1. § A rendelet hatálya kiterjed Salgótarján Megyei Jogú Város közigazgatási területén lévő távhőszolgáltatást végző gazdálkodó szervezetekre, valamint a távhőszolgáltatást igénybe vevő felhasználókra és díjfizetőkre.

2. § A távhőszolgáltatást az élet-, az egészség- és a vagyonbiztonság, valamint a környezet és a természet védelmének érvényesülésével gazdaságosan a nemzetgazdasági, a felhasználói, valamint az energiatakarékossághoz fűződő érdekeknek a Polgári Törvénykönyvben és a műszaki-biztonsági előírásokban meghatározott követelményeknek megfelelően kell végezni.

3. §¹ Jelen rendeletben használt fogalmak a Tszt.-ben, valamint a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény végrehajtásáról szóló 157/2005. (VIII.15.) Korm. rendeletben (továbbiakban: Korm. rendelet) foglaltak szerint értendők.

4. § Az önkormányzat az engedélyes vagy engedélyesek útján köteles biztosítani a távhőszolgáltatással ellátott létesítmények távhőellátását.

6. § (1)³ A távhőszolgáltató a szükséges adatok és információk rendelkezésre bocsátásával köteles együttműködni az engedélyező hatósággal, az önkormányzat jegyzőjével és a fővárosi és megyei kormányhivatal járási hivatalával, valamint a felhasználókat, illetve a díjfizetőket érintő kérdésekben a fogyasztóvédelmi hatóságokkal és felhasználói érdekképviseletekkel.

(2) A távhőszolgáltató ügyfélszolgálatán egyértelműen és közérthetően, magyar nyelven köteles a felhasználókat és a díjfizetőket tájékoztatni a távhőszolgáltatás igénybevételének feltételeiről, változásairól, különös tekintettel a számlázás rendjére és a szolgáltatás minőségére.

(3) A távhőszolgáltató köteles ügyfélszolgálatán a (2) bekezdésben meghatározott tájékoztatást, valamint az általános szerződési feltételeit könnyen hozzáférhető helyen kifüggeszteni, valamint a felhasználó és a díjfizető kívánságára azt ingyenesen rendelkezésre bocsátani.

7. § (1) A távhőtermelő létesítmény működtetése és fejlesztése a távhőtermelő feladata.

(2) A távhő árával nem fedezett, a távhőszolgáltató által bejelentett új vagy növekvő igényre vonatkozó fejlesztési költségek fedezetének viselésére a távhőtermelő és a távhőszolgáltató állapodik meg.

(3)⁶ Lakossági felhasználó esetén a csatlakozási pontig az (1) bekezdésben nem említett többi szolgáltatói és a 34. §-ban megnevezett berendezést a távhőszolgáltató köteles üzemeltetni és fejleszteni. A nem a távhőszolgáltató tulajdonában lévő hőszolgáltatást biztosító berendezéseket (elosztó és felszálló vezeték, szelep, fűtőtest, regiszter, stb.) az épület alapító okirata szerinti tulajdonosa köteles üzemszerű állapotban tartani.

(4) Egyéb hőfelhasználó esetén a távhőszolgáltatással kapcsolatos berendezések tulajdonosa köteles azokat karbantartani és fejleszteni.

(5) A tervszerű, megelőző karbantartást minden távhőszolgáltatásban érdekeltnek június 1. és augusztus 31. között kell elvégeznie.

(6) Új vagy növekvő távhő igénnyel jelentkező felhasználási hely tulajdonosától a távhőszolgáltató a távhőszolgáltatás díjával nem fedezett fejlesztési költségekre csatlakozási díjat kér. A csatlakozási díj megfizetése a távhőrendszerre való rácsatlakozás lehetőségét biztosítja a távhőszolgáltató által meghatározott helyen. A csatlakozási díj a gerinc- és elosztó-vezetéki, a hőtermelői, valamint a hőmennyiségmérő berendezések létesítési, illetve bővítési költségeinek fedezetére szolgál. A csatlakozási díj nem tartalmazza a bekötővezetékek, hőközpontok - beleértve a hőmennyiségmérő nélküli hőközponti átadó blokkot is - létesítési és bővítési költségeit.

(7) A csatlakozási díj mértékét az 1. melléklet⁷ tartalmazza.

8. § (1) Az új felhasználási hely létrehozásában vagy a többletteljesítmény lekötésében érdekelt építtető vagy megbízottja (tervező, kivitelező, a továbbiakban együtt: érdekelt) a távhőszolgáltatás, illetőleg a többletteljesítmény iránti igény kielégítésének feltételeiről még az igénybejelentés előtt tájékoztatást kérhet.

(2) A távhőszolgáltató a tájékoztatójában a műszaki-gazdasági feltételek között köteles meghatározni annak a költségnek, csatlakozási díjnak a várható összegét, amely a hőfelhasználót terheli. Az új vagy növekvő távhőigény kielégítésével kapcsolatban szerződést kell kötni, melyben meg kell határozni a csatlakozási díj fizetésének és a távhőszolgáltatói rendszer létesítése, bővítése, átalakítása (továbbiakban együtt fejlesztés) befejezésének határidejét.

(3) Az (1) bekezdés szerinti távhőszolgáltatásra, illetőleg többletteljesítményre vonatkozó hőfelhasználói igényt az érdekeltnek a távhőszolgáltató felé be kell jelentenie. Az igénybejelentésre a távhőszolgáltató 30 napon belül válaszolni köteles.

