal lehet végezni.

17. § A területen a vízhálózatot úgy kell kialakítani, hogy a mértékadó tűzszakaszhoz szükséges vízmennyiséget minden körülmények között biztosítsa.

18. § (1) A település területén a Szabályozási Terv az alábbi védőtávolságokat jelöli:

(2) Az egyes védőterületeken a vonatkozó jogszabályokban foglaltak szerint kell eljárni.

(3) Állattartó épületek, építmények telepítési távolságát e Rendelet 3. melléklete alapján kell megállapítani. A telepítési távolságra előírtak a haszonállattartást főrendeltetést megengedő övezetekben is betartandók.

19. § (1) Szigetújfalu Község Önkormányzatát elővásárlási jog illeti meg meghatározott településrendezési célok megvalósításához szükséges ingatlanok esetében.

(2) Az elővásárlási jog tényét az ingatlan-nyilvántartásban fel kell tüntetni.

20. § (1) Az önkormányzat és a fejlesztő/ingatlantulajdonos - cél megvalósítója - településrendezési szerződésben tisztázhatja az építés - közérdek és a jogos magánérdek összehangolásával és egyensúlyba hozásával összefüggő - feltételeit.

(2) A településrendezési szerződés tárgya lehet különösen

21. § (1) A település építési övezeteiben nyúlványos (nyeles) telek nem alakítható ki.

(2) Amennyiben a telekalakításra kizárólag a közterület lejegyzése vagy kisajátítása céljából kerül sor, úgy az övezetben, építési övezetben előírt minimális teleknagyságnál kisebb telek is kialakítható.

(3) Amennyiben közterületi szabályozás végrehajtása érdekében történő telekalakítás során csökken az építési telek területe, a megmaradó telek megosztása akkor is végrehajtható, ha csak a csökkentés nélküli eredeti telek megosztása lenne végrehajtható az övezetben, építési övezetben meghatározott legkisebb telekméret követelménye alapján.

(4) Telek csak egyszerű kontúrvonallal alakítható, konkáv, ötnél több szögű nem lehet.

(5) A közműellátást szolgáló mérnöki építmények, műtárgyak, a sajátos építményfajták számára az építési övezetre, övezetre meghatározott „a kialakítható építési telek, telek legkisebb területe, legkisebb telekszélessége, mélysége” előírásoktól eltérő műszakilag szükséges méretű telek is kialakítható.

(6) Fekvőtelek legkisebb mélysége – amennyiben az építési övezeti, övezeti előírás másképp nem rendelkezik - 14,0 méter lehet.

22. § (1) Beépítésre szánt területen telek csak közútról vagy közforgalom számára megnyitott magánútról történő megközelítéssel alakítható ki.

(2) Beépítésre nem szánt területen a telekalakítás csak akkor valósítható meg, ha a kialakuló telkek közútról, közforgalom számára megnyitott magánútról, vagy közforgalom elől elzárt magánútról megközelíthetők.

23. § (1) Közműlétesítmények és közműhálózatok elhelyezésére vonatkozó védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető, az érintett szakhatóság hozzájárulása esetén végezhető.

(2) Új út építése, út rekonstrukció esetén el kell végezni

(3) Jelen rendeletben, illetve a Szabályozási Tervben az egyes területekre előírt kiszolgáló utakat és közműveket az újonnan beépítendő területeken a terület fejlesztője és a települési önkormányzat közötti megállapodás, településrendezési szerződés szerint kell megvalósítani.

(4) A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos és takarékos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni. A csak távlatban várható közmű számára is a legkedvezőbb nyomvonal fektetési helyet szabadon kell hagyni, azt nem szabad elépíteni.

(5) Mindennemű építési tevékenységnél a meglevő és megmaradó közművezetékek vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell.

24. § Belterület beépítésre szánt területén új vízhálózat:

25. § (1) A település hidrogeológiai adottsága miatt, valamint a talaj, talajvíz és a felszíni vizek védelme érdekében a szennyvíz és a tisztított szennyvíz közvetlenül, vagy drénhálózattal történő talajba szikkasztása, talajvízbe, állóvízbe való bevezetése a település teljes közigazgatási területén tilos.

(2) A település területén szennyvízelvezető hálózat elválasztott rendszerrel építhető.

(3) Közcsatornába kizárólag a vonatkozó jogszabály előírásainak megfelelő szennyvíz vezethető, amennyiben ez nem teljesülne, a csatornára való csatlakozás előtt előkezelő berendezést kell elhelyezni.

(4) A település belterületén, valamint ahol a közcsatorna hálózathoz 100 m-en belül csatlakozni lehet, közműpótló szennyvízelvezetés átmenetileg sem létesíthető, az ingatlanok szennyvize csak közüzemi csatornára köthető. A meglévő zárt rendszerű szennyvíztározót üzemen kívül kell helyezni, illetve új zárt rendszerű szennyvíztározót nem lehet létesíteni.

(5) A település külterületén, valamint ahol a közcsatorna hálózathoz 100 m-en belül csatlakozni nem lehet - a szennyvízcsatorna-hálózat kiépültéig - a (6) bekezdés szerinti feltételek teljesítése esetén egyedi, házi szennyvíztisztító kisberendezés is alkalmazható.

(6) A külterületen keletkező szennyvizek tisztítására egyedi, házi szennyvíztisztító kisberendezés az alábbi feltételek egyszerre teljesülése esetén alkalmazható:

26. § (1) Az épületek, burkolt felületek csapadékvíz elvezetését saját ingatlanon belül kell megoldani úgy, hogy a csapadékvíz sem a saját, sem egyéb ingatlanok létesítményeit ne veszélyeztesse, ne károsítsa. A burkolt közlekedési felületekről a csapadékvizet a meglévő és tervezett vízelvezető rendszeren kell elvezetni.

