1. §⁴ -

2. § (1)⁵

(2) A rendelet hatálya nem terjed ki:

(3)⁷

3. § (1)⁸ E rendelet alkalmazásában:

(2) Ahol jelen rendelet az ingatlan tulajdonosáról rendelkezik, ott az ingatlan kezelőjét is érteni kell, használónak minősül a haszonélvező, használó, bérlő, albérlő, szívességi használó és az ingatlant más jogosultság alapján használó személy.

4. § (1) Az egyes ingatlanok tisztán tartásáról az ingatlan tulajdonosa és használója köteles gondoskodni.

(2) A lakó- és az emberi tartózkodásra szolgáló más épületek közös használati részének (kapualj, lépcsőház, folyosó, terasz, felvonó, mosókonyha, szárító, pince és padlásrész, közös illemhely, hulladékledobó és -gyűjtő, udvar, stb.) rendszeres rovar- és rágcsálómentesítéséről a tulajdonosnak, a lakásnak és a lakás céljára használt más helyiségnek, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségnek és az ezekhez tartozó területeknek a rendszeres rovar- és rágcsálóirtásáról pedig a tulajdonosnak és a használónak kell gondoskodnia.

(3) Az ingatlan tulajdonosa, használója köteles a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról gondoskodni.

(4) A belterületi közterületen – a közúti forgalom számára igénybe vett terület (úttest) kivételével – síkosságmentesítésre csak olyan mennyiségű és összetételű anyag használható, amely a közterületen vagy annak közvetlen környezetében lévő fás szárú növény egészségét nem veszélyezteti.

(5) Intézmények, szórakozóhelyek, vendéglátó-ipari egységek, kereskedelmi üzlethelyiségek és más elárusítóhelyek előtti járdaszakasz tisztán tartása, hó- és síkosságmentesítése nyitvatartási időben a használó, illetve a létesítményt üzemeltető, nyitvatartási időn túl a tulajdonos kötelessége.

(6) Közterületen hulladékot csak az erre a célra rendszeresített és felállított tartályokban szabad elhelyezni.

(7) Az üzletek, vendéglátóhelyek, elárusítóhelyek előtt a szemétgyűjtő tartályok elhelyezése és tisztán tartása nyitvatartási időben az üzemeltető feladata.

(8) Az ivóvizet szolgáltató kutak, díszkutak, csobogók, közkifolyók, szökőkutak közterületi ivó-kutak környezetét az üzemeltetőnek különös gonddal kell tisztán tartani és megvédeni az esetleges szennyeződésektől.

(9) A szökőkutakban, vízjátékokban tilos fürdeni, vagy bármilyen módon azok vizébe belépni, szennyezni.

(10) Az ingatlan tulajdonosa vagy kezelője köteles az ingatlanhoz tartozó, közterületre kihelyezett hulladékgyűjtő edényzet környezetének tisztán tartására.

(11)¹⁰ A közterületen, parkokban elhelyezett szemetes kosarak tisztán tartásáról közszolgáltatás keretében a Városgazda XVIII. kerület Nonprofit Zrt. gondoskodik.

(12) Az ingatlan tulajdonosa, kezelője vagy használója köteles gondoskodni az ingatlanról a gyalogjárda és az úttest fölé nyúló ágak és bokrok megfelelő metszéséről, karbantartásáról, úgy, hogy azzal biztosítsa a gyalogos-, illetve a közúti forgalom zavartalanságát.

5. § (1) A kerület területén található ingatlanok tulajdonosai, használói kötelesek ingatlanukat rendben, szemét- és gyommentes állapotban tartani, az ingatlanon a károsítók ellen szükség szerint védekezni.

(2) A telek tulajdonosai kötelesek gondoskodni a telek be nem épített részének karbantartásáról, a törmelék, a bontási anyag, a hulladék, a szemét, a gyom és inváziós növények eltávolításáról, a tereprendezésről, a növényzet telepítéséről.

