1. § (1) A rendelet hatálya – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – Budapest Főváros III. Kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat) tulajdonában lévő

(2) Az önkormányzati költségvetési szerv alapfeladatai ellátásához

2. § E rendelet alkalmazásában:

3. § (1) Az önkormányzat tulajdonában álló lakások (a továbbiakban: önkormányzati lakás) feletti tulajdonosi jogok gyakorlására, kötelezettségek teljesítésére – átruházott hatáskörben – e rendeletben meghatározott esetekben

(2) A bérbeadó helyett és nevében az Óbudai Vagyonkezelő Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: Vagyonkezelő) – az önkormányzattal kötött szerződések keretei között – a tulajdonosi jogkör gyakorlójának döntését követően köti meg a lakásbérleti jogviszony keletkezésével, fennállásával, módosításával, megszűnésével, megszüntetésével kapcsolatos szerződéseket, vagy tesz más jognyilatkozatot.

(3) A tulajdonosi területen érintett állandó bizottság dönt a lakás lakásállományba való felvételéről, valamint a lakásállományból való törléséről.

(4) A tulajdonosi jogkörben hozott döntés ellen fellebbezésnek helye nincs.

(5) A személyes adatok kezelésére a 91. §-ban foglalt rendelkezések és az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

4. § (1) Az önkormányzati lakásokat az alábbi jogcímeken lehet bérbe adni:

(2) A szerződésnek a bérbeadás (1) bekezdésben meghatározott jogcímét – az egyes jogcímeknél meghatározott konkrét esettípus megjelölésével – tartalmaznia kell.

5. § (1)⁸ A rendelet hatálya alá tartozó, önkormányzati bérleményekkel kapcsolatos ügyköröket érintő kérelmeket az e célra rendszeresített, 1. melléklet szerinti tartalmú nyomtatványokon, a kötelező mellékletek csatolásával lehet előterjeszteni. A hatáskör gyakorlója dönt a melléklet szerinti tartalomnak megfelelő kérelem-formanyomtatvány kötelező alkalmazásának jóváhagyásáról.

(2)⁹

6. § (1) A 4. § (1) bekezdés a)–b) és f)–k) pontjában meghatározott jogcímeken történő bérbeadás esetén általános kizáró ok, ha a pályázónak, kérelmezőnek, bérlőnek és a vele együtt költöző személyeknek másik beköltözhető lakóingatlana van.

(2)¹⁰ Az (1) bekezdésben meghatározott jogcímek esetén a kérelem mellékleteként – pályázat esetén a nyertes pályázónak a döntés kézhezvételétől számított 15 napon belül – kell csatolni az arra jogosult által 30 napnál nem régebben kiállított hatósági bizonyítványt arra vonatkozóan, hogy a pályázó, kérelmező, bérlő és a vele együtt költöző személyek rendelkeznek-e ingatlantulajdonnal.

(3) A kérelmező, a pályázó szociális körülményeinek – különösen a kérelemben, a pályázatban megadott tények – vizsgálata érdekében környezettanulmány végezhető, amelyet – ha e rendelet másként nem rendelkezik – a Budapest Főváros III. Kerület Óbuda-Békásmegyeri Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) végez el.

7. § (1)¹¹

(2) A méltányolható lakásigény felső határa a (4) bekezdésben foglalt kivétellel¹²:

(3) A méltányolható lakásnagyság megállapítása szempontjából két fél szoba egy lakószobának tekintendő.

(4) A méltányolható lakásigény felső határának megállapításánál a pályázón, bérlőn, a leendő bérlőn túlmenően csak a vele együtt költöző személyeket lehet figyelembe venni, azzal, hogy amennyiben a pályázó, bérlő, a leendő bérlő vagy a vele együtt költöző családtag 3 hónapot meghaladó várandósságát hitelt érdemlően igazolja, a születendő gyermeket a költözők számánál figyelembe kell venni.

(5) A méltányolható lakásigény felső határát meghaladó mértékű lakás bérbeadására – a leendő bérlő kérelmére – akkor kerülhet sor, ha az a bérlő vagy a vele együtt költöző személyek egészségi állapota vagy egyéb méltányolható körülményei, így különösen jövedelmi helyzete, fizetési képessége és készsége, valamint a lakás alapterülete, komfortfokozata alapján indokolt.

(6) Amennyiben a bérleményben élők lakáscsere jogcímen kötöttek bérleti szerződést a lakásra, a későbbiekben csak akkor kell vizsgálni a méltányolható lakásigény felső határát, ha a bérleményben élők száma a lakáscserét követően csökkent.

8. § (1) Több önkormányzati lakás helyett egy önkormányzati lakás is bérbe adható.

(2) A kettő, vagy annál több szobás önkormányzati lakás helyett bérbe adható több önkormányzati lakás is. A bérbe adandó lakások szobaszámának összege nem haladhatja meg az előző lakás szobaszámát.

9. § Lakás bérbeadására vonatkozó döntés esetén a jogosultnak a jogosultság megszerzésétől számított egy éven belül legfeljebb három lakás ajánlható fel, és ha a felajánlott lakás közül egyet sem fogad el, elveszíti jogosultságát.

10. § A szerződéskötés jogvesztő határideje a szerződéskötésről szóló értesítés kézhezvételétől számított 60. nap.

11. § Az évente megüresedő és bérbeadás útján újrahasznosítható lakások legalább 70%-át kizárólag pályázati úton vagy névjegyzék alapján lehet bérbe adni.

12. § (1) A pályázat típusa a lakás állapota szerint:

(2) A pályázat típusa lakbér-kategóriák szerint:

(3) A pályázat típusa célcsoportok szerint:

(4) A Bizottság az (1)–(3) bekezdés szerint határozza meg a pályázat típusát, a pályázható lakások lakbér-kategóriáját és a pályázati célcsoportot.

(5) A pályázaton meghirdetett lakások legalább 50%-át fiatalok részére kell bérbe adni.

13. § (1) A lakás bérbeadására vonatkozó pályázaton (a továbbiakban: pályázat) azon cselekvőképes személy vehet részt:

(2) A felújítási pályázaton való részvétel további feltétele, hogy az (1) bekezdés feltételeinek megfelelő pályázó

(3) Felújítási pályázat a Hivatal, az önkormányzati intézmények, az önkormányzat 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaságok (a továbbiakban együtt: önkormányzati szervezet) dolgozói (a továbbiakban: dolgozói) részére is kiírható¹⁷ (a továbbiakban: dolgozói pályázat) az (1)–(2) bekezdésben meghatározottak szerint azzal a további feltétellel, hogy a dolgozó a pályázat benyújtásának időpontjában az önkormányzati szervezetnél legalább egy éves jogviszonnyal kell rendelkezzen.

(4) A felújítási pályázaton való részvétel esetén azon pályázó, aki jelenleg is kerületi önkormányzati lakás bérlője, vállalja továbbá

(5) A Bizottság a pályázati felhívásban további feltételeket állapíthat meg (különösen: pályázóktól elvárt egy főre jutó nettó jövedelem),

(6) A pályázatokkal kapcsolatos feladatokat a Hivatal a Vagyonkezelő közreműködésével látja el.

14. § (1) A pályázat kiírásáról a Bizottság dönt.

(2) A pályázati kiírás tartalmazza:

(3) A pályázati kiírást 15 napra közzé kell tenni az önkormányzat, valamint a Vagyonkezelő honlapján. A pályázati kiírást meg kell jelentetni az Óbuda Újságban, továbbá ki kell függeszteni az önkormányzat, valamint a Vagyonkezelő ügyfélszolgálati irodáján.

(4) A pályázat benyújtásának időpontját úgy kell meghatározni, hogy a benyújtásra a pályázat önkormányzat honlapján történő közzétételétől számított 15 nap rendelkezésre álljon.

(5) A (3)–(4) bekezdés rendelkezéseit a dolgozói pályázat esetén nem kell alkalmazni. A dolgozói pályázat közzétételére és benyújtására vonatkozó eljárási rendet normatív utasítás határozza meg.

15. § (1)²⁰ A pályázatot a pályázati kiírásban megjelölt helyen kell benyújtani.

(2)²¹

(3) Egy pályázó legfeljebb három lakásra nyújthat be érvényesen pályázatot.

16. § (1) A pályázatok elbírálásának szempontjait – a rendelet és a pályázati kiírás keretei között – a Bizottság határozza meg.

(2) A pályázat elbírálásának alapját különösen a pályázati kiírásban meghatározott pontrendszer szerint a pályázó jövedelmi, vagyoni helyzete, szociális és lakhatási körülményei képezik.

(3) A beérkezett pályázatok elbírálásra történő előkészítése érdekében a pályázók által közölt adatokat a Hivatal és a Vagyonkezelő a 91. § szerint jogosult kezelni és egymás között, valamint 95. § szerint harmadik személy részére továbbítani.

17. § Érvénytelen a pályázat, ha

18. § (1) Eredménytelen a pályázati eljárás, ha

(2) Eredménytelen pályázati eljárás esetén a Bizottság dönthet a pályázat változatlan feltételekkel történő megismétléséről.

18/A. §²² A Bizottság a pályázatot a pályázati eljárás bármely szakaszában részben vagy egészben indokolás nélkül visszavonhatja.

19. § (1) A pályázatokat a Bizottság a benyújtási határidőtől számított 60 napon belül bírálja el és kiválasztja a nyertes pályázót, valamint meghatározza a második és harmadik helyezetteket is.

(2) Dolgozói pályázat esetén a Bizottság – az (1) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével – a polgármester és a jegyző együttes javaslata alapján, valamint a munkáltató támogató javaslatára figyelemmel bírálja el a pályázatokat.

(3) A Bizottság döntéséről a pályázókat a Hivatal írásban értesíti.

20. § (1) Ha a nyertes pályázó írásban lemond a bérleti jogviszony létesítésének lehetőségéről vagy az értesítésben meghatározott határidőn belül a bérleti szerződést és a bérleti szerződés megkötését követő 30 napon belül a szükséges közműszolgáltatókkal a szerződéseket nem köti meg vagy a (2) bekezdés szerinti kizáró ok fennállása esetén a sorrendben következő helyezettnek kell felajánlani a szerződés megkötésének lehetőségét.

(2) Amennyiben Bizottság által kiválasztott nyertes pályázóval vagy helyezettel kapcsolatban a határozat meghozatalát követően a pályázati kiírásban szereplő valamely kizáró ok felmerül, a Bizottság a soron következő ülésén dönt új helyezett kijelöléséről.

(3) Amennyiben a bérleti szerződés megkötését követően a bérlővel kapcsolatosan a pályázati kiírásban szereplő kizáró ok a Bizottság tudomására jut, a Bizottság döntése alapján a bérleti jogviszony felmondásra kerül.

21. § A felújítási pályázat esetén a bérlő és a Vagyonkezelő megállapodást köt a bérbeszámítás módjáról a 73. §-ban foglaltak szerint.

22. §²³ (1) A névjegyzékre azt a cselekvőképes személyt lehet felvenni:

(2) Az önkormányzat tulajdonában álló lakás bérlője, jogcím nélküli lakáshasználója, továbbá akinek a bérleti jogviszonyát a polgármester felmondta, abban az esetben sem vehető fel a névjegyzékre, ha az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelel.

(2a)²⁵ Együtt költöző családtagként vehető figyelembe a kérelem elbírálásakor,

a) akit a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban: Ltv.) alapján a leendő bérlő a bérbeadó hozzájárulása nélkül is befogadhat (házastárs, gyermek, befogadott gyermekének gyermeke, szülő), továbbá

b) a bérlő bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyvébe bejegyzett élettársa, vagy az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásba felvett élettársa, a bérlő testvére, az élettárs szülői felügyelete alatt álló gyermeke, a bérlő élettársának a szülője, és a bérlő gyámsága vagy gondnoksága alatt álló személy.

(3) A Hivatal hiányos kérelem esetében a kérelmezőt 15 nap határidő tűzésével felszólítja a hiány pótlására. A hiánypótlás elmaradása esetén a kérelmet el kell utasítani.

(4) A kérelmező szociális körülményeinek – különösen a kérelemben megadott tények – vizsgálata érdekében a Hivatal környezettanulmányt végez.

(5) A polgármester a kérelmező névjegyzékbe történő felvételéről vagy a kérelem elutasításáról hatvan napon belül dönt.