(2) A kedvezőbb területgazdálkodás érdekében a csapadékvíz elvezetésére:

27. § (1) A meglévő középfeszültségű 20 kV-os oszlopokra fektetve épített villamoshálózatok mellett a szabvány szerint rögzített biztonsági övezetet szabadon kell hagyni.

(2) Beépítésre szánt területen üzemelő föld feletti hálózat rekonstrukciója a vonatkozó jogszabályok és a településkép védelméről szóló önkormányzati rendeletben előírtak szerint végezhető.

28. § Vezeték nélküli szolgáltatás építménye és azt kiszolgáló földfelszíni berendezés a község településkép védelméről szóló önkormányzati rendeletében foglaltak figyelembevételével meglévő építményre helyezhető el oly módon, hogy annak legfelső pontját legfeljebb 6,0 méterrel haladhatja meg a hírközlési építmény legmagasabb pontja, beleértve az antennát és az antennatartó szerkezetet is.

29. § (1) Szélerőmű, szélkerék belterületen nem telepíthető.

(2) Külterületen háztartási méretű kiserőmű (szélkerék, szélerőmű) telepítésének feltétele hogy a magassága a telepítés telkére vonatkozó előírásokban rögzített építménymagasságot legfeljebb 3 méteren túl nem haladhatja meg, és a dőléstávolsága minden irányban saját telken belülre essen.

(3) A (2) bekezdés teljesítésével sem telepíthető háztartási méretű kiserőmű (szélkerék,szélerőmű)

(4) 0,5 MW-nál nagyobb névleges teljesítőképességű, villamos energiát termelő naperőmű a település közigazgatási területén a Gksz-2, Gksz-4 és Gksz-5 jelű kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek építési övezeteiben helyezhető el.

30. § (1) Az adott építési övezeti előírásokban szereplő legkisebb telekméretnél kisebb területű kialakult és épülettel, vagy építési jogosultsággal rendelkező építési telken is létesíthető épület az építési övezet előírásaiban foglalt mértékig, ha az összes alábbi előírás betartható és az adott építési övezet másképpen nem rendelkezik:

(2) Épület, építmény elhelyezésénél figyelembe kell venni a Szabályozási Terven feltüntetett, valamint egyéb jogszabályok által megalapozott, a szakhatóságok által megszabott védőterületet, védőtávolságot, védősávot.

(3) Az épületek melletti feltöltés, illetve bevágás (támfal alkalmazása nélkül, csak rézsűvel) legfeljebb 1,5 m lehet.

(4) Építési telken lakókocsi emberi tartózkodás céljából ideiglenesen sem helyezhető el, tárolás céljából csak ideiglenes jelleggel, a főépület használatbavételéig helyezhető el.

(5) Mobilház, konténerház elhelyezése a településképi rendeletben foglalt egyedi és területi építészeti követelmények, jelen rendelet előírásainak figyelembevételével megengedett.

(6) Állattartó épület csak kiegészítő rendeltetésű épületként helyezhető el – kivéve, ahol az övezeti előírás a haszonállattartást, mint fő rendeltetést megengedi – a főrendeltetésű épület mögött, az építési helyen belül a rendelet 3. mellékletében meghatározott telepítési távolságok figyelembevételével.

(7) Az állattartás céljára használt terület – kifutó, karám - nem csatlakozhat közvetlenül a szomszédos ingatlanhoz, annak telekhatárától, illetve kerítésétől 3 m-es védőtávolságot kell megtartani, melyet többszintes növényállománnyal kell beültetni.

31. § (1) Az építési övezetekben melléképítmények építési helyen belül helyezhetők el, kivéve a közműbecsatlakozási műtárgy és a hulladéktartály tároló kerti építmény.

(2) Az övezetben, építési övezetben elhelyezhető épületnek nem minősülő építmény magassága nem haladhatja meg az övezetben, építési övezetben előírt épületmagasság megengedett legnagyobb mértékét kivéve, ha az övezeti előírás másképpen nem rendelkezik.

(3) A rendelet hatálya alá tartozó területen földalatti építmény más telek vagy közterület alá nem nyúlhat, a földalatti építményrész nem lehet nagyobb, mint az övezetre megengedett beépítés legnagyobb értéke. Az elő- és oldalkertek előírásai a földalatti építményekre is vonatkoznak.

32. § (1) A kerítés magassága legfeljebb 2,0 m lehet, kivéve, ha az övezeti előírás másként rendelkezik.

(2) A telken belüli kerítés – ha az övezeti előírás másként nem rendelkezik - magassága legfeljebb 1,5 m lehet.

33. § (1) Az építési övezetekre meghatározott telken belüli minimális zöldfelületi arány szerinti zöldfelület megléte az épület rendeltetésszerű használatát biztosítja.

(2) A telken telepített növényzet nem zavarhatja a szomszédos ingatlan, vagy a közterület használóját (árnyékolás, kilátás zavarása, telekre átnyúló ágak, gyökerek, épület alá növő gyökerek, épületre ráhajló ágak, épületen végzendő felújítási munkát akadályozó növényzet) az ingatlan, vagy a közterület használatában, a birtoklásában nem korlátozhatja, az ingatlanon álló épületben kárt nem okozhat.

34. § (1) Az új építmények, önálló rendeltetési egységek építése, meglévő építmények bővítése, átalakítása, rendeltetésük módosítása esetében a rendeltetésszerű használatához az OTÉK-ban előírt mennyiségű és fajtájú gépjármű elhelyezési lehetőségét, továbbá rendszeres teherszállítás esetén a rakodóhelyet telken belül kell biztosítani, kivéve a (2) bekezdésben meghatározott eseteket, és ha az övezeti előírás másképpen rendelkezik.

