Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 27/2006. (IX. 14.) önkormányzati rendelete
a távhőszolgáltatásról
Hatályos: 2023. 11. 01Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 27/2006. (IX. 14.) önkormányzati rendelete
a távhőszolgáltatásról
Salgótarján Megyei Jogú Város Közgyűlése a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. tv. (a továbbiakban Tszt.) 60. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a törvény egyes rendelkezéseinek, valamint a Tszt. végrehajtásáról szóló 157/2005.(VIII.15.) Korm. rendelet és annak 3. sz. mellékletét képező Távhőszolgáltatási Közüzemi Szabályzat (továbbiakban: TKSz) végrehajtására Salgótarján távhőszolgáltatására vonatkozó helyi szabályokat az alábbiak szerint állapítja meg:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A rendelet hatálya
1. § A rendelet hatálya kiterjed Salgótarján Megyei Jogú Város közigazgatási területén lévő távhőszolgáltatást végző gazdálkodó szervezetekre, valamint a távhőszolgáltatást igénybe vevő felhasználókra és díjfizetőkre.
Általános követelmények
2. § A távhőszolgáltatást az élet-, az egészség- és a vagyonbiztonság, valamint a környezet és a természet védelmének érvényesülésével gazdaságosan a nemzetgazdasági, a felhasználói, valamint az energiatakarékossághoz fűződő érdekeknek a Polgári Törvénykönyvben és a műszaki-biztonsági előírásokban meghatározott követelményeknek megfelelően kell végezni.
Fogalom-meghatározások
3. §1 Jelen rendeletben használt fogalmak a Tszt.-ben, valamint a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény végrehajtásáról szóló 157/2005. (VIII.15.) Korm. rendeletben (továbbiakban: Korm. rendelet) foglaltak szerint értendők.
ÖNKORMÁNYZATI FELADATOK ÉS FOGYASZTÓVÉDELEM
4. § Az önkormányzat az engedélyes vagy engedélyesek útján köteles biztosítani a távhőszolgáltatással ellátott létesítmények távhőellátását.
5. §2
Fogyasztóvédelem
6. § (1)3 A távhőszolgáltató a szükséges adatok és információk rendelkezésre bocsátásával köteles együttműködni az engedélyező hatósággal, az önkormányzat jegyzőjével és a fővárosi és megyei kormányhivatal járási hivatalával, valamint a felhasználókat, illetve a díjfizetőket érintő kérdésekben a fogyasztóvédelmi hatóságokkal és felhasználói érdekképviseletekkel.
(2) A távhőszolgáltató ügyfélszolgálatán egyértelműen és közérthetően, magyar nyelven köteles a felhasználókat és a díjfizetőket tájékoztatni a távhőszolgáltatás igénybevételének feltételeiről, változásairól, különös tekintettel a számlázás rendjére és a szolgáltatás minőségére.
(3) A távhőszolgáltató köteles ügyfélszolgálatán a (2) bekezdésben meghatározott tájékoztatást, valamint az általános szerződési feltételeit könnyen hozzáférhető helyen kifüggeszteni, valamint a felhasználó és a díjfizető kívánságára azt ingyenesen rendelkezésre bocsátani.
(4) 4
A TÁVHŐRENDSZER MŰKÖDTETÉSE ÉS FEJLESZTÉSE
7. § (1) A távhőtermelő létesítmény működtetése és fejlesztése a távhőtermelő feladata.
(2) A távhő árával nem fedezett, a távhőszolgáltató által bejelentett új vagy növekvő igényre vonatkozó fejlesztési költségek fedezetének viselésére a távhőtermelő és a távhőszolgáltató állapodik meg.
(3)5 Lakossági felhasználó esetén a csatlakozási pontig az (1) bekezdésben nem említett többi szolgáltatói és a 34. §-ban megnevezett berendezést a távhőszolgáltató köteles üzemeltetni és fejleszteni. A nem a távhőszolgáltató tulajdonában lévő hőszolgáltatást biztosító berendezéseket (elosztó és felszálló vezeték, szelep, fűtőtest, regiszter, stb.) az épület alapító okirata szerinti tulajdonosa köteles üzemszerű állapotban tartani.
(4) Egyéb hőfelhasználó esetén a távhőszolgáltatással kapcsolatos berendezések tulajdonosa köteles azokat karbantartani és fejleszteni.
(5) A tervszerű, megelőző karbantartást minden távhőszolgáltatásban érdekeltnek június 1. és augusztus 31. között kell elvégeznie.
(6) Új vagy növekvő távhő igénnyel jelentkező felhasználási hely tulajdonosától a távhőszolgáltató a távhőszolgáltatás díjával nem fedezett fejlesztési költségekre csatlakozási díjat kér. A csatlakozási díj megfizetése a távhőrendszerre való rácsatlakozás lehetőségét biztosítja a távhőszolgáltató által meghatározott helyen. A csatlakozási díj a gerinc- és elosztó-vezetéki, a hőtermelői, valamint a hőmennyiségmérő berendezések létesítési, illetve bővítési költségeinek fedezetére szolgál. A csatlakozási díj nem tartalmazza a bekötővezetékek, hőközpontok - beleértve a hőmennyiségmérő nélküli hőközponti átadó blokkot is - létesítési és bővítési költségeit.
(7) A csatlakozási díj mértékét az 1. melléklet6 tartalmazza.
Igénybejelentés, tájékoztatás
8. § (1) Az új felhasználási hely létrehozásában vagy a többletteljesítmény lekötésében érdekelt építtető vagy megbízottja (tervező, kivitelező, a továbbiakban együtt: érdekelt) a távhőszolgáltatás, illetőleg a többletteljesítmény iránti igény kielégítésének feltételeiről még az igénybejelentés előtt tájékoztatást kérhet.
(2) A távhőszolgáltató a tájékoztatójában a műszaki-gazdasági feltételek között köteles meghatározni annak a költségnek, csatlakozási díjnak a várható összegét, amely a hőfelhasználót terheli. Az új vagy növekvő távhőigény kielégítésével kapcsolatban szerződést kell kötni, melyben meg kell határozni a csatlakozási díj fizetésének és a távhőszolgáltatói rendszer létesítése, bővítése, átalakítása (továbbiakban együtt fejlesztés) befejezésének határidejét.
(3) Az (1) bekezdés szerinti távhőszolgáltatásra, illetőleg többletteljesítményre vonatkozó hőfelhasználói igényt az érdekeltnek a távhőszolgáltató felé be kell jelentenie. Az igénybejelentésre a távhőszolgáltató 30 napon belül válaszolni köteles.
(4) Ha az érdekelt az igénybejelentés előtt nem kért előzetes tájékoztatást a (2) bekezdés szerinti tájékoztatást a távhőszolgáltató a válaszban köteles 30 napon belül megadni.
(5)7 Ha a távhőszolgáltatásba újonnan bekapcsolódó felhasználási hely
a) az épület, az igényt az épületen belüli valamennyi épületrész (lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiség),
b) az épületrész, az igényt csak az újonnan bekapcsolódó épületrész
vonatkozásában kell a (1) bekezdés szerinti igénylőnek bejelentenie, feltéve, hogy az új igény kielégítéséhez szükséges felhasználói berendezés fejlesztését az épület, épületrész tulajdonosa vállalja. Ha a felhasználói hőközpont a távhőszolgáltatói vagyon része, az annak szükséges bővítésével összefüggő költségeket a csatlakozási díj tartalmazza.
(6) A 7. § (6) bekezdése szerinti igény kielégítéséhez szükséges távhőszolgáltatói vagyon fejlesztése a távhőszolgáltató feladata.
(7) Ha a csatlakozási díjat - hőközponti mérés szerinti távhőszolgáltatás esetén - a felhasználási hely tulajdonosaként az épülettulajdonos fizette meg a távhőszolgáltató részére, hőfelhasználóként csak az épülettulajdonos nevezhető meg a távhőszolgáltatási közszolgáltatási8 szerződésben. Ha a csatlakozási díj fizetői a (5) bekezdésnek megfelelően az épületrészek tulajdonosai, a távhőszolgáltatási közszolgáltatási9 szerződésben hőfelhasználónak a felhasználói közösség is megnevezhető.
(8) A távhőszolgáltatói vagyon fejlesztését meg kell kezdeni, ha az épülettulajdonos, illetőleg az épületrész tulajdonos a csatlakozási díj legalább 90%-át befizette.
(9)10 A csatlakozási díjat a távhőszolgáltató köteles az igénybejelentő érdekében szükséges új távhőszolgáltató vagyon fejlesztésére felhasználni.
(10) Amennyiben a csatlakozási díj 90%-a (2) bekezdés szerinti szerződésben meghatározott határidőtől számított 1 éven belül nem várható, a távhőszolgáltató a távhőszolgáltatói vagyon fejlesztését jogosult megtagadni és köteles az addig befizetett csatlakozási díjat visszafizetni.
(11) A csatlakozási díj fizetése a távhőszolgáltatói vagyon tulajdoni viszonyát nem érinti, a távhőszolgáltatót a távhőszolgáltatói vagyon növekedése miatt térítési kötelezettség nem terheli.
