1. § *1 E rendelet hatálya kiterjed a Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) közigazgatási területén lévő, az Önkormányzat tulajdonában és kezelésében lévő azon közutakra, ezek műtárgyaira, tartozékaira, amelyek kezelése, üzemeltetése és fejlesztése a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény alapján az Önkormányzat feladata.

2. § Az Önkormányzat feladatkörébe tartozó közutak útkategóriába sorolását az 1. melléklet tartalmazza.

3. § E rendelet alkalmazásában:

4. § *1 (1) Az Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi közút kezelésével összefüggő feladatok közül a polgármesterre ruházza át a forgalmi rend kialakításra vonatkozó, a forgalomtechnikai kezelő megkeresésére történő nyilatkozat megtételének jogát.

(2) A Képviselő-testület a helyi közutak kezelésével összefüggő feladatok közül a jegyző útján látja el:

5. § (1) A helyi közút nem közlekedési célú igénybevételéhez szükséges külön jogszabályban előírt hozzájárulást, engedélyt és nyilatkozatot (a továbbiakban együtt: közútkezelői hozzájárulás) a közútkezelő adja ki.

6. § *1 A jogosult köteles a közút egy hetet meghaladó nem közlekedési célú igénybevételét megelőzően a munkavégzéssel érintett terület vonzáskörzetében élő lakosságot tájékoztatni.

7. § (1) A közútkezelői hozzájárulást annak kell beszereznie, aki a közterületet igénybe kívánja venni. A közútkezelői hozzájárulás iránti kérelmet a 2. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, az ott meghatározott mellékletekkel együtt.

(2) A közútkezelői hozzájárulás nem mentesít a jogszabályban előírt más engedélyek, hozzájárulások, nyilatkozatok beszerzése alól.

(4) A közútkezelői hozzájárulás érvényességi idejét a közútkezelő saját hatáskörben, szakmai mérlegelés alapján állapítja meg.

8. § (1) A közút állagának védelme, valamint a közúti közlekedés biztonsága érdekében a közút kezelője a közútkezelői hozzájárulásban – a közút nem közlekedési célú igénybevételének feltételeként – előírhatja, hogy a közút igénybevételének idejére a munka csak a közútkezelő képviselőjének személyes jelenlétében végezhető.

(2) A burkolatbontással nem járó, nem közlekedési célú igénybevétel esetén – a burkolatbontással nem járó daruzási, építőanyag-rakodási és betonpumpa-elhelyezési igénybevételt kivéve – a jogosult köteles a közterület használatára vonatkozó hatósági szerződést kötni. A hatósági szerződés megkötésének előzetes feltétele az érvényes közútkezelői hozzájárulás.

9. § (1) A közterület burkolatbontással járó, nem közlekedési célú igénybevétele vagy burkolatbontással nem járó daruzási, építőanyag-rakodási és betonpumpa-elhelyezési igénybevétele esetén a 3. mellékletben meghatározott díjtételnek megfelelően számított igénybevételi díjat kell fizetni. Ha a számított díj összege a bruttó 1000,- Ft-ot nem haladja meg, a kérelmezőnek nem kell igénybevételi díjat fizetnie. A közterület nem közlekedési célú igénybevétele esetén a díjszámítás alapja a munkavégzés során elkorlátozott terület nagysága.

(2) Nem kell díjat fizetni a közút kezelője által vagy megrendelésére végzett üzemeltetéshez, fenntartáshoz és építéshez kapcsolódó nem közlekedési célú igénybevétel esetén.

(3) Az (1) bekezdés szerinti díj megfizetését a munkakezdési hozzájárulás iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolni kell. A díj megfizetésének hiányában munkakezdési hozzájárulás nem adható.

(4) Az igénybe vevő köteles gondoskodni arról, hogy a nem közlekedési célú igénybevételhez szükséges valamennyi hozzájárulás és engedély a helyszínen rendelkezésre álljon, valamint köteles azokat a közútkezelő megbízottja és a közterület-felügyelő felszólítására ellenőrzésre bemutatni.

10. § (1) Ha a közutat nem közlekedési célból a kezelő hozzájárulása nélkül vagy a hozzájárulásban előírt feltételektől eltérően vették igénybe, a közút kezelője az igénybe vevőt az eredeti állapot helyreállítására, a hozzájárulásban előírt feltételek betartására, a közút állagának védelme és a forgalom biztonsága érdekében szükséges intézkedések megtételére kötelezi.

