Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testülete 15/2019. (XI. 7.) önkormányzati rendelete
a Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzat Képviselő-testülete szervezeti és működési szabályzatáról
Hatályos: 2024. 04. 24a Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzat Képviselő-testülete szervezeti és működési szabályzatáról
Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói jogkörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. Az önkormányzat szervezete
1. § (1) Az önkormányzat elnevezése: Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat).
(2) Az önkormányzat jelképeit és azok használatának a rendjét, valamint az önkormányzat által alapított elismeréseket és adományozásuk rendjét a képviselő-testület önálló rendeletekben szabályozza.
2. § Az önkormányzat székhelye: 1145 Budapest, Pétervárad utca 2.
3. § Az önkormányzat levelezési címe: 1590 Budapest, Pf. 180.
4. § (1) Az önkormányzat hivatala: Budapest Főváros XIV. Kerület Zuglói Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal).
(2) A Polgármesteri Hivatal székhelye: 1145 Budapest, Pétervárad utca 2.
(3) A Polgármesteri Hivatal levelezési címe: 1590 Budapest, Pf. 180.
5. § (1) Az önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkció szerinti megjelölését, valamint az önként vállalt feladatok meghatározását az 1. melléklet tartalmazza.
(2) Az önkormányzat a közfeladatait különösen költségvetési szerve, gazdasági társasága vagy államháztartáson kívüli szervezet bevonásával látja el.
2. A nemzetiségi önkormányzatok
6. § (1) Az önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat számára a feladatai ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket a nemzetiségek jogairól szóló törvény szerint megkötött együttműködési megállapodásban foglaltaknak megfelelően biztosítja.
(2) A nemzetiségi önkormányzat testületi ülésének az előkészítéséhez és a döntéshozatalhoz kapcsolódó, valamint a nemzetiségi önkormányzat működésével összefüggő nyilvántartási és iratkezelési feladatokat a Polgármesteri Hivatal látja el.
7. § A nemzetiségi önkormányzat bevételeire és kiadásaira vonatkozó tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáról a Polgármesteri Hivatal gondoskodik.
3. A tanácsnok
8. § (1) Meghatározott önkormányzati feladat ellátásának a felügyeletére a képviselő-testület tanácsnokokat választhat.
(2) Nem választható tanácsnok olyan önkormányzati feladat általános felügyeletére, amelyre az önkormányzat állandó bizottságot hozott létre.
(3) A tanácsnok megbízatása a képviselő-testület megbízatásának az időtartamára vagy ennél rövidebb határozott időre szólhat.
(4) A tanácsnok véleményezi a feladatkörébe tartozó tárgykörben benyújtott előterjesztést, továbbá szükség szerint, de évente legalább egyszer beszámol a képviselő-testületnek a feladata ellátásról.
4. A képviselőcsoport
9. § (1) Az önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásán mandátumot szerző önkormányzati képviselők (a továbbiakban: képviselő) a képviselői tevékenységük összehangolására képviselőcsoportot alakíthatnak.
(2) A képviselőcsoport tagjainak a száma legalább három fő.
(3) Egy képviselő csak egy képviselőcsoportnak lehet a tagja. A független képviselő bármelyik képviselőcsoporthoz csatlakozhat, ha a képviselőcsoport a csatlakozást elfogadja.
(4) A képviselőcsoport a működési rendjét maga alakítja ki, vezetőjét a tagjai közül választja meg.
(5) A képviselőcsoport megszűnik, ha a tagjainak a száma 30 napot meghaladóan három fő alá csökken.
10. § (1) A képviselőcsoport megalakulását, az adatokban bekövetkezett változást, továbbá a képviselőcsoport megszűnését a képviselőcsoport vezetője a megalakulástól, a megszűnéstől vagy a változás bekövetkezésétől számított öt napon belül a polgármesternek írásban bejelenti.
(2) A képviselőcsoport megalakulásáról szóló bejelentésnek tartalmaznia kell a képviselőcsoport:
a) elnevezését,
b) vezetőjének a nevét,
c) vezetőhelyettesének a nevét, továbbá
d) a képviselőcsoport tagjainak a nevét.
(3) A képviselőcsoportot a jogai gyakorlásában a képviselőcsoport vezetője képviseli.
5. Képviselői kötelezettségek elmulasztásának a jogkövetkezményei
11. § (1) A képviselő és az állandó bizottság nem képviselő tagja köteles a megbízatásával járó, törvényben meghatározott kötelezettségeit teljesíteni.
(2) A kötelességszegés esetén az önkormányzati képviselő, az állandó bizottság elnöke és tagja, valamint a tanácsnok javadalmazásáról szóló önkormányzati rendeletben (a továbbiakban: javadalmazási rendelet) meghatározottak szerint megállapított tiszteletdíjat és természetbeni juttatást meg kell vonni, vagy csökkenteni kell.
(3) A kötelezettségszegés megállapítására bármely képviselő vagy az állandó bizottság nem képviselő tagja bejelentést tehet a polgármesterhez. A polgármester a bejelentést, vagy ha a kötelezettségszegést hivatalból észleli, az erről szóló adatokat a Jogi és Ügyrendi bizottság számára a tényállás tisztázására átadja. Ha a Jogi és Ügyrendi bizottság a kötelezettségszegést megalapozottnak találja, az erről szóló határozata alapján a döntési javaslatát a bizottság elnöke terjeszti a képviselő-testület elé.
12. § (1) A tiszteletdíj és a javadalmazási rendeletben meghatározott természetbeni juttatás megvonásának vagy csökkentésének a mértéke ahhoz az időtartamhoz igazodik, amelyen keresztül a képviselő vagy az állandó bizottság nem képviselő tagja a törvényben meghatározott kötelezettségét önhibájából nem teljesítette.
(2) A jogkövetkezmény megállapítását követő hónapban járó tiszteletdíjat és természetbeni juttatást
a) elmulasztott ülésenként számítva a havi tiszteletdíj 15-15 %-ával csökkenteni kell, ha a képviselő a képviselő-testületi ülésen, továbbá a képviselő vagy az állandó bizottság nem képviselő tagja annak a bizottságnak az ülésén, amelynek a tagja, nem vett részt, vagy az ülésről a berekesztése előtt eltávozott, és a távollétét vagy a távozását előzetesen nem jelentette be, vagy a távollét indoka nem megalapozott,
b) a havi tiszteletdíj 25 %-ával csökkenteni kell, ha a képviselő a képviselő-testület, továbbá a képviselő vagy az állandó bizottság nem képviselő tagja az állandó bizottság döntéshozatalában személyesen érintett, és a személyes érintettségét nem jelentette be,
c) a havi tiszteletdíj 50 %-ával csökkenteni kell, ha a kötelezett vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége teljesítésére vagy az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott köztartozásmentes adózói adatbázisba történő bejelentkezésére a rendelkezésre álló határidő elmulasztásával került sor.
(3) A tiszteletdíj és a természetbeni juttatásnak a (2) bekezdés a) pontja szerinti csökkentése alól mentesül, aki a távollétét az ülést megelőző naptári napon a polgármesternek írásban, a távollét valós indokának a megjelölésével bejelenti. Ha az ülésről való távozást rendkívüli ok indokolja, azt az ülésvezetőnek az ülés időtartama alatt szóban is be lehet jelenteni. A távollét és az ülésről való eltávozás tényét az ülés jegyzőkönyve igazolja.
A képviselő-testület és szervei
6. A képviselő-testület
13. § A képviselő-testület 22 tagból áll.
7. A bizottságok
14. § Állandó bizottságok:
a) a Városfejlesztési Bizottság, képviselő tagjainak a száma: négy, összesen: hét,
15. § (1) Az állandó bizottság a feladat- és hatáskörében:
a) önkormányzati rendeletben meghatározott tárgykörben döntési jogkört gyakorol,
b) előterjesztés benyújtásával kezdeményezheti a képviselő-testület döntéshozatalát, vagy
c) a számára előírt tárgykörben kötelezően vagy az állandó bizottság elnökének a kezdeményezésére kialakított véleményének a megküldésével vagy ismertetésével előkészíti a képviselő-testület döntését.
(2) Az állandó bizottság saját előterjesztésként nyújtja be a működését érintő előterjesztést, valamint azt az előterjesztést, amely feladat- és hatáskör gyakorlására önkormányzati rendelet kötelezte vagy feljogosította.
