Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testülete 43/2018. (XII. 4.) önkormányzati rendelete

a Budapest XI. kerület, Budaörsi út - Budaörs határa - XII. kerület - Gazdagréti út - Rétköz utca - Gazdagréti út - Budaörsi út - M1/M7 autópálya bevezető szakasza által határolt terület kerületi építési szabályzatáról

Hatályos: 2023. 02. 25

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testülete 43/2018. (XII. 4.) önkormányzati rendelete

a Budapest XI. kerület, Budaörsi út - Budaörs határa - XII. kerület - Gazdagréti út - Rétköz utca - Gazdagréti út - Budaörsi út - M1/M7 autópálya bevezető szakasza által határolt terület kerületi építési szabályzatáról

2023.02.25.

Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 13. § (1) bekezdésében, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdésének 6. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet hatálya

1. §1 E rendelet hatálya a Budapest XI. kerület, Budaörsi út - Budaörs határa - XII. kerület - Gazdagréti út - Rétköz utca - Gazdagréti út - Budaörsi út - M1/M7 autópálya bevezető szakasza által határolt területre (továbbiakban: Szabályozási Terület) terjed ki.

2. Az előírások alkalmazása

2. § (1) A Szabályozási Területen területet felhasználni, telket, építési telket vagy területet kialakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, elmozdítani, valamint rendeltetését megváltoztatni (a továbbiakban együtt: építési munka) csak e rendelet alapján szabad.

(2) A Szabályozási Területen az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.), az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK), Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének a Budapest főváros rendezési szabályzatáról szóló 5/2015. (II. 16.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: FRSZ) és a Fővárosi Közgyűlés 50/2015. (I. 28.) számú határozatával elfogadott Fővárosi Településszerkezeti Terv (a továbbiakban: TSZT) vonatkozó előírásait e rendeletben foglaltakkal együtt kell alkalmazni és az általános érvényű rendelkezések, hatósági előírások és szabványok vonatkozó előírásait kell betartani.

(3) A rendelet mellékletei:

a) 1 a. melléklet: Szabályozási Terv,

b) 1 b. melléklet: Védelmi és korlátozási tervlap,

c) 2. melléklet: Építési övezetek és övezetek szabályozási határértékeinek összefoglaló táblázata,

d) 3. melléklet: Az alkalmazott építési övezetek jeleinek ismertetése,

e) 4. melléklet: Parkolási előírások.

(4) E rendelet a Szabályozási Tervvel együtt alkalmazandó.

(5) A Szabályozási Terven rögzített kötelező érvényű szabályozási elemek:

a) szabályozási vonal,

b) szabályozási szélesség,

c) építési övezet határa,

d) építési övezet jele,

e) építési övezetek szabályozási paraméterei,

f) kötelező telekhatár megszüntető jel (tervezett közterület esetén),

g) építési hely a jelen szabályzat ide vonatkozó rendelkezéseinek figyelembevételével,

h) nem beépíthető terület,

i) gázvezeték védőtávolsága (nem beépíthető terület),

j) kötelező közterületi fásítás,

k)2 új lakófunkció kizárása környezeti terhelés alapján,

l)3 terepszint alatti építési hely,

m)4 településképvédelmi jelentőségű fasor.

(6) A kötelező érvényű szabályozási elemektől eltérni vagy azokat megváltoztatni csak e rendelet módosításával lehet.

3. Értelmező rendelkezések, fogalommagyarázat

3. § E rendelet alkalmazásában:

1. fasor: meghatározott fajú és fajtájú, egy sorban lévő fák összessége, ahol a fák tőtávolsága nem nagyobb a fák kifejlett korában várható koronaátmérőjének másfélszeresénél, kivéve a tűzoltási felvonulási területeket valamint a planténerbe ültetett fákat,

2.5 háromszintes növényállomány: (tetőkertek - OTÉK 5. számú melléklet, valamint e rendelet alkalmazása esetén) a telekre előírt zöldfelület területének minden 100 m2-ére számítva háromszintesnek minősül, ha a telekre előírt zöldfelület területének minden 100 m2-ére számítva

a) legalább 1 db nagy vagy közepes lombtömeget növesztő lombos fa,

b) legalább 40 db lombhullató vagy örökzöld cserje, és

c) a többi, nem burkolt felületen gyep vagy talajtakaró

kerül telepítésre,

3.6 kétszintes növényállomány: (tetőkertek - OTÉK 5. számú melléklet alkalmazása esetén) a telekre előírt zöldfelület területének minden 100 m2-ére számítva kétszintesnek minősül, ha

a) legalább 1 db nagy vagy közepes lombtömeget növesztő lombos fa és a többi, nem burkolt felületen gyep vagy talajtakaró vagy

b) legalább 40 db lombhullató vagy örökzöld cserje, a többi, nem burkolt felületen gyep vagy talajtakaró vagy

c) legalább 1 db nagy vagy közepes lombtömeget növesztő lombos fa és legalább 40 db lombhullató vagy örökzöld cserje

kerül telepítése,

4. közhasználat céljára átadható magánterület: a telek közhasználatra időbeni korlátozás nélkül megnyitott része,

5. lapostető: épület felső lehatárolására szolgáló szerkezet, melynek lejtése a 10%-ot nem haladja meg,

6. parkolóterületi célú szintterületi mutató (szmp): az egyes építési telkek beépítése során az összes parkolóterületi célú és a kiszolgáló közlekedési területeikkel együttes bruttó szintterület és a telek területének hányadosa (bruttó összes szintterület m2/telekterület m2),

7. szabályozási szélesség: közterületek - meglévő és tervezett - határvonalai közötti távolság,

8. szintterületi mutató (átalános célú szmá): az egyes építési telkek beépítése során az összes általános, nem parkolóterületi célú építményszint bruttó területének és a telek területének hányadosa (bruttó összes szintterület m2/telekterület m2),

9.7 telek átlagos lejtése: a telek lejtésének az épület (beépítetlen teleknél az építési hely) tengelyvonalában mért százalékban kifejezett mértéke,

10.8 extenzív zöldtető: legalább 8 cm termőréteg vastagságú, pozsgás növényekkel borított tetőkert, amely a fenntartási munkák kivételével emberi tartózkodásra nem alkalmas,

11.9 gyep: természetes vagy telepített, többségében fűfélékből és kétszikű fajokból álló növénytársulás vagy társítás,

12.10 talajtakaró növény: alacsonyabb termetű, maximum 25 cm magas, terülő habitusú összefüggő növényállomány.

4. Területfelhasználási egységek

4. § (1) A Szabályozási Terület, valamint az azt közvetlenül határoló területek a TSZT és az FRSZ szerint beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területekre tagolódnak.

(2) A beépítésre szánt területek az alábbi területfelhasználási egységekbe tartoznak:

a) Ln-T Nagyvárosias, telepszerű lakóterület,

b) Lk-2 Kisvárosias, jellemzően szabadonálló jellegű lakóterület,

c) Lke-2 Kertvárosias, laza beépítésű lakóterület,

d) Lke-3 Kertvárosias, sziluettérzékeny, hegyvidéki lakóterület,

e) Vi-2 Intézményi, jellemzően szabadonálló jellegű terület,

f) K-Rek Nagykiterjedésű rekreációs és szabadidős terület.

(3) A beépítésre nem szánt területek az alábbi területfelhasználási egységekbe tartoznak:

a) KÖu Közúti közlekedési terület

aa) I. rendű főút számára szolgáló közúti közlekedési terület (a szabályozási területet határoló közterületek): Budaörsi út,

ab) II. rendű főút számára szolgáló közúti közlekedési területek: Rétköz utca, Szent Pio atya tér, Gazdagréti út, Törökbálinti út, Madárhegyi út,

b) Egyéb - övezetbe nem sorolt - közterületek - Vi-2, Lk-2, Lke-2, Lke-3 területfelhasználási egységeken belüli közterületek,

c) Zkp Közkert, közpark terület,

d) Ek Közjóléti erdőterület,

e) Kb-Ez Kondicionáló célú, jelentős zöldfelületű terület, záportározó területe.

II. Fejezet

A területek felhasználásának és beépítésének általános szabályai

5. Telekalakításra vonatkozó rendelkezések

5. § (1) Kötelező telket alakítani új építés, meglévő épület bővítése esetén a szabályozási vonallal és a kötelező megszüntetéssel érintett telkek esetében.

(2) A telkek a telekalakítás sajátos szabályai és az övezeti előírások keretei között összevonhatók és megoszthatók.

(3) A telekalakítással nem jöhet létre az övezeti előírásokkal ellentétes állapot.

(4) Az övezeti határvonal minden esetben telekhatár is, egy telken két övezet nem jöhet létre.

(5)11 Az építési övezetekben előírt minimális telekszélességet a telek építési helyének középvonalában kell biztosítani.

(6) A tervezési területen új nyúlványos telek az alábbi feltételekkel abban az esetben alakítható ki, ha a telek területe az építésügyi szabályok szerint megosztható, de a telek legkisebb szélessége ezt másképp nem teszi lehetővé és szabadonálló beépítésű lakó építési övezetben, ha mindkét telek szabadonálló beépítési módja biztosított.

(7) A (6) bekezdés szerint kialakuló nyél az alábbi paraméterekkel alakítható ki:

a) lakótelek esetén 2 db lakásig legalább 4 m, 6 db lakásig legalább 6 m széles és maximum 50,0 m hosszú,

b) ipari, kereskedelmi és gazdasági vagy vegyes területen legalább 8 m széles.

(8) Egymás mellett újonnan legfeljebb két teleknyél vagy egy magánút létesíthető.

(9) Beépítésre szánt területeket kiszolgáló gépjárműforgalom számára is szolgáló, 30,0 méternél hosszabb új zsákutca akkor létesíthető, ha a végén a tehergépjárművek számára (hulladékszállítás, katasztrófavédelmi feladatok ellátása) a megfelelő forduló kialakításra kerül. A zsákutcaként kialakítható útszakasz legnagyobb hossza 250,0 méter lehet.

(10)12 A telekalakítás során magánút céljára az alábbi minimális szélességi méretek tartandók be: lakóterületi kiszolgáló magánút esetében, ha csak lakófunkció létesül a kiszolgált területen:

a) minimum 4 m, ha 1 db lakást szolgál ki,

b) minimum 8 m, ha legfeljebb 6 db lakást szolgál ki,

c) minimum 10 m, ha 6-nál több lakást szolgál ki,

d) minimum 10 m, ha lakás rendeltetésen kívül más rendeltetés is létesül.

6. Az építés és bontás általános feltételei, a területeken elhelyezhető funkciók, építmények

6. § (1) Az elhelyezhető létesítményeket e rendelet egyedi építési övezeteire vonatkozó előírásai tartalmazzák.

(2) Egy épületen belül különböző rendeltetési egységek is létesíthetők.

(3) Új épület csak teljes közművesítettség esetén létesíthető.

7. Építmények elhelyezése, kialakítása, átalakítása, bővítése

7. § (1) Elő-, oldal- és hátsókert mérete:

a) új épület létesítése és meglévő épület bővítése, átépítése esetén az elő-, oldal- és hátsókert méretét e rendelet egyedi övezeti előírásainak megfelelően,

b) a Szabályozási Terven építési hely jelölése esetén annak, valamint e rendelet egyedi övezetekre vonatkozó előírásainak megfelelően

kell kialakítani.

(2)13 A tereprendezés mértéke maximum +1,0 m lehet. A 10%-os vagy azt meghaladó tereplejtés esetén a tereprendezés mértéke maximum +1,5 m lehet. Az épület melletti feltöltés 1 méter feletti részét az épületmagasság számítása során figyelembe kell venni.

(3)14 Egy telken több épület elhelyezése esetén, az épületek között tartandó minimális távolság, az övezetben előírt maximális épületmagasság értéke.

(4)15 A telken az előkert jogszabályban meghatározott minimális méretén belül burkolt felület, - a telken álló épület megközelítésére szolgáló út, járda és behajtó kivételével - nem létesíthető, biológiailag aktív zöldfelületet kell kialakítani. Alapintézményi funkció elhelyezése esetén ezen előírást nem kell alkalmazni.

(5)16 Egy telken több épülettömeg elhelyezhető terepszint alatti egyesített mélygarázs kialakításával. A terepszint feletti épületrészek között tartandó minimális távolság az övezetben előírt maximális épületmagasság értéke.

8. Épületmagasság

8. § A maximális épületmagasság az egyes övezetekben nem haladhatja meg az e rendelet övezeti előírásaiban meghatározott értékeket.

9. Közlekedés, parkolás

9. § (1) Az utcák szabályozási szélességét a közterület-szabályozással érintett telkek esetében a Szabályozási Terv tartalmazza.

(2) Új épület létesítése esetén az e rendeletben előírt személygépjármű férőhelyeket az építéssel egy időben telken belül kell kialakítani.

(3) A rendeltetésszerű használat biztosításához szükséges parkolóhelyeket az OTÉK 4. számú melléklete alapján kell számítani.

(4) Újonnan épített teremgarázsban nem alkalmazható olyan emelőgépes parkológép, mely egymástól függetlenül nem használható parkolóállások kialakítását eredményezi.

(5) Telken létesített terepszint alatti gépkocsitároló rámpája közterületen és közhasználat céljára átadható magánúton nem alakítható ki.

(6) Telken belüli felszíni parkoló csak fásítással együtt létesíthető. 3 db parkolóhely létesítése után legalább 1 db közepes növekedésű lombos fa telepítése szükséges.

(7) Rendszeres forgalom számára helikopter leszállóhely csak katonai, rendőrségi, katasztrófavédelmi, egészségügyi, államigazgatási funkciók kiszolgálása számára létesíthető.

10. A közműlétesítményekre vonatkozó rendelkezések

10. § (1) Útrekonstrukció esetén - amennyiben szükséges - az érintett meglévő közművek szükséges egyidejű rekonstrukciójáról, az utcafásítás lehetősége érdekében a közművek átépítéséről is gondoskodni kell.

(2) Az átépülő közművezetéket a jogszabályi előírás szerint megengedett legkisebb fektetési távolságra kell elhelyezni a várhatóan hosszabb időtávban helyen maradó közmű mellé, hogy utcafásításra terület szabaduljon fel.

