1. § A rendelet személyi hatálya kiterjed – ha a rendelet eltérő szabályt nem állapít meg –

a) a 2. § aa)-af)¹, cb)-cc), ci) és dc) alpontjában meghatározott ellátások tekintetében Budapest Főváros III. Kerület, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat) közigazgatási területén (a továbbiakban: III. kerület) legalább egy éve bejelentett lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkező és ott legalább egy éve életvitelszerűen tartózkodó,

b) a 2. § cf) és ch) alpontjában meghatározott ellátás tekintetében a III. kerületben bejelentett lakóhellyel rendelkező és ott életvitelszerűen tartózkodó

c) a 2. § ag)², ba)-be), bg), ca), cd)-ce), cj), ck)³ és da) alpontjában meghatározott ellátások tekintetében a III. kerületben bejelentett lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkező a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. § (1)-(3) bekezdésében megjelölt személyekre.

2. § A rendelet hatálya a következő ellátásokra terjed ki:

a) települési támogatások:

aa) óbudai betegápolási díj,

ab) óbudai gyógyszertámogatás,

ac) óbudai jövedelempótló támogatások,

ad) óbudai lakhatási támogatás,

ae) óbudai hátralékkezelési támogatás,

af) óbudai téli rezsitámogatás,

3. § A rendelet alkalmazásában:

a) egyenesági rokon: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 4:96. § (1) bekezdésében és a 4:97. §-ában meghatározott személy;

b) élettárs: Ptk. 6:514. §-a szerinti élettárs és a 2009. évi XXIX. törvény 1. § (1) bekezdése szerinti bejegyzett élettársi életközösség;

c) gyermek: a húszévesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező; a 23 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató; a 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató vér szerinti gyermek, örökbe fogadott gyermek, mostohagyermek és a Ptk. szerinti gyermekvédelmi nevelőszülő által e jogviszonya keretében nevelt gyermek kivételével a nevelt gyermek;

d) fogyatékossággal élő személy: a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény szerint meghatározott személy, aki vakok személyi járadékában vagy fogyatékossági támogatásban vagy magasabb összegű családi pótlékban részesül;

e) egészségkárosodással élő személy: az, aki legalább 60%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján nem haladja meg a 40%-os mértéket.

4. § A 3. §-ban nem szabályozott fogalmak tekintetében az Szt. 4. §-ának rendelkezései az irányadóak.

5. § A rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni ellátásokról átruházott önkormányzati hatósági hatáskörben – a rendelet eltérő rendelkezése hiányában – a polgármester dönt.

6. § (1) A szociális ellátás és támogatás iránti kérelmeket érdemi döntés meghozatalára a 2. §

a) aa)-ac), ag)-ah)⁷, ba)-bg), ca)-cg), cj), ck)⁸, da) és db) pontjaiban meghatározott ellátások tekintetében a Szociális Főosztály,

b) bh), ch) és ci) pontjaiban meghatározott ellátások tekintetében a Köznevelési és Kulturális Főosztály,

c) ad)-af) és dc) pontjaiban meghatározott ellátások tekintetében a Lakásügyi Főosztály készíti elő.

(2) Az (1) bekezdés szerinti Főosztály, a jogosultsági feltételek megléte, ellenőrzése és a szociális körülmények vizsgálata céljából szükség szerint környezettanulmányt készít vagy más önkormányzati szervet kér fel környezettanulmány készítésére.

7. § (1) A rendeletben szabályozott ellátások iránti kérelmek személyesen, postai vagy az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben meghatározott elektronikus úton nyújthatók be az e célra rendszeresített, a rendelet 1. melléklete szerinti tartalmú formanyomtatványon, a kötelező mellékletek csatolásával. A hatáskör gyakorlója dönt az 1. melléklet szerinti tartalomnak megfelelő kérelem-formanyomtatvány kötelező alkalmazásának jóváhagyásáról.

(2) A kérelmet személyesen Budapest Főváros, III. Kerület Óbuda-Békásmegyeri Polgármesteri Hivatal ügyfélszolgálatain lehet benyújtani.

(3) A szociális ellátásra való jogosultság, valamint a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) A vagyon, vagyoni helyzet igazolására a rendelet 1. melléklete szerinti tartalmú vagyonnyilatkozatot kell kitölteni.

(5) A rendeletben nem szabályozott kérdésekben a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Korm. rend.) foglaltakat kell alkalmazni.

8. § (1) Amennyiben a rendelet előírja, a kérelmező a kérelem benyújtásakor köteles saját maga és a vele egy háztartásban vagy családban élő személyek vagyoni, jövedelmi viszonyairól igazolást becsatolni, vagy ha ez nem lehetséges, akkor ezekről büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozatot tenni.

(2) A kérelemhez a következő – a háztartás jövedelmi viszonyait tanúsító és jövedelem típusának megfelelő – igazolások vagy fénymásolatuk csatolása szükséges:

a) rendszeres jövedelemmel rendelkező személyek esetében a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó jövedelméről igazolás,

b) a nem havi rendszerességgel szerzett, vagy vállalkozásból származó jövedelem esetén

ba) a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző adóbevallással lezárt időszakról illetékes állami adóhatóság által kiállított hivatalos igazolás;

bb) az adóbevallással még le nem zárt időszakról a könyvelő, ennek hiányában a vállalkozó büntetőjogi nyilatkozata az időszak alatt szerzett nettó bevételről, illetőleg könyvelő által kiállított hivatalos igazolás,

c) nyugdíjas esetében a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság tárgyév januárjában megküldött értesítése, amelyben szerepel a január elsejétől megállapított ellátás összege és típusa, valamint a legutolsó nyugdíjszelvény, számlakivonat, vagy a pénzintézet igazolása;

d) ideiglenes özvegyi nyugdíj folyósítása esetén az erről szóló határozat másolata,

e) álláskereső ellátása vagy foglalkoztatást elősegítő támogatásban részesülő esetében az illetékes hatóság megállapító határozatának fénymásolata, és az utolsó csekkszelvény, számlakivonat, vagy a pénzintézet igazolása, az ellátás vagy támogatás megszűnése esetén a megszüntető határozat másolata,

f) álláskereső ellátása vagy foglalkoztatást elősegítő támogatásban nem részesülő esetében az illetékes hatóság igazolása, hogy az érintett nyilvántartásukban szerepel-e, valamint arról, hogy foglalkoztatást elősegítő támogatásban, vagy álláskeresési támogatásban nem részesül,

g) alkalmi munkából élő esetében büntetőjogi nyilatkozat az alkalmi munkából származó - a kérelem benyújtását megelőző 12 naptári hónapban szerzett - jövedelemről,

h) a Kormányhivatal által megállapított ellátásról szóló határozat másolata, valamint az utolsó postai csekkszelvény, számlakivonat, vagy a pénzintézet igazolása

i) ha a háztartásban kiskorú gyermek van, igazolás a családi pótlék, iskoláztatási támogatás összegéről, esetlegesen igazolás az árvaellátás összegéről,

j) 16 éven felüli, nem tanköteles gyermek esetében az oktatási igazolványokról szóló kormányrendelet szerint a közreműködő intézmény által a tárgyidőszakra kiadott, érvényesítő matricával ellátott diákigazolvány másolata vagy a közreműködő intézmény által kiadott⁹, a diákigazolványra való jogosultságról szóló igazolás másolata, egyetemi, főiskolai hallgatónál a felsőoktatási intézmény által kiállított igazolás az ösztöndíj összegéről a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapra vonatkozóan, havi tételes bontásban, amennyiben nincs, úgy az oktatási intézmény által kiállított nemleges igazolás, szakképzésben résztvevők esetében igazolás a szakképzéssel összefüggő pénzbeli juttatásokról,

k) amennyiben a 16-20 év közötti gyermek nem jár oktatási intézménybe, de önálló keresettel sem rendelkezik, a Kormányhivatal igazolását arról, hogy foglalkoztatást elősegítő támogatásban, vagy álláskeresők támogatásában részesül-e,

l) a gyermek elhelyezésről és gyermektartásdíjról szóló nyilatkozat, igazolás a tartásdíj összegéről: postai szelvény fénymásolata, számlakivonat, vagy a pénzintézet igazolása,

m) A b), e), h) és j) pontban foglalt esetekben a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapról szóló büntetőjogi nyilatkozat, az alkalmi munkavégzésből szerzett jövedelemről.

(3) A kérelemhez csatolni kell a (2) bekezdésben foglaltakon túl

a) lehetőség szerint a támogatás iránti kérelemben megadott indoklásban hivatkozottak igazolását,

b) tartósan beteg, vagy fogyatékossággal élő gyermek egészségi állapotára vonatkozó igazolást,

c) gyám esetén a gyámkirendelő határozat fénymásolatát, gondnok esetén a gondnokkirendelő határozat fénymásolatát,

d) igazolást a bankszámlaszámról vagy a folyószámla kivonat másolatát, amennyiben az utalást folyószámlára kérelmezik.

(4) Amennyiben a gyermek után a különélő szülő nem fizet tartásdíjat, e tényről és okáról a gyermeket nevelő és a különélő szülő közös nyilatkozatát kell csatolni. Ennek hiányában a gyermeket nevelő szülő nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy mit tett vagy mit szándékozik tenni – határidő megjelölésével – annak érdekében, hogy a különélő szülő is járuljon hozzá a gyermek eltartásához.

9. § (1) A rendeletben szabályozott szociális ellátásokra való jogosultság elbírálása során a jövedelemszámításnál az Szt. 10. § (2)-(5) bekezdésében, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 131. § (2) bekezdésében¹⁰ foglalt rendelkezések az irányadók azzal, hogy annak a havi rendszeres települési támogatásnak az összegét, amelynek jogosultsági feltételei fennállására az eljárás vonatkozik, figyelmen kívül kell hagyni.

(2) Ha a rendelet másképp nem rendelkezik, nem állapítható meg támogatás, ha a kérelmező vagy a háztartásában élő egyéb személy vagyonnal rendelkezik, kivéve, ha előre nem látható okból létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került. Nem minősül rendkívüli élethelyzetnek a rendszeresen vagy tartósan fennálló létfenntartást veszélyeztető helyzet.

(4) Az ellátásban részesülő az ellátásra való jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról tizenöt napon belül köteles értesíteni a 6. § (1) bekezdése szerinti Főosztályt, így különösen lakóhely, tartózkodási hely, családi állapot megváltozását, a háztartás szerkezetében történt változást; névváltozást; munkaviszony létesítését vagy megszűnését; tanulói, hallgatói jogviszony létesítését, megszűnését; a kérelmező és a vele egy háztartásban élők jövedelmi, vagyoni helyzetének megváltozását; közüzemi szolgáltatónál történő változást.

10. § (1) A jogosultat, ha a rendelet másként nem rendelkezik a havi rendszerességgel járó támogatás a kérelem benyújtása hónapjának első napjától 12 hónapra illeti meg.

(2) Ha a havi rendszerességgel járó pénzbeli ellátás nem a teljes hónapra jár, az ellátás összege az ellátás havi összege harmincad részének és az ellátási napok számának szorzata.

(3) A havi rendszerességgel járó pénzbeli ellátások, amennyiben a rendelet másként nem rendelkezik, utólag, minden hónap 5. napjáig kerülnek folyósításra.

(4) A havi rendszerességgel járó pénzbeli ellátásra jogosult halála esetén

a) az ellátás folyósítást a haláleset hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni.

b) a fel nem vett ellátást a vele közös háztartásban együtt élt házastárs vagy élettárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és testvér egymást követő sorrendben veheti fel a halál időpontját követő hónap utolsó napjáig.

(5) Ha a rendelet másként nem rendelkezik, a jogosultsági feltételekben bekövetkező változás vagy az eljáró hatóság illetékességét érintő lakcímváltozás esetén a támogatásra való jogosultság megszűnik, az ellátás folyósítását a változás bekövetkezte hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni.

(6) A havi rendszerességgel járó pénzbeli ellátásra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha a jogosult személy kéri. Az óbudai betegápolási díj és az óbudai jövedelempótló támogatás esetében a jogosultságot a kérelemben megjelölt időponttól, az időpont megjelölésének hiányában, a további támogatások esetében a kérelem benyújtása hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni.

(7) Havi rendszerességgel járó pénzbeli ellátások esetében a kérelmező újabb kérelmet legkorábban a megállapított támogatás lejártát megelőző 1 hónappal nyújthat be, azzal, hogy amennyiben a jogosultsága továbbra is fennáll, az csak a korábbi jogosultsága lejártát követő hónap első napjával állapítható meg.

(8) Egy háztartás egyidejűleg

a) vagy óbudai betegápolási díjat,

b) vagy óbudai hátralékkezelési támogatást

c) vagy óbudai jövedelempótló támogatást

vehet igénybe.

(9) Ha a rendelet másképp nem rendelkezik, a megállapított támogatás folyósítása postai úton vagy fizetési számlára utalással történik.

(10) Rendkívüli esetben a 2. § ba)-bc), be), cg) és da) alpontja szerinti támogatás összege kifizethető készpénzben.

(11) A döntésben foglaltakat – az Ákr. 84. §-ában foglaltakra figyelemmel – a fellebbezésre tekintet nélkül teljesíteni kell, ha az ügyfél javára megállapított egyszeri vagy rendszeres pénzkifizetést, pénzbeli ellátást - ideértve a pénzegyenértékben kifejezhető természetbeni ellátást - tartalmaz, és az ügyfél fellebbezése csak a megállapított összegen felüli többletigényre vonatkozik.

11. § Az Szt. 17. §-a szerint jogosulatlanul igénybe vett ellátást a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vevő köteles visszafizetni.

12. § (1) Indokolt esetben a szociális és lakásgazdálkodási területen érintett állandó bizottság részletfizetést engedélyez, amennyiben az egyösszegű visszafizetés a család, vagy személy létfenntartását veszélyeztetné.

(2) Indokolt esetben a Képviselő-testület engedélyezi a visszafizetésre kötelezett összeg elengedését, amennyiben a visszafizetés a család, vagy személy létfenntartását veszélyeztetné.

13. § (1) Óbudai betegápolási díjra (a továbbiakban: betegápolási díj) jogosult az a nagykorú személy, aki olyan tartósan beteg, 18. év feletti, ápolásra szoruló házastárs, élettárs, testvér, egyenesági rokon gondozását, ápolását végzi, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg havonta a 170 500 Ft-ot, feltéve, hogy

a) az ápoló családjában az egy főre jutó havi jövedelem a 65 000 Ft-ot, egyedülálló esetén a 80 000 Ft-ot nem haladja meg,

b) az ápolt tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződéssel nem rendelkezik,

c) más, az ápolttal együtt élő személy nem képes az ápolási feladatot ellátni, és

d) az ápolt III. kerületi lakó-vagy tartózkodási hellyel rendelkezik és életvitelszerűen ott tartózkodik.

(2) Ápolásra szorul az a tartós beteg, aki mások személyes segítségére szorul

a) táplálkozás,

b) tisztálkodás,

c) öltözködés,

d) illemhely használata,

e) eszközök használata,

f) terápia-követés,

g) tájékozódás,

h) kommunikáció,

i) érzékszervi funkciók,

j) egészségügyi ellátás,

k) felügyelet

terén, és esetében az a)-k) pontban felsoroltak iránti szükséglet a 28 pontot eléri. Az ápolási szükséglet vizsgálata a rendelet 2. melléklete szerinti értékelő adatlapon történik.

(3) Tartósan beteg az a személy, aki előreláthatólag három hónapnál hosszabb időtartamban állandó ápolást, gondozást igényel.

(4) A betegápolási díj összege havonta 40 000 Ft.

(5) A betegápolási díjra való jogosultság megállapításánál, megszüntetésénél a Szt. 42. § (1)-(2) bekezdése az irányadó azzal, hogy nem jogosult betegápolási díjra a hozzátartozó, ha az ápolt 1 hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézeti, nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban részesül, köznevelési intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézmény nappali képzésben részt vevő hallgatója.

(6) Az (5) bekezdésben foglaltakon túl a betegápolási díjra való jogosultság nem állapítható meg, továbbá a jogosultságot meg kell szüntetni annak a személynek, aki az ápolási feladat elvégzésére egészségi állapotára tekintettel alkalmatlan vagy alkalmatlanná válik és ezt orvosi igazolás alátámasztja.

(7) Ha a (2) bekezdésben foglalt vizsgálat során az ápolási szükséglet a 28 pontot nem éri el, a kérelmet el kell utasítani és a kérelmező 1 éven belül újabb betegápolási díj iránti kérelmet nem nyújthat be ugyanazon ápolandó személyre tekintettel. 1 éven belül kérelmet abban az esetben nyújthat be, ha az ápolandó személy állapotában változás áll be és ezt szakorvosi igazolással alátámasztja.

(8) Az ápolt személy halála esetén az ápolási díj folyósítását a haláleset hónapjának utolsó napjával kell megszüntetni.

(9) Az ápolást végző személy számára egyidejűleg csak egy betegápolási díjra való jogosultság állapítható meg, továbbá egy ápolt személyre tekintettel csak egy ápolást végző személy számára állapítható meg betegápolási díj.

14. § (1) Az ápolást végző személynek segítség nyújtható a házi segítségnyújtás keretében,

a) ha az ápolt személy egészségi állapota ezt indokolja,

b) legfeljebb egy hetes időtartamban, ha az ápolást végző személy akadályoztatása miatt átmenetileg az ápolási tevékenységet nem tudja ellátni.

(2) Az ápolást végző személy ápolási kötelezettségének abban az esetben nem tesz eleget, ha az ápolt személy szükségletei a kellő mértékben nincsenek biztosítva, különösen:

a) közvetlen lakókörnyezete elhanyagolt, nem tiszta

b) nincs megfelelő hőmérséklet biztosítva

c) nincs megfelelően élelmiszerrel ellátva

d) állapotában beállt változásról kezelőorvosát az ápolást végző személy nem tájékoztatja

e) a szükséges ápolási feltételeket az ápolást végző személy nem biztosítja, gyógyszereiről és a szükséges ápolási eszközökről nem gondoskodik

f) felügyeletét a szükséges mértékben nem látja el és átmeneti akadályoztatása esetén arról nem gondoskodik.

(3) Amennyiben az Óbudai Szociális Szolgáltató Intézmény az ápolási kötelezettség elmulasztását észleli, tájékoztatja a Szociális Főosztályt intézkedés megtétele céljából.

(4) A Szociális Főosztály jelzéssel fordulhat az Óbudai Szociális Szolgáltató Intézmény felé

a) az ápolási tevékenység ellenőrzése céljából, ha az ápolási kötelezettség elmulasztását valószínűsíti

b) környezettanulmány elkészítése céljából a betegápolási díjra való jogosultság feltételeinek felülvizsgálatához.

(5) A Szociális Főosztály az ápolást végző személy ápolási kötelezettségének teljesítését, valamint a betegápolási díjra való jogosultság feltételeinek fennállását bármikor ellenőrizheti. Az ellenőrzéshez kapcsolódó eljárás során az eljárás lezárásáig az ellátás folyósítása felfüggeszthető.

(6) Az (5) bekezdésben szabályozott ellenőrzést követően betegápolási díjra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha

a) az ápolást végző személy ápolási kötelezettségének nem tesz eleget, vagy

b) az ápolást végző személy az ellenőrzés lefolytatását nem teszi lehetővé, és ezáltal az ápolási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése nem lehetséges.

15. § (1) Annak a szociálisan rászorult személynek, aki nem rendelkezik az Szt. 49. §-ában szabályozott közgyógyellátásra való jogosultsággal és a 16. §-ban szabályozott feltételeknek megfelel, az egészségi állapot megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadások csökkentése érdekében települési támogatásként óbudai gyógyszertámogatás (a továbbiakban: gyógyszertámogatás) állapítható meg.

(2) Az ellátásban részesülő, amennyiben közgyógyellátásra való jogosultságot szerez, köteles erről a Szociális Főosztályt 5 napon belül értesíteni.

(3) A támogatásra való jogosultság kezdő napja, amennyiben a kérelmező közgyógyellátásra volt jogosult, a jogosultság megszűnését követő hónap első napja.

16. §¹² (1) A gyógyszertámogatás havi összege 10 000 Ft, de legfeljebb 15 000 Ft, ha

(2) A gyógyszertámogatás (1) bekezdés szerinti összege a havi gyógyító ellátás költségének a havi jövedelemhez viszonyított arányában kerül megállapításra.

17. § (1) Óbudai jövedelempótló támogatásra (a továbbiakban: jövedelempótló támogatás) jogosult, aki:

a) legalább 40%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján nem haladja meg a 60%-os mértéket,

b) a rá irányadó nyugdíjkorhatárt 5 éven belül betölti és a jövedelempótló támogatás iránti kérelem benyújtását megelőző 2 évben az állami foglalkoztatási szervvel vagy a rehabilitációs hatósággal legalább 180 nap időtartamig együttműködött vagy 180 nap keresőtevékenységet folytatott,

c) pályakezdő álláskeresőként kérelmét a tanulmányai befejezését követő 3 hónapon belül benyújtja,

továbbá saját maga és családjának megélhetése más módon nem biztosított, valamint keresőtevékenységet nem folytat.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában akkor nem biztosított a megélhetés, ha az egy főre számított havi jövedelem nem haladja meg

a) egyedülálló személy esetében, továbbá ha a családban fogyatékossággal élő vagy egészségkárosodással élő személy él,¹³ a 35 000 Ft-ot,

b) családban élő személy esetében a 30 000 Ft-ot.

(3) A jövedelempótló támogatás összege 25 000 Ft/hó.

(4) Jövedelempótló támogatásra – az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott eset kivételével – egy családban egyidejűleg csak egy személy jogosult.

(5) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott jogosultat a jövedelempótló támogatás a kérelem benyújtása hónapjának első napjától számított 12 hónapra, de legfeljebb az állami foglalkoztatási szervvel történő 1 év együttműködés eléréséig illeti meg.

18. § (1) A 17. § (1) bekezdés a) és c) pontja szerinti jövedelempótló támogatásra jogosult személy (a továbbiakban: kötelezett) az Óbudai Családi Tanácsadó és Gyermekvédelmi Központtal (továbbiakban: Központ) köteles együttműködni.

(2) A kötelezett a jövedelempótló támogatás megállapításáról szóló határozat véglegessé válásától számított 15 napon belül köteles megjelenni a Központnál nyilvántartásba vétel céljából.

(3) A Központ havonta jelentést küld a Szociális Főosztálynak azon személyekről, akik a (1) bekezdésben foglalt kötelezettségüknek eleget tettek. Amennyiben a kötelezett nem tesz eleget a megjelenési kötelezettségének, a Szociális Főosztály írásban, megfelelő határidő megjelölése mellett felszólítja a Központnál történő személyes megjelenésre, továbbá, hogy hitelt érdemlően igazolja a mulasztása okát.

(4) A Központ a nyilvántartásba vételtől számított harminc napon belül, a kötelezett bevonásával kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő programot, és arról a kötelezettel megállapodást köt.

(5) A Központ a beilleszkedést segítő program és a megállapodás egy példányát megküldi a Szociális Főosztály részére.

(6) A kötelezett folyamatosan kapcsolatot tart a Központtal. Amennyiben a kötelezett az előírt személyes találkozáson nem jelenik meg, a Központ értesíti a Szociális Főosztályt, amely a (3) bekezdésben foglaltak szerint jár el.

(7) A beilleszkedést segítő program keretében

a) a jövedelempótló támogatásban részesülő személy kapcsolattartásra köteles a programban együttműködésre kijelölt szervvel,

b) a Központ a kötelezett számára életvezetési tanácsadáson, családgondozásban, pályaválasztási tanácsadáson, pályakorrekciós tanácsadáson, munkavállalási tanácsadáson, elhelyezkedést segítő tréningen, álláskereső klubban való részvételt biztosít.

(8) Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha a jövedelempótló támogatásban részesülő személy a támogatás folyósításának időtartama alatt

a) az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségnek a teljesítésére előírt határidőn belül nem tesz eleget, vagy

b) kapcsolattartási kötelezettségének egy alkalommal nem tesz eleget, és a Szociális Főosztály felszólítására sem jelenik meg a megadott időpontban, és a mulasztás vétlenségét valószínűsítő igazolást nem terjeszt elő (továbbiakban: mulasztását nem igazolja), vagy

c) a Központ által szervezett és a beilleszkedést segítő program keretében vállalt foglalkozást egy alkalommal elmulasztja, és mulasztását nem igazolja.

19. § (1) A 17. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti jövedelempótló támogatásra jogosult személy (a továbbiakban: jogosult) az állami foglalkoztatási szervnél kéri az álláskeresőként történő nyilvántartásba vételét, valamint köteles az állami foglalkoztatási szervvel együttműködni.

(2) Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha a támogatás folyósításának időtartama alatt

a) jogosult az állami foglalkoztatási szervnél előírt jelentkezési kötelezettségének egy alkalommal nem tett eleget, és mulasztását nem igazolja,

b) jogosultat az állami foglalkoztatási szerv – neki felróható okból – törli az álláskeresők nyilvántartásából.

20. § (1) Nem állapítható meg a jövedelempótló támogatásra való jogosultság annak a személynek, aki

a) előzetes letartóztatásban van, elzárás büntetését, vagy szabadságvesztés büntetését tölti,

b) az Szt. 3. § (3) bekezdése alá tartozik, és – a határ menti ingázó munkavállalókat kivéve – tartózkodási joga megszűnt vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott,

c) gyermekgondozási segélyben, gyermekgondozást segítő ellátásban, vagy gyermeknevelési támogatásban részesül,

d) gyermekgondozást segítő ellátásra jogosult, a gyermek fél éves korának betöltéséig,

e) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) szerint az álláskeresési ellátásban részesül,

f) köznevelési, felsőoktatási intézményben nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat, vagy OKJ képzésben, tanfolyamon vesz részt, vagy

g) az Flt. szerint képzési támogatásként keresetpótló juttatásban részesül,

h) a megváltozott munkaképességű személyek ellátásában részesül,

i) az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény szerint felzárkózást elősegítő megélhetési támogatásban részesül,

j) aktív korúak ellátásában részesül, vagy arra jogosult,

k) egyéb rendszeres pénzellátásban részesül.

(2) Meg kell szüntetni a jövedelempótló támogatásra való jogosultságát annak a személynek,

a) akire vonatkozóan az (1) bekezdés a)-k) pontja szerinti körülmények valamelyike bekövetkezett, a feltétel bekövetkeztének napjától,

b) aki a 18. § (8) bekezdése és a 19. § (2) bekezdése szerinti módon az együttműködési kötelezettségét megszegi, a kötelezettségszegés napjától,

c) aki keresőtevékenységet folytat, a keresőtevékenység 1. napjától,

d) aki a jövedelempótló támogatás folyósításának ideje alatt aktív korúak ellátására jogosultságot szerez,

e) aki a rehabilitációs szakigazgatási szerv érvényes és hatályos szakhatósági állásfoglalásának, vagy szakvéleményének felülvizsgálatát az abban foglalt felülvizsgálati határidő lejártáig nem kezdeményezi,

f) aki a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, a nyugdíjkorhatár betöltése hónapjának utolsó napjával.

(3) A jövedelempótló támogatásra való jogosultság a megszüntetéstől számított tizenkét hónapon belül - ide nem értve a (2) bekezdés b) pontja szerinti megszüntetési eseteket - az előzetes együttműködési kötelezettség teljesítése nélkül ismételten megállapítható, amennyiben a jogosultsági feltételek egyébként fennállnak.

21. § A munkába állás megkönnyítése érdekében egyösszegű jövedelempótló támogatás (a továbbiakban: egyösszegű jövedelempótló támogatás) állapítható meg a Központ javaslata alapján annak az aktív korú álláskereső személynek,

a) aki a kérelem benyújtását megelőzően legalább 1 hónapja

aa) nem rendelkezik rendszeres jövedelemmel,

ab) a Központtal együttműködik

b) akinek családjában az egy főre számított havi jövedelem nem haladja meg az 51 300 Ft-ot.

22. § (1) Az egyösszegű jövedelempótló támogatás összege a mindenkori minimálbér 50%-a.

(2) Az egyösszegű jövedelempótló támogatás a megkötött munkaszerződés eredeti példányának Szociális Főosztályon történő bemutatását követően, utólag kerül folyósításra.

(3) Az egyösszegű jövedelempótló támogatás a kérelem benyújtása hónapjától számított 12 hónapon belül ismételten nem állapítható meg.

(4) Amennyiben a munkaviszony a kezdetétől számított 30 napon belül megszüntetésre kerül, a támogatás visszafizettethető.

(5) Az egyösszegű jövedelempótló támogatás iránti kérelmet a Központhoz kell benyújtani. A kérelmet, javaslatával együtt a Központ továbbítja a Szociális Főosztályra.

(6) Az alcím alkalmazásában munkaviszonyon – a közfoglalkoztatotti jogviszony kivételével – más foglalkoztatási viszonyt is érteni kell: különösen a közalkalmazotti, közszolgálati, kormányzati szolgálati, állami szolgálati jogviszonyt, bírósági, ügyészségi, igazságügyi szolgálati jogviszonyt, honvédség, rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos és szerződéses szolgálati jogviszonyát.

23. § (1) Óbudai lakhatási támogatás (a továbbiakban: lakhatási támogatás) a lakásfenntartás havi költségeinek csökkentése, a lakhatás megőrzése érdekében állapítható meg.

(2) Lakhatási támogatás és az önkormányzat tulajdonában lévő lakások bérbeadásáról szóló önkormányzati rendelet szerinti lakbérmódosítás egyidejűleg nem állapítható meg, kivéve a 26. § (3) bekezdésében szabályozott esetet.

24. § (1) Lakhatási támogatás annak a személynek állapítható meg, aki az érintett ingatlanban életvitelszerűen lakik.

(2) Lakhatási támogatásra jogosult az

a) a háztartás, amelyben az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a 110 000¹⁴ Ft-ot;

b) az egyedül élő személy, akinek jövedelme nem haladja meg a 140 000¹⁵ Ft-ot, vagy

c) az egyedül élő nyugdíjban vagy nyugdíjszerű ellátásban részesülő személy, továbbá ha a háztartásban fogyatékossággal élő vagy egészségkárosodással élő személy él, ahol az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a 170 000¹⁶ Ft-ot.

(3) Lakhatási támogatás ugyanazon lakás esetén csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és családok számától.

(4) Külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.

25. § (1) A lakhatási támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség: 850¹⁷ Ft.

(2) A lakhatási támogatás esetében elismert lakásnagyság

a) ha a háztartásban egy személy lakik 40 m²

b) ha a háztartásban két személy lakik 50 m²

c) ha a háztartásban három személy lakik 60 m²

d) ha három személynél több lakik a háztartásban, a c) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 m²,

de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.

26. § (1) A (2)–(3) bekezdésben foglalt eltérésekkel a lakhatási támogatás havi összege a 25. § szerinti kiszámított lakásfenntartás elismert havi költségének 20%-a. A támogatás összege nem lehet kevesebb, mint 6 000¹⁸ Ft és nem lehet magasabb, mint 12 000¹⁹ Ft, azzal, hogy a támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni a kerekítés szabályai szerint.

(2) Amennyiben a kérelmező a 24. § (2) bekezdésében szabályozott jövedelmi feltételeknek megfelel és előrefizetős gáz vagy áramfogyasztást mérő készülékkel (továbbiakban: készülék) rendelkezik, a havi lakhatási támogatás összege az (1) bekezdés szerinti érték 5 000²⁰ Ft-tal növelt összege.

(3) Amennyiben a kérelmező az önkormányzati lakás bérlőjeként lakbérmódosításra jogosult és a 24. § (2) bekezdésében szabályozott jövedelmi feltételeknek megfelel, továbbá előrefizetős készülékkel rendelkezik, a lakhatási támogatás havi összege 5 000²¹ Ft.

27. § (1) A lakhatási támogatás a lakásfenntartás azon kiadásához nyújtható, amely megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.

(2) A lakhatási támogatás olyan szolgáltatóhoz folyósítható, amelynél túlfizetés nem áll fenn. Amennyiben a szolgáltató által kiállított számla összege nem éri el a támogatás összegét, a támogatás több szolgáltató felé is utalható.

(3) Amennyiben a kérelmező önkormányzati bérlakásban él, a lakhatási támogatás a bérbeadó részére kerül átutalásra.

28. §²² Minden év november 1. napjától a következő év március 31. napjáig óbudai téli rezsitámogatásra (a továbbiakban: téli rezsitámogatás) jogosult az a személy, aki az érintett ingatlanban életvitelszerűen lakik, továbbá, akinek háztartásában a támogatás megállapításakor

a) egyedül élő személy esetében, továbbá ha a családban fogyatékossággal élő vagy egészségkárosodással élő személy él, az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a havi 180 000 Ft-ot,

b) nem egyedül élő személy esetében az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a 140 000 Ft-ot,

c) ingó és ingatlan tulajdon esetén a vagyon értéke nem haladja meg a 2 000 000 Ft-ot.

29. § (1) A téli rezsitámogatás ugyanazon lakás esetén csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és családok számától.

(2) A téli rezsitámogatás összege havi 10 000 Ft, amely a kérelmező bankszámlájára, amennyiben nem rendelkezik bankszámlával, postai úton, lakáscímére kerül átutalásra.

(3) A téli rezsitámogatás iránti kérelmet október 1. napjától március 31. napjáig lehet benyújtani.

(4) A téli rezsitámogatásra való jogosultság kezdő napja a kérelem benyújtása hónapjának első napja, kivéve az október 1. és október 31. között benyújtott kérelmek esetén, amelyeknél a támogatásra való jogosultságot november 1. napjától kell megállapítani.

30. § Az önhibáján kívül közüzemi hátralékot²³ felhalmozó háztartás vagy személy részére óbudai hátralékkezelési támogatásként egyidejűleg vagy rendszeres vagy egyösszegű hátralékkezelési támogatás nyújtható.

31. §²⁴ (1) Rendszeres hátralékkezelési támogatás állapítható meg annak az adósságot felhalmozó személynek, akinek a háztartásában a támogatás megállapításakor az egy főre eső havi jövedelem nem haladja meg

(2) A rendszeres hátralékkezelési támogatásra jogosult az (1) bekezdésben foglaltakon túl az az adós,

32. § (1) A rendszeres hátralékkezelési támogatás összege megegyezik a részletfizetés havi összegének 60%-ával²⁵, de legfeljebb havonta 20 000 Ft.

(2) A megállapított rendszeres hátralékkezelési támogatás az adósságkövetelés jogosultjához kerül átutalásra.

(3) A rendszeres hátralékkezelési támogatás folyósításának időtartama nem haladhatja meg az adósságkövetelés jogosultjával kötött részletfizetési szerződésben foglalt időtartamot, de legfeljebb 24 hónapot.

(4) 6 hónap elteltével nyújtható be

a) rendszeres hátralékkezelési támogatás iránti újabb kérelem a korábban megállapított rendszeres hátralékkezelési támogatás lejártát követően,

b) rendszeres hátralékkezelési támogatás iránti kérelem a korábban megállapított egyösszegű hátralékkezelési támogatás megállapítását követően,

c) egyösszegű hátralékkezelési támogatás iránti kérelem a korábban megállapított rendszeres hátralékkezelési támogatás lejártát követően.

33. § (1) Amennyiben az adós részére a rendszeres hátralékkezelési támogatás megállapításra került, köteles a Lakásügyi Főosztályon a támogatás folyósításának időszaka alatt havonta egy alkalommal személyesen az adott havi, a támogatással érintett szolgáltató felé befizetett közüzemi számláját, valamint a részletfizetés önkormányzati támogatáson túl fennmaradó havi összegének befizetéséről szóló bizonylatát a befizetési határidőt követő 10 napon belül bemutatni.

(2) Ha az adós együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget, a rendszeres hátralékkezelési támogatás tovább nem folyósítható.

34. § (1) A szociális és lakásgazdálkodási területen érintett állandó bizottság egyösszegű hátralékkezelési támogatást állapíthat meg azoknak az adósságot felhalmozó személyeknek, akiknek a háztartásában a támogatás megállapításakor az egy főre eső jövedelem nem haladja meg

a) egyedül élő esetén, továbbá ha a háztartásban fogyatékossággal élő vagy egészségkárosodással élő személy él, ahol az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a 120 000²⁶ Ft-ot,

b) nem egyedül élőknél a 90 000²⁷ Ft-ot.

(2) Egyösszegű hátralékkezelési támogatásra jogosult az (1) bekezdésben foglaltakon túl az az adós, aki a 31. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott lakásnagyságot meg nem haladó lakásban lakik.

35. § (1) Az egyösszegű hátralékkezelési támogatás összege legfeljebb 100 000 Ft.

(2) A szociális és lakásgazdálkodási területen érintett állandó bizottság előrefizetős mérő készülék felszereléséhez kötheti a megállapított támogatás folyósítását.

(3) Az egyösszegű hátralékkezelési támogatás a kérelem benyújtása hónapjától számított 12 hónapon belül ismételten nem állapítható meg.

36. § (1) Amennyiben az adós részére az egyösszegű támogatás megállapításra került, köteles a Lakásügyi Főosztályon a döntés véglegessé válását követő hónaptól számított 6 hónapon keresztül havonta egy alkalommal személyesen az adott havi, a támogatással érintett szolgáltató felé befizetett közüzemi számláit bemutatni. Ha a szolgáltatóval szolgáltatási szerződése nem áll fenn az együttműködési időszakban, az adóssága havi befizetett törlesztő részletéről szóló bizonylatát kell bemutatnia.

(2) Nem nyújtható óbudai hátralékkezelési támogatás az adós háztartásának, amennyiben az (1) bekezdés vagy a 33. § (1) bekezdés szerinti együttműködési kötelezettségét megszegi, a mulasztást követő hónap első napjától számított 24 hónapon belül.

36/A. §²⁹ (1) Az Önkormányzat évente egy alkalommal 10 000 Ft értékű vásárlási utalvánnyal támogatja azt a személyt, aki a támogatás évét megelőzően betöltötte, vagy a támogatás évében március 31-éig betölti a 65. életévét, továbbá nyugellátásának összege nem haladja meg a szociális vetítési alap tizenötszörösét.

(2) A támogatást az 1. melléklet XVIIa. pontja szerinti formanyomtatvány benyújtásával lehet igényelni minden év február 1. napjától május 17. napjáig.

(3) A vásárlási utalvány személyesen vehető át a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján, honlapján és az Óbuda újságban adott tájékoztatás szerinti helyszíneken.

(4) A vásárlási utalvány a Békásmegyeri Piacon és a Kórház utcai Vásárcsarnokban (óbudai piac) működő üzletekben, árusoknál váltható be.

36/B. §³⁰ Budapest Főváros III. Kerület, Óbuda-Békásmegyeri Polgármesteri Hivatal az adatszolgáltatásra jogosult központi szervtől szerzi be a 36/A. § (1) bekezdése szerinti személy nevét és lakcímét.

36/C. §³² (1) Az Önkormányzat óbudai ápolási pótlékkal támogatja

(2) A támogatás összege havi 15 000 Ft.

(3) Az ápolási díjra való jogosultság igazolását – az óbudai ápolási pótlék iránti kérelem benyújtását követően – Budapest Főváros III. Kerület, Óbuda-Békásmegyeri Polgármesteri Hivatal az ápolási díjra való jogosultságot megállapító szervtől kéri meg.

(4) Az óbudai betegápolási díjra jogosult személy esetén az óbudai ápolási pótlék megállapítása hivatalból történik.

36/D. §³³ Az óbudai ápolási pótlékot

37. §³⁴ (1) Rendkívüli települési támogatás keretében rendkívüli családvédelmi támogatás nyújtható, annak a rendkívüli élethelyzetbe került gyermeket nem nevelő

(2) A rendkívüli családvédelmi támogatás egy alkalommal kifizetésre kerülő összege nem haladhatja meg a 35 000 Ft-ot.

(3) A rendkívüli családvédelmi támogatás összegének megállapítása a kérelmező családjában élők jövedelmi viszonyainak figyelembe vételével történik. A 9. § (2) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a támogatás megállapításánál a kérelmező és a családjában élő egyéb személy vagyonát kell figyelembe venni.

38. § (1) Tárgyévben legfeljebb öt alkalommal nyújtható a rendkívüli családvédelmi támogatás annak a háztartásnak, amelynek

a) tagjai közül senki nem vett igénybe települési támogatást, vagy

b) tagjai közül valakinek a 2. § aa)-ae) alpontban meghatározott ellátási formára való jogosultsága három hónapot meg nem haladóan állt vagy áll fenn.

(2) Tárgyévben legfeljebb négy alkalommal nyújtható rendkívüli családvédelmi támogatás annak a háztartásnak, amelynek tagjai közül valaki a tárgyévben három hónapot meghaladóan lakhatási támogatásban vagy gyógyszertámogatásban részesül.

(3) Tárgyévben három alkalommal nyújtható rendkívüli családvédelmi támogatás annak a háztartásnak, amelynek tagjai közül valaki a tárgyévben három hónapot meghaladóan jövedelempótló támogatásban, rendszeres vagy egyösszegű hátralékkezelési támogatásban, vagy betegápolási díjban részesül.

39. § (1) Rendkívüli települési támogatás keretében rendkívüli gyermekvédelmi támogatás nyújtható annak a rendkívüli élethelyzetbe került

a) gyermeket nevelő családnak, amelyben az egy főre számított havi jövedelem nem haladja meg a 110 000³⁵ Ft-ot,

b) gyermekét egyedül nevelő szülőnek vagy más törvényes képviselőnek, továbbá ha a családban tartós beteg vagy fogyatékossággal élő gyermek van, az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a 130 000³⁶ Ft-ot,

feltéve, hogy a vagyoni helyzet vizsgálata során az egy főre jutó vagyon értéke nem haladja meg az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott értéket.

(2) A szülőktől külön élő nagykorú gyermeknek saját jogon is megállapítható a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, amennyiben a nagykorú gyermek létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került és az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott jövedelmi feltételeknek megfelel.

(3) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás egy alkalommal kifizetésre kerülő összege nem haladhatja meg

a) 1 vagy 2 gyermeket nevelő család, valamint a (2) bekezdés szerinti gyermek esetében a 35 000³⁷ Ft-ot,

b) 3 vagy több gyermeket nevelő család esetében a 48 000³⁸ Ft-ot.

(4) Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás esetében gyermeknek minősül a 3. § c) pontján túl a tartósan beteg, a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd-, vagy más fogyatékossággal élő, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 5. § c) pontja szerinti fiatal felnőtt.

(5) A családba fogadó gyám által a gyámság alatt álló gyermekre tekintettel igényelt támogatás megállapításánál kizárólag a gyermek megélhetését szolgáló juttatásokat kell figyelembe venni, a gyermek jövedelemszámítás szempontjából nem tekinthető közös háztartásban élő közeli hozzátartozónak.

40. § (1) Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás hét alkalommal adható a családnak, ha a tárgyévben

a) tagjai közül senki nem vett igénybe települési támogatást,

b) tagjai közül senki nem jogosult rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre,

c) tagjai közül valakinek a 2. § aa)-ae) alpontjában meghatározott ellátási formára való jogosultsága három hónapot meg nem haladóan állt vagy áll fenn.

(2) Tárgyévben legfeljebb hat alkalommal nyújtható rendkívüli gyermekvédelmi támogatás annak a családnak, amelynek tagjai közül valaki a tárgyévben három hónapot meghaladóan lakhatási támogatásban, gyógyszertámogatásban, vagy rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül.

(3) Tárgyévben legfeljebb öt alkalommal nyújtható rendkívüli gyermekvédelmi támogatás annak a családnak, amelynek tagjai közül valaki a tárgyévben három hónapot meghaladóan jövedelempótló támogatásban, betegápolási díjban, rendszeres vagy egyösszegű hátralékkezelési támogatásban részesül.

(4) Tárgyévben egy háztartásnak legfeljebb hét alkalommal nyújtható rendkívüli családvédelmi és gyermekvédelmi támogatás összesen.

(5) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás természetbeni ellátás formájában is nyújtható, különösen az iskolás gyermekek köznevelési intézmény térítési díjának átvállalása, valamint a nyári táboroztatás támogatása címén.

(6) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás iránti kérelmek esetében a döntések előkészítése szükség esetén a gyermekjóléti szolgálat bevonásával, az egészségügyi, szociális, köznevelési intézmény véleményének kikérésével történik.

41. § A szociális és lakásgazdálkodási területen érintett állandó bizottság magasabb összegű rendkívüli települési támogatást állapíthat meg a létfenntartását veszélyeztető helyzetbe került, vagy elemi kárt szenvedett

a) gyermeket nem nevelő személynek vagy családnak, ha a rendkívüli családvédelmi támogatás 37. § (1) bekezdésében és a 38. §-ban meghatározott feltételeinek megfelel,

b) gyermeket nevelő személynek vagy családnak, ha a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás 39. § (1) bekezdésében és a 40. §-ban meghatározott feltételeinek megfelel.

42. § (1) A támogatás összege nem haladhatja meg a 142 500 Ft-ot.

(2) Magasabb összegű rendkívüli települési támogatás a család részére egy évben egy alkalommal nyújtható.

43. § Rendkívüli települési támogatás keretében temetési támogatás nyújtható annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartására köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, vagy családja létfenntartását veszélyezteti.

44. § (1)³⁹ A temetési támogatás összege, ha a családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg

(2) A temetési támogatás iránti kérelmet a temetési számla kiállításától számított 3 hónapon belül, vagy az elhunyt személy halálát követő 4 hónapon belül kell benyújtani.

(3) A megállapított temetési támogatás összegét vagy a kérelem elutasításának tényét az arról szóló határozat számával együtt a temetési számlára rá kell vezetni és a számlát a kérelmező részére vissza kell adni.

45. § Gyorssegély állapítható meg a dunai árhullám okozta károk enyhítésére azon károsult családok részére, akik otthonukból az árvíz miatt kiköltözésre kényszerültek, továbbá az árvízzel sújtott területen lakásként bejegyzett ingatlanban életvitelszerűen tartózkodtak.

46. § A 45. § szerinti gyorssegély odaítéléséről a szociális és lakásgazdálkodási területen érintett állandó bizottság dönt.

47. § Óbudai újszülöttek támogatása (a továbbiakban: születési támogatás) az újszülöttet, valamint örökbefogadott gyermeket saját családjukban nevelők részére, kiadásaik mérsékléséhez nyújtott egyszeri támogatás.

48. § (1) A születési támogatás iránti kérelem a gyermek születésének vagy örökbefogadásának napjától számított 1 éven belül nyújtható be.

(2) A születési támogatás összege gyermekenként egyszeri 26 000 Ft.

(3) A születési támogatásra az a szülő, örökbefogadó szülő, vagy törvényes képviselő jogosult, aki és akinek gyermeke a III. kerületben bejelentett lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkezik és ott életvitelszerűen tartózkodik.

49. § A tanévkezdés megkönnyítése érdekében beiskolázási támogatásban részesíthető

a) az általános iskolában, nappali rendszerű középiskolában, szakiskolában tanuló 23 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben nem részesülő gyermek,

b) a felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató, önálló keresettel nem rendelkező fiatal felnőtt,

amennyiben a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a 90 000 Ft-ot, egyedülálló szülő esetén 100 000 Ft-ot.

50. § (1) A beiskolázási támogatás összege

a) általános iskolai tanuló részére 10 000 Ft,

b) középiskolában, szakiskolában tanuló gyermek részére 15 000 Ft,

c) felsőoktatási intézményben tanulmányokat folytató fiatal felnőtt részére 17 000 Ft.

(2) A beiskolázási támogatás iránti kérelmet évente gyermekenként egy alkalommal, augusztus 21-től november 30-ig lehet benyújtani.

(3) A beiskolázási támogatásra való jogosultság megállapítását a szülő vagy más törvényes képviselő, vagy a nagykorú jogosult kérheti.

(4)⁴⁰ Nem tanköteles tanuló esetében a tanulói vagy hallgatói jogviszonyt érvényes diákigazolvánnyal vagy az azt helyettesítő, diákigazolványra való jogosultságról szóló igazolással kell igazolni.

(5) Amennyiben a beiskolázási támogatás iránti kérelem benyújtásakor a szülőnek, törvényes képviselőnek, vagy a nagykorúnak rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény iránti kérelme van folyamatban, vagy a beiskolázási támogatás és a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény iránti kérelmét egyszerre nyújtja be, a 49. § (1) bekezdés a) pontja szerinti kérelmező esetén a beiskolázási támogatás ügyében az eljárást meg kell szüntetni.

51. § Az Önkormányzat természetbeni támogatásként évente egy alkalommal, az illetékességi területén működő önkormányzati fenntartású köznevelési intézményekben jogviszonnyal rendelkező, óvodában utolsó nevelési évet töltő, adott év szeptember hónapjában az általános iskola első osztályát megkezdő gyermekeket iskolakezdési tanszercsomaggal támogatja.

52. §⁴¹ (1) Az 51. § szerinti iskolakezdési támogatást a törvényes képviselő 1. melléklet XVI. pontja szerinti formanyomtatvány kitöltésével igényli.

(2) A támogatás átadásáról az intézmény vezetője gondoskodik.

53. § Egyedi támogatás

a) pályázati eljárás keretében gyermekek nyári táboroztatásához,

b) egyedi kérelem alapján speciális ellátásokra

biztosítható.

54. § Az 53. § szerinti egyedi támogatás odaítéléséről a szociális és lakásgazdálkodási területen érintett állandó bizottság dönt.

55. §⁴² Gyermeke fejlesztésének költségei csökkentése érdekében támogatás nyújtható annak a törvényes képviselőnek, akinek

56. § (1) A támogatás keretösszege egy naptári évben egy gyermekre tekintettel 150 000 Ft.

(2) A támogatásra való jogosultság gyermekenként évente egy alkalommal állapítható meg.

(3) A támogatás a kérelmező nevére, a kérelem benyújtását követően kiállított és a Szociális Főosztályhoz benyújtott, a fejlesztés költségeit igazoló számla ellenében, utólag kerül folyósításra.

57. § Karácsonyi támogatás nyújtható

a) egyéni támogatás keretében (a továbbiakban: karácsonyi segély);

b) köznevelési, szociális és gyermekjóléti intézmények részére karácsonyi ünnepségek szervezésére.

58. § (1) Karácsonyi támogatásban részesül:

a) a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek, fiatal felnőtt,

b) a Gyvt. 19. § (1a) bekezdése szerinti pénzbeli ellátásban részesülő gyám,

c) jövedelempótló támogatásra jogosult személy

amennyiben tárgyév november 1. napján az a)-c) pontban felsorolt támogatások valamelyike vonatkozásában a jogosultsága fennállt.

(2) A karácsonyi támogatás mértékét a Képviselő-testület határozza meg.

59. § (1) Az étkezéstérítési támogatásra való jogosultság megállapítását a szülő, vagy más törvényes képviselő kezdeményezi, amennyiben a gyermek

a) az Észak-Budapesti Tankerületi Központ által fenntartott és működtetett III. kerületi intézmény tanulója és a jogosultsága a (3) bekezdésben fel nem sorolt esetekben vizsgálandó,

b) egyéb állami vagy nem állami fenntartású és működtetésű intézmény tanulója.

(2) Az étkezéstérítési támogatásra való jogosultságot a gyermek szülői felügyeleti jogot gyakorló szülőjének, gyámjának lakó-vagy tartózkodási helye keletkezteti.

(3) Amennyiben a gyermek az Észak-Budapesti Tankerületi Központ által fenntartott és működtetett III. kerületi intézmény tanulója, az étkezéstérítési támogatásra való jogosultság ellenőrzését a 60. § (1) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott esetekben az Önkormányzat a Költségvetési Szerveket Kiszolgáló Intézmény közreműködésével végzi.

60. §⁴³ (1) A Gyvt. 21/B. §-ában biztosított normatív kedvezményen túl

(2) Gyermekétkeztetés esetén a 1-8. és az azon felüli évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanuló

(3) Az étkezéstérítési támogatás iránti kérelmeket a tanév I. félévére augusztus 15-től november 1-ig, a II. félévére december 15-től március 1-ig lehet benyújtani. Az év közben érkezett tanuló esetében a kérelem beadásának határideje az odaérkezéstől számított 6 hét.

(4) Az (1) bekezdés alkalmazása során család fogalma alatt a Gyvt. 19. § (4) bekezdés szerinti meghatározást kell érteni.

61. § A 100. életévét betöltött kerületi lakos 100 000 Ft összegű jubileumi pénzbeli támogatásban részesül. A támogatás átadása a polgármester vagy az általa megbízott személy személyes köszöntése alkalmával történik.

62. § (1) A támogatás összege és a személyes köszöntéssel együtt járó költségek a 100. életévüket betöltő kerületi lakosok jubileumi támogatása céljára szolgáló külön keretből kerülnek finanszírozásra.

(2) Az Igazgatási Főosztály Hatósági Osztálya minden év december hónapjában értesíti a Szociális Főosztályt a következő évben 100. életévüket betöltő személyek adatairól.

63. § Támogatás nyújtható

a) a meningococcus B típusú baktérium által okozott agyhártyagyulladás és

b) a rotavírus

elleni védőoltáshoz annak a gyermeknek, aki 2020. július 1. után született, aki és akinek legalább egyik szülője a III. kerületben bejelentett lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkezik és életvitelszerűen ott tartózkodik.

64. § (1) A támogatás a beadott védőoltás költségeihez biztosított utólagos hozzájárulás, amelynek összege a több oltást magába foglaló sorozat esetén

a) az oltássorozat egy tagjának

b) a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek számára a megvásárolt teljes oltóanyag

igazolt költsége.

(2) Az önkormányzati hozzájárulás iránti kérelmet a gyermek törvényes képviselője nyújthatja be az oltás beadását követő 60 napon belül.

(3) A 63. § a) pontjában meghatározott védőoltáshoz való támogatásra az a gyermek jogosult, akinek az életkora az utolsó oltás beadásakor legfeljebb 2 év.

(4) A 63. § b) pontjában meghatározott védőoltáshoz való támogatásra az a gyermek jogosult, akinek az életkora az utolsó oltás beadásakor legfeljebb 6 hónap.

(5) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a hozzájárulás összege készpénzben is kifizethető.

65. § (1) Óbudai Továbbtanulási Támogatásra (továbbiakban: továbbtanulási támogatás) jogosult az a fiatal felnőtt,

a) aki érettségi bizonyítványát nappali tagozaton szerezte és annak átlaga a kerekítés szabályainak alkalmazása nélkül eléri vagy meghaladja a 3,8⁴⁴ átlagot,

b) aki első alkalommal, nappali tagozaton, költségtérítéses, teljes idejű alapfokozatot és szakképzettséget eredményező alapképzésben, vagy egységes, osztatlan képzésben vesz részt,

c) aki egyidejűleg csak egy felsőoktatási intézménnyel áll hallgatói jogviszonyban, és

d) akinek, és a vele közös háztartásban élő, a Gyvt. 19. § (4) bekezdése szerinti közeli hozzátartozójának az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg a mindenkori bruttó minimálbér 60%-át⁴⁵.

(2) A továbbtanulási támogatás összege: a képzés hallgató által fizetendő költségtérítés összegének minimum 50%-a, maximum 100%-a, de nem haladhatja meg a 400 000 Ft/félév összeget.

(3) A továbbtanulási támogatás egy aktív tanulmányi félévre nyújtható.

(4) A továbbtanulási támogatás összesen egy képzésre vehető igénybe, alapképzés esetében maximum 7 aktív félévre, osztatlan mesterképzés esetében maximum az adott képzésre irányadó aktív félévekre nyújtható. Megszakított tanulmányok esetén új képzéshez a támogatás nem igényelhető.

(5)⁴⁶ A továbbtanulási támogatást minden aktív tanulmányi félév kezdetén újra kell kérelmezni. A kérelem benyújtásának feltétele az (1) bekezdés b)-d) pontjában felsoroltakon túl, hogy az előző lezárt félév súlyozott tanulmányi átlaga elérje vagy meghaladja a kerekítés nélküli 3,5 átlagot.

66. §⁴⁷ (1) A kérelmet az adott év július 15. - augusztus 30., valamint december 15. - január 31. között lehet benyújtani.

(2) A továbbtanulási támogatás folyósításának feltétele:

(3) A továbbtanulási támogatást az önkormányzat egy aktív tanulmányi félévre, a felsőoktatási intézmény által kiállított számla ellenében, egy összegben utalja át a felsőoktatási intézmény bankszámlájára.

(4) A köznevelési területen érintett állandó bizottság elbírálja a kérelmeket és dönt a támogatásokról, jóváhagyja a hallgatóval kötendő szerződést. A bizottság által jóváhagyott szerződést a polgármester írja alá. Amennyiben a kérelem beadására nyitva álló határidőben egyetlen kérelem sem érkezett, a bizottság dönthet változatlan feltételek mellett a benyújtási határidő meghosszabbításáról.

67. § (1) Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében a Százszorszép Óvoda térítési díjához, illetve a kerület óvodáiban működő OVI+ program szolgáltatási díjához támogatás nyújtható annak a szociálisan rászoruló gyermeknek, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a havi 120 000 Ft-ot, gyermekét egyedül nevelő szülő vagy más törvényes képviselő esetében a havi 142 500 Ft-ot.

(2) A támogatás formája

a) a Százszorszép Óvoda esetén a havi térítési díj 50%-ának kedvezményként történő biztosítása,

b) az OVI+ program esetén a szolgáltatási díj 100%-ának kedvezményként történő biztosítása.

(3) A támogatott gyermekek száma

a) 15 fős csoport esetében legfeljebb 1 fő,

b) 20 fős csoport esetében legfeljebb 2 fő,

c) 25 fős csoport esetében legfeljebb 3 fő.

68. § (1) A támogatott gyermekek kiválasztásáról – pályázat útján – az Önkormányzat előkészítő munkacsoportjának javaslata alapján a polgármester dönt adott év május 31-ig.

(2) A munkacsoport összetétele:

a) a támogatással érintett önkormányzati intézmény vezetője,

b) az idegen nyelvi programot biztosító szervezet képviselője,

c) a polgármester által kijelölt személy,

d) a köznevelési területen érintett állandó bizottság elnöke,

e) a köznevelési feladatok ellátásáért felelős önálló szervezeti egység vezetője.

(3) A pályázatokat adott év április 15-től április 30-ig lehet benyújtani.

(4) A támogatás egy nevelési évre szól, évente újra kell pályázni.

(5) A támogatás forrását biztosítja

a) a Százszorszép Óvoda esetén a Szőlőtő Kétnyelvű Oktatási Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság az Önkormányzattal kötött szerződés alapján,

b) az OVI+ program esetén a Rászorultak Megsegítése Alapítvány az Önkormányzattal kötött együttműködési megállapodás alapján.

69. §⁴⁸ (1) Óbudai szociális tanulmányi ösztöndíjra (továbbiakban: ösztöndíj) jogosult az a tanuló, aki(nek)

(2) Az (1) bekezdés c) és d) pontja esetében a magatartás és szorgalom érdemjegy nem tartozik a tantárgyi átlagba.

(3) Az ösztöndíj összege

(4) Szöveges értékelés esetén a tanulmányi átlag meghatározása a Nktv. 54. § (2)-(3) bekezdésében foglaltak szerint történik.

(5) Ösztöndíjat csak az a gyermek kaphat, aki és akinek a szülője, vagy más törvényes képviselője III. kerületi bejelentett lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkezik és ott életvitelszerűen lakik. A szülőktől külön élő nagykorú középiskolai tanulónak saját jogon is megállapítható az ösztöndíj (a továbbiakban: nagykorú jogosult).

(6) Az ösztöndíjat szeptember 1-től június 30-ig kell folyósítani.

70. § (1) Az ösztöndíj megállapítása iránti kérelmet a gyermekét saját háztartásában nevelő szülő vagy más törvényes képviselő, a szülőktől külön élő nagykorú középiskolai tanuló június 15-től november 30-ig nyújthatja be.

(2) Az év közbeni jövedelemváltozás a megállapított támogatásra való jogosultságot nem érinti.

(3) A szociális tanulmányi ösztöndíjra való jogosultságot – a III. kerületi bejelentett lakó-vagy tartózkodási hely megszűnése hónapjának utolsó napjával – meg kell szüntetni, ha a gyermeknek, szülőjének vagy más törvényes képviselőjének, vagy a nagykorú jogosultnak a Budapest III. kerületi bejelentett lakó-vagy tartózkodási helye a támogatásra való jogosultság ideje alatt megszűnik.

70/A. §⁵⁰ (1) Az Önkormányzat természetbeni támogatásként évente egy alkalommal vásárlási utalvánnyal támogatja azt a természetes személyt, aki egyedülállóként jogosult családi pótlékra.

(2) A vásárlási utalvány értéke egy gyermek esetén 10 000 Ft, két gyermek esetén 15 000 Ft, három vagy több gyermek esetén 20 000 Ft.

(3) Az (1) bekezdés szerinti személy az 1. melléklet XVII. pontja szerinti formanyomtatvány benyújtásával a támogatásra alanyi jogon jogosult. Az utalvány személyesen a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján, honlapján és az Óbuda újságban adott tájékoztatás szerint vehető át.

(4) A vásárlási utalvány a Békásmegyeri Piacon és szerződés alapján más elfogadóhelyen váltható be. Az érvényes elfogadóhelyekről az Önkormányzat a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján, honlapján és az Óbuda újságban ad tájékoztatást.

70/B. §⁵¹ Budapest Főváros III. Kerület, Óbuda-Békásmegyeri Polgármesteri Hivatal az adatszolgáltatásra jogosult központi szervtől szerzi be a 70/A. § (1) és (2) bekezdése szerinti személy nevét, címét és a jogosultság alapjául szolgáló gyermekek számának megállapítására vonatkozó adatot.

71. § A Képviselő-testület kérelemre, évente egy alkalommal – azon személyek részére, akiknek a rendkívüli családvédelmi támogatás vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás iránti kérelmét mind első-, mind másodfokon érdemi okból elutasították – ugyanazon jogcímen rendkívüli települési támogatást állapíthat meg jövedelemhatártól és vagyoni helyzettől függetlenül.

72. § A 71. § szerinti támogatás iránti kérelmet a fellebbezéssel egyidejűleg, vagy a másodfokú döntés kézhezvételét követő 15 napon belül lehet benyújtani.

73. § Kérelemre, a jövedelmi és vagyoni helyzet vizsgálata alapján a szociális és lakásgazdálkodási területen érintett állandó bizottság a köztemetés költségeinek megtérítését indokolt esetben részletfizetés formájában engedélyezheti, ha az egyösszegű megtérítés a kérelmező vagy családja létfenntartását veszélyezteti.

74. § A Képviselő-testület kérelemre a köztemetés költségeinek megtérítését a szociális és lakásgazdálkodási területen érintett állandó bizottság javaslatának figyelembe vételével, a jövedelmi és vagyoni helyzet vizsgálata alapján indokolt esetben teljesen vagy részben elengedheti, ha a teljes vagy részbeni megtérítés a kérelmező vagy családja létfenntartását veszélyezteti.

75. § A szociális és lakásgazdálkodási területen érintett állandó bizottság évente egy alkalommal méltányos óbudai téli rezsitámogatást (a továbbiakban: méltányos téli rezsitámogatás) állapíthat meg a téli rezsitámogatásban nem részesülő kérelmező részére a téli rezsitámogatásra vonatkozó jövedelemhatártól és vagyoni helyzettől függetlenül, ha a kérelmező fűtési költségei a létfenntartását veszélyeztetik.

76. § A méltányos téli rezsitámogatás összege a 28 500 Ft-ot nem haladhatja meg.

77. § (1) Ez a rendelet 2023. április 1. napján lép hatályba.

(2) A rendelet kihirdetése a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel történik.

(3) A jövedelemhatárokra vonatkozó rendelkezéseket a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

78. § Az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 22/2013. (III. 29.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: SZMSZ) 10. melléklete a következő 66-75. ponttal egészül ki:

„66. A rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni ellátásokról átruházott önkormányzati hatósági hatáskörben a polgármester dönt – a tárgykört szabályozó önkormányzati rendeletben meghatározott feltételek szerint.

(egyes pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokról szóló 11/2023. (III. 23.) önkormányzati rendelet 5. §)

67. Óvodai idegen nyelvi támogatásban részesítendő gyermekek kiválasztásáról átruházott önkormányzati hatósági hatáskörben a polgármester dönt – a tárgykört szabályozó önkormányzati rendeletben meghatározott feltételek szerint.

(egyes pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokról szóló 11/2023. (III. 23.) önkormányzati rendelet 68. § (1) bekezdése)

68. Jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítéséhez részletfizetést engedélyezhet átruházott önkormányzati hatósági hatáskörben a szociális és lakásgazdálkodási területen érintett állandó bizottság – a tárgykört szabályozó önkormányzati rendeletben meghatározott feltételek szerint.

(egyes pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokról szóló 11/2023. (III. 23.) önkormányzati rendelet 12. § (1) bekezdése)

69. A szociális és lakásgazdálkodási területen érintett állandó bizottság átruházott önkormányzati hatósági hatáskörben egyösszegű hátralékkezelési támogatást állapíthat meg – a tárgykört szabályozó önkormányzati rendeletben meghatározott feltételek szerint.

(egyes pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokról szóló 11/2023. (III. 23.) önkormányzati rendelet 34. § (1) bekezdése, 35. § (2) bekezdése)

70. A szociális és lakásgazdálkodási területen érintett állandó bizottság átruházott önkormányzati hatósági hatáskörben magasabb összegű rendkívüli települési támogatást állapíthat meg – a tárgykört szabályozó önkormányzati rendeletben meghatározott feltételek szerint.

(egyes pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokról szóló 11/2023. (III. 23.) önkormányzati rendelet 41. §)

71. A szociális és lakásgazdálkodási területen érintett állandó bizottság átruházott önkormányzati hatósági hatáskörben a dunai árhullám okozta károk enyhítésére gyorssegélyt állapíthat meg – a tárgykört szabályozó önkormányzati rendeletben meghatározott feltételek szerint.

(egyes pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokról szóló 11/2023. (III. 23.) önkormányzati rendelet 46. §)

72. A szociális és lakásgazdálkodási területen érintett állandó bizottság átruházott önkormányzati hatósági hatáskörben dönt egyedi támogatásokról – a tárgykört szabályozó önkormányzati rendeletben meghatározott feltételek szerint.

(egyes pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokról szóló 11/2023. (III. 23.) önkormányzati rendelet 54. §)

73. A köznevelési területen érintett állandó bizottság átruházott önkormányzati hatáskörben az óbudai továbbtanulási támogatásra vonatkozó pályázatokat elbírálja, dönt a nyertes pályázókról, jóváhagyja a nyertes pályázóval kötendő szerződést – a tárgykört szabályozó önkormányzati rendeletben meghatározott feltételek szerint.

(egyes pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokról szóló 11/2023. (III. 23.) önkormányzati rendelet 66. § (3) bekezdése)

74. A szociális és lakásgazdálkodási területen érintett állandó bizottság átruházott önkormányzati hatósági hatáskörben a köztemetés költségének megtérítéséhez kedvezményt biztosíthat – a tárgykört szabályozó önkormányzati rendeletben meghatározott feltételek szerint.

(egyes pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokról szóló 11/2023. (III. 23.) önkormányzati rendelet 73. §)

75. A szociális és lakásgazdálkodási területen érintett állandó bizottság átruházott önkormányzati hatósági hatáskörben évente egy alkalommal méltányos óbudai téli rezsitámogatást állapíthat meg – a tárgykört szabályozó önkormányzati rendeletben meghatározott feltételek szerint.

(egyes pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokról szóló 11/2023. (III. 23.) önkormányzati rendelet 75. §)”

79. § Hatályát veszti

a) a szociális tanulmányi ösztöndíjról szóló 9/2006. (III. 1.) önkormányzati rendelet,

b) az SZMSZ 10. mellékletének 6-7., 25-26. és 57. pontja,

c) a szociális igazgatásról és egyes szociális ellátásokról szóló 10/2015. (II. 16.) önkormányzati rendelet,

d) az egészségügyi alapellátásról szóló 37/2021. (X. 29.) önkormányzati rendelet 4. alcíme.

80. §⁵² Az egyes pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokról szóló 11/2023. (III. 23.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 30/2023. (X. 26.) önkormányzati rendelettel (a továbbiakban: Módrend.) megállapított 28. § rendelkezéseit a Módrend. hatálybalépése előtt indult, folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

81. § Az egyes pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokról szóló 11/2023. (III. 23.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 38/2023. (XII. 11.) önkormányzati rendelettel megállapított 13/B. alcím rendelkezései 2024. március 1-jétől alkalmazhatóak.