11. § *1 (1) A közútkezelői hozzájárulás alapján a tényleges munkavégzés megkezdése előtt legalább 30 nappal munkakezdési hozzájárulást kell kérni.

(2) A munkakezdési hozzájárulást annak kell beszereznie, aki a helyi közutat munkavégzés céljából igénybe kívánja venni (a továbbiakban: kivitelező).

(3) A munkakezdési hozzájárulás át nem ruházható, a munkakezdési hozzájárulás jogosultja a kivitelező.

(4) A munkakezdési hozzájárulás iránti kérelmet a 4. melléklet szerinti formanyomtatványon az ott feltüntetett mellékletek csatolásával személyesen vagy postai úton kell benyújtani.

(5) A munkakezdési hozzájárulás nem mentesít az egyéb, más jogszabályok által előírt engedélyek, hozzájárulások, nyilatkozatok beszerzési kötelezettsége alól.

(6) Burkolatbontással járó munkavégzéshez november 15. és március 15. közötti időszakban munkakezdési hozzájárulás csak rendkívüli esetben adható. Ennek tekinthető, ha a várható időjárási viszonyok a munkát megengedik, és a hozzájárulás jogosultja kötelezettséget vállal a téli munkavégzés feltételeinek a biztosítására.

(7) A munkakezdési hozzájárulás jogosultja köteles a kivitelezés teljes időtartama alatt gondoskodni a jogszabályok, irányelvek, szabványok, útügyi műszaki előírások, továbbá az előírt építési, forgalomtechnikai és egyéb rendelkezések betartásáról.

12. § (1) A közút végleges helyreállítását – ideértve az útburkolati jeleket is – a munkakezdési hozzájárulásban előírt határidőre be kell fejezni.

(2) Amennyiben az engedélyezett határidőn belül a munka nem készül el, a határidő lejártát megelőzően a határidő hosszabbítására vonatkozó kérelmet kell benyújtani.

(3) A határidő-hosszabbításról a közútkezelő soron kívül dönt.

13. § *1 (1) Egyszerűsített munkakezdési hozzájárulást kell kérni:

14. § (1) A közterület nem közlekedési célú rendkívüli igénybevételét az igénybevevő köteles a közútkezelőnek – az igénybevétel megkezdése előtt, de legkésőbb azzal egyidejűleg – bejelenteni, valamint az élet- és vagyonbiztonság érdekében szükséges intézkedéseket megtenni. A bejelentés elmulasztását úgy kell tekinteni, hogy a közterületet az előírt hozzájárulás nélkül vették nem közlekedési célból igénybe.

(2) Az igénybevevő a rendkívüli igénybevétel okának megjelölését, a halaszthatatlanságra vonatkozó szakvéleményt vagy üzemeltetői nyilatkozatot a rendkívüli esemény tudomására jutásának idején, de legkésőbb a munka megkezdését követő 12 órán belül köteles megküldeni a közútkezelőnek. A bejelentést igazoló dokumentumot a munkavégzés ideje alatt a helyszínen kell tartani.

(3) Az igénybevevő köteles a munkát a közútkezelő által az egyszerűsített munkakezdési hozzájárulásban meghatározott feltételek figyelembevételével végezni, valamint az igénybe vett közterületet az abban foglalt előírások szerint helyreállítani.

(4) Nem mentesül az igénybevevő az egyszerűsített munkakezdési hozzájárulás beszerzése alól, ha a rendkívüli igénybevételre rendelkezésre álló 72 óra elteltével a közterület nem közlekedési célú rendkívüli igénybevételét ismételten bejelenti.

15. § A munkakezdési hozzájárulás jogosultja a munka megkezdése előtt átadás-átvételi eljárás keretében veszi át a munkaterületet a közútkezelőtől. A munka megkezdése előtt az eredeti állapotot a kivitelező fényképsorozattal vagy videofelvétellel dokumentálja, és egy példányt a közútkezelőnek át kell adnia.

16. § (1) A közterületen végzett munkákkal érintett munkaterületet a forgalomtól – a jogszabályban meghatározottak és a jóváhagyott ideiglenes forgalomszabályozási terv szerint – el kell választani. A munkaterületre előjelzéssel fel kell hívni a figyelmet, és azt közúti jelzéssel meg kell jelölni.