(3) A közművezetékeket felszín alatti, a közműlétesítményeket felszín alatti vagy épületen belül történő elhelyezéssel kell kivitelezni.

(4) Ha a beépítés legalsó padlószintje mélyebbre kerül a csatorna folyás-fenékszintjénél, akkor a keletkező, összegyűlő vizeket helyi átemelő létesítésével kell a közcsatorna-hálózatba vezetni.

(5) Terepszint alatti építkezéssel a talaj-és rétegvíz áramlás útját elzárni nem szabad, annak megfelelő tovább vezetéséről a mélyépítés keretében gondoskodni kell.

(6) A szennyvizet közcsatornával kell elszállítani, amelybe csak az előírásoknak megfelelő szennyezettségű szennyvíz vezethető, ettől eltérő szennyezettségű vizet telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel - a megengedett szennyezettség mértékéig - elő kell tisztítani. Előtisztító az illetékes vízügyi hatóság ellenőrzése mellett üzemeltethető. Az ezekben felfogott szennyezést, szennyvíziszapot a hulladékkezelés szabályai szerint kell gyűjteni és ártalmatlanítani.

(7) Zárt szennyvíztároló nem létesíthető, a meglévők felszámolásáról a közcsatorna-hálózatra való rákapcsolódással egy időben a szennyvíz keletkeztetőjének gondoskodnia kell.

(8) A közép-, a kisfeszültségű és közvilágítási hálózatokat, valamint a táv- és hírközlési hálózatokat felszín alatti elhelyezéssel kell kivitelezni. A helytakarékosság érdekében tartalékkal rendelkező nagy nyílásszámú alépítmény hálózatot kell kialakítani, amelybe az egyes táv- és hírközlési kábelek utólag behúzhatók.

(9) Épületek közötti légtérben a közterületeken légvezeték, légkábel, adatkábel nem létesíthető, kivéve azokat az eseteket amennyiben ezek a közösségi közlekedés technikai feltételeinek biztosításához szükségesek.

(10) Vezeték nélküli közcélú hírközlési létesítmények (antenna, antennatartó szerkezet) telepítésénél

a) önálló antenna és antennatartó építmények, (tornyok) nem helyezhetők el,

b) antenna vagy antennatartó szerkezet kizárólag épület tetőszerkezetén helyezhető el.

11. Környezetvédelem

11. § (1) A hőellátást vezetékes energiaszolgáltatás alapú (távhő, gáz, elektromos) formában vagy megújuló (kivéve szélenergia) energiaforrásokkal kell biztosítani. Lakóparkok, irodaházak építésénél kötelező a távhőellátás vagy megújuló energiával kombinált távhőellátás. Ha a távhőellátás kiépítése gazdaságtalanul valósítható meg, akkor a társasházaknál (lakásszámtól függetlenül) a fűtést házközponti vagy a megújuló energiával kombinált házközponti fűtéssel kell biztosítani. Lakásonkénti egyedi gázfűtés nem létesíthető.

(2) Talajvédelem:

a) Az építkezések megkezdése előtt a felső termékeny talajréteget szakszerűen le kell termelni, deponálni. Az építés befejezése után, a telken belül elterítve a zöldfelületek kialakításához fel kell használni. A termőföld maximum egy évig deponálható, ezt követően talajjavítással használható fel.

b) Az építési munkálatok során még esetlegesen előkerülő talajszennyező anyagot vagy szennyezett talajt az építtetőnek be kell vizsgáltatni. A kimutatott veszélyességi fokozatnak megfelelően - az illetékes környezetvédelmi hatóság előírásai alapján - kell eljárni az elszállítás és az ártalmatlanítás során.

c) A területen kontakt talajszennyezéssel járó új ipari - üzemi - szolgáltató tevékenység nem folytatható.

d) Feltöltésre, visszatöltésre szennyezett talaj, építési törmelék nem használható.

(3)17 Új építésű irodaházak esetén az épületek energiaellátásának 30%-át megújuló energiából kell fedezni.

(4) Zenés szórakoztató létesítmény lakóépület, lakó rendeltetést tartalmazó épület telekhatárától számított minimum 200 méteres távolságra helyezhető el.

(5) Veszélyes hulladék keletkezésével járó tevékenységek a vonatkozó jogszabályok szerint, az átmeneti gyűjtés és tárolás szabályainak betartásával végezhetők. A területen csak a tevékenység során helyben keletkező veszélyes hulladékok átmeneti tárolása megengedett, külső forrásból származó veszélyes hulladék tárolása, kezelése, ártalmatlanítása tilos.

(6) Épület díszkivilágítása a szomszédos vagy szemközti épület használatát zavaró kialakítással nem helyezhető el.

(7) 100 lakást meghaladó, házközponti gázfűtést alkalmazandó lakóparkok építése előtt vizsgálni kell a háttér-légszennyezettséget. Ha a háttér-légszennyezettség értéke bármely szennyező komponens esetében a tervezett beruházás által okozott háttér-légszennyezettség növekedéssel együtt meghaladja az éves egészségügyi határértéket, akkor ezen a területen a vizsgálatnak nem megfelelő lakópark nem építhető meg.

(8) 100 lakást meghaladó, házközponti gázfűtést megvalósítandó lakóparkok építése előtt modellezéssel vizsgálni kell a szennyező anyagok terjedési irányát, hatásterületét, az esetlegesen szennyező gócpontokat (áramlástani vizsgálatok). Az éves egészségügyi határértéket meghaladó légszennyezettségi gócpontok kialakulása esetén a vizsgálatnak nem megfelelő lakópark nem építhető meg.

(9)18 Irodaházak és 100 vagy ezt meghaladó lakásszámú lakóparkok tervezése esetén városklimatológiai modellezéssel vizsgálni kell a beruházás által előidézendő hőszigethatást. A beruházás eredményeként újonnan hősziget nem alakulhat ki.

12. Zöldfelületek

12. § (1) A beépítés során a minimálisan kialakítandó zöldfelület arányát az övezeti előírások tartalmazzák. A kötelezően kialakításra kerülő zöldfelület minimum 50%-át egybefüggően kell kialakítani.

(2) A kedvezőbb városökológiai adottságok kialakítása érdekében az építési telkeken és a közterületeken az aktív zöldfelületeket a lehető legnagyobb egybefüggő kiterjedéssel, biológiailag aktív növényzet biztosításával kell kialakítani.

(3) A meglévő közterületek átalakítása és felújítása során a közterületi zöldfelületek tervezéséről és kialakításáról is gondoskodni kell.

(4) Fásítandóak a Szabályozási Terven „Telepítendő fasor” jelkulccsal ellátott területek, közút szakaszok.

(5) A kiépítendő új utcák kétoldalt fásítandók, utcánként minimum 8-8 méterenkénti telepítéssel, a közműhelyzet figyelembevételével.

(6) Meglévő utcák felújításakor a meglévő fasorok megtartandók. Átépítéskor legalább egyoldali fasor telepítését kell biztosítani, a közműhelyzet figyelembevételével.

(7) Utcafásításkor a fák öntözési lehetőségének biztosításáról a telepítéssel egy időben gondoskodni szükséges.

(8) A gyalogos funkciójú közterület mellett fasor telepítendő.

(9) A lakótelkekkel határos intézménytelkek zöldfelületét úgy kell kialakítani, hogy a telekhatáron legalább egy fasor telepítésére szolgáló, többszintes növényállományú védő zöldsáv jöjjön létre.

(10)19 A lakóterületi telkek zöldfelületeinek minden 100 m2-e után legalább 1 fát kell telepíteni.

(11)20 Új lapostetők létesítése és meglévő lapostetők rekonstrukciója során (a védett épületek kivételével), ha a meglévő épület szerkezete (statikai szakvélemény alapján) azt lehetővé teszi, a tetőfelület 40 m2-t meghaladó részét legalább extenzív zöldtetőként kell kialakítani. Alapintézményi funkció elhelyezése esetén ezen előírást nem kell alkalmazni.

(12) A többszintes növényállomány szintszámának megfelelően a területhasználati egységekre előírt legkisebb zöldfelület mértéke kétszintes esetén legfeljebb a mértékszám 10%-ával (10% esetén 1%-kal, 60% esetén 6%-kal stb.), háromszintes esetén további 5%-kal (10% esetén 1,5%-kal, 60% esetén 9%-kal stb.) csökkenthető.

III. Fejezet

Részletes övezeti előírások

13. Beépítésre szánt területek építési övezetei

13. § Építési övezetek:

a) Ln-T-XI-G Nagyvárosias telepszerű lakóövezet,

b) Ln-T-XI-I-06 Nagyvárosias intézménydomináns telepszerű lakóövezet,

c) Ln-T-XI-I-07 Nagyvárosias intézménydomináns telepszerű lakóövezet,

d) Ln-T-XI-I-08 Nagyvárosias intézménydomináns telepszerű lakóövezet,

e) Ln-T-XI-P-01 Parkolóház létesítésére szolgáló nagyvárosias telepszerű lakóövezet,

f) Ln-T-XI-L-01 Nagyvárosias telepszerű lakóövezet,

g) Lk-2-XI-10 Kisvárosias lakódominanciájú családi és társasházas övezet,

h) Lk-2-XI-11 Kisvárosias lakódominanciájú, családi és társasházas övezet,

i) Lk-2-XI-12 Kisvárosias lakódominanciájú, családi és társasházas övezet,

j) Lk-2-XI-13 Kisvárosias lakódominanciájú, családi és társasházas övezet,

k) Lk-2-XI-I-02 Kisvárosias intézménydomináns, családi és társasházas övezet,

l) Lk-2-XI-I-03 Kisvárosias intézménydomináns, családi és társasházas övezet,

m) Lk-2-XI-I-04 Kertvárosias intézménydomináns, családi és társasházas övezet,

n) Lk-2-XI-I-05 Kisvárosias intézménydomináns társasházas övezet,

o) Lk-2-XI-KG Gázátadó állomás elhelyezésére szolgáló kisvárosias lakóövezet,

p) Lke-2-XI-01 Kertvárosias lakódominanciájú családi és társasházas övezet,

q) Lke-2-XI-02 Kertvárosias lakódominanciájú családi és társasházas övezet,

r) Lke-3-XI-02 Kertvárosias sziluettérzékeny hegyvidéki családi házas övezet,

s) Lke-3-XI-03 Kertvárosias sziluettérzékeny hegyvidéki családi házas övezet,

t) Lke-3-XI-Kv-01 Viziközmű létesítmény elhelyezésére szolgáló kertvárosias lakóövezet,

u) Vi-2-XI-28 Intézménydomináns vegyes övezet,

ü) Vi-2-XI-29 Intézménydomináns vegyes övezet,
v) Vi-2-XI-30 Intézménydomináns vegyes övezet,
w) Vi-2-XI-31Intézménydomináns vegyes övezet,
x) Vi-2-XI-32 Intézménydomináns vegyes övezet,
y) K-rek-XI-01 Nagykiterjedésű rekreációs és szabadidős terület.

14. Az Ln-T-XI-G jelű építési övezetre vonatkozó előírások

14. § (1) Az Ln-T-XI-G jelű építési övezet területén az alábbi rendeltetésű épületek, építmények helyezhetők el:

a) lakó rendeltetés,

b) kereskedelmi, szolgáltató rendeltetés,

c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális rendeltetés,

d) kulturális, közösségi, szórakoztató rendeltetés,

e) szállás jellegű rendeltetés,

f) igazgatás és iroda rendeltetés és

g) önálló mélygarázs.

(2) Közterületen elhelyezhető építmények:

a) közutak, gyalogutak, kerékpárutak,

b) gépjármű várakozóhelyek,

c) mélygarázsok,

d) pihenést, testedzést szolgáló építmények, játszóterek,

e) ismeretterjesztést szolgáló építmények, művészeti alkotások, kertépítészeti létesítmények,

f) terület fenntartásához szükséges építmények, hulladéktárolók,

g) hírlapárusító, virágárusító pavilon maximum 15 m2 alapterülettel, telefonfülke,

h) közmű-becsatlakozás műtárgyai és

i) köztárgyak.

(3) Az építési övezetben építményt elhelyezni a 2. mellékletben megadott beépítési paraméterek betartásával lehet.

(4) Új lakóépület csak meglevő lakóépület bontása esetén építhető. Az övezetben a beépítés mértéke nem növelhető.

(5) Kiskereskedelmi funkció épületenként maximum 2000 m2 bruttó szintterületen létesíthető.

(6) A meglévő lakóépületek emeleti szintjein a lakó funkción kívül csak azt nem zavaró, legfeljebb egyenértékű környezeti hatással rendelkező intézmény létesíthető.

(7) Terepszint alatti beépítések helye

a) építési telken - építési hely területe,

b) közterületen - terepszint alatti beépítés helye.

(8) A Szabályozási Terven jelölt megtartandó zöldterületeken, játszótereken csak a rendeltetéshez tartozó funkciójú építmény létesíthető.

(9) A 1918/30; 1918/31; 1918/32 hrsz.-ú ingatlanokon tetőszint építése megengedett a legnagyobb épületmagasság betartásával. A lakásszám tetőszint létesítése esetén sem növelhető.

(10) A 1918/35, 1782/29; 1782/31; 1782/32 hrsz.-ú ingatlanokon tetőszint építése megengedett, de az épületmagasság nem haladhatja meg a 7,5 métert.

15. Az Ln-T-XI-I-06 jelű építési övezetre vonatkozó előírások

15. § (1) Az Ln-T-XI-I-06 jelű övezet területén kizárólag a lakótelep kiszolgálására alkalmas közösségi létesítmény helyezhető el.

(2) Az építési övezetben építményt elhelyezni szabadonálló beépítési móddal a 2. mellékletben megadott beépítési paraméterek betartásával lehet.

(3) Az övezetben kialakított telkek nem keríthetők le.

(4) A telkek zöldterületét közhasználatú zöldfelületként kell kialakítani.

16. Az Ln-T-XI-I-07 jelű építési övezetre vonatkozó előírások

16. § (1) Az Ln-T-XI-I-07 jelű építési övezet területén az alábbi rendeltetésű épületek, építmények helyezhetők el:

a) közintézmény és

b) sportlétesítmény.