(3) Az állandó bizottság e rendeletben szabályozott indítványban (a továbbiakban: ajánlás) ad véleményt az előterjesztésről.
16. § (1) A Városfejlesztési Bizottság építési, beruházási, fejlesztési és környezetvédelmi feladatokat ellátó állandó bizottság. A Városfejlesztési Bizottság a képviselő-testület önkormányzati rendeletnél magasabb szintű jogszabályban meghatározott feladatai közül átruházott feladatkörben:
a) biztosítja a környezet védelmét szolgáló jogszabályok végrehajtását,
b) érvényesíti a környezetvédelmi követelményeket a fejlesztési feladatok során, elősegíti a környezeti állapot javítását,
c) a természetes és épített környezet összehangolt védelme érdekében feltárja és értékeli a területfejlesztési koncepciókban, a területrendezési és településszerkezeti tervek elkészítése során a bennük foglalt elképzelések várható környezeti hatásait,
d) a helyi közutak fejlesztésére vonatkozó koncepciót dolgoz ki,
e) közparkok fejlesztésére vonatkozó programot és koncepciót dolgoz ki,
f) kialakítja a kerületi közterek fejlesztésére vonatkozó koncepciót,
g) a zuglói ipari és kereskedelmi tevékenység fejlesztésére vonatkozó ösztönző eszközöket alakít ki,
17. § (1) Az állandó bizottságnak az önkormányzati költségvetés részeként költségkeret áll a rendelkezésére, amelyet jogszabályban foglalt keretek között a helyi közérdeket szolgáló közügy támogatására és – ha a bizottság feladatának az ellátásához ez szükséges – szakértő igénybevételére használhat fel.
(2) Az állandó bizottságot a bizottság elnöke jogosult képviselni.
(3) Az állandó bizottság nem képviselő tagjára a polgármester, az állandó bizottság elnöke, a képviselőcsoport vezetője, továbbá a képviselő tehet javaslatot. Az állandó bizottság nem képviselő tagjának a megválasztására a polgármester terjeszt elő indítványt a képviselő-testületnek.
(4) A Jogi és Ügyrendi Bizottság nem képviselő tagjának olyan személy választható, aki jogász végzettséggel rendelkezik.
(5) Az állandó bizottság nem képviselő tagja a képviselőkre vonatkozó szabályok szerint a képviselőkkel azonos tartalmú vagyonnyilatkozatot tesz. A vagyonnyilatkozat őrzésére és ellenőrzésére a képviselőkre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A bizottsági tagság megszűnik, ha a kötelezett a vagyonnyilatkozat megtételére vonatkozó kötelezettségét megszegi.
18. § (1) Az állandó bizottság a működése technikai szabályait az ügyrendjében maga állapíthatja meg.
(2) Az állandó bizottság szükség szerint, de évente legalább egyszer beszámol a képviselő-testületnek a rá átruházott feladat- és hatáskörök ellátásáról, az önkormányzati hatósági jogkörök gyakorlásáról, valamint a költségkerete felhasználásáról.
19. § (1) A képviselő-testület meghatározott önkormányzati feladat végrehajtása érdekében ideiglenes bizottságot hozhat létre.
(2) Az ideiglenes bizottság határozott ideig vagy meghatározott feltétel bekövetkezéséig működik.
(3) Az ideiglenes bizottság létrehozásáról szóló normatív határozatban rendelkezni kell az ideiglenes bizottság
a) elnevezéséről,
b) feladatköre részletes meghatározásáról,
c) létszámáról, összetételéről, elnökéről és tagjairól,
d) működése időtartamáról,
e) működésének az állandó bizottság működésétől eltérő szabályairól, valamint
f) a jelentéstételi kötelezettségéről.
(4) Az ideiglenes bizottság képviseletére, összehívására, a bizottsági ülés levezetésére, a határozatképességre és a határozathozatalra, a jegyzőkönyv tartalmára, valamint a döntésének végrehajtására egyebekben az állandó bizottság működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
8. Polgármester, alpolgármesterek
20. § (1) A polgármester a tisztségét főállású polgármesterként, választással létrejövő sajátos közszolgálati jogviszony keretében látja el.
(2) *2 Ha a képviselő-testület az ügyben a döntését határozatképtelenség miatt két egymást követő alkalommal nem hozta meg, vagy a Mötv. 68. § (3) bekezdésében foglalt körülmény fennáll, a polgármester a képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyben – a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozó ügy és a jogorvoslati eljárásban hozott döntés kivételével – döntést hozhat, pályázatot nyújthat be, feltéve, hogy az
a) jogszabályban meghatározott kötelező önkormányzati feladat végrehajtását szolgálja, és a döntés hiányában a feladat ellátása meghiúsulna vagy annak ellátásában mulasztás következne be,
b) olyan önként vállalt önkormányzati feladat ellátását szolgálja, amelyre az önkormányzat tárgyévi költségvetése előirányzatot tartalmaz.
(3)2 A polgármester
a) a jogszabályban számára meghatározott hatásköröket gyakorolja,
b) a képviselő-testület által önkormányzati rendeletben rá átruházott önkormányzati feladat- és hatásköröket látja el,
c) dönt a kötelezettségvállalást nem keletkeztető együttműködési megállapodások megkötéséről,
d) dönt a kerületi szintű gyermek és ifjúsági önkormányzat választásával, működésével kapcsolatos teendők meghatározásáról,
e) fenntartói jogkörben dönt az önkormányzat által fenntartott köznevelési intézmény intézményvezetőjének a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározott döntése vagy intézkedése tárgyában,
f) dönt a gazdasági szervezettel rendelkező, valamint a gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv között a munkamegosztás rendjére vonatkozó megállapodás jóváhagyásáról,
g) közbeszerzési eljárások során dönt az előzetes vitarendezésről, közjegyző igénybevételéről, ha az eljárásban ez törvény szerint kötelező, jogorvoslati eljárás esetén a jogi képviselet ellátásáról, a Közbeszerzési Döntőbizottság ajánlatkérőt marasztaló határozata bírósági felülvizsgálatáról, valamint a közbeszerzési terv módosításairól, ha arra a költségvetésben a fedezet biztosított,
h) közbeszerzési eljárásban gondoskodik a hirdetmény közzétételével kapcsolatos feladatokról, ennek során eleget tesz a Közbeszerzési Hatóság hirdetményellenőrzés során tett esetleges észrevételeinek, felhívásának is,
i) gondoskodik a közbeszerzési dokumentáció karbantartásáról a közbeszerzési eljárás ajánlattételi szakaszában – különösen, ha kiegészítő tájékoztatás kéréssel összefüggésben – a beszerzési igénnyel összhangban, ha valamely közbeszerzési dokumentum jogszerű, a Kbt. 55. § (6) bekezdésével nem ellentétes módosítása válik szükségessé,
j) a h) és i) pontban elvégzett feladatokról a közbeszerzési eljárás lezárására irányuló előterjesztésben beszámol az eljárást lezáró döntést hozó Képviselő-testületnek vagy Gazdasági Bizottságnak,
k) dönt a háziorvosokkal és a fogorvosokkal kötött feladatellátási szerződés módosításáról,
l) dönt a feladat ellátás átadásáról.
(4) A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott feladat- és hatásköröket, valamint önkormányzati hatósági hatásköröket a 7. melléklet tartalmazza.
21. § (1) Az alpolgármesterek feladat- és hatáskörét, valamint a polgármester hatáskörébe tartozó egyes ügyek kiadmányozásának a rendjét a polgármester normatív utasításban állapítja meg.
(2) A polgármester helyettesítésével a képviselő-testület tagjai közül választott főállású alpolgármestert lehet megbízni.
9. A képviselő-testület hivatala
22. § (1) A Polgármesteri Hivatal főosztály és önálló osztály jogállású szervezeti egységekből áll. A főosztály jogállású szervezeti egység osztályokra tagozódik. A Polgármesteri Hivatal engedélyezett létszámát az önkormányzat éves költségvetési rendelete határozza meg.
(2) A Polgármesteri Hivatal költségvetési szervi adatait, alaptevékenysége kormányzati funkció szerinti megjelölését, általános munkarendjét és az ügyfélfogadás rendjét a 8. melléklet tartalmazza.
