Budapest Főváros XIV. Kerület Képviselő-testületének 44/2020. (XII. 18.) önkormányzati rendelete
a Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata tulajdonában álló lakások bérletének szabályozásáról
Hatályos: 2023. 06. 01- 2023. 10. 26a Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata tulajdonában álló lakások bérletének szabályozásáról
Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzatának Képviselő-testülete a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 86. § (2) bekezdésében és 2. mellékletében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 9. pontjában és 23. § (5) bekezdés 14. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 46. § (4) bekezdésére, valamint a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 478/2020. (XI. 3.) Kormányrendelet 1. §-ára is figyelemmel, a következő rendeletet alkotja:
Általános rendelkezések
1. A rendelet hatálya, a tulajdonosi jogkörök gyakorlása, kötelezettségek teljesítése
1. § (1) A rendelet hatálya a Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában álló lakásokra terjed ki, amennyiben azok nem tartoznak más jogszabály hatálya alá.
(2) A rendelet hatálya – az életjáradéki szerződés megszűnéséig, az életjáradéki jogviszony fennállása alatt – nem terjed ki azokra a lakásokra, amelyek életjáradéki szerződés keretében kerültek önkormányzati tulajdonba.
(3) Az Önkormányzat tulajdonában álló lakások bérleti díjának mértékét és a bérleti díj megállapításának részletes szabályait külön önkormányzati szabályozás tartalmazza.
(4) Az Önkormányzat tulajdonában álló lakások elidegenítésének feltételeit külön önkormányzati rendelet szabályozza.
(5) A rendeletben nem szabályozott kérdésekben a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ltv.), valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseit kell alkalmazni. A Ptk. hatálybalépésekor fennálló bérleti jogviszonyokkal kapcsolatos, a Ptk. hatálybalépését követően keletkezett tényekre, megtett jognyilatkozatokra a bérleti jogviszony megszűnéséig a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvényt kell alkalmazni.
2. § (1) A Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testületét (a továbbiakban: Képviselő-testület) megillető tulajdonosi és bérbeadói jogok gyakorlására és kötelezettségek teljesítésére a rendelet hatálya alá tartozó lakások tekintetében – jelen rendelet keretei között – a Képviselő-testület, a Képviselő-testület bizottságai, a Budapest Főváros XIV. Kerület Zuglói Polgármesteri Hivatala (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal) és a Polgármester jogosult és köteles.
(2) A tulajdonosi jog gyakorlója egyes bérbeadói feladatok ellátásával közszolgáltatási szerződés keretében a Zuglói Városgazdálkodási Közszolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaságot (a továbbiakban: Zuglói ZRt.) bízza meg. Minden egyéb ilyen jellegű feladatot a Polgármesteri Hivatal lát el.
(3) Lakáskezelőnek az Önkormányzat tulajdonában álló lakások tekintetében az Önkormányzat és a Zuglói ZRt. minősül.
2. Értelmező rendelkezések
3. § E rendelet alkalmazásában:
a) Bérlő alatt – ahol e rendelet nem tesz köztük különbséget – a bérlőtársakat és a társbérlőket is érteni kell.
b) Jogcím nélküli lakáshasználó: az Ltv. 91/A. § 13. pontjában meghatározott fogalom.
c) Önkényes lakáshasználó: olyan jogcím nélküli lakáshasználó, aki az önkormányzati bérlakást úgy tartja birtokában, hogy annak használatára korábban sem rendelkezett bérleti joggal vagy más jogcímmel, vagy aki az e rendelet hatálya alá tartozó, lakatlan lakást elfoglalja, vagy abba önkényesen beköltözik anélkül, hogy arra a bérleti jogviszony létesítésére jogosult szerv vagy személy, vagy az elhelyezésre jogosult szerv jognyilatkozatával, vagy intézkedésével feljogosította volna.
d) Egyenlő értékű jövedelem: a jogosultság megállapításának kiszámításánál az egy fogyasztási egységre jutó egyenlő értékű jövedelmet kell figyelembe venni; a fogyasztási egység a családtagoknak a családon belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0, a háztartás második nagykorú tagjának az arányszáma 0,7, az első kiskorú tagjának az arányszáma 0,7, a háztartás minden további nagykorú és kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,5.
e) A bérlő vagy a lakáshasználó életvitelszerűen használja a lakást, ha az számára ténylegesen életvitelszerű lakóhelyéül szolgál, onnan szervezi életét, ott folytatja az életviteléhez szükséges tevékenységeket (alvás, evés, tisztálkodás stb.), személyes használati és berendezési tárgyai a lakásban megtalálhatók és közüzemi szolgáltatásokat vesz igénybe a lakásban. Az életvitelszerű használatot lakcímkártyával és teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozattal kell igazolni.
f) Életvitelszerűen zuglói lakos: az a személy, aki a kérelem benyújtását megelőzően legalább három éve Budapest Főváros XIV. kerületében rendelkezik lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel, vagy lakcím nélküliek esetén XIV. kerületi bejelentéssel.
g) Fogyatékos személy: a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 4. § a) pontjában meghatározott személy.
h) Hajléktalan: az a személy, akinek bejelentett lakóhelye a hajléktalan szállás, vagy aki éjszakáit közterületen vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségben tölti, és ezt a tényt a hajléktalanokat ellátó, Budapest XIV. kerületében működő szociális szolgáltató igazolja.
i) Jövedelem: a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 4. § (1) bekezdésében meghatározott fogalom.
j) Hozzátartozó: a Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 2. pontjában meghatározott személy.
k) Lakásigénylő: az e rendelet alapján önkormányzati lakást igénylő személy, az igénylése benyújtásának napjától.
l) Lakóterület számítása: a lakóterület számításánál csak az Ltv. 91/A. § 7. pontjában meghatározott lakóhelyiségeket lehet figyelembe venni.
m) A lakás komfortfokozatát növelő átalakításnak, korszerűsítésnek számít minden olyan beruházás, amely az Ltv. 91/A. §-a szerinti, alacsonyabb komfortfokozatú lakás magasabb komfortfokozatba történő besorolását eredményezi.
n) Korszerűsítésnek számít minden olyan beruházás, amely a komfortosságot növeli, de nem jár magasabb komfortfokozatba történő besorolással, valamint nem tartozik az Ltv. 13. §-ának a hatálya alá.
o) A lakás átalakításának minősül a lakás műszaki megosztása, alapterületének és a lakószobák számának megváltoztatása (bővítése, csökkentése), vagy a lakás alaprajzi beosztásának, helyiségei számának és rendeltetésének megváltoztatása.
p) A lakás rendeltetésszerű használatának minősül:
pa) a berendezési tárgyak (fűtő, főző, meleg víz termelő és egészségügyi berendezések) üzemképes állapotban megőrzése,
pb) hideg és meleg burkolatok megfelelő állapotban tartása (ideértve szükség esetén a festést, cserét, pótlást is),
pc) a nyílászárók megfelelő állapotban tartása (mázolása, javítása, zárak cseréje, üvegezési munkálatok elvégzése).
q) Súlyos mozgáskorlátozott személy: a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet 2. § a) pontjában meghatározott személy.
r) Óvadék: a Ptk. 5:95. §-ában meghatározott fogalom.
s) *1 Leromlott műszaki állapotú lakás: olyan lakás, amely rendeltetésszerű használatra alkalmatlan, és ezt a lakásigénylő, vagy önkormányzati lakás bérlője esetén a Zuglói ZRt. Műszaki állapot-felmérési jegyzőkönyvének másolatával igazolja.
t) Család: a bérlő és a vele együtt költözők együttes megnevezése.
3. Adatkezelés és adatvédelmi szabályok
4. § E rendelet alkalmazásában adatkezelőnek minősül Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata (a továbbiakban: Adatkezelő).
5. § Az adatkezelésre vonatkozó alapvető szabályokat az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény és a GDPR határozza meg.
6. § Az adatkezelés részletes szabályait a jelen rendelet 1. mellékletét képező adatkezelési tájékoztató tartalmazza.
4. Lakásigényléshez, kérelemhez vagy pályázathoz benyújtandó dokumentumok
7. § (1) Az igénylő, a kérelmező vagy a pályázó az igénybejelentő formanyomtatvány benyújtása mellett az alábbiakban előírtak szerint köteles dokumentumok csatolásával vagy bemutatásával is igazolni a jogosultsági feltételek fennállását.
(2) Az igénylő, a kérelmező vagy a pályázó minden esetben köteles a személyazonosító igazolványát és a lakcímkártyáját bemutatni.
(3) Szociális helyzet alapján és költség alapon beadott igénylés vagy pályázat, valamint szociális helyzet alapján és költség alapon létesített bérleti jogviszonyt érintő kérelem esetén az igénylő köteles:
A lakások bérbeadásának általános feltételei
5. A lakásbérlet létrejötte
8. § Az Önkormányzat tulajdonában álló lakás bérlője – amennyiben e rendelet másként nem rendelkezik – csak természetes személy lehet.
9. § (1) Bérleti szerződés kizárólag tulajdonosi hozzájárulás alapján bérlői jogosultságot szerző személlyel köthető. Semmis az a szerződés, amelyet tulajdonosi hozzájárulás nélkül kötöttek meg.
(2) Az Ltv.-nek és e rendeletnek a bérbeadásra és a bérbeadói hozzájárulásra vonatkozó szabályai a bérleti szerződésnek akkor is részét képezik, ha a szerződésben kifejezetten nem szerepelnek.
9/A. § *2 (1) Kérelem alapján bérleti szerződés abban az esetben köthető, amennyiben a kérelmező a szerződéskötést megelőzően igazolja, hogy költségalapú bérlet esetén egy, piaci alapú bérlet esetén két havi lakbérrel megegyező mértékű óvadékot megfizetett az Önkormányzat által megjelölt és közölt számlára, kivéve, ha a kérelmező a 29. § (1) bekezdésének hatálya alá esik.