(3) Az ingatlan tulajdonosa, használója lehetőség szerint az ingatlan előtti területet füvesítheti, parkosíthatja, az egyéb jogszabályokban meghatározott korlátozásokkal.

(4) A kerület területén működő kereskedelmi egységekhez, vendéglátó-ipari és szolgáltató létesítményekhez tartozó kirakatot, ablakot, kaput, cégtáblát, reklámtáblát, stb. a tulajdonos (használó) a szükségesnek megfelelően köteles megtisztítani.

(5) Az üzemeltető köteles a kereskedelmi egység, vendéglátó-ipari és szolgáltató létesítmény jellegének megfelelően a magasabb szintű jogszabályokban szabályozott módon, a napi, heti, havi stb. takarításra, rovar- és rágcsálóirtásra vonatkozó szabályokat betartani.

(6) Építés, bontás, vagy felújítás alatt álló ingatlan tisztán tartása az építést végző (kivitelező, tulajdonos) feladata.

(7) Az építési területekről a közterületekre történő sárfelhordás, egyéb szennyeződés takarításáról a kivitelezőnek kell gondoskodnia.

(8)¹¹ A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet – továbbiakban: vízgazdálkodási Korm. rendelet – 24. § (1) bekezdésében meghatározott kutak létesítéséhez a vízgazdálkodási Korm. rendeletben meghatározott hatóság engedélye szükséges.

6. § (1) Elhullott állatokat elhantolni a nem emberi fogyasztásra szánt állati eredetű melléktermékekre vonatkozó állategészségügyi szabályok megállapításáról szóló 45/2012. (V.8.) VM rendeletben előírt szabályoknak megfelelően lehet.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt állatok elhantolásával, illetve az állat tetemének elszállításával kapcsolatos kötelezettséget az állati hulladék birtokosa az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény – továbbiakban Éltv. –19. § (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel köteles teljesíteni.

(3)¹² Az állat tetemének elszállításáról az Éltv. 19. § (2) bekezdésének a) és b) pontjában foglaltak fennállása esetén az Budapest Főváros XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat)gondoskodik.

7. § (1) Közterületen anyagot lerakni és tárolni, közterületet elfoglalni, illetve rendeltetésétől eltérő módon használni csak egyéb jogszabályokban meghatározott módon és engedély alapján lehet.

(2) A közterület-használati engedély kiadásánál ügyelni kell arra, hogy a közterületen lévő berendezések, felszerelési tárgyak, fák, növények szabadon maradjanak és ne rongálódjanak. A kiadott engedélyben meg kell határozni az esetleges helyreállítás módját, idejét és a költségviselési kötelezettséget, beleértve a környezetszennyezés megszüntetését is.

(3) A közterületek, sportolás céljára szolgáló területek beszennyezése tilos. A köztisztaság megóvása és a balesetek elkerülése végett az említett területeken hulladékot, szennyező vagy egészségre ártalmas anyagot kiönteni, elszórni, kiengedni vagy eldobni, valamint járművet, munkagépet úgy tárolni nem szabad, hogy az a közterület, illetve sportolás céljára szolgáló terület rendeltetésszerű használatát akadályozza.

8. § Élő fára reklámhordozót kihelyezni tilos.

9. § (1)¹³ Aki a közterületet, köztéri szobrot bármely módon beszennyezi, köteles a szennyeződést haladéktalanul eltávolítani. Aki a közterület létesítményeit vagy az azon lévő növényzetet, illetve köztéri szobrot megrongálja, köteles az eredeti állapotot helyreállítani. Amennyiben az eredeti állapot helyreállítása, vagy a szennyeződés eltávolítása nem lehetséges, köteles a rongálással okozott kárt az Önkormányzatnak megtéríteni.

(2)¹⁴ A közterületen elhelyezett hulladékgyűjtők rendszeres ürítéséről – amennyiben azok kihelyezését az Önkormányzat rendelte el – közszolgáltatás keretében a Városgazda XVIII. kerület Nonprofit Zrt. gondoskodik.