(3) A Polgármesteri Hivatal gazdálkodó szervezet tekintetében alapítói, tulajdonosi jogokat nem gyakorol.
(4) A Polgármesteri Hivatal vállalkozási tevékenységet folytathat, a vállalkozási tevékenységének a felső határa az engedélyezett éves kiadási előirányzatának az 5 %-a.
23. § *1 (1) A Polgármesteri Hivatal belső szervezeti tagozódását a 10. számú melléklet tartalmazza. A Polgármesteri Hivatal hatékony munkavégzése érdekében a - 22. § (1) bekezdésében foglalt tagozódást nem érintő - további belső szervezeti struktúra (pl. munkacsoport, csoport, stb.) kialakításáról a jegyző rendelkezhet.
(2) A Polgármesteri Hivatal szervezeti és működési szabályzatát - amely nem lehet ellentétes a jelen rendelet Polgármesteri Hivatalra, annak működésére vonatkozó rendelkezéseivel - a jegyző javaslatára a polgármester adja ki.
10. A jegyző és az aljegyző
24. § (1) A jegyző az előterjesztéseket törvényességi szempontból ellenőrzi.
(2) A jegyző haladéktalanul jelzi a képviselő-testületnek, illetve a képviselő-testület szervének, ha döntésüknél jogszabálysértést észlel, vagy ha a képviselő-testület vagy a képviselő-testület szervének a működése jogszabálysértő. Az észrevételt az ülésen szóban lehet jelezni, ha a törvénysértés a képviselő-testület vagy a bizottság ülése napirendjének a megtárgyalása során merül fel. Az észrevételt írásban is jelezni kell, és azt az ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.
(3) A jegyző a jogszabálysértés jelzésével egyidejűleg érdemi javaslatot fogalmaz meg a jogszabálysértés orvoslására.
25. § (1) A polgármester egy aljegyzőt nevez ki.
(2) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályozottságuk esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra – a polgármester a Polgármesteri Hivatalból a jegyzői feladatok ellátásával – a jegyző vagy aljegyző kinevezéséig – olyan közszolgálati tisztviselőt bíz meg, aki a jegyzői kinevezés törvényi feltételeinek egyébként megfelelne.
A testületi működés általános keretei
11. A képviselő-testület ülésezése
26. § (1) A képviselő-testület alakuló ülést tart, további évente legalább hat ülését (a továbbiakban: rendes ülés) két ülésszakban tartja.
(2) A képviselő-testület megalakulását követően a polgármester minden ülésszak végén a következő ülésszakra vonatkozóan tájékoztatja a képviselő-testületet a következő ülésszak rendes üléseinek a várható időpontjáról, helyéről, a képviselő-testület rendes üléseire napirendként tervezett előterjesztések tárgyáról, valamint feltünteti azt az állandó bizottságot, amelynek az előterjesztés véleményezése a feladatkörébe tartozik (a továbbiakban: munkaterv).
(3) A munkatervnek tartalmaznia kell annak a jogszabályi rendelkezésnek vagy képviselő-testületi döntésnek a megjelölését is, amelyen a képviselő-testület döntési kötelezettsége vagy annak időpontja alapul.
27. § (1) A képviselő-testület évi első ülésszaka február 1-től június 30-ig, a második ülésszaka szeptember 1-jétől december 15-ig tart.
(2) *1 A képviselő-testület rendes ülését a polgármester rendszerint a hónap utolsó csütörtökére hívja össze.
28. § (1) *1 A képviselő-testület rendkívüli ülést tart a polgármester kezdeményezésére, illetve a Mötv. szerint a rendkívüli ülés kezdeményezésére jogosultnak a polgármesterhez benyújtott írásbeli indítványára.
(2) *2 A rendkívüli ülés kezdeményezése, összehívása az Mötv. szabályai szerint történik.
(3) Ha a soron következő rendes ülés a rendkívüli ülés kezdeményezésére irányuló indítvány benyújtását követő 15 napon belüli időpontra esik, a polgármester – a rendkívüli ülés összehívása helyett – az indítványban szereplő előterjesztést a rendes ülés napirendi javaslatába napirendi pontként felveheti.
12. A képviselő-testületi ülés összehívásának a rendje
29. § (1) A képviselő-testület tagjait az ülés helyének és napjának, kezdési időpontjának, a javasolt napirend tárgyának és előterjesztőjének a megjelölését tartalmazó meghívóval kell meghívni.
(2) A polgármester tartós, 30 napon túli folyamatos távolléte esetén az ülést az alpolgármesterek feladat- és hatásköréről szóló normatív utasításban szabályozott helyettesítési rend szerint a polgármester általános helyettesítését ellátó alpolgármester jogosult összehívni. Ha a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség is betöltetlen, illetve a polgármester és a helyettesítésére jogosult alpolgármester is akadályozott, az ülést a legidősebb képviselő mint korelnök hívja össze.
30. § (1) A rendes ülésre szóló meghívót és a napirendi javaslatban szereplő előterjesztést az ülés napját megelőzően legalább hét nappal, a rendkívüli ülésre szóló meghívót és az előterjesztéseket pedig legalább három nappal megelőzően az előterjesztések kezelésére szolgáló elektronikus rendszeren meg kell jeleníteni.
(2) Az előterjesztések kezelésére szolgáló elektronikus rendszeren a zárt ülés napirendjére tervezett előterjesztést csak azok számára lehet hozzáférhetővé tenni, akik a zárt ülésen részt vehetnek.
31. § (1) A képviselő-testület ülésének az időpontjáról, tervezett napirendi pontjairól a lakosságot a 30. § (1) bekezdése szerinti határidőnek megfelelően tájékoztatni kell:
32. § (1) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni:
a) a képviselőt,
b) a jegyzőt, az aljegyzőt,
c) azt az alpolgármestert, aki a képviselő-testületnek nem tagja, valamint az állandó bizottság nem képviselő tagját,
d) Budapest Főváros XIV. kerületében székhellyel rendelkező egyéni országgyűlési választókerületben megválasztott országgyűlési képviselőt,
e) a XIV. kerületi nemzetiségi önkormányzat elnökét,
f) az önkormányzat törvényességi felügyeletét ellátó szerv vezetőjét,
g) a könyvvizsgálót,
h) a kerületi rendőrkapitányt,
i) akinek a meghívását jogszabály kötelezővé teszi,
j) a napirenden lévő előterjesztés előkészítésében részt vett vagy a nyilvános társadalmi vitájában véleményt nyilvánító, a civil szervezetek bírósági nyilvántartásába bejegyzett, zuglói székhellyel vagy telephellyel rendelkező társadalmi szervezetet, továbbá
k) a helyi hírközlő szervek képviselőit.
(2) Az (1) bekezdés b)-e) pontja szerinti meghívott az ülésen, a f)-j) pont szerinti meghívott az őt érintő napirendi pont tárgyalásán tanácskozási joggal vesz részt.
(3) A meghívottnak a képviselő-testület ülésére szóló meghívóját az általa az elektronikus kapcsolattartás céljából megadott elektronikus levelezési címére kell kézbesíteni.
(4) Az (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti meghívott a napirendi javaslatban szereplő előterjesztéshez az előterjesztések kezelésére szolgáló elektronikus rendszeren is hozzáfér.
33. § (1) Ha zárt ülés elrendelésének a törvényi feltételei fennállnak, a meghívón a napirendi pontnál fel kell tüntetni a „Zárt ülésen tárgyalandó” szöveget.
(2) Ha az önkormányzati vagyonnal való rendelkezési jog gyakorlásakor, az önkormányzati költségvetés előirányzata felhasználására kiírt pályázat feltételeinek a meghatározásakor vagy a pályázat tárgyalásakor a zárt ülés megtartása azért indokolt, mert a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené, a napirendi javaslaton is jelezni kell, hogy a zárt ülés elrendeléséhez minősített többség szükséges.
(3) A nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sérti, ha gazdasági tevékenységhez kapcsolódó, vagyoni értékű tény, tájékoztatás vagy adat védelme érdekében az önkormányzat vagy az érintett az adott helyzetben általában elvárható magatartást tanúsítja.
13. A képviselő-testület napirendje
34. § (1) Az ülés napirendjére az ülésvezető tesz javaslatot.