(6) Azt a kérelmezőt, aki a névjegyzékre való kerülés feltételeinek megfelel, a polgármester a névjegyzékbe felveszi és erről írásban értesíti. Az értesítés tartalmazza a kérelmező pontszámát és a névjegyzékre történő felvétel dátumát.

(7) A kérelmező által elért pontszámot a 2. melléklet szerinti szempontrendszer alapján a polgármester állapítja meg.

(8) A névjegyzék tartalmazza

(9) A névjegyzék (8) bekezdés b)–d) pontja szerinti adattartalma nyilvános, az Önkormányzat honlapján hozzáférhető.

(10) A kérelmező a névjegyzéken az arra történő felvételtől számított egy évig szerepel. A Hivatal a névjegyzéken szereplő kérelmezőt a névjegyzékről való törlése előtt 60 nappal tájékoztatja, hogy amennyiben lakásigényét fenntartja, új kérelmet kell benyújtania. Amennyiben a kérelmező az egy év leteltével nem nyújtja be ismételten kérelmét a névjegyzéken történő nyilvántartása érdekében, a névjegyzékből törölni kell.

(11) A névjegyzéken szereplő kérelmező körülményeiben bekövetkező változás esetén:

(12) Amennyiben a névjegyzék alapján bérbe adható lakás megüresedik, a Vagyonkezelő haladéktalanul tájékoztatja a Hivatalt.

(13) Amennyiben a névjegyzéken szereplő kérelmező és a vele együtt költöző személyek száma eléri:

(14) A névjegyzéknek megfelelő sorrend, valamint a méltányolható lakásnagyság alapján a Hivatal a névjegyzéken szereplő kérelmezőt értesíti. Az értesítés tartalmazza a lakásra vonatkozó adatokat: a lakás pontos címét, komfortfokozatát, szobák számát, lakóterületét és az ingatlan megtekintésére felajánlott időpontot.

(15) Amennyiben a névjegyzéken szereplő kérelmező a felajánlott ingatlant elfogadja, köteles 30 napon belül az értesítésben szereplő igazolásokat benyújtani. A bérlő kijelöléséről a Bizottság dönt a Hivatal döntés-előkészítése alapján.

(16) A névjegyzéken szereplő kérelmező a felajánlott ingatlan bérleti jogát nem szerezheti meg, továbbá a névjegyzékből törlésre kerül, amennyiben

(17) Amennyiben a névjegyzék alapján legmagasabb pontszámmal rendelkező, az első helyen jogosulttá vált névjegyzéken szereplő kérelmező a szerződéskötés jogával nem kíván élni, vagy az igazolások benyújtását elmulasztja, az a névjegyzéken szereplő kérelmező válik igényjogosulttá, aki a névjegyzéken a következő helyen szerepel.

(18) Az (1)–(17) bekezdésben foglalt adatkezelésekre vonatkozóan a Hivatal és a Vagyonkezelő a 91. § szerint jogosult kezelni és egymás között, valamint 95. § szerint harmadik személy részére továbbítani az adatokat.

23. § (1) Ha a lakást megüresedését követően bérbe lehet adni, a Vagyonkezelő a bérlő kijelölésére, kiválasztására jogosultat felhívja, hogy 15 napon belül közölje a bérlő személyét és határozza meg a bérbeadásnak azokat a feltételeit, amelyre jogszabály vagy megállapodás feljogosítja.

(2) A jogosult figyelmét fel kell hívni, hogy ha határidőben nem válaszol, vagy az általa közölt adatok alapján a szerződést nem lehet megkötni, köteles költségelven megállapított lakbérnek megfelelő összeget és a Vagyonkezelőnek számlázott közüzemi díjat, társasházi közös költséget megtéríteni.

(3) A megüresedett és újrahasznosítható lakás bérlőkijelölési jogát a Vagyonkezelő előkészítése alapján a tulajdonosi területen érintett állandó bizottság térítés ellenében átadhatja jogi személyek részére. A bérlőkijelölési jog ellenértéke: az adott lakás beköltözhető forgalmi értékének 50-75%-a.

(3a)²⁶ A megüresedett és felújításra szoruló lakás bérlőkijelölési jogát a Vagyonkezelő előkészítése alapján a tulajdonosi területen érintett állandó bizottság 10 év határozott időre átadhatja jogi személy részére akkor, ha a lakás felújítását a Vagyonkezelő által előírt műszaki tartalommal a leendő bérlőkijelölő vállalja, és a lakás birtokbaadásától számított 180 napon belül a felújítást elvégzi. A bérlőkijelölési megállapodás megkötésére úgy kerülhet sor, ha a meghatározott határidőn belül a Vagyonkezelő az előírt munkálatok teljes körű elvégzését műszaki átvételi jegyzőkönyvvel igazolja.

(4) Újonnan kérelmezett bérlőkijelölési jogról vagy meglévő bérlőkijelölési jog kérelemre történő áthelyezéséről, ismételt biztosításáról, a bérlőkijelölési jogot biztosító megállapodásról, és annak feltételeiről a Vagyonkezelő előkészítése alapján a tulajdonosi területen érintett állandó bizottság dönt.

(5) A megállapodásban részletesen kell szabályozni a bérlőkijelölésre jogosult, a bérbeadó és a kijelölt bérlő jogait, valamint a bérlőkijelölési jog pénzbeli térítés vagy egyéb vagyoni értékű szolgáltatás ellenében történő biztosítását.

(6) A bérlőkijelölési jog áthelyezésére és az új lakás tekintetében a bérlőkijelölési jog biztosítására, áthelyezésére az alábbi feltételekkel kerülhet sor:

(7) A kijelölt személlyel csak akkor köthető bérleti szerződés, ha a kijelölt személy

(8) A korábbi bérleti jog bármely okból történő megszűnése esetén a bérlőkijelölőtől az új bérlőkijelölésre vonatkozó írásbeli nyilatkozatot be kell szerezni.

24. § Törvényben előírt vagy az önkormányzati rendelet alapján vállalt elhelyezési és bérbeadási kötelezettség jogcím alapján lehet bérbe adni a lakást

25. § (1)²⁹ Ideiglenes jelleggel kell elhelyezni azt a bérlőt, használót, tulajdonost, akinek lakása az Ltv.³⁰ 23. § (4) bekezdésében előírt okok miatt válik lakhatatlanná, és a lakással rendelkező szerv vagy személy elhelyezéséről nem tud gondoskodni, továbbá a bérlő, a használó, a tulajdonos írásban kéri az önkormányzattól az elhelyezését.

(2) Az átmeneti lakások jegyzékét a Vagyonkezelő előterjesztése alapján a Bizottság hagyja jóvá.

(3) Az átmeneti lakások rendeltetésszerű használatának biztosítása a Vagyonkezelő feladata.

(4) Az átmeneti lakások kizárólag a polgármester döntése alapján vehetők igénybe.

(5) Az átmeneti lakásban elhelyezett személy lakhatása a lakásban történt elhelyezésétől számított egy hónapig lakáshasználati díjat nem fizet, azonban köteles megtéríteni ezen időszakra a közüzemi költséget, továbbá a külön szolgáltatások díját. Amennyiben az átmeneti lakásban elhelyezett személy lakhatását ezen időszak alatt nem tudja megoldani, kérelmére a Vagyonkezelő előterjesztése alapján a Bizottság engedélyezheti a bérleti szerződés megkötését. A bérleti szerződés a lakásban történő elhelyezéstől számított egy évre köthető, amely különös méltánylást érdemlő esetben sem biztosítható ismételten. A bérlő a lakásbérleti jogviszony fennállása alatt költségelven megállapított lakbért és a bérleti szerződésben meghatározott külön szolgáltatásokért díjat köteles fizetni³¹.

26. § Annak, aki a szociális intézménybe utalásakor pénzbeli térítés ellenében mondott le lakásbérleti jogviszonyáról az önkormányzat vagy jogelődje javára, az intézményből történő elbocsátását követő egy éven belül legalább egy szobás, komfort nélküli lakást kell bérbe adni a Bizottság döntése alapján.

27. § (1) Ha a lakás bérbeadására vonatkozó kötelezettséget a Ltv. 94. § (1) bekezdésében említett eljárásban állapítják meg, a bérleti szerződést a jogerős és végrehajtható határozat kézhezvételétől számított nyolc napon belül kell megkötni.

(2) Ha a lakásbérleti jogviszony hatósági határozat alapján szűnik meg, a volt bérlő részére ki kell jelölni, és bérbe kell adni az igényjogosultságának megfelelő lakást.

(3) Ha a lakásbérleti jogviszony hatósági határozat alapján szűnik meg, a volt bérlő részére az igényjogosultságánál nagyobb szobaszámú, komfortfokozatú lakás akkor adható bérbe, ha a volt bérlő vállalja a korábbi lakás és a bérbeadandó lakás beköltözhető forgalmi értéke közötti különbség 50%-ának megfizetését az önkormányzat részére. Ezen összeg 50%-ára a Vagyonkezelő a polgármester jóváhagyásával legfeljebb 1 évi részletfizetést engedélyezhet.

(4) A Ltv. 76. §-a vagy a 94. § (1) bekezdése alapján másik lakás bérbeadására vagy elhelyezésre igényt tartó személlyel szembeni kötelezettséget a Bizottság határozata alapján kell teljesíteni.

(5) Az (1) bekezdésben említett rendelkezéseken alapuló – önkormányzati lakás bérbeadására vonatkozó – kötelezettséget a Bizottság döntése alapján a jogosulttal való megállapodás alapján pénzbeli térítéssel meg lehet váltani.

(6) A pénzbeli térítés számításánál a bérbe adandó lakás nagyságával és komfortfokozatával azonos önkormányzati lakás beköltözhető forgalmi értékét kell alapul venni.

28. § (1) A Hivatal előterjesztése, és a Bizottság döntése alapján másik lakást kell bérbe adni annak a jogcím nélküli személynek, aki – a Ltv. hatálybalépését követően – a bérlő halála után maradt vissza a lakásban, ha:

(2) Nem adható másik lakás bérbe az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén sem, ha

(3) Az (1) bekezdés szerinti lakásba a jogosultnak az (5) bekezdésben meghatározott, a lakásigény mértékének megállapításánál figyelembe vett személyekkel együtt kell költöznie.

(4) Ha az (1) bekezdés alapján több jogosult van, részükre együttesen egy másik lakást lehet bérbe adni. A jogosultak kérésére a lakást bérlőtársi jogviszony mellett kell bérbe adni.

(5) A lakásigény mértékének megállapításánál a jogosulttal már a bérlő életében is állandó jelleggel együtt lakó azon személyeket lehet figyelembe venni, akik a bérbeadó hozzájárulása nélkül is befogadhatók.

(6) A bérlő halálát követően az elhelyezésre jogszerűen igényt tartó személy kérelmére a Bizottság dönthet a lakásbérleti jog folytatásának elismeréséről, amennyiben az elhelyezésre jogosult méltányolható lakásigényének mértékét az adott lakás paraméterei nem haladják meg.

(7) A másik lakásra való jogosultság megállapításához szükséges adatok és igazolások benyújtására a lakásban lakó személyeket 45 napos határidő megjelölésével a Vagyonkezelő felhívja, és amennyiben a határidő eredménytelenül telt el, intézkedik a kiürítési per megindításáról.

29. § Lakásgazdálkodási feladatok keretében az önkormányzati lakást az alábbi esetekben lehet bérbe adni:

30. § (1) Ha az önkormányzat illetékességi területén lévő lakás tulajdonjogát megszerzi, úgy az eladóval kötött megállapodás alapján köteles az eladó részére másik, önkormányzati tulajdonú lakás bérleti jogát biztosítani.

(2) Az eladónak lakástulajdonát per-, teher- és igénymentesen kell az önkormányzat rendelkezésére bocsátania. Több tulajdonos esetében valamennyi tulajdonosnak át kell ruháznia az őt megillető tulajdoni hányadát, ugyanakkor mindannyian bérlőtársai lehetnek a felajánlott bérlakásnak.

31. § (1) A Vagyonkezelő a lakás tulajdonosának a lakás elidegenítésére vonatkozó írásban benyújtott szándéknyilatkozatát – javaslatával együtt – felterjeszti döntésre a Bizottság elé. Az eladónak szándéknyilatkozatához az alábbi okiratokat kell csatolni:

(2) A lakásbérleti szerződés megkötésének előfeltétele, hogy az önkormányzat részére felajánlott lakás tekintetében létrejöjjön a lakástulajdon átruházásáról szóló szerződés.