(2) Az oktatási, nevelési, intézményi, sport és kereskedelmi rendeltetés esetén – amennyiben a telek adottságai nem teszik lehetővé a parkolóhelyek telken belüli elhelyezését – az OTÉK-ban előírt mennyiségű és fajtájú gépjármű elhelyezés és rakodóhely közterületen is biztosítható, a közterület kezelőjének és tulajdonosának hozzájárulásával.

35. § A település katasztrófavédelmi osztályba sorolása alapján meghatározott elégséges védelmi szint követelményeit az – átsorolás felülvizsgálata alapján – veszély-elhárítási terv határozza meg.

36. § (1) A település területe jellemző rendeltetésének megfelelően

(2) A Szabályozási Terv a település területén a beépítésre szánt területeket sajátos használatuk szerint a következő építési övezetekbe sorolja:

37. § (1) Új beépítésű területen az építési vonal a 2. mellékletben meghatározott előkert mérete.

(2) Beépült építési övezetben az építési vonal a két-két szomszédos beépített ingatlan legkisebb és legnagyobb előkerti mérete között is kijelölhető.

(3) Az előkert felőli építési vonalon csak a főrendeltetésű épület homlokvonala vagy az azzal összeépített kiegészítő rendeltetésű épület homlokvonala állhat.

(4) Saroktelek esetén az építési vonal a két előkerti határvonal közül bármelyiken megválasztható.

38. § (1) A Szabályozási Terven Lke építési övezeti jellel jelölt kertvárosias lakóterület építési övezet laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A kertvárosias lakóterületen elhelyezhető:

(3) Egy építési telken az elhelyezhető épületek számát a következők szerint kell meghatározni, kivéve, ahol az építési övezeti előírás másképp rendelkezik: ha az adott telek nagysága az építési övezetben kialakítható legkisebb telekterület

(4) Egy építési telken elhelyezhető lakások száma – Lke-5 és az Lke-6 építési övezet kivételével –

(5) Az építési övezet területén kivételesen sem helyezhető el:

(6) A lakóövezetben olyan szolgáltató, kereskedelmi építmény helyezhető el, amelynek környezeti paraméterei a telekhatáron nem haladják meg a lakóterületi környezeti határértékeket és a szolgáltatáshoz szükséges gépjármű elhelyezése telken belül biztosítható.

(7) A főépület rendeltetésszerű használatát, működését elősegítő építmények közül elhelyezhetők

(8) Ha kialakult állapotú területen az övezeti sajátosságoktól eltérő építési telek az övezetre előírt minimális telekméretet háromszorosan meghaladja, akkor az építési telken elhelyezhető épületek egyikének bruttó földszinti alapterülete sem haladhatja meg a minimális telekméret kétszeres mértéke alapján számított beépíthetőség határértékét.

(9) Az építési övezetre előírt minimális teleknagyságnál kisebb, kialakult telken is építhető lakóház jelen rendelet 2. melléklet 5.1 Kertvárosias lakóterületek táblázatban meghatározott paraméterek betartásával.

(10) Az építési övezet telkein az építési hely az utcai telekhatártól mért 40 m-nél távolabb nem jelölhető ki.

(11) Az Lke jelű kertvárosias lakóterület építési övezetekben a közművesítettség módja és mértéke: teljes közművesítettség.

39. § (1) Szabadon álló beépítés esetén a kialakult építési oldaltól az épület 3 méterre helyezendő el, az oldalkert minimálisan 4 méter kell, legyen.

(2) Az Lke-1, Lke-3 és Lke-5 építési övezetekben - ha a Szabályozási Terv másként nem rendelkezik -, a meglévő beépítésnél az előkert mérete a kialakult állapot szerinti, új beépítés esetén az előkert 5,0 m.

(3) Az Lke-1, Lke-3, Lke-4, Lke-5 és Lke-7 építési övezetekben oldalhatáron álló beépítés esetén az építési oldalon az építési határvonal, az oldalhatárhoz közelebbi oldalhomlokzat távolsága a telek oldalhatárától 1 méter. Az építési oldallal ellenkező oldalon az oldalkert szélessége minimum 4 méter.

(4) Az Lke-5 építési övezet telkei tovább nem oszthatók.

(5) Lke-5 építési övezetben egy telken maximum 3 lakás építhető.

40. § Lke-2 jelű építési övezetben

41. § (1) Az Lke-4 jelű építési övezetben jelen rendelet 20. §-ban foglaltak szerint a terület építési telkekké kialakításának feltételeiről az önkormányzat a terület tulajdonosával, vagy a területen beruházni szándékozóval településrendezési szerződést köthet.

(2) Lke-4 építési övezetben - ha a Szabályozási Terv másként nem rendelkezik -, meglévő beépítésnél az előkert mérete a kialakult állapot szerinti, új beépítés esetén az előkert 5,0 m.

42. § (1) Lke-6 jelű építési övezetben

(2) Lke-6 jelű építési övezetben egy építési telken elhelyezhető lakások száma

43. § Az Lke-7 építési övezet telkei „a telek be nem építhető része” kötelező másodlagos szabályozási elemmel érintettek. A telek be nem építhető része a közterületi ingatlanhatártól számított 3 méter, ahol épület, építmény és közmű műtárgy nem helyezhető el.

44. § (1) A Vt jelű településközponti vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakó- és olyan helyi települési szintű igazgatási, iroda, kereskedelmi, szolgáltató, szállásjellegű, hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális, kulturális, közösségi szórakoztató épületek, valamint sport rendeltetésű építmények elhelyezésére szolgál, amelyek nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.