(2) A rendes ülés napirendi javaslatába azt az önálló indítványt lehet felvenni, amelyet az ülés tervezett időpontja előtt legalább kilenc nappal szabályszerűen benyújtottak. A szabályszerűen benyújtott előterjesztést a soron következő rendes ülés napirendi javaslatára – a (4) bekezdésben foglalt eltéréssel – fel kell venni.
(3) Egyebek napirendi pont alatt döntést nem igénylő tájékoztatás vagy bejelentés megtételére van mód.
(4) Azon az ülésen, amelynek napirendje a tárgyévi költségvetés megállapítása, más napirendi pont nem tárgyalható.
35. § (1) Az ülés napirendi javaslatán lévő napirendi pontok tárgyalási sorrendjének a megváltoztatására az ülés megnyitását követően a képviselő javaslatot tehet azzal, hogy az egy napirendi pontot képező előterjesztéssel benyújtott döntési javaslatok és a közérdekű felszólalások napirenden belüli tárgyalási sorrendje nem változtatható meg.
(2) A képviselő a napirendi javaslatban szereplő napirendi pontnak az ülés napirendi javaslatából való törlésére a napirendi javaslat elfogadásáról szóló döntés szavazásra bocsátását megelőzően javaslatot tehet.
(3) A képviselő-testület nem dönthet a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozó, jogszabályban foglalt, határidőhöz vagy határnaphoz kötött döntési kötelezettség teljesítéséről szóló napirendi pont, valamint a jegyző által előterjesztett törvényességi észrevétel ismertetésének az elhagyásáról.
36. § (1) *1 A képviselő a napirendi javaslat elfogadásáról szóló döntés szavazásra bocsátásáig indítványozhatja a napirendi javaslatban nem szereplő napirendi pontnak az ülés napirendjére történő felvételét (a továbbiakban: sürgősségi javaslat).
(1a) *2 A sürgősségi javaslatot a képviselő-testület ülését megelőző napon 12 óráig a polgármesternél elektronikus úton írásban kell benyújtani. A sürgősségi javaslatot meg kell indokolni.
(1b) *2 A sürgősségi javaslatról a képviselő-testület a napirend elfogadása előtt vita nélkül határoz. A sürgősségi javaslatról szóló határozatot jegyzőkönyvi határozatként, számozás nélkül kell rögzíteni.
(2) Ha a képviselő-testület a sürgősségi javaslatot elfogadta, az előterjesztést a napirendre fel kell venni.
(3) Ha a napirendre javasolt előterjesztéshez benyújtott sürgősségi javaslatot a képviselő-testület elfogadta, és az előterjesztéssel benyújtott döntési javaslatot a feladatkörrel rendelkező állandó bizottság még nem tárgyalta meg, vagy a tanácsnok még nem véleményezte, a bizottság elnökének a kezdeményezésére az ülésvezető legfeljebb egy óra időtartamban tárgyalási szünetet rendel el.
37. § Rendkívüli ülés napirendjére
(1) *1
(2) A választási eljárásról szóló törvényben meghatározott választási kampányidőszakban rendkívüli ülés napirendjére nem vehető fel olyan előterjesztés, amely szerint a döntési javaslat elfogadása esetén a végrehajtás az önkormányzati költségvetés tervezett kiadási előirányzatait növeli, kivéve, ha a többletforrás igénye az élet- és vagyonbiztonságot közvetlenül veszélyeztető helyzet elhárításához vagy a következményeinek a felszámolásához szükséges.
(3) Rendkívüli ülés napirendjére sürgősségi javaslat alapján előterjesztés nem vehető fel.
Az ülés rendje
14. Az ülésvezetés
38. § A polgármester tartós, 30 napon túli folyamatos távolléte esetén az ülést az alpolgármesterek feladat- és hatásköréről szóló hatályos normatív utasításban szabályozott helyettesítési rend szerint a polgármester általános helyettesítését ellátó alpolgármester vezeti.
(2) Ha a polgármester általános helyettesítésére jogosult alpolgármester nincs vagy akadályozott, az ülést a helyettesítés rendje szerint soron következő alpolgármester, ezek hiánya vagy akadályozottsága esetén a legidősebb képviselő mint korelnök vezeti.
39. § (1) Az ülésvezető
a) megnyitja, berekeszti az ülést, biztosítja az ülés zavartalan lefolytatását,
b) megállapítja a határozatképességet vagy a határozatképesség hiányát,
c) előterjeszti a napirendi javaslatot,
d) az elfogadott napirend sorendjében napirendi pontonként megnyitja, vezeti és lezárja a vitát, szavazásra bocsátja a döntési javaslatot,
e) szünetet rendelhet el,
f) félbeszakíthatja az ülést,
g) az ülésen felszólalhat, felszólalása során jogait a képviselőkkel azonos módon gyakorolhatja.
(2) Az ülés zavartalan lefolytatása érdekében az ülésvezető
a) a tárgyra térésre hívja fel azt a képviselőt, aki a felszólalásában eltér a napirend tárgyától,
15. A határozatképesség és a szavazás módja
40. § (1) A képviselő-testület határozatképességét az ülés ideje alatt folyamatosan figyelemmel kell kísérni. Szavazás előtt meg kell győződni a képviselő-testület határozatképességéről.
(2) Ha az ülés nem határozatképes, az ülésvezető az ülést nem nyitja meg, ha az ülés a megnyitását követően válik határozatképtelenné, azt az ülésvezető berekeszti.
(3) Minősített többséggel történő döntés elfogadásához a képviselő-testület 12 tagjának az egybehangzó támogató döntése szükséges.
41. § (1) A jelenlét rögzítését a szavazás alatt is a szavazógép végzi. A képviselő a jelenlétének vagy a távozásának a szavazógépen annak a kikapcsolásával, szavazógép hiányában a jegyzőkönyvben való rögzítéséről az érkezésének és a távozásának a bejelentésével köteles gondoskodni.
(2) Ha a határozathozatal szavazógép alkalmazásával történik, a szavazás alatt jelen lévő képviselők számába beszámít az a képviselő is, akinek a jelenlétét a szavazatszámláló gép rögzítette, az ülésteremben jelen van, azonban nem szavazott.
(3) A képviselői jelenlétet és annak változását hitelesen a jegyzőkönyv tartalmazza.
42. § (1) Szavazni csak személyesen lehet.
(2) Szavazást a döntési javaslat teljes tartalmáról lehet tartani.
(3) A szavazásban nem vehet részt az, akit vagy akinek a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozóját személyesen érintő döntéshozatalból a képviselő-testület kizárt.
(4) A nyílt szavazás szavazatszámláló gép alkalmazásával történik, annak meghibásodása esetén kézfelemeléssel.
(5) Ha az ülésvezető a szavazás eredményét tévesen hirdette ki, az ülésvezető a kihirdetett eredményt ügyrendi javaslatra felülvizsgálja és helyesbíti.
(6) Ha a szavazási eredmény kihirdetése előtt a képviselő arról tájékoztatja az ülésvezetőt, hogy szavazatát a szavazatszámláló gép nem rögzítette, az ülésvezető ezt a körülményt a szavazás eredményének a kihirdetése során figyelembe veszi.
(7) Ha a nyílt szavazás eredményét illetően kétség merül fel, a szavazási eredmény kihirdetését megelőzően bejelentett ügyrendi indítványra a szavazást egy alkalommal meg lehet ismételni. A megismételt szavazás elrendeléséről szóló határozatot jegyzőkönyvi határozatként, számozás nélkül kell rögzíteni.
(8) Nincs helye a szavazás megismétlésének, ha az eredmény iránti kétséget kizárólag szavazategyenlőség vagy a képviselőnek a szándékával ellentétes tartalommal leadott szavazata okozta. Ha a képviselő a szándékával ellentétes tartalommal szavazott, ezt a tényt az ülésen bejelentett szóbeli vagy az ülést követő három napon belüli írásbeli bejelentésére a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. A bejelentés a szavazás eredményét nem változtatja meg.
43. § (1) Név szerinti szavazásnak minősül, ha a képviselők abc sorrendben egyenként, „igen”, „nem” vagy „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A képviselők nevét az ülésvezető olvassa fel, a képviselő a szavazatát a nevét követően az ülésen résztvevők számára hallhatóan adja meg.