(3) A lakás birtokba adására, az önkormányzatra történő átruházására egy időben kerül sor. Amennyiben – a birtokba adásra meghatározott időpontig – az eladó nem teljesíti valamely kötelezettségét, úgy vele a már megkötött szerződést fel kell bontani, erre az esetre a szerződésben az önkormányzat részéről egyoldalúan gyakorolható elállási jogot kell kikötni.

(4) Az átruházni kívánt lakás forgalmi értéke és a felajánlott bérlakás bérleti joga közötti értékkülönbözet összege nem haladhatja meg az átruházni kívánt lakás beköltözhető forgalmi értékének 50%-át.

32. § (1) Az önkormányzat magántulajdonú (társasházi magánlakás, szövetkezeti magánlakás, családi ház) lakásra, öröklési szerződést köthet, ha

(2) A tulajdonos tudomásul veszi, hogy az öröklési szerződéssel lekötött vagyonról sem élők között, sem halál esetére nem rendelkezhet.

(3) Az öröklési szerződéssel lekötött ingatlanra az önkormányzat javára az ingatlan nyilvántartásban elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyeztetni.

(4) Az öröklési szerződés megkötésével kapcsolatos költségek az önkormányzatot terhelik.

(5) A szerződéskötésre vonatkozó ajánlatot a tulajdonos vagy a tulajdonostársak közösen írásban nyújthatják be, a szükséges mellékletekkel ellátva.

(6) A szerződés megkötéséről a Hivatal előterjesztése alapján a Bizottság dönt.

(7) Az öröklési szerződés alapján nyújtható

(8) Az öröklési szerződésnek a (7) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott szolgáltatások teljes körét tartalmaznia kell.

(9) Házastársak esetén az idősebb házastárs életkora alapján kell az ellenszolgáltatást nyújtani, amennyiben a házastársak életkora között 15 évnél kevesebb a korkülönbség.

(10) Házastárs halála esetén nem kerülhet hátrányosabb helyzetbe az életben maradó tulajdonostárs.

(11) Újabb házasságkötés esetén a tulajdonossá vált önkormányzat a Ptk. 7:58. § (1) bekezdése alapján az özvegyi haszonélvezeti jogot biztosítja.

(12) Az öröklési szerződést kötő tulajdonos jogosultsága lakásfenntartási támogatás igénylésére fennmarad, a (7) bekezdés a) és b) pontja esetében, azonban az öröklési szerződés alapján, az önkormányzat által kiegyenlített számlák költségét nem lehet figyelembe venni a lakásfenntartási támogatás igénylése során.

(13) Az öröklési szerződés megkötését követő hónap 1. napjától a lakásra megállapított vételár havi törlesztő részletére a fizetési kötelezettség szünetel.

(14) Ha az öröklési szerződés – bármilyen okból – megszűnik, úgy a (13) bekezdés alapján elmaradt fizetési kötelezettség egy összegben esedékessé válik és a tulajdonos az önkormányzat részére köteles azt a szerződés megszűnését, vagy érvénytelenségét megállapító jogerős bírósági döntést követő 15 napon belül megfizetni.

(15) A hagyatéki eljárás befejezését követő 30 napon belül fel kell szólítani az örökhagyó egyéb vagyontárgyait öröklő örökösöket, hogy a lakást az ingóságoktól ürítsék ki és a lakást bocsássák az önkormányzat rendelkezésére.

(16) A tulajdonos halálát követően a lakásban maradó olyan személy, aki nem a szerződés alanya és nem özvegyi jogon haszonélvező – ún. beköltöző személyek – jogcímnélküli lakáshasználónak minősülnek és velük szemben a lakás kiürítési pert haladéktalanul meg kell indítani.

(17) A lakásban jogcím nélkül lakókkal szemben a tulajdonos halálát követő hónap 1. napjától használati díjat kell megállapítani és annak behajtása iránt kell intézkedni.

(18) Az öröklési szerződéssel megüresedő lakás értékesítése – az önkormányzat tulajdonjogának bejegyzését követően – a Vagyonkezelő feladatát képezi, a hatályos vagyonrendelet szabályai szerint.

(19) Az öröklési szerződésekkel kapcsolatban felmerülő költségek finanszírozása a pénzügyi területen érintett állandó bizottság döntésének döntésnek megfelelően a lakáseladásból befolyó bevételek terhére – kivéve Ltv. 62. §-a szerinti vételi jog alapján eladott lakásból származó bevételt -, annak meghatározott százalékáig történik.

33. § Közérdekű feladatok megvalósítása érdekében lehet az önkormányzati lakást bérbe adni az alábbi esetekben:

34. § (1) Az önkormányzati lakást szolgálati jelleggel kell bérbe adni

(2) A Ltv. hatálybalépésekor szolgálati lakásnak minősülő önkormányzati lakás annak adható bérbe, aki önkormányzati fenntartású, működtetésű költségvetési szervvel vagy a Vagyonkezelővel munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll.

(3) Az önkormányzati tulajdonú épületben lévő gondnoki lakás annak adható bérbe, aki az adott ingatlan gondnoki feladatait ellátja.

(4) Önkormányzati lakás szolgálati jelleggel csak határozott időre, de legfeljebb a munkavégzésre irányuló jogviszony időtartamára adható bérbe.

(5) A (4) bekezdésben rögzített feltétel megszűnését követő 30 napon belül a bérlő köteles az önkormányzati lakást üres, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a Vagyonkezelő rendelkezésére bocsátani. Ha a munkaviszony azért szűnik meg, mert a bérlő nyugdíjra jogosulttá vált, a bérlő legfeljebb a jelenlegi lakásának megfelelő másik lakás bérletére tarthat igényt a Ltv. 75. §-ában foglaltaknak megfelelően; feltéve, hogy nincs beköltözhető másik lakás a tulajdonában.

(6) A szolgálati lakások jegyzékét a Bizottság hagyja jóvá. A Vagyonkezelő előterjesztése alapján a Bizottság dönt a szolgálati lakás bérbeadásáról.

(7) Szolgálati jelleggel bérbe adott lakás esetén

(8) A szolgálati lakás bérlője – családtagjaival együtt – a munkaviszony bármely okból történő megszűnését követően 30 napon belül köteles a szolgálati lakást rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban, üresen a bérbeadónak átadni.

35. § (1) A lakáscsere jogcímen történő bérbeadásra a bérlő által kezdeményezett csere esetén kerülhet sor.

(2) Nem III. kerületi lakás esetén a Hivatal megkeresi az ingatlan fekvése szerinti társhatóságot környezettanulmány készítése céljából.

(3) III. kerületi lakás cseréje esetén a Vagyonkezelő megkeresi a Hivatalt környezettanulmány készítése céljából.

(4) Amennyiben a lakáscsere során az érintett lakások az önkormányzat tulajdonát képezik, úgy az új lakás esetén a bérleti jogviszony időtartama megegyezik a bérlő korábbi bérleti szerződésében meghatározott időtartammal.

36. § (1)³² A bérlő által kezdeményezett lakáscseréhez való bérbeadói írásbeli hozzájárulásról, vagy annak megtagadásáról – a Vagyonkezelő előterjesztése alapján – a Bizottság dönt.

(2) Önkormányzati lakás bérleti joga kizárólag az ország területén lévő másik, önkormányzati tulajdonú lakás bérleti jogára vagy az ingatlan fekvése szerint illetékes földhivatalnál nyilvántartott magán tulajdonú lakás bejegyzett tulajdonjogára cserélhető.

37. §³³ (1) A csere jóváhagyásának feltétele,

a) a kérelmezőknek – beköltözhető lakóingatlana vonatkozásában – nem áll fenn lakbér, használati díj és külön szolgáltatások díj tartozása,

b) lakáscsere indokaként megjelölt tény vagy körülmény tényszerű igazolása.

(2) Nem lehet hozzájárulni a cseréhez, ha

a) a bérlő a csere folytán nem szerezné meg a cserelakás tehermentes tulajdonjogát vagy bérleti jogát, kivéve a Ltv. 29. § (5)-(6) bekezdésében foglalt eseteket, vagy

b) a leendő bérlő bérleménye mellett még másik bérleménnyel, vagy másik lakás tulajdonjogával, haszonélvezeti jogával rendelkezik,

c) ha a bérleti szerződés megkötésétől számított 2 év nem telt el, kivéve a Ltv. 29. § (5)-(6) bekezdésében foglalt eseteket,

d) a hozzájárulás nyilvánvalóan közérdeket, önkormányzati érdeket, vagy különös méltánylást érdemlő magánérdeket sértene,

e) ha a tulajdonjog bejegyzésétől számított 2 év nem telt el, kivéve a Ltv. 29. § (5)-(6) bekezdésében foglalt eseteket,

(3) A csere folytán a lakásba költöző személlyel a bérleti szerződést a Ltv. 29. § (8) bekezdésében foglaltak figyelembe vételével kell megkötni.

38. § (1) Amennyiben a bérlő orvosilag bizonyított egészségi állapota vagy a lakás műszaki véleménnyel igazoltan egészségre ártalmas állapota szükségessé teszi, kérheti az általa bérelt lakás egyidejű leadása mellett egy másik, hasonló alapterületű az egészségi állapotának megfelelő önkormányzati lakás biztosítását.

(2) Az önkormányzati lakás bérlője, jogcím nélküli lakáshasználója az önkormányzati lakáson felhalmozott hátralék rendezése érdekében kisebb és alacsonyabb fenntartási költséggel bíró önkormányzati bérlakás bérlőjével közösen kérelmezheti a bérlemények cseréjét. A csere feltétele, hogy a kisebb lakás bérlője a Bizottság elvi döntéséről szóló kiértesítést követő 15 napon belül kifizeti a nagyobb lakáson fennálló hátralékot, vagy a jogcím nélküli lakáshasználó a fenti 15 napos határidőn belül kifizeti hátralékát vagy arra részletfizetési megállapodást köt. A Bizottság végleges hozzájárulását a tartozás fenti rendezését követően adja meg.

(3) Az önkormányzati lakás jogcím nélküli lakáshasználója kisebb és alacsonyabb fenntartási költséggel bíró önkormányzati bérlakás bérlőjével közösen kérelmezheti a bérlemények cseréjét abban az esetben is, ha a jogcím nélküli lakáshasználónak nem áll fenn hátraléka. Ennek feltétele, hogy a Bizottság a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapon belül már döntött arról, hogy a jogcím nélküli lakáshasználó részére az általa használt lakás egyidejű leadása mellett egy másik, kisebb alapterületű vagy kevesebb szobaszámú önkormányzati lakást biztosít, azonban a kérelem benyújtásáig ilyen lakást nem vett birtokba.

(4) A bérlő vagy a jogcím nélküli lakáshasználó kiadásainak csökkentése érdekében kérheti az általa bérelt vagy használt lakás egyidejű leadása mellett egy másik, kisebb alapterületű vagy kevesebb szobaszámú önkormányzati lakás biztosítását.

(5) Bérlő részére másik lakás önkormányzati érdek felmerülése esetében a Vagyonkezelő vagy az Önkormányzat kezdeményezésére biztosítható.

(6) A méltányossági szempontok alapján történő másik lakás biztosítása vagy megtagadása – a Vagyonkezelő előkészítése alapján – a Bizottság hatáskörébe tartozik.

(7) A bérlő vagy a jogcím nélküli lakáshasználó az (1)–(4) bekezdésben foglaltaktól eltérő indokú kérelméhez nem lehet hozzájárulni.

39. § (1) Szociálpolitikai szempontok alapján történő bérbeadásra az alábbi esetekben kerülhet sor:

(2) Az (1) bekezdésben foglalt adatkezelésekre vonatkozóan a Hivatal és a Vagyonkezelő a 91. § szerint jogosult kezelni és egymás között, valamint 95. § szerint harmadik személy részére továbbítani az adatokat.

40. § A 39. § (1) bekezdés a) és c) pontja szerint történő pályázaton kívüli bérbeadásról - a 91. §-ban foglalt adatvédelmi előírások betartásával - a Hivatal döntés-előkészítése, az Óbudai Családi Tanácsadó és Gyermekvédelmi Központ (a továbbiakban: ÓCSTGYVK) javaslata és a polgármester előterjesztése alapján a Bizottság dönt.