(2) A közterületi útelzárás, elkorlátozás és forgalomterelés elemeinek meg kell felelniük a jogszabályokban, valamint szabványokban, útügyi műszaki előírásokban és irányelvekben foglalt követelményeknek.

(3) A forgalom számára fenntartott területen munkagép, anyagszállító jármű nem tartózkodhat, anyagot nem tárolhat, a közterületnek bármilyen célból csak a forgalomszabályozási tervben megjelölt része foglalható el.

17. § (1) Közterületen végzett vagy a közterületet érintő munkák kivitelezésének ideje alatt a forgalmat a forgalomtechnikai kezelő hozzájárulásával ellátott forgalomszabályozási tervben foglaltak alapján kell fenntartani.

(2) A munkakezdési hozzájárulás jogosultja köteles a fővárosi közlekedési tájékoztatási feladatokat ellátó szervezetet, valamint az érintett ingatlantulajdonosokat az ideiglenes forgalmi rend kialakításáról – az ideiglenes forgalmi rend életbelépését megelőzően legalább 3 munkanappal korábban – értesíteni.

(3) A közterületen végzett munkálatok ideje alatt az ideiglenes forgalmi rendhez tartozó forgalomtechnikai eszközök üzemeltetése a munkakezdési hozzájárulás jogosultjának a feladata és felelőssége.

(4) Amíg ideiglenes forgalmi rend van érvényben, az ellentétes értelmű közúti jelzéseket letakarással vagy leszereléssel kell érvényteleníteni.

(5) Az ideiglenes jelzőtáblák kivételesen hordozható kivitelű, felborulás ellen védett oszlopokra is helyezhetők.

(6) A munkavégzés során az általános forgalomtechnikai üzemeltetői és technológiai előírásokat be kell tartani.

18. § Az útburkolat helyreállítását és az egyéb munkák befejezését követően (vagy azzal egyidejűleg) az építést megelőző forgalmi rendet a munkakezdési hozzájárulás jogosultja köteles helyreállítani, valamint az új forgalmi rendet kialakítani a fővárosi közlekedési tájékoztatási feladatokat ellátó szervezet egyidejű értesítése mellett.

19. § (1) Bontással járó munka akkor kezdhető meg, amennyiben a folyamatos munkavégzéshez és az előírt határidőre történő befejezéshez minden feltétel biztosított, továbbá a munka megkezdésének pontos időpontja és szükség esetén a munkavégzés ütemezésének bejelentése megtörtént.

(2) A munkakezdési hozzájárulás jogosultja a közútkezelő felhívására igazolni köteles, hogy a munka folyamatos végzésének feltételei biztosítottak, a munka végzéséhez szükséges engedélyek és hozzájárulások rendelkezésre állnak. A munka végzéséhez szükséges engedélyeket és hozzájárulásokat a kivitelezés teljes időtartama alatt a munkavégzés helyszínén kell tartani.

(3) A munkákat a vonatkozó szakági előírások betartása mellett kell végezni, és a munkák befejezését követően a helyreállítást azonnal meg kell kezdeni.

(4) Járdán, gyalogúton és kerékpárúton a nyomvonalas létesítmény munkálatait úgy kell végezni, hogy a vezetékfektetés, valamint a helyreállítás folyamatosan kövesse a nyomvonalat. A nyitott munkaárok hossza nem haladhatja meg az egy kábeldobon levő kábelmennyiség hosszát.

(5) A munkaárok visszatöltését szakszerű tömörítéssel kell elvégezni, mely során a kitermelt, de visszatöltésre alkalmatlan, fagyott vagy veszélyes anyagot nem szabad felhasználni.

20. § (1) A munka végzése során biztosítani kell az építőanyagok kiszállítására és a munkahelyen történő megfelelő tárolására vonatkozó előírások maradéktalan betartását.

(2) A munkavégzéshez szükséges anyagokat a munkaterületen úgy kell tárolni, hogy az a közlekedést ne akadályozza, biztonságát ne veszélyeztesse, és szennyeződést ne okozzon. A kitermelt és ott felhasználásra nem kerülő anyagot késedelem nélkül el kell szállítani.

(3) A felbontott burkolat jó állapotú, de visszaépítésre nem kerülő idomköveit megtisztítva az üzemeltető által megjelölt helyre kell szállítani és ott idomba rakva – dokumentálva – átadni.

(4) A közutat, a műtárgyait és tartozékait föld-, törmelék,- gép-, szerszámtárolásra felhasználni nem lehet.