9. § (1) A felhasználói berendezés létesítése - más megállapodás hiányában - a felhasználási hely tulajdonosának kötelessége.
(2) A felhasználói hőközpont kiviteli tervének elkészítéséhez a távhőszolgáltató köteles díjmentesen adatokat szolgáltatni.
(3) A lakóépületek és a vegyes célra használt épületek felhasználói hőközpontjainak kiviteli tervét a távhőszolgáltató köteles díjmentesen felülvizsgálni.
(4) A (3) bekezdés szerinti hőközpontok üzembe helyezési eljárásához a távhőszolgáltatót meg kell hívni, az eljárásban a távhőszolgáltató köteles közreműködni. A közreműködésért díj nem számítható fel.
(5)11 Az egyéb felhasználók felhasználói hőközpontjának, illetve hőfogadó állomásának üzembe helyezési eljárásában való közreműködésért a távhőszolgáltató
a) 0,5 MW hőteljesítmény értékig MW-onként 50.000.- Ft,
b) 1,0 MW hőteljesítmény értékig MW-onként 80.000.- Ft,
c) 1,0 MW hőteljesítmény érték felett MW-onként 100.000.- Ft
díjat számíthat fel.
(6) A távhőszolgáltatásba már bekapcsolt felhasználó csak a távhőszolgáltató előzetes hozzájárulásával
a) létesíthet új felhasználói berendezést;
b) helyezhet át, alakíthat át és - a szerződés felmondásának esetét kivéve - szüntethet meg meglévő felhasználói berendezést.
(7) Az elkészült felhasználói berendezést a szolgáltatói berendezéssel - a szerződésben meghatározott feltételek mellett - csak a távhőszolgáltató kapcsolhatja össze. Ezzel egyidejűleg a távhőszolgáltató köteles felszerelni a távhőfogyasztás mérésére és elszámolására alkalmas, a mérőeszköz hitelességét tanúsító jellel ellátott mérőt. A hőközpontban vagy hőfogadó állomáson elhelyezett mérőeszközt a távhőszolgáltató üzemelteti.
10. § (1) Új távhőszolgáltató-rendszer létesítésekor a beruházó költségére meg kell valósítani
a) a hőmennyiség szabályozását, továbbá
b) a mérés szerinti elszámolás feltételeit felhasználói hőközpont létesítésével vagy hőfogadó állomási méréssel, ha ez a mérés az épületenkénti elszámolás célját szolgálja.
(2) 12
(3) 13
(4) 14
11. § (1) A felhasználói berendezés üzemeltetése és fenntartása – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – a felhasználó kötelessége.
(2) A szolgáltató tulajdonában lévő felhasználói berendezés, valamint a szolgáltatói hőközpontot a felhasználói berendezéssel a távhővezeték-hálózat részeként összekötő vezeték üzemeltetése és fenntartása, az ezzel kapcsolatos költségek viselése - a csatlakozási pontig bezárólag - a távhőszolgáltató feladata.
(3) A felhasználói berendezés üzemeltetője a folyamatos és biztonságos ellátás érdekében köteles az általa üzemeltetett berendezés üzemképes állapotáról gondoskodni.
12. § (1) Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény végrehajtása során a meglévő vagy létesítésre engedélyezett távhővezeték-hálózat nyomvonalának 200 méteres körzetében az épületek, létesítmények hőellátó rendszerének megvalósítása (új létesítés, korszerűsítés, felújítás) során vizsgálni kell a távhőszolgáltatással való hőenergiaellátás lehetőségét. A távhőellátásba bekapcsolt épületeket, illetve az ellátott területet a távhőszolgáltatói működési engedély tartalmazza.
(2) Környezetvédelmi és levegő-tisztaságvédelmi érdek érvényesítésére a város távhőszolgáltatással ellátható területén egyenértékű feltételek esetén a hőellátás távfűtéssel való megoldását az önkormányzat szorgalmazza15.
A TÁVHŐTERMELŐ ÉS A TÁVHŐSZOLGÁLTATÓ, A TÁVHŐSZOLGÁLTATÓ,
A FELHASZNÁLÓ ÉS A DÍJFIZETŐ KÖZÖTTI JOGVISZONY
A távhőtermelő és a távhőszolgáltató közötti jogviszony
13. §16 A távhőtermelőt és a távhőszolgáltatót egymással a polgári jog szabályai szerinti
a) éves és
b) az éves szerződés lejártát követő legalább további két évre szóló szerződéskötési kötelezettség terheli a távhőellátás biztonságát garantáló kapacitás mértékéig.
Közszolgáltatási17 szerződés
14. § (1) A távhőszolgáltatót a lakossági felhasználóval általános közszolgáltatási18 szerződéskötési kötelezettség terheli, melynek tartalmi követelményeit a Kormány által megállapított TKSZ 9. pontja részletezi. Az általános közszolgáltatási19 szerződés létrejöhet a távhő hőközponti (hőfogadó állomási) vagy épületrészenkénti mérés szerinti szolgáltatására.
(2) Az általános közszolgáltatási20 szerződés alapján a távhőszolgáltató a lakossági felhasználó részére folyamatos, biztonságos és meghatározott mértékű távhőszolgáltatásra, a lakossági felhasználó vagy a Tszt-ben meghatározott esetekben a díjfizető a távhőszolgáltatás díjainak rendszeres megfizetésére köteles.
(3) Az egyéb felhasználó és a távhőszolgáltató a polgári jog szabályai szerint egyedi közszolgáltatási21 szerződést köt a távhő folyamatos és biztonságos szolgáltatására, illetőleg ellenértékének megfizetésére.
(4) Nem köteles a távhőszolgáltató a közszolgáltatási22 szerződés megkötésére, ha a felhasználói igénnyel jelentkező a 8. § (2) bekezdése szerinti tájékoztatóban foglaltakat nem teljesítette.
(5) A távhőszolgáltató és a felhasználó között a közszolgáltatási23 szerződés – a jogszabályokban és az üzletszabályzatban meghatározott feltételekkel – a szolgáltatás igénybevételével is létrejön.
(6) A díjfizetők személyében bekövetkező változások nem érintik a felhasználó és a távhőszolgáltató között létrejött általános közszolgáltatási24 szerződés érvényességét. A díjfizető a változás időpontjától jogosult az általános közszolgáltatási25 szerződésben foglaltak szerint a szolgáltatás igénybevételére és ugyanezen időponttól köteles a távhőszolgáltatás díjainak megfizetésére.
15. § (1) Az általános közszolgáltatási26 szerződés határozatlan időre szól. Az egyedi közszolgáltatási27 szerződés - ha a felek eltérően nem állapodtak meg - határozott időtartamra szól.
(2) Az általános közszolgáltatási28 szerződést a felhasználó 30 napos felmondási időpontra, a TKSZ 27. pontjában meghatározott módon mondhatja fel, ha együttes feltételként:
a) a felmondáshoz a távhővel ellátott épület tulajdonosi közössége az összes tulajdoni hányad szerinti legalább négyötödös szavazattöbbségű határozatával hozzájárul és az épületben a távhőellátással azonos komfortfokozatú más hőellátást valósít meg;
b) a szerződés felmondása nem okoz jelentős kárt más számára, és nem korlátozza mások tulajdonosi, használói, bérlői jogait;
c) viseli azokat a költségeket, amelyek a felhasználói berendezéseknek a felmondás következtében szükséges műszaki átalakításával merülnek fel;
d) a szerződés felmondását a meglévő rendszer műszaki megoldása lehetővé teszi és a felmondás nem ütközik egyéb jogszabályba.
(3) Amennyiben a felhasználó az általános közszolgáltatási29 szerződést a (2) bekezdés alapján felmondja, ismételt távhő-szolgáltatási közszolgáltatási30 szerződés megkötéséhez a távhőszolgáltató üzletszabályzatában rögzített feltételek teljesítése szükséges.
(4) Egyedi közszolgáltatási31 szerződést az egyéb felhasználó a szerződésben meghatározott felmondási idővel, az abban meghatározott időpontra mondhatja fel.
(5) Abban az esetben, ha a távhővel ellátott épületben lévő épületrészben kívánják a távhő igénybevételét megszüntetni, az épületrész tulajdonosa és a felhasználó közösen kezdeményezheti az általános közszolgáltatási32 szerződés módosítását, ha együttes feltételként:
a) a megszüntetéshez a távhővel ellátott épület tulajdonosi közösségének valamennyi tagja hozzájárul;
b) az épületrészben a távhőellátással azonos komfortfokozatú hőellátást valósítanak meg, amely az épület távhőellátását biztosító felhasználói berendezéstől függetlenül üzemeltethető;
c) a megszüntetés nem okoz jelentős kárt az épület többi tulajdonosa számára, és nem korlátozza mások tulajdonosi, használói, bérlői jogait;
d) viseli azokat a költségeket, amelyek a felhasználói berendezéseknek a szolgáltatás igénybevételének megszüntetésével összefüggésben szükséges műszaki átalakításával merülnek fel;
e) a szolgáltatás igénybevételének megszüntetését a meglévő rendszer lehetővé teszi és az nem ütközik egyéb jogszabályba.