(2) Az óvadék összegéből a bérbeadó azon igényeit érvényesíti, amelyek a bérleti jogviszony fennállása alatt, valamint a bérleti jogviszony megszűnését követően, illetve a bérleménynek a bérbeadó részére történő birtokba visszabocsátásával kapcsolatosan a bérlői, jogcím nélküli lakáshasználói kötelezettségek elmulasztásával, megsértésével összefüggésben keletkeztek.
(3) Amennyiben az óvadékot vagy annak egy részét fel kell használni a – (2) bekezdés szerinti – bérbeadói igények fedezésére, a bérlő a bérbeadó erről szóló írásbeli értesítésének kézhezvételétől számított harminc napon belül köteles az óvadékot az (1) bekezdésben foglalt mértékre kiegészíteni. E kiegészítési kötelezettség elmulasztása esetén a jelen rendelet 48. §-ának a bérleti jogviszony felmondással való megszüntetésére vonatkozó rendelkezését kell alkalmazni, mely jogkövetkezményre az írásbeli értesítésben a bérlő figyelmét fel kell hívni.
(4) A fedezetként – a (2) bekezdés alapján – fel nem használt óvadékot a bérlő, jogcím nélküli lakáshasználó részére – a kezelési költségek levonásával – a bérleménynek a bérbeadó részére jogszabály- és szerződésszerűen történt birtokba visszabocsátását követő harminc napon belül az Önkormányzatnak a jogosult részére vissza kell térítenie.
10. § (1) A lakásigénylőnek a méltányolható lakásigény mértékét meg nem haladó alapterületű lakás adható bérbe.
(2) A méltányolható lakásigény felső határa a lakásigénylő és a vele együttköltözők számától függően:
a) 1 fő esetén 40 m2-ig,
b) 2 fő esetén 55 m2-ig,
c) 3 fő esetén 65 m2-ig,
d) 4 fő esetén 70 m2-ig,
e) 5 fő esetén 75 m2-ig,
f) 6 fő esetén 80 m2-ig,
g) 7 fő esetén 85 m2-ig,
h) 8 fő esetén 90 m2-ig,
i) 8 fő felett minden további személy után 5 m2.
(3) *1 A méltányolható lakásigény mértékére vonatkozó rendelkezéseket különös méltánylást érdemlő esetekben nem kell alkalmazni. Erről a Városfejlesztési Bizottság dönt.
6. A bérbeadás időtartama, a lakbér és a fizetendő díjak, költségek és a lakáshasználati díj
11. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában álló lakás – az e rendeletben foglalt szabályozás figyelembevételével – határozott időre, vagy meghatározott feltétel bekövetkezéséig adható bérbe.
(2) Szociális vagy költség alapon első alkalommal két évre adható bérbe lakás. A bérleti szerződés további kettő és öt év közötti időtartamra meghosszabbítható, az e rendeletben meghatározottak szerint.
(3) Piaci alapú bérlet esetén – amennyiben e rendelet másként nem rendelkezik – első alkalommal egy és kettő év közötti időtartamra adható bérbe lakás. A bérleti szerződés további kettő és öt év közötti időtartamra meghosszabbítható az e rendeletben meghatározottak szerint.
(4) Amennyiben a jogviszony felújítási, korszerűsítési pályázat eredményeképpen jön létre, az először megkötött bérleti szerződés tartama öt évnél hosszabb abban az esetben lehet, ha a bérbeszámítás alapját képező összeg kiegyenlítése azt szükségessé teszi. Ebben az esetben az először megkötött bérleti szerződés tartama a kiegyenlítéshez szükséges tartammal megegyező, de legfeljebb tíz év.
(5) Meghatározott feltétel bekövetkezéséig kell a lakást bérbe adni, amennyiben a bérlőkijelölési vagy bérlő kiválasztási jog jogosultja így rendelkezik, valamint az e rendeletben foglaltak szerinti közérdekből történő bérbeadás esetén.
(6) *2 Szanálásra, kiürítésre, bontásra kijelölt ingatlanban lévő lakásban, valamint szükséglakásban tilos bérlőt elhelyezni. Az ilyen lakás vonatkozásában megkötött, hatályos bérleti szerződés meghosszabbításának időtartama legfeljebb három év lehet.
(7) A bérleti szerződés meghosszabbításának kezdeményezése a jelen rendelet hatálybalépését követően a bérlőt terheli.
(8) Szükséglakás, komfortnélküli lakás és félkomfortos lakás esetén az önkormányzati rendeletben megállapított szociális bérleti díjtól el lehet térni, amennyiben a bérlő arra már nem jogosult.
(9) A bérleti díj típusának meghatározása a 25. § (1) bekezdés b) pont ba)-bc) alpontjaiban meghatározott jövedelmi határoknak megfelelően történik az esetben, ha a bérlő és az együttköltözők száma eléri vagy meghaladja a két főt.
(10) Egyedülálló bérlő és komfortos vagy összkomfortos lakás esetében a bérleti díj típusának meghatározása a 25. § (1) bekezdés b) pont ba)-bc) alpontjaiban meghatározott jövedelmi határoknak megfelelően történik oly módon, hogy bérleti-díj kategória akkor emelhető, ha jövedelme meghaladja az emelt kategória alsó jövedelemhatárának 150%-át.
(11) *1 Kettő és öt év közötti időtartamra adható bérbe lakás, amennyiben a szerződés alapja kizárólag a bérleti jogviszony meghosszabbítására irányuló kérelem benyújtásának az elmulasztása miatt jogcím nélkülivé vált bérlő jogviszonyának a rendezése.
12. § (1) A bérlő az adott bérleti jogviszonyra vonatkozó külön önkormányzati rendeletben megállapított lakbért, valamint az Ltv.-ben és/vagy bérleti szerződésben, vagy más megállapodásban meghatározott külön szolgáltatási díjakat, továbbá társasház esetén a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény alapján az általa bérelt lakásra eső közös költségnek a felújítási alapon felüli részét köteles megfizetni. Társasházakban azoknak a külön szolgáltatásoknak a díjait számlázza ki a bérbeadó a bérlő felé, melyeket a közös költség nem tartalmaz.
(2) A külön szolgáltatások körébe tartozik különösen:
a) a vízellátás és a csatornahasználat (szennyvízelszállítás) biztosítása,
b) a fűtés és a meleg víz ellátás biztosítása,
c) a szemétszállítás,
d) a közös használatú helyiségek fűtése, világítása,
e) a telekommunikációs szolgáltatások vételének biztosítása,
f) a kaputelefon használatának biztosítása,
g) a lakásbiztosítás,
h) a kertgondozás, épülettakarítás,
i) *1
(a továbbiakban: külön szolgáltatások díja).
(3) A bérlő a (2) bekezdés a)–d) pontjaiban felsorolt külön szolgáltatásokért a jogszabályokban meghatározott szolgáltatási díjat, a (2) bekezdés e)–i) pontjaiban meghatározott külön szolgáltatásokért a szolgáltatás ellenértékét köteles megfizetni.
13. § A lakást jogcím nélkül használó személy a jogcím nélküli használat kezdetétől használati díjat köteles fizetni.
14. § (1) *2 A használati díj mértéke a jogcím nélküli lakáshasználat kezdő időpontjától számított hat hónapon túl a bérleti díj másfélszeres mértékének megfelelő összeg.
(2) A használati díj mértéke a bérleti díjjal egyező mértékű azon jogcím nélküli lakáshasználó esetén, aki adósságkezelési szolgáltatásban vesz részt vagy részletfizetési megállapodást kötött, vagy fizetési kedvezményben részesül, és az ezekben foglalt fizetési kötelezettségeit maradéktalanul teljesíti, feltéve, ha ezt hitelt érdemlően igazolja a Polgármesteri Hivatal felé.
A lakások bérbeadására vonatkozó általános szabályok
15. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában álló lakást bérbe adni, bérlőt kijelölni az alábbiak jogosultak:
a) az e rendeletben megjelölt tisztségviselők és bizottságok az ott megjelölt hatáskörök szerint,
b) a bérlőkijelölési vagy kiválasztási joggal felruházott szerv vagy személy a külön megállapodásban megjelölt lakásra és az abban foglalt feltételekkel,
c) az Önkormányzat gazdasági társasága, intézménye a használatában lévő lakásra és jogszabály szerint a bérleti jogviszony folytatására jogosultság megállapítása esetén a rendelet szerint erre hatáskörrel rendelkező szerv vagy személy.
7. A lakások bérbeadásának jogcímei
16. § Az Önkormányzat tulajdonában álló lakást
a) névjegyzék alapján;
b) lakatlan lakás esetén felújítási, korszerűsítési kötelezettség vállalása mellett, pályázat útján vagy közérdekből, szociális, költségalapú vagy piaci alapú lakásbérletre;*1
c) szociális, költségalapú vagy piaci alapú lakásbérletre kiírt pályázat;
d) pályázaton kívül, közérdekből történő bérbeadás;
e) lakáscsere-szerződés;
f) lakásbérleti jogviszony megszüntetése mellett másik lakásra bérleti jogviszony létesítése;
g) jogszabályban, jogerős bírósági- vagy hatósági határozatban előírt, valamint önkormányzati döntésen alapuló elhelyezési vagy bérbeadási kötelezettség;
h) bérlőkijelölési vagy bérlő-kiválasztási jog alapján történő bérbeadás;
i) jogcím nélküli személyek elhelyezése érdekében történő bérbeadás;
j) határozott időre kötött lakásbérleti szerződés meghosszabbítás;
k) a lakás korábbi tulajdonosa részére történő bérbeadás;
l) lakásbérleti jog folytatása;
m) megüresedett társbérleti lakrész bérbeadása;
n) bérlőtárssá minősítés;
o) a Polgármester krízistámogatás során tett nyilatkozata;
p) önkormányzat intézménye, vagy gazdasági társasága rendelkezése;
q) e rendelet 31. §-ában meghatározottak szerint “Első fészek” hasznosításra kijelölt lakás
jogcímen lehet bérbe adni.