(2) A Vt jelű építési övezetben nem helyezhető el

(3) A főépület rendeltetésszerű használatát, működését elősegítő építmények közül elhelyezhetők

(4) Vt jelű építési övezetben kereskedelmi, szolgáltató, iroda, vendéglátó, szálláshely szolgáltató rendeltetésű épület kialakítása esetén az előírt parkolóhelyeket telken belül kell biztosítani.

(5) A Vt-1 jelű építési övezetben telkenként elhelyezhető épületek száma

(6) A Vt-1 jelű építési övezetben - ha a Szabályozási Terv másképpen nem rendelkezik -, akkor az előkert mérete meglévő beépítésnél a kialakult állapot szerint, új beépítés esetén 7,0 m. Az előkert közhasználatú területként is kialakítható.

(7) A Vt jelű építési övezetekben a közművesítettség módja és mértéke teljes közművesítettség.

(8) A Vt-2 építési övezet telkei „a telek be nem építhető része” kötelező másodlagos szabályozási elemmel érintettek. A telek be nem építhető része a közterületi ingatlanhatártól számított 3 méter, ahol épület, építmény és közmű műtárgy nem helyezhető el.

45. § (1) A Szabályozási Terven Vi jellel szabályozott Intézményi vegyes terület építési övezet több önálló rendeltetési egységet magába foglaló épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A Vi-1 jelű intézményi vegyes terület építési övezetben elhelyezhető épület:

(3) Az építési övezetek telkein önálló lakó rendeltetésű épület nem helyezhető el.

(4) Az építési övezetben nem helyezhető el önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

(5) A Vi jelű építési övezetekben a közművesítettség módja és mértéke teljes közművesítettség.

(6) Kereskedelmi, szolgáltató, iroda, szállásjellegű rendeltetésű épület kialakítása esetén az előírt parkolóhelyeket telken belül kell biztosítani.

(7) A Vi-1 jelű építési övezetben - ha a Szabályozási Terv másképpen nem rendelkezik -, akkor az előkert mérete meglévő beépítésnél a kialakult állapot szerint, új beépítés esetén 7,0 m. Az előkert közhasználatú területként is kialakítható.

46. § (1) A Szabályozási Terven Gksz jelű kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület építési övezetei a környezetre jelentős kedvezőtlen hatást nem gyakorló gazdasági épületek, építmények elhelyezésére szolgálnak.

(2) A gazdasági terület építési övezeteiben kizárólag nem jelentős zavaró hatású

(3) A Gksz-1, Gksz-2, Gksz-3, Gksz-4 és Gksz-5 jelű kereskedelmi, szolgáltató gazdasági építési övezetekben a közművesítettség módja és mértéke: teljes közművesítettség. A Gksz-6 jelű kereskedelmi, szolgáltató gazdasági építési övezetben a közművesítettség módja és mértéke: részleges közművesítettség.

(4) Ha a gazdasági terület építési övezeteinek telke lakó-, vegyes, illetve különleges beépítésre szánt övezetbe sorolt telekkel határos, akkor a közös telekhatárok mentén a gazdasági övezetbe tartozó telken összefüggő, többszintes védőzöld sávot kell kialakítani, melynek minimális szélessége 3,0 m.

(5) A Gksz jelű építési övezetekben a meghatározott legnagyobb épületmagasságot meghaladóan technológiai szempontból szükséges építmények helyezhetők el maximum 20 m építménymagassággal, az építési övezetre vonatkozó egyéb előírások betartásával.

(6) A gazdasági terület építési övezeteiben elhelyezhető melléképítmények:

(7) Gazdasági övezetekben - a Gksz-1 jelű építési övezet kivételével - portaépület az előkertben is elhelyezhető, bruttó alapterülete maximum 12 m ² lehet.

(8) Az előírt parkolóhelyeket telken belül kell biztosítani.

47. § (1) A Gksz-1 jelű építési övezetbe tartozó telkek Szigetújfalu beépült gazdasági területéhez tartoznak.

(2) Új épület építése, meglévő épület bővítése esetén

48. § (1) Gksz-2 és Gksz-4 jelű építési övezetekben az építési telkek kialakítása csak a terület feltárását szolgáló közút és magánút kialakítását követően, vagy azzal együtt valósítható meg,

(2) A Gksz-2 és Gksz-4 jelű építési övezetekben – a 47. § (2) bekezdésben felsoroltakon kívül - elhelyezhető

49. § (1) Gksz-3 jelű építési övezetben

(2) Az építési övezetben elhelyezhető a gazdasági területhez kapcsolódó munkásszállás.

50. § (1) A beépítésre szánt különleges területek (K- előjelű) építési övezeteibe azok a területek tartoznak, amelyeken az elhelyezhető építmények rendeltetésük miatt jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól védelmet igényelnek.

(2) A különleges területek meghatározott, és Szabályozási Tervben is jelölt építési övezeteibe a K-Km jelű különleges közmű üzemi területek, a K-Mü jelű különleges mezőgazdasági üzemi területek, a K-Rek jelű különleges rekreációs területek és a K-Sp jelű különleges nagykiterjedésű sportolási célú területek tartoznak.

(3) Az építési övezetekben egy telken több épület is elhelyezhető.

(4) A különleges területek építési övezeteiben lakás – 1 db szolgálati lakás kivételével – nem helyezhető el, kivéve, ha az építési övezetre vonatkozó előírás másképpen nem rendelkezik.

(5) A különleges beépítésre szánt területek építési övezeteiben a meghatározott legnagyobb épületmagasságot meghaladóan gabonatároló siló és technológiai szempontból szükséges építmények helyezhetők el maximum 20 m építménymagassággal, az építési övezetre vonatkozó egyéb előírások betartásával.