(5a)33 Az (5) bekezdés szerinti kezdeményezést írásban kell megtenni. A távhőszolgáltató a kezdeményezés kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles az általános közszolgáltatási szerződés módosításának feltételeiről, valamint az irányadó eljárásról a felhasználót írásban tájékoztatni. A szerződésmódosítási igény eltérő megállapodás hiányában mind a fűtési célú, mind a használati melegvíz-szolgáltatási célú hőellátás megszüntetésére vonatkozik.
(5b)34 A felhasználó köteles az (5) bekezdés a) pontjában előírt tulajdonostársi hozzájárulásokat írásban a távhőszolgáltató részére megküldeni.
(5c)35 Épületrész leválása esetén az épületrészben meg kell szüntetni a távhő igénybevételének lehetőségét úgy, hogy
a) a hőleadó berendezéseket le kell választani az épület felhasználói rendszeréről,
b) a leváló épületrészben az átmenő vezetékeket hőszigeteléssel kell ellátni,
c) az épület üzemben maradó felhasználói berendezésein a megfelelő működést biztosító, a leválasztás miatt szükséges átalakításokat, beszabályozásokat el kell végezni.
(5d)36 Az (5c) bekezdés szerinti munkálatokat az ingatlantulajdonos tulajdonában lévő felhasználói berendezéseken a felhasználó köteles elvégeztetni. A távhőszolgáltató tulajdonát képező felhasználói hőközpontban az épületrész leválása miatt szükséges átalakítást a felhasználó költségére a távhőszolgáltató végzi el.
(5e)37 A felhasználó az (5c) bekezdésben foglalt munkálatokról köteles a tervező által készített, az épület teljes fűtési rendszerére kiterjedő tervet a távhőszolgáltató rendelkezésére bocsátani. A tervnek tartalmaznia kell
a) a megváltozott hőszükséglet mértékére vonatkozó számításokat,
b) a leválasztás miatt szükséges átalakításokat,
c) a beszabályozási tervet.
(5f)38 Amennyiben a terv szerinti átalakítás jogszabályba, műszaki előírásba ütközik, vagy más felhasználó, díjfizető részére való szolgáltatást akadályozza, a távhőszolgáltató ennek tényét köteles 15 napon belül írásban a felhasználó tudomására hozni, és megszüntetésére a felhasználót felszólítani.
(5g)39 A felhasználó az (5c) bekezdés szerinti munkálatok befejezését köteles a távhőszolgáltatónak írásban bejelenteni, mellékelve a kivitelező és a kivitelezést ellenőrző műszaki ellenőr nyilatkozatát arról, hogy az átalakítás a távhőszolgáltatónak benyújtott és a távhőszolgáltató által elfogadott tervnek megfelelően és szakszerűen készült el. A távhőszolgáltató a bejelentést követő 8 munkanapon belül a helyszínen ellenőrzi a terv szerinti megvalósítást, az eredményt jegyzőkönyvben rögzíti. A távhőszolgáltató a jegyzőkönyv alapján előkészített közszolgáltatási szerződés-módosítási tervezetet megküldi az érintett felhasználóknak.
(5h)40 Amennyiben az (5c) bekezdés szerinti munkálatok a távhőszolgáltató által elfogadott kiviteli tervtől eltérően vagy nem szakszerűen készültek el, az elégtelen szolgáltatás alapján a távhőszolgáltatóval szemben igény nem érvényesíthető. Az elégtelen szolgáltatás és a kivitelezés közötti okozati összefüggést a távhőszolgáltatónak kell bizonyítania.
(6) A közszolgáltatási41 szerződés és a felhasználó, illetve a díjfizető díjfizetési kötelezettsége a felmondási idő lejártával, abban az időpontban szűnik meg, amikor a felhasználó a (2), (4) és az (5) bekezdésekben előírt valamennyi feltételt teljesítette és ezt a távhőszolgáltatónak írásban bejelentette.
(6a)42 Az (5) bekezdés szerint esetben a felhasználó, vagy díjfizető díjfizetési kötelezettsége abban az időpontban szűnik meg, amikor a felhasználó a távhőellátás igénybevételének a lehetőségét és a felhasználó a közszolgáltatási szerződést az épületrész leválásának megfelelően módosította.
(7) A közszolgáltatási43 szerződést a távhőszolgáltató csak a 17. § (2) bekezdés b) és e) pontjában meghatározott szerződésszegés esetén mondhatja fel, valamint akkor, ha tudomást szerez arról, hogy a vele szerződéses kapcsolatban álló felhasználó a távhő vételezését a felhasználási helyen megszüntette. Ebben az esetben a közszolgáltatási44 szerződés felmondása miatt az épületben, épületrészben bekövetkező kár a felhasználót terheli.
16. § A távhőszolgáltató az általános közszolgáltatási45 szerződés megkötését
a) köteles megtagadni, ha a felhasználó által létesített felhasználói berendezés az életet, az egészséget vagy a vagyonbiztonságot veszélyezteti;
b) megtagadhatja, ha más felhasználó távhővételezését, illetőleg a távhőszolgáltató üzemét veszélyezteti;
c) feltételekhez kötheti, ha a felhasználóval korábban fennálló közszolgáltatási46 szerződést a 17. § (2) bekezdés b) és c) pontjai, vagy a 19. § (4) bekezdésben foglaltaknak megfelelően mondta fel.
A szerződésszegés és következményei
17. § (1) A távhőszolgáltató részéről szerződésszegésnek minősül, ha
a) a távhőszolgáltatást a közszolgáltatási47 szerződésben meghatározott időpontban nem kezdi meg;
b) a távhőt nem a közszolgáltatási48 szerződésben meghatározott, illetőleg nem a tőle elvárható módon szolgáltatja;
c) a távhő felhasználó részére történő szolgáltatását nem hitelesített mérőeszköz használatával végzi;
d) a távhőszolgáltatás előre tervezhető munkák miatti szüneteltetéséről a felhasználót az üzletszabályzatban vagy a szerződésben előírt módon és időben nem értesíti;
e) felróható magatartása folytán a távhőszolgáltatás megszűnik, vagy azt a 21-22. §-okban foglaltakon túlmenően szünetelteti vagy korlátozza;
f) a távhőszolgáltatás felfüggesztése esetén a felfüggesztési ok megszüntetésére vonatkozó írásbeli értesítése kézhezvételét követő munkanapon a felhasználó részére a távhőszolgáltatást nem kezdi meg.
(2) A felhasználó, illetőleg díjfizető részéről szerződésszegésnek minősül, ha
a) a szerződésben meghatározott hőteljesítményt túllépi;
b) a távhő folyamatos és biztonságos szolgáltatását, illetőleg más felhasználó vagy díjfizető szerződésszerű távhővételezését zavarja vagy veszélyezteti;
c) a mérőeszközt vagy a mérőeszköz hitelességét tanúsító jelet (fémzár, hitelesítési bélyegzés, matrica) megrongálja, eltávolítja vagy - amennyiben a mérőeszköz olyan helyiségben van elhelyezve, amelybe a felhasználó állandó bejutása, illetve felügyelete biztosított - ezek sérülését, illetve hiányát a távhőszolgáltatónak nem jelenti be;
d) a mérőeszköz befolyásolásával vagy megkerülésével - ideértve a mérőeszköz vagy annak hitelességét tanúsító jel megrongálását és eltávolítását is - távhőt vételez;
e) a távhő díját nem vagy nem a szerződésben meghatározott időben fizeti meg;
f) a korlátozási rendelkezéseknek nem tesz eleget;
g) a távhő vételezését nem a 15. § (2), (4), illetve (5) bekezdésében foglalt feltételekkel szünteti meg.
18. § (1) A közszolgáltatási49 szerződés megszegésének következménye:
a) díjvisszatérítés, illetőleg pótdíjfizetés,
b) kötbér,
c) kártérítés,
d) csökkentett mértékű szolgáltatás,
e) távhőszolgáltatás felfüggesztése,
f) közszolgáltatási50 szerződés felmondása.
(2) Az (1) bekezdésben említett egyes következmények együttesen is alkalmazhatók.
(3) 51
(4) A kötbér a szerződésszegéssel érintett szolgáltatás díja után jár és annak mértékét a szerződésben kell meghatározni.
(5) A díjvisszatérítés, a pótdíj és a kötbér megfizetése nem mentesít az okozott kár megtérítése alól.
(6) Ha a felhasználó, vagy a díjfizető a távhőszolgáltatás felfüggesztése okának megszüntetéséről a távhőszolgáltatót írásban értesítette, az értesítés kézhezvételét követő munkanapon a távhőszolgáltatást meg kell kezdeni.
19. § (1) A távhőszolgáltató köteles a felhasználó vagy a díjfizető (a díjfizetés kötelezettje) részére
a) a díj arányos részét visszatéríteni, ha a 17. § (1) bekezdésének e) pontjában,
b) kötbért fizetni, ha a 17. § (1) bekezdésének a)-d) vagy f) pontjában
meghatározott szerződésszegést követi el.