(4) Ha az érdekelt az igénybejelentés előtt nem kért előzetes tájékoztatást a (2) bekezdés szerinti tájékoztatást a távhőszolgáltató a válaszban köteles 30 napon belül megadni.

(5)⁸ Ha a távhőszolgáltatásba újonnan bekapcsolódó felhasználási hely

(6) A 7. § (6) bekezdése szerinti igény kielégítéséhez szükséges távhőszolgáltatói vagyon fejlesztése a távhőszolgáltató feladata.

(7) Ha a csatlakozási díjat - hőközponti mérés szerinti távhőszolgáltatás esetén - a felhasználási hely tulajdonosaként az épülettulajdonos fizette meg a távhőszolgáltató részére, hőfelhasználóként csak az épülettulajdonos nevezhető meg a távhőszolgáltatási közszolgáltatási⁹ szerződésben. Ha a csatlakozási díj fizetői a (5) bekezdésnek megfelelően az épületrészek tulajdonosai, a távhőszolgáltatási közszolgáltatási¹⁰ szerződésben hőfelhasználónak a felhasználói közösség is megnevezhető.

(8) A távhőszolgáltatói vagyon fejlesztését meg kell kezdeni, ha az épülettulajdonos, illetőleg az épületrész tulajdonos a csatlakozási díj legalább 90%-át befizette.

(9)¹¹ A csatlakozási díjat a távhőszolgáltató köteles az igénybejelentő érdekében szükséges új távhőszolgáltató vagyon fejlesztésére felhasználni.

(10) Amennyiben a csatlakozási díj 90%-a (2) bekezdés szerinti szerződésben meghatározott határidőtől számított 1 éven belül nem várható, a távhőszolgáltató a távhőszolgáltatói vagyon fejlesztését jogosult megtagadni és köteles az addig befizetett csatlakozási díjat visszafizetni.

(11) A csatlakozási díj fizetése a távhőszolgáltatói vagyon tulajdoni viszonyát nem érinti, a távhőszolgáltatót a távhőszolgáltatói vagyon növekedése miatt térítési kötelezettség nem terheli.

9. § (1) A felhasználói berendezés létesítése - más megállapodás hiányában - a felhasználási hely tulajdonosának kötelessége.

(2) A felhasználói hőközpont kiviteli tervének elkészítéséhez a távhőszolgáltató köteles díjmentesen adatokat szolgáltatni.

(3) A lakóépületek és a vegyes célra használt épületek felhasználói hőközpontjainak kiviteli tervét a távhőszolgáltató köteles díjmentesen felülvizsgálni.

(4) A (3) bekezdés szerinti hőközpontok üzembe helyezési eljárásához a távhőszolgáltatót meg kell hívni, az eljárásban a távhőszolgáltató köteles közreműködni. A közreműködésért díj nem számítható fel.

(5)¹² Az egyéb felhasználók felhasználói hőközpontjának, illetve hőfogadó állomásának üzembe helyezési eljárásában való közreműködésért a távhőszolgáltató

(6) A távhőszolgáltatásba már bekapcsolt felhasználó csak a távhőszolgáltató előzetes hozzájárulásával

(7) Az elkészült felhasználói berendezést a szolgáltatói berendezéssel - a szerződésben meghatározott feltételek mellett - csak a távhőszolgáltató kapcsolhatja össze. Ezzel egyidejűleg a távhőszolgáltató köteles felszerelni a távhőfogyasztás mérésére és elszámolására alkalmas, a mérőeszköz hitelességét tanúsító jellel ellátott mérőt. A hőközpontban vagy hőfogadó állomáson elhelyezett mérőeszközt a távhőszolgáltató üzemelteti.

10. § (1) Új távhőszolgáltató-rendszer létesítésekor a beruházó költségére meg kell valósítani

11. § (1) A felhasználói berendezés üzemeltetése és fenntartása – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – a felhasználó kötelessége.

(2) A szolgáltató tulajdonában lévő felhasználói berendezés, valamint a szolgáltatói hőközpontot a felhasználói berendezéssel a távhővezeték-hálózat részeként összekötő vezeték üzemeltetése és fenntartása, az ezzel kapcsolatos költségek viselése - a csatlakozási pontig bezárólag - a távhőszolgáltató feladata.

(3) A felhasználói berendezés üzemeltetője a folyamatos és biztonságos ellátás érdekében köteles az általa üzemeltetett berendezés üzemképes állapotáról gondoskodni.

12. § (1) Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény végrehajtása során a meglévő vagy létesítésre engedélyezett távhővezeték-hálózat nyomvonalának 200 méteres körzetében az épületek, létesítmények hőellátó rendszerének megvalósítása (új létesítés, korszerűsítés, felújítás) során vizsgálni kell a távhőszolgáltatással való hőenergiaellátás lehetőségét. A távhőellátásba bekapcsolt épületeket, illetve az ellátott területet a távhőszolgáltatói működési engedély tartalmazza.

(2) Környezetvédelmi és levegő-tisztaságvédelmi érdek érvényesítésére a város távhőszolgáltatással ellátható területén egyenértékű feltételek esetén a hőellátás távfűtéssel való megoldását az önkormányzat szorgalmazza¹⁶.