(2) Név szerinti szavazást kell tartani, ha
a) jogszabály a döntés meghozatalához név szerinti szavazást ír elő, valamint
b) a 42. § (7) bekezdése szerint megismételt szavazásra kerül sor.
(3) A név szerinti szavazást a képviselő-testület legalább öt tagjának a napirend számát, az előterjesztés számát, a döntési javaslatnak az előterjesztésben megjelölt címét és a döntési javaslat formájának a megjelölését tartalmazó írásbeli indítványára el kell rendelni.
44. § (1) Ha jogszabály alapján a képviselő-testület titkos szavazást tart, a titkos szavazás lebonyolítására a képviselő-testület az ülésvezető javaslatára háromtagú szavazatszámláló bizottságot választ.
(2) A titkos szavazás szavazólappal, a szavazás titkosságát biztosító kijelölt helyen történik. A szavazólap egy döntési javaslatot tartalmazhat. A szavazatszámláló bizottság a szavazólapot lebélyegzi.
(3) A képviselő a kitöltött szavazólapot a szavazatszámláló bizottság tagjai által a lezárást hitelesítő aláírással ellátott zárt urnába helyezi.
(4) A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a leadott szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, a szavazás eredményét, és a titkos szavazásról külön jegyzőkönyvet készít, amelyet az ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.
(5) A szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyve tartalmazza:
a) a szavazás helyét és napját,
b) a szavazás kezdő és befejező időpontját,
c) a szavazatszámláló bizottság tagjainak a nevét,
d) a szavazás során felmerült rendkívüli körülményeket,
e) a szavazás során tett megállapításokat és a hozott határozatokat, valamint
f) a szavazás eredményét.
(6) A titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság tagjai írják alá.
(7) A szavazás eredményéről a szavazatszámláló bizottság elnöke a képviselő-testületnek jelentést tesz.
A felszólalások rendje
16. A felszólalás helye és típusai
45. § (1) A polgármester, az alpolgármester, a jegyző, az aljegyző, a képviselő és a Budapest Főváros XIV. kerületében székhellyel rendelkező egyéni országgyűlési választókerületben megválasztott országgyűlési képviselő az ülésteremben kijelölt állandó helyéről, a bizottság elnöke helyett a bizottsági álláspontot ismertető nem képviselő bizottsági tag, a napirendhez meghívott és a hallgatóság felszólalásra jogosult tagja a számára kijelölt helyről szólalhat fel.
(2) A napirendi ponthoz felszólalásra gombnyomással, a szavazógép meghibásodása esetén kézfelemeléssel lehet jelentkezni az ülésvezetőnél.
(3) A képviselőnek a napirendi pont tárgyalása során történő felszólalására az ülésvezető adja meg a szót, – ha e rendelet másként nem rendelkezik – a felszólalók jelentkezésének a sorrendjében.
(4) A napirend előtti felszólalásra a felszólalási sorrendet az ülés megnyitását követően, a közérdekű felszólalásra a felszólalási sorrendet a napirend elfogadását követően az ülésvezető ismerteti.
46. § A felszólalások típusai:
a) a képviselő-testület által tárgyalt napirend vagy napirendi pont tárgyalására vonatkozó javaslatot tartalmazó hozzászólás (továbbiakban: ügyrendi javaslat),
b) a képviselőnek a személyéhez címzett vagy rá közvetlenül irányuló felszólalásra adott válasza,
c) a napirend előtti felszólalás,
d) a napirendi pont tárgyalásához kapcsolódó felszólalás, valamint
e) közérdekű felszólalás.
17. Ügyrendi javaslat
47. § (1) A képviselő az ügyrendi javaslat megtételére egy percben jogosult, arra soron kívül kap szót.
(2) Az ügyrendi javaslatról a képviselő-testület vita nélkül határoz. A határozatot jegyzőkönyvi határozatként, számozás nélkül kell rögzíteni.
(3) Ha a képviselő ügyrendi felszólalása nem ügyrendi tartalmú, a képviselő ugyanazon az ülésnapon ügyrendi kérdésben többször nem kaphat szót.
18. Felszólalás személyes érintettség miatt
48. § (1) A képviselő a személyéhez címzett vagy a személyére közvetlenül irányuló felszólalásra két percben jogosult válaszolni.
(2) A képviselő a személyes érintettsége miatti felszólalásra annak a napirendi pontnak a lezárásáig kérhet szót, amelynek tárgyalása alatt a válaszra okot adó felszólalás elhangzott. A szót a napirend tárgyalásának a végén kell megadni.
49. § (1) A képviselő a maga vagy más képviselőnek a képviselő-testület napirenden szereplő döntésében való személyes érintettségére való hivatkozással legkésőbb a határozathozatal előtt két percben felszólalhat annak a bejelentésére, hogy döntéshozatalból való kizárásnak van helye.
(2) Ha a képviselő kizárására másik képviselő tett javaslatot, az érintett képviselőnek két percben viszontválaszra van joga.
(3) A döntéshozatalból való kizárásról a képviselő-testület vita nélkül határoz. A kizárásról szóló határozatot jegyzőkönyvi határozatként, számozás nélkül kell rögzíteni.
19. Napirend előtti felszólalás
50. § (1) A képviselő-testület ülésén az ülés megnyitását követően a lakosság széles körét érintő és halaszthatatlan közérdekű ügyben való felszólalásokra ülésenként 30 percet kell biztosítani. A napirend előtti felszólalás közérdekű ügyben a polgármester intézkedését kezdeményező javaslatot is tartalmazhat.
(2) Napirend előtt a képviselőcsoport vezetője által bejelentett képviselő és a független képviselő egyszer felszólalhat. A napirend előtti felszólalások sorrendjét az ülésvezető az ülés megnyitása után jelenti be.
(3) A napirend előtti felszólalási szándékot legkésőbb az ülés megnyitása előtt két órával írásban be kell jelenteni a kozerdeku@zuglo.hu címre. A bejelentésben közölni kell a felszólalás tárgyát és a felszólalás halaszthatatlanságát alátámasztó tényeket.
(4) A napirend előtti felszólalások elhangzásának a sorrendjét a bejelentés benyújtásának a sorrendje szerint a polgármester az időkeret függvényében határozza meg azzal, hogy egy ülésen egy képviselőcsoport nevében csak egy felszólalás hangzik el.
(5) A napirend előtti felszólalás időtartama legfeljebb két perc, amelyre a polgármester vagy a tárgykör szerint felelős alpolgármester két percben reagálhat.
(6) Ha napirend előtt a polgármester szólal fel, a felszólalás a (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően a napirend előtti felszólalások között az első helyet foglalja el. A polgármester napirend előtti felszólalására a reagálás joga a képviselőcsoportok vezetőit illeti meg. A polgármesteri felszólalás és az arra való reagálás időtartama legfeljebb öt-öt perc.
(7) Ha az elhangzó napirend előtti felszólalás nem felel meg az (1) bekezdés szerinti tartalmi követelményeknek vagy a tárgya nem azonos a bejelentésben foglaltakkal, az ülésvezető alkalmazhatja az ülés zavartalan lefolytatása érdekében számára biztosított intézkedéseket.
51. § (1) A képviselő a közérdekű kérdését két perces felszólalásban teheti fel, a válaszra két perc áll a rendelkezésére.
(2) A közérdekű kérdésre a címzett vagy az válaszol, akinek a kérdés tárgya a feladatkörébe tartozik. Ha a kérdésre adott válasz több válaszadásra kötelesnek tartozik a feladatkörébe, a polgármester válaszol. Ha a polgármester közfeladat ellátása miatt akadályozott, a választ a helyettesítési rend szerinti alpolgármester adja meg.
20. Napirendi pont tárgyalásához kapcsolódó felszólalás
52. § (1) A napirendi pont tárgyalása a következő sorrendben történik:
a) az előterjesztő szóbeli kiegészítése,
b) a feladatkörében eljáró bizottság ajánlásának a szóbeli ismertetése,
c) a vita és
d) a döntés.
(2) Ha a napirendi pontként tárgyalt előterjesztés több döntési javaslatot tartalmaz, együttes vitát kell tartani.
53. § (1) Az előterjesztő az előterjesztés szóbeli kiegészítésére legfeljebb öt perc időtartamban felszólalhat.
(2) A képviselő napirendi pontonként egy alkalommal, a tárgyévi költségvetési rendelet vitájában három alkalommal kérdést intézhet az előterjesztőhöz.