(1a)52 Ha a távhőszolgáltató a felhasználóval szemben fennálló távhőszolgáltatási kötelezettségének folyamatosan 72 órát meghaladóan, neki felróható okból, vagy a Tszt. 40. § (2) bekezdése szerinti előzetes értesítés mellőzésével nem tesz eleget, az erre irányuló panasz beérkezésétől kezdve a közszolgáltatási szerződésben meghatározott éves alapdíj szüneteltetés időtartamával arányos részének a háromszorosát fizeti vissza.
(2) A díjfizetés kötelezettje köteles a távhőszolgáltató részére pótdíjat fizetni szerződés nélküli távhőfogyasztás esetén, továbbá ha a 17. § (2) bekezdésének a), c)-d), vagy f)-g) pontjaiban meghatározott szerződésszegést követi el.
(2a)53 A 17. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott szerződésszegés esetén a pótdíjfizetési kötelezettség akkor áll fenn, ha a hőközpontot a felhasználó, vagy megbízottja üzemelteti és a szerződésben lekötött legnagyobb hőteljesítményt 1-1 naptári napon belül folyamatosan, 30 percnél hosszabb időtartamon keresztül túllépi. A pótdíj a jogosulatlanul igénybe vett többletteljesítmény felhasználójára vonatkozó éves alapdíj kétszerese. Ismételt túllépés esetén a távhőszolgáltató a pótdíjat annyiszor számíthatja fel, ahány napon keresztül a jogosulatlan vételezés történt.
(2b)54 Ha a felhasználó, vagy a díjfizető a 17. § (2) bekezdés c)-d), vagy f)-g) pontjában meghatározott szerződésszegést követi el, vagy egyéb módon szabálytalan vételezést valósít meg, a meghatározott éves alapdíj szerződésszegés időtartamával arányos részének háromszorosát fizeti meg pótdíjként.
(3) A távhőszolgáltató
a) a távhőszolgáltatást felfüggesztheti, ha a felhasználó vagy a díjfizető a 17. § (2) bekezdés c)-d) pontjaiban meghatározott szerződésszegést követi el vagy a távhőszolgáltatás díját határidőn túl nem vagy késedelmesen fizeti meg;
b) a távhőszolgáltatást felfüggesztheti vagy a közszolgáltatási55 szerződést felmondhatja, ha a felhasználó vagy a díjfizető a 17. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott szerződésszegést követi el;
c) a közszolgáltatási56 szerződést felmondhatja, ha a felhasználó vagy a díjfizető a 17. § (2) bekezdésének g) pontjában meghatározott szerződésszegést követi el.
(4) A távhőszolgáltató a közszolgáltatási57 szerződést felmondhatja, ha a díjfizetés kötelezettje a szolgáltató írásbeli felszólítása ellenére a távhőszolgáltatás díját az esedékesség lejártát követő 60 napon belül nem fizeti meg.
(5) A 18. § (1) bekezdés d)-f) pontjában meghatározott következményeket a távhőszolgáltató csak oly módon alkalmazhatja, hogy azok ne érintsék a teljesítő díjfizetőt vagy felhasználót.
(6) A távhőszolgáltatás felfüggesztésével, valamint a felfüggesztés megszüntetésével felmerült költségeket a távhőszolgáltató jogosult a szerződésszegés elkövetőjére áthárítani. A közszolgáltatási58 szerződés nélküli távhőfogyasztás esetén – az ebből származó jogkövetkezményekért – az érintett ingatlan ingatlan-nyilvántartás szerinti tulajdonosa felel.
A távhőszolgáltatás tartalma, minőségi követelményei
20. § (1)59 A fűtési hőmennyiség szolgáltatására a távhőszolgáltató szeptember 1-től május 31-ig köteles készen állni.
(1a)60 A fűtési hőmennyiség szolgáltatását
a) szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi, egészségügyi és köznevelési intézményben szeptember 1-től május 31-ig,
b) lakóépületekben szeptember 15-től május 15-ig
biztosítani kell.
(1b)61 A fűtési idény (1a) bekezdésben meghatározott időpontjaitól csak a felhasználók jogszerű képviselőjének a kérelmére lehet eltérni.
(1c)62 Az (1a) bekezdésben nem említett egyéb felhasználóknál a szolgáltatás megkezdésének és befejezésének időpontját a szerződésben rögzíteni kell.
(2)63 A távhőszolgáltató – jól záródó nyílászárók mellett - a fűtési időszakban köteles annyi hőt biztosítani a felhasználónak, hogy az eredetileg tervezett hőleadók és a tervezésnél figyelembe vett külső hőmérséklet mellett
a) a lakás
aa) előszobájában, konyhájában, WC-jében + 16 C°,
ab) halljában, lakószobájában + 20 C°,
ac) mosdóhelyiségében, fürdőszobájában + 24 C°
legyen, valamint
b) a használati melegvíz hőmérséklete - a kifolyónál - meghaladja a 40 C°-ot.
(3) A használati melegvíz szolgáltatást a távhőszolgáltató legfeljebb 8 nap karbantartási időszak kivételével egész évben biztosítani köteles.64
A távhőszolgáltatás szüneteltetése, korlátozása
21. § (1) A távhőszolgáltató jogosult az élet-, egészség- vagy a vagyonbiztonság veszélyeztetése, a szolgáltatói berendezés üzemzavara esetén, valamint más módon el nem végezhető munkák elvégzéséhez a távhőszolgáltatást a szükséges legkisebb felhasználói körben és időtartamban szüneteltetni.
(2) A távhőszolgáltató köteles az előre tervezhető karbantartási, felújítási munkák miatti szüneteltetés időpontjáról és várható időtartamáról az üzletszabályzatban vagy a szerződésben rögzített módon az érintett felhasználókat előre értesíteni.
22. § (1) A távhőszolgáltató a 2. mellékletben65 foglaltak szerint jogosult:
a) az országos tüzelőanyag-hiány miatt nála vagy a vele szerződéses jogviszonyban álló távhőtermelőnél fellépő termeléskiesés esetén, vagy
b) környezetvédelmi érdekből
a szolgáltatást korlátozni.
(2) A korlátozás bevezetéséről és annak okairól a távhőszolgáltató az önkormányzatot haladéktalanul tájékoztatni köteles.
(3) Lakossági felhasználó korlátozására csak végső esetben és csak akkor kerülhet sor, ha az egyéb felhasználó korlátozása után az még szükséges.
(4) A korlátozásra szolgáló okok megszűnése után a korlátozást haladéktalanul fel kell oldani.
23. § A távhőszolgáltatás szünetelése miatt a felhasználói berendezésekben keletkezett károkat, ha a szolgáltatás szünetelésében a felhasználó vétlen, a szolgáltató köteles megtéríteni. Ezen túlmenően a 21. § szerinti szüneteltetésből, illetőleg a 22. § szerinti korlátozásból eredő károkért a távhőszolgáltatót kártalanítási kötelezettség nem terheli.
Mérés, elszámolás, díjfizetés
24. § (1) A szolgáltatott és a felhasznált távhő díjának elszámolása hiteles hőmennyiségmérés alapján történik.66
(2) A távhőszolgáltató a felhasznált távhő mennyiségét a hőközpontban vagy - amennyiben a hiteles hőmennyiségmérés feltételei rendelkezésre állnak - a hőfogadó állomáson köteles hiteles hőmennyiségmérővel mérni és elszámolni.
(3) A szolgáltató a fűtési célú és a használati melegvíz-készítés céljára felhasznált hőt a TKSz-ben67 meghatározott módon és feltételekkel külön köteles meghatározni és számlázni.
(4) Szolgáltatói hőközpontban történő hőmennyiségmérés esetén a szolgáltatott távhő elszámolásának alapja a hőközpontban hitelesen mért hőmennyiség, a hőfogadó állomáson elhelyezett egyéb mérőműszer pedig a szolgáltatói hőközpontban lévő hőmennyiségmérő költségmegosztója.
(5) A felhasznált távhő mennyisége épületrészenként (pl. lakásonként) is mérhető és elszámolható, ha a felhasználók a távhő mennyiségének hiteles mérésére alkalmas mérőeszköz felszerelését, valamint a felhasználói berendezés ehhez szükséges átalakítását a saját költségükön, az épület valamennyi épületrészében megvalósítják, és a hiteles mérés feltételeit folyamatosan biztosítják.
(6) A szolgáltatás helyét, mértékét és tartamát, a távhőszolgáltatás díja épületrészenkénti (pl. lakásonkénti) megosztásának és kiegyenlítésének módját a felhasználó és a szolgáltató megállapodása tartalmazza. Abban az esetben, ha a távhővel ellátott épületnek, épületrészeknek több tulajdonosa van, a tulajdonosok nevében a közszolgáltatási68 szerződést érintő kérdésekben feljogosított képviselőjük jár el.
(7) A (2) pontban meghatározott helyen és a távhőszolgáltató költségén felszerelt, elszámolás alapjául szolgáló hiteles mérőeszköz a távhőszolgáltató tulajdona, annak karbantartása, időszakos újrahitelesítése, cseréje a mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény rendelkezéseivel összhangban, a távhőszolgáltató kötelessége.