(2) A melléképítmények közül

a) a közműbecsatlakozási műtárgy, a csatlakozó közterületek felől térszín alatt,

b) kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy)

helyezhetők el.

(3) Az építési övezetben építményt elhelyezni szabadonálló beépítési móddal a 2. mellékletben megadott beépítési paraméterek betartásával lehet.

(4) Előkert legkisebb mérete a terven jelölt építési hely szerinti méret.

(5) Oldal- és hátsókert legkisebb mérete a terven jelölt építési hely szerinti méret, ennek hiányában az OTÉK 36. §-ban előírt, az „Épületek közötti legkisebb távolság”-ra vonatkozó előírásokat kell figyelembe venni.

17. Az Ln-T-XI-I-08 jelű építési övezetre vonatkozó előírások

17. § (1) Az Ln-T-XI-I-08 jelű építési övezet területén az alábbi rendeltetésű épületek, építmények helyezhetők el:

a) közintézmény és

b) kereskedelem.

(3) Az építési övezetben építményt elhelyezni szabadonálló beépítési móddal a 2. mellékletben megadott beépítési paraméterek betartásával lehet.

(4) Előkert legkisebb mérete a Szabályozási Terven jelölt építési hely szerinti méret.

(5) Oldal- és hátsókert legkisebb mérete a Szabályozási Terven jelölt építési hely szerinti méret.

18. Az Ln-T-XI-P-01 jelű építési övezetre vonatkozó előírások

18. § (1) Az Ln-T-XI-P-01 jelű építési övezet területén kizárólag parkolóház helyezhető el.

(2) Az építési övezetben építményt elhelyezni szabadonálló beépítési móddal a 2. mellékletben megadott beépítési paraméterek betartásával lehet.

(3) A Szabályozási Terven jelölt helyen közhasználat céljára átadott, gyalogosforgalom számára megnyitott területrész alakítandó ki.

(4) Előkert legkisebb mérete a Szabályozási Terven jelölt építési hely szerinti méret.

(5) Oldal, -és hátsókert legkisebb mérete a Szabályozási Terven jelölt építési hely szerinti méret.

19. Az Ln-T-XI-L-01 jelű építési övezetre vonatkozó előírások

19. § (1) Az Ln-T-XI-L-01 jelű építési övezet területén kizárólag lakóépület helyezhető el.

(2) A melléképítmények közül

a) a közműbecsatlakozási műtárgy, a csatlakozó közterületek felől térszín alatt vagy az épületen belül,

b) kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél magasabbra nem emelkedő, lefedés nélküli terasz),

c) kerti vízmedence,

d) kerti lugas és

e) kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő

helyezhetők el.

(3) Az építési övezetben építményt elhelyezni szabadonálló beépítési móddal a 2. mellékletben megadott beépítési paraméterek betartásával lehet.

20. Az Lk-2-XI-10 jelű építési övezetre vonatkozó előírások

20. § (1) Az Lk-2-XI-10 jelű építési övezet területén az alábbi rendeltetésű épületek, építmények helyezhetők el:

a) közintézmény,

b) igazgatási, egészségügyi,

c) iroda,

d) lakóépület,

e) szálláshely-szolgáltatás,

f) szolgáltatás,

g) vendéglátás,

h) sportlétesítmény,

i) a kutatás-fejlesztés nem üzemi technológiái és

j) kiskereskedelem.

(2) A melléképítmények közül

a) a közműbecsatlakozási műtárgy, a csatlakozó közterületek felől térszín alatt vagy az épületen belül,

b) kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél magasabbra nem emelkedő, lefedés nélküli terasz),

c) kerti vízmedence,

d) kerti lugas és

e) kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő

helyezhetők el.

(3) Kereskedelmi funkció csak az épületek földszintjén alakítható ki.

(4) Az övezet területén parkolóház, önálló járműtároló nem létesíthető.

(5) Az építési övezetben építményt elhelyezni szabadonálló beépítési móddal a 2. mellékletben megadott beépítési paraméterek betartásával lehet.

(6) Az építési övezet területén:

a) az előkert mérete: minimum 5,0 m, maximum 10,0 m, ahol ez az érték minden esetben a terepszint feletti épületrész utcafronti homlokzati síkjától mért érték, kivéve a 1582, 1591/1, 1591/2, 1591/3, 1591/4, 1591/5, 1595, 1596/1, 1596/4, 1597/1, 1597/2, 1682/1, 1682/2, 1682/3, 1682/4 hrsz.-ú telkeket, továbbá a 1677/2, 1677/3, 1677/4, 1677/5, 1677/6 és a 1703/2, 1703/3, 1703/4, 1703/5, 1703/6 hrsz.-ú ingatlanokból kialakuló telkeket, ahol az előkert mérete minimum 10,0 m, maximum 15,0 m. A kivétellel érintett saroktelkek esetén a 10,0-15,0 m-es előkerti méret csak az egyik utca tekintetében értendő, a másik közterület felől az általános érték tartandó,

b) az oldalkert mérete: a terven jelölt építési hely szerinti méret, ennek hiányában H/2 (ahol H a maximális épületmagasság),

c) a hátsókert mérete: a terven jelölt építési hely szerinti méret, ennek hiányában H (ahol H a maximális épületmagasság),

d) abban az esetben, ha a javasolt telekalakítástól eltérő, a szabályozási előírásoknak megfelelő telekalakítás történik, mely érinti a szabályozási tervben meghatározott építési helyet, az oldalkert és hátsókert mérete tekintetében az OTÉK 35. § (3) és (4) bekezdése irányadó.

(7)21 Az övezetben az övezeti határértékek betartása mellett a minimális telekterületet elérő vagy meghaladó telkek esetén az elhelyezhető épületek száma a telekterület és a minimális telekterület egész számú hányadosa. A minimális telekterületet el nem érő, Földhivatalnál bejegyzett (önálló helyrajzi számmal rendelkező) telkekre 1 épület építhető.

(8)22 Az övezetben létesíthető rendeltetési egységek maximális száma a beépíthető maximális általános szintterület 120-szal történő osztásának egész számú hányadosa. Egy épületben elhelyezhető rendeltetési egységek száma maximum 4.

(9)23 Egy épület maximális bruttó alapterülete legfeljebb 300 m2. Alapintézményi funkció elhelyezése esetén ezen előírást nem kell alkalmazni.

(10)24 Lakóövezetekben, új épület építése esetén, az épület utcára merőleges hossza nem haladhatja meg a 25 métert. Sarok telek esetében mindkét utcára értendő a korlátozás. Alapintézményi funkció elhelyezése esetén ezen előírást nem kell alkalmazni.

(11)25

(12) Az építési övezetben kizárólag közterület szabályozással érintett telkek akkor is beépíthetőek, ha a szabályozás után kialakult telek mérete nem éri el az 1000 m2-t. A rendeltetési egységek számára a (8) bekezdés előírásai érvényesek.

(13) Abban az esetben, ha az épület kontúrja alatti teleksávban a terep lejtése átlagban mérve eléri vagy meghaladja a 10%-ot, az épület lejtő felőli párkánymagassága a megengedett épületmagasságnál maximum 1,5 méterrel lehet magasabb.

(14)26

(15) Az épület legmagasabb pontja - gerincmagassága - magastetős épület esetén a homlokzati falsík és a tető felső síkjának metszésvonalától számítva maximum 6,0 méter lehet.

(16) Az épület legmagasabb pontja lapostetős épület esetén:

a) sík terepen maximum 3,0 méterrel lehet nagyobb az övezetre érvényes épületmagasságnál,

b) 10%-os vagy azt meghaladó tereplejtés esetén az épület körüli rendezett terep legmagasabb pontjától számítva maximum 9,0 méter lehet.

(17) A tetőről összegyűjtött esővizet telken belül kell összegyűjteni és a zöldfelületek öntözésére kell felhasználni.

(18)27

(19) A létesített funkciókhoz az OTÉK által előírt számban szükséges kerékpártámaszokat a Magyar Kerékpárosklub ajánlásának megfelelő műszaki kivitelben terepszinten kell elhelyezni.

21. Az Lk-2-XI-11 jelű építési övezetre vonatkozó előírások

21. § (1) Az Lk-2-XI-11 jelű építési övezet területén az alábbi rendeltetésű épületek, építmények helyezhetők el:

a) közintézmény,

b) igazgatási, egészségügyi,

c) iroda,

d) lakóépület,

e) szálláshely-szolgáltatás,

f) szolgáltatás,

g) vendéglátás,

h) sportlétesítmény,

i) a kutatás-fejlesztés nem üzemi technológiái és

j) kiskereskedelem.

(2) A melléképítmények közül

a) a közműbecsatlakozási műtárgy, a csatlakozó közterületek felől térszín alatt vagy az épületen belül,

b) kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél magasabbra nem emelkedő, lefedés nélküli terasz),

c) kerti vízmedence,

d) kerti lugas és

e) kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő

helyezhetők el.

(3) Kereskedelmi funkció csak az épületek földszintjén alakítható ki.

(4) Az övezet területén parkolóház, önálló járműtároló nem létesíthető.

(5) Az építési övezetben építményt elhelyezni szabadonálló beépítési móddal a 2. mellékletben megadott beépítési paraméterek betartásával lehet.

(6) Az építési övezet területén:

a) az előkert mérete: minimum 5,0 méter, maximum 10,0 m, ahol ez az érték minden esetben a terepszint feletti épületrész utcafronti homlokzati síkjától mért érték,

b) az oldalkert mérete: a Szabályozási Terven jelölt építési hely szerinti méret, ennek hiányában H/2 (ahol H a maximális épületmagasság),

c) a hátsókert mérete: a terven jelölt építési hely szerinti méret, ennek hiányában H (ahol H a maximális épületmagasság).

(7)28 Az övezetben az övezeti határértékek betartása mellett a minimális telekterületet elérő vagy meghaladó telkek esetén az elhelyezhető épületek száma a telekterület és a minimális telekterület egész számú hányadosa. A minimális telekterületet el nem érő, Földhivatalnál bejegyzett (önálló helyrajzi számmal rendelkező) telkekre 1 épület építhető.

(8)29

(9)30

(10) A tetőről összegyűjtött esővizet telken belül kell összegyűjteni és a zöldfelületek öntözésére kell felhasználni.

(11)31

(12) A létesített funkciókhoz az OTÉK által előírt számban szükséges kerékpártámaszokat a Magyar Kerékpárosklub ajánlásának megfelelő műszaki kivitelben terepszinten kell elhelyezni.

22. Az Lk-2-XI-12 jelű építési övezetre vonatkozó előírások

22. § (1) Az Lk-2-XI-12 jelű építési övezet területén az alábbi rendeltetésű épületek, építmények helyezhetők el:

a) közintézmény,

b) igazgatási, egészségügyi,

c) iroda,

d) lakóépület,

e) szálláshely-szolgáltatás,

f) szolgáltatás,

g) vendéglátás,

h) sportlétesítmény,

i) a kutatás-fejlesztés nem üzemi technológiái és

j) kiskereskedelem.

(2) A melléképítmények közül

a) a közműbecsatlakozási műtárgy, a csatlakozó közterületek felől térszín alatt vagy az épületen belül,

b) kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél magasabbra nem emelkedő, lefedés nélküli terasz),

c) kerti vízmedence,

d) kerti lugas és

e) kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő

helyezhetők el.

(3) Kereskedelmi funkció csak az épületek földszintjén alakítható ki.

(4) Az övezet területén parkolóház, önálló járműtároló nem létesíthető.

(5) Az építési övezetben építményt elhelyezni szabadonálló beépítési móddal a 2. mellékletben megadott beépítési paraméterek betartásával lehet.

(6) Az építési övezet területén:

a) az előkert mérete: minimum 5,0 m, maximum 10,0 m, ahol ez az érték minden esetben a terepszint feletti épületrész utcafronti homlokzati síkjától mért érték,

b) az oldalkert mérete: a Szabályozási Terven jelölt építési hely szerinti méret, ennek hiányában H/2 (ahol H a maximális épületmagasság),

c) a hátsókert mérete: a terven jelölt építési hely szerinti méret, ennek hiányában H (ahol H a maximális épületmagasság),

d) abban az esetben, ha a javasolt telekalakítástól eltérő, a szabályozási előírásoknak megfelelő telekalakítás történik, mely érinti a szabályozási tervben meghatározott építési helyet, az oldalkert és hátsókert mérete tekintetében az OTÉK 35. § (3) és (4) bekezdése irányadó.

(7)32 Az övezetben az övezeti határértékek betartása mellett a minimális telekterületet elérő vagy meghaladó telkek esetén az elhelyezhető épületek száma a telekterület és a minimális telekterület egész számú hányadosa. A minimális telekterületet el nem érő, Földhivatalnál bejegyzett (önálló helyrajzi számmal rendelkező) telkekre 1 épület építhető.

(8)33

(9)34

(10) Abban az esetben, ha az épület kontúrja alatti teleksávban a terep lejtése átlagban mérve eléri vagy meghaladja a 10%-ot, az épület lejtő felőli párkánymagassága a megengedett épületmagasságnál maximum 1,5 méterrel lehet magasabb.

(11)35

(12) Az épület legmagasabb pontja - gerincmagassága - magastetős épület esetén a homlokzati falsík és a tető felső síkjának metszésvonalától számítva maximum 6,0 méter lehet.

(13) Az épület legmagasabb pontja lapostetős épület esetén:

a) sík terepen maximum 3,0 méterrel lehet nagyobb az övezetre érvényes épületmagasságnál,

b) 10%-os vagy azt meghaladó tereplejtés esetén az épület körüli rendezett terep legmagasabb pontjától számítva maximum 12,00 méter lehet.

(14)36

(15) A tetőről összegyűjtött esővizet telken belül kell összegyűjteni és a zöldfelületek öntözésére kell felhasználni.

(16) A létesített funkciókhoz az OTÉK által előírt számban szükséges kerékpártámaszokat a Magyar Kerékpárosklub ajánlásának megfelelő műszaki kivitelben terepszinten kell elhelyezni.