10. § (1) A zöldterület tulajdonosa, vagyonkezelője vagy üzemeltetője köteles a tulajdonában, kezelésében lévő zöldterületeket fenntartani, valamint gondoskodni a növényzet ápolásáról és az időszerű növényvédelmi munkálatok elvégzéséről a vonatkozó jogszabályok alapján.

(2) A tulajdonos az (1) bekezdés szerinti feladatai keretében köteles a zöldterületet

(3) A zöldterületeket rendeltetésüknek megfelelő célra és módon, állaguk sérelme nélkül, a tulajdonos ettől eltérő döntése hiányában, mindenki ingyenesen használhatja. A használat során bekövetkező állagsérelem esetén az eredeti állapot helyreállítása az állagsérelmet okozó kötelessége.

(4) A zöldterület rendeltetésszerű és jogszabálynak megfelelő használatának érvényesítéséről és ellenőrzéséről a tulajdonos, használó gondoskodik. Ennek keretében a tulajdonos meghatározhatja a zöldterület használatának sajátos szabályait és feltételeit, melyről jól látható helyen köteles megfelelő tájékoztatást nyújtani.

(5) A közterületen található zöldterületet a rendeltetésétől eltérő célra (például: árusítás, rendezvények, egyéb üzleti tevékenység) a tulajdonos előzetes egyetértésével, csak megfelelő engedéllyel, ideiglenesen, a helyreállítás költségeinek megtérítése és az esetleges hatósági engedélyezés során megállapított megfelelő biztosítékok kikötése mellett lehet használni.

(6) A halasztást nem tűrő igénybevételek (pl. csőtörés) esetén az igénybe vevő köteles a tulajdonost értesíteni, és gondoskodni az eredeti állapot 30 napon belül – a tulajdonossal egyeztetett módon – történő helyreállításáról, az érintett terület és közvetlen környezete tisztán tartásáról, a keletkezett hulladék eltávolításáról, a növényzet és állatvilág védelméről. Ha a növényültetés és az egyéb helyreállítási munkák szakmai okok alapján ezen időn belül nem végezhetők el, azokat a legközelebbi ültetési időszakban kell végrehajtani.

(7) A helyi közlekedéssel összefüggő feladatok megvalósítása során úgy kell eljárni, hogy a közutat, járdát szegélyező, illetőleg a közúti forgalmat irányító vagy elválasztó, részben vagy egészben növényzettel borított közterületen – a közlekedés és a parkolás feltételeinek biztosítása mellett – a zöldterület kellő védelmet kapjon, annak érdekében, hogy funkcióját folyamatosan betöltse és épségben fennmaradjon.

(8) A zöldterületek megóvásához és fejlesztéséhez szükséges feltételeket az Önkormányzat a költségvetési rendeletében meghatározott mértékben biztosítja.

11. § (1) Tilos a zöldterületen közműveket fektetni, kivéve, ha a közműfektetés alapos indokkal más nyomvonalon nem oldható meg, a közműfektetést végző szervezet vagy személy a tulajdonos felé kötelezettséget vállal a szakszerű helyreállításra, és azt a tulajdonos elfogadja.

(2) Tilos a zöldterületek növényzetét, felszerelési tárgyait vagy azok tartozékát, az ott elhelyezett köztéri műtárgyakat megrongálni, elpusztítani.

(3) Járművel, kerékpárral csak a zöldterületek erre a célra kijelölt útjain lehet közlekedni.

(4) Parkosított területre gépkocsival vagy más járművel behajtani, beállni tilos.

(5) Zöldterületen gépjárművet javítani, mosni, valamint ilyen célra a közkifolyót, kerti csapot igénybe venni tilos.

(6) Zöldterületen szemetelni, azt bármilyen módon beszennyezni, vagy azon törmeléket vagy egyéb tárgyat engedély nélkül elhelyezni tilos.