(8) A felhasználó kérheti a távhőszolgáltatótól az alkalmazott mérőeszköz hitelességének mérésügyi hatóság általi igazolását, valamint az alkalmazott mérőeszközök megfelelő beépítésének méréstechnikai felülvizsgálatát. Ha a mérőeszköz felülvizsgálata indokolt volt, annak költsége a távhőszolgáltatót terheli, ellenkező esetben a költséget a felhasználó köteles viselni.
(9) Az elszámolási mérőeszköz meghibásodása esetén a meghibásodás időtartamára az előző év azonos időszakában mért mennyiség azonos szolgáltatási, illetve vételezési körülményekre korrigált mennyiségét kell az elszámolás alapjának tekinteni. Ilyen időszak hiányában a meghibásodás elhárítását követő, vagy a meghibásodás időpontját megelőző, legalább egy hónap hőfelhasználása képezi a korrekció alapját.
(10) Az elszámolás alapjául szolgáló mérők leolvasása a távhőszolgáltató feladata. A mérők leolvasását és fenntartását a felhasználó köteles lehetővé tenni.
(11) A távhőszolgáltató köteles biztosítani, hogy a felhasználó képviselője a hőmennyiségmérők időszakonkénti leolvasását ellenőrizze.
Költségmegosztási módok
25. §69 (1) A költségmegosztók alkalmazásának és a költségek megosztásának általános szabályait a Korm. rendelet 17/A. §-17/H. §-ai tartalmazzák.
(2)70 Amennyiben a tulajdonosi közösség a Korm. rendelet 17/E. §-ban foglaltak szerint döntött az elszámolási időszakban igénybe vett fűtési hőmennyiség felosztásának módjáról, az igénybe vett hőmennyiség legalább 30%-át, de legfeljebb 50 %-át az épületrészek fűtött légtérfogata arányában, a fennmaradó részét fogyasztásarányosan, a fűtési költségmegosztók leolvasott adatainak alapulvételével és azoknak a Korm. rendelet 6. mellékletében meghatározott korrekciós tényezőkkel történő módosításával számított értékei arányában kell az épületrészek között felosztani. Az elszámoláshoz szükséges alapadatokat a tulajdonosi közösség köteles a hibátlan költségmegosztás rendelkezésre állását követő 3 napon belül a távhőszolgáltató részére megküldeni.
26. § (1) A díj kiegyenlítése a tulajdonosok egymással történő megállapodása szerint együttesen vagy külön-külön épületrészenként is történhet. Külön történő díjfizetés esetén a díj épületrészenkénti (pl. lakásonkénti) megosztása és a díjfizetők részére történő számlázása – a tulajdonosok által meghatározott arányok, valamint az üzletszabályzat rendelkezései szerint – a távhőszolgáltató feladata.
(2) Ha a hőközponti mérés szerinti szolgáltatás egy hőközponti mérőn keresztül több felhasználó részére történik, valamennyi felhasználó megegyezése esetén a távhőszolgáltató az érintettekkel egy közszolgáltatási71 szerződést is köthet. E szerződésben a felhasználók egymás közötti jogviszonyával, különösen a hőellátás mértékével, feltételeivel és a szolgáltatás díjának megosztásával, valamint a felhasználók közös megbízottjának jogaival és kötelezettségeivel kapcsolatos kérdéseket is rendezni kell.
(2a)72 Az épület, építmény, épületrész tulajdonosa és a bérlő vagy a használó együttes kérelmére a távhőszolgáltató a díjat közvetlenül a bérlő vagy a használó részére számlázza. A távhőszolgáltatási díj a bérlő vagy a használó által történő megfizetéséért - a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló törvény alapján az állam vagy a települési önkormányzat tulajdonában lévő lakóingatlanok kivételével - a tulajdonos egyszerű (sortartó) kezesként felel.
(3) A távhőszolgáltatással kapcsolatos díjfizetési kötelezettség és más pénztartozás a társasház tulajdonostársait és a lakásszövetkezet tagjait nem terheli egyetemlegesen. Épületrészenként külön-külön történő díjfizetés esetén a felhasználó az egyes díjfizetők, továbbá a díjfizető más díjfizetők díjtartozásának megfizetéséért nem tartozik felelősséggel.
27. § A távhőszolgáltató jogosult az érintettek tájékoztatása mellett
a) a közszolgáltatási73 szerződés hatálybalépésétől, a közszolgáltatási74 szerződés megszűnése után a követelések elévülési idejéig a felhasználók és a díjfizetők adatai közül azokat kezelni, amelyek a felhasználók és a díjfizetők azonosításához, a közszolgáltatási75 szerződés teljesítéséhez szükségesek. Ennek keretében jogosult a felhasználók és a díjfizetők azonosító adatai közül természetes személyek vonatkozásában a névre, lakcímre, születési időre és helyre vonatkozó adatokat, egyéb szervezetek vonatkozásában a névre, székhelyre, képviselő nevére vonatkozó adatokat, és mindkét esetben a felhasználási helyre, a fogyasztásra, a számlázásra és a díjfizetésre vonatkozó adatokat a közszolgáltatási76 szerződésen alapuló kötelezettségeinek teljesítése, jogainak gyakorlása céljából kezelni. Ugyanezen adatkezelői jogok illetik meg a felhasználók képviselőit, a felhasználók és a díjfizetők előbbiekben megjelölt adatai tekintetében;
b) az általa kezelt adatok közül azokat, amelyek a tevékenységgel összefüggő adatkezelés céljából szükségesek, átadni azoknak, akik a távhőszolgáltató megbízásából a díjak számlázását és beszedését, a követelések kezelését vagy az ügyfél-tájékoztatást végzik.
A távhőszolgáltatási díj összetétele és tartalma
28. §77 (1)78 A távhőszolgáltatónak értékesített távhő árát, valamint a lakossági felhasználónak és a külön kezelt intézménynek nyújtott távhőszolgáltatás (fűtés és használati melegvíz) díját – mint legmagasabb hatósági árat (a továbbiakban együtt: hatósági ár) -, a hatósági ár szerkezetét és alkalmazási feltételeit a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal javaslatának figyelembevételével a miniszter rendeletben állapítja meg. A hatósági árnál magasabb árat a szerződésben érvényesen kikötni nem lehet. A hatósági árat kell alkalmazni abban az esetben, ha a felek az árban nem állapodtak meg, vagy ha jogszabály megsértésével más árban állapodtak meg.
(1a)79 Az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó egyéb felhasználók esetén a távhőszolgáltatás díját a távhőszolgáltató a piaci és gazdasági feltételek figyelembe vételével állapítja meg.
(1b)80 A távhőszolgáltatási díj alapdíjból és hődíjból áll.
(2) Az alapdíj a felhasználói csatlakozási ponton a mindenkori, folyamatos és igényeknek megfelelő mennyiségű távhőkapacitásról való vételezési lehetőség megteremtésének költségegysége (Ft/MW/év, Ft/légm3/év). Az alapdíj éves díj, amelyet tizenkét egyenlő részletben, havonta fizet a felhasználó a következők szerint:
a) Lakossági alapdíj (Ft/légm3/év): fűtött légm3 alapján
b) Egyéb felhasználó81 esetén:
ba) Teljesítmény alapdíj (Ft/MW/év): a szerződésben lekötött maximális (csúcs) teljesítmény alapján,
bb) Átalány alapdíj (Ft/légm3/év): fűtött légm3 alapján
(3)82 A lakossági felhasználók távhővel ellátott épületeinél,
a) ha a távhőt csak fűtési célú felhasználásra vételezik, akkor csak a fűtésre vonatkozó alapdíjat (az alapdíj 80%-át) kell megfizetni,
b) ha az épületben fűtés és melegvíz-szolgáltatás is van, akkor az alapdíj megfizetése szempontjából az épületen belül az egyes felhasználási helyek fűtési és melegvízellátásától függetlenül különbség nem tehető, az alapdíj nem bontható.
(4) Az alapdíj nem tartalmazza, ezért a következő szolgáltatásokat a távhőszolgáltató83 megrendelés és térítés ellenében köteles elvégezni:
a) a fűtési rendszer leürítése, feltöltése a felhasznált víz árával együtt számlázva,
b) a felhasználó tulajdonában lévő berendezések javítása.
(5)84 Hődíj a felhasználói hőközpontokban, vagy hőfogadó állomásokon mért távhő mennyiségéért fizetendő díj, mely a hőenergia egységárának (Ft/GJ) és az elfogyasztott mennyiségének (GJ) a szorzata.
(6)85 A hőközpontban vagy hőátadókban mért hőenergia fűtésre és melegvíz-termelésre osztható. A melegvíz-termelés egységára egy köbméter víz felmelegítéséhez és a használati melegvíz rendszer hőntartásához felhasznált hőenergia költségét jelenti (Ft/vízm3), de nem tartalmazza a felhasznált hálózati hidegvíz költségét
(7) Amennyiben a lakó- vagy vegyes használatú épület felhasználói közössége maga üzemelteti és tartja fenn a távhővel ellátott épületének felhasználói hőközpontját, akkor csak a felhasználóra (vagy díjfizetőre) vonatkozó alapdíj 90%-át kell megfizetni a szolgáltató részére.
