Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2023. (III. 31.) önkormányzati rendelete
egyes önkormányzati rendeletek módosításáról
Hatályos: 2023. 04. 01- 2023. 04. 01Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2023. (III. 31.) önkormányzati rendelete
egyes önkormányzati rendeletek módosításáról
Budapest Főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói jogkörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § (1) Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testületének az Önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 18/2016 (III.4.) önkormányzati rendelete (továbbiakban: Vagyonrendelet) 9. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(3) A tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket]
„a) a Képviselő-testület, valamint e rendelet szerint átruházott hatáskörben annak Pénzügyi és Költségvetési Bizottsága, Népjóléti Bizottsága, Gazdasági Bizottsága, Városfejlesztési Bizottsága, a polgármester,”
[gyakorolják.]
(2) A Vagyonrendelet 19. § (4) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az elővásárlási jog gyakorlása a költségvetésben e célra biztosított keret terhére történhet. Az önkormányzatot megillető elővásárlási jog gyakorlására irányuló jognyilatkozat megtételére a polgármester javaslatára a vagyontárgy értéke szerint illetékes szerv jogosult, kivéve a (6) bekezdésben szabályozott esetet. Amennyiben az önkormányzat elővásárlási jogával élni nem kíván, az erről szóló jognyilatkozat megtételére a polgármester jogosult.”
2. § A Vagyonrendelet 14. alcíme helyébe a következő alcím lép:
„14. Fizetési Kedvezmények közös szabályai
28. § (1) Az Önkormányzat a követelését a kötelezett kérelmére:
a) részben elengedheti, a tartozásra részletfizetési vagy halasztási kedvezményt (a továbbiakban együtt: fizetési kedvezmény) biztosíthat vagy
b) a kötelezett ellen folyó végrehajtási eljárásban az eljárás felfüggesztését vagy szünetelését kérheti a bírósági végrehajtásról szóló törvény szerint.
(2) A kérelmet a polgármesterhez kell írásban benyújtani.
(3) A lakásbérleti jogviszonyból és jogcímnélküli használatból eredő követelések tekintetében a Városfejlesztési Bizottság, egyéb követelés esetén a Népjóléti Bizottság, a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló törvény szerinti adósságkezelési szolgáltatásban az Önkormányzat követelésének a kifizetés napjáig keletkezett késedelmi kamattartozását elengedi, ha a kérelmező vagy az adósságkezelési szolgáltatásba bevont harmadik személy – önállóan vagy együttesen –
a) az adósságkezelési szolgáltatásban kezelt tartozásnak a teljes tőkeösszegét egy összegben vagy
b) a hatáskörrel rendelkező bizottság által meghatározott feltételek szerint a tőketartozás részleteit határidőben megfizeti.
(4) Amennyiben a kérelmező az (3) bekezdés b) pont alapján meghatározott bármely részletet késedelmesen vagy nem fizeti meg, akkor a késedelmi kamatokkal növelt teljes összeg esedékessé válik. A késedelmi kamat mértéke azonos a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresével.
(5) Amennyiben a természetes személy kérelmező ellen végrehajtási eljárás van folyamatban, a lakásbérleti jogviszonyból és jogcímnélküli használatból eredő követelések tekintetében a Városfejlesztési Bizottság, egyéb követelés esetén a Népjóléti Bizottság, az e rendelet szerinti körülmények fennállása esetén
a) a kérelmezővel a 30/A. § vagy a 31/B. § szerint részletfizetésben vagy halasztásban állapodhat meg, egyúttal a bizottság a bírósági végrehajtási eljárás szünetelését kéri vagy
b) árverés útján történő értékesítés vagy lakáskiürítés felfüggesztését kérheti a végrehajtást elrendelő bíróságtól, ha a kötelezettel fizetési kedvezményben oly módon megállapodott, hogy a kötelezett a tartozása egy részének egy összegben történő megfizetését vállalta.”
3. § A Vagyonrendelet 15. alcíme helyébe a következő alcím lép:
„15. Lakásbérleti jogviszonyból és jogcímnélküli használatból eredő követelésekre vonatkozó fizetési kedvezmények
29. § (1) A követelés részbeni elengedéséről, részletfizetési vagy halasztási kedvezményről kérelem alapján a Városfejlesztési Bizottság dönt.
(2) A kérelemhez az alábbi iratokat kell mellékelni:
a) a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapra vonatkozó munkáltatói nettó jövedelemigazolást,
b) nyugdíj összegének igazolása a nyugdíj összesítővel együtt,
c) emelt összegű családi pótlék, fogyatékossági támogatás MÁK által történő igazolása,
d) teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatot a kérelmező ingó és ingatlan vagyonáról,
e) a kérelmező nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy milyen intézkedéseket tett a tartozása rendezése érdekében.
(3) Ha a kérelem hiányos, úgy a kérelmezőt a polgármester az eljáró bizottság döntése előtt egy ízben, 30 napos határidővel a hiányok pótlására szólítja fel. Amennyiben a kérelmező a hiányokat határidőben nem pótolja, úgy azt el kell utasítani.