13. §¹⁷ A távhőtermelőt és a távhőszolgáltatót egymással a polgári jog szabályai szerinti

14. § (1) A távhőszolgáltatót a lakossági felhasználóval általános közszolgáltatási¹⁹ szerződéskötési kötelezettség terheli, melynek tartalmi követelményeit a Kormány által megállapított TKSZ 9. pontja részletezi. Az általános közszolgáltatási²⁰ szerződés létrejöhet a távhő hőközponti (hőfogadó állomási) vagy épületrészenkénti mérés szerinti szolgáltatására.

(2) Az általános közszolgáltatási²¹ szerződés alapján a távhőszolgáltató a lakossági felhasználó részére folyamatos, biztonságos és meghatározott mértékű távhőszolgáltatásra, a lakossági felhasználó vagy a Tszt-ben meghatározott esetekben a díjfizető a távhőszolgáltatás díjainak rendszeres megfizetésére köteles.

(3) Az egyéb felhasználó és a távhőszolgáltató a polgári jog szabályai szerint egyedi közszolgáltatási²² szerződést köt a távhő folyamatos és biztonságos szolgáltatására, illetőleg ellenértékének megfizetésére.

(4) Nem köteles a távhőszolgáltató a közszolgáltatási²³ szerződés megkötésére, ha a felhasználói igénnyel jelentkező a 8. § (2) bekezdése szerinti tájékoztatóban foglaltakat nem teljesítette.

(5) A távhőszolgáltató és a felhasználó között a közszolgáltatási²⁴ szerződés – a jogszabályokban és az üzletszabályzatban meghatározott feltételekkel – a szolgáltatás igénybevételével is létrejön.

(6) A díjfizetők személyében bekövetkező változások nem érintik a felhasználó és a távhőszolgáltató között létrejött általános közszolgáltatási²⁵ szerződés érvényességét. A díjfizető a változás időpontjától jogosult az általános közszolgáltatási²⁶ szerződésben foglaltak szerint a szolgáltatás igénybevételére és ugyanezen időponttól köteles a távhőszolgáltatás díjainak megfizetésére.

15. § (1) Az általános közszolgáltatási²⁷ szerződés határozatlan időre szól. Az egyedi közszolgáltatási²⁸ szerződés - ha a felek eltérően nem állapodtak meg - határozott időtartamra szól.

(2) Az általános közszolgáltatási²⁹ szerződést a felhasználó 30 napos felmondási időpontra, a TKSZ 27. pontjában meghatározott módon mondhatja fel, ha együttes feltételként:

(3) Amennyiben a felhasználó az általános közszolgáltatási³⁰ szerződést a (2) bekezdés alapján felmondja, ismételt távhő-szolgáltatási közszolgáltatási³¹ szerződés megkötéséhez a távhőszolgáltató üzletszabályzatában rögzített feltételek teljesítése szükséges.

(4) Egyedi közszolgáltatási³² szerződést az egyéb felhasználó a szerződésben meghatározott felmondási idővel, az abban meghatározott időpontra mondhatja fel.

(5) Abban az esetben, ha a távhővel ellátott épületben lévő épületrészben kívánják a távhő igénybevételét megszüntetni, az épületrész tulajdonosa és a felhasználó közösen kezdeményezheti az általános közszolgáltatási³³ szerződés módosítását, ha együttes feltételként:

(5a)³⁴ Az (5) bekezdés szerinti kezdeményezést írásban kell megtenni. A távhőszolgáltató a kezdeményezés kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles az általános közszolgáltatási szerződés módosításának feltételeiről, valamint az irányadó eljárásról a felhasználót írásban tájékoztatni. A szerződésmódosítási igény eltérő megállapodás hiányában mind a fűtési célú, mind a használati melegvíz-szolgáltatási célú hőellátás megszüntetésére vonatkozik.

(5b)³⁵ A felhasználó köteles az (5) bekezdés a) pontjában előírt tulajdonostársi hozzájárulásokat írásban a távhőszolgáltató részére megküldeni.

(5c)³⁶ Épületrész leválása esetén az épületrészben meg kell szüntetni a távhő igénybevételének lehetőségét úgy, hogy

(5d)³⁷ Az (5c) bekezdés szerinti munkálatokat az ingatlantulajdonos tulajdonában lévő felhasználói berendezéseken a felhasználó köteles elvégeztetni. A távhőszolgáltató tulajdonát képező felhasználói hőközpontban az épületrész leválása miatt szükséges átalakítást a felhasználó költségére a távhőszolgáltató végzi el.

(5e)³⁸ A felhasználó az (5c) bekezdésben foglalt munkálatokról köteles a tervező által készített, az épület teljes fűtési rendszerére kiterjedő tervet a távhőszolgáltató rendelkezésére bocsátani. A tervnek tartalmaznia kell

(5f)³⁹ Amennyiben a terv szerinti átalakítás jogszabályba, műszaki előírásba ütközik, vagy más felhasználó, díjfizető részére való szolgáltatást akadályozza, a távhőszolgáltató ennek tényét köteles 15 napon belül írásban a felhasználó tudomására hozni, és megszüntetésére a felhasználót felszólítani.