41. § (1) A kerületi Családok Átmeneti Otthonából, külső férőhelyről³⁶ kikerülő családok részére lakáshoz jutásuk elősegítése érdekében a megüresedő lakásállományból évente 6 db bérleményt lehet biztosítani. A pályázaton kívüli bérbeadásról – az átmeneti gondozásban részesülő kérelme, az intézményvezető javaslata, a Hivatal előkészítése és a polgármester előterjesztése alapján - a 91. §-ban foglalt adatvédelmi előírások betartásával – a Bizottság dönt. A kérelmezőnek, vagy a vele együttköltöző személyek közül legalább egy főnek legalább 6 havi munkaviszonyból, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból, nyugdíjszerű ellátásból vagy GYED-ből származó igazolt jövedelemmel kell rendelkezni, amely jövedelem fedezi a lakásfenntartás várható költségeit.

(2) Az (1) bekezdés szerinti bérleti jogviszony biztosításának további feltételei:

(3) Kérelem alapján³⁷ a jogcím nélküli lakáshasználóvá vált korábbi bérlővel³⁸ – a nyugdíjasházi lakáshasználó kivételével –, a Hivatal előkészítése és a Bizottság döntése alapján határozott idejű bérleti szerződés köthető, ha a lakbér- és külön szolgáltatások díj-tartozáson továbbá közüzemi és közös költség tartozásán kívül a rendkívüli felmondásra okot adó egyéb körülmény (a továbbiakban: egyéb rendkívüli felmondási ok) nem áll fenn és

(4) Nyugdíjasházi lakáshasználó esetén – amennyiben a (3) bekezdés a)–b) pontjában foglaltaknak megfelel – határozatlan idejű bérleti szerződés köthető, a 87. §-ban meghatározott mértékű lakbérfizetési kötelezettséggel.

42. § (1) Lakást – a 43. § (2) bekezdésében foglalt kivétellel – csak lakás céljára lehet bérbe adni.

(2) Ha e rendelet hatálybalépésekor a lakás egészét más célra használják, a lakásbérleti jogviszonyt fel kell mondani.

(3) A Ltv-nek és a rendeletnek a tulajdonosi hozzájárulásra és a bérbeadásra vonatkozó szabályai a bérleti szerződésnek akkor is tartalmát képezik, ha a szerződésben nem szerepelnek.

43. § (1) A lakást a bérlő és a vele együttlakó személyek – a (2) bekezdésében foglalt kivétellel – csak lakás céljára használhatják.

(2) A lakásban vállalkozói tevékenységet a Vagyonkezelő döntés előkészítése alapján a Bizottság előzetes hozzájárulásával folytathat a bérlő. Nem adható hozzájárulás olyan tevékenység végzéséhez, amely a lakóközösség nyugalmát zavarná, továbbá a lakásban családtagként vagy egyéb jogcím nélküliként szereplő személy kérelméhez.

(3) A lakásba gazdálkodó szervezet, civil szervezet vagy egyéni vállalkozás székhelye, telephelye vagy fiókhelye abban az esetben jelenthető be, ha a lakásban gyakorolt vállalkozói tevékenységet a (2) bekezdésben meghatározott hozzájárulással végzik.

(4) A (2)–(3) bekezdés esetén a hozzájárulás megadásakor figyelemmel kell lenni a 49. § (2) bekezdésének rendelkezésére is.

44. § (1) A bérlő köteles a bérleti szerződésben vállalt kötelezettségének megfelelően a szerződés fennállása alatt életvitelszerűen a lakásban lakni, és címét lakóhelyként vagy tartózkodási helyként a bérleti szerződés megkötésétől számított 60 napon belül bejelenteni.

(2) A bérlő köteles a Vagyonkezelő részére legalább 15 nappal a tervezett távollét kezdőnapja előtt írásban bejelenteni a lakásból történő két hónapot meghaladó távollét tényét és annak időtartamát. A távollét időtartama az egy évet nem haladhatja meg.

(3) A bérlő a lakás bérleti jogát másra nem ruházhatja át.

45. § (1) A lakás rendeltetésszerű használatát, a lakás berendezéseit, tartozékait a lakás átadásakor felvett leltár alapján, valamint a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését évente legalább egy alkalommal a Vagyonkezelő ellenőrzi. A bérlő arra alkalmas időben köteles a lakásba történő bejutást biztosítani és a lakás ellenőrzését tűrni. Két évente a bérlő köteles személyesen jelen lenni a bérleményellenőrzés során. Indokolt panaszbejelentések esetén a Vagyonkezelő haladéktalanul helyszíni ellenőrzést tart, és megállapításait jegyzőkönyvben rögzíti.

(2) Az esedékes bérleményellenőrzés alkalmával az érintett bérlemény ajtajára kitűzött vagy postaládában elhelyezett értesítő útján kell felhívni a bérlőt, hogy a lakásba való bejutást biztosítsa.

(3) Két sikertelen ellenőrzés esetén, ha a bérlő az értesítések ellenére nem jelentkezett, a bérleti szerződés felmondható.

46. § (1) A lakást – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – határozott időtartamra, vagy meghatározott feltétel bekövetkezéséig kell bérbe adni.

(2) A lakás határozatlan időre adható bérbe – az egyéb feltételek fennállása esetén – az alábbi esetekben:

(3) Határozott idejű bérbeadás esetén a bérleti szerződés időtartama – a (4)–(6) bekezdésben foglaltak kivételével – legfeljebb öt év.

(4) Határozott idejű bérleti jogviszony esetén a bérbeadás időtartama

(5) Felújítási pályázat esetén a pályázat nyertesével kötendő bérleti szerződés időtartama a bérlő által a pályázatban vállalt felújítási munkák elvégzésének befejezésére a szerződésben meghatározott időpontig tart, amely időtartam a 180⁴⁰ napot nem haladhatja meg. Amennyiben a bérlő a pályázatban vállalt felújítási munkákat a szerződésben meghatározott időpontig elvégzi, a bérleti jogviszony a (4) bekezdés b) pontjában meghatározott időtartamig biztosítható. Amennyiben a nyertes pályázó 180⁴¹ napon belül felújítási kötelezettségének önhibáján kívül, méltányolható okból nem tud eleget tenni, egy alkalommal, legfeljebb 60 napra kérheti a felújításra rendelkezésre álló határidő meghosszabbítását. A meghosszabbításról – a Hivatal előterjesztése alapján – a Bizottság dönt.

(6) Határozott idejű bérleti jogviszony esetén a bérleti szerződés időtartama nem terjedhet túl a bérlőkijelölési jog megszűnésének időpontján. A bérlőkijelölési jog fennállása alatt a bérleti szerződés időtartamát a bérlőkijelölő határozza meg.

(7)⁴² A 25. § (5) bekezdése szerinti jogviszony kivételével a határozott idejű bérleti jogviszony, ha a bérbeadás minden feltétele továbbra is fennáll, továbbá a bérlőnek semmilyen tartozása nincs vagy díjhátralék fennállása esetén annak megfizetésére részletfizetési megállapodást kötött a szolgáltatóval, legfeljebb 5 év időtartamra ismételten biztosítható.

(8) A bérlő a bérleti jogviszony ismételt biztosítására vonatkozó kérelmét⁴³ a szerződés lejárta előtt legalább 30, de legfeljebb 60 nappal korábban nyújthatja be. Amennyiben a bérlő a megjelölt határidőig nem nyújtja be a bérleti jogviszony ismételt biztosítására irányuló kérelmét, a mulasztást a bérleti szerződés lejárta napjáig pótolhatja, azonban a kérelem benyújtásával egyidejűleg köteles okiratokkal igazolni, hogy önhibáján kívül esett késedelembe.

(8a)⁴⁴ Amennyiben a bérlő a (8) bekezdésben megjelölt határidőig nem nyújtja be a bérleti jogviszony ismételt biztosítására irányuló kérelmét, a mulasztást a bérleti szerződés lejárta napjáig pótolhatja, azonban a kérelem benyújtásával egyidejűleg köteles okiratokkal igazolni, hogy önhibáján kívül esett késedelembe.

(9) A Vagyonkezelő a határozott idejű bérleti jogviszony megszűnésének esedékessé válásáról a megszűnést megelőző 90 nappal a bérlőt értesíti és tájékoztatja a bérleti jogviszony ismételt biztosításával kapcsolatos előírásokról és a bérlő ezzel kapcsolatos kötelezettségéről.

(10) A bérleti jogviszony ismételt biztosításáról – a Hivatal előterjesztése alapján – a polgármester dönt.

(10a)⁴⁵ Ha az önkormányzati szervezet dolgozójának munkavállalói jogviszonya a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltése miatt, a fenntartó tulajdonos személyében történő változás vagy jogutódlás, átszervezés, leépítés, egészségügyi alkalmatlanság miatti rendes felmondással vagy a munkavállaló rendkívüli felmondásával szűnik meg, a bérleti jogviszonya az önkormányzati szervezetnél meglévő jogviszonya megszűnését követő 12. hónap utolsó napjával szűnik meg, azonban jogosult annak ismételt biztosítását a (7) bekezdés szerint kérni.

(11) Az (1)-(10a)⁴⁶ bekezdésben foglalt adatkezelésekre vonatkozóan a Hivatal és a Vagyonkezelő a 91. § szerint jogosult kezelni és egymás között, valamint 95. § szerint harmadik személy részére továbbítani az adatokat.

47. § (1) A bérlő és a vele együttlakó házastársa közös kérelmére – a házastárs lakásba való beköltözésének időpontjától függetlenül – a bérlőtársi szerződést meg kell kötni.

(2) Az (1) bekezdést kell alkalmaznia bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyvébe bejegyzett élettársak esetén is.

48. § (1) A 47. §-ban meghatározott esetekben a bérlőtársi szerződés az alábbi feltételek együttes fennállása esetén köthető meg:

(2) A lakás bérlőtársak részére történő bérbeadásáról a Vagyonkezelő javaslata alapján a Bizottság dönt.

49. § (1)⁴⁸ Lakásbérleti jogviszony fennállása alatt a lakás bérlője a lakás használatáért lakbért fizet, valamint az Ltv.-ben és a rendeletben meghatározottak szerint a lakbéren felül köteles megtéríteni a bérbeadónak a külön szolgáltatások díját is.

(2) A lakbér kétszeresét kell megállapítani akkor, ha a lakást vagy egy részét albérletbe adják. A magasabb bérleti díj megállapításánál az albérletbe adott lakrészek alapterületére jutó bérleti díj arányos részét kell figyelembe venni. Az egyedi lakbéremelést minden lakbéremeléskor aktualizálni kell.

49/A. §⁴⁹ (1) Társasházban lévő lakás esetében a külön szolgáltatások díjának havi mértéke a társasházközösség által megállapított közös költség felújítási alapot meghaladó része.

(2) A nem társasházban lévő lakások esetében a külön szolgáltatások díjának mértékét az előző évben ténylegesen felmerült felhasználás adatai, valamint a tárgyidőszakra érvényes árak alapján – közös tulajdonú épület esetében a tulajdonostársak eltérő megállapodása hiányában – a lakások méretének arányában kell megállapítani.

(3) A szociális lakbért fizető bérlő az (1) bekezdésben meghatározott külön szolgáltatás – kivéve a szemétszállítás és a közös víz használata – díjának megfizetése alól mentesül.

50. §⁵⁰ (1) Abban az esetben, ha az önkormányzat 100%-os tulajdonában álló bérházban vagy egyéb társasházzá nem alakított házban nincs átalánydíj megállapítva, a következő alapdíjak figyelembe vételével átalánydíj kerül megállapításra és a bérlő részére kiszámlázásra:

a) Közös víz: 300 Ft/lakás,

b) Víz- és csatorna: 250 Ft/m2,

c) Szemétszállítás: 40 Ft/m2.

(2) A víz- és csatornahasználati díj – önálló fogyasztásmérő beépítését és hitelesítését követően – közvetlenül a szolgáltató részére térítendő.

(3) A bérlő vagy a használó köteles viselni a vízmérő beépítésének, hitelesítésének költségét, valamint a vízmérők hitelesítésének elmaradása esetén a társasházak esetén a közös költség és az emelt összegű közös költség különbözetét, nem társasház esetén az emelt összegű vízdíjat.

(4) A bérbeadó által megállapított külön szolgáltatások díját a lakbérrel egyidejűleg, lakbér jellegű kötelezettségként kell teljesíteni.

51. § (1) A bérlő egyéb lényeges kötelezettségének minősül a közüzemi szolgáltatás díjának határidőben, a közüzemi szolgáltató részére történő megfizetése.