(5) Ha a munkakezdési hozzájárulás jogosultja a kivitelezés során felbontandó területen kívül más területet is igénybe kíván venni a felbontáshoz kapcsolódó egyéb munkavégzés céljából – különösen felvonulás, deponálás, konténertárolás –, a közterület használatára vonatkozó önkormányzati rendeletben foglaltakat is be kell tartania.

21. § (1) Földmunka esetén a munkaárok fát 2 méternél jobban nem közelíthet meg. Amennyiben a nyomvonalas létesítmény kiépítése más módon – valamilyen kényszerhelyzet miatt – nem oldható meg, a gyökérzet megóvása mellett kézi vagy gépi átfúrást kell alkalmazni. Az átfúrás a fa törzsét 1,5 méternél jobban nem közelítheti meg.

(2) Fa törzsétől mért 3 méteres sugarú körön belül legfeljebb 50 cm mélyen a gyökérzónában lévő föld kitermelését kizárólag kézzel szabad végezni. A munkák során 5 centiméternél vastagabb gyökér nem vágható el. A 2 és 5 cm közötti vastagságú elvágott gyökerek esetében merőleges, sík metszési felületet kell kialakítani, azokat óvni kell a huzamosabb kiszáradástól, ezért mielőbbi földtakarást kell alkalmazni. A fa gyökérmetszése esetén a gallyait 1/5 részben vissza kell vágni.

(3) Az építési munkák által érintett területen a munkagépek hatósugarán belüli és a szállítójárművek útvonalába eső fák törzsét – ha a fák sérülésének veszélye fennáll – a munkálatok ideje alatt kalodával kell védeni. A kalodát a törzshöz rögzíteni nem szabad.

(4) Fák tövében és a közművek felszíni szerelvényein építési anyagokat, a kitermelt földet és törmeléket tárolni még ideiglenes jelleggel sem szabad.

22. § (1) A helyi közutak fejlesztését, felújítását megelőző közműépítés miatti útburkolatbontás helyreállítása esetén az útburkolatot ideiglenes jelleggel lehet helyreállítani.

(2) Az ideiglenes helyreállítás módját az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a közútkezelő egyedileg határozza meg.

(3) Az útburkolatot – annak végleges helyreállításáig – a munkakezdési hozzájárulás jogosultjának biztonságos közlekedésre alkalmas állapotban kell tartania.

23. § (1) A helyi közutat a közútkezelő által a munkakezdési hozzájárulásban, a jogszabályokban, az irányelvekben, a szabványokban és útügyi műszaki előírásokban előírt módon, legalább a felbontott útburkolattal azonos minőségű, tartósságú, valamint teherbírású burkolatnemmel kell véglegesen helyreállítani.

(2) A helyi közút részét képező úttest burkolata kizárólag hengerelt aszfalt, a járda burkolata kizárólag öntött aszfalt lehet. Ha az érintett magántulajdonú ingatlan tulajdonosa teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatot nyújt be a közútkezelőhöz, melyben vállalja az ingatlan előtti járdaszakasz üzemeltetését, annak burkolataként beton térkő is engedélyezhető.

(3) A közút területén, alatta, felette elhelyezkedő közművek, közmű fedlapok, szerelvények közterületet érintő bontása, építése, javítása, karbantartása esetén a közmű üzemeltetője vagy megbízottja köteles az úttestet úgy helyreállítani, hogy az út függőleges vonalvezetésében a közmű fedlapok, szerelvények indokolatlan eltérést ne okozzanak.

24. § (1) A munka befejezéséről és a helyreállítás megtörténtéről, valamint a műszaki átadás-átvétel tervezett időpontjáról a kivitelező a közútkezelőt értesíti.

(2) A munkakezdési hozzájárulás jogosultja a munka befejezése után átadás-átvételi eljárás keretében adja vissza a munkaterületet a közútkezelőnek. Az átadás-átvételről a 6. melléklet szerinti jegyzőkönyvet kell kiállítani.