30. § (1) Természetes személlyel szemben fennálló követelés a (2) bekezdés szerinti mértékben akkor engedhető el, ha
a) a kérelmező háztartásában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj 250 %-át,
b) a kérelmező részére szociális rászorultság alapján támogatásban részesül,
c) legalább két hónapja táppénzes állományban van,
d) a kérelmező fogyatékossággal él vagy fogyatékossággal élő eltartott,
e) a kérelmező háztartásában rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül,
f) emelt összegű családi pótlékra jogosult,
g) aktív korúak ellátásában részesül,
h) normatív közgyógyellátásában részesül vagy
i) időskorúak járadékában részesül.
(2) A Városfejlesztési Bizottság kérelmező tartozásának egy részét az alábbiak szerint engedheti el:
a) 5 000 000 Ft-ot meghaladó tőketartozás esetén amennyiben a kérelmező a tőketartozás 75 %-át egy összegben megfizeti, akkor a fennmaradó tőketartozás megfizetése mellett a késedelmi kamat 100 %-a, de legfeljebb 600 000 Ft elengedhető,
b) 5 000 000 Ft-ot meghaladó tőketartozás esetén amennyiben a kérelmező a tőketartozás 50 %-át egy összegben megfizeti, akkor a fennmaradó tőketartozás megfizetése mellett a késedelmi kamat 50 %-a, de legfeljebb 400 000 Ft elengedhető,
c) 1 000 000 Ft – 5 000 000 Ft –ot meg nem haladó tőketartozás esetén amennyiben a kérelmező a tőketartozás 50 %-át egy összegben megfizeti, akkor a fennmaradó tőketartozás megfizetése mellett a késedelmi kamat 100 %-a, de legfeljebb 600 000 Ft elengedhető,
d) 1 000 000 Ft – 5 000 000 Ft –ot meg nem haladó tőketartozás esetén amennyiben a kérelmező a tőketartozás 25 %-át egy összegben megfizeti, akkor a fennmaradó tőketartozás megfizetése mellett a késedelmi kamat 50 %-a, de legfeljebb 400 000 Ft elengedhető,
e) amennyiben a kérelmező tőketartozása 1 000 000 Ft-ot nem haladja meg, akkor a fennmaradó tőketartozás megfizetése mellett a tőketartozás egyösszegű megfizetése esetén a késedelmi kamat 100 %-a, de legfeljebb 600 000 Ft elengedhető,
f) amennyiben a kérelmező tőketartozása 1 000 000 Ft-ot nem haladja meg, akkor a fennmaradó tőketartozás megfizetése mellett a tőketartozás 75 %-ának megfizetése esetén a késedelmi kamat 50 %-a, de legfeljebb 600 000 Ft elengedhető.
(3) Amennyiben a kérelmezőnek közmű díjhátraléka is van, követelés részbeni elengedése csak abban az esetben biztosítható, ha annak megfizetéséről a közszolgáltatóval kérelmező írásban megállapodott.
30/A. § (1) A Városfejlesztési Bizottság a tartozás megfizetésére – legfeljebb 3 évre – halasztási vagy részletfizetési kedvezményt adhat. A halasztási és részletfizetési kedvezmény együttesen is megállapítható.
(2) A halasztás és részletfizetés esetén a tartozásnak a halasztással és részletfizetéssel érintett része után késedelmi kamatot nem kell felszámolni.
(3) A 30. § (2) bekezdés szerinti tartozás elengedés esetén, az elengedést követően fennmaradó tartozásra részletfizetés együttesen is alkalmazható.
(4) Amennyiben a kötelezett a részletfizetéssel késedelembe esik, és az esedékes részletet felszólítás ellenére 15 napon belül sem fizeti meg, úgy a teljes tartozása egy összegben esedékessé válik.
(5) Részletfizetésről szóló megállapodásnak tartalmaznia kell legalább:
a) a megállapodás megkötésének napjáig fennálló tartozás mértékét tőke és késedelmi kamat bontásban,
b) a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy a tartozást elismeri,
c) a részletfizetés mértékét, időtartamát és
d) a megállapodás megszegésének 30/A. § (4) bekezdés szerinti következményeit.
(6) A Városfejlesztési Bizottság a részletfizetést nem engedélyezheti, ha a kérelem benyújtását megelőző három évben a kérelmező részére lakásbérleti jogviszonyból eredő tartozás megfizetésére biztosított fizetési kedvezmény bármely feltételét nem teljesítette.”
4. § A Vagyonrendelet 16. alcíme helyébe a következő alcím lép:
„16. Az önkormányzat nem lakásbérleti jogviszonyból és nem jogcím nélküli lakáshasználatból eredő követeléseire vonatkozó fizetési kedvezmény biztosítása természetes személy és egyéni vállalkozó részére
31. § (1) Az önkormányzat a nem lakásbérleti jogviszonyból és nem jogcím nélküli lakáshasználatból eredő követeléseinek részbeni elengedéséről, részletfizetési vagy halasztási kedvezményről kérelem alapján a Népjóléti Bizottság dönt.
(2) A kérelemhez a 29. § (2) bekezdésében foglalt iratokat kell mellékelni.