(2)⁵¹ A bérlő köteles minden év május 31-éig a közüzemi költségek befizetését igazolni nullás igazolással vagy az esetleges díjtartozás rendezésére vonatkozó részletfizetési megállapodással. Ennek elmulasztása a bérleti szerződés felmondását vonhatja maga után.

(3) Amennyiben a bérlő a közmű- vagy közszolgáltató részére nem biztosítja az előre bejelentett időpontban az ellenőrzés elvégzésének lehetőségét, úgy az abból eredő költségek, bírságok és egyéb ellenőrzési díjak bérlőre áthárításra kerülnek.

(4) Amennyiben a bérbeadó tudomására jut, hogy a bérlő az (1) bekezdés szerinti kötelezettségét nem teljesíti, és a közüzemi szolgáltatónál lejárt esedékességű tartozása van, a bérleti jogviszony felmondható. A bérlő vagy jogcím nélküli lakáshasználó helyett esetlegesen megfizetett közüzemi díj és járulékai a bérlőre vagy a jogcím nélküli lakáshasználóra áthárítható.

(5) Amennyiben a bérlő a (2) bekezdésben foglalt kötelezettségének nem tesz eleget vagy egyéb indokolt esetben (különösen: hátralékrendezés) a Vagyonkezelő – a bérlő hozzájárulásával – beszerzi a közüzemi szolgáltatóktól a bérlő és a közüzemi szolgáltató között fennálló szerződés alapján a nullás igazolást, az esetleges díjtartozás rendezésére kötött részletfizetési megállapodást, valamint a hátralékigazolást.

51/A. §⁵² (1) A bérlő köteles

(2) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettség elmulasztása a bérleti szerződés felmondását vonhatja maga után.

52. § A lakás havonta fizetendő lakbérét a lakás vakolt falsíkokkal határolt teljes alapterületének és az esetleges növelő-csökkentő tényezők figyelembevételével meghatározott, 1 négyzetméterre jutó lakbér mértékének szorzata határozza meg.

53. § (1) Az önkormányzati lakások lakbér-kategóriái:

(2) Az önkormányzati lakás lakbérének mértékét – a (3)–(6) bekezdésben foglalt kivétellel – költségelven kell megállapítani.

(3) Szociális alapon kell megállapítani az önkormányzati lakás lakbérének mértékét

(4) A kérelmező jövedelmi és vagyoni helyzetének figyelembe vételével kell megállapítani az önkormányzati lakás lakbérét a 39. § (1) bekezdés a) és b) pontja alapján történő bérbeadás esetén. A jövedelem és vagyoni helyzet vizsgálata során a 63. § rendelkezései az irányadóak.

(5) Piaci I. alapon kell megállapítani az önkormányzati lakás lakbérének mértékét:

(6) Piaci II. alapon kell megállapítani az önkormányzati lakás lakbérének mértékét:

54. §⁵⁷ A szociális alaplakbér mértéke:

55. §⁵⁸ A költségelvű alaplakbér mértéke:

56. §⁵⁹ A piaci I. alaplakbér mértéke:

57. §⁶⁰ A piaci II. alaplakbér mértéke:

58. § A lakbér konkrét összegének meghatározásánál figyelembe kell venni a következő növelő tényezőket:

59. § (1) Amennyiben a bérbeadásból származó bevételek nem fedezik a bérbeadói kötelezettségek teljesítésének, a lakóépület üzemeltetésének, fenntartásának költségeit, az alaplakbér évente legfeljebb egyszer, mértéke maximum 150%-kal növelhető. A 63. § (1) bekezdésében meghatározott felülvizsgálat nem minősül e bekezdés szerinti felülvizsgálatnak.

(2) A külön szolgáltatások díjának emelkedése esetén az emelt díjat az emelés időpontjától és mértékével kell a bérlőkre áthárítani.

(3) Ha a bérlő a lakást tulajdonosi hozzájárulással úgy alakítja át, újítja fel, hogy csökkenő (mérséklő) tényezőt szüntet meg, vagy komfortfokozatot növel és a költségei nem térülnek vissza, lakbére nem változtatható ezen a címen bérleti jogviszonyának fennállása alatt. A külön szolgáltatások díjait azonban ez esetben is a tényleges komfortfokozat szerint kell megállapítani.

(4) A költségelven meghatározott lakbérű lakások lakbérének mértékét minden évben úgy kell módosítani, hogy annak értékállósága biztosított legyen.

60. § A lakbér módosításáról szóló rendelet hatályba lépésétől számított 30 napon belül a bérlőket és a lakáshasználókat írásban értesíteni kell az új lakbér összegéről, a fizetési kötelezettség kezdetéről és azokról a tényezőkről, amelyek alapján a lakbér megállapításra került.

61. § (1) Amennyiben az önkormányzati lakás költségelvű, piaci I. vagy piaci II. lakbért fizető bérlője számára – kivéve a bérbeszámítási megállapodással rendelkező bérlő, továbbá a pályázaton piaci II. lakbérfizetéssel elnyert bérleti jogviszonnyal rendelkező bérlő – a háztartás jövedelmének csökkenése miatt a lakbér megfizetése a lakbér mértékének soron következő felülvizsgálatát megelőzően rendkívüli élethelyzetet idézne elő, lakbérmódosítás iránti kérelmet nyújthat be.

(2) A kérelem elbírálásakor a jogosultsági feltételek vizsgálata során a 63. § (3a)⁶¹–(8) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) A lakbérmódosítás iránti kérelmet személyesen a Hivatal ügyfélszolgálati irodáján vagy postai úton vagy az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben meghatározott elektronikus úton lehet benyújtani⁶².

(4) A lakbérmódosításra való jogosultságról I. fokon – átruházott, önkormányzati hatósági jogkörben – a polgármester dönt.

(5) A lakbérmódosítás a kérelem benyújtását követő hónap első napjától a lakbér mértékének soron következő felülvizsgálatáig állapítható meg.

(6) Az itt nem szabályozott eljárási kérdésekben a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény (a továbbiakban: Sztv.), az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény, valamint a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló kormányrendelet rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(7)⁶³ Az (1)–(6) bekezdésben foglalt esetekben a Hivatal és a Vagyonkezelő a 91. § szerint jogosult kezelni az adatokat.

62. § (1) A Bizottság méltányossági jogkörben

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt esetekben a lakbér mértékének megállapítása a bizottság döntését követő hónap első napjától történik.

(3) Ha az (1) bekezdés a) pontja szerinti méltányossági kérelem a 61. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelel, a kérelmet a 61. § alapján kell elbírálni.

(4) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti méltányossági kérelmet a lakbér megállapításáról rendelkező határozat kézhezvételének napjától számított két hónapon belül lehet benyújtani.

(5) Ha az (1) bekezdés c) pontja szerint méltányossági lakbérmódosításban részesülő bérlő a számára felajánlott kisebb lakást határidőn belül alapos ok nélkül nem fogadja el, a méltányos lakbérmódosításra való jogosultsága a határidő letelte hónapjának utolsó napjával megszűnik, és a szociális, valamint a méltányossági lakbérmódosítás iránti kérelem benyújtását megelőző lakbér közötti különbözetet visszamenőleg meg kell fizetnie.

(6) Amennyiben a bérlő méltányossági lakbérmódosításra való jogosultsága megszűnik, a lakbér mértékét ismét a méltányos lakbérmódosítást megelőzően megállapított lakbér szerint kell megállapítani.

(7) Az (1)–(6) bekezdésben foglalt adatkezelésekre vonatkozóan a Hivatal és a Vagyonkezelő a 91. § szerint jogosult kezelni az adatokat⁶⁴.

63. § (1)⁶⁵ A bérlő – kivéve a pályázaton piaci II. lakbérfizetéssel elnyert bérleti jogviszonnyal, valamint a felülvizsgálat megindításának időpontjában a méltányos lakbérmódosításra való jogosultsággal rendelkező bérlő, továbbá az 53. § (3) bekezdés d) pontja szerinti bérleti jogviszonnyal rendelkező bérlő esetén a határozott idejű bérleti jogviszony első 5 éves időtartamát – vagyoni és a bérleményben élő bérlő háztartásának jövedelmi és vagyoni helyzetét évente felül kell vizsgálni a Vagyonkezelőnek a Hivatal részére teljesített adatszolgáltatása alapján. Az eljárás során a bérlő a jövedelmi és a vagyoni helyzetére vonatkozó dokumentumok benyújtásával kérheti, hogy a továbbiakban is a felülvizsgálat indításakor hatályos lakbér kategória szerinti fizetési jogosultság kerüljön számára megállapításra.

(2) A Hivatal a felülvizsgálattal érintett bérlőket értesíti a felülvizsgálatról. Az értesítő tartalmazza: a felülvizsgálat indokát, célját, a kérelem benyújtásának határidejét, valamint egyéb, a kérelem kitöltésére és benyújtására vonatkozó információkat.

(3) Amennyiben a (2) bekezdés szerint értesített bérlő a felülvizsgálat iránti kérelmet nem nyújtja be,

(3a)⁶⁶ Amennyiben a (11a) bekezdés szerinti hatósági bizonyítvány nem kerül benyújtásra, piaci II. lakbér-kategória szerint kell meghatározni a lakbért.

(4)⁶⁷ Szociális alapon kell megállapítani a lakbért, ha

a) a bérleményben élő bérlő és a bérleményben vele egy háztartásban élő személyek egy főre jutó jövedelme nem haladja meg

aa) nem egyedül élő esetén a 110 000⁶⁸ Ft-ot,

ab) egyedül élő esetén a 140 000⁶⁹ Ft-ot,

ac) egyedül élő, nyugdíjban vagy nyugdíjszerű ellátásban részesülő esetén, továbbá ha a háztartásban fogyatékos vagy egészségkárosodott személy él a 170 000⁷⁰ Ft-ot és

b) a bérlő és a bérleményben élő egyéb személyek vagyonnal nem rendelkeznek.

c) A jövedelemre és a vagyonra vonatkozó fogalmak alatt a Sztv. 4. § (1) bekezdésében meghatározott fogalmakat kell érteni azzal az eltéréssel, hogy

ca) ingatlan esetében a bérlő tulajdonában lévő lakóingatlan minden esetben vagyonnak minősül, azonban nem számít vagyonnak, ha a bérlő és a bérleményben élők együttes tulajdoni hányada az 1/2-ed részt nem haladja meg.

cb) ingó és a ca) pontban meghatározott lakóingatlan kivételével az ingatlan vagyon esetén a vagyon értéke nem haladja meg a 3 000 000 Ft-ot.

(5) A méltányolható lakásnagyságot meghaladó bérleményben élő bérlő szociális alapú lakbérkategóriába magasabb lakbérkategóriából nem sorolható vissza abban az esetben sem, ha jövedelmi és vagyoni helyzete alapján jogosult lenne rá, a lakbér mértékét számára költségelven kell megállapítani.

(6)⁷¹ Költségelven kell megállapítani a lakbért, ha

a) a bérleményben élő bérlő és a bérleményben vele egy háztartásban élő személyek egy főre jutó jövedelme a (4) bekezdésben meghatározott jövedelemhatárt meghaladja, azonban nem haladja meg

aa) nem egyedül élő esetén a 170 000 Ft-ot,

ab) egyedül élő esetén a 200 000 Ft-ot,

ac) egyedül élő, nyugdíjban vagy nyugdíjszerű ellátásban részesülő esetén, továbbá ha a háztartásban fogyatékos vagy egészségkárosodott személy él a 210 000 Ft-ot és,

b) a bérlő és a bérleményben élő egyéb személyek vagyonnal nem rendelkeznek.

c) A jövedelemre és a vagyonra vonatkozó fogalmak alatt a Sztv. 4. § (1) bekezdésében meghatározott fogalmakat kell érteni azzal az eltéréssel, hogy

ca) ingatlan esetében a bérlő tulajdonában lévő lakóingatlan minden esetben vagyonnak minősül, azonban nem számít vagyonnak, ha a bérlő és a bérleményben élők együttes tulajdoni hányada az 1/2-ed részt nem haladja meg, továbbá az ezt meghaladó tulajdoni hányad esetén az az ingatlan, amelynek értéke nem haladja meg a 6 000 000 Ft-ot.

cb) ingó és a ca) pontban meghatározott lakóingatlan kivételével az ingatlan vagyon esetén a vagyon értéke nem haladja meg a 6 000 000 Ft-ot.