(8) A költségmegosztóval nem rendelkező épületekben lévő fűtött garázsokra 50%-os hődíj költséget kell elszámolni, ha abban az eredeti gépészeti terveknek megfelelő teljesítményű hőleadók vannak felszerelve. Ha a hőleadókat bővítették, akkor a teljes hődíjat kell fizetni.
A távhőszolgáltatási költségek, díjak elszámolása és számlázása86
29. §87 (1) A fűtési hődíj költségeket a Korm. rendelet 17/A-17/H. §-aiban szereplő költségmegosztási szabályok szerint kell elszámolni. A lakossági és átalány alapdíjas egyéb felhasználók hődíj elszámolása évente legalább egyszer az elszámolandó időszak végén rögzített mérőállásokkal történik. A teljesítmény alapdíjas egyéb felhasználók hődíj elszámolása havonta történik a tárgyhó utolsó napi óraállásainak megfelelően.
(2) A távhőszolgáltató a várható fűtési hődíj költségeket figyelembe véve havonta hődíj előleg számla kibocsátására jogosult.
(3) Lakossági és átalány alapdíjas egyéb felhasználónak, vagy díjfizetőnek az előző hődíj elszámolási időszak hőfogyasztásának megfelelő mértékű havi hődíjelőleget kell fizetnie a számlán feltüntetett fizetési határidőig. A hődíjelőleg mértéke nem lehet magasabb a városi átlag 2,0-szeresénél és nem lehet alacsonyabb a városi átlag 0,3-szeresénél. A lakossági alapdíjas felhasználó fűtési szokásainak változása esetén a hődíjelőleg módosítását írásban kezdeményezheti a távhőszolgáltatónál egy elszámolási időszakon belül maximum két alkalommal, a bejelentés beérkezését követő hónaptól.
(4) A távhőszolgáltató havonta méri az épületek tényleges hőfogyasztását. Amennyiben épületi szinten a kiszámlázott hődíjelőleg mennyisége jelentősen eltér a tényleges hőfogyasztástól, a megállapított előleg mértékét a távhőszolgáltató módosíthatja (növeli vagy csökkenti).
(5) A teljesítmény alapdíjas egyéb felhasználóknak az előző év ugyanazon hónapja hőfogyasztásának, ennek hiányában az előző havi hőfogyasztás 80 %-át a kibocsátott számlán feltüntetett fizetési határidőig kell megfizetniük hődíjelőleg címén.
29/A. §88 (1) A melegvíztermeléshez felhasznált hődíjra havonta előleget kell fizetni és legalább évente egyszer el kell ezzel számolni. Az elszámolás módszerét a távhőszolgáltató a felhasználóval kötött közszolgáltatási szerződésben részletezi.
(2) A felhasználói közösség hőfelhasználásából 0,43 GJ/m3 mennyiséget kell a hidegvíz felmelegítésére figyelembe venni, ha az nincs önállóan mérve, vagy a felhasználói közösség erre nem adott meg más értéket.
(3) A távhőszolgáltató a felmelegített víz elszámolásához beszerelt mellékvízmérőket az alábbiak szerint veszi figyelembe:
a) a mellékvízmérők állása alapján számlázza a távhőszolgáltató a melegvízfogyasztás után fizetendő hődíjat a felhasználó (díjfizető) kérésére, ha
aa) a mérés a lakásban lévő összes – a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 58/2013. (II. 27.) Korm. rendeletre figyelemmel – hitelesnek elfogadott, szabályosan használt mérőberendezésen biztosított,
ab) ezekre a felhasználónak (díjfizetőnek) hatályos mellékszolgáltatási szerződése van a víziközmű-szolgáltatóval, és
ac) erre a felhasználó (díjfizető) és távhőszolgáltató között szerződés jön létre;
b) amennyiben az a) pontban foglaltak nem teljesülnek, a vízfogyasztás elszámolása az elszámolási határnapot követő 5 napon belül a felhasználói közösség által írásban megadott adatok alapján történik,
c) amennyiben az a) és b) pontban foglaltak nem teljesülnek, a vízfogyasztás elszámolása a 3. melléklet szerint történik.
(4)89 A felmelegített víz mennyiségéhez szükséges hőmennyiség kiszámításához – a távhőszolgáltató kérésére – a felhasználó, illetőleg a víziközmű-szolgáltató szolgáltat adatot, továbbá ad tájékoztatást a mellékszolgáltatási szerződés módosításáról, megszűnéséről, új szerződés létesítéséről.
(5) A felhasználói közösség összesített felmelegített vízfogyasztásából számított hőmennyiséget kell a hőmennyiségmérő által rögzített összes hőfogyasztásból levonni, majd a különbséget fűtési költségként elszámolni. Azokban a hőközpontokban, ahol külön mérő rögzíti a fűtési célú és a vízmelegítési célú hőfogyasztást, a fűtési hőmennyiségmérőn mért adatokat kell fűtési költségként, a vízmelegítést mérő hőmennyiségmérőn rögzített adatokat pedig vízmelegítés költségeként elszámolni.
(6) A távhőszolgáltató évente egyszer - az éves melegvíz elszámolást követően - jogosult a hitelesített melegvízmérővel rendelkező lakossági és átalány alapdíjas felhasználónak (díjfizetőnek) számlázott havi vízmelegítési díj előleg mennyiségének felülvizsgálatára.
(7) A távhőszolgáltató az előző évi tényleges melegvíz-fogyasztás alapján új előleg mennyiséget (m3) határoz meg, amelynek módosítását (csökkentését vagy emelését) a felhasználó (díjfizető) - egy elszámolási időszakon belül maximum két alkalommal, a bejelentés beérkezését követő hónaptól - írásban kezdeményezheti.
(8) Azon hőközpontok esetén, ahol a fűtési célú és vízmelegítési célú hőfogyasztást külön hőmennyiségmérő méri, a vízmelegítési díj elszámolását követően az elszámolt időszak tényleges melegvíz-fogyasztása és a tényleges vízmelegítésre használt hőmennyiség ismeretében 1 m3 hidegvíz felmelegítésére új hőmennyiséget állít be a távhőszolgáltató. A hidegvíz felmelegítés általány hőmennyisége a felhasználó (díjfizető) kérésére nem módosítható.
29/B. §90 (1) A távhőszolgáltató a lakossági és átalány alapdíjas egyéb felhasználóval (díjfizetővel) a lakó- és vegyes célra használt épületekben évente legalább egyszer, a felhasználási adatok leolvasását követően pénzügyileg elszámol, és a tényleges fogyasztás költségei ismeretében a befizetett előleg figyelembe vételével az elszámolási különbözeteket visszafizeti vagy beszedi. A visszafizetett vagy beszedett különbözet után kamat nem jár, amennyiben a szerződésben rögzített elszámolási határidőn belül történik meg az elszámolás.
(2)91
(3) Az elszámolás határideje
a) légm3 alapján történő elszámolás esetén a hőmennyiségmérőnek az elszámolás határnapján történő leolvasását követő 90 nap,
b) költségmegosztók alapján történő elszámolás esetén a felhasználó képviselője által jóváhagyott felosztás átvételét követő 30 nap.
(4) A távhőszolgáltató a teljesítmény alapdíjas egyéb felhasználóval havonta - a tárgyhót követő hónap számlájának kibocsátásával egyidejűleg - számol el pénzügyileg.
Felhasználó, díjfizető személyében történő változás bejelentése92
30. §93 (1) A régi és az új felhasználó írásban köteles a felhasználó személyében bekövetkezett változást a távhőszolgáltatónak az erre rendszeresített nyomtatványon - a felhasználó személyében bekövetkezett változástól számított 15 napon belül - bejelenteni. A bejelentéshez szükséges nyomtatványt a távhőszolgáltató Ügyfélszolgálatán elérhetővé teszi.
(2) A díjfizetők személyében bekövetkező változások nem érintik a felhasználó és a távhőszolgáltató között létrejött általános közszolgáltatási szerződés hatályát. A díjfizető a változás időpontjától jogosult a szerződésbeli szolgáltatás igénybevételére és köteles a távhőszolgáltatási díj megfizetésére.
(3) A változás-bejelentésnek tartalmaznia kell
a) az új felhasználó és új díjfizető személyének azonosításához szükséges adatokat,
b) a felhasználási hely, illetve épületrész pontos megjelölését és
c) a változás időpontját.
(4) Felhasználói változás-bejelentésnél a bejelentéshez csatolni kell a tulajdonváltozás igazolására szolgáló okirat (pl. adásvételi szerződés) másolatát.