51. § (1) A K-Km-1 jelű Különleges közmű üzemi területen a közművek üzemeltetésével kapcsolatos létesítmények, az energiaszolgáltatás épületei és építményei, egyéb közmű ellátó műtárgyak, a funkcióból következő építmények, és azok kiszolgálásához szükséges egyéb épületek helyezhetők el.

(2) A K-Km-2 jelű Különleges közmű üzemi területen kizárólag hírközlési, távközlési építmények torony jellegű technológiai építményei, víztorony helyezhetők el. Lakás kivételesen sem helyezhető el.

(3) A K-Km-2 jelű Különleges közmű üzemi terület építési övezetében az antennatartó építmény legmagasabb pontját a ráhelyezett antenna legmagasabb pontja 6 m-rel haladhatja meg.

(4) A K-Km-1 és K-Km-2 jelű építési övezetben a közművesítettség módja és mértéke: hiányos közművesítettség.

52. § (1) A K-Mü-1 jelű Különleges mezőgazdasági terület a mezőgazdasági üzemi építmények, növénytermesztés és nagylétszámú haszonállattartás építményei, üvegházak, mezőgazdasági termeléssel összefüggő kutatási, kereskedelmi, szolgáltató és agrárturisztikai, lovasturisztikai célú építmények elhelyezésére szolgáló építési övezet, melyben elhelyezhetők az állattartáshoz és a növénytermesztéshez kapcsolódó kiszolgáló, gazdasági építmények is.

(2) Az építési övezetben kialakíthatók a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások is, egy telken legfeljebb 2 lakás építhető, lakásonként max. 150 m ² hasznos alapterülettel.

(3) Szolgálati lakás csak az (1) bekezdésben meghatározott rendeltetésű épület építésével egy időben, vagy annak létesítését követően építhető.

(4) A területen belül csak olyan kereskedelmi, szolgáltatási és gazdasági épületek létesíthetők, amelyek közegészségügyi és környezetvédelmi szempontból az állattartással összeegyeztethetők.

(5) A K-Mü-1 jelű építési övezetben a közművesítettség módja és mértéke: hiányos közművesítettség.

(6) A beépíthető legkisebb telekterület 5000 m², beépíthető legkisebb telekszélesség 30 m.

(7) Az előírt parkolóhelyeket, valamint a rakodáshoz szükséges területet telken belül kell biztosítani.

(8) Ha a különleges mezőgazdasági övezet telke lakó, vegyes építési övezetbe sorolt telekkel határos vagy a telekhatárokat elválasztó közlekedési terület szélessége kevesebb, mint 10 méter, akkor a közös telekhatárok mentén a különleges mezőgazdasági övezetbe tartozó telken összefüggő, többszintes védőzöld sávot kell kialakítani, melynek minimális szélessége 3,0 m.

53. § (1) A K-Rek-1 jelű Különleges rekreációs terület a pihenés, szabadidő eltöltés céljára szolgáló terület.

(2) A különleges rekreációs terület övezetben:

(3) Lakó rendeltetési egység csak a tulajdonos, a használó és a személyzet számára alakítható ki a főrendeltetésű épület megléte esetén, telkenként 1 db, maximum 100 m² nettó alapterülettel.

(4) A létesítmények parkolóigénye telken belül biztosítandó.

(5) Az övezetben a közművesítettség módja és mértéke: hiányos közművesítettség.

54. § (1) A K-Sp-1 jelű Különleges nagykiterjedésű sportterület a pihenés, szabadidő eltöltés, testedzés céljára szolgáló terület.

(2) Az építési övezetben az alábbi létesítmények helyezhetők el:

(3) Lakó rendeltetés nem megengedett.

(4) A K-Sp-1jelű építési övezetben a közművesítettség módja és mértéke: teljes közművesítettség

55. § A Szabályozási Terv a település területén a beépítésre nem szánt területeket sajátos használatuk szerint a következő övezetekbe sorolja:

56. § (1) A közlekedési övezetbe tartoznak a meglévő és tervezett közutak, a vasúti területek a hozzájuk tartozó közlekedésüzemi létesítmények területével és tartozékaival együtt.

(2) A közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló terület az országos és a helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozóhelyek (parkoló), a tömegközlekedést kiszolgáló létesítmények, a járdák és a gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményeik, továbbá a közművek, hírközlési és reklám építmények, valamint utcabútorok elhelyezésére szolgál.

(3) A közlekedési területek övezeti besorolása a tervben:

(4) A HÉV vágányának tengelyétől mért 50,0- 50,0 méter széles védőtávolságon belül építményt elhelyezni csak a kijelölt üzemeltető és hatóság szakhatósági hozzájárulásával lehet.

(5) Az országos közutak védőtávolsága mellékutak esetében 50,0- 50,0 méter. Az 50 m-es védősáv esetén a tengelytől számított 30-30 m-en belül magas építmény létesítése és 20- 20 m távolságon belül kerítés építése nem lehetséges.

(6) Országos közútra vonatkozóan a közút kezelőjének hozzájárulása szükséges

(7) A külterületi kiszolgáló (mezőgazdasági) utak szabályozási szélessége minimálisan 8 m. Az új szabályozási szélességet a jelenlegi közterület tengelyétől szimmetrikusan kell biztosítani, ha ez nem lehetséges, akkor szabályozási tervet kell készíteni a területre vonatkozóan.

(8) A külterületi mezőgazdasági utak mentén, amennyiben

(9) Az újonnan kialakítandó közúti közlekedési célú területeket, utakat úgy kell tervezni és kialakítani, hogy a tűzoltási felvonulási terület, a szükséges közmű elhelyezés és legalább egyoldali zöldsáv kialakítása biztosítható legyen, a közterületi zöldfelületekre vonatkozó előírások figyelembevételével.