(7) A közterületekre vonatkozó szabályozást, és célkitűzéseket a Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzat Képviselő-testülete 188/2011. (03.31.) sz. Zöldfelület gazdálkodási koncepciója tartalmazza.

12. § (1) A háztartási hulladék gyűjtése zárt rendszerű tárolóban történik.

(2) A szállításról – előre meghatározott időben – a Fővárosi Önkormányzat által megbízott szervezet gondoskodik.

(3) A lakásban és az emberi tartózkodásra szolgáló más helyiségekben, területeken felhalmozódott szilárd hulladék elszállítására az évente szervezett és meghirdetett lomtalanítási akció is igénybe vehető, figyelembe véve a lomtalanításra vonatkozó egyéb előírásokat.

13. § (1) Az Önkormányzat Környezetvédelmi Alapot hoz létre.

(2) A Környezetvédelmi Alap bevételeit a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 58. § (2) bekezdése határozza meg.

(3) Az Önkormányzat bevételének környezetvédelmi célokra elkülönített összegét költségvetési rendeletében határozza meg.

(4) Az Önkormányzati Környezetvédelmi Alapot kizárólag környezetvédelmi célra lehet felhasználni.

(5) Az Önkormányzati Környezetvédelmi Alap felhasználásáról – a képviselő-testületnek történő beszámolási kötelezettség mellett – a környezetvédelem területén feladat- és hatáskörrel rendelkező Bizottság gondoskodik. Az Önkormányzati Környezetvédelmi Alap felhasználását az Önkormányzat a zárszámadásáról szóló rendeletében hagyja jóvá.

14. § (1) A fás szárú növények védelme, gondozása, ápolása az ingatlan mindenkori használójának kötelessége.

(2)¹⁶ Közterületi ingatlanon lévő fás szárú növényt, valamint nem közterületi ingatlanon lévő fát kivágni indokolt esetben, – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – hatósági határozattal vagy hatósági szerződéssel kiadott engedély birtokában lehet. Az engedélyes köteles az engedélyben megállapított mértékben és módon, valamint előírt határidőn belül gondoskodni a pótlásról.

(3) A közterületi ingatlanon lévő fás szárú növény kivágására vonatkozó bejelentési kötelezettséget a Korm. rendelet 7. § (1) bekezdése szabályozza. Nem közterületi ingatlanon élet-, egészség- vagy vagyonvédelmi szempontból veszélyesnek minősülő fa kivágása, kidőlt vagy kitört, valamint kiszáradt fa eltávolítása nem engedélyköteles tevékenység, azonban bejelentési kötelezettséggel jár, és a bejelentő ebben az esetben is köteles a számára előírt pótlási kötelezettséget teljesíteni.

(4) Fás szárú növény gyökérzettel együtt történő kiemelése és földlabdával történő szakszerű áttelepítése akkor engedélyezhető, ha a kivitelezés bejelentésben részletezett módja – az előkészítés, a növény állapota, mérete, a megfelelő időszak, a munkamenet tervezett eszközei – előreláthatólag biztosítja a növény túlélését.

(5) A településrendezési, településképvédelmi, kultúrtörténeti szempontok érvényesítését igénylő esetekben és a Kerületi Építési Szabályzatban előírt, a telek zöldfelületként kialakítandó és fenntartandó részeit, valamint a Kerületi Építési Szabályzat vagy a településképi rendelet alapján megtartandó értékes fa vagy fasort érintő eljárásban a jegyző megkéri az önkormányzati főépítész véleményét.

15. § (1)¹⁷ Közterületi ingatlanon lévő fás szárú növény és nem közterületi ingatlanon lévő fa kivágását – jogszabályban meghatározott kivétellel – kizárólag az engedélyt megadó határozat véglegessé és végrehajthatóvá válását vagy az engedélyt megadó hatósági szerződés hatályba lépését követően lehet megkezdeni. Fakivágási munkálatok – ide nem értve az élet-, egészség- és vagyonvédelmi okból történő kivágást – március 15. és augusztus 15. közötti időintervallumban nem végezhetők.