(5g)⁴⁰ A felhasználó az (5c) bekezdés szerinti munkálatok befejezését köteles a távhőszolgáltatónak írásban bejelenteni, mellékelve a kivitelező és a kivitelezést ellenőrző műszaki ellenőr nyilatkozatát arról, hogy az átalakítás a távhőszolgáltatónak benyújtott és a távhőszolgáltató által elfogadott tervnek megfelelően és szakszerűen készült el. A távhőszolgáltató a bejelentést követő 8 munkanapon belül a helyszínen ellenőrzi a terv szerinti megvalósítást, az eredményt jegyzőkönyvben rögzíti. A távhőszolgáltató a jegyzőkönyv alapján előkészített közszolgáltatási szerződés-módosítási tervezetet megküldi az érintett felhasználóknak.

(5h)⁴¹ Amennyiben az (5c) bekezdés szerinti munkálatok a távhőszolgáltató által elfogadott kiviteli tervtől eltérően vagy nem szakszerűen készültek el, az elégtelen szolgáltatás alapján a távhőszolgáltatóval szemben igény nem érvényesíthető. Az elégtelen szolgáltatás és a kivitelezés közötti okozati összefüggést a távhőszolgáltatónak kell bizonyítania.

(6) A közszolgáltatási⁴² szerződés és a felhasználó, illetve a díjfizető díjfizetési kötelezettsége a felmondási idő lejártával, abban az időpontban szűnik meg, amikor a felhasználó a (2), (4) és az (5) bekezdésekben előírt valamennyi feltételt teljesítette és ezt a távhőszolgáltatónak írásban bejelentette.

(6a)⁴³ Az (5) bekezdés szerint esetben a felhasználó, vagy díjfizető díjfizetési kötelezettsége abban az időpontban szűnik meg, amikor a felhasználó a távhőellátás igénybevételének a lehetőségét és a felhasználó a közszolgáltatási szerződést az épületrész leválásának megfelelően módosította.

(7) A közszolgáltatási⁴⁴ szerződést a távhőszolgáltató csak a 17. § (2) bekezdés b) és e) pontjában meghatározott szerződésszegés esetén mondhatja fel, valamint akkor, ha tudomást szerez arról, hogy a vele szerződéses kapcsolatban álló felhasználó a távhő vételezését a felhasználási helyen megszüntette. Ebben az esetben a közszolgáltatási⁴⁵ szerződés felmondása miatt az épületben, épületrészben bekövetkező kár a felhasználót terheli.

16. § A távhőszolgáltató az általános közszolgáltatási⁴⁶ szerződés megkötését

17. § (1) A távhőszolgáltató részéről szerződésszegésnek minősül, ha

(2) A felhasználó, illetőleg díjfizető részéről szerződésszegésnek minősül, ha

18. § (1) A közszolgáltatási⁵⁰ szerződés megszegésének következménye:

(2) Az (1) bekezdésben említett egyes következmények együttesen is alkalmazhatók.

19. § (1) A távhőszolgáltató köteles a felhasználó vagy a díjfizető (a díjfizetés kötelezettje) részére

(1a)⁵³ Ha a távhőszolgáltató a felhasználóval szemben fennálló távhőszolgáltatási kötelezettségének folyamatosan 72 órát meghaladóan, neki felróható okból, vagy a Tszt. 40. § (2) bekezdése szerinti előzetes értesítés mellőzésével nem tesz eleget, az erre irányuló panasz beérkezésétől kezdve a közszolgáltatási szerződésben meghatározott éves alapdíj szüneteltetés időtartamával arányos részének a háromszorosát fizeti vissza.

(2) A díjfizetés kötelezettje köteles a távhőszolgáltató részére pótdíjat fizetni szerződés nélküli távhőfogyasztás esetén, továbbá ha a 17. § (2) bekezdésének a), c)-d), vagy f)-g) pontjaiban meghatározott szerződésszegést követi el.

(2a)⁵⁴ A 17. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott szerződésszegés esetén a pótdíjfizetési kötelezettség akkor áll fenn, ha a hőközpontot a felhasználó, vagy megbízottja üzemelteti és a szerződésben lekötött legnagyobb hőteljesítményt 1-1 naptári napon belül folyamatosan, 30 percnél hosszabb időtartamon keresztül túllépi. A pótdíj a jogosulatlanul igénybe vett többletteljesítmény felhasználójára vonatkozó éves alapdíj kétszerese. Ismételt túllépés esetén a távhőszolgáltató a pótdíjat annyiszor számíthatja fel, ahány napon keresztül a jogosulatlan vételezés történt.

(2b)⁵⁵ Ha a felhasználó, vagy a díjfizető a 17. § (2) bekezdés c)-d), vagy f)-g) pontjában meghatározott szerződésszegést követi el, vagy egyéb módon szabálytalan vételezést valósít meg, a meghatározott éves alapdíj szerződésszegés időtartamával arányos részének háromszorosát fizeti meg pótdíjként.

(3) A távhőszolgáltató

(4) A távhőszolgáltató a közszolgáltatási⁵⁸ szerződést felmondhatja, ha a díjfizetés kötelezettje a szolgáltató írásbeli felszólítása ellenére a távhőszolgáltatás díját az esedékesség lejártát követő 60 napon belül nem fizeti meg.

(5) A 18. § (1) bekezdés d)-f) pontjában meghatározott következményeket a távhőszolgáltató csak oly módon alkalmazhatja, hogy azok ne érintsék a teljesítő díjfizetőt vagy felhasználót.