23. Az Lk-2-XI-13 jelű építési övezetre vonatkozó előírások

23. § (1) Az Lk-2-XI-13 jelű építési övezet területén az alábbi rendeltetésű épületek, építmények helyezhetők el:

a) közintézmény,

b) igazgatási, egészségügyi,

c) iroda,

d) lakóépület,

e) szálláshely-szolgáltatás,

f) szolgáltatás,

g) vendéglátás,

h) sportlétesítmény,

i) a kutatás-fejlesztés nem üzemi technológiái és

j) kiskereskedelem.

(2) A melléképítmények közül

a) a közműbecsatlakozási műtárgy, a csatlakozó közterületek felől térszín alatt vagy az épületen belül,

b) kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél magasabbra nem emelkedő, lefedés nélküli terasz),

c) kerti vízmedence,

d) kerti lugas és

e) kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő

helyezhetők el.

(3) Kereskedelmi funkció csak az épületek földszintjén alakítható ki.

(4) Az övezet területén parkolóház, önálló járműtároló nem létesíthető.

(5) Az építési övezetben építményt elhelyezni szabadonálló beépítési móddal a 2. mellékletben megadott beépítési paraméterek betartásával lehet.

(6) Az építési övezet területén:

a) az előkert mérete: minimum 5,0 m, maximum 10,0 m, ahol ez az érték minden esetben a terepszint feletti épületrész utcafronti homlokzati síkjától mért érték,

b) az oldalkert mérete: a terven jelölt építési hely szerinti méret, ennek hiányában H/2 (ahol H a maximális épületmagasság),

c) a hátsókert mérete: a terven jelölt építési hely szerinti méret, ennek hiányában H (ahol H a maximális épületmagasság),

d) abban az esetben, ha a javasolt telekalakítástól eltérő, a szabályozási előírásoknak megfelelő telekalakítás történik, mely érinti a szabályozási tervben meghatározott építési helyet, az oldalkert és hátsókert mérete tekintetében az OTÉK 35. § (3) és (4) bekezdése irányadó.

(7)37 Az övezetben az övezeti határértékek betartása mellett a minimális telekterületet elérő vagy meghaladó telkek esetén az elhelyezhető épületek száma a telekterület és a minimális telekterület egész számú hányadosa. A minimális telekterületet el nem érő, Földhivatalnál bejegyzett (önálló helyrajzi számmal rendelkező) telkekre 1 épület építhető.

(8)38

(9)39

(10) Abban az esetben, ha az épület kontúrja alatti teleksávban a terep lejtése átlagban mérve eléri vagy meghaladja a 10%-ot, az épület lejtő felőli párkánymagassága a megengedett épületmagasságnál maximum 1,5 méterrel lehet magasabb.

(11)40

(12) Az épület legmagasabb pontja - gerincmagassága - magastetős épület esetén a homlokzati falsík és a tető felső síkjának metszésvonalától számítva maximum 6,0 méter lehet.

(13) Az épület legmagasabb pontja lapostetős épület esetén:

a) sík terepen maximum 3,0 méterrel lehet nagyobb az övezetre érvényes épületmagasságnál,

b) 10%-os vagy azt meghaladó tereplejtés esetén az épület körüli rendezett terep legmagasabb pontjától számítva maximum 9,0 méter lehet.

(14) A tetőről összegyűjtött esővizet telken belül kell összegyűjteni és a zöldfelületek öntözésére kell felhasználni.

(15)41

(16) A létesített funkciókhoz az OTÉK által előírt számban szükséges kerékpártámaszokat a Magyar Kerékpárosklub ajánlásának megfelelő műszaki kivitelben terepszinten kell elhelyezni.

24. Az Lk-2-XI-I-02 jelű építési övezetre vonatkozó előírások

24. § (1) Az Lk-2-XI-I-02 jelű építési övezet területén az alábbi rendeltetésű épületek, építmények helyezhetők el:

a) közintézmény,

b) igazgatási, egészségügyi,

c) iroda,

d) lakóépület,

e) szálláshely-szolgáltatás,

f) szolgáltatás,

g) vendéglátás

h) sportlétesítmény,

i) a kutatás-fejlesztés nem üzemi technológiái és

j) kiskereskedelem.

(2) A melléképítmények közül a közműbecsatlakozási műtárgy a csatlakozó közterületek felől térszín alatt vagy az épületen belül helyezhető el.

(3) Maximum 1500 m2 bruttó területű kereskedelmi létesítmény helyezhető el.

(4) Az övezet területén parkolóház, önálló járműtároló nem létesíthető.

(5) Az építési övezetben építményt elhelyezni szabadonálló beépítési móddal a 2. mellékletben megadott beépítési paraméterek betartásával lehet.

(6) Az építési övezet területén:

a) az előkert mérete: minimum 5,0 m, maximum 10.0 m, ahol ez az érték minden esetben a terepszint feletti épületrész utcafronti homlokzati síkjától mért érték,

b) az oldalkert mérete: a terven jelölt építési hely szerinti méret, ennek hiányában H/2 (ahol H a maximális épületmagasság),

c) a hátsókert mérete: a terven jelölt építési hely szerinti méret, ennek hiányában H (ahol H a maximális épületmagasság),

d) abban az esetben, ha a javasolt telekalakítástól eltérő, a szabályozási előírásoknak megfelelő telekalakítás történik, mely érinti a szabályozási tervben meghatározott építési helyet, az oldalkert és hátsókert mérete tekintetében az OTÉK 35. § (3) és (4) bekezdése irányadó.

(7) Az övezet telkein maximum kettő épület helyezhető el.

(8)42

(9)43

(10) Abban az esetben, ha az épület kontúrja alatti teleksávban a terep lejtése átlagban mérve eléri vagy meghaladja a 10%-ot, az épület lejtő felőli párkánymagassága a megengedett épületmagasságnál maximum 1,5 méterrel lehet magasabb.

(11)44

(12) Az épület legmagasabb pontja - gerincmagassága - magastetős épület esetén a homlokzati falsík és a tető felső síkjának metszésvonalától számítva maximum 6,0 méter lehet.

(13) Az épület legmagasabb pontja lapostetős épület esetén:

a) sík terepen maximum 3,5 méterrel lehet nagyobb az övezetre érvényes épületmagasságnál,

b) 10%-os vagy azt meghaladó tereplejtés esetén az épület körüli rendezett terep legmagasabb pontjától számítva maximum 12,0 méter lehet.

(14) A tetőről összegyűjtött esővizet telken belül kell összegyűjteni és a zöldfelületek öntözésére kell felhasználni.

(15)45

(16) A létesített funkciókhoz az OTÉK által előírt számban szükséges kerékpártámaszokat a Magyar Kerékpárosklub ajánlásának megfelelő műszaki kivitelben terepszinten kell elhelyezni.

25. Az Lk-2-XI-I-03 jelű építési övezetre vonatkozó előírások

25. § (1) Az Lk-2-XI-I-03 jelű építési övezet területén az alábbi rendeltetésű épületek, építmények helyezhetők el:

a) közintézmény,

b) igazgatási, egészségügyi,

c) iroda,

d) lakóépület,

e) szálláshely-szolgáltatás,

f) szolgáltatás,

g) vendéglátás

h) sportlétesítmény,

i) a kutatás-fejlesztés nem üzemi technológiái és

j) kiskereskedelem.

(2) A melléképítmények közül a közműbecsatlakozási műtárgy a csatlakozó közterületek felől térszín alatt vagy az épületen belül helyezhető el.

(3) Kereskedelemi funkció az épületek földszintjén helyezhető el.

(4) Az övezet területén parkolóház, önálló járműtároló nem létesíthető.

(5) Az építési övezetben építményt elhelyezni szabadonálló beépítési móddal a 2. mellékletben megadott beépítési paraméterek betartásával lehet.

(6) Az építési övezet területén:

a) az előkert mérete: a terven jelölt építési hely szerinti méret, ennek hiányában minimum 5,0 m,

b) az oldalkert mérete: a terven jelölt építési hely szerinti méret, ennek hiányában H/2 (ahol H a maximális épületmagasság),

c) a hátsókert mérete: a terven jelölt építési hely szerinti méret, ennek hiányában H (ahol H a maximális épületmagasság).

(7) Az övezet telkein maximum három épület helyezhető el.

(8)46 Az övezetben a lakó funkció mértéke nem haladhatja meg az általános célú szintterületi mutató 50%-át.

(9)47

(10) Abban az esetben, ha az épület kontúrja alatti teleksávban a terep lejtése átlagban mérve eléri vagy meghaladja a 10%-ot, az épület lejtő felőli párkánymagassága a megengedett épületmagasságnál maximum 3,5 méterrel lehet magasabb.

(11) 10%-os vagy azt meghaladó tereplejtés esetén a tereprendezés mértéke maximum +2,0 m lehet. Az épület melletti feltöltés 1 méter feletti részét az épületmagasság számítása során figyelembe kell venni.

(12) Az épület legmagasabb pontja - gerincmagassága - magastetős épület esetén a homlokzati falsík és a tető felső síkjának metszésvonalától számítva maximum 6,0 méter lehet.

(13) Az épület legmagasabb pontja lapostetős épület esetén:

a) sík terepen maximum 3,5 méterrel lehet nagyobb az övezetre érvényes épületmagasságnál,

b) 10%-os vagy azt meghaladó tereplejtés esetén az épület körüli rendezett terep legmagasabb pontjától számítva maximum 13,0 méter lehet.

(14) A tetőről összegyűjtött esővizet telken belül kell összegyűjteni és a zöldfelületek öntözésére kell felhasználni.

(15)48

(16) A létesített funkciókhoz az OTÉK által előírt számban szükséges kerékpártámaszokat a Magyar Kerékpárosklub ajánlásának megfelelő műszaki kivitelben terepszinten kell elhelyezni.

26. Az Lk-2-XI-I-04 jelű építési övezetre vonatkozó előírások

26. § (1) Az Lk-2-XI-I-04 jelű építési övezet területén az alábbi rendeltetésű épületek, építmények helyezhetők el:

a) közintézmény,

b) igazgatási, egészségügyi,

c) iroda,

d) lakóépület,

e) szálláshely-szolgáltatás,

f) szolgáltatás,

g) vendéglátás,

h) sportlétesítmény,

i) a kutatás-fejlesztés nem üzemi technológiái és

j) kiskereskedelem.

(2) A melléképítmények közül a közműbecsatlakozási műtárgy a csatlakozó közterületek felől térszín alatt vagy az épületen belül helyezhető el.

(3) Az övezet területén üzemanyagtöltő állomás nem létesíthető.

(4) Kereskedelemi funkció az épületek földszintjén helyezhető el.

(5) Az övezet területén parkolóház, önálló járműtároló nem létesíthető.

(6) Az övezet területén nem helyezhető el olyan funkció, mely esetében az egyéb jogszabályban előírt zajhatárérték betartása nem biztosítható.

(7) Az építési övezetben építményt elhelyezni szabadonálló beépítési móddal a 2. mellékletben megadott beépítési paraméterek betartásával lehet.

(8) Az építési övezet területén:

a) az előkert mérete: minimum 5,0 m,

b) az oldalkert mérete: H/2 (ahol H a maximális épületmagasság),

c) a hátsókert mérete: H (ahol H a maximális épületmagasság).

(9)49 Az övezetben az övezeti határértékek betartása mellett a minimális telekterületet elérő vagy meghaladó telkek esetén az elhelyezhető épületek száma a telekterület és a minimális telekterület egész számú hányadosa. A minimális telekterületet el nem érő, Földhivatalnál bejegyzett (önálló helyrajzi számmal rendelkező) telkekre 1 épület építhető.

(10)50

(11)51

(12) Abban az esetben, ha az épület kontúrja alatti teleksávban a terep lejtése átlagban mérve eléri vagy meghaladja a 10%-ot, az épület lejtő felőli párkánymagassága a megengedett épületmagasságnál maximum 1,5 méterrel lehet magasabb.

(13)52

(14) Az épület legmagasabb pontja - gerincmagassága - magastetős épület esetén a homlokzati falsík és a tető felső síkjának metszésvonalától számítva maximum 6,0 méter lehet.

(15) Az épület legmagasabb pontja lapostetős épület esetén:

a) sík terepen maximum 3,0 méterrel lehet nagyobb az övezetre érvényes épületmagasságnál,

b) 10%-os vagy azt meghaladó tereplejtés esetén az épület körüli rendezett terep legmagasabb pontjától számítva maximum 13,5 méter lehet.

(16) A tetőről összegyűjtött esővizet telken belül kell összegyűjteni és a zöldfelületek öntözésére kell felhasználni.

(17)53

(18) A létesített funkciókhoz az OTÉK által előírt számban szükséges kerékpártámaszokat a Magyar Kerékpárosklub ajánlásának megfelelő műszaki kivitelben terepszinten kell elhelyezni.

27. Az Lk-2-XI-I-05 jelű építési övezetre vonatkozó előírások

27. § (1) Az Lk-2-XI-I-05 jelű építési övezet területén az alábbi rendeltetésű épületek, építmények helyezhetők el:

a) közintézmény,

b) igazgatási, egészségügyi,

c) iroda,

d) lakóépület,

e) szálláshely-szolgáltatás,

f) szolgáltatás,

g) vendéglátás,

h) egyéb közösségi szórakoztatás,

i) sportlétesítmény,

j) a kutatás-fejlesztés nem üzemi technológiái és

k) kiskereskedelem.

(2) A melléképítmények közül a közműbecsatlakozási műtárgy a csatlakozó közterületek felől térszín alatt vagy az épületen belül helyezhető el.

(3) Lakófunkció a bruttó szintterület maximum 50%-a lehet. Önálló, csak lakófunkciójú épület nem helyezhető el.

(4) Kereskedelemi funkció az épületek földszintjén helyezhető el.

(5) Az övezet területén parkolóház, önálló járműtároló nem létesíthető.

(6) Az építési övezetben építményt elhelyezni szabadonálló beépítési móddal a 2. mellékletben megadott beépítési paraméterek betartásával lehet.

(7) Az építési övezet területén:

a) az előkert mérete: minimum 5,0 m,

b) az oldalkert mérete: H/2 (ahol H a maximális épületmagasság),

c) a hátsókert mérete: H (ahol H a maximális épületmagasság).

(8)54 Az övezetben az övezeti határértékek betartása mellett a minimális telekterületet elérő vagy meghaladó telkek esetén az elhelyezhető épületek száma a telekterület és a minimális telekterület egész számú hányadosa. A minimális telekterületet el nem érő, Földhivatalnál bejegyzett (önálló helyrajzi számmal rendelkező) telkekre 1 épület építhető.