17. § (1) Lakatlan összkomfortos lakás csak piaci alapú bérleti díj mellett adható bérbe. Ettől eltérni a 16. § (1) bekezdés d), e), f), g), h), j), l), q) pontjában megjelölt jogcímek esetén lehet.
(2) Lakatlan komfortos lakás piaci vagy költségalapú vagy szociális bérleti díj mellett adható bérbe.
(3) Lakatlan félkomfortos vagy komfort nélküli lakás csak szociális alapú bérleti díj mellett adható bérbe.
(4) Lakatlan, részben vagy egészben akadálymentesített lakás csak fogyatékos vagy mozgássérült személynek és eltartójának adható bérbe.
8. Lakáshasznosítási terv
18. § Az önkormányzati lakások hasznosításának módjára a polgármester a lakásgazdálkodási ügyekért felelős alpolgármesterrel együttműködve, a tárgyévi költségvetés benyújtásáig lakáshasznosítási tervet készít a tárgyévre vonatkozóan, melyet a Képviselő-testület költségvetést tárgyaló ülését követő ülésére terjeszt elő. Lakás hasznosítása csak a lakáshasznosítási tervben foglaltak szerint történhet.
19. § (1) A lakáshasznosítási terv tartalmazza:
9. A bérbeadó és a bérlő jogai és kötelezettségei
20. § (1) A lakásbérleti szerződés fennállása alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni, a lakást rendeltetésszerűen és a szerződésben foglaltaknak megfelelően használni.
(2) A bérlő a lakásból történő tartós – két hónapot meghaladó – távollétét köteles a távozást megelőzően írásban bejelenteni a Polgármesteri Hivatalnak. A tartós távollét indokát és időtartamát megfelelően igazolni kell.
(3) A bérleti szerződést életvitelszerű ott nem lakásra hivatkozással nem lehet felmondani, ha a bérlő a lakásból családi vagy egészségügyi ok, munkahely megváltozása, tanulmányok folytatása, két évet meg nem haladó jogerős szabadságvesztés büntetés letöltése miatt van távol és a (2) bekezdésben meghatározott kötelezettségének eleget tett.
10. Bérlemény-ellenőrzés
21. § (1) *2 A Polgármesteri Hivatal vagy az Önkormányzat által megbízott személy, jogi személy, illetve egyéb szervezet évente legalább egyszer – a bérlő szükségtelen háborítása nélkül – ellenőrzi a lakásnak a rendeltetés-, jog- és szerződésszerű használatát, kiemelten a bérlő karbantartásra, felújításra vonatkozó kötelezettségét és a lakásban tartózkodók ott tartózkodásának jogszerűségét.
A lakások bérbeadásának egyes jogcímei, módjai, feltételei és szabályai
11. A névjegyzék alapján bérlakáshoz jutás rendje és feltételei
22. § (1) Az Önkormányzat évente lakásigénylési névjegyzéket (a továbbiakban: névjegyzék) készít, amely szerint szociális és költség alapú lakásbérleti szerződést lehet kötni. A névjegyzék folyamatosan vezetett és frissített adatbázis.
(2) *1 A névjegyzékbe azt a természetes személyt lehet felvenni, aki a névjegyzékbe való felvételét 2021. február 1. napjáig kezdeményezte, továbbá:
a) életvitelszerűen zuglói lakos, vagy szociális intézményben fennálló ellátotti intézményi jogviszony kezdetét megelőzően legalább három évig utolsó bejelentett lakcíme Budapest, XIV. kerület közigazgatási területén (a továbbiakban: Zugló) volt,
b) akinek és a vele együtt költözőknek az egyenlő értékű jövedelme szociális alapon bérbeadandó lakás esetén nem haladja meg a havi 85 500 forintot, de eléri a mindenkori nyugdíjminimum másfélszeresét, vagy
c) akinek és a vele együtt költözőknek az egyenlő értékű jövedelme költség alapon bérbe adandó lakás esetén meghaladja a havi 85 500 forintot, de nem haladja meg a 114 000 forintot.
23. § (1) A névjegyzékbe felvételre irányuló kérelmet kérelem bejelentő formanyomtatványon kell benyújtani a Polgármesteri Hivatalba.
(2) Egy lakásigénylő – beleértve a vele együtt költözőket – csak egy lakásigénylési kérelemben szerepelhet.
(3) A Polgármesteri Hivatal a részére megküldött kérelem és az elbíráláshoz szükséges valamennyi, e rendeletben meghatározott igazolás, nyilatkozat alapján a beérkezéstől számított harminc napon belül megküldi a polgármesternek a névjegyzékbe történő felvétel iránti kérelmet és mellékleteit.
(4) A Polgármesteri Hivatal a (3) bekezdés alapján benyújtott, e rendelet szerint hiánypótlásra szoruló kérelem esetén a lakásigénylőt tizenöt napos határidő tűzésével felszólítja a hiányok pótlására, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a hiánypótlás elmulasztása esetén a kérelme elutasításra kerül. Hiánypótlási felhívásra egy alkalommal kerülhet sor.
(5) A polgármester a lakásigénylő névjegyzékbe történő felvételéről vagy a kérelem elutasításáról a kérelem hiánytalan előkészítését követő hatvan napon belül dönt.
(6) Azt a lakásigénylőt, aki a névjegyzékbe felvétel feltételeinek megfelel, a polgármester felveszi a névjegyzékbe és erről a lakásigénylőt írásban értesíti. A hivatalos értesítésnek tartalmaznia kell a lakásigénylő pontszámát és a névjegyzékbe történő felvétel pontos dátumát.
(7) Annak a lakásigénylőnek a kérelmét, aki nem felel meg a névjegyzékbe történő felvétel feltételeinek, a polgármester elutasítja és erről a lakásigénylőt írásban értesíti.
(8) A névjegyzékbe felvett lakásigénylők sorrendjét jelen rendelet 4. mellékletét képező pontrendszer és elsőbbségi szabályok határozzák meg.
(9) A lakásigénylő a névjegyzékbe iktatószámmal kerül felvételre. A lakásigénylő természetes személyazonosító adatai (különösen a neve, születési ideje és helye, anyja neve) kivételével a névjegyzék nyilvános, az Önkormányzat hivatalos honlapján folyamatosan hozzáférhető.
(10) A névjegyzék aktuális tartalmáról, valamint a névjegyzék alapján lakáshoz jutott lakásigénylőkről – beleértve a folyamatban lévő ügyeket is – a Népjóléti Bizottság, a Városfejlesztési Bizottság és a Gazdasági Bizottság félévente tájékoztatást kap a Polgármesteri Hivataltól a Népjóléti Bizottság, a Városfejlesztési Bizottság és a Gazdasági Bizottság rendes ülésén.
(11) A lakásigénylő a névjegyzékben az arra történő felvételétől számított egy évig szerepel, az egy éves időtartam elteltével hosszabbítási igényére vonatkozó nyilatkozat benyújtása hiányában automatikusan törlésre kerül. A Polgármesteri Hivatal a törlés időpontját legalább 30, legfeljebb 60 nappal megelőzően értesíti a lakásigénylőt a lejárat időpontjáról, a hosszabbítás lehetséges módjáról és a jogkövetkezményekről. Amennyiben a kérelmező körülményeiben változás következett be, úgy a kérelmezőnek a hosszabbítási kérelemmel egyidejűleg a változást igazoló dokumentumokat is be kell nyújtania. Ha a lakásigénylő körülményeiben nem következett be változás, úgy erre vonatkozó nyilatkozata alapján a névjegyzékben további egy évig szerepel.
24. § (1) Lakás megüresedése esetén az e rendelet 4. melléklete szerint számított sorrend alapján, és a méltányolható lakásigényre tekintettel a névjegyzék első három helyén szereplő lakásigénylőt a Polgármesteri Hivatal a lakás beköltözhetővé válásától számított tíz munkanapon belül az adatok pontosítása és a jogosultság ellenőrzése céljából adatközlésre hívja fel.
(2) A Polgármesteri Hivatal az adatközlésre irányuló felhívással egyidejűleg hivatalos értesítést küld a lakásigénylőknek, ami tartalmazza:
a) a lakásra vonatkozó adatokat: a lakás pontos címét, komfortfokozatát, lakóterületét, valamint a szobák számát,
b) a lakbér mértékét,
c) a lakás megtekintésére felajánlott három időpontot,
d) felhívást, hogy a kérelmében megjelölt, a névjegyzéki pontszám alapjául szolgáló adatokat és az azokban bekövetkezett változásokat igazolja, ezen igazolások pontos felsorolását, e kötelezettsége elmulasztásának jogkövetkezményeit, valamint az igazolások benyújtására nyitva álló határidőt.
(3) A lakásigénylő jogosultságát a lakásbérleti szerződés megkötésére a polgármester állapítja meg. Az a lakásigénylő, aki a névjegyzékben elfoglalt helye alapján jogosult a lakásbérleti szerződés megkötésére, az erről szóló hivatalos értesítés kézhezvételétől számított harminc naptári napon belül köteles a hivatalos értesítésben megjelölt igazolásokat személyesen, vagy postai úton a Polgármesteri Hivatalhoz benyújtani.
(4) Amennyiben a névjegyzék alapján legmagasabb pontszámmal rendelkező, az első helyen jogosulttá vált lakásigénylő a lakásbérleti szerződéskötési jogával nem kíván élni, vagy az adatszolgáltatást és az igazolások bemutatását elmulasztja, nem köthető vele bérleti szerződés. Ebben az esetben az a lakásigénylő válik jogosulttá, aki a névjegyzékben a kiesőt követő helyen legmagasabb pontszámmal szerepel.
(5) Amennyiben a lakásigénylő a lakás megtekintése után is fenntartja a szerződéskötési szándékát, a jogosulttá válásról szóló értesítés kézhezvételét követően sor kerül a szerződés megkötésére.
(6) A bérleti szerződés időtartama első alkalommal két év, ami minden alkalommal legfeljebb újabb öt évvel meghosszabbítható.
12. A pályázat alapján történő bérbeadás rendje, általános feltételei, beleértve a felújítási, korszerűsítési kötelezettség vállalása melletti pályázatot is
25. § (1) *1 Amennyiben e rendelet másképpen nem rendelkezik, pályázat benyújtására jogosult:
a) aki cselekvőképes, nagykorú, magyar állampolgár, vagy az Európai Unió tagállamának, vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államnak az állampolgára (a továbbiakban: EGT-állampolgár), és életvitelszerűen zuglói lakos, vagy szociális intézményben fennálló ellátotti intézményi jogviszonya kezdetét megelőzően legalább három évig utolsó bejelentett lakcíme Zugló volt, és
b) akinek és a vele együtt költözőknek az egy főre eső havi jövedelme:
26. § (1) A pályázatok kiírása az éves Lakáshasznosítási tervben foglaltak alapján történik.
(2) *2 A Városfejlesztési Bizottság dönt a pályázat kiírásáról és eredményéről a piaci, szociális és költségalapú bérleti díj vállalása melletti lakásbérletre vonatkozó pályázat esetén, továbbá minden felújítási, korszerűsítési kötelezettség vállalása melletti pályázat esetén.
(3) *3
(4) A pályázatok értékelése e rendelet 5. mellékletében foglaltak szerint, pontrendszerben történik. A Polgármesteri Hivatal végzi a pályázatok feldolgozását és készíti elő az ezekről szóló előterjesztéseket. Amennyiben a pályázók száma lehetővé teszi, a beérkező pályázatok legalább három helyezettjét terjeszti döntésre az illetékes bizottság elé, és tájékoztatást nyújt az összes további pályázó által elért pontszámról. Az illetékes bizottság a pályázat nyertesén túl dönt a többi pályázó sorrendjéről is. A pályázat nyertesének visszalépése vagy kiesése esetén a sorrendben soron következő pályázóval kell a bérleti szerződést megkötni.
13. A felújítási, korszerűsítési kötelezettség vállalása melletti pályázat
27. § (1) *1 Az Önkormányzat az éves lakáshasznosítási tervben rendelkezhet lakatlan lakások felújítási, korszerűsítési kötelezettség vállalása melletti pályázat alapján, vagy pályázaton kívül, közérdekből történő bérbeadásáról is.
(2) A lakásokra pályázni lehet a felújítási, korszerűsítési kötelezettség vállalása mellett:
a) az Önkormányzat tulajdonában álló bérlakás vonatkozásában fennálló bérleti jogról való lemondás, vagy bárhol található, magántulajdonban álló lakóingatlan tulajdonjogának átruházása ellenében, vagy
b) az önkormányzati lakásbérlemény bérleti joga vagy lakóingatlan tulajdonjoga hiányában is.
(3) A pályázó csak olyan lakásra adhat be pályázatot, amelynek valamennyi felújítási, korszerűsítési, majd fenntartási költségeit viselni tudja, és amelynek nagysága nem haladja meg a méltányolható lakásigény felső határát.
(4) A felújítási és korszerűsítési munkák tételes költségvetését a Zuglói ZRt. készíti el, a Polgármesteri Hivatal véleményezi, és az általa jóváhagyott, tételes elszámolást tartalmazó költségvetést az Önkormányzat a pályázati felhívásban szerepelteti.
(5) A pályázati adatlap mellékletét képezi egy részletes tájékoztatás a bérbeszámításról az alábbiak szerint:
14. A pályázati kiírás általános szabályai
28. § (1) A pályázat általános szabályai:
a) pályázat lakatlan lakás esetén írható ki,
b) a pályázatot a benyújtásra nyitva álló határidő napjáig ki kell függeszteni a Polgármesteri Hivatal hirdetőtáblájára, valamint egyidejűleg közzé kell tenni az Önkormányzat honlapján, továbbá, ha a megjelenés és a pályázat benyújtási határideje között legalább tizennégy nap van, abban az esetben közzé kell tenni a Zuglói Lapokban is,
c) a pályázat benyújtásának határideje nem lehet rövidebb, mint a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján és az Önkormányzat honlapján történő közzétételtől számított harminc nap,
d) a pályázatot az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon (pályázati adatlapon), személyesen vagy meghatalmazott útján, a pályázati kiírásban megjelölt helyen vagy postai úton kell benyújtani,
e) egy személy, vagy egy család az azonos időpontban meghirdetett lakások közül legfeljebb kettő lakásra nyújthat be pályázatot,
f) a nyertes visszalépése vagy kiesése esetén a pályázatokat elbíráló bizottság által felállított rangsorban soron következő pályázóval kell a bérleti szerződést megkötni.
15. A pályázaton kívül, közérdekből történő bérbeadás esetei
29. § (1) Pályázaton kívül, közérdekből valósul meg a bérbeadás az alábbi esetekben:
a) az Önkormányzat kisajátítási kérelme alapján lefolytatott eljárás miatt;
b) az elemi csapás, vagy más ok miatt megsemmisült vagy lakhatatlanná vált, vagy az életveszélyes lakás lakójának elhelyezése esetén;
c) az önkormányzati rendeletek, valamint határozatok végrehajtásához kapcsolódó járulékos elhelyezési kötelezettségek (szabályozási tervek, tömb rehabilitáció, önkormányzati tulajdonú épületek szanálása stb.) teljesítése esetén;
d) a lakáshasznosítási tervben erre a célra kijelölt lakások tekintetében, a Polgármesteri Hivatal köztisztviselője, valamint munkavállalója részére, a munkáltatói jogkör gyakorlójának javaslatára;
30. § (1) A 29. § (1) bekezdés a)–c) pontjaiban előírt bérbeadói kötelezettség esetén a polgármester és a jogosult úgy is megállapodhatnak, hogy az Önkormányzat az elhelyezési kötelezettségét pénzbeli térítés fizetésével megválthatja.
(2) A pénzbeli térítés mértéke a jogosult által lakott lakás lakott forgalmi értékének legfeljebb a 90%-a.
(3) A megállapított pénzbeli térítés összegének 50%-a a megállapodás megkötését követő harminc napon belül, míg a fennmaradó összeg a kiürített lakásnak a Zuglói ZRt. részére történő átadása után tizenöt napon belül esedékes.
(4) Amennyiben a jogosult nem adja át a lakást a megállapodás szerinti időpontig, a térítés összegét a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelően számított – a késedelmes napokra eső – kamat összegével csökkenteni kell.
(5) Amennyiben a bérbeadó a (3) bekezdésben rögzített kötelezettségének késedelmesen tesz eleget, úgy a jogosultat az esedékes összeg után a késedelmes napokra eső, a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő összegű kamat illeti meg.
(6) A megállapított pénzbeli térítés összegéből le kell vonni a bérlő lakással kapcsolatos tartozásait, és a bérlőt terhelő – általa nem teljesített – kötelezettségek pótlásával felmerülő költségeket.
16. „Első fészek”, a fiatal házasok és élettársak részére kijelölt lakások bérbeadására vonatkozó speciális rendelkezések
31. § (1) Az Önkormányzat pályázattal elnyerhető, határozott idejű elhelyezést (a továbbiakban: bérleti jogot) biztosít a (2) bekezdés szerinti fiatal házasok, vagy élettársi kapcsolatban élők számára, akik vállalják, hogy legfeljebb tíz éven belül önerőből, lakás-előtakarékosság vállalásával lakástulajdont szereznek.
(2) Az “Első fészek” hasznosításra kijelölt lakás bérleti jogának megszerzésére azok a pályázat benyújtásakor 35. életévüket be nem töltött házaspárok, vagy élettársak pályázhatnak:
a) akik mindketten betöltötték a pályázat benyújtásakor a 18. életévüket és magyar vagy EGT-állampolgárok, továbbá egyik fél sem áll cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság hatálya alatt, és
b) akik a házasságkötés tényét házassági anyakönyvi kivonat másolatával, az élettársi kapcsolatot anyakönyvi vagy közjegyzői nyilvántartásba vételről kiállított tanúsítvánnyal, vagy közokiratba foglalt nyilatkozattal igazolják, és
c) a pályázat benyújtásával egyidejűleg közjegyzői okiratba foglalt nyilatkozatot nyújtanak be arról, hogy a házasságuk vagy az élettársi kapcsolatuk megszűnése esetén ki jogosult közülük a lakásbérleti jogviszony folytatására (a továbbiakban: elsődleges bérlő), és
17. Lakás bérbeadása bérlőkijelölési vagy bérlő-kiválasztási jog alapján
32. § (1) Bérlőkijelölési jogot biztosító megállapodás olyan jogi személyiséggel rendelkező szervezettel köthető, amely a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésében meghatározott közfeladatot lát el az Önkormányzattal kötött megállapodás alapján. A bérlőkijelölésre, valamint ilyen megállapodás esetén a bérlő kiválasztására jogosult döntése alapján a szerződés határozatlan vagy határozott időre, illetőleg feltétel bekövetkezéséig köthető.
(2) A megállapodásban szabályozni kell a bérlő-kijelölésre jogosult, a bérbeadó és a kijelölt bérlő jogait és kötelezettségeit.
(3) A megállapodás megkötéséről és annak tartalmáról a Városfejlesztési Bizottság dönt.
18. Bérbeadás jogszabályban, bírósági vagy hatósági határozatban előírt, valamint önkormányzati döntésen alapuló elhelyezési vagy bérbeadási kötelezettség alapján
33. § (1) A jogszabályban, bírósági vagy hatósági határozatban előírt, valamint önkormányzati döntésen alapuló bérbeadási vagy elhelyezési kötelezettség teljesítéséről – a rendelkezésre álló lakatlan és bérbe adható lakások figyelembevételével – a polgármester gondoskodik.