(10) A közúti közlekedési területek a következők:

(11) A közlekedési területeket, azok kiszabályozását, szabályozási szélességeit és védőtávolságait a Szabályozási terv tartalmazza.

57. § (1) A szabályozási terven nem jelölt telektömbfeltárásra, építési telek megközelítésére magánút is kialakítható.

(2) A magánút kizárólag kiszolgáló út, külterületi földút, gyalogút szerepkörrel alakítható ki.

(3) A magánutak műszaki kialakításánál a közforgalmú utakra érvényes előírások szerint kell eljárni.

(4) Magánút akkor létesíthető, ha közvetlenül közterülethez csatlakozik, vagy a létesítendő magánutat a csatlakozó – közterületi kapcsolattal rendelkező – magánúttal összevonják, ezzel biztosítva a kialakuló magánút közvetlen közterületi csatlakozását.

(5) Magánút kizárólag telekalakítási terv alapján létesíthető.

(6) A magánút kialakításának feltétele a csatlakozó közterület kezelőjének hozzájárulása.

(7) Magánutat kialakítani új út megnyitása céljából csak akkor szabad, ha a visszamaradó telekméretek az övezeti előírásoknak megfelelnek.

(8) A magánútról kiszolgált telkek csak akkor tekinthetők építési teleknek, ha a magánút az Étv. vonatkozó előírása szerint az ingatlan-nyilvántartásba útként van bejegyezve. A magánút céljából kialakított és ekként nyilvántartott ingatlan nem építhető be. Magánutat megszüntetni csak akkor lehet, ha az arról kiszolgált építési telkek más módon megközelíthetővé, vagy kiszolgálhatóvá válnak.

(9) Magánút rendeltetésű telek minimális szélessége

(10) A magánutat a tulajdonos, illetve a tulajdonostársak kötelesek kialakítani és fenntartani. A magánút alatt létesülő, és az érintett ingatlanokat kiszolgáló közművezetékek kiépítéséről és karbantartásáról a magánút tulajdonosa köteles gondoskodni. A közműbevezetés szempontjából a magánút közmű-becsatlakozását a közüzemi hálózatba úgy kell tekinteni – a kapacitás-meghatározás és a külön szabályozott díjtételek, közműfejlesztési hozzájárulás kivételével –, mintha az egy közterületi közműcsatlakozás volna.

(11) Újonnan kialakításra kerülő közforgalom elől elzárt magánút szélességi mérete nem lehet kisebb 6,0 m-nél.

58. § (1) A zöldterület övezetei a település területén állandóan növényzettel fedett közterületek.

(2) A zöldterületek funkciójuk, kialakításuk, valamint méretük alapján az alábbi övezetekre tagolódnak:

(3) A zöldterület övezeteiben:

(4) A zöldterület övezetekben épületek nem helyezhetők el

(5) Új zöldterületek kialakítása, meglévő zöldterületek rekonstrukciója kizárólag kertépítészeti terv alapján történhet.

(6) A Szabályozási Terven jelölt területek kialakítása és hasznosítása kizárólag talajmechanikai szakvélemény alapján történhet.

59. § (1) Közpark övezetbe tartoznak a Szabályozási Terven Zkp övezeti jellel jelölt, 1 ha-nál nagyobb területű növényzettel fedett közterületi zöldterületek.

(2) Az övezet területének min. 90 %-át növényzettel fedetten kell fenntartani.

60. § (1) A Zkk jelű közkert övezetbe tartozik az 1 ha-nál kisebb területű, állandóan növényzettel fedett közterület.

(2) Az övezet területének min. 60 %-át növényzettel fedetten kell kialakítani.

61. § (1) Erdőterület, a földhivatali nyilvántartás szerint erdő művelési ágban nyilvántartott, az erdőtörvény alapján erdőnek minősülő, valamint a Szabályozási Terven erdőként (E) körülhatárolt és megjelölt terület.

(2) Az erdőterülethez tartozó övezetekben a gazdálkodást meghatározott erdőtervek szerint kell folytatni.

(3) Az erdőterületek övezeteibe tartozó telkek tovább nem oszthatók, de összevonhatók.

(4) A település közigazgatási területén található erdőterületek funkciójuk és az elhelyezhető építmények szerint az alábbi övezetekbe sorolhatók:

62. § (1) A Szabályozási Terven Ev jelű védelmi rendeltetésű erdőterületként szabályozott területen épület nem építhető.

(2) Az Ev jelű védelmi rendeltetésű erdőterületeken kizárólag olyan nem épület jellegű építmények, létesítmények (nyomvonal jellegű közmű és távközlési létesítmények, feltáró utak) helyezhetők el, amelyek az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem akadályozzák.

(3) Nem helyezhető el nyilvános illemhely, gépjármű várakozóhely.

63. § (1) Az Eg övezetbe tartoznak az egyéb, gazdasági rendeltetésű erdőterületek, a gazdálkodási, faanyag termelési, funkciót betöltő ökológiai szempontból értékes erdőterületek.

(2) Az Eg jelű Gazdasági rendeltetésű erdőterületen kizárólag az erdő rendeltetésének megfelelő épületek, építmények (erdőgazdálkodási gazdasági épület, erdészház, közösségi vadászház) helyezhetők el, ha azt az erdőhasználat, az erdőművelés indokolja és az elhelyezéshez az illetékes erdészeti hatóság hozzájárul.

(3) Az Eg jelű Gazdasági rendeltetésű erdőterületen egyenként maximum 300 m ² bruttó beépített területű épületek helyezhetők el.

(4) Technológiai építmény, illetve sajátos építmény (kilátó, magasles), valamint az övezetben megengedett tevékenységhez szükséges, alaprajzilag pontszerűnek minősülő építmény magassága meghaladhatja az övezetben előírt épületmagasság kétszeresét.

64. § (1) A mezőgazdasági terület a mezőgazdasági termelés (növénytermesztés, állattenyésztés és az ezekkel közvetlenül kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás) és annak építményei elhelyezésére szolgál.

(2) A Szabályozási Terven jelölt mezőgazdasági területek sajátos használatuk szerint:

(3) A mezőgazdasági területen lakókocsi, lakókonténer, egyéb mobil jellegű, ideiglenes használatra szánt építmény a mezőgazdasági területeken végzett építési tevékenység ideje alatt, felvonulási célra elhelyezhető.

(4) Technológiai építmény, illetve sajátos építmény (kilátó, magasles), valamint az övezetben megengedett tevékenységhez szükséges, alaprajzilag pontszerűnek minősülő építmény magassága meghaladhatja az övezetben a gazdasági épületre előírt épületmagasság kétszeresét. Az általános mezőgazdasági terület övezeteiben a gazdasági épület megengedett legnagyobb épületmagassága 7,0 m.

(5) Az általános mezőgazdasági területek a kialakult jellegzetes településszerkezet megtartása, a hagyományos tájhasználat és a táji, természeti értékek megőrzése érdekében az épületek, építmények elhelyezése szempontjából a következő övezetekre tagolódnak:

65. § (1) Az Má-1 jelű szőlő- és gyümölcstermesztési mezőgazdasági területek övezete a tájkarakter erősítése érdekében szőlő- vagy gyümölcstermesztéssel hasznosítandó.

(2) Az övezetben kizárólag a szőlőművelést, szőlőfeldolgozást vagy a gyümölcstermesztést, gyümölcsfeldolgozást szolgáló gazdasági épület, építmény, valamint egy lakás helyezhető el.

(3) Lakófunkció csak a gazdasági épület megléte esetén, vagy azzal egy időben létesíthető.

(4) Épület, építmény a telek megközelítésére szolgáló közúttól, magánúttól minimum 10 méterre, a telekhatártól minimum 5 méterre helyezhető el.

(5) A telken több épület is elhelyezhető csoportosan.

(6) Az övezetben terepszint alatti beépítés a legnagyobb beépítettség mértékének 50 %-ig lehetséges.

66. § (1) Az Má-2 jelű általános mezőgazdasági terület övezetébe a hagyományos árutermelő, szántóföldi gazdálkodású mezőgazdasági területek tartoznak.

(2) Az övezetben a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos terményfeldolgozás és tárolás épületei, építményei, továbbá 1 lakófunkciót is szolgáló épület helyezhető el. Lakófunkció csak a gazdasági épület megléte esetén, vagy azzal egy időben létesíthető.

(3) Má-2 jelű övezetbe tartozó területen több önálló telekből mezőgazdasági birtoktest alakítható ki. A birtoktest kialakítása esetében a 10%-os beépíthetőség a birtoktesthez tartozó összes telek területe után számítva csak az egyik telken is kihasználható (birtokközpont), ha a telek területe legalább a 10 000 m2-t eléri, és a beépítés a szomszédos telkek rendeltetésszerű használatára nincs korlátozó hatással, vagy azt nem veszélyezteti. Birtoktest kialakítása esetében a birtokközpont beépítettségének meghatározásakor beszámításra került telkeken épületet elhelyezni nem lehet. A birtokközpont telkén a beépítettség a 30 %-ot nem haladhatja meg.

(4) Épület, építmény a telek (birtokközpont) megközelítésére szolgáló közúttól, magánúttól minimum 10 méterre, a telekhatároktól minimum 10 méterre helyezhető el.

(5) A telken több épület is elhelyezhető csoportosan.

(6) Birtokközpont lakóépületének alapterülete legfeljebb 200 m² lehet.

67. § (1) Az Má-3 jelű általános mezőgazdasági terület övezetébe a hagyományos árutermelő, szántóföldi gazdálkodású mezőgazdasági területek tartoznak.

(2) Az övezetben a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos terményfeldolgozás és tárolás épületei, építményei, gazdasági épületek helyezhetők el.

(3) Az Má-3 jelű általános mezőgazdasági terület övezetében a lakó rendeltetés nem megengedett.

68. § (1) A kertes mezőgazdasági terület övezetébe a Szabályozási Terven Mk jellel jelölt zártkerti, illetve művelés alól kivett zárkerti területek tartoznak.

(2) Az övezet a szőlő-, gyümölcs-, kertgazdálkodást és hobbikertészkedést szolgáló mezőgazdasági területek övezete.

(3) Az övezetben egy gazdasági épület helyezhető el.

(4) A kertes mezőgazdasági területen lakóház, üdülőépület, állattartó épület, valamint üzemi méretű (saját szükségletet meghaladó mennyiséget előállító) mezőgazdasági épületek pl.: terményfeldolgozó, mezőgazdasági gépjavító, állattartó telep stb. nem helyezhetők el.

(5) Az övezetben épület építése, meglévő bővítése az alábbi követelmények teljesülése esetén lehetséges:

(6) Épület, építmény a telek megközelítésére szolgáló közúttól, magánúttól minimum 10 méterre, a telekhatároktól minimum 3 méterre helyezhető el.

(7) A mezőgazdasági területeken különálló árnyékszék nem létesíthető.

(8) Az övezetben a közművesítettség módja és mértéke: hiányos közművesítettség.

69. § (1) A vízgazdálkodási területbe tartoznak a vízgazdálkodással kapcsolatos összefüggő területek, a közigazgatási területen meglévő nyílt csatornák, árkok medre és partja, vízbeszerzési területek és védőterületeik, illetve vízmű területek.