(7)⁷² Piaci I. lakbér-kategória szerint kell megállapítani a lakbért, ha

a) a bérleményben élő bérlő és a bérleményben vele egy háztartásban élő személyek egy főre jutó jövedelme a (6) bekezdésben meghatározott jövedelemhatárt meghaladja, azonban nem haladja meg

aa) nem egyedül élő esetén a 220 000 Ft-ot,

ab) egyedül élő esetén a 270 000 Ft-ot

ac) egyedül élő, nyugdíjban vagy nyugdíjszerű ellátásban részesülő esetén, továbbá ha a háztartásban fogyatékos vagy egészségkárosodott személy él a 300 000 Ft-ot és,

b) a bérlő és a bérleményben élő egyéb személyek vagyonnal nem rendelkeznek.

c) A jövedelemre és a vagyonra vonatkozó fogalmak alatt a Sztv. 4. § (1) bekezdésében meghatározott fogalmakat kell érteni azzal az eltéréssel, hogy

ca) ingatlan esetében a bérlő tulajdonában lévő lakóingatlan minden esetben vagyonnak minősül, azonban nem számít vagyonnak, ha a bérlő és a bérleményben élők együttes tulajdoni hányada az 1/2-ed részt nem haladja meg, továbbá az ezt meghaladó tulajdoni hányad esetén az az ingatlan, amelynek értéke nem haladja meg a 9 000 000 Ft-ot.

cb) ingó és a ca) pontban meghatározott lakóingatlan kivételével az ingatlan vagyon esetén a vagyon értéke nem haladja meg a 9 000 000 Ft-ot.

(8)⁷³ Piaci II. lakbér-kategória szerint kell megállapítani a lakbért, ha a bérleményben élő bérlő és a bérleményben vele egy háztartásban élő személyek egy főre jutó jövedelme a (7) bekezdésben meghatározott jövedelemhatárt meghaladja vagy a bérlő és a bérleményben élő személyek vagyona a (7) bekezdés b) pontjában meghatározott vagyoni határt meghaladja, továbbá, ha a bérlők egyike sem él életvitelszerűen a bérleményben.

(9) Az (1) bekezdésben meghatározott felülvizsgálattal összefüggő döntések meghozatalára – átruházott, önkormányzati hatósági jogkörben – I. fokon a polgármester jogosult.

(10) A lakbér mértékének felülvizsgálata során megállapított lakbér-kategória a felülvizsgálati döntés véglegessé válását követő hónap első napjától alkalmazandó.

(11) Az itt nem szabályozott eljárási kérdésekben az Sztv., az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény, valamint a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló kormányrendelet rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(11a)⁷⁴ A lakbér mértékének felülvizsgálata iránti kérelem benyújtásakor – kivéve, ha a bérlő a bérleti jogviszonyának biztosításával kapcsolatos ügyében a Hivatalhoz a felülvizsgálat évében vagy az azt megelőző két naptári évben benyújtotta - a bérlő és a bérleményben élő egyéb személyek vagyoni helyzetére vonatkozó dokumentumokkal együtt minden harmadik naptári évben csatolni kell a 30 napnál nem régebben kiállított hatósági bizonyítványt arról, hogy rendelkeznek-e ingatlantulajdonnal.

(12) A Hivatal a felülvizsgálati határozat 1 példányát a véglegessé válást követően megküldi a Vagyonkezelő részére.

(13) Az (1)–(12) bekezdésben foglalt adatkezelésekre vonatkozóan a Hivatal és a Vagyonkezelő a 91. § szerint jogosult kezelni az adatokat⁷⁵.

63/A. §⁷⁶ (1) Amennyiben a Hivatal tudomására jut, hogy a bérlő életkörülményeiben, vagyoni és a bérleményben élő bérlő háztartásának jövedelmi és vagyoni helyzetében olyan változás következett be, amely a jelenlegi lakbérfizetési kategóriának nem felel meg, hivatalból, soron kívüli eljárást indít a lakbér mértékének felülvizsgálata érdekében.

64. § (1) Amennyiben a bérlőnek egy hónapos bérleti díjhátraléka, külön szolgáltatások díjhátraléka (továbbiakban együtt: díjhátralék) van, a bérlő részére a tartozás fennállásáról értesítőt kell küldeni, amelyben tájékoztatni kell valamennyi igénybe vehető támogatási formáról.

(2) Két hónapos díjhátralék esetén a bérlőt fel kell szólítani a tartozás rendezésére és tájékoztatni kell valamennyi igénybe vehető támogatási formáról. Az értesítés tényéről az ÓCSTGYVK-t tájékoztatni kell.

(3) A (2) bekezdés szerinti felszólítás eredménytelensége esetén – kivéve, ha a bérlő az adósságkezelési tanácsadást folytató szervezettel a kapcsolatfelvételről és az együttműködésről szóló elvi megállapodást megkötötte és azt a bérbeadó rendelkezésére bocsátotta, vagy ha a bérbeadóval részletfizetésre vonatkozó megállapodást kötött és a részletek fizetését határidőben teljesíti – a bérleti jogviszonyt fel kell mondani. A felmondás tényéről a Hivatalt tájékoztatni kell.

(4) A díjhátralékkal összefüggő levelezéssel kapcsolatban a postai szolgáltató által a levélpostai küldemények után felszámított díj áthárításra kerül a bérlőre.

65. § A díjtartozást felhalmozó bérlő vagy a jogcím nélküli lakáshasználó (a továbbiakban: hátralékos) részére díjhátralékának rendezésére az alábbi lehetőségek biztosítottak:

66. § A hátralékossal bérleti szerződés köthető a 41. § (3) bekezdése alapján.

67. § (1) A hátralékos a Vagyonkezelőnél fennálló hátraléka rendezésére – a polgármester döntése alapján – részletfizetési megállapodást köthet egy havi bérleti díj összegének a Vagyonkezelőnél történő teljesítése esetén a (2)–(8) bekezdésben foglaltak szerint.

(2) A részletfizetés iránti kérelmet személyesen a Hivatal ügyfélszolgálati irodáján vagy postai úton lehet benyújtani⁷⁸.

(3) A részletfizetési kedvezmény egy adott díjhátralék vonatkozásában csak egy alkalommal biztosítható.

(4) A kérelem alapján a Hivatal a feltételek vizsgálatát követően felhívja a hátralékost, hogy az erről szóló tájékoztatás kézhezvételét követő 8 napon belül az ÓCSTGYVK-t keresse fel, és egyidejűleg felkéri az ÓCSTGYVK-t javaslata elkészítésére. A Hivatal a bérlő hozzájárulását követően az alábbi személyes adatokat továbbíthatja az ÓCSTGYVK-nak: a kérelmező neve, elérhetősége, a bérlemény címe, a fennálló hátralék mértéke, a háztartás 1 főre eső jövedelme, korábbi részletfizetésre vonatkozó információ. A Hivatal a Vagyonkezelőtől is jogosult adatokat kérni a 92. § (2) bekezdésében foglalt adatvédelmi rendelkezések szerint. Az ÓCSTGYVK elkészíti a törlesztő részlet nagyságát és a futamidőt tartalmazó javaslatát, amelyet a Hivatal részére megküld. A futamidő a 36 hónapot nem haladhatja meg. Amennyiben az ÓCSTGYVK a fizetőképesség, vagy a fizetőképesség hiánya miatt nem javasolja a részletfizetési megállapodás megkötését, vagy a kérelmező nem jelenik meg, erről írásban tájékoztatja a Hivatalt.

(5) A polgármester a hátralékos írásbeli kérelmére méltányosságból

(6) A részletfizetési megállapodás megkötéséről a Vagyonkezelő írásban értesíti a hátralékost, aki a megállapodást az értesítést követő 8 nap jogvesztő határidőn belül a Vagyonkezelő ügyfélszolgálatán aláírja és átveszi.

(7) A részletfizetési megállapodás megkötésének feltétele, hogy a hátralékos a részletfizetési megállapodás előkészítésének ideje alatt további díjhátralékot nem halmoz fel.

(8) Amennyiben a hátralékos a részletfizetési megállapodást a (6) meghatározott határidőig nem köti meg és mulasztását hitelt érdemlően nem menti ki vagy a részletfizetési megállapodásban foglaltakat nem tartja be, úgy tartozása egy összegben esedékessé válik, amelyre a hátralékost fel kell hívni. Ha a hátralékos a fizetési felszólítás ellenére sem fizeti meg egy összegben a fennálló tartozását, a bérleti szerződés felmondható.

69. § (1)⁸⁰ A bérbeadó írásbeli hozzájárulását kell beszerezni

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a Hivatal, az (1) bekezdés b)–d) pontjában⁸¹ meghatározott esetekben a Vagyonkezelő látja el a döntés-előkészítéssel és végrehajtással kapcsolatos feladatokat.

(3) A hozzájárulás a bérleti jogviszony időtartamára szól.

(4) Az (1)–(3) bekezdésben foglalt adatkezelésekre vonatkozóan a Hivatal és a Vagyonkezelő a 91. § szerint jogosult kezelni az adatokat⁸².

70. §⁸³ (1) A bérlő a lakásba a bérbeadó hozzájárulása nélkül befogadhatja a Ltv. 21. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott személyeket.

(2) A bérbeadó hozzájárul, hogy a bérlő a lakásába befogadja a bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyvébe bejegyzett élettársát, az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásába felvett élettársát.

(3) A 69. § (1) bekezdés b) pontja szerinti írásbeli bérbeadói hozzájárulás – a bérlő erre irányuló írásbeli kérelme alapján - magában foglalja az eltartó személynek a tartási szerződéssel érintett lakásba való befogadásához történő hozzájárulást is.

(4)⁸⁴ A bérbeadó hozzájárulhat a bérlő testvére, a bérlő befogadott házastársának, élettársának a szülői felügyelete alatt álló gyermeke és a bérlő befogadott házastársának, élettársának a szülője továbbá a bérlő és a bérleménybe jogszerűen befogadott személy gyámsága vagy gondnoksága alatt álló személy bérleménybe történő befogadásához és lakcím létesítéséhez. A befogadás feltétele, hogy a befogadandó személy élethelyzete, szociális körülményei vagy egészségi állapota a befogadást indokolják, továbbá a lakásban lakó személyekre személyenként legalább 6 m2 lakóterület jut. A hozzájárulásról a polgármester dönt.

(5) A bérlő köteles az Ltv. 21. § (1) és (2) bekezdése alapján bérbeadói hozzájárulás nélkül befogadható személyek befogadásáról a Hivatalhoz bejelentést tenni, továbbá hozzájárulást kérni a lakcím létesítéséhez. A hozzájárulásról a polgármester dönt.

(6) Az (1)–(4) bekezdésben meghatározott személyeken túlmenően más személy befogadásához és lakcím bejelentéséhez a bérbeadó nem járul hozzá.

(7) A bérlőtárs a lakásba más személyt – a kiskorú gyermeke, valamint a befogadott gyermekének az együtt lakás ideje alatt született gyermeke kivételével – a másik bérlőtárs írásbeli hozzájárulásával fogadhat be.

(8) A tartási szerződés megkötése után a felek a lakásba más személyt - kiskorú gyermekük kivételével - a másik fél írásbeli hozzájárulásával fogadhatnak be.

(9) Az (1)–(8) bekezdésben foglalt esetekben a Hivatal és a Vagyonkezelő a 91. § szerint jogosult kezelni és egymás között, valamint a 95. § szerint harmadik személy részére továbbítani az adatokat.

71. §⁸⁵ (1) A tartási szerződés megkötéséhez szükséges írásbeli bérbeadói hozzájárulás megadása vagy megtagadása a Bizottság hatáskörébe tartozik.

(2) A tartás körében az eltartónak az erre irányuló szerződésben vállalnia kell, hogy az eltartott bérlő részére bevásárol, napi háromszori – ebből egyszeri meleg – étkezést biztosít, a lakást tisztán tartja, takarítja, az eltartott bérlő ruhaneműit, ágyneműjét tisztán tartja (kimossa, kimosatja, tisztíttatja), eltartott bérlőt betegsége esetén ápolja, orvosi ellátásáról gondoskodik, gyógykezelését biztosítja, az eltartott bérlőt esetleges halála esetén – kívánságának megfelelően – illően eltemetteti.

(3) A tartási szerződéshez való hozzájárulás megtagadható, különösen akkor, ha a szerződő felek életkora vagy egyéb körülményei alapján a bérlő tartásra nem szorul, vagy az eltartó a tartásra nem képes.