(2) Az (1) bekezdésben előírt bérbeadói kötelezettség esetén a polgármester és a jogosult úgy is megállapodhatnak, hogy az Önkormányzat az elhelyezési kötelezettségét pénzbeli térítés fizetésével megválthatja. A jogosult részére pénzbeli térítésként az általa eddig lakott lakás lakott forgalmi értékének legfeljebb a 90%-a fizethető meg.
(3) Annak a személynek, aki szociális intézménybe utalásakor pénzbeli térítés ellenében mondott le lakásbérleti jogviszonyáról az Önkormányzat javára, az intézményből történő elbocsátását követő öt éven belül benyújtott kérelmére a polgármester egy szobás lakást adhat bérbe.
(4) Az elidegenítés során a társasház közös tulajdonába került házfelügyelői lakásban visszamaradt, jogcím nélküli lakáshasználó részére a polgármester köteles – a tulajdonostársak vagy az elhelyezésre kötelezett kezdeményezésére – lakást felajánlani bérbevételre. Ha az elhelyezésre jogosult kéri, részére a felajánlott lakás bérbeadása helyett pénzbeli térítésként az általa eddig lakott lakás lakott forgalmi értékének legfeljebb a 90%-a fizethető meg.
(5) A (2) és (4) bekezdések alkalmazása során a pénzbeli térítés kifizetésére a 30. § (3)-(6) bekezdéseiben foglaltak irányadók.
19. Az önkormányzat intézményének vagy gazdasági társaságának rendelkezése
34. § (1) Az Önkormányzat intézményének területén lévő, önkormányzati tulajdonban álló lakásra, valamint az Önkormányzat gazdasági társaságának a feladatellátásához biztosított, az Ltv. hatálybalépése előtt szolgálati lakásnak minősülő, vagy az Ltv. hatálybalépését követően ilyen célra bérbe adott lakásra a (2)–(3) bekezdésben foglalt szabályokat kell alkalmazni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti lakás az intézmény vagy a gazdasági társaság feladatellátásához szükséges munkakörben, munkaviszony, közalkalmazotti vagy köztisztviselői jogviszony alapján foglalkoztatott személy részére adható bérbe, az intézmény, vagy a gazdasági társaság vezetőjének döntése alapján. A bérbeadás határozott időre, de legfeljebb öt évre, vagy az említett jogviszonyok fennállásáig szólhat.
(3) A (2) bekezdés alapján történt bérbeadás esetén, amennyiben a bérlő a bérleti szerződésének fennállása alatt abból a munkaviszonyból, közalkalmazotti vagy köztisztviselői jogviszonyból vonul nyugdíjba, amelyre tekintettel a bérleti szerződése létrejött, akkor a bérleti szerződés a bérlő, és a vele együtt élő házastársa holtáig tartóvá válik, amennyiben a bérlő vagy a vele egy háztartásban élők nem rendelkeznek saját tulajdonú, beköltözhető ingatlannal.
(4) Az (1) bekezdésben említett lakás esetén:
a) bérlőtársi jogviszony csak akkor létesíthető, ha az intézmény, vagy a gazdasági társaság vezetője a bérlőtársi jogviszony létesítéséhez hozzájárult,
b) csak azok a személyek fogadhatók be a lakásba, akiknek a befogadására a bérlő az Ltv. alapján a bérbeadó hozzájárulása nélkül jogosult, továbbá a bérbeadó hozzájárulása esetén a bérlő élettársa és az élettárs kiskorú gyermeke,
c) a lakáscseréhez akkor lehet hozzájárulni, ha a csere folytán lakásba költöző bérlő az Önkormányzat intézményével, vagy gazdasági társaságával munkaviszonyban, köztisztviselői vagy közalkalmazotti jogviszonyban van, vagy ilyen jogviszonyt létesít,
d) a tartási szerződéshez, valamint az albérletbe adáshoz nem lehet bérbeadói hozzájárulást adni.
20. A lakás korábbi tulajdonosa részére történő bérbeadás
35. § (1) A magántulajdonból az Önkormányzat tulajdonába kerülő lakásnak az a korábbi tulajdonosa, akitől a lakás tulajdonjogát az Önkormányzat megszerezte (a továbbiakban: lakás korábbi tulajdonosa) – költségalapú lakbér megfizetése mellett –, kérheti a lakás részére történő bérbeadását.
(2) A lakás korábbi tulajdonosának előbérleti joga van. Amennyiben a lakás korábbi tulajdonosa élni kíván az előbérleti jogával, az erről szóló írásbeli nyilatkozatát legkésőbb a tulajdonváltozás ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését követő tizenöt napon belül az Önkormányzat Lakáshasznosítási osztályához kell benyújtania.
(3) A lakás korábbi tulajdonosának bérbevételi kérelmét a Városfejlesztési Bizottság bírálja el.
21. Lakatlanná vált társbérleti lakrész bérbeadása
36. § (1) A lakatlanná vált társbérleti lakrészt a visszamaradt társbérlőnek kell bérbe adni, ha a teljes lakás nem, vagy 12 m2-nél nem nagyobb mértékben haladja meg a visszamaradt társbérlő és a vele együttlakó személyek 10. § (2) bekezdésében meghatározott méltányolható lakásigénye mértékének felső határát, és vállalja a megnövekedett alapterület után számított lakbér megfizetését.
(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott feltételek nem állnak fenn, a bérbeadó a lakásban visszamaradó társbérlő(k) lakásbérleti szerződését cserelakás egyidejű felajánlása mellett felmondja.
(3) A visszamaradt társbérlő számára felajánlandó cserelakás nem lehet a társbérleti lakrészénél kisebb alapterületű és alacsonyabb komfortfokozatú, kivéve, ha ezt a bérlő kifejezetten kéri.
(4) Az (1)–(3) bekezdésben rögzített eljárás lefolytatása a polgármester hatáskörébe tartozik.
22. Lakás bérbeadása nem lakás céljára
37. § (1) A lakás nem lakás céljára történő bérbeadásához nem adható bérbeadói hozzájárulás.
(2) A bérlő és a vele együtt lakó személyek kötelesek az Önkormányzat tulajdonában álló lakás egészét lakás céljára használni. Ha a bérlő e kötelezettségét megszegi, a lakásbérleti jogviszonyt fel kell mondani.
(3) A Városfejlesztési Bizottság előzetes hozzájárulásával a bérlő, vagy vele együtt lakó hozzátartozója egyéni vállalkozóként, vagy gazdasági társaság vezető tisztségviselőjeként a lakásban székhelyet létesíthet abban az esetben, ha
a) a tényleges vállalkozói tevékenységét teljes egészében a lakáson kívül végzi, és
b) bérlőtársi jogviszony, társbérlet esetén a másik bérlőtárs, társbérlő ehhez írásban hozzájárul.
(4) A bérlő, továbbá a vele együtt lakó hozzátartozója, aki székhelyet létesített a lakásban, köteles a bérleti jogviszony bármely okból történő megszűnésétől számított tizenöt napon belül a vállalkozás székhelyét a lakásból másik ingatlanba áthelyezni és megindítani az illetékes hatóságnál/bíróságnál a székhely módosítására irányuló eljárást, továbbá ezt a bérbeadó felé igazolni.
23. A lakásbérleti jog folytatása a bérlő halála esetén
38. § A bérlő halála esetén a lakásbérleti jog folytatására az Ltv. 32. § rendelkezései vonatkoznak.
24. Kötelezettségszegés miatti felmondás okán jogcím nélküli lakáshasználóvá vált személyekre vonatkozó rendelkezések
39. § (1) *1 Amennyiben a bérleti szerződést díjhátralék miatt mondja fel az Önkormányzat, abban az esetben a Városfejlesztési Bizottság kérelemre, egyedi mérlegelés alapján azt a jogcím nélküli lakáshasználót, akinek a lakáshasználata a kérelem benyújtását megelőzően több mint egy évvel keletkezett, önkormányzati lakás bérlőjévé jelölheti ki.
(2) Érvénytelen a kérelem, ha a kérelmező és/vagy a vele együtt költöző hozzátartozója a 9. § (4) bekezdés a)–e) pontja, továbbá szociális helyzet alapján kiírt pályázat esetén a 9. § (5) bekezdés a)–j) pontja valamelyikének a hatálya alá esik.
25. A polgármester krízistámogatás során tett nyilatkozata
40. § (1) A már felmondott lakásbérleti szerződések esetén a Zuglói Család- és Gyermekjóléti Központ adósságkezelési tanácsadójának kérelmére a Polgármesteri Hivatal kiadja a Hálózat Alapítványnál igényelhető krízistámogatáshoz szükséges – alábbiakban felsorolt – igazolást, illetőleg nyilatkozatokat:
a) lakbér és egyéb, a lakbérben számlázott közüzemi díjról szóló hátralékigazolást (a Hálózat Alapítvány által kiadott formanyomtatványon),
b) lakásbérleti szerződést felmondó nyilatkozatot,
c) a bérleti jogviszony helyreállítása tárgyában az Önkormányzat követeléskezeléssel foglalkozó osztálya által előkészített, a polgármester által kiállított nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy amennyiben a volt bérlő rendezi a lakbérhátralékát, és ezt követően további hátralékot nem halmoz fel, továbbá a jogkövető magatartás ténye fennáll, akkor a tulajdonos Önkormányzat vele egy éves lakásbérleti szerződést köt és a kamatköveteléstől eltekinthet. Ezen nyilatkozat a kiállításától számított egy évig érvényes. A nyilatkozat alapján megkötésre kerülő bérleti szerződés esetén az egy éves időtartam a lakbérhátralék rendezésének napján kezdődik.
(2) A Zuglói Család- és Gyermekjóléti Központ adósságkezelési tanácsadójának kérelmére a Polgármesteri Hivatal a kérelem beérkezésétől számított öt munkanapon belül az (1) bekezdés c) pontja szerinti nyilatkozatot aláírásra előkészíti a nyilatkozat kiállítására jogosult polgármester részére, aki nyolc munkanapon belül dönt a nyilatkozat kiállításáról vagy a nyilatkozat kiállításának megtagadásáról.