(9)55

(10)56

(11) Abban az esetben, ha az épület kontúrja alatti teleksávban a terep lejtése átlagban mérve eléri vagy meghaladja a 10%-ot, az épület lejtő felőli párkánymagassága a megengedett épületmagasságnál maximum 1,5 méterrel lehet magasabb.

(12)57

(13) Az épület legmagasabb pontja - gerincmagassága - magastetős épület esetén a homlokzati falsík és a tető felső síkjának metszésvonalától számítva maximum 6,0 méter lehet.

(14) Az épület legmagasabb pontja lapostetős épület esetén:

a) sík terepen maximum 3,0 méterrel lehet nagyobb az övezetre érvényes épületmagasságnál,

b) 10%-os vagy azt meghaladó tereplejtés esetén az épület körüli rendezett terep legmagasabb pontjától számítva maximum 13,5 méter lehet.

(15) A tetőről összegyűjtött esővizet telken belül kell összegyűjteni és a zöldfelületek öntözésére kell felhasználni.

(16)58

(17) A létesített funkciókhoz az OTÉK által előírt számban szükséges kerékpártámaszokat a Magyar Kerékpárosklub ajánlásának megfelelő műszaki kivitelben terepszinten kell elhelyezni.

28. Az Lk-2-XI-KG jelű építési övezetre vonatkozó előírások

28. § (1) Az Lk-2-XI-KG jelű építési övezet területén kizárólag gázátadó állomás építményei, épületei helyezhetők el.

(2) Az építési övezetben építményt elhelyezni szabadonálló beépítési móddal a 2. mellékletben megadott beépítési paraméterek betartásával lehet.

29. Az Lke-2-XI-01 jelű építési övezetre vonatkozó előírások

29. § (1) Az Lke-2-XI-01 jelű építési övezet területén az alábbi rendeltetésű épületek, építmények helyezhetők el:

a) közintézmény,

b) igazgatási, egészségügyi,

c) iroda,

d) lakóépület

e) szálláshely-szolgáltatás,

f) szolgáltatás,

g) vendéglátás,

h) sportlétesítmény,

i) a kutatás-fejlesztés nem üzemi technológiái és

j) kiskereskedelem.

(2) A melléképítmények közül

a) a közműbecsatlakozási műtárgy, a csatlakozó közterületek felől térszín alatt vagy az épületen belül,

b) kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél magasabbra nem emelkedő, lefedés nélküli terasz),

c) kerti vízmedence,

d) kerti lugas és

e) kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő

helyezhetők el.

(3) Kereskedelmi funkció csak az épületek földszintjén alakítható ki.

(4) Az övezet területén parkolóház, önálló járműtároló nem létesíthető.

(5) Az építési övezetben építményt elhelyezni szabadonálló beépítési móddal a 2. mellékletben megadott beépítési paraméterek betartásával lehet.

(6) Az építési övezet területén:

a) az előkert mérete: minimum 5,0 m, maximum 10,0 m, ahol ez az érték minden esetben a terepszint feletti épületrész utcafronti homlokzati síkjától mért érték,

b) az oldalkert mérete: a terven jelölt építési hely szerinti méret, ennek hiányában H/2 (ahol H a maximális épületmagasság),

c) a hátsókert mérete: a terven jelölt építési hely szerinti méret, ennek hiányában H (ahol H a maximális épületmagasság),

d) abban az esetben, ha a javasolt telekalakítástól eltérő, a szabályozási előírásoknak megfelelő telekalakítás történik, mely érint a szabályozási tervben meghatározott építési helyet, az oldalkert és hátsókert mérete tekintetében az OTÉK 35. § (3) és (4) bekezdése irányadó.

(7)59 Az övezetben az övezeti határértékek betartása mellett a minimális telekterületet elérő vagy meghaladó telkek esetén az elhelyezhető épületek száma a telekterület és a minimális telekterület egész számú hányadosa. A minimális telekterületet el nem érő, Földhivatalnál bejegyzett (önálló helyrajzi számmal rendelkező) telkekre 1 épület építhető.

(8)60 Az övezetben létesíthető rendeltetési egységek maximális száma a beépíthető maximális általános szintterület 120-szal történő osztásának egész számú hányadosa. Egy épületben elhelyezhető rendeltetési egységek száma maximum 4.

(9)61 Egy épület maximális bruttó alapterülete legfeljebb 300 m2. Alapintézményi funkció elhelyezése esetén ezen előírást nem kell alkalmazni.

(10)62 Lakóövezetekben, új épület építése esetén, az épület utcára merőleges hossza nem haladhatja meg a 25 métert. Sarok telek esetében mindkét utcára értendő a korlátozás. Alapintézményi funkció elhelyezése esetén ezen előírást nem kell alkalmazni.

(11)63

(12) Az építési övezetben kizárólag közterület szabályozással érintett telkek akkor is beépíthetőek, ha a szabályozás után kialakult telek mérete nem éri el az 1000 m2-t. A rendeltetési egységek számára a (8) bekezdés előírásai érvényesek.

(13) Abban az esetben, ha az épület kontúrja alatti teleksávban a terep lejtése átlagban mérve eléri vagy meghaladja a 10%-ot, az épület lejtő felőli párkánymagassága a megengedett épületmagasságnál maximum 1,5 méterrel lehet magasabb.

(14)64

(15) Az épület legmagasabb pontja - gerincmagassága - magastetős épület esetén a homlokzati falsík és a tető felső síkjának metszésvonalától számítva maximum 6,0 méter lehet.

(16) Az épület legmagasabb pontja lapostetős épület esetén:

a) sík terepen maximum 3,0 méterrel lehet nagyobb az övezetre érvényes épületmagasságnál,

b) 10%-os vagy azt meghaladó tereplejtés esetén az épület körüli rendezett terep legmagasabb pontjától számítva maximum 9,0 méter lehet.

(17) A tetőről összegyűjtött esővizet telken belül kell összegyűjteni és a zöldfelületek öntözésére kell felhasználni.

(18)65

30. Az Lke-2-XI-02 jelű építési övezetre vonatkozó előírások

30. § (1) Az Lke-2-XI-02 jelű építési övezet területén az alábbi rendeltetésű épületek, építmények helyezhetők el:

a) közintézmény,

b) igazgatási, egészségügyi,

c) iroda,

d) lakóépület,

e) szálláshely-szolgáltatás,

f) szolgáltatás,

g) vendéglátás,

h) sportlétesítmény,

i) a kutatás-fejlesztés nem üzemi technológiái és

j) kiskereskedelem.

(2) A melléképítmények közül

a) a közműbecsatlakozási műtárgy, a csatlakozó közterületek felől térszín alatt vagy az épületen belül,

b) kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél magasabbra nem emelkedő, lefedés nélküli terasz),

c) kerti vízmedence,

d) kerti lugas és

e) kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő

helyezhetők el.

(3) Kereskedelmi funkció csak az épületek földszintjén alakítható ki.

(4) Az övezet területén parkolóház, önálló járműtároló nem létesíthető.

(5) Az építési övezetben építményt elhelyezni szabadonálló beépítési móddal a 2. mellékletben megadott beépítési paraméterek betartásával lehet.

(6) Az építési övezet területén:

a) az előkert mérete: a terven jelölt építési hely szerinti méret, ennek hiányában minimum 5,0 m,

b) az oldalkert mérete: a terven jelölt építési hely szerinti méret, ennek hiányában H/2 (ahol H a maximális épületmagasság),

c) a hátsókert mérete: a terven jelölt építési hely szerinti méret, ennek hiányában H (ahol H a maximális épületmagasság),

d) abban az esetben, ha a javasolt telekalakítástól eltérő, a szabályozási előírásoknak megfelelő telekalakítás történik, mely érint a szabályozási tervben meghatározott építési helyet, az oldalkert és hátsókert mérete tekintetében az OTÉK 35. § (3) és (4) bekezdése irányadó.

(7)66 Az övezetben az övezeti határértékek betartása mellett a minimális telekterületet elérő vagy meghaladó telkek esetén az elhelyezhető épületek száma a telekterület és a minimális telekterület egész számú hányadosa. A minimális telekterületet el nem érő, Földhivatalnál bejegyzett (önálló helyrajzi számmal rendelkező) telkekre 1 épület építhető.

(8)67 Az övezetben létesíthető rendeltetési egységek maximális száma a beépíthető maximális általános szintterület 120-szal történő osztásának egész számú hányadosa. Egy épületben elhelyezhető rendeltetési egységek száma maximum 3.

(9)68 Egy épület maximális bruttó alapterülete legfeljebb 300 m2. Alapintézményi funkció elhelyezése esetén ezen előírást nem kell alkalmazni.

(10)69 Lakóövezetekben, új épület építése esetén, az épület utcára merőleges hossza nem haladhatja meg a 25 métert. Sarok telek esetében mindkét utcára értendő a korlátozás. Alapintézményi funkció elhelyezése esetén ezen előírást nem kell alkalmazni.

(11)70

(12) Az építési övezetben kizárólag közterület szabályozással érintett telkek akkor is beépíthetőek, ha a szabályozás után kialakult telek mérete nem éri el az 1000 m2-t. A rendeltetési egységek számára a (8) bekezdés előírásai érvényesek.

(13) Abban az esetben, ha az épület kontúrja alatti teleksávban a terep lejtése átlagban mérve eléri vagy meghaladja a 10%-ot, az épület lejtő felőli párkánymagassága a megengedett épületmagasságnál maximum 1,5 méterrel lehet magasabb.

(14)71

(15) Az épület legmagasabb pontja - gerincmagassága - magastetős épület esetén a homlokzati falsík és a tető felső síkjának metszésvonalától számítva maximum 6,0 méter lehet.

(16) Az épület legmagasabb pontja lapostetős épület esetén:

a) sík terepen max. 3,0 méterrel lehet nagyobb az övezetre érvényes épületmagasságnál,

b) 10%-os vagy azt meghaladó tereplejtés esetén az épület körüli rendezett terep legmagasabb pontjától számítva maximum 7,5 méter lehet.

(17) A tetőről összegyűjtött esővizet telken belül kell összegyűjteni és a zöldfelületek öntözésére kell felhasználni.

(18)72

31. Az Lke-3-XI-02 jelű építési övezetre vonatkozó előírások

31. § (1) Az Lke-3-XI-02 jelű építési övezet területén az alábbi rendeltetésű épületek, építmények helyezhetők el:

a) közintézmény,

b) igazgatási, egészségügyi,

c) iroda,

d) lakóépület,

e) szálláshely-szolgáltatás,

f) szolgáltatás,

g) vendéglátás,

h) sportlétesítmény,

i) a kutatás-fejlesztés nem üzemi technológiái és

j) kiskereskedelem.

(2) A melléképítmények közül

a) a közműbecsatlakozási műtárgy, a csatlakozó közterületek felől térszín alatt vagy az épületen belül,

b) kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél magasabbra nem emelkedő, lefedés nélküli terasz),

c) kerti vízmedence,

d) kerti lugas és

e) kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő

helyezhetők el.

(3) Kereskedelmi funkció csak az épületek földszintjén alakítható ki.

(4) Az övezet területén parkolóház, önálló járműtároló nem létesíthető.

(5) Az építési övezetben építményt elhelyezni szabadonálló beépítési móddal a 2. mellékletben megadott beépítési paraméterek betartásával lehet.

(6) Az építési övezet területén:

a) az előkert mérete: a terven jelölt építési hely szerinti méret, ennek hiányában minimum 5,0 m,

b) az oldalkert mérete: a terven jelölt építési hely szerinti méret, ennek hiányában H/2 (ahol H a maximális épületmagasság),

c) a hátsókert mérete: a terven jelölt építési hely szerinti méret, ennek hiányában H (ahol H a maximális épületmagasság).

d) abban az esetben, ha a javasolt telekalakítástól eltérő, a szabályozási előírásoknak megfelelő telekalakítás történik, mely érint a szabályozási tervben meghatározott építési helyet, az oldalkert és hátsókert mérete tekintetében az OTÉK 35. § (3) és (4) bekezdése irányadó.

(7)73 Az övezetben az övezeti határértékek betartása mellett a minimális telekterületet elérő vagy meghaladó telkek esetén az elhelyezhető épületek száma a telekterület és a minimális telekterület egész számú hányadosa. A minimális telekterületet el nem érő, Földhivatalnál bejegyzett (önálló helyrajzi számmal rendelkező) telkekre 1 épület építhető.

(8)74 Az övezetben létesíthető rendeltetési egységek maximális száma a beépíthető maximális általános szintterület 120-szal történő osztásának egész számú hányadosa. Egy épületben elhelyezhető rendeltetési egységek száma maximum 3.

(9)75 Egy épület maximális bruttó alapterülete legfeljebb 300 m2. Alapintézményi funkció elhelyezése esetén ezen előírást nem kell alkalmazni.

(10)76 Lakóövezetekben, új épület építése esetén, az épület utcára merőleges hossza nem haladhatja meg a 25 métert. Sarok telek esetében mindkét utcára értendő a korlátozás. Alapintézményi funkció elhelyezése esetén ezen előírást nem kell alkalmazni.

(11)77

(12) Az építési övezetben kizárólag közterület szabályozással érintett telkek akkor is beépíthetőek, ha a szabályozás után kialakult telek mérete nem éri el az 1000 m2-t. A rendeltetési egységek számára a (8) bekezdés előírásai érvényesek.

(13) Abban az esetben, ha az épület kontúrja alatti teleksávban a terep lejtése átlagban mérve eléri vagy meghaladja a 10%-ot, az épület lejtő felőli párkánymagassága a megengedett épületmagasságnál maximum 1,5 méterrel lehet magasabb.

(14)78

(15) Az épület legmagasabb pontja - gerincmagassága - magastetős épület esetén a homlokzati falsík és a tető felső síkjának metszésvonalától számítva maximum 6,0 méter lehet.

(16) Az épület legmagasabb pontja lapostetős épület esetén:

a) sík terepen maximum 3,0 méterrel lehet nagyobb az övezetre érvényes épületmagasságnál,

b) 10%-os vagy azt meghaladó tereplejtés esetén az épület körüli rendezett terep legmagasabb pontjától számítva maximum 7,5 méter lehet.

(17) A tetőről összegyűjtött esővizet telken belül kell összegyűjteni és a zöldfelületek öntözésére kell felhasználni.

(18)79

32. Az Lke-3-XI-03 jelű építési övezetre vonatkozó előírások

32. § (1) Az Lke-3-XI-03 jelű építési övezet területén az alábbi rendeltetésű épületek, építmények helyezhetők el:

a) közintézmény,

b) igazgatási, egészségügyi,

c) iroda,

d) lakóépület,

e) szálláshely-szolgáltatás,

f) szolgáltatás,

g) vendéglátás,

h) sportlétesítmény,

i) a kutatás-fejlesztés nem üzemi technológiái és

j) kiskereskedelem.

(2) A melléképítmények közül

a) a közműbecsatlakozási műtárgy, a csatlakozó közterületek felől térszín alatt vagy az épületen belül,

b) kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél magasabbra nem emelkedő, lefedés nélküli terasz),

c) kerti vízmedence,

d) kerti lugas és

e) kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő

helyezhetők el.

(3) Kereskedelmi funkció csak az épületek földszintjén alakítható ki.

(4) Az övezet területén parkolóház, önálló járműtároló nem létesíthető.

(5) Az építési övezetben építményt elhelyezni szabadonálló beépítési móddal a 2. mellékletben megadott beépítési paraméterek betartásával lehet.

(6) Az építési övezet területén:

a) az előkert mérete: a terven jelölt építési hely szerinti méret, ennek hiányában minimum 5,0 m,

b) az oldalkert mérete: a terven jelölt építési hely szerinti méret, ennek hiányában H/2 (ahol H a maximális épületmagasság),

c) a hátsókert mérete: a terven jelölt építési hely szerinti méret, ennek hiányában H (ahol H a maximális épületmagasság),

d) abban az esetben, ha a javasolt telekalakítástól eltérő, a szabályozási előírásoknak megfelelő telekalakítás történik, mely érint a szabályozási tervben meghatározott építési helyet, az oldalkert és hátsókert mérete tekintetében az OTÉK 35. § (3) és (4) bekezdése irányadó.

(7)80 Az övezetben az övezeti határértékek betartása mellett a minimális telekterületet elérő vagy meghaladó telkek esetén az elhelyezhető épületek száma a telekterület és a minimális telekterület egész számú hányadosa. A minimális telekterületet el nem érő, Földhivatalnál bejegyzett (önálló helyrajzi számmal rendelkező) telkekre 1 épület építhető.

(8)81 Az övezetben létesíthető rendeltetési egységek maximális száma a beépíthető maximális általános szintterület 120-szal történő osztásának egész számú hányadosa. Egy épületben elhelyezhető rendeltetési egységek száma maximum 2.

(9)82

(10)83

(11)84

(12) Az építési övezetben kizárólag közterület szabályozással érintett telkek akkor is beépíthetőek, ha a szabályozás után kialakult telek mérete nem éri el az 2000 m2-t. Amennyiben a telek területe nem éri el a 2000 m2-t, a telken maximálisan 1 rendeltetési egység létesíthető.

(13) Abban az esetben, ha az épület kontúrja alatti teleksávban a terep lejtése átlagban mérve eléri vagy meghaladja a 10%-ot, az épület lejtő felőli párkánymagassága a megengedett épületmagasságnál maximum 1,5 méterrel lehet magasabb.

(14)85

(15) Az épület legmagasabb pontja - gerincmagassága - magastetős épület esetén a homlokzati falsík és a tető felső síkjának metszésvonalától számítva maximum 6,0 méter lehet.

(16) Az épület legmagasabb pontja lapostetős épület esetén:

a) sík terepen maximum 3,0 méterrel lehet nagyobb az övezetre érvényes épületmagasságnál,

b) 10%-os vagy azt meghaladó tereplejtés esetén az épület körüli rendezett terep legmagasabb pontjától számítva maximum 7,5 méter lehet.

(17) A tetőről összegyűjtött esővizet telken belül kell összegyűjteni és a zöldfelületek öntözésére kell felhasználni.

(18)86

33. Az Lke-3-XI-Kv-01 jelű építési övezetre vonatkozó előírások

33. § (1) Az Lke-3-XI-Kv-01 jelű építési övezet területén csak a vízbeszerzéshez szükséges technológiai építmények helyezhetőek el.

(2) Az építési övezetben építményt elhelyezni szabadonálló beépítési móddal a 2. mellékletben megadott beépítési paraméterek betartásával lehet.

(3) A telek nem osztható meg.

(4) A be nem épített területrész 90%-án összefüggő zöldfelületet kell kialakítani.

34. A Vi-2-XI-28 jelű építési övezetre vonatkozó előírások

34. § (1) A Vi-2-XI-28 jelű építési övezet területén az alábbi rendeltetésű épületek, építmények helyezhetők el:

a) közintézmény,

b) igazgatási, egészségügyi,

c) iroda,

d) lakóépület,

e) szálláshely-szolgáltatás,

f) szolgáltatás,

g) vendéglátás,

h) egyéb közösségi szórakoztatás,

i) sportlétesítmény,

j) a kutatás-fejlesztés nem üzemi technológiái és

k) kiskereskedelem.

(2) A melléképítmények közül a közműbecsatlakozási műtárgy a csatlakozó közterületek felől térszín alatt vagy az épületen belül helyezhető el.

(3) Az övezet területén üzemanyagtöltő állomás nem létesíthető.

(4) Kereskedelemi funkció az épületek földszintjén helyezhető el

(5) Az övezet területén parkolóház, önálló járműtároló nem létesíthető.

(6) Az övezet területén nem helyezhető el olyan funkció, mely esetében az egyéb jogszabályban előírt zajhatárérték betartása nem biztosítható.

(7) Az építési övezetben építményt elhelyezni szabadonálló beépítési móddal a 2. mellékletben megadott beépítési paraméterek betartásával lehet.

(8) Az építési övezet területén:

a) az előkert mérete: minimum 5,0 m,

b) az oldalkert mérete: H/2 (ahol H a maximális épületmagasság),

c) a hátsókert mérete: H (ahol H a maximális épületmagasság).

(9)87 Az övezetben az övezeti határértékek betartása mellett a minimális telekterületet elérő vagy meghaladó telkek esetén az elhelyezhető épületek száma a telekterület és a minimális telekterület egész számú hányadosa. A minimális telekterületet el nem érő, Földhivatalnál bejegyzett (önálló helyrajzi számmal rendelkező) telkekre 1 épület építhető.

(10)88

(11)89

(12) Abban az esetben, ha az épület kontúrja alatti teleksávban a terep lejtése átlagban mérve eléri vagy meghaladja a 10%-ot, az épület lejtő felőli párkánymagassága a megengedett épületmagasságnál maximum 1,5 méterrel lehet magasabb.

(13)90

(14) Az épület legmagasabb pontja - gerincmagassága - magastetős épület esetén a homlokzati falsík és a tető felső síkjának metszésvonalától számítva maximum 6,0 méter lehet.

(15) Az épület legmagasabb pontja lapostetős épület esetén:

a) sík terepen maximum 3,0 méterrel lehet nagyobb az övezetre érvényes épületmagasságnál,

b) 10%-os vagy azt meghaladó tereplejtés esetén az épület körüli rendezett terep legmagasabb pontjától számítva maximum 13,5 méter lehet.

(16) A tetőről összegyűjtött esővizet telken belül kell összegyűjteni és a zöldfelületek öntözésére kell felhasználni.

(17)91

(18) A létesített funkciókhoz az OTÉK által előírt számban szükséges kerékpártámaszokat a Magyar Kerékpárosklub ajánlásának megfelelő műszaki kivitelben terepszinten kell elhelyezni.

35. A Vi-2-XI-29 jelű építési övezetre vonatkozó előírások

35. § (1) A Vi-2-XI-29 jelű építési övezet területén az alábbi rendeltetésű épületek, építmények helyezhetők el:

a) közintézmény,

b) igazgatási, egészségügyi,

c) iroda,

d) lakóépület,

e) szálláshely-szolgáltatás,

f) szolgáltatás,

g) vendéglátás,

h) egyéb közösségi szórakoztatás,

i) sportlétesítmény,

j) a kutatás-fejlesztés nem üzemi technológiái és

k) kiskereskedelem.

(2) A melléképítmények közül a közműbecsatlakozási műtárgy a csatlakozó közterületek felől térszín alatt vagy az épületen belül helyezhető el.

(3) Kereskedelemi funkció az épületek földszintjén helyezhető el

(4) Az övezet területén parkolóház, önálló járműtároló nem létesíthető.

(5) Az építési övezetben építményt elhelyezni szabadonálló beépítési móddal a 2. mellékletben megadott beépítési paraméterek betartásával lehet.

(6) Az építési övezet területén:

a) az előkert mérete: a terven jelölt építési hely szerinti méret, ennek hiányában minimum 5,0 m,

b) az oldalkert mérete: a terven jelölt építési hely szerinti méret, ennek hiányában H/2 (ahol H a maximális épületmagasság),

c) a hátsókert mérete: a terven jelölt építési hely szerinti méret, ennek hiányában H (ahol H a maximális épületmagasság).

(7) Az övezet telkein maximum három épület helyezhető el.

(8)92

(9)93

(10) Abban az esetben, ha az épület kontúrja alatti teleksávban a terep lejtése átlagban mérve eléri vagy meghaladja a 10%-ot, az épület lejtő felőli párkánymagassága a megengedett épületmagasságnál maximum 2,5 méterrel lehet magasabb.

(11)94

(12) Az épület legmagasabb pontja - gerincmagassága - magastetős épület esetén a homlokzati falsík és a tető felső síkjának metszésvonalától számítva maximum 6,0 méter lehet.

(13) Az épület legmagasabb pontja lapostetős épület esetén:

a) sík terepen maximum 3,0 méterrel lehet nagyobb az övezetre érvényes épületmagasságnál,

b) 10%-os vagy azt meghaladó tereplejtés esetén az épület körüli rendezett terep legmagasabb pontjától számítva maximum 9,0 méter lehet.

(14) A tetőről összegyűjtött esővizet telken belül kell összegyűjteni és a zöldfelületek öntözésére kell felhasználni.

(15)95

(16) A létesített funkciókhoz az OTÉK által előírt számban szükséges kerékpártámaszokat a Magyar Kerékpárosklub ajánlásának megfelelő műszaki kivitelben terepszinten kell elhelyezni.

36. A Vi-2-XI-30 jelű építési övezetre vonatkozó előírások

36. § (1) A Vi-2-XI-30 jelű építési övezet területén az alábbi rendeltetésű épületek, építmények helyezhetők el:

a) közintézmény,

b) igazgatási, egészségügyi,

c) iroda,

d) lakóépület,

e) szálláshely-szolgáltatás,

f) szolgáltatás,

g) vendéglátás,

h) egyéb közösségi szórakoztatás,

i) sportlétesítmény,

j) a kutatás-fejlesztés nem üzemi technológiái és

k) kiskereskedelem.

(2) A melléképítmények közül

a) a közműbecsatlakozási műtárgy, a csatlakozó közterületek felől térszín alatt vagy az épületen belül,

b) kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél magasabbra nem emelkedő, lefedés nélküli terasz),

c) kerti vízmedence,

d) kerti lugas és

e) kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő

helyezhetők el.

(3) Kereskedelmi funkció csak az épületek földszintjén alakítható ki.

(4) Az övezet területén parkolóház, önálló járműtároló nem létesíthető.

(5) Az építési övezetben építményt elhelyezni szabadonálló beépítési móddal a 2. mellékletben megadott beépítési paraméterek betartásával lehet.

(6) Az építési övezet területén:

a) az előkert mérete: a terven jelölt építési hely szerinti méret, ennek hiányában minimum 5,0 m,

b) az oldalkert mérete: a terven jelölt építési hely szerinti méret, ennek hiányában H/2 (ahol H a maximális épületmagasság),

c) a hátsókert mérete: a terven jelölt építési hely szerinti méret, ennek hiányában H (ahol H a maximális épületmagasság),

d) abban az esetben, ha a javasolt telekalakítástól eltérő, a szabályozási előírásoknak megfelelő telekalakítás történik, mely érint a szabályozási tervben meghatározott építési helyet, az oldalkert és hátsókert mérete tekintetében az OTÉK 35. § (3) és (4) bekezdése irányadó.

(7)96 Az övezetben az övezeti határértékek betartása mellett a minimális telekterületet elérő vagy meghaladó telkek esetén az elhelyezhető épületek száma a telekterület és a minimális telekterület egész számú hányadosa. A minimális telekterületet el nem érő, Földhivatalnál bejegyzett (önálló helyrajzi számmal rendelkező) telkekre 1 épület építhető.

(8)97 Az övezetben létesíthető rendeltetési egységek maximális száma a beépíthető maximális általános szintterület 150-nel történő osztásának egész számú hányadosa. Egy épületben elhelyezhető rendeltetési egységek száma maximum 3.

(9)98 Egy épület maximális bruttó alapterülete legfeljebb 300 m2. Alapintézményi funkció elhelyezése esetén ezen előírást nem kell alkalmazni.

(10)99 Lakóövezetekben, új épület építése esetén, az épület utcára merőleges hossza nem haladhatja meg a 25 métert. Sarok telek esetében mindkét utcára értendő a korlátozás. Alapintézményi funkció elhelyezése esetén ezen előírást nem kell alkalmazni.

(11)100

(12)101 Az építési övezetben kizárólag közterület szabályozással érintett telkek akkor is beépíthetőek, ha a szabályozás után kialakult telek mérete nem éri el a 2000 m2-t.

(13) Abban az esetben, ha az épület kontúrja alatti teleksávban a terep lejtése átlagban mérve eléri vagy meghaladja a 10%-ot, az épület lejtő felőli párkánymagassága a megengedett épületmagasságnál maximum 1,5 méterrel lehet magasabb.

(14)102

(15) Az épület legmagasabb pontja - gerincmagassága - magastetős épület esetén a homlokzati falsík és a tető felső síkjának metszésvonalától számítva maximum 6,0 méter lehet.

(16) Az épület legmagasabb pontja lapostetős épület esetén:

a) sík terepen maximum 3,0 méterrel lehet nagyobb az övezetre érvényes épületmagasságnál,

b) 10%-os vagy azt meghaladó tereplejtés esetén az épület körüli rendezett terep legmagasabb pontjától számítva maximum 7,5 méter lehet.

(17) A tetőről összegyűjtött esővizet telken belül kell összegyűjteni és a zöldfelületek öntözésére kell felhasználni.

(18)103

37. A Vi-2-XI-31 jelű építési övezetre vonatkozó előírások

37. § (1) A Vi-2-XI-31 jelű építési övezet területén az alábbi rendeltetésű épületek, építmények helyezhetők el:

a) közösségi létesítmény és

b) templom és kiegészítő létesítményei.

(2) Az övezetben lakófunkció nem létesíthető, kivéve szolgálati lakás.

(3) Az építési övezetben építményt elhelyezni szabadonálló beépítési móddal a 2. mellékletben megadott beépítési paraméterek betartásával lehet.

(4) Az építési övezet területén:

a) az előkert mérete: a terven jelölt építési hely szerinti méret, ennek hiányában minimum 5,0 m,

b) az oldalkert mérete: a terven jelölt építési hely szerinti méret, ennek hiányában H/2 (ahol H a maximális épületmagasság),

c) a hátsókert mérete: a terven jelölt építési hely szerinti méret, ennek hiányában H (ahol H a maximális épületmagasság).

(5) A telken egy épület helyezhető el.

(6) A tetőről összegyűjtött esővizet telken belül kell összegyűjteni és a zöldfelületek öntözésére kell felhasználni.

(7) A létesített funkciókhoz az OTÉK által előírt számban szükséges kerékpártámaszokat a Magyar Kerékpárosklub ajánlásának megfelelő műszaki kivitelben terepszinten kell elhelyezni.

38. A Vi-2-XI-32 jelű építési övezetre vonatkozó előírások

38. § (1) A Vi-2-XI-32 jelű építési övezet területén az alábbi rendeltetésű épületek, építmények helyezhetők el:

c) iroda,

g) szolgáltatás,

h) vendéglátás,

i) egyéb közösségi szórakoztatás,

j) sportlétesítmény,

k) a kutatás-fejlesztés nem üzemi technológiái és

l) kiskereskedelem.

(2) A melléképítmények közül a közműbecsatlakozási műtárgy a csatlakozó közterületek felől térszín alatt helyezhető el.

(3) Az építési övezetben építményt elhelyezni szabadonálló beépítési móddal a 2. mellékletben megadott beépítési paraméterek betartásával lehet.

(4) Az építési övezet területén:

a) az előkert mérete: minimum 5,0 m,

b) az oldalkert mérete: H/2 (ahol H a maximális épületmagasság),

c) a hátsókert mérete: H (ahol H a maximális épületmagasság).

(5) A területen levegő-, valamint zajszennyezettségtől védendő funkciók nem helyezhetők el.

(6) Az övezetben hagyományos lapostető nem alakítható ki, magastető, tetőterasz, járható tető, zöldtető, tetőkert létesíthető.

(7) Az övezetben sorgarázs sem önálló épületben, sem épület földszintjén nem alakítható ki.

(8) A tetőről összegyűjtött esővizet telken belül kell összegyűjteni és a zöldfelületek öntözésére kell felhasználni.

39. A K-Rek-XI-01 jelű építési övezetre vonatkozó előírások

39. § (1) A K-Rek-XI-01 jelű építési övezet területén az alábbi rendeltetésű épületek, építmények helyezhetők el:

a) sport és strandlétesítmény és az ezeket kiszolgáló és kiegészítő funkciójú létesítmények,

b) szállás - szolgáltatás és

c) vendéglátás.

(2) A melléképítmények közül

a) a közműbecsatlakozási műtárgy, a csatlakozó közterületek felől térszín alatt,

b) kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél magasabbra nem emelkedő, lefedés nélküli terasz),

c) kerti vízmedence,

d) kerti lugas és

e) kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő

helyezhetők el.

(3) Az építési övezetben építményt elhelyezni szabadonálló beépítési móddal a 2. mellékletben megadott beépítési paraméterek betartásával lehet.

(4) Az építési övezet területén:

a) az előkert mérete: a terven jelölt építési hely szerinti méret, ennek hiányában minimum 5,0 m,

b) az oldalkert mérete: a terven jelölt építési hely szerinti méret, ennek hiányában H/2 (ahol H a maximális épületmagasság),

c) a hátsókert mérete: a terven jelölt építési hely szerinti méret, ennek hiányában H (ahol H a maximális épületmagasság).

(5) Az övezetben az övezeti határértékek betartása mellett telkenként több épület is elhelyezhető.

(6)104

(7)105

(8) Az övezetben hagyományos lapostető nem alakítható ki, magastető, tetőterasz, járható tető, zöldtető, tetőkert létesíthető.

(9) Abban az esetben, ha az épület kontúrja alatti teleksávban a terep lejtése átlagban mérve eléri vagy meghaladja a 10%-ot, az épület lejtő felőli párkánymagassága a megengedett épületmagasságnál maximum 1,5 méterrel lehet magasabb.

(10)106

(11) A tetőről összegyűjtött esővizet telken belül kell összegyűjteni és a zöldfelületek öntözésére kell felhasználni.

(12) A létesített funkciókhoz az OTÉK által előírt számban szükséges kerékpártámaszokat a Magyar Kerékpárosklub ajánlásának megfelelő műszaki kivitelben terepszinten kell elhelyezni.

40. Beépítésre nem szánt területek

40. §107 A beépítésre nem szánt területek az alábbi területfelhasználási egységekbe tartoznak:

a) KÖu-XI-2 jelű - I. rendű főút számára szolgáló közúti közlekedési területek: Budaörsi út (907/2), (907/3), (1287/3), (1287/2), (1287/1) hrsz.,

b) KÖu-XI-3 jelű - II. rendű főút számára szolgáló közúti közlekedési területek:

ba) Rétköz utca (1963/3), (1926/1), (1781/6) hrsz.,

bb) Szent Pio atya tér (1781/5) hrsz.,

bc) Gazdagréti út (2122/2) hrsz.,

bd) Törökbálinti út (1754/1), (1757/8), (1755/12), (1754/2), (1753/1) hrsz.,

be) Madárhegyi út (1527/2), (1528/21), (1527/22), (1528/22), (1528/11) hrsz.,

c) KÖu-XI-4 jelű – II. rendű főút számára szolgáló közúti közlekedési területek:

ca) Gazdagréti út (1782/3), (1918/2), (1963/1) hrsz.,

cb) Hosszúréti utca (1722/2), (1722/3) hrsz.,

cc) Lépés utca (1783/2), (1856/4) hrsz.,

cd) Rózsabarack utca (1778/1), (1722/3)hrsz.,

ce) Törökbálinti út (1326/5), (1325), (1322/6), 1323/8), (1329/6), (1323/8), (1528/20), (1753/1) hrsz.,

d) Zkp-XI-Kp-02, közpark terület Gazdagréti út mellett (1783/3 hrsz.),

e) Zkp-XI-Kp-03, közpark terület a Rupphegyi út mellett (1528/19 és 1528/14 hrsz.),

f) Zkp-XI-Kk-02, közkert terület (1942/1, 1943/1, 1944/1, 1945/1, 1946/3,1946/5, 1947/1, 1948/2, 1949/1, 1950/1, 1951/1 hrsz.),

g) Ek-XI-02, erdő terület Rupphegy (1431/1, 1478/4 hrsz.),

h) Kb-Ez-XI-01 Kondicionáló célú, jelentős zöldfelületű terület, záportározó területe (1848/1 hrsz.).

41. Beépítésre nem szánt területekre vonatkozó egyedi előírások - KÖu-2-XI, KÖu-3-XI jelű területek

41. § (1) A KÖu jelű területek elsősorban közlekedési célú közterületek, nyomvonal jellegű jelentős közlekedési építmények elhelyezésére szolgálnak, ezek területén autómosó nem létesíthető.

(2) A KÖu jelű I. és II. rendű főutak számára szolgáló közúti közlekedési területeken a közúti gépjárműforgalom nem szüntethető meg.

(3) A KÖu közterületek egyéb célú használata esetén a visszamaradó gyalogos járdafelület szélessége legalább 3,00 m és nem lehet kisebb, a berendezési és biztonsági sávok keresztmetszetével csökkentett eredeti szélesség 50%-ánál vendéglátó terasz elhelyezése esetén, 75%-ánál közterületi pavilon elhelyezése esetén.

42. Beépítésre nem szánt területekre vonatkozó egyedi előírások - Zkp-XI-Kp-02 jelű terület

42. § (1) A Zkp-XI-Kp-02 jelű közpark területén

a) játszóteret,

b) sportkertet,

c) pihenőkertet és

d) elkülönített területi sávban kutyafuttatót

lehet létesíteni.

(2) A közpark területén a beépítettség 0,5%, de maximum bruttó 240 m2 lehet.

(3) A legkisebb növényzettel fedett terület mértéke nem lehet kevesebb a meglévő állapotnál, a tér útszegélyekkel határolt parkterületén belül 70% zöldfelületet kell biztosítani.

(4) Az építmények közül a pihenést, testedzést szolgáló építmények, az ismeretterjesztés építményei helyezhetők el. A közpark területén közhasználat elől elzárt terület nem alakítható ki.

(5) Az építési övezet területén nyári gyepsí és téli sípálya elhelyezhető. A sípályát kiszolgáló épületfunkció csak az építési helyen belül építhető épületben helyezhető el.

43. Beépítésre nem szánt területekre vonatkozó egyedi előírások - Zkp-XI-Kp-03 jelű terület

43. § (1) A Zkp-XI-Kp-03 jelű közpark területén

a) játszóteret,

b) sportkertet,

c) pihenőkertet és

d) elkülönített területi sávban kutyafuttatót

lehet létesíteni.

(2) A közpark területén a beépítettség 2%, de maximum 240 m2 lehet. Maximális épületmagasság 4,5 m.

(3) A legkisebb növényzettel fedett terület mértéke nem lehet kevesebb a meglévő állapotnál, a tér útszegélyekkel határolt parkterületén belül 70% zöldfelületet kell biztosítani.

(4) Az építmények közül a pihenést, testedzést szolgáló építmények, az ismeretterjesztés építményei helyezhetők el. A közpark területén közhasználat elől elzárt terület nem alakítható ki (nem minősül a kert egészének vagy részének közbiztonsági okokból történő bekerítése és sötétedés után zárva tartása).

(5) Az építési övezet területén nyári gyepsí és téli sípálya elhelyezhető. A sípályát kiszolgáló épületfunkció csak az építési helyen belül építhető épületben helyezhető el.

44. Beépítésre nem szánt területekre vonatkozó egyedi előírások - Zkp-XI-KK-02 jelű terület

44. § (1) A Zkp-XI-KK-02 jelű közkertek területén

a) játszóteret,

b) sportkertet - kertrészt,

c) pihenőkertet és

d) elkülönített területi sávban kutyafuttatót

lehet létesíteni.

(2) A beépíthető terület nem haladhatja meg az összterület 2%-át, a terepszint alatti beépítés maximuma 10%, de legfeljebb 200 m2. Közösségi közlekedést szolgáló terepszint alatti építmény bruttó alapterülete legfeljebb 450 m2 lehet, a terepszint alatti beépítés mértékének korlátozása nélkül.

(3) Az építmények közül a pihenést, testedzést szolgáló építmények, az ismeretterjesztés építményei, a terület fenntartását szolgáló épületek, nyilvános illemhely és terepszint alatti építmény helyezhető el. A közkertek területén közhasználat elől elzárt terület nem alakítható ki (nem minősül a kert egészének vagy részének közbiztonsági okokból történő bekerítése és sötétedés után zárva tartása).

(4) A legkisebb növényzettel fedett terület mértéke nem lehet kevesebb a meglévő állapotnál, a tér útszegélyekkel határolt parkterületén belül 60% zöldfelületet kell biztosítani.

45. Beépítésre nem szánt területekre vonatkozó egyedi előírások - Ek-XI-02 jelű terület

45. § (1) Az Ek-XI--02 jelű területen telket alakítani nem lehet.

(2) A területen csak az alábbi erdészeti célokat szolgáló építmények helyezhetők el az erdészeti hatóság hozzájárulásával:

a) ismeretterjesztés építményei és

b) pihenés és testedzés építményei.

(3) A terület 0,1%-a építhető be.

(4) Az épület maximális magassága 4,5 m lehet.

(5) Erdőterületen jelölt gyalogúton (turistaösvényen) gépjármű közlekedés nem engedhető meg.

46. Beépítésre nem szánt területekre vonatkozó egyedi előírások - Kb-Ez-XI-01 jelű terület

46. § (1) A Kb-Ez-XI--01 jelű övezetben a környezeti adottságok miatt rekreációt szolgáló létesítmény nem helyezhető el.

(2) Az övezetben területet elzárni, lekeríteni nem lehet.

IV. Fejezet

Záró rendelkezések

47. § (1) Ez a rendelet a kihirdetést követő 30. napon lép hatályba.

(2)108

1

Az 1. § a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2022. (VI. 28.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg. Az 1. § a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2023. (I. 26.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

2

A 2. § (5) bekezdés k) pontját a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2022. (VI. 28.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.

3

A 2. § (5) bekezdés l) pontját a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2022. (VI. 28.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.

4

A 2. § (5) bekezdés m) pontját a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2022. (VI. 28.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.

5

A 3. § 2. pontja a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2022. (VI. 28.) önkormányzati rendelete 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

6

A 3. § 3. pontja a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2022. (VI. 28.) önkormányzati rendelete 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

7

A 3. § 9. pontja a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2022. (VI. 28.) önkormányzati rendelete 3. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

8

A 3. § 10. pontját a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2022. (VI. 28.) önkormányzati rendelete 3. § (3) bekezdése iktatta be.

9

A 3. § 11. pontját a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2022. (VI. 28.) önkormányzati rendelete 3. § (3) bekezdése iktatta be.

10

A 3. § 12. pontját a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2022. (VI. 28.) önkormányzati rendelete 3. § (3) bekezdése iktatta be.