(3) A munkakezdési hozzájárulás jogosultja a munka befejezését követően a munkaterület átadás-átvételi eljárása során legalább az alábbiakat köteles a közútkezelőnek átadni, melyek a jegyzőkönyv mellékletét képezik:

25. § (1) A kiemelt munkaárok visszatöltésére csak arra alkalmas anyagot szabad felhasználni, melyet legfeljebb 25 cm-es terítési vastagságban, réteges tömörítéssel kell beépíteni. A közművezetékek környezetének tömörsége legalább Tr=85%-os, a töltéstest legalább Tr=90%-os, a földmű, úttükör, ágyazat legalább Tr=95%-os. A földmű felszínén legalább E₂=50 MN/m² teherbírási értéket kell elérni, a burkolatalap alá legalább E₂=60 MN/m² teherbírási értékű ágyazatot kell építeni.

(2) Az ágyazat vastagságának járda, gyalogút, kerékpárút, gyalog- és kerékpárút, kapubehajtó burkolatok alaprétege alatt legalább 15 centiméternek, úttest alatt legalább 20 cm vastagnak kell lennie. A tömörítést és a teherbírást bizonylatolni kell.

(3) A felbontott burkolatok alapját földnedves betonból vagy hidraulikus kötőanyagú stabilizációs alaprétegből kell kialakítani úgy, hogy annak minősége és vastagsága az eredetivel megegyezzen, és megfeleljen a jogszabályok, szabványok és útügyi műszaki előírások, irányelvek feltételeinek. A betonalap együttdolgozása érdekében a meglévő betonalap csatlakozó felületét érdesítéssel kell kialakítani.

26. § (1) Aszfaltburkolatú utaknál az aszfalt úttestet minimum 10 cm összvastagságú, 2 rétegű hengerelt aszfaltburkolattal kell helyreállítani az eredetivel megegyező vagy annál jobb minőségű aszfaltfajtával.

(2) Az útpálya aszfaltburkolatának helyreállítását kötőréteg szintig a munkaárok szélességi méreteihez képest mindkét oldalon és hosszirányban is rétegenként 30-30 cm-es átlapolással kell elvégezni.

(3) A kopóréteg helyreállításának mértéke aszfalt burkolatú utaknál:

(4) Amennyiben a munkaárok széle a kiemelt szegélytől 50 centiméterre vagy annál kisebb távolságra van, akkor az útpályát a munkaárok külső szélétől a kiemelt szegélyig teljes szerkezettel újra kell építeni.

(5) Pontszerű bontások (különösen: közmű fedlapok, szerelvények javítása, cseréje, szintbehelyezése) helyreállításánál, – meglévő hengerelt aszfalt esetén is – a közúti forgalomra alkalmas minőségű, minimum 8 cm MA-11 öntött aszfalt használható.

27. § (1) Kerékpárút, gyalogút és járda felbontása esetén a szükséges alépítményi munkák elvégzése után a burkolatot teljes szélességben kell újraépíteni az eredetivel megegyező burkolatnemmel.

(2) A kerékpárút, gyalogút és járda tengelyére merőleges bontások esetén a pályaszerkezeti rétegeket átlapolással, a munkaárok szélességi méreteihez képest mindkét oldalon és hosszirányban is rétegenként 20-20 cm-es túlnyújtással kell megépíteni.

28. § (1) Betonkő burkolatú pályaszerkezetek helyreállításakor az eredeti vagy azzal megegyező típusú, vastagságú, színű és felületi megjelenésű burkolóköveket kell alkalmazni.

(2) A felbontott kis- és nagy kockakő burkolatokat a meglévő és megmaradó burkolattal azonos anyagú és azonos méretű kövekből, azonos sor- és hézagkiosztással, a környező ívszeleteket és hullámvonalakat megtartva kell helyreállítani úgy, hogy a helyreállított felületek a környezetükhöz illeszkedjenek.

29. § (1) Ha egyazon beruházás alatt a nyomvonal szakaszosan érinti az úttestet, a teljes pályaszerkezetet a beruházás kezdő és végpontja között helyre kell állítani. Szakaszos helyreállítás tilos.

(2) Az új kopóréteget a meglévőhöz minden esetben hézag- és lépcsőmentesen kell csatlakoztatni, a szélek élvágóval történő levágása, valamint a megfelelő tapadás biztosítása (kellősítése), bitumenes hézagtömítő szalag elhelyezése után. A vágások kizárólag az út tengelyével párhuzamosak és arra merőlegesek lehetnek.

(3) A helyreállítás során egybefüggő szabályos négyszög felületet kell kialakítani.

(4) Az útburkolat szakszerű megépítése a szükséges alépítményi munkák elvégzése után kezdhető meg.

(5) A helyreállított burkolatok felületét úgy kell kialakítani, hogy a csapadékvíz elvezetése biztosított legyen.