(6) A távhőszolgáltatás felfüggesztésével, valamint a felfüggesztés megszüntetésével felmerült költségeket a távhőszolgáltató jogosult a szerződésszegés elkövetőjére áthárítani. A közszolgáltatási⁵⁹ szerződés nélküli távhőfogyasztás esetén – az ebből származó jogkövetkezményekért – az érintett ingatlan ingatlan-nyilvántartás szerinti tulajdonosa felel.

20. § (1)⁶⁰ A fűtési hőmennyiség szolgáltatására a távhőszolgáltató szeptember 1-től május 31-ig köteles készen állni.

(1a)⁶¹ A fűtési hőmennyiség szolgáltatását

(1b)⁶² A fűtési idény (1a) bekezdésben meghatározott időpontjaitól csak a felhasználók jogszerű képviselőjének a kérelmére lehet eltérni.

(1c)⁶³ Az (1a) bekezdésben nem említett egyéb felhasználóknál a szolgáltatás megkezdésének és befejezésének időpontját a szerződésben rögzíteni kell.

(2)⁶⁴ A távhőszolgáltató – jól záródó nyílászárók mellett - a fűtési időszakban köteles annyi hőt biztosítani a felhasználónak, hogy az eredetileg tervezett hőleadók és a tervezésnél figyelembe vett külső hőmérséklet mellett

(3) A használati melegvíz szolgáltatást a távhőszolgáltató legfeljebb 8 nap karbantartási időszak kivételével egész évben biztosítani köteles.⁶⁵

21. § (1) A távhőszolgáltató jogosult az élet-, egészség- vagy a vagyonbiztonság veszélyeztetése, a szolgáltatói berendezés üzemzavara esetén, valamint más módon el nem végezhető munkák elvégzéséhez a távhőszolgáltatást a szükséges legkisebb felhasználói körben és időtartamban szüneteltetni.

(2) A távhőszolgáltató köteles az előre tervezhető karbantartási, felújítási munkák miatti szüneteltetés időpontjáról és várható időtartamáról az üzletszabályzatban vagy a szerződésben rögzített módon az érintett felhasználókat előre értesíteni.

22. § (1) A távhőszolgáltató a 2. mellékletben⁶⁶ foglaltak szerint jogosult:

(2) A korlátozás bevezetéséről és annak okairól a távhőszolgáltató az önkormányzatot haladéktalanul tájékoztatni köteles.

(3) Lakossági felhasználó korlátozására csak végső esetben és csak akkor kerülhet sor, ha az egyéb felhasználó korlátozása után az még szükséges.

(4) A korlátozásra szolgáló okok megszűnése után a korlátozást haladéktalanul fel kell oldani.

23. § A távhőszolgáltatás szünetelése miatt a felhasználói berendezésekben keletkezett károkat, ha a szolgáltatás szünetelésében a felhasználó vétlen, a szolgáltató köteles megtéríteni. Ezen túlmenően a 21. § szerinti szüneteltetésből, illetőleg a 22. § szerinti korlátozásból eredő károkért a távhőszolgáltatót kártalanítási kötelezettség nem terheli.

24. § (1) A szolgáltatott és a felhasznált távhő díjának elszámolása hiteles hőmennyiségmérés alapján történik.⁶⁷

(2) A távhőszolgáltató a felhasznált távhő mennyiségét a hőközpontban vagy - amennyiben a hiteles hőmennyiségmérés feltételei rendelkezésre állnak - a hőfogadó állomáson köteles hiteles hőmennyiségmérővel mérni és elszámolni.

(3) A szolgáltató a fűtési célú és a használati melegvíz-készítés céljára felhasznált hőt a TKSz-ben⁶⁸ meghatározott módon és feltételekkel külön köteles meghatározni és számlázni.

(4) Szolgáltatói hőközpontban történő hőmennyiségmérés esetén a szolgáltatott távhő elszámolásának alapja a hőközpontban hitelesen mért hőmennyiség, a hőfogadó állomáson elhelyezett egyéb mérőműszer pedig a szolgáltatói hőközpontban lévő hőmennyiségmérő költségmegosztója.

(5) A felhasznált távhő mennyisége épületrészenként (pl. lakásonként) is mérhető és elszámolható, ha a felhasználók a távhő mennyiségének hiteles mérésére alkalmas mérőeszköz felszerelését, valamint a felhasználói berendezés ehhez szükséges átalakítását a saját költségükön, az épület valamennyi épületrészében megvalósítják, és a hiteles mérés feltételeit folyamatosan biztosítják.

(6) A szolgáltatás helyét, mértékét és tartamát, a távhőszolgáltatás díja épületrészenkénti (pl. lakásonkénti) megosztásának és kiegyenlítésének módját a felhasználó és a szolgáltató megállapodása tartalmazza. Abban az esetben, ha a távhővel ellátott épületnek, épületrészeknek több tulajdonosa van, a tulajdonosok nevében a közszolgáltatási⁶⁹ szerződést érintő kérdésekben feljogosított képviselőjük jár el.

(7) A (2) pontban meghatározott helyen és a távhőszolgáltató költségén felszerelt, elszámolás alapjául szolgáló hiteles mérőeszköz a távhőszolgáltató tulajdona, annak karbantartása, időszakos újrahitelesítése, cseréje a mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény rendelkezéseivel összhangban, a távhőszolgáltató kötelessége.