(3) Az egyéni vállalkozó által benyújtott fizetési kedvezményre irányuló kérelemhez a 29. § (2) bekezdésben előírtakon túl mellékelni kell
a) a megelőző évre vonatkozó NAV igazolást, és
b) az egyéni vállalkozó arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy a kerületben biztosít-e munkahelyet, és ha igen, hány fő részére.
(4) Ha a kérelem hiányos, úgy a kérelmezőt a polgármester az eljáró bizottság döntése előtt egy ízben, 30 napos határidővel a hiányok pótlására szólítja fel. Amennyiben a kérelmező a hiányokat határidőben nem pótolja, úgy azt el kell utasítani.
31/A. § Természetes személlyel és egyéni vállalkozóval szemben fennálló követelés a 30. § (2) bekezdés szerinti mértékben akkor engedhető el, ha
a) a kérelmező háztartásában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj 250 %-át,
b) a kérelmező részére szociális rászorultság alapján támogatásban részesül,
c) legalább két hónapja táppénzes állományban van,
d) a kérelmező fogyatékossággal él vagy fogyatékossággal élő eltartott,
e) a kérelmező háztartásában rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül,
f) emelt összegű családi pótlékra jogosult,
g) aktív korúak ellátásában részesül,
h) normatív közgyógyellátásában részesül vagy
i) időskorúak járadékában részesül.
31/B. § (1) A Népjóléti Bizottság a tartozás megfizetésére – legfeljebb 3 évre – halasztási vagy részletfizetési kedvezményt adhat. A halasztási és részletfizetési kedvezmény együttesen is megállapítható.
(2) A halasztás és részletfizetés esetén a tartozásnak a halasztással és részletfizetéssel érintett része után késedelmi kamatot nem kell felszámolni.
(3) A 30. § (2) bekezdés szerinti tartozás elengedés esetén, az elengedést követően fennmaradó tartozásra részletfizetés együttesen is alkalmazható.
(4) Amennyiben a kötelezett a részletfizetéssel késedelembe esik, és az esedékes részletet felszólítás ellenére 15 napon belül sem fizeti meg, úgy a teljes tartozása egy összegben esedékessé válik.
(5) Részletfizetésről szóló megállapodásnak tartalmaznia kell legalább:
a) a megállapodás megkötésének napjáig fennálló tartozás mértékét tőke és késedelmi kamat bontásban,
b) a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy a tartozást elismeri,
c) a részletfizetés mértékét, időtartamát és
d) a megállapodás megszegésének 31/B. § (4) bekezdés szerinti következményeit.
(6) A Népjóléti Bizottság a részletfizetést nem engedélyezheti, ha a kérelem benyújtását megelőző három évben a kérelmező részére lakásbérleti jogviszonyból eredő tartozás megfizetésére biztosított fizetési kedvezmény bármely feltételét nem teljesítette.
32. § (1) Bérbe adott helyiségek, épületek, beépítetlen ingatlanok bérleti díj hátralékára vonatkozó fizetési kedvezményről, a bérbeadásról az e rendelet 40. §-a, vagy a helyiségrendelet alapján döntést hozó Gazdasági Bizottság vagy a Képviselő-testület dönt.
(2) A jegyző által a Polgármesteri Hivatal alkalmazottja részére és a polgármester által az önkormányzat fenntartásában álló intézmény alkalmazottja részére nyújtott lakásvásárlási, - építési célú munkáltatói kölcsön hátralékra vonatkozó fizetési kedvezményről a munkáltatói kölcsön nyújtásáról határozó személy dönt.”
5. § A Vagyonrendelet 33. § (1) bekezdése helyébe az alábbi szöveg lép: „(1) Jogi személy részére fizetési kedvezményként részletfizetés, halasztás vagy tartozás elengedése biztosítható a 29. § (3) bekezdés, 30. § (2) bekezdés, 30/A. § (1)-(4) bekezdéseiben foglaltak szerint azzal, hogy a kérelemről a Pénzügyi és Költségvetési Bizottság dönt.”
6. § (1) Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testületének a Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testülete szervezeti és működési szabályzatáról szóló (továbbiakban: SZMSZ) 15/2019. (XI. 7.) önkormányzati rendelete 2. melléklete helyébe, jelen rendelet 1. melléklete lép.
(2) Az SZMSZ 6. mellékletének az „I. Átruházott döntési jogkörök” alcíme 1.11. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: „fizetési kedvezményekről, Az Önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 18/2016. (III. 4.) önkormányzati rendelet 28. §, 31. § és 31/B. §”
(3) Az SZMSZ 7. mellékletének az „I. Átruházott önkormányzati hatáskörök” alcíme az alábbi 1.31. ponttal egészül ki: „megteszi az erről szóló jognyilatkozatot, ha az önkormányzat az elővásárlási jogával élni nem kíván az Önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 18/2016 (III.4.) önkormányzati rendelet 19. § (4) bekezdése”
7. § Hatályát veszti a Vagyonrendelet 18. alcíme.
8. § Hatályát veszti az SZMSZ 6. mellékletének I.1.12. pontja.
9. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.