30. § (1) A nyomvonalba eső útcsatlakozásoknál, kijelölt gyalogátkelőhelyeknél a szegélyeket le kell süllyeszteni úgy, hogy az úttesttől mért szintkülönbség maximum 2 cm lehet. Gyalogút és a járda burkolatát maximum 8%-os rámpával kell a szegélykőhöz csatlakoztatni. Ezeken a helyeken a vakok és gyengénlátók számára eltérő kontrasztú taktilis kövek helyezendők el.

(2) A csatlakozási rámpába eső közműszerelvényeket megfelelő szintbe és esésbe kell helyezni.

31. § A közút biztonságos közlekedésre alkalmatlan állapota vagy forgalomtechnikai hiba miatt keletkezett kár esetén a károsultnak a kárigényt haladéktalanul be kell jelentenie a közútkezelőhöz, aki köteles a kárigény-bejelentéseket körültekintően kivizsgálni.

32. § (1) Ha a nem közlekedési célú vagy a rendkívüli igénybevétel miatt a helyreállítás befejezésétől számítva az elvégzett munkára vonatkozó kötelező alkalmassági határidőn belül a közúton süllyedés vagy más hiba keletkezik, azt a munkakezdési hozzájárulás jogosultja vagy a rendkívüli igénybevétel bejelentője köteles megszüntetni.

(2) A hiba megszüntetéséig bekövetezett baleset, balesetből eredő kár megtérítése iránti felelősség a munkakezdési hozzájárulás jogosultját vagy a rendkívüli igénybevétel bejelentőjét terheli.

33. § (1) Az Önkormányzat a rendelkezésére álló források alapján évente a költségvetésében meghatározza az üzemeltetés adott évére vonatkozó szolgáltatási szintjét és az adott évben elvégzendő legfontosabb feladatokat, amelyeket az üzemeltető köteles érvényesíteni.

(2) Az üzemeltető a helyi közutak üzemeltetésével összefüggő tevékenységek (különösen: lokális hibák javítása, burkolatfelújítás) ütemezéséről havonta előre tájékoztatja a közútkezelőt.

34. § Az üzemeltető útellenőri szolgálata:

35. § Az üzemeltető folyamatosan köteles gondoskodni az általa kezelt közterületek biztonságos közlekedésre alkalmas állapotának fenntartásáról, karbantartásáról. Ennek érdekében – ha jogszabály másként nem rendelkezik – gondoskodik:

36. § Az üzemeltető a közút nem közlekedési célú igénybevételével járó munkavégzés ellenőrzésére jogosult. Ha az üzemeltető az ellenőrzés során az engedélyekben, hozzájárulásokban foglaltaktól eltérést tapasztal, a helyszínen jegyzőkönyvet és fotódokumentációt készít, melyet megküld a közútkezelőnek.

37. § A közút fejlesztését, felújítását, burkolatának teljes szélességű helyreállítását követő 5 évig azon burkolatbontással járó munka – a közút nem közlekedési célú rendkívüli igénybevételének kivételével – nem végezhető. A közútkezelő burkolatbontással járó munka 5 év letelte előtti megkezdéséhez csak kivételesen indokolt esetben járulhat hozzá.

38. § A közút építésének, fejlesztésének, a burkolatának teljes szélességű helyreállításának megkezdése előtt a kivitelező:

39. § Ez a rendelet 2018. október 1-én lép hatályba.

40. § (1) Ezt a rendeletet a hatálybalépésekor folyamatban lévő kezelői hozzájárulás kiadása iránti eljárásokban is alkalmazni kell.

(2) E rendelet hatálybalépésekor közútkezelői hozzájárulással rendelkező jogosult e rendelet hatálybalépésétől számított 3 hónapon belül köteles eleget tenni az e rendeletben foglalt előírásoknak.

41. § Hatályát veszti a Budapest Főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testületének a Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata tulajdonában álló közterületek használatának és a helyi közutak kezelésének rendjéről szóló 48/2015. (X. 21.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Ör.) HARMADIK RÉSZE, továbbá 6-9. és 11. melléklete.

42. § Hatályát veszti a Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testületének a Képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról szóló 27/2014. (XI. 14.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: SZMSZ) 2. melléklet 55. pont f) alpontja.

43. § Az SZMSZ 2. melléklet 56. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

44. § Az SZMSZ 3. melléklet 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: