Budapest Főváros XIV. Kerület Képviselő-testületének 18/2016 (III.4.) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok
Hatályos: 2023. 12. 15az Önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról
Budapest Főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés i) pontjában a 22. §-25. §-ai tekintetében, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 5. § (2) bekezdés c) pontjában a 4. § tekintetében, az 5. § (4) bekezdésében a 3. § (2) – (3) bekezdései tekintetében, a 11. § (16) bekezdésben a 36. § (1) bekezdés b) – c) pontjai és a (2) bekezdés b) – c) pontjai tekintetében, és a 13. § (1) bekezdésében a 36. § (1) bekezdés a) pont és (2) bekezdés a) pont tekintetében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. Általános rendelkezések
1. § (1) A rendelet személyi hatálya kiterjed a képviselő-testületre és szerveire, Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) fenntartásában vagy működtetésében álló költségvetési szervekre, az önkormányzati részesedéssel működő, és önkormányzati tulajdonban álló egyszemélyes gazdasági társaságokra.
(2) A rendelet tárgyi hatálya kiterjed
2. Értelmező rendelkezések
2. §
*1
3. Az önkormányzati vagyon
3. § (1)2 Az Önkormányzat tulajdonában álló vagyontárgyak csoportosítását, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak, korlátozottan forgalomképes vagy üzleti vagyonnak minősítését azok besoroláskori tényleges funkciója, jellege szerint kell elvégezni.
(2) Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyonná különösen azon vagyonelemek minősíthetőek, amelyek
4. § Korlátozottan forgalomképes törzsvagyontárgyaknak minősül a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényben (a továbbiakban:Nvt.) meghatározottakon felül
a) az önkormányzat tulajdonába kerülő műemlék épület,
b) az önkormányzat tulajdonába kerülő muzeális emlék és
c) az önkormányzat tulajdonába kerülő védett természeti terület.
5. § A Képviselő-testület rendeletben dönt
a) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon korlátozottan forgalomképessé nyilvánítása,
b) a korlátozottan forgalomképes vagyontárgy nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonná nyilvánítása,
c) nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon vagy korlátozottan forgalomképes vagyontárgy üzleti vagyon körbe történő átsorolása és
d) üzleti vagyon körébe tartozó vagyontárgy nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonná vagy korlátozottan forgalomképes vagyonná nyilvánítása tárgyában.
6. § (1)3 Az ingatlan forgalomképtelensége megszűnik a településrendezési terv rendelkezése alapján.
(2) Az ingatlan forgalomképtelensége vagy korlátozottan forgalomképessége megszűnhet - külön jogszabályban foglalt eljárással végrehajtott - funkcióváltás esetén, továbbá az önkormányzati költségvetési szerv megszüntetésével is.
(3) A képviselő-testület minősített szavazattöbbséget igénylő döntésével az egyes vagyontárgyak hasznosításáról hozandó önkormányzati döntéssel egyidejűleg a vagyontárgy forgalomképességét is érintő besorolását megváltoztatja.
(4) Törzsvagyon körébe tartozó vagyonelem törvény eltérő rendelkezése alapján csak akkor minősíthető üzleti vagyonná, ha a vagyon már nem szolgálja kötelező önkormányzati feladat ellátását, vagy hatáskör gyakorlását.
4. Az önkormányzati vagyon nyilvántartása, a vagyongazdálkodási terv
7. § (1) A felelős vagyongazdálkodás érdekében az önkormányzati vagyont, annak értékét és változásait a tulajdonosi joggyakorló - a külön jogszabályokban és e rendeletben foglaltak szerint - nyilvántartja. Az érték nyilvántartásától el lehet tekinteni, ha az adott vagyonelem értéke természeténél, jellegénél fogva nem állapítható meg.
(2) Az Önkormányzat ingatlan vagyonát a számviteli nyilvántartás szerinti bruttó értéken és az ingatlanvagyon-kataszterinyilvántartásban meghatározott bruttó értéken, az ingó vagyonát könyv szerinti értéken, a portfólió és várományi vagyonát - amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik - a számviteli politikában meghatározott értéken tartja nyilván.
(3) A nyilvántartásokhoz a rendeletben meghatározott vagyonkezelők-intézmények, gazdasági társaságok, jegyző- kötelesek adatot szolgáltatni. A jegyző a mindenkori számviteli szabályok szerint leltárt készít az Önkormányzat vagyonáról.
8. § (1) A vagyongazdálkodás rendeltetése biztosításának céljából 5 év időtartamra középtávú, 10 év időtartamra hosszú távú vagyongazdálkodási tervet kell készíteni, melyeket két évente felül kell vizsgálni. A vagyongazdálkodási terveket a Képviselő-testület hagyja jóvá.
(2) -(5)*1
5. A tulajdonosi jogok gyakorlásának közös szabályai
9. §
*2
10. § (1) A tulajdonos képviseletében eljáró szervek jogaikat önállóan gyakorolják az alábbiak szerint:
a) az önkormányzat szervei e rendeletben foglaltak szerint,
b) az önkormányzati vagyont kezelő személy, a vonatkozó törvényi rendelkezésekkel összhangban e rendeletben foglaltak, valamint a vagyonkezelési szerződésben foglaltak szerint,
c) az intézményvezető és a vezető tisztségviselő e rendelet és az intézménnyel és a gazdasági társasággal megkötött szerződésben foglaltak szerint, és
d) a képviselet jogát szerződés alapján ellátó személy meghatalmazás alapján, a megbízási szerződés keretén belül.
6. A tulajdonosi jogok gyakorlása önkormányzati tulajdonú részesedéssel működő, és önkormányzati tulajdonban álló egyszemélyes gazdasági társaságok esetén
11. § Az önkormányzati tulajdonú részesedéssel működő és az önkormányzati tulajdonban álló egyszemélyes gazdasági társaság működése során az önkormányzati tag nem hozhat, valamint nem kezdeményezhet és nem fogadhat el olyan határozatot, amellyel felelőssége meghaladja a vagyoni hozzájárulása mértékét vagy kötelező feladatainak ellátását veszélyezteti.
12. § Az önkormányzati tulajdonban álló egyszemélyes gazdasági társaságokban az Önkormányzat meglévő üzletrészéhez vagy részvényéhez kapcsolodó tulajdonosi jogok gyakorlója értékhatártól függetlenül a Képviselő-testület.
13. § (1) Az önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság, vagy ilyen gazdasági társaság kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság (a továbbiakban: gazdasági társaság) a használatába vagy tulajdonába adott önkormányzati vagyont e rendelet és a nemzeti vagyonról szóló törvény szabályaira figyelemmel, az Önkormányzattal kötött közszolgáltatási vagy haszonkölcsön szerződésben foglaltak szerint használja. A gazdasági társaság a használatába adott ingó- és ingatlanvagyont szerződésszerűen, az elvárható gondossággal köteles használni és hasznosítani.
(2) A gazdasági társaság vezető tisztségviselője köteles a gazdasági társaság használatában lévő önkormányzati vagyontárgy e rendelet szerinti nyilvántartására és a polgármester utasítása szerinti adatszolgáltatásra.
(3) A gazdasági társaság használatában álló ingatlanvagyon tekintetében
a) a gazdasági társaság viseli az ingatlan fenntartási és működési költségeit,
b) a gazdasági társaság teljesíti az ingatlanvagyon működtetésével, állagmegőrzésével felmerülő karbantartási, javítási kötelezettséget,
c) a tulajdonost terheli, az ingatlan tartószerkezetét, állékonyságát érintő üzemeltetési, beruházási feladat. A feladatellátás módjáról és a feladat ellátójáról a Képviselő-testület dönt.
(4) A gazdasági társaság a haszonkölcsönbe adott önkormányzati vagyont az Önkormányzat közfeladatának eredményes és költséghatékony ellátása érdekében – közfeladat ellátást nem veszélyeztetve - gazdasági tevékenysége keretében önállóan hasznosíthatja.
(5) A (4) bekezdés szerinti hasznosításból befolyó bevételt- a Polgári Törvénykönyvvel és a számviteli törvénnyel összhangban – a nonprofit gazdasági társaságok esetében a nonprofit tevékenységére kell fordítani. A Zuglói Zrt. esetében a Polgári Törvénykönyv szerinti realizálódott nyereségről a Képviselő-testület dönt.
(6) A gazdasági társaságtól az önkormányzati vagyon használatának jogát a Képviselő-testület bármikor visszavonhatja.
7. Az önkormányzati költségvetési szerv használatába adott vagyon
14. §4
15. § (1)5 Az Önkormányzat által fenntartott költségvetési szerv a használatában lévő önkormányzati vagyon vagyonkezelője.
(1a)6 Az Önkormányzat fenntartásában lévő költségvetési szervek:
a) Zuglói Egyesített Óvoda,
b) Zuglói Egyesített Bölcsődék,
c) Zuglói Család- és Gyermekjóléti Központ,
d) Zuglói Szociális Szolgáltató Központ,
e) Budapest Főváros XIV. Kerület Zuglói Polgármesteri Hivatal,
f) Zuglói Egészségügyi Szolgálat,
g) Zuglói Önkormányzati Rendészet.
(2)7 A költségvetési szerv a vagyonkezelésében lévő önkormányzati vagyonnal - az önkormányzat közfeladatai ellátásának sérelme nélkül –az Nvt. és, e rendelet keretei között önállóan gazdálkodik.
(3) Az (1) bekezdés a) – e), g) - h) pont szerinti költségvetési szervek kötelesek teljesíteni a vagyontárgy tulajdonosát terhelő pénzügyi kötelezettségeket.
(4) *1
8. Az önkormányzati vagyon értékelésének meghatározása
16. § (1)8 A vagyon hasznosítására, értékesítésére irányuló eljárás megkezdését megelőzően, ide nem értve az ingatlan értékesítésre történő kijelölését
a) ingatlan értékesítése, bármilyen jogcímen történő hasznosításba adása, tulajdonjogának megszerzése vagy bérbe vétele esetében és
b) az ingó vagyon értékesítése, bármilyen jogcímen történő hasznosításba adása, esetén, amennyiben az ingó vagyon nyilvántartás szerinti nettó értéke meghaladja az egymillió forintot
az adott vagyonelem értékét a 6 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés alapján kell meghatározni.
(2) Az 500 ezer forintot meg nem haladó értékű ingó vagyonelem esetén a vagyonelem értékének a nettó nyilvántartási értéket, nullára leírt eszköz esetében a becsült piaci árat kell tekinteni. A becsült piaci ár megállapításához forgalmi értékbecslést készíteni nem kell.
17. §9 (1) Amennyiben e rendelet forgalmi értékbecslés készítését írja elő a vagyonelemek értékének meghatározásához, azokban az esetekben – a (2) bekezdés kivételével - 2 forgalmi értékbecslés szükséges. Amennyiben a 2 forgalmi értékbecslés összege egymástól eltér, a vagyonelemek értékének meghatározásakor a magasabb összeget kell figyelembe venni.
(2) Ingatlan bérbeadása, osztatlan közös tulajdonban lévő helyiségek értékesítése esetén és ingatlan tulajdonjogának megszerzéséhez 1 forgalmi értékbecslés szükséges.
(3) Ingó vagyon beszerzése esetén a mindenkori közbeszerzési értékhatár alatt az Önkormányzat, a polgármester és a jegyző közjogi szervezetszabályozó eszközében meghatározott módon lefolytatott beszerzési eljárás alapján gondoskodik a beszerzésről.
18. § Tagsági jogot megtestesítő értékpapír esetén a vagyontárgy értékét, ha az
a) a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett, vagy forgalmazott kategóriában szerepel, úgy a tőzsdei árfolyamon,
b) a tőzsdén kívüli másodlagos értékpapírpiacon forgalmazott értékpapír, úgy az értékpapír-kereskedők által a sajtóban közzétett vételi árfolyamon,
c) egyéb társasági (tartós) részesedés, úgy 6 hónapnál nem régebbi üzleti értékeléssel és
d) befektetési jegyek esetén a tőkepiaci jogszabályok által meghatározott előírások
figyelembe vételével kell meghatározni.
19. §
*1
9. Zuglói Fejlesztési Alap*1
20. § (1) Az ingatlanértékesítésből származó bevételeket elkülönítetten, Zuglói Fejlesztési Alapként kell nyilvántartani.
10. Tulajdonosi ellenőrzés
21. § (1) A vagyonhasználót megillető jogok gyakorlását, annak szabályszerűségét, célszerűségét a polgármester és a Képviselő-testület ellenőrzi.
(2) A tulajdonosi ellenőrzés célja az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás vizsgálata, ennek keretében különösen
a) az önkormányzati vagyonnyilvántartás hitelességének, teljességének és helyességének biztosítása,
b)a jogsértő vagy a tulajdonos érdekeit más módon veszélyeztető, valamint az Önkormányzatot hátrányosan érintő vagyongazdálkodási intézkedések feltárása és a jogszerű állapot megteremtése.
(3) A polgármestervagy az általa megbízott személy a tulajdonosi ellenőrzés keretében jogosult
a) az önkormányzati tulajdonba tartozó, a vagyonhasználó kezelésében álló ingatlan területére belépni,
b) az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó minden közérdekből nyilvános adat, valamint - az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény rendelkezéseit nem sértő - az önkormányzati vagyonra, a vagyonhasználóra vonatkozó adatszolgáltatást, okirat bemutatást és információt kérni.
c) az ellenőrzött vagyonhasználó vezetőjétől írásban vagy szóban felvilágosítást, információt kérni.
(4) A polgármester vagy az általa megbízott személy a tulajdonosi ellenőrzés során köteles
a) jogait úgy gyakorolni, hogy az ellenőrzött vagyonhasználó tevékenységét és rendeltetésszerű működését a lehető legkisebb mértékben zavarja,
11. Vagyonkezelői jog alapítása. A vagyonkezelői jog gyakorlásának és ellenőrzésének szabályai
22. § (1) Vagyonkezelésbe adható minden olyan önkormányzati vagyonelem, amely önkormányzati közfeladat ellátását szolgálhatja.
(2) Kizárólag az Önkormányzat 100%-os tulajdonában álló gazdasági társasággal, vagy annak 100 %-os tulajdonában álló gazdasági társasággal létesíthető, és kizárólag általuk gyakorolható az önkormányzati lakóépületre és vegyes rendeltetésű épületre, társasházban lévő önkormányzati lakásra és nem lakás céljára szolgáló helyiségre vagyonkezelői jog.
(3) A vagyonkezelői jog létesítése akkor indokolt, ha az önkormányzati közfeladat ellátása gazdasági társasági formában költséghatékonyabban végezhető el.
(4) A vagyonkezelői jog létesítéséről szóló szerződés megkötése a Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik. A Képviselő-testület a vagyonkezelői jog létesítéséről, az átadott vagyontárgyakról az önkormányzati közfeladat átadásával egy időben dönt.
23. § (1) A vagyonkezelői jog létesítésével átadott önkormányzati vagyontárgyak körét a vagyonkezelő által ellátott közfeladathoz szükséges mértékben kell meghatározni. Vagyonkezelői jog ingyenesen vagy ellenérték fejében alapítható.
(2) Vagyonkezelői jog ingyenes alapításának feltétele, hogy a vagyonkezelő a közfeladatot az Önkormányzatnál kisebb anyagi ráfordítás mellett látja el.
(3) A vagyonkezelői jog ellenérték fejében történő megszerzése esetén az ellenértéket a vagyonhasznosításból származó várható bevétellel arányos éves összegben vagy a vagyonhasznosítás adózott eredményének százalékában kell meghatározni.
(4) A vagyonkezelő kijelölése esetén az előterjesztésben be kell mutatni a vagyonkezelő közfeladat ellátására történő felkészültségét.
(5) A vagyonkezelő a vállalt kötelezettségek, különösen a közfeladat ellátására megfelelő biztosítékot ad.
24. § (1) A vagyonkezelési szerződésnek tartalmaznia kell különösen az alábbiakat:
a) a vagyonkezeléssel érintett vagyoni kör pontos megjelölését oly módon, hogy a vagyonkezelésbe adott eszközökről készült eszközleltár a vagyonkezelési szerződés kötelező mellékletét képezi,
b) a vagyonkezelő által kötelezően ellátandó önkormányzati közfeladat és az ellátandó egyéb tevékenységek meghatározását, kikötve, hogy a vagyonkezelő a közfeladaton kívüli egyéb tevékenységet csak oly módon és mértékben láthat el, hogy ne veszélyeztesse az átadott közfeladat ellátását,
c) az elszámolási kötelezettség tartalmát, ideértve a vagyonnal való folyamatos, valamint a vagyonkezelői jog megszűnése következtében fennálló elszámolást, továbbá az Mötv. 109. § (7) bekezdésében meghatározott, az Önkormányzat költségvetését megillető bevételek, valamint a költségek és a ráfordítások elkülönítésének módját,
d) a vagyonkezelésbe adott ingatlanvagyon változásairól az Önkormányzat ingatlan-vagyonkataszter vezetéséhez a megfelelő bizonylatok, dokumentumok átadásának rendjéről,
e) az önkormányzat költségvetését megillető – a vagyonkezelésbe adott vagyon kezeléséből származó – befizetések teljesítésére, a vagyonkezelésbe adott vagyonnal történő elszámolásra vonatkozó rendelkezéseket,
f) a vagyonkezelésbe adott vagyonnal való mérhetően eredményes gazdálkodásra vonatkozó előírásokat,
g) a szerződés megszűnése esetén a felek által teljesítendő szolgáltatásokat, beleértve az ilyenkor szükséges elszámolást is,
h) a vagyonkezelői jog ellenértékével kapcsolatos rendelkezéseket, amennyiben a vagyonkezelői jog megszerzése vagy gyakorlása nem ingyenes,
i) a vagyonkezelési szerződés rendkívüli felmondásának eseteit,
j) azt, hogy a vagyonkezelési szerződés azonnali hatállyal felmondható, ha a vagyonkezelő lényeges kötelezettségét nem teljesíti, különösen, ha közfeladat ellátása nem felel meg a jogszabályi rendelkezéseknek vagy a feladatellátás színvonala elégtelen és
k) a vagyonkezelés ellenőrzésében közreműködés módjáról, az ellenőrzés akadályozásának, ellehetetlenítésének jogkövetkezményeként a rendkívüli felmondást.
(2) A vagyonkezelő köteles:
a) viselni a vagyonhoz kapcsolódó terheket,
b) teljesíteni az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettséget,
c) a vagyonkezelésbe vett vagyon után elszámolt és a bevételekben megtérülő értékcsökkenés összegének felhasználásáról évente elszámolni,
d) köteles évente tervet készíteni a vagyonkezelésbe vett vagyontárgyak állagának megóvására, értékének megőrzésére, növelésére felújítási, beruházási tervet készíteni, és a Képviselő-testület elé terjeszteni jóváhagyásra tárgyévet követő év február 28-ig,
e) a vagyonkezelési szerződésben meghatározott rend szerint,
f) teljesíteni a vagyonkezelési szerződésben vállalt, továbbá jogszabály alapján fennálló egyéb kötelezettségeket.
(3) A vagyonkezelés keretében a vagyontárgyakat bérbe vagy használatba adni, vagy bármilyen egyéb módon a tulajdonjogviszonyokat nem érintően hasznosítani kizárólag a tárgy szerint érintett szakbizottság véleményezését követően lehet.
25. § (1) A vagyonkezelő minden év december 31-éig köteles beszámolni a Képviselő-testület felé a vagyonkezelés során tett intézkedéseiről, hozott döntéseiről, különösen:
a) bérbe adások, felmondások száma az érintett ingatlanok, állóeszközök felsorolásával,
b) állagmegőrző felújítások, beruházások az érintett ingatlanok, állóeszközök felsorolásával, összegszerűen meghatározva és
c) értéknövelő beruházások az érintett ingatlanok, állóeszközök felsorolásával, összegszerűen meghatározva.
(2) Az Önkormányzat a vagyonkezelésbe adott önkormányzati vagyonnal való gazdálkodást, a közfeladat ellátását a polgármesteri hivatal belső ellenőrzésének keretei között ellenőrzi. A vagyonkezelés ellenőrzésre annak tárgyától és céljától függően eseti jelleggel, véletlenszerűen, vagy külön célvizsgálat keretében is sor kerülhet, beleértve a helyszínen teljesített feladatvégzés és a vagyonkezelő székhelyén történő ellenőrzést is.
(3) Az ellenőrzés különösen kiterjed:
a) a vagyonkezelő pénzügyi gazdálkodására,
b) a vagyonkezelő által lefolytatott közbeszerzési eljárásokra,
c) a közfeladatok és ezzel összefüggésben a vagyonkezelő megfelelő színvonalú, maradéktalan ellátására,
d) a felújítások, beruházások ésszerű határidőn belüli teljesítésére.
12. Gazdasági társaság alapítása
26. § (1) Az Önkormányzat jogszabályban meghatározott közfeladat ellátására gazdasági társaságot legalább az alábbi feltételek együttes fennállása esetén alapíthat:
a) az ellátandó közfeladat közszolgáltatás, amely nem foglalja magában közhatalom gyakorlását,
b) érvényesül a gazdasági verseny tisztaságának és szabadságának elve, és nem áll elő a tisztességtelen verseny tilalmának követelményeibe ütköző, a gazdasági versenyt korlátozó piaci magatartás, továbbá az érintett gazdálkodó szervezetek versenyre hátrányos összefonódása,
c) a közszolgáltatást nyújtó szervezet normatív támogatások, a tulajdonosi jogkörben (tagi minőségben) juttatott források mellett külső forrásokat is igyekszik igénybe venni a nonprofit jelleg megtartása mellett,
d) jogszabályban egyértelműen meghatározott a közszolgáltatás, valamint ellátásának költségszámításon alapuló tervezése és finanszírozása, vagy ezek hiányában megállapítható az előállított teljesítmény értéke az Önkormányzat számára,
e) biztosított a gazdaságossági, hatékonysági és átláthatósági követelmények érvényesülése,
f) a közszolgáltatást nyújtó szervezet fizetésképtelensége esetére is biztosítva van az adott közszolgáltatás folyamatos ellátása,
g) a gazdasági társaság által történő közszolgáltatás-ellátás az Önkormányzat számára ésszerűbb, gazdaságosabb és finanszírozási szempontból kedvezőbb más ellátási módhoz képest, valamint a költségvetési szervvel történő feladatellátás bizonyítottan hátrányos lenne a közfeladat-ellátás és annak hatékonysága szempontjából és
h) gazdasági társaságok által történő közfeladat-ellátás nem eredményezheti a feladatellátással kapcsolatos közérdekű és közérdekből nyilvános adatok nyilvánosságának korlátozását.
(2) A vezető tisztségviselő az alapító (tag, részvényes) képviseletében eljáró személy szakmai irányítása mellett, utasításai szerint, a közszolgáltatás ellátásáról való folyamatos gondoskodás követelményét figyelembe véve köteles eljárni. Ebben a szakmai irányítási körben a vezető tisztségviselő hatáskörét az alapító (tag, részvényes) elvonhatja, korlátozhatja.
13. Az önkormányzati vagyon ingyenes megszerzése, valamint a vagyon ingyenes vagy kedvezményes átruházása, hasznosítása
27. §
*1
14. Fizetési Kedvezmények közös szabályai*1
28. § (1) Az Önkormányzat a követelését a kötelezett kérelmére:
a) részben elengedheti, a tartozásra részletfizetési vagy halasztási kedvezményt (a továbbiakban együtt: fizetési kedvezmény) biztosíthat vagy
b) a kötelezett ellen folyó végrehajtási eljárásban az eljárás felfüggesztését vagy szünetelését kérheti a bírósági végrehajtásról szóló törvény szerint.
(2) A kérelmet a polgármesterhez kell írásban benyújtani.
(3) A lakásbérleti jogviszonyból és jogcímnélküli használatból eredő követelések tekintetében a Városfejlesztési Bizottság, egyéb követelés esetén a Népjóléti Bizottság, a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló törvény szerinti adósságkezelési szolgáltatásban az Önkormányzat követelésének a kifizetés napjáig keletkezett késedelmi kamattartozását elengedi, ha a kérelmező vagy az adósságkezelési szolgáltatásba bevont harmadik személy – önállóan vagy együttesen –
a) az adósságkezelési szolgáltatásban kezelt tartozásnak a teljes tőkeösszegét egy összegben vagy
b) a hatáskörrel rendelkező bizottság által meghatározott feltételek szerint a tőketartozás részleteit határidőben megfizeti.
(4) Amennyiben a kérelmező az (3) bekezdés b) pont alapján meghatározott bármely részletet késedelmesen vagy nem fizeti meg, akkor a késedelmi kamatokkal növelt teljes összeg esedékessé válik. A késedelmi kamat mértéke azonos a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresével.
(5) Amennyiben a természetes személy kérelmező ellen végrehajtási eljárás van folyamatban, a lakásbérleti jogviszonyból és jogcímnélküli használatból eredő követelések tekintetében a Városfejlesztési Bizottság, egyéb követelés esetén a Népjóléti Bizottság, az e rendelet szerinti körülmények fennállása esetén
15. Lakásbérleti jogviszonyból és jogcímnélküli használatból eredő követelésekre vonatkozó fizetési kedvezmények*1
29. § (1) A követelés részbeni elengedéséről, részletfizetési vagy halasztási kedvezményről kérelem alapján a Városfejlesztési Bizottság dönt.
(2) A kérelemhez az alábbi iratokat kell mellékelni:
a)12 a kérelmezőnek, a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapra vonatkozó havi rendszeres jövedelmének igazolását (munkáltatói igazolás, nyugdíj összegének igazolása, családi pótlék igazolása, NAV jövedelemigazolás)
b)13 az Önkormányzat által elkészített és a kérelmező által aláírt tartozás elismerő nyilatkozat,
c)14
d) teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatot a kérelmező ingó és ingatlan vagyonáról,
e) a kérelmező nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy milyen intézkedéseket tett a tartozása rendezése érdekében.
(3) Ha a kérelem hiányos, úgy a kérelmezőt a polgármester az eljáró bizottság döntése előtt egy ízben, 30 napos határidővel a hiányok pótlására szólítja fel. Amennyiben a kérelmező a hiányokat határidőben nem pótolja, úgy azt el kell utasítani.
30. § (1) Természetes személlyel szemben fennálló követelés a (2) bekezdés szerinti mértékben akkor engedhető el, ha
a)15
b)16 a kérelmező szociális rászorultság alapján támogatásban részesül,
c)17 a kérelmező munkáltatója által kiállított igazolás alapján 60 napot meghaladóan keresőképtelenné vált,
d) a kérelmező fogyatékossággal él vagy fogyatékossággal élő eltartott,
e) a kérelmező háztartásában rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül,
f) emelt összegű családi pótlékra jogosult,
g) aktív korúak ellátásában részesül,
h) normatív közgyógyellátásában részesül vagy
i) időskorúak járadékában részesül.
(2) A Városfejlesztési Bizottság kérelmező tartozásának egy részét az alábbiak szerint engedheti el:
a) 5 000 000 Ft-ot meghaladó tőketartozás esetén amennyiben a kérelmező a tőketartozás 75 %-át egy összegben megfizeti, akkor a fennmaradó tőketartozás megfizetése mellett a késedelmi kamat 100 %-a, de legfeljebb 600 000 Ft elengedhető,
30/A. § (1)19 A Városfejlesztési Bizottság a tartozás megfizetésére – legfeljebb 3 évre – halasztási vagy részletfizetési kedvezményt adhat. A halasztási és részletfizetési kedvezmény együttesen is megállapítható. A Városfejlesztési Bizottság döntése alapján a halasztási vagy részletfizetési megállapodást közjegyzői okiratba kell foglalni, aminek a költsége a kérelmezőt terheli.
(2) A halasztás és részletfizetés esetén a tartozásnak a halasztással és részletfizetéssel érintett része után késedelmi kamatot nem kell felszámolni.
(3) A 30. § (2) bekezdés szerinti tartozás elengedés esetén, az elengedést követően fennmaradó tartozásra részletfizetés együttesen is alkalmazható.
(4) Amennyiben a kötelezett a részletfizetéssel késedelembe esik, és az esedékes részletet felszólítás ellenére 15 napon belül sem fizeti meg, úgy a teljes tartozása egy összegben esedékessé válik.
(5) Részletfizetésről szóló megállapodásnak tartalmaznia kell legalább:
a)20 a részletfizetésre vonatkozó döntésben meghatározott tartozás mértékét tőke és késedelmi kamat szerinti bontásban,
b) a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy a tartozást elismeri,
c) a részletfizetés mértékét, időtartamát és
d) a megállapodás megszegésének 30/A. § (4) bekezdés szerinti következményeit.
(6) A Városfejlesztési Bizottság a részletfizetést nem engedélyezheti, ha a kérelem benyújtását megelőző három évben a kérelmező részére lakásbérleti jogviszonyból eredő tartozás megfizetésére biztosított fizetési kedvezmény bármely feltételét nem teljesítette.
16. Az önkormányzat nem lakásbérleti jogviszonyból és nem jogcím nélküli lakáshasználatból eredő követeléseire vonatkozó fizetési kedvezmény biztosítása természetes személy és egyéni vállalkozó részére*1
31. § (1) Az önkormányzat a nem lakásbérleti jogviszonyból és nem jogcím nélküli lakáshasználatból eredő követeléseinek részbeni elengedéséről, részletfizetési vagy halasztási kedvezményről kérelem alapján a Népjóléti Bizottság dönt.
(2) A kérelemhez a 29. § (2) bekezdésében foglalt iratokat kell mellékelni.
(3) Az egyéni vállalkozó által benyújtott fizetési kedvezményre irányuló kérelemhez a 29. § (2) bekezdésben előírtakon túl mellékelni kell
a) a megelőző évre vonatkozó NAV igazolást, és
b) az egyéni vállalkozó arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy a kerületben biztosít-e munkahelyet, és ha igen, hány fő részére.
(4) Ha a kérelem hiányos, úgy a kérelmezőt a polgármester az eljáró bizottság döntése előtt egy ízben, 30 napos határidővel a hiányok pótlására szólítja fel. Amennyiben a kérelmező a hiányokat határidőben nem pótolja, úgy azt el kell utasítani.
31/A. § Természetes személlyel és egyéni vállalkozóval szemben fennálló követelés a 30. § (2) bekezdés szerinti mértékben akkor engedhető el, ha
a)21
b) a kérelmező részére szociális rászorultság alapján támogatásban részesül,
c) legalább két hónapja táppénzes állományban van,
d) a kérelmező fogyatékossággal él vagy fogyatékossággal élő eltartott,
e) a kérelmező háztartásában rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül,
f) emelt összegű családi pótlékra jogosult,
g) aktív korúak ellátásában részesül,
h) normatív közgyógyellátásában részesül vagy
i) időskorúak járadékában részesül.
31/B. § (1) A Népjóléti Bizottság a tartozás megfizetésére – legfeljebb 3 évre – halasztási vagy részletfizetési kedvezményt adhat. A halasztási és részletfizetési kedvezmény együttesen is megállapítható.
32. § (1) Bérbe adott helyiségek, épületek, beépítetlen ingatlanok bérleti díj hátralékára vonatkozó fizetési kedvezményről, a bérbeadásról az e rendelet 40. §-a, vagy a helyiségrendelet alapján döntést hozó Gazdasági Bizottság vagy a Képviselő-testület dönt.
(2) A jegyző által a Polgármesteri Hivatal alkalmazottja részére és a polgármester által az önkormányzat fenntartásában álló intézmény alkalmazottja részére nyújtott lakásvásárlási, - építési célú munkáltatói kölcsön hátralékra vonatkozó fizetési kedvezményről a munkáltatói kölcsön nyújtásáról határozó személy dönt.
17. Fizetési kedvezmény biztosítása jogi személy részére
33. § (1) *1 Jogi személy részére fizetési kedvezményként részletfizetés, halasztás vagy tartozás elengedése biztosítható a 29. § (3) bekezdés, 30. § (2) bekezdés, 30/A. § (1)-(4) bekezdéseiben foglaltak szerint azzal, hogy a kérelemről a Pénzügyi és Költségvetési Bizottság dönt.”
(2) Az (1) bekezdés szerinti bármely fizetési kedvezmény kérelemhez a jogi személynek az alábbi iratokat kell mellékelnie:
a) a kérelem benyújtását megelőző évre vonatkozó mérlegét,
b)24 a kérelem benyújtását megelőző évre vonatkozó jövedelméről NAV igazolás,
c) teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatot a kérelmező ingó- és ingatlan vagyonáról,
18. *1
34. §
19. Egyezségkötés
35. § Peres eljárásokban, valamint peren kívüli jogvitákban
36. § (1)25 Eltérő rendelkezés hiányában kizárólag nyilvános versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére a (8) bekezdés kivételével– a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságának biztosításával – kell
a) eladni az ingatlant, ha a forgalmi értéke eléri a bruttó 10 millió forintot,
b) hasznosításba, vagy bérbe adni az ingatlant, ha az éves használati vagy bérleti díj eléri a bruttó 10 millió forintot,
c) a fentieken kívül más módon hasznosítani az ingatlant, ha a hasznosításból származó bevétel eléri az évi bruttó 10 millió forintot.
(1a)26 A nyilvános versenyeztetés útján történő értékesítés, hasznosítás megvalósulhat pályáztatás vagy árverés útján.
(2) Hirdetmény útján pályázat nélkül az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére - a (8) bekezdés kivételével – a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságának biztosításával - kell
a) eladni az ingatlant, ha a forgalmi értéke nem éri el a bruttó 10 millió forintot,
b) hasznosításba vagy bérbe adni az ingatlant, ha az éves használati vagy bérleti díj nem éri el a bruttó 10 millió forintot vagy
c) a fentieken kívül más módon hasznosítani az ingatlant, ha a hasznosításból származó bevétel nem éri el az évi bruttó 10 millió forintot.
(2a)27 A (2) bekezdésben meghatározott esetben a hirdetményen való részvétel biztosíték (bánatpénz) adásához is köthető, melyet a Kiíró által a hirdetményben meghatározott összegben, időpontig és módon kell a Kiíró rendelkezésére bocsátani.
(3) Az ingatlan (2) bekezdés szerinti értékesítésére, hasznosítására vonatkozó hirdetményt üres lakások vonatkozásában az önkormányzat honlapján kell közzétenni (www.zuglo.hu) és a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján kell kifüggeszteni, jelezve a kifüggesztés pontos dátumát.
37. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában álló helyiségek és egyéb nem lakás ingatlan-nyilvántartási megnevezésű ingatlanok kezelési feladatainak ellátásáról, a lakóépületek üzemeltetéséről, az Önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező nemzeti vagyon kezelési feladatainak ellátásáról, üzemeltetéséről az Önkormányzat által kijelölt szervezet a vele megkötött szerződés alapján gondoskodik.
(2) Az Önkormányzat tulajdonában álló lakások vonatkozásában a hibaelhárítási, gyorsszolgálati, műszaki, bérleményellenőrzési, tulajdonosi képviselet ellátásával, műszaki jellegű vagyonvédelemmel, valamint a követeléskezeléssel összefüggő feladatok ellátásáról szintén az Önkormányzat által kijelölt szervezet gondoskodik a vele megkötött szerződés alapján.
(3) Ha e rendelet másként nem rendelkezik, a vagyongazdálkodással kapcsolatos tulajdonosi döntések meghozatalához szükséges előterjesztéseket a megfelelő szakmai egyeztetést és ellenőrzést követően - az (1) bekezdés szerinti feladatmegosztásnak megfelelően – a jegyző útján a Polgármesteri Hivatal, valamint a vele megkötött szerződés alapján a Zuglói Zrt. készíti elő a testületi előterjesztésre vonatkozó szabályok szerint, és gondoskodik azok végrehajtásáról.
(4) E rendelet alkalmazása során vagyongazdálkodásnak minősül a közszolgáltatási, megbízási vagy vállalkozási jellegű vagyongazdálkodási szerződés keretében az önkormányzati vagyon érték-és állagmegóvását szolgáló őrzése, üzemeltetése, a vagyon értékét növelő beruházás, felújítás előkészítéséhez és megvalósításához kapcsolódó feladatok ellátása, az önkormányzati bevételt növelő hasznosítása, értékesítése.
(5) A bérleményellenőrzések megtartásakor a bérleményellenőrök magukat arcképes igazolvánnyal igazolják, melyet a bérleményellenőrzés megkezdéskor kötelesek felmutatni.
(6) Ha a megszerzendő vagyon beszerzése, vagy hasznosítása a közbeszerzésekről szóló törvény hatálya alá tartozik, az Önkormányzat Közbeszerzési Szabályzata alapján az Önkormányzat SZMSZ-éről szóló rendelet szerint a vagyon megszerzéséről, vagy hasznosításáról a közbeszerzési eljárásban döntésre jogosult dönt.
22.A forgalomképtelen törzsvagyon felettirendelkezési jog gyakorlása
38. § (1) Az önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló nemzeti vagyon az Nvt. 6. § (1) bekezdésben meghatározottakon túlmenően nem köthető le, s nem lehet követelés biztosítéka, tartozás fedezete sem.
(2) A forgalomképtelen vagyontárgyak üzemeltetése, állagának megőrzése a vele megkötött szerződés alapján az Önkormányzat által megbízott szervezet tevékenységi körébe tartozik.
(3) *1 A forgalomképtelen vagyontárgyak
a) egy évet meg nem haladó hasznosításáról a Gazdasági Bizottság és
b) egy évet meghaladó hasznosításukról a Képviselő-testület
az (5) bekezdésben foglaltak kivételével dönt.
(4) Az Önkormányzat képviseletében az Önkormányzat tulajdonát képező ingatlanon történő építések engedélyezéséhez a tulajdonosi hozzájárulást a polgármester adja ki.
(5) A közterületen, azok alatt vagy felett elektronikus hírközlési eszközök létesítésével, elhelyezésével, bővítésével és áthelyezésével összefüggésben a közterületnek vagy más Önkormányzati ingatlan tulajdonjogának korlátozása miatti kártalanítással, és ellenszolgáltatással kapcsolatos kérdésekben a polgármester dönt.
(6) A közcélú villamoshálózat nyomvonalára és biztonsági övezetére vonatkozó megállapodásokat a polgármester köti meg.
(7) Forgalomképtelen ingatlant érintő hatósági eljárásban a tulajdonos nyilatkozattételi joga – különösen tulajdonosi hozzájárulás kiadása - a polgármestert illeti meg.
23. A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak feletti rendelkezési jogok gyakorlása
39. §
*2
24. A forgalomképes önkormányzati vagyon felettirendelkezési jogok gyakorlása
40. §
*1
41. §
*1
42. § (1) E rendeletben az önkormányzat forgalomképes vagyontárgyainak megadott értékei az általános forgalmi adót is tartalmazzák.
(2) A forgalmi érték az értékesítéskor, bérbeadáskor, valamint más egyéb módon történő hasznosításkor a külső független ingatlanforgalmi értékbecslő által meghatározott piaci érték.
(3) A külső független értékbecslőnek a szakértői véleményét az önkormányzat normatív határozattal elfogadott értékbecslési szabályzatára figyelemmel kell elkészítenie. A tulajdonosi joggyakorlás során kizárólag olyan értékbecslői szakvélemény használható fel, amely az értékbecslési szabályzatnak megfelel.
(4) Az Önkormányzat tulajdonát érintő tulajdonosi döntéshozatalnál, különösen ingatlan adásvétel, vagyonkezelésbe adás, és bérleti jog megváltás esetén értékbecslő szakértői véleménynek, valamint bérbeadás, ingyenes használatba adás során a műszaki állapotfelmérést tartalmazó szakértői véleménynek teljes egészét az előterjesztéshez csatolni kell.
25. Hozzájárulás albérletbe adáshoz
43. § (1) Az Önkormányzat által bérbe adott ingatlant a bérlő a polgármester hozzájárulásával adhatja albérletbe az épület alapterületének 50 %-át meg nem haladó mértékben.
(2) A bérlő és az albérlő írásban megkötött szerződéséhez a polgármester a hozzájárulást akkor adhatja meg, ha
a) az albérlő vállalja a bérleti szerződés módosítását a bérleti díj vonatkozásában,
26. Záró rendelkezések
44. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – 2016. március 15-én lép hatályba.
(2) *2 A 29. § (5) bekezdése és a 33. § 2016. május 1-én lép hatályba.
(3) A 14. § szerinti szerződéseket a rendelet hatályba lépésekor már fennálló jogviszonyokra vonatkozóan 2016. június 30-áig kell megkötni.
(4) Az e rendeletben foglaltakat a már benyújtott, de még el nem bírált kérelmek esetében is alkalmazni kell.
(5) *1
(6) Hatályát veszti
1. a Budapest főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testületének az Önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 14/2004. (III. 29.) rendelete,
2. a Budapest főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testületének 55/2008. (XII.19.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 14/2004. (III. 29.) rendelet módosításáról.
(7) Hatályát veszti 2016. március 16-án az (5) bekezdés.
1. melléklet39
Versenyeztetési Szabályzat
a Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata tulajdonában álló vagyon elidegenítésére és hasznosítására
ELSŐ RÉSZ
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
I. FEJEZET
A Szabályzat célja és hatálya
1. Ezen Szabályzat célja, hogy biztosítsa az önkormányzat tulajdonában lévő vagyon leghatékonyabb formában történő elidegenítését, hasznosítását szolgáló szerződések létrejöttét, valamint ennek keretében a pályázók számára azonos és egyenlő feltételek biztosításával a verseny tisztaságának védelmét.
Alapelvek
2. Az esélyegyenlőség elve
3. A nyilvánosság elve
4. A rendelkezés elve
Fogalmak
MÁSODIK RÉSZ
A PÁLYÁZAT KIÍRÁSA
II. FEJEZET
A pályázat típusai
6.1 A pályázat nyilvános, kivételes esetben zártkörű lehet. A pályázat típusai: árveréses, értékeléses, minimálártól felfelé eltérő árveréses vagy értékeléses.
A pályázat kiírása, meghirdetése
Más önkormányzat kikötései
Titkosság
A kiírás módosítása
12.2. A Kiíró a felhívásban és a pályázati kiírásban szereplő, illetve a pályázó(k) tudomására hozott feltételeket a pályázat során csak egy alkalommal változtathatja meg, ha ezt a jogát kifejezetten fenntartotta magának. A módosítás érintheti:
a) a Kiíró által a részletes pályázati kiírásban meghatározott feltételeket,
b) a pályázatok benyújtási határidejét. A határidőt csak meghosszabbítani lehet.
12.3. A Kiíró a változtatást a pályázati kiírás közzétételére vonatkozó szabályok szerint teszi közzé azzal, hogy az érintetteket arról haladéktalanul írásban is értesíti. Az értesítésben utalni kell arra, hogy a változtatásra tekintettel a korábban benyújtott pályázatokat miként kezeli.
12.4. A pályázati kiírás csak úgy módosítható, hogy a pályázónak az ajánlat benyújtására a módosítás meghirdetésétől számított legalább 15 naptári nap a rendelkezésére álljon.
12.5. A pályázatok benyújtására nyitva álló határidő - indokolt esetben - egy alkalommal legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható. Az így meghosszabbított határidőt a Kiíró a pályázati kiírással megegyező módon - az eredeti határidő lejárta előtt legalább 15 nappal - teszi közzé, illetve a zártkörű pályázatban résztvevőket erről megfelelő időben - de legalább a nyitva álló eredeti határidő lejárta előtt hét munkanappal - értesíti.
12.6. A Kiíró a pályázat benyújtására előírt végső határidőt megelőző 15 napon belül a pályázati kiírást már nem változtathatja meg.
Pályázati biztosíték
13.2. A biztosítékot a pályázati felhívás visszavonása, az ajánlatok érvénytelenségének megállapítása esetén, illetőleg, ha a szerződéskötés a Kiíró oldalán felmerült okból hiúsul meg, a pályázatok elbírálása után - az alábbi kivételektől eltekintve - vissza kell adni.
13.3. Nem jár vissza a biztosíték, ha a pályázati kiírás szerint a megkötött szerződést biztosító mellékkötelezettséggé alakul át, továbbá akkor sem, ha az Ajánlattevő az ajánlati kötöttség időtartama alatt ajánlatát visszavonta, vagy a szerződés megkötése neki felróható vagy az ő érdekkörében felmerült más okból hiúsult meg. Ezt a rendelkezést megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a pályázó a benyújtásra nyitva álló határidő lejárta előtt vonta vissza ajánlatát.
HARMADIK RÉSZ
A PÁLYÁZATI AJÁNLAT, AZ AJÁNLATI KÖTÖTTSÉG
14.3. A pályázatra benyújtott ajánlatnak tartalmazni kell az Ajánlattevő részletes és jogilag kötelező erejű nyilatkozatát, különösen:
a) a pályázati kiírásban foglalt feltételek elfogadására vonatkozóan,
b) az általa vállalt szolgáltatásokra és kötelezettségekre vonatkozóan,
c) a vételár vagy más ellenszolgáltatás összegére vonatkozóan,
d) a Kiíró által megadott szerződési feltételekre vonatkozóan.
Az ajánlat módosítása
a) ha erre a pályázati kiírás lehetőséget biztosít és/vagy a Kiíró a pályáztató - határidő kitűzésével - módosításra hívja fel,
b) ha a többfordulós pályázat első fordulójának eredményeképpen a második fordulóban történő részvételre jogot szerzett, a második fordulóban benyújtott ajánlatot a Kiíró által meghatározott keretek között módosíthatja.
A pályázat visszavonása, kizárás a pályázatból
V. FEJEZET
A pályázati ajánlatok beérkezése, felbontása, ismertetése
A pályázatok felbontása
A pályázatok átvételének és felbontásának közös szabályai
a) a bontás helyét, idejét, a bontásnál jelen lévő személyek nevét, és azt, hogy
milyen minőségben vesznek részt a bontáson,
b) a pályázat tárgyát, a pályázati felhívás közzétételének időpontjait és helyét, a pályázatok benyújtására nyitva álló határidőt, a beérkezett ajánlatok számát, továbbá azt, hogy melyek érkeztek be határidőben és melyek nem, az ajánlatok bírálati sorszámát és darabszámát,
c) a pályázatok felbontásának és ismertetésének rövid leírását, a jelenlévők hozzászólásainak, észrevételeinek rövid ismertetését,
d) minden egyéb olyan információt, amelyet a bontásnál jelenlévők a bontással kapcsolatban szükségesnek tartanak rögzíteni.
NEGYEDIK RÉSZ
DÖNTÉS A PÁLYÁZATOKRÓL
VI. FEJEZET
A pályázat értékelése és elbírálása
20.2. Az Értékelő Bizottság írásban felvilágosítást kérhet a pályázóktól annak érdekében, hogy a pályázatok értékelése, illetve összehasonlítása elvégezhető legyen.
20.4. Az Értékelő Bizottság teljes körűen biztosítja az ajánlattevők részére a hiánypótlás lehetőségét, továbbá lehetővé teszi az önkéntes hiánypótlást. Az Értékelő Bizottság a hiánypótlásra 5 munkanapot biztosíthat. A hiánypótlás azonban nem eredményezheti az ajánlat módosítását.
20.5. Az Értékelő Bizottság a pályázatok összehasonlítását a pályázati kiírásban meghatározott szempontok és súlyozások alapján végzi.
Összeférhetetlenségi szabályok
Az ajánlat érvénytelensége
a) olyan Ajánlattevő nyújtotta be, amelyik (aki) nem jogosult részt venni a pályázaton,
b) az ajánlatot a kiírásban meghatározott, illetve a szabályszerűen meghosszabbított határidő után nyújtották be,
c) az ajánlat nem felel meg a pályázati kiírásban, a jogszabályokban, valamint a jelen eljárási rendben foglaltaknak,
d) biztosítékadási kötelezettség esetén a biztosítékot az Ajánlattevő nem bocsátotta, vagy nem az előírtaknak megfelelően bocsátotta a Kiíró rendelkezésére,
e) az ellenszolgáltatást nem egyértelműen határozza meg, vagy más ajánlatához köti.
Az eredménytelen pályázat
a) a kitűzött időpontig egyetlen ajánlat sem érkezett,
b) a beérkezett ajánlat(ok) egyike sem felelt meg a pályázati felhívás követelményeinek, vagy más, a pályázatra vonatkozó előírásnak,
c) kétfordulós pályázat esetén a második fordulón egyetlen meghívott pályázó sem tett olyan értékelhető ajánlatot, amely megfelelt volna a pályázati kiírásban foglalt követelményeknek. Ezt a rendelkezést megfelelően alkalmazni kell a kettőnél több fordulóból álló pályázatokra is,
d) a Kiíró valamely Ajánlattevőnek a pályázat tisztaságához fűződő, vagy a többi pályázó érdekeit egyébként súlyosan sértő cselekménye miatt a pályázat érvénytelenítése mellett döntött,
e) a Kiíró élt azon jogával, hogy új pályázat kiírását rendelje el,
f) a pályázók az ajánlatukban tett fenntartásaikat - felszólítást követően - nem vonták vissza vagy nem korrigálták,
g) ha az ajánlatkérő a legkedvezőbb ajánlatot benyújtó ajánlattevővel szemben a szerződés megkötését megtagadja és a pályázatot eredménytelennek nyilvánítja.
Felhívás új ajánlatra
A pályázat eredményének közzététele
A szerződéskötés
a) a közzétett pályázati feltételek,
b) a nyertes ajánlata,
c) a pályázatot elbíráló döntése,
d) a jogszabályokban -- így különösen a Ptk-ban, Mötv-ben, Nvt-ben, Áht-ben, az Önkormányzat rendeletében - előírt kötelező tartalmi elemek.
AZ ÁRVERÉSRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
27.2. Az árverés nyilvános, vagy zártkörű lehet és azt közjegyző jelenlétében kell lebonyolítani.
a) az árverést Kiíró megnevezését,
b) az árverés helyét és idejét,
c) az árverésre kerülő vagyon megnevezését és kikiáltási árukat, valamint a vagyonra vonatkozó esetleges korlátozásokat (pl. elővásárlási jog, arányrészvény stb.),
d) az árverési biztosíték összegét és letétbe helyezésének módját, határidejét,
e) az árverésre jelentkezés helyét, módját és idejét,
f) amennyiben szükséges, az arra vonatkozó közlést, hogy az árverésre kerülő vagyont hol és mikor lehet megtekinteni, illetve az árverésre kerülő vagyonról hol, mikor és hogyan lehet további információhoz jutni,
g) A kárpótlásra jogosultat a volt ingatlantulajdonára vonatkozóan - az Önkormányzat által történő értékesítés során - őt megillető elővásárlási jogra felhívás,
h) mindazt, amit az árverés Kiírója egyébként szükségesnek tart.
i) a licitálás részletes feltételeit tartalmazó dokumentum – Licitálási kiírás - beszerzésének helyét, idejét, módját és költségeit.
27.6. A Licitálási kiírás tartalmazza a vagyon részletes ismertetőjét, a licitálás
27.7. Az árverést az 27.10. b) alpont szerinti bizottság foganatosítja.
27.8. Árverésen részt venni és vételi ajánlatot tenni személyesen vagy meghatalmazás útján lehet. A meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni.
27.9. Az árverésen az egyéb feltételeknek való megfelelés esetén az vehet részt, aki
a) Az árverésen azok a pályázók vehetnek részt, akik a Licitálási kiírásban részletezett valamennyi feltételt teljesítették, s legkésőbb az árverés megnyitásának időpontjában az árverési helyiségben részükre megjelölt helyeket elfoglalták.
b) Az árverést a Kiíró által megjelölt három tagú bizottság (Árverezési Bizottság) vezeti le, amely testület jogosult az árverés szabályait megsértő vagy az árverés rendjét zavaró pályázók kizárására.
c) A pályázót az árverési bizottság -az árverés szabályainak megsértése vagy az árverés rendjének megzavarása miatt - az árverésből kizárja, az érintett pályázó ezen a címen semmilyen kártérítési igényt nem érvényesíthet a pályázatot Kiíróval szemben.
d) Az árverést levezető háromtagú bizottság elnöke szólítja fel a pályázókat nyilatkozatuk megtételére és megállapítja, hogy melyik pályázók nyilatkozatát fogadta el.
e) A pályázók az árverésideje alatt sem egymással, sem a teremben lévő magánszemélyekkel szóban vagy más módon kapcsolatot nem létesíthetnek. Ez vonatkozik a bármilyen elektronikus úton történő kapcsolattartásra is.
f) Az árverés az árverési bizottság elnöke által megjelölt becsérték (kikiáltási ár) közlésével indul, s amely pályázó az árat elfogadja, ezt a szándékát (elfogadó nyilatkozatát) a részére az árverés megkezdését megelőzően kiosztott számmal megjelölt cédula egyértelmű magasba emelésével köteles jelezni. A számmal megjelölt cédulát a pályázó mindaddig köteles a levegőben tartani, amíg a levezető elnök valamennyi elfogadást nem regisztrálja.
g) Az árverést az árverés megkezdésekor közölt ún. árverési lépcsők közlésével kell folytatni.
h) Amelyik pályázó az árverést levezető elnök által közölt ellenszolgáltatási árat nem fogadja el, az adott vagyonnal kapcsolatos árverésben a továbbiakban nem vehet részt, s arra a vagyonra vonatkozóan újabb ajánlatot nem tehet.
i) Az árverést addig kell folytatni, míg egyetlen pályázó marad versenyben.
27.11. Az árverési vevő letétbe helyezett biztosítékát be kell számítani a vételárba, az egyéb ellenszolgáltatásba, a többi letevőnek a biztosítékot az árverés befejezése után a Kiírásban foglaltak szerint, lehetőleg azonnal vissza kell adni, illetve utalni.
Megállapította: 44/2023. (XII. 14.) önkormányzati rendelet 1. §. Hatályos: 2023. XII. 15-től.
Megállapította: 44/2023. (XII. 14.) önkormányzati rendelet 2. §. Hatályos: 2023. XII. 15-től.
Megállapította: 44/2023. (XII. 14.) önkormányzati rendelet 3. §. Hatályos: 2023. XII. 15-től.
Hatályon kívül helyezte: 44/2023. (XII. 14.) önkormányzati rendelet 19. §. Hatálytalan: 2023. XII. 15-től.
Megállapította: 44/2023. (XII. 14.) önkormányzati rendelet 4. §. Hatályos: 2023. XII. 15-től.
Megállapította: 44/2023. (XII. 14.) önkormányzati rendelet 4. §. Hatályos: 2023. XII. 15-től.
Megállapította: 44/2023. (XII. 14.) önkormányzati rendelet 4. §. Hatályos: 2023. XII. 15-től.
Megállapította: 44/2023. (XII. 14.) önkormányzati rendelet 5. §. Hatályos: 2023. XII. 15-től.
Megállapította: 44/2023. (XII. 14.) önkormányzati rendelet 6. §. Hatályos: 2023. XII. 15-től.
Megállapította: 44/2023. (XII. 14.) önkormányzati rendelet 7. §. Hatályos: 2023. XII. 15-től.
Megállapította: 44/2023. (XII. 14.) önkormányzati rendelet 8. §. Hatályos: 2023. XII. 15-től.
Megállapította: 44/2023. (XII. 14.) önkormányzati rendelet 9. §. Hatályos: 2023. XII. 15-től.
Megállapította: 44/2023. (XII. 14.) önkormányzati rendelet 9. §. Hatályos: 2023. XII. 15-től.
Hatályon kívül helyezte: 44/2023. (XII. 14.) önkormányzati rendelet 19. §. Hatálytalan: 2023. XII. 15-től.
Hatályon kívül helyezte: 44/2023. (XII. 14.) önkormányzati rendelet 19. §. Hatálytalan: 2023. XII. 15-től.
Megállapította: 44/2023. (XII. 14.) önkormányzati rendelet 10. § (1). Hatályos: 2023. XII. 15-től.
Megállapította: 44/2023. (XII. 14.) önkormányzati rendelet 10. § (1). Hatályos: 2023. XII. 15-től.
Megállapította: 44/2023. (XII. 14.) önkormányzati rendelet 10. § (2). Hatályos: 2023. XII. 15-től.
Megállapította: 44/2023. (XII. 14.) önkormányzati rendelet 11. § (1). Hatályos: 2023. XII. 15-től.
Megállapította: 44/2023. (XII. 14.) önkormányzati rendelet 11. § (2). Hatályos: 2023. XII. 15-től.
Hatályon kívül helyezte: 44/2023. (XII. 14.) önkormányzati rendelet 19. §. Hatálytalan: 2023. XII. 15-től.
Megállapította: 44/2023. (XII. 14.) önkormányzati rendelet 12. §. Hatályos: 2023. XII. 15-től.
Megállapította: 44/2023. (XII. 14.) önkormányzati rendelet 13. §. Hatályos: 2023. XII. 15-től.
Megállapította: 44/2023. (XII. 14.) önkormányzati rendelet 14. §. Hatályos: 2023. XII. 15-től.
Megállapította: 44/2023. (XII. 14.) önkormányzati rendelet 15. § (1). Hatályos: 2023. XII. 15-től.
Beiktatta: 44/2023. (XII. 14.) önkormányzati rendelet 15. § (1). Hatályos: 2023. XII. 15-től.
Beiktatta: 44/2023. (XII. 14.) önkormányzati rendelet 15. § (2). Hatályos: 2023. XII. 15-től.
Beiktatta: 44/2023. (XII. 14.) önkormányzati rendelet 15. § (3). Hatályos: 2023. XII. 15-től.
Beiktatta: 44/2023. (XII. 14.) önkormányzati rendelet 15. § (3). Hatályos: 2023. XII. 15-től.
Beiktatta: 44/2023. (XII. 14.) önkormányzati rendelet 15. § (3). Hatályos: 2023. XII. 15-től.
Megállapította: 44/2023. (XII. 14.) önkormányzati rendelet 15. § (4). Hatályos: 2023. XII. 15-től.
Hatályon kívül helyezte: 44/2023. (XII. 14.) önkormányzati rendelet 19. §. Hatálytalan: 2023. XII. 15-től.
Hatályon kívül helyezte: 44/2023. (XII. 14.) önkormányzati rendelet 19. §. Hatálytalan: 2023. XII. 15-től.
Megállapította: 44/2023. (XII. 14.) önkormányzati rendelet 15. § (5). Hatályos: 2023. XII. 15-től.
Megállapította: 44/2023. (XII. 14.) önkormányzati rendelet 15. § (5). Hatályos: 2023. XII. 15-től.
Megállapította: 44/2023. (XII. 14.) önkormányzati rendelet 15. § (6). Hatályos: 2023. XII. 15-től.
Megállapította: 44/2023. (XII. 14.) önkormányzati rendelet 17. §. Hatályos: 2023. XII. 15-től.
Beiktatta: 44/2023. (XII. 14.) önkormányzati rendelet 16. §. Hatályos: 2023. XII. 15-től.
Megállapította: 44/2023. (XII. 14.) önkormányzati rendelet 18. §, 1. melléklet. Hatályos: 2023. XII. 15-től.