(2)¹⁸ A közterületi ingatlanon lévő fás szárú növények kivágása esetén a telepítés határidejét a Korm. rendelet 8. § (1) bekezdése határozza meg. A nem közterületi ingatlanon lévő fák kivágása esetén a fatelepítés határideje – amennyiben a rendelet eltérően nem rendelkezik – a környezeti adottságokra és a vegetációs időszakokra figyelemmel, legkésőbb a fakivágás megtörténtétől számított vagy műszaki beavatkozás esetében a műszaki beavatkozás befejezésétől számított 1 év. A Képviselő-testület hatósági szerződés megkötése esetén – figyelemmel a kérelmező által vállalt kötelezettségre is – a pótlási kötelezettség teljesítésének határidejét 1 évnél hosszabb időtartamban is megállapíthatja.

(3)¹⁹ Műszaki beavatkozás végett szükséges fakivágás esetén a fakivágás időpontja legfeljebb fél évvel előzheti meg a műszaki beavatkozás kezdési időpontját. Műszaki beavatkozás esetén a fakivágás megkezdésének feltétele a műszaki beavatkozáshoz kapcsolódó és szükséges bejelentés vagy a véglegessé vált, valamint hatályos engedély megléte.

16. § (1)²⁰ A jelen rendelet hatálya alá tartozó, nem közterületi ingatlanon lévő fa kivágásával kapcsolatos önkormányzati hatósági ügyekben – ide nem értve a hatósági szerződés megkötését – átruházott hatáskörben a jegyző jár el. A fakivágási engedély hatósági szerződés megkötésével történő megadásáról – a környezetvédelem területén feladat- és hatáskörrel rendelkező Bizottság véleményezését követően – a Képviselő-testület dönt.

(2) Az eljárásra – amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik – az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

17. § (1) A 14. § (3) bekezdésben meghatározott esetben – amennyiben a veszély elhárítására más lehetőség nincs – a használó köteles haladéktalanul elvégezni a fakivágást, kidőlt vagy kitört vagy kiszáradt fa esetén annak eltávolítását, majd a tevékenység bejelentését.

(2) A fakivágást, faeltávolítást végző bejelentési kötelezettségének a fakivágást, faeltávolítást követő tizenöt napon belül az 1. melléklet szerinti formanyomtatvány vagy annak megfelelő tartalmú dokumentum benyújtásával köteles eleget tenni.

(3) A bejelentésnek tartalmaznia kell, valamint a bejelentéshez mellékelni kell a már bekövetkezett eseményeket alátámasztó dokumentumokat, így különösen:

(4) Amennyiben a kár másként nem hárítható el és az élet-, egészség- vagy vagyonvédelmi szempontból veszélyes fa kivágására, kidőlt vagy kitört vagy kiszáradt fa eltávolítására a bejelentőnek nincs lehetősége, vagy az ingatlan használójának személye nem ismert, vagy az élet-, egészség- vagy vagyonvédelem megköveteli, azt az Önkormányzat az ingatlan tulajdonosának költségére haladéktalanul elvégeztetheti.

(5) A jegyző a bejelentés alapján az e rendeletben előírtak szerint fapótlásra vagy pénzbeli megváltásra, vagy részben pótlásra, részben pénzbeli megváltásra kötelezi a használót.

18. § (1)²² A fakivágás engedélyezése tárgyában a jegyző vagy hatósági szerződés megkötése esetén a Képviselő-testület dönt. A fakivágás iránti kérelmet az 1. melléklet szerinti formanyomtatványon, vagy annak megfelelő tartalommal kell benyújtani. A fakivágási engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell, valamint a kérelem mellékleteként csatolni szükséges:

(2) Ha az engedélyes kivágási szándékától eláll, köteles azt haladéktalanul írásban bejelenteni az engedélyező hatóságnak.

(3) A fa jelentős mértékű csonkolása, valamint az utólagos bejelentési kötelezettség elmulasztásával történő fakivágás engedély nélküli fakivágásnak minősül.

(4)²³ A döntésre jogosult

(5)²⁴ A fakivágási engedély a határozat véglegessé válásától számított egy évig vagy a hatósági szerződésben meghatározott időpontig érvényes. Amennyiben az engedélyezett fakivágást az engedélyes az érvényesség idején belül nem végzi el, új kérelem alapján új eljárást kell lefolytatni.

(6) A fakivágás megtörténtét öt napon belül írásban be kell jelenteni az engedélyező hatósághoz.

19. § (1) Közterületi ingatlanon lévő fás szárú növényt kivágni csak az arra feljogosító jegyzői engedély alapján lehet a Korm. rendelet szabályaira tekintettel. Az engedély iránti kérelemnek a Korm. rendelet 6. § (2) bekezdésében foglaltakat kell tartalmaznia.

(2) Gépkocsi behajtó kialakítása érdekében történő fás szárú növény kivágásának kérelméhez csatolni kell a közútkezelői hozzájárulást, településképi eljárásban hozott döntést vagy építési engedélyt.

20. § (1) A fás szárú növény kivágásának engedélyezéséről, az engedély megadása esetén a fapótlási kötelezettség elrendeléséről a jegyző hatósági határozattal dönt. A határozattal a jegyző e rendelet szerint kötelezi a kérelmezőt – meghatározva a pótlás helyét és módját – a pótlási kötelezettség teljesítésére, valamint indokolt esetben elrendelheti a pénzbeli megváltást e rendeletben foglaltaknak megfelelően.

(2) A hatóság a fás szárú növény kivágását megtiltja a Korm. rendelet 6. § (3) bekezdésében foglalt feltételek fennállása esetén.

20/A. § (1) Amennyiben a nem közterületi ingatlanon álló fa kivágása településképi eljárásban hozott döntés vagy építési engedély, egyszerű bejelentési kötelezettséggel járó beruházás miatt elkerülhetetlenül szükséges, a kivágott fa pótlásáról a kivágott fa törzsátmérőjének másfélszeres mértékében gondoskodni kell.

(2) Ha a nem közterületi ingatlanon álló fa kivágását előidéző élet-, egészség- vagy vagyonvédelmi ok a kérelmezőnek nem felróható, vagy ha a fa eltávolítására kidőlt vagy kitört vagy kiszáradt fa miatt kerül sor, továbbá inváziós fajú fa, fenyőfa és gyümölcsfa esetén a pótlási kötelezettség a kivágott fa darabszámával egyezik meg.

(3) Amennyiben a nem közterületi ingatlanon álló fa kivágását előidéző élet-, egészség- vagy vagyonvédelmi ok a kérelmezőnek felróható, a pótlás a kivágott darabszám kétszerese.

(4) Eredménytelen pótlás esetén a fakivágásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, ideértve az újabb pótlási kötelezést is.

20/B. § (1) Engedély nélküli fakivágás esetén a 20/A. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott pótlási kötelezettséget pénzbeli megváltással kell teljesíteni, amennyiben a helyben történő pótlásra túltelepítés vagy műszaki állapot miatt nincs lehetőség.

(2)²⁷ A 20/A. § (1)-(3) bekezdése szerinti fakivágás esetén amennyiben a pótlási kötelezettség a fakivágással érintett, nem közterületi ingatlanon túltelepítés miatt nem teljesíthető, a döntésre jogosult a pótlást közterületi ingatlanon is elrendelheti, vagy a pótlási kötelezettséget pénzben kell megváltani.

(3) A 20/A. § (1)-(3) bekezdése szerinti pótlási kötelezettség a túltelepítés elkerülése érdekében úgy is teljesíthető, hogy a pótlásra előírt fa darabszámának egy részét a kivágással érintett ingatlanon ültetik el, és a fennmaradó törzsátmérő alapján pótlandó fa ültetése pedig pénzben váltható meg.