(5) A felhasználónak (díjfizetőnek) bejelentési kötelezettsége van akkor is a távhőszolgáltató felé, ha az adott helyiségben tevékenységváltozás, vagy funkcióváltozás történik. Tevékenység-, vagy funkcióváltozásnak minősül különösen
a) lakossági vagy közösségi célú helyiség vállalkozási célra történő átalakítása, vagy ilyen célú bérbe adása,
b) a helyiség fűtési, vagy melegvíz, vagy fűtési és melegvíz rendszerén lényeges átalakítások végrehajtása.
A Távhő-közszolgáltatási94 Szabályzat és az Üzletszabályzat
31. § A távhőszolgáltató, a felhasználó és a díjfizető közötti jogviszony általános szabályait a TKSz állapítja meg.
32. § A felhasználói igény-kielégítés és a távhőszolgáltatás részletes szabályait tartalmazó üzletszabályzatot a távhőszolgáltató köteles a felhasználók részére hozzáférhetővé tenni.
Vegyes és záró rendelkezések
33. § (1) A távhőszolgáltató a nem a tulajdonát képező felhasználói berendezések, tulajdonosával (tulajdonosaival, a tulajdonosok megbízottjával) kötött szerződés alapján elláthatja a tulajdonos helyett a berendezések, eszközök üzemeltetését, karbantartását, felújítását.
(2) A felhasználói hőközpontot és a hőfogadó állomást, valamint az összekötő vezetéket magában foglaló helyiség, épületrész használatáért a tulajdonos a távhőszolgáltatótól térítésre nem tarthat igényt.
(3) A felhasználói hőközpont üzemeltetésére kötött szerződés tartalma kiterjedhet a hőközpont és a hőfogadó állomás működtetésén túl az épületben lévő épületrészek hőellátására is.
34. § A 7. § (3) bekezdésében szereplő távhőszolgátató rendszeren túl a távhőszolgáltató tulajdonában van és üzemelteti egyedi esetenként a felhasználói hőközpont és a hőfogadó állomást összekötő felhasználói vezetékhálózatot a Kistarján út 6. és 8. számú épületek között.
Szabálysértési rendelkezések
35. §95
HATÁLYBA LÉPTETŐ RENDELKEZÉSEK
36. § (1) Ez a rendelet 2006. október 1-én lép hatályba.
(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszíti
a) a távhőszolgáltatásról szóló 32/1999.(XII.20.)Ör. számú rendelet
b) a távhőszolgáltatás fogyasztói korlátozási sorrendjének megállapításáról szóló 33/2000.(XII.18.) Ör. számú rendelet,
c) valamint a távhőszolgáltatásról szóló 32/1999.(XII.20.)Ör. számú rendelet módosításáról szóló 34/2000.(XII.18.)Ör. sz., 27/2001.(IX.24.)Ör. sz., 32/2001.(X.29.)Ör. sz., 33/2002.(XII.12.)Ör. sz., 16/2003.(V.29.)Ör. sz., 33/2003.(X.30.) Ör. sz., 1/2004.(I.29.)Ör. sz., 2/2005.(I.27.)Ör. sz., 36/2005.(IX.29.)Ör. sz., 41/2005.(X.27.)Ör. sz., 2/2006.(I.26.) sz. rendeletek.
(3)96 E rendelet a belső piaci szolgáltatásról szóló Európai Parlament és Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.
1. melléklet a 27/2006. (IX. 14.) önkormányzati rendelethez97
A |
B |
C |
|
---|---|---|---|
1 |
Megnevezés |
Egység |
Díj |
2 |
Csatlakozási díj |
Ft/W |
4 |
2. sz. melléklet
A távhőszolgáltatás felhasználói korlátozási sorrendje
I. fokozat
II. fokozat
III. fokozat
IV. fokozat /HAVÁRIA/
3. melléklet a 27/1996. (IX.14.) önkormányzati rendelethez a 27/2006. (IX. 14.) önkormányzati rendelethez98
mértéke a lakossági felhasználási hely teljes fűtött alapterülete szerint
A |
B |
|
---|---|---|
1 |
Lakossági felhasználási hely teljes fűtött alapterülete (m2) |
Átalányfogyasztás (m3/hó) |
2 |
0,1 - 28 |
4 |
3 |
28,1 - 35 |
6 |
4 |
35,1 - 44 |
7 |
5 |
44,1 - 53 |
9 |
6 |
53,1 - 62 |
11 |
7 |
62,1 - 70 |
13 |
8 |
70,1 - 85 |
15 |
9 |
85,1 - |
18 |
Módosította a 16/2012.(III.29.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos 2012. április 01. napjától.
Hatályon kívül helyezte a 16/2012.(III.29.) önkormányzati rendelet 10. § a) pontja 2012. április 01. napjától.
Módosította a 39/2017.(XII.14.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos 2018. január 1. napjától.
Módosította a 16/2012.(III.29.) önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatályos 2012. április 01. napjától.
Módosította a 16/2012.(III.29.) önkormányzati rendelet 10. § b) pontja. Hatályos 2012. április 01. napjától.
Módosította a 39/2017.(XII.14.) önkormányzati rendelet 14. § a) pontja. Hatályos 2018. január 1. napjától.
Módosította a 39/2017.(XII.14.) önkormányzati rendelet 2. § (1) bekezdése. Hatályos 2018. január 1. napjától.
Módosította a 39/2017.(XII.14.) önkormányzati rendelet 14. § b) pontja. Hatályos 2018. január 1. napjától.
Módosította a 39/2017.(XII.14.) önkormányzati rendelet 14. § b) pontja. Hatályos 2018. január 1. napjától.
Módosította a 39/2017.(XII.14.) önkormányzati rendelet 2. § (2) bekezdése. Hatályos 2018. január 1. napjától.
Módosította a 39/2017.(XII.14.) önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatályos 2018. január 1. napjától.
Hatályon kívül helyezte a 39/2017.(XII.14.) önkormányzati rendelet 15. § b) pontja 2018. január 1. napjától.
Hatályon kívül helyezte a 39/2017.(XII.14.) önkormányzati rendelet 15. § b) pontja 2018. január 1. napjától.
Hatályon kívül helyezte a 39/2017.(XII.14.) önkormányzati rendelet 15. § b) pontja 2018. január 1. napjától.
Módosította a 39/2017.(XII.14.) önkormányzati rendelet 14. § c) pontja. Hatályos 2018. január 1. napjától.
Módosította a 39/2017.(XII.14.) önkormányzati rendelet 4. §-a. Hatályos 2018. január 1. napjától.
Módosította a 39/2017.(XII.14.) önkormányzati rendelet 14. § d) pontja. Hatályos 2018. január 1. napjától.
Módosította a 39/2017.(XII.14.) önkormányzati rendelet 14. § e) pontja. Hatályos 2018. január 1. napjától.
Módosította a 39/2017.(XII.14.) önkormányzati rendelet 14. § e) pontja. Hatályos 2018. január 1. napjától.
Módosította a 39/2017.(XII.14.) önkormányzati rendelet 14. § e) pontja. Hatályos 2018. január 1. napjától.
Módosította a 39/2017.(XII.14.) önkormányzati rendelet 14. § e) pontja. Hatályos 2018. január 1. napjától.
Módosította a 39/2017.(XII.14.) önkormányzati rendelet 14. § e) pontja. Hatályos 2018. január 1. napjától.
Módosította a 39/2017.(XII.14.) önkormányzati rendelet 14. § e) pontja. Hatályos 2018. január 1. napjától.
Módosította a 39/2017.(XII.14.) önkormányzati rendelet 14. § e) pontja. Hatályos 2018. január 1. napjától.
Módosította a 39/2017.(XII.14.) önkormányzati rendelet 14. § e) pontja. Hatályos 2018. január 1. napjától.
Módosította a 39/2017.(XII.14.) önkormányzati rendelet 14. § e) pontja. Hatályos 2018. január 1. napjától.
Módosította a 39/2017.(XII.14.) önkormányzati rendelet 14. § e) pontja. Hatályos 2018. január 1. napjától.
Módosította a 39/2017.(XII.14.) önkormányzati rendelet 14. § e) pontja. Hatályos 2018. január 1. napjától.
Módosította a 39/2017.(XII.14.) önkormányzati rendelet 14. § e) pontja. Hatályos 2018. január 1. napjától.
Módosította a 39/2017.(XII.14.) önkormányzati rendelet 14. § e) pontja. Hatályos 2018. január 1. napjától.
Módosította a 39/2017.(XII.14.) önkormányzati rendelet 14. § e) pontja. Hatályos 2018. január 1. napjától.
Módosította a 39/2017.(XII.14.) önkormányzati rendelet 14. § e) pontja. Hatályos 2018. január 1. napjától.
Beiktatta a 39/2017.(XII.14.) önkormányzati rendelet 5. § (1) bekezdése. Hatályos 2018. január 1. napjától.
Beiktatta a 39/2017.(XII.14.) önkormányzati rendelet 5. § (1) bekezdése. Hatályos 2018. január 1. napjától.
Beiktatta a 39/2017.(XII.14.) önkormányzati rendelet 5. § (1) bekezdése. Hatályos 2018. január 1. napjától.
Beiktatta a 39/2017.(XII.14.) önkormányzati rendelet 5. § (1) bekezdése. Hatályos 2018. január 1. napjától.