(4) Amennyiben a tartásra szorultság oka a bérlő egészségi állapotának romlása, rászorultságát köteles írásbeli szakorvosi javaslattal alátámasztani.

(5) Az eltartó különösen akkor nem képes a tartásra, ha a tartási szerződés megkötésekor nem rendelkezik olyan önálló, munkavégzésből származó rendszeres jövedelemmel, amelyből legalább az (1) bekezdés szerinti tartási szolgáltatást – teljesítési segéd közreműködése nélkül – fedezni tudja. Eltartó a tartásra képességét köteles a munkavégzésből származó jövedelmére vonatkozó írásbeli igazolással alátámasztani. Az igazolásnak a munkáltatótól kell származnia és tartalmaznia kell a kérelem benyújtását megelőző hat havi átlagjövedelmét. Egyéni vállalkozó esetében az átlag jövedelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal igazolja, arra az időszakra vonatkozóan, amelyet a rá vonatkozó szabályok alapján igazolhat.

(6) A bérlő halála esetén az eltartó a lakásbérleti jogot abban az esetben folytathatja, ha

(7) Tartási szerződésből eredő bérleti jogviszony folytatása esetén az eltartó az eltartottal azonos feltételekkel jogosult a bérleti jogviszony folytatására.

(8) Tartási szerződés érvényességéhez a szerződés írásba foglalása szükséges.

72. § (1) A bérlő a bérbe adott lakás egy részét – a (6) bekezdésben foglalt esetet kivéve – a Bizottság előzetes hozzájárulásával lakás céljára albérletbe adhatja a 49. § (2) bekezdésében foglaltak figyelembe vételével. A lakás albérletbe adásának érvényességéhez a szerződés írásba foglalása szükséges.

(2) Az (1) bekezdésben előírtak alapján 1 szobás lakás albérletbe adásához nem adható hozzájárulás.

(3) Az albérletbe adáshoz akkor adható hozzájárulás, ha legalább egy lakószoba a bérlő használatában maradt, és az albérleti jogviszony alapján a lakásba költözők, valamint a már lakásban jogszerűen lakók számát figyelembe véve a lakás egy használójára legalább 6 m² lakóterület jut.

(4) A Bizottság kizárólag a határozott időre kötött albérleti szerződéshez adhat hozzájárulást.

(5) A Bizottság a lakásbérleti szerződés megszűnése után a lakásban jogcím nélkül visszamaradó volt albérlő elhelyezésére kötelezettséget nem vállalhat.

(6) Kiskorúak és gyámság, vagy gondnokság alatt álló személyek által bérelt lakás egészének albérletbe adásáról a gyámhivatal kérelmére – egyéb kérelmező esetében a gyámhivatal véleményének figyelembevételével – a Bizottság dönt.

73. § A Vagyonkezelő a felújítási pályázat esetében – legfeljebb a helyszíni felmérési jegyzőkönyvben meghatározott bekerülési költség beszámítható összegének mértékéig – megállapodást köt a bérlővel a bérbeszámítás módjának meghatározásáról az alábbiak szerint:

74. § (1) A Vagyonkezelő javaslatára a Bizottság döntése alapján a költségelvű, piaci I. vagy piaci II. lakbért fizető bérlővel megállapodás köthető az alábbiak szerint:

(2) A (1) bekezdésben megjelölt megállapodáshoz csatolni kell:

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a bérlő – a Vagyonkezelő által igazolt – beruházás költségeit lakbérbeszámítás útján érvényesítheti. Lakbérbeszámítás a mindenkori komfortfokozatnak megfelelő lakbér mértékéig tudható be, a bekerülési összeg lejártáig.

(4) Határozott idejű bérleti szerződés esetében akkor köthető bérbeszámítási megállapodás, ha a mindenkori lakbér mértékéig való beszámítás mellett a bekerülési összeg a szerződés fennállása alatt beszámítható.

(5) Amennyiben az (1) bekezdés c) pontjában említett munka elvégzése következtében a lakás komfortfokozata is megváltozik, a bérlő az új komfortfokozat szerinti lakbér megfizetésére köteles.

(6) Az (1) bekezdés szerinti megállapodást írásba kell foglalni és abban fel kell tüntetni a bérlő által végzendő munkálatok körét, azok várható költségeit, a munkálatok elvégzésének határidejét. Lakbérbeszámításra a bérlő által benyújtott és a megállapodásban meghatározott költségvetés szerint, a Vagyonkezelő által igazolt számla alapján kerülhet sor.

(7) Bérlői kötelezettségként teljesítendő munkák elvégzéséhez a Bizottság előzetes hozzájárulását kell kérni. A munkálatok befejezését követően a Vagyonkezelő ellenőrzi és leigazolja, hogy a tulajdonosi hozzájárulásban engedélyezett munkát végezte el bérlő. A bérbeszámítás a sikeres átadás-átvételi eljárás lezárását követő hónap első napjától esedékes. Az átadás-átvételi eljárást a Vagyonkezelő folytatja le.

(8) A bérlő az általa végzett értéknövelő beruházásokért megtérítési igényt csak a bérbeadó által előzetesen engedélyezett munkák esetében és az előzetes írásbeli megállapodás alapján támaszthat.

76. § Jogszabályban meghatározott esetben a lakásbérleti jogviszony felmondásáról a polgármester dönt.

77. §⁸⁷ (1) A lakásbérleti jogviszonyt rendkívüli felmondással meg kell szüntetni, ha a bérlő a bérbeadó írásbeli felszólítása ellenére nem szünteti meg, folytatja vagy újból tanúsítja a következő magatartást:

(2) A lakásbérleti jogviszony rendkívüli felmondással megszüntethető – a bérlő életkörülményeinek (fizetési hajlandósága, szociális helyzete, jövedelmi és vagyoni viszonyai, rendkívüli élethelyzete, egészségi állapota) egyedi mérlegelése alapján – különösen, ha:

78. § (1) Aki a bérlő halála esetén a lakásbérleti jog folytatására a Ltv. 21. § (2) és 32. § (1)–(2) bekezdése alapján jogosult, a bérlő halálától számított 45 napon belül kérheti⁸⁹ e jogának elismerését. Amennyiben a jogosultság bejelentésére nyitva álló határidőben a Hivatalhoz bérleti jog folytatása tárgyában kérelem nem érkezik, vagy a Vagyonkezelő ezen időtartam lejártát követően szerez tudomást a bérlő haláláról, felhívja a lakásban visszamaradt személyt a jogosultság igazolására.

(2) A polgármester – a Hivatal javaslata alapján – dönt a bérleti jogviszony folytatására irányuló kérelemről. A lakásbérleti jog folytatására jogosult személyek eltérő megállapodása hiányában a lakásbérleti jog folytatása a következő sorrend szerint történik: a bérlő házastársa, gyermeke (örökbefogadott, mostoha-, és nevelt gyermek), befogadott gyermekének a gyermeke, továbbá a szülője (örökbefogadó, mostoha- és nevelőszülő), feltéve, ha ezen személyeket a bérlő a lakásba befogadta és a bérlő halálakor életvitelszerűen a lakásban laktak.

(3) A felhívás eredménytelensége, vagy a jogosultság hiányának megállapítása esetén a Vagyonkezelő intézkedik a lakás kiürítése iránt.

(4) Ha a hagyatéki leltározás vagy más a Hivatal által folytatott eljárás olyan lakást érint, amelynek bérlője meghalt, a Hivatal a Vagyonkezelőt 8 napon belül értesíti.

(5) A bérlő halála esetén a bérlőkijelölési joggal érintett lakás bérleti jogát a bérlőkijelölésre jogosult által meghatározott személy folytathatja.

(6) Az (1)–(5) bekezdésben foglalt adatkezelésekre vonatkozóan a Hivatal és a Vagyonkezelő a 91. § szerint jogosult kezelni és egymás között, valamint a 95. § szerint harmadik személy részére továbbítani az adatokat.

79. § (1) Ha a lakásbérleti jogviszony a bérlő halála következtében szűnik meg, a lakásban a volt bérlővel együtt lakó személy vagy az elhunyt örököse – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – köteles a lakást a haláleset bekövetkeztétől számított 90 napon belül kiüríteni, elhagyni és azt a Vagyonkezelő részére birtokba adni.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezése nem vonatkozik a lakásban életvitelszerűen lakó, bérleti jogviszony folytatására – a 78. § (2) bekezdése alapján – jogosult személyre.

(3) Amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott esetben a lakás önkéntes átadására – a bérlő halálát követő 90 napon belül – nem kerül sor, úgy a Vagyonkezelő intézkedik a lakás-kiürítési eljárás megindítása iránt.

(4) Az elhunyt örököse – amennyiben nem lakik életvitelszerűen a lakásban – a 90 napos kegyeleti idő alatt nem köteles lakáshasználati és külön szolgáltatási díjat fizetni.

(5) Ha az örökös személye a halálesetet követő 90 napon belül nem kerül megállapításra, vagy az örökös a lakást nem adja át üresen, akkor a Vagyonkezelő a hagyatékátadó végzésben megjelölt örökös költségére a korábbi bérleti díjnak megfelelő összegű lakáshasználati díjat számol fel.

(6) A fenti rendelkezéseket a jogcím nélküli lakáshasználó elhalálozása esetén is megfelelően alkalmazni kell.

80. § (1) A lakás jogcím nélküli használója használati díjat köteles fizetni.

(2) Az a személy, aki a lakást jogcím nélkül használja, a jogcím nélküli használat kezdetétől a lakásra megállapított lakbérrel azonos összegű használati díjat köteles a bérbeadó részére fizetni.

(3) A jogcím nélküli lakáshasználó – az ilyen lakáshasználat kezdetétől számított 2 hónap elteltét követő naptól a lakásból való kiköltözésig – emelt használati díjat akkor köteles fizetni, ha a bérbeadónak e rendelet alapján tett nyilatkozata, továbbá a Ltv. 75. §, 91. § és 94 . §-a értelmében elhelyezésére nem tarthat igényt.

(4) A (3) bekezdésben foglaltak alapján az emelt lakáshasználati díj mértéke a jogcím nélküli lakáshasználat kezdetétől számított:

(5) A mindenkori lakbér összegének megfelelő használati díjat köteles fizetni a támogatás megítélése hónapja 1. napjától az a jogcím nélküli lakáshasználó, aki hátralékkezelési támogatásban részesül és a Hivatallal együttműködik, vagy a Hálózat Alapítvány krízis támogatásában részesül és az ÓCSTGYVK-val együttműködik. Amennyiben a lakáshasználó az együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget, a Hivatal vagy az ÓCSTGYVK jelzése alapján a lakáshasználati díj mértéke a (4) bekezdés alapján kerül megállapításra.

(6) Bérbeadó jogosult önkényes lakáshasználat esetén a foglalás tényének a Vagyonkezelő tudomására jutásától számított

(7) A mindenkori lakbér összegének megfelelő használati díjat köteles fizetni a döntés hónapját követő hónap 1. napjától a cserelakásra vonatkozó bérleti szerződés megkötésének napjáig az a jogcím nélküli lakáshasználó, aki részére a Bizottság a 38. § (3) bekezdés, valamint a 39. § (1) bekezdés c) pontja alapján másik önkormányzati tulajdonú lakás bérleti jogát biztosítja.

81. §⁹⁰ Az önkormányzat tulajdonában álló nyugdíjasházakban lévő lakásokra (a továbbiakban: nyugdíjasházi lakás) a rendeletet az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

82. § (1) A nyugdíjasházi lakások bérbeadása névjegyzék alapján történik.

(2) A szerződésnek a bérbeadás (1) bekezdésben meghatározott jogcímét tartalmaznia kell.

83. § (1) A nyugdíjasházi lakás bérlője az a természetes személy lehet, aki:

84. § (1) A nyugdíjasházban lévő önkormányzati lakás bérleti jogának megszerzésére irányuló kérelmet a Vagyonkezelő Ügyfélszolgálati Irodáján kell benyújtani.

(2) A nyugdíjasházban lévő önkormányzati lakás bérlőjének személyéről a Vagyonkezelő előterjesztése alapján⁹² a Bizottság dönt.

(3) A polgármester a 83. § (1) bekezdés b)–c) pontja szerint felállított sorrend, valamint a Bizottság által meghatározott egyéb tényezők (különösen az igény benyújtásának éve), továbbá az ÓSZSZI véleménye figyelembe vételével állapítja meg a kérelmezők közötti, a döntés alapjául szolgáló rangsort.