(3) A Polgármesteri Hivatal a nyilatkozatot a döntés meghozatalától számított három munkanapon belül megküldi a Zuglói Család- és Gyermekjóléti Központ adósságkezelési tanácsadójának az (1) bekezdés a)–b) pontjaiban szereplő igazolással és nyilatkozattal együtt.
Bérbeszámítás szabályai
41. § (1) A bérbeadó és a bérlő írásban megállapodhatnak, hogy a lakást a bérlő:
a) e rendelet 27. §-a szerint, pályázóként teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá és látja el komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel, vagy
b) a bérlet fennállása alatt az Ltv. 15. § (1) bekezdésben meghatározott átalakításon, korszerűsítésen felül lakása komfortfokozatát növeli, vagy
c) bentlakó bérlőként végez el az Ltv. által a bérbeadó kötelezettségi körébe rendelt, az a) és b) pontba nem tartozó műszaki munkálatokat.
(2) A bérlő és a bérbeadó közötti megállapodásnak tartalmaznia kell:
a) az elvégzendő munkák pontos megjelölését;
b) a felmerülő költségeket;
c) a költségek bérlő részére történő megtérítésének módját és feltételeit;
d) a munkálatok befejezésének határidejét,
e) annak tényét, hogy a munkálatok megkezdéséhez szükséges hatósági engedélyt a bérlő köteles beszerezni,
f) a költségek megosztását.
(3) A (2) bekezdés c) pontja szerinti költségmegtérítés szabályai:
a) amennyiben a magánszemély bérlő olyan munkálatokat végez el a saját költségén, amely az Ltv. szerint a bérbeadó kötelezettsége, vagy e rendelet 27. §-ának hatálya alá tartozik, abban az esetben a teljes költség bruttó (ÁFA-t tartalmazó) összege tekintetében a bérlő bérbeszámításra jogosult;
b) *1 amennyiben a bérlő felújítási, korszerűsítési kötelezettségvállalás melletti pályázat alapján végzi a munkálatokat, indokolt esetben a megállapított költségvetés 50%-kal utólagosan növelhető.
(4) Az (1) bekezdés a)–c) pontjaiban megjelölt munkák elvégzéséhez – az élet- és testi épség sérelmének közvetlen elhárítása esetét kivéve – előzetes írásbeli bérbeadói hozzájárulás szükséges. A költségvetést a Zuglói ZRt. készíti el, melyet a Polgármesteri Hivatal véleményez és hagy jóvá; vagy élet- és testi épség sérelmének közvetlen elhárítása esetén a Zuglói ZRt. vizsgálja meg az ilyen jogcímen elvégzett munkálatok költségeinek indokoltságát, melyet a Polgármesteri Hivatal véleményez és hagy jóvá.
(5) A felújítási és korszerűsítési kötelezettségvállalás melletti pályázatok esetén a víz, gáz, elektromos közüzemek felújítását a Zuglói ZRt. végzi, a pályázat kiírása kizárólag a további munkálatokra terjedhet ki.
(6) *2 Amennyiben a bérlő olyan munkálatokat végez vagy végeztet el a saját költségén, amelyeket az Ltv. nem a bérbeadó kötelezettségévé tesz, ebben az esetben bérbeszámításra nem jogosult, azonban a bérlő ilyen esetben is előzetes írásbeli bérbeadói hozzájárulást köteles kérni a polgármestertől. A bérbeadói hozzájárulást érvényes meghatalmazás alapján a Zuglói ZRt. vezérigazgatója is kiadmányozhatja a bérlő részére.
(7) *3 Amennyiben a bérlő a lakás – lakásbérleti szerződés szerinti – komfortfokozatát növelő beruházást kíván eszközölni, ehhez részletes költségvetést köteles benyújtani a Zuglói ZRt.-hez, amelyet a Polgármesteri Hivatal véleményez és hagy jóvá. Ebben az esetben a bérlő a jóváhagyott és számlákkal igazolt költségeit a bérleti díjba – magánszemély esetén bruttó összegben – beszámíthatja. Amennyiben a beruházás megkezdéséhez a jogszabályi előírások szerint építési engedélyre van szükség, azt a bérlő köteles beszerezni.
A lakásbérleti szerződés hosszabbítása
26. Határozott időre kötött lakásbérleti szerződés hosszabbítása
42. § (1) A bérleti szerződés meghosszabbítását a bérlő a bérleti szerződés lejáratát megelőzően legkorábban 120 nappal írásban kezdeményezheti a bérbeadónál.
(2) A hosszabbítási kérelemhez csatolni kell a jogosultság feltételeinek fennállását alátámasztó, valamint a bérleti díj megállapításának alapjául szolgáló okiratokat és igazolásokat.
(3) *2 A bérleti szerződés meghosszabbítására irányuló, 7. § alapján benyújtandó kérelemről a Városfejlesztési Bizottság dönt.
43. § Érvénytelen a kérelem, amennyiben a kérelmező és/vagy a vele együtt költöző hozzátartozója a 9. § (4) bekezdés a)–e) és 9. § (5) bekezdés f)–j pontjai valamelyikének hatálya alá esik.
44. § *1 (1) Ha a bérlő, vagy a lakásban visszamaradt jogcím nélküli lakáshasználó az új lakásbérleti szerződés létesítését az előírt módon és határidőben nem kezdeményezte – a bérleti jogviszony időtartamának lejáratát követően –, jogcím nélküli lakáshasználóként a jogviszony rendezését hatvan napig kezdeményezheti. A kérelemről a Városfejlesztési Bizottság dönt.
(2) Amennyiben a bérlő, vagy a lakásban visszamaradt jogcím nélküli lakáshasználó az (1) bekezdésben írt határidőben nem kezdeményezte jogviszonyának rendezését, akkor a Polgármesteri Hivatal írásban felszólítja a lakás kiürítésére és a vele lakó személyekkel együtt történő elhagyására, továbbá rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a lakásnak a Zuglói ZRt. birtokába adására. A felszólításban a Polgármesteri Hivatal egyidejűleg tájékoztatja a bérlőt, hogy a kézbesítéstől számított 30 napon belül kérelmezheti jogviszonyának rendezését.
(3) Abban az esetben, ha a bérlő, vagy a lakásban visszamaradt jogcím nélküli lakáshasználó a (2) bekezdés szerint jogviszonyának rendezését kérelmezte, a kérelemről a Városfejlesztési Bizottság dönt.
A lakásbérlet megszűnésével kapcsolatos szabályok
27. A Bp. XIV. kerület, Zugló közvagyonának megóvása érdekében hozott szabályok
45. § (1) Az önkormányzat évente legalább egy alkalommal egyenlegközlőt küld a bérlőnek, amely az adott időszak egyenlegén túl kötelezően tartalmazza:
a) a díjhátralék esetén a segítő intézkedéseket,
b) a lakbértámogatás, lakásfenntartási támogatás és az adósságcsökkentési támogatás mértékét adott intervallumra és görgetetten,
c) a bérleti szerződés időtartamát, lejárata időpontját,
d) az esetleges jogkövetkezményeket a bérleti díj és az egyéb költségek meg nem fizetése esetére, valamint a bérleti jogviszony lejárta esetén,
e) a piaci bérleti díj és a bérlő által fizetett bérleti díj közötti különbség mértékét adott intervallumra és görgetetten.
(2) Bérbeadó azon hónap kivételével, melyben az egyenlegközlő kiküldésre kerül, az (1) bekezdés a)-e) pontjaiban foglaltaknak megfelelően minden hónapban tájékoztatást küld a bérlőnek.
46. § (1) A bérleti díj tartozás fennállása esetén követendő eljárásrendet a (2)–(6) bekezdések határozzák meg.
(2) Két havi bérleti díj tartozás fennállása esetén az Önkormányzat – a Polgármesteri Hivatal útján – felszólítja a bérlőt a tartozása rendezésére.
(3) *1 Háromhavi bérleti díj tartozás vagy 300.000 Ft-ot meghaladó bérleti jogviszonnyal összefüggésben keletkező bármilyen nemű összesített tartozás esetén a bérbeadó elévülést megszakító hatályú intézkedést (fizetési meghagyás, bíróság felé történő keresetbenyújtás) köteles kezdeményezni, a tartozásnak a tudomására jutását követő hatvan napon belül.
(4) A bérbeadó a (3) bekezdésben szabályozott eljárásban született jogerős határozat kézhezvételét követő kilencven napon belül intézkedik annak végrehajtásáról, szükség esetén a lakáskiürítés iránti per megindításáról.
(5) Amennyiben a bérlő adósságát rendezte, vagy adósságkezelési szolgáltatásban, vagy fizetési kedvezményben részesül, vagy adósságrendezési megállapodást kötött, a (4) bekezdésben foglalt végrehajtási eljárást és lakáskiürítés iránti pert nem kell megindítani.
(6) Amennyiben a bérlő az (5) bekezdésben foglaltakat egy alkalmat meghaladóan nem teljesíti, abban az esetben a (4) bekezdésben foglaltak az irányadóak.
(7) *2 Amennyiben a bérlő a 46. § (2) vagy (3) bekezdésének a hatálya alá esik, az Önkormányzat – a Polgármesteri Hivatal útján – a felszólítást vagy az elévülést megszakító hatályú intézkedést követő harminc napon belül tájékoztatja a Zuglói Család- és Gyermekjóléti Központot az adósságrendezésre irányuló segítségnyújtáshoz szükséges adatokról, melyek a következők: bérlő neve, bérlő lakcíme.
47. § *2 (1) A lakáskiürítést elrendelő jogerős határozat végrehajtására a (2)–(6) bekezdésben foglaltak irányadók.
(2) *3 A lakáskiürítést elrendelő jogerős határozatról a Városfejlesztési Bizottság a Polgármesteri Hivatal Lakáshasznosítási Osztályától – legkésőbb a jogerős határozatnak a Polgármesteri Hivatal által történő átvételét követő tíz munkanapon belül – tájékoztatást kap, melynek birtokában gyakorolhatja a (3) bekezdés c) pontjában és a (4) bekezdésben szabályozott eseti döntési jogosultságát, eseti előterjesztés alapján.
(3) A lakáskiürítést elrendelő jogerős határozatot végrehajtani – amennyiben fővárosi kerületi önkormányzati rendeletnél magasabb szintű jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik – október 1. és április 30. napjai között az alábbi esetekben lehet:
a) önkényesen elfoglalt lakás kiürítése során kerül rá sor, vagy
b) nem lakott lakás kiürítése során kerül rá sor, vagy
c)*4 más esetben, a Városfejlesztési Bizottság eseti döntése alapján.
(4) *5 A lakáskiürítést elrendelő jogerős határozatot – amennyiben fővárosi kerületi önkormányzati rendeletnél magasabb szintű jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik – május 1. és szeptember 30. között további döntés nélkül végre kell hajtani. Ettől eltérni a Városfejlesztési Bizottság eseti döntése alapján lehet.
(5) *6 A (3) bekezdés c) pontjában és a (4) bekezdésben foglaltak végrehajtásának további előfeltétele a minimálisan elfogadható elhelyezés biztosítása, kivéve, ha a 9. § (4) bekezdés b) vagy c) pontjában, vagy a 9. § (5) bekezdés f) vagy g) pontjában, vagy a j) pont ja) vagy jb) alpontjában foglaltak legalább egyike fennáll, vagy nem lakott lakás kiürítése esetén, vagy amennyiben az érintett a minimálisan elfogadható elhelyezéséhez a részéről szükséges jogcselekmények megtételében nem működik együtt az Önkormányzattal, illetve az elhelyezésében segítséget nyújtható jogosult szervvel (szervezettel). Az együttműködés hiányát jelenti különösen, ha a lakáskiürítésre kötelezett – a Polgármesteri Hivatal írásbeli megkeresésére – nem jelölte meg a minimális elhelyezési igényének a jogalapját, a közölt adatok valódiságának hitelt érdemlő alátámasztása mellett, illetve nem nyújtott be kérelmet a minimális elhelyezésére vonatkozóan – gondnokság alá helyezett személy esetében az erre vonatkozó jogszabályi előírások szerint – az elhelyezésére jogosult szervhez (szervezethez).
(6) Az (5) bekezdés alkalmazásában minimálisan elfogadható elhelyezésnek minősül:
a) a várandós nők és a lakásban kiskorú gyermeket nevelők – ideértve a köznevelési, felsőoktatási vagy felnőttképzési intézménnyel, szolgáltatóval tanulói, hallgatói vagy felnőttképzési jogviszonyban álló 24 év alatti gyermeket is – esetében családok átmeneti otthonában,
b) egyedülálló pszichiátriai betegek vagy szenvedélybetegek és fogyatékos, valamint mozgás-, illetőleg látássérült személyek esetében a Szoc. tv. szerinti támogatott lakhatás intézményeiben,
c) öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, gondozási szükséglettel rendelkező személyek esetében idősek otthonában
47/A. § *1 (1) A szociális helyzet alapján történő bérbeadással érintett bérlők részére az önkormányzati lakbértámogatásra való jogosultság fennállását a Polgármesteri Hivatal minden tárgyév október 31-éig felülvizsgálja. A lakbértámogatásra való jogosultság felülvizsgálata a bérlő és az együtt lakók jövedelmi és vagyoni helyzete alapján történik. Ezen eljárás lefolytatásához a bérlő köteles minden év július 15. napjáig:
a) nyilatkozni a lakásban élők számáról és lakhatásának jogcíméről, valamint benyújtani a bérlőre és a vele együtt lakó személyekre vonatkozóan a 7. § (3) bekezdés h) és w) pontjai szerinti, valamint a (4) bekezdés a), b), d), e) és f) pontjai szerinti valamennyi igazolást, illetve nyilatkozatot, továbbá az előző évre vonatkozóan a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elektronikus személyes adatszolgáltatási rendszere (Ügyfélportál) szerinti „Magánszemélyek munkáltató által bevallott járulékadatainak lekérdezése” dokumentumot, továbbá a bérlőre és a vele együtt lakó személyek vagyoni helyzetére vonatkozóan:
b) amennyiben ilyennel rendelkeznek, harminc napnál nem régebbi bankszámlakivonatot, és/vagy értékpapírszámlán lévő vagyonról banki igazolást csatolni, továbbá
c) teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatot csatolni az alábbiakról:
ca) rendelkeznek-e az ország területén bárhol, beköltözhető lakás legalább 1/2 arányú tulajdoni hányadával, lakás haszonélvezeti jogával, önkormányzati lakás bérleti jogával, kivéve a 29. § (1) bekezdés b) vagy f) pontjai alapján létrejött lakásbérleti jogviszonyt, továbbá
cb) ingó-, ingatlantulajdonuknak, valamint vagyoni értékű jogaiknak – amennyiben ilyenekkel rendelkeznek – együttes forgalmi értéke meghaladja-e a 3 millió forintot, ide nem értve azt, ha az ingótulajdon a munkavállaláshoz használt gép vagy gépjármű.
(2) Amennyiben a bérlő az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a Polgármesteri Hivatal írásban felszólítja az (1) bekezdésben foglaltak – a felszólítás kézhezvételétől számított harminc napon belül történő – teljesítésére.
(3) A (2) bekezdésben írt felszólítás teljesítésének elmulasztása esetén a bérlő piaci bérleti díjat köteles fizetni azon hónap utolsó napjáig, melyben az (1) bekezdésben foglaltakat teljesíti, erre a jogkövetkezményre a (2) bekezdésben szabályozott írásbeli felszólításban a bérlő figyelmét fel kell hívni.
(4) Amennyiben a bérlő és a vele együtt lakók vagyoni helyzetének vizsgálata megállapítja, hogy:
a) rendelkeznek az ország területén bárhol, beköltözhető lakás legalább 1/2 arányú tulajdoni hányadával, lakás haszonélvezeti jogával, önkormányzati lakás bérleti jogával, kivéve a 29. § (1) bekezdés b) vagy f) pontjai alapján létrejött lakásbérleti jogviszonyt, vagy
b) ingó-, ingatlantulajdonuknak, valamint vagyoni értékű jogaiknak együttes forgalmi értéke meghaladja a 3 millió forintot, ide nem értve azt, ha az ingótulajdon a munkavállaláshoz használt gép vagy gépjármű, a bérlő költség alapú bérleti díjat köteles fizetni, amennyiben a jövedelemvizsgálat ennél magasabb bérleti díj megfizetését nem írja elő.
c) A lakbértámogatásra való jogosultság fennállásának jövedelem alapján történő felülvizsgálata és a bérleti díj jövedelem alapján történő megállapítása a 11. § (9)-(10) bekezdései alapján a 25. § (1) bekezdés b) pont ba-bc) alpontjai szerint történik.
(5) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti felülvizsgálat azt állapítja meg, hogy a bérlő már nem jogosult szociális bérleti díj fizetésére, a polgármester tulajdonosi nyilatkozattal megállapítja az új bérleti díjat, és azt a bérlővel írásban, nyolc napon belül közli. Ha a bérlő a lakbér összegét a közlés kézhezvételétől számított nyolc napon belül írásban nem kifogásolja, a közölt bért köteles fizetni.
(6) A tárgyévi vizsgálatot nem kell elvégezni, amennyiben a jövedelmi és vagyoni helyzet vizsgálata más okból az adott év július 15. napjáig megtörtént vagy megkezdődött.
28. Bérleti jogviszony megszüntetése felmondással
48. § A bérleti jogviszony felmondással való megszüntetésére az Ltv. rendelkezései az irányadóak.
29. Bérleti jogviszony megszüntetése közös megegyezéssel
49. § (1) Szociális vagy költségalapú alapú, határozatlan időtartamra létesített, és legalább már öt éve fennálló tartamú bérleti jogviszony esetén a bérlő kérelmezheti pénzbeli térítés alkalmazását. A pénzbeli térítés mértéke a lakás lakott forgalmi értékének 10%-a (a továbbiakban: pénzbeli térítés alkalmazása). (2) Szociális vagy költségalapú, határozatlan időtartamra létesített, és legalább már öt éve fennálló tartamú bérleti jogviszony esetén a bérlő kérelmezheti kisebb, és/vagy kevesebb szobaszámú, és/vagy alacsonyabb komfortfokozatú cserelakás biztosítását pénzbeli térítés mellett. Ebben az esetben a bérbe adandó és a lakásbérleti jogviszony megszűnésével érintett lakás lakott fogalmi értéke közötti különbözetnek a 10%-a, de legfeljebb 500 000 forint fizethető ki. A cserelakás nem haladhatja meg a méltányolható lakásigény mértékét (a továbbiakban: cserelakás biztosítása és pénzbeli térítés egyidejű alkalmazása).
(3) Szociális vagy költségalapú, határozatlan időtartamra létesített, és legalább már öt éve fennálló tartamú bérleti jogviszony vagy határozott időtartamú jogviszony esetén a bérlő kérelmezheti cserelakás biztosítását. A cserelakás nem haladhatja meg a méltányolható lakásigény mértékét (a továbbiakban: cserelakás biztosítása).
(4) *2 A (3) és a (14) bekezdés szerinti kérelmében a bérlő köteles nyilatkozni és hitelt érdemlő módon igazolni azt az alapos okot, mely indokolttá teszi a kérelem benyújtásakor bérelt lakáshoz képest másik önkormányzati lakás biztosítását.