(8) A felhasználó kérheti a távhőszolgáltatótól az alkalmazott mérőeszköz hitelességének mérésügyi hatóság általi igazolását, valamint az alkalmazott mérőeszközök megfelelő beépítésének méréstechnikai felülvizsgálatát. Ha a mérőeszköz felülvizsgálata indokolt volt, annak költsége a távhőszolgáltatót terheli, ellenkező esetben a költséget a felhasználó köteles viselni.

(9) Az elszámolási mérőeszköz meghibásodása esetén a meghibásodás időtartamára az előző év azonos időszakában mért mennyiség azonos szolgáltatási, illetve vételezési körülményekre korrigált mennyiségét kell az elszámolás alapjának tekinteni. Ilyen időszak hiányában a meghibásodás elhárítását követő, vagy a meghibásodás időpontját megelőző, legalább egy hónap hőfelhasználása képezi a korrekció alapját.

(10) Az elszámolás alapjául szolgáló mérők leolvasása a távhőszolgáltató feladata. A mérők leolvasását és fenntartását a felhasználó köteles lehetővé tenni.

(11) A távhőszolgáltató köteles biztosítani, hogy a felhasználó képviselője a hőmennyiségmérők időszakonkénti leolvasását ellenőrizze.

25. §⁷⁰ (1) A költségmegosztók alkalmazásának és a költségek megosztásának általános szabályait a Korm. rendelet 17/A. §-17/H. §-ai tartalmazzák.

(2)⁷¹ Amennyiben a tulajdonosi közösség a Korm. rendelet 17/E. §-ban foglaltak szerint döntött az elszámolási időszakban igénybe vett fűtési hőmennyiség felosztásának módjáról, az igénybe vett hőmennyiség legalább 30%-át, de legfeljebb 50 %-át az épületrészek fűtött légtérfogata arányában, a fennmaradó részét fogyasztásarányosan, a fűtési költségmegosztók leolvasott adatainak alapulvételével és azoknak a Korm. rendelet 6. mellékletében meghatározott korrekciós tényezőkkel történő módosításával számított értékei arányában kell az épületrészek között felosztani. Az elszámoláshoz szükséges alapadatokat a tulajdonosi közösség köteles a hibátlan költségmegosztás rendelkezésre állását követő 3 napon belül a távhőszolgáltató részére megküldeni.

26. § (1) A díj kiegyenlítése a tulajdonosok egymással történő megállapodása szerint együttesen vagy külön-külön épületrészenként is történhet. Külön történő díjfizetés esetén a díj épületrészenkénti (pl. lakásonkénti) megosztása és a díjfizetők részére történő számlázása – a tulajdonosok által meghatározott arányok, valamint az üzletszabályzat rendelkezései szerint – a távhőszolgáltató feladata.

(2) Ha a hőközponti mérés szerinti szolgáltatás egy hőközponti mérőn keresztül több felhasználó részére történik, valamennyi felhasználó megegyezése esetén a távhőszolgáltató az érintettekkel egy közszolgáltatási⁷² szerződést is köthet. E szerződésben a felhasználók egymás közötti jogviszonyával, különösen a hőellátás mértékével, feltételeivel és a szolgáltatás díjának megosztásával, valamint a felhasználók közös megbízottjának jogaival és kötelezettségeivel kapcsolatos kérdéseket is rendezni kell.

(2a)⁷³ Az épület, építmény, épületrész tulajdonosa és a bérlő vagy a használó együttes kérelmére a távhőszolgáltató a díjat közvetlenül a bérlő vagy a használó részére számlázza. A távhőszolgáltatási díj a bérlő vagy a használó által történő megfizetéséért - a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló törvény alapján az állam vagy a települési önkormányzat tulajdonában lévő lakóingatlanok kivételével - a tulajdonos egyszerű (sortartó) kezesként felel.

(3) A távhőszolgáltatással kapcsolatos díjfizetési kötelezettség és más pénztartozás a társasház tulajdonostársait és a lakásszövetkezet tagjait nem terheli egyetemlegesen. Épületrészenként külön-külön történő díjfizetés esetén a felhasználó az egyes díjfizetők, továbbá a díjfizető más díjfizetők díjtartozásának megfizetéséért nem tartozik felelősséggel.

27. § A távhőszolgáltató jogosult az érintettek tájékoztatása mellett

28. §⁷⁸ (1)⁷⁹ A távhőszolgáltatónak értékesített távhő árát, valamint a lakossági felhasználónak és a külön kezelt intézménynek nyújtott távhőszolgáltatás (fűtés és használati melegvíz) díját – mint legmagasabb hatósági árat (a továbbiakban együtt: hatósági ár) -, a hatósági ár szerkezetét és alkalmazási feltételeit a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal javaslatának figyelembevételével a miniszter rendeletben állapítja meg. A hatósági árnál magasabb árat a szerződésben érvényesen kikötni nem lehet. A hatósági árat kell alkalmazni abban az esetben, ha a felek az árban nem állapodtak meg, vagy ha jogszabály megsértésével más árban állapodtak meg.

(1a)⁸⁰ Az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó egyéb felhasználók esetén a távhőszolgáltatás díját a távhőszolgáltató a piaci és gazdasági feltételek figyelembe vételével állapítja meg.

(1b)⁸¹ A távhőszolgáltatási díj alapdíjból és hődíjból áll.