(2) A vízgazdálkodási övezetekben létesítmények kizárólag a vízügyi jogszabályok és hatósági előírások, erdőterületeken az erdőtörvény alapján helyezhetők el. Építményt hullámtérben, nem mentett területen elhelyezni csak a területileg illetékes vízügyi és természetvédelmi hatóság, erdőterület esetén az illetékes erdészeti hatóság hozzájárulásával lehet.

(3) A vízgazdálkodási terület a jellemző használat, az elhelyezhető funkció és építmények szempontjából a következő övezetekre tagolódik:

70. § (1) A V-1 jelű övezetbe a Duna és a csatornák medre és parti sávja tartoznak. A Duna parti sávja a partéltől számítva 10 m , a csatornák parti sávja 3- 3 m . Az övezetben:

(2) A V-2 jelű övezetbe a vízmű kutak területe tartozik, az övezet területén csak a rendeltetésüknek megfelelő építmények létesíthetők.

(3) A V-3 jelű övezetbe a Duna-folyam árvízvédelmi töltése tartozik. Az árvízvédelmi töltés lábaitól mért 10- 10 m szélességű sávot karbantartás, ill. árvízi védekezés számára szabadon kell hagyni.

(4) A V-Mg jelű vízgazdálkodási mezőgazdasági terület övezetében a művelési ágnak megfelelően kell a területet fenntartani. Szántó művelési ág esetén megengedett a terület erdősítése.

(5) V-Mg jelű területen épületet, építményt, kerítést elhelyezni nem lehet.

71. § (1) A beépítésre nem szánt különleges területek (Kb- előjelű) övezeteibe azok a legfeljebb 10 %-os beépíthetőséggel szabályozott területek tartoznak, amelyeken az elhelyezhető építmények rendeltetésük miatt jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól védelmet igényelnek.

(2) A beépítésre nem szánt különleges területek meghatározott, és Szabályozási Tervben is jelölt övezeteibe

72. § (1) A Szabályozási Terven Kb-Ki jellel jelölt Különleges kikötő terület övezete elsősorban a vízi közlekedés és az azt kiszolgáló létesítmények elhelyezésére szolgál.

(2) Különleges kikötő terület övezetében elhelyezhető építmény

(3) Kb-Ki jelű Különleges kikötő terület övezetben a közművesítettség módja és mértéke: részleges közművesítettség.

(4) Új építmény az övezetben nem helyezhető el. Az övezet területén meglévő épület felújítható, de nem bővíthető.

73. § (1) A Kb-Mü-1 jelű (tanya) Különleges mezőgazdasági üzemi terület övezetében a növénytermesztés, az állattartás és állattenyésztés építményei, továbbá az ezekkel kapcsolatos, feldolgozásra, tárolásra és árusításra szolgáló építmények helyezhetők el. Az övezetben a tulajdonos vagy üzemeltető és a személyzet számára 1 lakás is kialakítható, de a területen lakóépület gazdasági épület nélkül nem építhető. Épületet, építményt elhelyezni a közúttól, magánúttól 10 m-en belül nem lehet, a telekhatároktól legalább 3 méterre helyezhető el épület.

(2) A Kb-Mü-2 jelű különleges mezőgazdasági üzemi terület övezetben a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos terményfeldolgozás és tárolás épületei, építményei, továbbá legfeljebb 200 m² nettó alapterülettel lakófunkciót szolgáló épület is elhelyezhető. Lakóépület csak a gazdasági épülettel egy időben, vagy annak létesítését követően építhető.

(3) Kb-Mü-2 jelű övezetben épületet, építményt elhelyezni a közúttól, magánúttól 10 m-en belül nem lehet, a telekhatároktól legalább 7,5 méterre helyezhető el épület.

(4) Kb-Mü-2 jelű övezetben az épületmagasság a sajátos technológiai igényű üzemi jellegű építmények (silók, kémények) részére max. 30 m-ig növelhető.

(5) Kb-Mü jelű különleges mezőgazdasági üzemi terület övezeteiben a közművesítettség módja és mértéke: részleges közművesítettség.

74. § (1) A különleges beépítésre nem szánt rekreációs területen vízisporthoz kapcsolódó létesítmények helyezhetők el:

(2) Kb-Rek-2 jelű övezetben semmilyen építmény nem helyezhető el.

(3) A vízisport működésével közvetlenül összefüggő építmények a Kb-Rek-1 jelű övezetben helyezhetők el, figyelembe véve a vizes élőhelyek partvonalától előírt védőtávolságokat.

(4) Az áradás szabad lefolyásának biztosítása érdekében épületek, építmények csak cölöpökre helyezhetők el, a cölöpök magassága legalább 1,5 m legyen.

(5) A Kb-Rek-1 jelű övezetben az épületmagasságból 1,5 m a cölöpkialakítás magassága.

(6) Telken belüli út illetve gépkocsi tároló kiépítése csak lélegző burkolat kialakítással lehet.

75. § (1) A Kb-T jelű Különleges temető terület övezetben ravatalozó, kápolna, sírépítmények, urnafal továbbá a terület fenntartásához szükséges épületek, építmények helyezhetők el.

(2) Kb-T jelű Különleges temető terület övezetben a közművesítettség módja és mértéke: hiányos közművesítettség.

(3) A temető telkén belül a telekhatártól számított 5 m-es területet hagyományos temetésre igénybe nem vehető temetőterületként – védőzöld sáv, út, urnatemető stb. – kell kialakítani.

(4) Kb-T övezetben műtárgy (pl.: harangláb, torony, emlékmű) megengedett legnagyobb épületmagassága 15,0 méter.

76. § E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépést követően induló ügyekben kell alkalmazni.

78. § Hatályát veszti az állattartás szabályairól szóló 16/2012. (XI.28.) önkormányzati rendelet.

79. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.