11

Az 5. § (5) bekezdése a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2022. (VI. 28.) önkormányzati rendelete 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

12

Az 5. § (10) bekezdése a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2022. (VI. 28.) önkormányzati rendelete 4. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

13

A 7. § (2) bekezdése a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2022. (VI. 28.) önkormányzati rendelete 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

14

A 7. § (3) bekezdése a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2022. (VI. 28.) önkormányzati rendelete 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

15

A 7. § (4) bekezdése a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2022. (VI. 28.) önkormányzati rendelete 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

16

A 7. § (5) bekezdését a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2022. (VI. 28.) önkormányzati rendelete 5. § (2) bekezdése iktatta be.

17

A 11. § (3) bekezdése a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2022. (VI. 28.) önkormányzati rendelete 6. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

18

A 11. § (9) bekezdése a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2022. (VI. 28.) önkormányzati rendelete 6. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

19

A 12. § (10) bekezdése a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2022. (VI. 28.) önkormányzati rendelete 7. §-ával megállapított szöveg.

20

A 12. § (11) bekezdése a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2022. (VI. 28.) önkormányzati rendelete 7. §-ával megállapított szöveg.

21

A 20. § (7) bekezdése a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2022. (VI. 28.) önkormányzati rendelete 8. §-ával megállapított szöveg.

22

A 20. § (8) bekezdése a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2022. (VI. 28.) önkormányzati rendelete 8. §-ával megállapított szöveg.

23

A 20. § (9) bekezdése a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2022. (VI. 28.) önkormányzati rendelete 8. §-ával megállapított szöveg.

24

A 20. § (10) bekezdése a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2022. (VI. 28.) önkormányzati rendelete 8. §-ával megállapított szöveg.

25

A 20. § (11) bekezdését a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2022. (VI. 28.) önkormányzati rendelete 23. § 1. pontja hatályon kívül helyezte.

26

A 20. § (14) bekezdését a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2022. (VI. 28.) önkormányzati rendelete 23. § 2. pontja hatályon kívül helyezte.

27

A 20. § (18) bekezdését a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2022. (VI. 28.) önkormányzati rendelete 23. § 3. pontja hatályon kívül helyezte.

28

A 21. § (7) bekezdése a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2022. (VI. 28.) önkormányzati rendelete 9. §-ával megállapított szöveg.

29

A 21. § (8) bekezdését a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2022. (VI. 28.) önkormányzati rendelete 23. § 4. pontja hatályon kívül helyezte.

30

A 21. § (9) bekezdését a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2022. (VI. 28.) önkormányzati rendelete 23. § 4. pontja hatályon kívül helyezte.

31

A 21. § (11) bekezdését a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2022. (VI. 28.) önkormányzati rendelete 23. § 5. pontja hatályon kívül helyezte.

32

A 22. § (7) bekezdése a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2022. (VI. 28.) önkormányzati rendelete 10. §-ával megállapított szöveg.

33

A 22. § (8) bekezdését a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2022. (VI. 28.) önkormányzati rendelete 23. § 6. pontja hatályon kívül helyezte.

34

A 22. § (9) bekezdését a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2022. (VI. 28.) önkormányzati rendelete 23. § 6. pontja hatályon kívül helyezte.

35

A 22. § (11) bekezdését a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2022. (VI. 28.) önkormányzati rendelete 23. § 7. pontja hatályon kívül helyezte.

36

A 22. § (14) bekezdését a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2022. (VI. 28.) önkormányzati rendelete 23. § 8. pontja hatályon kívül helyezte.

37

A 23. § (7) bekezdése a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2022. (VI. 28.) önkormányzati rendelete 11. §-ával megállapított szöveg.

38

A 23. § (8) bekezdését a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2022. (VI. 28.) önkormányzati rendelete 23. § 9. pontja hatályon kívül helyezte.

39

A 23. § (9) bekezdését a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2022. (VI. 28.) önkormányzati rendelete 23. § 9. pontja hatályon kívül helyezte.

40

A 23. § (11) bekezdését a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2022. (VI. 28.) önkormányzati rendelete 23. § 10. pontja hatályon kívül helyezte.

41

A 23. § (15) bekezdését a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2022. (VI. 28.) önkormányzati rendelete 23. § 11. pontja hatályon kívül helyezte.

42

A 24. § (8) bekezdését a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2022. (VI. 28.) önkormányzati rendelete 23. § 12. pontja hatályon kívül helyezte.

43

A 24. § (9) bekezdését a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2022. (VI. 28.) önkormányzati rendelete 23. § 12. pontja hatályon kívül helyezte.

44

A 24. § (11) bekezdését a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2022. (VI. 28.) önkormányzati rendelete 23. § 13. pontja hatályon kívül helyezte.

45

A 24. § (15) bekezdését a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2022. (VI. 28.) önkormányzati rendelete 23. § 14. pontja hatályon kívül helyezte.

46

A 25. § (8) bekezdése a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2023. (I. 26.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.

47

A 25. § (9) bekezdését a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2023. (I. 26.) önkormányzati rendelete 4. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

48

A 25. § (15) bekezdését a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2023. (I. 26.) önkormányzati rendelete 4. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

49

A 26. § (9) bekezdése a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2022. (VI. 28.) önkormányzati rendelete 12. §-ával megállapított szöveg.

50

A 26. § (10) bekezdését a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2022. (VI. 28.) önkormányzati rendelete 23. § 15. pontja hatályon kívül helyezte.

51

A 26. § (11) bekezdését a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2022. (VI. 28.) önkormányzati rendelete 23. § 15. pontja hatályon kívül helyezte.

52

A 26. § (13) bekezdését a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2022. (VI. 28.) önkormányzati rendelete 23. § 16. pontja hatályon kívül helyezte.

53

A 26. § (17) bekezdését a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2022. (VI. 28.) önkormányzati rendelete 23. § 17. pontja hatályon kívül helyezte.

54

A 27. § (8) bekezdése a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2022. (VI. 28.) önkormányzati rendelete 13. §-ával megállapított szöveg.

55

A 27. § (9) bekezdését a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2022. (VI. 28.) önkormányzati rendelete 23. § 18. pontja hatályon kívül helyezte.

56

A 27. § (10) bekezdését a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2022. (VI. 28.) önkormányzati rendelete 23. § 18. pontja hatályon kívül helyezte.

57

A 27. § (12) bekezdését a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2022. (VI. 28.) önkormányzati rendelete 23. § 19. pontja hatályon kívül helyezte.

58

A 27. § (16) bekezdését a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2022. (VI. 28.) önkormányzati rendelete 23. § 20. pontja hatályon kívül helyezte.

59

A 29. § (7) bekezdése a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2022. (VI. 28.) önkormányzati rendelete 14. §-ával megállapított szöveg.

60

A 29. § (8) bekezdése a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2022. (VI. 28.) önkormányzati rendelete 14. §-ával megállapított szöveg.

61

A 29. § (9) bekezdése a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2022. (VI. 28.) önkormányzati rendelete 22. § a) pontja szerint módosított szöveg.

62

A 29. § (10) bekezdése a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2022. (VI. 28.) önkormányzati rendelete 22. § b) pontja szerint módosított szöveg.

63

A 29. § (11) bekezdését a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2022. (VI. 28.) önkormányzati rendelete 23. § 21. pontja hatályon kívül helyezte.

64

A 29. § (14) bekezdését a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2022. (VI. 28.) önkormányzati rendelete 23. § 22. pontja hatályon kívül helyezte.

65

A 29. § (18) bekezdését a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2022. (VI. 28.) önkormányzati rendelete 23. § 23. pontja hatályon kívül helyezte.

66

A 30. § (7) bekezdése a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2022. (VI. 28.) önkormányzati rendelete 15. §-ával megállapított szöveg.

67

A 30. § (8) bekezdése a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2022. (VI. 28.) önkormányzati rendelete 15. §-ával megállapított szöveg.

68

A 30. § (9) bekezdése a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2022. (VI. 28.) önkormányzati rendelete 22. § c) pontja szerint módosított szöveg.

69

A 30. § (10) bekezdése a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2022. (VI. 28.) önkormányzati rendelete 22. § d) pontja szerint módosított szöveg.

70

A 30. § (11) bekezdését a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2022. (VI. 28.) önkormányzati rendelete 23. § 24. pontja hatályon kívül helyezte.

71

A 30. § (14) bekezdését a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2022. (VI. 28.) önkormányzati rendelete 23. § 25. pontja hatályon kívül helyezte.

72

A 30. § (18) bekezdését a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2022. (VI. 28.) önkormányzati rendelete 23. § 26. pontja hatályon kívül helyezte.

73

A 31. § (7) bekezdése a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2022. (VI. 28.) önkormányzati rendelete 16. §-ával megállapított szöveg.

74

A 31. § (8) bekezdése a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2022. (VI. 28.) önkormányzati rendelete 16. §-ával megállapított szöveg.

75

A 31. § (9) bekezdése a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2022. (VI. 28.) önkormányzati rendelete 22. § e) pontja szerint módosított szöveg.

76

A 31. § (10) bekezdése a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2022. (VI. 28.) önkormányzati rendelete 22. § f) pontja szerint módosított szöveg.

77

A 31. § (11) bekezdését a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2022. (VI. 28.) önkormányzati rendelete 23. § 27. pontja hatályon kívül helyezte.

78

A 31. § (14) bekezdését a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2022. (VI. 28.) önkormányzati rendelete 23. § 28. pontja hatályon kívül helyezte.

79

A 31. § (18) bekezdését a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2022. (VI. 28.) önkormányzati rendelete 23. § 29. pontja hatályon kívül helyezte.

80

A 32. § (7) bekezdése a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2022. (VI. 28.) önkormányzati rendelete 17. §-ával megállapított szöveg.

81

A 32. § (8) bekezdése a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2022. (VI. 28.) önkormányzati rendelete 17. §-ával megállapított szöveg.

82

A 32. § (9) bekezdését a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2022. (VI. 28.) önkormányzati rendelete 23. § 30. pontja hatályon kívül helyezte.

83

A 32. § (10) bekezdését a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2022. (VI. 28.) önkormányzati rendelete 23. § 30. pontja hatályon kívül helyezte.

84

A 32. § (11) bekezdését a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2022. (VI. 28.) önkormányzati rendelete 23. § 30. pontja hatályon kívül helyezte.

85

A 32. § (14) bekezdését a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2022. (VI. 28.) önkormányzati rendelete 23. § 31. pontja hatályon kívül helyezte.

86

A 32. § (18) bekezdését a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2022. (VI. 28.) önkormányzati rendelete 23. § 32. pontja hatályon kívül helyezte.

87

A 34. § (9) bekezdése a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2022. (VI. 28.) önkormányzati rendelete 18. §-ával megállapított szöveg.

88

A 34. § (10) bekezdését a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2022. (VI. 28.) önkormányzati rendelete 23. § 33. pontja hatályon kívül helyezte.

89

A 34. § (11) bekezdését a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2022. (VI. 28.) önkormányzati rendelete 23. § 33. pontja hatályon kívül helyezte.

90

A 34. § (13) bekezdését a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2022. (VI. 28.) önkormányzati rendelete 23. § 34. pontja hatályon kívül helyezte.

91

A 34. § (17) bekezdését a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2022. (VI. 28.) önkormányzati rendelete 23. § 35. pontja hatályon kívül helyezte.

92

A 35. § (8) bekezdését a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2022. (VI. 28.) önkormányzati rendelete 23. § 36. pontja hatályon kívül helyezte.

93

A 35. § (9) bekezdését a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2022. (VI. 28.) önkormányzati rendelete 23. § 36. pontja hatályon kívül helyezte.

94

A 35. § (11) bekezdését a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2022. (VI. 28.) önkormányzati rendelete 23. § 37. pontja hatályon kívül helyezte.

95

A 35. § (15) bekezdését a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2022. (VI. 28.) önkormányzati rendelete 23. § 38. pontja hatályon kívül helyezte.

96

A 36. § (7) bekezdése a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2022. (VI. 28.) önkormányzati rendelete 19. §-ával megállapított szöveg.

97

A 36. § (8) bekezdése a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2022. (VI. 28.) önkormányzati rendelete 19. §-ával megállapított szöveg.

98

A 36. § (9) bekezdése a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2022. (VI. 28.) önkormányzati rendelete 22. § g) pontja szerint módosított szöveg.

99

A 36. § (10) bekezdése a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2022. (VI. 28.) önkormányzati rendelete 22. § h) pontja szerint módosított szöveg.

100

A 36. § (11) bekezdését a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2022. (VI. 28.) önkormányzati rendelete 23. § 39. pontja hatályon kívül helyezte.

101

A 36. § (12) bekezdése a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2022. (VI. 28.) önkormányzati rendelete 22. § i) pontja szerint módosított szöveg.

102

A 36. § (14) bekezdését a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2022. (VI. 28.) önkormányzati rendelete 23. § 40. pontja hatályon kívül helyezte.

103

A 36. § (18) bekezdését a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2022. (VI. 28.) önkormányzati rendelete 23. § 41. pontja hatályon kívül helyezte.

104

A 39. § (6) bekezdését a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2022. (VI. 28.) önkormányzati rendelete 23. § 42. pontja hatályon kívül helyezte.

105

A 39. § (7) bekezdését a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2022. (VI. 28.) önkormányzati rendelete 23. § 42. pontja hatályon kívül helyezte.

106

A 39. § (10) bekezdését a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2022. (VI. 28.) önkormányzati rendelete 23. § 43. pontja hatályon kívül helyezte.

107

A 40. § a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2022. (VI. 28.) önkormányzati rendelete 20. §-ával megállapított szöveg.

108

Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2019. I. 4-től.

109

Az 1. melléklet a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2022. (VI. 28.) önkormányzati rendelete 21. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Az 1. melléklet a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2023. (I. 26.) önkormányzati rendelete 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

110

A 2. melléklet a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2022. (VI. 28.) önkormányzati rendelete 21. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. A 2. melléklet a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2023. (I. 26.) önkormányzati rendelete 3. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

111

A 3. melléklet a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2022. (VI. 28.) önkormányzati rendelete 21. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

112

A 4. melléklet a Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2022. (VI. 28.) önkormányzati rendelete 21. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.