(3) A kérdés feltevésére két perc áll a képviselő rendelkezésére, amelyre az előterjesztő két percben válaszolhat.
(4) A képviselő napirendi pontonként a vitában kétszer felszólalhat. Első alkalommal legfeljebb öt percig, a második felszólalás alkalmával legfeljebb három percig tarthat a felszólalás.
54. § (1) A képviselőcsoport vezetője a második felszólalást követő további, legfeljebb három perces felszólalás lehetőségének a biztosítását javasolhatja az ülésvezetőnek. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül határoz. A határozatot jegyzőkönyvi határozatként, számozás nélkül kell rögzíteni.
(2) Ha a képviselő-testület a második felszólalást követő további felszólalás lehetőségének a biztosításáról döntött, a napirendi pont vitájában a képviselő legfeljebb további három percben felszólalhat.
(3) Az a képviselő, aki az előterjesztésben szereplő döntési javaslathoz módosító javaslatot nyújtott be, a módosító javaslatát két perc időtartamban megindokolhatja.
(4) A polgármester a vitában bármikor a vitát értékelő vagy a vitához információt közlő felszólalásra legfeljebb öt percben jogosult. Ez a jog nem érinti a polgármesternek az előterjesztői vagy a képviselői felszólalásra vonatkozó jogait.
(5) A jegyző törvényességi figyelemfelhívás vagy törvényességi észrevétel céljából bármikor szót kérhet, és az ülésvezető a szót köteles a jegyző részére megadni. A felszólalás időtartama nem haladhatja meg az öt percet.
55. § (1) A tanácskozási joggal meghívott számára – a szólásra jelentkezés sorrendjében – napirendi pontonként két alkalommal az ülésvezető ad szót, első alkalommal legfeljebb három perc, második alkalommal legfeljebb két perc időtartamra.
(2) Ha a képviselő-testület a felszólaláshoz hozzájárul, a hallgatóság soraiból legfeljebb három percben lehet felszólalni a napirendhez. A döntésre az ülésvezető tesz javaslatot, a képviselő-testület vita nélkül határoz. A határozatot jegyzőkönyvi határozatként, számozás nélkül kell rögzíteni.
56. § (1) Az előterjesztő a vita lezárása után, a határozathozatal előtt legfeljebb három percben felszólalhat (a továbbiakban: zárszó).
(2) A zárszó elhangzása után további felszólalásnak nincs helye. Az ülésvezető a vitát lezárja.
21. A határozathozatal
57. § (1) A képviselő-testület a vita lezárása után döntést hoz, vagy a döntéshozatalt elnapolja.
(2) Ha a képviselő-testület a döntéshozatalt elnapolta, az előterjesztésről a vitát nem lehet újra megnyitni.
58. § *1 A képviselő-testület minősített többséggel dönt az Mötv. 50. §-ában meghatározott tárgykörökön túl
a) a népszavazás elrendeléséről, ha a népszavazás elrendelése önkormányzati rendeletben foglalt kezdeményezés alapján nem kötelező,
b) a sürgősségi javaslatról, továbbá
c) a vagyontárgy forgalomképességét is érintő besorolásának megváltoztatásáról.
22. Közérdekű felszólalás
59. § (1) A képviselő-testület rendes ülésének a végén legfeljebb 30 percet kell biztosítani a képviselők számára a közérdekű felszólalásra.
(2) A közérdekű felszólalás célja a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz, a bizottság elnökéhez vagy a tanácsnokhoz címzett közérdekű felvilágosításkérés, amely a felszólalás formája szerint:
a) a címzett feladatkörébe tartozó önkormányzati ügyben benyújtott közérdekű kérdés vagy
b) önkormányzati közügyre vonatkozó, arról magyarázatot igénylő közérdekű hozzászólás.
(3) A közérdekű felszólalásra irányuló indítványnak egyértelműen tartalmaznia kell a kérdést vagy a közérdekű hozzászólás tárgyát. A kérdést és a felszólalás tárgyát a felszólalás tartalmát röviden kifejező mondatba kell szerkeszteni.
(4) A közérdekű kérdéstől és a közérdekű felszólalás tárgyától az elhangzásakor nem lehet eltérni, ellenkező esetben az ülésvezető az ülés rendjének a biztosítására rendelkezésére álló intézkedést alkalmazhat.
60. § (1) Az a közérdekű kérdés, amelynek a szóbeli elhangzását a képviselő kezdeményezte, az ülésen a kérdés benyújtásának a sorrendjében hangzik el.
(2) Kiesik az elhangzási sorrendből az a közérdekű kérdés, amelyet a címzettje a törvényes határidőn belül írásban azt megelőzően megválaszolt, hogy az a benyújtási sorrend szerint elhangozhatott volna. Ez nem akadálya a közérdekű kérdés újbóli benyújtásának.
(3) A képviselőcsoport számára lehetővé kell tenni, hogy az ülésen a képviselőcsoport legalább egy képviselőjének az elhangzási sorrendben álló közérdekű kérdése elhangozzon. A független képviselő számára jelentkezése sorrendjében, az időkeret függvényében áll rendelkezésre a közérdekű kérdés elhangzásának a lehetősége.
(4) A közérdekű kérdés az ülésen akkor hangozhat el, ha azt a képviselő a polgármesterhez az ülést megelőző munkanap 12 óráig írásban – a kozerdeku@zuglo.hu címre – benyújtotta, amelyben egyidejűleg kezdeményezte a szóbeli kérdés elhangzását. A képviselőcsoport vezetője a szabályszerűen benyújtott közérdekű kérdés elhangzásának a sorrendjére vonatkozó javaslatát az ülést megelőző munkanap végéig teheti meg.
61. § (1) A képviselő a közérdekű kérdését két perces felszólalásban teheti fel, a válaszra két perc áll a rendelkezésére.
(2) A közérdekű kérdésre a címzett vagy az válaszol, akinek a kérdés tárgya a feladatkörébe tartozik. Ha a kérdésre adott válasz több válaszadásra kötelesnek tartozik a feladatkörébe, a polgármester válaszol. Ha a polgármester közfeladat ellátása miatt akadályoztatott, a választ a helyettesítési rend szerinti alpolgármester adja meg.
(3) A közérdekű kérdés és a válasz elhangzása után a képviselőnek és a válaszadónak egy-egy perces viszontválaszra van joga. Utolsóként a közérdekű kérdést feltett képviselőt illeti meg a viszontválasz joga.
62. § (1) A közérdekű felszólalásra a közérdekű kérdésre vonatkozó szabályokat e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A közérdekű felszólalás az ülésen akkor hangozhat el, ha a tárgyát a képviselő a polgármesterhez az ülést megelőző három munkanappal korábban benyújtotta, amelyben egyidejűleg kezdeményezte a közérdekű felszólalás elhangzását.
(3) Közérdekű felszólalásra legfeljebb két perc, a válaszra három perc, a viszontválaszra egy perc áll rendelkezésre.
23. A jegyzőkönyv
63. § (1) A képviselő-testületi ülésen elhangzottakról hangfelvételt kell készíteni.
(2) Az ülés jegyzőkönyve a törvényben előírt kötelező tartalmi elemeken kívül tartalmazza:
a) az ülés sorszámát,
b) a távolmaradt képviselők nevét,
c) az ülés megnyitásának az idejét,
d) a határozathozatal módját,
e) az ülésvezetőnek az ülés zavartalan lefolytatása érdekében tett intézkedéseit,
f) a képviselő-testület ülésén történt fontosabb eseményeket és
g) az ülés bezárásának az időpontját.
(3) A képviselőnek a felszólalását megelőzően az ülésvezetőnek bejelentett igényére a jegyzőkönyv a felszólalást szó szerint tartalmazza. Ezt a rendelkezést nem kell alkalmazni, ha a képviselő az ülésen az ülésvezetőnek írásban átadja a felszólalása szövegét, amely a jegyzőkönyv mellékletét képezi.
(4) A jegyzőkönyv melléklete:
a) a meghívó,
b) az írásos előterjesztés, önálló indítványok, a felvilágosításkérésre irányuló indítványok,
c) a jelenléti ív,
d) a jegyző törvényességi észrevétele és
e) a név szerinti szavazásról készült névsor.