(4)⁹³ Soron kívüli elhelyezésre naptári évenként hat alkalommal kerülhet sor. A soron kívüli elhelyezésre irányuló kérelmekről a Bizottság a Vagyonkezelő előterjesztése alapján akkor dönt, ha a soron kívüli elhelyezést mind az ÓSZSZI, mind a Vagyonkezelő indokoltnak tartja, és van a kérelmezőnek felajánlható üres nyugdíjasházi lakás. Amennyiben ezen feltételek nem állnak fenn, a Vagyonkezelő a kérelmezőt erről az okok megjelölése mellett tájékoztatja. Amennyiben a soron kívüli elhelyezést a Bizottság nem támogatja, ez nem érinti a kérelmező nyugdíjasházi névjegyzékben szereplő rangsorát.

(5) A Vagyonkezelő a kérelmekről nyugdíjasházanként külön névjegyzéket vezet.

(6) A polgármester döntése alapján a kérelmező a névjegyzékből törlésre kerül, ha

(6a)⁹⁴ A törlést követő 2 éven belül a kérelmező ismételten nem vehető fel a névjegyzékbe.

(7) A Vagyonkezelő technikai átvezetésként törli a kérelmezőt a névjegyzékből, ha a kérelmező

(8) Sikertelennek minősül a felajánlás, ha:

(9) Az (1)–(8) bekezdésben foglalt adatkezelésekre vonatkozóan a Vagyonkezelő a 91. § szerint jogosult kezelni, valamint a 95. § szerint harmadik személy részére továbbítani az adatokat.

85. § (1) A nyugdíjasházban lévő önkormányzati lakásra vonatkozó bérleti szerződés időtartama határozatlan idejű.

(2) A nyugdíjasházban lévő önkormányzati lakásra vonatkozó bérleti szerződés megkötésének feltétele a leendő bérlő 3. melléklet szerinti nyilatkozata⁹⁵ az ÓSZSZI által a 89. §-ban részletezett térítés ellenében nyújtott szolgáltatások kötelező igénybe vételéről.

(3) A nyugdíjasházban lakó bérlő és a vele együtt lakó házastársa vagy bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyvébe bejegyzett⁹⁶ élettársa közös kérelmére a lakásra bérlőtársi szerződés köthető, kizárólag az e rendeletben foglaltak figyelembe vételével.

(4) A nyugdíjasházi lakás bérleti joga – a bérbeadó előzetes hozzájárulásával – elcserélhető. A hozzájárulás megadásakor a 83–84. §-ban foglalt feltételeket értelemszerűen alkalmazni kell. A hozzájárulás megadásáról a Bizottság dönt.

(5) A kerületen belüli, nyugdíjasházban - egészségügyi ok miatt - történő lakáscserék esetében a bérleti szerződést az eredeti feltételek szerint kell megkötni.

(6) A bérlő a nyugdíjasházi lakást albérletbe nem adhatja. A bérlő házastársát, bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyvébe bejegyzett élettársát, az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásába felvett élettársát a nyugdíjasházi lakásba polgármester előzetes hozzájárulásával fogadhatja be a 83. § (1) bekezdés a) pontja⁹⁷ szerinti feltételek fennállása esetén. A 83. § (1) bekezdés a) pontjában⁹⁸ meghatározott körülmények vizsgálata érdekében az ÓSZSZI környezettanulmányt végez a Hivatal felkérésére. A befogadás további feltétele, a befogadandó személy részéről a 3. melléklet⁹⁹ szerinti nyilatkozat megtétele.

(7) A bérlő házastársán, élettársán kívül más személyt csak a Polgármester előzetes hozzájárulásával fogadhat be az ÓSZSZI-vel történt egyeztetés alapján átmeneti időre, évenként maximum 90 napra.

(8) A bérleti jogviszony megszűnésével a (6)–(7) bekezdés alapján befogadott személy lakáshasználati joga automatikusan megszűnik.

86. § (1) Pénzbeli térítésre vagy önkormányzati lakás biztosítására tarthat igényt a bérlő, amennyiben a nyugdíjasházban lévő önkormányzati lakásra vonatkozó bérleti szerződést felmondja és a lakást üresen, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak visszaadja.

(2) A pénzbeli térítés mértéke a bérlő által megfizetett bérleti jog értékének a bérleti jogviszony kezdetétől számított

(3) A bérlőt megillető pénzbeli térítés kifizetéséről a lakásvisszaadást igazoló jegyzőkönyv alapján a Vagyonkezelő gondoskodik a Hivatalon keresztül.

(4) Önkormányzati lakás biztosítására abban az esetben tarthat igényt a bérlő, ha a nyugdíjasházi lakásba való beköltözésekor lakást adott le az önkormányzatnak. A bérlő részére legalább a nyugdíjasházi lakáshoz hasonló paraméterű másik lakást kell bérbe adni.

87. § A nyugdíjasházban lévő összkomfortos lakások lakbére

88. § A nyugdíjasházat üzemeltető Vagyonkezelő gondoskodik a nyugdíjasházi épületekben különösen

89. § (1) Az ÓSZSZI térítésmentesen gondoskodik a 24 órás nővérszolgálatról az alábbi tartalommal:

(2) Az ÓSZSZI térítés ellenében az alábbi szolgáltatásokat nyújtja:

(3) A térítés ellenében nyújtott szolgáltatás gondozási szükséglet felmérése és az ÓSZSZI-vel kötött külön megállapodás alapján történik.

(4) A 24 órás gondozószolgálat térítési díját a 4. melléklet¹⁰⁰ tartalmazza.

90. § A nyugdíjasházban lévő gondnoki lakás bérbeadása előtt az ÓSZSZI vezetőjének véleményét ki kell kérni.

91. § (1) A személyes adatok kezelése tekintetében a Hivatal és a Vagyonkezelő az Infotv. 3. § 10. pontja szerinti együttes adatkezelőnek minősül. Az együttes adatkezelés során az adatkezelők a 93. § (1)–(5) bekezdésében foglalt személyes adatokat közösen, de a 92. § (1)–(2) bekezdésében részletezett eltérő célból kezelik.

(2) A Hivatal, mint az (1) bekezdés szerinti adatkezelő, az adatkezelési tevékenységet erre kijelölt szervezeti egységén keresztül végzi.

92. § (1) Az adatkezelés az alábbi célokból történik:

(2) A 64–67. §-ban foglalt díjhátralékok kezelése kapcsán a Hivatal és a Vagyonkezelő az Infotv. 3. § 10. pontja szerinti együttes adatkezelést folytatja az alábbiak szerint:

(3) Az adatkezelők csak az (1)–(2) bekezdésben meghatározott célokból kezelik a 93. § (1)–(5) bekezdésében meghatározott személyes adatokat.

93. § (1) A Hivatal a 92. § (1) bekezdés a) pontja szerinti adatkezelési cél elérése érdekében jogosult kezelni:

(2) A Hivatal jogosult kezelni a 39. § a) és b) pontja alapján történő bérbeadás esetén, valamint a¹⁰⁸ 78. § alapján történő döntés megalapozása érdekében a kérelmező és családja részére más eljárás keretében már megítélt juttatásokkal, segélyekkel, a lakhatásához nyújtott támogatásokkal összefüggő adatokat.

(3) A Hivatal a 92. § (1) bekezdés a) pontjában rögzített 13. § (4) bekezdése, 39. § (1) bekezdés a) és c) pontja, 46. § (7) bekezdése,¹⁰⁹ valamint a 92. § (2) bekezdés b) pontja szerinti adatkezelési cél elérése érdekében jogosult kezelni a bérlők hátralékkal kapcsolatos adatait.

(4) A Vagyonkezelő a 92. § (1) bekezdés b) pontja szerinti adatkezelési cél megvalósítása céljából jogosult kezelni:

(5) A Vagyonkezelő a 92. § (2) bekezdés a) pontja szerinti adatkezelési cél elérése érdekében jogosult kezelni a bérlők hátralékkal kapcsolatos adatait.

94. § (1) Az adatkezelők a kezelésükben lévő a 93. § (1)–(5) bekezdés szerinti személyes adatokat egymás között az érintettek külön hozzájárulása nélkül továbbíthatják a 92. § (1)–(2) bekezdésében szabályozott adatkezelési célok megvalósítása érdekében, akkor ha ezen adatok továbbítása a 92. § (1)–(2) bekezdésében meghatározott egyes célok eléréséhez szükséges és az egyes célok elérésére alkalmas.

(2) A Vagyonkezelő az érintettek külön hozzájárulása nélkül továbbíthatja a Hivatal részére, a Hivatal adatkérése esetén:

(3) A (2) bekezdésben meghatározott adattovábbítás esetei:

95. § (1) A 92–94. §-ban nem szabályozott adatkezelések és adattovábbítások tekintetében az érintett hozzájárulására van szükség.

(2) A Hivatal és a Vagyonkezelő a 92. § (1)–(2) bekezdésében szabályozott célok megvalósítása érdekében továbbíthatja 93. § (1)–(5) bekezdésében foglalt személyes adatokat az ÓCSTGYVK részére, a (2) bekezdés a) pontjában foglalt esetben környezettanulmány lefolytatása céljából, valamint a 92. § (2) bekezdés b) pontja esetében a részletfizetési megállapodáshoz szükséges előzetes szakmai javaslat elkészítése céljából. Az adattovábbítás jogalapja az érintett előzetes hozzájárulása, amely az Infotv. 20. §-ában foglalt adatkezelési tájékoztatáson alapul. A hozzájárulást követően az ÓCSTGYVK önálló adatkezelővé válik és a rendelet adatkezelőkre vonatkozó kötelezettségei kiterjednek rá.

(3) A Vagyonkezelő a 84. §-ban foglalt feladatai ellátása érdekében továbbíthatja a 93. § (4) bekezdés a)–e) pontjában foglalt adatokat az ÓSZSZI részére a jogosultság megítélésével kapcsolatos szakmai javaslat elkészítése céljából.

(4) A (3) bekezdés szerinti adattovábbítás jogalapja az érintett előzetes hozzájárulása, amely az Infotv. 20. §-ában foglalt adatkezelési tájékoztatáson alapul. A hozzájárulást követően az ÓSZSZI önálló adatkezelővé válik és a rendelet adatkezelőkre vonatkozó kötelezettségei kiterjednek rá.

(5) Az ÓCSTGYVK a kezelésében lévő személyes adatokat továbbíthatja a Hálózat Alapítvány részére szociális támogatások igénybevétele céljából, amely adattovábbítás jogalapja az érintett előzetes hozzájárulása, amely az Infotv. 20-§-ában foglalt előzetes tájékoztatásán alapul.

96. § A Hivatal és a Vagyonkezelő a 93. § (1)–(5) bekezdésében foglalt adatokat az adatkezelők irattárazási szabályzatában foglalt ideig kezeli. A 64–67. §-ban¹¹⁶ foglalt díjhátralékok kezelés kapcsán a Hivatal és a Vagyonkezelő az adatokat a tartozás kiegyenlítéséig, a hátralék meg nem fizetése esetén maximum a követelésből eredő polgári jogi igények elévüléséig kezeli. Az ÓCSTGYVK és az ÓSZSZI a 95. § (2)–(5) bekezdésében szabályozott adatkezelési folyamatok során a hozzá továbbított adatokat a 95. § (2)–(5) bekezdésében megfogalmazott adatkezelési célok megvalósulásáig kezeli.

97. § (1) A 64–67. §-ban¹¹⁷ foglalt díjhátralékok kezelése kapcsán a bérlők díjhátralékkal összefüggő adatait és a behajtáshoz szükséges személyes adatokat a Vagyonkezelő továbbíthatja hátralékkezelés céljából a Díjbeszedő Holding Zrt. és a Díjbeszedő Faktorház részére, amely szervek e tevékenységük kapcsán önálló adatkezelőnek minősülnek.

(2) Az (1) bekezdés szerinti adatkiadás, csak az adatkérő kérelmére, az adatkérés konkrét céljának meghatározásával teljesíthető és csak olyan adható ki, amely az adatkérés céljához szükséges elengedhetetlen és a cél elérésére alkalmas, valamint az adatkiadás során teljesülnek az Infotv. 6. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt követelményeknek.

98. § (1) Ez a rendelet 2021. január 1. napján lép hatályba.

(2) A rendelet kihirdetése a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel történik.