(4) A hatóság által – az (1)-(3) bekezdés szerinti – pótlásra előírt költségeket az Önkormányzat Faültetési Alapjába kell befizetni.

20/C. § (1) A közterületi ingatlanon lévő fa kivágása esetén a kivágott fa pótlásáról a kivágott fa törzsátmérőjének másfélszeres mértékében, elsősorban a kivágott fával azonos helyrajzi számú területen kell gondoskodni.

(2) Amennyiben a közterületen álló fa kivágása élet-, egészség- vagy vagyonvédelmi okból, valamint kertészeti szempontból igazolt egyéb okból elkerülhetetlenül szükséges, továbbá inváziós fajú fa, fenyőfa és gyümölcsfa esetén, a pótlási kötelezettség mértéke megegyezik a kivágott fa darabszámával.

(3) A (2) bekezdés szerinti kertészeti szempontból igazolt fakivágás a fa kiszáradása, a fa közlekedésbiztonságot veszélyeztető elhelyezkedése, vagy fertőzés tovább terjedésének megakadályozásával összefüggésben fellépő fakivágás.

(4) Eredménytelen pótlás esetén a fakivágásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, ideértve az újabb pótlási kötelezést is.

20/D. § (1) Amennyiben a helyben történő pótlásra nincs lehetőség, és nem jelölhető ki a pótlás helyszínéül más ingatlan, a 20/C. § (1) és (2) bekezdése szerinti pótlási kötelezettséget pénzben kell teljesíteni.

(2) Engedély nélküli fakivágás esetén a 20/C. § (1) és (2) bekezdése szerinti pótlási kötelezettséget pénzbeli megváltással kell teljesíteni, amennyiben a helyben történő pótlásra nincs lehetőség, valamint nem jelölhető ki a pótlás helyszínéül más ingatlan.

(3) A hatóság által – az (1)-(2) bekezdés szerinti – pótlásra előírt költséget az Önkormányzat Faültetési Alapjába kell befizetni.

20/E. § (1) A pótlási kötelezettség teljesítésénél várostűrő, legalább 5 cm törzsátmérőjű, 14-16 cm törzskerületű facsemetéket kell telepíteni. A törzsátmérőt a fa talajszint feletti 1 méter magasságban mért törzskerületéből kell számolni.

(2) Közterületi ingatlanon kivágott fa csak díszfával pótolható, nem közterületi ingatlanon kivágott fa díszfával vagy gyümölcsfával is pótolható.

(3) Fapótlásként nem telepíthetők

(4) A pótlásként elültetett fa az emberi életet nem veszélyeztetheti és a biztonságos közlekedést nem akadályozhatja.

20/F. § A kerület igazgatási területének fasoraiban fasor felújítás, a fasorokat érintő út és közműépítés kizárólag részletes fasor védelmi terv alapján készíthető. A tervben meg kell jelölni a fák védelmét, az adott fasor karakterének, fafaj összetételének, állapotának – kor, egészségi állapot – leginkább megfelelő pótlási módot, és azt a hatósággal engedélyeztetni kell. A munkálatok kizárólag az engedélyezett tervek alapján, fokozott műszaki ellenőrzés mellett végezhetők.

20/G. § (1)³⁰ A pótlási kötelezettség pénzbeli megváltásának összege – az (1a) bekezdésben meghatározott kivétellel – kivágott, eltávolított faegyedenként 150.000 Ft, amely összeget a Képviselő-testület kétévente felülvizsgál.

(1a)³¹ A Képviselő-testület hatósági szerződés megkötése esetén – figyelemmel a kérelmező által vállalt kötelezettségre is – a pótlási kötelezettség pénzbeli megváltásának összegét az (1) bekezdésben meghatározott összegtől eltérően is megállapíthatja.