Beiktatta a 39/2017.(XII.14.) önkormányzati rendelet 5. § (1) bekezdése. Hatályos 2018. január 1. napjától.
Beiktatta a 39/2017.(XII.14.) önkormányzati rendelet 5. § (1) bekezdése. Hatályos 2018. január 1. napjától.
Beiktatta a 39/2017.(XII.14.) önkormányzati rendelet 5. § (1) bekezdése. Hatályos 2018. január 1. napjától.
Beiktatta a 39/2017.(XII.14.) önkormányzati rendelet 5. § (1) bekezdése. Hatályos 2018. január 1. napjától.
Módosította a 39/2017.(XII.14.) önkormányzati rendelet 14. § e) pontja. Hatályos 2018. január 1. napjától.
Beiktatta a 39/2017.(XII.14.) önkormányzati rendelet 5. § (2) bekezdése. Hatályos 2018. január 1. napjától.
Módosította a 39/2017.(XII.14.) önkormányzati rendelet 14. § e) pontja. Hatályos 2018. január 1. napjától.
Módosította a 39/2017.(XII.14.) önkormányzati rendelet 14. § e) pontja. Hatályos 2018. január 1. napjától.
Módosította a 39/2017.(XII.14.) önkormányzati rendelet 14. § e) pontja. Hatályos 2018. január 1. napjától.
Módosította a 39/2017.(XII.14.) önkormányzati rendelet 14. § e) pontja. Hatályos 2018. január 1. napjától.
Módosította a 39/2017.(XII.14.) önkormányzati rendelet 14. § e) pontja. Hatályos 2018. január 1. napjától.
Módosította a 39/2017.(XII.14.) önkormányzati rendelet 14. § e) pontja. Hatályos 2018. január 1. napjától.
Módosította a 39/2017.(XII.14.) önkormányzati rendelet 14. § e) pontja. Hatályos 2018. január 1. napjától.
Módosította a 39/2017.(XII.14.) önkormányzati rendelet 14. § e) pontja. Hatályos 2018. január 1. napjától.
Hatályon kívül helyezte a 39/2017.(XII.14.) önkormányzati rendelet 15. § c) pontja 2018. január 1. napjától.
Beiktatta a 39/2017.(XII.14.) önkormányzati rendelet 6. § (1) bekezdése. Hatályos 2018. január 1. napjától.
Beiktatta a 39/2017.(XII.14.) önkormányzati rendelet 6. § (2) bekezdése. Hatályos 2018. január 1. napjától.
Beiktatta a 39/2017.(XII.14.) önkormányzati rendelet 6. § (2) bekezdése. Hatályos 2018. január 1. napjától.
Módosította a 39/2017.(XII.14.) önkormányzati rendelet 14. § e) pontja. Hatályos 2018. január 1. napjától.
Módosította a 39/2017.(XII.14.) önkormányzati rendelet 14. § e) pontja. Hatályos 2018. január 1. napjától.
Módosította a 39/2017.(XII.14.) önkormányzati rendelet 14. § e) pontja. Hatályos 2018. január 1. napjától.
Módosította a 39/2017.(XII.14.) önkormányzati rendelet 14. § e) pontja. Hatályos 2018. január 1. napjától.
Beiktatta a 39/2017.(XII.14.) önkormányzati rendelet 7. § (1) bekezdése. Hatályos 2018. január 1. napjától.
Beiktatta a 39/2017.(XII.14.) önkormányzati rendelet 7. § (2) bekezdése. Hatályos 2018. január 1. napjától.
Beiktatta a 39/2017.(XII.14.) önkormányzati rendelet 7. § (2) bekezdése. Hatályos 2018. január 1. napjától.
Beiktatta a 39/2017.(XII.14.) önkormányzati rendelet 7. § (2) bekezdése. Hatályos 2018. január 1. napjától.
Beiktatta a 39/2017.(XII.14.) önkormányzati rendelet 7. § (3) bekezdése. Hatályos 2018. január 1. napjától.
Módosította a 39/2017.(XII.14.) önkormányzati rendelet 15. § d) pontja. Hatályos 2018. január 1. napjától.
Módosította a 39/2017.(XII.14.) önkormányzati rendelet 14. § f) pontja. Hatályos 2018. január 1. napjától.
Módosította a 39/2017.(XII.14.) önkormányzati rendelet 15. § e) pontja. Hatályos 2018. január 1. napjától.
Módosította a 39/2017.(XII.14.) önkormányzati rendelet 14. § g) pontja. Hatályos 2018. január 1. napjától.
Módosította a 39/2017.(XII.14.) önkormányzati rendelet 14. § h) pontja. Hatályos 2018. január 1. napjától.
Módosította a 16/2012.(III.29.) önkormányzati rendelet 4. §-a. Hatályos 2012. április 01. napjától.
Módosította a 39/2017.(XII.14.) önkormányzati rendelet 8. §-a. Hatályos 2018. január 1. napjától.
Módosította a 39/2017.(XII.14.) önkormányzati rendelet 14. § h) pontja. Hatályos 2018. január 1. napjától.
Beiktatta a 39/2017.(XII.14.) önkormányzati rendelet 9. §-a. Hatályos 2018. január 1. napjától.
Módosította a 39/2017.(XII.14.) önkormányzati rendelet 14. § h) pontja. Hatályos 2018. január 1. napjától.
Módosította a 39/2017.(XII.14.) önkormányzati rendelet 14. § h) pontja. Hatályos 2018. január 1. napjától.
Módosította a 39/2017.(XII.14.) önkormányzati rendelet 14. § h) pontja. Hatályos 2018. január 1. napjától.
Módosította a 39/2017.(XII.14.) önkormányzati rendelet 14. § h) pontja. Hatályos 2018. január 1. napjától.
Hatályon kívül helyezte a 41/2011.(X.27.) önkormányzati rendelet 1. §-a 2011. november 01. napjától, az új rendelkezést megállapította a 16/2012.(III.29.) önkormányzati rendelet 5. §-a, hatályos 2012. április 01. napjától.
Módosította a 39/2017.(XII.14.) önkormányzati rendelet 10. § (1) bekezdése. Hatályos 2018. január 1. napjától.
Beiktatta a 39/2017.(XII.14.) önkormányzati rendelet 10. § (2) bekezdése. Hatályos 2018. január 1. napjától.
Beiktatta a 39/2017.(XII.14.) önkormányzati rendelet 10. § (2) bekezdése. Hatályos 2018. január 1. napjától.
Módosította a 39/2017.(XII.14.) önkormányzati rendelet 14. § i) pontja. Hatályos 2018. január 1. napjától.
Módosította a 39/2017.(XII.14.) önkormányzati rendelet 10. § (3) bekezdése. Hatályos 2018. január 1. napjától.
Módosította a 39/2017.(XII.14.) önkormányzati rendelet 14. § j) pontja. Hatályos 2018. január 1. napjától.
Módosította a 39/2017.(XII.14.) önkormányzati rendelet 10. § (4) bekezdése. Hatályos 2018. január 1. napjától.
Módosította a 39/2017.(XII.14.) önkormányzati rendelet 10. § (4) bekezdése. Hatályos 2018. január 1. napjától.
Az alcímet módosította a 39/2017.(XII.14.) önkormányzati rendelet 11. §-a. Hatályos 2018. január 1. napjától.
Módosította a 39/2017.(XII.14.) önkormányzati rendelet 11. §-a. Hatályos 2018. január 1. napjától.
Beiktatta a 39/2017.(XII.14.) önkormányzati rendelet 11. §-a. Hatályos 2018. január 1. napjától.
Módosította a 36/2021.(XI.25.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatályos 2021. december 1. napjától.
Beiktatta a 39/2017.(XII.14.) önkormányzati rendelet 11. §-a. Hatályos 2018. január 1. napjától.
A 29/B. § (2) bekezdését a Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 21/2023. (X. 26.) önkormányzati rendelete 1. §-a hatályon kívül helyezte.
Az alcímet módosította a 39/2017.(XII.14.) önkormányzati rendelet 12. §-a. Hatályos 2018. január 1. napjától.
Módosította a 39/2017.(XII.14.) önkormányzati rendelet 12. §-a. Hatályos 2018. január 1. napjától.
Módosította a 39/2017.(XII.14.) önkormányzati rendelet 14. § k) pontja. Hatályos 2018. január 1. napjától.
Hatályon kívül helyezte a 16/2012.(III.29.) önkormányzati rendelet 10. § d) pontja 2012. április 01. napjától.
Megállapította a belső piaci szolgáltatásról szóló 2006/123/EK irányelv átültetéséből eredő egyes önkormányzati rendeletek módosításáról szóló 45/2009.(X.27.) rendelet 20. §-a. Hatályos 2009. november 1. napjától.
Módosította a 39/2017.(XII.14.) önkormányzati rendelet 13. § (1) bekezdése. Hatályos 2018. január 1. napjától.
Beiktatta a 39/2017.(XII.14.) önkormányzati rendelet 13. § (2) bekezdése. Hatályos 2018. január 1. napjától.