(2) Az alapdíj a felhasználói csatlakozási ponton a mindenkori, folyamatos és igényeknek megfelelő mennyiségű távhőkapacitásról való vételezési lehetőség megteremtésének költségegysége (Ft/MW/év, Ft/légm³/év). Az alapdíj éves díj, amelyet tizenkét egyenlő részletben, havonta fizet a felhasználó a következők szerint:

(3)⁸³ A lakossági felhasználók távhővel ellátott épületeinél,

(4) Az alapdíj nem tartalmazza, ezért a következő szolgáltatásokat a távhőszolgáltató⁸⁴ megrendelés és térítés ellenében köteles elvégezni:

(5)⁸⁵ Hődíj a felhasználói hőközpontokban, vagy hőfogadó állomásokon mért távhő mennyiségéért fizetendő díj, mely a hőenergia egységárának (Ft/GJ) és az elfogyasztott mennyiségének (GJ) a szorzata.

(6)⁸⁶ A hőközpontban vagy hőátadókban mért hőenergia fűtésre és melegvíz-termelésre osztható. A melegvíz-termelés egységára egy köbméter víz felmelegítéséhez és a használati melegvíz rendszer hőntartásához felhasznált hőenergia költségét jelenti (Ft/vízm³), de nem tartalmazza a felhasznált hálózati hidegvíz költségét

(7) Amennyiben a lakó- vagy vegyes használatú épület felhasználói közössége maga üzemelteti és tartja fenn a távhővel ellátott épületének felhasználói hőközpontját, akkor csak a felhasználóra (vagy díjfizetőre) vonatkozó alapdíj 90%-át kell megfizetni a szolgáltató részére.

(8) A költségmegosztóval nem rendelkező épületekben lévő fűtött garázsokra 50%-os hődíj költséget kell elszámolni, ha abban az eredeti gépészeti terveknek megfelelő teljesítményű hőleadók vannak felszerelve. Ha a hőleadókat bővítették, akkor a teljes hődíjat kell fizetni.

29. §⁸⁸ (1) A fűtési hődíj költségeket a Korm. rendelet 17/A-17/H. §-aiban szereplő költségmegosztási szabályok szerint kell elszámolni. A lakossági és átalány alapdíjas egyéb felhasználók hődíj elszámolása évente legalább egyszer az elszámolandó időszak végén rögzített mérőállásokkal történik. A teljesítmény alapdíjas egyéb felhasználók hődíj elszámolása havonta történik a tárgyhó utolsó napi óraállásainak megfelelően.

(2) A távhőszolgáltató a várható fűtési hődíj költségeket figyelembe véve havonta hődíj előleg számla kibocsátására jogosult.

(3) Lakossági és átalány alapdíjas egyéb felhasználónak, vagy díjfizetőnek az előző hődíj elszámolási időszak hőfogyasztásának megfelelő mértékű havi hődíjelőleget kell fizetnie a számlán feltüntetett fizetési határidőig. A hődíjelőleg mértéke nem lehet magasabb a városi átlag 2,0-szeresénél és nem lehet alacsonyabb a városi átlag 0,3-szeresénél. A lakossági alapdíjas felhasználó fűtési szokásainak változása esetén a hődíjelőleg módosítását írásban kezdeményezheti a távhőszolgáltatónál egy elszámolási időszakon belül maximum két alkalommal, a bejelentés beérkezését követő hónaptól.

(4) A távhőszolgáltató havonta méri az épületek tényleges hőfogyasztását. Amennyiben épületi szinten a kiszámlázott hődíjelőleg mennyisége jelentősen eltér a tényleges hőfogyasztástól, a megállapított előleg mértékét a távhőszolgáltató módosíthatja (növeli vagy csökkenti).

(5) A teljesítmény alapdíjas egyéb felhasználóknak az előző év ugyanazon hónapja hőfogyasztásának, ennek hiányában az előző havi hőfogyasztás 80 %-át a kibocsátott számlán feltüntetett fizetési határidőig kell megfizetniük hődíjelőleg címén.

29/A. §⁸⁹ (1) A melegvíztermeléshez felhasznált hődíjra havonta előleget kell fizetni és legalább évente egyszer el kell ezzel számolni. Az elszámolás módszerét a távhőszolgáltató a felhasználóval kötött közszolgáltatási szerződésben részletezi.

(2) A felhasználói közösség hőfelhasználásából 0,43 GJ/m3 mennyiséget kell a hidegvíz felmelegítésére figyelembe venni, ha az nincs önállóan mérve, vagy a felhasználói közösség erre nem adott meg más értéket.

(3) A távhőszolgáltató a felmelegített víz elszámolásához beszerelt mellékvízmérőket az alábbiak szerint veszi figyelembe:

(4)⁹⁰ A felmelegített víz mennyiségéhez szükséges hőmennyiség kiszámításához – a távhőszolgáltató kérésére – a felhasználó, illetőleg a víziközmű-szolgáltató szolgáltat adatot, továbbá ad tájékoztatást a mellékszolgáltatási szerződés módosításáról, megszűnéséről, új szerződés létesítéséről.