(2) A pénzbeli megváltás összegét az Önkormányzat Faültetési Alapjába kell befizetni, és ott elkülönítetten kell kezelni.

(3) A meg nem fizetett pénzbeli megváltás összegének behajtásáról Budapest Főváros XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimrei Polgármesteri Hivatal Fenntartható Fejlődés Főosztálya végrehajtás útján gondoskodik. A végrehajtást foganatosító szerv az önkormányzati adóhatóság.

21. § Az Önkormányzat a zöldfelületek védelme érdekében Faültetési Alapot hoz létre. Az alapot elkülönített bankszámlán kell kezelni.

22. § A Faültetési Alap az Önkormányzat kezelésében lévő zöldfelületek élő növényzetének (fák, cserjék) megújítására mennyiségi és minőségi fejlesztésre szolgál, a parkok, védett zöldfelületek létrehozását és hatékony gondozását célozza, valamint elő kívánja mozdítani a kerületi lakosság környezetvédelmi szemléletének fejlődését.

23. § A Faültetési Alap bevételei:

24. § A Faültetési Alap bevételei felhasználhatóak a kerületi közterületek fáinak és cserjéinek ültetésére, felújítására, a bennük keletkezett károk elhárítására, az ilyen károk megelőzésére, elsősorban a zöldfelületek fatelepítéssel történő bővítésére. A Faültetési Alap felhasználásáról a környezetvédelem területén feladat- és hatáskörrel rendelkező Bizottság dönt.

25. § (1)³³ A Faültetési Alap tervezésére, kezelésére, gazdálkodására, nyilvántartására, a felhasználásról szóló beszámolására, továbbá az adatszolgáltatási kötelezettségekre vonatkozóan a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényt, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvényt, a mindenkor hatályos központi költségvetésről szóló törvényt, valamint az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendeletet kell alkalmazni.

(2) A környezetvédelem területén feladat- és hatáskörrel rendelkező Bizottság az Alap felhasználásáról a Képviselő-testületet évente tájékoztatja.

(3)³⁴ A Faültetési Alapban keletkezett bevételek és kiadások alakulásáról az Önkormányzat költségvetési beszámolójával, illetve zárszámadásával egyidejűleg kell a környezetvédelem területén feladat- és hatáskörrel rendelkező Bizottságnak a Képviselő-testületet tájékoztatni.

(4) A Faültetési Alap terhére történt beruházásokról a helyi médiában évente tájékoztatást kell adni a lakosság részére.

(5)³⁵ Az Önkormányzat által megbízott könyvvizsgáló jogköre kiterjed a Faültetési Alap gazdálkodásának ellenőrzésére is.

(6) A Faültetési Alap éves pénzmaradványa nem vonható el, más célra nem csoportosítható át. A pénzmaradvány a Faültetési Alap céljának megfelelő feladatra a következő naptári évben felhasználható. Az Önkormányzat éves költségvetésében az egyéb környezetvédelmi feladatokra vonatkozó előirányzatok meghatározásakor az Faültetési Alapban lévő összeget sem csökkentő, sem növelő tényezőként nem lehet figyelembe venni.

26. § (1) A jelen rendeletben szabályozott, ingatlanok és közterületek tisztán tartásával, ingatlanok tulajdonosainak feladataival, közterület rendjével, zöldterületek fenntartásával, védelmével és fejlesztésével, háztartási tevékenységgel kapcsolatos légszennyezéssel, a szilárd hulladék kezelésével és elszállításával kapcsolatos szabályok megtartását a magasabb szintű jogszabályokban meghatározott feladat- és hatáskörében a jegyző, illetve más hatóság, egyéb esetekben a polgármester ellenőrzi.

(2)³⁶ A jegyző, más hatóság, valamint a polgármester a fenti szabályok érvényesítése érdekében – ha jogszabály másként nem rendelkezik – az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvényben foglaltak szerint jár el.

27. § (1) Jelen rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

(2) Jelen rendelet hatályba lépésével hatályát veszti