Az állandó bizottság működése
24. Az állandó bizottságra vonatkozó eltérő rendelkezések
64. § Az állandó bizottság ülésének az összehívására, a bizottság működésére, az ülés nyilvánosságára, a határozatképességre és a határozathozatalra, a döntés végrehajtására, a bizottság tagjainak a kizárására, az ülés jegyzőkönyvére a képviselő-testületre e rendeletben meghatározott szabályokat ebben az alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
65. § (1) A bizottság ülését az állandó bizottság elnöke hívja össze. Az ülést a polgármester hívja össze
a) a bizottság elnökének az akadályozottsága esetén, vagy
b) ha a bizottság elnöke a jogosultaknak az ülést kezdeményező indítványára az ülést nem hívja össze.
(2) Az állandó bizottság ülését össze kell hívni a képviselők egynegyede, a bizottsági tagok egynegyede, a polgármester vagy az alpolgármester írásbeli kezdeményezésére.
(3) A (2) bekezdés szerinti indítvány benyújtását követő nyolc napon belüli időpontra a bizottság ülését össze kell hívni.
(4) Az állandó bizottságot össze kell hívni, ha az előterjesztést sürgősségi javaslat alapján a képviselő-testület a napirendjére vette, de azt a feladatkörrel rendelkező állandó bizottság még nem tárgyalta meg. Az állandó bizottság elnöke ebben az esetben az ülést a bizottsági ülés időpontját és napirendjét megjelölve szóban, a képviselő-testület ülésén hívja össze.
66. § (1) Az állandó bizottság ülésére szóló írásbeli meghívót a bizottsági tagok részére a bizottság ülése előtti harmadik napon 12.00 óráig ki kell kézbesíteni, egyidejűleg az ülés napirendi javaslatában szereplő előterjesztéseket az előterjesztések kezelésére szolgáló elektronikus rendszeren meg kell jeleníteni.
(2) Az állandó bizottság ülésére a bizottság tagjain kívül meg kell hívni a napirendi pont előterjesztőjét, valamint a 32. § (1) bekezdés b) pontja szerinti személyeket. Az előterjesztő a bizottság ülésén a napirendi pont tárgyalásán tanácskozási joggal vesz részt, ha a bizottságnak nem a tagja.
(3) Az összeférhetetlenségi, a méltatlansági és a vagyonnyilatkozat ellenőrzésére irányuló, tovább a kötelezettségszegés tényének a megállapítására vonatkozó eljárás esetén a Jogi és Ügyrendi bizottság ülésére meg kell hívni az eljárással érintett polgármestert, képviselőt vagy az állandó bizottság nem képviselő tagját.
(4) Az állandó bizottság ülését a bizottság elnöke vezeti. Ha a bizottság ülését a polgármester hívta össze, az ülést a polgármester nyitja meg és a bizottság tagjai által az ülés vezetésére megválasztott bizottsági tag vezeti.
(5) Az állandó bizottság ülésén napirend előtti felszólalásnak, közérdekű kérdésnek és közérdekű felszólalásnak nincs helye.
Az indítványok típusai és követelményei
25. Az önálló indítványok
67. § (1) A képviselő-testület által önálló napirendi pontként tárgyalható:
a) az önkormányzati rendelet tervezete,
b) a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatokra vonatkozó vagy az irányítási jogkörben hozott normatív önkormányzati határozat tervezete (a továbbiakban: határozati javaslat),
c) a személyi döntést kezdeményező javaslat,
d) a beszámoló, valamint
e) a közérdekű felvilágosításkérés
(a továbbiakban együtt: önálló indítvány).
(2) A képviselő-testület által önálló napirendi pontként tárgyalható a megbízás, a megbízás megszüntetése, a kinevezés és a felmentés előtti, valamint a képviselő-testület döntése szerinti szóbeli meghallgatás is.
(3) A jegyző az előterjesztő számára szakmai segítséget nyújtó, a Polgármesteri Hivatalban foglalkoztatott köztisztviselőkre kiterjedő hatállyal normatív utasításban állapítja meg az önálló indítvány formai követelményeit és a Polgármesteri Hivatal szervezeti egységei közötti egyeztetésének a rendjét.
68. § (1) A 67. § (1) bekezdés a)-d) pontja szerint több önálló indítványt az előterjesztés külön-külön mellékletei tartalmazzák. Az előterjesztés külön melléklete a rendelettervezet indokolása is.
(2) Az előterjesztés az előterjesztőjének, a döntéshozatal tárgyának, valamint a döntéshozatal javasolt időpontjának a megjelölése mellett tartalmazza:
a) a döntés előzményeit,
b) a döntéshozatal indokait,
c) az egyeztetési vagy véleményezési kötelezettség teljesítésére vonatkozó tájékoztatást,
d) a döntés meghozatalára vonatkozó javaslatot, valamint
e) a tárgyalás és a döntéshozatal módjára, továbbá a javasolt döntés elfogadásához szükséges szavazattöbbségre vonatkozó jogszabályi hivatkozást.
(3) Rendelettervezet és határozati javaslat előterjesztésében a jegyző törvényességi véleményét fel kell tüntetni.
(4) Ha a rendelettervezet vagy a határozati javaslat elfogadása esetén a végrehajtás az önkormányzati költségvetést érintő forrásigénnyel jár, a rendelettervezet esetén az előterjesztésnek, határozati javaslat esetén a határozati javaslat egy pontjának tartalmaznia kell a forrásigény összegét, valamint annak a költségvetési előirányzatnak a megnevezését, amely a döntés végrehajtásának a fedezetéül szolgál.
69. § (1) Rendelettervezetet a polgármester, a képviselő és a jegyző terjeszthet elő.
(2) A rendelettervezet szakmai tartalmát a jegyző határozza meg, valamint a jegyző gondoskodik arról, hogy a rendelettervezet megfeleljen a jogszabályszerkesztés jogszabályban meghatározott követelményeinek. Ha az előterjesztéssel benyújtott rendelettervezet a szakmai és a jogszabály-szerkesztési követelményeket nem teljesíti, vagy ahhoz a szabályozási tartalomnak megfelelő indokolást nem nyújtottak be, a jegyző az álláspontját törvényességi véleményben foglalja össze.
(3) A rendeletalkotási javaslatot tartalmazó előterjesztés a jogalkotásról szóló törvényben előírt előzetes hatásvizsgálat eredményét, valamint az arra utaló adatot is tartalmazza, hogy a javasolt szabályozás összhangban van-e az európai uniós jogból eredő kötelezettségekkel. A rendelettervezethez indokolást kell benyújtani. Az indokolás az előterjesztés önálló melléklete.
70. § (1) Határozati javaslatot a 69. § (1) bekezdésben meghatározott jogosultak és a jogszabály alapján vagy a feladatkörében eljáró állandó bizottság döntése szerint az állandó bizottság elnöke terjeszthet elő.
(2) Határozati javaslat megjelöléseként a kibocsátója megnevezésére, a határozat számozására utaló adatot, az „önkormányzati határozat” megjelölést és a tartalom rövid megjelölésére szolgáló címet kell tartalmaznia. Ha a határozati javaslat végrehajtást igényel, a felelőst és a határidőt is meg kell jelölni.
71. § (1) A beszámolót a jogszabály vagy a képviselő-testület döntése alapján beszámolásra kötelezett írásban készíti el.
(2) Beszámolót az terjeszthet elő, akit erre önkormányzati rendeletnél magasabb szintű jogszabály kötelez.
(3) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően, ha a beszámolási kötelezettséget önkormányzati rendelet írja elő, az előterjesztésre – a gazdasági társaság kivételével – jogosult és köteles az, akit erre az önkormányzati rendelet kötelezett. A gazdasági társaság helyett a gazdasági társaság feletti ellenőrzési jogot gyakorló polgármester vagy alpolgármester jogosult és köteles a beszámoló előterjesztésére.
(4) *3 Az önkormányzat többségi befolyása alatt álló gazdasági társaság felügyelő bizottsága külön rendelet szerinti beszámolója elfogadásáról a Képviselő-testület dönt. A napirend tárgyalása során a Képviselő-testület meghallgatja a társaság ügyvezetését ellátó személyt és a felügyelőbizottság elnökét, akik felé kérdés intézhető e rendelet szabályainak betartásával.