(5) A felhasználói közösség összesített felmelegített vízfogyasztásából számított hőmennyiséget kell a hőmennyiségmérő által rögzített összes hőfogyasztásból levonni, majd a különbséget fűtési költségként elszámolni. Azokban a hőközpontokban, ahol külön mérő rögzíti a fűtési célú és a vízmelegítési célú hőfogyasztást, a fűtési hőmennyiségmérőn mért adatokat kell fűtési költségként, a vízmelegítést mérő hőmennyiségmérőn rögzített adatokat pedig vízmelegítés költségeként elszámolni.

(6) A távhőszolgáltató évente egyszer - az éves melegvíz elszámolást követően - jogosult a hitelesített melegvízmérővel rendelkező lakossági és átalány alapdíjas felhasználónak (díjfizetőnek) számlázott havi vízmelegítési díj előleg mennyiségének felülvizsgálatára.

(7) A távhőszolgáltató az előző évi tényleges melegvíz-fogyasztás alapján új előleg mennyiséget (m3) határoz meg, amelynek módosítását (csökkentését vagy emelését) a felhasználó (díjfizető) - egy elszámolási időszakon belül maximum két alkalommal, a bejelentés beérkezését követő hónaptól - írásban kezdeményezheti.

(8) Azon hőközpontok esetén, ahol a fűtési célú és vízmelegítési célú hőfogyasztást külön hőmennyiségmérő méri, a vízmelegítési díj elszámolását követően az elszámolt időszak tényleges melegvíz-fogyasztása és a tényleges vízmelegítésre használt hőmennyiség ismeretében 1 m3 hidegvíz felmelegítésére új hőmennyiséget állít be a távhőszolgáltató. A hidegvíz felmelegítés általány hőmennyisége a felhasználó (díjfizető) kérésére nem módosítható.

29/B. §⁹¹ (1) A távhőszolgáltató a lakossági és átalány alapdíjas egyéb felhasználóval (díjfizetővel) a lakó- és vegyes célra használt épületekben évente legalább egyszer, a felhasználási adatok leolvasását követően pénzügyileg elszámol, és a tényleges fogyasztás költségei ismeretében a befizetett előleg figyelembe vételével az elszámolási különbözeteket visszafizeti vagy beszedi. A visszafizetett vagy beszedett különbözet után kamat nem jár, amennyiben a szerződésben rögzített elszámolási határidőn belül történik meg az elszámolás.

(2)⁹²

(3) Az elszámolás határideje

(4) A távhőszolgáltató a teljesítmény alapdíjas egyéb felhasználóval havonta - a tárgyhót követő hónap számlájának kibocsátásával egyidejűleg - számol el pénzügyileg.

30. §⁹⁴ (1) A régi és az új felhasználó írásban köteles a felhasználó személyében bekövetkezett változást a távhőszolgáltatónak az erre rendszeresített nyomtatványon - a felhasználó személyében bekövetkezett változástól számított 15 napon belül - bejelenteni. A bejelentéshez szükséges nyomtatványt a távhőszolgáltató Ügyfélszolgálatán elérhetővé teszi.

(2) A díjfizetők személyében bekövetkező változások nem érintik a felhasználó és a távhőszolgáltató között létrejött általános közszolgáltatási szerződés hatályát. A díjfizető a változás időpontjától jogosult a szerződésbeli szolgáltatás igénybevételére és köteles a távhőszolgáltatási díj megfizetésére.

(3) A változás-bejelentésnek tartalmaznia kell

(4) Felhasználói változás-bejelentésnél a bejelentéshez csatolni kell a tulajdonváltozás igazolására szolgáló okirat (pl. adásvételi szerződés) másolatát.

(5) A felhasználónak (díjfizetőnek) bejelentési kötelezettsége van akkor is a távhőszolgáltató felé, ha az adott helyiségben tevékenységváltozás, vagy funkcióváltozás történik. Tevékenység-, vagy funkcióváltozásnak minősül különösen

31. § A távhőszolgáltató, a felhasználó és a díjfizető közötti jogviszony általános szabályait a TKSz állapítja meg.

32. § A felhasználói igény-kielégítés és a távhőszolgáltatás részletes szabályait tartalmazó üzletszabályzatot a távhőszolgáltató köteles a felhasználók részére hozzáférhetővé tenni.

33. § (1) A távhőszolgáltató a nem a tulajdonát képező felhasználói berendezések, tulajdonosával (tulajdonosaival, a tulajdonosok megbízottjával) kötött szerződés alapján elláthatja a tulajdonos helyett a berendezések, eszközök üzemeltetését, karbantartását, felújítását.

(2) A felhasználói hőközpontot és a hőfogadó állomást, valamint az összekötő vezetéket magában foglaló helyiség, épületrész használatáért a tulajdonos a távhőszolgáltatótól térítésre nem tarthat igényt.

(3) A felhasználói hőközpont üzemeltetésére kötött szerződés tartalma kiterjedhet a hőközpont és a hőfogadó állomás működtetésén túl az épületben lévő épületrészek hőellátására is.

34. § A 7. § (3) bekezdésében szereplő távhőszolgátató rendszeren túl a távhőszolgáltató tulajdonában van és üzemelteti egyedi esetenként a felhasználói hőközpont és a hőfogadó állomást összekötő felhasználói vezetékhálózatot a Kistarján út 6. és 8. számú épületek között.

36. § (1) Ez a rendelet 2006. október 1-én lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszíti

(3)⁹⁷ E rendelet a belső piaci szolgáltatásról szóló Európai Parlament és Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.