(5) Amennyiben az Önkormányzat tulajdonában álló lakás az illetékes hatóság döntése, vagy a Zuglói ZRt. szakvéleménye alapján lakhatatlan, az Önkormányzat az erről szóló irat kézhezvételétől számított és műszakilag teljesíthető legrövidebb időn belül köteles a döntésben vagy szakvéleményben szereplő körülmény megszüntetéséről gondoskodni. Amennyiben a lakás helyrehozatala lehetetlen vagy aránytalanul nagy költségekkel járna, a bérlő számára a polgármester gondoskodik a leromlott műszaki állapotú lakásra kötött bérleti szerződés egyidejű megszüntetése mellett másik, önkormányzati tulajdonban álló, azonos komfortfokozatú és szobaszámú lakás biztosításáról, és arra bérleti szerződés kötéséről (a továbbiakban: Önkormányzati lakás lakhatatlanná válása esetén cserelakás biztosításával).
(6) *1 A kérelmeket írásban a Polgármesteri Hivatalhoz kell benyújtani. A lakáscsere iránti kérelmekről a Polgármesteri Hivatal nyilvántartást vezet.
(7) *3 Az (1)–(3) és a (14) bekezdésekben foglaltak előfeltétele, hogy a bérlő az általa bérelt lakást kiürítve, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban az Önkormányzat vagyonkezelő szervezete részére visszaadja.
30. Szerződés megszűnését követő visszaadási kötelezettség
50. § (1) A bérlő a szerződésben meghatározott idő elteltekor, vagy meghatározott feltétel bekövetkezésekor, valamint a bérleti jogviszony bármely okból történő megszűnésekor köteles a lakást kiüríteni és a vele lakó személyekkel együtt elhagyni, továbbá – a felek eltérő megállapodásnak hiányában – rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban azt a Zuglói ZRt. birtokába visszaadni.
(2) Amennyiben a volt bérlő vagy a vele együtt lakó hozzátartozója a kiköltözési kötelezettségét elmulasztja, a jogcím nélküli lakáshasználókra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
31. Hagyatéki ingóságokkal elfoglalt lakás kiürítése
51. § (1) A bérlő (lakáshasználó) halálát követően, a lakásbérleti jogviszony folytatására jogosult személy hiányában, a bérleményben található ingóságok örököse köteles a hagyaték átadásától számított harminc napon belül a lakást kiürített állapotban átadni a Zuglói ZRt. részére. Ennek elmulasztása esetén, az örököst határidő kitűzésével fel kell hívni ezen kötelezettsége teljesítésére.
(2) A határidő eredménytelen elteltét követően a bérbeadó az ingóságok megfelelő raktározásáról – az örökös költségére az ingóságok értékéig –, valamint a lakás újrahasznosításáról gondoskodik.
Egyéb, bérleti szerződést érintő szabályok
32. Lakáscsere szerződés szabályai
52. § (1) A lakáscsere szerződés tekintetében az Ltv. rendelkezései az irányadóak.
(2) Lakáscsere szerződés esetében a Polgármester jogosult döntésre.
33. A lakásbérleti jog folytatására vonatkozó jog elismerése
53. § A lakásbérleti jog folytatására vonatkozó jog elismerése tekintetében az Ltv. rendelkezései az irányadóak.
34. Bérlőtárssá minősítés
54. § (1) A bérlő és a vele együtt költöző, vagy együtt lakó házastársa közös kérelmére a lakást bérlőtársi jogviszonyban kell bérbe adni.
(2) A bérlő és a vele együtt lakó testvére, továbbá a gyermeke, vagy az általa befogadott személy gyermekétől az együttlakás ideje alatt született gyermek közösen előterjesztett kérelmére hozzá kell járulni a bérlőtársi jogviszony létesítéséhez, feltéve, ha az érintett személyek nagykorúak, és a bérlővel a lakásban legalább három éve együtt laknak.
(3) Érvénytelen a kérelem, amennyiben a kérelmező és/vagy a vele együtt költöző hozzátartozója a 9. § (5) bekezdés a) pontjának hatálya alá esik.
(4) A polgármester a bérlő és az élettársa közös kérelmére – amennyiben a lakásba történő befogadás óta legalább három év eltelt, vagy a kapcsolatból közös gyermek született – hozzá kell, hogy járuljon a bérlőtársi szerződés megkötéséhez.
(5) *1 A bérlőtárssá minősítés iránti eljárás lefolytatása a polgármester hatáskörébe tartozik.
A bérbeadói hozzájárulás szabályai
35. Hozzájárulás a lakásba való befogadáshoz és a lakás albérletbe adásához
55. § (1) A bérlő a lakásba a bérbeadó hozzájárulása nélkül fogadhatja be a házastársát, a gyermekét, befogadott gyermekének a gyermekét, valamint a szülőjét.
56. § Önkormányzati bérlakás a bérlő által albérletbe nem adható, ahhoz bérbeadói hozzájárulás nem adható.
36. Lakásbővítés
57. § (1) A bérlő kérelmére, lakásbővítés céljából a bérelt lakással szomszédos, azzal műszakilag egyesíthető kiürített szükséglakás vagy egyéb helyiség csatolás után bérbe adható.
(2) Ha a bérlővel együttlakó hozzátartozók száma indokolja, lakásbővítés céljára a lakással szomszédos szükséglakás, vagy komfort nélküli lakás is bérbe adható.
(3) A lakásbővítési kérelemnek a Zuglói ZRt. részére történő benyújtásával egyidejűleg a bérlőnek teljes bizonyító erejű magánokiratban vállalnia kell a lakásbővítéssel létrejövő lakás után megállapítandó lakbér, valamint a műszaki egyesítéssel kapcsolatos valamennyi költség viselését, így különösen a tervezési, valamint a hatósági engedélyezési eljárásban felmerülő költségeket, valamint a lakásbővítéssel létrejött lakás ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésének költségeit is, beleértve társasház esetén a társasházi alapító okirat módosításának költségeit. A kérelemhez olyan társasház esetén, amelyben az Önkormányzat nem kizárólagos, 1/1 arányú tulajdonos, csatolni kell a társasház közgyűlésének csatoláshoz hozzájáruló nyilatkozatát.
(4) A lakáscsatolást műszakilag a Zuglói ZRt. készíti elő, melyet a Polgármesteri Hivatal ellenőriz és hagy jóvá. A jóváhagyást követően a Városfejlesztési Bizottság dönt.
(5) *1 A bérbeadó hozzájárulása nem helyettesíti a szükséges hatósági engedélyeket, melyeket a bérlő a saját költségén szerez be. Hatósági engedély beszerzéséről a bérlő gondoskodik, melyet az előkészítő anyagokkal együtt köteles benyújtani. Hatósági engedély hiányában a bérbeadói hozzájárulás nem adható meg.
58. § (1) A bérleti szerződést az eredetileg bérelt lakás vonatkozásában megkötött bérleti szerződés lejárati határidejéig kell megkötni.
(2) A lakásbővítés útján létrejött bérlemény lakbérének megállapítása a tényleges komfortfokozatnak és a megnövekedett alapterületnek megfelelően történik.
37. Átmeneti lakások
59. § Ha a bérlő az Ltv. szerint megjelölt átmeneti lakással rendelkezik, kérelmére a polgármester a lakásbérleti szerződését az e rendeletben foglaltaknak megfelelően határozatlan idejűre módosítja, feltéve, hogy nem esik a 43. § hatálya alá.
Záró rendelkezések
60. § (1) Ez a rendelet 2021. február 1. napján lép hatályba.
(2) E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépése után érkezett kérelmek, illetve a hatályba lépése után indult ügyek elbírálásakor kell alkalmazni.
(3) E rendelet hatályba lépésével hatályát veszti Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testületének a Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzat tulajdonában álló lakások bérletének szabályozásáról szóló 37/2016. (VII. 06.) önkormányzati rendelete.
61. § E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvének (2006. december 12.) való megfelelést szolgálja.
XI. Fejezet*1
Átmeneti rendelkezések
62. § *3 (1) Az Ör. 11. § (9)-(10) bekezdéseit 2023. január 1. napjától kell alkalmazni.
(2) Az Ör. 11. § (9)-(10) bekezdései helyett 2022. december 31. napjáig az alábbi átmeneti szabályokat kell alkalmazni:
a) Szociális alapú bérleti díjra jogosult, akinek és a vele együtt költözőknek az egy főre eső havi jövedelme nem haladja meg a 85 500 forintot.
b) Költségalapú bérleti díjra jogosult, akinek és a vele együtt költözőknek az egy főre eső havi jövedelme meghaladja a 85 500 forintot, de nem haladja meg a 114 000 forintot.
c) Piaci alapú bérleti díjra jogosult, akinek és a vele együtt költözőknek az egy főre eső havi jövedelme meghaladja a 114 000 forintot.
63. § Az Ör. 45. § (1) bekezdés b), e) alpontjait 2021. április 1. napjától kell alkalmazni.
64. § *1 (1) A 2022. évben kötelező, a szociális helyzet alapján történő bérbeadással érintett bérlőkkel kapcsolatos, az önkormányzati lakbértámogatásra való jogosultság fennállásának vizsgálatakor a bérlő a 2021. évre vonatkozóan 2023. január 31. napjáig köteles nyilatkozni a lakásban élők számáról és lakhatásának jogcíméről, valamint benyújtani a bérlőre és a vele együtt lakó személyekre vonatkozóan a 7. § (3) bekezdés c) és w) pontja szerinti jövedelmükre vonatkozó valamennyi igazolást, illetve nyilatkozatot, továbbá a vagyoni helyzetet érintően nyilatkozatot tenni a 47/A. § (1) bekezdés b) és c) pontja ca)-cb) alpontjai szerint.
(2) A felülvizsgálat a 47/A. § (2)-(5) bekezdésekben foglaltak szerint történik.
(3) A Polgármesteri Hivatal legkésőbb 2023. március 31-ig végzi el a felülvizsgálatot.
2. melléklet
4. melléklet
5. melléklet
6. melléklet