26. Nem önálló indítványok
72. § (1) A rendelettervezethez és a határozati javaslathoz kapcsolódó indítvány:
a) *1
b) az ajánlás és
c) a módosító javaslat.
(a továbbiakban: nem önálló indítvány).
(2) Nem önálló indítványt az e rendeletben meghatározott kivételekkel írásban lehet benyújtani.
73. § *2
74. § (1) Az állandó bizottság ajánlása az előterjesztés mellékletét képező döntési javaslatról kialakított véleményt tartalmazza, valamint a rendelettervezethez vagy a határozati javaslathoz benyújtott módosító javaslatok értékelését is tartalmazhatja.
(2) Az állandó bizottság ajánlását az állandó bizottság elnöke nyújtja be a képviselő-testület ülésére, legkésőbb az ülést megelőző munkanap végéig. Az ajánlás az ülésen szóban is előterjeszthető, de a Pénzügyi és Költségvetési Bizottság a költségvetésről és a zárszámadásról szóló előterjesztésről elfogadott ajánlását írásban terjeszti elő.
75. § (1) A módosító javaslatot a rendelettervezethez és a határozati javaslathoz lehet benyújtani. A módosító javaslat a benyújtott döntési javaslat megváltoztatását vagy kiegészítését tartalmazhatja.
(2) Módosító javaslatot képviselő nyújthat be.
(3) A módosító javaslatot szövegszerű pontossággal úgy kell megfogalmazni és a változást a döntési javaslat szövegében úgy kell megjelölni, hogy az elfogadásra javasolt szöveg a módosítással érintett döntési javaslatba egyértelműen azonosítható szövegként illeszkedjen. A módosító javaslatot indokolni kell.
(4) Módosító javaslatot annak az ülésnek a napját megelőző nap 12 óráig kell
írásban, elektronikus úton benyújtani a polgármesterhez, amelynek a napirendjén a döntési javaslatot tartalmazó előterjesztés szerepel. Ettől eltérően
a) a költségvetési rendelet tervezetéhez a módosító javaslatot az ülést megelőző 5. munkanapon 12 óráig,
b) sürgősségi javaslat elfogadása esetén az adott napirend tárgyalásának a megkezdéséig
írásban kell benyújtani.
76. § (1) A módosító javaslatról az előterjesztő nyilatkozik. Ha az előterjesztő úgy nyilatkozik, hogy a módosító javaslatot befogadja, a befogadott módosító javaslatról a képviselő-testület nem szavaz, az a rendelettervezet vagy a határozati javaslat részévé válik.
76/A. § *1 Az előterjesztő az adott napirendi pont tárgyalása során történő döntéshozatalt megelőzően benyújtott, illetve előadott előterjesztői kiegészítésével saját előterjesztése, javaslata tartalmát megváltoztathatja.
Helyi közügyekben való részvétel
27. A helyi közösség részvétele a döntések előkészítésében
77. § (1) A lakosság és a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatásának, a lakosság széles körét érintő döntések előkészítésébe való bevonásának a színtere:
a) a várospolitikai lakossági fórum, valamint
b) a képviselői fogadóóra.
(2) A várospolitikai lakossági fórum összehívásáról a képviselő-testület határoz.
(3) A várospolitikai lakossági fórumon elhangzott vélemények összefoglalóját az önkormányzat honlapján 15 napon belül közzé kell tenni.
(4) Ha a képviselő-testület a várospolitikai lakossági fórumot követő második ülésszak végéig tárgyal a várospolitikai fórum témáját képező helyi közügy tárgyában benyújtott előterjesztést, az előterjesztésben a fórumon kialakított álláspontokat ismertetni, a javaslatokat értékelni kell.
28. A közmeghallgatás
78. § (1) A közmeghallgatás a képviselő-testület ülésének a lakosság közvetlen bevonásával történő sajátos formája, amelyet a helyi közügyeket érintő kérdések és javaslatok megfogalmazásának a fórumaként évente egy alkalommal, az év negyedik negyedévében kell megtartani.
(2) A közmeghallgatást a polgármester a képviselő-testület ülésére meghívandók számára a képviselő-testületi üléssel azonos formában hívja össze. A lakosság számára a közmeghallgatás témáját, helyszínét és időpontját a képviselő-testület üléséről szóló meghívóval azonos módon közzétett meghívóval kell összehívni azzal, hogy a közmeghallgatás meghívóját az időpontját megelőző legalább 15 nappal közzé kell tenni.
29. Nyilvánosság
79. § (1) A képviselő-testület munkatervét a benyújtása napján elektronikusan kereshető formátumban közzé kell tenni a zuglo.hu honlap nyitóoldalán, a „Képviselő-testület” linkről elérhető oldalon szereplő „Testületi ülések” linkről elérhető oldalon.
(2) A képviselő-testület ülésére szóló meghívót, a napirendi javaslatot és az írásos előterjesztéseket – a zárt ülésre javasolt előterjesztés kivételével – legkésőbb a meghívó kiküldésével egyidejűleg elektronikusan kereshető formátumban közzé kell tenni az (1) bekezdésben meghatározott oldalon.
(3) A közérdekből nyilvános adatok kivételével a zárt ülés vagy az ülés zárt része napirendi pontjához készült előterjesztés kivételével az előterjesztésben szereplő személyes adatokat felismerhetetlenné kell tenni. A zárt ülés vagy az ülés zárt része napirendi pontjához készült előterjesztésben a közérdekből nyilvános adatok kivételével csak a képviselő-testület döntéséhez elengedhetetlenül szükséges személyes adat szerepelhet.
(4) A képviselő-testület ülésének nem zárt részéről készített hangfelvételt, valamint az ülés jegyzőkönyvét a Fővárosi Kormányhivatal részére történő megküldéstől számított öt munkanapon belül – a jegyzőkönyv esetében elektronikusan kereshető formátumban – közzé kell tenni az (1) bekezdésben meghatározott oldalon.
(5) A honlapról az (1)-(4) bekezdésben meghatározott adatok a közzétételt követő tíz év elteltével távolíthatóak el.
80. § (1) Az állandó bizottságra a 79. §-ban foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a közzétételi kötelezettséget a zuglo.hu honlap nyitóoldalán, a „Képviselő-testület” linkről elérhető oldalon szereplő „Bizottsági ülések” linkről elérhető oldalon kell teljesíteni.
(2) A zuglo.hu honlap nyitóoldalán a „Közérdekű adatok” linkről elérhető oldalon szereplő „Javadalmazás” linkről elérhető oldalon közzé kell tenni a polgármester, az alpolgármesterek, a képviselők és a képviselő-testület állandó bizottsága nem képviselő tagjainak a nevét, az illetményét vagy a tiszteletdíját és egyéb juttatásait.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott adatok a honlapról az érintett megbízatása megszűnését követő egy év elteltével távolíthatóak el.
81. § (1) Az önkormányzati rendeletet a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján kell kihirdetni a kihirdetés napjának a feltüntetésével.
(2) A képviselő-testület normatív határozatait a közzététel napjának a feltüntetésével a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján kell közzétenni.
(3) A rendeletet és a normatív határozatot az önkormányzat honlapján kereshető formában közzé kell tenni.
Záró rendelkezések
30. Hatályba léptető rendelkezés
82. § Ez a rendelet a kihirdetése napján 12 órakor lép hatályba.
2. melléklet4
Megállapította: 32/2023. (X. 2.) önkormányzati rendelet 3. § (1). Hatályos: 2023. X. 3-tól.
Megállapította: 32/2023. (X. 2.) önkormányzati rendelet 3. § (2). Hatályos: 2023. X. 3-tól.
Megállapította: 32/2023. (X. 2.) önkormányzati rendelet 3. § (3), 2. melléklet. Hatályos: 2023. X. 3-tól.
Megállapította: 9/2024. (IV. 2.) önkormányzati rendelet 63. §. Hatályos: 2024. IV. 24-től.
Megállapította: 44/2023. (XII. 14.) önkormányzati rendelet 27. §, 3. melléklet. Hatályos: 2023. XII. 15-től.
Megállapította: 32/2023. (X. 2.) önkormányzati rendelet 3. § (4), 3. melléklet. Hatályos: 2023. X. 3-tól.
Megállapította: Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testülete 3/2024. (III. 4.) önkormányzati rendelete 11. §, 6. melléklet. Hatályos: 2024. III. 5-től.